Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
CSONGRÁD VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
KÉSZÍTETTE: URD Város és Vidékfejlesztési Tanácsadó Kft.
2008. június
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
TARTALOMJEGYZÉK
I. BEVEZETÉS
7
I.1. Integrált városfejlesztési stratégia
7
I.2. A város rövid története
7
I.3. Földrajzi adottságok
9
I.4. Természeti és táji adottságok
9
I.5. Megközelíthetőség
10
II. CSONGRÁD VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN
12
III. CSONGRÁD VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS
17
III.1. Gazdaság III.1.1. III.1.2. III.1.3. III.1.4. III.1.5. III.1.6.
Vállalkozások helyzete Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem, szolgáltatások Turisztika, látványosságok A város költségvetése
III.2. Társadalom III.2.1. III.2.2. III.2.3. III.2.4. III.2.5.
Demográfia Foglalkoztatottság-munkanélküliség A népesség iskolai végzettsége A lakosság jövedelmi helyzete Egészségi állapot
III.3. Környezet III.3.1. Épített és természeti környezet III.3.2. Lakásállomány III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság
III.4. Közszolgáltatások III.4.1. III.4.2. III.4.3. III.4.4.
Oktatás-nevelés Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Közigazgatás
III.5. Funkcióelemzés – a funkcióellátottság értékelése IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE
17 17 21 22 23 26 30
31 31 37 41 42 42
45 45 49 50
55 55 64 74 74
77 83
2
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés
83
IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise 86 IV.1.2 Városrészek rövid összehasonlító elemzése – szegregátumok azonosítása V. STRATÉGIA
110 115
V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása
116
V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája
127
V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 127 V.2.2. A célrendszer koherenciája 130 V. 2.3. Környezeti hatások értékelése 134
V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 136 V.4. A stratégia megvalósíthatósága V.4.1. V.4.2. V.4.3. V.4.4. V.4.5. V.4.6.
Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegű tevékenység Partnerség bemutatása Szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai A stratégia megvalósításának monitoringja
Anti-szegregációs terv I.
BEVEZETÉS – AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV FELÉPÍTÉSE
II.
ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV
1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében A település általános demográfiai, foglalkoztatási jellemzői Az egyes városrészek bemutatása A városban működő oktatási intézmények bemutatása A város infrastrukturális jellemző A városban folyamatban lévő telep-felszámolási programok Szociális helyzet
151 151 153 154 155 157 158
160 162 162 162 164 165 170 176 177 177
2. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése 179 III. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM
183
3
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Városi szintű beavatkozások
183
3.2.
Beavatkozások a szegregátumokban
184
3.3.
Egyéb releváns beavatkozások
187
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK
Az IVS mellékletei
190
191
4
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Csongrád város, a Csongrádi kistérség és közvetlen környezete ........................... 13 2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Csongrád megyében ....... (1999-2005) .......................................................................................................... 18 3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a csongrádi kistérségben (1999-2005) .......................................................................................................... 19 4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Csongrádon (1999-2005) .......................................................................................................... 20 5. ábra: Működő vállalkozások számának alakulása Csongrádon nemzetgazdasági áganként (1999-2005) .......................................................................................................... 21 6. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek száma a csongrádi kistérségben (1997-2006) .......................................................................................................... 24 7. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek száma Csongrádon (1997-2006) ...... 24 8. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a csongrádi kistérségben és Csongrádon (1997-2006) .......................................................................................................... 25 9. ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006) .................................... 26 10. ábra: Csongrád város fontosabb turisztikai adatai (1999-2006) ................................... 27 11. ábra: Lakónépesség számának változása (1997-2006, %) .......................................... 31 12. ábra: Csongrád város lakónépessége 1997-2006 (fő) ................................................. 32 13. ábra: Belföldi vándorlási különbözet Csongrádon 2002-2006 között ............................. 33 14. ábra: Élveszületések száma Csongrádon 1997-2006 között......................................... 35 15. ábra: Természetes szaporodás/fogyás ...................................................................... 35 16. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (2000-2007) ......................................................................................................... 40 17. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma..................................................................... 40 18. ábra: Épített és megszűnő lakások száma Csongrádon (1997-2006) ............................ 50 19. ábra: Lakások közmű ellátottsága Csongrádon (1997-2006) ....................................... 51 20. ábra: Közcsatorna fejlesztések Csongrádon és a csongrádi kistérségben (1997-2006) .... 51 21. ábra: Közmű hálózat fejlesztése Csongrádon (1997-2006) .......................................... 52 22. ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Csongrádon (1997-2006) .......................................................................................................... 53 23. ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Csongrád város közoktatási intézményeiben 2001-2006 között (fő) ................................................................................. 58
5
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
TÁBLAJEGYZÉK
1. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db) .............17 2. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok)..................................19 3. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye kistérségeiben (2006) 23 4. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db) ........................26 5. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel ...........................................................30 6. táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön ................................................................32 7. táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint..........................................................34 8. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) .....................................................37 9. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006 .............................38 10. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006.......................................................................39 11. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) ................................41 12. táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005 ................................................................44 13. táblázat: Lakásállomány a csongrádi kistérségben (1997-2006) .........................................49 14. táblázat: Lakásállomány alakulása Csongrádon (1997-2006)..............................................49 15. táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a csongrádi kistérségben (1997-2006)..........................50 16. táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006)...............53 17. táblázat: Az egy lakosra jutó összes zöldfelület mértéke Csongrád megye városaiban (2006).54 18. táblázat: Óvodák és általános iskolák ..............................................................................56 19. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2000-2006.................................57 20. táblázat: Bölcsődék.......................................................................................................64 21. táblázat: Szociális intézmények ......................................................................................65 22. táblázat: Szociális intézmények Csongrád városában.........................................................67 23. táblázat: A városban működő további egészségügyi intézmények bemutatása......................74
6
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
I. Bevezetés I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) átölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Ezzel a városokat hozzásegítjük közvetetten a fejlesztési szemléletmód alkalmazásához, kiszámítható, területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó erőközpontok partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS egyik fő célja, hogy az egyes városrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat-képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában. Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg.
I.2. A város rövid története A település történetét vizsgálva először azt állapíthatjuk meg, hogy már az őskor óta élnek itt emberek. A régészeti feltárások leletanyagának jó része a helyi Tari László Múzeumban található. Az itt élő szlávok a maguk nyelvén „ Csernigrádnak” (fekete várnak) nevezték el a földvárat, amely egyben a mai Csongrád elnevezés alapja is. A 11-12. században gyors fejlődésnek indult várost a tatárok 1241-ben kirabolták, feldúlták. Kivonulásuk után ezért IV. Béla a megyeközpontot Szegedre helyezte át. Az elpusztult népesség pótlására általa betelepített kunok és már megtelepedett magyarok közötti harcokban Csongrád újra elnéptelenedett. A zivataros hadi és gazdasági körülmények miatt a kereskedelmi útvonalak lassan másfelé terelődtek át. Ennek ellenére Zsigmond király uralkodása alatt a helység újból városi rangot ért el, de továbbra is a szegedi várhoz tartozott. A török uralom alatt a város erődítményét felújították,
7
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
templomát megerősítették. A megszállás legtragikusabb szakasza a 15 éves háború (1591-1606) ideje volt, amikor a környék települései elpusztultak. Evlia Cselebi viszont 1665 körül a városban kis földvárról, mecsetekről, dzsámi kolostorról, medreszéről, elemi iskoláról, fogadóról és kicsiny bazárról tesz említést. 1686-ban egy teljesen kirabolt, kifosztott város szabadult meg a török igától. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc bukása után gróf Károlyi Sándor – a császárnak tett kiváló szolgálataiért – jutalomként kapta meg a várost. A hétezer lelket számláló település 1747-ben vásártartási jogot nyert. Lakosai 1847-ben örökváltsági szerződést kötöttek földesurukkal, de ennek megvalósulását elsöpörtre a forradalom. Az 1848-49-es szabadságharc küzdelmeiből Csongrád népe is derekasan kivette részét. Kossuth levelének hatására a csongrádiak fellázadtak az osztrákok ellen, akik megtorlásul a szabadságharc utolsó napjaiban felgyújtották a várost. Csongrád népe azonban rövid idő alatt újjáépítette a települést, mint már annyiszor a történelem folyamán. 1880-ban a lakosság kérvényben fordult a belügyminiszterhez, hogy a várost minősítse vissza nagyközséggé, mert nem bírják el a városi ranggal járó terheket. 1922-ben viszont kérték a városi jogállás visszaállítását, ami meg is történt, noha a település továbbra is erősen mezőgazdasági jellegű maradt. 1920 őszén jött létre a csongrádi Gimnázium, mely 1925-re önálló státuszú lett. A fejlődés ettől kezdve felgyorsult. 1928-ban megépült a téli Gazdasági Iskola, 1930-ban új épületet kapott a Bíróság, jelentős útburkolási munkák indultak. 1934-től az elektromos áram termelését önállóan végezte a város, megszűnt a Szentestől való függősége. Az 1929-33-as gazdasági válság mindenekelőtt a helyi kubikusokat, napszámosokat, kisbirtokosokat sújtotta. Számuk meghaladta ez időben a 7000 főt. A gazdaságilag nehéz korszak pozitív vonása volt, hogy a szegénységenyhítő közmunka akciókat a város vezetése a közterületek rendezésére, járdák, utak építésére, parkosításra fordította. E tudatos törekvéssel olyan városkép alakult ki, mely mind a mai napig harmonikus, a közérzetre kellemesen ható látványt nyújt a szemlélőnek. A II. Világháború során a fegyveres harcok elkerülték a várost, és az épületekben sem keletkeztek jelentős károk. A háború áldozatainak száma elérte az ezer főt. A bénultságot fokozta, hogy nem vagy alig működtek az üzemek, a mezőgazdasági termés a front átvonulása miatt 1944 őszén a földeken maradt. A helyi gazdasági életre is serkentőleg hatott 1946. augusztus 1-jén az új forint bevezetése. Lassan működni kezdtek az ipari üzemek, dolgoztak a kisvállalkozók, a kifosztott földeken megindult a termelés, ennek ellenére több mint 1500 munkanélkülit tartottak nyilván. 1946 decemberére elkészült a Csongrádot Szentessel összekötő vasúti-közúti híd, melyet 1944. október 8-án felrobbantottak. A város közigazgatási területét 50%-kal csökkentették, majd 1954-ben megszüntették járási státusát, korábban jól működő intézményeit lebontották, kulturális és sportéletét ellehetetlenítették. Az ezt megelőző államosítás fokozta a gazdasági és társadalmi nehézségeket, szinte teljesen megszűnt a magánkisipar és a magánkereskedelem, az értelmiség elbizonytalanodott. Az 1956-os forradalmi események idején október 27-től november 4-ig Nemzeti Bizottság irányította a város közéletét, ellátásának biztosítását. 1960-ra a város földterületeinek 93,6%-a szövetkezeti tulajdonba került, s az addig vidéken munkát vállalók foglalkoztatására új üzemek telepítése kezdődött el. Megkezdődött a társadalom átrendeződése. Míg az 50-es évek elején a népesség 9,3%-a dolgozott az iparban és 45,1%-a a mezőgazdaságban, 1975-re a
8
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
lakosság 46%-a ipari munkásként, 26%-a a mezőgazdaságban dolgozott. 1965ben a város ismét járási jogot kapott, majd 1971-ben középfokú települési központtá minősítették. 1989 után az üzemek túlnyomó többsége a rendszerváltás illetve a privatizáció következtében átalakult, egy részük meg is szűnt. A változás munkahelyek megszűnését is jelentette, ugyanakkor új cégek, elsősorban kft-k és egyéb társasági formák, ezzel együtt új iparágak jöttek létre. Az új cégek közül a legjelentősebb a bokrosi városrészben működő MARS Magyarország Kft. A város közműellátottsága megfelelő. A vezetékes ivóvízhálózat teljes körű, az egészséges ivóvízkészlet hosszú távon biztosított. 2002-ben elkészült az új nagykapacitású, zártrendszerű, a legkorszerűbb technikával működő szennyvíz tisztítómű, ezzel szinte egy időben az egész városban megépült az új szennyvízhálózat, melyre a lakosság folyamatosan csatlakozhat. A vezetékes gázhálózat szintén 100%-os kiépítettségű. Az úthálózat közel 100 %-a szilárd aszfalt burkolattal rendelkezik. Mintegy négy km hosszan kerékpárút is épült pályázati támogatással a város főútján, annak központjától a bokrosi útelágazásig, nyugati irányban. A 2000. évi nagy tiszai árvíz komolyan veszélyeztette a várost is emiatt 2001-től folyamatosan erősítették a tiszai védőműveket. Jelenleg folyik a töltés sétánnyá alakítása a városi szakaszon, valamint a töltés tetején 6,7 km kerékpárút létesült 2006 évben, további szakaszok kerültek megépítésre 2007 évben.
I.3. Földrajzi adottságok Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. Külső területe 17.395 hektár, központi belterülete 965 hektár - egyéb belterülete (Csongrád-Bokros a várostól 11 km) 83 hektár. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében. A város határának talajszerkezete változatos. A Tiszát mindkét oldalon kötött talajú rétek kísérik, távolabb a kötött és a szikes talajok váltogatják egymást. A településtől északnyugatra homokos magaslat emelkedik. A városban és környékén jelentős mennyiségű termálvízkészlet található.
I.4. Természeti és táji adottságok A település természeti-táji adottságait jórészt az Alsó-Tiszavidék középtájon belül a Dél-Tisza-völgy kistáj jellegzetességei határozzák meg. A Bokros környéki, Tiszától távolabb fekvő településrész nyúlik át a Duna-Tisza-közei síkvidék középtájhoz tartozó Pilis–Alpári-homokhát kistájba. A termőhelyi adottságok és az ahhoz igazodó, jellemző tájhasználat alapján a csongrádi táj négy meghatározó tájszerkezeti egységre osztható fel: •
A változatos ártéri karakterű Tiszán túli területek jellemzően szántóföldi növénytermesztésre és gyepgazdálkodásra használt területei. A tanyarendszer jelentős részén a lakófunkció már megszűnt. A holtágak mentén a meglévő tanyák üdülési célú funkcióváltása megkezdődött. E változatos harmonikus szépségű kultúrtáj fenntartásában, ártéri karakterének megőrzésében meghatározó szerepe van a várossal való
9
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
•
•
közvetlen közlekedési kapcsolatnak, ezért a pontonhíd megtartása rendkívül fontos a tájfenntartás szempontjából is. A Tisza és a Körös hullámtere, meghatározóan erdőterület, amelynek ökológiai, táj- és természetvédelmi, valamint turisztikai jelentősége egyaránt kiemelkedő. A város keleti határán ide sorolható a Csongrádi (Serházzugi) Holt-Tisza területe, valamint a Bökény mezőgazdasági területe, nyugaton a Bokros-puszta természeti értékekben gazdag térsége is. Az utóbbi árapasztó tározóként való használata esetén a térség tájszerkezete megmarad, de a Csongrádi vízlépcső esetén a táj arculata gyökeresen megváltozik. A várostól északnyugatra elterülő homokhát az Öregszőlők, a Halesz, területét, Bokros térségét és a Külső-járást foglalja magában. A történelmi szőlőtermesztés és borgazdálkodás következtében ez a térség tanyákban rendkívül gazdag. A szőlőtermesztés mellett elterjedt és egyre inkább fejlődő agrárágazat a fóliás zöldségtermesztés és gyümölcstermesztés is. a térség foglalkoztatásában rendkívül fontos a Mars ipari üzem jelenléte. A város léptékéhez mérten rendkívül nagy kiterjedésű zártkertben aggasztóan nagy a felhagyott, műveletlen területek aránya. Az üdülőjelleg a belterülethez közeli Tisza menti területeken jellemző. A Bokrosi úttól és a 451-es úttól délnyugatra elterülő tájszerkezeti egység belvízzel nem veszélyeztetett magasabb területein a szántóföldi növénytermesztés, a laposokon, lefolyástalan területeken a gyepgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó állattenyésztés volt a meghatározó. A belvízelvezető csatornahálózat kiépítésével a gyepek aránya ugyan csökkent, de a szikes legelők mozaikos rendszere továbbra is meghatározza a táj karakterét. Ezen tájszerkezeti egység tanyavilága átszövi a teljes területet. A nagy távolságok miatt itt rendkívül kedvezőtlen a dűlőutak rossz állapota, a tanyák ellátási hiányosságai. Bokros belterületét a tervezett elkerülő út jelentősen tehermentesíteni fogja.
I.5. Megközelíthetőség A kistérség közlekedés-földrajzi adottságai jók: az M5 autópályához való csatlakozás lehetősége adott (Csongrádtól 27km), a fővárosi és megyeszékhelyi tömegközlekedési kapcsolat közvetve, illetve közvetlenül biztosított, a legközelebbi romániai és szerbiai határátkelők elérhetősége megfelelő, ugyanakkor a kistérségben csak Csongrád rendelkezik vasúti közlekedéssel. A Kecskemét-Szentes-Arad kapcsolat erősödése javíthatja Csongrád regionális kapcsolatépítési lehetőségeit. A vasút helyzete Csongrádon nem kedvező. A várost érintő 147-es (Kiskunfélegyháza-Szentes) mellékvonal műszaki állapota gyenge-közepes, közvetlen vonat sem Budapestre, sem Kecskemétre nem közlekedik. Szegeddel vasúti kapcsolat csak kerülővel, közel 2 órás menetidővel lehetséges A folyami hajózásba való bekapcsolódás lehetősége adott, ugyanakkor A Tisza, mint vízi út hasznosítására elsősorban turisztikai vonatkozásban lehet gazdaságos. Áruszállításhoz a folyó nemcsak vízszintingadozása, jegesedése és a kanyargósság miatti lassúság okán kedvezőtlen, hanem azért is, mert folyása nem követi a gazdasági kapcsolatok fő irányait. Ugyanez a Körösökre hatványozottan igaza légi közlekedésbe való bekapcsolódás megoldható, bár nem tervezett prioritás.
10
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Csongrád városa Szeged felől két úton is elérhető: Hódmezővásárhely-Szentes, valamint Sándorfalva-Baks-Csanytelek. Ez utóbbi a rövidebb és a néhány évvel ezelőtti felújítás következtében már jó minőségű, néhány rövidebb szakasz kivételével. Ezen az úton érhető el a Csongrádtól mintegy 35 km-re lévő Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark. Bár a vonatközlekedés mind Budapest, mind Szeged irányába biztosított, a rossz csatlakozási lehetőségek miatt egyre bonyolultabb és lassúbb, emiatt a távolsági buszközlekedést választják legtöbben. A városban helyi menetrend szerinti tömegközlekedés (autóbusz) is működik négy járattal.
11
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
II. Csongrád város szerepének meghatározása a településhálózatban Az alábbi fejezetben Csongrád városának a településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját - az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan - a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon is érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: o az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; o a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; o a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai fejezete Szeged fejlesztési pólus mellett a Kecskemét-Szeged és Szeged-Békéscsaba tengelyek, a Duna-mente (SoltKalocsa-Baja), Kecskemét-Békéscsaba, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyek fejlesztési szándékát is megfogalmazza. Csongrád városa földrajzi elhelyezkedésének, Szegedhez való közelségének köszönhetően a KecskemétSzeged, valamint a Baja-Szeged-Békéscsaba tengelyekhez egyaránt kapcsolódhat a jövőben. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Csongrád városa nem sorolható a pólus valamint pólus agglomerációs települések közé. Foglalkoztatási szerepkörét tekintve a közel húszezres lakosú város kistérségi agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap, mint nap a kistérség központjába, illetve veszi a kistérség lakossága igénybe a városban működő szervezetek szolgáltatásait. Csongrád város, illetve az itt működő intézmények nem látnak el regionális és megyei szintű feladatot.
12
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
1. ábra: Csongrád város, a Csongrádi kistérség és közvetlen környezete
Forrás: Csongrád Város Településfejlesztési koncepciója
A kistérség területe 339,24 km2, lakosainak száma 24.436, népsűrűsége 74 fő/km2. A kistérséget négy település alkotja: Csongrád város (18.403), Csanytelek község (2.918), Felgyő község (1.459), Tömörkény község (1898). A településrendszer jellegzetes eleme a kiterjedt és sűrűn lakott tanyavilág és a külterületi népesség magas aránya. A Csongrádi kistérségben az utóbbi években nőtt a vállalkozások száma is, amelyek jelentős része Csongrád városában koncentrálódik, ugyanakkor a kistérség legnagyobb foglalkoztatói a kistelepüléseken találhatók. A 64/2004.-es korm. rend. alapján a kistérség területfejlesztés szempontjából kedvezményezett, hátrányosabb helyzetű. A kistérség rendelkezik gazdaságfejlesztési programmal, amelynek céljai az alábbiak: - munkahelyteremtés - gazdasági versenyképesség növelése (infrastruktúra korszerűsítés) - vidékfejlesztés A kistérség társulási formában látja el a kistérségi feladatokat. A társulás hivatalos neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása, alapítás éve 2005. Tagok: Csongrád Város Önkormányzata, Felgyő Község Önkormányzata, Tömörkény Község Önkormányzata, Csanytelek Község Önkormányzata. A Társulása feladatai, tevékenysége: •
Területfejlesztési feladatok: A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit.
13
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
Közoktatási feladatok: A Társulás a társulásban résztvevő települések közoktatási intézményei, a települések általános iskoláinak vonatkozásában 2007. augusztus 1.-től fenntartói jogokat gyakorol. A közoktatási feladatokat a Társulás által létrehozott és önálló közoktatási szervként fenntartott közoktatási intézményében látja el, a Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon intézményében. A Társulás Tömörkény, Felgyő és Csanytelek óvodai feladatellátásának tekintetében intézményfenntartói jogokat gyakorol. A létrejövő új intézmény székhelye Felgyő.
•
Közművelődési feladatok: A Társulás jelenleg KÖZKINCS kerekasztalt működtet, a kistérségi közművelődési szakemberek részvételével, melynek célja a kistérség közművelődési, művészeti lehetőséginek feltárása, programok szervezése és koordinálása illetve az érintett témakörben projektek generálása is.
•
Szociális feladatok: A Társulás ellátja a kistérség területén a szociális tevékenységet, fenntartja, működteti a szociális szolgáltatásokat végző intézményeket.
•
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok: A Társulás összehangolja a kistérségben a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát és a fejlesztéseket, illetve közösen biztosít egyes gyermekjóléti alapellátásokat.
•
Egészségügyi feladatok: A Társulás fenntartja és működteti a Központi Orvosi Ügyeletet a kistérség területén illetve elősegíti egyes az egészséghez kapcsolódó pályázatok, fejlesztések megvalósítását.
•
Belső ellenőrzési feladatok: a Társulás ellátja a csongrádi kistérség területén a belső ellenőri feladatokat.
A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk továbbá, hogy kistérségi székhelyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség gazdasági-szervezési központjaként Csongrádon koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági szereplőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör (bankok, biztosítók), de a városi és kistérségi közigazgatási feladatkörök (bíróság, ügyészség, munkaügyi központ helyi kirendeltsége stb.) is itt összpontosulnak. Ugyanez mondható el a humán szolgáltatásokról – oktatás, egészségügy – is. A városi járóbeteg szakellátás vonzáskörzete ugyanígy kiterjed Csongrád mellett Csanytelek, Felgyő, Tömörkény településekre is. A járóbeteg szakellátás jelenleg három telephelyen zajlik. A városban és vonzáskörzetében működik a Csongrádi tűzoltóság. A lassan már 8 éve működő vonulós egység ténye biztonságosabbá tette a város és vonzáskörzete mentő tűzvédelmi helyzetét. A személyi és technikai viszonyok egyre inkább fejlődő tendenciát mutatnak.
14
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A város és vonzáskörzete mentő tűzvédelmi ellátást napi 9-10 fő biztosítja. A parancsnokságot 4 főből álló törzs irányítja. A törzs tevékenységét 2 fős adminisztrációs munkakörű polgári alkalmazott segíti. A város 7 óvodaegysége és 6 általános iskolája egy-egy központi igazgatóság alatt működik az utóbbi évek integrációs törekvéseinek köszönhetően. A három középiskola jelenleg megyei fenntartásban működik. A városban működ óvodákat, bölcsődéket valamint általános- és középiskolákat a vonzáskörzetből bejáró gyermekek és diákok is látogatják. A település oktatási intézményeiről részletesen az IVS oktatási fejezetében írunk. A városban működő civil szervezetek száma mára már meghaladta az ötvenet. Jelentős változás következett be az utóbbi években a médiumok terén: Magánkézben működik és tájékoztatja a lakosságot a Város Televízió, - 2003 óta sugárzási joggal – naponta önálló műsorral, valamint napi nyolc órában a Csongrád Rádió. A sportéletben továbbra is jelentős a kajak-kenu, az evezés, a labdarúgás és az úszás, de teret kapnak a technikai, az önvédelmi és a lovas sportok is. Hivatalos testvérvárosi kapcsolata van Csongrádnak a Finnországi Raisió városával, a franciaországi AGD településszövetséggel, a SzerbMontenegrói Óbecsével, a lengyelországi Bechatow-val, valamint tárgyalások folynak egy romániai magyar településsel. Végül tekintsük át, hogy a város és térsége számára melyek a fejlődést befolyásoló főbb tényezők: 1. Demográfiai trendek alapján a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan ugyanakkor csökken az élveszületések száma, ami pl. az iskolákban általánosságban többlet kapacitásokat eredményez. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 3. Az élőmunka igényes termelési tevékenységek területén a munkabérek növekedésével párhuzamosan tovább csökken a régió versenyképessége és ebből követezően munkahelyek megszűnése várható. A munkabérköltségekből következő versenyhátrányokat csak a munkaerő minősége, kreativitása, rugalmassága tudja ellensúlyozni, elősegítve a piaci igényekhez alkalmazkodó termékszerkezet-váltást. 4. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, pl. pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás iránt. A Csongrádon jelenlévő bankok száma és kapacitása megfelelő, azonban hiányzik a térség gazdaságára specializált, tőkekihelyezésre alkalmas befektetői jelenlét. 5. KKV-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez
15
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
szükségessé teszi az IKT elterjesztését a kkv-k körében.
alkalmazások
használatának
további
6. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. KKVk leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kapcsolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 7. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvéssel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. 8. Az EU-n belül a tagállamok munkaerőpiacának további megnyitásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon munkaerőhiányt okozhat. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. Ennek feltétele: megfelelő életkörnyezet, magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, fejlődő gazdaság, kötődés erősítése érdekében helyi közösségek működése.
16
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III. Csongrád város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés III.1. Gazdaság A Központi Statisztikai Hivataltól származó adatok alapján megállapítható, hogy míg Csongrád megye gazdasági kibocsátása az országos átlaghoz képest stagnáló, addig a dél-alföldi értékekhez képest kiemelkedőnek mondható. Hiszen miközben 2006-ban az egy főre eső GDP a régióban közel 1,5 millió forint volt, addig ugyanez az érték a megyében meghaladta az 1,670 millió forintot. (BácsKiskunban 1,465 millió Ft, Békésben pedig 1,5 millió forint volt az egy főre eső GDP ugyanebben az időszakban). A csongrádi kistérség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyvállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A következőkben vizsgáljuk meg a megye, a kistérségek valamint Csongrád város kis- és középvállalkozásainak helyzetét.
III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg.
1. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megye kistérségeiben 2006 (db) Regisztrált vállalkozások száma Kistérség
mezőgazdaság
ipar, építőipar
szolgáltatás
összesen
ebből: társas
ezer lakosra
Ágban Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi Összesen
197 352 307 480 404 1 046 389 3 175
358 1 066 249 443 245 3 406 464 6 231
1 463 4 344 852 2 533 1 082 22 555 2 987 35 816
2 018 5 762 1 408 3 456 1 731 27 007 3 840 45 222
542 1 581 320 815 393 10 150 1 063 14 864
83 99 74 71 66 133 88 107
Forrás KSH
Fenti táblázatból jól látható, hogy a kisteleki és a mórahalmi után a csongrádi kistérségben működik a legkevesebb regisztrált vállalkozás. Az ezer lakosra vetített mutató tekintetében a kistérség ugyanakkor már csak a negyedik helyen szerepel a megyei rangsorban. A kistérségben működő vállalkozások 26,8%-a társas vállalkozás, miközben a megyei átlag 32,3%. Érdemes megvizsgálnunk az ágazati arányokat is az összes regisztrált vállalkozás tekintetében. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a kistérségi arányok – mezőgazdasági vállalkozás 9,7%; ipari, építőipari 17,7%; szolgáltatási 72,5% – jelentősen eltérnek a megyei arányoktól
17
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
(mezőgazdaság: 7%, ipar, építőipar: 13,8%, szolgáltatás 79,2%). Ha azt vizsgáljuk, hogy ezer lakosra hány vállalkozás jut azt látjuk, hogy a kistérség a megyei ranglista negyedik helyét foglalja el. A következő lépésként vizsgáljuk meg - az alábbi táblázat segítségével - a regisztrált, valamint a működő vállalkozások számának alakulását hosszabb időtávon belül Csongrád megyében valamint a csongrádi kistérségben.
2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Csongrád megyében (1999-2005) 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000
Regisztrált vállalkozások száma (db)
25 000
Működő vállalkozások száma (db)
20 000 15 000 10 000 5 000 0 1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Jól látható az ábrából, hogy 1999 és 2005 között mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások számában komoly bővülés volt tapasztalható a megyében (A T-Star 1997-re és 1998-ra nem közöl adatokat a működő vállalkozásokat illetően, ezért az összevetés erre a két évre nem lehetséges). Míg 1999-ben 42492 regisztrált és 24533 működő vállalkozásról számolhatunk be a megyében, addig 2005-ben már 46815 illetve 29005 volt ez a szám. A bővülés az első adatsornál közel 10%-os, míg a második esetében már 15,5%-os növekedésről számolhatunk be. Láthatjuk, hogy 1997 és 2006 között mind megyei, mind kistérségi szinten összességében bővült a regisztrált illetve a működő vállalkozások száma, és a két térkategóriában igen hasonló dinamikát mutató folyamatok zajlottak le. A kistérségben a vállalkozások számát illetően a 2003-as esztendő tekinthető a csúcspontnak, hiszen ekkor regisztrált- 2139 db, működő vállalkozás pedig 1407 db volt itt.
18
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a csongrádi kistérségben (1999-2005) 2 500
2 000
1 500 Regisztrált vállalkozások száma (db) Működő vállalkozások száma (db) 1 000
500
0 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Tekintsük át ugyanezen adatok alakulását, egy hasonló táblázat segítségével, immár települési szinten.
2. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma (Csongrád megye, városok) Regisztrált vállalkozások száma
Város
mezőgazdaság
ipar, építőipar
szolgáltatás összesen
ebből: társas
ezer lakosra
9.161 1.391 465 130 563 126 112 177 906 13.031
144 104 93 85 91 73 81 84 105 121
ágban Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes Összesen
620 256 105 84 228 49 90 56 266 1.754
2.749 842 298 112 300 177 69 162 377 5.086
20.304 3.859 1.269 431 1.752 296 320 462 2.476 31.169
23.673 4.957 1.672 627 2.280 522 479 680 3.119 38.009
Forrás: KSH
A táblázatból egyértelműen kiderül, hogy 2006-ban Csongrádon a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlása nem tér el kiemelkedően a kistérségben korábban bemutatott értékektől. A fenti számadatokból a következő arányok mutathatók ki (zárójelben a korábban bemutatott kistérségi adatok): mezőgazdasági 6,2% (9,7%), iparépítőipar 17,8% (17,7%), szolgáltatás 75,9% (72,5%). A számokból kiderül, hogy a kistérségi központban némiképp visszaszorul a mezőgazdasági tevékenység és a szolgáltató szektor markánsabban jelenik meg. Ha a települési adatokat vetjük össze, az tapasztalható, hogy Csongrád az összes regisztrált vállalkozás számát tekintve ötödik a megyei rangsorban, ugyanakkor ha az ezer
19
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
főre eső vállalkozások számát vizsgáljuk, már egy hellyel előre lép a képzeletbeli ranglistán. Nézzük most meg, hogyan alakul az összes regisztrált vállalkozás valamint ezen belül a társas vállalkozások aránya. Azt látjuk, hogy míg a megyei átlag e mutató tekintetében 34,2%, addig Csongrádon a regisztrált vállalkozásoknak csupán 27,8%-a tartozik a társas vállalkozások körébe. Tekintsük a következő ábrán meg, hogy hosszabb időtávban hogyan alakult a településen a regisztrált és működő vállalkozások száma.
4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Csongrádon (1999-2005) 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200
Regisztrált vállalkozások száma (db)
1 000
Működő vállalkozások száma (db)
800 600 400 200 0 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Látható, hogy egy erőteljes bővülést követően 2003-ban megáll a növekedés (1793 db vállalkozás) és azóta stagnál a regisztrált vállalkozások száma. Látható ugyanakkor, hogy az ugyanilyen bővülő tendenciát követően (2003-ban 1195 db) 2004-től a működő vállalkozások száma csökkenést mutat. 2005-ben a településen 1145 db vállalkozás tartozott ebbe a kategóriába. Most vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a településen a működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként.
20
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5. ábra: Működő vállalkozások számának nemzetgazdasági áganként (1999-2005)
alakulása
Csongrádon
350 300 1999. év
250
2000. év 2001. év
200
2002. év 150
2003. év 2004. év
100
2005. év
Működő vállalk. száma az egyéb közösségi, személyi (db)
Működő vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (db)
Működő vállalkozások száma a pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági
Működő vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás, (db)
Működő vállalk. száma a mezőgazd. , vadgazdálk., (db)
0
Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági
50
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Az ábrából látható, hogy a kereskedelem, javítás valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás működik a városban, ám míg az előbbi esetében komoly csökkenés tapasztalható (1999-ben 355 db, 2005-ben 320 db), addig utóbbinál jól látható a bővülés (1999-ben 163 db, 2005-ben 235 db). Összességében megállapítható, hogy a regisztrált- és működő vállalkozások számában a kistérségben tapasztalható tendencia a térségi központban is tetten érhető. Ennek megfelelően a vizsgált időszak végén, 2003-2005-ben mind kistérségi mind pedig városi szinten a vállalkozások számának csökkenéséről beszélhetünk. Ez egyrészt a makrogazdasági környezetben tapasztalható kedvezőtlen folyamatok (magas vállalkozói terhek, nyersanyagárak emelkedése, növekvő bérkiáramlás) miatt alakulhatott így, de Románia 2004-es Európai Uniós csatlakozása is a regionális verseny erősödésével járhatott. A leírtak miatt érdemes lenne a város vezetésének esetleg megfontolnia egy, a helyi cégek speciális igényeire építő vállalkozásfejlesztési- és vállalkozás ösztönző program kialakítását.
III.1.2. Mezőgazdaság Csongrád város hagyományosan mezőgazdasági terület. Már a második világháború előtt nagy hagyományokkal bírt a szőlő- és borkultúra terén, Európa szerte ismert volt a kadarka. Adottságaiból adódóan a múltban igen nagy jelentőségű volt a halászati tevékenység. A területen termesztett gyümölcsök híresek voltak a környék piacain. Az állattenyésztés is igen jelentős méreteket öltött, amely nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is jelentett. A csongrádi gazdák híres szarvasmarha- és lótenyésztők voltak. A 60-as években lejátszódott szövetkezetesítés után a nagyüzemi termelés vált általánossá, a rendszer fénykorát a 80-as évek közepéig élte, a fő hangsúly a legtöbb ágazatban a mennyiségen, nem pedig a minőségen volt. Ezzel szemben csak néhány elszigetelt példa állítható. A Vörös Csillag Tsz. két fajtával OMÉK-on többszörösen díjazott juhtörzstenyészetet, a Petőfi Tsz szintén OMÉK-on elismert lótörzs-
21
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
tenyészetet, a bokrosi Kossuth Tsz országosan is elismert húsmarha állományt tartott fenn. A lakosság nagy része a munkahelyi elfoglaltsága mellett valamilyen háztáji tevékenységet folytatott, ami általában szőlőművelésre, sertés és szarvasmarha hizlalásra és az akkor divatba jött kertészeti termesztésre terjedt ki. A város által megjelölt, az ágazatban működő jelentősebb vállalkozások a következők: Agro Rét Kft, Bokrosi Borászati Kft, valamint a Csongrádbor Kft. Jelenlegi mezőgazdasági struktúra egyrészt a múltból, másrészt változatos talajadottságból fakad. Megtalálhatók a mezőgazdasági nagyüzemek, egyrészt szövetkezeti formában, másrészt gazdasági társasági formában és az egyéni gazdálkodók akár vállalkozók, akár őstermelők. Csongrád mezőgazdaságában dominál egy sajátos termelői csoport, a szőlő- és bortermelőké, akik a csongrádi borvidék közel ezer éves hagyományát folytatják. A csongrádi szőlőtermesztés és hozzá kapcsolódó borászat, pincészet, a minőségi vörösborok nemzetközi hírűek. A kékszőlő termesztésből a nagy múltú kadarkát kis területre szorította vissza a kékfrankos, de termelnek merlot-t, oportót, zweigeltet, és különféle csemegefajtákat is. Ismertebb borai:Kadarka, Cabernet Franc, Kékfrankos, Kékfrankos Rosé, Csongrádi Rajnai Rizling, Kövidinka, Zöld Veltelini. Jelenleg 750 ha történik ellenőrzött szőlőtermesztés. A város által megjelölt, az ágazatban működő jelentősebb vállalkozások a következők: Agro Rét Kft, Bokrosi Borászati Kft, valamint a Csongrádbor Kft.
III.1.3. Ipar A város elhelyezkedése, makro környezetének gazdagsága, kedvező feltételeket nyújt a hagyományos mezőgazdasági és ipari tevékenységhez éppúgy, mint az idegenforgalom, a szolgáltatás fejlődéséhez. A mezőgazdaságban még mindig meghatározó a szántóföldi gabona- és takarmánytermesztés, az olajos magvak termelése. Tartós és sikeres ágazat maradhat a szőlészet és a borászat, és jók az adottságok a térségben (Felgyő, Bokros, Csanytelek, Tömörkény) a zöldségtermesztésre is. Az ipari vállalkozásokban igen nagy szerepet játszanak a külföldi érdekeltségek és kapcsolatok. Például: MARS Magyarország Kft. – amerikai tulajdon. Termelésben és foglalkoztatásban is igen jelentős Csongrádon a fémfeldolgozás, légtechnikai berendezések gyártása. A hagyományosan élenjáró PANOL - PLUSZ KFt. mellett új vállalkozások sora nőtt fel az utóbbi években e szakmában: HUNDEC Kft., LARODO Légtechnikai Kft., HORVÁTH Légtechnikai Kft., PIPE LINE Kft.Még mindig jelentős a városban:- a bútoripar, faipar - Roba TISZA Kft,Háziipari Szövetkezet. Jelentős foglalkoztató a csomagolással, raktározással és logisztikával foglalkozó PharmaTan Kft is. A csökkent munkaképességű munkavállalók egy része pedig munkát végezhet az alábbi munkahelyeken: HUMÁN Kft. Csongrádi Telephelyén, Piroskavárosi Kht, Lux-tex, Főkefe Kft. Természetesen további új vállalkozások letelepedése is várható a városban, elsősorban a Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park területén (fémfeldolgozás, gyógynövény és gyümölcsszárítás). Csongrád város északi részén fekszik, összes területe: 23.2756 ha. Az Ipari Park címet 1998-ban nyerte el Csongrád Város Önkormányzata. A csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park küldetése, hogy stratégiai célként motorja legyen Csongrád város ipari fejlődésének, segítse elő az innovációt, ösztönözze a város iparosait a fejlesztésre, a külső befektetőket az ipartelepítésre. Új munkahelyeket teremtsen és járuljon hozzá, hogy a város megfelelő esélyekkel induljon neki az Európai Uniós csatlakozásnak.
22
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások Az alábbi táblázatok a kereskedelmi szektorra vonatkozóan nyújtanak kistérségi és települési szintű adatokat.
3. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek Csongrád megye kistérségeiben (2006)
Kistérség
Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi Összesen
Kiskereskedelmi üzlet összesen
Kiskereskedelmi üzlet tízezer lakosra
Gyógyszertár
Vendéglátóhely
Ebből: étterem, cukrászda
Vendéglátó hely tízezer lakosra
333
138
6
129
71
53
1.106
189
12
379
223
65
264 729 289 3.679 660 7.060
139 149 110 181 152 167
6 12 8 41 8 93
79 253 81 1.065 202 2.188
51 126 50 730 115 1.366
42 52 31 52 46 52
Forrás KSH
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy Csongrád megyében a csongrádi kistérségben működik a harmadik legkevesebb kiskereskedelmi üzlet (az összes 4,7 százaléka). A kistérségben összesen 6 darab gyógyszertár működik, ami a megyében működő patikák valamivel több, mint 6 százaléka. Érdekes adat, hogy a kistérségben a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma a második legmagasabb a megyében (53 darab). A következő két diagram a kereskedelmi- és vendéglátó ipari egységek számának alakulását mutatja hosszabb időtávban kistérségi valamint városi szinten. Láthatjuk az alábbi ábra alapján, hogy 2000-ben és 2004-ben működött a legtöbb kiskereskedelmi üzlet a kistérségben, majd 2005-től jelentős csökkenés volt tapasztalható.
23
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
6. ábra: Kereskedelmi és élelmiszer kistérségben (1997-2006)
jellegű
üzletek
száma
a
csongrádi
400 350 300 250
Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)
200
Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db)
150 100 50 0 1998. év
1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma 1999 óta folyamatosan csökken. Míg a periódus elején még 101 ilyen jellegű üzlet működött a kistérségben, addig 2006-ban már csupán 77 darab ilyen üzlet működött. A csökkenés 24 százalékos. Most tekintsük át, hogy a fenti mutatók hogyan alakultak hosszabb időtávon belül a kistérségi központban.
7. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek száma Csongrádon (1997-2006) 300 250 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)
200 150
Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db)
100 50
.é
v
v 20
06
.é
v 05
.é 20
04 20
20
03
.é
v
v .é
v 20
02
.é
v 20
01
.é
v 20
00
.é
v 99
.é 19
98 19
19
97
.é
v
0
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Láthatjuk, hogy az élelmiszer jellegű üzletek száma jelentős mértékben csökkent. 1998-ban még 79 ilyen jellegű üzlet működött a városban, addig 2006-ban már csupán 54. A csökkenés tehát több, mint 30 százalékos. Ezzel szemben a kiskereskedelmi üzletek száma 2000-ig folyamatosan bővült (ekkor 285 darab volt), majd csökkenésnek indult és 2006-ban már csupán 266 darab
24
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
ilyen jellegű üzlet működött Csongrádon. A ruházati jellegű üzletek száma lényegében stagnált a vizsgált időszakban, hiszen míg 1998-ban 29 darab működött a városban, addig ez a szám 2006-ban 31 darab volt. Most pedig tekintsük át a vendéglátóhelyek számának alakulását kistérségi valamint települési szinten 1997-től 2006-ig.
8. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a csongrádi kistérségben és Csongrádon (1997-2006)
160 140 120 100 80 60 40 20 0
Vendéglátóhelyek száma a csongrádi kistérségben (db) Vendéglátóhelyek száma Csongrádon (db)
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. év év év év év év év év év év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A három ábrából jól kivehető az az egységes tendencia, mely szerint 2000-ig folyamatosan nő a kiskereskedelmi üzletek száma, majd 2001-ben kismértékű visszaesés következik. Ezután 2004-2005-ig újabb bővülés tapasztalható, majd 2006-ra újabb visszaesést rögzíthetünk. A település kiemelkedő vendéglátóhelyei a Bohém Kávéház, a Kertvendéglő, Pompei Pizzéria és a Golden Horse Irish Pub.
25
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.1.5. Turisztika, látványosságok A turisztikai mutatókat vizsgálva célszerű először a megyei adatokat elemezni.
9. ábra: Csongrád megye fő idegenforgalmi mutatói (1998-2006) Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő)
450,000 400,000
Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Magánszállásadás férőhelyeinek száma (db)
350,000 300,000 250,000 200,000 150,000 100,000
Vendégek száma a magánszállásadásban (fő)
50,000 0
Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (vendégéjszaka)
1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. év év év év év év év év év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A fenti ábrából jól látható, hogy az ezredfordulón bekövetkező jelentősebb visszaesést követően a vendégek (1998-as 171.657-ről 2006-ban 183.653-ra) valamint a vendégéjszakák száma (1998-as 331.375-ről 2006-ra 400.442 főre) egyaránt dinamikusan bővült a megyében a kereskedelmi szálláshelyeken. Látható továbbá az is, hogy a magánszálláshelyeken némi késéssel ugyancsak lezajlott ez a tendencia. Mindeközben a kereskedelmi (1998-ban 7318, 2006-ban 9939 db, 26%-os növekedés) és magánszálláshelyek (1998-ban 999, 2006-ban 1662 db, 40%-os bővülés) száma komolyabb mértékben bővült. 4. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek Csongrád megye városaiban 2006 (db) Kereskedelmi szálláshely Város
Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes Összesen Forrás: KSH
férőhely
vendégéjszaka
ebből: külföldi
átlagos tartózkodási idő, éjszaka
egy férőhelyre jutó vendégéjszaka
6.359 794 897 230 251 200 62 – 359 9.152
281.793 28.591 12,627 6.442 9.941 158 13.279 558 26.066 379.455
68.975 12.612 1.082 2.676 3.790 – 1.052 – 7.985 98.172
2,1 3,0 2,7 1,6 2,3 1,6 2,6 1,7 2,7 2,2
44,3 36,0 14,1 28,0 39,6 0,8 214,2 – 72,6 41,5
26
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A táblázatból kiderül, hogy miközben a településen töltött átlagos tartózkodási idő (2,7 éjszaka) meghaladja a megyei átlagot (2,2 éj), addig az egy férőhelyre jutó vendégéjszakák száma (14,1) messze a megyei átlag alatt marad (41,5). Látható ezzel párhuzamosan az is, hogy a városban meglehetősen magas a férőhely kapacitás – 897 férőhellyel Csongrád második a megyei rangsorban – vagyis a településen található a megye városaiban megtalálható kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek közel 10%-a. Csupán jelzésként, Szentesen ez 4% és Hódmezővásárhelyen is csupán 8,7%. Vizsgáljuk meg most az alábbi ábra segítségével, hogy hogyan alakultak Csongrád legfontosabb turisztikai mutatói 1999 és 2006 között. 10.ábra: Csongrád város fontosabb turisztikai adatai (1999-2006)
25 000
V endégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (f ő)
20 000
V endégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka)
15 000
Összes kereskedelmi szálláshely szállásf érőhelyeinek száma (db)
10 000
Magánszállásadás f érőhelyeinek száma (db)
5 000
V endégek száma a magánszállásadásban (f ő)
0 1999. év
2000. év
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
V endégéjszakák száma a magánszállásadásban (vendégéjszaka)
Forrás: T-STAR alapján saját szerkesztés
Látható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2000 után drasztikusan csökkent úgy, hogy mindeközben lassan növekedett a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma. A folyamat eredményeként az 1999-es 576-ról 2006-ban 897-re nőtt a férőhely kapacitás, miközben a városban töltött vendégéjszakák száma ugyanezen időszak alatt 16.163-ról 12.627-re esett vissza. A magán szállásadás férőhelyeinek száma 62-ről 126-ra nőtt, vagyis a bővülés 200 százalékos. A vendégek száma a magán szállásadásban 1999 és 2006 között 108-ról 682 főre emelkedett. A vendégéjszakák száma a magán szállásadásban ugyanezen időszakban 807-ről 1605 vendégéjszakára nőtt. A település fontosabb szálláshelyei az egyaránt a városközpontban álló Erzsébet Szálloda** valamint a Hotel Tisza**. Szálláslehetőségül szolgál még a városban több panzió és vendégház. Minőségük megfelel a panziókkal szemben támasztott elvárásoknak. A város központjában található a Centrum Vendégház, Mini Hotel, Hubertus Panzió és a Napra-Forgó Vendégház; a város határában, a Kiskunfélegyháza felé vezető úton a Vándor Tanya Étterem és Panzió, a szentesi út mentén pedig a Pejkó Lovasklub és Panzió.
27
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Körös-toroki üdülőterületen, a homokpart mentén több szálláslehetőség elérhető: hotel, kemping, ifjúsági szálló, üdülő. A fekvésük, színvonaluk, felszereltségük következtében alkalmas helyet biztosítanak az üdülni vágyóknak. Az utóbbi években a csongrádi térségben is megnőtt az érdeklődés a falusi vendéglátóhelyek iránt. Az Öregszőlőkben 3, a bokrosi városrészben 2, a Szentes felé vezető út mentén 1 tanyát újítottak fel és állították a falusi vendégfogadás szolgálatába. Ezek nemcsak szálláshelyet ajánlanak, hanem programlehetőséget, mint például borkóstolás, disznóvágás, horgászat, részvétel mezőgazdasági munkákban. A csongrádi szálláshelyekre általában jellemző, hogy kevés férőhellyel rendelkeznek. A legtöbb férőhelye a Körös-toroki kempingnek van. A faházakban 56 főnek tud szállást biztosítani. A szállodáknak mindössze 30 és 37 fő a befogadóképessége. A panziók átlagosan 8-10, a vendégházak 5-6 vendéget tudnak elszállásolni. Ez a nyári szezonban okoz komolyabb nehézséget, amikor a vendégforgalom nagy része bonyolódik. Különösen megterhelő a városnak a nagyrendezvények (Körös-toroki Napok, Csongrádi Napok) idején, augusztusban megoldani a vendégek elszállásolását. A Belváros műemlékházai közül tizenötöt tettek eddig vendégfogadásra alkalmassá. De tekintsük át most röviden, hogy milyen programokat kínál az ideérkezőknek Csongrád. Tari László Múzeum. Csongrádon a 19. század közepétől jöttek létre iskolai és magángyűjtemények. 1924-1926 között Farkas Sándor alakított ki egy 3089 tárgyból álló múzeumot. Ez volt az 1956-ban hivatalosan, államilag is létrehozott városi múzeum előzménye, alapja. Az 1956-tól folyamatosan működő, egyre gyarapodó múzeum 1988-ban vette fel dr. Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, aki a kialakuló néprajzi és helytörténeti gyűjtemény mellett legtöbb tétellel a régészeti gyűjteményt gyarapította. A múzeum a település történetének, népi kultúrájának tárgyi emlékeit és írott dokumentumait gyűjti, nyilvántartja és feldolgozza. Mindhárom gyűjtemény szakkutatói, régészek, Lőrinczy Gábor, Pávai Éva, Szalontai Csaba helytörténészként Erdélyi Péter, néprajzkutatóként Szűcs Judit tanulmányai jelennek meg szakmai kiadványokban. A múzeum részt vesz a város életében kiállításokkal, előadásokkal. Az intézmény önálló kiadványa a Múzeumi Füzetek - Csongrád. Első száma 1998-ban, második száma 1999-ben, és a harmadik száma 2000-ben jelent meg. Csongrád-Belsőváros Gyökér u. 1. múzeumház. A Gyökér utca 1. számú ház az 1974-től kialakított, 1985-ben 23 házból álló, műemlékileg védett egységben az egyetlen múzeumház. (A védett városrész a kor színvonalán felújítást igényel.) Az 1980-ban kiválasztott ház, az Öregvár és a Gyökér utca sarkán áll. A múzeumházat 1983-1985-ben deszkaoromzattal állították helyre. Szűcs Judit, a múzeum akkori munkatársaival 1985 nyarán a szóbeli emlékezet és Váry Gellért leírása alapján rendezte be. A ház 1985. október 16-án nyílt meg. Az egy telken álló két épületben, két kor lakáskultúráját idéző festett bútorral berendezett szobát és szabadkéményes konyhát, az utcai "nagyházban" a harmincas évek berendezését, bútorait nézhetik meg a látogatók. A mélyített kamrában három nemzedék háztartásának és gazdálkodásának tárgyaiból láthatnak válogatást. A múzeumház tavasztól őszig várja látogatóit. Jelenleg magyar nyelvű képes
28
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
ismertető áll a látogatók rendelkezésére. Kérésre, előre bejelentve tárlatvezetést vállalunk. Csongrád Városi Galéria. A Csongrád Galéria (nevezik Városi Galériának is) 1990-ben jött létre, közel 300 m2-es kiállítótérrel. A Művészteleptől különválva (jelenleg a Művelődési Központhoz csatolva) szoros együttműködéssel rendez kiállításokat, szimpóziumokat, alkotótáborokat. Időszaki kiállítások havonta nyílnak hazai és külföldi kortárs művészeti alkotásokból, kiemelten preferálva a pályakezdő fiatalokat. Két gyűjteményt gondoz, a dr. Piroska János festőművész (1894-1987) munkásságát reprezentáló akvarell, és egy folyamatosan gyarapodó kortárs képzőművészeti anyagot. A 150 fős díszterem hangversenyeknek, konferenciáknak, előadásoknak ad helyet. A csongrádi születésű szerb író, Milos Crnjanski – eredetileg a Belsővárosban berendezett – emlékszobájának kiállításanyaga jelenleg a Csemegi Károly Könyvtárban tekinthető meg. A városba érkezőket természetesen kulturális valamint sportesemények, rendezvények is várják. Kiemelkedő, regionális hírnévre szert tett rendezvény a településen az Orbán Napi Borünnep, melyet 2007-ben már tizenhatodik alkalommal rendeztek meg. Ugyancsak fontos esemény a sportkedvelők számára a Kistérségi Sportfesztivál, melynek megrendezésére 2007-ben már negyedik alkalommal került sor. Kiemelendő még a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a Plein Air Nemzetközi Képzőművészek kiállítása, a nemzetközi hírű Körös-toroki Napok, valamint a Csongrádi Napok. Igen nagy a vonzereje a Körös-toroki partfürdőnek van, amely az egyik legszebb strand a Tisza mentén. Itt a partot egy 700 méteres homokos föveny határolja. E partszakasz idegenforgalmi jelentőségét már az 1960-as években felfedezték. Az ártérre települt üdülőövezetnek nagy hátránya az időjárásnak és a vízállásnak való kiszolgáltatottsága. Egy-egy esős, árvizes nyár nemcsak az üdülni vágyókat rettenti vissza, hanem károkat is okoz az infrastruktúrában. A gyógyfürdő és uszoda a városközpontban található lakóházakkal körbezártan, mintegy 20.300 m2-nyi területen. Jelenleg 5 medencével rendelkezik: 20 x 50 méteres úszómedence, 8 x 16 méteres tanmedence, gyermekpancsoló medence, 5 x 7 méteres gyógymedence egy ülő gyógymedence. Az 1091 m mélyről feltörő hőmérséklete 46 oC hőmérsékletű hidrogénkarbonátos gyógyvíz, mely tartalmaz még nátriumot, kloridot, szulfátot, kalciumot, nitrátot, magnéziumot, káliumot, ammóniumot, nitritet és vasat, alkalmas reumatikus és ízületi betegségek kezelésére, valamint baleseti sérülések és nőgyógyászati megbetegedések utókezelésére. Ezen kívül számos aktív turisztikai kínálattal szolgál a város: • kerékpárút-hálózata és a kerékpárkölcsönző rendezvényekkel kiegészülve a kerékpárosoknak, • a Csongrádi Sporthorgász Egyesület kezelésében lévő horgászvizek - pl.: Tisza, Serház-zugi Holt-Tisza, Aranyszigeti Holt-Tisza, György-víz - a horgászoknak, • a városkörnyéki lovas klubok, így a Pejkó Lovas Klub, a Csongrád és Térsége Lovas Klub, a Bokrosi Lovasudvar a lovagolni, kocsikázni vágyóknak,
29
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• a Csongrádi Vízügyi SE, Csongrádi Kajak-Kenu Klub, a Wiking Yacht Club,
valamint néhány szálláshely a Körös-torokban az motorcsónakázást kedvelőknek nyújt programlehetőséget.
evezést
és
A további kulturális programok közül kiemelendő a rendszeresen tömegeket vonzó Csongrádi Napok rendezvény-sorozat, Motoros Találkozó, és egyre népszerűbb a Borfesztivál és Kenyérünnep. Komoly szakmai elismerést vívott ki magának a Tisza Vidéki Amatőr Alkotók tárlata, és a Zöldség, gyümölcs és gabonafélék kiállítása is. A város kulturális életének meghatározó résztvevői a Városi Fúvószenekar, a nemzetközi hírű Alföld Néptáncegyüttes, Csongrádi Színtársulat és a Csongrádi Kamarakórus. Összességében kijelenthető, hogy Csongrád városában a turisztikai adottságok ellenére 2003 óta a megyei folyamatokkal ellentétes negatív tendencia érzékelhető a látogatószám valamint a kereskedelmi szálláshelyek számát illetően. Egyértelmű hogy olyan, a szezonalitást csökkentő ugyanakkor konkrét célcsoportokra épített ágazati fejlesztésekre van szükség, amelyek magukkal hozhatják a szálláshely kapacitások bővülését, ezáltal pedig a város helyi iparűzési adó bevételeinek emelkedését is.
III.1.6. A város költségvetése A következő táblázat a város helyi iparűzési adóból származó bevételek adatait foglalja magában 2004 és 2006 között.
5. táblázat: A helyi iparűzési adóból származó bevétel Helyi iparűzési adó összege (e Ft) Az összes adóbevétel százalékában
2004
2005
2006
499.107
388.877
473.637
83,8
74,9
77
Forrás: Önkormányzati adatbázis
Láthatjuk, hogy az összes adóbevétel százalékában a helyi iparűzési adó 2004 és 2005 között komoly visszaesést mutat. A visszaesés ebben az időszakban mintegy 23 százalékos. 2006-ban ugyanakkor ismét növekedésnek indult a helyi iparűzési adó mértéke.
30
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.2. Társadalom A következő fejezetben Csongrád városának jelentősebb társadalmi jellemzőit mutatjuk be, részletesen kitérve a legfőbb demográfiai adatokra, a képzettségműveltség területére, feltérképezve a város lakosságának iskolai végzettségét. Foglalkozunk a munkanélküliség-foglalkoztatás rendkívül fontos és meghatározó problémájával, a lakosság egészségi állapotával és jövedelmi helyzetével.
III.2.1. Demográfia A település területe 174 km2 (17.389 ha), lakossága 2006 decemberében 17.983 fő, amely a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 5,04%-os csökkenést mutat. Amint az közismert, Magyarország lakossága folyamatosan csökken. Jelentős különbség van azonban az ország, illetve a régió egyes területei között a fogyás mértékét tekintve. A Dél-Alföld népessége az elmúlt 10 év során nem egészen 3,6 %-kal csökkent. Csongrád megye esetében ugyanez a mutató jóval kedvezőbb képet mutat: a régió megyéi közül összességében itt a legkedvezőbb a helyzet. 11.ábra: Lakónépesség számának változása (1997-2006, %)
C songrád
7,06
6,43
Terület
C songrádi kistérség
C songrád megye
2,3
Dél-Alföld (BácsKiskun, Békés, C songrád)
3,59
0
1
2
3
4
5
6
7
8
A csökkenés mértéke (%)
Forrás: KSH TSTAR adatok alapján szerkesztett diagram
Fentiek figyelembe vételével még erőteljesebben rajzolódik ki a Csongrádi kistérség és Csongrád városának helyzete: régiós összehasonlításban a kistérség és a város is a legjelentősebb népességfogyást átélő területek közé sorolhatóak az elmúlt 10 év adatai alapján. Egy újabb megközelítésben a városok népességét érintő változásokat hasonlítjuk össze. A 2001-es év végi adatokhoz viszonyítva a városi népesség számának 2006 év végi alakulását megállapítható, hogy a régión belül Békés megye helyzete a legkedvezőtlenebb. Csongrád megye és Bács-Kiskin megye városai
31
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
megközelítőleg azonos mértékű népességcsökkenést éltek át az elemzett időszakban.
6. táblázat: Városok lakónépessége a Dél-Alföldön
Lakónépesség 2006. december 31 Változása a 2001. év végéhez, %
Dél-Alföld (teljes lakosság)
Bács-Kiskun megye városai
Csongrád megye városai
Békés megye városai
Csongrád
1.342.231
351.422
313.556
271.782
17.983
-2,3
-1
-0,9
-3,7
-5,04
Forrás: KSH
Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a Csongrádot érintő visszaesés többszörösen meghaladja a megyei átlagot. E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül Csongrádot érintette legsúlyosabban a népességveszteség, míg a második legkedvezőtlenebb helyzetben a közeli Szentes van 4,2%-os csökkenéssel. Bár a lakónépesség csökkenése általános tendencia a városokban is, a fenti adatok figyelmeztetőek: a településnek különös figyelemmel kell lennie a népességét érintő változásokra és lehetőség szerint lépéseket kell tennie a kedvezőtlen folyamatok lassítása, megfordítása érdekében.
12.ábra: Csongrád város lakónépessége 1997-2006 (fő) 19 500 Lakónépesség (fő)
19 349
19 264 19 152
19 000
19 083 18 937 18 713
18 628
18 500
18 403 18 195
18 000
17 983
17 500 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A fenti diagram szemléletesen ábrázolja a város népességének az elmúlt 10 év során tapasztalható folyamatos, egyenletesnek mondható csökkenését. Az itt látható adatok megerősítik a fogyás tényét és azt is, hogy nem egy pillanatnyi problémával állunk szemben. A népesség csökkenésének okait vizsgálva különbözet mutatóját nézzük meg közelebbről.
először
a
belföldi
vándorlási
32
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
13.ábra: Belföldi vándorlási különbözet Csongrádon 2002-2006 között Vándorlási különbözet (eset) év év év év
2006. év
-60 54 -12 -16 73
73
80
54
60 40 Eset
2002. 2003. 2004. 2005.
Vándorlási különbözet (eset)
20
C
0 -20
-12
-40
-16
-60 -80
-60 2002. év
2003. év
2004. év
2005. év
2006. év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Az odavándorlás és elvándorlás különbözete a vizsgált öt év során két évben pozitív, míg három évben negatív értéket mutatott. 2006-ban az 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet tekintetében – amely a települések összehasonlíthatóságát teszi lehetővé – a csongrádi (-2,5) a megyén belül a városok között az ötödik legkedvezőtlenebb érték: Szeged, Hódmezővásárhely, Sándorfalva és Mórahalom városa is pozitív mutatókkal rendelkezik e tekintetben. Bár a vándorlás Csongrád esetében is problémát jelent – egyben jelezve, hogy a város népességmegtartó ereje nem elég erős – a változások mértékét megtekintve azt is látnunk kell, hogy a folyamatos és jelentős népességveszteségnek nem ez a fő oka. Ahhoz, hogy a kérdés megoldásához közelebb kerüljünk, meg kell vizsgálnunk, hogyan alakul a népesség korösszetétele. Ezt a 2001. évi népszámlálás eredményeit felhasználva elemezzük. A régió és Csongrád megye adatait összevetve azt láthatjuk, hogy nincs jelentős eltérés az egyes korcsoportba tartozó népesség arányában. Alacsony – 1% alatti – elmaradás jelentkezik a megye oldaláról a 0-14 éves és a 60 évesnél idősebbek arányában, ugyanakkor az aktív korúaknak tekinthető 15-59 éves csoport esetén 1,2% többletet tapasztalhatunk.
33
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7. táblázat: A népesség összevont korcsoportok szerint Terület, Összesen 0-14 igazgatási rang Dél-alföldi 1.377.652 229.201 régió, 2001 Százalékos 100% 16,64% megoszlás Békés megye, 397.791 66.564 2001 Százalékos 100% 16,73% megoszlás Bács-Kiskun megye (fő), 546.517 93.687 2001 Százalékos 100% 17,14% megoszlás Csongrád 433.344 68 950 megye, 2001 Százalékos 100% 15,91% megoszlás Csongrádi kistérség (fő), 25.225 3 952 2001 Százalékos 100% 15,67% megoszlás Csongrád városa (fő), 18.787 2 919 2001 Százalékos 100% 15,54% megoszlás Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat
15-59
60-
855.694
292.757
62,11%
21,25%
242.102
89.125
60,86%
22,40%
338.963
113.867
62,02%
20,84%
274 629
89 765
63,37%
20,71%
14 853
6 420
58,88%
25,45%
11 205
4 663
59,64%
24,82%
Csongrád térségét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a kistérségben jelentősen magasabb a 60 évesnél idősebb lakosság aránya, mint a megye egész területén. Ez az érték 2001-ben 25,45% volt, ami azt mutatja, hogy a lakosság egynegyede a legidősebb korcsoportba tartozik – a kérdés foglalkoztatási szempontból is jelentőséggel bír, hiszen feltételezhetően az idős lakosság nagy arányban az inaktívak közé tartozik, ugyanakkor a kistérségi és városi lakosság fogyásának is egyik magyarázatául szolgál. A későbbiekben a természetes fogyás témájával külön foglalkozunk. A kistérségi adatokat elemezve ugyancsak jelentős különbséget fedezhetünk fel az aktív korúak arányában: a megyei értékhez képest 4,5%-kal marad el a kistérség e korcsoport tekintetében. Csongrád városát közelebbről megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idős lakosság jelenléte a kistérségi arányoknak megfelelően igen magas (24,82%), a pozitívum a megyéhez képest 4%-ot meghaladó. A 0-14 éves korosztályba tartozók lakosságon belüli aránya a megyei, kistérségi és városi adatok esetében nem mutat komoly eltérést, ugyanakkor a 15-59 évesek aránya a kistérségihez közeli, tehát a megyeitől jóval alacsonyabb értéket mutat. A fenti adatok tehát azt jelzik számunkra, hogy Csongrád városának lakossága a megyei és regionális korösszetételhez képest jelentős eltolódást mutatott 2001ben az idősebb korosztályok irányába. Az önkormányzat nyilvántartása szerint 2005-ben a 0-14 évesek aránya 14,5%, a 14-59 évesek aránya 61,04%, míg a 60 éven felülieké 24,44% volt, tehát a város népességének koraránya némileg eltolódott a középső korcsoport irányába.
34
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az elemzést folytatva a gyermekszületés tendenciáit vizsgáljuk meg. Az alábbi diagram szemlélteti számunkra az elmúlt 10 év során Csongrádon született gyermekek számát.
14.ábra: Élveszületések száma Csongrádon 1997-2006 között 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
184
172
160 141
153
153
169 153
153 136
1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. év év év év év év év év év év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Az elmúlt évek során tapasztalható gyermekszületéseket vizsgálva nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a népességcsökkenéssel kapcsolatban: Csongrádon 1997-ben 184, 1998-ban 160, 2002-ben 172 élveszületést jegyeztek fel. 2003 és 2004-ben visszaesést tapasztalhatunk, majd a 2005. év ismét javulást hozott. 2004-ben mérték a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét (136 gyermek született az év során a városban). Tovább kell tehát mennünk a vizsgálódásban. A természetes szaporodás/fogyás folyamatát elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt 10 év mindegyikében negatív volt a város mérlege. Az egyes években a születések és halálozások számától függően a számított értékek változnak, azonban többnyire -160-200 fő körüliek.
15.ábra: Természetes szaporodás/fogyás 0 -50
1997. év
1998. év
1999. 2000. év év
2001. év
2002. év
2003. év
-160
-162
-158
2004. év
2005. év
2006. év
Fő
-100 -150 -200
-184
-199
-182 -211
-161
-173
-196
-250
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
35
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az előbbiek mellett figyelembe véve, hogy a természetes fogyás adatok összege a 10 év során 1.786 fő, kijelenthetjük, hogy a népességcsökkenés legjelentősebb okaként a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg: a halálozások száma szinte minden évben duplája az élveszületések számának. A megye többi városával történő összehasonlítás is megerősíti az eddig megállapítottakat. 2006-ban az 1000 főre vetített természetes szaporodás, fogyás értéke Csongrád esetében (-9,6) az egész megyén belül a második legrosszabb értéket mutatta (Mindszent -9,9). Ez az érték mintegy ötszöröse a szegedinek (1,9), 2,5-szerese a hódmezővásárhelyinek és szentesinek és közel háromszorosa a megyei átlagnak (3,3). Mindent összevetve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan csökken, ezen túlmenően pedig viszonylag kedvezőtlenül alakul a lakosság kormegoszlása is. A népességfogyás legfontosabb okaként elemzésünk eredményeként a természetes fogyás folyamatát nevezhetjük meg. A demográfiai elemzés végén rövid kitekintést teszünk város lakosságának nemzetiségi hovatartozás szerinti tagozódására. A 2001-es népszámlálás során a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi kategóriák közé. Ez alapján megállapítható, hogy Csongrádon a 18.937 fős lakosságból 193 fő (1%) tartozik a hazai kisebbségek közé, ebből a legjelentősebb arányt a cigány kisebbséghez tartozók képviselik 101 fővel (a teljes népesség 0,53%-a).
36
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség Bevezetésként fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a két, munkaerő-piaci helyzetjelentéssel kapcsolatosan hivatalos felmérést készítő szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ), illetve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eltérő módszertan és terminológia alapján dolgozik1, melynek következtében a két adattípus összehasonlítása nem lehetséges. Minthogy a nemzetközileg is használt és elfogadott terminológiát a KSH alkalmazza, jelen munka is alapvetően az ő adatállományukra hivatkozik. Ettől függetlenül röviden kitérünk az ÁFSZ elemzés eredményeire is. A Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése alapján 2006. évre vonatkozóan az alábbiakban néhány fontos országos, regionális és megyei adatot hasonlítunk össze. (A munkaerő-felmérés reprezentatív felmérésen alapul, a 1574 éves népességre vonatkozik.) Elöljáróban ki kell emelni, hogy a Dél-alföldi régió valamennyi itt vizsgált mutató tekintetében Észak-Magyarországot és Észak-Alföldet követően a harmadik legkedvezőtlenebb helyzetű régió (a Dél-dunántúli régióval többnyire azonos szinten).
8. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság (2006) Megnevezés
Békés megye
Csongrád megye
DélAlföld
Ország
130,9 11,1 151,5
BácsKiskun megye 196,2 20,4 193,7
Foglalkoztatott, ezer fő Munkanélküli, ezer fő Gazdaságilag nem aktív népesség, ezer fő Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % Alkalmazásban álló Forrás:KSH
163,8 10,3 150,5
490,9 41,8 495,7
3.930,1 316,8 3.474,9
48,4 44,6 7,8 95.428
52,8 47,8 9,4 145.312
53,6 50,5 5,9 122.481
51,8 47,7 7,8 363.221
55,0 50,9 7,5 3.231.439
A fenti táblázat adatai alapján – kiemelve fenti mutatók közül az aktivitási arányt (mely a gazdaságilag aktív népességet – azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek összességét – viszonyítja a munkavállalási korú népességhez) – megállapítható, hogy Csongrád jobb helyzetben van a régió másik két megyéjénél, aktivitási aránya meghaladja a régiós átlagot és közelít az országos átlaghoz. 1 Az ÁFSZ munkaügyi központjai, kirendeltségei jelenleg használt terminológiája alapján regisztrált, nyilvántartott álláskereső munkanélküli az a személy, aki – a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és – oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és – öregségi nyugdíjra nem jogosult, és – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és – elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit – az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Mindez tehát azt feltételezi, hogy a regisztrált, nyilvántartott álláskereső megjelenjen a munkaügyi központban és emellett a fenti feltételeknek is megfeleljen.
A Központi Statisztikai Hivatal ettől eltérő megközelítést és adatgyűjtési módszert alkalmaz, folyamatos munkaerőfelmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatottsági helyzetet. Terminológiájukban munkanélküli az a személy, aki nem dolgozik; nincs munkája, de keresi azt; munkára kész állapotban van.
37
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A foglalkoztatási arány tekintetében is megállapítható, hogy Csongrád megye a régión belül a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező terület: a mért értékek közel 3%-os előnyt mutatnak Békéshez és 6%-ost Bács-Kiskun megyéhez képest. E mutató is az országos átlaghoz közeli értéket mutat Csongrád megye esetében. A munkanélküliséget vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a KSH felmérése szerint Békés helyzete valamivel kedvezőbb, mint Bács-Kiskun megyéé. Csongrád megyében ismét a legkedvezőbb régiós állapotot találhatjuk: az 5,9%-os munkanélküliségi ráta az országos átlagértéknél (7,5%) 1,6%-kal, a régiós átlagnál (7,8%) 1,9%-kal alacsonyabb. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint 2007 februárjában a Dél-alföldi régió területén 72.037 fő számított álláskeresőnek, ebből Bács-Kiskun megyére 39%, 27.991 fő, Békés megyére 36%, 25.654 fő, míg Csongrád megyére 25%, 18.392 fő jutott. Tekintve, hogy a régión belüli népességnek mindössze 28,5%-a lakik Békésben (Bács-Kiskun: 40%, Csongrád: 31,5%) az álláskeresők fenti, megyei megoszlása Békés megye rendkívül súlyos, míg Csongrád megye relatív kedvezőbb helyzetét tükrözi. A nyilvántartott álláskeresők aránya (a gazdaságilag aktív népesség arányában) régiós szinten 12,9%, Csongrád megyében 10,2%, Bács-Kiskun megyében 12,6%, míg Békés megyén 16,8% volt. Ezek az adatok is Csongrád megye régión belüli előnyét mutatják. Következő lépésként a nyilvántartott álláskeresők arányát kistérségi szinten vizsgáljuk meg.
9. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, Csongrád megye, kistérségek 2006
A nyilvántartott álláskeresők
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők
A pályakezdők
Kistérség
aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %, 2006 Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi Összesen
6,8 6,0 8,1 8,3 7,9 4,0 6,0 5,6
3,1 3,1 4,2 4,2 4,2 1,8 2,6 2,7
aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %, 2006 46,2 52,0 51,8 51,2 53,8 45,7 43,6 48,5
9,0 10,4 10,8 9,9 9,2 10,7 10,3 10,2
Forrás:KSH
A táblázat adataiból láthatjuk, hogy a Csongrádi kistérségben a munkavállalási korú népességen belül mért álláskeresői arány a megye 7 kistérsége közül három esetében mutat rosszabb helyzetet, s ugyanez igaz a tartós, 180 napnál régebben állást keresők arányára is. Az álláskeresők számához viszonyítva a 180 napnál régebben állást keresők számát, az egész megyében szembetűnő a magas, 43-53% közötti arány, amely azt mutatja, hogy a munkaügyi központok sem tudtak segíteni az állást keresőkön az esetek közel felében.
38
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Átfogó és szemléletes képet nyújt az alábbi táblázat Csongrád megye városi jogállású települések munkaerő-piaci helyzetéről.
10.táblázat: Nyilvántartott álláskeresők, 2006
Város
Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes Összesen Forrás: KSH
A 180 napon A 180 napon A A szellemi A túl túl nyilvántartott foglalkozású- pályakeznyilvántartott nyilvántartott álláskeresők ak dők álláskeresők álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből, % 3,9 1,8 6,3 3,3 6,5 3,0 7,8 4,5 7,3 3,7 5,2 2,5 5,8 2,7 4,7 1,9 5,8 2,6 5,0 2,4
aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % 46,2 35,1 53,0 22,8 46,5 22,4 58,0 17,9 50,5 18,1 47,8 22,7 46,7 17,9 40,2 21,1 45,1 25,3 48,2 27,3
11,1 10,0 8,8 14,7 9,6 11,6 4,2 9,8 10,5 10,5
A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül viszonylag nagy szórást mutat az egyes településeket vizsgálva. A legalacsonyabb – és egyben legoptimálisabb – értéket Szegeden jegyezték fel (3,9%), míg a legmagasabb érték (7,8%) Kistelek városához kapcsolódik. Csongrád 6,5%-os értékével a kedvezőtlenebb helyzetű települések közé sorolható, a 9 megyei város közül csak ketten rendelkeznek rosszabb mutatókkal e területen. A legtöbb itt bemutatott várossal kapcsolatban elmondható, hogy álláskeresői között magas arányban vannak a 180 napon túl nyilvántartottak, ez az arány Csongrád esetében 46,5%, amely a megyei átlagnál (48,2%) valamivel kedvezőbb. Az álláskeresőknek viszonylag kisebb része kerül ki a szellemi foglalkozásúak (22,4%) közül – jóval kevesebb, mint például Szegeden (35,1%). Ez az érték nagy valószínűséggel közvetlen összefüggésben van a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányával. A pályakezdők jelenléte az álláskeresők között a megye városainak viszonylatában alacsonynak mondható, csak Mórahalom esetében beszélhetünk jobb pályakezdői lehetőségekről és esélyekről. 2001. évi népszámlálás adatai alapján megállapíthatjuk, hogy a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül ebben az időszakban a városban 49,3% volt. Ez a mutató az egyes városrészek között jelentős különbséget mutat, ezzel a városrészi elemzések során külön foglalkozunk. Az elemzés következő részében megvizsgáljuk, hogyan alakult a nyilvántartott álláskeresők (korábban munkanélküliek) száma és aránya az elmúlt 10 év során Csongrádon.
39
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
16.ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %ában 2000-2007 10
Arány (%)
9 8 7 6 5 4 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Év Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram
Az ábra tanúsága szerint az álláskeresők aránya 2000 és 2007 évek között 5-7% között ingadozott. A legmagasabb értéket 2006-ban (6,48%), majd 2007-ben (6,37%) mérték. 2003 óta folyamatos emelkedésnek lehetünk tanúi, amely 2007-ben megállt és minimális mértékben csökkent.
17.ábra Nyilvántartott álláskeresők száma 900 835 800
721
732
700
724 624
642
742
665 602
596
600 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)
500 403 400 300
384
362
344
322 246
241
345
277
180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)
212
200 100 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett diagram
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása is tükrözi a korábban tapasztalt arányokat: a fenti időszak során 1997-ben (835 fő), majd 2006-ban volt a legmagasabb (742 fő). Összesítésként fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatási szempontból Csongrád városa hátrányokkal rendelkezik a többi megyei városhoz képest. Regionális szinten Csongrád megye ugyan jobb mutatókat tud felsorakoztatni a másik megyénél, azonban a város leginkább Békés megye élmezőnyhöz tartozó településeihez áll közelebb, míg saját megyéjében inkább sereghajtónak számít (álláskeresők aránya Békéscsabán 6,3%, Orosházán 6,4%).
40
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.2.3. A népesség iskolai végzettsége A lakosság iskolai végzettségét kistérségi, megyei és régiós összehasonlításban mutatja be az alábbi táblázat, a megfelelő korúak százalékában jelenítve meg az értékeket. A nemekre vonatkozóan az összevont adatok kerültek bemutatásra. 11.táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10–X éves) 0,5 0,5
legalább általános iskola 8. évfolyam 15–X éves 86,9 85,0
Csongrád Csongrádi kistérség Csongrád 0,4 89,4 megye Békés 0,6 85,4 megye Bács0,8 85,8 Kiskun megye Régió 0,6 86,8 Ország 0,7 88,8 Forrás: KSH adatok alapján szerkesztett táblázat
legalább középiskolai érettségivel 18–X éves 33,9 29,9
egyetem, főiskola stb. oklevéllel 25–X éves 11,2 9,2
38,6
12,5
30,1
8,1
28,9
9,0
32,3 38,2
9,8 12,6
A Dél-alföldi régió megyéit hasonlítva össze egyértelműen kiderül, hogy Csongrád megye az itt bemutatott valamennyi kategóriában kedvezőbb képet mutat Békés és Bács-Kiskun megyénél. Jelentős a pozitívum a diplomások arányát tekintve, amelynek elsődleges okaként egyértelműen a szegedi felsőoktatás súlya nevezhető meg. Ugyanez a különbség mutatkozik meg, ha az érettségizettek megfelelő korú népességhez viszonyított arányát vizsgáljuk: itt Békéshez képest 8,5%, Bács-Kiskun megyéhez képest 9,7% Csongrád megye előnye. Az iskolázatlanok jelenléte a régió megyéiben alacsonynak mondható, Csongrád megyében a legkedvezőbb. A legalább általános iskolai végzettséget felmutatók aránya mindenütt meghaladja a 85%-ot, Csongrád megyében 90%hoz közelít. A Csongrádi kistérség szerényebb képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint megyéje, itt ismét Szeged húzó hatását kell kiemelni. A többi csongrádi megyei kistérséghez képest azonban jók az eredményei: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (9,2%) és érettségizettek aránya (29,9%) például csak a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérségben magasabb. Csongrád városa a kistérségnél valamennyi vizsgált kategóriát szemlélve kedvezőbb képet mutat. A kistérségi székhely a megye városai között az érettségizettek arányában (33,9%) csak Szeged (54%), Hódmezővásárhely (36,9%), Szentes (34,6%) és Makó (34,6%) mögé szorul, míg a diplomások tekintetében (11,2%) csak Szeged (20,7%) előzi meg Csongrádot. Összességében elmondható, hogy Csongrád városa a népesség iskolázottságát tekintve relatíve jó helyzetet mutat, amely a legmagasabb végzettségűek arányának tekintetében nyilvánul meg legerőteljesebben.
41
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.2.4. A lakosság jövedelmi helyzete A 2001. évi népszámlálási adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Csongrád városában a korábban már jelzett foglalkoztatási problémák a családok, háztartások szintjén is problémát jelentenek. A „foglalkoztatott nélküli háztartások aránya” az egész városra vetített adatok alapján 47,53%. A felmérés során foglalkoztatottnak minősült minden 15 éves és idősebb személy, aki az eszmei időpontot megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendszeres foglalkozásától (pl. betegség miatti távollét vagy fizetett, illetve fizetés nélküli szabadság miatt) csak átmenetileg volt távol. Ha figyelembe vesszük e feltételeket, valamint azt, hogy jövedelmet biztosító munkának számít annak jogi kereteitől függetlenül minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet vagy természetbeni juttatást biztosít, akkor a fenti 50%-hoz közelítő arány mindenképpen magasnak mondható. Összehasonlítva a megye valamennyi városainak (2001-es viszonylatban városnak számító települések!) adatait, azt láthatjuk, hogy Csongrád igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik: csak Mindszenten (50,19%) mértek szerényebb értéket, a többi városban jobb a helyzet. Mindössze egy-két példát emelve ki: Szeged: 41,12%, Hódmezővásárhely 41,64% , Szentes 40,81%. Ugyancsak sokatmondó adatként érdemes elemezni a „rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát az aktívkorúakon belül” mutatót. A népszámlálási kérdőív azon aktív korúakat sorolta e csoportba, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ.2 Csongrádon a 15-59 évesek száma 2001-ben 11.205 fő volt, a teljes lakosság 59,64%-a. Az adatok azt tanúsítják, hogy a foglalkoztatottak valóban ezen aktív népességből kerülnek ki, az idősebb korosztályon belüli foglalkoztatottak száma igen alacsony (106 fő). A városban e korcsoporton belül az emberek 53,91%-a foglalkoztatottnak számított 2001-ben, míg 46,09%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, azaz nem volt foglalkoztatott. Ugyanez az arány a megyén belül található Szentes esetén 40,24%, Makón 46,73% volt 7 évvel ezelőtt. A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a csongrádi családok és háztartások jövedelmi helyzete - Csongrád megye többi városával történt összehasonlítás alapján – a kedvezőtlenebbek közé tartozik.
III.2.5. Egészségi állapot A demográfiai fejezetben már foglalkoztunk a városban tapasztalható gyermekszületések számával, valamint a természetes szaporodás/fogyásban tapasztalható tendenciákkal. Megállapítást nyert, hogy a népességcsökkenés legjelentősebb okaként a városban a népesség természetes fogyását nevezhetjük meg: a halálozások száma szinte minden évben duplája a születéseknek.
2 A 13. kérdés így hangzott: megélhetését mi biztosítja? A 10-es válasz a következő volt: dolgozik, jövedelmet biztosító tevékenységet végez.
42
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A népességfogyás egyik fő előidézője – az egyszerű reprodukciót sem biztosító termékenységi szint mellett – regionális szinten is az elöregedő népesség emelkedő halálozása. A Dél-Alföldön 2003-ban 19.300 személy halt meg, a nyers halálozási arányszám az egész országban a legmagasabb volt ekkor, amely az utóbbi néhány év mérséklődése után ismét emelkedik. A lakosság egészségi állapotának jellemzésekor számos tényezőt lehet vizsgálni, a halálozási adatok feldolgozása egy speciális nézőpontot képvisel. A halál bekövetkezte egy folyamat végét jelenti, visszatekintve e pontból lehet következtetni az egészségi állapotban lejátszódó folyamatokra. Az alábbiakban a legjellemzőbb halálokokról ejtünk néhány szót, alapvetően regionális és megyei szintű adatokra hivatkozva. A halálokok közül ki kell emelnünk a keringési rendszer betegségeit: az ÁNTSZ által 2003-ban készített elemzés3 alapján megállapítható, hogy a halandóság 50%-át meghaladóan részesednek a halálokok közül a keringési rendszer betegségei. A Dél-alföldi régióban a férfiak keringési betegségben való elhalálozásának relatív kockázata magasabb az országosnál, trendje emelkedő. Az agyérbetegségek okozta halálozást vizsgálva megjegyzendő, hogy a régió kedvezőtlenebb besorolását a kimagaslóan magas Békés megyei többlethalálozás idézi elő. „Az agyérbetegségek okozta halálozást a 0-64 éves korosztályban a fejlett országokban, több mint két évtizede elkerülhetőnek tekintik” – emeli ki az idézett elemzés. A második legjelentősebb halálokként a daganatos betegségeket lehet megnevezni, amelyek következtében 2003-ban a Dél-alföldi régióban annyian haltak meg, mint ahány újszülött látta meg a napvilágot Bács-Kiskun megyében. A daganatos halálozások csoportosítása a daganat kialakulásának helye, az elsődleges támadási pont alapján történik. E szerint a daganatos halálozás leggyakrabban, az esetek 23%-ában, a légzőrendszer, ezen belül is a tüdő és a légcső daganatos megbetegedésének következménye. A születéskor várható élettartam tekintetében Csite András és Németh Nándor elemzését vettük alapul4. A magyar születéskor várható átlagos élettartam jelentősen elmarad a hasonló társadalmi-gazdasági fejlettségű országokétól. Bár, a nők esetében a nyolcvanas évek végétől, a férfiaknál a kilencvenes évek második felétől megindult a várható élettartam országos átlagának emelkedése, ez azonban nem jelenti egyelőre az európai, illetve közép-kelet európai „élmezőnyhöz” történő felzárkózást az életminőség e fontos indikátora tekintetében. Jelentős különbségek találhatók e mutatókkal kapcsolatban a nők és férfiak közt, valamint az egyes országokon belül is. A térségi különbségeket elsősorban a gazdasági fejlettség és az iskolázottság különbségei határozzák meg. Magyarország viszonylatában elmondható, hogy az iskolázottabb, gazdaságilag fejlettebb térségekben a várható élettartam meghaladja a lemaradó térségekét. A különbségek nemcsak az ország megyéi, de a megyei kistérségek között is szembetűnőek. Az alábbi táblázat Csongrád megye kistérségeinek adatait tartalmazza:
3
Dél-Alföldi Regionális Népegészségügyi Jelentés, 2005 Csite András Németh Nándor: A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán (In: Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás, II. évfolyam (2007/2. szám) 4
43
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
12.táblázat: Születéskor várható élettartam, 2005 Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi
Férfiak 67,72 70,30 66,28 68,55 68,24 71,02 69,16
Nők 77,16 77,77 77,47 76,86 78,28 78,38 77,26
Teljes népesség 72,70 74,17 72,09 72,85 73,39 74,91 73,35
Forrás: KSH
A táblázat adatai jól szemléltetik a fentebb jelzett területi differenciákat. Csongrád és környéke tekintetében elmondható, hogy a megye 7 kistérsége közül csak a Kisteleki kistérség rendelkezik kedvezőtlenebb adatokkal teljes népességre, valamint a nőkre és a Makói kistérség a férfiakra vonatkozóan. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a születéskor várható élettartam tekintetében a Csongrádi kistérség megyén belüli helyzete kedvezőtlennek mondható.
44
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.3. Környezet III.3.1. Épített és természeti környezet A térség egész területe síkvidék. A vizek jelentik a térség legjelentősebb természeti - egyben idegenforgalmi - értékeit is. A térség védett természeti értékei a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó Csaj-tó és Labodár, a csongrádi Kónyaszék, a helyi jelentőségű Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület (a Tisza és a Körös hullámtere Csongrád felett és a kapcsolódó mentett holtágak). A 806 ha területű Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület a DélTisza-völgyben, az ún. Körös-zugban helyezkedik el, délről 10 km hosszan a Tisza, keletről 5 km hosszan a Körös öleli körül. A területen eddig 107 védett állat- és növényfaj feltárása történt meg. A védett fajok közül 87 faj a madár közöttük 10 faj fokozottan védett (kis kócsag, nagy kócsag, fekete gólya, fehér gólya, kanalasgém, fattyúszerkő, gyurgyalag, kuvik, rétisas, gólyatöcs). A többi védett fajok közé emlősök, hüllők, kétéltűek, rovarok és növények tartoznak. A Csongrádi Kistérség területéből 4830 ha tekinthető napjainkban is ősgyepnek. A gyepek, így az ősgyepek folyamatos csökkenése figyelhető meg az elmúlt években, ami az extenzív állattarás lecsökkenésének is következménye. Fontos probléma a visszagyepesítés, erdősítés és a tájhasználati váltások megvalósítása. Az ősgyepek mellett 3800 ha vizes élőhely is található a térségben. Legfontosabb folyóvizek: Tisza és a Hármas-Körös. A Körös Csongrádnál éri el a Tiszát, egyedi idegenforgalmi lehetőséget biztosítva ezzel a térség számára. Tömörkény és Csanytelek mellett fekszik a térség legjelentősebb halastava, a Csaj-tó. Bokros-puszta az Alpári-Bokrosi ártéri öblözet részeként árvízvédelmi jelentőséggel is bír. Ezenfelül a tiszai holtágak és a termálvíz jelenléte is különleges helyet foglal el a térségben. Csongrádon kitűnően minősített gyógyvíz-kutak is találhatóak. A városba érkezve, elhaladva a Csongrád tábla mellett, a Széchenyi úton megpillantjuk a gróf Széchenyi István Általános Iskolát, amelynek múzeumánál érdemes megállni. Helytörténeti, honismereti gyűjteményét diákok, tanárok és múzeumbarátok gyűjtötték össze. Különösen figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági eszközök, iparos műhelyek, néprajzi és helytörténeti érdekességek (sajtók, régi térképek, régészeti emlékek, maradványok). A Fő utca két oldalán lévő gyönyörű platánsor között továbbhaladva, a Hotel Tisza épülete mellett haladunk a város központja felé. A Fő utca bal oldalán található Borbás Tibor szobrászművész Tisza szobor című alkotása, amelyet 1987-ben avattak. A kompozíció nőalakja és a körülötte hullámzó drapéria egyaránt kifejezi, a folyó okozta tragédiákat és lágy nyugalmát. A település egyik legszebb parkjának szomszédságában működik a Tiszai Galéria, amely sok neves művész alkotását mutatja be az érdeklődőknek. A park középpontjában, a Dózsa György téren található a II. világháborús emlékmű. 1992 decemberében avatták Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Béla szobrászművészek bronzkapuját, amelynek nyíló szárnyaira ABC sorrendben 987 áldozat nevét vésték. A tér sarkán álló Erzsébet szálloda 1906-ban épült.
45
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az utca túloldalán áll a hajdani Magyar Király Szálló, amely ma a Művelődési Központnak ad otthont. Falán a Tóth Béla által készített emléktábla jelzi, hogy valaha Csemegi Károly jogtudós szülőháza állt itt. A város szívében lévő tér, a Szentháromság szoborcsoportról kapta nevét. A szobrok Marschalkó János szobrász alkotásai. Az építmény Gerenday Antal műhelyében készült. A Szentháromság szobrokat 1869-ben, a pestisjárványtól való megmenekülés emlékére állították a Csongrád városi római katolikus keresztény hívek. A Szentháromság tér keleti oldalán, a parkban található Somogyi Sándor szobrászművész alkotása a Hősök szobra, amely az I. világháborúban a hazáért elesett csongrádi hősöknek állít emléket. A parkot elhagyva érünk a város főterére, a Kossuth térre. Pihenjünk meg egy kicsit a barokk stílusban épült Nagyboldogasszony templomban. A Károlyi címer is jelzi a templom kapuja felett, hogy az 1769-ben felszentelt klasszicizáló barokk stílusban épült templom főkegyura, a Károlyi család volt. Szószéke, keresztelőkútja és tornya később épült. Főoltára 1791-re lett kész. A torony tűzfigyelő erkélyét 1871-ben alakították ki. 1886-ban új toronysisakkal gazdagodott. A Rieger-féle orgonát 1910-ben szerelték fel. A szentély belső felében áll a fekete márványból készült főoltár és a fehérmárvány tabernákulum. Tary Lajos festette 1917-ben a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárképet, amely Tiziano Assuntájának másolata. A szentély jobb- és baloldali falán Szent István és Szent László szobra és képe található. A főhajó szentély felőli jobb oldalán van az aranyozott barokk szószék, a négy evangélistával. A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére emeltettek. 1885-ből való a lourds-i Mária-oltár. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok, a fájdalmas Anya és Kereszt oltárképeit Pirosa István festette. A középső mennyezetfreskó Szent Istvánt ábrázolja, aki Máriának felajánlja az országot. A többi freskóval együtt Lohr Ferenc és Tary Lajos alkotása. Közvetlenül a főbejárat mellett áll a Kármelhegyi boldogasszony kápolnája, melynek oltárképe a tisztítótűzben szenvedőket ábrázolja, falán pedig Szent Rita domborművét helyezték el. A templomtól jobbra áll az 1802-ben felállított szoborcsoport a halott fiát tartó Máriával, Szent Jánossal és Mária Magdolnával. A balról nyíló Iskola utcában találjuk a Tari László Múzeumot, amelynek névadója egy helyi születésű fogorvos. Az épület falán láthatjuk domborműves emléktábláját, amelyet Lantos Györgyi készített. A Kossuth tér déli oldalán áll a Városháza. Elődjét a XVIII. század második felében építették, a Károlyi család urasági megszálló háza volt. Később a város megvásárolta. 1934-ben lebontották és alapjaira építették dr. Piroska János polgármester és Csókássy Ferenc főmérnök tervei szerint a jelenlegit. Kós Károly alkotásainak stílusát idézi az épület. Tanácstermének bútorzatát Borbás Imre műbútorasztalos, címerdíszes kályhacsempéit Láhr János kályhás, helyi mesterek készítették. A terem hátfalán Németh József 40 négyzetméteres freskója a csongrádiak létformájának mozzanatait láttatja: a kubikosságot, a halászatot, a szőlőművelést. A homlokfal kerámia városcímere, amely a XVIII. század végétől használatos, Probstner János műve. A címer elemei - a szív, a három rózsa, a fehér galamb - legszelídebb címerjelképeink. A falain elhelyezett táblák az 1931es tüntetés, az 1956-os forradalom és dr. Piroska János emléke előtt tisztelegnek. A hosszúkás tér végében a Batsányi János Gimnázium épülete hívja fel magára a látogató figyelmét. Szecessziós stílusban épült 1914-ben Ybl Lajos (1855-1934) tervei alapján. Polgári fiúiskola, majd 1920-tól gimnázium is működik az
46
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
épületben. A gimnázium első névadója Szent Imre, később - 1951-től - Batsányi János lett. 1989-ben adták át a Novákné Juhász Márta építész tervei alapján készült új szárnyát. A gimnázium előtt áll Kossuth Lajos szobra, mely Strobl Alajos (1865-1926) alkotása. 1899-ben állították fel a bronz mellszobrot. A szomszédos tér a Szent Rókus-templomról kapta nevét. Egy katonai raktárnak használt épületből alakították ki templomnak, 1722-ben. 1784-től a pestis ellen védelmet remélők szentjének, Szent Rókusnak a temploma. Tornyának alapjait 1818-ban rakták le, szentéjét valószínűleg egy török kori nyolcszögletű épület maradványaira emelték. Stílusa barokk. A Szent Rókust ábrázoló oltárképet Körvey György festette, 1869-ben. A szentély olajfestménye Mária mennybemenetelét idézi. Két mellékoltár helyezkedik el a hajóban, az egyiket gr. Károlyi Sándor titkára, Linker Mihály állíttatta faragott családi címerrel, a másik Szent Anna oltára. 1947-ben készültek el Borsa Antal és Endrédy György mennyezetképei, amelyek a csongrádi ember életét mutatják be; az egyiken halászokat, kubikosokat Máriával és a Nagyboldogasszony templommal, a másikon Jézust, a Szent Rókus-templom előtt fiatalokkal, aratókkal láthatjuk. Orgonája 1926-ban felszerelt Angster típusú. A templom előtt álló barokk szobor, Máriát ábrázolja halott fiával. Néhány perces sétával, az Öregvár utcán keresztül elérjük a jellegzetes hangulatú Belvárost. Csongrád Belvárosa érdekes módon nem a város központjában van, hanem a város keleti részén. A különös eset a kanyargó Tiszának köszönhető, mely a település terjeszkedését csak nyugatra engedte meg. A lakóházak a tatárjárás idején lerombolt földvár helyére épültek. A szájhagyomány és néhány korabeli feljegyzés alapján a házak falai, alapjai 200300 évesek. Ezek többségét halász- és a múlt század második felétől kubikos családok lakták. Az idők folyamán megszülettek a girbegörbe utcák, követve az elpusztult vár magaslatait, vonalait. Kialakultak a közök, lejárók, melyek a dombon húzódó utcákból az "Alj"-ra - a lapos területre, a Bökénybe - vezettek le. Az 1970-es árvíz nagyon sok vert falas házat tönkretett, melyeknek hagyományos módon történő helyreállítására már nem kerülhetett sor. Az Alföld egyetlen műemlék együttese sokkal gazdagabb lenne, ha az árvíz, nem következett volna be. A Belváros az Alföld egyetlen település méretű népi építészeti műemlék együttese. A belső városmagot egészen a XIX. Századi folyamszabályozásokig a Tisza és a Körös folyók medre, árterülete ölelte körül, amely a régebbi századokban védelmét szolgálta, a dinamikusabb fejlődés idején azonban növekedésének gátja lett. Az igazgatási központot a múlt században ezért áthelyezték, ennek következtében a régi "Belsőváros" nem esett át a modern építészeti és közlekedési rekonstrukción, s egy részében szinte érintetlenül megőrizte középkori jellegét. A műemlék együttes 37 épületegységből áll. Szervátiusz Tibor: Életfa című szobra a Belváros "főterén" található. A képzőművészeti alkotás anyaga tölgyfa. A mű kétalakos kompozíció, ahol a népviseletbe öltöztetett férfi és nő között magasba tör az életfa. A kompozíciót két végén kosfejet ábrázoló - keresztgerendán helyezte el a művész. Néhány perces séta után megpillantjuk az Ének-Zenei Általános Iskola szecessziós épületét, amelynek falán Dudás Sándor Kodály Zoltán portréja, az iskola előtt Szentirmai Zoltán Lány hegedűvel című szobra látható. 1971 őszén avatták fel a szobrot, amelyet 1995 tavaszán eltávolítottak helyéről. 1995. szeptember 1-jén Tóth Béla szobrászművész által felújítva új helyén, a Kodály sétány Zeneiskola
47
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
melletti végében állították fel. A Fő utcáról elindulva, mintegy 20 perces sétával elérjük a Piroskavárosi Szent József templomot. A városrész Csongrád egykori polgármesteréről, Piroska Jánosról kapta a nevét. A templom a Károlyi család és a hívek segítségével, Bauer Gyula és Schitterer Ernő tervei alapján, 1930-ban épült fel. Római bazilika stílusát idézi hajóinak kialakítása, a homlokzata román jellegű. A főoltár és a tabernákulum fehérre festett fából készült, fölötte látható Palkovics Lajos Szent József-szobra a kis Jézussal. A szentély keleti falán Szent József és Szent Antal ereklyéi találhatók díszes tartókban. A mellékhajók végében fehérre festett mellékoltárok állnak, Szent Ferenc és Szent Antal szobrával. A nyugati oldal üvegablakai a ferences szenteket, a keletiek pedig a magyar szenteket ábrázolják. Rieger gyártmányú orgonája 1943-ban készült. A templom keleti oldalán az 1927-ben épült apácazárda iskolával, a nyugatinál 1936-tól ferences kolostor állt.
48
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.3.2. Lakásállomány A lakásállományban városi illetve kistérségi szinten rögzített folyamatokat a következő táblázatok foglalják össze.
13.táblázat: Lakásállomány a csongrádi kistérségben (1997-2006)
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év Forrás: KSH T-STAR
Lakásállomány alakulása a csongrádi kistérségben (db) 11.628 11.648 11.667 Nincs adat 11.441 11.465 11.487 11.500 11.512 11.544
Látható a fenti táblázatból, hogy 2000-ig a kistérségben nőtt a lakásállomány, majd 2001-től egy jelentősebb visszaesést követően ismét emelkedni kezdett a lakások száma (a 2000-es adatok sajnos nem állnak rendelkezésre).
14.táblázat: Lakásállomány alakulása Csongrádon (1997-2006) Lakásállomány alakulása Csongrádon (db) 1997. év 8.547 1998. év 8.565 1999. év 8.580 2000. év Nincs adat 2001. év 8.393 2002. év 8.416 2003. év 8.433 2004. év 8.450 2005. év 8.458 2006. év 8.488 Forrás: KSH T-STAR
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a kistérségben tapasztalható tendenciákkal összhangban Csongrád városában is bővült kismértékben a lakások száma 2000ig, majd 2001-től egy jelentős visszaesést követően ismét kismértékű bővülés volt tapasztalható a városban (a 2000-es adatok sajnos nem állnak rendelkezésre). A városban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint (a 2001-es népszámlálás alapján) 37,9 százalék.
49
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A következő ábrán tekintsük meg, hogy hogyan alakult Csongrádon az épített illetve megszűnő lakások száma.
18.ábra: Épített és megszűnő lakások száma Csongrádon (1997-2006) 35 30 Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db)
25 20
Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül) (db)
15 10 5 0 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. év év év év év év év év év év
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Láthatjuk, hogy a megszűnő lakások tekintetében 2000 volt a kiemelkedő év, hiszen ekkor a városban 27 darab lakást számoltak fel. Az épített lakások esetében ezzel szemben a 2006-os év volt kiemelkedő, hiszen ekkor több, mint 30 darab lakás épült a városban.
III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 15.táblázat: Ivó-, és szennyvíz hálózat a csongrádi kistérségben (1997-2006)
1997. év 1998. év 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év Forrás: T-STAR
Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km)
Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km)
Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
148,6 166,6 166,6 166,5 167,3 167,5 167,5 167,5 167,5 167,5
9.456 9.505 9.606 9.783 9.807 9.833 9.851 9.878 9.889 9.904
19,7 19,8 19,8 19,8 19,8 19,8 28,8 80,7 81,9 81,9
1.814 1.832 1.850 3.267 3.298 3.325 3.675 5.584 6.337 6.373
Látható a táblázatból, hogy a kistérségben komoly közműfejlesztések zajlottak 1997 és 2006 között. Az ivóvíz hálózat hossza mintegy 9%-kal bővült, a hálózatra kapcsolt lakások száma pedig évről évre nőtt, 1997 és 2006 között közel 10%-kal. Ugyanez mondható el a szennyvízhálózat fejlesztéséről illetve a
50
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
közcsatorna hálózatra kötött lakó ingatlanok számának alakulásáról is, ez utóbbi érték növekedése ugyanakkor igen markáns, hiszen a bővülés 1997-2006 között 340%-os.
19.ábra: Lakások közmű ellátottsága Csongrádon (1997-2006) 8000
Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km)
7000 6000
Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
5000 4000
Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (km)
3000 2000
Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
1000
v .é
06 20
20
05
.é
.é 04
20
v
v
v
v
.é 03
20
20
02
.é
.é
v
v 01 20
00 20
19
99
.é
.é
v
v .é
98 19
19
97
.é
v
0
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A fenti táblázatokkal összhangban ez a diagram is tükrözi a lakások közmű ellátottságában mutatkozó tendenciákat. Jól látható, hogy miközben az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma szinten maradt, illetve stagnált, a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma ugrásszerűen megnő 2001-től (1997-ben 1814 lakás volt hálózatra kötve, 2006-ban pedig már 6156), és a növekedés ez alatt az időszak alatt 3,4-szeres. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kistérségben komolyabb fejlesztésekre csupán 2004-től kerül sor (lásd alábbi ábra).
20.ábra: Közcsatorna fejlesztések Csongrádon és a csongrádi kistérségben (1997-2006) 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000
Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma Csongrádon (db) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma a csongrádi kistérségben(db)
1 000
19 97 .é v 19 98 .é v 19 99 .é v 20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v
0
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
Közcsatorna fejlesztések kapcsán láthatjuk, hogy a hálózatba kapcsolt lakások száma 2004-ben ugrott meg jelentősebb mértékben a városban és a
51
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
kistérségben egyaránt. 1997-ben még csupán 1814 lakás volt a közcsatorna hálózatba bekapcsolva, ám ez a szám 2006-ra elérte a 6373 darabot. Csongrádon ugyanebben az időszakban 1814 darabról 6156 darabra emelkedett. A következő diagram a településen az 1997-2006 között lezajló vonalas közmű fejlesztések fontosabb paramétereit foglalja össze.
21.ábra: Közmű hálózat fejlesztése Csongrádon (1997-2006)
160 140
Közüzem i ivóvízvezetékhálózat hos s za (km )
120 100 80 60 40 20
Közüzem i s zennyvízcs atorna-hálózat hos s za (km )
Az ös s zes gázcs őhálózat hos s za (km )
19 97
.é v 19 98 .é v 19 99 .é v 20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v
0
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A fenti diagram a közmű hálózat fejlesztéséről ad átfogó képet Csongrádon. Látható, hogy 1997 és 2006 között jelentősebb mértékben nem bővült a közüzemi ivóvíz hálózat, ugyanakkor a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza komoly mértékben nőtt, hiszen míg 2002-ben 19,8 kilométer volt, addig 2003-ban már 28,8, 2004-ben pedig 74,1 kilométer volt ez az adat. Az összes gázcsőhálózat hossza az 1997-es 127 kilométerről 2006-ra 140 kilométer fölé nőtt. 2006-ban Csongrádon a villamos hálózatba kapcsolt háztartások száma 11.009 db volt. Az alábbi diagram a villamos energia fogyasztók számának alakulását mutatja a településen az 1997-es esztendőig visszamenően. Amint az ábrából is látható, a villamos energia fogyasztók számában az 1999-es esztendőben következett be jelentősebb bővülés (az 1997-es 10.322-ről 10.745re), mely tendencia azután az ezredfordulón tapasztalható kisebb visszaesést követően egészen 2006-ig folytatódott (2006-ban 11.009).
52
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
22.ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók Csongrádon (1997-2006)
számának
alakulása
11 200 11 000 10 800 10 600
Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (1 háztartás)
10 400 10 200 10 000
v
v 06 20
05 20
.é
.é
v
v
.é
20
04
.é
20
03
.é
.é
02 20
01
v
v
v .é
00 20
99 19
20
v
.é
v
.é
.é
98 19
97 19
v
9 800
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett diagram
A következő táblázat a vezetékesgáz-fogyasztók számának alakulásáról nyújt információt.
16.táblázat: Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában (2006)
Város
Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes Összesen Forrás: KSH
Háztartási vezetékesgáz-fogyasztó a lakásállomány százalékában 103.5 86.5 83.7 83.6 85.2 78.8 66.1 86.1 78.9 94.0
Mint láthatjuk 2006-ban Csongrádon a lakásállomány 83,7%-a volt háztartási vezetékes gázfogyasztó, miközben a megyei átlag 94%. Gázhálózatba kapcsolt lakások száma 2006-ban 11167 db volt. A következőkben tekintsük át, hogy Csongrádon, összevetésben a megye más városaival hogyan alakul az egy lakosra jutó zöldterület mértéke.
53
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
17.táblázat: Az egy lakosra jutó összes zöldfelület mértéke Csongrád megye városaiban (2006)
Város
Szeged Hódmezővásárhely Csongrád Kistelek Makó Mindszent Mórahalom Sándorfalva Szentes Összesen Forrás: KSH
Egy lakosra jutó összes zöldterület, m2
20,4 7,3 4,6 7,1 7,9 12,6 18,7 1,7 14,5 15,0
Csongrádon az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága 4,6 m2 volt 2006-ban, ami messze elmarad a 15 m2-es megyei átlagtól. Az utcák ugyanakkor mintaszerűen fásítottak. Városképi szempontból meghatározóak a Fő utcában levő idős platán fasorok és az erre felfűződő reprezentatív közparkok, értékes növényállományukkal. 2006-ban Csongrádon a lakások 100%-a volt bevonva a rendszeres hulladék gyűjtésbe. Az elszállított szilárd hulladék mennyiségére vonatkozóan a T-STAR 2006-os adatot közöl. Ebben az évben az összes elszállított települési szilárdhulladék mennyisége 15288,8 tonna volt, melyből 8095 tonnát szállítottak el a lakosságtól., ekkor 10.657 tonna települési szilárdhulladékot szállítottak el.
54
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.4. Közszolgáltatások Az alábbi fejezet első részében a humán közszolgáltatások helyzetét mutatjuk be, egyrészt regionális, megyei és kistérségi, másrészt hosszabb időbeli kitekintést is téve, a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően.
III.4.1. Oktatás-nevelés Az óvodák és általános iskolák működésével kapcsolatos adatokat 2001-2006 közötti periódusra vonatkozóan elemezzük, az óvodától haladva a felsőfokú intézményig – utóbbit csak régiós és megyei szinten értelmezve. Amint a táblázat adataiból kiderül, régiós szinten az elmúlt 6 év során mintegy 5%-kal csökkent az óvodai feladat ellátási helyek, valamint a férőhelyek száma. Ez a csökkenés követi az óvodába beíratott gyermekek számának visszaesését is, amely közel 7%-os a Dél-Alföldön. Csongrád megye helyzetét vizsgálva azt láthatjuk, hogy az óvodába beíratott gyermekek száma jelentősebb mértékben, mintegy 6,4%-kal csökkent 2001 és 2006 között. A férőhelyek száma 6%-os csökkenést mutat, ez azonban nem követi teljes mértékben a gyerekek számában bekövetkezett visszaesést. Az óvodák kihasználtsága 2006-ban 93,7%-os volt. A Csongrádi kistérség esetében még jelentősebb az óvodába beíratott gyerekek számának csökkenése. Míg 2001-ben 857-en jártak óvodába, ez a szám 2006ban már csak 768 volt, amely 10% feletti csökkenés. Bár a férőhelyek száma is csökkent 4,4%-kal, a kihasználtság kistérségi szinten még nem éri el a 90%-ot (87,9%). Csongrád városa a kistérségi adatokhoz viszonyítva kedvezőbb képet mutat. Az óvodába beíratott gyerekek száma 7,4%-kal esett vissza 6 év alatt (643-ról 596ra). Csökkent a férőhelyek száma is, mintegy 5,5%-kal, így 2006-ban kihasználtságuk 86,7%-os volt. (2001 óta az intézmények folyamatosan alacsony kihasználtsággal működtek). A vizsgált időszakban a feladat ellátási helyek száma is csökkent 2005-ben (8-ról 7-re), melyet mindenképpen indokolt az óvodás korú gyermekek számának jelentős csökkenése. Az általános iskolák (feladat ellátási helyek), valamint a tanulók számának alakulása nagymértékben emlékeztet az óvodák esetében tapasztaltakhoz. Régiós szinten az intézmények száma mintegy 9%-kal, a tanulók száma több mint 15%-kal csökkent 2001 és 2006 között. Csongrád megye esetében a csökkenés mindkét esetben szerényebb, 6,7%-os, illetve – a tanulók esetében – 14,7%-os. A Csongrádi kistérségben azt tapasztalhatjuk, hogy az általános iskolai feladatellátási helyek száma a vizsgált időszakban nem változott, miközben a tanulók száma 16,0%-kal esett vissza. Csongrád városában 2001 óta folyamatosan 7 feladat-ellátási hely áll a kisiskolások rendelkezésére. A tanulók száma azonban a kistérségihez hasonló mértékben, közel 16%-kal megfogyatkozott 2006-ra a 2001-es értékhez képest.
55
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
18.táblázat: Óvodák és általános iskolák Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db)
Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)
Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)
Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db)
Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)
Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) 2001. év
640
48 801
45 970
512
129 780
2002. év
636
49 138
44 066
496
126 805
2003. év
626
47 796
42 740
489
123 698
2004. év
618
46 916
42 721
477
119 257
2005. év
606
46 236
43 236
471
114 991
2006. év
606
46 238
466
110 018
2001. év
194
15 405
14 504
136
38 981
2002. év
192
15 516
13 899
130
38 289
2003. év
190
15 134
13 385
129
37 493
2004. év
188
14 992
13 569
126
36 139
2005. év
183
14 665
13 515
126
34 760
2006. év
183
14 482
127
33 289
2001. év
11
913
857
10
2 173
2002. év
11
913
795
10
2 136
2003. év
11
914
789
10
2 087
2004. év
11
888
735
10
2 000
2005. év
10
873
744
10
1 922
2006. év
10
873
768 Csongrád
10
1 825
2001. év
8
727
643
7
1 662
2002. év
8
727
603
7
1 618
2003. év
8
728
600
7
1 585
2004. év
8
702
571
7
1 528
2005. év
7
687
570
7
1 459
2006. év
7
687
596
7
1 395
42 722 Csongrád megye
13 579 Csongrádi kistérség
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
A Dél-alföldi régióban a középiskolai feladat-ellátási helyek (gimnáziumok és szakközépiskolák együttesen) száma jelentősen – 15,2%-kal – emelkedett a 2001-2006 közötti időszakban. Míg azonban a szakközépiskolák esetében az emelkedés mindössze 3%-ra tehető, addig a gimnáziumoknál a növekedés 31%os. A tanulók száma is jelentős mértékben nőtt a középfokú oktatásban a vizsgált időszakban, összességében 7%-kal. A tanulói létszám emelkedés azonban hangsúlyosabban jelentkezik a gimnáziumok esetében (9,6%), mint a szakközépiskolákban (5%).
56
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
19.táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2000-2006 Középiskolai Gimnáziumi tanulók száma a tanulók száma a nappali nappali oktatásban (a oktatásban (a hat-, nyolc hat-, nyolc évfolyamos évfolyamos gimnáziumok gimnáziumok megfelelő megfelelő évfolyamaival évfolyamaival együtt) (fő) együtt) (fő) Dél-alföldi régió
Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fő)
Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevő hallgatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) (fő)
Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db)
Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db)
89
128
55 895
23 497
32 398
21 416
93
122
56 893
24 470
32 423
22 807
97
118
58 297
24 801
33 496
23 637
98
124
58 872
24 947
33 925
24 123
99
125
59 382
25 305
34 077
24 353
117
133
59 789
25 747
34 042
24 949
Csongrád megye 29
42
19 491
7 798
11 693
15 224
31
44
19 636
8 015
11 621
16 021
30
42
20 651
8 077
12 574
16 855
32
48
20 975
8 027
12 948
17 103
33
49
21 201
8 070
13 131
17 640
34
53
21 106
8 110
12 996
18 434
1
4
1 577
533
1 044
1
4
1 455
543
912
1
4
1 542
505
1 037
1
5
1 501
501
1 000
1
5
1 484
500
984
2
6
1 416
505
911
Csongrádi kistérség
Csongrád 1
4
1 577
533
1 044
1
4
1 455
543
912
1
4
1 542
505
1 037
1
5
1 501
501
1 000
1
5
1 484
500
984
2
6
1 416
505
911
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
A régiós tendenciák megmutatkoznak a megyei adatok szintjén is, annyi különbséggel, hogy a gimnáziumi feladat-ellátási helyek esetén mutatkozó 17%os bővülés mellett a szakközépiskoláknál is komoly feladatellátási-hely bővülésnek (26%) lehetünk tanúi. Ennek megfelelően a gimnáziumok köre 5 feladat-ellátási hellyel (29-ről 34-re) bővült, a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 42-ről 53-ra nőtt 2001 és 2006 között. A középiskolákban tanulók száma összességében 8,3%-kal emelkedett a megyében, ez a növekmény azonban sokkal erőteljesebben jelentkezik a szakközépiskoláknál (11,1%), mint a gimnáziumok esetében (4,0%).
57
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Csongrádi kistérséget tanulmányozva tapasztalhatjuk, hogy a korábbi 1-ről 2006-ban 2-re nőtt a gimnáziumi feladat-ellátási helyek és a meglévő 4-ről 6-ra emelkedett a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma. A középiskolai tanulók száma kistérségi szinten 10%-kal kevesebb lett 2006-ra a 2001-es adathoz képest, míg azonban csökkenés a gimnáziumokat 5%-ban, a szakközépiskolákat közel 13%-ban érintette a visszaesés. Minthogy a kistérség középiskolái Csongrádon találhatóak, a elemzéshez képest a városi adatok terén eltérés nem tapasztalható.
kistérségi
23.ábra: Gyermekek és tanulók számának változása Csongrád város közoktatási intézményeiben 2001-2006 között (fő) Az óvodák, általános iskolák és középiskolák gyermek- illetve tanulólétszámának változása Csongrádon 2001-2006 között 1800
1 662
1 618
1 585
1600
1 459
1 577 1400
1 528
1 542 1 455
1 501
1 395
1 484 1 416
(Fő)
1200 Óvodák Általános iskolák Középiskolák
1000 800 600
643
603
600
571
570
596
400 200 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év
Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram
A fenti ábra jól láthatóan mutatja számunkra az intézményekben nevelt/oktatott fiatalok számában történt elmúlt hat évre vonatkozó változást. Az óvodák kivételével – ahol 1 éve emelkedés kezdődött – a folyamatos csökkenés tendenciáját kell kiemelnünk. A területi vizsgálódások után áttérünk a Csongrádon intézmények bemutatására, jellemző tendenciák vázolására.
működő
oktatási
Az óvodai ellátás feltételei Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete a racionalizálási intézkedések során 2000. szeptember elsejével létrehozta a helyi óvodák és bölcsődék igazgatóságát, így jelenleg hét óvodai és két bölcsődei telephellyel működik az intézmény.
58
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az intézmény adatai: Az intézmény neve: • Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatósága • Címe: 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Az intézmény fenntartója: Csongrád Város Önkormányzata • Címe: 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Az intézmény alaptevékenységei: • Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés • Bölcsődei ellátás Az intézmény felügyeleti szerve: Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete Tagintézmények, telephelyek neve, címe: • • • • • • •
1. Templom utcai „Delfin” Óvoda 6640 Csongrád, Templom u. 4-6 2. Széchenyi utcai „Gézengúz” Óvoda 6640 Csongrád, Széchenyi u. 31 3. Bercsényi utcai „Kincskereső” Óvoda 6640 Csongrád, Bercsényi u. 2. 4. Dohánysori „Kippkopp” Óvoda 6640 Csongrád, Szegedi út 15. 5. Fő utcai „Platánfa” Óvoda 6640 Csongrád, Fő u. 38. 6. Bökényi „Napraforgó” Óvoda 6640 Csongrád, Orgona u. 9. 7. Bokrosi „Napsugár” Óvoda 6648 Csongrád – Bokros, Gyójai u. 1.
Bölcsődei intézményegységek neve, címe: • •
1. Széchenyi utcai „Kuckó-mackó” Bölcsőde 6640 Csongrád, Széchenyi u. 27. 2. Templom utcai „Mesevár” Bölcsőde 6640 Csongrád, Templom u. 4-6.
A Helyi Óvodai Program a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a cigány kultúra ápolására épít. Kiemelt célként fogalmazza meg a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkör megteremtését, amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerinti nevelése, fejlesztése történik. A legfrissebb (2007) nyilvántartási adatok szerint • •
A férőhely kihasználtság a városban 84,9 %-os. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám átlaga 22 fő
59
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
• •
A pedagógus létszám a törvényi előírásoknak megfelelően csoportonként 2 fő, és az intézmény nagysága miatt egy függetlenített magasabb vezető látja el az irányítást. Az óvodákban gyógypedagógiai nevelés csak integrált formában történik, ezen gyermekek száma az összes gyermeklétszám 1,9 %-a. Bejáró gyermekek aránya 1,2%.
Az általános iskolai ellátás feltételei A) A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában lévő intézmény csongrádi telephelyei Csongrád Város Önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján, az általános iskolák fenntartásának jogát 2007. augusztus 1. napjától átadta a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulásának. A többcélú kistérségi társulás a csongrádi Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon, a felgyői László Gyula Általános Iskola, a csanyteleki Szent László Általános Iskola, és a tömörkényi Tömörkény István Általános Iskola jogutódjaként létrehozta a Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon intézményt egy igazgatás alatt. Ennek az intézménynek lettek tagintézményei a csongrádi általános iskolák. Az intézmény rövidített neve: • Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Az intézmény székhelye: • 6640 Csongrád Dob u. 4-8. Az intézmény fenntartója: • Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Az intézmény felügyeleti szerve: • Csongrádi Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa Az intézmény csongrádi tagintézményei, telephelyei: • 1. Bokrosi Általános Iskola 6648 Csongrád-Bokros, Bokros u. 29. • 2. Ének-Zenei Általános Iskola • 3. Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 6640 Csongrád, Szentháromság tér 14. • 4. Kossuth Lajos Általános Iskola 6640 Csongrád, Kossuth tér 6. • 5. Piroskavárosi Általános Iskola 6640 Csongrád, Piroska János tér • 6. Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Átmeneti- és Diákotthon 6640 Csongrád, Széchenyi u. 29. • 7. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 6640 Csongrád, Dob u. 4-8. Az intézmény működési területe:
60
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
Csongrádi Kistérség közigazgatási területe – Csongrád város, Csanytelek, Felgyő, Tömörkény községek
B) Csongrád Megye Önkormányzata fenntartásában lévő intézmények Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Székhelye: • 6800 Hódmezővásárhely Kutasi út Tagintézménye/Telephelyei: • Csongrád, Kereszt tér 1. Létrehozásának éve: 1972. Ellátási körzete: Csongrád megye Feladatai: • Sajátos nevelési igényét tekintve középfokban súlyos értelmi fogyatékos és beszédfogyatékos gyermekek oktatása és nevelése hároméves kortól a törvényben meghatározott korig, óvodai, általános iskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai keretben. • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés megvalósítása. • Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás. • Tanulók tanórán kívüli napközis foglalkoztatása, gyógypedagógiai és diákotthoni ellátása. • A gyermekvédelmi szakellátások keretében otthont nyújtó ellátás biztosítása az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, ill. utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára. • Diákétkeztetés. • Más településről általános és szakiskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása. Évfolyamok száma: • Általános iskola: 8 (1-8. évfolyam). • Szakiskola: 2 (9-10. évfolyam) és 2 (11-12. évfolyam) szakképzési évfolyamok az életkezdéshez való felkészülésre. Az általános iskolában 1-8 évfolyamon szegregált formában folyik a nevelés, oktatás. Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek ellátását végzik, jelenleg 43 fő. Csak azokat a gyermekeket veszik ide fel, akiknek a szakértői bizottság nem javasolja az integrált oktatást. A szakértői felülvizsgálatok a jogszabályoknak megfelelően (évente, kétévente) megtörténnek, visszahelyezésre még nem volt példa. A gyermekek nagy része csongrádi illetőségű, jelenleg heten járnak be a környező falvakból, elsősorban a kistérségből. A tanulócsoportok Csongrádon kettes összevonásban szerveződnek, illetve van egy foglalkoztató csoport, ahol három évfolyam van összevonva. Az iskolába helyezett tanulók számára adaptációs időszakot biztosítanak, amelynek célja, hogy segítse az új tanuló beilleszkedését, oldja gátlásait, pozitív élményekkel befolyásolja az esetleges kudarcélmények hatására kialakult torzulásokat, pedagógiai diagnosztikus mérésekkel megállapítsa a legmegfelelőbb évfolyamba való kerülést. A szakértői javaslat és a megfigyelések alapján készül el az egyéni
61
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
fejlesztési terv. Hasznos információval szolgálnak az évente lefolytatott orvosi szűrések tapasztalatai is. Csongrádon korábban óvodai csoport és általános iskola működött, azonban az óvodás gyermekeket a csongrádi óvodákba integrálták, jelenleg tehát csak általános iskolai feladatellátás van. A megyei fenntartás inkább előnyére válik az intézménynek, nincs is szándék a város, vagy kistérség fenntartásába való átkerülésre. Az együttműködést célszerű lenne szorosabbá tenni a csongrádi intézményekkel, jobban bevonni a városi és kistérségi iskolai életbe az intézményt. Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola tagintézménye Székhely: • 6640 Csongrád Szent György utca 1. Képzési forma: • nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály (egy osztály indul évente kb. 30 fővel)
Középiskolai és szakiskolai képzést folytató intézmények a kistérségben
A) Csongrád Megye Önkormányzata fenntartásában lévő középfokú intézmény
Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Székhely: • 6640 Csongrád Szent György utca 1. Telephelyei/Tagintézményei:
• 1. Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Csongrád Kossuth tér 1. Képzési formák : • Négy évfolyamos gimnáziumi osztályok (reál, humán osztály) • Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály (egy osztály 30 fő) • Négy évfolyamos szakközépiskola: idegenforgalmi szakközépiskola • pedagógiai szakközépiskola • nyelvi előkészítő osztály • szakképzések: gyermek és ifjúsági felügyelő, idegenforgalmi ügyintéző, PR munkatárs, hálózati rendszerszerelő
62
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• 2. Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium 6640 Csongrád Gyöngyvirág utca 18. Képzések: •
Szakiskolában: 3 éves képzések
• asztalos,
kőműves,
falusi
vendéglátó,
gyorsétkeztető,
szellőző
és
klímaszerelő • •
Szakközépiskolában: 4 éves + 2 év technikus képzés Informatikus, kereskedelmi marketing, faipari-gépipari
•
3. Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola
6640 Csongrád, Szentesi út 2/a. Képzések: •
mezőgazdasági gépész
•
vadász
•
környezetvédelmi technikus
A szakiskolai képzésben résztvevők közel 50%-a, a szakközépiskolai képzésben résztvevők 60%-a, és a gimnazisták 70%-a Csongrádi lakhelyű tanuló.
63
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.4.2. Szociális ellátás A szociális ellátás területén belül elsőként a bölcsődék és a bölcsődés gyerekek számának alakulásával foglalkozunk. Regionális és megyei szinten is elmondható, hogy a bölcsődébe beíratott gyerekek száma ingadozott a vizsgált időszakban, arányait tekintve régiós szinten változott jelentősen (a régióban 1997-ben 4324, 2006-ban 4643, Csongrád megyében 1997-ben 1866, 2006-ban 1898 gyerek járt bölcsődébe, előbbi 7,3%-os emelkedés, utóbbi gyakorlatilag nem mutat változást a két szélső időpont között). Minthogy a férőhelyek száma mindig alatta maradt az igényeknek, az intézmények kihasználtsága magas volt, sőt túlterheltségről beszélhetünk: 2006-ban a megye 1377 rendelkezésre álló helyére 1898 gyermek jutott (ez 137,8%-os kihasználtság. 20.táblázat: Bölcsődék Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) (db)
Bölcsődébe beírt gyermekek száma (fő)
Bölcsődék száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) (db)
Dél-alföldi régió 1997. év
3 477
4324
73
1998. év
3 478
4796
76
1999. év
3 416
4779
76
2000. év
3 350
4235
75
2001. év
3 255
4217
74
2002. év
3 225
4222
75
2003. év
3 231
4295
75
2004. év
3 278
4363
80
2005. év
3 339
4406
84
2006. év
3 377
4643
85
Csongrád megye 1997. év
1 470
1 866
33
1998. év
1 406
2 020
33
1999. év
1 404
1 911
33
2000. év
1 394
1 749
32
2001. év
1 364
1 720
31
2002. év
1 357
1 795
31
2003. év
1 361
1 842
31
2004. év
1 377
1 845
32
2005. év
1 377
1 795
32
2006. év
1 377
1 898
32
Csongrádi kistérség 1997. év
60
54
2
1998. év
60
68
2
1999. év
60
70
2
2000. év
60
70
2
2001. év
60
72
2
2002. év
60
75
2
2003. év
60
71
2
64
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2004. év
60
74
2
2005. év
60
78
2
2006. év
60
67
2
Csongrád 1997. év
60
54
2
1998. év
60
68
2
1999. év 2000. év 2001. év
60 60 60
70 70 72
2 2 2
2002. év
60
75
2
2003. év
60
71
2
2004. év
60
74
2
2005. év
60
78
2
2006. év
60
67
2
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
A Csongrádi kistérséggel kapcsolatban megállapítható, hogy az áttekintett 10 év során ingadozott a bölcsődébe beíratott gyerekek száma (a szélső értékek 54 és 78), 2003 és 2005 között emelkedésnek lehetünk tanúi, míg az utolsó elemzett évben visszaesést tapasztalhatunk. A férőhelyek száma nem változott, az időszak során végig alatta maradt a tényleges igényeknek (2005-ben 78, 2006-ban 67 gyermek jutott a rendelkezésre álló 60 helyre). A kistérségi elemzéshez képest a városi adatok terén eltérés nem tapasztalható. A bölcsődei intézmények száma sem változott, mindvégig kettő maradt. A következőkben a térség szociális intézményeinek helyzetét elemezzük, egyrészt a férőhelyek számát, másrészt az ellátottak/gondozottak számát vizsgálva meg. 21.táblázat: Szociális intézmények
Év
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db)
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő)
Idősek nappali intézményeinek működő férőhelyei (db)
Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő)
Csongrádi kistérség 1997
311
312
281
285
1998
347
318
317
288
1999
353
340
323
310
2000
303
293
323
313
2001
301
277
321
326
2002
271
276
321
326
2003
271
280
347
332
2004
297
299
349
351
2005
299
302
356
354
2006
306
313
365
Csongrád 1997
226
231
226
231
65
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
1998 1999 2000
255 271 209
256 256 256
255 271 259
2001
256 256 206 206
213
256
264
2002
206
214
256
264
2003
206
214
256
266
2004
232
232
282
284
2005
232
230
282
282
2006
239
241
289
293
Forrás: KSH T-Star adatok alapján szerkesztett táblázat
A fenti tábla adataiból láthatjuk, hogy a Csongrádi kistérségben található önkormányzati kezelésben levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben működő férőhelyek száma 1997-től 2006-ig 353 és 271 fő között ingadozott, ugyanezen időszakban a gondozottak száma 340 és 276 fő között változott. A férőhelyek kihasználtsága mindvégig magas (90% feletti) volt, 2006-ban a gondozottak többen voltak, mint az elvileg rendelkezésre álló helyek száma. Az idősek nappali intézményeinek működő férőhelyei a kistérségben folyamatosan emelkedtek, a férőhelyszám 2005-re az induló érték 126,7%-ára nőtt. Mindeközben emelkedett a gondozottak száma is: itt a növekedés 28%-os. A nappali intézmények kihasználtsága megközelítette a 100%-ot a vizsgált időszakban. Csongrád városában is emelkedett a két intézménytípus férőhelyeinek száma: a bentlakásos intézményekben ez kisebb, 5,7%-os gyarapodást jelent, míg a nappali intézményeknél jelentősebb, 27,9%-os emelkedésnek lehetünk tanúi. A korábban bemutatottnak megfelelően a városban is többször 10%-ot meghaladó volt mind a bentlakásos, mind a nappali intézmények kihasználtsága. A férőhelyszám gyarapodásával tehát a kihasználtság nem csökkent. Milyen szociális intézmények működnek a városban? A következő táblázat ezt szemlélteti számunkra.
66
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
22.táblázat: Szociális intézmények Csongrád városában Intézmény megnevezése Szociális Ellátások Étkeztetés Intézménye 2 sz Idősek Klubja Szociális Ellátások Házi segítségnyújtás Intézménye Szociális Ellátások Jelzőrendszeres házi Intézménye 2 sz segítségnyújtás Idősek Klubja Szociális Ellátások Tanyagondnoki Intézménye 2 sz szolgálat Idősek Klubja Szociális Ellátások Családsegítés Intézménye Családsegítő szolgálat Szociális Ellátások Gyermekjóléti Intézménye Szolgálat Gyermekjóléti szolgálat Utcai szociális munka nincs Szociális Ellátások Idős ellátás Intézménye 1 sz. Idősek Klubja Szociális Ellátások Idős ellátás Intézménye 2 sz Idősek Klubja Szociális Ellátások Intézménye Gondviselés Háza Szociális Ellátások Átmeneti elhelyezés Intézménye Ápoló biztosítása Otthon Piroskavárosi Idősek Csongrád Megye Otthona Pszichiátriai közösségi Csongrád ellátás Pszichiátriai nappali Csongrád ellátás Forrás: Önkormányzati adatbázis Működési terület
Ellátottak száma (2006)
Intézményi kihasználtság
140
Várakozó lista nincs
70
100%
80
100%
800
1.661
2.136
30
100%
30
100%
29
80,5%
30
98,9%
50
100%
10
25%
23
77%
A helyi szociális intézmények közül először a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézménnyel foglalkozunk részletesebben. A Csongrád Város Önkormányzata fenntartásában működtetett Szociális Ellátások Intézménye gyermekjóléti szolgáltatása működési engedélye 2007. december 31. napjáig szólt, de a kistérségi átalakulás miatt új működési engedélyt kellett kérni, melyet a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Ellátások Intézménye keretében működtetett gyermekjóléti szolgáltatás 2010. április 30. napjáig határozott időre kapott meg. A szolgálat Csongrád város közigazgatási területén, valamint a társulás keretében Felgyő és Tömörkény községek közigazgatási területén látja el feladatát. A gyermekjóléti szolgáltatásnál a foglalkoztatottak száma 6 fő, amelyből 1 fő szakmai vezető és 5 fő családgondozó, akik közül hárman felsőfokú szakirányú,
67
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
ketten felsőfokú nem szakirányú végzettséggel rendelkeznek, de mindketten másoddiplomás képzésben vesznek részt annak érdekében, hogy szakirányú végzettséget szerezzenek. Pszichológiai és jogi tanácsadás (megbízási szerződés) igénybevételére van lehetőség a szolgálatnál. Gyógypedagógiai-vagy fejlesztő pedagógiai tanácsadó, valamint családgondozó asszisztens foglalkoztatása még nem megoldott. A fentiek alapján a szolgálat személyi feltételei maradéktalanul nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, emiatt a működést engedélyező szerv, Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője 2010. március 31. napjáig hosszabbította meg a működési engedélyt. A gyermekek testi -, lelki,- érzelmi,- és értelmi fejlődésének érdekében kiemelt gondot fordít a szolgálat a következőkre: -
a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, utógondozása, válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, megkeresésre környezettanulmány készítése, vélemény megküldése.
illetve
A gyermekjóléti szolgálat munkája elsősorban az észlelő-és jelzőrendszer jelzéseire épül, de minden jelzést kivizsgálunk (civil szervezet, lakossági bejelentés, stb.), illetve kezdeményezheti az ellátást a szülő és a gyermek is. A jelzést követően a szolgálat felveszi a kapcsolatot a családdal, és dönt a probléma ismeretében arról, hogy milyen ellátási forma szükséges a probléma megszüntetése érdekében. Amennyiben a veszélyeztetettség megszüntethető az alapellátás keretében, a szülő és a gyermek vállalja az együttműködést a szolgálattal, akkor alapellátás keretében történik a családgondozás (a szolgálat elsősorban erre törekszik, hiszen itt nincs hatósági beavatkozás!). Ezen ellátási formában 2007. évben 303 gyermek részesült. Amennyiben az alapellátás keretében történő családgondozás nem jár eredménnyel, vagy a szülő, illetve a gyermek (ha olyan korú) nem működik együtt a családgondozóval a probléma megoldása érdekében, úgy a családgondozó javaslatot tesz a jegyzőnek a gyermek védelembevételére. 2007. évben a védelembe vett gyermekek száma 74 fő volt. Abban az esetben, ha sem az alapellátás, sem a védelembe vétel keretében történő családgondozás nem vezet eredményre, a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tehet a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére. Az ideiglenes hatályú elhelyezés történhet a szakellátásban (gyermekotthon, nevelőszülő, befogadó otthon), vagy a külön élő szülőnél, rokonnál történő elhelyezéssel. Az elmúlt évben 5 gyermek esetében vált szükségessé ilyen irányú intézkedés. Ha az ideiglenes elhelyezés időtartama (30 nap) alatt megállapítja a Gyámhivatal, hogy a gyermek nem kerülhet vissza a családjába, a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi. Az elmúlt év folyamán 3 gyermeket gondozott a Szolgálat ennek érdekében.
68
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A családjából kiemelt gyermek családjába visszakerülése érdekében a Gyermekjóléti Szolgálat elsősorban a szülőket támogatja. Szorgalmazza a szülőgyermek kapcsolattartást, segíti megszüntetni azokat az okokat, amelyek a gyermek családjából való kiemeléséhez vezettek. Az elmúlt év folyamán 17 családot gondozott a szolgálat ennek érdekében. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása is. 2007. évben a Védőnői Szolgálat védőnőjével közösen egy esetben került sor ilyen jellegű gondozásra. A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltése érdekében, prevenciós céllal szervez a szolgálat az Ifjúsági Klubban heti két alkalommal programokat, valamint nyáron 4x1 hét időtartamban nyári táboroztatást. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet 15. § /7/-/8/ bekezdése alapján a gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez. A Gyermekjóléti szolgálat ezen tanácskozást 2008. március 12-én hívta össze. A Gyermekek Átmeneti Otthona 2007. évben nagyobb kihasználtsággal működött, mint az előző években. A tagintézmény a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulásának Egyesített Oktatási Intézményének tagja. A Gyámhivatallal történő összehangolt együttműködés eredményeképpen magas kihasználtsággal rendelkezik. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások száma: 0-3 évesek számára: korai fejlesztés, nevelési tanácsadás, 3-6 évesek számára: nevelési tanácsadás, logopédia, 7-10 évesek számára: nevelési tanácsadás, logopédia, gyógy- testnevelés, 11-14 évesek számára: nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás, gyógy-testnevelés, 15-18 évesek számára: nevelési tanácsadás (ezen belül: gyógypedagógiai fejlesztés, pszichológiai tanácsadás). Gyógy-testnevelésben 631 fő vett részt, logopédiai fejlesztésben 133 fő részesült. Pályaválasztási tanácsadást az általános iskolák 5-8. évfolyamainak tartottak. Terápiás gondozásban összesen 232 fő részesült, ebből egyéni pszichológiai gondozás 16 fő, egyéni pedagógiai gondozás 28 fő, csoportos pedagógiai gondozásban 188 fő részesült. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat feladata vizsgálatok készítése is, melyek városunkban az elmúlt évben elsősorban a tanulási zavarok diagnosztizálása volt az óvodák, iskolák, illetve a szülők kérésére, összesen 246 alkalommal. A 2007/2008-as tanévtől kezdve egy fő pszichológussal bővült a Szakszolgálat szakmai létszáma, mely még több rászoruló gyermek ellátását teszi lehetővé. A Humánpolitikai Iroda beszámolójából kiderül, hogy a városi szabadidős és sport rendezvények rendszeresen biztosítanak lehetőséget a gyerekeknek a szabadidő hasznos eltöltésére. Hét közben iskolák, óvodák szervezésében, hétvégén pedig nagyobb „akciók” keretében, (pl. 8*2 keréken kerékpártúra, kosárlabda bajnokság, labdarúgás, sakk, zsinórlabda, sportversenyek, stb.). A fent felsorolt rendezvények minden gyermek számára elérhetőek. A szervezésnél ambicionálják a hátrányos helyzetű gyermekek részvételét a rendezvényeken. A Szociális Ellátások Intézménye és a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ közösen működteti az Ifjúsági Klubot a 10-18 éves korosztálynak. Az oktatási intézmények hosszított nyitva tartása a felügyelet ellátása miatt problémás. Hétvégi nyitva tartást havi rendszerességgel működtet két általános
69
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
iskola, de elsősorban a 6-10 éves tanulók számára. A Csemegi Károly Könyvtárban havi rendszerességgel vannak klub jellegű kézműves foglalkozások, illetve alkalmi jelleggel hétvégi, vagy hosszabb nyitva tartást igénylő gyermekeknek, fiataloknak szervezett rendezvények. Fontos lenne az oktatási és művelődési intézmények, valamint a sport területén adódó lehetőségek még szélesebb körű kihasználása. Jelentős előrelépést jelente a gyermek érdekképviselet létrehozása, a gyermekek igényeinek, problémáinak megismerése érdekében.
A település egyik legjelentősebb szociális intézménye a Piroskavárosi Idősek Otthona Közhasznú Társaság, (székhelye: 6640 Csongrád, Szent Imre u. 19.). A központi telephely mellett további telephelyek az alábbi helyszíneken találhatók: 1. 2. 3.
sz. telephely: Csongrád, Templom u. 13, sz. telephely: Csongrád, Fő u. 74, sz. telephely: Csongrád, Tanya 362.
A közhasznú társaság alapítója Csongrád Város Önkormányzata, míg fenntartója az Idősek Otthona Kht. A Kht központi telephelyén a 2007. májusban kivált, jelenleg a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában működő Piroskavárosi Idősek Otthona, mely intézmény feladata a személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása.
A szolgáltatás célja, feladatai: Célja: A Piroskavárosi Idősek Otthona szolgáltatásait igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Feladata: Otthonunk feladata, hogy a szociális gondozást komplexen szervezze a bentlakó idősek számára, amely kiterjed az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésére, szükség szerint ruházat, illetve textília ellátásra, mentális gondozásra, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásra, valamint lakhatás biztosítására. Az otthon által nyújtott ellátások formái: szakosított ellátás keretében: 50 férőhelyes idősek otthona működtetése. Az intézmény ellátási területén, a szociálisan rászorult lakosság részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosít. Az otthon 50 férőhelyes, kihasználtsága 100%-os, várakozók száma havi 14-15 fő.
70
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Étkeztetés, közétkeztetés: A szolgáltatás biztosítása a Piroskavárosi Idősek Otthona központi telephelyén történik. A konyha kapacitása 300 adagos, kihasználtsága 100%-os, ebből a Szociális Ellátások Intézménye felé, a szociálisan rászorulók részére kedvezményesen biztosítanak ebédet. A személyi állomány szakképzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Az 1. számú telephelyen (Templom u. 13.) a Szociális Foglalkoztató működik.
Ez az intézményi egység megváltozott rehabilitációs foglalkoztatását biztosítja.
munkaképességű
személyek
A rehabilitációs foglalkoztatás céljai: -
-
a megváltozott munkaképességű emberek számára megmaradt képességeikre építve a legmagasabb szintű foglalkoztatás biztosítása (ez az eljárás az orvosi rehabilitáció után következhet, és sokszor kapcsolódik hozzá a szociális rehabilitáció igénye is), különböző akadályoztatású (megváltozott munkaképességű) emberek együtt dolgozása, kiemelten fontos cél, hogy a sokféle fizikai, és pszichés sérüléssel élő, különböző korú, és előtörténetű emberekből együttműködésre képes munkacsoport alakuljon ki, akik magukénak érzik a munkát, és segíteni tudnak egymásnak.
Folyamatosan kerül kidolgozásra a speciális teljesítmény mérés elve és gyakorlata, melynek lényege, hogy a napi gyakorlatban dolgozók kiemelkedő teljesítményét (gyorsaság, precizitás, kreativitás, stb.) motiválják, önmagukhoz képest való fejlődésüket mérjék. Rehabilitációs követelmény: a megváltozott munkaképességű dolgozók képességeik szerint tudjanak a betanító képzést követően értékes munkát végezni. A rehabilitációs foglalkoztatás keretében áramelosztó-szabályzó készülékek gyártását végzik a foglalkoztatottak a Legrand Rt. megbízásából.
Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása
Nappali
Intézménye és
Pszichiátriai
Betegek
Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. szeptember 15. testületi lésén döntött arról, hogy ellátási szerződés útján biztosítja a fenti két új szolgáltatást, amely a városnak kötelező feladata. Ezen új ellátások személyi feltételeinek biztosítására 1.770.000.-Ft azaz egymillió-hétszázhetvenezer forint önkormányzati támogatást biztosított. 2006. december 1.-én az intézmény megkapta a jogerős működési engedélyt, ezt követően elindították az új szolgáltatásokat a város lakossága részére.
71
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az intézmény az Idősek Otthona 2. számú telephelyén (6640 Csongrád, Fő u. 74.) működik.
Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye Célja: -
A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra a 1993. évi III.Tv. 65/F. 1§. alapján.
Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása: Célja: -
Pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk, rehabilitációjuk elősegítése, közösségi pszichiátriai ellátás a 1993.évi III tv. 65/A §. alapján.
Nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása: A közösségi pszichiátriai ellátás célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. 2006. december 31-én az intézmény összes statisztikai állományi létszáma 89 fő, ebből megváltozott munkaképességű munkavállaló 66 fő volt. A pszichiátriai zavarok általában kevés figyelmet kapnak az általános orvoslás kultúrájában, ezért nagyon fontos az életminőség-javító új szociális szolgáltatások létrehozása. 2006. január 1-től 2006. június 30-ig a Dr. Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi Intézmény pszichiátriai rendelésén 2521 fő, a pszichiátriai gondozóban 1025 fő beteg jelent meg. Ezen számok tekintetében nagy szükség volt a Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye, és a Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátásának elindítására.
Bölcsődék A településen két bölcsődei feladatellátási hely működik. Széchenyi úti „Kuckó-mackó” Bölcsőde a város nyugati részén található ahol a családok egy részének szociális helyzete nehezebb az átlagosnál. A szülők nagy része dolgozik, a gyermekek egy része 8 órában, illetve 4 órában vette igénybe a bölcsődei ellátást, de van olyan is, aki rászorultság alapon. Szakmai programjuk fő célkitűzése az egészséges életmódra nevelés. Figyelembe véve az egyéni és életkori sajátosságokat a kisgyermek személyiségének fejlődését, ismereteinek gyarapítását, kiegyensúlyozott személyiségi alakulását. Fogápolás, mint minőségfejlesztési cél: a gyermekkori fogápolás azért kiemelkedően fontos, mert a megtanult szájápolási szokások egész élete során elkísérik a gyermeket. Olyan környezet kialakítása, melyben gyermek, felnőtt egyaránt jól érzi magát, és derűs, vidám kiegyensúlyozott gyermekek kerüljenek óvodába.
72
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Templom utcai „Mesevár” Bölcsőde a város központjában helyezkedik el, a gyermekek összetétele vegyes, általában rendezett, megalapozott családi, anyagi háttérrel rendelkeznek a gyermekek szülei. A szülők nagy része dolgozik, a gyermekek egy része 8 órában illetve 4 órában vette igénybe a bölcsődei ellátást. Az intézmény szakmai programjának célkitűzése a Mese, mint a nevelés eszköze. A bölcsődei irodalmi nevelés is segíti a gyermekek sokoldalú harmonikus fejlődését. A gondozónő feladata az irodalmi érdeklődés felkeltése. Az irodalmi alkotások fejlesztik a gyermek beszédét, kifejező készségét, szókincsét, értelmi képességeit, emlékezetét és képzeletét.
73
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.4.3. Egészségügyi ellátás A településen a járóbeteg szakellátást a Dr. Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi Intézmény biztosítja. Az intézmény ellátási körzete a kistérség valamennyi településére (Csongrád, Csanytelek, Felgyő, Tömörkény) kiterjed, így az ellátott lakosság száma: 25.651 fő. Az intézmény 3 rendelőintézeti helyen várja a betegeket. A Csongrád, Gyöngyvirág u. 5. sz. alatt működő szakrendelések a belgyógyászat, kardiológia, sebészet, szemészet, bőrgyógyászat, pszichiátria, neurológia, röntgen, fogászat, fül-orr-gégészet, ortopédia és tüdőgyógyászat. A szülészet-nőgyógyászat, onkológia és urológia a Szentháromság tér 10. sz. alatt található rendelőben található, míg a rheumatológia, fizioterápia és gyógytorna rendelések a Dob u. 3. sz. alatt működő intézményi egységben vannak elhelyezve. 23.táblázat: A városban működő egészségügyi intézmények bemutatása
Háziorvos
Házi gyermekorvos
Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos
2005
9
4
1.400
–
–
4
2006
9
4
1.383
-
-
4
Működő kórházi ágy
Ágykihasználási százalék
Gyógyszertár
Forrás: KSH
Az Önkormányzat – alapfeladat-ellátási kötelezettségéből következően – 13 háziorvosi és gyermekorvosi körzetet működtet. Az orvosi körzetek száma az elmúlt két év során nem változott, ugyanakkor – a lakosságszám csökkenésének eredményeként – alacsonyabb lett az egy orvosra eső lakosok száma. Csongrád városában nem működik kórházi intézmény. Az elmúlt két év során 4 gyógyszertár volt elérhető a lakosok számára. A városban a fentiek mellett védőnői, iskola orvosi és ifjúsági védőnői szolgálat is működik. Házi betegápolási feladatot a településen a Csongrád Otthonápolási Bt. Lát el. Szolgáltatásaik kiterjednek a szakápolás, gyógytorna, fizioterápia területére. Az intézmény ellátási területe: Csongrád, Felgyő, Csanytelek, Tömörkény, a települések kül- és belterülete. A szakemberek térítési díj ellenében betegfelügyeletet is vállalunk.
III.4.4. Közigazgatás A város elsőszámú adminisztratív illetve politikai vezetője a polgármester, az alpolgármester, valamint a jegyző.
74
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Jegyzői iroda, melynek vezetője az aljegyző a következő tevékenységeket végzi: • szervezési, • ügyviteli, • munkaügyi, • gondnoksági, • anyakönyvi, • népesség-nyilvántartási, • gyámügyi, városi gyámhivatali, • lakásügyi, • szabálysértési, ipari, kereskedelmi, • állategészségügyi, • hagyatéki és egyéb igazgatási feladatok, • okmányirodai, • ügyféltájékoztatás. Belső • • • •
tagozódása: Titkárság, Közigazgatási csoport, Gyermekvédelmi-gyámügyi csoport, Ellátó csoport.
Városgazdasági Iroda tevékenysége: • költségvetési gazdálkodási, • adóztatási, • vagyongazdálkodási, -nyilvántartási, • beruházási feladatok. Belső • • •
tagozódása: Közgazdasági csoport, Vagyongazdálkodási csoport, Adó csoport
Mérnöki Iroda tevékenysége: • építés- és egyéb műszaki hatósági, településtervezési, településrendezési, • kommunális és városüzemeltetési, • környezet- és természetvédelmi feladatok. Szociálpolitikai Iroda • szociális ellátások, • önkormányzati gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások. Humánpolitikai Iroda tevékenysége: • közoktatási, • közművelődési, • ifjúsági, • sport, • vallási, • civil kapcsolatok, • nemzetközi kapcsolatok, • média ügyek.
75
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Közterület Felügyelet A város közgyűlése továbbá a következő bizottságok felállításáról döntött: • • • • • •
Ügyrendi-, Jogi- és Összeférhetetlenségi Bizottság Pénzügyi Bizottság Városgazdasági- és Vidékfejlesztési Bizottság Oktatási- és Ifjúságpolitikai Bizottság Művelődési- és Sportbizottság Egészségügyi- és Szociálpolitikai Bizottság
76
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III.5. Funkcióelemzés – a funkcióellátottság értékelése Csongrád funkcióellátottságát azon funkciók alapján vizsgáltuk, melyek a városi területetekre leginkább jellemzőek, ugyanakkor összhangban vannak a Délalföldi régió funkcióbővítő fejlesztési irányvonalaival is. Az elemzést városi szinten, majd az egyes városrészek esetén is elvégeztük az alábbi funkciókat tekintve át: • • • • • • • • • •
lakó funkció, városközponti funkció, gazdasági funkció, kereskedelmi funkció, turisztikai-rekreációs funkció, városi-közterületi funkció, közösségi funkció, közszféra funkció, kistérségi, valamint humán szolgáltatási funkció.
Lakó funkció: A város belterületének szerkezete lassú, de organikus fejlődést tükröz, a történelem különböző korszakai közötti átmenetek az ország sok hasonló nagyságú városát ért jóvátehetetlen sokkhatások nélkül rakódtak egymásra és nőttek bele a – Tiszának köszönhetően – állandóan változó táj szerkezetébe. Csongrád karakteres legyezőszerűen szétterülő szerkezete a tipikus sugárirányú mezővárosi fejlődés és a Tisza folyása, majd a vasút szabta korlátok következménye. A belterület egészen a legutóbbi időkig keletről nyugat felé fejlődött és csak a hatvanas évektől vált műszakilag lehetővé a Bökény városközpont közeli területeinek belterületi fejlesztése. A belterülettől sugárirányban futnak szét azok az utak, amelyek a várost bekapcsolják a térségi hálózatokba és egyúttal a tanyavilág feltárását is biztosítják. A város lakónépessége folyamatosan csökken, a fogyás okairól részletesen szóltunk a demográfiai fejezetben. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosok jelentős része (16.648 fő) Csongrád belterületén él, egy kisebb része (426 fő) a várostól 10 km-re fekvő Csongrád-Bokroson, míg egyéb külterületeken – többnyire tanyákon – 1.713 fő. A város 1.051 hektáros belterületének közel fele (499 ha) beépítésre szánt terület, ebből 372 ha lakóterület. A terület-felhasználás egységeit vizsgálva azt kell elsősorban kiemelni, hogy a lakosok legjelentősebb része kertvárosias és kisvárosias lakóterületen él, míg a lakóterületek jóval kisebb arányban találhatóak falusias és nagyvárosias környezetben. Városközponti funkció: Csongrád – alapvetően méreténél és hagyományos alföldi szerkezeténél fogva – egy városközponttal rendelkező település. A Belváros városrész Csongrád történelmi távlatokban azonosítható központja. A történelmi városközpont értékes, nagy területre kiterjedő mezővárosi karaktere a tercier szektor, különösen az idegenforgalom fejlesztésének és a város népességmegtartó képessége növelésének egyik jelentős, de csak egy
77
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
következetes, hosszabb időszakot átívelő rehabilitációs program végrehajtása révén gyümölcsöztethető potenciálja. A városközpontot a rekreáció és idegenforgalom szempontjából jelentős vagy potenciálisan jelentős területek veszik körül. A kultúrturisztikai szempontból nagy jelentőségű Belváros és a Körös-torok, valamint a továbbfejlesztés lehetőségeit kínáló Bökény keleten, a Csongrádi Holt-Tisza a Kisréttel és az Aranyszigettel délen, a Tiszagát és nagy múltú pontonhídon át elérhető Nagyrét, Mámai, Ellésmonostor és térsége északon, valamint a történelmi szőlőterületek, valamint távolabb a Bokros-puszta természeti értékekben gazdag területe nyugaton. Csongrád városközpontja – a Belvárosi városrész központi egysége – a legtöbb közösségi, közigazgatási és közszféra funkciót magába foglaló terület. Itt találjuk meg többek között a Városházát, a Rendőrség, Bíróság és Ügyészség épületét, a római katolikus és a református templomot, utazási irodákat és jelentősebb szállodákat (Tisza és Erzsébet Hotel), oktatási és kulturális intézményeket. Emellett parkok, terek, műemlékek, építészeti értékek, valamint a társasági- és közélet megannyi színtere emelik valóban központi szerepkörbe ezt a területet. Fejlesztési szempontból a városközponti funkció Csongrád egyik legfontosabb, de mindenképpen javítandó és bővítendő funkció a középtávú elképzelések alapján. Gazdasági funkció A helyzetelemzés során megállapítottuk, hogy a csongrádi kistérség vállalkozási struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyvállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. 2006-ban Csongrádon a regisztrált vállalkozások ágazati megoszlásának vizsgálatakor a következő fontosabb arányokat emeljük ki: (zárójelben a kistérségi adatok): mezőgazdasági 6,2% (9,7%), ipar- építőipar 17,8% (17,7%), szolgáltatás 75,9% (72,5%). A számokból kiderül, hogy a kistérségi központban némiképp visszaszorul a mezőgazdasági tevékenység és a szolgáltató szektor markánsabban jelenik meg. Csongrád az összes regisztrált vállalkozás számát tekintve ötödik a megyei rangsorban a városok között, ugyanakkor ha az ezer főre eső vállalkozások számát vizsgáljuk, már egy hellyel előre lép a képzeletbeli ranglistán. A városi gazdaság tekintetében fontos megemlíteni, hogy a kereskedelem, javítás valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban kiemelkedő számú vállalkozás működik a városban, ám míg az előbbi esetében komoly csökkenés tapasztalható (1999-ben 355 db, 2005-ben 320 db), addig utóbbinál jelentős bővülés jellemző (1999-ben 163 db, 2005-ben 235 db). Csongrád hagyományosan mezőgazdasági terület, a város mezőgazdaságában dominál egy sajátos termelői csoport, a szőlő- és bortermelőké, akik a csongrádi borvidék közel ezer éves hagyományát folytatják. A csongrádi szőlőtermesztés és hozzá kapcsolódó borászat, pincészet, a minőségi vörösborok nemzetközi hírűek. A kékszőlő termesztésből a nagy múltú kadarkát kis területre szorította vissza a kékfrankos, de termelnek merlot-t, oportót, zweigeltet, és különféle csemegefajtákat is. Jelenleg 750 ha történik ellenőrzött szőlőtermesztés. A mezőgazdaságban még mindig meghatározó a szántóföldi gabona- és takarmánytermesztés, az olajos magvak termelése.
78
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az ipari vállalkozásokban igen nagy szerepet játszanak a külföldi érdekeltségek és kapcsolatok. Például: MARS Magyarország Kft. – amerikai tulajdon. Termelésben és foglalkoztatásban is igen jelentős Csongrádon a fémfeldolgozás, légtechnikai berendezések gyártása. A hagyományosan élenjáró PANOL - PLUSZ KFt. mellett új vállalkozások sora nőtt fel az utóbbi években e szakmában: HUNDEC Kft., LARODO Légtechnikai Kft., HORVÁTH Légtechnikai Kft., PIPE LINE Kft.Még mindig jelentős a városban:- a bútoripar, faipar - Roba TISZA Rt.,Háziipari Szövetkezet. Jelentős foglalkoztató a csomagolással, raktározással és logisztikával foglalkozó PharmaTan Kft is. Az Ipari Park Csongrád város északi részén fekszik, összes területe: 23.2756 ha. Az Ipari Park címet 1998-ban nyerte el az önkormányzat. A csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park küldetése, hogy stratégiai célként motorja legyen Csongrád város ipari fejlődésének, segítse elő az innovációt, ösztönözze a város iparosait a fejlesztésre, a külső befektetőket az ipartelepítésre. Új munkahelyeket teremtsen és járuljon hozzá, hogy a város megfelelő esélyekkel induljon neki az Európai Uniós csatlakozásnak. Kereskedelmi funkció Csongrád megyén belül a csongrádi kistérségben működik a harmadik legkevesebb kiskereskedelmi üzlet (az összes 4,7 százaléka). A kistérségben összesen 6 darab gyógyszertár működik, ami a megyében működő patikák valamivel több, mint 6 százaléka. Érdekes adat, hogy a kistérségben a tízezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma a második legmagasabb a megyében (53 darab). Az élelmiszer jellegű üzletek száma az elmúlt években jelentős mértékben csökkent, 2006-ban már csupán 54 található a városban, ami az 1998-as 79 üzlethez képest több, mint 30 százalékos csökkenést jelez. A kiskereskedelmi üzletek száma 2000-ig folyamatosan bővült (ekkor 285 darab volt), majd csökkenésnek indult és 2006-ban már csupán 266 darab ilyen jellegű üzlet működött Csongrádon. A ruházati jellegű üzletek száma lényegében stagnált a vizsgált időszakban, hiszen míg 1998-ban 29 darab működött a városban, addig ez a szám 2006-ban 31 darab volt. A vendéglátóhelyek száma 2000-ig folyamatosan nőtt a városban, ezt követően azonban kismértékű visszaesés következett. Ezután 2004-2005-ig újabb bővülés volt tapasztalható, majd 2006-ra újabb visszaesést rögzíthetünk. A vendéglátóhelyek száma utóbbi évben 110 körüli volt, a település kiemelkedő vendéglátóhelyei között kell megemlíteni többek között a Bohém Kávéházat, a Kertvendéglő, Pompei Pizzéria és a Golden Horse Irish Pub. Turisztikai-rekreációs funkció A város elmúlt évtizedei során a legtöbbet erősödött és a település jövője szempontjából is kiemelkedő fontosságú funkció a turisztika. Az idén tizenhatodik alkalommal megrendezésre kerülő Körös-toroki napok csak egy – bár az egyik legfontosabb – azon rendezvények közül, melyekre építve a város erősíteni kívánja az ide látogató vendégek kötődését. Csongrád egyedi fekvése és településképe, valamint az épített és természeti örökség egyedi kombinációja olyan lehetőségeket teremtett városunk számára, mellyel feltétlenül élni kíván a mindenkori városvezetés. Az ide látogató vendégek kiszolgálását több utazási és programszervező iroda segíti, a legkülönbözőbb szálláslehetőségek állnak a turisták rendelkezésére a kempingektől a színvonalas szállodákig. Éttermek, pubok és különböző
79
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
szórakozási lehetőségek biztosítják a szabadidő kellemes eltöltését, míg a múzeumok és kiállítóhelyek a hasznos időtöltéshez járulnak hozzá. A város több helyszínen sportolás és rekreációs lehetőséget is tud biztosítani lakosai és vendégei részére, elsősorban a vízisportok területén, de a városi sportpályákon teniszezésre, minigolfozásra is lehetőség adódik. Mindemellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a turisztikai funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások és az infrastruktúra folyamatos fejlesztést igényel. Bár e funkció a település legfontosabb kitörési pontjaként van számon tartva, ez a cél csak a tudatos és hosszú távú fejlesztés eredményeként érhető el. Városi-közterületi funkció A település számos parkkal és térrel büszkélkedhet, ezek többsége a városközpont, illetve a Belváros városrész területén található. A város egyedi közlekedési rendszere a Tisza folyó határoló jellegétől, az állandó híd hiányától és részben a belvárosi területet határoló holtágak jelenlététől meghatározott. A települést keresztülmetszi a 451. számú főút, melynek forgalma az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett. Ez az út teremt kapcsolatot nyugati irányban Gátér községen keresztül Kiskunfélegyháza városával – mely egyben az M5-ös autópályára való felhajtás lehetősét is jelenti – keleti irányban pedig Szentes városával. A főút terhelő forgalma a város számára környezeti, zaj és porszennyezést jelent, a települést elkerülő út megépítése tehát minden szempontból kívánatos lenne. A települési közterületek fejlesztése elkerülhetetlen az elkövetkező időszakban. A város ezáltal lakosai számára élhetőbbé, a látogatók számára vonzóbbá válhat. Közösségi funkció A város számos közösségi funkcióhoz kapcsolódó intézménynek ad otthont. A kulturális intézmények között ki kell emelni a Művelődési Központ és Városi Galériát, a Bokrosi Művelődési Házat, a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központot, a levéltárat és az Uránia Mozit. Fontos helyi értékként tartjuk számon a Déli városrész területén található Helytörténeti Gyűjteményt és Kézművesházat, a városközpont területén belül a Tari László Múzeumot és a Csongrád Galériát, a belsővárosi Múzeumházat és Kézműves Alkotóházat és az északi városrész területén található Művésztelepet. Sport- és szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas terület a városi sporttelep, a strand és gyógyfürdő, a golfpálya, lovaspályák, a Tisza és a holtágak által nyújtott vízterületek és a Tisza gáton kialakított kerékpáros útvonal. Közszféra funkció Csongrád városa mint a róla elnevezett kistérség székhelye városi és kistérségi szintű funkciókat egyaránt ellát. A városi szintű közigazgatás és önkormányzati tevékenység mellett a településen bíróság és ügyészség, polgárőrség, tűzoltóság is működik. A képviselő testület ellátja a települési önkormányzati tevékenységeket, indítványoz, döntéseket hoz. A polgármesteri hivatal részeként működő jegyzői iroda tevékenysége kiterjed a szervezési, ügyviteli, munkaügyi, gondnoksági, anyakönyvi, népesség-nyilvántartási, gyámügyi, városi gyámhivatali, lakásügyi, szabálysértési, ipari, kereskedelmi, állategészségügyi, hagyatéki és egyéb igazgatási feladatok, okmányirodai és ügyfél-tájékoztatási ügyekre. Emellett a polgármesteri hivatalban működik a Városgazdasági Iroda,
80
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
amely költségvetési, gazdálkodási, adóztatási, vagyongazdálkodási és nyilvántartási, beruházási feladatok ellátásával foglalkozik, az építés- és egyéb műszaki hatósági, településtervezési, településrendezési, kommunális és városüzemeltetési, környezet- és természetvédelmi feladatokat végző Mérnöki Iroda. A felnőtt szociális ellátások, önkormányzati gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások ügyeit a Szociálpolitikai Iroda, míg a közoktatási, közművelődési, ifjúsági, sport, vallási, civil, nemzetközi kapcsolati és média ügyeket a Humánpolitikai Iroda intézi. A polgármesteri hivatal hatáskörén belül működik a Közterület Felügyelet is. Kistérségi funkció A város az alábbi területeken lát el – a kistérségi társulás vezetőjeként – kistérségi funkciókat: Területfejlesztési feladatok: A kistérségi társulás területfejlesztési feladatkörében összehangolja a társulás tagjai, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. Közoktatási feladatok: A Társulás a társulásban résztvevő települések közoktatási intézményei, a települések általános iskoláinak vonatkozásában 2007. augusztus 1.-től fenntartói jogokat gyakorol. A közoktatási feladatokat a Társulás által létrehozott és önálló közoktatási szervként fenntartott közoktatási intézményében látja el, a Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon intézményében. A Társulás Tömörkény, Felgyő és Csanytelek óvodai feladatellátásának tekintetében intézményfenntartói jogokat gyakorol. A létrejövő új intézmény székhelye Felgyő. Közművelődési feladatok: A Társulás jelenleg KÖZKINCS kerekasztalt működtet, a kistérségi közművelődési szakemberek részvételével, melynek célja a kistérség közművelődési, művészeti lehetőséginek feltárása, programok szervezése és koordinálása illetve az érintett témakörben projektek generálása is. Szociális feladatok: A Társulás ellátja a kistérség területén a szociális tevékenységet, fenntartja, működteti a szociális szolgáltatásokat végző intézményeket. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok: A Társulás összehangolja a kistérségben a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát és a fejlesztéseket, illetve közösen biztosít egyes gyermekjóléti alapellátásokat. Egészségügyi feladatok: A Társulás fenntartja és működteti a Központi Orvosi Ügyeletet a kistérség területén illetve elősegíti egyes az egészséghez kapcsolódó pályázatok, fejlesztések megvalósítását. Humán szolgáltatási funkció A település széles körű humán szolgáltatási körrel rendelkezik. Ezek egy részét városi szinten, más részét megyei, illetve kistérségi szinten gyakorolja. A közszolgáltatások bemutatásakor részletesen foglalkoztunk az oktatási, szociális és egészségügyi területen működő intézményi hálózat ismertetésével. Ezen a helyen így csak annyit emelünk ki, hogy a városban működő humán szolgáltatást végző intézmények vonzáskörzete többnyire túlnyúlik a település határain, egyes esetekben a kistérség határain is.
81
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Városi és városrészi funkciók Csongrád városában Funkció Lakó Városrész
Városközponti
Gazdasági
Kereskedelmi
Turisztikairekreációs
Városiközterületi
Közösségi
Város egésze Belváros Északi városrész Déli városrész CsongrádBokros
Jelmagyarázat: Kiemelt jelentőségű funkció Domináns funkció Kiegészítő jellegű funkció
A funkcióelemzést az IVS-ben azonosított városrészek esetén egyenként is elvégezzük.
Közszféra
Kistérségi
Humánszolgáltatási
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
IV. A városrészek területi megközelítésű elemzése IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés A városrészek lehatárolásánál alapvetően az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálatát alkalmaztuk, igyekezve olyan homogénnek mondható városrészeket körülírni, melyek funkcionálisan, történeti hátterük tekintetében és a jövőbeli fejlődési lehetőségek alapján is összetartozó területrészekből épülnek fel. Emellett törekedtünk a lehető legjobban áttekinthető határvonalat meghúzni a település városrészei között. A stratégia készítése során több alternatív városrész lehatárolási verzió is felmerült, e megközelítések során a városrészek száma még magasabb volt (a belvároshoz sorolt Bökény területe például korábban külön városrészként szerepelt). Az egyes területek részletesebb elemzése, valamint a meglévő funkciók összehasonlítása során a vizsgálatok kimutatták, hogy néhány, kezdetben javasolt városrész lényegében azonos tulajdonságokkal rendelkezik. A lehatárolás információs hátterét a KSH és az önkormányzat adatszolgáltatásai adták. A lehatárolás támaszkodik Csongrád Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatában foglaltakra. Módszertani szempontból itt is a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” kézikönyvben megfogalmazottak szerint jártunk el. A szakértői egyeztetések és a lehatárolás végeredményeként Csongrádon négy, jól elkülönülő városrész került kijelölésre, melyek átfedés nélkül, teljes mértékben lefedik a város területét. Az alábbi térképen a piros vonal jelzi a városrészek közötti határvonalat.
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Minthogy a térkép Csongrád városát ábrázolja, nem jelenik meg rajta a településtől 10 km-re található külterületi városrész, Bokros. Ezt a településegységet külön térképen mutatjuk be a részletes városrészi elemzésekkel foglalkozó következő fejezetben.
A városrészeket lehatároló utcák és objektumok: Belvárosi városrész Határoló utcák, objektumok: • Sport u. • Szentesi u. • Kereszt u. • Dob u. • Zsinór u. • Gőzhajó u. • Gátsétány • És az e lehatárolástól keletre levő részek a városhatárig
Északi városrész Határoló utcák, objektumok: • Móra Ferenc rakpart • Gőzhajó u. • Zsinór u. • Fő u. • Széchenyi u. Déli városrész Határoló utcák, objektumok: • Széchenyi u. • Fő u. • Dob u. • Kereszt u. • Szentesi u. • Sport u. • És az ettől a határvonaltól délre levő részek a városhatárig Csongrád Bokros városrész – önálló településegység Határoló utcák, objektumok: • Külterületen elhelyezkedő önálló településegység • Csongrád – Tiszaújfalu – Tiszaalpár útvonalon, Csongrádtól mintegy 10 km-re Észak-Nyugati irányban A fentebb meghatározott településrészeken kívül jelentős lakosság él a városon kívüli külterületi, tanyás részeken.
84
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A következőkben e területek rövid helyzetelemzését végezzük el, többnyire a városrészi szinten leválogatható 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Bár ez a módszer az összeírás óta eltelt hét éves időtartam miatt nem eredményezheti a helyzetkép pontos feltárását, alternatíva híján jelen elemzés alapját is képezi. A népszámlálási adatok elemzésén túl aktuális, rendelkezésre álló önkormányzati adatforrásokat is figyelembe vettünk a területek átfogó elemzése érdekében.
85
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
IV.1.1 A városrészek területi megközelítésű helyzetelemzése és SWOT analízise Belvárosi városrész A történelmi és mai városközpont a kulturális, szellemi élet központja a városban, számos banki, kereskedelmi szolgáltatás elérhető a területen, de találhatók itt alap és középfokú oktatási intézmények, hivatalok és kulturális intézmények is. A városrészben található a város több jelentős turisztikai látnivalója is. Csongrád, Belváros városrész
A történelmi városrészhez mind a négy égtáj irányából a rekreáció és idegenforgalom szempontjából jelentős (vagy potenciálisan jelentős) területek, intézmények kapcsolódnak. Keleten a Körös-torok (strand, ifjúsági szórakozóhely), délen az Ifjúság tér (a város rendezvény tere), a sportközpont és a Serházzugi Holt-Tisza az Aranyszigettel (horgászat, hobbikertészet, séta, evezősport), északon a Tisza-gát (kerékpározás, sétálás) valamint a pontonhídon/kompon át elérhető Nagyrét (horgászat, vadászat, kerékpározás, séta), nyugatról pedig a terület részét képező gyógy- és termálfürdő.
86
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városrész sajátos, területhasználati szempontból konfliktusgócnak számító része a Körös-toroki üdülőterület, ahol a hullámtéri fekvés, a szélsőségesen különböző dinamikájú üdülési formák keveredése, az iparterület, az infrastruktúra elégtelensége keveredik a természeti és tájkép értékekben gazdag Tisza parti területen. Fontos megemlíteni, hogy a városrészen belül az egyes intézmények, területek egymástól és a városközponttól független szigetekként vannak jelen a várostestben, hiányzik az a gyalogos-kerékpáros hálózati rendszer, ami a városközponttal és egymással összefűzné őket, és amely teret adhatna a rekreációs-turisztikai potenciálra épülő kereskedelmi, vendéglátó szektor fejlődésének és a városközpontban rejlő lehetőségek kiaknázásának. A főbb városrészi problémák között kell megemlítenünk a városközponton átvezető 451-es számú út átmenő forgalmából eredő levegőszennyezést. A kínálkozó lehetőség az elkerülő út megépítése lenne. Emellett a városrészben találhatóak a „nagyvárosias lakóterületek” kategóriájába tartozó, szocializmus idején épült, főleg házgyári technológiával épített lakótelepek, melyek épületei mára többségükben felújításra szorulnak. A városrészhez tartozó Bökény a város egyik logikus fejlődési iránya, itt találhatók a város ingatlanpiaci szempontból legvonzóbb lakóterületei. A fejlesztésnek mindazonáltal korlátot szabnak az örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok és a terület mély fekvése is, továbbá az a tény sem elhanyagolható, hogy itt vannak a város legjobb termőföldjei, amelyektől gazdáik nem szívesen válnak meg. Bökényhez közvetlenül csatlakozik a csongrádi Tisza holtág az Aranyszigettel és a Kisréttel, amelyek kiváló lehetőségek a város extenzív rekreációs funkcióinak továbbfejlesztésére, megújítására, tovább növelve a Bökényi lakóterületek vonzerejét.
A városrész demográfiai és szociális jellemzői Csongrádon a város lakónépessége 2001-ben a népszámlálás adatai szerint 18.787 fő volt, a lakosság több, mint harmada (42,3%, 7.950 fő) a Belvárosi városrész területén élt. A lakónépesség 2007-re városi szinten 18.143 főre csökkent, ez a 2001-es adatokhoz képest 3,4%-os csökkenést mutat. A Belvárosi városrész lakossága a legfrissebb adatok szerint 6.794 fő, ami azt mutatja, hogy a terület népessége jelentős mértékben, mintegy 15%-kal csökkent a 2001-es adatokhoz képest, tehát a városon belül ez a terület szenvedte el a legjelentősebb népességveszteséget. A lakosság kormegoszlását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy 2001-ben valamennyi korcsoport esetén viszonylag markáns a különbség. A Belvárosi városrész esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 14,9%, ez a három belterületi városrész között a legalacsonyabb, míg a középkorú, aktív lakosság jelenléte itt a legjelentősebb, 62,9%, amely a városi átlagnál 3, 3%-kal magasabb. Ennek ellenpontjaként az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (22,2%) viszonylag alacsony, a városi átlagtól 2,6%-kal, de a Déli terület értékétől már 7%-kal
87
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
marad el. A városrészen belül tehát az aktív korúak a város egészéhez viszonyítva felülreprezentált mértékben vannak jelen. A városrész igen kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell megállapítanunk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg szerény mértékben (20,4%) lakik ezen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál 7,3%-kal alacsonyabb. Mindezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen 17,9%-os, ez az érték jóval felette van a többi városrészi mutatójának és a városi átlagot (11,2%) is jelentősen meghaladja. Amint azt korábban jeleztük, a lakosság több, mint 40%-a a Belvárosi városrész területén él. Ennek megfelelően a lakásállománynak is jelentős hányada (41,7%a) ebben a városrészben található. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,27 fő. Igen jelentősen mutatkoznak még a városrészek közötti különbségek az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében: az adatok tanúsága szerint a most vizsgált településrészen sokkal alacsonyabb a számuk, mint a város egyéb területein. Míg a város egészére vetített arány 37,9%, a belvárosi érték mindössze 16,6%. A kontrasztot tovább erősíti, ha a viszonyítási pontnak a Déli városrészt tekintjük, itt az alacsony komfortú lakások aránya 49,6%. A lakosság jövedelmi helyzete tekintetében két mutatót elemzünk: először megvizsgáljuk, hogyan alakul a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül. A vonatkozó adatok a Belvárosi városrész relatív pozitív helyzetéről tanúskodnak. A városi értékhez (49,3%) képest 5,7%-kal nagyobb a foglalkoztatottak jelenléte a városrészben, s ez az érték – a Bokrosi területek kivételével – valamennyi városrésznél mintegy 10%-kal kedvezőbb arányt jelez. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya vonatkozásában is a városrész kedvező helyzete mutatkozik meg: a 39,9%-os érték a város egészénél 7,6, a Déli városrésznél 16,1, az Északi városrésznél 10,9%-kal kedvezőbb helyzetet vázol fel. Összegzésként elmondható, hogy a Belvárosi városrész Csongrád városának az IVS-ben meghatározott városrészek között legnagyobb lakosságszámú területe. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – jobb életkörülmények között és kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint a másik három városrészben élő csongrádiak. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei
Érték 1 2 2 3 1
88
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Amint a fenti táblázatból láthatjuk, a városrészben valamennyi vizsgált oktatási intézmény megtalálható. A városközponti jellege egyértelműen megmutatkozik abban a tényben is, hogy a település középfokú oktatási intézményei e területen vannak. Amint arról már korábban szóltunk, 2007. augusztus 1-jén a csongrádi középiskolák (Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola, Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium) összevonásával létrejött a Csongrádi Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium (Csongrád, Szent György u. 1.) Az összevonás a szakmai munkát nem érintette, a tagintézmények továbbra is megőrizték ezirányú önállóságukat. Cél, hogy működésük a hagyományokra építve még sikeresebbé és vonzóbbá váljon a térség diákjai számára. Minthogy a Belváros területén van jelen a legtöbb intézmény és szolgáltató, az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, felsoroljuk a legjelentősebbeket. A városrész területén található intézmények: Közintézmények, közszolgáltatók: • Polgármesteri Hivatal • Városi Bíróság és Ügyészség • Városi rendőrkapitányság • Vízirendőrség • Földhivatal • Polgárőrség • Tűzoltóság • Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal irodái (falugazdász, talajvédelem, állat-és növényegészségügy) • APEH • Közterület-felügyelet • Hajóállomás • Postahivatal • Levéltár • Múzeum • Szakorvosi rendelő • Rheumatológia • Mentőállomás, orvosi ügyelet • Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium • Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola • Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola • Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatóságának 3 tagintézménye • Ének-Zenei Általános Iskola Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény • Kossuth Lajos Általános Iskola • Egységes Pedagógiai Szakszolgálat • Városi Sporttelep • Művelődési Központ és Városi Galéria • Csemegi Károly Könyvtár és Informatikai Központ • Uránia Mozi • Központi Gyógyszertár • Erzsébet Gyógyszertár • Nagyboldogasszony templom
89
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
Református templom
Közterületek, zöldterületek, parkok, terek • Kereszt tér • Dózsa György tér • Hunyadi tér • Szentháromság tér • Ifjúság tér • Rókus tér • Szent János tér • A Tisza gát és a Körös-toroki üdülőterület a stranddal
A városrész gazdasági adottságai A Belvárosi városrész a város szolgáltató-kereskedelmi központja, az idelátogató turisták elsődleges célpontja. A tercier szektoron belül is elsősorban a pénzügyi szolgáltatások (bankok), a turizmus (Tisza Hotel, Erzsébet Szálló) és a kiskereskedelmi üzletek valamint a vendéglátóhelyek képviseltetik magukat itt nagyobb számban. Kiemelendő továbbá, hogy a városrészben található a Csongrádi Strand- és Gyógyfürdő, valamint kemping melyek a tervezett fejlesztéseket követően tovább erősítik majd a terület turisztikai szolgáltató és városközpont jellegét. A városrészben mindösszesen 628 vállalkozás működik, ezek közül 23 db ipari, 600 db szolgáltató, 5 db pedig mezőgazdasági jellegű tevékenységet végez. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi
Érték 150 48 5
Láthatjuk, hogy a városrészben a 10 legnagyobb vállalkozás fele működik és igen jelentős a kiskereskedelmi üzletek száma is, hiszen a Belváros városrészben működik Csongrád összes kiskereskedelmi üzletének több, mint fele, közel 56 százaléka. A városrészben a kereskedelmi- és magán szálláshelyek összes férőhelye az önkormányzat adatai szerint 1037 db. Jelentősebb kereskedelmi és vendéglátó egységek, szálláshelyek, sport- és szabadidős létesítmények: • Tisza Hotel • Erzsébet Hotel • Happy Day Hotel • Mini Hotel • Centrum Vedégház • Hubertus Panzió • Körös-toroki kemping • Horgász Panzió • Ifjúsági Szálló • Öregvár utcai vendégházak
90
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• • • • • • •
Csongrádi Strand- és Gyógyfürdő, kemping Tisza Tenisz Club Városi Sporttelep Golden Horse Irish Pub Csuka Csárda Kertvendéglő Körös-toroki büféudvar
Bankok: • OTP Bank • Kereskedelmi és Hitelbank
A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész a lakófunkcióhoz kapcsolódó terület-felhasználás szempontjából eklektikus képet mutat. Ez a terület ad helyet egyrészt a nagyvárosias, lakótelepi épületeknek, melyek egyértelműen magukban hordozzák az építési technológia és az építés óta eltelt évtizedek napról napra növekvő kockázatát (Muskátli utca – Tulipán utcai lakótelep és Raisio utcai lakótelep). Emellett a Hársfa utcai, Ifjúság útja menti sorházak a kisvárosias sorházas beépítésű lakóterületek közé sorolhatóak, míg a Bökényi lakótelep keleti, jelenleg még beépítetlen területe, és Bökény, új beépítésű területei Kertes többlakásos kisvárosias lakóterületet alkotnak. Különösen értékes lakóterületnek minősülnek a mezővárosi karakterű kisvárosias lakóterületek. AZ értékvédelmi – és potenciálisan turisztikai – szempontból jelentős és nagy kiterjedésű összefüggő mezővárosias településrészen a többi kisvárosi területtől eltérő (mélységű - szemléletű) szabályozás alkalmazása szükséges, amely megőrzi a kialakult telekstruktúrát, építészeti karaktert, városképi értékeket. A történelmi városmagnak a Szent János tér - Gróf Andrássy Gyula utca Zsinór utca - Gőzhajó utca - Ordódy rakpart által bezárt területe, a Gróf Andrássy utca - Kossuth tér - Szent György utca - Justh Gyula utca - által bezárt területe, valamint a Justh gyula utcát délről határoló teleksor sorolható ebbe a kategóriába. A város egyéb területein nem találhatóak ilyen jellegű lakóterületek. A városban megőrzendő értéket képviselnek a halmazos karakterű, szabálytalan beépítésű és utcavezetésű településrészek. Közülük kiemelkedik az értékvédelmi és turisztikai szempontból különösen értékes, nagy kiterjedésű összefüggő területet alkotó Belváros A Belváros jelentős része (teljes területe a Szent János térig, illetve a Kerekárokig, a Kerekárok - Könyök utca - Szent János tér által határolt terület és a Könyök utcát nyugatról határoló telkek a Justh Gyula utca 70-ig) a város szerkezeti tervében a halmazos falusias lakóterület kategóriába lett besorolva. A városrész Bökény területén található részek kertvárosias lakóterületek, míg az alábbi egységek terület-felhasználási szempontból vegyes területnek minősülnek: történelmi városközpont jelenleg is városközponti funkciójú területei, valamint a gyógyfürdő teljes tömbje, a Hunyadi téri pontházak tömbje, a pontonhídra vezető Gőzhajó utca és a Kereszt tér menti területek, a Kis-Tisza utca nyugati oldala az Ifjúság térhez kapcsolódóan, valamint a volt nádüzem területe.
91
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A lakóterületek minőségi fejlesztése városképi és életminőségi szempontok alapján is fontos feladat. Az elavult technológiával épült többlakásos épületek felújítása a közeljövő feladatai közé tartozik. Városközponti funkció: A Belváros városrész Csongrád történelmi és jelenlegi városközpontjának is helyet adó terület. A tényleges városközpont a Fő utca és a Kossuth tér mentén, a Zsinór és Petőfi Sándor utcától keletre a Szent György és Zöldkert utca vonaláig terjed, déli irányban a Hársfa utca és az Ifjúság tér határolja. A városközpont ezen a relatíve kis területen számos funkciót magába sűrít: itt található a közigazgatás intézményrendszere, a városházával, a rendőrség, polgárőrség, bíróság és ügyészség épülete, katolikus és református templom, a város legjelentősebb terei, parkjai és zöldterületei, történeti és építészeti értékei. A városközpont funkcionálisan a helyi lakosság szolgáltatási igényei mellett az ide látogató vendégek, turisták igényeihez is erősen kapcsolódik. Utazási irodák, szállodák, éttermek, valamint a strand és gyógyfürdő is itt találhatók. A városközpont fizikai infrastrukturális állapotának javítása és egyben a funkció megerősítése az elkövetkező évek fontos feladata. Gazdasági funkció: A városrészben jellegéből adódóan elsősorban a szolgáltató és pénzügyi szolgáltató tevékenység tekinthető jellemzőnek, hiszen itt nem csupán a város lakói, de a kistérségben élők is hozzáférnek a bankok és biztosítók szolgáltatásaihoz. Itt működik az OTP Bank valamint a Kereskedelmi és Hitelbank fiókja is. Kiemelkedő a vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások köre. A területen működő vállalkozások számához képest viszonylag alacsony az ipari jellegű tevékenységet folytatók száma és aránya, ami jól mutatja a Belvárosi városrész gazdasági orientáltságát. A funkció a városrészen belül jelenleg is jelentős, egyes szolgáltatási területekhez kapcsolódóan kiemelkedő. Ezekre a tevékenységekre építve a funkció erősítése a város célja a területen belül. Kereskedelmi funkció: A Belváros területén 150 kiskereskedelmi üzlet működik, emellett 48 vendéglátóhely is a városrész szolgáltató funkciójának erősségét jelzi. Az itt található üzletek, éttermek, pubok nem csupán a helyben élők, de az ide látogató turisták igényeit is kielégítik. A kereskedelmi – főleg vendéglátáshoz kapcsolódó – tevékenységek és ezzel együtt a kereskedelmi funkció erősítése is kiemelkedő fontosságú a városrész szempontjából. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrészben számos vendéglátóhely és szálloda, illetve panzió működik, alátámasztva korábbi megállapításunkat, mely szerint a Belváros a Csongrádra érkező turisták egyik kiemelt célterülete. A fontosabb szolgáltatók felsorolásszerűen a következők: Tisza Hotel, Erzsébet Hotel, Happy Day Hotel, Mini Hotel, Centrum Vedégház, Hubertus Panzió, Körös-toroki kemping, Horgász Panzió, Ifjúsági Szálló, Öregvár utcai vendégházak, Csongrádi Strand- és
92
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Gyógyfürdő, kemping, Tisza Tenisz Club, Városi Sporttelep, Golden Horse Irish Pub, Csuka Csárda, Kertvendéglő, Körös-toroki büféudvar. A Csongrádi Strand- és Gyógyfürdő 50 m-es úszómedencével, télen sátorral fedett tanmedencével és termál ülőmedencével várja a vendégeit. A városrészben működik továbbá a Tourinform iroda és egy utazási iroda is. A turisztikai funkció erősítése az egész város középtávú célkitűzés-rendszerében kiemelkedő fontosságú. Városi-közterületi funkció: A város legnagyobb kiterjedésű parkjai, a Szentháromság tér valamint az Ifjúság tér egyaránt a városrészben találhatók. Állapotuk javítása, a zöldterületek növelése közvetlenül kapcsolódik a turisztikai jellegű funkciót érintő fejlesztésekhez. Közösségi funkció: A Belvárosi városrészben található a könyvtár és információs központ, az Uránia Mozi, a Csongrád galéria, a Tari László Múzeum, a művelődési központ, de itt található többek között a Nagyboldogasszony templom és a református templom is. A funkció tehát jelentős szerepet játszik a Belváros életében, melynek fenntartása és további működtetése egyértelműen hozzájárul a városrész összképének minőségi javításához. Közszféra funkció: A városrészben a polgármesteri hivatal mellett a városi rendőrkapitányság, a főposta és a mentőállomás is megtalálható. Ugyancsak a Belvárosban található a bíróság és ügyészség, valamint levéltár épülete. Kistérségi funkció: A városban és vonzáskörzetében működik a Csongrádi tűzoltóság. A lassan már 8 éve működő vonulós egység ténye biztonságosabbá tette a város és vonzáskörzete mentő tűzvédelmi helyzetét. A személyi és technikai viszonyok egyre inkább fejlődő tendenciát mutatnak. A város és vonzáskörzete mentő tűzvédelmi ellátást napi 9-10 fő biztosítja. A parancsnokságot 4 főből álló törzs irányítja. A törzs tevékenységét 2 fős adminisztrációs munkakörű polgári alkalmazott segíti. Humán szolgáltatási funkció: A város által ellátott egyik kiemelt humán szolgáltatási funkció a középfokú oktatás. Itt működik a Batsányi Gimnázium és a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium és a Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium is. Az alapfokú oktatási intézmények közül a Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatóságának 3 tagintézménye, valamint 2 általános iskolai feladatellátási hely is található a városrészben. Itt működik a Központi Gyógyszertár és az Erzsébet Gyógyszertár is. A városrészben található mindezeken túl a szakorvosi rendelő, a mentőállomás, orvosi ügyelet is.
93
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
SWOT analízis
• • • • • • • • •
• • •
Belvárosi Erősség Városi átlagnál kedvezőbb gazdasági adottságok A kialakított zöldfelületek aránya magas Városon belül kedvező munkanélküliségi helyzet Köz/össégi szolgáltatói szféra magas jelenléte Közlekedési infrastruktúra ellátottság kedvező Helyi átlagnál kedvezőbb iskolázottsági mutatók Aktív, nagyszámú civil szervezet Oktatási intézmények jelenléte A város intézményállománya jórészt értékes történelmi épületekben működik, a 19. végén 20. század elején kiépült intézményállomány teljesen megőrződött Lehetőség EU forrásokhoz való hozzáférés Térség turisztikai vonzereje Nagy taglétszámú civilszervezetek jelenléte
városrész • • • • •
• •
• • •
•
Gyengeség Társasházak leromlott állaga Műemlék jellegű épületek leromlott állaga Gazdaságilag életképes, hitelezhető projektötletek hiánya Tervezett termékfejlesztés hiánya Szálláshelyek alacsony kihasználtsága (még főszezonban is alacsonyabb 50%-nál) Város élővizei turisztikai szempontból feltáratlanok A gyógy- és termálfürdő leromlott műszaki állapota, szolgáltatási színvonal elmaradottsága, vonzáskörzet apadása
Veszély Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása A gát megerősítési munkálatokkal együtt nem épülnek ki, vagy nem kellő számban a város vízparti kapcsolatai, a város számára értéket képviselő nagy múltú műtárgy helyére tájidegen szerkezet kerül A termálprogramokat az állam a korábbinál szelektívebben támogatja, a túlkínálat megelőzése érdekében
94
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Északi városrész Az Északi városrészben lakó- és ipari övezet egyaránt megtalálható. Jellemzően kertes családi házak épültek a városrészben, melyet rendezett környezet jellemez. Az oktatási és szociális infrastruktúra jól kiépített, alapfokú oktatási intézményekkel, egészségügyi és szociális intézményekkel egyaránt találkozunk itt. Csongrád, Északi városrész
E terület észak-nyugati részén helyezkedik el a 23,27 hektáros ipari park, mely közel 600 főt foglalkoztató kis és középvállalkozásoknak ad otthont (24 cég). Az ipari parkhoz kapcsolódó tehergépkocsi forgalom ugyanakkor komoly környezeti (zaj, por stb.) terhelést jelent a környéken élők számára. A városrész demográfiai és szociális jellemzői Csongrád második legnépesebb területe az Északi városrész, ahol a lakónépesség 2001-ben 5.598 fő volt, amely a városi lakosság 29,8%-a. Itt – ellentétben a Belvárossal – a lakosságszám növekedése a jellemző: a legújabb önkormányzati adatok szerint az itt élők száma 6.158 fő, az emelkedés tehát 10%-os. A városrészeket összehasonlítva az előző fejezetben megállapítottuk, hogy a lakosság kormegoszlását vizsgálva 2001-ben viszonylag markáns különbség látszik valamennyi korcsoport esetén. Az Északi városrész esetén a fiatalok (0-14 évesek) aránya 16,2%, ez a négy városrész között a legmagasabb, a városi értéktől (15,5%) azonban nem jelentős az eltérés. A középkorú, aktív lakosság jelenléte a Belvárost követően itt a legjelentősebb, 58,7%, amely a városi átlagnál 0,9%-kal alacsonyabb. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (25,2%) is közepes értéket mutat, a városi átlagot mindössze 0,4%-kal haladja
95
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
meg. A városrészen belül tehát a lakosság kormegoszlási adatai a város egésze esetén mért értékhez áll közel. A Belváros esetén megállapítottuk, hogy a városrész igen kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. Az Északi terület már nem rendelkezik ennyire jó mutatókkal: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül azt kell kiemelnünk, hogy az alacsony iskolázottságú réteg a városi átlagot (27,7%) némileg meghaladó mértékben (30,1%) lakik ezen a településrészen. A felsőfokú végzettségűek aránya e területen mindössze 6,7%-os, ez az érték jelentősen elmarad a Belváros mutatójától és a városi átlagtól (11,2%) is. Amint azt korábban jeleztük, a lakosság közel harmada (29,8%-a) az Északi városrész területén él. A lakásállománynak is hasonló hányada (27,01%-a), 2.265 darab, ebben a városrészben található. Az egy lakásra jutó lakosok száma itt 2,47 fő, ez mintegy 9%-kal magasabb a városközponti értéknél. Az alacsony komfortfokozatú lakások tekintetében azt állapíthatjuk meg a most vizsgált településrész esetében, hogy sokkal jelentősebb a számuk (43,7%), mint a Belváros területén, és a város egészére vetített arányhoz viszonyítva (37,9%) is nagy a különbség. A területnél a Déli városrész rendelkezi kedvezőtlenebb mutatókkal, itt az alacsony komfortú lakások aránya 49,6%. A lakosság jövedelmi helyzete egyértelműen kedvezőtlenebb a belvárosban élő lakosokéhoz képest: a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a Belvárosi városrész esetén a városi értéknél jobb eredményt adott. Az Északi városrészben a foglalkoztatottak jelenléte 46%-os, ez az érték 3,3%-kal elmarad a város egészére vonatkoztatott mutatótól és 9%kal a belvárosi adattól. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya meghaladja az 50%-ot, így e mutató vonatkozásában is a városrész kedvezőtlenebb helyzete mutatkozik meg, hiszen az 50,8%-os arány 10,9%-kal szerényebb a belváros esetén jelzett 39,9%-os értéknél. Összegzésként azt kell kiemelnünk, hogy az Északi városrész Csongrád városának az IVS-ben meghatározott városrészei között a második legnépesebb terület. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – némileg rosszabb életkörülmények között és kedvezőtlenebb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint a másik három városrészben élő csongrádiak. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei
Érték (db) 0 2 1 0 0
96
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városrész területén 2 óvodai feladat-ellátási hely és 1 általános iskola található. Amint arról már szóltunk, a további intézmények a Belváros területén koncentrálódnak.
A városrész gazdasági adottságai Csongrád város Északi városrészében fekszik a Környezetvédelmi Ipari Park, melynek összes területe: 23.2756ha. A városrész területén található a Csongrádi Malom, mely azonban jelenleg nem működik. Az Északi városrész kiemelkedő vállalkozásai a hátrányos helyzetű illetve fogyatékos embereket foglalkoztató Piroskavárosi Kht, a logisztika területén tevékenykedő PharmaTan Kft, a HORVÁTH Légtechnikai Kft valamint a PIPE LINE Kft. Természetesen további új vállalkozások letelepedése is várható a Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park területén elsősorban a fémfeldolgozás, gyógynövény és gyümölcsszárítás területén. Összességében a városrészben 539 db vállalkozás működik, melyek közül 140 db végez ipari, 40 db mezőgazdasági, 359 db pedig szolgáltató jellegű tevékenységet. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi
Érték (db) 80 30 3
Látható, hogy a városrészben jelentős számú, 80 db kiskereskedelmi üzlet működik, ami a város ilyen típusú egységeinek mintegy harmada. Az Északi városrészben működik a város tíz legnagyobb vállalkozása közül három. A városrészben a kereskedelmi- és magán szálláshelyek összes férőhelye az önkormányzat adatai szerint 49 db. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A területen élő lakosság száma alapján a városrész a második legnépesebb településrész Csongrádon. A népszámlálást követő években a népesség növekedésének lehetünk tanúi, ahogyan azt a demográfiai elemzések során bemutattuk. A városrész közel harmada, a Zsinór utca – Gőzhajó utca – MóraFerenc rakpart – Bocskai utca – Ady Endre utcák által határolt rész a területfelhasználás szempontjából kisvárosias, oldalhatáron álló családi házas lakóterületnek számít, míg az észak-keleti részen, a volt laktanya területén található Kenderföldek útjának épületei a kertes többlakásos kisvárosias terület kategóriába sorolandóak. Az Északi városrész Városközponti funkció: Az Északi városrészben számos városközponti jellegű funkció megtalálható, így például működik itt orvosi rendelő, postahivatal és számos kiskereskedelmi üzlet is.
97
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Ezzel együtt az Északi városrész mindennapjait leginkább meghatározó létesítmény az ipari park, melynek működése komoly mértékben kihat az itt élők életminőségére. Kiemelendők itt elsősorban a nagy forgalom miatti környezeti ártalmak. A Piroska János téri piac és környezetének rendezése egy lehetséges alközponti terület kialakításának lehetőségét hordozza, mely a település középtávú tervei között fontos helyen szerepel. A funkció tehát – a kereskedelmi és gazdasági funkcióval együtt – a városrész erősítendő funkciói közé sorolandó. Gazdasági funkció: A városrészben elsősorban ipari-termelő profilú cégek működnek. Az ipari park fejlődése természetesen a további betelepülő vállalkozásokat is magával hozza. Ismételten szükséges megemlíteni, hogy a dinamikusan fejlődő ipari park amellett, hogy a helyben élők munkához jutási esélyeit javítja, a kiemelt környezeti terhelés, és a forgalom-növekedés miatt a helyben élők életminőségére negatív hatással is van. A városrészi gazdasági funkciók és egyben az ipari parki fejlesztések középtávú homlokterében a közműfejlesztések állnak, köztük az út, gáz, csatorna kialakítások, parkolók számának növelése, a világítás kiépítése. A funkció erősítése a városrész szempontjából jelentős fejlesztéseket generál az elkövetkező évek során. Kereskedelmi funkció: A városrészben jelentősebb kereskedelmi egység nem működik. A helyi lakosok árucikk szükségleteinek ellátását két élelmiszerüzlet, egy háztartási üzlet, valamint két italbolt segíti. A kereskedelmi egységek teljes száma ugyan csak a fele a Belvárosinak, azonban a város adottságaihoz, a terület méretéhez és a lakosság számához viszonyítva ez a szám nem nevezhető alacsonynak. A 30 vendéglátó hely kielégíti a városrészben keletkező szükségleteket. A helyi kereskedelem szempontjából fontos megemlíteni a Piroska János téri piacot, melynek fejlesztését tervezi a város. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrész jelentősebb kereskedelmi szálláshely működtetője az A+Euro Pay Szakközépiskola és kollégium. Turisztikai attrakcióként és látnivalóként kiemelendő az Északi városrészben az úgynevezett Oncsa-ház és a Művésztelep. A városrész északi határvonala mentén húzódó Tisza-gát a kerékpáros turizmus kiemelkedő területe. Városi-közterületi funkció: A városrész közterületei rendezettek, magukon viselik a számban kis lakóközösség értékmegőrző viselkedésének jegyeit. A terület legfontosabb közterületi eleme a Piroska János tér, ahol templom, háziorvosi rendelő és postahivatal is található. A városrészben számos tér, park és mindezek mellett játszóterek is megtalálhatók. Közösségi funkció: A városrész legjelentősebb, közösségi szerepet is betöltő létesítménye a Szent József templom.
98
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Közszféra funkció: A városrész nem rendelkezik közszféra funkciókkal. Kistérségi funkció: A városrészben nem működik kistérségi funkciót betöltő intézmény, illetve szervezet. Humán szolgáltatási funkció: Az oktatás területén kiemelendő az A+Euro Pay Szakközépiskola és kollégium. Egészségügyi ellátás területén egy darab háziorvosi rendelő, valamint egy gyógyszertár említendő meg. Utóbbiak a Piroska J. tér, Szőlőhegyi u. sarkán lévő épületben működnek. A városrészben bölcsőde, óvoda és általános iskola is működik. SWOT analízis
• • • • •
• • • • •
Északi városrész Erősség Gyengeség A kialakított zöldfelületek aránya • Magas átmenő forgalom környezeti magas terhelése és az állagromlás Közlekedési infrastruktúra • Elkerülő út hiánya ellátottság kedvező • Leromlott ipari infrastruktúra Rendelkezésre álló ipari területek és • Utak és felszíni vízelvezetés műszaki infrastruktúra állapota A folyók jelentette természeti • Szakképzett munkaerő hiánya értékek • Szolgáltató központok hiánya Jelentős turisztikai adottságok • Nagy múltú fafeldolgozó ipar leépülése Lehetőség A főút fejlesztése, elkerülő megépítése EU forrásokhoz való hozzáférés Csapadékvíz csatornák rehabilitációja Barnamezős ipari területek fejlesztése A befektetők, érdeklődők ide vonzása
• • •
• •
Veszély Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása A fejlesztés- és támogatáspolitika, a jogszabályi környezet állandó változása, kiszámíthatatlansága A közszolgáltatások minőségének romlása Az elkerülő út megépülésével kiürül a városközpont és a befektetői tőke elfordul a rozsdaterületektől a zöldmező felé, vagy egyszerűen „átugorja” Csongrádot
99
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Déli városrész A déli városrész szintén családi házas övezet, melynek déli részén főleg légtechnikai vállalkozásokkal betelepült közel 10 hektáros ipari terület található. Ezen a részen található a városban beazonosított két szegregátum, (Alsóváros és a Körtöltés) is. Előbbi főleg a roma lakosság által lakott, utóbbiban inkább a leszakadó társadalmi rétegek találhatók. Csongrád, Déli városrész
Csongrádnak a vasút mentén hosszan elnyúló délnyugati pereme a város jelentős konfliktussal terhelt területe, különösen a vasúttól délre fekvő terület, ahol az önmagukban is kedvezőtlen szerkezetű, műszaki állapotú lakóterületek hulladéklerakó, temető, alulhasznosított iparterületek közé ékelődnek. A terület megújulása csak az egész vasút menti terület komplex társadalmi, környezeti és gazdasági rehabilitációs program köré szervezése mellett lehetséges, ami lehetővé teszi az európai uniós és az állami forrásokhoz való hozzáférést. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A Déli városrész lakossága 2001-ben a népszámlálás adatai szerint 3.100 fő volt, amely kiegészülve a területhez kapcsolódó külterületi részek lakosságával összesen 4.813 fő. Eszerint a város lakosságának 25,6%-a, élt ezen a területen. A város lakónépessége – ahogyan azt már említettük - 2007-re 3,4%-kal csökkent. A Déli városrész lakossága 2007 végén 4.150 fő, ami, a belvárosi területhez hasonlóan, csökkenést mutat a korábbi értékhez képest (közel 14%os visszaesés).
100
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A lakosság kormegoszlása tekintetében a legfontosabb azt kiemelni, hogy 2001ben e területen volt a legmagasabb a 60 év felettiek aránya (29,2%), tehát ez a városrész rendelkezik a legidősebb lakossággal. A fiatalok (0-14 évesek) aránya a három belterületi városrész esetén nem mutat jelentős eltérést, a déli területen ez az érték 16%-os, amely 0,5%-kal haladja meg a város egészére mért arányt. A középkorú, aktív lakosság jelenléte itt a legszerényebb, 54,8%, ez a városi átlagnál 4,8%-kal alacsonyabb. A városrészen belül tehát az idős lakosság a felülreprezentált. A városrész az északi területhez hasonló képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (33,9%) itt a legmagasabb, ez a városi átlagnál (27,7%) 6,2%-kal magasabb, míg a legjobb képet mutató belvárosi terület eredményéhez képest 13,5%-kal magasabb. A felsőfokú végzettségűek aránya e területen 7,5%-os, ami nagyjából megfelel az északi városrész, alacsonynak mondható mutatójának, míg a városi átlagtól (11,2%) 3,7%-kal elmarad. A városrész tehát a népesség iskolai végzettsége tekintetében a legkedvezőtlenebb csongrádi városrész. A lakosságszám alapján a Déli városrész a legalacsonyabb belterületi városrész. A lakásállománynak 15,6%-a, 1.313 darab található ebben a városrészben, míg az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosan 2,36 fő, ami valamivel kedvezőbb az északi terület adatánál. Az alacsony komfortfokozatú lakások viszont a most vizsgált településrészen találhatóak meg a legmagasabb arányban (49,6%) – a külterületek kivételével. Ez a mutató jelzésértékű: igen erős a kontraszt ugyanis a többi városrészhez képest, főleg, ha a legkedvezőbb helyzetű Belvárost vesszük alapul (16,6%, a különbség 33%). A lakosság jövedelmi helyzete tovább erősíti az itt élő lakosság helyzetével kapcsolatos kedvezőtlen képet: a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 45,3%, ez a városi értékhez (49,3%) képest 4%-kal alacsonyabb, de nem éri el az északi terület mutatóját sem (46%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a Déli városrész esetében 56,0%, ez az Északi városrésznél 5,2%-kal, míg a Belvárosnál 16,1%-kal kedvezőtlenebb helyzetet vázol fel. A Déli városrész lakossága tehát idősebb a város egyéb területén élő lakosságnál, összességében alacsonyabb iskolai végzettségű és a városon belül a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási és jövedelmi helyzetben van. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei
Érték (db) 1 2 1 0 2
101
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városrész területén 1 bölcsőde, 1 általános iskola és 2 óvoda is található, ami a lakosságszámhoz viszonyítva jelentősnek mondható. A területen ezen kívül 2 szociális intézmény is működik. A városrész gazdasági adottságai A városrészben számos nagyobb vállalkozás rendelkezik telephellyel. Így például itt működik a PANOL - PLUSZ Kft, a Csongrádbor Kft., a helyi kenyérgyár. A városrészben található egy Penny Market üzlet és két benzinkút is üzemel itt. A Szegedi út mellett található barnamezős ipari területen további vállalkozások működtetnek üzemeket. A városrészben mindösszesen 470 db vállalkozás működik az önkormányzat adatai szerint. Ezek közül 130 db végez ipari, 40 db mezőgazdasági, 300 db pedig szolgáltató jellegű tevékenységet. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük: Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi
Érték 70 30 2
Láthatjuk, hogy a Déli városrészben jelentős számú kiskereskedelmi üzlet található (70 db, vagyis az összes kiskereskedelmi üzlet közel negyede), melyek mellett nagyobb élelmiszerláncok (Penny Market, Lidl) is megjelentek már. A városrészben működik továbbá a város tíz legnagyobb vállalkozásából kettő. A kereskedelmi- és magán szálláshelyek összes férőhelye 144 db. A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: A városrész jelentős része a terület-felhasználás szempontjából kisvárosias, oldalhatáron álló családi házas lakóterületnek számít. Ide sorolhatóak a déli rész Fő utcától délre eső szakasza, a Szentesi út - Kereszt utca és a Vég utcaErzsébet utca-Vasút utca által bezárt területek. A városban megőrzendő értéket képviselnek a halmazos karakterű, szabálytalan beépítésű és utcavezetésű településrészek. E halmazos falusias lakóterületek közé sorolható a városrész terültén belül az Alsóváros egy része, melynek más területei, valamint az Oncsa-telep fejlesztési területein intenzív - kiskertes kertvárosias lakóterületek találhatóak. Városközponti funkció: A Déli városrészben a városközponti funkciót erősítő tényként értékelhető, hogy itt található a városi vasúti pályaudvara. Ennek környékén egyrészt kisebb szolgáltató centrum alakult ki, másrészt közlekedési csomópont jellege miatt jelentős térszervezési gócpontként is megjelenik a város életében. A vasútállomáshoz köthető alközponti funkció erősítése a város elképzelései között fontos helyen szerepel, azonban a vasúti szállításhoz kapcsolódó anomáliák nem könnyítik meg a hosszabb távú tervezést.
102
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Gazdasági funkció: A városrészben működik a Roba Tisza Kft. üzeme, a PANOL - PLUSZ Kft, valamint a helyi kenyérgyár is. Az ipari termelő jelleg mellett komoly súllyal jelenik meg az élelmiszer ipar is, hiszen a városrészben működik a Csongrádbor Kft., amelynek turisztikai jelentőségét is hangsúlyoznunk kell. A Déli városrészben a Szegedi út mellett található barnamezős területen kisebb cégek működtetnek telephelyeket. Kereskedelmi funkció: A városrészben a jelentősebb kereskedelmi egységek (Penny Market és Lidl áruházak) mellett kisebb, a helyi lakosság igényeit kielégítő üzletek is működnek. A városrészben működik továbbá egy Agip és egy MOL benzinkút is. Turisztikai-rekreációs funkció: A városrészben nem található jelentősebb turisztikai vonzerővel bíró attrakció. A Helytörténeti Gyűjtemény ugyanakkor számos érdekes látnivalóval szolgál a turisták számára. A városrészi turisztikai jellegű fejlesztések között meg kell említeni a Csongrád bor Kft. területén tervezett borturisztikai fejlesztéseket. A vasúttól dél-nyugati irányban található Aradi, Rigó Sándor utcák által határolt rész tekinthető a fejlesztés célterületének. Városi-közterületi funkció: A Déli városrészben kis számú közpark működik, ugyanakkor a temetők mellett itt találhatóak az úgynevezett „Téglagyári-tavak” is. A városrészben mindezek mellett játszóterek is megtalálhatók. Közösségi funkció: A városrészben található a két csongrádi katolikus temető, valamint az izraelita temető is. Kulturális értékekben gazdag tárlattal várja az érdeklődőket a Helytörténeti Gyűjtemény is. Közszféra funkció: A városrészben nem működik a közszféra funkcióit ellátó intézmény vagy szervezet. Kistérségi funkció: A városrészben nem működik kistérségi funkciót betöltő intézmény vagy szervezet. Humán szolgáltatási funkció: Az Ápoló Otthon (Vasút u.92.) ellátási területe a városra terjed ki. Csongrád Város Önkormányzata saját források igénybevételével alakította át a korábban Szülőotthonként működő épületet. A lakosság szükségletei szolgálja a két óvodai és egy-egy bölcsődei, valamint általános iskolai feladatellátási hely.
103
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
SWOT analízis Déli városrész • • • • • • • • • •
Erősség A kialakított zöldfelületek aránya magas Közlekedési infrastruktúra ellátottság kedvező Rendelkezésre álló ipari területek és infrastruktúra Közlekedési csomópont szerep Lehetőség A főút fejlesztése, elkerülő megépítése EU forrásokhoz való hozzáférés Csapadékvíz csatornák rehabilitációja Hulladéklerakó rekultivációja Ipari területek fejlesztése A vasútállomás és környéke kihasználtságának növelése
• • •
• • • •
Gyengeség Magas átmenő forgalom környezeti terhelése és az állagromlás Szakképzett munkaerő hiánya Hulladéklerakó által okozott magas környezeti terhelés
Veszély Térség további leszakadásának veszélye Demográfiai, egészségi mutatók romlása (elvándorlás, öregedés) Fejlesztési források elmaradása Az elkerülő út megépülésével kiürül a városközpont és a befektetői tőke elfordul a rozsdaterületektől a zöldmező felé, vagy egyszerűen „átugorja” Csongrádot
104
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Csongrád Bokros városrész – önálló településegység Bokros a tanyaközpontból az 1950-es években célirányosan faluvá fejlesztett települések sajátos karakterjegyeit viseli magán. Jól lehatárolt faluközpont egy szabályos park köré rendezve, alapfokú intézményekkel ellátva. A kisméretű kompakt település szigetet képez a szabadföldi kertgazdaságok és a fóliasátrak egymással keveredő gyűrűjében. A település térségében a szőlőterületek védelmére vonatkozó országos rendelkezések és a lakóterület-bővítési igények ütközése konfliktus forrása lehet. Csongrád Bokros városrész
A településrész önálló városrészként kezelését nem mérete, hanem különálló, külterületi fekvése indokolja. Csongrád-Bokros 1977-től Csongrád városhoz csatolt község. A lakosság száma az elvándorlás és elöregedés következtében folyamatosan csökken, az 1960-as statisztikai adatok szerint még 2.124 volt a lélekszám, ami 1990-re 1.383-ra csökkent. Önálló községgé 1954-ben alakították az eredetileg Csongrádhoz tartozó Gyójai és Bokros-parti tanyákból. Külterületi lakott része még az Erzsébeti szőlőknek nevezett terület is, amely Csongrád irányában terül el. A „települést” két irányból lehet megközelíteni, Csongrád felől a 451-es főúton haladva, majd jobbra lefordulva, illetve Kiskunfélegyháza vagy Tiszaalpár felől. Az előbbi útszakasz az 1935-ös kikövezése óta két éve felújításra került, melyhez a városrészt elkerülő ipari út is épült. Az 1955-től indított autóbuszjárat ma már kibővített menetrenddel közlekedik, s Csongrád mellett eljuthatunk nagyobb városokba is közvetlen járattal (Eger, Szolnok, Szeged).
105
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A hely jellege mezőgazdasági, ezen belül is inkább a növénytermesztés jellemző, az állattenyésztés mértéke mára vesztett jelentőségéből. 1993-ban a település területén alapított a MARS Magyarország Kft. (régi nevén Effem Hungary Kft.) állateledel-gyárat, ami nagyban csökkentette a település, illetve a környező városok, falvak munkanélküliségi rátáját. A lakosság túlnyomó része azonban a gazdasági munkák mellett vállalkozásokból és kereskedelemből él. Alapfokú nevelési-oktatási intézmény a helyi óvoda és általános iskola, mely a településről illetve környező tanyavilágról gyűjti össze növendékeit, újabban e létszámhoz csatlakoztak más településekről érkezők is. Csongrád város fiókkönyvtára a helyi művelődési házban foglal helyet, ahol egyéb más kulturális esemény is megrendezésre kerül (bálok, előadások, ünnepségek, találkozók). Az 1951-ben még csak heti kétszeri szakellátást felváltotta a napi orvosi rendelés. Néhány éve gyógyszertár egészíti ki az egészségügyi intézményt. A jelenleg működő postahivatal megszűnése folyamatban van. Két élelmiszerüzlet, egy háztartási üzlet, valamint két italbolt látja el a lakosságot árucikkeivel. A település megfelel a kor komfortkívánalmainak. Jól kiépített telefon- és csatornahálózata mellett villany, víz és gáz is van. A Tisza a környékbeli településeknek gyakran gondot okoz, ám e település árvízveszély esetén is biztonságos helyen, enyhe magaslaton fekszik. A helyiek életében fontos szerepet betöltő Bokros-puszta nem csupán természeti látványosság és a természetjárók egyik kedvelt helye, hanem árvízveszély esetén utolsó esély olyan városoknak, mint Csongrád vagy Szeged, mivel a folyóvíz itt nagy területre folyatva csökkenti a magas vízszintet. A városrész demográfiai és szociális jellemzői A külterületi, önálló települési egységként működő városrésznek 2001-ben 426 lakosa volt. Ez a város teljes lakosságának mindössze 2,26%-a, tehát egyértelműen ez a legkisebb népességű terület a településen belül. A legújabb felmérések szerint az itt élő emberek száma 1.041 fő, ami jelentős emelkedést jelez, amivel a városrészi lakosság aránya 5,7%-ra emelkedett a városon belül. A kormegoszlást vizsgálva azt kell elsőként kiemelnünk, hogy a Bokrosi városrészben a fiatalok (0-14 évesek) aránya (14,3%) a négy városrész között itt a legalacsonyabb, a városi értéktől (15,5%) azonban most sem jelentős az eltérés. A középkorú, aktív lakosság jelenléte az Északi városrészéhez hasonló, annál mindössze 0,7%-kal alacsonyabb, a városon belül átlagosnak nevezhető. Az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (27,7%) is magas értéket mutat, a városi átlagot mindössze 2,9%-kal meghaladja – ez a Déli városrészt követően a második legjelentősebb érték. Az eddig vizsgált városrészek a lakosság iskolai végzettségének tekintetében nagyon színes képet mutattak. A Belváros magasan kiemelkedik e területen a városrészek közül, a Bokrosi településrész azonban a további belterületi városrészeket „megelőzve” szintén jó mutatókkal rendelkezik. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül 26,3%, az alacsony iskolázottságú réteg tehát a városi átlagot (27,7%) sem éri el. A felsőfokú végzettségűek aránya 8,3%-os, ez az
106
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
érték ugyan elmarad a Belváros mutatójától (17,9%) és a városi átlagtól (11,2%) is, azonban kedvezőbb a Déli és Északi városrészek adatainál. A városi lakásállománynak töredéke (2,29%-a), 192 darab lakás található a Bokrosi városrészben. Ez az érték gyakorlatilag megegyezik a településrész lakosságának a teljes városi lakossághoz viszonyított arányával. Az egy lakásra jutó lakosok száma itt 2,21 fő, ez a legalacsonyabb érték a városon belül. Az alacsony komfortfokozatú lakások száma (42, 21,9%) a belterületi városrészekhez viszonyítva alacsony, kivéve a Belvárost, ahol kiemelkedően magas a többi területhez képest a lakások komfortfokozata. A bokrosi lakosság jövedelmi helyzete a vizsgált adatok tükrében kedvezőnek nevezhető. A mutatókat elemezve azt állapíthatjuk meg, hogy csak a belvárosban élő lakosok helyzete kedvezőbb: a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 54,8%, ez csak 0,2%-kal marad el a Belváros eredményétől. A foglalkoztatott nélküli háztartások 44,1%, ez a második legkedvezőbb érték, így e mutató vonatkozásában is a városrész viszonylag jó helyzete mutatkozik meg, hiszen a kereső nélküli háztartások aránya jelentősen elmarad az Északi és Déli városrészek esetén mért számoktól. Összegzésként ki kell emelnünk, hogy a Bokrosi városrész igen kis lakosságú, önálló, külterületi településrész. Az itt élő emberek – a vizsgált adatok alapján – jobb életkörülmények között és kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzetben élnek átlagosan, mint az Északi és Déli városrészben élő csongrádiak. Az alábbi táblázat a városrész oktatási és szociális intézményeinek számát összegzi: Megnevezés Bölcsődék száma Óvodák száma Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskola együtt) Idősek nappali intézményei
Érték (db) 0 1 1 0 0
Ahogyan arról korábban már szóltunk, a városrészen belül óvoda és általános iskola is működik, egyéb oktatási és szociális intézmények nem működnek a területen. A városrész gazdasági adottságai A városrészen belül működik a MARS Magyarország Kft., amely a településrész és a város egyik legjelentősebb foglalkoztatója. A városrészben két élelmiszerüzlet, egy háztartási üzlet, valamint két italbolt látja el a lakosságot árucikkeivel. A városrészben mindösszesen 35 vállalkozás működik, melyek közül 5 db végez ipari, 20 db mezőgazdasági, 10 db pedig szolgáltató jellegű tevékenységet. A következő táblázatban a városrészi adatokat rögzítettük:
107
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Megnevezés Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül Vendéglátóhelyek száma Itt működik-e a 10 legnagyobb vállalkozásból vállalkozás, ha igen mennyi
Érték 3 1 1
Láthatjuk, hogy a Bokroson a város jelentősebb vállalkozásainak 10 százaléka működik. A városrészben 3 kiskereskedelmi üzlet és 1 db vendéglátóhely található, az összes szállásférőhely 20 db. A városrészen belül működik a MARS Magyarország Kft., amely a településrész és a város egyik legjelentősebb foglalkoztatója.
A városrész funkcionális elemzése Lakó funkció: Bokros területe a város szabályozásai alapján a falusias lakóterület kategóriájába sorolható. A falusias lakóterület az OTÉK 14.§-a alapján legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező és az erdőgazdasági építmények elhelyezésére, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A magassági korlátozás csupán a lakóépületekre vonatkozik, hiszen a falusi gazdasági épületek (istállók, tárolók) esetenként magasabbak a lakóépületeknél. Falusias lakóterületbe sorolja a terv Bokros teljes lakóterületét a tervezett fejlesztési területekkel együtt kivéve a városrészközpontot és a Bokrosi út mentén kialakítandó gazdasági területet. Városközponti funkció: Bár a városrész területe kicsi, s mindössze 10 utca alkotja, saját központi területtel és kapcsolódó intézményekkel rendelkezik. A településrész központja az Árpád vezér útja mentén, a Hámán Kató és Bokros utca közötti részen található. Ezen a területen, illetve közvetlen közelében vannak az oktatási- és közintézmények is. Gazdasági funkció: A területhez kapcsolódó legjelentősebb ipari tevékenységet folytató cég a kis- és hobbiállat eledel gyártásával foglalkozó MARS Magyarország Kft. A magas éves iparűzési adót fizető cég az egyik legjelentősebb csongrádi vállalkozás. A városrészt környező területek jelentős részén kert, gyümölcsös és szőlőművelés folyik. Kereskedelmi funkció: A városrészben jelentősebb kereskedelmi egység nem működik. A helyi lakosok árucikk szükségleteinek ellátását két élelmiszerüzlet, egy háztartási üzlet, valamint két italbolt segíti. Turisztikai-rekreációs funkció: A Bokrosi városrész nem elsősorban turisztikai adottságainak tekintetében jelentős Csongrád életében. Ennek ellenére az ide látogató vendégek találhatnak szálláslehetőséget környező tanyák pihenő- és vendégházaiban, illetve a Bokrosi Vincellér Udvarházban. A turisták érdeklődésére tarthatnak számot a Bokros-
108
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Ellésparti Vadásztársaság és a Bokrosi Lovasudvar által nyújtott programlehetőségek. A helyi lakosság rekreációs és sportolási igényeihez járul hozzá a helyi sportpálya is. Városi-közterületi funkció: A városrész közterületei rendezettek, magukon viselik a számban kis lakóközösség értékmegőrző viselkedésének jegyeit. A terület legfontosabb közterületi eleme az Árpád vezér utca mellett húzódó központi rész. Közösségi funkció: A városrész – részben korábbi önálló települési státusznak köszönhetően – számos önálló funkciót hordoz és működtet. Ezek között kell megemlíteni a bokrosi területen lévő római katolikus templomot (2001-ben épült Szent László templom), a művelődési házat, a helyi könyvtárat és a területen lévő sportpályát is. Közszféra funkció: A városrész rendelkezik közszféra funkciókkal is. Itt kell elsősorban megemlíteni a Polgármesteri Hivatal bokrosi kirendeltségét. A Bokrosi városrész egykori önálló múltjának emlékeként a településrész központjában máig megtalálható az egykori közigazgatási funkciót ellátó „polgármesteri hivatal”.
Kistérségi funkció: A városrész nem rendelkezik kistérségi funkciókkal. Humán szolgáltatási funkció: A bokrosi területen több humán szolgáltató intézmény is működik. A saját óvoda és általános iskola mellett nyugdíjas klub és orvosi rendelő is található a városrészben. Az orvosi rendelő mellett az utóbbi években gyógyszertár is működik.
SWOT analízis
• • • •
•
•
Csongrád Bokros városrész – Erősség Kedvező foglalkoztatási helyzet • Kedvező lakhatási körülmények, nyugodt életviteli lehetőség Jó megközelíthetőség • Helyben elérhető közszolgáltatások (iskola, óvoda, okmányiroda) •
Lehetőség Agglomerációs helyzetből adódó • lehetőségek – a városból kitelepülő lakosság tovább erősíti a településrészt •
önálló településegység Gyengeség Külterületi és csatolt városrészi helyzetből adódó kedvezőtlen helyzet A várostól való viszonylag jelentős távolság Intézmények, szolgáltatások elérhetősége nem minden esetben közvetlen Veszély A foglalkoztatás és munkahely lehetőség korlátozott, alapvetően egy jelentős foglalkoztatóra épül A népességszám csökkenése, a településrész elnéptelenedése
109
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
IV.1.2 Városrészek rövid szegregátumok azonosítása
összehasonlító
elemzése
–
Csongrád városa elkészítette a település Anti-szegregációs tervét, melynek első fejezetében beazonosította a megadott kritériumok szerint szegregátumnak minősíthető területeket, majd elkészítette e területek helyzetelemzését. Az alábbiakban röviden vázoljuk a terv fontosabb megállapításait. Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Antiszegregációs terv csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. Az Anti-szegregációs terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: a város egészére vonatkozó helyzetelemzésre, a szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzésére és az Anti-szegregációs program megfogalmazására. Az anti-szegregációs terv keretében továbbá bemutatjuk a program végrehajtásában terveink szerint közreműködő partnereinket is. A terv elkészítéséhez két adatbázis adatállományát használtuk fel: támaszkodtunk a 2001. évi népszámlálás tematikusan kapcsolódó adataira, valamint az önkormányzati nyilvántartásokból elérhető adatokra. A vonatkozó KSH adatokat összefoglaló teljes táblázatot az IVS 2. számú melléklete tartalmazza. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének rövid elemzése Az Anti-szegregációs terv módszertana szerint szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%.
110
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A fenti, KSH által készített kartogramok jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak (szegregátum jellegű területek).
111
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A szegregátumok lehatárolása elsősorban a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján történik. Emellett vizsgálatra került a segélyezési adatok megoszlása, az önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen, az alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek és a külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek. Az alábbi táblázat a KSH által szegregátumként megjelölt területek legfontosabb jellemzőit mutatja be.
Mutató megnevezése
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
Antiszegr.ter._1. (Kemény Zs.u. Katona J.u. mindkét oldala településhatár Zöldfa u. - vasúti pálya)
Antiszegr.ter._2. (vasúti pálya Vadnai u. Segesvári u. településhatár Szív u. településhatár Bihari J. u. Kéttemető u.)
67.1
67.8
1.2
0.5
50.0
72.9
83.6
71.0
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
20.0
34.0
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
4.0
12.3
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
26.8
29.2
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
78.4
87.6
9.8
22.3
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
Forrás: KSH
Amint a kartogram alapján is jól látható Csongrád városában két potenciális terület minősül szegregációs szempontból veszélyeztetettnek. E területeket a továbbiakban 1. számú és 2. számú szegregátumként kezeljük. Az 1. számú szegregátum a Kemény Zs.u. - Katona J.u. mindkét oldala településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya által határolt terület. Az itt élő, 2001-es népszámlálási adatok alapján 152 fő körében a 0-14 évesek aránya 27,6 százalék. A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 54 százalék, míg a 60x évesek aránya 18,4 százalék. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen a területen 67,1 százalék, míg városi szinten ugyanez az érték 27,7 százalék. Ha a felsőfokú végzettségűek arányát vizsgáljuk a 25 éves és idősebb népesség körében, akkor 1,2 százalékos mutatót kapunk, miközben a városi átlag 11,2 százalék, a különbség tehát mintegy tízszeres e mutató tekintetében. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 75,6 százalék nem rendelkezik (városi szinten ez az adat 46,1 százalék). Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 23 százalék,
112
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig 69,2 százalék. Előbbi mutató városi szinten 49,3, az utóbbi pedig 47,5 százalék. Azon aktív korúak aránya, akiknek a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, 26,8 százalék. Tartós munkanélküliek aránya 4, míg a munkanélküliek aránya 20 százalék volt 2001-ben. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül ugyancsak 2001-ben rendkívül magas, 83,6 százalék volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ezen a területen 78,4 százalék, az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül pedig 9,8 százalék. Az önkormányzat adatai szerint 2007-ben 158 fő élt ezen a területen. A várostól kapott adatok szerint 2007-ben a területen 13 fő (17 százalék) részesül LFT-ben, 4 fő (5,2 százalék) rendszeres szociális segélyben és 17-en (22 százalék) kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 4 fő (a lakások számához viszonyítva 5,19 %). Összességében megállapíthatjuk, hogy a szegregátumban rendkívül magas a komfort nélküli, illetve félkomfortos lakások száma. A rossz állapotú ingatlanokban magas számú gazdaságilag nem aktív és jórészt alacsony képzettségi szintű népesség él.
Az 2. számú szegregátum a vasúti pálya - Vadnai u. - Segesvári u. településhatár - Szív u. - településhatár - Bihari J. u. - Kéttemető u. által határolt terület. Az itt élő, 2001-es népszámlálási adatok alapján 365 fő körében a 0-14 évesek aránya 24,4 százalék. A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 63,8, míg a 60- x évesek aránya 11,8 százalék volt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen a területen 67,8 százalék, míg városi szinten ugyanez az érték 27,7 százalék. Ha a felsőfokú végzettségűek arányát vizsgáljuk a 25 éves és idősebb népesség körében, akkor 0,5 százalékos mutatót kapunk, miközben a városi átlag 11,2 százalék, a különbség tehát mintegy huszonkétszeres e mutató tekintetében. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 70 százalék nem rendelkezik (városi szinten ez az adat 46,1 százalék). Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 28,9 százalék, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig 65,8 százalék. Előbbi mutató városi szinten 49,3, az utóbbi pedig 47,5 százalék. Azon aktív korúak aránya, akiknek a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, 29,2 százalék. Tartós munkanélküliek aránya 12,3, míg a munkanélküliek aránya rendkívül magas, 34 százalék volt 2001-ben. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül ugyancsak 2001-ben rendkívül magas, 71 százalék volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ezen a területen 87,6 százalék, az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül pedig 22,3 százalék. Az önkormányzat adatai szerint 2007-ben 443 fő élt ezen a területen, vagyis mintegy 18 százalékkal emelkedett a lakosság szám. A várostól kapott adatok szerint 2007-ben a területen 51 fő (19,8 százalék) részesül LFT-ben, 29 fő (11,2 százalék) rendszeres szociális segélyben és 47-en (18,2 százalék) kapnak
113
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 8 fő (a lakások számához viszonyítva 3,1%). Összességében megállapíthatjuk, hogy a szegregátumban rendkívül magas a komfort nélküli, illetve félkomfortos illetve egyszobás lakások száma. A rossz állapotú ingatlanokban magas számú gazdaságilag nem aktív és jórészt alacsony képzettségi szintű népesség él és kifejezetten magas a foglalkoztatott nélküli háztartások száma. A szegregátumok részletes elemzését, valamint a javasolt intézkedések tervezetét és a település anti-szegregációs programját az IVS utolsó fejezete (Anti-szegregációs terv) tartalmazza.
114
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V. Stratégia A városrehabilitációs akciókat az integrált városfejlesztési stratégiára alapozva kell megvalósítani. A stratégia megalkotásakor alapvető elvárásként fogalmaztuk meg, hogy a dokumentum a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészekben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiával és az ennek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi, mind a privát hozzájárulásokat. Tehát az integrált városfejlesztési stratégia fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban a város beazonosítsa és koordinálja a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg. A városi és a városrész léptékű helyzetelemzésre támaszkodva, valamint a módszertani követelményeket szigorúan követve Csongrád város fejlesztési stratégiáját olvashatjuk ebben a fejezetben. A stratégia tervezésének módszertanát a következőkben vázoljuk. A KSH, a T-STAR és az önkormányzati adatbázisra támaszkodva készült el a helyzetelemzés. A helyzetelemzés szakértői véglegesítése után fogtunk hozzá a stratégia megalkotásához. A stratégia alapját a településfejlesztési koncepció valamint a rendezési terv képezi.
115
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása Az integrált városfejlesztési stratégia Csongrád város jövőképét 15-20 éves időtávra határozza meg, a város egészére vonatkozik, illeszkedik a településfejlesztési koncepcióhoz és a település egyéb stratégiai dokumentumaihoz, kiemelt figyelemmel a 2007-2010 évre vonatkozó „Gazdasági és munkaprogram”-hoz, valamint a városfejlesztési koncepcióhoz. Az IVS demográfiai jellegű, ugyanakkor utalást tesz a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására is. A város hosszú távú jövőképe: Csongrád a vizek és a helyi tradíciók harmonikusan fejlődő városa – a régió jelentős történelmi örökséggel rendelkező, polgárai számára vonzó és minőségi életkörülményeket biztosító karakteres kistérségi központja A jövőkép leírása: A régió fejlesztési stratégiáját alapvetően a városokra koncentrálva határozták meg, miközben ezzel párhuzamosan fontos feladat a rurális területek népességmegtartó képességének fokozása. Ez utóbbi a jelenleg kidolgozás alatt álló, 2009-2010-es időszakra vonatkozó Dél-alföldi Területfejlesztési Operatív Programban is kiemelten kezelt prioritás. Csongrád a régió tradicionális kis- és középvárosai sorában foglal helyet. A település tehát jogállása szerint város, azonban az Országos Területfejlesztési Koncepció térkategóriás besorolása alapján rurális kistérségben található település. A város természeti és épített értékekben gazdag, ami már középtávon is a minőségi turizmus kedvelt desztinációinak egyikévé teheti a kistérség központját. A Dél-alföldi Operatív Program a városok fejlesztésének egyik eszközeként a kistérségi központok funkcióbővítő, komplex megújítását tekinti. Ezek a települések – egyéb városi funkcióik mellett – olyan feladatokat is ellátnak, melyek saját területükön túl, a közvetlen környezetükben lévő községek és – egyes esetekben – városok mindennapi életére is hatással vannak. Az IVS II. fejezetében már bemutatásra kerültek a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által ellátott feladatok és azok szervezeti keretei. Ennek megfelelően kiemelendő, hogy a kistérségi szerepkör számos szakmai területre, többek között a területfejlesztés, közoktatás, közművelődés, egészségügy, gyermek- és ifjúságvédelem, szociális ügyek területére is kiterjed. Csongrád jelenleg számos megkezdett, ígéretes, ugyanakkor feltétlenül fejleszteni szükséges tevékenységet folytat. A meglévő funkciók kiteljesítése, összehangolása és a hiányzó funkciók bevezetése csak összehangolt stratégia mentén lehetséges. E stratégia megfogalmazásakor figyelemmel kell lennünk a legfontosabb adottságokra, a megvalósítást veszélyeztető kockázatokra és a kínálkozó lehetőségekre. A funkcióbővítő fejlesztéseknek a társadalmi és környezeti értékeket szükséges megőrizni, mégpedig fenntartható módon, úgy, hogy a jövő generációi is szabadon használhassák azokat.
116
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Tisza és a Körös találkozása valamint a jelentős termálvíz kincs a vizek városává teszik a települést. A város népszerűségéhez hozzájárulnak az építettés természeti értékek, valamint a nemzetközileg elismert néprajzi hagyományok is. Ezekre az adottságokra építve a város gazdasági szerkezetében a jelenleginél komolyabb hangsúlyt kaphat a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások széles palettája. Összességében tehát a város olyan területekre koncentrálja erőforrásait, amelyek többszörös hatásúak: közvetlenül javítják a lakosság életminőségét, erősítik a helyi kötődést és lokálpatriotizmust, mindeközben növelik a város tőkevonzó képességét és turisztikai vonzerejét. Ahogyan azt a helyzetelemzési fejezetben kiemeltük, az elmúlt 10 év során a település lakosságvesztesége 1.786 fő volt, amely 10% körüli eredmény. Az elemzések összefoglalásaként kijelentettük, hogy a népességcsökkenés legjelentősebb oka a népesség természetes fogyása: a halálozások száma szinte minden évben duplája volt az élveszületések számának. A tendencia mérséklése a város elemi érdeke. Figyelmet kell fordítani a helyi fiatalok munkahely teremtésére és olyan lehetőségeket kell megteremteni, melyek idevonzhatják más településekről is a gyermekvállalási korosztályokba tartozó embereket. A jövőkép megvalósulását a következő mutatók támasztják alá. A bázist, a kiinduló állapotot a 2001-es illetve a 2006-os év statisztikai adatai jelentik. A célértékek hozzávetőleges, becsült számadatok. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Kiinduló érték Érték, Év mennyiségegység 2006 17.983 fő
Lakónépesség KSH Élveszületések KSH 2006 száma A lakónépességen KSH 2001 belül a 0-14 népszámlálás évesek száma A lakónépességen KSH 2001 belül a 15-59 népszámlálás évesek száma A lakónépességen KSH 2001 népszámlálás belül a 60évesek száma 2001-es lakónépesség: 18.787 fő volt.
2026
Célérték Érték, mennyiségegység 16.554 fő
153 fő
2026
170 fő
2.919 (15,54%)
2026
2.649 (16%)
11.205 (59,64%)
2026
10.263 (62%)
4.663 (24,82%)
2026
3.642 (22%)
Év
A táblázatban rögzített prognózis szerint a település lakosságának csökkenése folytatódik, de üteme mérséklődik, s az elkövetkező 20 év során a népességveszteség 8%-os lesz, így a 2026-os lakosság 16 és fél ezer fő körül fog realizálódni. A lakosság korösszetétele a 2001-esnél némileg kedvezőbb lesz, emelkedik a gyermekek és a középkorúak aránya is. Amint látható, a város hosszú távú célja számszerűsített értékeket tartalmaz és a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, mindamellett összhangban van az akcióterületek fejlesztési céljaival.
117
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a következőkben kerültek megfogalmazásra: - Természeti és kulturális értékekre alapozó turisztikai fejlesztések, vállalkozói potenciálok fokozott hasznosítása - A város társadalmi örökségének megőrzése, a fiatal nemzedékek helyi identitásának erősítése, a település térségi és regionális kapcsolatainak bővítése A tematikus célok leírása: Csongrád városa a Tisza és a Körös folyó találkozásában fekvő közel 18 ezres lakosú település. A két folyó torkolata és az egyedi homokos part az egész Alföld egyik legnépszerűbb természetes vízparti üdülőterületévé tették a környéket. Minden nyáron visszatérő látogatók ezrei tisztelik meg hűségükkel a csongrádi strandot. A természeti adottságok mellett az épített és néprajzi-történeti örökség is a turisták kedvelt célpontjává emeli városunkat. A kiemelt érdeklődés fenntartásához elengedhetetlen a fizikai infrastruktúra megújítása és továbbfejlesztése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kibővítése és minőségi, piaci szemléletű átalakítása. Középtávon szükséges továbbá a város „brand”-jének komplex módon történő kiépítése, az erre alapozó nemzetközi marketing stratégia kialakítása. A fizikai, épített infrastruktúra javítása mellett elengedhetetlen az értékes természeti környezet megőrzésére tett lépések előtérbe helyezése, hiszen ez az egyedi adottságokkal bíró környezet emeli ki településünket a környező városok és községek közül. A helyi társadalmi-kulturális örökség megőrzése és a fiatalok identitásának erősítése a fenti gazdaságélénkítő, természeti és kulturális értékmegőrzésre koncentráló cél mellett elengedhetetlen a város fejlődése érdekében. Meg kell tartanunk a jó képességű, dolgozni akaró, vállalkozó szellemű fiatalságot, s meg kell teremtenünk lakosaink, az itt élő emberek számára azokat a helyi körülményeket, melyek eredményeként szülővárosukat választják későbbi lakóhelyüknek is. A kötődés erősítése már kisgyermekkorban meg kell kezdődjön, s folytatódnia kell a teljes életszakaszon keresztül. Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése Regisztrált vállalkozások száma Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Nyilvántartott álláskeresők száma 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet
Kiinduló érték Érték, mennyiségegység
Célérték Érték, mennyiségegység
Adatmérés forrása
Év
KSH
2006
1.672 db
2016
1.920 db
KSH
2006
266 db
2016
280 db
KSH
2006
110 db
2016
150 db
KSH
2006
742 fő
2016
650 fő
KSH
2006
-2,5
2016
0,5
Év
118
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A tematikus célok megvalósítása esetén a fenti, számszerűsíthető változások várhatók a városban. A kiinduló évet a 2006-os KSH adatok szolgáltatják. Reményeink szerint a regisztrált vállalkozások száma 1.672 darabról egy szolid emelkedő tendenciát követve 2016-ra 1.920 darabra emelkedik, vagyis a bővülés mintegy 13 százalékos. A kiskereskedelmi üzletek száma ugyancsak 2016-ra 266 darabról 280 darabra nő, a bővülés itt tehát 5 százalékos. A vendéglátóhelyek számában komoly, mintegy 26 százalékos bővülést prognosztizálunk, ami elsősorban a városban végrehajtott turisztikai típusú beruházásoknak lesz köszönhető. A célérték így a 2006-os 110-ről 2016-ra 150 darabra nő. Ugyancsak a tervezett beruházások eredményeként jelentős foglalkoztatás bővüléssel is kalkulálunk a településen, így várhatóan a nyilvántartott álláskeresők száma a 2006-os bázisértékről, vagyis 742 főről mintegy 13 százalékos csökkenéssel 650 fő körüli értékre esik vissza 2016-ra. A kedvezőbb feltételek vonzóvá teszik a települést a környező és régiós lakosok számára, minek következében a jelenleg negatív értékű belföldi vándorlási különbözet fokozatosan javul, majd a pozitív tartományba lép át.
119
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városrészi célkitűzések bemutatása A 7-8 éves tematikus célok, és a városrészekre kitűzött területi célok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A városrészi célok teljesülése hozzájárul a tematikus célok teljesüléséhez, de agglomerációjuk nem eredményezi teljes mértékben a tematikus célok megvalósulását. A városrészi szintű célok 2-3 éves időtávra szólnak, így azok az időtáv mértékében járulnak hozzá a középtávú célok teljesüléséhez. A városrészi célok, melyek referenciapontját képezik a későbbi akcióterületi integrált fejlesztéseknek, a következők: Belvárosi városrész – A történelmi belváros funkcióbővítő városképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése; kistérségi szolgáltató- és közigazgatási szerepének bővítése A városrészi cél leírása: A városrészben megvalósítandó komplex és integrált fejlesztések célja a történelmi belváros és a mai városközpont megújítása. A település és vonzáskörzetének életét meghatározó településfejlesztési elképzelések innovatív jellegűek és partnerségen alapulnak, éppen ezért a cél elérése érdekében turisztikai, város rehabilitációs jellegű és infrastruktúrafejlesztési elemeket egyaránt meg kíván Csongrád valósítani. Cél továbbá a város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló település létrehozása. Éppen ezért cél a területen található lakótelep környezeti szempontú fizikai megújítása is. A funkcióbővítés iránya A meglévő funkciók megerősítése a cél: gazdasági-turisztikai, közlekedési, humán szolgáltatási, környezetvédelmi. Mindez a meglévő épített és természeti értékek megőrzésével, továbbfejlesztésével. Célcsoportok A területet a belvárosi idősödő őslakosság és a fiatal, magasan képzett lakosság számára egyaránt élhetővé, szolgáltató baráttá kell tenni. A szabadidős turizmus által a sportot, szabadidős fürdőzést kedvelőknek is célpontja ez a terület. Az ipar révén pedig az ipari vállalkozások és azok alkalmazottainak elvárásait is teljesíteni szükséges. A városrész fejlődésében gyakorlatilag a város és a kistérség – részben az egész régió – teljes lakossága érintett, a gazdasági ágak ipar és turizmus révén a térségi, sőt a távolabbi lakóhelyű befektetni, üdülni vágyók, vállalkozni szándékozók is érintettek. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, szegregátum nem található a területen. Elérhetőség, közlekedés A városrész közlekedési forgalma jelentős, a nyári időszakokban, rendezvények idején esetenként kritikus. Az elérhetőség javítása érdekében egyes utak felújítása feltétlenül szükséges.
120
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Közösségi terület, köztér A városrészen belüli közterületek, közösségi területek sok esetben leromlott állapotban vannak, nem felelnek meg az elvárásoknak. A belvárost érintő fejlesztések egyik fontos eleme e területek megújítása, a helyi lakosok és az ide látogató turisták elégedettségének növelése érdekében.
A városrészi célok megvalósulása változások várhatók a városrészben.
esetén
a
következő
számszerűsíthető
Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Lakónépesség
KSH népszámlálás KSH népszámlálás
A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2001 6780 fő
Célérték Év Érték, mennyiségegység 2010 6350 fő
2001
14,9%
2010
16%
KSH népszámlálás
2001
62,9%
2010
59%
KSH népszámlálás
2001
22,2%
2010
25%
KSH népszámlálás
2001
17,9%
2010
20,5%
KSH népszámlálás
2001
39,9%
2010
35%
Északi városrész – A környezeti értékek megóvása, a város gazdasági motorjának dinamizálása, az alapinfrastruktúra fejlesztése A városrészi cél leírása: A kertvárosias jellegű Északi városrészben található a város ipari parkja, mely továbbra is a befektetők elsődleges célpontja lesz. Az ipari park szolgáltatási színvonalának minőségi szemléletű fejlesztése elsősorban a harmadik szektorban működő vállalkozásokat csábít a területre. Ezáltal nem csak az ipari parkban működő cégek ágazati megoszlása diverzifikálódik, de a bővülésnek köszönhetően a foglalkoztatottság is nő, ezáltal biztosítva részben az itt élők számára az életkörülmények javulását. Az ipari park fejlesztése mellett természetesen cél a városrész fizikai alapinfrastruktúrájának fejlesztése (közút és elkerülő út építése), a területen található felszíni- valamint felszín alatti vizek minőségének fenntartása illetve javítása, a meglévő aktív- és örökség turisztikai potenciálok hatékonyabb kihasználása.
121
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A funkcióbővítés iránya A meglévő funkció megerősítése a cél: gazdasági, közlekedési, humán szolgáltatási, környezetvédelmi. Az ipari park révén a gazdasági funkción belül az ipar megerősítésének igénye ide koncentrálódik. Szociális probléma, szegregáció A városrész területén nem beszélhetünk számottevő szociális problémáról, szegregátum nem található a területen. Elérhetőség, közlekedés A városrész területén nem beszélhetünk számottevő közlekedési problémáról. Közösségi terület, köztér Közösségi szempontból legjelentősebb terület a Piroska János tér, mely a városrészi fejlesztési elképzelések előterében van.
A városrészi célok megvalósulása változások várhatók a városrészben.
esetén
a
következő
számszerűsíthető
Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Lakónépesség
KSH népszámlálás KSH népszámlálás
A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2001 5950fő
Célérték Év Érték, mennyiségegység 2010 5300 fő
2001
16,1%
2010
18%
KSH népszámlálás
2001
58,7%
2010
57%
KSH népszámlálás
2001
25,2%
2010
25%
KSH népszámlálás
2001
6,7%
2010
8%
KSH népszámlálás
2001
50,8%
2010
45%
Déli városrész – A belső társadalmi-gazdasági feszültségek mérséklése, a foglalkoztatás bővítése, jobb, emberibb életkörülmények biztosítása az itt élők számára A városrészi cél leírása: A déli városrész szintén családi házas övezet. A terület déli részén főleg közel 10 hektáros ipari terület található. A városrészben húzódik ugyanakkor az a két terület is, melyeken magas az alacsony státuszú népesség aránya, vagyis fennáll
122
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
a szegregáció veszélye. Kiemelt cél tehát egy integrációs folyamat beindítása, a foglalkoztatás bővítése, új befektetők és beruházók ide csábítása, a szociálisoktatási szolgáltató intézményhálózat működésének hatékonyabbá tétele és az intézményrendszer infrastruktúrájának fejlesztése. A funkcióbővítés iránya A meglévő funkció megerősítése a cél: gazdasági, közlekedési, humán szolgáltatási, környezetvédelmi. Az ipari terület révén a gazdasági funkción belül az ipar megerősítésének igénye e városrészben is megjelenik. Kiemelten fontos továbbá a szociális ellátó rendszer komplex, integrált jellegű fejlesztése. Szociális probléma, szegregáció A szociális problémák a városrészen belül található szegregátumokban koncentrálódnak. Csongrád városa elkészíti az Integrált Városfejlesztési Stratégia mellékleteként a település Anti szegregációs tervét, amely konkrét intézkedésekre tesz javaslatot a szegregáció mérséklése érdekében. Elérhetőség, közlekedés A terület jellemzője, hogy a várost átszelő főközlekedési út északi és keleti irányból is határolja. Az átmenő forgalom így azokon koncentrálódik. A déli terület sajátos helyzetét erősíti a vasúti vonal és a vasútállomás jelenléte, amely egyben a terület és a város alközpontját is jelenti. A városrész vasútállomás környéki részén több helyen közlekedési és az utakat is érintő vízelvezetési problémák vannak. Közösségi terület, köztér A Déli városrész területén találhatóak a város köztemetői, melyek fejlesztése az elkövetkező években fog realizálódni. A városrészi célok megvalósulása változások várhatók a városrészben.
esetén
a
következő
számszerűsíthető
Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Lakónépesség
KSH népszámlálás KSH népszámlálás
A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2001 4100 fő
Célérték Év Érték, mennyiségegység 2010 3900 fő
2001
16%
2010
18%
KSH népszámlálás
2001
54,8%
2010
53%
KSH népszámlálás
2001
29,2%
2010
29%
KSH népszámlálás
2001
7,5%
2010
8,5%
KSH népszámlálás
2001
56%
2010
50%
123
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Csongrád Bokros városrész – önálló településegység
- A külterületi helyzetből fakadó hátrányok mérséklése A városrészi cél leírása: A bokrosi terület alapvetően az előző városrészekhez hasonlóan családi házas övezet. A terület legfontosabb jellemzője a várostól való távolsága és relatív függősége. A városrészben az önállóság és a függőség hatásai keverednek, több esetben azonban utóbbi számít erősebb hatásnak. A városrész komoly erőssége a területétől északra elhelyezkedő nagyüzem által teremtett munkalehetőség, amely számos új lakót vonzott már Bokrosra. A külterületi létből természetesen számos hátrány is származik, ezek kompenzálása a városrészi lakók első számú célkitűzései közé tartoznak. Itt kell elsősorban megemlíteni a hiányzó szolgáltatások elérhetőségének javítását. A funkcióbővítés iránya A meglévő funkciók megerősítése a cél: a gazdasági előnyök kihasználása, a közlekedési, humán szolgáltatási struktúra javítása, a meglévő szolgáltatási kör megőrzése. Szociális probléma, szegregáció A városrészen belül nem található komolyabb szociális probléma, szegregált terület. Elérhetőség, közlekedés A településrész számára a Csongráddal való közlekedési kapcsolat javítása – részben a szolgáltatások kölcsönös elérése érdekében – kiemelt szerepet kap. Közösségi terület, köztér A városrész közterületei jelenleg nem igényelnek fejlesztést. A városrészi célok megvalósulása változások várhatók a városrészben.
esetén
a
következő
számszerűsíthető
Mutatókkal számszerűsített célok Mutató megnevezése
Adatmérés forrása
Lakónépesség
KSH népszámlálás KSH népszámlálás
A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya A lakónépességen belül a 60- évesek aránya Felsőfokú végzettségűek a 25
Kiinduló érték Év Érték, mennyiségegység 2001 1153 fő
Célérték Év Érték, mennyiségegység 2010 1004 fő
2001
14,3%
2010
16%
KSH népszámlálás
2001
58%
2010
57%
KSH népszámlálás
2001
27,7%
2010
27%
KSH népszámlálás
2001
8,3%
2010
9,5%
124
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
éves és idősebb népesség arányában Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
KSH népszámlálás
2001
44,1%
2010
40%
125
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A háromszintű célhierarchia Jövőkép- tematikus célok- városrészi célok
Jövőkép: Csongrád a vizek és a helyi tradíciók harmonikusan fejlődő városa – a régió jelentős történelmi örökséggel rendelkező, polgárai számára vonzó és minőségi életkörülményeket biztosító karakteres kistérségi központja
Tematikus cél: Természeti és kulturális értékekre alapozó turisztikai fejlesztések, vállalkozói potenciálok fokozott hasznosítása
Belváros - városrészi cél: A történelmi belváros funkcióbővítő városképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése; kistérségi szolgáltatóés közigazgatási szerepének bővítése
Északi városrész – városrészi cél: A környezeti értékek megóvása, a város gazdasági motorjának dinamizálása, az alapinfrastruktúra fejlesztése
Tematikus cél: A város társadalmi örökségének megőrzése, a fiatal nemzedékek helyi identitásának erősítése, a település térségi és regionális kapcsolatainak bővítése
Déli városrész városrészi cél:
Bokrosi városrész városrészi cél:
A belső társadalmi-gazdasági feszültségek mérséklése, a foglalkoztatás bővítése, jobb, emberibb életkörülmények biztosítása az itt élők számára
A külterületi helyzetből fakadó hátrányok mérséklése
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.2. A stratégia koherenciája, konzisztenciája A jelen stratégiában rögzített beavatkozások alapvetően összhangban állnak a „Csongrád Város Önkormányzata Pályázati források igénybevételével megvalósítandó kulcsprojektek és fejlesztési programok 2007-2010” című stratégiai dokumentumban rögzített elképzelésekkel, valamint a „Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági és munkaprogram 2007-2010” című dokumentumban rögzített alapelvekkel. Utóbbi dokumentum deklaráltan olyan program, melynek célja, hogy a város fejlődésének üteme fenntartható, életének komfortja biztosítható, a városok versenyében elért pozíciója legalább megtartható, de inkább javítható legyen.
V.2.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A csongrádi városfejlesztési stratégia az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a társadalmi, gazdasági, környezeti adottságokhoz igazodva, a városfejlesztési koncepcióból kiindulva, valamint egyéb (regionális, országos) fejlesztési dokumentumokhoz igazodva készült. A városfejlesztési stratégia komplex képet ad a város továbbfejlesztésére vonatkozóan, a társadalmi igények és a térségfejlesztési célszerűség kompromisszumos egyesítésével, meghatározza azokat az irányokat, amelyek mentén a város középtávú fejlődése megvalósulhat, figyelembe véve valamennyi előzetes tervezési anyagot, valamint a helyi közösség véleményét is. A város településfejlesztési koncepciója és terve természetesen alapját képezi, és irányt szab a városfejlesztési feladatoknak, az ágazati szakmai koncepcióknak. Mindezekre az érvényben levő programokra és lehetőségekre épül jelen stratégia. A Csongrád Város Önkormányzata Képviselőtestületének 259/2003. (XI.21.) Ökt. sz. határozatával jóváhagyott városfejlesztési koncepcióban rögzítettek szerint Csongrád „a sokszínű Európa Tisza parti békés mezővárosa” kíván lenni. E távlati célt a koncepció alapján a következő stratégiai célok mentén kívánja elérni a település: •
a mezővárosi hagyomány pozitív tartalmait modernizáló településépítés, sokszálú társadalomfejlesztés és gazdaságszerkezet megújítás
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
a megújított Tisza parti mezővárosi identitásra alapozva Csongrád térségi pozícióinak és regionális kapcsolatrendszerének kiépítése a régiók Európájában
Fenti stratégiai szintű célok összhangban vannak jelen városfejlesztési stratégiában szereplő középtávú tematikus célokkal, amennyiben ez utóbbiak is a gazdaság dinamizálásában, a helyi értékekre építő fejlesztésekben látják Csongrád további fejlődésének kulcsát és kiemelten kezelik a város társadalmi örökségének megőrzését, valamint Csongrádnak a nemzetközi gazdasági-kulturális vérkeringésbe való bekapcsolódását. A városfejlesztési koncepció a fenti társadalmi-gazdasági fókuszú stratégiai célokat a következő négy tematikus cél mentén látja megvalósíthatónak: •
Mezővárosi életforma – társadalom, környezet kibontakoztatása
•
Karakteres oktatási és képzési kultúra kiépítése
•
Táji, természeti értékek védelme, természeti erőforrások fenntartható hasznosítása
•
Kis és középvállalkozások, családi vállalkozások és családi gazdaságok fejlődését elősegítő gazdaságpolitika érvényesítése
Fenti, városi szinten megfogalmazott tematikus célok jól illeszkednek az IVS városrészi szintű céljaihoz, amennyiben ez utóbbiak is prioritásként kezelik a város gazdaságának dinamizálását, a természeti- és épített örökség megőrzését, a hagyományok ápolását és fenntartható hasznosítását, az itt élők számára minőségi életkörülmények biztosítását valamint a város központi területeinek funkcióbővítő, gazdasági és környezeti célú fejlesztését. A városfejlesztési koncepció az előbb bemutatott tematikus célokra négy prioritástengelyt épít, melyek a következők: •
Mezővárosias életforma – társadalom, környezet kibontakozása
•
Jellegzetes csongrádi oktatás képzési kultúra kiépítése
•
Táji és természeti értékek védelme, fenntartható hasznosításuk
•
Kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlődését elősegítő gazdaságpolitika érvényesítése
A korábbiakban részletesen bemutattuk a városfejlesztési koncepció valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszereinek főbb illeszkedési pontjait. Fenti prioritások esetében a következő fejezetben részletesen, tematikus fókuszban bemutatott tevékenységek jelzik majd a részletes kapcsolódást.
128
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2007-2010 évre vonatkozó „Gazdasági és munkaprogram” alapvető célja, hogy megfogalmazza azokat az alapelveket, prioritásokat, teendőket, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzat sajátos eszközrendszereivel - segítse a népességmegtartó képesség fokozását, - biztosítsa a város és térsége lakói számára fontos intézmények működését (egészségügy, oktatás, stb.) - képes legyen a szolgáltatások színvonalának megtartására, illetve fejlesztésére, - gondoskodjon az infrastruktúra folyamatos fejlesztéséről, - törekedjen az élhetőbb környezet kialakítására, - segítse a vállalkozások létrejöttét és működőképességének megtartását, fejlődését, - segítse a munkavállalók versenyképességét a munkaerőpiacon, - csökkentse a hátrányos helyzetű családok leszakadását, - javítsa a halmozottan hátrányos helyzetű személyek életminőségét, - fokozza a város közbiztonságát. Ezen alapelvek teljesüléséhez a város a következő prioritások keretében megfogalmazott beavatkozások megvalósulását látja elengedhetetlennek: •
Vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdések (ide tartoznak a nem lakás célú ingatlanok, a lakásgazdálkodás, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, konzorciumok, társulások)
•
Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodása
•
Infrastruktúra-hálózat fejlesztés (közúthálózat, közművek,)
•
Szociális és egészségügyi feladatok (Szociális Ellátások Intézménye, Piroskavárosi Idősek Otthona Kht., Dr.Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi Intézmény)
•
Oktatási intézményhálózat
•
Kulturális- és turisztikai fejlesztések (Borfesztivál fejlesztése, egész évet felölelő rendezvénysorozat kialakítása, természeti környezet helyreállítása, stb.)
•
Környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás és hulladékgazdálkodás (Az ISPA program keretén belül megvalósuló regionális szintű korszerű hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, lerakás és szelektív hulladékgyűjtés, hulladékudvarok kialakítása rendszere teljessé teszi az alapvető infrastruktúra feltételrendszerét Csongrádon és térségében)
•
Sport, szabadidő és rekreáció (tornatermek, Ifjúsági Ház fejlesztése, uszoda fejlesztése stb.)
129
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
Közigazgatás és informatika (Elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, melynek során egyik cél a lakosság és vállalkozások elektronikus úton történő tájékoztatása, bevonása a város életébe, ügyei intézésének biztosítása. A másik, a város közintézményei működésének elektronikussá tétele).
•
Kapcsolatok, média közalapítványok (A nemzetközi együttműködést tekintve legnagyobb jelentőséggel bíró hivatalos testvérvárosi kapcsolatok mélyítése, stb.)
•
Térségi együttműködés (Többcélú Kistérségi Társuláshoz kapcsolódó tevékenységi kör diverzifikálása, az együttműködés mélyítése)
V.2.2. A célrendszer koherenciája A városrészekre kijelölt célok illeszkednek a városi szintű tematikus célokhoz, illetve egymáshoz, a célrendszer nem eredményezi zárványok kialakítását. A város tudatosan tervezi a szolgáltatásait és azoknak városi szintű megoszlását. A városrészekre kitűzött célok funkcióbővüléssel járnak. Az egyes városrészekbe tervezett indikatív tevékenységek és a hozzájuk rendelhető funkciók kapcsolatának bemutatásával kívánjuk állításunkat alátámasztani. Az alábbi táblázat összefoglalóan, de szemlélteti a tervezett fejlesztések tevékenységeket és azok kapcsolódásait.
a városrészek azonosításával által megvalósításra kerülő
130
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Indikatív tevékenység megnevezése
Kapcsolódó városrész
Befejezés tervezett időpontja
Kapcsolódó funkció megnevezése
I. Történelmi korok összekapcsolása (XV-XX. század) c. komplex fejlesztési program I.1. Az egyedülálló népi építészeti együttes, a 300 éves halászházak felújítása I.2. Közterületek rendezése I.3. Szent Rókus templom felújítása I.4. Nagyboldogasszony Római Katolikus templom felújítása I.5. Múzeum épület felújítása I.6. Főtér rendezése I.7. Szentháromság téri park rendezése I.8. Művelődési Központ és Városi Galéria felújítása I.9. Református templom felújítása I. 10. Vízrendezéssel összefüggő fejlesztési feladatok, Csongrád város csapadékcsatorna hálózatának felújítása
Belváros
2010
Városi funkció
Belváros Belváros
2011 2011
Városi funkció Közösségi funkció
Belváros
2012
Közösségi funkció
Belváros Belváros
2013 2010
Közösségi funkció Városi funkció
Belváros
2010
Városi funkció
Belváros
2010
Közösségi funkció
Belváros
2010
Közösségi funkció
Belváros, Északi városrész, Déli városrész
2011
Városi funkció
II. Aktív turisztika komplex fejlesztése c. komplex program II.1. Holt-Tisza rehabilitációja II.2. Aranysziget pihenőparkká alakítása II.3. Természeti értékeink feltárása II.4. Kerékpárút fejlesztése a Tisza védtöltésén II.5. Kerékpárkölcsönző kialakítása
Belváros, Északi városrész
2011
Belváros, Északi városrész
2011
Városi funkció
Belváros, Északi városrész
2011
Gazdasági típusú funkció
Belváros, Északi városrész
2011
Városi funkció
Belváros
2011
Városi funkció
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
II.6. Kereskedelmi-, és ifjúsági szálláshelyek fejlesztése II.7. Koronglövészeti pálya megközelíthetősége és fejlesztése II.8. Borturisztikai fogadóhelyek kialakítása II. 9. Horgásztelepek kialakítása
Belváros, Északi városrész
2011
Gazdasági típusú funkció
Belváros, Északi városrész
2013
Gazdasági típusú funkció
Belváros, Északi városrész
2013
Gazdasági típusú funkció
Belváros, Északi városrész
2011
Gazdasági típusú funkció
III. Csongrádi Gyógy- és Termálfürdő fejlesztése c. komplex projekt III.1. Új gyógyászati szárny felépítése III. 2. Új öltöző és kiszolgáló blokk építése III. 3. Új fedett tanuszoda és üzemviteli épületkomplexum létesítése III. 4. A meglévő fedett fürdő teljes rekonstrukciója
Belváros
2011
Közösségi funkció
Belváros
2011
Közösségi funkció
Belváros
2013
Közösségi funkció
Belváros
2013
Közösségi funkció
2013
Gazdasági típusú funkció
IV. Egészségváros projekt IV. 1. „A”, „B” és „C” jelű épületek felépítése
Belváros
V. Geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése V.1. Csongrád gyógyfürdő termálrendszere
Belváros
2013
Gazdasági típusú funkció
További fejlesztési programok Az Anti-szegregációs tervben megfogalmazásra kerülő fejlesztési igények megvalósítsa Tisza-oldali út felújítása Közúti közlekedéssel összefüggő
Déli városrész
2009-13
Belváros, Északi városrész Belváros, Északi városrész,
2011 2012
Városi, közösségi funkció, „soft” tevékenységek, ESZA típusú projektek Városi funkció Városi funkció
132
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
fejlesztések Közterületek és közintézmények akadálymenetesítése Intézményhálózat energiaracionalizálási programja Parkok, zöldterületek, játszóterek építése, felújítása Kossuth tér rekonstrukciója II. ütem Szentháromság tér rekonstrukciója A Piroska János téri piac kialakítása VI. ütem Háztömbök rehabilitációs programja Rendelőintézeti rekonstrukció Ápoló Otthon rekonstrukció
Déli városrész Belváros, Északi városrész, Déli városrész
2012
Városi funkció
2011
Városi funkció
2013
Városi funkció
2013 2013
Városi funkció Városi funkció
Belváros
2012
Városi funkció
Belváros Belváros Belváros
2012 2012 2012
Iskolai épületek felújítása
Belváros
2011
Kollégium rekonstrukció (Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet)
Belváros
2013
Sághy Mihály Ipari Szakközépiskola fejlesztés
Belváros
2013
Városi funkció Közösségi funkció Közösségi funkció Közszféra funkcióinak megerősítését célzó fejlesztések Közszféra funkcióinak megerősítését célzó fejlesztések Közszféra funkcióinak megerősítését célzó fejlesztések
Belváros
2013
Közösségi funkciók
Belváros
2013
Közösségi funkciók
2013
Városi funkció
2013
„Soft” elem
Közművelődési, kulturális célú intézmények fejlesztési program Foglalkozások Háza - Kézműves Ház fejlesztése Információs táblarendszer fejlesztése Meglevő rendezvények fejlesztése, és újabbak meghonosítása
Belváros Belváros, Északi városrész, Déli városrész Belváros Belváros
Belváros, Északi városrész, Déli városrész Belváros, Északi városrész, Déli városrész
133
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Összességében elmondható, hogy a város célkitűzéséveivel összhangban megjelenő funkció bővítési igény modell értékű, hiszen az infrastrukturális beruházások egyszerre koncentrálnak a meglévő funkciók erősítésére és az esetleges hiányosságok pótlására. Mindezt – ahogyan az az akcióterületekhez kapcsolódó fejlesztések bemutatásánál kiderül – számos kisléptékű fejlesztés kiegészíti, amely többnyire valamilyen hibára, vagy probléma gócpontra kívánnak koncentrálni.
V. 2.3. Környezeti hatások értékelése A Csongrádi kistérség környezeti állapota jónak mondható, mivel a rendszerváltás előtti időszakban nem zajlott olyan nagymértékű környezet átalakító ipartelepítés, mely jelenleg potenciálisan környezeti veszélyforrást hordozna magában. A települések legfontosabb feladata, a jelenlegi helyzet szinten tartása, vagy javítása és a jogszabályokban és az Uniós irányelvekben szereplő elvárásoknak való megfelelést biztosító környezetvédelmi beruházások mielőbbi megvalósítása. A települési környezet az emberi civilizáció során létrehozott, a környezeti elemekkel, rendszerekkel, valamint a társadalmi-gazdasági folyamatokkal és a kultúrával szoros kölcsönhatásban alakuló rendszer. Csongrád város megfelelő környezeti minőségének biztosítása, a környezetvédelmi beruházások megvalósítása kiemelt cél. A kitűzött célok, és az azok elérését szolgáló indikatív tevékenységek a környezet állapotában pozitív változást/változásokat eredményeznek. A városkép harmonikusabbá tételének eszköze bármely új zöldfelület létesítése, amely iránt a városban komoly igény mutatkozik. Ezek közül az utcafásítás az, amely a város különféle részeit egységessé foghatja össze. Az utcafásításokat úgy kell elvégezni, hogy a kiemelten fontos szakaszokat kell kijelölni úgy, hogy érintsék a legforgalmasabb utakat, az oktatási-nevelési és kulturális intézményeket, és kapcsolják össze a meglévő és tervezett zöldterületeket, zöldterületi intézményeket. Így a városon belül ökológiai szempontból is értékes, összefüggő rendszer hozható létre. A városi zöldfelületek fejlesztése a ma is megfelelően funkcionáló zöldterületek megtartásán, ápolásán túl egyrészt a meglévő, de nem vagy alig használható zöldfelületek funkcionális meghatározásával (városi közpark, természetszerű közpark, közkert, játszótér) ezt követő fejlesztésével, másrészt új városi zöldterületek kialakítására alkalmas, de jelenleg más célra használt vagy feltáratlan területek kijelölésével lehetséges. A város tágabb értelemben vett központi területe zöldfelületekkel jól ellátott, ahol a fontos városi funkciókat betöltő zöldterületek megtartása a feladat. A város külterületén megtalálható védett természeti értékek megőrzése érdekében a környezet védelméről és a természet védelméről szóló törvényekben és a kapcsolódó jogszabályokban foglaltakkal összhangban szabad csak a különböző fejlesztési elképzeléseket kidolgozni és megvalósítani. A környezettudatosság érvényre juttatása – az egészséges élettér biztosítása érdekében – a mindennapok feladatává kell, hogy váljék.
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A közlekedési hálózatok bővítése hozzájárul a megfelelő térségi munkamegosztás elősegítéséhez, a hosszú távú versenyképesség lehetőségének megteremtéséhez, az elmaradott területek felemelkedéséhez, növeli a közlekedési biztonságot. Rövid- és középtávú intézkedések A környezeti károk mérséklését, a környezet állapotának javítását a 20072008-as akciótervi időszakban is kiemelt célként tűzte ki a város vezetése. Ennek megfelelően 2007 év első félévében belterületi csapadékvíz hálózat fejlesztés témakörben mintegy 200 millió forint támogatást nyert az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán a város. A következő időszakban a tervek között szerepel a szennyvíz tisztító telep bővítése mintegy 480 millió forintos költségvetéssel, egy holtág rehabilitációs program lebonyolítása, körülbelül 350 millió forint bekerülési költséggel, valamint az illegális szemétlerakó hely megszüntetése. Csongrád Város Önkormányzatának gesztorsága mellett valósul meg továbbá az Európai Unió Kohéziós Alapjából (ISPA – Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) finanszírozott Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Program. Dél-Alföld legnagyobb beruházásában 3 megye – Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád megye – 82 települése, 110 ezer háztartása és 345 000 lakosa érintett. Vagyis a projektben Magyarország összes településének mintegy 2,5%-a, az ország lakosságának pedig 3,5%-a vesz részt. A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Program részeként összesen 23 db környezetvédelmi célokat szolgáló létesítmény készül: épül 2 hulladéklerakó (Kiskunhalason és Felgyőn), 3 hulladékválogató (Vaskúton, Kiskunhalason és Felgyőn), 1 hulladékátrakó állomás (Kalocsán). Ezenfelül 4 komposztáló telepet alakítanak ki (Vaskúton, Kiskunhalason, Felgyőn és Kalocsán), 13 településen pedig hulladékudvarok épülnek majd (Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csongrád, Jánoshalma, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kecel, Kiskőrös, Soltvadkert, Sükösd). A beruházás összértéke 11,2 Mrd Ft, ami az országban jelenleg futó hasonló 12 hulladékgazdálkodási program közül az egyik legnagyobb: a homokhátsági projekt értéke az átlagos projektérték kétszeresét teszi ki. Ezen felül a projekt költségeinek 75%-át az Európai Unió állja, ami a Magyarországon futó hulladékgazdálkodási projektek között a legmagasabb elnyerhető támogatás.
135
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.3. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése A következő táblázatban összefoglaltuk azokat az indikatív tevékenységeket (projektelemeket), amelyeket az önkormányzat a 2007-2013 közötti időszakban meg kíván valósítani. Minden indikatív tevékenység kapcsán megjelöltük a megvalósítás pontos helyét, az érintett városrészt, a tevékenység tervezett ütemezését, a szükséges forrásokat.
136
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Akcióterületek és tervezett akcióterületi projektek Csongrád városában 2007-2013 között
Akcióterület
I. Belvárosi akcióterület
Projektelem, tevékenység megnevezése Történelemi korok összekapcsolása (XV-XX század)
Csongrádi Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése, a termálkutak felszíni infrastrukturális fejlesztése. Geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése Közúti közlekedéssel összefüggő fejlesztések Közterületek és közintézmények akadálymenetesítése Intézményhálózat energiaracionalizálási programja Kollégium rekonstrukció és tornaterem (Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet)
Közművelődési, kulturális célú intézmények fejlesztési program (művelődési ház, mozi, Foglalkozások Háza –
Városrész és a megvalósítás pontos helyszíne
A megvalósítás tervezett időpontja
Forrásszükséglet
2009-2010
1,25 Mrd Forint
2009-2010
1 Mrd Forint
2009-2011
500 Millió Ft
2009-2015
400 millió Ft
Belvárosi városrész
2008-2015
400 millió Ft
Belvárosi városrész
2008-2015
800 millió Ft
Belvárosi városrész
2010-2015
1,3 Milliárd Ft
Belvárosi városrész
2010-2015
200 millió Ft
A Belvárosi városrészen belül a Gőzhajó, Zsinór, Dob, Kereszt, Szentesi, Hársfa Bökényalj utcák, valamint a Tisza-part töltés által határolt terület A Belvárosi városrész területén belül a Gyógyés Strandfürdő területe (Fő, Dob és Erzsébet utca által határolt terület) Belvárosi városrész teljes területe Belvárosi városrész, Szentesi, Kereszt, Fő, Arany, Gyöngy, Öregvár, Hársfa, Muskátli utcák
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kézműves Ház) Online közigazgatási ügyintézési portálok kialakítása és számítógépes hálózat fejlesztése a csongrádi Polgármesteri Hivatalban
II. Egészség-város akcióterület
Egészségváros projekt
Bökényi lakásprogram Rendelőintézeti rekonstrukció
III. Bökényi akcióterület
Sághy Mihály Szakközépiskola fejlesztése – TISZK kialakítása Termálrendszer fejlesztéstermálkút kialakítása Szociális városrehabilitáció
IV. Piroska-városi akcióterület V. Borturisztikai akcióterület
A Piroska János téri piac kialakítása VI. ütem Iskolafejlesztés Óvodafejlesztés Parkfelújítás Borturisztikai fejlesztés a Csongrád bor Kft. területén Kis-Tisza vízfelület kezelése
VI. Sport akcióterület
VII. Ipari park akcióterület
Kisréti parti sétány kialakítása – Aranysziget pihenőerdő létrehozása Serházzugi Holt-Tisza fejlesztése Sporttelep fejlesztése Közműfejlesztés: út, gáz, csatorna, parkolók, világítás
Belvárosi városrész, Városháza A Belvárosi városrész Bökényalj utca és Tiszapart töltés találkozásától déli irányba eső terület. Belvárosi városrész, Bökényi terület Belvárosi városrész, Bökényi terület, Gyöngyvirág utca Belvárosi városrész, Bökényi terület Belvárosi városrész, Bökényi terület Belvárosi városrész, Bökényi terület Északi városrész, Piroska tér és környéke Északi városrész Északi városrész Északi városrész Déli városrész, Aradi, Rigó Sándor utca Aranysziget-holtág és tőle délre eső terület
2009-2013
200 millió Ft
2010-2015
8 Mrd Ft
2010-2015
500 millió Ft
2009-2010
600 millió Ft
2009-2013
300 millió Ft
2009-2010
500 millió Ft
2010-2015
800 millió Ft
2010-2015
50 millió Ft
2010-2015 2010-2015 2010-2015
900 millió Ft 400 millió Ft 600 millió Ft
2009-2010
100 millió Ft
2009-2010
550 millió Ft
Aranysziget-holtág és tőle délre eső terület
2010-2012
Belváros déli része
2010-2015
550 millió Ft
Belváros déli része Északi városrész, Ipari Park területe
2010-2015
400 millió Ft
2010-2015
200 millió Ft
300 millió Ft
138
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Akcióterülethez közvetlenül nem kapcsolódó fejlesztések Az Anti-szegregációs tervben megfogalmazásra kerülő fejlesztési igények megvalósítsa Aktív turisztika komplex fejlesztése Hulladékgazdálkodási program (ISPA támogatás igénybevételével) Vízrendezéssel összefüggő fejlesztési feladatok, Csongrád város csapadékcsatorna hálózatának felújítása Tisza-oldali út felújítása Külterületi utak építése Külterületi villany hálózat kiépítése Ivóvízminőség javítás Temető rekonstrukció Parkok, zöldterületek, játszóterek építése, felújítása Oktatási intézmények informatikai fejlesztése Iskolai épületek felújítása Kollégium rekonstrukció (Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet) Meglevő rendezvények fejlesztése, és újabbak meghonosítása Természetvédelmi területek fejlesztése Környezetvédelmi és természetvédelmi program
Déli városrész, 1. és 2. számú szegregátum területe
2009-2013
2009-2015 Hulladéktelep
2002-2009
Csongrád-Bokros, Északi, Déli városrész
2008-2010 2009-2010
Csongrád-Bokros, déli városrész lovastanya
2009-2020
Csongrád, külterületek
2010-2020
Csongrád város Déli városrész
2009-2015 2010-2015
Csongrád város területe
2009-2020
Csongrád város területe
folyamatos
Csongrád város területe
folyamatos
Belvárosi városrész
2010-2015
Csongrád város
2008-2015
Nagyrét, Bokros-puszta, Aranysziget
2009-2020
Csongrád város
2009-2010
139
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Csongrád város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában meghatározott akcióterületek elhelyezkedése
140
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az akcióterületi fejlesztések priorizálása és rövid bemutatása A fent felsorolt akcióterületek és fejlesztések közül a település számára legfontosabb, legjelentősebb és egyben elsőként lebonyolításra kerülő fejlesztések a Belvárosi akcióterületen kerülnek lebonyolításra. Amint a táblázatból látható, Csongrád a 2007-2013-as időszakra 7 fejlesztési akcióterületet jelölt ki: • • • • • • •
I. Belvárosi akcióterület II. Egészség-város akcióterület III. Bökényi akcióterület IV. Piroska-városi akcióterület V. Borturisztikai akcióterület VI. Sport akcióterület VII. Ipari park akcióterület
A város egészének és az egyes városrészeknek a helyzetelemzése mentén kerültek kijelölésre azok a fenti kiemelt területek és gócpontok, melyek problémáinak kezelése indukálja a városi élettérnek a megújulását és a város fejlődését A kijelölt akcióterületek mind jellegükben, mind területileg, mind az igényelt fejlesztés és alapvető funkció tekintetében különböznek. Csongrád tekintetében – messzemenően figyelembe véve a város hosszú távú és tematikus célkitűzéseit – a Belváros városrészen belül található Belvárosi akcióterület lett legfontosabb fejlesztési területként megjelölve. Az akcióterületek mellett a program meghatározza azokat az akcióterületi fejlődéshez közvetlenül nem köthető fejlesztéseket is, melyek lebonyolítása jelen pillanatban prognosztizálható. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az egyes akcióterületeket és a kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket.
I. Belvárosi akcióterület Az akcióterület a Belváros városrészen belül helyezkedik el, annak jelentős részét felöleli, azonban nem fedi le teljes egészében, annak ellenére sem, hogy egyes beruházások (például „Közterületek és közintézmények akadálymenetesítése”) esetében a megvalósítás helyszíneként a teljes akcióterület lett megjelölve. Csongrád 2007-2013 közötti fejlesztéseinek középpontjában a város közép- és hosszútávú stratégiai céljainak szempontjából a Belvárosi akcióterületen megvalósítandó beruházások állnak. Az ezen a területen tervezett változtatások és generatív jellegű fejlesztések elsődleges célja, hogy megindítsa a város többi területének fejlődését, ki tudja szolgálni ezt a fejlődést és megfelelő alapot biztosítson a hosszútávú fejlesztési célok eléréséhez is. A fejlesztés középpontjában az akcióterületen belül az alapvetően turisztikairekreációs célokat szolgáló gazdasági, városi, közösségi és közszféra funkció együttese áll. E funkciók erősödéséhez több kapcsolódó projektelem is
141
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
hozzájárul, elsősorban az elsőként felsorolt „Történelemi korok összekapcsolása” című funkcióbővítő típusú városrehabilitációs projekt. Az akcióterületen belül tervezett projektelemek egy része a teljes városrészt, vagy annak jelentős részét érinti (pl. Geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése, Közterületek és közintézmények akadálymenetesítése), míg másik részük csak egy-egy probléma gócpontra koncentrál. A területen belül lebonyolításra kerülő beruházások közül a város közép- és hosszútávú elképzelései között kiemelt helyet kap a „Történelemi korok összekapcsolása (XV-XX század)” nevet kapott projektelem. A projekt célja a történelmi belváros és a mai városközpont megújítása. A település és vonzáskörzetének életét meghatározó településfejlesztési stratégia innovatív jellegű és partnerségen alapul. Keresi az előremutató kitörési pontokat, prioritásokat határoz meg annak érdekében, hogy a város történelmi múltját megtartó, mégis új, komfortos és jól funkcionáló település jöjjön létre. A fenntartható fejlődés érdekében Csongrád város vezetése ezért egy több ütemben megvalósítandó város-rehabilitációs program végrehajtását tűzte ki célul, amely kedvező feltételeket teremt a magánberuházások ösztönzésére a célterületen. Ennek révén e településrész tartós fejlődési pályára kerülhet. A Fő utca típusú városrehabilitációs projekt azon épített örökség utókor számára történő megőrzését célozza, amely végigkíséri történelmünket a XV századtól napjainkig. Így városunk méltó lehet a vendégek fogadására és a jövő nemzedéke is megismerheti majd elődei hagyományait. A projektelemek státusza: Rendelkeznek építési engedéllyel, újraengedélyeztetések folyamatban, illetve a Főtér rekonstrukciónál tervezés folyamatban van. A beruházás során az alábbi létesítmények, épületek, közterek újulnak meg: 1.) Az egyedülálló népi építészeti együttes, a 300 éves halászházak felújítása • Vendégházak 10db • Vendéglátó hely kialakítása 2.) Közterületek rendezése • Útburkolatok helyreállítása • Közvilágítás rekonstrukciója • Gátsétány kialakítása világítással 3.) Szent Rókus templom felújítása 4.) Nagyboldogasszony Római Katolikus templom felújítása 5.) Múzeum épület felújítása 6.) Főtér rendezése 7.) Szentháromság téri park rendezése 8.) Művelődési Központ és Városi Galéria felújítása 9.) Református templom felújítása
Ugyancsak a Belvárosi akcióterületen megvalósuló projektelem a „Csongrádi Gyógyés Strandfürdő fejlesztése, a termálkutak felszíni infrastrukturális fejlesztése”.
142
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Csongrádi Gyógy és Strandfürdő megújítása az aktív turisztikai fejlesztéscsomag részét képezi kiegészítő szolgáltatásként, annak megvalósítása szakaszolt fejlesztéssel történhetne. Az aktív turisztikai kínálatunk alapvetően a természetes és mesterséges vizeinkre alapozott, de a természetes vizek az év egy rövidebb szezonjában kevésbé vehetőek igénybe, így kiegészítésképpen termálkincsünket így hasznosítani tudná. Az első finanszírozási ciklusban a 33,3 méteres medence kerülne kialakításra a hozzá szükséges gépészeti, technológiai fejlesztésekkel. Télen fedetté alakíthatóra tervezett, hogy a kistérség lakosait, sportolóit energiatakarékos módon, komfortosan ki tudja szolgálni. A megújítás tartalmazza második ütemben a központi blokk megújítását, egy 25 méteres fedett medence kialakítását is. A fejlesztések során elsőként az új gyógyászati szárnyat kell felépíteni, mivel minden más épület elhelyezése feltételezi az új öltöző és kiszolgáló blokk meglétét, amelyet viszont a jelenlegi gyógyászati létesítmények helyén kell elhelyezni Ezt követően mindenképpen az új öltöző és kiszolgáló blokk építésével kell foglalkozni, mivel minden strand, illetve fedett fürdő és tanuszodai funkcióhoz tartozó öltöző itt kerülne megtelepítésre. Minden egyéb későbbi fejlesztés ugyanis feltételezi ennek a blokknak a létét. A fedett tanuszoda létesítése kerülhet megvalósításra ezt követően, hogy minél kevesebb ideig álljon fenn a fürdőben az az állapot, hogy a régi tanuszoda megszüntetése után ne lehessen a tanmedence igénybe vétele iránt jelentkező igényt kielégíteni. Az üzemviteli épületkomplexum (új) létrehozása az új fedet tanuszoda létesítésével egy ütemben lenne telepíthető. A csongrádi fürdő fejlesztésével kapcsolatban kidolgozott fejlesztés utolsó ütemeként határoztuk meg a meglévő fedett fürdő teljes rekonstrukciójának a feladatát. A projekt státusza: tervezés folyamatban Az akcióterület fejlesztési körébe tartozik a „Geotermikus kaszkád-rendszer tervezése és kiépítése” című projektelem, amely a város területén üzemelő alábbi termálrendszerek kiépítését tűzte ki célul: 1. Csongrád gyógyfürdő termálrendszere 2. Bökényi városrész fűtését ellátó termálrendszer 1. Csongrád városi gyógyfürdő: A kút gyógyvíz minősítésű, de energetikai célú vízfelhasználás is van, medencék vizének melegítésére, épületek fűtésére. A kútból a vízkitermelés gravitációs úton van megoldva, tároló medencés gyűjtés utáni nyomásfokozó rendszerrel, illetve a medencék irányába közvetlen bevezetéssel. A kúton a kútfej korszerűtlen, a kitermelés nem teszi lehetővé a vízigényekhez igazodó szabályozást, nincs kiépített mérő – szabályzórendszer. A kút utolsó felújításának becsült időpontja az 1980–as évekre tehető.
143
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A többirányú hasznosítás és szabályozás hiánya miatt csúcsvízigények kielégítése nem biztosított. Korábbi fejlesztési tervek alapján elképzelés volt a Bökényben üzemelő termálkúttal való összekötése a fürdő termálrendszerének, ami kettős célú: • a bökényi termálkút fűtési célú felhasználása után a visszatérő víz további hasznosítása, • fürdő melegvíz-ellátási igényének biztonságosabbá tétele, költségcsökkentés. A bökényi fűtési rendszer esetleges többlet kapacitás hasznosítása érdekében kiépített vezetékrendszer és a fürdő vezetékrendszerének összekötéséhez mintegy 400 méter vezeték megépítése szükséges. Ez lehetővé tenné közös visszasajtoló kút üzemeltetését is. 2 . Bökényi városrész termálrendszerének korszerűsítése, fejlesztése A városrészben épült tömblakásokból 517 db van távfűtési rendszerben ellátva, fűtés, HMV biztosítás. A rendszer ellátása eredetileg központi kazánházon keresztül történt földgáz üzemű kazánokkal. 1986–87 évben állami fejlesztési támogatással épült a rendszer termálfűtési energia hasznosításához 1 db 2094,5 m mélységű termálkút, melynek a fúráskori vízhozam jellemzői szabad kifolyáson 70 m3/óra vízhozammal 70 CO-os hőmérsékletű termálvíz. A termál rendszerre, a kazánház előtt került rácsatlakoztatásra 1 iskola és 1 egészségház, amelyek saját kazánházzal is rendelkeznek, így részükre csak a termálvíz átadása történik. 1996-ban a város szerződést kötött a GEOPOWER KFT-vel – Budapest, Tömörkényi u. 6. sz. – azzal a céllal, hogy a kút vízhozamát megnövelve az így keletkező többlet hőmennyiséget a városközpont területén 16 intézmény és 180 tömblakás fűtésére hasznosítja. Számítások szerint ezzel évente 600 – 800 ezer m3 gázmennyiség megtakarítás érhető el. Ennek érdekében megépült több mint 2.500 m fűtési távvezeték - előremenő – visszatérő és hőcserélők beépítésével a rendszerbe be lett csatlakoztatva 5 közintézmény. Ezek is saját kazánházzal is rendelkeznek. A vállalkozó által végzett kútátalakítások nem biztosították a szükséges vízmennyiséget, így az új rendszer teljes körű üzemeltetése megfelelő mennyiségű termálenergia hiányában nem volt biztosítható. Az energia ellátásban elsőbbséget élvez a Bökényi lakótelep fűtése, vízellátása. A rendszer gazdaságos üzemeltetése azért sem volt biztosítható, mert természetesen fűtési időszakokban a fűtési hőigény egyszerre jelentkezett az egész területen. Az elképzelés helyességét az is igazolja, hogy az 1997 évi próbaüzem idején az intézményi rendszeren a „kevés” hőenergia hasznosítás mellett a rendszer 1.209.000 MJ geotermikus hőmennyiséget hasznosított. A kúton különböző célú „kísérleti jellegű” munkavégzések folytak. Kúttisztítás többlet a vízmennyiség érdekében, kettős hasznosítás érdekében „kettős kút „termelő – visszasajtoló kialakítás. Végül a műszaki beavatkozások nem jártak sikerrel. A kút vízhozama és hőmérséklete a 2002-es évre olyan mértékben lecsökkent, hogy a Bökény városrész ellátása is veszélybe került. Ezért a kutat a GEOPOWER KFT és a VIKUV szakmai véleményei alapján a tulajdonos Önkormányzat felújíttatta. A felújítás fő munkavégzései: új vízadó rétegek
144
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
bekapcsolása, felső 1.100 m-ben lévő hidegebb vízadó réteg kizárása. A felújítás eredményeként a kút vízhozama 80 m3/ óra 80 CO . A kútból kitermelt víz hőmérséklete a 2006 –os évtől folyamatosan csökkent, jelenleg 68 -69 CO. A vízkitermelés terepszint alá süllyesztett szivattyúkkal ráfolyásos üzemmódban biztosított, a kitermelt mennyiség a mindenkori vízigényhez igazodva frekvenciaváltós szivattyúszabályozással változik. A termálrendszer csurgalékvizének hőtartalma az ennek hasznosítására kiépített kertészeti telepen történik, ahol 10-15 fő foglalkozatását biztosítja. A cél az EU-s szakpolitikákhoz igazodva a termálvíz komplex energiahasznosítása, víztakarékosság. Ennek érdekében megfelelő hidrológiaigeofizikai-geokémiai monitoring-rendszer megvalósítása, víz-visszasajtolási lehetőség kihasználása. – amely biztosítja a vízbázis védelmét, utánpótlását és megakadályozza elszennyezését. Csongrád rendezési terveiben szereplő Bökényi városrész, tervezett új létesítményeknek és városközponti közintézményeket érintő hőigény gazdaságos, biztonságos, környezetvédelmi szempontokat is kielégítő kiszolgálása. A kialakítandó termálközmű-rendszer biztonságos üzemet biztosít a fenti létesítmények kiszolgálásában, lehetővé téve a maradék hő mezőgazdasági célú hasznosítását is. Ehhez szükséges a meglévő rendszer felülvizsgálata, fejlesztése, új termálkút és visszasajtoló-kút létesítése, meglévő rendszer tulajdonviszonyinak rendezése, műszaki és engedélyes tervek elkészíttetése, engedélyeztetés és a megvalósítás. A projekt tevékenységei: • Tervezés • Engedélyeztetés • A meglévő rendszer felülvizsgálata • Kutak és hozzátartozó kútgépészet felújítása, vezérlés automatizálása, • Két termálrendszer összekötése • Új termálkút létesítése • Visszasajtoló kutak létesítése A környezeti hatásvizsgálatok mindkét esetben magukban foglalják a termálkutak és geotermikus rendszerek telepítése esetén kötelező és szokásos víztest-vizsgálatot, geológiai-, hidrológiai-, talajszennyezési-, talajmechanikai-, botanikai-, zoológiai környezeti hatások vizsgálatát a létesítési és üzemeltetési beruházási szakaszokra is. Az engedélyeztetési eljárások pedig magukban foglalják a teljes kiviteli terv tartalmára szóló vízjogi és környezetvédelmi létesítési engedélyek megszerzését, a megfelelő közműegyeztetésekkel és szakhatósági állásfoglalásokkal. A Belvárosi akcióterület lényeges, kapcsolódó projekteleme a „Közúti közlekedéssel összefüggő fejlesztések”. A projekt célja: A város belterületén lévő utak burkolatának kiépítése, útkorszerűsítések, közterületek átépítése, csomópont rekonstrukciók és további fejlesztések megvalósítása.
145
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A projekt indoklása: A korábban kidolgozott útkorszerűsítési programnak megfelelően a források függvényében, és később meghatározandó évenkénti ütemezésben indokolt a közúti közlekedéssel összefüggő fejlesztések megvalósítása. A projekt részletezése: • Útkorszerűsítések • Közterületek átépítése • Csomópont rekonstrukciók (körforgalom) • Parkoló építések • Járdarekonstrukciók • Kerékpárutak építése • Mozgáskorlátozottak részére akadálymentesítés • Kresztáblák szükség szerinti megújítása
A Belvárosi városrész területén több átfogó, a terület jelentős részét érintő projektelem is lebonyolításra kerül. Ezek közé tartozik a „Közterületek és közintézmények akadálymenetesítése”, az „Intézményhálózat energiaracionalizálási programja”. Az akcióterületen kiemelt figyelem irányul a humán szolgáltatási rendszer modernizálására, így a tervek szerint az elkövetkező években sor kerül a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet kollégium rekonstrukciójára, a „Közművelődési, kulturális célú intézmények fejlesztési program”-on belül a művelődési ház, mozi, Foglalkozások Háza – Kézműves Ház fejlesztésére, valamint online közigazgatási ügyintézési portálok kialakítására és a számítógépes hálózat fejlesztésére a csongrádi Polgármesteri Hivatalban.
II. Egészség-város akcióterület Az akcióterület a Belvárosi városrészen belül a Bökényalj utca és Tisza-part töltés találkozásától déli irányba eső területen található. A fejlesztések alapvetően a gazdasági funkció kialakításához kapcsolódnak. A tervezett Egészségvárost három, egymás szolgáltatásaira épülő, egymás szolgáltatásait kiegészítő épületcsoport alkotja. A tervezett épületcsoportok: • • •
„A” jelű épület – apartman szálloda „B” jelű épület – gyermek rehabilitációs központ „C” jelű épület – idősek otthona
A projekt sikeres megvalósítása szempontjából a vidék számos kedvező adottsággal rendelkezik, vizekben gazdag, a megvalósítás színhelye közvetlen közelében folyik a Tisza, átellenben a Körös torkolatával. A felszíni vizek mellett a terület gazdag termál- és gyógyvizekben. A városban jelenleg is működik gyógyfürdő. Kedvezőek a természeti viszonyok, magas a hőmérséklet, a térségben a legmagasabb a napfényes órák száma. Kimagaslóak a kulturális értékek. Mindezek alapján a vidék vonzó szárazföldi és vízi turisztikai területté válhat.
146
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Projekt státusza: • Megvalósíthatósági tanulmány rendelkezésre áll, • tervezés folyamatban, szakhatósági egyeztetések folynak.
III. Bökényi akcióterület A Bökényi akcióterület a Belvárosi városrész Bökény területén található. A terület legjelentősebb funkciója a lakófunkció, ennek köszönhetően a fejlesztések markáns részei is e funkció erősítésére szolgálnak. A korábban megkezdett lakásprogram folytatásaként újabb lakófunkciójú épületek felújítását tervezi a város, amely mellett új elemként szociális városrehabilitációs projekt is lebonyolításra kerül a területen élő lakosság és az infrastrukturális környezet komplex fejlesztése érdekében. A lakófunkciót érintő felújítások mellett fontos kapcsolódó cél a közösségi funkciót erősödését szolgáló humán-infrastruktúra fejlesztése. Ezek között az akcióterületen jelentős projektelemnek számít a „Rendelőintézeti rekonstrukció”. A projekt célja: A Dr. Szarka Ödön Egyesített Egészségügyi Intézmény (Gyöngyvirág u.5.) rekonstrukciója és bővítése. A projekt indoklása: A Rendelőintézet ellátási területe a városi és a körzeti feladatok ellátásán kívül a nyári idegenforgalmi szezonban a térségbe látogató turisták és a tervezett „egészségváros projekt” egészségügyi ellátását is biztosítja. Csongrád Város Önkormányzata eseti pályázati és saját források igénybevételével az előző években megkezdte a Rendelőintézet rekonstrukcióját. A rekonstrukció folytatása, és új épületrészek kialakítása nagyon fontos feladat, mivel a szakmai követelmények a több telephelyen történő ellátás összevonását indokolják. A Rendelőintézet felépítése óta átfogó felújítás nem történt. Az akcióterületen található középfokú oktatási intézmény, a Sághy Mihály Szakközépiskola fejlesztése – TISZK kialakítása is a terület kiemelt jelentőségű projektje. A tervek szerint az iskola továbbfejlesztésére a Megyei Önkormányzattal közös, azt segítő, támogató projekt keretében kerül sor. Az intézményben a Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése során építési szakmacsoportra új tanműhely csarnok kerülne létesítésre 800m²-en, amit eszközbeszerzés egészítene ki.
IV. Piroska-városi akcióterület Az akcióterület az Északi városrész területén található, a városrész legjelentősebb fejlesztési területe az elkövetkező évek során. Az itt kialakítandó piaci terület a város északi részének új központjaként a város egyik alközpontjaként funkcionálhat.
147
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A terület fejlesztésének középpontjában tehát – a gazdasági funkciót erősítendő – Piroska János téri piac kialakításának VI. üteme áll. A projekt célja: A meglévő piaci feltételek javítása a fedett Vásárcsarnok megépítésével. A projekt indoklása: A piaci eladói-vevői igények indokolják, hogy fedett Vásárcsarnok épüljön, melyhez a parkolási és egyéb kiszolgálói feltételeket a korábbi beruházásokkal már megteremtette a város. Az akcióterület kiegészítő projektelemei között meg kell említeni az alapfokú oktatási intézmény, valamint az óvoda rekonstrukcióját, valamint a park felújítását.
V. Borturisztikai akcióterület Az akcióterület a Déli városrészen belül található az Aradi, Rigó Sándor utcákban. A fejlesztés középpontjában a Csongrádbor Kft. területén megvalósítandó borturisztikai fejlesztés áll. Bár a lebonyolításra kerülő projekt alapvetően turisztikai jellegű és hatású, egyértelműen köthető a városrész gazdasági funkcióihoz, elvárt hatása egyértelműen a közvetlen terület, de egyben a városrész gazdasági életének élénkülésében is meg fog mutatkozni.
VI. Sport akcióterület Az akcióterület a Belvárosi városrész déli területén található, középpontjában a városi sportpályák találhatóak. Az akcióterület kijelölésekor alapvető szempont az azonos funkcióhoz, a sport és rekreációhoz való kapcsolódás volt. A város adottságai sport és turisztikai szempontból kiemelkedők (Tisza, Körös, Köröstorok, Holt-Tisza, kerékpárutak, nemzeti park területei). A város versenysportja országosan és nemzetközi szinten elismert eredményeket mutat (Kajak-Kenu, Evezés, Vízilabda, Karate, Tánc, Úszás és Triatlon sportágakban). A városi szabadidős és tömegsport rendezvények országosan ismertek és vonzzák a látogatókat a városba. Ezek egyben sajátos marketingértéket is képviselnek, a közösségi érdekeket figyelembevételével, a tőke számára vonzerőt jelentő fejlesztési pontként is figyelmet érdemelnek, több jelenleg futó állami és uniós programhoz kapcsolódóan. A város kitörési pontja lehet az aktív turisztikához kapcsolódóan a kerékpáros, vízi és horgász turizmus. E téren is nagyon jók a város meglévő adottságai, mely a kerékpárút hálózat további fejlesztésével, valamint a vízi sportok infrastruktúrájának fejlesztésével válhat igazi idegenforgalmi vonzerővé. A meglévő létesítmények karbantartása és fejlesztése elengedhetetlenül szükséges az igazi fejlődéshez. A sporttelep és sportpálya infrastruktúra javítása, létesítmények fejlesztése az alábbi elemeket foglalja magába: • A Sport utca közvilágításának tovább építése, legalább az aszfaltút végéig.
148
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• • • • • •
A környezetvédelmi és ÁNTSZ előírásoknak megfelelő nyilvános WC kialakítása, a régi elbontása. Az önkormányzati tulajdonú, de a Kajak - Kenu Club által használt öltöző felújítása (beázó tetőszerkezet, WC). A régi labdarúgó öltöző felújítása (esetleg vállalkozó által), vagy elbontása. A meglévő kézilabda pálya felújítása (műfüves borítás, bekerítés). A sportpálya végében lévő gazos terület kitakarítása, (homokos strandfoci és strandröplabda pálya kialakítása). Az atlétika pálya salakjának folyamatos karbantartása, magasugró hely újbóli kialakítása.
A sporttelep tervezett fejlesztése mellett az Aranysziget-holtág és tőle délre eső területen kerül megvalósításra a Kis-Tisza vízfelület kezelése, a Kisréti parti sétány kialakítása – Aranysziget pihenőerdő létrehozása és a Serházzugi HoltTisza fejlesztése.
VII. Ipari park akcióterület Az akcióterület az Északi városrész északi területén található ipari park területét öleli fel, a kijelölés logikája egyértelműen a gazdasági funkció erősítése, az ipari terület fejlesztése volt. Az Ipari Park betelepítésének és az ott működő vállalkozások működési feltételeinek folyamatos javítása az infrastruktúra teljes körű kiépítésével, egyéb sajátos önkormányzati eszközökkel a terület logikus és szerves fejlesztési irányvonala. Jelenleg az Ipari Park területén lévő vállalkozások száma 18, melyből az Önkormányzat tulajdonában lévő területen a Csongrád Városi Víz és Kommunális Kft, a Városgondnokság, valamint a Horal Kft., mint bérlő található. A területek a fentiek kivételével a vállalkozások tulajdonában van. Az Ipari park területén lévő vállalkozások profilja széleskörű. A városi intézmények közüzemi szolgáltatással, míg a vállalkozások fémárú kereskedelem, ital nagykereskedelemmel, légtechnikai termékek gyártásával és szerelésével, vízmérőóra gyártással, szerszámgépgyártással, famegmunkálással foglalkoznak. A területen a megfelelő működés érdekében elengedhetetlen a közművek fejlesztése, azaz a parkon belüli út, gáz, csatorna hálózatok fejlesztése, parkolók kialakítása, a világítás kiépítése és modernizálása.
Anti-szegregációs program
A település elkészítette az Anti-szegregációs tervet. A terv részletes városi, városrészi, valamint a KSH és önkormányzati adatok alapján meghatározott szegregált területek helyzetelemzésére épül.
149
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az Anti-szegregációs terv program fejezete részletesen bemutatja a szegregáció visszaszorítását elősegítő intézkedéseket. A tervezett beavatkozások egyaránt tartalmaznak infrastrukturális jellegű felújításokat, építéseket, valamint ESZA típusú, képzési és foglalkoztatási projekteket.
150
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
V.4. A stratégia megvalósíthatósága V.4.1. Ingatlangazdálkodási terv Csongrád város gazdálkodásában a gazdasági iroda vezetésével zajlik az ingatlanok felmérése, ezek hasznosításának megtervezése. Az IVS elkészítésével lehetőség nyílik rá, hogy az ingatlangazdálkodásban komplexebb szemléletet érvényesítsünk, illetve kövessünk, mivel nem csupán a gazdasági, hanem mélyebb társadalmi összefüggések is nyomon követhetővé válnak. A fejlesztések alapjául a város meghatározott, és IVS-ben rögzített céljai szolgálnak, az ingatlanvagyon fejlesztésében pedig ennek nyomán célzottan kerülnek értékesítésre a városi ingatlanok. Nem csupán a város ingatlangazdálkodásában, hanem minden más ágazatában is meghatározó szerepet játszanak azok a kulcsberuházások, melyek köré a további fejlesztések indukálódnak. Várhatóan 4 olyan kulcsberuházás várható, melyek szervesen illeszkednek a településszerkezet szövetébe, ugyanakkor erős hatást gyakorolnak a közvetlen környezetükön kívül Csongrád egészére is. Az ingatlangazdálkodás szempontrendszerében a város stratégiai céljaihoz illeszkedő ezen beruházások olyan alapot képeznek, melyek révén 5-8 évre meghatározhatóak az értékesítés és a hasznosítás elvárásai. Az ingatlanok fejlesztésében különíthetjük el.
funkcionálisan
az
alábbi
csoportokat
Ipari park, bokrosi ipari terület Az ipari beruházások révén Csongrád valódi értékteremtő erővel, munkahelyekkel és bevétellel rendelkezik, melyek alapvetően biztosítják a városi foglalkoztatottság egészséges megoszlását. Az ipari fejlesztések kapcsolódóan szatellit beruházásokhoz vezetnek, ezért a város minden eszközzel támogatja az ipari típusú beruházásokat. Belvárosi fejlesztések A belváros rekonstrukciója, integrált fejlesztése hatalmas mértékben segíti elő a szolgáltatói szektorhoz tartozó fejlesztéseket, növeli a város népességmegtartó képességét, hozzájárul a vonzó települési környezet kialakításához. A belvárosi ingatlanok forgalomképessége növekszik, az értékesés megtorpan, a központ keresettsége növekszik. Egészségváros Az egészségvároshoz kapcsolódó 6-8 Mrd Ft összegű beruházás befektetői szándék szerint elsősorban a belváros élhetőségének javításához kapcsolódik. A belváros rekonstrukciója, „megszépítése” révén a befektetők hajlandóak beruházás megkezdésére, így a belváros eddig kevéssé kihasznált keleti oldalán olyan, a város egész gazdálkodására kiható fejlesztés várható, mely nem csupán az adott városrész, de a térség egészét is érinti. Az önkormányzati ingatlanvagyon környékre eső része a beruházás megkezdéséig zárolva van, így a város egyrészt jobb pozícióból várhatja a fejlesztések révén jelentkező vásárlásokat, valamint tervezetten, és irányítottan képes a közvetett
151
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
fejlesztésekre hatást gyakorolni, hogy azok az akcióterület és a város céljaihoz integráltan kapcsolódjanak. Aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések A város elkötelezte magát az aktív turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások koncentrálása mellett. Ennek eredményeként a Tisza-part, a Kőrös-torok, valamint a Serházzugi holtág olyan hurkot képez Csongrád körül, melyben az aktív turizmus szabad, természetes vizekhez, és természeti környezethez kapcsolódó főbb elemei mind nagyobb szerepet kapnak. Ezen hurok mentén folyamatosan és konzekvensen folyik az ingatlanok célirányos hasznosítása, valamint terveinkben szerepel az elaprózott telkek folyamatos felvásárlása, a természetes hurok folytatása. Forgalomképtelen ingatlanok A város tulajdonában lévő forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok (kerékpárút, oktatási intézmények, szociális ellátóhelyek, kulturális és sportlétesítmények, közszolgálati funkciót ellátó épületek) az ingatlangazdálkodásban más, nem vagyoni jellegű szempontokkal szerepelnek. Az ebbe a körbe sorolt ingatlanok a város tulajdonában maradnak, ugyanakkor fenntartásuk forrásokat köt le, melyekről az önkormányzatnak kell évről évre gondoskodnia, ezért hosszú távú stratégiaként megjelenik ezen ingatlanok működtetésének, fenntartásának gazdaságossági vizsgálata alapján egy olyan korszerűsítési és funkció-összevonási terv, mely egyrészt javítja az ingatlanok, intézmények feltételrendszerét, másrészt úgy biztosítja gazdaságos működtetést, hogy a lakossági felhasználói igények ne csorbuljanak. A funkcióváltás egyik példája lehet a TISZK, melyben a megye szakképzési intézményeinek kapacitásai ésszerű összevonásra kerülnek, így az oktatásból felszabaduló területek várhatóan turisztikai hasznosításra kerülnek. Az ingatlanok fejlesztésében különíthetjük el.
területileg
az
alábbi
csoportokat
Belváros A belvárosban található ingatlanok, melyek értékesítésében és fejlesztésében közvetlen és jelentős szerepet kap a DAOP 5.1.2/A pályázati kiírásból megvalósuló fejlesztés. A tervezett beruházások feljavítják a települési környezetet, ezáltal jelentős megtartó, ill. vonzerőt gyakorolnak a már betelepedett és a betelepülni szándékozó szolgáltatásoknak. A belvárosban elsősorban a szolgáltatói szektorhoz kapcsolható fejlesztések játszanak szerepet, a bankszektor, a vendéglátás, a kiskereskedelem, szabadidős szolgáltatások, valamint a közfunkciót ellátó intézmények, melyek nem csupán a város, hanem az egész kistérség kiszolgálói. Külső városrészek A többi városrész fejlesztései elsősorban a lakófunkcióra épülnek, valamint az ehhez kapcsolódó közvetlen helyi szolgáltatásokra. A területi szempontú ingatlanfejlesztésben elsősorban a lakosságot kiszolgáló mindennapi funkciók fejlesztése várható, az önkormányzati ingatlanok esetén (óvoda, iskola, helyi közszolgáltatások, parkosítás, játszóterek kiépítése…), így az ingatlanok gazdálkodását illetően is elsősorban ezeket a szempontokat kell érvényesíteni. Pl. a régi malom épületének lakásokká való átalakítása és hasznosítása.
152
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Külterületi fejlesztések A rendezési tervben külön szabályozott területek ágazati lehatárolás szerint részben önkormányzati tulajdonban maradva, részben eladásra kerülve szabályozottan hozzájárulnak a turisztikai, ipari hasznosítási funkciókhoz. A földterületek 1/2, 2/3 arányát értékesítve, a vállalkozói tőke bevonásával jut az önkormányzat olyan fejlesztési forrásokhoz, melyek révén a tulajdonban maradt területek megfelelő ágazati hasznosítása, és hosszú távú bevételi tervek elérése is biztosítottá válik. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok részletes listáját az IVS-hez csatolt „ingatlangazdálkodási terv melléklete” tartalmazza.
V.4.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési kézkönyve a városrehabilitációs programok esetében a következő ilyen típusú eszközök használatát támogatja: • • • •
Tervalku Városmarketing Nem pénzügyi ösztönző rendszerek Adókedvezmények a magántőke mobilizálása érdekében
Csongrád önkormányzatának ugyan jelenleg nincs ezen tevékenységet rendszerbe foglaló stratégiája, ugyanakkor egyes elemeit esetenként alkalmazza, illetve az IVS-hez kapcsolódó fejlesztések megvalósításakor egyértelműen alkalmazni fogja. A nem fejlesztési jellegű tevékenységeket az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő olyan elemekként értelmezzük, amelyek önmagukban nem nevezhetőek egyértelműen fejlesztő típusú tevékenységekként, a stratégia lebonyolítását azonban nagymértékben segítik, nélkülük annak lebonyolítása nem működhetne megfelelően. Csongrád város az Integrált Városfejlesztési Stratégia sikeres végrehajtása érdekében a következő, nem fejlesztési jellegű, rendszerbe épített tevékenységek alkalmazását tervezi: Stratégia-, projekt- és pályázatmenedzsment: Az IVS menedzsmentjéhez kapcsolódó, annak célkitűzéseit szem előtt tartó menedzsment szervezeti rendszer kiépítése. Ennek révén az egyes projektek (illetve pályázati kezdeményezések) tervezése és lebonyolítása nem önálló, eseti fejlesztésekként, hanem a város középtávú elképzeléseit figyelembe vevő, megfelelően koordinált, stratégiai szemlélet alapján történhet.
153
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Városmarketing ösztönzése: Az elkövetkező években – részben az egyes számú akcióterülethez kapcsolódó fejlesztések részeként – elkészül Csongrád városmarketing stratégiája. Helyi, kistérségi és térségi együttműködések erősítése, az érdekérvényesítő képesség növelése: Elsődleges feladatunk a Csongrádi kistérség településeivel való együttműködés és a közös érdekek felismerését segítő kommunikáció kialakítása és erősítése. Emellett – távolabb tekintve – a környező, Tisza-menti településekkel szükséges a kapcsolatok és a közös stratégiai gondolkodás alapjainak megerősítése. Helyi kötődés és a lokálpatriotizmus erősítése: A városunkban élő lakosság helyi kötődésének erősítése nem egyszerűen egy lehetőség, hanem egyértelmű kötelességünk. A népesség csökkenésének tendenciáit látva olyan intézkedésekre van szükség, melyek a felnövekvő generációk számára vonzó lehetőségeket és életkörülményeket teremtenek. El kell érnünk, hogy a régió és az ország felsőoktatási intézményeiben végzett fiataljaink visszatérjenek városunkba, s hogy az itt élők ne más településeken keressék a jobb életkörülményeket kínáló lehetőségeket. Mindezek elérése érdekében fontosnak tartjuk a helyi hagyományok ápolását segítő hagyományőrző rendezvények rendszeres megtartását és az ehhez kapcsolódó iskolai és városi versenyek rendezését. Nélkülözhetetlennek tartjuk a civil szervezetek megerősödésének elősegítését (részben pályázati lehetőségeik támogatását helyi civil pályázati alap létrehozásával) és a velük való kapcsolat megerősítését. A magasan kvalifikált szakemberek városunkba vonzása érdekében lokális ösztöndíj programot szándékozunk indítani.
V.4.3. Partnerség bemutatása A különböző szakpolitikai területek koordinációja Csongrád 2005. évben elkészítette a városrendezési tervét. A dokumentum elkészítése során az abban foglalt fejlesztési elképzeléseket a megbízó és megbízott folyamatosan leegyeztették az érintett szakhatóságokkal. A munkát Csongrád Város Polgármesteri Hivatala folyamatosan ellenőrizte, gondozta és a szükséges egyeztetéseket koordinálta. Az önkormányzat munkatársai, valamint a különböző szakterületeket magukba foglaló irodák hatékonyak részt vettek a dokumentum kidolgozásában. Ez elsősorban az elemzésekhez szükséges adatbázisok előállításában, valamint a részdokumentumok ellenőrzésében nyilvánult meg. Jelen stratégiai program előkészítése tágabb értelemben már 2001-ben megkezdődött, hiszen ekkor indultak a városrendezési terv elkészítéséhez
154
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
kapcsolódó első egyeztetések. A tervezésbe a város bevonta a település lakosságát, civil szervezeteket, gazdasági szereplőket. Az alábbiakban röviden felvázoljuk az elmúlt időszak egyeztetési folyamatainak eseményeit. A magánszféra és a közszféra közti koordináció Az Integrált Városfejlesztési Stratégia munkaverziója 2008. április 8-án felkerült a város honlapjára. 2008. április 15-én partnerségi egyeztető fórum megtartására került sor a lakosság részére az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésével kapcsolatban. Az ehhez kapcsolódó emlékeztetőt a mellékletek tartalmazzák. 2008. április 23-án partnerségi egyeztető fórum megtartására került sor a lakosság és a település vállalkozói részére az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésével kapcsolatban. Az ehhez kapcsolódó emlékeztetőt a mellékletek tartalmazzák. A partnerség fenntartása A kialakított partnerségi kapcsolatok 3 intézkedési szinten és idődimenzióban kapcsolódnak a város integrált stratégiai programjának lebonyolításához: • •
•
A partnerszervezetek részt vesznek/vettek a stratégia kialakításában, egyeztetésében, véleményezésében. A stratégia elemeiként szolgáló intézkedések és konkrét projektek lebonyolításában számítunk a kompetens szakpolitikai szereplők, szervezetek, intézmények, cégek és személyek közreműködésére, támogató együttműködésére. Az IVS lebonyolításának ellenőrzése, monitoringja megköveteli a nyilvánosság és a partnerség elveinek való megfelelést. Ennek érdekében a tervezett ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat, illetve azok egy részét az önkormányzattól független szereplőnek kell elvégezni, míg a városnak gondoskodnia kell az eredményeket folyamatos társadalmasításáról.
V.4.4. Szervezeti elvárások A városfejlesztés jelenlegi szervezetrendszere A városfejlesztés témaköre alapvetően a polgármester hatáskörébe tartozik, az önkormányzaton belül a kapcsolódó feladatok és tevékenységek a városgazdasági, valamint a mérnöki iroda által vannak ellátva. Jelenleg Csongrád városában az alábbi irodák foglalkoznak pályázati- és projekt menedzsmenttel: Városgazdasági Iroda tevékenysége: • költségvetési gazdálkodási, • adóztatási, • vagyongazdálkodási, -nyilvántartási, • beruházási feladatok. Mérnöki Iroda tevékenysége:
155
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• • •
építés- és egyéb műszaki hatósági, településtervezési, településrendezési, kommunális és városüzemeltetési, környezet- és természetvédelmi feladatok.
A tervezett városfejlesztési menedzsment-szervezet bemutatása Csongrád város az IVS-ben tervezett stratégiai fejlesztések lebonyolításának menedzselésére nem kíván önálló, önkormányzati többségű tulajdonú gazdasági társaságot kijelölni. A program menedzsmentjét a fentiekben bemutatott két iroda szakembereinek részvételével, a megfelelő és szükséges feladatkörök, kompetenciák és felelősségi körök kialakításával kívánjuk biztosítani. Ez a megoldás egyrészt költséghatékonyabb megoldást, másrész egyszerűbb irányítást tesz lehetővé. A menedzsment szervezet tevékenységi köre A stratégia megvalósításának kezdetét követően kialakításra kerül az az önkormányzaton belül létrehozandó szervezeti egység (Városfejlesztési Iroda), amely alapvetően a városfejlesztési projektek, szélesebben értelmezve az IVS, azaz a település középtávú fejlesztési stratégiája megvalósításának menedzsmentjét fogja ellátni. A szervezet az alábbi tevékenységeket fogja végezni: • • • • •
• • • • • •
•
•
Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás, projektlebonyolítás és megvalósítás támogatása, projektbeszámolók, jelentések) A fejlesztések pénzügyi hátterének biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, hitel ügyintézés) Akcióterületi terv(ek) és megvalósíthatósági tanulmányok készítése és felülvizsgálata Partnerségi koordináció: civil, gazdasági és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Társadalmasítás, társadalmi partnerség: a lakosság bevonása, folyamatos tájékoztatása a tervezett és folyamatban lévő fejlesztésekről, az IVS lebonyolításáról. Az előkészített projektet véleményeztetése, társadalmasítása A közterületek fejlesztéséhez kapcsolódó rendezési munkák irányítása (tervezés, kivitelezés ügyintézése, ellenőrzése) kommunális és városüzemeltetési feladatok ellátása A fenntartási kötelezettségek felügyelete, koordinációja Forrásteremtés: pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása Ingatlangazdálkodási koordinációs tevékenység (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése) Terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele) A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése)
A menedzsment szervezettel szemben elvárt kompetenciák
156
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A megfelelő feladatellátás érdekében a menedzsmentet ellátó szervezetnek az alábbi kompetenciákkal kell rendelkeznie: • • •
•
Megfelelő, komplex városrehabilitációs projektek és a teljes program lemenedzselésére alkalmas szakemberek alkalmazása A szervezetben szerepelnie kell műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereknek A szervezetet vezető személynek az elengedhetetlen program- és/vagy projektmenedzsment ismeretek mellett a fenti kompetenciák közül legalább eggyel rendelkeznie kell A szervezetnek jól körülhatárolt szervezeti egységként kell működnie, az önkormányzatnak való pontos beszámolás érdekében szükséges a felelősségi körök és feladatok pontos rögzítése és szabályba foglalása
A menedzsment szervezet önkormányzathoz való kapcsolódása A menedzsment szervezet az önkormányzatnál alkalmazásban álló, szakmailag megfelelő tapasztalattal és végzettséggel rendelkező szakemberekből fog felépülni. Vezetője a Stratégiai menedzser az Önkormányzat és a polgármester felé közvetlen beszámolással tartozik, munkáját a jegyző közvetlen felügyelete alatt látja el. A szervezet hatékonysága A menedzsment szervezet és az IVS lebonyolítás hatékonyságának elősegítése érdekében biztosítani szükséges az indikátorok folyamatos mérésének lehetőségét. A teljesítés és egyéb körülmények vizsgálatának függvényében kerül megítélésre a megbízott szervezet hatékonysága.
Fentiek figyelembe vételével a város a 2007-2013 közötti időszakra elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtása érdekében olyan menedzsment szervezetet hoz létre, amely nem csak az integrált városrehabilitációs projekt lebonyolításáért felelős, hanem lehetőségek szerint a teljes stratégia lebonyolításában hathatós szerepet játszik.
V.4.5. Településközi koordináció mechanizmusai A településközi koordináció megvalósítására elsősorban a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása keretében van lehetőség. A társulás tagja a Csongrádi Kistérség valamennyi települése. A településközi együttműködések keretében számos feladatellátás és fejlesztési tevékenység valósul meg. A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által ellátott feladatok: • Közoktatás • Pedagógiai szakszolgálat • Szociális ellátás • Idős korúak bentlakásos ellátást biztosító intézménye • Szociális alapszolgáltatások: közösségi ellátás, támogató szolgálat, nappali, szociállis étkezetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, tanyagondnoki szolgálat • Gyermekvédelmi szakszolgálat • Belső ellenőrzési feladata
157
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• •
Egészségügy (orvosi ügyelet is) Területfejlesztés
Az alábbiakban röviden vázoljuk az önkormányzatok által a Társulásra átruházott azon területfejlesztési feladat- és hatásköröket, melyek érinthetik Csongrád Integrált Városfejlesztési Stratégiáját: • •
•
•
Vizsgálja és értékeli a kistérség társadalmi, gazdasági és környezetei helyzetét, adottságait. Kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcióját, illetve annak figyelembevételével készített területfejlesztési programját, ellenőrzi azok megvalósítását. Koordinálja a kistérségben működő társulások és más – a területfejlesztésben érdekelt szervezetek együttműködésé, együttműködik az állami és civil szervezetekkel. Folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökségekkel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel, a fejlesztési szükségletek és a bevonandó helyi források feltárása érdekében
A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása által létrehozott közoktatási integráció során a kistérség általános iskolái egyetlen egyesített közoktatási intézménybe tömörültek. Csongrád a kistérség településeivel és a szomszédos Szentes városával egyezteti fejlesztési elképzeléseit és közös elképzelések mentén valósítja meg azokat.
V.4.6. A stratégia megvalósításának monitoringja Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a képviselő-testület hagyja jóvá. A stratégia felülvizsgálatát kétévente célszerű elvégezni, az időközi teljesítéseket és az ezekhez kapcsolódó célértékek alakulását a kijelölt felelős a közgyűlés elé terjeszti. A mutatók időarányos felülvizsgálata, illetve az új városrészi célokhoz új mutatók hozzárendelése ugyancsak szükségessé válhat ekkor. A stratégia készítését – és célszerűen annak felülvizsgálatát is – az önkormányzat végzi, szakmai partner szervezetek bevonásával. A felülvizsgálatnak mindenképpen ki kell terjednie a rövid távú városrészi célok módosítására, az indikatív tevékenységek, ezen belül az akcióterületek esetleges módosulásának jelölésére. Négy-öt évente aktuálissá válhat a városi szintű célok felülvizsgálata és aktualizálása is. Csongrád város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és annak eredményességét a képviselő-testület évente értékeli. A monitoring szervezet az önkormányzat számára félévente elkészíti az egyes városrészekben folyó fejlesztési tevékenységekről szóló tájékoztatóját. Az indikátorok (lásd „A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása” fejezetet) folyamatos nyomon követése és elemzése mellett kétévente kérdőívekre alapozott felmérés készül a város lakossága és a vállalkozók körében, amelyet célzott interjúkkal is ki kívánunk egészíteni. Az eredményeket az önkormányzat
158
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
döntéshozó testületei értékelik és a lakosság is megismerheti a városi honlapon és a nyomtatott sajtón keresztül. A Stratégia szempontjából rendkívül lényeges és elengedhetetlen szakmai lépésnek tartjuk az IVS teljes, átfogó ismertetését és oktatását az önkormányzat városfejlesztéssel (is) foglalkozó munkatársai, valamint mindazok számára, akik megvalósításában szerepet vállalnak.
159
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Anti-szegregációs terv
Melléklet Csongrád város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához
160
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
TARTALOM
BEVEZETÉS – AZ ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV FELÉPÍTÉSE .......162
I. II.
ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV ...............................................................162
1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében
162
A település általános demográfiai, foglalkoztatási jellemzői ....................................................164 Az egyes városrészek bemutatása.....................................................................................................165 Oktatás .........................................................................................................................................................170 A város infrastrukturális jellemző.......................................................................................................176 A városban folyamatban lévő telep-felszámolási programok ..................................................177 Szociális helyzet ........................................................................................................................................177
2. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése 179 III. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM .......................................................183 Városi szintű beavatkozások
183
3.2.Beavatkozások a szegregátumokban
184
3.3.Egyéb releváns beavatkozások
187
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK .....................................................................190
161
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
I.
Bevezetés – az Anti-szegregációs terv felépítése
Az integrált városfejlesztési stratégia keretén belül kidolgozandó Antiszegregációs terv csak egy, de igen fontos részét képezi a települési esélyegyenlőségi program kidolgozásának. Az Anti-szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét egy adott településen. Az Antiszegregációs terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve ahol előrehaladott állapotban van, és a fentiek szellemében kidolgozzon a szegregáció oldására irányuló programokat. Az Anti-szegregációs terv alapvetően 3 fő fejezetre tagolódik: a város egészére vonatkozó helyzetelemzésre, a szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzésére és az Anti-szegregációs program megfogalmazására. Az anti-szegregációs terv keretében továbbá bemutatjuk a program végrehajtásában terveink szerint közreműködő partnereinket is. Az anti-szegregációs terv elkészítéséhez alapvetően két adatbázis adatállományát használtuk fel: támaszkodtunk a 2001. évi népszámlálás tematikusan kapcsolódó adataira, valamint az önkormányzati nyilvántartásokból elérhető adatokra.
II.
Anti-szegregációs terv
1. Helyzetelemzés az alacsony státuszú koncentrációjáról a város egészének tekintetében
népesség
területi
A következőkben táblázatosan bemutatásra kerülnek azok a mutatók, melyek alapján a szegregátumokat települési szinten meghatároztuk. A szegregált területek kijelölésének megkönnyítése érdekében a KSH a kötelezően megrendelt adatszolgáltatás részeként megküldte az IVS-t készítő városok részére a városi szegregátumokat tartalmazó kartogramot (ezt a dokumentum II.2 fejezetében mutatjuk be részletesen). A KSH abban az esetben jelöl ki szegregátumot, ha a kritikus terület lakosságnagysága meghaladja 2001-es népszámlálási adatok alapján - az 50 főt. A város egészére vonatkozó részletes helyzetelemzést az IVS vonatkozó fejezete tartalmazza. Az alábbi analízis célja, hogy a város egészét, a városrészeket és a szegregátumként meghatározott területet összehasonlítsa.
162
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
1. táblázat: A 2001-es Népszámlálás adataiból előállított mutatók Antiszegr.ter._1. Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 014 évesek aránya Lakónépességen belül 1559 évesek aránya Lakónépességen belül 60x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Csongrád összesen
Belvárosi városrész
Déli városrész
Északi városrész
Bokros
Külterület
(Kemény Zs.u. Katona J.u. mindkét oldala - településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya)
Antiszegr.ter._2. (vasúti pálya - Vadnai u. - Segesvári u. településhatár - Szív u. településhatár - Bihari J. u. Kéttemető u.)
18.787
7.950
3.100
5.598
426
1.713
152
365
15,5
14,9
16,0
16,2
14,3
15,8
27,6
24,4
59,6
62,9
54,8
58,7
58,0
56,8
54,0
63,8
24,8
22,2
29,2
25,2
27,7
27,4
18,4
11,8
27,7
20,4
33,9
30,1
26,3
47,1
67,1
67,8
11,2
17,9
7,5
6,7
8,3
3,1
1,2
0,5
8.383
3.492
1.313
2.265
192
1.121
53
133
37,9
16,6
49,6
43,7
21,9
81,8
79,3
88,7
46,1
40,9
49,6
49,5
38,9
56,9
75,6
70,0
18,5
12,4
23,8
21,2
14,6
32,3
59,8
54,1
49,3
55,0
45,3
46,0
54,8
38,0
23,0
28,9
47,5
39,9
56,0
50,8
44,1
58,0
69,2
65,8
18.512
7.778
3.066
5.546
430
1.692
153
364
*(azon aktív korúak, akik a népszámlálás személyi kérdőívének a 13. kérdésére nem jelölték meg a 10-es választ) Forrás: KSH, 2001. évi népszámlálási adatok
163
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Csongrád város esetében szegregátumként az alábbi területek kerültek kijelölésre a KSH népszámlálási adatok alapján: 1. számú szegregátum Határoló utcák: • (Kemény Zs.u. - Katona J.u. mindkét oldala - településhatár - Zöldfa u. vasúti pálya) 2. számú szegregátum Határoló utcák: • vasúti pálya - Vadnai u. - Segesvári u. - településhatár - Szív u. településhatár - Bihari J. u. - Kéttemető u.) A szegregált terület részletes bemutatásával és a kapcsolódó adatok elemzésével a dokumentum III. fejezetében foglalkozunk.
A település általános demográfiai, foglalkoztatási jellemzői A település területe 174 km2 (17.389 ha), lakossága 2006 decemberében 17.983 fő, amely a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest mintegy 5,04%-os csökkenést mutat. Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a Csongrádot érintő visszaesés többszörösen meghaladja a megyei átlagot. E tény jelentőségét növeli az is, hogy a megyében található 9 város közül Csongrádot érintette legsúlyosabban a népességveszteség, míg a második legkedvezőtlenebb helyzetben a közeli Szentes van 4,2%-os csökkenéssel. Csongrád térségét vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy a kistérségben jelentősen magasabb a 60 évesnél idősebb lakosság aránya, mint a megye egész területén. Ez az érték 2001-ben 25,45% volt, ami azt mutatja, hogy a lakosság egynegyede a legidősebb korcsoportba tartozik – a kérdés foglalkoztatási szempontból is jelentőséggel bír, hiszen feltételezhetően az idős lakosság nagy arányban az inaktívak közé tartozik, ugyanakkor a kistérségi és városi lakosság fogyásának is egyik magyarázatául szolgál. A későbbiekben a természetes fogyás témájával külön foglalkozunk. A kistérségi adatokat elemezve ugyancsak jelentős különbséget fedezhetünk fel az aktív korúak arányában: a megyei értékhez képest 4,5%-kal marad el a kistérség e korcsoport tekintetében. Csongrád városát közelebbről megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az idős lakosság jelenléte a kistérségi arányoknak megfelelően igen magas (24,82%), a pozitívum a megyéhez képest 4%-ot meghaladó. A 0-14 éves korosztályba tartozók lakosságon belüli aránya a megyei, kistérségi és városi adatok esetében nem mutat komoly eltérést, ugyanakkor a 15-59 évesek aránya a kistérségihez közeli, tehát a megyeitől jóval alacsonyabb értéket mutat. Mindent összevetve kijelenthető, hogy a település lakossága folyamatosan csökken, ezen túlmenően pedig viszonylag kedvezőtlenül alakul a lakosság kormegoszlása is. A népességfogyás legfontosabb okaként elemzésünk eredményeként a természetes fogyás folyamatát nevezhetjük meg. A demográfiai elemzés végén rövid kitekintést teszünk város lakosságának nemzetiségi hovatartozás szerinti tagozódására. A 2001-es népszámlálás során a
164
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint sorolták be a lakosságot az egyes nemzetiségi kategóriák közé. Ez alapján megállapítható, hogy Csongrádon a 18.937 fős lakosságból 193 fő (1%) tartozik a hazai kisebbségek közé, ebből a legjelentősebb arányt a cigány kisebbséghez tartozók képviselik 101 fővel (a teljes népesség 0,53%-a). Az álláskeresők aránya 2000 és 2007 évek között a városban 5-7% között ingadozott. A legmagasabb értéket 2006-ban (6,48%), majd 2007-ben (6,37%) mérték. 2003 óta folyamatos emelkedésnek lehetünk tanúi, amely 2007-ben megállt és minimális mértékben csökkent. A Csongrádi kistérség szerényebb képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint megyéje, itt ismét Szeged húzó hatását kell kiemelni. A többi csongrádi megyei kistérséghez képest azonban jók az eredményei: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (9,2%) és érettségizettek aránya (29,9%) például csak a Szegedi és Hódmezővásárhelyi kistérségben magasabb. Csongrád városa a kistérségnél valamennyi vizsgált kategóriát szemlélve kedvezőbb képet mutat. A kistérségi székhely a megye városai között az érettségizettek arányában (33,9%) csak Szeged (54%), Hódmezővásárhely (36,9%), Szentes (34,6%) és Makó (34,6%) mögé szorul, míg a diplomások tekintetében (11,2%) csak Szeged (20,7%) előzi meg Csongrádot.
Az egyes városrészek bemutatása Az Integrált Fejlesztési Stratégia a következő városrészeket azonosítja be Csongrádon: •
• • • • • • •
•
• • •
Belváros városrész A városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 7.950 fő volt. A városi népesség nyilvántartó szerint 2007-ben a városrészben 6794 fő lakott. Határoló vonalak: Sport u. Szentesi u. Kereszt u. Dob u. Zsinór u. Gőzhajó u. Gátsétány És az e lehatárolástól keletre levő részek a városhatárig Északi városrész A városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 5.598 fő volt. A városi népesség nyilvántartó szerint 2007-ben a városrészben 6158 fő lakott. Határoló vonalak: Móra Ferenc rakpart Gőzhajó u. Zsinór u.
165
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
Fő u. Széchenyi u.
•
Déli városrész A városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 3.100 fő volt. A városi népesség nyilvántartó szerint 2007-ben a városrészben 4150 fő lakott.
• • • • • •
•
• •
Határoló vonalak: Széchenyi u. Fő u. Dob u. Kereszt u. Szentesi u. Sport u. És az ettől a határvonaltól délre levő részek a városhatárig Bokros városrész A városrész lakossága a KSH 2001-es adatai alapján 426 fő volt. A városi népesség nyilvántartó szerint 2007-ben a városrészben 1041 fő lakott. Határoló vonalak: Külterületen elhelyezkedő önálló településegység Csongrád – Tiszaújfalu – Tiszaalpár útvonalon, Csongrádtól mintegy 10 km-re Észak-Nyugati irányban
A fentebb meghatározott településrészeken kívül jelentős lakosság él a városon kívüli külterületi, tanyás részeken. A 2001-es népszámlálás alapján generált adatokból látható, hogy az IVS-ben kijelölt városrészek közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a Belvárosban a legalacsonyabb (20,4%), míg a Déli városrészben a legmagasabb (33,9%). Az Északi városrészben ez az arány 30,1 százalék. Bokroson a mutató 26,3 %, városi szinten pedig 27,7 %. Ha a felsőfokú végzettségűek arányát vizsgáljuk a 25 éves és idősebb népesség arányában, azt látjuk, hogy ismét a Belvárosban a legmagasabb ez az érték (17,9%), míg az Északi városrészben a legalacsonyabb (mindössze 6,7%). A Déli városrészben ez az arány 7,5, míg Bokroson 8,3 százalék. Városi szinten ugyanez a mutató 11,2%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a Belvárosban 40,9 százalék, míg ugyanez a mutató a Déli városrészben már közel 50 százalék (49,6%). Az Északi, valamint a Bokros városrészekben az arány 49,5 és 38,9 százalék. A városi mutató e tekintetben 46,1 százalék. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül a Belvárosban 55 százalék, míg a Déli városrészben a legalacsonyabb, itt 45,3 százalék.. Az Északi városrészben illetve Bokroson ez az arány 46 és 54,8 százalék. A városi mutató 49,3 százalék. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a Belvárosban ez a mutató 39,9 százalékos, míg a Déli városrészben már 56 százalék, ami a legmagasabb érték a Külterületen mért 58 %-tól eltekintve. Az Északi városrészben, valamint Bokroson az arány 50,8 és 44,1 százalék.
166
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Ha a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányát vizsgáljuk az aktív korúakon belül, azt tapasztaljuk, hogy ismét a Déli városrészben a legmagasabb az arány (23,8 %), míg a Belvárosban 12,4 százalék, az Északi városrészben 21,2 százalék, Bokroson pedig 14,6 százalék ez az arány. A városi szintű érték 18,5 százalék. 2007-ben az Északi városrészben az önkormányzat adatai szerint 209 fő (8,9 százalék) részesül LFT-ben, 75 fő (3,2 százalék) rendszeres szociális segélyben és 177-en (7,6 százalék) kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 37 fő (a lakások számához viszonyítva 1,58 %). A Belvárosi városrészben 2007-ben az önkormányzat adatai szerint 155 fő (5,4 százalék) részesül LFT-ben, 67 fő (2,3 százalék) rendszeres szociális segélyben és 138-an (4,8 százalék) kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 47 fő (a lakások számához viszonyítva 1,63 %). 2007-ben a Déli városrészben az önkormányzat adatai szerint 131 fő (9 százalék) részesül LFT-ben, 57 fő (3,9 százalék) rendszeres szociális segélyben és 127-en (8,8 százalék) kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 19 fő (a lakások számához viszonyítva 1,32 %). A Bokros városrészben 2007-ben az önkormányzat adatai szerint 73 fő (29 százalék) részesül LFT-ben, 21 fő (8,4 százalék) rendszeres szociális segélyben és 32-en (12,8 százalék) kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 7 fő (a lakások számához viszonyítva 2,81 %). A Déli városrész lakossága tehát idősebb a város egyéb területén élő lakosságnál, összességében alacsonyabb iskolai végzettségű és a városon belül a legkedvezőtlenebb foglalkoztatási és jövedelmi helyzetben van.
A KSH 2001-es adatai szerint az alacsony komfortú lakások aránya a legmagasabb, itt 49,6 százalék, míg a Belvárosban 16,6, az Északi városrészben és Bokroson pedig 43,7 és 21,9 százalék. Most tekintsük át egyenként a városrészek főbb jellegzetességeit. A Belvárosi városrész történelmi és mai városközpont a kulturális, szellemi élet központja a városban, számos banki, kereskedelmi szolgáltatás elérhető a területen, de találhatók itt alap és középfokú oktatási intézmények, hivatalok és kulturális intézmények is. A városrészben található a város több jelentős turisztikai látnivalója is. A történelmi városrészekhez mind a négy égtáj irányából a rekreáció és idegenforgalom szempontjából jelentős (vagy potenciálisan jelentős) területek, intézmények kapcsolódnak. Keleten a Körös-torok (strand, ifjúsági szórakozóhely), délen az Ifjúság tér (a város rendezvény tere), a sportközpont és a Serházzugi Holt-Tisza az Aranyszigettel (horgászat, hobbikertészet, séta,
167
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
evezősport), északon a Tisza-gát (kerékpározás, sétálás) valamint a pontonhídon/kompon át elérhető Nagyrét (horgászat, vadászat, kerékpározás, séta), nyugatról pedig a terület részét képező gyógy- és termálfürdő. Mindazonáltal az egyes intézmények, területek egymástól és a városközponttól független szigetekként vannak jelen a várostestben, hiányzik az a gyalogoskerékpáros hálózati rendszer, ami a városközponttal és egymással összefűzné őket, és amely teret adhatna a rekreációs-turisztikai potenciálra épülő kereskedelmi, vendéglátó szektor fejlődésének és a városközpontban rejlő lehetőségek kiaknázásának. Komoly problémát jelent ugyanakkor a városközponton átvezető 451-es számú út átmenő forgalmából eredő levegőszennyezés. A Belváros városrészben található a szocializmusban épült, főleg házgyári technológiával épített lakótelep, amely mára már felújításra szorul. A városrészhez tartozó Bökény a város egyik logikus fejlődési iránya, itt találhatók a város ingatlanpiaci szempontból legvonzóbb lakóterületei. A fejlesztésnek mindazonáltal korlátot szabnak az örökségvédelmi és természetvédelmi szempontok és a terület mély fekvése is, továbbá az a tény sem elhanyagolható, hogy itt vannak a város legjobb termőföldjei, amelyektől gazdáik nem szívesen válnak meg. Bökényhez közvetlenül csatlakozik a Csongrádi holtág az Aranyszigettel és a Kisréttel, amelyek kiváló lehetőségek a város extenzív rekreációs funkcióinak továbbfejlesztésére, megújítására, tovább növelve a Bökényi lakóterületek vonzerejét. Az Északi városrészben lakó- és ipari övezet egyaránt megtalálható. Jellemzően kertes családi házak épültek a városrészben, melyet rendezett környezet jellemez. Az oktatási és szociális infrastruktúra jól kiépített, alapfokú oktatási intézményekkel, egészségügyi és szociális intézményekkel egyaránt találkozunk itt. E terület észak-nyugati részén helyezkedik el a 23.27 hektáros ipari park, mely közel 600 főt foglalkoztató kis és középvállalkozásoknak ad otthont (24 cég). Az ipari parkhoz kapcsolódó tehergépkocsi forgalom ugyanakkor komoly környezeti (zaj, por stb.) terhelést jelent a környéken élők számára. A Déli városrész szintén családi házas övezet, melynek déli részén főleg légtechnikai vállalkozásokkal betelepült közel 10 hektáros ipari terület található. Ezen a részen található a városban beazonosított két szegregátum, (Alsóváros és a Körtöltés) is. Előbbi főleg a roma lakosság által lakott, utóbbiban inkább a leszakadó társadalmi rétegek találhatók. A városrész oktatási és szociális infrastruktúrája jól kiépített, van általános iskola és két óvoda és bölcsőde is a területen, valamint szociális intézmények is működnek itt.
168
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)
Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)
LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva
HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva
Romák aránya a lakónépességen belül Nincs adat
Belváros
6794 fő
2885 db
155 fő (5,4%)
67 fő (2,3%)
138 fő (4,8%)
47 fő (1,63%)
Nincs adat
Északi városrész
6158 fő
2338 db
209 fő (8,9%)
75 fő (3,2%)
177 fő (7,6%)
37 fő (1,58%)
Nincs adat
Déli városrész
4150 fő
1440 db
131 fő (9%)
57 fő (3,9%)
127 fő (8,8%)
19 fő (1,32%)
Nincs adat
Bokros városrész
1041 fő
249 db
73 fő (29%)
21 fő (8,4%)
32 fő (12,8%)
7 fő (2,81%)
Nincs adat
158 fő
77 db
13 fő (17%)
4 fő (5,2%)
17 fő (22%)
4 fő (5,19%)
Nincs adat
443 fő
258 db
51 fő (19,8%)
29 fő (11,2%)
47 fő (18,2%)
8 (3,1%)
Nincs adat
18143 fő
7247 db
568 fő (7,8%)
220 fő (3%)
474 fő (6,5%)
110 (1,52%)
Nincs adat
568 fő
220 fő
474 fő
110 (1,52%)
Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok1 neve
Antiszegr.ter._1. (Kemény Zs.u. Katona J.u. mindkét oldala - településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya) Antiszegr.ter._2. (vasúti pálya - Vadnai u. - Segesvári u. településhatár - Szív u. - településhatár Bihari J. u. Kéttemető u.) Város egészére vetített mutató4 Város egészére az adott segélytípus száma
1 Az integrált városfejlesztési stratégiában és az Anti-szegregációs tervben meghatározott városrészekre, illetve szegregátumokra. 2 LFT-be beletartozik a normatív, helyi és adósságkezelési LFT egyaránt. 3 Amennyiben a városnak rendelkezésére áll ilyen jellegű adat (pl. felmérésekből, CKÖ becslése stb) 4 Az adott segélyezés típus aránya a város összes lakásszámához viszonyítva. Forrás: Önkormányzati adatbázis
169
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városban működő oktatási intézmények bemutatása Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete a racionalizálási intézkedések során 2000. szeptember elsejével létrehozta a helyi óvodák és bölcsődék igazgatóságát, így jelenleg hét óvodai és két bölcsődei telephellyel működik az intézmény. Az intézmény adatai: Az intézmény neve: • Csongrádi Óvodák és Bölcsődék Igazgatósága • Címe: 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Az intézmény fenntartója: Csongrád Város Önkormányzata • Címe: 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Az intézmény alaptevékenységei: • Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés • Bölcsődei ellátás Az intézmény felügyeleti szerve: Csongrád Város Önkormányzat Képviselő-testülete Tagintézmények, telephelyek neve, címe: • • • • • • •
1. Templom utcai „Delfin” Óvoda 6640 Csongrád, Templom u. 4-6 2. Széchenyi utcai „Gézengúz” Óvoda 6640 Csongrád, Széchenyi u. 31 3. Bercsényi utcai „Kincskereső” Óvoda 6640 Csongrád, Bercsényi u. 2. 4. Dohánysori „Kippkopp” Óvoda 6640 Csongrád, Szegedi út 15. 5. Fő utcai „Platánfa” Óvoda 6640 Csongrád, Fő u. 38. 6. Bökényi „Napraforgó” Óvoda 6640 Csongrád, Orgona u. 9. 7. Bokrosi „Napsugár” Óvoda 6648 Csongrád – Bokros, Gyójai u. 1.
Bölcsődei intézményegységek neve, címe: • •
1. Széchenyi utcai „Kuckó-mackó” Bölcsőde 6640 Csongrád, Széchenyi u. 27. 2. Templom utcai „Mesevár” Bölcsőde 6640 Csongrád, Templom u. 4-6.
A Helyi Óvodai Program a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet tevékeny megismerésére, a kommunikációra, a mesére, a cigány kultúra ápolására épít. Kiemelt célként fogalmazza meg a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkör megteremtését,
170
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
amelyben a gyermekeket egyéni képességeik szerinti nevelése, fejlesztése történik. A legfrissebb (2007) nyilvántartási adatok szerint • • •
• •
A férőhely kihasználtság a városban 84,9 %-os. Az egy csoportra jutó gyermeklétszám átlaga 22 fő A pedagógus létszám a törvényi előírásoknak megfelelően csoportonként 2 fő, és az intézmény nagysága miatt egy függetlenített magasabb vezető látja el az irányítást. Az óvodákban gyógypedagógiai nevelés csak integrált formában történik, ezen gyermekek száma az összes gyermeklétszám 1,9 %-a. Bejáró gyermekek aránya 1,2%.
Az általános iskolai ellátás feltételei
A) A Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásában lévő intézmény csongrádi telephelyei Csongrád Város Önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján, az általános iskolák fenntartásának jogát 2007. augusztus 1. napjától átadta a Csongrádi Kistérség Többcélú Társulásának. A többcélú kistérségi társulás a csongrádi Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon, a felgyői László Gyula Általános Iskola, a csanyteleki Szent László Általános Iskola, és a tömörkényi Tömörkény István Általános Iskola jogutódjaként létrehozta a Csongrádi Kistérség Általános Iskolák, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Átmeneti Otthon intézményt egy igazgatás alatt. Ennek az intézménynek lettek tagintézményei a csongrádi általános iskolák. Az intézmény rövidített neve: • Csongrádi Kistérség Egyesített Alapfokú Oktatási Intézménye Az intézmény székhelye: • 6640 Csongrád Dob u. 4-8. Az intézmény fenntartója: • Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása 6640 Csongrád, Kossuth tér 7. Az intézmény felügyeleti szerve: • Csongrádi Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa Az intézmény csongrádi tagintézményei, telephelyei: • 1. Bokrosi Általános Iskola 6648 Csongrád-Bokros, Bokros u. 29. • 2. Ének-Zenei Általános Iskola Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 6640 Csongrád, Szentháromság tér 14. • 3. Kossuth Lajos Általános Iskola 6640 Csongrád, Kossuth tér 6.
171
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• • •
4. Piroskavárosi Általános Iskola 6640 Csongrád, Piroska János tér 5. Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Átmeneti- és Diákotthon 6640 Csongrád, Széchenyi u. 29. 6. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 6640 Csongrád, Dob u. 4-8.
Az intézmény működési területe: • Csongrádi Kistérség közigazgatási területe – Csongrád város, Csanytelek, Felgyő, Tömörkény községek
B) Csongrád Megye Önkormányzata fenntartásában lévő intézmények Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Székhelye: • 6800 Hódmezővásárhely Kutasi út Tagintézménye/Telephelyei: • Csongrád, Kereszt tér 1. Létrehozásának éve: 1972. Ellátási körzete: Csongrád megye Feladatai: • Sajátos nevelési igényét tekintve középfokban súlyos értelmi fogyatékos és beszédfogyatékos gyermekek oktatása és nevelése hároméves kortól a törvényben meghatározott korig, óvodai, általános iskolai és készségfejlesztő speciális szakiskolai keretben. • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés megvalósítása. • Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás. • Tanulók tanórán kívüli napközis foglalkoztatása, gyógypedagógiai és diákotthoni ellátása. • A gyermekvédelmi szakellátások keretében otthont nyújtó ellátás biztosítása az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, ill. utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek számára. • Diákétkeztetés. • Más településről általános és szakiskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása. Évfolyamok száma: • Általános iskola: 8 (1-8. évfolyam). • Szakiskola: 2 (9-10. évfolyam) és 2 (11-12. évfolyam) szakképzési évfolyamok az életkezdéshez való felkészülésre.
Az általános iskolában 1-8 évfolyamon szegregált formában folyik a nevelés, oktatás. Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek ellátását végzik, jelenleg 43 fő. Csak azokat a gyermekeket veszik ide fel, akiknek a szakértői bizottság nem javasolja az integrált oktatást. A szakértői felülvizsgálatok a jogszabályoknak megfelelően (évente, kétévente) megtörténnek, visszahelyezésre még nem volt példa. A gyermekek nagy része csongrádi
172
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
illetőségű, jelenleg heten járnak be a környező falvakból, elsősorban a kistérségből. A tanulócsoportok Csongrádon kettes összevonásban szerveződnek, illetve van egy foglalkoztató csoport, ahol három évfolyam van összevonva. Az iskolába helyezett tanulók számára adaptációs időszakot biztosítanak, amelynek célja, hogy segítse az új tanuló beilleszkedését, oldja gátlásait, pozitív élményekkel befolyásolja az esetleges kudarcélmények hatására kialakult torzulásokat, pedagógiai diagnosztikus mérésekkel megállapítsa a legmegfelelőbb évfolyamba való kerülést. A szakértői javaslat és a megfigyelések alapján készül el az egyéni fejlesztési terv. Hasznos információval szolgálnak az évente lefolytatott orvosi szűrések tapasztalatai is. Csongrádon korábban óvodai csoport és általános iskola működött, azonban az óvodás gyermekeket a csongrádi óvodákba integrálták, jelenleg tehát csak általános iskolai feladatellátás van. A megyei fenntartás inkább előnyére válik az intézménynek, nincs is szándék a város, vagy kistérség fenntartásába való átkerülésre. Az együttműködést célszerű lenne szorosabbá tenni a csongrádi intézményekkel, jobban bevonni a városi és kistérségi iskolai életbe az intézményt.
Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola tagintézménye Székhely: • 6640 Csongrád Szent György utca 1. Képzési forma: • nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály (egy osztály indul évente kb. 30 fővel)
173
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3. táblázat: Az általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint OM azonosító
Tanulólétszám az intézményben Intézmény neve
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
HH/HHH
SNI
Összes
HH/HHH
SNI
Összes
HH/HHH
SNI
Összes
HHH
1291
110
116
1111
103
112
180
7
4
0
0
Bokrosi Általános Iskola
95
7
22
95
7
22
00
0
0
0
0
Ének-Zenei Általános Iskola Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
378
24
26
198
17
22
180
7
4
0
0
Kossuth Lajos Általános Iskola
377
23
30
377
23
30
0
0
0
0
0
Piroskavárosi Általános Iskola
256
37
18
256
37
18
0
0
0
0
0
Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Átmenetiés Diákotthon
185
19
20
185
19
20
0
0
0
0
0
Összes
200946
Normál (általános) tanterv
Csongrádi Kistérség Egyesített Oktatási Intézménye
Forrás: Önkormányzati adatbázis
174
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az alábbiakban rövid összefoglalást intézményeinek helyzetről.
adunk
a
város
középfokú
oktatási
Középiskolai és szakiskolai képzést folytató intézmények a kistérségben
A) Csongrád Megye Önkormányzata fenntartásában lévő középfokú intézmény
Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Székhely: • 6640 Csongrád Szent György utca 1. Telephelyei/Tagintézményei: • 1. Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Csongrád Kossuth tér 1. Képzési formák : • Négy évfolyamos gimnáziumi osztályok (reál, humán osztály) • Nyolc évfolyamos gimnáziumi osztály (egy osztály 30 fő) • Négy évfolyamos szakközépiskola: idegenforgalmi szakközépiskola • pedagógiai szakközépiskola • nyelvi előkészítő osztály • szakképzések: gyermek és ifjúsági felügyelő, idegenforgalmi ügyintéző, PR munkatárs, hálózati rendszerszerelő
• 2. Sághy Mihály Szakképző Iskola, Középiskola és Kollégium 6640 Csongrád Gyöngyvirág utca 18. Képzések: •
Szakiskolában: 3 éves képzések
• asztalos,
kőműves,
falusi
vendéglátó,
gyorsétkeztető,
szellőző
és
klímaszerelő • •
Szakközépiskolában: 4 éves + 2 év technikus képzés Informatikus, kereskedelmi marketing, faipari-gépipari
•
3. Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola
6640 Csongrád, Szentesi út 2/a. Képzések: •
mezőgazdasági gépész
•
vadász
175
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
környezetvédelmi technikus
A szakiskolai képzésben résztvevők közel 50%-a, a szakközépiskolai képzésben résztvevők 60%-a, és a gimnazisták 70%-a Csongrádi lakhelyű tanuló.
A város infrastrukturális jellemző 4. táblázat: A település infrastruktúrája
Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak
Vezetékes víz
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészen, utcában
A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak
-
Áram
Elérhető
-
Közvilágítás
Móra F. rkp., egyedi 11 lámpatest
0
Városközpont
Szennyvízcsatorna
Szív, Rigó S., Bihari
8
Szegregátumok – déli városrész (Alsóváros, Bárdos-telep )
Gáz
Szív u. Bihari u.részben
6
Szegregátumok – déli városrész (Alsóváros
12
Szegregátumok – déli városrész (Alsóváros) É-i városrész, városközpont
-
-
Szív u. Bihari u. Szent R. tér Könyök utca Üdülő telep Nyílt utca Pormentes út Nyíl zugok Aradi u Kemény Zs. Katona Madách, Tópart, Móra rkp. Bocskai u. Rigó S. Nincs kiemelt terület, szórványosan Járda hiányoznak. Igény alapján Forrás: Önkormányzati adatbázis
A fenti táblázat egyértelműen mutatja, hogy az infrastrukturális adottságok hiányosságai halmozottan jelentkeznek az alacsony státuszú lakosság által lakott területeke. Meg kell említeni a szennyvízcsatorna hiányát a déli városrész egyes területein, ezen belül az alsóvárosi Bárdos telepen. Ugyancsak ezen a területen hiányos a vezetékes gázszolgáltatás kiépítettsége. Ki kell emelni a Bihari utcát, ahol mindkét közmű hiányos. Az aszfaltozott, pormentes út hiánya nem csak a szegregátumként azonosított területeken jellemző, hanem a város egyéb részein is, többek között városközponti részeken is.
176
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városban folyamatban lévő telep-felszámolási programok 5. táblázat: Folyamatban lévő telep-felszámolási és rehabilitációs program(ok) bemutatása
A programban érintett utcák
A programban érintett lakások száma
A program költségvetésének forrásai
Milyen formában történik az érintett lakosok elhelyezése?
-
-
-
-
Az akcióterületen élő családok elhelyezésének helye (az utcák neve, illetve ha más településen (is) történik az elhelyezés akkor a település neve)
-
Forrás: Önkormányzati adatbázis
Csongrád városában nincs folyamatban lévő telep felszámolási és rehabilitációs program.
Szociális helyzet Mindenek előtt célszerű megvizsgálni, hogyan alakult a város szociális intézményeiben a férőhelyek száma, illetve az ellátottak/gondozottak száma.
Év
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db)
Az önkormányzat kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben a gondozottak száma (fő)
Idősek nappali intézményeinek működő férőhelyei (db)
Idősek nappali intézményeiben ellátottak száma (fő)
1997
226
231
226
231
1998 1999 2000
255 271 209
256 256 256
255 271 259
2001
256 256 206 206
213
256
264
2002
206
214
256
264
2003
206
214
256
266
2004
232
232
282
284
2005
232
230
282
282
2006
239
241
289
293
Láthatjuk, hogy Csongrád városában emelkedett a két intézménytípus férőhelyeinek száma: a bentlakásos intézményekben ez kisebb, 5,7%-os gyarapodást jelent, míg a nappali intézményeknél jelentősebb, 27,9%-os emelkedésnek lehetünk tanúi. A korábban bemutatottnak megfelelően a
177
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
városban is többször 10%-ot meghaladó volt mind a bentlakásos, mind a nappali intézmények kihasználtsága. A férőhelyszám gyarapodásával tehát a kihasználtság nem csökkent. Következő táblázatunk a városban működő szociális intézmények főbb adatait foglalja össze. Működési terület Étkeztetés
Házi segítségnyújtás Tanyagondnoki szolgálat Családsegítés Gyermekjóléti Szolgálat Utcai szociális munka Idős ellátás Idős ellátás
Csongrád Megye Csongrád Csongrád
Intézmény megnevezése Szociális Ellátások Intézménye 2 sz Idősek Klubja Szociális Ellátások Intézménye 2 sz Idősek Klubja Szociális Ellátások Intézménye 2 sz Idősek Klubja Családsegítő szolgálat Gyermekjóléti szolgálat nincs 1 sz. Idősek Klubja 2 sz Idősek Klubja Gondviselés Háza Ápoló Otthon Piroskavárosi Idősek Otthona Pszichiátriai közösségi ellátás Pszichiátriai nappali ellátás
Ellátottak száma (2006)
Intézményi kihasználtság
159
Várakozó lista nincs
68
Várakozó lista nincs
0o 432 384 30 20 29 30
100% 100% 80,5% 98,9%
50
100%
10
25%
23
77%
Forrás: Önkormányzati adatbázis
178
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2. A városi szegregátumok, helyzetének elemzése
telepek,
telepszerű
képződmények
Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%.
A fenti, KSH által készített kartogramok jelzik, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít.
179
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
(Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink)
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak (szegregátum jellegű területek). A szegregátumok lehatárolása elsősorban a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján történik. Emellett vizsgálatra került a segélyezési adatok megoszlása, az önkormányzati bérlakások magasabb koncentrációja egy adott területen, az alacsony infrastrukturális ellátottsággal (közművek, pormentes út, járda hiánya) rendelkező területek és a külterületen, nem-lakóövezetben elhelyezkedő lakott területek. Az alábbi táblázat a KSH által szegregátumként megjelölt területek legfontosabb jellemzőit mutatja be. Antiszegr.ter._1. (Kemény Zs.u. - Katona J.u. mindkét oldala településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya)
Antiszegr.ter._2. (vasúti pálya - Vadnai u. - Segesvári u. településhatár - Szív u. - településhatár Bihari J. u. Kéttemető u.)
67.1
67.8
1.2
0.5
Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya
50.0
72.9
A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül
83.6
71.0
Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)
20.0
34.0
4.0
12.3
Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt
26.8
29.2
A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül
78.4
87.6
9.8
22.3
Mutató megnevezése
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében
Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)
Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
Forrás: KSH
Az 1. számú szegregátum a Kemény Zs.u. - Katona J.u. mindkét oldala településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya által határolt terület. Az itt élő, 2001-es népszámlálási adatok alapján 152 fő körében a 0-14 évesek aránya 27,6 százalék. A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 54 százalék, míg a 60x évesek aránya 18,4 százalék. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen a területen 67,1 százalék, míg városi szinten ugyanez az érték 27,7 százalék. Ha a felsőfokú végzettségűek arányát vizsgáljuk a 25 éves és idősebb népesség körében, akkor 1,2 százalékos mutatót kapunk, miközben a városi átlag 11,2 százalék, a különbség tehát mintegy tízszeres e
180
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
mutató tekintetében. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 75,6 százalék nem rendelkezik (városi szinten ez az adat 46,1 százalék). Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 23 százalék, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig 69,2 százalék. Előbbi mutató városi szinten 49,3, az utóbbi pedig 47,5 százalék. Azon aktív korúak aránya, akiknek a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, 26,8 százalék. Tartós munkanélküliek aránya 4, míg a munkanélküliek aránya 20 százalék volt 2001-ben. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül ugyancsak 2001-ben rendkívül magas, 83,6 százalék volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ezen a területen 78,4 százalék, az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül pedig 9,8 százalék. Az önkormányzat adatai szerint 2007-ben 158 fő élt ezen a területen. A várostól kapott adatok szerint 2007-ben a területen 13 fő (17 százalék) részesül LFT-ben, 4 fő (5,2 százalék) rendszeres szociális segélyben és 17-en (22 százalék) kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 4 fő (a lakások számához viszonyítva 5,19 %). Összességében megállapíthatjuk, hogy a szegregátumban rendkívül magas a komfort nélküli, illetve félkomfortos lakások száma. A rossz állapotú ingatlanokban magas számú gazdaságilag nem aktív és jórészt alacsony képzettségi szintű népesség él.
Az 2. számú szegregátum a vasúti pálya - Vadnai u. - Segesvári u. településhatár - Szív u. - településhatár - Bihari J. u. - Kéttemető u. által határolt terület. Az itt élő, 2001-es népszámlálási adatok alapján 365 fő körében a 0-14 évesek aránya 24,4 százalék. A lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 63,8, míg a 60- x évesek aránya 11,8 százalék volt. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül ezen a területen 67,8 százalék, míg városi szinten ugyanez az érték 27,7 százalék. Ha a felsőfokú végzettségűek arányát vizsgáljuk a 25 éves és idősebb népesség körében, akkor 0,5 százalékos mutatót kapunk, miközben a városi átlag 11,2 százalék, a különbség tehát mintegy huszonkétszeres e mutató tekintetében. Rendszeres munkajövedelemmel az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 70 százalék nem rendelkezik (városi szinten ez az adat 46,1 százalék). Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 28,9 százalék, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig 65,8 százalék. Előbbi mutató városi szinten 49,3, az utóbbi pedig 47,5 százalék. Azon aktív korúak aránya, akiknek a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt, 29,2 százalék. Tartós munkanélküliek aránya 12,3, míg a munkanélküliek aránya rendkívül magas, 34 százalék volt 2001-ben. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül ugyancsak 2001-ben rendkívül magas, 71 százalék volt. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül ezen a területen 87,6 százalék, az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül pedig 22,3 százalék. Az önkormányzat adatai szerint 2007-ben 443 fő élt ezen a területen, vagyis mintegy 18 százalékkal emelkedett a lakosság szám. A várostól kapott adatok
181
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
szerint 2007-ben a területen 51 fő (19,8 százalék) részesül LFT-ben, 29 fő (11,2 százalék) rendszeres szociális segélyben és 47-en (18,2 százalék) kapnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 8 fő (a lakások számához viszonyítva 3,1%). Összességében megállapíthatjuk, hogy a szegregátumban rendkívül magas a komfort nélküli, illetve félkomfortos illetve egyszobás lakások száma. A rossz állapotú ingatlanokban magas számú gazdaságilag nem aktív és jórészt alacsony képzettségi szintű népesség él és kifejezetten magas a foglalkoztatott nélküli háztartások száma.
Következő lépésben a KSH által a kartogramon megjelölt szegregátum jellegű, veszélyeztetett területek összefoglaló elemzését mutatjuk be. 1.) Ék utca - Ék köz által határolt területen a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma 2 fő, lakástámogatásban 2 fő részesül. Rendszeres szociális segélyt 0 fő kap, lakások száma 29 darab, lakónépesség: 54 fő. 2.) Gyökér u. 20. számtól páros oldalon rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 2 fő részesül, lakástámogatást 2 fő kap. Rendszeres szociális segélyben 2 fő részesül, a lakások száma 26 db. Lakónépesség: 54 fő. 3.) A Nyíl u - Nagymező u által határolt területen rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 7 fő részesül, lakástámogatást 16 fő kap. Rendszeres szociális segélyben 1 fő részesül, lakások száma 22 darab, a lakónépesség 66 fő. 4 .) Bokros - Hámán k -Tiszavirág utcák által határolt területen rendszeres gyermekvédelmi támogatást senki sem kap, lakástámogatásban 12 fő részesül. Rendszeres szociális segélyes 25 fő, a lakások száma 30 darab, a lakónépesség 74 fő. 5.) A Pázmány P. u lakóingatlannal nem rendelkező terület.
182
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
III. Anti-szegregációs program Ebben a fejezetben a város által középtávon, a 2007-2013-as időszakban, a korábban azonosított szegregátummal kapcsolatosan tervezett beavatkozásokat ismertetjük. A beavatkozások alapvető célja, hogy a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja csökkenjen, lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. A beavatkozások megfogalmazásakor a szakértők törekedtek arra, hogy a beavatkozások következményeként a város más területein, illetve más településeken (pl. városkörnyéki falvak) ne növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja és ne alakuljanak ki új szegregátumok. Az anti-szegregációs program struktúrájának kialakításakor a szakértők figyelemmel voltak arra, hogy abban a városi szintű, horizontális (és ily módon a szegregátumokban élőket is érintő, de direkt hatásait tekintve a közvetlen lakókörnyezetükön kívül eső), a szegregátumokban megvalósítandó, valamint az egyéb, a szegregátumokon kívül eső területeket érintő és anti-szegregációs hatásukat hosszabb időtávban kifejtő fejlesztési elemek egyaránt megjelenjenek. Fentiek figyelembe vételével az önkormányzat a szegregáció csökkentése érdekében az alábbi intézkedéseket tervezi.
Városi szintű beavatkozások Tekintsük át röviden, hogy milyen beavatkozásokat tervez a város települési szinten, valamint a szegregátumokban. A városi önkormányzat szándéka szerint az ASzT elfogadását követő fél éven belül átfogó és alapos szociológiai helyzetfelmérés és cselekvési terv kidolgozása szükséges az anti-szegregációs program által érintett területen a további konkrét intézkedések kimunkálása és differenciált megvalósítása érdekében. Csongrád város a következő, települési szinten hatást kifejtő beavatkozásokat tervezi végrehajtani a jövőben (zárójelben az egyes, a projekt forrás hátterét támogató pályázati kiírás címe és azonosítószáma): •
Helyi Képzési Intézmény komplex fejlesztése – TISZK létesítése (Program a humánerőforrás fejlesztésére – alprogram a rugalmasabb, piaci igényekhez alkalmazkodni képes oktatás, képzés erősítésére) A programba bevonandók pontos számát a projekt részletes kidolgozása
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
•
•
3.2.
során határozza meg a város összhangban a releváns pályázati útmutatóban foglalt indikátor célértékekkel. Az oktatott szakmák körét ugyancsak a tervezés során, az aktuális piaci igények figyelembe vételével határozzuk meg. A program terveink szerint 2013-ban zárul. A TISZK keretében szervezett képzési program évente 15 főt érint a szegregátumokban. (TAMOP 2.2.3 „TISZK rendszer továbbfejlesztése”) Civil Ház létrehozása (a civil szervezetek számára helyszínt és szakmai háttér-támogatást biztosító intézmény felállítása). A Civil Házban szervezett programokon a szegregátumok teljes lakossága részt vehet majd. A helyi média bevonásával az esélyegyenlőséget szolgáló tájékoztató, szemléletformáló - műsorok készítése, sugárzása is jelentős segítséget adhat ahhoz, hogy a városban és a térségben élő emberek gondolkodásában természetessé váljon a különböző problémákkal küzdő emberek elfogadása, az élet minden területén a megkülönböztetések kiküszöbölése, a segítségnyújtás.
Beavatkozások a szegregátumokban
A korábban részletesen bemutatott szegregátumokban Csongrád város önkormányzata a következő beavatkozásokból álló anti-szegregációs programot kívánja megvalósítani: •
A gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és közlekedési funkció megerősítése a területek megközelíthetőségének, az itt élők életminőségének javítása érdekében.
•
Lépcsőzetes lakáshoz jutás támogatása, bérlakás állomány jobb, hatékonyabb kihasználása, kapcsolódó tervek készítése, a folyamat ellenőrzése. Sajnos a programba bevonandók köre igen szűk lesz, mivel az önkormányzat lakásalap hiányában forrás gondokkal küzd. A programba bevonandó, jelenleg a szegregátumokban élők részére a város vállalja, hogy az elköltözők integrációját segítő programok kidolgozásával, és megvalósításával támogatja (pl. konfliktuskezelő technikák, módszerek alkalmazása, az új lakókörnyezetbe való integráció, a munkahelyi integráció, iskolai konfliktusok kezelése, resztoratív technika, mediáció, szakemberek képzése) a beilleszkedést az új lakókörnyezetben.
•
Törekvő rétegek integrációs lehetőségeinek elősegítése (például a városnak ajándékozott, örökség révén a városnak jutó házak bérlakásként való hasznosítása az említett családok között). A program keretében a város lehetőséget teremt arra, hogy a lakhatást pályázati úton elnyerők az önkormányzat által támogatott eszközökkel és anyagokkal szakemberek közreműködésével felújítsák az ingatlanokat. A programba bevonandó, jelenleg a szegregátumokban élők részére a város vállalja, hogy az elköltözők integrációját segítő
184
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
programok kidolgozásával, és megvalósításával támogatja (pl. konfliktuskezelő technikák, módszerek alkalmazása, az új lakókörnyezetbe való integráció, a munkahelyi integráció, iskolai konfliktusok kezelése, resztoratív technika, mediáció, szakemberek képzése) a beilleszkedést az új lakókörnyezetben. •
Kiemelt egészségügyi figyelem, szűrési, megelőzési programok, tájékoztatás és kommunikáció. A program alapvető jelentősége abban rejlik, hogy megismerteti a célcsoporttal (a szegregátumokban élő alacsony státuszú lakossággal) a megelőzési- szűrési (tüdőszűrés, méhnyakrák szűrés stb.) programokat, majd először helyben, később pedig a szakellátás keretében „beemeli” őket az ellátó rendszerbe.
•
Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, átképzések a hatékony munkaerő-piaci integráció elősegítése érdekében. Terveink szerint a rendelkezésre álló keretekhez mérten mintegy 15-20 főt kívánunk folyamatosan bevonni az alacsony státuszú népességből. A pályázat keretében kiemelt szerepet kap a kompetencia alapú képzési program megvalósítása, mely az alábbi fő elemekből épül fel: o o o
o o
o o o o
o
A versenyképes tudás feltételeinek megteremtése Az egész életen át tartó tanulás motivációjának megalapozása A frontális, lexikális ismeretközlő eljárások helyett tanulói tevékenykedtetésen, képesség kibontakoztatáson alapuló nevelési-oktatási módszertan. A digitális kultúra eszközrendszerének alkalmazása A kulcskompetenciák (szövegalkotás- szövegértés, matematikalogika, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák) fejlesztése Az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet kialakítása A sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű tanulók helyi integrációjának biztosítása. A versenyképes tudáshoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése Tagintézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humánerőforrás-felmérés és intézkedések tervezésére, az optimális feltételek biztosítására. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programokat kell biztosítani.
A fejlesztéseknek megfelelő infrastrukturális háttér (helyiségek, berendezések, eszközök) biztosítása részben ugyancsak e programból valósulhat meg. A beavatkozás keretében megvalósítani tervezett projektek elsősorban a következő pályázati kiírásokból juthatnak forráshoz (az önkormányzat a pályázat benyújtása során a szükséges önerő biztosítását
185
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
vállalja): TAMOP 5.2.5. "Gyermekek és fiatalok integrációs programjai", TAMOP 3.3.5. A Civil részvétel erősítése, az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében "A" Tanoda programok támogatása •
•
•
•
képzési szint emelése, kulturális tevékenység támogatása, az önazonosság és identitás megőrzése, a kulturális sajátosságok bemutatásának támogatása révén. A piac által keresett szakmák és készségek elsajátításával az alacsony státuszú lakosság körében nőhet a foglalkoztatottsági szintje, ezáltal csökken a csoport lakossághoz mért aránya. A beavatkozás keretében megvalósítani tervezett projektek elsősorban a következő pályázati kiírásokból juthatnak forráshoz (az önkormányzat a pályázat benyújtása során a szükséges önerő biztosítását vállalja): TAMOP 2.1.2. „Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése” Foglalkoztatási program kialakítása a munkaerőpiacról kiszorultak számára (TAMOP 5.3.1. „Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai”) Civil szervezetek bevonása az iskolai integráció erősítése érdekében. A beavatkozás keretében megvalósítani tervezett projektek elsősorban a következő pályázati kiírásokból juthatnak forráshoz (az önkormányzat a pályázat benyújtása során a szükséges önerő biztosítását vállalja): TAMOP 5.2.5. "Gyermekek és fiatalok integrációs programjai"; TAMOP 3.3.5. A Civil részvétel erősítése, az oktatási diszkrimináció elleni fellépés és a tanulók iskolai sikerességének támogatása érdekében "A" Tanoda programok támogatása; TAMOP 3.4.1. „Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése” Életmódváltást segítő programok kidolgozása és megvalósítása a szegregátumokban A beavatkozás keretében megvalósítani tervezett projektek elsősorban a következő pályázati kiírásokból juthatnak forráshoz (az önkormányzat a pályázat benyújtása során a szükséges önerő biztosítását vállalja): KEOP 6.1.1. A „Fenntartható életmód – kampányok”; TAMOP 5.6.1. „A társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reinetgrációs programokkal”; TAMOP 6.1.2. „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok”
A jelzett beavatkozásokat az önkormányzat komplex módon kívánja megvalósítani. Amint az látható, a tevékenységek egyszerre érintik az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás, valamint az egészségügy területét. A megvalósítás során a kommunikációs és szervezési munkában a város vezetése kifejezetten kéri a helyi kisebbségi cigány önkormányzat együttműködését, részvételét. Az intézkedésekhez rendelt komplex mutatószám rendszer a következő módon épül fel: Indikátor megnevezése Épített út hossza
Mértékegység m
Kiindulási érték 80,534
Célérték (2013) 85
186
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Épített járda hossza Bérlakás program keretében kiutalt bérlakás Képzési programban résztvevők száma Megelőzési, szűrési programban résztvevők száma
m db
122,24 0
130 5
fő
0
10
fő
0
30
Fenti mutatószámok kizárólag a beavatkozások eredményeit rögzítik.
szegregátumokban
megvalósított
Az intézkedések pontos, határidőre történő lebonyolításához szükséges az adott feladathoz rendelt felelős személyének rögzítése, a teljesítés várható határidejének megállapítása. A szegregátum specifikus intézkedésekhez kapcsolódó feladat-felelősség mátrix a következő módon épül fel: Feladat megnevezése TISZK létrehozása, továbbfejlesztése Kommunikációs Program lebonyolítása Művelődési Központ civil Közösségi programok szervezés Egészségügyi szűrési program Felnőtt képzési programok
3.3.
Felelős Csongrád Megyei konzorciumban Humánpolitikai Iroda vezetője Műv. Közp. vezetője Humánpolitikai Iroda vezetője Humánpolitikai Iroda vezetője Humánpolitikai Iroda vezetője
Határidő 2010 I. n. év Folyamatos 2013-ig 2010 II. n. Folyamatos 2013-ig Folyamatos 2013-ig Folyamatos 2013-ig
Egyéb releváns beavatkozások
További városi szintű fejlesztési elképzelések, projektek (ahol releváns, az integrációra gyakorolt hatást külön jeleztük): • • • •
•
Háztömb rehabilitációs program Rendelőintézet és ápolóotthon rehabilitációja Közterületek rendezése (parkok felújítása, zöldterületek és játszóterek fejlesztése valamint bővítése) a már meglévő kerékpárutak városközponton át történő összekötése. A fejlesztés a város egészét, valamint nagyobb léptékben a kistérséget érinti, közvetlen hatása az integrációra nincs. a közlekedésfejlesztési koncepció részét képezi a nagyforgalmú gyalogjárdák további színvonalas átépítése, hiányzó járdák megépítése és a közterek burkolatainak felújítása. A fejlesztés a város egészét,
187
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
• •
valamint nagyobb léptékben a kistérséget érinti, közvetlen hatása az integrációra nincs. Turisztikai fejlesztések Foglalkoztatási Paktum
Fenti, a város egészét, illetve a szegregátum jellegű területeket konkrétan érintő beavatkozások esetében az Új Magyarország Fejlesztési Terv különböző operatív programjaiban meghirdetett pályázatok jöhetnek szóba potenciális forrásként, de a finanszírozás lehetősége feltehetően megteremthető lesz a regionális területfejlesztési operatív programok (korábbi TRFC, TEUT, CEDA stb.) keretében 2009-10-től meghirdetésre kerülő komplex fejlesztési programok keretében is. Az ÚMFT operatív programjai közül kiemelendő a Dél-alföldi Operatív Program, melynek 4. „Humáninfrastruktúra fejlesztések” című prioritás tengelye keretében jelenleg is pályázhatók többek között a DAOP-20084.1.3.A.B. „Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése”, valamint a DAOP-20084.1.3.C.D „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztése” című pályázati kiírások. Ugyancsak a DAOP keretében pályázható az általános iskolák infrastruktúrájának fejlesztését célul tűző kiírás. Az úgynevezett ágazati operatív programok közül kiemelendő a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), melynek keretében többek mellett a következő pályázati kiírások jelennek meg TAMOP-2008-5.2.5 „Gyermekek és fiatalok integrációs programjai”, TAMOP-2008-3.3.2. „Az oktatási esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása”, TAMOP-2008-3.2.3. „A közművelődési intézmények az élethosszig tanulásért”. Fentieket kiegészíti a Lépj egyet előre program, amelynek keretében a 8 osztályt be nem fejezettek részére felzárkóztató képzéseket szerveznek. E programban a szegregátumban élők jelentik az egyik kiemelt célcsoportot. A következő táblázat a tervezett fontosabb beavatkozások időbeli ütemezését mutatja be összefoglaló módon: Beavatkozás
Rövid táv (1 éven belül)
Belváros rehabilitációja TISZK fejlesztése Civil Ház kialakítása a művelődési központban Egészségügyi szűrő program Képzési programok Közterület fejlesztése Tömbház rehabilitáció Rendelőintézet és ápolóotthon rehabilitációja
X X
Közép táv (3 éven belül)
Hosszú táv (5 éven belül)
X X X X X X
A fenti táblázatból látható, hogy a nyolc fejlesztési program közül három lebonyolítása 1 éven belül megkezdődik, további három pedig közép távon,
188
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
vagyis 3 éven belül indul meg. 5 éves időtávban várhatóan két infrastruktúra rehabilitációs program megvalósításával kalkulál Csongrád Város Önkormányzata.
189
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Együttműködő partnerek Piroskavárosi Kht. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató társaság az önkormányzat egyetlen, hosszú ideje saját lábán megálló vállalkozása. A kht. 36 pszichiátriai beteg számára is munkát biztosít. A Művelődési Központ és Városi Galéria lehetőséget biztosít a kisebbség és a hátrányos helyzetű célcsoportok részére. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve meghatározásra, kiválasztásra a programokban részt vevők csoportja.
kerül
A Szociális Ellátások Intézménye Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata folyamatosan együttműködik a célcsoporttal.
190
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Mellékletek 1. számú melléklet: KSH népszámlálási adatokat összegző táblázat 2. számú melléklet: Emlékeztetők, jelenléti ívek
191
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
1. számú melléklet Csongrád - városrész adatok IVS
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma
Csongrád összesen
Belvárosi városrész
Déli városrész
Északi városrész
Bokros
Külterület
Antiszegr.ter._1. (Kemény Zs.u. Katona J.u. mindkét oldala - településhatár - Zöldfa u. - vasúti pálya)
Antiszegr.ter._2. (vasúti pálya Vadnai u. Segesvári u. településhatár Szív u. településhatár Bihari J. u. Kéttemető u.) 365
18 787
7 950
3 100
5 598
426
1 713
152
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
15,5
14,9
16,0
16,2
14,3
15,8
27,6
24,4
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
59,6
62,9
54,8
58,7
58,0
56,8
54,0
63,8
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
24,8
22,2
29,2
25,2
27,7
27,4
18,4
11,8
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
27,7
20,4
33,9
30,1
26,3
47,1
67,1
67,8
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
11,2
17,9
7,5
6,7
8,3
3,1
1,2
0,5
Lakásállomány (db)
8 383
3 492
1 313
2 265
192
1 121
53
133
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
37,9
16,6
49,6
43,7
21,9
81,8
79,3
88,7
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
46,1
40,9
49,6
49,5
38,9
56,9
75,6
70,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
18,5
12,4
23,8
21,2
14,6
32,3
59,8
54,1
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
49,3
55,0
45,3
46,0
54,8
38,0
23,0
28,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
47,5
39,9
56,0
50,8
44,1
58,0
69,2
65,8
18 512
7 778
3 066
5 546
430
1 692
153
364
Állandó népesség száma
Forrás: KSH népszámlálás, 2001
2. számú melléklet: Emlékeztetők
Emlékeztető Tárgy: partnerségi egyeztető fórum a Városfejlesztési Stratégia fejlesztéséről.
lakosság
részére
az
Integrált
Csongrád, Polgármesteri Hivatal 2008. április 15. Jelen vannak: Bedő Tamás, polgármester Szántai Szilvia, polgármesteri tanácsadó Vörösné Lakatos Zsuzsanna, városgazdasági irodavezető Urbán Zoltán, megbízott szakértő A lakosság részéről 48 fő.
Szántai Szilvia előadást tartott az IVS fejlesztéséről, szükségességéről, majd bemutatta az IVS aktuális állapotát, valamint a DAOP 5.1.2/A pályázat kijelölt akcióterülét. Az IVS által meghatározott városrészek bemutatása, valamint az IVS-ben kijelölt akcióterületek lehatárolása térképi ábrázolásban is bemutatásra került.
Lakossági kérdések. A válaszadó többnyire Szántai Szilvia, illetve Urbán Zoltán. - Miért nem fejlesztik a Piroskaváros környékét? - A belvárosban történő fejlesztések nagyobb mértékben szolgálják a kistérséget, a beruházások társadalmi haszna itt magasabb. A Piroska tér és környéke szintén akcióterület része, ezért várhatóan 2015-ig itt is várhatóak fejlesztések. -
Növekszik-e a belvárosi ingatlanok ára? Az ingatlanárak eddig lassan csökkentek, illetve stagnáltak reálértéküket tekintve. A beruházás révén az árak esése várhatóan megáll, illetve hosszabb távon lassú növekedésnek indul, azonban ez nem csupán a jelen pályázat eredménye, hanem a városban várható más beruházások együttes hatása.
-
Várható-e forgalomnövekedés, és ha igen, mely útvonalakon. Nem várható, azonban a halászfalu útfejlesztései révén javul az ottani ingatlanok elérhetősége és értéke. A halászfalu területét elkerülő út továbbra is működik, így jelentős forgalomnövekedés nem várható. A
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
város egészét érintően nem várható az átmenő forgalom növekedése, az eddig terhelt utak kiváltása azonban 5 éven belül nincs tervbe véve. -
-
A belvárosban tulajdonolt fodrászüzlet forgalmát befolyásolhatják a beruházások? Az egyes építkezési időszakok negatívan hathatnak a szolgáltatókra, azonban több éves viszonylatban mindenképp az ő érdeküket szolgálják, hisz az ingatlanok értéke, és a forgalom is nőni fog. A tervezett egészségváros mikorra várható, helyi lakosok kaphatnak-e kedvezményeket? A beruházás a belváros felújításához van kötve, ezért a befektetők nevében a város nem nyilatkozhat, azonban a város vezetése törekedni fog rá, hogy a helyi lakosok kedvezményesen igénybe vehessék az ottani szolgáltatásokat.
-
Bökényben milyen fejlesztések várhatóak? A részletes tervek az interneten, az önkormányzat honlapján, illetve személyesen nyomtatott formában az önkormányzatnál kérésre hozzáférhetőek, ezért elsősorban az ottani fórumon kérünk mindenkit észrevételek megtételére, és a részletes tervek átvizsgálására. Röviden összefoglalható, hogy Bökényben lakótelepi rehabilitáció várható, valamint a holtág további szabadidős és sportcélú fejlesztése.
-
A stratégia hatással van-e a munkahelyekre? Az átfogó, és átgondolt fejlesztések révén bízunk benne, hogy a város meg tudja tartani a lakosságát és az eddigi munkahelyeit. Újabb munkahelyek várhatóan a szolgáltató, vendéglátó-ipari szektorban lesznek.
-
A Körös-torokban a nyári hétvégéken nagy a forgalom, hogyan akarják ezt kezelni, mert aki ott lakik, az ennek csak a hátrányaival találkozik? A kerékpárút már elkészült, hamarosan a világítása is megoldott lesz, így a gyalogos és kerékpáros forgalom erre a szakaszra fog terhelődni.
-
-
A belvárosban és az üdülőterületeken a helyi lakosok nem tudnak parkolni a turista szezonban, erre milyen lépéseket tesz a város? A parkolási díjak bevezetése már többször felmerült, azonban ezt a lakossági fórumokon sosem támogatták. Parkolóház építése nem térül meg, ezért erre a problémára még keressük a megoldásokat.
-
A fürdő bővítése mikorra várható?
-
194
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
-
A fürdőre beadott az önkormányzat egy pályázatot, azonban a kiírás feltételeinek a térség nem felelt meg. Amennyiben módosított támogatási forrásokat találunk, az önkormányzat újra próbálkozni fog.
-
Van-e lehetőség az IVS kiegészítésére, milyen hatása van egy lakossági feljegyzésnek? Az IVS-nek nincs végleges, csak aktuális állapota. A benne foglaltak megvalósításáról az önkormányzat városgazdálkodási irodájának erre kijelölt része foglalkozik, és szintén ők fogadják a változtatási javaslatokat is. Terveink szerint a jövőben minden fél évben tartunk egy ehhez hasonló lakossági fórumot, és abban bízunk, hogy idővel egyre többen érdeklődnek majd így a „nyitott városfejlesztés iránt”.
-
-
Ki határozta meg a város céljait? Egyelőre az önkormányzat, illetve az erre felkért szakértők. A stratégiai célok 7-8 éven belül várhatóan nem változnak, azonban a részcélok tekintetében számítunk a lakossági észrevételekre.
A megbeszélés végén az érdeklődők még személyesen beszéltek a jelenlévő szakértővel, város oldaláról megjelentekkel, illetve kivetítőn bemutatásra került a honlap IVS-t bemutató része. A következő tájékoztató fórum várhatóan október folyamán kerül megrendezésre.
Szántai Szilvia polgármesteri tanácsadó
195
Csongrád Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Emlékeztető Tárgy: vállalkozói egyeztető fórum a Városfejlesztési Stratégia fejlesztéséről.
lakosság
részére
az
Integrált
Csongrád, Polgármesteri Hivatal 2008. április 23. Jelen vannak: Bedő Tamás, polgármester Szántai Szilvia, polgármesteri tanácsadó Vörösné Lakatos Zsuzsanna, városgazdasági irodavezető Urbán Zoltán, megbízott szakértő Kistérségi vállalkozók Meló Zoltánné, a civil egyesületek, illetve a mozgáskorlátozottak képviseletében Köröstorok COOP Zrt. képviselői Református egyház képviselői Janes Zoltán, a katolikus egyház képviseletében Szántai Szilvia, valamint Urbán Zoltán előadást tartott az IVS fejlesztéséről, szükségességéről, majd bemutatta az IVS aktuális állapotát, valamint a DAOP 5.1.2/A pályázat kijelölt akcióterületét. Az IVS által meghatározott városrészek bemutatása, valamint az IVS-ben kijelölt akcióterületek lehatárolása térképi ábrázolásban is bemutatásra került, valamint kivetítőn bemutatásra került a honlap IVS-t bemutató része. A fórumon kérdések nem hangzottak el, a jelenlévők kérésére az IVS bemutatásán túl részletesebb bemutatásra kerültek a tervezett pályázat projektelemei, valamint a város közeljövőben tervezett nagyobb beruházásai. Az önkormányzat felkérte Meló Zoltánnét a pályázati anyag kidolgozásában nyújtott segítségre. A vállalkozók érdeklődésére az önkormányzat különkülön fogadóórát tartott az érdeklődőknek a pályázatban való részvétel lehetőségéről A megbeszélés végén az érdeklődők még személyesen beszéltek a jelenlévő szakértővel, város oldaláról megjelentekkel, és elhangzott, hogy a következő tájékoztató fórum várhatóan október folyamán kerül megrendezésre.
Szántai Szilvia polgármesteri tanácsadó
196