0
HÁZIREND
Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Korányi F. út 15. OM azonosító: 033681 Telefon:42/508 870 Fax: 42/ 441 113 www.bankidonat.hu
1
Tartalomjegyzék Általános alapelvek A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének szabályai Az egyes tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok Az egyes tanulói kötelességek teljesítésének szabályai A munkarenddel kapcsolatos szabályok Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok VII. Iskolai védő-óvó előírások VIII. A kollégiumra vonatkozó egyedi szabályok IX. Záró rendelkezések Mellékletek I. II. III. IV. V. VI.
I. Általános alapelvek Minden közösség belső rendjét előírások, megállapodások szabályozzák. Az iskola tanulói közösségének életét a házirend hivatott szabályozni, amelyben a jogok és kötelességek összhangja teremtődik meg. A házirend megtartása a diáknak, az iskola dolgozóinak egyaránt kötelessége. 1. A házirend feladata Azoknak a szabályoknak a meghatározása, rögzítése, amelyek biztosítják: az iskola törvényes működését; a pedagógiai programban meghatározott célok megvalósítását; szabályozzák az iskolahasználók egymással való kapcsolatát. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A házirendben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jogok gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az a házirendben, a közoktatási törvényben, a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott utasításokban biztosított jogok csorbítására, az érdek-képviseleti lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékoztatási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – a közoktatási törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. Az iskola politikamentes terület, ezért a tanároknak és diákoknak egyaránt tartózkodniuk kell mindenféle politikai megnyilvánulástól – különösen befolyásolástól, mások politikai meggyőződésének bírálatától. A tanulókra a házirenden kívül érvényes minden olyan jogszabály, amely rájuk egyébként is vonatkozik. 2. A házirend jogi háttere, személyi és területi hatálya A Házirend az iskola mindennapi életének szabályzata.
2 A tanulói jogok körébe tartoznak az általános emberi-állampolgári jogok, a gyermeki jogok és a kifejezetten tanulói jogok. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és az iskolából való hivatalos eltávozással szűnik meg. A tanuló a jogait a tanulói jogviszonya fennállása idején gyakorolhatja. „A gyermeket megilletik az alapjogok. Az alkotmány kifejezetten csak a választójogból zárja ki a gyermekeket. A gyermek az alapjogokat – mint mindenki más is – azokkal a feltételekkel gyakorolhatja, amelyeket az egyes jogterületek számára előírnak.” [21/1996. (V. 17.) AB alkotmánybírósági határozat] Iskolánk házirendje – a pedagógiai programunkkal, valamint az iskolai és diákszervezeti SZMSZszel összhangban – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX . törvény (a továbbiakban: Kt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKMrendelet, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai alapján készült. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak, előírásainak megtartása az intézmény területén – és az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is – a tanulói jogviszonyból következően az iskola valamennyi tanulójára; a munkaviszonyból következően valamennyi dolgozójára kötelezően vonatkoznak. 3. A házirend nyilvánossága Az intézmény tanulói a beiratkozáskor vagy az első tanítási napon kézhez kapják azt az elérhetőséget, mellyel az iskolai házirendet, pedagógiai programot, egyéb dokumentumokat megismerhetik. Az osztályfőnök tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a házirend szabályairól. Kérdések felmerülése esetén tájékoztatást kérhet a diák és a szülő az osztályfőnöktől, valamint az intézmény vezetőitől. A házirendből 1-1 példányt kapnak: a diákönkormányzat elnökségének tagjai, a diákönkormányzat segítő tanára, a szabadidő-szervező, a munkaközösség-vezetők, a szülői munkaközösség vezetője, az évfolyamfelelősök A közoktatásról szóló törvény 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a tanuló joga, hogy az iskolában hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tanulónak jogában áll az iskolai dokumentumokat megismerni: az iskolai és diákszervezeti SZMSZ-t, a pedagógiai programot, az iskolai minőségirányítási programot, a házirendet. Ezek a dokumentumok megtalálhatóak az iskola könyvtárában és a titkárságon. A házirend egyegy példánya megtekinthető továbbá az aulában, a tanáriban. A házirendet az iskola honlapján közzétesszük (www.bankidonat.hu)
3
II. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszűnésének, valamint a továbbhaladás szabályai Irányadónak és kötelezőnek fogadjuk el a vonatkozó és hatályos Közoktatási Törvény ill. rendeletek paragrafusaiban foglaltakat. 1.1. Az iskola beiskolázási körzete, a felvétel, átvétel feltételei, követelményei és eljárási rendje A tanuló joga, hogy az adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és az iskolából való hivatalos eltávozással szűnik meg. A tanuló jogait a tanulói jogviszonya fennállása idején gyakorolhatja. Felvétel a nappali tagozat 9. évfolyamára Az iskolánkba beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet határozza meg. A képzés szakaszaiba történő bejutást az iskolai szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az első tanév első napjától a tanulói jogviszony fennállásáig a tanulót megillető lehetőségek: szociális támogatás, tanulmányi ösztöndíj, különböző részvételi és választói jogok, együttműködési jogok. Felvétel a szakképzési évfolyamra Az első szakképzési évfolyamra való felvétel, átvétel, illetve a továbbhaladás feltétele a megfelelő eredmény, továbbá az alkalmasságot bizonyító egészségügyi szakvélemény. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra az iskola. Tanulóink számára az iskolán belül az egyes iskolatípusokba átlépést biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt. Tanköteles fiatalkorú tanuló esetén a kérelmet a szülőnek kell benyújtania, és személyesen fel kell vennie a kapcsolatot az iskola igazgatójával az átvétellel kapcsolatosan. Más intézményekből érkező tanulók fogadásakor az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a közoktatási törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy tanköteles tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskolatípusból jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett vezetők véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé. Megfelelő indoklással (például nyelvtanulás, ECDL-vizsga, emelt szintű érettségi stb.) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadó iskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését.
4 Az iskolaváltás jogával a tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani. Felvétel az esti és levelező tagozatokra Az esti és levelező tagozatokra a felvétel egyéni jelentkezés alapján történik. A felvételi jelentkezési lapokat minden év március 30-ig kell megküldeni az iskolának. A jelentkezési laphoz csatolni kell a felvételhez szükséges, törvényileg előírt iskolai végzettséget igazoló dokumentum(ok) fénymásolatát. A felvételről az igazgató által kinevezett tagozatvezető dönt. A felvétel előfeltétele a szükséges előképzettségről szóló bizonyítvány bemutatása. A megfelelő előképzettséggel rendelkező jelentkezők felvételt nyernek iskolánk esti, illetve levelező tagozatára. Az osztályok beindításának előfeltétele a megfelelő létszámú jelentkező. 1.2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az oktatás az egyes évfolyamokon osztály – ill. csoportkeretekben folyik. Az osztályokba (csoportokba) sorolás a felvételi kérelmek és a korábbi tanulmányi eredmények figyelembevételével történik, és az igazgató hatáskörébe tartozik. Az osztályok, csoportok szervezésénél az igazgató figyelembe veszi a közoktatási törvény létszámokra vonatkozó szabályait. Az idegen nyelvi csoportokba való besorolás alapja a tanuló tudásszintje. A szakközépiskolában és a gimnáziumi osztályokban egy idegen nyelvet tanulnak kötelező jelleggel a tanulók. A felvételi tájékoztatókban az iskola közzéteszi a következő tanév idegen nyelvi választékát. A besorolásnál az iskola figyelembe veszi a tanuló kívánságát, de a végső döntés meghozatalakor az elsődleges szempont a tanuló tudásszintje, a csoport létszáma és az előtanulmányok. A felnőttoktatásban a nyelvi csoportokba történő besorolás a hallgató előképzettsége alapján történik. A besorolást a szaktanárok végzik. Vitás esetekben a fenti szempontok figyelembevételével az igazgató dönt. 2. A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje A tanulói jogviszony megszűnésének eseteiről a Kt. 75. §-a rendelkezik. Megszűnik a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya: igazolatlan hiányzás miatt abban az esetben, ha a tanuló igazolatlan óráinak száma a 30 órát meghaladta. A hiányzásra az iskola köteles két alkalommal írásban felhívni a diák, tanköteles tanuló esetében a szülő figyelmét. A tájékoztatás történhet levélben vagy az ellenőrző könyv útján. Az iskola egyoldalúan is megszüntetheti annak a nem tanköteles tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki ugyanannak az évfolyamnak tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Ha a tanuló egy adott évfolyam követelményeit két alkalommal nem teljesítette, az iskola igazgatója más iskolatípusba való besorolását javasolhatja az iskolán belül. Fegyelmi határozattal a tanköteles tanulót csak abban az esetben lehet kizárni az iskolából, ha az iskola gondoskodik a tanuló másik oktatási intézménybe való átvételéről. A tanulói jogviszony megszüntetéséről az iskola írásbeli határozatot küld: tanköteles tanuló esetében a szülőnek, nagykorú tanuló esetében a tanulónak
5 Szakképző évfolyamon megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya akkor: 1. ha a tanulmányi kötelezettségének eleget tett, a szükséges vizsgákat letette; 2. az előírt vizsgákat (a tanterv szerint megállapítva) a megadott idő alatt nem teljesítette; 3. az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeknek nem felel meg; 4. tandíj, térítésidíj-kötelezettség esetén e kötelezettségének a megadott határidőre felszólítás után sem tett eleget. A tanulói jogviszony megszűnéséről (kivéve az 1. esetet) az iskola írásban tájékoztatja a tanulót. Megszűnik az esti, illetve levelező tagozatos hallgató tanulói jogviszonya, ha: 1. a tanulmányi kötelezettségének eleget tett, a szükséges vizsgákat letette, tanulmányait befejezte; 2. az előírt vizsgakötelezettségét nem teljesítette, a javítóvizsga is sikertelen volt; 3. a megállapított térítési, illetve tandíjat az előírt határidőig nem fizette be. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban tájékoztatja a hallgatót. (kivéve az 1. esetet) (Mindezt részletesen tartalmazza a Házirend I. és II. sz. melléklete az EVTSZ és LVTSZ). 3. Továbbhaladás az iskolában – a magasabb évfolyamba lépés feltételei Irányadónak és kötelezőnek fogadjuk el a vonatkozó és hatályos Oktatási Törvény paragrafusában foglaltakat. A 9. évfolyamba lépés feltételeit a következők figyelembevételével határozzuk meg: adminisztratív feltételek (életkor, bizonyítvány, kötelezettségvállalás, szülői nyilatkozat), felvételi elbeszélgetést és nyílt napokat tartunk a szülők tájékoztatására, meghatározzuk, ill. kidolgozzuk a felvételi (belépési követelményeket) a hozott pontok, beszélgetés, írásbeli, teszt, gyakorlati vizsga, stb. alapján. pótfelvételire lehetőséget biztosít az iskola, fellebbezési lehetőséget biztosít az iskola az államigazgatási jogszabályoknak megfelelően. A 10. illetve magasabb évfolyamra lépés, az érettségi, szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a továbblépési periódusok tanévenként (a 70. paragrafus alapján) az osztályzatoknak megfelelően az adott tanév tanulmányi kötelezettségeit teljesítette, elégtelen osztályzat esetén sikeres javítóvizsgát kell tennie, a 13. évfolyamon a továbbhaladás feltétele a nyári termelési gyakorlat elvégzése (a tanterv szerint!), az iskola biztosítja az iskolák közötti és az iskolán belüli átjárást /az egyes szakaszokon/ egyéni eljárás alapján, érettségi, szakmai vizsgára csak az bocsátható, aki a Pedagógiai Programban előírt tantárgyi kötelezettségeket teljesítette. Továbbhaladás a felnőttoktatási tagozaton az esti és a levelező tagozatos tanulók továbbhaladását a nevelőtestület általa elfogadott ETVSZ (Esti Tagozat Vizsgaszabályzata) és a LTVSZ (Levelező Tagozat Vizsgaszabályzata) tartalmazza. A felnőttoktatási tagozat tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza a tanulói jogviszony megszűnésének eseteit és a továbbhaladásnak a feltételeit.
6
III. Az egyes tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos iskolai szabályok 1. A diákjogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1.1 A tanulói jogok A tanulói jogokat és kötelezettségeket a Kt. 10–12. §-ai részletesen tartalmazzák. Ezek alapján kifejezetten fontosnak tartjuk a következőket: 1.1.1 A tanuló személyiségi jogainak tiszteletben tartása A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánéletét tiszteletben tartsák. A magánélethez való jogát az iskolában a tanuló akkor gyakorolhatja, ha az nem vezet mások kirekesztéséhez, elszigeteléséhez, gúnyolásához, ha az az etikai elvárásokkal összeegyeztethető. A tanulók jogi kötelezettségei körébe mások emberi, állampolgári, gyermeki jogainak tiszteletben tartása, jogszabályokban rögzített egyéb kötelezettségek és a kifejezetten tanulói kötelezettségek tartoznak. 1.1.2 A személyes adatok védelme A tanuló (a szülő) által az iskola rendelkezésére bocsátott személyes adatokat csak jogszerűen meghatározott célokra szabad felhasználni. Az iskola a tanulókról a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartja nyilván. Az adatok továbbítása e melléklet előírásainak megfelelően történhet. A tanuló (kiskorú esetében a szülő) az adatlap kitöltésével tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. Az érintettek az adatlap kitöltésével megismerhetik, hogy milyen adataik kerülnek be a nyilvántartásba. A tanuló köteles személyi adatainak változásait az osztályfőnöknek bejelenteni. A tanulói adatok iskolánkban egységes nyilvántartásban, a KIR-rendszerben szerepelnek. Az iskola gondoskodik arról, hogy az adatok ne jussanak illetéktelenek tudomására. A tanulói adatok továbbítása a közoktatási törvény 2. számú melléklete alapján történhet. 1.1.3 A kérdezés, érdemi válasz, véleménynyilvánítás, tájékoztatás, véleményezés, információhoz jutás formái, rendje A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával, kulturáltan véleményt mondjon az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben. Tanulmányai során – ha erre lehetőség van és nem sérti az iskola kötelezettségeit a közalkalmazottak foglalkozatásával kapcsolatban – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint a tantárgyakat tanító pedagógusokat. A véleményalkotás módja Tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. A tanulónak joga, hogy az ODB-hez, az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az iskolavezetéshez forduljon kérdéseivel. Felvetéseire 30 napon belül választ kell kapnia. A közoktatásról szóló törvény 11. §-a (1) bekezdésének l. pontja alapján a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, igénybe vegye a nyilvánosságot. Az iskola a vitás ügyek rendezése érdekében előzetes egyeztetést biztosít a szülőnek és a tanulónak. Az előzetes egyeztetésre az iskola igazgatója tesz javaslatot. Az
7 egyeztetésen részt vesz az eljárást kezdeményező, az iskolavezetés, a tantestület, a DÖK, illetve a szülői szervezet képviselője. Amennyiben az egyeztetés sikertelen, a jogorvoslatot le kell folytatni. A tanulók tájékoztatása A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlását és az iskolai tevékenységét érintő szükséges információkhoz. A tanulókat minden tanévben az osztályfőnökök tájékoztatják a jogaik gyakorlásához szükséges eljárásokról. Az iskola alapvető dokumentumait (pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) az iskolai számítógép-hálózaton keresztül mindig naprakész állapotban ismerhetik meg. A dokumentumok írott példányát az iskolai könyvtárban és az iskolai diákönkormányzaton keresztül kaphatják meg betekintésre. A házirend 1 példányát valamennyi tanuló kézhez kapja. A tanuló joga, hogy tájékozódjon tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről, munkájának értékeléséről. A tanulónak a felvetett kérdéseire érdemi választ kell kapnia. 1.1.4 A tanulók képességeinek, érdeklődésének megfelelő oktatásban való részvétel Az iskola tanulóinak joga, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek, képességeiknek megfelelően tovább tanuljanak. A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken. A tanulók iskolai, kerületi, fővárosi és országos versenyekre való felkészüléshez igénybe vehetik a szaktanárok felkészítő munkáját. A tanulmányi és sportversenyeken a szaktanára hozzájárulásával induló tanulót az igazgató a verseny napján felmenti a tanítási órákon való részvétel alól abban az esetben, ha a verseny időtartama legalább a három órát eléri. 1.1.5 A tantárgy-, foglalkozás- és tanárválasztás rendje A tanuló joga, hogy tanulmányai során a pedagógiai programban és az érettségi vizsga szabályzatban meghatározott keretek között (10. évfolyamon) emelt szintű vizsgára felkészítő foglalkozásra (legfeljebb két) tantárgyat válasszon a jogszabályokban rögzített határidőig. A tanuló választását május 20-ig írásban beterjeszti az osztályfőnökön keresztül az igazgatóhelyettesnek. Tanköteles tanuló döntését a szülő aláírása hitelesíti. A tanuló döntése két tanévre szól, amit nagyon indokolt esetben a szülő írásbeli kérése alapján az első tanév végén hagyhat abba. A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. Ebben az esetben a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól. 1.1.6 A számonkérés összeférhetetlenségi szabályai A diáknak joga, hogy az előre tervezett témazáró dolgozatokra felkészüljön. Biztosítani kell, hogy a témazárók megírására megfelelő körülmények között kerüljön sor. Ennek érdekében: egy napon a témazáró dolgozatok száma egynél több nem lehet; témazáró dolgozatra a diákok figyelmét legalább egy héttel a megírás előtt fel kell hívni; a tanuló hiányzása esetén köteles pótolni a témazáró dolgozatát. A diákok egy hónapon belül értékelve visszakapják a kijavított dolgozatot, amelyen a szaktanár feltünteti a hibákat, valamint írásban érdemjeggyel értékeli a teljesítményt.
8 A szaktanár a diákoknak házi feladatot vagy otthon elvégezhető feladatot adhat, melyet ezt követően a szaktanár értékelhet. Az elkészítéséhez kellő időnek kell rendelkezésre állnia, s nem mehet a más tantárgyakra való készülés rovására. A feladatok nehézségétől függjön a házi feladatra biztosított idő. 1.1.7 Az osztályozó-, javító-, különbözeti – köztes – vizsgák eljárási szabályai A 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet alapján, ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A tanuló tájékoztatást kap a tanévzáróig a vizsgaidőpontról, a vizsga formájáról és a vizsga tematikájáról, amelyeket az iskola honlapján írásban is megtekinthet. A szóbeli vizsgán a tanuló háromtagú vizsgabizottság előtt felel. A felelet átgondolásához 20 perc felkészülési időt kap. Teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal póttételt húz. Eredménytelen javítóvizsga vagy a javítóvizsgáról való indokolatlan távolmaradása esetén a tanuló évet ismétel. A tanulónak jogában áll független vizsgabizottság előtt beszámolni tudásáról. Ilyen kérelmével az iskola igazgatójához kell fordulni a félév, illetve a szorgalmi idő befejezése előtt legkésőbb 30 nappal. A tanulónak joga van előrehozott vizsgát tenni az adott tanév anyagából, illetve előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeknek eleget tett. A vizsgák letételét az igazgatótól írásban kell kérnie (tanköteles esetén a szülő aláírásával megerősítve). Különbözeti vizsga letételét az igazgató írja elő. A vizsga lebonyolítására a javítóvizsga előírásai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy az igazgató az átvételkor közli a tanulóval (tanköteles tanuló esetében a szülővel) a vizsga szükségességét. A tananyagot a szaktanár jelöli ki a tanulónak, a vizsga időpontjáról pedig az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót (szülőt). Az esti és levelező tagozatokon az iskola helyi pedagógiai programjának megfelelően a diákok beszámolókon, tanév végi vizsgákon vesznek részt. A beszámolók és vizsgák rendjét az évenkénti munkaterv, illetve ütemterv; a vizsgák típusát az ETVSZ és LTVSZ (I. és II. sz. melléklet) tartalmazza. A szakképző évfolyamok tanulói a központi és a helyi tanterv előírásai szerint vizsgáznak. 1.1.8 A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai Tantárgyi mentesítés a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján adható. a tanuló, tanköteles tanuló esetében a szülő kérelmére. Testnevelés alóli mentesítés, könnyített vagy gyógytestnevelésre való besorolás szakorvosi javaslatra csak az iskolaorvostól kérhető. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az iskola igazgatójának adhatják be. A kérelemhez csatolni kell a törvényi előírásoknak megfelelő dokumentumokat. A döntés az igazgató jogkörébe tartozik. A kérelmeket lehetőleg a beiratkozáskor, de legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig be kell nyújtania a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a mentesítés oka ennek az időpontnak a letelte után derül ki, a kérelmet az ok feltárásakor kell benyújtani. A készségtárgyak tanulása alóli mentesítést a tanuló, illetve a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat, ha ezt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Magántanulói státus az általánosan képző évfolyamokon tanköteles tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló bejelentésével kezdeményezhető. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetőek különleges helyzetével, és nem akadályozzák
9 az iskola munkáját. A döntést a törvényi előírások figyelembevételével az igazgató hozza, indokolt esetben kezdeményezheti a jegyzőnél, hogy a tanköteles korú tanulót kötelezze arra, hogy a tankötelezettséget mindennapos iskolába járással teljesítse. 1.1.9 A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanulók évközi munkája során a tanítási órán vagy gyakorlati foglalkozáson előállított, a tanítási folyamat részeként készített dolgok által szerzett vagyoni jog átruházásából származó nyereség a tanuló számára kifizetendő, ill. a tanuló által anyagköltségen megvásárolható. A kifizetés alapja az illetékes vezető által leadott kifizetési jegyzék. 2. Szülők tájékoztatása a tankönyvekről, taneszközökről a megelőző tanév végén Az újonnan induló évfolyamoknak a felvétel után az iskola vezetői adnak tájékoztatást a szükséges tankönyvekről, taneszközökről. Felsőbb évfolyamokon a szaktanárok, osztályfőnökök végzik a tájékoztatást. A tankönyvek listáját az érvényes jogszabályok, rendelkezések szerint állítja össze az iskola. Az iskola a nappali rendszerű oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki az érvényes jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel, megszervezi az ingyenes tankönyvellátást. A kedvezmények iránti igényt, a jogszabályban meghatározott igénylőlapon, minden év november 15-ig kell az iskola igazgatójához benyújtani. A kedvezmények feltételeiről minden évben, a bejelentés időpontját megelőző 15 napon belül az iskola írásban tájékoztatja a diákokat, kiskorú diák esetén a szülőket. Ha a tanuló, kiskorú esetén a szülő a törvény által előírt határidőig nem él az igénybejelentés jogával, elveszíti jogosultságát a normatív kedvezményre. A felmérés alapján az iskola összesíti, hogy hány tanuló jogosult a támogatásra. Erről a tényről november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet. A nevelőtestület december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről tájékoztatást kapnak a diákok, kiskorúak esetében a szülők. Az iskola minden év június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek. A fenti időpontok jogszabályváltozás esetén értelemszerűen változhatnak. A változás tényéről az iskola tájékoztatja a diákokat, illetve tanköteles korúak esetén a szülőket. Tankönyvtámogatás módja: ingyenes tankönyv biztosítása az érvényes jogszabályokhoz igazodva; könyvtárból éves használatra tankönyv kölcsönözhető a könyvtári készlet erejéig; nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás biztosítása az alábbi elvek alapján: -szociális és egyéb rászorultság; -a tankönyvcsomag ára. 3. Hit- és vallásoktatás A tanulók vallási, világnézeti meggyőződését, etnikai, nemzeti önazonosságát tiszteletben kell tartani. A tanulónak joga van ezen meggyőződésének kinyilvánítására, de csak akkor, ha nem sérti mások joggyakorlását, illetve ha ez nem ütközik jogszabályba, nem korlátozza társai emberi méltóságát, tanuláshoz való jogának gyakorlását. 4. Egyéb intézményi szabályok 4.1 Az iskola politikamentes terület, ezért a tanároknak és diákoknak egyaránt tartózkodniuk kell mindenféle politikai megnyilvánulástól – különösen befolyásolástól, mások politikai
10 meggyőződésének bírálatától. Az iskolában semmilyen politikai szervezet ill. párt nem szervezhet rendezvényt, nem tarthat sem a tanulóknak, sem a dolgozóknak előadást, nem végezhet agitációs tevékenységet. 4.2 A tanuló tagja lehet iskolán kívüli társadalmi szervezetnek, de ez nem ad mentesítést az iskolai foglalkozásokon való részvételről. Ezt a jogát a tanuló az iskolai munkarenddel összhangban, azt nem hátráltatva gyakorolhatja. 5. Szociális és normatív kedvezmények, támogatások, a kérelem elbírálásának eljárási rendje A nappali tagozatos tanuló a szociális helyzetétől függően kedvezményben, támogatásban részesülhet. A kedvezményezettek körét törvény szabályozza. A lehetőségekről és az igénylés módjáról az iskola évente (szóban vagy írásban, az érvényben lévő törvényi előírásoknak megfelelően) tájékoztatja a tanulókat, tanköteles tanuló esetén a szülőket. A tájékoztatás megtartásáért az osztályfőnök felel. A tanuló, ha a család anyagi helyzete indokolttá teszi, ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, tanszerellátásban részesülhet. Indokolt esetben lehetőség van (nappali, esti és levelező tagozaton is) a tandíj, térítési díj fizetési kötelezettségének halasztására vagy részletekben történő befizetésére. A kérelmeket, amelyekhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat, az igazgatóhoz írásban kell benyújtani. Az igazgató döntéséről írásban tájékoztatja a diákot, kiskorú esetén a szülőt. Segélyek igénylését a szülő írásos kérelmére, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az igazgató kezdeményezi, az elbírálás az önkormányzatok polgármesteri hivatalának a feladata. Az egy főre jutó jövedelem függvényében az alábbi támogatások kérhetők: rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. 6. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy nevét, elérhetőségét, fogadóóráját az osztályfőnök a tanuló ellenőrzőjébe beíratja a tanév első hetében. 7. Rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás formái, rendje A közoktatásról szóló törvény 11. §-a (1) bekezdés d) pontja szerint a tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben, ellátásban részesüljön; a törvényi előírásoknak megfelelő orvosi vizsgálatokon részt vegyen. [26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet] A vizsgálatokról a tájékoztatás az osztályfőnök feladata. A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának formái: iskolaorvosi vizsgálat évente; iskolaorvosi rendelés hetente rendelési időben; védőnői felügyelet naponta, rendelési időben; fogászati szűrés évente; szemészeti szűrés évente. A rendelési időpontokról a tájékoztatás az orvosi rendelő ajtaján olvasható. Tanév elején az osztályfőnök az iskolaorvos rendelési idejét beíratja a tanuló ellenőrzőjébe. A vizsgálatok lebonyolítása csak a törvényi előírásoknak megfelelően történhet. A szakképző évfolyamokon tanulók orvosi alkalmassági vizsgáit az iskola szervezi. A képzésben való részvétel feltétele az érvényes szakmai alkalmassági vizsgálatról szóló igazolás. Elsősegélynyújtásra a kijelölt helyen lehet jelentkezni.
11 8. Az ösztöndíj helyi szabályozása Az intézmény támogatását vállaló alapítvány szabályainak megfelelően a diákok évente pályázhatnak az alapítványi ösztöndíj elnyerésére az alapítvány által meghatározott módon és feltételekkel.
IV. Az egyes tanulói kötelességek teljesítésének szabályai A közoktatásról szóló LXXIX. törvény 12. §-a foglalja össze a tanulói kötelességeket. Az iskola minden tanulójának kötelessége, hogy: társainak és az iskola dolgozóinak kölcsönös tiszteletet adjon; becsülje társait, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó híréhez, az iskolán kívül is megfelelően viselkedjen; vegyen részt a kötelező foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; tegyen eleget – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének; a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszereléseket és az ellenőrző könyvet mindig hozza magával, azt a tanár, szakoktató kérésére adja át. A szerzett osztályzatokat, érdemjegyeket köteles az ellenőrző könyvbe beírni és tudomásulvétel céljából szülőjével aláíratni; tartsa be a tanulmányi rendet, a gyakorlati oktatási hely munkarendjét és az iskola szabályzatainak rendelkezéseit. 1. A foglalkozásokon való részvétel A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező, valamint a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. Kötelessége, hogy képességeinek megfelelően tanuljon. 2. A foglalkozásokról való távolmaradás szabályai Ha a tanuló a kötelező foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztás igazolása szülői vagy orvosi igazolással történhet. Igazolt hiányzásnak minősül, ha a tanuló a házirendben meghatározott módon engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy ha a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározott módon igazolta. 2.1 Távolmaradás kérésének rendje Kivételes, indokolt esetben a szülő vagy a gondviselő előzetes kérésére az osztályfőnök vagy az igazgató felmentést adhat az elméleti és a gyakorlati oktatás látogatása alól: maximum 3 nap (vagy 18 óra) esetén az osztályfőnöktől kérhető előre, írásban; három napnál hosszabb időszakra az intézmény vezetőjétől kérhető előre, írásban; sport-, kulturális vagy egyéb kikérés esetén a kikérőt a szülőnek is alá kell írnia, s az intézmény vezetőjétől kérhető. 2.1.1 Az elbírálás szempontjai, az engedélyezés rendje a mulasztások száma a tanulmányi előmenetel Az engedélyezés minden esetben írásban történik a bírálati szempontok figyelembevételével.
12 2.2 Mulasztás igazolásának módja A betegség miatti távollétet naplószámmal ellátott orvosi igazolással lehet igazolni. Minden igazolást a hiányzást követő 8 napon belül át kell adni az osztályfőnöknek. A mulasztást a szülőnek alá kell írnia. Az iskola elvárja, hogy a szülő (gondviselő) a mulasztás első napján (telefonon vagy levélben) jelezze a tanuló mulasztásának okát, a távollét várható időtartamát. Hatósági idézés miatti távollétet az osztályfőnöknek előre be kell jelenteni. A hatóságtól hozott igazolást a szülőnek láttamozni kell. Amennyiben a tanuló a hiányzását nem a házirendben meghatározott módon és a megadott határidőn belül igazolja, hiányzása igazolatlannak minősül. Késésnek számít, ha a diák becsengetés után érkezik az órára. A késés tényét a szaktanár a naplóban percre pontosan regisztrálja. Ha az igazolatlan késések együttes ideje eléri a 45 percet, akkor az igazolatlan órának számít. Igazolt késésnek kell elfogadni, ha a tanuló a tömegközlekedésben előforduló olyan forgalmi akadály miatt késik, amikor a közlekedés hosszabb időre megbénult. Mind az igazolatlan mulasztás, mind az igazolatlan késés súlyos fegyelmi vétség. Mindkettő következménye fegyelmi büntetés. Az igazolatlan órák következményei: 1–10 óra: osztályfőnöki figyelmeztető, intő; 11-20 óra: igazgatói figyelmeztető, igazgatói intő; 21 órától: fegyelmi tárgyalás. 2.3 A mulasztás következményeinek meghatározása A középfokú nevelés-oktatás szakaszában, ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból (a szaktanár jelzése alapján) meghaladja az éves óraszám 30%-át és nincs elegendő osztályzata, a tanév végén nem osztályozható, illetve a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Szakképző évfolyamon, ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a tanítási órák 20%-át, vagy egy adott tananyagegységből (a szaktanár jelzése alapján) a képzési szakaszokban a tanítási órák 30%-át, nem osztályozható, illetve a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Ha a szakmai gyakorlatról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja az éves gyakorlati óraszám 20%-át, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha nincs igazolatlan mulasztása, az elért teljesítménye és szorgalma alapján a nevelőtestület engedélyezheti a gyakorlat pótlását a következő tanév megkezdéséig. 2.4 Az igazolatlan mulasztás miatti intézkedés rendje Az igazolatlan órák következményeinek dokumentálása mellett: tanköteles tanuló esetén - egy óra igazolatlan mulasztás után az osztályfőnök írásban értesíti a tanuló szülőjét vagy gondviselőjét a mulasztásról, - tíz óra igazolatlan mulasztás után az osztályfőnök írásban értesíti a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjét a mulasztásról; - 30 órát meghaladó mulasztás esetén a fegyelmi bizottság jogerős határozata alapján kell eljárni; nem tanköteles tanuló esetén
13 -
30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a tanulói jogviszonya (lásd II/2).
3. Taneszközökért, felszerelésekért való felelősség szabályai, a „rábízás” rendje A tanév első tanóráján szaktantermenként a terem- és eszközhasználat rendjéről a szaktanár tájékoztatást ad. A tanulók aláírásukkal igazolják az oktatáson való részvételt. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Kölcsönzés esetén a határidő lejártakor az iskolának vissza kell szolgáltatni minden, az iskola tulajdonát képező tárgyat, eszközt, könyvet. Ennek elmulasztása esetén az igazgató egyedi mérlegelés alapján dönt arról, hogy fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy rendőrségi feljelentést tesz. 4. Saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai A tanuló kötelessége, hogy az iskolai elfoglaltságához igazodva a pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák előkészítésében, lezárásában. Ennek megfelelően különösen fontos, hogy: az óra alatt a tantermet rendeltetésszerűen használja; jelezze, ha a berendezésben valamilyen sérülést tapasztal; az óra végén a használt eszközök állapotát a hetes vagy a szertáros ellenőrizze, és az eszközt adja át a tanárnak. 5. Tanulói ügyeletek az iskolában 5.1 Az osztály ügyeletesei a hetesek. A hetes feladatai: a tanórák kezdetén jelenteni kell a távollévők nevét az órát tartó tanárnak, a tábla tisztán tartása, jelentés a szaktanárnak a létszámról, az osztályban történt rendkívüli események jelentése az osztályfőnöknek vagy az igazgatóságnak; szünetekben ügyel a tanterem rendjére, tisztaságára, biztonságára, minden meghibásodást, veszélyforrást haladéktalanul jelez az illetékeseknek; ha a szaktanár a becsengetés után 10 perccel nem érkezik az osztályba, jelenti az igazgatóságnak; a hetesek kötelessége a tanóra végén a tábla letörlése, a terem kiszellőztetése, a terem tisztaságának, rendjének ellenőrzése. 5.2 Az ebédlő rendjének biztosítása, az ebédeltetés lebonyolítása a kollégium feladata; 5.3 A portaügyelet Az iskola főbejáratánál naponta két diák lát el tanulói ügyeletet. A beosztást a nevelési igazgatóhelyettes készíti el, az ügyelet rendjéért és a szabályok betartásáért a beosztott tanulók és az osztályfőnökök felelnek A portaügyeletesek feladatai: Az ügyelet reggel 7.30-tól 14.25-ig tart (pénteki tanítási rendű napokon 7.30-tól 13.30ig). Az ügyeletes a megbízatása lejárta előtt akkor sem hagyhatja el az ügyeleti helyét, ha osztálytársainak órái esetleg már befejeződtek.
14 Az ügyeletet egyszerre ketten látják el, az osztályfőnökök által előre meghatározott sorrendben. Ha valamelyik ügyeletes osztály előre bejelentett dolgozatot ír aznap, akkor az osztályfőnökének kell jelenteni, hogy helyettesítésről gondoskodjon. Az iskola tanulóit külső személyek csak az aulában várhatják meg. Az iskola dolgozóit és tanárait kereső személyeket, valamint a hivatalos ügyben érkezőket az ügyeleten rendszeresített lapra beírják (név, belépés ideje, kit keres), majd a keresett személyhez felkísérik, és annak gondjaira bízzák. Tanulók esetén a keresett diákot hangosbemondón hívatják. 5.4 Az öltözőfelelős feladata: a testnevelés órák, továbbá a gyakorlati foglalkozások előtt, illetve után felelős az öltöző rendjéért, a szabályok betartásáért, az öltöző zárásáért és nyitásáért. 6. Tanítási órák, rendezvények előkészítésében és lezárásában való kötelező részvétel szabályai A pedagógiai programban ill. az éves ütemtervben szereplő rendezvények az iskola minden tanulója és pedagógusa számára kötelezőek. Az egyes rendezvények előkészítéséért, lezárásáért az iskolavezetés által megbízott személy, ill. a kijelölt osztályok felelősek. Tevékenységüket az osztályfőnök irányítja. A nem kötelező rendezvények előkészítéséért, lebonyolításáért, lezárásáért a rendezvényt szervező osztály és osztályfőnöke felelős. 7. Fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok A térítési- és a tandíjfizetési kötelezettség eseteit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 115. és 116. §-ai tartalmazzák. 7.1 Térítési díj, tandíj, hozzájárulás megállapítása A tanórai részvételért fizetendő térítési díj és tandíj mértékét az éves költségvetés alapján a törvényben (117. §), valamint az iskolai térítési díj és tandíj számításának szabályzatában meghatározottak alapján évenként állapítjuk meg. A jelentkezőket a felvételi tájékoztatóban értesítjük ennek összegéről. A térítési díjat és tandíjat egy összegben fizetik be az iskola számlájára a fizetésre kötelezettek a tanév kezdetén, de legkésőbb október 1-jéig. Részletfizetés iránti kérelmet a rászorulók az igazgatónak nyújthatnak be, aki egyéni elbírálás alapján dönt a kérelem jogosságáról. Az igazgató dönt – az önkormányzat rendeletében foglaltak szerint – a közoktatási törvény 114. §ában meghatározottakon kívül további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről. A tandíj és a térítési díj összegét az éves költségvetési törvény értelmében évente határozzák meg. Ugyancsak évente változik az önkormányzati rendelkezéseknek megfelelően az ebédtérítés díja is. A rászoruló diákoknak az iskolai költségvetés diák-szociális alapjából támogatás nyújtható. Az elosztásról egyéni kérelmek alapján külön bizottság dönt. A kérelmeket véleményezi az osztályfőnök és az ODB-titkár is. 7.2. Befizetés és visszafizetés rendje, eljárási szabályai A közoktatási törvény 116. §-a szerinti tandíjat és a térítési díj ellenében igénybe vehető 115. § szerinti szolgáltatások díjait csekken vagy számlatömbi elismervény ellenében kell befizetni. A befizetés időpontját az iskola hirdetőtábláján hirdetik ki.
15 Az önköltséges szakkörök, tanfolyamok térítési díjait a pénztárban kell befizetni. Az étkezési térítési díjat az illetékes ügyintéző a jóváhagyott befizetési napokon havonta szedi be. Visszafizetés szabályai: Betegség vagy indokolt hiányzás esetén az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díj visszaigényelhető. Reggel 9 óráig kell jelenteni az ügyintézőnek a visszarendelésre való igényt. A befizetett összeg a következő naptól a hiányzás idejére visszaigényelhető. A térítési díjat akkor igényelheti vissza a tanuló, ha a foglalkozásokon való részvétel önhibáján kívül hiúsul meg – a foglalkozásoknak több mint felén nem tud részt venni. A tandíjat és térítési díjat akkor igényelheti vissza a tanuló, ha tanulói jogviszonya önhibáján kívül szűnik meg. 7.3. Tandíjjal, térítési díjjal összefüggő kedvezmények A tanuló joga, hogy anyagi, illetve családi helyzetétől függően ingyenes, illetve kedvezményes étkezésben részesüljön. Ezen igényüket a szülőknek írásban kell benyújtaniuk az igazgatónak. A kérelemhez csatolni kell a törvény által előírt igazolásokat és nyilatkozatokat. Ingyenes, kedvezményes étkezés igényelhető írásos kérelemben, amelyet az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős javaslatára, az igazgató kezdeményezésére az önkormányzat rászorultság alapján biztosíthat. 8. A pedagógus jogai és kötelességei E jogokat és kötelességeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-a tartalmazza. A diákoknak a pedagógusok jogait tiszteletben kell tartaniuk. Legfontosabb jogok: hogy személyét, emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői-oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék; hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket; hogy a tananyagot, tanítási módszereit, a tankönyveket, a taneszközöket megválassza. A pedagógus alapvető feladata a tanulók tanítása, nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen: hogy segítse a tanulók képességeinek kibontakozását, illetve felzárkóztatását; hogy elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait; hogy a szülőket és a tanulókat rendszeresen és pontosan tájékoztassa az őket érintő kérdésekről; hogy a szülő és a tanuló kérdéseire, javaslataira érdemi választ adjon.
V. A munkarenddel kapcsolatos szabályok 1. Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások napi, heti rendjének kialakítási szabályai A tanév munkarendjét az oktatási miniszter által évente kiadott tanév rendjét szabályozó utasítás tartalmazza. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg, és azt az iskola éves munkatervében rögzíti. Szülői értekezletet, fogadóórát, tanévnyitó és -záró értekezletet csak a tanítási időn kívül lehet szervezni. Minden tanuló köteles a kötelező és a választott foglalkozásokon részt venni, azokon pontosan megjelenni. Köteles betartani a tanulmányi rendet, az iskola szabályzatainak (például házirend) rendelkezéseit.
16 Köteles felkészülten, a megkövetelt felszereléssel megjelenni az órákon, részt venni az órai munkában. Tanórák alatt a tanulók kötelesek a tantermekben tartózkodni. Abban az esetben, ha a tanár hiányzik, és a helyettesítés megoldhatatlan, vagy a tanuló felmentést kapott a tanóráról, az összekötő folyosón vagy a könyvtárban tartózkodhat. Az iskola egyéb helyiségeiben, folyosóin tilos tartózkodni a diákoknak a tanítási órák alatt. Testnevelési órán balesetveszély miatt bármilyen ékszer, kiegészítő használata tilos. Tanóra alatt az öltözőben senki sem tartózkodhat. Az öltözőt az óra megkezdése előtt be kell zárni, a kulcsot a szaktanárnak át kell adni. Az eseti felmentést kérő diákok kötelesek a tornateremben tartózkodni. A gyógytestnevelésre utalt, illetve mentesítést kapott tanulók az összekötő folyosón tartózkodhatnak. 1.1 A ruházattal kapcsolatos szabályok A gyakorlati foglalkozásokon az előírt munkaruhát kell viselni; A testnevelés órára kötelező felszerelést hozni. Iskolánkban az egyezményes felszerelés zöld tornanadrágból, zöld pólóból és tornacipőből áll. Szükség esetén melegítő viselhető. A testnevelési tantervi követelmények teljesítésének előfeltétele, hogy a tanuló sportfelszerelésben jelenjen meg az órákon. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, teljesítménye nem értékelhető. A tanuló kötelessége az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken ápoltan, tisztán, kulturáltan megjelenni. Az ünnepélyeken alkalmi nadrág, sötét szoknya, illetve fehér ing blúz és az iskolai beiratkozáskor megkapott bánkis nyakkendő a megfelelő viselet. Kivételt képezhet a végzősöknek a szalagavató és a ballagás. 1.2 A tanítási napok rendje Szorgalmi időben munkanapokon az iskola épületének nyitvatartási ideje: 06 óra 00 perctől 20 óra 00 percig terjedő időszak. Az iskolát pihenő- és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Ez alól kivétel a külön elrendelt nyitva tartás. A fenti időponttól történő eltérést az igazgató engedélyezheti. A tanítás, a gyakorlati foglalkozás ideje alatt a tanulók az iskolát, illetve a gyakorlati oktatás helyszínét engedély nélkül nem hagyhatják el. Indokolt esetben távozási engedélyt az osztályfőnök, illetve a gyakorlatvezető, távolléte esetén az igazgatóhelyettes adhat. A tanuló rosszulléte esetén értesíteni kell a szülőt. A tanuló szülői kísérettel távozhat az iskolából. 1.3 A tanórán kívüli tevékenységek rendje Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez az iskola munkarendje alapján. A tanórán kívüli foglalkozások formái: tanulószoba felzárkóztató foglalkozások érettségire felkészítő foglalkozások szakmai versenyekre, pályázatokra való felkészítés szakkör tanfolyam diákkör, diákönkormányzat énekkar művészeti csoport iskolai sportkör egyéb kulturális rendezvények, tanulmányi és sportversenyek
17 Az iskola tanulói bekapcsolódnak a versenykiírásokban foglaltak szerint a városi, megyei, területi és országos tanulmányi és szakmai versenyekbe. A házi tanulmányi versenyek győztesei képviselik az iskolát a magasabb szintű versenyeken. A diákmozgalom javaslata és a munkaközösségek véleménye alapján tanulmányi, szakmai és kulturális jellegű háziversenyek szervezhetők. A szabadidős programok szervezése, előkészítése a szabadidő-szervező feladata. Az intézmény területén és az általa szervezett rendezvényeken az iskola belső rendjét biztosító szabályokat, megállapodásokat a nyári vakáció idején és a tanítási szünetekben is meg kell tartani. 1.3.1 A foglalkozásokra való jelentkezés eljárási rendje A jelentkezés előzetes felmérés alapján a tanuló vagy a szülő írásbeli kérelmére történik. A foglalkozások beindításához minimum 15 fős létszám szükséges. 1.4 A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások közötti szünetek rendje A tanuló joga, hogy az órák közötti szüneteket pihenéssel töltse, ezért a tanórát pontosan becsöngetéskor kell elkezdeni, és kicsöngetéskor kell befejezni. Az óraközi, foglalkozások közti szünetek rendje az iskolai fegyelem, a tanulói önfegyelem fokmérője. Az óraközi szünetek célja a pihenés, a felfrissülés, ezért az órák, tanórán kívüli foglalkozások végén a tantermet el kell hagyni. A tantermeket a szünetekben szellőztetni szükséges. A szünetekben száraz időben a diákok használhatják az iskola udvarát is. A tanulócsoport érvényes órarendje szerinti első óra előtt 10 perccel a csoport minden tagja jelenjen meg az iskolában. 1.4.1 Óraközi szünetek rendje, csengetési rend a nappali tagozatos képzésben A gazdasági irodát, pénztárt a mindenkori kiírás szerint lehet felkeresni; Nyári szünetben az igazgatóság hetente szerdán tart ügyeletet 9 – 12 óra között. A nappali tagozatosok különböző hivatalos iratokkal az iskolatitkárt kereshetik fel a tanulók: hétfőn, szerdán, pénteken: 8 – 15 óra között kedden, csütörtökön: 8 – 12 óra között Órák száma
Időtartama
Szünetek időtartama
0.
7,10 –7,55
5
1.
8,00–8,45
10
2.
8,55–9,40
10
3.
9,50–10,35
15
4.
10,50–11,35
10
5.
11,45–12,30
10
6.
12,40–13,25
10
7.
13,30–14,15
5
18 1.4.2 Óraközi szünetek rendje, csengetési rend a felnőttoktatási tagozatos képzésben Órák száma
Időtartama
Szünetek időtartama
0.
13,00–13,40
0
1.
13,40–14,20
5
2.
14,25–15,05
10
3.
15,15–15,55
5
4.
16,00–16,40
10
5.
16,50–17,30
5
6.
17,35–18,15
5
7. 18,20–19,00 Tanulói ügyintézés a felnőttoktatási tagozaton a titkárságon: hétfőtől csütörtökig 9 – 15 óra közötti, pénteken 8 – 14 óra közötti időszakban van. 1.4.3 Nyitva tartás alatti folyamatos felügyelet, ügyelet biztosításának szabályai, portaügyelet Az iskola – tanítási napokon – vezetői ügyeletet biztosít a nappali tagozatos oktatás időtartama alatt. Az ezen időn túli foglalkozások rendjéért a foglalkozást vezető pedagógus felel. Felnőttoktatás idején az igazgató felelősségét az ügyeletes igazgatóhelyettes vagy a tagozatvezető veszi át. A tanítás előtt és az óraközi szünetekben tanári és tanulói ügyelet működik. Az ügyeletes tanár feladata a házirend szabályainak betartatása. A diákügyeletesek feladata a tanári ügyelet támogatása. A diákügyeleti beosztást minden évben a diákönkormányzat és a nevelőtestület határozza meg. A tanári ügyeleti beosztást évenként a munkaközösségek készítik el. Az iskolában hirdetéseket elhelyezni, az iskolarádióban közleményeket felolvasni csak igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel lehet. 2. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai, elvei A felhasználható napok számát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabja meg. Egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt. A többi tanítás nélküli munkanapot a helyi vizsgák, valamint az érettségi és a szakmai vizsgák lebonyolítására használja fel az iskola. A felhasználásról a nevelőtestület dönt a diákszervezet és szülői szervezet véleményének meghallgatása után. 3. Az intézményi rendezvények, ünnepek rendje, normatív szabályai A tanuló kötelessége, hogy elősegítse az iskola feladatainak teljesítését, őrizze hagyományait, vegyen részt az iskolai kötelező tanórán kívüli programokon, az iskolai munkatervben megjelölt ünnepélyeken, rendezvényeken. Az intézmény épületét címtáblával kell ellátni. Az épületet a törvényi előírásoknak megfelelően fel kell lobogózni. Az intézmény hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.
19 A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület jelöli ki, jelzi a munkatervben, illetve az ütemtervben. A tanulók életével összefüggő hagyományok: iskolai “kiscsóka-avatás” kollégiumi verébavató szalagavató Mikulás az iskolában és kollégiumban karácsonyi fenyőünnepély az iskolában és a kollégiumban diáknap az iskolában kollégiumi ballagás iskolai ballagás Az egyéb megemlékezések és ünnepélyek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. A rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések szervezése a szabadidő-szervező munkaköri kötelessége. Az osztályok ünnepélyeinek, rendezvényeinek szervezéséhez, lebonyolításához a pedagógus segítséget kérhet a szabadidő-szervezőtől és a DÖK-öt segítő tanártól. A technikai eszközök működtetéséről való gondoskodás az iskola oktatástechnikusának és gondnokának a feladata, szükség esetén munkájukhoz segítséget adnak az iskolai karbantartók. Az iskolai rendezvényeken és ünnepélyeken az iskola főállású pedagógusai és az oktatómunkát közvetlenül segítő dolgozói kötelezően, munkaköri feladatként vesznek részt. 4. A tanulók által bevitt dolgok elhelyezésének szabályai Az értékek biztonságos elhelyezésére testnevelésórákon fokozott figyelmet szükséges fordítani! A tanuló ruházatán kívül minden értékét a táskájában helyezze el! Az öltöző nyitása-zárása az öltözőfelelős feladata. A tanulók az iskola területére gépkocsival nem hajthatnak be, motorkerékpárjaikat, kerékpárjaikat a kijelölt parkolóban kötelesek elhelyezni. Az iskola területén járó motorú motorkerékpárral közlekedni tilos. A szabályoktól eltérő elhelyezés esetén az értékekért az iskola nem vállal felelősséget. 4.1 Tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitele megtiltásának, korlátozásának vagy feltételhez kötésének szabályai A tanóra idején a tanuló köteles az órai munkához nem tartozó tárgyait, eszközeit (mobiltelefon, walkman, discman stb.) kikapcsolva a táskájában tartani. Amennyiben a tanuló megszegi ezt a szabályt a szaktanár a tanóra végéig a tárgyat elveheti. Az óra befejezése után a tanuló a tulajdonát visszakapja. Mobiltelefon a foglalkozásokon segédeszközként sem használható! A tanításhoz nem szükséges eszközök használata esetén fegyelmező intézkedés hozható. Eltűnésük, megrongálódásuk esetén az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. Tilos az iskolába állatot, továbbá nagy értékű ékszert vagy pénzt behozni. Ezek eltűnéséért az iskola nem vállalhat felelősséget. Tilos az iskolába behozni minden olyan eszközt, amely nem a tanórai munkához szükséges és balesetveszélyes (például szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, fegyver vagy annak látszó tárgy, petárda vagy egyéb erőszakra alkalmas eszköz). A tanulók az épületben zajló foglalkozásokon ill. rendezvényeken kötelesek megfelelő öltözéket viselni. Sapkát csak abban az esetben hordhatnak, ha ezt vallási, munkavédelmi vagy
20 egészségügyi előírásaik szigorúan megkövetelik. Az iskolában tilos megbotránkozást keltő vagy gyűlöletre uszító szimbólumot viselni. Tilos mások fenyegetése, terrorizálása. E szabály megszegőivel szemben fegyelmi eljárást kezdeményez az iskola. Tilos az iskolában és az iskolán kívül rendezett programokon szeszes italt, kábítószert fogyasztani. Az iskola területén (épületek, udvar) tilos a dohányzás. A dohányzási tilalom az iskola területén tartózkodó minden személyre (dolgozókra és a tanulókra egyaránt) vonatkozik. 5. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A helyi pedagógiai programban meghatározott rendezvényeken a tanuló köteles megjelenni és az iskolai házirendben megfogalmazott elvárásoknak megfelelően viselkedni. A tanuló önrendelkezési joga szerint a helyi pedagógiai programban előre meg nem határozott foglalkozásokon való részvételről dönthet. A programról történő tájékoztatás mindenkor a foglalkozást szervező (pedagógus) feladata. 6. Az intézmény létesítményeinek használatával kapcsolatos szabályok 6.1 Az intézmény területének, épületének, helyiségeinek, berendezéseinek használati lehetőségei, szabályai tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon Az iskola valamennyi tanulójának joga az iskola oktatási és nevelési célra kialakított összes helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű és ingyenes használata az órarend szerinti tanítási időben, a tanítás nélküli foglalkozásokon indokolt esetben tanári felügyelettel. Az oktatás céljára szolgáló helyiségek: tantermek, kabinetek, előadók, könyvtár, demonstrációs termek, műhelyek, laborok. Az egyes szaktantermekre, létesítményekre vonatkozó használati rendet valamennyi használó köteles betartani. A számítógéptermeknek, a médiateremnek, a műhelyeknek, mérőtermeknek és a könyvtárnak külön rendje van. Ezt az adott helyen ki kell függeszteni! A szaktanárok feladata, hogy a helyi rendet a tanulókkal az első tanítási órán megismertessék. Az iskola kijelölt számítógépes terme a tanítási időn kívül is a tanulók rendelkezésére áll az alábbi célokra: internet használata, levelezés, házi feladat készítése, felkészülés a tanítási órákra. Egyéni célokra a gépterem csak a megadott időpontokban, felnőtt felügyelete mellett vehető igénybe. Az időpontok a terem ajtaján olvashatók. Az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola valamennyi diákja, pedagógus és nem pedagógus dolgozója. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros tanár vezeti. A könyvtár szolgáltatásai: helyben olvasás, kutatómunka lehetőségének biztosítása; tájékoztatás, bibliográfiai és adatszolgáltatás; könyvtárhasználati órák tartása; könyvtárhasználatra épülő szakórák tartása; könyvtári egységek kölcsönzése. A könyvtár nyitvatartási és kölcsönzési rendjét évente határozza meg az iskola. Az időpontokat a könyvtár ajtajára ki kell függeszteni, és az éves munkatervnek tartalmaznia kell.
21 6.2 A létesítményhasználat korlátai Nem kerülhet sor a helyiségek bérbeadására abban az esetben, ha az ellentétes a tanulók érdekeivel. Még felnőtt felügyelete mellett sem használhatják a diákok az alábbi helyiségeket: irodák, vegyszertár és -szekrény, szerverszoba, karbantartóműhely, technikai dolgozók helyiségei, irattár. 6.3 A létesítményhasználat bevételeiről való rendelkezés Az iskola tantermeit, a tornatermet csak szabad kapacitás esetében adja bérbe az iskola. A bérbeadásból származó bevételeket lehetőség szerint az oktató-nevelő munka színvonalának javítására fordítja az iskola. 6.4 A diákönkormányzat jogosítványainak meghatározása a használattal kapcsolatban Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a diákönkormányzat működéséhez, rendezvényeihez. Az iskolai létesítmények használatával kapcsolatosan az iskolai diákönkormányzat javaslatait az iskolavezetés a döntések meghozatala előtt kikéri. 6.5 Idegen személyek tartózkodása az iskolában Vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.
VI. Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1. Tanulói érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés iskolai rendszere, a tanulók nagyobb csoportjának meghatározása A tanuló joga, hogy vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen az iskolai panaszkezelési szabályzatnak megfelelően. A diákönkormányzat tanácskozási joggal vehet részt az iskolavezetés és a tantestület megbeszélésein a diákokat érintő ügyek tárgyalásánál. A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van a tanulók nagyobb közösségére kiterjedő, iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben. Az iskolavezetés kikéri a diákszervezet véleményét a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. A tanulók nagyobb közösségének minősül: egy szakot, ill. évfolyamot, ill. legalább öt osztályt, ill. legalább 100 főt érintő probléma. 2. A diákkörök, diákönkormányzat iskolai támogatása A tanulók közösségei döntési jogkört gyakorolnak a saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az osztályközösségek a belső életük szervezésére, az érdekképviselet biztosítására ODB-ket hoznak létre. A diákönkormányzat dönt képviselőinek, tisztségviselőinek, aktíváinak megválasztásában, visszahívásában. Minden tanuló választhat, illetve megválasztható diák-önkormányzati tisztségviselőnek. A diákkörök tagjai diákvezetőséget alakíthatnak, dönthetnek a tevékenységüket segítő személy felkéréséről. A döntési jogkör gyakorlása során az ifjúsági közösség hallgassa meg a nevelőtestület véleményét.
22 2.1 A diákönkormányzat döntési joga A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről; a diákönkormányzat rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról; a tanítás nélküli programok megvalósításáról (a nevelőtestület véleményének meghallgatásával). Egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása a nevelőtestület véleményének kikérése mellett a diákönkormányzat jogköre; az iskola tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről, a szerkesztőségek diákvezetőinek és munkatársainak megbízásáról; a diákszervezet által alapított kitüntetések odaítélésről; a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról. 2.2 A diákönkormányzat egyetértési joga A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat: a tanulók kitüntetésében; az iskolai SZMSZ elfogadásakor, módosításakor a jogszabályokban meghatározott ügyekben; az ünnepélyek, megemlékezések rendjében, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban; a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáiban és rendjében; a mindennapi testedzés formáinak kialakításában és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáinak és rendjének meghatározásában; a szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának és elosztásának elvében; a tanulók szervezett véleménynyilvánítása, a tanulók rendszeres tájékoztatása rendjének és formáinak kialakításában; a tanulók jutalmazása elveinek, formáinak meghatározásában; a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazása elveinek kialakításában; a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában; a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő nem szabályozott kérdésekben; a házirend elfogadásában. 2.3 A diákönkormányzat véleménynyilvánítási joga Az iskolai diákönkormányzat véleményt nyilváníthat: a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésében, elfogadásában; a tanév munkarendjének meghatározott, a tanulókat érintő programjainak tekintetében; pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében; a tanulók fegyelmi ügyében; az iskola kulturális és sportlétesítményei működési rendjének kialakításában; a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak meghatározásában; az iskolai ünnepélyek szervezésében és az iskolai hagyományépítésben. 2.4. Jogorvoslati jog gyakorlása A tanuló jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást kezdeményezhet. A kérelmében le kell írnia a panasz lényegét, tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz érdemi elbírálása érdekében az igazgató a benyújtástól számított 30 napon belül köteles intézkedni, és arról a tanulót értesíteni.
23 A diákközgyűlés előkészítése (kérdések, javaslatok összegyűjtése írásban, ezek eljuttatása az érdemi válaszra jogosultakhoz a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal), megszervezése, lebonyolítása a DÖK feladata. A diákközgyűlés napirendje: a diákönkormányzat és az iskola képviselője tájékoztatást ad az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok érvényesüléséről, a házirend végrehajtásának tapasztalatairól; az előző közgyűlés óta eltelt időszakban felmerülő kérdések, javaslatok megvitatása; diákvezető-választás. 3. Diákkörök létrehozásának szabályai Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Minden tanulónak alanyi joga, hogy kezdeményezze diákkörök létrehozását, és részt vegyen azok munkájában. A diákkör megalakulásának feltételei: minimum 15 fős létszám; tevékenységi körének meghatározása (kizáró ok: politikai párt vagy párthoz kapcsolódó ifjúsági szervezet); segítő pedagógus megnevezése; az összejövetelek helyének, időpontjának meghatározása. 4. Az iskolai diákmédia szerepe A diákönkormányzat tájékoztatási rendszert hozhat létre az iskolai internetes honlapon. A diákok információs tevékenységét az iskola nevelési igazgatóhelyettese segíti. 5. Tanulók jutalmazásának formái, rendje Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel, vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. 5.1 Az iskolai jutalmazás formái: Szóban vagy írásban: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, Bánki-plakett. Tárgyjutalom: jutalomkönyv, kulturális rendezvényre belépő, vásárlási utalvány, külföldi tanulmányúthoz hozzájárulás, egyéb forma. 6. Tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések formái, rendje
24 Ha a tanuló kötelességét vétkesen megszegi, vele szemben eljárást kell indítani. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, a dohányzási tilalmat megszegi vagy viselkedésével árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Súlyos, jogellenes tevékenység esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától. A fegyelmi eljárást a közoktatási törvény alapján a fegyelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell lebonyolítania az iskola fegyelmi bizottságának, melynek mindenkori elnöke az iskola nevelési igazgatóhelyettese. A fegyelmi bizottságot az intézmény igazgatója vagy a fegyelmi bizottság elnöke hívhatja össze. Az iskolai fegyelmező intézkedések: szaktanári figyelmeztetés szóban, írásban, osztályfőnöki figyelmeztetés szóban vagy írásban, osztályfőnöki intés írásban, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés. Büntetések: (ezt csak a fegyelmi bizottság szabhatja ki a mindenkori jogszabályoknak megfelelően) megrovás, szigorú megrovás, eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában (kivéve tanköteles tanuló), áthelyezés másik tanulócsoportba iskolán belül, áthelyezés másik iskolába, kizárás az iskolából (kivéve tanköteles tanuló – az ő esetében másik iskoláról kell gondoskodni). Aki a dohányzási törvény előírásait megszegi, arra a törvény szerinti rendelkezések is vonatkozhatnak. 7. Tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai A gondatlanságból okozott kárért a tanuló fegyelmileg és anyagilag is (maximum a kár értékének 50%-áig) felelősségre vonható. A szándékos károkozást a kár okozója köteles megtéríteni a törvény által előírt arányban. (Ez az összeg a minimálbér többszöröse is lehet.) Tanköteles tanuló esetén annak törvényes képviselője, a nagykorú tanuló pedig személyesen felel az általa szándékosan okozott károkért, és viseli azok anyagi következményeit. Ha felszólítás után sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a károkozó, illetve annak gondviselője ellen. Ha a kárt többen okozták, a felelősség is közös. Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Ez az eredeti ár többszöröse is lehet! Az olvasó a tanulói vagy közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv
25 alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszaadni a könyvtárba. A tanuló, illetve a tanköteles tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyvet a tanuló megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a tanuló, illetve a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola nevelési igazgatóhelyettese határoz. A kérelem elutasítása ellen felülbírálati kérelmet nyújthat be a tanuló, illetve a szülő, melyet az igazgató bírál el. A dohányzásból adódó szándékos rongálások is kártérítési kötelezettséggel járnak.
VII. Iskolai védő-óvó előírások 1. A létesítményhasználattal kapcsolatos, tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok A tanuló joga, hogy az iskola biztosítsa testi épségének megóvását és erkölcsi védelmét az iskolába való belépéstől az iskola jogszerű elhagyásáig, valamint az iskola épületén kívüli kötelező foglalkozások ideje alatt. Minden tanuló kötelessége, hogy óvja saját testi épségét, egészségét, tartsa be a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat, sajátítsa el az egészségét, biztonságát védő ismereteket. Ha veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlel, azt köteles azonnal jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más jelenlévő felnőtt dolgozónak. Sérülés, rosszullét esetén, ha a szaktanár szükségesnek látja, értesíteni kell a szülőt, vagy közvetlenül orvosi segítséget kell kérni. Az iskola minden tagjának a balesetet, tűzesetet jelentenie kell, és az ezekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Rendkívüli esemény esetén intézkedést az iskolában az igazgató hozhat. Az igazgató akadályoztatása, illetve távolléte esetén, az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni és az intézkedést meghozni. Tűz- és bombariadó esetén az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A rendkívüli esemény miatt kieső órák pótlásáról az iskolavezetés intézkedik. Az elmaradt órákat pótolni kell! Ha mód van rá, a veszély elhárítása után közvetlenül folytatódik a tanítás azzal az órával, ahol a rendkívüli helyzet miatt befejeződött. Ha a veszély elhárítása után közvetlenül nincs már lehetőség a pótlásra, akkor az elmaradt órákat szombati napon, illetve a tanítási szünet 1. napján kell pótolni. Az iskolában rendkívüli eseménynek számít: tűz, tűzvész, terrortámadás, bombariadó, természeti katasztrófa,
26 robbanás, épület falainak repedése, tető jelentős sérülése, jelentős áramkimaradás, télen a fűtési rendszer teljes leállása, rendkívüli időjárási viszonyok, fertőzés, mérgezés, járvány, az iskola környezetében lévő ipari katasztrófa, jelentős légszennyeződés, közlekedés teljes leállása, súlyos munkahelyi baleset. 2. Baleset-megelőzési előírások, a baleset esetén teendő intézkedések A tanév első napján osztályfőnöki órák keretében balesetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban részesül minden tanuló. A szakmai gyakorlati oktatásban részesülő és a gyakorlaton részt vevő tanulókat külön munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Erről a szakoktatónak kell gondoskodnia. A gyakorlati foglalkozásokon – balesetvédelmi szempontok miatt – tilos bármiféle ékszer és műköröm viselése. A gyakorlati és a fakultációs oktatási helyeken a gyakorlóterület köteles biztosítani a balesetmentes munkavégzés körülményeit, a szükséges balesetvédelmi oktatást, az itt történő balesetekre az iskolai eljárás szabályai érvényesek. A szaktantermekben és a tornateremben az első tanítási órán kell a balesetvédelmi és munkavédelmi oktatást megtartani. A tanulókísérleti órák megtartása előtt ugyancsak szükséges munkavédelmi oktatást tartani. Eljárási rendje megegyezik a balesetvédelmi oktatás során teendőkkel. Testnevelési órán a diák (a balesetvédelem érdekében) csak abban az esetben vehet részt a foglalkozáson, ha elvégezte a bemelegítési gyakorlatokat. A tanév folyamán történő osztály- vagy tanulmányi kirándulás alkalmával külön oktatást kell biztosítani a tanulóknak az utazással és egyéb baleseti forrásokkal kapcsolatban. Az oktatás tényét a haladási naplóba be kell jegyezni az osztályfőnöknek, a bejegyzést aláírásával el kell látni. A tanulói balesetveszély észlelésekor, annak elhárítása érdekében, mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni. Ha erre nincs azonnal szükség, akkor a veszélyforrásra fel kell hívni a figyelmet. Ha a tanulót baleset éri, a vele foglalkozó tanár kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés és a baleseti jegyzőkönyv felvételéről való gondoskodás. Szükség esetén segítség kérhető az egészségügyi szakmai munkaközösség tagjaitól. Amennyiben a balesetet az iskola nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottja észleli, az elsősegélynyújtást és az intézkedést neki is azonnal meg kell tennie. A jegyzőkönyvet a munkavédelmi felelősnek át kell adni. A tanuló- és gyermekbaleseteket jelenteni kell. A jelentési kötelezettségnek a 16/1998 (IV. 8.) MKM-rendelet 1. számú melléklete szerint kell eleget tenni. A tanulói balesettel kapcsolatos eljárást kell alkalmazni akkor is, ha a tanulót az iskolába jövet vagy az iskolai oktatás befejeztével hazafelé éri baleset. A fokozott balesetveszély miatt tilos az ablakpárkányon és a korlátokon ülni. Csak pedagógus felügyelete mellett használható gépek, eszközök: villamos háztartási gépek; villamos árammal működő oktatási segédeszközök;
27 számítógépek; multimédia-terem oktatási eszközei. A krónikusan beteg, valamint testi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében ki kell kérni az iskolaorvos véleményét, és szükség esetén korlátozást kell eszközölni. Valamennyi esetben a balesetvédelmi oktatás megtartásáért az osztályfőnök, illetve a szaktanárok felelnek. Az oktatás tényét minden esetben a haladási naplóba be kell jegyezni, azt az igazgatóhelyettesek folyamatosan ellenőrzik. A tanulók az oktatáson való részvételüket vagy a jelenléti íven aláírásukkal igazolják, vagy az osztálynapló hiányzási rovata igazolja a jelenlétet. Amennyiben a tanuló az oktatáson nem vett részt, azt pótolni kell a szaktanárnak (osztályfőnöknek), a pótlás tényét dokumentálni kell.
VIII. A kollégiumra vonatkozó külön szabályok A kollégium polgárává az válik, akit az adott tanévre a kollégiumba felvettek. A felvétel mindig egy tanévre szól. A kollégiumi tagság fegyelmi problémák esetén év közben is megszüntethető, továbbá a kollégiumból való kiköltözést a szülő írásbeli kérelemmel is kezdeményezheti. A kollégiumban működő legkisebb szervezeti egység a csoport. 1. 1.1
A kollégium belső életének szabályai A kollégisták jogai
A kollégium minden polgárának joga van véleményét, észrevételeit csoportvezető tanára, a kollégium vezetője felé kifejteni az önmagát, szobáját, csoportját illetve az egész kollégiumot érintő kérdésekben. A kollégium polgárának elsőrendű joga a tanuláshoz való jog. A kollégium hétfőtől csütörtökig 16 00 - 18 45 között szilenciumot biztosít. Ez idő alatt a kollégista nyugodt körülmények között, csendben, a szilencium teremben vagy a szobában - nevelőtanári felügyelettel és segítséggel tanul. Szükség esetén az éjszakai órákban is igénybe vehető a lakószoba és a saját szintjének tanulóhelyisége tanulás céljából egymás, illetve az alvó társak nyugalmának zavarása nélkül. A kollégium lakójának joga van részt venni a kollégiumban szervezett bármely érdeklődési kör tevékenységében, valamint sport és egyéb rendezvényeken. A tanulók szüleinek lehetőséget kell biztosítani, hogy betekintést nyerhessenek a kollégiumi csoportok életébe, és adott ügyekben tanácskozási joggal vehessenek részt a nevelőtestület értekezletein. A jogviszonyt létesített külföldi diákjaink kérhetik az itt- tartózkodási engedélyük megszerzéséhez szükséges igazolások kiállítását. A kollégium minden polgárának joga van az egészségügyi ellátáshoz. Orvoshoz előzetes jelentkezés után, nevének a betegek füzetébe történő bejegyzése után mehet. Visszaérkezve tájékoztatást köteles adni egészségi állapotáról az ügyeletes nevelőnek. A diákok szabadon gyakorolhatják vallásukkal, világnézetükkel, nemzetiségükkel, etnikai hovatartozásukkal kapcsolatos jogaikat. Diákjaink joga, hogy mindig megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő kérdésekben. Tájékoztatásuk történhet: - hangosbemondón - hirdetőtáblán
28 -
csoportvezetői tájékoztatón diáktanácstagok tájékoztatásával kollégiumvezetői közvetlen tájékoztatással.
Véleménynyilvánításra alkalmas személyek ill. fórumok: - csoportvezető - diáktanács - naposi gyűlés - kollégiumvezető - igazgató közvetlen tájékoztatása. Csoportos ügyekben a véleménynyilvánításra jogosult csoport legkisebb létszáma 20 fő. A kollégium minden lakójának jogában áll szabadidejében, indokolt esetben egyéb időben is, vendéget fogadni. A vendégek fogadása az előtérben történik. A kollégium minden polgárának joga van az egységes, nyugodt és megfelelő időtartamú pihenéshez. A kollégiumban 22 órától reggel 630 óráig a hálószobákban a pihenés feltételeit biztosítani kell. A kollégistának jogában áll a kollégium létesítményeit, eszközeit rendeltetésszerűen használni. Minden évben június 1-ig írásban, az indokait megfogalmazva kérheti újrafelvételét a következő tanévre. Kollégiumi elhelyezés a kollégium vezetőjéhez benyújtott kérvénnyel év közben is igényelhető. 1.2
A kollégisták kötelezettségei
A tanulmányi kötelezettség minden kollégiumi polgárra vonatkozik. Szilencium alóli felmentés csak rendkívüli esetben adható kiemelkedő tanulmányi eredményért, valamint esetenként csoportvezetői engedéllyel. A kollégium minden polgárának kötelezettsége, hogy a számára megállapított térítési díjat minden hó 10. napjáig befizesse. Kedvezményben a mindenkori jogszabályoknak megfelelően részesülhetnek. A kollégium polgára köteles a kollégium berendezéseit, felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, és azok állagának megóvásáért felelősséget vállalni. A kollégistát vétlen rongálás illetve károkozás esetén anyagi felelősség terheli. A kollégiumba szeszesitalt behozni, szeszesitalt fogyasztani, illetve alkoholos állapotban bejönni tilos. A tűzrendészeti szabályok, balesetvédelmi előírások betartása, a veszélyforrások megismerése mindenki számára kötelező. A kollégiumban dohányozni, szerencsejátékot játszani tilos. Fiúknak lányszobában - és fordítva - tartózkodni tilos. Ez alól kivétel csak külön tanári engedéllyel lehetséges. A kollégista köteles közvetlen környezetét, szobáját takarítani és rendben tartani. A kollégista a délelőtti tanulmányi időben szobájában csak a főszolgálatos tanár engedélyével tartózkodhat, illetve mehet fel a kollégiumba. A kollégiumban 2200 óra után mindenki köteles a saját szobájában vagy a szinten lévő tanulóban tartózkodni. A kollégista napközben a szobájában a társait nem zavarva hallgathat magnót és rádiót. 22 óra után magnó, rádió üzemeltetése tilos. A kollégista az etikus és erkölcsös viselkedés szabályainak és a társadalmilag meghatározott normáknak megfelelően, valamint a felügyeletével megbízott pedagógus iránymutatása szerint kell viselkednie kollégiumon kívül.
29 1.3
A helyiség és területhasználat szabályai
Kollégiumi polgárok a liftet rendeltetésszerűen használhatják. A szobákba vendégeknek felmenni csak a főszolgálatos tanár engedélyével lehet. Kollégista hátsó bejáraton nem közlekedhet. A kondicionáló terem hétfőtől csütörtökig 1700 – 2130 óra között megbízott felügyelő mellett, érvényes bérlet alapján vehető igénybe. (lásd: szabályzat) Számítástechnika terem heti 25 órában a diákönkormányzat által elkészített és kifüggesztett rend szerint tart nyitva (lásd: szabályzat). A felügyeletet a diákönkormányzat biztosítja. Tornaterem heti két alkalommal, szaktanári felügyelettel, labdarúgás és kosárlabda sportágak keretén belül vehetők igénybe a kollégisták részére (lásd: szabályzat). Kollégiumi társalgó a hét minden napján 1830 – 2130 közötti időszakban kulturált szabadidő eltöltésére lehetőséget biztosít (lásd: szabályzat). Ügyeletes tanári szobában diák csak a főszolgálatos tanár engedélyével vagy feladat ellátása miatt tartózkodhat. A diákszolgálati szoba a diákügyeletei feladat ellátási helye. Elhagyni csak a szolgálatot ellátó tanár hozzájárulásával szabad. A szobákban 20 W teljesítményt meghaladó elektromos készülékek nem használhatók. 4.
Óvó és védő intézkedések
A kollégiumhoz tartozó területek, helyiségek veszélyforrásainak ismertetése és annak megismerése a csoportfoglalkozások részét kell, hogy képezze. A hálószobákban tűzveszélyes vagy egyéb veszélyes tevékenységek végzése tilos. Főzni, kenyeret pirítani stb. csak a teakonyhában- érintésvédelmi szempontból kifogásolhatatlan eszközök használatával - szabad. A tanulónak lehetőséget kell biztosítani nagyobb összeg biztonságos elhelyezésére, s ebben csoportvezető tanára segítségét kérheti. Az intézmény igazgatója vagy a kollégium vezetője (amennyiben nincs jelen, akkor a főszolgálatos nevelő) nem várt események bekövetkezésekor (pl. hóakadály, árvíz stb.) részleges vagy teljes hazautazási tilalmat rendelhet el, melynek betartása minden kollégistára nézve kötelező. 5. Foglalkozások, diákkörök, kollégiumi diákönkormányzat (továbbiakban: diáktanács) tevékenységének szabályozása 5.1 Kollégiumi foglalkozások rendje Kötelező foglalkozások közé a szilencium, a csoportfoglalkozások valamint a kötelezően választandó diákkörök tartoznak. A szilencium időrendjét a napirendben, a csoportfoglalkozások rendjét és témáját a csoportnaplóban rögzítik. A kötelezően válaszható diákkörök közül az alábbi lehetőségeket nyújtjuk: filmklub képzőművészeti kör sakk-kör asztalitenisz labdarúgás kosárlabda lövészet
30 -
természetjárás kerékpár nyelv (angol, német) aerobic környezetvédelem
A kollégium a Magyarországon bejegyzett egyházak képviselői számára hit- és vallásoktatás céljára igény szerint termet biztosít, valamint lehetőséget ad a kollégistáknak a foglalkozásokon való részvételre. 5.2 A kollégiumi diákközgyűlés eljárásrendje A kollégiumi diákönkormányzat az iskolai diákönkormányzat része, de önállóan dolgozik a kollégisták által választott vezetőséggel. A kollégiumi DÖK vezetője egyúttal az iskolai diákönkormányzat egyik alelnöke is. A diák-küldöttgyűlés eljárásrendszerét a diáktanács működési szabályzata határozza meg. A kollégiumi diák-küldöttgyűlést évente egy alkalommal – az iskolai munkatervvel összhangban október elején kell megtartani. A kollégiumi közgyűlés kötelező napirendi pontjai: - az elmúlt tanév gazdasági beszámolója - az elmúlt tanév munka beszámolója - a diákönkormányzat vezetőjének megválasztása - a következő év munkatervének elfogadása. A diák-küldöttgyűlést a kollégiumi diákönkormányzat vezetője hívja össze, s a diákönkormányzat tagjait a tanulócsoportok delegálják. Rendkívüli diák-küldöttgyűlés, diákközgyűlés hívható össze, ha legalább egy csoport minden tagja írásban, megfelelő indokokkal alátámasztva kéri. A diákok érdekképviseletét a közgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat látja el. A felmerülő kérdéseket a diáktanács összegyűjti, a patronáló tanáron keresztül a tantestület elé tárja. Az érdemi választ a kollégiumvezető közvetlenül a diákoknak adja meg. Jogsérelem esetén a diák közvetlenül fordulhat a kollégium vezetőjéhez vagy az intézmény igazgatójához. A tanulókkal kapcsolatos döntéseket írásban közlik a tanulóval és szüleivel. A felmerülő problémák esetén a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, a kollégiumvezetőhöz, valamint az intézmény igazgatójához fordulhatnak. A kollégium minden polgára választható és választó a diáktanács szervezeteibe, továbbá joga van képviseletet kérni a diákönkormányzattól. A diákokat érintő döntések meghozatalában a diáktanácsnak véleményezési joga van. 5.3
A diákélet mindennapi kérdései
A diák kollégiumi lakrészét magánlakásként használhatja, de nem sértheti diáktársai ugyanezen jogát, és nem zavarhatja őket a tanulásban. A diákok szabadon gyakorolhatják vallásukkal, világnézetükkel, nemzetiségükkel, etnikai hovatartozásukkal kapcsolatos jogaikat. A 9. évfolyam tanulói, kérelmük alapján- minden válogatás nélkül- válhatnak kollégistává. Felsőbb évfolyamoknál a tantestület döntése, javaslata és a diákönkormányzat véleménye a meghatározó. Befolyásoló tényezők:- eddigi viselkedés, tevékenységek
31 - szociális és egyéb körülmények - tanulmányi eredmény. A kollégiumi felvétel egy évre szól. A kollégistának az iskolából a kollégiumba kell a tanítás után visszaérkeznie. Engedély nélkül a kollégista 15 50 -ig, a sportolók az edzés befejezéséig, de legkésőbb 1930 óráig lehetnek távol. A sportolók minden esetben kötelesek a kimenőfüzetet vezetni. Ezen kívül, csak tanári engedéllyel távozhat el a kollégista a kollégiumból. Engedély nélkül a várost elhagyni tilos. Takarodó után a kollégista csak a szülő tudtával és engedélyével maradhat távol a kollégiumból kivétel az iskolai, kollégiumi rendezvények. Pénteken és szombaton a kimenő egységesen 21 óráig engedélyezett. A kollégiumból minden polgár minden hétvégén vagy többnapos ünnepen hazautazhat. Hétvégi bent maradás indokolt esetben, kollégiumi vezető engedélyével nevelőtanári felügyelet mellett lehetséges. A kollégistának a tanítást megelőző napon 15 - 20 óra között, külön engedéllyel az első tanítási napon vissza kell érkeznie a kollégiumba. Amennyiben a kollégista a hazautazásról, vagy a kimenőről nem tud időben - esetleg egyáltalán visszaérkezni, abban az esetben köteles a távolmaradás okát telefonon vagy más módon jelenteni. Napirenden kívüli kimenő esetén, vagy ha a visszaérkezés tanítási napon történik, a kollégista köteles jelentkezni az ügyeletes vezetőnél. A tanulónak lehetőséget kell biztosítani nagyobb összeg biztonságos elhelyezésére, s ebben kérheti csoportvezető tanára, az éppen szolgálatot ellátó tanár, a gondnok segítségét. 6. Fegyelmi ügyek A fegyelmi ügyekben a hatályos jogszabályok előírásai az irányadók. A házirend megsértése, a fegyelmezetlenség mértékétől függően, fegyelmező intézkedést ill. büntetést von maga után. Fegyelmező intézkedések: Nevelőtanári: figyelmeztetés, intés Kollégiumvezetői: figyelmeztetés, intés Büntetések: Megrovás, Szigorú megrovás, Kizárás, Jutalmak: Nevelőtanári dicséret, Kollégiumvezetői dicséret, Nevelőtestületi dicséret. Tárgyjutalomra a tantestület és a diákönkormányzat véleményezése alapján, az éves szinten kiemelkedő munkát végző diákjaink jogosultak. A jutalmazás az évzáró naposi foglalkozáson, illetve végzőseink ballagásán közösség előtt történik. A kollégium a szülőkkel szülői értekezlet, fogadóórák, levélbeli megkeresés, tájékoztatás, telefonon történő beszélgetés formájában tart kapcsolatot. A fegyelmező intézkedésben vagy büntetésben részesülő diákok szüleit az intézmény levélben értesíti. 7.
Munkarend, napirend
A kollégium vezetője, illetve a kollégiumi nevelők munkájukat a munkaköri leírásukban rögzítetten, a törvényi előírásoknak megfelelő mértékű, évente meghatározott felosztási rend szerint végzik.
32 A nevelők munkaidő-beosztását a kollégium vezetője határozza meg, illetve hagyja jóvá. Minden diák köteles szilenciumi idejének kezdete előtt tíz perccel az épületben tartózkodni. 7.1 A kollégium napirendje Általános ébresztő 6.30 Tisztálkodás, szobarend kialakítása 6.30 - 7.30 Reggeli 6.00 - 7.15 Távozás iskolába 6.00 - 7.45 Ebéd 12.00 - 15.00 Szabad program, kimenő ebédtől 16.00 Sportolóknak edzés 15.00 - 19.30 Szilencium 16.00 - 18.45 Vacsora 18.45 - 19.15 - 13.évf., 12.évf.,lányok- 11.évf.- 10.évf.- 9.évf. sorrendben Kimenő 18.45 - 20.00 Sportolóknak szilencium 19.30 - 21.45 Szabadprogram 20.00 - 21.30 Készülődés a lefekvéshez, szinttakarítás 21.30 - 22.00 Takarodó 22.00
IX. Záró rendelkezések 1. A házirend elkészítésének rendje, hatálybalépése A házirend tervezetét a pedagógusok, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskolavezetés készíti el. A házirend tervezetét megvitatja: a nevelőtestület, az iskolai tanulóközösségek, illetve azok képviselői, a szülői közösségek képviselői. Véleményüket, javaslataikat eljuttatják az iskolavezetéshez, akik ezek birtokában elkészítik a végleges házirendet. A diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértése után a nevelőtestület fogadja el a végleges változatot, amelyet az intézmény vezetője jóváhagyásra benyújt a fenntartóhoz. A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek 30 napon belül újból meg kell tárgyalnia, és vagy módosítja álláspontját, vagy fenntartja azt. Vitás esetekben 9 fős bizottságot kell létrehozni. (2 diák, 1 szülő, 3 tanár, a fenntartó felkérése alapján 3 szakértő). A kérdés végleges rendezésére többségi döntés szükséges. A házirend aláírása hitelesíti az elfogadást és az egyetértési jog gyakorlását. Az iskola igazgatója a hatálybalépéskor köteles a jelen házirendet kihirdetni és nyilvánosságra hozni, köteles gondoskodni az iskola honlapján történő megjelentetéséről, valamint a beiratkozott tanulók részére történő megismerési lehetőségekről tájékoztatást adni. 2. A házirend felülvizsgálati rendje, módosítása Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be;
33 az iskolavezetés, a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői közösség együttesen igényt tart erre; Az érvényben lévő házirend módosítását minden tanév június 30-ig javasolhatja: az iskolavezetés, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a szülői szervezet. A felülvizsgálat elindítása írásban történik. 3. A házirend elfogadásának dokumentumai Jelen házirenddel az iskolai diákönkormányzat egyetértett, azt elfogadta. Jelen házirenddel az iskolai szülői szervezet egyetértett. A házirendet a tantestület 2011. év december hónap 08. napján tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, jogkörénél fogva e formában elfogadta.
Nyíregyháza, 2011. december 08.
Benkő Imre igazgató
34
MELLÉKLETEK I.sz. melléklet ETVSZ -Esti tagozat tanulmányi- és vizsgaszabályzata I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. fejezet
Az ETVSZ hatálya Az ETVSZ hatálya kiterjed az Esti Tagozat (továbbiakban ET) oktatásában részt vevő tanulóira és oktatóira. A tanuló tanulmányi és vizsgaügyeiben a hatáskört a KÖZÉPISKOLA igazgatója gyakorolja, aki ezt a hatáskört a felnőttoktatási tagozatvezetőre átruházza. Az ETVSZ visszavonásig érvényes. 2. fejezet Általános tudnivalók Az ET képzési formája nem a nappali tagozaton megszokott időbeosztás szerint történik, hanem az esti képzési forma szerint, amely a közoktatási törvény rendelkezései szerint, heti 18 órában zajlik. Az adott óraszám miatt a képzési forma más tanítási és számonkérési módszereket igényel, amely a nappalitól eltérő képzési és vizsgarendben ölt testet. Ez annyit jelent, hogy minden 10. tanítási hét után tantárgyanként beszámolókon, év végén pedig kötelező osztályozó vizsgán vesznek részt a hallgatók. Ez az oktatási forma az iskola felkészítő tevékenysége mellett a hallgató egyéni felkészülésére is épít. A tanítási és vizsganapok meghatározott keretek között zajlanak Ez a menetrend ugyanakkor rugalmas, mivel a hallgató igényeit, annak kérelme alapján figyelembe veheti. Az egyén sajátos életkörülményeihez való lehetőség szerinti maximális alkalmazkodást biztosítják a következők:
a tanuló munkáját segítő osztályfőnökök; a különböző kommunikációs eszközökön való kapcsolattartás; a hallgató képességeihez igazítható egyéni haladási ütem; átjárhatóság. 3. fejezet
Képzési idő, költségek, szolgáltatások A KÖZÉPISKOLA 4 éves gimnáziumi képzést folytat. A képzés 9. és 10. évfolyamon ingyenes, a tanuló alapképzési költségeit az állam biztosítja, míg 11. és 12. évfolyamon a tanulmányi költségek részleges megtérítéseként tanévenként a tanuló megállapított térítési díjat fizet, amelyek az alábbiakból állnak: előadások, konzultációk, gyakorlatok, beszámolók; zárthelyik javítása; tantárgyankénti vizsga; 11-12. évfolyamon tanulmányi térítési díj (ezt három részletben lehet befizetni, a zárthelyi dolgozatok megkezdéséig, MELLÉKLET I.); /A képzési költségek térítési díját a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a mindenkori igazgató hagyja jóvá minden év június 30-ig. A tanulmányi térítési díj fizetése alól az előző évben tanév végén 4,00 átlagot elérő hallgatók mentesülnek./ 4. fejezet
35 Tanulói jogviszony fennállása, fenntartása és megszűnése A. Tanulói jogviszony létesítési, fenntartási kritériumai: 1. Létesítés: beiratkozási lapot pontosan kitöltötte; bizonyítványát leadta; 2. Fenntartás: vizsgakövetelmények (lásd lejjebb részletesen) teljesítése; a házirend rendelkezéseinek betartása; 11-12. évfolyamon a beszámolók vagy az osztályozó vizsgák időpontjáig az esedékes tanulmányi térítési díj részletét rendezte (az előző évben tanév végén 4,00 átlagot elért hallgatók kivételével); a beiratkozott hallgatónak lehetősége van jogfolytonossági díj befizetése mellett évhalasztást, illetve évkihagyást kérni írásban. (A jogfolytonossági díj a vonatkozó adminisztrációs költségeket fedezi.) B. Tanulói jogviszony megszűnése: 1. amennyiben a fentiekben felsorolt kritériumokat a hallgató nem teljesíti, s az iskola megkeresésére 2 héten belül – igazolt ok nélkül nem reagál – a KÖZÉPISKOLA a tanulói jogviszonyt megszünteti; 2. a meg nem kezdett illetve az indok nélkül félbeszakított beszámolónak, vizsgának esetén; 3. annak a hallgatónak, akinek valamilyen anyagi vonatkozású tartozása van, a tanulói jogviszonyát a KÖZÉPISKOLA felfüggeszti, amíg azt nem rendezte; 4. a tanuló a 12. évfolyam végén a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett; 5. a KÖZÉPISKOLA ilyen értelmű fegyelmi határozatot hozott. 5. fejezet A tanuló jogai és kötelessége A tanuló joga, hogy látogassa a KÖZÉPISKOLA létesítményeit, a konzultációkat, előadásokat, a beszámoló-, és vizsga-előkészítőket, szabályozott keretek között használja azokat a berendezéseket és eszközöket, melyek felkészülését segítik; osztályfőnöki támogatást kapjon; véleményt mondjon, javaslatot tegyen az oktató-nevelő munkával, tananyagellátással összefüggésben; tanulmányi kedvezményekben részesüljön; estis diákigazolványt kapjon (az állam által meghatározott térítés ellenében); tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben. A tanuló kötelessége, hogy mindenkor fegyelmezett magatartással tartsa tiszteletben a KÖZÉPISKOLA házirendjét, az oktatói és tanulói közösséget, segítse az oktatási-tanulási tevékenységet; eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének; tartsa be a tanulmányi rendet, a KÖZÉPISKOLA szabályzatainak előírásait; őrizze meg, illetőleg az előadásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, bérleményeit, felszereléseit, anyagait; jó eredményeivel, magatartásával járuljon hozzá a KÖZÉPISKOLA jó hírének megtartásához. fejezet A tanuló anyagi felelőssége a tanuló a KÖZÉPISKOLÁNAK az oktatói és tanulói közösségnek okozott anyagi és erkölcsi kárért felelősséggel tartozik;
36 gondatlanságból okozott kár esetén a tanuló felelősségének mértékét és a kártérítés összegét a KÖZÉPISKOLA állapítja meg; szándékos károkozás esetén a tanuló a teljes kárt köteles megtéríteni, indokolt esetben büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett;
A TANULMÁNYOKRA, VIZSGÁKRA, SZÁMONKÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK fejezet A felkészítés és az időbeosztás általános keretei Beiratkozáskor a tanuló tankönyvjegyzéket kap, melyek alapján a tanulást, a folyamatos felkészülést az adott tanévre vonatkozó tantárgyakból megkezdheti. A tanítási órák időpontjait a KÖZÉPISKOLA határozza meg. A tanuló szóbeli tájékoztatót kap az egyes tantárgyak megtanulásához szükséges tudnivalókról, a tantárgyak vizsgakövetelményeiről. A KÖZÉPISKOLA egy tanévre eső tanítási ütemterve programozott, ezért fontos, hogy a tanuló a foglalkozásokon lehetősége függvényében részt vegyen. Amennyiben az ütemterv szerint nem tud haladni, lehetősége van lassúbb tempóra is, de a vizsgák összevonására is (lásd 8. és 9. fejezet). 8. fejezet A továbbhaladás feltételei, az értékelés kritériumai Az egyes tantárgyak oktatói az ellenőrzést az általuk meghatározott módon (írásban, szóban vagy vegyes formában), erről előre informálva a tanulókat beszámolókon illetve osztályozó vizsgákon (továbbiakban számonkérés) végzik. A számonkérések éves ütemezése a tagozatvezető feladata. Ezeknek a számonkéréseknek a szerepe az, hogy a tanár számára információt adjon arról, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tananyagot. A beszámolók érdemjegyeit a tanár megajánlhatja évközi teljesítmény alapján (évközi zárthelyi dolgozat, stb.). Amennyiben a két beszámoló elégtelen a hallgató az egész éves anyagból köteles számot adni tudásáról az év végi számonkérésen. Az ütemtervben megadott időpontban az elégtelen beszámoló térítési díj ellenében a tanár által meghatározott módon szóban vagy írásban javítható. Indokolt esetben a tagozatvezető engedélyezheti a beszámoló egyéni időpontban történő teljesítését, javítását térítési díj ellenében. A beszámolók, az osztályozó vizsgák, a javítóvizsgák, javító osztályozó vizsgák a pótvizsgák időpontját az ütemterv tartalmazza. Az évközi és év végi eredménytelen osztályozó vizsgát az augusztusi javítóvizsgán térítésmentesen lehet pótolni. Érvényes (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatú vizsgajegyekkel rendelkezik. A négy érvényes tanévvel rendelkező érettségi vizsgára jelentkezhet. Amennyiben a tanuló minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett, le kell zárni. 9. fejezet A tanév összevonása A tanév, két fél év összevonható. Ebben az esetben a tanuló bármelyik vizsgaidőpontban ((9-11 évfolyamon – november, február, május, augusztus; 12. évfolyamon – november, április, augusztus;) az adott gimnáziumi évfolyam teljes anyagából tehet osztályozó vizsgát. Ebben az esetben a tanulónak a két félév valamennyi követelményét teljesítenie kell. Így a sikeres összevont osztályozó vizsga után már a következő évfolyam anyagából készülhet fel.
37 A tanév összevonásáról, illetve a tanévzáró osztályvizsga letételéről a tagozatvezetőt írásban a vizsga megkezdése előtt legalább 2 héttel értesíteni kell. 10. fejezet A tanév egyéni haladási rend szerint történő teljesítése 1. Maximum négy tantárgy esetén: Amennyiben az ütemterv szerint nem tud haladni, lehetősége van lassabb tempóra is, de ebben az esetben az iskola konzultációs órát már nem tud felajánlani, csak új vizsgaidőpontot, amelyek térítésidíj- kötelesek. Egyéni kérésre, ha a hallgató úgy gondolja, hogy egyes tárgyakból nem képes teljesíteni az ütemtervben meghatározott időpontig az anyagot, a tanév során megszerzett jegyek beszámítása mellett a következő évben csak az adott tantárgyakból kell a lemaradását bepótolnia. Ezt a tanév végén, június 15-ig kérvényeznie kell. Amennyiben az elkövetkező évben sem sikerül teljesíteni az adott tantárgyak követelményeit évfolyamismétlésre lesz utasítva. 2. Maximum két tantárgy esetén: A hallgató a sikertelen év végi osztályozó vizsgát követő két éven belül a Középiskola által meghatározott időpontokban a tanuló korlátlan számban megismételheti vizsgáját a következő feltételek mellett: a. az ismétlő vizsga díjának befizetését igazolta (lásd MELLÉKLET I.); b. az előző vizsgakísérlet óta legalább egy hónap telt el. Az iskola ebben az esetben külön konzultációs órákat nem tud biztosítani. A hallgatónak egyénileg kell felkészülnie ezekre. 11. fejezet Tanulmányi kötelezettségekkel kapcsolatos hallgatói kérelmek A hallgatók részéről érkező kérelmekről a igazgató felhatalmazása alapján a felnőttoktatási tagozat vezetője dönt. A kérelmeket közvetlenül a tagozatvezetőnek kell eljuttatni tanulmányi térítési díjmentesség a tanévet követő 2 héten belül; összevont vizsga – 2 héttel a vizsga előtt; lassúbb haladási ütem lásd. fent; zh., vizsga, stb. halasztás – minimum 1 hét; egyéb kérelmek – 1 hét. Azokhoz a kérelmekhez, amelyek térítésidíj-kötelesek, a kérelem benyújtásakor a befizetést igazoló nyugtát, vagy csekkmásolatot is mellékelni kell. (A beszámolók javításához külön kérelemre nincs szükség, amennyiben az az iskola ütemtervében meghatározott időpontban történik.) A kérelmek elfogadásáról illetve elutasításáról a hallgatónak kell érdeklődni. 12. fejezet
A vizsgáztatás rendje 1. Az évet záró osztályozó vizsga lehet szóbeli, írásbeli vagy vegyes. 2. Az osztályozó vizsga menetét az iskola: A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata c. dokumentumának melléklete is tartalmazza. 3. Az érettségire vonatkozó külön rendelkezések: A mindenkori érettségi vizsgaszabályzat alapján. 13. fejezet Évismétlés Amennyiben a tanévet indokolatlanul megszakítja, de a ETVSZ 4. fejezet A. pontjának kritériumainak megfelel. Ha év végén négy tantárgynál többől sikertelenül vizsgázott, de a ETVSZ 4. fejezet A. pontjának kritériumainak megfelel. Ha a EVTSZ 9. fejezetének időhatárait túllépi.
38 Összefoglaló táblázat a tanulót terhelő térítési díjakról 2008/2009. tanév* A befizetés jogcíme Összeg 9. évf. 10. 11.évf. 12évf. évf. Tanulmányi térítési díj
-
-
-
Évfolyam első ismétlése
-
Évfolyam második ismétlése Évfolyam harmadik ismétlése Osztályozó vizsga teljes vizsga esetén (külső) Osztályozó vizsga tantárgyanként (külső) Különbözeti vizsga
-
12.000 Ft/év 15.000 Ft/év 18.000 Ft/év X
1500 Ft/tantárgy 1000 Ft/tantárgy 1000 Ft/tantárgy 1000 Ft/tantárgy 6000 Ft
Javító vizsga (beszámoló) Pótvizsga (3. javító osztályozó vizsga év végén) A kiírt vizsgarendtől eltérő időpontban megtartott vizsga teljes vizsga esetén (beszámoló) A kiírt vizsgarendtől eltérő időpontban megtartott vizsga (osztályozó vagy ismétlő egyéni belső) teljes vizsga esetén A kiírt vizsgarendtől eltérő időpontban megtartott vizsga (osztályozó vagy ismétlő egyéni belső) tantárgyanként Jogfolytonossági díj
12.000 Ft/év 15.000 Ft/év 18.000 Ft/év X
12.000 Ft/év 15.000 Ft/év 18.000 Ft/év 27.000 Ft/év X
12.000 Ft/év 15.000 Ft/év 18.000 Ft/év 27.000 Ft/év X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
6000 Ft
X
X
X
X
1500 Ft/tantárgy
X
X
X
X
2000 Ft.
X
X
X
X
6000 Ft
Megjegyzés
A térítési díj táblázatot a KÖZÉPISKOLA igazgatója minden tanév végén felülvizsgálja és módosíthatja *
39 Az év végi osztályozó vizsgák módja tantárgyanként
Felnőttoktatási tagozaton (egyéni haladási rend, tanév összevonás) Évfolya m 9. évf.
irodalo m írásban
nyelvta n szóban
művészeti ismeret szóban
történele m szóban
társadalomismere t szóban
idegen nyelv írásban
matemati ka írásban
10. évf.
szóban
írásban
szóban
írásban
szóban
írásban
írásban
11. évf.
szóban
írásban
szóban
írásban
szóban
szóban
írásban
12. évf.
írásban
szóban
szóban
szóban
szóban
szóban
írásban
fizik a írásb an írásb an írásb an írásb an
kémia
biológia
szóban
szóban
földraj z szóban
szóban
szóban
szóban
szóban
szóban
szóban
szóban
szóban
szóban
informatika gyakorlatba n gyakorlatba n gyakorlatba n gyakorlatba n
A beszámolók módja tantárgyanként
Esti tagozat Évfolya m 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
irodalo m
nyelvta n
művészeti ismeret
történele m
I.
írásban
írásban
írásban
írásban
társadalo mismeret írásban
II.
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
III.
szóban
írásban
írásban
írásban
írásban
I.
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
II.
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
III.
szóban
írásban
írásban
szóban
írásban
I.
írásban
írásban
-
írásban
-
II.
írásban
írásban
-
írásban
-
III.
szóban
írásban
-
szóban
-
I.
írásban
írásban
-
írásban
-
II.
szóban
írásban
-
szóban
-
angol
matemati ka
fizika
kémia
biológia
földrajz
informatika
írásba n írásba n írásba n írásba n írásba n írásba n vegye s vegye s vegye s vegye s vegye s
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
-
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
-
írásban
írásban
írásban
szóban
írásban
-
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
-
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
-
írásban
írásban
írásban
szóban
szóban
-
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
írásban
szóban
szóban
szóban
írásban
írásban
írásban
szóban
írásban
írásban
írásban
szóban
szóban
szóban
gyakorlatba n gyakorlatba n gyakorlatba n gyakorlatba n gyakorlatba n
40
II.sz. melléklet LTVSZ – távoktató jellegű levelező tagozat tanulmányi és vizsgaszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 5. fejezet A TTVSZ hatálya A LTVSZ hatálya kiterjed a TÁVOKTATÓ KÖZÉPISKOLA (továbbiakban KÖZÉPISKOLA) távoktatásban részt vevő tanulóira és oktatóira. A tanuló tanulmányi és vizsgaügyeiben a hatáskört a KÖZÉPISKOLA igazgatója gyakorolja, aki ezt a hatáskört a felnőttoktatási tagozatvezetőre átruházza. A LTVSZ visszavonásig érvényes. 6. fejezet Általános tudnivalók A KÖZÉPISKOLA képzési formája nem az esti vagy levelező tagozaton megszokott időbeosztás szerint történik. Mind az általában kéthetente igénybe vehető konzultációs napok, mind a kijelölt zárthelyi és beszámoló napok szigorú, kötött menetrend szerint zajlanak, s amelyek egy teljes napot vesznek igénybe. Ez a beosztás teszi lehetővé, hogy az ország távolabbi helyén élő, és a külföldön tartózkodó hallgatóink is – munka mellett is – intézményünk tanulói lehessenek. Az egyén sajátos életkörülményeihez való lehetőség szerinti maximális alkalmazkodást biztosítják a következők:
a tanuló munkáját segítő tutor; a különböző kommunikációs eszközökön való kapcsolattartás (telefon, mobil, e-mail, stb.); összevonható osztályvizsgák lehetősége, ezzel a tanulási idő lerövidítése; rugalmas vizsgarend; átjárhatóság. 7. fejezet
Képzési idő, költségek, szolgáltatások A KÖZÉPISKOLA 4 éves gimnáziumi képzést folytat. A tanuló a képzés költségeinek részleges megtérítéseként tanévenként megállapított hozzájárulási díjat fizet, amelyek az alábbiakból állnak: oktatócsomag (útmutatók, amelyek a tanulók egyéni igényei szerint kiegészíthetők digitális /CD, hangkazetta, video, stb./ adathordozókkal). Az oktatócsomag tankönyveket nem tartalmaz. Ezeket az oktatócsomagban található tankönyvjegyzék alapján a tanulók egyénileg kötelesek megvásárolni. MINDEN TANULÓNAK OKTATÓCSOMAGGAL KELL RENDELKEZNIE AZ OKTATÁSI FORMA SAJÁTOSSÁGAI MIATT. (Ez alól csak az egy háztartásban élő családtagok lehetnek kivételek. Az oktatócsomag közös használatát írásban kell kérvényezni, a szoros családi kapcsolatot hivatalos okiratmásolattal alátámasztva, a Felnőttoktatási tagozatvezetőnél.) előadások, konzultációk, gyakorlatok, beszámolók; zárthelyik javítása; tantárgyankénti beszámoló; kapcsolattartási hozzájárulás (ütemterv, tájékoztató füzet, levelezés, stb.); 11-12. évfolyamon tanulmányi térítési díj (ezt három részletben lehet befizetni, a zárthelyi dolgozatok megkezdéséig, MELLÉKLET I.);
41 /A képzési költségek térítési díját a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a mindenkori igazgató hagyja jóvá minden év június 30-ig. A tanulmányi térítési díj fizetése alól az előző évben tanév végén 4,00 átlagot elérő hallgatók mentesülnek./ 8. fejezet Tanulói jogviszony fennállása, fenntartása és megszűnése A. Tanulói jogviszony létesítési, fenntartási kritériumai: 3. Létesítés: beiratkozási lapot pontosan kitöltötte; bizonyítványát leadta; a hozzájárulási díjat befizette (lásd fent.). 4. Fenntartás: a házirend rendelkezéseinek betartása; az ütemtervben megjelölt időpontig mindegyik házi dolgozatát beküldi, s a zárthelyi dolgozatait megírja; 11-12. évfolyamon a zárthelyi dolgozatok időpontjáig az esedékes tanulmányi térítési díj részletét rendezte (az előző évben tanév végén 4,00 átlagot elért hallgatók kivételével); a beiratkozott hallgatónak lehetősége van jogfolytonossági díj befizetése mellett évhalasztást, illetve évkihagyást kérni írásban. (A jogfolytonossági díj a vonatkozó adminisztrációs költségeket fedezi.) B. Tanulói jogviszony megszűnése: 6. amennyiben a fentiekben felsorolt kritériumokat a hallgató nem teljesíti, s az iskola megkeresésére 2 héten belül – igazolt ok nélkül nem reagál – a KÖZÉPISKOLA a tanulói jogviszonyt megszünteti; 7. annak a hallgatónak, akinek valamilyen anyagi vonatkozású tartozása van, a tanulói jogviszonyát a KÖZÉPISKOLA felfüggeszti, amíg azt nem rendezte; 8. a tanuló a 12. évfolyam végén a tanulmányi kötelezettségeit teljesítette; 9. a KÖZÉPISKOLA ilyen értelmű fegyelmi határozatot hozott. 6. fejezet A tanuló jogai és kötelessége A tanuló joga, hogy látogassa a KÖZÉPISKOLA létesítményeit, a konzultációkat, előadásokat, a beszámolóelőkészítőket, szabályozott keretek között használja azokat a berendezéseket és eszközöket, melyek felkészülését segítik; tutori támogatást kapjon; véleményt mondjon, javaslatot tegyen az oktató-nevelő munkával, tananyagellátással összefüggésben; tanulmányi kedvezményekben részesüljön; levelezős diákigazolványt kapjon (az állam által meghatározott térítés ellenében); tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben. A tanuló kötelessége, hogy mindenkor fegyelmezett magatartással tartsa tiszteletben a KÖZÉPISKOLA rendjét, az oktatói és tanulói közösséget, segítse az oktatási-tanulási tevékenységet; eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, a tantárgyi útmutatók előírásának megfelelően;
42 tartsa be a tanulmányi rendet, a KÖZÉPISKOLA szabályzatainak előírásait; őrizze meg, illetőleg az előadásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az intézmény létesítményeit, bérleményeit, felszereléseit, anyagait; jó eredményeivel, magatartásával járuljon hozzá a KÖZÉPISKOLA jó hírének megtartásához. fejezet A tanuló anyagi felelőssége a tanuló a KÖZÉPISKOLÁNAK az oktatói és tanulói közösségnek okozott anyagi és erkölcsi kárért felelősséggel tartozik; gondatlanságból okozott kár esetén a tanuló felelősségének mértékét és a kártérítés összegét a KÖZÉPISKOLA állapítja meg; szándékos károkozás esetén a tanuló a teljes kárt köteles megtéríteni, indokolt esetben büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett;
A TANULMÁNYOKRA, VIZSGÁKRA, SZÁMONKÉRÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK fejezet A felkészítés és az időbeosztás általános keretei Beiratkozáskor a tanuló oktatócsomagban kapja meg egy tanév tantárgyainak tartalomjegyzék szerinti tananyagát, melyek alapján a tanulást, a folyamatos felkészülést az adott tanévre vonatkozó tantárgyakból megkezdheti. Az előadások, konzultációk időpontjait az Ütemterv alapján a KÖZÉPISKOLA határozza meg. A tanuló szóbeli és írásos tájékoztatót kap az egyes tantárgyak megtanulásához szükséges tudnivalókról, a tantárgyak vizsgakövetelményeiről. A KÖZÉPISKOLA egy tanévre eső képzési ütemterve programozott, ezért fontos, hogy a tanuló a foglalkozásokon lehetősége függvényében részt vegyen. Amennyiben az ütemterv szerint nem tud haladni, lehetősége van lassúbb tempóra is, de a beszámolók összevonására is (lásd 8. és 9. fejezet). 11. fejezet A továbbhaladás feltételei, az értékelés kritériumai Az egyes tantárgyak oktatói az ellenőrzést kötelező házi és beküldendő feladatok, valamint zárthelyik íratásával, beszámolókkal végzik. Ezeknek a zárthelyiknek, beszámolóknak a szerepe az, hogy a tanár számára információt adjon arról, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el az ütemtervben előírt anyagot. A zárthelyi dolgozatok megírásának, a beszámolóknak a feltétele a kötelező beküldendő feladatok hiánytalan teljesítése. o Amíg az adott házi dolgozatok nem érkeznek be, a zárthelyi munkák érdemjegye nem aktivizálódik. o (Az elégtelen házi dolgozat nem akadálya a tanév eredményes lezárásának, de hiánya igen.) 9. és 10. évfolyamon a tanév során a megírt zárthelyi dolgozatok eredményessége alapján a szaktanár a házi feladatok és a beküldendő feladatok minősítését figyelembe véve jegymegajánlással élhet. Amennyiben ez nem lehetséges a hallgató osztályozó vizsgát köteles tenni, amelyért 9. és 10. évfolyamon nem kell térítési díjat fizetni. 11. és 12. évfolyamon a hallgató tanulmányi kötelezettségeit beküldendő feladatokkal és beszámolókkal teljesíti.(A beszámolók rendjét lásd. MELLÉKLET II.) Az év végi jegy végleges kialakítását a kötelezően beküldendő házi feladatok és a beszámolókon kapott érdemjegyek együttesen határozzák meg.
43 A tanévet az a tanuló zárhatja eredményesen, aki a tantárgyi, illetve a befizetési kötelezettségének, és az útmutatóban meghatározott egyéb feltételeknek határidőre eleget tett. Amennyiben a tanuló a zárthelyi dolgozatát halasztás vagy egyéb indokolt (igazolással alátámasztott és kérvényezett, amelyet a tagozatvezető tudomásul vett és engedélyezett) okból nem írja meg, az ütemtervben meghatározott időpontban első alkalommal díjtalanul pótolhatja. Ugyanolyan formában, ahogy az ütemtervben elő van írva. Az elégtelenre teljesített zárthelyik szintén az ütemtervben meghatározott időpontban javíthatók a mellékletben meghatározott térítési díj ellenében. A javítás szóban vagy írásban történhet. Ilyenkor külön kérvényt nem kell benyújtani a tagozatvezetőhöz, de valamilyen módon értesíteni kell az iskolát az ilyen jellegű szándékáról legalább három nappal a javítás előtt (tutort, tagozatvezetőt, stb.). A szóbeli beszámolón a szaktanár csak a térítési díjat igazoló nyugta, befizetést igazoló csekk ellenében kezdheti meg a vizsgát. (Térítési díj ellenében az összes zh-t is lehet pótolni.) A zárthelyik, a beszámolók, a javítóvizsgák, a pótvizsgák időpontját az ütemterv tartalmazza. Az ütemtervtől eltérve, egyéni időpontokban is lehet vizsgázni, javítóvizsgázni, amely szintén térítési díj köteles. Érvényes (elvégzett) tanévvel akkor rendelkezik a tanuló, ha az adott tanévre előírt valamennyi tantárgyból jeggyel rendelkezik. A négy érvényes tanévvel rendelkező érettségi vizsgára jelentkezhet. Amennyiben a tanuló minden tanulmányi kötelezettségének eleget tett, le kell zárni. 12. fejezet A tanév összevonása A tanév, két félév összevonható. Ebben az esetben a tanuló bármelyik vizsgaidőpontban (9-11 évfolyamon – november, február, május, augusztus; 12. évfolyamon – november, április, augusztus;) az adott gimnáziumi évfolyam teljes anyagából tehet osztályozó vizsgát az iskola általános vizsgaszabályzata alapján. Ebben az esetben a tanulónak a két félév valamennyi követelményét teljesítenie kell. Így a sikeres összevont osztályozó vizsga után már a következő évfolyam anyagából készülhet fel. Az év végi vizsga augusztus végéig letehető, azt követően egyéni kérésre új időpont kijelöléséért a tutoron keresztül az iskola felnőttoktatási tagozatveze-tőjétől kell engedélyt kérni. Ezek a vizsgák díjkötelesek. A tanév összevonásáról, illetve tanévzáró osztályvizsga letételéről a tutoron keresztül kell értesíteni a tagozatvezetőt írásban a vizsga megkezdése előtt legalább 2 héttel. 13. fejezet A tanév egyéni haladási rend szerint történő teljesítése 3. Maximum négy tantárgy esetén: Amennyiben az ütemterv szerint nem tud haladni, lehetősége van lassabb tempóra is, de ebben az esetben az iskola konzultációs órát már nem tud felajánlani, csak új vizsgaidőpontot, amelyek térítési díj kötelesek. Egyéni kérésre, ha a hallgató úgy gondolja, hogy egyes tárgyakból nem képes teljesíteni az ütemtervben meghatározott időpontig az anyagot, a tanév során megszerzett jegyek beszámítása mellett a következő évben csak az adott tantárgyakból kell a lemaradását bepótolnia. Ezt a tanév végén, június 15-ig kérvényeznie kell. Amennyiben az elkövetkező évben sem sikerül teljesíteni az adott tantárgyak követelményeit évfolyamismétlésre lesz utasítva. 4. Maximum két tantárgy esetén: A hallgató a sikertelen vizsgát követő két éven belül a Középiskola által meghatározott időpontokban a tanuló korlátlan számban megismételheti vizsgáját a következő feltételek mellett:
44 a. az ismétlő vizsga díjának befizetését igazolta (lásd MELLÉKLET I.); b. az előző vizsgakísérlet óta legalább egy hónap telt el. Az iskola ebben az esetben külön konzultációs órákat nem tud biztosítani. A hallgatónak egyénileg kell felkészülnie ezekre. 12. fejezet Tanulmányi kötelezettségekkel kapcsolatos hallgatói kérelmek A hallgatók részéről érkező kérelmekről a igazgató felhatalmazása alapján a felnőttoktatási tagozat vezetője dönt. A kérelmeket a tutoron keresztül, vagy közvetlenül a tagozatvezetőnek kell eljuttatni egységcsomag családon belüli közös használata, tanulmányi térítési díjmentesség a tanévet követő 2 héten belül; összevont vizsga – 2 héttel a vizsga előtt; lassúbb haladási ütem lásd. fent; zh., vizsga, stb. halasztás – minimum 1 hét; egyéb kérelmek – 1 hét. Azokhoz a kérelmekhez, amelyek térítési díj kötelesek, a kérelem benyújtásakor a befizetést igazoló nyugtát, vagy csekkmásolatot is mellékelni kell. A kérelmek elfogadásáról illetve elutasításáról a hallgatónak kell érdeklődni.
13.
fejezet
A beszámoló rendje 4. A beszámolók rendjét lásd. MELLÉKLET II. 5. A 9-10. évfolyamon a beszámoló csak írásbeli lehet. (Kivétel felmentettek.) 6. A 11-12. évfolyamon a beszámoló vizsga lehet szóbeli, írásbeli vagy vegyes. 7. A szóbeli beszámolón a hallgató tételhúzás után felkészülési időt kap. 8. A vizsga zavartalanságáról, nyugodt légköréről a vizsgáztató gondoskodik. 9. A csak írásbeli részből álló beszámolón készített dolgozatot a tanuló az eredmények kiírásától számított 2 héten belül megtekintheti és a vizsgáztatónál észrevételeket tehet. Amennyiben a tanuló a beszámoló rendjével, a vizsgáztató személyével kapcsolatosan emel kifogást, panasszal élhet. Ezt írásban a tutoron keresztül a tagozatvezetőnek kell megküldeni. A tanuló ilyen esetben kérheti a beszámoló megismétlését. A megismételt beszámoló a tanuló kérelmére más szaktanár előtt, vagy indokolt esetben vizsgabizottság előtt is letehető. A bizottság tagjait a KÖZÉPISKOLA tagozatvezetője jelöli ki. 10. A zárthelyiket a tanuló a megajánlott érdemjegy kihirdetését követő 2 héten belül tekintheti meg. 11. Az érettségire vonatkozó külön rendelkezések: A mindenkori érettségi vizsgaszabályzat alapján. 14. fejezet Évismétlés Amennyiben a tanévet indokolatlanul megszakítja, de az LTVSZ 4. fejezet A. pontjának kritériumainak megfelel. Ha az LTVSZ 9. fejezetének időhatárait túllépi.
45
III.sz. melléklet A tanulói panaszkezelési eljárás Az intézményben panasszal, jogorvoslati kérelemmel élhet az iskolával jogviszonyban álló tanuló, akit olyan jogsérelem ért, amely az iskola oktatási-nevelési tevékenységével kapcsolatos. A panaszos problémáját képviselheti: személyesen, képviselője által, kollektív érdekvédelmi szervezeten keresztül. Az érdekérvényesítés lehetséges szintjei A közösségek szintjén: osztály, évfolyam, DÖK, diákközgyűlés A tantestület szintjén:osztályfőnök, szaktanár, munkaközösség-vezető , igazgatóhelyettes, igazgató A fenntartó szintjén: fenntartó , jogszabályban meghatározott egyéb jogorvoslati fórumok (oktatási jogok miniszteri biztosa) A panasztétel lehetséges módjai: szóban, írásban. Eredménytelen szóbeli eljárás esetén a panaszos írásban az érdekérvényesítés felsőbb szintjéhez fordulhat. A panaszkezelési folyamatban részt vevők feladatai Panaszos: fogalmazza meg problémáját pontosan, oly módon, hogy ne sértsen személyiségi jogokat jelölje meg pontosan a címzettet, akitől a probléma megoldását várja tegyen javaslatot a megoldásra köteles a címzett érveit meghallgatni. Címzett: köteles meghallgatni a panaszost, mérlegelni a problémáját joga van saját véleményét képviselni. Diákönkormányzat: köteles segítséget nyújtani a panaszosnak megfelelő fórum felé irányítja a panaszost képviselteti magát minden diákot érintő panaszkezelési eljárásban. Segítő pedagógus (felnőtt): megfelelő fórum felé irányítja a panaszost köteles segítséget nyújtani a panaszosnak felkérésre köteles részt venni minden panaszkezelési eljárásban aktívan segítenie kell a panaszos és a címzett közötti egyeztetést. A panaszkezelő eljárás általános rendezőelvei legyen jól áttekinthető nyújtson megfelelő védelmet, biztonságot a panaszosnak vegye figyelembe a személyiségi jogok védelmét a szintek között legyen átjárhatóság a jogorvoslati lépcsőfokok épüljenek egymásra. A panaszosnak joga van az érdemi válaszra. Érdemi válasz: ha a kérdező – a problémát felvető kérdésére – megnyugtató választ kap. Ha nem kap érdemi választ, írásban felsőbb fórumhoz fordulhat. Az írásban megfogalmazott panaszra a címzett köteles 30 napon belül érdemi választ adni. Kihez fordulhat segítségért, tanácsért Diákhoz: osztálytitkár, DÖK , diákközgyűlés Tanárhoz: szaktanár, osztályfőnök, szakmai munkaközösségek vezetői, osztályfőnöki munkaközösség vezetője DÖK- segítő tanár (felnőtt), ifjúságvédelmi felelős, iskolavezetőség. Szülőhöz: saját szülő, osztály szülői munkaközösségének vezetője, iskolai szülői közösség vezetője.
