1
MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. március 23.
Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Beszállítói nap az MVM OVIT-nál Nagy Sándor: Paks II. egész kollektívájának szól a kitüntetés Megállapodtak az idei bérről és a szociális juttatásokról Nem okozott problémát az európai áramellátásban a napfogyatkozás 10 milliárd osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt. - Fókuszban a megújulók
2 3-4 4 5 5-6
A paksi bővítés hírei Megkezdődött a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás Aszódi: közel a megállapodás az Euratommal Jogerős: ki kell adni a környezetvédelmi hatástanulmányokat Péterfalvi: túl sok a titok - EB: több nyilvánosságot Ha nem lesz helyreigazítás, a magyar kormány perli a brit lapot Turbinát szállítana a Siemens - A Westinghouse nem szállna be a projektbe Nemzeti politika szükséges a radioaktív hulladékok kezeléséről
6-8 8-10 10-11 11-12 12-13 13-14 14-15
Alternatív energia ABB: 120 gyorstöltő kellene az elektromos autózáshoz
15-16
A hazai energiaszektor hírei Szijjártó: minél több földgáz kell a nagyobb energiabiztonsághoz Az MGT megkapta a határozatot a tulajdonosi szétválásról A cégek lemondhatnak az egyetemes szolgáltatásról Energetikai törvényeket módosíthat az NFM javaslata Engedélyt kapott az E.ON erőműveinek eladására Luxemburg a gázkereskedőnek adott igazat
16-17 18 18-19 19-20 20-21 21-22
Külföldi energiaszektor Két fukusimai reaktorban is leolvadt a nukleáris fűtőanyag Több reaktor leszereléséről döntöttek Japánban Amerikai fűtőelemekkel megy az ukrajnai orosz reaktor Nincs gond a fehérorosz erőmű építésével Jöhet az energiaunió Zsákutcában az orosz-török tárgyalások a gáz áráról
22-23 23 24 24-25 25-26 26-27 Hírek röviden 28 Hároméves lett a paksi Atomenergetikai Múzeum - Vincze Bálint képei a sajtófotók között - Jön a nyári időszámítás
2
Az MVM-ről és a cégcsoportról Beszállítói nap az MVM OVIT-nál 2015. március 19.
(fotó: ovit.hu)
Az MVM OVIT Zrt. idén első alkalommal rendezte meg beszállítói napját, melynek célja a társaságnál kínálkozó üzleti lehetőségek bemutatása, a beszállítókkal és alvállalkozókkal közösen végzett munka kereteinek kijelölése, a megrendelői elvárások megfogalmazása volt. Miként az mvm.hu, az ovit.hu, az Energiainfó beszámolt róla, a társaság menedzsmentje értékelte a partnerek elmúlt évi tevékenységét és átadta az Év Beszállítója 2014, valamint az Év Alvállalkozója 2014 díjakat. Az Év Beszállítója 2014 díjat a Protecta Kft. nyerte el. A társaság az általa szállított alállomási védelmi és irányítástechnikai rendszerrel az MVM OVIT Zrt. kiemelkedő nemzetközi sikeréhez, a svájci székhelyű CERN - az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet - transzformátorállomásainak 66 kV-os szekunder korszerűsítéséhez járult hozzá. A nemzetközi versenytársakat megelőzve elnyert és tavaly lezárult projekt az intenzív külföldi piacszerző tevékenységbe kezdett MVM OVIT Zrt. számára fontos nemzetközi referenciát jelent. A beszállítói díj a beépített berendezések magyarországi fejlesztőjének és gyártójának munkáját ismerete el. Patay László, az MVM OVIT Zrt. nemrégiben kinevezett vezérigazgatója úgy fogalmazott: „Társaságunk célja a további növekedés, amelyhez egy tudatos beszállítói programra van szükség. A mai fórum az első lépés. Működésünket meghatározó alapvető értékeink, a biztonság, a tisztesség és a versenyképesség mentén az elkövetkező évek üzleti lehetőségeinek kihasználására, a közös munka folytatására, szoros együttműködésre hívjuk beszállítóinkat és alvállalkozóinkat.” Az Év Alvállalkozója 2014 díj nyertese a ZinkPower Moson Kft. A díjazott társaság a magyarországi tűzihorganyzás egyik meghatározó szolgáltatója. Tavaly az MVM OVIT Zrt. által gyártott acélszerkezetek tűzihorganyzási igényének több mint 55 százalékát a ZinkPower Moson Kft. fedezte, hozzájárulva az MVM OVIT Zrt. a nyugat-európai távvezeték-beszállítói rangsorban elért pozíciójának további javításához.
3
Nagy Sándor: Paks II. egész kollektívájának szól a kitüntetés 2015. március 19., 18., 17.
(fotó: paksihirnok.hu)
Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója, az MVM korábbi termelési és műszaki vezérigazgató-helyettese a Magyarság Házában az államfő megbízásából Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől vette át a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést. Az MVM Csoport közleménye szerint a magyar energetika területén végzett eredményes szakmai, illetve vezetői tevékenysége, a paksi telephelyre tervezett új atomerőművi blokkok építésének előkészítése, az orosz-magyar szerződések és megvalósítási megállapodások érdekében végzett tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Erről a Paks-Press Hírügynökség is tudósított. A Paksi Hírnöknek Nagy Sándor azt mondta: „Nagyon nagy megtiszteltetés volt és természetesen a csapat nevében vettem át a kitüntetést. Ez nem nekem szólt, hanem Paks II. kollektívájának, beleértve a paksi atomerőmű támogató tevékenységét. Azoknak, akik az elmúlt időszakban a projekt előkészítését végezték” - fogalmazott. Emlékeztetett: Aszódi Attila kormánybiztos sokszor mondta, hogy legalább százezer mérnökóra áll az új blokkokról szóló szerződésekben. Ennek részleteiről kifejtette: ők előbb kidolgozták a műszaki specifikációt, majd hónapokon át tárgyalták a szállítóval a részleteket, a szerződéseket. A ma már több mint százfős csapat nagyon felkészült. Nagy részük az atomerőműben dolgozott, fele senior, fele tehetséges pályakezdő vagy néhány éves gyakorlata van. Az idősebb generáció átadja a fiataloknak azt a tapasztalatot, elkötelezettséget és tudást, ami ahhoz szükséges, hogy egy blokkot felépítsünk, üzemeltessünk - mondta a vezérigazgató. Érzékeltette, hogy jelentős különbség van az 1-4. blokk és az újak építése között. Több mint 30 évvel ezelőtt egészen mások voltak a követelmények, a körülmények. Akkor tapasztalatlanok voltak, ma nagyon szigorú eljárásrend van és a hazai szakemberek sokkal felkészültebbek, de sokat fejlődött a technológia is. Ám az változatlan, hogy a bővítés nagyon izgalmas és sokrétű feladat, és abban sincs változás, hogy a mostani beruházás ugyanolyan nagy hatással lesz a térségre, mint Paks I. építése - fogalmazott.
4
Nagy Sándor 1979 és 2001 között dolgozott az atomerőműben, kezdetben blokkügyeletesként, majd ügyeletes mérnökként. Részt vett mind a négy blokk üzembe helyezésében. 1985-ben fél évet Helsinkiben dolgozott az atomerőmű részére szállítandó teljes léptékű szimulátoron. 1998-tól 2001-ig a paksi atomerőmű vezérigazgatója. 2010-től az MVM Zrt. termelési és műszaki vezérigazgató-helyettese, egyúttal a kapacitás-fenntartás projekt vezetője, 2012től az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója - idézte szakmai munkásságát a Paks-Press Hírügynökség. Megállapodtak az idei bérről és a szociális juttatásokról 2015. március 20., 19.
(fotó: pakspress.hu)
Az MVM Csoportnál sikeresen lezárult az érdekegyeztetés, az MVM Zrt. vezetése csoportszintű megállapodást kötött a Társaságcsoport Szakszervezeti Szövetségének képviselőivel az idei bér- és szociális juttatásokról. Az MVM Csoport vezetése szem előtt tartva a felelős gazdálkodást, az integrált nemzeti energetikai társaságcsoport jövedelemtermelő és költségviselő képességét, garanciát vállalt, hogy a keresetek reálértéke 2015. évben 1,7%-kal nő. Ennek érdekében átlagosan 2,5%-os differenciált alapbérfejlesztést ajánlott, amelyet az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetsége mindkét fél kölcsönös megelégedésére elfogadott. A béremelés januártól visszamenőleges lesz. Március második felében az elmaradt béren kívüli juttatásokat is kifizetik valamennyi munkavállalónak. A bérmegállapodás megkötése tovább erősíti a munkabékét, kiszámítható viszonyokat, biztonságot és tervezhetőséget jelent a munkavállalóknak és a munkáltatónak egyaránt - közölte honlapján a társaságcsoport. Elmaradt a villamosenergia-ipari dolgozók meghirdetett demonstrációja, mert teljesültek az érdekképviseleti követelések - tájékoztatott előző nap honlapján az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. A munkáltatói szövetség elfogadta az idei évi ágazati bérmegállapodással kapcsolatos 1,7 százalékos reálkereset-növekedésre és az 1,8 százalékos, egy főre jutó szociális juttatás mértékének emelésére vonatkozó kérést. (vdsz.hu)
5
Nem okozott problémát az európai áramellátásban a napfogyatkozás 2015. március 20.
(fotó: librarius.hu)
Nem okozott üzemzavart az európai villamosenergia-ellátásban a napfogyatkozás, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. az Európai Villamosenergia-átviteli Rendszerirányítók Szervezetével (ENTSO-E) együttműködésének köszönhetően - tájékoztatta a magyar társaság az MTI-t. Az előzetes számítások 30 gigawatt (a paksi atomerőmű teljesítményének tizenötszöröse) villamosenergia-termelő kapacitás kiesésére számítottak, így a rendszerirányítók növelték a gyorsan mozgósítható tartalékkapacitásaik mértékét, megvizsgálták a szabályozási lehetőségeket (víztározós erőművek használata, napelem-termelés koordinált leállítása, újraindítása stb.) és felkészültek egymás azonnali, árammal történő kisegítésére. A közlemény szerint napfogyatkozás okozta termeléskieséssel elsősorban a nagyszámú napelem-telepekkel rendelkező országokban Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország - lehetett számítani, azonban az együttműködésnek köszönhetően nem volt probléma Európa átviteli hálózatán. A közleményt a figyelo.hu, a VG Online, az OrientPress, az Origó, a klubradio.hu is átvette. 10 milliárd osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt. - Fókuszban a megújulók 2015. március 16., 19. Idén 10 milliárd forint osztalékot fizet a Mátrai Erőmű Zrt. - az éves közgyűlésre készült előterjesztésből a Napi Gazdaság idézett. Ez kétszerese a tavaly kifizetett 5 milliárdnak, de csak fele a két évvel ezelőtt a társaságból kivett 20 milliárdnak. A március 27-ére kiírt közgyűlés előterjesztése szerint az MVM érdekeltségébe tartozó társaság 2014-ben 101,5 milliárd forint árbevétel mellett 16,2 milliárd ft adózás előtti és 8,9 milliárd adózott eredményt ért el. Vagyis a 10 milliárdos osztalékhoz a teljes tavalyi nyereség mellett az eredménytartalékból is felhasználnak mintegy egymilliárd forintot. A lap emlékeztetett: az erőmű - a paksi atomerőmű után - a második legjelentősebb energiatermelő egység, a
6
hazai áramigény mintegy ötödét fedezi lignit felhasználásával. Az osztalékból az MVM Zrt. is részesül, melyek 25 százalékos részesedése van a Mátrai Erőmű Zrt.ben - ezt is felidézte a lap. Az osztalék több mint fele viszont az ELMŰ-ÉMÁSZ-t is magában foglaló RWE-t illeti. Új, szénalapú projektek helyett ipari parkjára és megújuló beruházásokra összpontosít a Mátrai Erőmű Zrt., melynek árbevétele most először lépte túl a 100 milliárd forintot. A Világgazdaságot Valaska József igazgatósági elnök emlékeztette: a lignittüzelésű blokkokat 2023 és 2027 között le kell állítani. A társaság nem készül új szénalapú projektre, mert az ilyen termelést magas széndioxid-adók terhelik, miközben még nincsenek széndioxid-szegény széntüzelési technikák. Európában ma csak ott épül szénerőmű, ahol az állam vállalja a szén-dioxid költségek kockázatait, ilyen Lengyelország. Az unió 2050-ig a szén-dioxid kibocsátásának csaknem 80 százalékos csökkentését írta elő. A társaság tehát az erőmű fennmaradásán dolgozik. A cél a telephely gazdaságos fenntartása és működtetése. Ehhez egyrészt bővíteni kell az ipari parkot, másrészt megújuló projekteket kell indítani. Utóbbira példa az a 18,5 megawattos naperőmű, amely a zagytér rekultivációjaként létesül. A tesztüzem októberben indulna, a naperőmű novembertől válik üzemi egységgé. Évi 17-18 kilowattórányi áramát az erőmű a kötelező átvételi rendszerben szeretné értékesíteni. A társaság tavaly 7 milliárd forintot fordított új bányája (Keleti-III.) nyitására és a telephely fejlesztésére. Az idén 16 milliárdot szán beruházásra, ebből 6,4 milliárdba került az említett naperőmű, a többit a bányák és az erőmű berendezéseinek élettartam-megőrzésére, meghosszabbítására költi a cég ismertette az adatokat B. Horváth Lilla.
A paksi bővítés hírei Megkezdődött a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás 2015. március 17., 18.
(fotó: kormany.hu)
Megkezdődött
a
Paks
II.
építéséhez
szükséges
környezetvédelmi
7
engedélyeztetési eljárás. Ennek fontos része a közmeghallgatás, amelyet két hónapon belül 41 településen tartanak - jelentette be Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos Kalocsán, az első közmeghallgatás helyszínén tartott sajtótájékoztatón, melyről a hirado.hu, az OrientPress, a klubradio.hu, a figyelo.hu, a kormany.hu, a Világgazdaság is részletesen beszámolt az MTI alapján. A kormánybiztos hangsúlyozta: a Paks II. beruházás "mennyiségileg és minőségileg" egy új szakaszba lépett azzal, hogy a két új blokk építésének engedélyeztetése megkezdődött. Jelezte, hogy az eljárás hazai és nemzetközi szakaszból áll. A nemzetközi szakaszban 30 európai ország kapta meg a környezetvédelmi hatástanulmány dokumentációját, ebből 10 jelezte, hogy részt szeretne venni a környezetvédelmi hatósági eljárásban. A hatástanulmány az interneten teljes egészében hozzáférhető.
(fotó: kormany.hu)
A paksi atomerőmű bővítésének szükségességével kapcsolatban megismételte: évente 42 milliárd kilowattóra áram fogy Magyarországon, ennek 32 százaléka származott importból tavaly. Ez a harmadik legnagyobb importhányad az Európai Unió tagállamai között, amely szerinte hosszú távon nem tartható. Probléma az is, hogy a magyar áramtermelő erőművek elhasználódtak, így 2030-ig több mint 7 ezer megawattnyi termelőkapacitásra van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy a rendszer egyensúlyban legyen. A két új paksi blokk ennek mintegy harmadát tudná biztosítani, tehát további lehetőségeket is ki kell használni ahhoz, hogy az áramigényeket fedezni lehessen. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2032 és 2037 között a jelenleg működő négy blokk le fog állni és lényegében ezek pótlásáról szól Paks II. Megjegyezte: minden ország arra törekszik, hogy a villamos energia felhasználását saját forrásból teremtse elő. Minden egyes számla 20 százalékát magyar forrásból kell biztosítani - fűzte hozzá. Kiemelte, hogy a jövőben szükség lesz új termelőkapacitásokra, amelyeknek nem egyetlen eleme a két új paksi blokk. Környezetvédelmi szempontok miatt "nem szén-dioxidkibocsátó energiaforrásról kell gondoskodni" - mondta. A kormánybiztos beszámolt az új blokkok hosszú előkészítésének folyamatáról, amelynek eredményeként 2014 januárjában megállapodás született az orosz féllel, majd március végén a finanszírozási államközi megállapodást is aláírták. Idén január 1-
8
vel elkezdődött az érdemi munka. Az államközi megállapodás rögzíti, hogy a projekt 40 százalékába be tud kapcsolódni a magyar fél. A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacon lévő legbiztonságosabb erőművet fogják az oroszok felépíteni. A magyar fél 11 600 műszaki követelményt fogalmazott meg, amelyet figyelembe kell vennie a tervezőnek - utalt a szigorú követelményekre. Példaként hozta fel, hogy az új reaktorok egy kettős falú védőrendszerben épülnek fel, amelyeknek extrém hatásokat is ki kell bírniuk, még egy repülőgép becsapódását is. Természetesnek nevezte, hogy a meteorológiai extrémitásoktól meg kell védeni az erőművet, beleértve a földrengéseket is. Az erőművek hűtését a Duna friss vizével fogják megoldani, de gondoltak a klímaváltozás miatt fellépő hőmérséklet-változásra is. A folyó vízhőmérséklete a visszavezetési ponton 8 fokot fog melegedni - mondta, megjegyezve, hogy 4 fokos vízhőmérséklet esetén maximum 14 fokkal melegítheti fel, míg melegebb időszakban maximum 11 fokkal haladhatja meg a 4 fokot. Aszódi Attila ismét jelezte: az új blokkok építése 2018-ban indul, 2025-ben vagy 2026-ban tervezik az indításukat. Szerinte az építkezésnek komoly hatása lesz a régió munkaerőpiacára, mert 7 ezer ember teljes ellátását kell megoldani. Bálint József, Kalocsa polgármestere hangsúlyozta: támogatják a beruházást, ezért segítenek abban, hogy a lakosok is értsék meg a beruházás szükségességét. A sajtótájékoztatót lakossági fórum követte, ahol nagy érdeklődés mellett hangzott el ismertetés a két új blokk paramétereiről, a kivitelezés és a működtetés környezetre gyakorolt hatásáról, az előkészületekről. Kalocsa után Foktőn is tartottak fórumot és még 38 helyszínen megteszik ezt. A tájékoztató programot a paksi közmeghallgatás zárja majd - írta a paksihirnok.hu portálon Vida Tünde.
Aszódi: közel a megállapodás az Euratommal 2015. március 17., 18., 19., 21.
(fotó: paksihirnok.hu)
A leendő paksi reaktorok üzemanyag-ellátásáról már az előkészítés szakaszában egyeztetés zajlott az európai ellátási ügynökséggel, az Euratommal, ezek az egyeztetések még tartanak, de közel a megállapodás -
9
mondta Aszódi Attila az MTI kérdésére Kalocsán. A paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos kifejtette: a három megvalósítási szerződés közül egyikre, az üzemanyag-ellátásra vonatkozóra kell rákerülnie az Euratom jóváhagyásának is. A szerződést az előkészítés szakaszában egyeztették, az észrevételek figyelembe vételével készült el a dokumentum, ugyanakkor az egyeztetések még nem zárultak le - vázolta Aszódi Attila. „Magyarország és az európai közösség számára kedvező megállapodás fog kikristályosodni, nagyon közel vannak az álláspontok, az ellátás-biztonsági, műszaki, gazdasági szempontokat figyelembe vevő, kedvező megállapodás fog születni” - szögezte le. Az üzemanyag-beszerzéssel kapcsolatban az a gyakorlat, hogy az új atomerőművek esetében az első időszakban eredeti gyártótól származó fűtőanyagot használnak garanciális indokok miatt és azért is, mert a gyártó ismeri legjobban a reaktor paramétereit - mutatott rá. Részletesen ismertette az üzemanyag gyártását is: a bányászatnál nyert ércből kivonják az uránt, ezt konvertálják urán-oxiddá, majd gáz halmazállapotú anyaggá alakítják, hogy el lehessen végezni a dúsítást annak érdekében, hogy elérjék az energetikai reaktorok számára szükséges arányt. Ezek után visszaalakítják por formájú urándioxiddá, ezt pasztillává préselik, ezeket pedig fémcsövekbe zárják. A csövekből állítják össze az üzemanyag-kazettákat, amelyek 300-500 kilogramm súlyú, bonyolult szerkezetek. Míg az uránpasztillák több gyárban megegyeznek, addig az üzemanyag-kazetták alkalmazkodnak a reaktor speciális fizikai, mérnöki körülményeihez, azaz a különböző reaktorokban más-más alakú és méretű kazettákat alkalmaznak. A gyakorlat az, hogy a reaktor gyártója fejleszti ki az üzemanyag kazettát is - jelezte a kormánybiztos. Az MTI kérdésére elmondta csakúgy, mint ahogyan korábban az Indexnek jelezte -, hogy jelenleg egyedül a Roszatom üzemanyaggyára, a TVEL készít olyan üzemanyag-kazettákat, amelyek az új paksi reaktorokban alkalmazhatóak. A cikket a vg.hu, az mfor.hu, a Mandiner, a Tőzsdefórum, az Energiainfó, az MNO, az Origó, az inforadio.hu, a magyarhirlap.hu is átvette. Egyetlen atomerőmű üzemanyag-szerződése sem nyilvános, bárki megpróbálhat ilyet keresni más atomerőművekről, nem fog találni - mondta utóbb a kormánybiztos az MTI-nek. Aszódi Attila ismét jelezte: az új paksi reaktorblokkok üzemanyag-ellátásáról még tartanak az egyeztetések az Euratom Ellátási Ügynökséggel. Ezt követően nyilvánosságra fogják hozni azt, amit lehet - tette hozzá. Cáfolta az Origón megjelent cikk állítását, miszerint a
10
fűtőelem-beszállításokkal kapcsolatos szerződések nyilvánosak lesznek. Közben a portál is helyesbített - emlékeztetett a Napi, az MNO, az mfor.hu, a hirado.hu, a Napi Gazdaság stb. Mycle Schneider, a Párizsban évente megjelenő Atomenergiai világjelentés egyik fő szerzője azt mondta a HVG-nek, hogy az atomerőműveket üzemeltető országok mindegyikében titkosítják ugyan a megállapodások egyes részeit, ám nem tud teljes és három évtizedre kiterjesztett zárlatról.
Jogerős: ki kell adni a környezetvédelmi hatástanulmányokat 2015. március 18., 19.
(fotó: portfolio.hu)
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-nek ki kell adnia az atomerőmű bővítését előkészítő környezetvédelmi hatástanulmányok egyes dokumentumait - mondta ki jogerősen a Szekszárdi Törvényszék. Az OrientPress, az atv.hu, a pecsma.hu, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet/MTI jelezte: a telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor nem kell kiadnia a cégnek. A bíróság másodfokon hozott határozatával részben megváltoztatta a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú döntését, amely elutasította Szél Bernadett LMP-s országgyűlési képviselő közérdekű adatok kiadására indított keresetét. Ő a bővítéshez kapcsolódó környezetvédelmi és gazdasági hatástanulmányok, illetve az új blokkok építése ütemtervének kiadását kérte az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től, majd a bíróságtól. A cég azzal az indokkal tagadta meg a dokumentumok kiadását, hogy azok üzleti titkokat is tartalmaznak és nyilvánosságra kerülésük jelentős kárt okoz az MVM-nek. A beruházás környezeti hatásairól készült tanulmányt azért nem adták ki, mert nyilvánosságra kerülése a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően veszélyezteti az engedélyezés "illetéktelen" külső befolyások nélküli lefolytatását. Mándi Zoltán bíró szerint a bővítést megalapozó Lévai projekt környezetvédelmi hatástanulmányai közérdekű adatnak minősülnek, kiadásuk nem tagadható meg. A telephelyengedély-kérelmeket megalapozó vizsgálati dokumentumokat ugyanakkor a Paks II. Zrt. helyesen nem
11
adta ki, mert azok döntés-előkészítő anyagok, amelyek műszaki-pénzügyi tartalmának nyilvánosságra kerülése az atomerőmű-bővítésről még zajló tárgyalások során a cég és Magyarország érdekeit sértette volna - mutatott rá. A Paks II. Zrt.-nek a határozat szerint 15 napon belül a Lévai projekt környezeti hatástanulmányának dokumentumai közül tizenegyet kell átadnia a felperes politikusnak. Ezek között szerepel pl. a földtani közeg, a felszín alatti vizek, a telephely hidrológiai jellemzése, a Duna medrének és partvonalának állapotáról szóló fejezet, valamint a környezeti radioaktivitás és az élővilág sugárterhelésének jellemzése. A bíró kitért arra is, hogy a március 19-én hatályba lépő törvény szerint az atomerőmű-bővítés egyezményeinek a döntést megalapozó adatai keletkezésüktől számított 30 évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg, nem vonatkozik a perben szereplő környezeti hatástanulmányokra.
Péterfalvi: túl sok a titok - EB: több nyilvánosságot 2015. március 20. Állásfoglalásban kritizálta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalának elnöke az új paksi titoktörvényt - írta a Népszabadság. Szerinte az összes adatra és előkészítő dokumentumra kiterjedő, a közérdekű adatigényléseket teljes körben kizáró titkosítás indokolatlanul korlátozza a közérdekű információk nyilvánosságát. Arra is felhívta a figyelmet: az adatbirtokost semmi nem korlátozza, hogy a környezeti biztonságra vagy a közpénzek felhasználására vonatkozó dokumentumokat közzétegye. A törvény csak a közérdekű adatigénylést zárja ki, a közzétételt nem korlátozza. A hivatal vezetője azt tanácsolja a kormánybiztosnak, hogy egy, e célra létrehozott internetes portálra töltsék fel "a beruházás környezeti hatásaira, valamint közpénzek felhasználásra vonatkozó adatok és dokumentumok mindenkori lehető legszélesebb körét". A Népszabadság Brüsszelből arról is tudósított, hogy a bővítést övező aggodalmak uralták azt a meghallgatást, amelyet a Zöldek frakciója rendezett az Európai Parlamentben a magyarországi Energiaklub kezdeményezésére. Massimo Garribba, az EB energiaügyi igazgatója kerülte, hogy véleményt mondjon a paksi beruházásról, de világossá tette: az uniós testület erősen
12
szorgalmazza az egyoldalú energiafüggőség felszámolását és a fűtőanyag-ellátás diverzifikálását. A testület azt szorgalmazza, hogy az atomerőművek létesítésére, bővítésére, élettartamuk meghosszabbítására vonatkozó információk lehető legszélesebb körét tárják a nyilvánosság elé - írta cikkében Halmai Katalin. Nem követeli meg az Európai Bizottság a magyar kormánytól, hogy ténylegesen fel tudjon mutatni alternatív fűtőelem-gyártót a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges új üzemanyag beszerzésekor - ezt Massimo Garribbara hivatkozva írta utóbb a Bruxinfó. Szerinte az Euratom ügynökség és az Európai Bizottság amelynek jóvá kell hagynia az ügynökség döntéseit - azért küzd a hosszú távú kizárólagosság ellen, mert ez blokkolja annak lehetőségét, hogy független gyártók a helyszínen tesztelhessenek esetleges alternatív üzemanyagokat. Az olyan reaktortípusoknál, amelyekhez már jelenleg is több cég gyárt üzemanyagot, az EB szerződési feltételnek tekinti a tényleges diverzifikálást. Nehezebb a helyzet a Pakshoz kiválasztott orosz VVER-1200-as reaktoroknál, amelyekhez egyelőre csak a Rosatom Overseas tud fűtőelemet szállítani. Garribba szerint ilyen esetekben azt ellenőrzi az EB: ha más gyártók piaci lehetőséget látnak abban, hogy saját üzemanyagukat hozzáigazítsák az orosz technológiához, lehetőségük legyen a fejlesztés két-három éve alatt rendszeres helyszíni tesztelésre. "Ezzel megteremtjük a gyakorlati feltételeket arra, hogy a későbbiekben - ha erre piaci igény van - beindulhasson az alternatív fűtőelemek gyártása" - közölte Garribba.
Ha nem lesz helyreigazítás, a magyar kormány perli a brit lapot 2015. március 17., 16.
(fotó: kormany.hu)
Ha a Financial Times nem közöl helyreigazítást a paksi bővítésről szóló, a magyar kormány szerint hamis és félrevezető korábbi cikke miatt, a kabinet jogi útra tereli az ügyet - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI kérdésére. A brit üzleti lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva március 12-én arról cikkezett, hogy leállította az Európai Unió a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását. Giró-Szász
13
András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még akkor cáfolt, helyreigazítást kérve. Anna-Kaisa Itkonen, az EB energiaügyekért felelős szóvivője a minap azt mondta: Brüsszel nem blokkolja az atomerőmű bővítését, az EB csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott. (hirado.hu, napigazdasag.hu, mno.hu, atv.hu, klubradio.hu, kormany.hu/MTI) Oroszország arra számít, hogy a Magyarországgal az atomipar területén folytatott együttműködése nem szenved kárt Budapest és az Euratom vitája miatt - jelentette ki Vlagyimir Csizsov, Moszkva állandó EU-képviselője. Szerinte a tömegtájékoztatási eszközök munkatársai nem végezték lelkiismeretesen a munkájukat. Jelezte: találkozni fog a Financial Times főszerkesztőjével és felveti neki ezt a kérdést. (hvg.hu, napigazdasag.hu, inforadio.hu, Origó, ProfitLine/MTI)
Turbinát szállítana a Siemens - A Westinghouse nem szállna be a projektbe 2015. március 19.
(fotó: napigazdasag.hu)
Részt venne a Siemens a Paks II. turbinaszállítói tenderén - jelentette ki Verle Viktor, a német hátterű társaság magyarországi energetikai divízióinak vezetője egy háttérbeszélgetésen, írta a Napi Gazdaságban Dékány Lóránt. A tendert várhatóan hamarosan kiírja az új hazai nukleáris blokkok építője, az orosz Roszatom. Mint Verle Viktor rámutatott: a Siemens-cégcsoport ugyan évekkel ezelőtt kiszállt a nukleáris technológiából, az erőművek egyéb technológiai berendezéseit továbbra is gyártja, akár atomerőművekhez is. Ha lehetőséget kapna az új paksi egységek turbináinak szállítására, azok jelentős részét Magyarországon állíthatnák elő, mivel a Siemens XV. kerületi üzemében turbinakomponenseket gyártanak, sok esetben atomerőművek hagyományos berendezéseihez is. Ez azért lehet fontos, mert a paksi projektről szóló megállapodás a magyarországi beszállítók számára akár 40 százalékos részvételt céloz meg. A cég képes szállítani konvencionális irányítástechnikát, transzformátorokat, nagy-, közép- és kisfeszültségű berendezéseket, épületgépészeti rendszereket, tűzjelző, tűzvédelmi és beléptető eszközöket is atomerőművek számára. Egyébként a meglévő paksi blokkok esetében is a
14
Siemens szállította az irányítástechnika egy részét, valamint a tűzjelző és tűzvédelmi berendezéseket - jegyezte meg a lap. A Westinghouse nem tervezi, hogy beszáll a magyar atomiparba. Ezt az amerikai-japán cég alelnöke, egyben európai igazgatója erősítette meg - a Klubrádió nemzetközi lapszemléje az EurActiv-ra hivatkozott. A cégvezető azzal érvelt, hogy a magyar kormányt igen szigorú szerződés köti az oroszokhoz, így nem látnak semmi esélyt a szerepvállalásra. De a térségen belül ígéretes piacnak tartják Lengyelországot, ahol 2030-ig 11 reaktort építenének. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a régióban az ő fűtőelemükkel akarják felváltani az orosz hasadóanyagot, ahhoz 2-3 év kell. Még akkor is, ha felhasználják a négy éve tartó ukrajnai próba tapasztalatait, bár most már bizonyosnak tekintik, hogy saját rúdjaikat fel lehet használni orosz tervezésű erőművekben. Nemzeti politika szükséges a radioaktív hulladékok kezeléséről 2015. március 16., 17.
(fotó: rhk.hu)
A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja, hogy megfogalmazza a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat olvasható Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter határozatijavaslattervezetben, amelyet a Parlamentnek nyújtott be. A nemzeti politika az országban képződött és képződő összes radioaktív hulladékra és kiégett üzemanyagra egyaránt vonatkozik: keletkezésüktől a végső elhelyezésükig, figyelembe véve a nukleáris létesítmények leszerelését is. A hulladékképzőforrások közül kiemeli a javaslat a működő paksi négy blokkot, de kitér arra is, hogy két új atomerőművi blokk létesül, amelyek üzemeltetése során kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék képződik, a létesítmény leszerelése pedig további radioaktív hulladék képződésével jár. Az általános alapelvek között szerepel az az elvárás, hogy az atomenergiát csak úgy szabad alkalmazni, hogy az ne veszélyeztesse a társadalmilag elfogadható - más gazdasági tevékenységek során is szükségszerűen vállalt - kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedékek egészségét, életfeltételeit, a környezetet és az
15
anyagi javakat. Egy további alapelv szerint a Magyarországon keletkezett radioaktív hulladékot - és a magyarországi besugárzás során keletkezett kiégett üzemanyag feldolgozásából származó nagy aktivitású radioaktív hulladékot alapvetően Magyarországon kell véglegesen elhelyezni. Ez alól kivétel az az eset, amikor egy másik ország vállalja, hogy a nálunk keletkezett radioaktív hulladékot a saját tárolójában helyezi el véglegesen. Fontos előírás az is, hogy az atomenergia alkalmazóinak az atomtörvényben meghatározott köre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizeti a kiégett üzemanyag- és a radioaktívhulladékkezelési, illetve a nukleáris létesítmény leszerelési költségeinek fedezetét. A radioaktív hulladék elhelyezésének lehetőségei között említi a határozati javaslat a Püspökszilágyon működő radioaktív hulladék feldolgozót és tárolót, valamint a Bátaapátiban üzemelő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót. A javaslat végül úgy fogalmaz, hogy a hazánkban keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését Magyarországon létesített, radioaktívhulladéktárolókban kell megvalósítani. (vg.hu, nol.hu, greenfo.hu, Magyar Nemzet/MTI)
Alternatív energia ABB: 120 gyorstöltő kellene az elektromos autózáshoz 2015. március 18.
(fotó: altenerg.hu)
Magyarországon 120, az autópályák mentén elhelyezett elektromos gyorstöltőállomással már országszerte lehetne elektromos autóval közlekedni - hangzott el az ABB Kft. szakmai konferenciáját megelőző budapesti sajtótájékoztatón, melyről az AltEnerg, a holvezessek.hu/MTI is beszámolt. Balogh Attila, az ABB Kft. elektromos közlekedésért felelős vezetője elmondta: az országos lefedettségnek megfelelő infrastruktúra kialakításához kormányzati döntésre lenne szükség. Jelenleg 55 elektromos töltőállomás üzemel Magyarországon, azonban ezek mintegy 90 százalékánál órákig tart a feltöltés, és egy állomás sincs autópálya mellett. Az ultragyorstöltő-állomások amelyekkel 20 perc alatt 80 százalékos töltöttségi szint érhető el - közül kettőt
16
az ABB telepített Magyarországon. Balogh Attila szerint a gyorstöltőállomások ára mintegy 30 ezer euró, erre rakódnak még a telepítési munkálatok és a hálózati infrastruktúra kiépítéseinek költségei. Kitért arra is, hogy az ABB emobilitási szegmensében a magyarországi részlegnek fontos szerepe van. Az ABB elektromos gyorstöltő berendezéseit két helyen gyártják a világon, az egyik a cég váci üzeme. Vácról eddig 2000 készüléket szállítottak főleg Európába, illetve Kínába. Steven Dorresteijn, az ABB elektromos töltési infrastruktúra termékcsoport európai értékesítési vezetője beszámolt arról, hogy az autógyárakkal együttműködve fejlesztenek megoldásokat a különböző szabványi előírásokra. Az ABB-technológia alapján Észtországban már országos hálózatot alakítottak ki, és a világban egyre több országban használják megoldásukat.
A hazai energiaszektor hírei Szijjártó: minél több földgáz kell a nagyobb energiabiztonsághoz 2015. március 19.
(fotó: kormany.hu)
Minél több földgáz jut el Magyarországra és a délkelet-európai régióba, annál nagyobb lehet az energiabiztonság a térségben - mondta a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A Mandiner, az Origó, az Orientpress, az inforadio.hu, a ProfitLine, a hirado.hu/MTI tudósítása szerint a térség energiabiztonságáról szervezett nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter kijelentette: nem beszélhetünk energiabiztonságról Európában, amíg a kontinens teljes gázellátásának 88 százaléka három forrásból érkezik, 44 százalék Oroszországból, 33 százalék Norvégiából és 11 százalék Algériából. Szerinte diverzifikáció egyik eszköze a Déli gázfolyosó. Ezen a vezetéken Azerbajdzsánban kitermelt gázt juttatnának el Törökországon, Görögországon és Albánián át Olaszországba. A vezetékhez amerikai elképzelés szerint kapcsolnának egy északdéli irányú szállítási útvonalat Görögországból Bulgárián és Románián keresztül Magyarországig. Az azeri gáz az útvonal és a beszerzési forrás szempontjából is
17
diverzifikációt jelentene - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy ehhez további befektetésekre van szükség. Évente 16 milliárd köbméter földgázt termelnének ki az azerbajdzsáni Sah Deniz mezőn. Ennek nagy részét Törökország fogyasztaná el, a többin osztozna Görögország, Albánia és sok más ország. Vagyis ahhoz, hogy gázhoz jussunk ebből a forrásból, meg kell győznünk a Sah Deniz konzorciumot arról, hogy növeljék a kitermelést - magyarázta a miniszter. Szerinte pragmatikus együttműködést kell folytatni Oroszországgal, figyelembe véve, hogy a térség országai 70-100 százalékban függnek az orosz gáztól. Úgy vélte: a Déli Áramlat helyébe lépő Török Áramlattal ugyanaz a gond, mint a Déli gázfolyosóval, vagyis, hogy miként jut el a gáz északra, Magyarországra és a közép-európai térségbe. Fejleszteni kell az infrastruktúrát - hangsúlyozta a miniszter és jelezte: április 7én lesz egy találkozó Budapesten a házigazda magyar, valamint a szerb, a macedón, a görög külügyminiszter és a török Európa-ügyi miniszter részvételével. Megvizsgálják, van-e lehetőség egy ilyen dél-északi vezeték megépítésére.
(fotó: kormany.hu)
Egy óriás beruházás helyett több kisebb projektet kell megvalósítani ahhoz, hogy diverzifikáljuk a délkelet-európai térség gázellátását - jelentette ki az amerikai külügyminisztérium energiaügyi különmegbízottja. Amos Hochstein az energiabiztonságáról szóló tanácskozáson elmondta: ilyen projekt a gázszállítási összeköttetés Görögország és Bulgária között, valamint a cseppfolyósgázterminál megépítése a horvátországi Krk-szigeten. Ez utóbbi gázelosztó központ lehetne, ha kiépülne a szállítási útvonal Magyarország és Szlovénia felé - jegyezte meg. Ha sikerül megteremteni az összeköttetést Görögország és Bulgária között, azután már könnyen megteremthető az összeköttetés Bulgária és Románia, valamint Románia és Magyarország között - fejtette ki. Ezek nem több tízmilliárd dolláros projektek és rövid időn belül kivitelezhetők - tette hozzá. Ha az új görög kormány is elkötelezi magát amellett, hogy megépüljön a cseppfolyósgázterminál Szalonikiben, a Bulgária felé tartó gázszállítások megindításához nem is kell megvárni a Déli korridor megépülését - mutatott rá.
18
Az MGT megkapta a határozatot a tulajdonosi szétválásról 2015. március 16.
(fotó: gaztranzit.hu)
A MEKH elkészítette a tanúsítást arról, hogy a Magyar Gáz Tranzit Zrt. megfelel a teljes tulajdonosi szétválasztás követelményeinek, ami a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának előfeltétele - jelentette be a hivatal. A Tőzsdefórum, a ProfitLine/MTI beszámolójából kitűnt: a határozatot a MEKH március 13-án elküldte az MGT-nek. A hivatal a határozat kézhezvételét követően gondoskodik az Európai Bizottság véleményének és a tanúsításról meghozott végleges határozat együttes közzétételéről a MEKH honlapján. A tevékenységek tulajdonosi szintű szétválasztása uniós előírás, amely azt jelenti, hogy a szállítási rendszerüzemeltető közvetlenül vagy közvetve nem állhat tulajdonosi viszonyban földgázkereskedő vagy földgáztermelő céggel. Az MGT az európai uniós irányelvben és a földgázellátásról szóló törvényben előírt szétválasztási szabályoknak az MVM Zrt. - MFB Invest Zrt. - Hévíz Város Önkormányzata tulajdonosi struktúrában nem tudott megfelelni, ezért a kormány úgy döntött: az állam megvásárolja az MGT teljes részvénycsomagját és az állami jogok gyakorlására a Belügyminisztériumot jelöli ki. Az európai uniós és ezzel összhangban a hazai szabályozás szerint az MGT esetében a szállítási rendszerüzemeltetői engedély akkor adható ki, ha a társaság a teljes tulajdonosi szétválasztásra vonatkozó szabályoknak megfelel. A magyar-szlovák vezetéken a kereskedelmi üzem a szállítási rendszerüzemeltetői engedély kiadása után kezdhető meg. A próbaüzem a hivatal engedélyétől függetlenül folyhat. A cégek lemondhatnak az egyetemes szolgáltatásról 2015. március 16., 17.
(fotó: napi.hu)
A februárban megalakult első nemzeti közműszolgáltatót is segíti a gáztörvény módosítási javaslata azzal, hogy meghatározza, miként lehet felhagyni az
19
egyetemes szolgáltatással, majd a MEKH miként jelöli ki az új szolgáltatót mondta Balla György (Fidesz), a törvényjavaslat előterjesztője a parlament gazdasági bizottságának ülésén. A Napi.hu, a stop.hu/MTI az ülésről tudósítva jelezte: a képviselő szerint az egyetemes szolgáltatásról való lemondás csak lehetőség, semmiképpen nem kötelező. A gáztörvény eddig is kötelezővé tette ezeknek a szabályoknak a megalkotását, de ez mindeddig elmaradt - tette hozzá Balla. Egyetemes gázszolgáltatásnak a lakosság, valamint a limitált fogyasztású egyéb felhasználók kiszolgálása minősül. A részletszabályok meghatározzák az egyetemes szolgáltatásról való lemondás feltételeit, valamint azt is, hogy a szabályozó hivatal miként köteles kiválasztani a helyébe lépő legolcsóbb szolgáltatót. A törvényjavaslatot a gazdasági bizottság, a kormánypárti tagok igenlő szavazatával tárgysorozatba vette. A kormány támogatja az indítványt jelentette be a Miniszterelnökség államtitkára. Németh Lászlóné szerint a módosítás megkönnyíti annak a cégnek az életét, amely felhagyna az egyetemes szolgáltatással és szélesíti a fogyasztók ellátásbiztonságának jogi garanciáit. (hirado.hu/MTI)
Energetikai törvényeket módosíthat az NFM javaslata 2015. március 16.
(fotó: napi.hu)
A nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken, a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik - ezt is tartalmazza a fejlesztési tárca törvénytervezete. A hvg.hu, a hirado.hu/MTI tudósítása szerint a nem hagyományos szénhidrogén-vagyon bányajáradékának csökkentését azzal indokolja a tervezet, hogy az energiahordozó jelentősen enyhítené az ország energiaimport-függőségét. Ezért indokolt olyan bányajáradék-mértéket alkalmazni, amely tekintetbe veszi a kitermelés magas beruházás- és költségigényét. A tervezet leírja az eljárást arra az esetre, ha a földgázkereskedő csődbe kerül vagy a beszerzési forrásai bedugulnak. Ilyenkor a MEKH végső menedékes szolgáltatót jelöl ki az egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül.
20
Addig is, amíg a végső menedékes átveszi a szolgáltatást, a fogyasztókat a biztonsági földgázkészletből kell ellátni. A kijelölt végső menedékes a biztonsági készletből felhasznált gázt köteles visszapótolni. A villamosenergia-törvény is kiegészül: az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó - a nagyfelhasználó - kikapcsolására és visszakapcsolására vonatkozó szabályokat a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza. A kikapcsolással kapcsolatos olyan károkat, amelyek a felhasználónak róhatók fel, ő viseli. Ugyanezt a két szabályt tartalmazza a földgáztörvény is a kikapcsolásra, illetve az azzal okozott kárra. Szintén a földgáztörvénybe kerül be új előírásként az, hogy a hazai termelésű földgázt a termelő - az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználók részére történő értékesítésre - köteles 5 munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett vételre felajánlani. A felajánlás az egyetemes szolgáltatók részére 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra, azonos szerződéses feltételekkel szól. Az egyetemes szolgáltató szabadon dönthet, hogy köt-e szerződést a hazai termelővel. Az egyetemes szolgáltató a szerződéskötési jogosultságát átruházhatja az egyetemes szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező, volt közüzemi nagykereskedőre. Ez a volt közüzemi nagykereskedő, a szerződés alapján átvett hazai termelésű földgázt - felajánlás keretében - átadja a szerződéskötési jogosultságát neki átruházó egyetemes szolgáltatónak.
Engedélyt kapott az E.ON erőműveinek eladására 2015. március 17.
(fotó: dehir.hu)
Engedélyezte a Gazdasági Versenyhivatal, hogy az E.ON eladja debreceni és nyíregyházi erőművét a Veoliának - írta a Napi Gazdaság. A két cég tavaly szeptemberben már aláírta az adásvételi szerződést, de abban állapodtak meg, hogy az ügyletet legkésőbb ez év végéig lezárják. A két erőmű 2013 júniusa óta nem üzemel, működésüket az E.ON a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt tartósan szünetelteti. Az egységekben kapcsoltan hőt és áramot is előállítottak, ami veszteséget okozott a viszonylag magas gázár és az alacsony áramértékesítési díjak miatt. Az E.ON ezért 2013-ban felújított és kialakított csak hőt előállító
21
kazánokat, hogy legyen távhőszolgáltatás a két városban. Ezek ma is működnek, és mint a Veolia korábban közölte, a tranzakciónál elsősorban ezeket az eszközöket tartották szem előtt. A társaság tavaly arról számolt be, hogy a két erőműnél hosszabb távon vizsgálják a biomassza-tüzelés lehetőségét is. Az adásvétel után a Veolia portfóliója 760 megawatt hő- és 160 megawatt áramtermelő kapacitással bővül. A Debreceni Kombinált Ciklusú Erőművet 2000-ben helyezték üzembe és 17 milliárd forintba került. Sokáig jó üzlet volt, amíg létezett a kötelező átvételi tarifa. Ám ez 2011 nyarától megszűnt, azóta az erőmű az E.ON-nak évi 1-2 milliárd forintos veszteséget termelt - írta a dehir.hu debreceni portál. Luxemburg a gázkereskedőnek adott igazat 2015. március 19.
(fotó: napi.hu)
Ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely kizárja a bírósági jogorvoslatból az olyan gázkereskedőt, amely a nemzeti szabályozó hatóság egyik őt érintő határozatát kívánja megtámadni - mondta ki ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság. Előzményként a vg.hu, a napi.hu/MTI felidézte: az E.ON négy hosszú távú kapacitáslekötési igényt nyújtott be az FGSZ-hez, ezek azonban jelentősen meghaladták a rendelkezésre álló szabad kapacitást. Ezért az FGSZ a MEKH-hez fordult iránymutatásért, amely megállapította: a hosszú távú kapacitások szabályzat szerinti kiosztása akadályozza új szereplők piaci belépését, ezért azt visszavonta. Arra utasította az FGSZ-t, hogy a hosszú távú kapacitások lekötésére a földgázkereskedők bevonásával dolgozza át a szabályzatot és azt nyújtsa be jóváhagyásra. Az E.ON bíróságtól kérte a hivatal határozatának megsemmisítését. Az ügyet eddig vizsgáló magyar bíróságok azonban azzal utasították el a keresetet, hogy mivel a határozatot nem az E.ONnak, hanem az FGSZ-nek címezték, a vállalkozásnak nincs lehetősége annak megtámadására. Az E.ON felülvizsgálati kérelmét vizsgáló Kúria azt kérdezte a legfőbb uniós igazságszolgáltatási fórumtól, hogy az uniós jog értelmében a cégnek lehetősége van-e a határozatot megtámadni a bíróságon. Ítéletében a
22
luxembourgi testület megállapította: az E.ON Földgáznak a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló uniós rendeletből származó jogait potenciálisan érinti a szabályozó hatóság olyan határozata, amely módosítja a kapacitásallokációval és a szűk keresztmetszetek kezelésével kapcsolatos szabályokat. Uniós eljárási szabályok nélkül minden tagállam feladata kijelölni az említett jogokból eredő viták elbírálására alkalmas bíróságot, és meghatározni a bírósághoz fordulás szabályait. Azonban az uniós jog ilyen esetekben megköveteli, hogy a nemzeti szabályozás miatt ne sérüljön a hatékony bírói jogvédelemhez való jog. Következésképpen az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely a hatékony bírói jogvédelem elvét megsértve nem teszi lehetővé az E.ON Földgáz számára, hogy a szabályozó hatóság határozata ellen keresetet indítson.
Külföldi energiaszektor
Két fukusimai reaktorban is leolvadt a nukleáris fűtőanyag 2015. március 20., 19.
(fotó: greenfo.hu)
Leolvadt a nukleáris fűtőanyag a Fukusima-1 atomerőmű kettes reaktorában is - közölték a Nagojai Egyetem szakemberei egy nappal azután, hogy az egyes reaktorban leolvadt a fűtőanyag. Miként a hirado.hu, a metropol.hu/MTI kiemelte: erre a következtetésre a kozmikus sugárzásból származó, úgynevezett müon elemi részecskékkel végzett vizsgálat alapján jutottak a szakértők. A TEPCO arról számolt be, hogy szinte az egész nukleáris fűtőanyag leolvadt és a reaktortartály aljába hullott a Fukusima-1 atomerőmű egyes számú reaktorában. A müonok elemi részecskék, amelyek az űrből kozmikus sugárzással érkeznek a Földre. A legtöbb anyagba behatolnak, a fűtőanyagban található urániumba azonban nem képesek. A reaktor müonokkal történő átvilágításakor kirajzolódnak a fűtőelem körvonalai, amiből következtetni lehet arra, hol találhatók a nukleáris anyag szétesett darabjai. A TEPCO azt tervezi, hogy
23
felhasználja a mostani elemzést az atomerőművel kapcsolatos legnehezebb feladat végrehajtásához, a leolvadt fűtőanyag eltávolításához. Ez várhatóan több évig tart majd. Több reaktor leszereléséről döntöttek Japánban 2015. március 17., 18.
(fotó: wikipedia.org)
Először 3 atomreaktor leszereléséről döntött két japán energetikai cég, mert nem felelnek meg a fukusimai katasztrófa után kialakított szigorú biztonsági előírásoknak. A kanszai áramszolgáltató a Mihama atomerőmű 1-es és 2-es blokkjának elbontásáról határozott. A több regionális energiaszolgáltató - köztük a Fukusima-1 erőművet üzemeltető TEPCO - által birtokolt Japán Atomenergetikai Vállalat pedig a Curuga városában található erőmű 1-es reaktorának leszerelését hagyta jóvá. Ez az első alkalom a biztonsági előírások 2013-as átdolgozása óta, hogy reaktorok lebontásáról döntöttek Japánban. Az új szabályozás tiltja, hogy 40 évnél idősebb reaktorok működjenek a szigetországban, bár biztonsági fejlesztésekkel kérvényezhető az élettartam meghosszabbítása. Ugyanakkor a kanszai energiaszolgáltató szerint a Mihama erőmű 1970-es évek elején épült 1-es és 2-es reaktorának átalakítása nem érné meg anyagilag, hiszen azoknak relatíve csekély, 340, illetve 500 megawatt a teljesítményük. A curugai erőmű 1-es blokkja szintén több mint 40 éve épült, 357 megawattos. Ugyanakkor a kanszai energiaszolgáltató három másik, szintén idős reaktorát - köztük a Mihama erőmű 3-as blokkját - újraindítaná, már kérvényezte is ezt a japán atomenergetikai hatóságnál. A cég takahamai erőművének 1-es és 2-es reaktorát először rendben találta a hatóság, de aktivisták és helyiek bíróságon támadják az újraindítást. Tavaly szintén bíróságon akadályozták meg, hogy újrainduljon az Ói városában lévő erőmű két blokkja. Az ói erőmű 4-es blokkja volt az utolsó működő reaktor Japánban, 2013 szeptemberében állították le. (napigazdasag.hu, hirado.hu, Index, inforadio.hu/MTI) Másnap két újabb atomreaktor leszereléséről döntöttek: lebontják a genkai, valamint a simanei atomerőmű 1-es reaktorát. Mindkettő az 1970-es évek közepén épült és kis teljesítményű.
24
Amerikai fűelemekkel megy az ukrajnai orosz reaktor
2015. március 16., 5. Sikeresen befejeződött az egyik orosz építésű ukrajnai reaktor próbaüzeme az amerikai Westinghouse fűtőelemeivel, cáfolva az orosz állítást, miszerint Csernobilhez hasonló nukleáris katasztrófa fenyeget az átállás miatt. A délukrajnai atomerőmű 3-as reaktora tökéletesen működött az amerikai cég VVER1000-es típusú uránium rudakkal, mint azt megerősítette a kijevi állami nukleáris felügyelet és az ukrán nukleáris erőműveket üzemeltető Energoatom is - írta a Business Wire, ez alapján pedig a napigazdasag.hu portálon Barabás T. János. Yves Brachet, a Westinghouse térségért felelős elnöke szerint a vizsgálatok bizonyították: biztonságosan használhatóak a fűtőelemeik a többi ukrajnai erőműben és más országok orosz tervezésű atomerőműveiben. Az Energoatom a sikeres próbák után bejelentette: bővíti együttműködését a Westinghouse céggel. Az ügylet fontosságára jellemző, hogy Kijevben tárgyalt Danny Roderick, a vállalat elnök-vezérigazgatója és csaknem teljes vezérkara az Energoatom vezetőivel. Ukrajnának 15 orosz tervezésű és építésű reaktora van, amelyet az orosz TVEL látott el üzemanyaggal. Az amerikai fűtőelemekre való átállás célja, hogy Ukrajna csökkentse függőségét az orosz szállításoktól. A tárgyalások azonban messze túlmutattak a fűtőanyagokon: felmerült a Hmelnyickij erőmű harmadik és negyedik reaktora építésének befejezése, új reaktorok építésének lehetősége, a régiek biztonságának növelése, a nukleáris fűtőelemek ukrajnai gyártása is. Ezzel csak az a gond, hogy az erre 2010 szeptemberében kiírt tendert a TVEL nyerte meg és már építi is a gyárat - írta a World Nuclear News.
Nincs gond a fehérorosz erőmű építésével 2015. március 16.
(fotó: atomenergiainfo.hu)
Cáfolta a belorusz energetikai minisztérium, hogy az országban zajló atomerőmű-beruházásban a fő kivitelezőnek, az Atomsztrojekszportnak gondokat okoz az orosz rubel árfolyamának ingadozása. Az Atomenergiainfó
25
tudósítása szerint Mihail Mihagyuk miniszterhelyettes azt mondta: pontatlanok voltak az épülő létesítmény vezérigazgató-helyettesének szavai, Andrej Bakurin ugyanis nem a Roszatomhoz tartozó társaság, hanem a külföldi gyártmányú részelemeket beszállító alvállalkozók problémáiról beszélt. Minszkben elégedettek az Atomsztrojekszport munkájával, az építkezés a menetrendnek megfelelően zajlik mindkét erőműblokkon - mondta a miniszterhelyettes és hozzátette: a beruházás finanszírozása megoldott, az orosz makrogazdasági helyzet változása miatt időközben felmerülő kérdéseket rendezik. Az építkezésen több mint háromezer orosz és belorusz szakember dolgozik, de év végére számuk tovább nő. A Belorusz Atomerőmű főmérnöke, Anatolij Bondar nemrég egy sajtóértekezleten ukrán szakembereket is hívott az építkezésre, sőt szavaiból úgy tűnt, hogy az erőmű üzemeltetéséhez is készek fogadni specialistákat a szomszédos országokból. Főként az első blokk működtetésében számítanak a külföldiek szaktudására, a másodikhoz már saját szakembergárdát képeznek ki. A Belorusz Atomerőmű az ország nyugati felén fekvő Osztrovecben épül. Két, összesen 2400 megawattos, AESZ-2006 típusú, 3+ generációs reaktor működik majd az erőműben, vagyis olyan, a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfelelő berendezés, amelyet a Roszatom a legtöbb külföldi projektjéhez, így a paksi bővítéshez és a finnországi Hanhikivi erőműhöz is ajánl. Az első osztroveci reaktorblokknak 2018-ban, a másodiknak pedig két évvel később kell elkészülnie. Az építés költségeit túlnyomórészt abból a 25 évre folyósított, tízmilliárd dolláros exporthitelből fedezik, amelyet kormányközi megállapodással Oroszország nyújt. Jöhet az energiaunió 2015. március 20., 21. Az uniós állam- és kormányfők kivétel nélkül elkötelezték magukat az energiaunió mellett - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Miként az Energiainfó, a Portfólió, a hvg.hu, az mno.hu, a mandiner.hu/MTI tudósított: a lengyel politikus úgy vélte, egy hatékony energiaunió alapvetően olcsó és fenntartható energiaellátást garantál a tagországoknak, a vállalatoknak és az állampolgároknak egyaránt. A volt lengyel kormányfő videóüzenetében beszámolt arról: a tagállami vezetők mindnyájan beleegyeztek abba is, hogy felgyorsítják a kapcsolódási pontok kiépítését, ami kulcsfontosságú a jól működő egységes piachoz. Azt is támogatták, hogy a gázpiacon nagyobb transzparencia
26
jöjjön létre. "Így beszállítóink nem élhetnek vissza helyzetükkel, hogy megsértsék az uniós jogot és rontsák energiabiztonságunkat" - fogalmazott Donald Tusk. Az elfogadott úgynevezett zárónyilatkozat rögzíti: fel kell gyorsítani az infrastruktúraépítést, amelyet a hatályos energiaszabályozás teljes és szigorú alkalmazása követ. Diplomaták előre jelezték, hogy a legnagyobb vitát a külső beszállítóktól származó gázszerződések átláthatósága fogja kiváltani. A zárónyilatkozat szerint garantálni kell a megállapodások összhangját az uniós joggal, "erősíteni kell ezek átláthatóságát és az uniós energiaszabályozással való összhangját". Arról, hogy az államközi szerződések mellett a konkrét, vállalatok közötti megállapodások sorsa hogyan alakuljon, a szöveg mindössze azt mondja ki: a kereskedelmi gázszállítási szerződéseknél az üzleti szempontból érzékeny adatok bizalmasságát garantálni kell. A végleges szöveg is tartalmazza azt a passzust, hogy a tagállamok önkéntes alapon fontolóra vehetik a közös energiavásárlást. Az Európai Tanács által elfogadott dokumentum hatékonyabb és rugalmas piaci szerkezet megteremtését is szorgalmazza, fokozottabb regionális együttműködéssel, a megújuló energiaforrások integrálásával, garantálva, hogy az állam a belső piac szabályaival összhangban avatkozik be a folyamatokba, valamint, hogy a tagállamok továbbra is maguk dönthetnek arról, milyen forrásokból szeretnék fedezni energiaszükségletüket. Fontos szempontként emelte ki Orbán Viktor a garanciát: továbbra is tagállami hatáskörben marad az úgynevezett energiamix, az, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét. Jelezte, hogy a konkrét jogszabály-tervezetekkel az Európai Bizottságnak kell majd előállnia. Pozitívumként említette a miniszterelnök, hogy a szöveg továbbra is a kormány-, illetve államfők kezében hagyja az ellenőrzést - tudósított a hirado.hu, az atv híradója/MTI. Zsákutcában az orosz-török tárgyalások a gáz áráról 2015. március 18.
(fotó: kommersant.ru)
Orosz sajtóértesülés szerint zsákutcába jutottak Oroszország és Törökország
27
tárgyalásai az orosz földgáz árának csökkentéséről, ami fékezheti a két ország közötti gázvezeték, a Török Áramlat kiépítését. A Privátbankár, a napigazdasag.hu, a hirado.hu, az atv.hu/MTI idézte a Kommerszant napilapot, mely török piaci forrásokra hivatkozva azt írta: a Gazprom orosz és a Botas török vállalat eddig nem jutott dűlőre az Oroszország által februárban megígért 10,25 százalékos árcsökkentésről, mert nem tudtak megállapodni arról, hogy a gázárformula melyik komponensébe építsék be az engedményt. "Ezek a viták kétségessé teszik a Török Áramlat kiépítéséről Moszkva és Ankara által kötött jóval jelentősebb politikai megállapodások megvalósítását is" - mutatott rá a Kommerszant, hozzátéve, hogy a török hatóságok visszatartják a gázvezeték építéséhez szükséges engedélyeket. A Török Áramlat stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy arról Putyin elnök telefonon tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Török tisztségviselők kerülik az orosz-török projekt jövőjének részletes kommentálását, inkább a rivális projektről, a transzanatóliai gázvezetékről (Tanap) beszélnek. Az 1850 km hosszú vezeték Azerbajdzsánból indul és Grúzián, Törökországon, Görögországon, majd Albánián át Olaszországig vezet. 10 milliárd dolláros beruházással a kaszpi-tengeri mezőkről szállítanak majd - 2018 közepétől kezdetben évente 16 milliárd, majd később 31 milliárd köbméter - földgázt európai piacokra. A Tanap első csövét március 17-én fektették le Törökországban - erről a Magyar Nemzet is írt -, az ünnepségen a török államfő mellett az azeri és a grúz elnök is jelen volt. Ebből az alkalomból Törökországba látogatott Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, energiaügyekért felelős biztos is. Ismét hangsúlyozta, hogy a Török Áramlat kidolgozatlan, "nem lehet döntést hozni róla a fogyasztókkal, az Európai Bizottsággal való konzultációk nélkül". Oroszország nem egyszerűen csak egy új gázvezetéket akar építeni a Fekete-tengeren keresztül, hanem fontos tranzitállomássá akarja tenni Törökországot, hogy Ukrajna elkerülésével exportálhasson földgázt az európai országokba. (Privátbankár, napigazdasag.hu, hirado.hu, atv.hu/MTI)
28
Hírek röviden 2015. március 18. Az elmúlt napokban lett hároméves az Atomenergetikai Múzeum, amelyet az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. hozott létre és tart fenn ma is. Az intézmény az elmúlt egy évben már az általános iskolások oktatásában is fontos szerepet játszott, helyszínt adott számos különleges fizikaórához. Több száz általános iskolás járt az Atomenergetikai Múzeumban „A fizika nagyszerű, mert egyszerű” rendezvénysorozat eddigi két évada alatt. (paksihirnok.hu) 2015. március 19.
(fotó: mvm.hu)
Az atomerőmű tipográfusának ürgeképe is szerepel a 33. Magyar Sajtófotó Kiállításon. Vincze Bálint évek óta készít képeket az atomerőmű környezetének gazdag élővilágáról. Legfrissebb munkája az Ürgemese, amely a kisállat mindennapjain keresztül mutatja be a természet értékeit. Állcsúcson című munkája, amely a Capa Központban is megtekinthető, a Természet és tudomány (egyedi) kategória harmadik helyezését érte el. (mvm.hu) 2015. március 19. Március 28-án hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. Az óraátállítás az egyezményes koordinált világidő szerint hajnali 1 órakor történik, vagyis Magyarországon márciusban helyi idő szerint 2 órakor előre, októberben 3 órakor vissza kell állítani az órákat. (paksihirnok.hu)
Összeállította: László Judit
29
