2007. II. negyedév
.
XXII. évfolyam 2. szám
2007. II. negyedév
Tartalom
Felelős kiadó: Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató Felelős szerkesztő: Kollár József PR vezető Kiadja a DRV Zrt. megbízásából a Balatonpress Kiadó 8600 Siófok, Mikszáth K. u. 19/b. Tel./fax: 84/313-656 E-mail:
[email protected], www.balatonpress.hu Nyomtatta és fűzte: Blackprint Nyomdaipari Kft. 1044 Budapest, Tenkefürdő u. 3. Felelős vezető: Fekete Attila Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 84/501-000 Fax: 84/501-001 E-mail:
[email protected] Internet: www.drv.u
.
közgyűlés A drv zrt. 2007-2010. évekre szóló stratégiai célkitűzései „ fejlődésünk ígérete a növekedésben van” víziközmű konferencia sopronban xiii. országos víziközmű laboratóriumi értekezlet tájékoztatók a szezoni felkészülésről változások a vízmérő leolvasásban fogyasztási helyek ellenőrzése díjkülönbözeti elszámolás a számlákban vízmondó - a házi ivóvízhálózat ellenőrzése sikeres külső audit a wsp rendszerek kiterjesztése havária helyzetek kezelése módosult a kollektív szerződés elindult a változás menedzsment program lezárult ügyfélszolgálatos munkatársaink képzése legjobb munkahely 2007. a 2007. évi szervezetkorszetűsítési lépésekről a 2006. évi szervezeti kultúra vizsgálat eredményei etikai kódex kitüntetett munkatársaink váltás az értékesítés élén üzemfelügyeleti és diszpécser rendszerünk fejlesztési koncepciója az irányítástechnikai fejlesztések eredményei somogy megyében a vízvizsgáló laboratóriumok fejesztési irányai igazgatósági és felügyelő bizottsági ülések vkdsz tájékoztató vizes juniális 2007.
3 4 5 6 6 7 8 8 9 9 10 11 11 12 12 13 13 14 15 15 16 17 18 19 20 21 22 23
5.
6.
7.
8.
12.
13.
18.
20.
23.
2007. II. negyedév
Események, rendezvények
Közgyűlés 2007. május 21-én lezajlott a DRV Zrt. évi rendes Közgyűlése. A Közgyűlésen Reményi Zoltán, Társaságunk elnök-vezérigazgatója prezentáció keretében foglalta össze a tavalyi év legfontosabb eseményeit. Az üzletpolitikai célok végrehajtásában műszaki területen a szervezetkorszerűsítést emelte ki, mint kiemelkedő feladatot, amelyet a Társaság október 1-i határidővel végrehajtott. Kiemelt jelentősége volt még a balatonrendes-ábrahámhegyi szennyvízberuházás megvalósításának - amellyel teljessé vált a Balaton körüli szennyvízcsatorna-hálózat - és a Dél-balatoni Szennyvízprojekt előkészítésében történő társasági részvételnek is. A jogszabályi lehetőségek kihasználásával a vízterhelési díj terhére jelentős műszerbeszerzések valósultak meg a vizsgált időszakban. Az értékesítési területen az ügyfélszolgálati rendszer központosításában nagy előrelépést jelentő Contact Center megvalósítását és társvízművekkel meglévő szerződéses kapcsolatok modernizálását, aktualizálását emelte ki, utalva arra, hogy ez utóbbi területen további jelentős feladatai vannak még a Társaságnak. További előrelépésként értékelte azt is, hogy a beérkezett fogyasztói reklamációk száma és az átlagos ügyintézési idő jelentősen javult a tavalyi év során. Gazdasági területen a megindított ingatlanracionalizálási program mellett a kintlévőség kezelési rendszer egységessé tételét, és a tervezési rendszer folyamatos átalakítását említette Cégünk vezetője. Az értékesített mennyiségek áttekintésekor ismertette, hogy az értékesített ivóvíz mennyisége a korábbi évek tendenciáját követve tovább csökkent a bázishoz képest, - részben a társvízműveknek átadott mennyiségek visszaesése miatt - ugyanakkor örvendetes fejlemény, hogy a végső felhasználóknak értékesített mennyiség növekedést mutat. Az elvezetett szennyvízmennyiség gyakorlatilag tervszinten alakult, a bázist viszont jelentősen meghaladja a jelentős csatorna beruházások következtében. A beruházások helyzetét áttekintve kiemelte, hogy a legfontosabb rekonstrukciós, értéknövelő beruházásokat a forráshiány ellenére a Társaság megvalósította. Ezek közül is kiemelkedik a műszaki irányítástechnika fejlesztése, a vízveszteség csökkentési programból adódó feladatok végrehajtása, vala-
mint a fűtéskorszerűsítési és informatikai rendszert továbbfejlesztő munka. A szervezetkorszerűsítéssel kapcsolatosan jelezte, hogy a legjelentősebb tavalyi feladat a központosított irányítási rendszer kiépítése volt, amely külön projekt keretében valósult meg, több mint 120 munkatárs részvételével. A változások eredményeként megszűntek a területi igazgatóságok, csökkent az üzemvezetőségek száma, ezzel egy időben pedig átalakult a Központ és az üzemvezetőségek szerepköre. Az ismertetett nagyprojekten kívül további egyéb szervezetkorszerűsítési lépések is lezajlottak 2006ban. A humánerőforrás alakulását érintve tájékoztatott arról, hogy a tavalyi év során 296 fő nettó létszámcsökkenés következett be, az átlagkeresetek több mint 10%-os növekedése mellett, így az átlagos állományi létszám 2260 főt tett ki 2006. év végére. Végezetül az árbevétel-, eredmény számokat ismertetve hangsúlyozta, hogy az alaptevékenységben az árbevétel kedvezően alakult, az üzemi eredmény pozitív lett és az adózás előtti eredmény meghaladja a tervezettet. Természetesen ez utóbbi a Társaság árbevételéhez képest még mindig alacsony szintű nyereségességet jelent. A Közgyűlés ezt követően a DRV Zrt. Igazgatóságának a Társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról szóló jelentését, valamint a 2006. évi beszámolót, annak mellékleteit, az Igazgatóság, a könyvvizsgáló és a Felügyelő Bizottság jelentésével együtt 413.458 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. A testület a Társaság 2006. évi mérlegét 75.524.437 e Ft mérleg főösszegben, a mérleg szerinti eredményt 45.594 e Ft-ban állapította meg és fogadta el, illetve hozzájárult a mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba helyezéséhez. A továbbiakban az elnök-vezérigazgató úr az írásos előterjesztés szóbeli kiegészítéseként prezentáció keretében tekintette át a 2007-es év főbb üzletpolitikai célkitűzéseit. Műszaki terület vonatkozásában a Velencetavi ivóvízellátó rendszer fejlesztésére, a Balatonfüredi és Fonyódi Felszíni Vízművek részbeni kiváltására, a Nyirád-Darvastó közötti öszekötő vezeték kiépítésére és a régi „B” osztályos mérők korszerűbb mérőkre
történő cseréjére vonatkozó ez évi feladatokat emelte ki. Értékesítési területen a társvízművek mennyiségi átvételét elősegítő árak kialakítását, a vízmérő leolvasási rendszer átalakítását, a Contact Center éles indítását és a díjemelések kellő mértékű érvényesítését említette a célok közül. A gazdasági szakterület vonatkozásában a kintlévőség további csökkentését, az ingatlan- és energiaracionalizálási programok végrehajtását, illetve a tervezési rendszer átalakítását említette fő feladatként a 2007-es évben. A 2007-2008-2009-es évekre vonatkozó tervszámokat ismertetve jelezte, hogy azok összhangban vannak az elfogadásra beterjesztett új stratégiával, melynek időtávja 2010-ig tart. Az értékesített mennyiségeknél ivóvíz vonatkozásában a tervezett területi bővülés következtében jelentősebb, a szennyvíznél ugyanakkor kisebb volumenű növekedést tervez a Társaság. A további 2007. évi feladatokat áttekintve elmondta, hogy folytatódik a szervezetfejlesztési munka egy átfogó folyamatszabályozással, emellett a humánerőforrás területen a meglévő ösztönzési rendszerek további fejlesztését szeretné a cégvezetés végrehajtani az állományi létszám optimalizálása mellett. Az árbevétel és eredmény tervezett alakulását érintve ismertette, hogy a soron következő három évben folyamatos árbevétel emelkedés mellett pozitív üzemi eredményt és főleg a harmadik évtől dinamikusan növekvő, magasabb adózás előtti eredmény elérését tűzi ki célul a Társaság. A prezentáció lezárásaként áttekintette az üzleti terv megvalósítását befolyásoló főbb kockázatokat. A Közgyűlés ezt követően a DRV Zrt. 2007-2009-ig tartó középtávú gördülő Üzleti Tervét, valamint a Társaság új - 2007-2010re szóló - stratégiáját egyhangúlag elfogadta és felhatalmazta az igazgatóságot annak végrehajtására. (Az új stratégiai célkitűzések lapunk 4. oldalán olvashatóak.) A testület döntött az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság új tagjairól – erről lapunk 21. oldalán olvashatnak részletesebben. Pintér Gábor - Kollár József
.
fókuszban
2007. II. negyedév
A DRV Zrt. 2007-2010. évekre szóló stratégiai célkitűzései 1. Eredményesség javítása, gazdasági potenciál növelése
A DRV Zrt. kiemelt stratégiai célja az eredményes működés. A stratégiai periódus végére 4 %-os árbevétel arányos nyereség elérése a cél.
2. Piaci célok
2.1. Ivóvíz-szolgáltatással kiszolgált településszám növelése a jelenlegi működési területen Alapvető célkitűzés a jelenlegi működési területen a Társaság érdekeit szolgáló víziközművek üzemeltetésének hosszú távú megtartása, és a partner-szám növelése azon településekkel, ahol a vállalat jelenleg csak szennyvízrendszereket üzemeltet. 2.2. Ivóvíz értékesítés mennyiségének növelése a jelenlegi működési területen A jelenlegi működési területen értékesített ivóvíz mennyiségi növelésének legfontosabb eszköze - az új partnerek megszerzése mellett - a társvízművi vízátvételek ösztönzése, illetve a saját vízbázisok használatának kiküszöbölése. Ezen túlmenően a szabálytalan vízvételezések intenzív felderítése és felszámolása is nagy mértékben segíti az értékesített ivóvízmennyiség növelését, mely a stratégiai időszakban 10%-ot meghaladó mértékű kell, hogy legyen. 2.3. Szennyvízelvezetés és -tisztítás bővítése a jelenlegi működési területen A rendelkezésére álló szakmai és gazdasági eszközökkel a Társaság elősegíti a szennyvíz hálózattal nem rendelkező területek csatornázását, illetve az újonnan kiépített és a már meglévő rendszerek esetében a csatornarákötések arányának növelését. A szennyvízelvezetési és -tisztítási tevékenység volumenének - a tervek szerint több mint 10 %-al való - növeléséhez a szabálytalan csatornarákötések eredményesebb felszámolása is hozzájárul. 2.4. Kilépés a jelenlegi szolgáltatási területről Elvárt a településszámban mért piacrészesedés 5 %-al, illetve az ellátott fogyasztószám 10-15 %-al való növekedése. A Társaság külön figyelmet fordít a bővülő ellátási terület, társasági érdekeltségi kör integrációjára, kiterjesztve a DRV Zrt. által meghatározott műszaki, gazdasági, minőségi, ügyfélkezelési követelményeket az újonnan belépő településekre.
3. Pénzügyi célok
3.1. Fajlagos költségek csökkentése A Társaság reálfolyamatainak hatékony működtetése érdekében az üzleti folyamatok elemezésével, javításával mintegy 4 %-kal csökkenti fajlagos költségeit.
.
3.2. Fajlagos bevételek növelése Az egy főre eső bevétel a piaci akciók révén történő árbevétel növeléssel, valamint az élőmunka hatékonyságának javításával és a létszám optimalizálásával emelendő, amihez hozzájárul a műszaki színvonal fejlesztése. 3.3. Kintlévőségek csökkentése Cél a lejárt - elsősorban a 3 hónapon túli kintlévőség állomány 15 %-os csökkentése, mely célt a kintlévőség kezelési folyamat szabályozásával, folyamatos fejlesztésével, illetve az önkormányzatokkal való együttműködéssel kívánja megvalósítani a Társaság.
4. Technológiai, technikai célok
4.1. Leolvasás és számlázás hatékonyságának növelése A vízmérő-leolvasás szervezeti és technikai megújítása révén növelni kell a leolvasás és a számlázás hatékonyságát. A leolvasási tevékenység ütemezett ellenőrzésével és a leolvasás pontosságának növelésével a fogyasztói reklamációk csökkenése várható. Mindezzel, valamint a számlakép megújításával és az elektronikus számlaküldés lehetőségének megteremtésével a Társaság célja a fogyasztói elégedettség növelése. 4.2. Távfelügyelet, irányítástechnika A központi diszpécser szolgálat modern informatikai és technikai háttérrel történő létrehozása lehetővé teszi a hibákra való gyorsabb reagálást, és hatékonyabbá teszi az üzemirányítást. A hibaelhárítási tevékenység minőségének, pontosságának növelését célozza a komplex térinformatikai rendszer fejlesztése. E téren 2010-re a Balaton-parti települések összes víziközművére való kiterjesztés a cél. Az üzemeltetési költségek csökkentéséhez hozzájárul a 2010-re teljes körűvé váló egységes, korszerű irányítástechnikai rendszer. 4.3. Értékesítési különbözet, vízveszteség csökkentése A kitűzött cél a hálózati vízveszteség 5 % pontos csökkenése a 4. év végére. A hálózati veszteség csökkentésének eszközei között szerepel a rekonstrukciók mértékének növelése, a vízmennyiség mérés technológiai fejlesztése, a szabálytalan vízvételezések felderítése, a diagnosztikai eszközök hatékony alkalmazása. 4.4. Víz és szennyvíz technika felülvizsgálata Cél a műszaki rendszerek állapotának és teljesítőképességének vizsgálata a mennyiségi és minőségi elvárások alapján, prioritások meghatározása a rekonstrukciók, felújítások és fejlesztések során. További célként fogalmazódik meg a köz-
műtulajdonosok támogatása az Országos Ivóvízminőség-javító Program és a szennyvíztisztítás technológiáját javító programok pályázati lehetőségeinek elnyerése céljából a Társaság birtokában lévő szakmai tudás és infomációk szolgáltatásán keresztül. 4.5. Épület és eszközkihasználtság javítása A Társaság mind a belső, mind a külső piacon javítja épület- és eszközkihasználtságát. Elvárt a telephelyek számának csökkenése és egy modernizált eszközállománnyal való optimálisabb működés.
5. Szervezeti és humángazdálkodási célok
5.1. Szervezeti célok A stratégia első ciklusában a vállalat továbbra is funkcionális lineáris munkaszervezetet működtet. Ezen ciklus alatt feladat a „kvázi”, majd tényleges profit és cost centerek működési rendjének kidolgozása, majd modellezése. A stratégia második évétől a belső szolgáltatói szemlélet és gyakorlat megjelenése, rögzülése elvárt, 2008-tól a szervezeti egységek között belső szolgáltatói szerződések megkötésére kerüljön sor. 2007-ben a vállalat teljes tevékenységét felölelő folyamatszabályozása valósuljon meg, amit kövessen program kidolgozás, majd megvalósítás a folyamatorientált működés bevezetésére, begyakoroltatására. 2008-ban készüljön el a szervezet teljes körű önértékelése az EFQM (European Foundation of Quality Management – Európai Minőségi Kiválósági Modell) modell szerint. Feladat a cégértékként megjelenő szervezeti tudás dokumentálása és fejlesztése. 5.2. Humán erőforrás gazdálkodás A humán erőforrás gazdálkodás legfontosabb feladata a stratégiai időszakban a feladatok ellátásához szükséges optimális létszám meghatározása, az élőmunka hatékonyság jelentős növelése. Figyelembe véve a DRV Zrt. előtt álló, illetve már folytatott változásmenedzselést, különös hangsúllyal bír a belső nyilvánosság rendszerszintű, beavató, cselekvésre ösztönző megjelenítése, a szervezeti kultúra tudatos formálása. 5.3 Informatikai célok 2007-ben össze kell állítani a vállalati stratégiában kitűzött célok támogatását biztosító informatikai részstratégiát, mely akciócélokat határoz meg az informatikai és a telekommunikációs rendszer továbbfejlesztésére, a költséghatékonyságot szolgáló korszerűsítések végrehajtására, valamint az informatikai szervezet belső, szolgáltatás szemléletű átalakítására.
2007. II. negyedév
fókuszban
„Fejlődésünk ígérete a növekedésben van.” interjú Reményi Zoltán elnök-vezérigazgatóval A 2007. május 21-én lezajlott közgyűlés elfogadta Társaságunk új - 2007-2010. évekre szóló – stratégiáját, melynek kivonatát lapunk 4. oldalán ismertetjük. Társaságunk elnök-vezérigazgatójával, Reményi Zoltánnal az új stratégia legfontosabb kérdéseiről beszélgettünk. - Milyen fő gondolatok köré csoportosítaná az új stratégiában lefektetett jövőbeni célokat? - A stratégia megalkotásakor három fő területre koncentráltunk. Az első a filozófiai váltás volt; a vállalat fő tevékenységének, területeinek pontosítása, újak keresése, illetve a meglévők kiteljesítése. A második az eredményesség javítása, ami nem új keletű kérdés, de egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki. A harmadik pedig a szolgáltatási terület bővítése; az árbevétel és az ügyfélszám növelése, hiszen – ezt ki kell mondanunk – ez egy növekedési stratégia és hiszem, hogy ilyen időszak következik a Cég életében. - Miben változott elsősorban a vállalati filozófia? - Kiemelt szerepet kapott a partnerkapcsolatok - ezen belül az önkormányzati kapcsolatok – kérdése, hiszen fogyasztóink mellett ők a legfontosabb szerződéses partnereink, akikkel csak szorosan és jól együttműködve tudjuk teljesíteni céljainkat. Ki kell emelni a szervezet fejlesztését is, hiszen nagy munkák előtt állunk: folyamatszabályozást, belső szolgáltatási szerződéseket, új teljesítményértékelési rendszert szeretnénk bevezetni. A munkaszervezet egy modernebb, hatékonyabb formát ölt a jövőben, a folyamatszabályozási munka eredményeképp részben 2008-ban, de 2009-ben már egészen biztosan átalakult folyamatokkal, más érdekeltségi rendszerben és belső szolgáltatási szerződések által határolt feltételek között fogunk dolgozni. Mindeközben felelős nagyvállalatként nem feledkezhetünk meg a vízbázis és környezetvédelemről, illetve ehhez kapcsolódóan a társadalmi szerepvállalásunkról sem, ezen a területen is aktívnak kell lennünk. - Az eredményesség javítása sokszor és sok fórumon felvetődött már a közelmúltban, most úgy tűnik, hogy az új stratégiának ez a kulcseleme… - Igen, már több mint egy éve felvetődött, hogy a Cég eddigi eredményességén javíta-
ni kell. Erre nem elsősorban a tulajdonosi osztalék növelése okán van szükség, hanem sokkal inkább azért, hogy a cégnek fejlesztési forrásai keletkezzenek a jövőben. Egy olyan időszakban, amikor az amortizáció nem mindig nyújt fedezetet a beruházásokra, rendkívül fontos, hogy a cég - saját eredményességét növelve - a képződött profitból fejlesztéseket tudjon végrehajtani. Hogy mi szükséges ehhez az eredményességhez? Többet és jobban kell értékesítenünk és kevesebbet költenünk a működésünkre. Mindez kiegészül olyan tényezőkkel, mint pl. a kintlévőség kezelés, vagy az alaptevékenységen kívüli szolgáltatások, amelyek növelhetik a nyereségességünket.
- Egy ideje már zajlik a költségracionalizálás. Vannak még további tartalékaink a költségcsökkentés területén? - A racionalizálások eredménye már megjelent, de ez sajnos nem látványos, hiszen a külső hatások - energia árváltozás, adózási rendszer változásai, stb. - nyomán a költségszintünk jelentősen megemelkedett az elmúlt időszakban. A jövőben még többet kell kihozni ebből a munkából. Vannak fájdalmas pontjai a további racionalizálásnak, hiszen mindenfajta összehasonlításból az derül ki, hogy ma még magas létszámmal végezzük a tevékenységünket és ezt a jövőben tovább
kell csökkentenünk, de ilyen tartaléknak tekinthetők a nem hatékonyan, feleslegesen, vagy a piacnál drágábban elvégzett munkafolyamatok is. - Említette a szolgáltatás és területbővítést, ez azt jelenti, hogy a jövőben jóval offenzívebb piaci politikát folytat majd a Társaság? - Így van. Az elmúlt másfél évben arra koncentráltunk, hogy megújítsuk a belső struktúránkat és új irányvonalat vegyen fel a cég, a jövőben viszont azzal kell foglalkoznunk, hogy a működési területünket bővítsük és az árbevételeinket növeljük. A fejlődésünk ígérete a növekedésben van. Abban a pillanatban, ahogy ezt feladjuk, valójában már nem csak stagnálunk, hanem csökken a jelentőségünk. A növekedés – szolgáltatásban, területben, ügyfélszámban - ezért fontos része a stratégiának. Ezt a célt szolgálja az értékesítési terület megerősítése, vagy akár - a hatékonyságunk növelésén keresztül - a technológiai területen jelentkező feladatok is; az irányítástechnika küszöbön álló átszervezése, a laboratóriumi tevékenységünk továbbfejlesztése, vagy a vízmérő leolvasás rendszerének átalakítása. - Az elképzeléseinkhez mennyire stabil a hátterünk, vannak-e bizonytalansági tényezők? - Ami a távolabbi jövőt illeti, két bizonytalansági tényezőt kell megemlítenünk; a sokat emlegetett víziközmű törvényt és a Cég esetleges privatizációját. Ezeken a területeken az elmúlt egy-két évhez képest nincs jelentősebb változás. Nem történt meg a víziközmű törvény beterjesztése és nem látok konkrétabb elképzeléseket a privatizációra sem, mint az eddigiekben. Egyébként úgy gondolom, hogy ez a stratégia kiállhatja egy esetleges privatizáció próbáját is. Meggyőződésem, hogy egy ekkora víziközmű szolgáltatónál ilyen célokat kell meghatározni. Hiszek abban, hogy mindazzal a munkával, amit már elvégeztünk, és amit most kitűztünk az új stratégiánkban, megteremtjük egy új - modernebb és versenyképesebb - DRV alapjait. Kollár József Felhívjuk tisztelt munkatársaink figyelmét, hogy Társaságunk új stratégiája teljes terjedelmében olvasható a Belső Információs Portálon. (Szabályozó rendszer\Hatályos dokumentumok\Tervezés típusú szabályozók)
.
Események, rendezvények
2007. II. negyedév
Víziközmű Konferencia Sopronban 2007. június 12-e és 14-e között Sopronban került sor a XI. Országos Víziközmű Konferencia és Kiállítás megrendezésére a „Kihívások-Realitások-Megoldások Értékeink megőrzésével” gondolatok jegyében. A konferencia házigazdája a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. volt. A Magyar Víziközmű Szövetség égisze alatt zajló rendezvénynek a Hotel Fagus adott otthont, ahol a víziközmű szolgáltatók mellett számos szakmai kiállító vett részt, továbbá képviseltette magát a szlovák, a lengyel és a román szakmai szövetség delegációja is. A széles körű szakmai nyilvánosság alkalmat teremtett a kiállítók számára, hogy megmutassák magukat, termékeiket, technológiai fejlesztéseiket és új partneri kapcsolatokat alakítsanak ki. A rangos esemény megnyitóján Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, Hegedüs László, a Sopron Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. vezérigazgatója, valamint Popovics József, a
Vízipari tagozat elnöke mondtak ünnepi beszédet. Ezt követően a résztvevők megtekintették a szakmai kiállítást, ahol bemutatásra került a MAVÍZ gondozásában megjelent könyv is, mely színes fotókkal illusztrálva mutatja be a Magyarországon található víztornyokat. A DRV Zrt. munkatársai közül 16 fő utazott el a konferenciára, közülük többen szakmai előadásokkal is készültek. Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes a mutatószámrendszerek víziközmű-szolgáltatásban történő alkalmazásáról tartott prezentációt. Szebényi Tiborné minőségügyi vezető előadása a vízellátás területén előforduló havária helyzetek kezelésének szabályozásáról és megelőzésről szólt a DRV Zrt.-nél. A WSP rendszerek Társaságunknál történő széles körű alkalmazásáról Lugosi Ramóna ivóvíztechnológus és Horváthné Paál Judit minőségügyi koordinátor beszélt a hallgatóságnak, míg Varga
Gyula István főtechnológus a sérülékeny vízbázisok vízminőségének technológiai kontrollját, valamint az üzemeltetői beavatkozások lehetőségeit ismertette a közönség számára. Dónucz László ügyfélszolgálati vezető a DRV Info Vonalat - a Társaság új telefonos ügyfélkiszolgáló rendszerét - mutatta be a résztvevőknek, Kollár József PR vezető pedig a kommunikáció szerepéről beszélt a szervezetkorszerűsítés folyamatában. A konferencián Ányos József kitüntetést adományozott Gilián Zoltán és Csertán Gábor kollégánknak, akik több évtizedes, a vízügy érdekében végzett példamutató tevékenységükért, eddigi munkájuk elismeréseként június 13-án vehették át a Magyar Víziközmű Szövetség „ELISMERŐ OKLEVÉLÉT”. Mindkettőjüknek gratulálunk, és további sikereket kívánunk! (A velük készült interjút lapunk 12. oldalán olvashatják.)
XIII. Országos Víziközmű Laboratóriumi Értekezlet 2007. május 15-17. között rendezték meg a XIII. Országos Víziközmű Laboratóriumi
Értekezletet Kecskeméten. A DRV Zrt.-t a Központi Vizsgálólaboratórium és a Minőségügyi Iroda munkatársai képviselték. A rendezvényt május 16-án Dr. Papp Mária a MAVÍZ főtitkára és a házigazda Bácsvíz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szekeres Sándor nyitották meg. A délelőtti órákban a résztvevők közösen hallgatták meg az előadásokat, majd délután műhelymunka jelleggel két külön szekcióban dolgoztak a biológiai és a kémiai laboratóriumi szakemberek. Az elhangzott prezentációk után a hallgatóságnak konzultáció keretében lehetőségük nyílt a felmerült kérdések megvitatására. Négy órától a részt-
.
vevők két program közül választhattak, egy részük a Kecskeméti I. számú Vízműtelepet látogatta meg, míg a másik csoport a Kecskeméti Szennyvíztisztító Telepet és a Központi Laboratóriumot tekintette meg. Tamás Tünde központi laboratóriumvezető elmondása szerint szakszerűen üzemeltetett telepek munkájába sikerült betekintést nyerniük, melyben nagy szerepet játszik a szakemberek elhivatottsága és a Vízbiztonsági Terv Rendszer működtetése. A második napon került sor a vízbiztonsági és az adatelemző szekció előadásaira, szintén műhelymunka keretében, ahol a prezentációk utáni beszél-
getés nagyon interaktívvá vált. A vízbiztonsági szekcióban Bendly Anita laboratóriumi szakmai koordinátor tartott előadást a laboratórium szerepéről a vízbiztonsági rendszerek működtetésében, és a havária helyzetekben. Tamás Tünde központi laboratóriumvezető a MIR labor fejlesztéséről, a laboratóriumi munka és a jelentési kötelezettség támogatásáról beszélt a szakembereknek az adatelemzési szekcióban. A vízminőségi adatok kezelésével kapcsolatban nagyon sok megkeresés érkezik hozzánk a társvízművek részéről. Drescherné Horváth Andrea
2007. II. negyedév
események, rendezvények
Tájékoztatók a szezoni felkészülésről A hagyományokhoz híven az idén is megtar-
tottuk a szezoni felkészülésünket bemutató tájékoztatókat, amelyeket a területi főmérnökök irányítása alá tartozó működési területeknek megfelelően szervezetünk meg. 2007. június 8-án Kaposváron a Somogy-Baranya megyei terület, június 12-én Siófokon a Kelet-balatoni terület, június 13-án Velencén a Fejér megyei terület és június 19-én Keszthelyen a Nyugat-balatoni terület szezoni felkészülését mutattuk be. A tájékoztatókra meghívtuk az érintett települések önkormányzatainak polgármestereit, a hatóságok, valamint a média képviselőit. Szezoni felkészülésünk ismertetése mellett fontos cél volt az új szervezeti felépítés, valamint az új egységvezetők - területi főmérnökök, üzemvezetők - bemutatása is. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy a tájékoztatókat egységes forgatókönyvek szerint bonyolítottuk le, és az egyes területek vonatkozásában azonos felépítésű írásos dokumentumot készítettünk partnereink tájékoztatására. Az írásos tájékoztatók két részből álltak: egy központilag elkészített általános ismertetőből, valamint a terület vízellátását, szennyvízelvezetését és tisztítását tárgyaló fejezetekből, melyek tartalmazták a rekonstrukciókat, fejlesztéseket és beruházásokat is. A tájékoztatókon Társaságunkat Májer József műszaki vezérigazgató-helyettes, Szebényi Tibor értékesítési igazgató, Suhajda Zsolt fejlesztési főmérnök, Somogyi Csaba vállalkozási osztályvezető, valamint az adott működési terület főmérnöke és üzemvezetői
képviselték. A Kelet-balatoni terület tájékoztatóján részt vett Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató, valamit Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettes is. A tájékoztatók első részében a területi főmérnökök bemutatták a működési területet, a víziközművek szezoni felkészítését, az elmúlt évben elvégzett, valamint az idei évre tervezett rekonstrukciós munkákat, fejlesztéseket. A diavetítéssel támogatott előadások térképi és fényképes bemutatói kézzel fogható közelségbe hozták a hallgatóság számára víziközműveinket, azok műszaki állapotát. A területi főmérnökök után a műszaki vezérigazg a t ó - h e l ye t t e s adott tájékoztatást a 2006. évben megvalósult, valamit a 2007. évre tervezett szervezetkorszerűsítési lépésekről. Első helyen szerepeltek a főmérnöki szervezet létrejöttéről, valamint az üzemvezetőségek átalakításáról szóló információk. A tájékoztató során hangsúlyoztuk, hogy a szervezeti átalakítások a szolgáltatási és hibaelhárítási tevékenységünk minőségét nem rontják, sőt a folyamatok újraszabályozása révén a költségtakarékosság mellett a szolgáltatási színvonalunk növelését is szolgálják. Bemutatásra került a Vízellátás-biztonsági Terv Rendszerek (WSP) működése és tervezett fejlesztése, valamint a jelenlegi stratégiai időszak első felének nagy kihívását jelentő feladata, - a komplex folyamatirányító rendszer kialakítása - amely az üzemfelügyeleti és diszpécser tevékenységünket hivatott biztosítani a jövőben. A megjelenteket tájékoztattuk a vízveszteség csökkentésben eltért eddigi eredményeinkről, a jövőben tervezett feladatokról, a vízminőség vizsgáló laboratórium fejlesztéséről, a vízkezelő berendezések hatásfokának javítására tett beavatkozásokról. Az előadás részletesen kitért az energiaracionalizálási programra, a sérülékeny vízbázisok vizsgálatára, illetve a védelembe helyezések előkészítésére. Tájékoztatást adtunk - mint kiemelt feladatról - a kintlévőség kezelés megújításáról, valamint a szabálytalan víz-
vételezések és csatornahasználatok feltárásáról. Az ügyfélszolgálati tevékenység és a vízmérő leolvasás-számlázás átalakításáról az értékesítési igazgató adott részletes tájékoztatást, aki bemutatta a Társaság új ügyfélszolgálati központját, és az ügyfelek számára igénybe vehető kommunikációs csatornákat is. A tájékoztató harmadik részében Suhajda Zsolt fejlesztési főmérnök a fejlesztésekről, európai uniós pályázati lehetőségekről adott
tájékoztatást. Röviden bemutatta a Dél-dunántúli ivóvízminőség-javító program, illetve a Dél-balatoni szennyvíz projekt eddigi eredményeit. Tájékoztatta a megjelenteket a 2000 LE (lakosegyenérték) alatti települések esetén a szennyvízelvezető hálózat és szennyvíztisztító telep pályázati úton történő megvalósításának lehetőségeiről, valamint az adott terület legfontosabb beruházásairól. A finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban ismertette a Magyar Fejlesztési Bank kedvező hitelkonstrukcióját. Az előadások után a megjelentek részéről számos kérdés elhangzott. Több meghívottat foglalkoztatott a hálózatrekonstrukciók, kiemelten az eternit csövek rekonstrukciójának kérdése. Az önkormányzatok képviselői lokális problémákat is jeleztek; elsősorban szaghatásokkal, helyreállításokkal, víznyomáscsökkenéssel, valamint a társasházaknál a főmérő-mellékmérő elszámolással kapcsolatos észrevételek hangoztak el. A feltett kérdésekre és észrevételekre a jelenlévő munkatársak válaszoltak, majd pedig állófogadás keretében, kötetlen beszélgetéssel zárultak a tájékoztatók. Szebényi Tibor - Suhajda Zsolt
.
Fogyasztói kapcsolatok
2007. II. negyedév
Változások a vízmérő leolvasásban A DRV Zrt. Igazgatósága - az üzemelési költségek csökkentése érdekében 2006. októberében a vízmérő leolvasási tevékenység átszervezése és a hat havi leolvasási periódus bevezetése mellet döntött. Az átalakítás célja a decentralizáltan működő vízmérő leolvasási folyamat egy szervezetbe történő integrálása, úgy, hogy az integrációval párhuzamosan megvalósul a leolvasás technikai megújítása, illetve a leolvasási periódusok átszervezése is.
Leolvasási periódus változása az állandó fogyasztók esetén Állandó lakossági fogyasztóink esetében áttérünk a félévente történő vízmérő leolvasásra és elszámolásra, az eddigi háromhavi
A DRV Zrt. a vízmérő leolvasási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében új mobil informatikai rendszer bevezetése mellett döntött. A vízmérő leolvasás során az adatok ellenőrzése és rögzítése a jövőben kézi számítógépeken zajlik, az adatok GPRS rendszer segítségével kerülnek feldolgozásra, a leolvasás és a fogyasztási hely pozícióját és idejét pedig GPS rendszer alapján lehet behatárolni. A kézi adatrögzítők és a rajtuk futó rendszer segítségével a munkatársak könnyebben és hatékonyabban tudják ellátni a vízmérő leolvasáshoz kapcsolódó feladatokat. Az új rendszer csökkenti a hibalehetőségeket és nagyságrenddel gyorsabb adatfeldolgozást eredményez, emellett naprakész információt biztosít a leolvasók munkájáról. gyakoriság helyett. A vízmérő leolvasások közötti hónapokban havi rész-számlákat bocsátunk ki. A hat hónapos leolvasási és elszámolási periódusra a jövőben azon lakossági fogyasztóinknak is havi rész-számlát bocsátunk ki, akik eddig csak elszámoló számlát kaptak háromhavonta. Esetükben az előző év fogyasztása alapján kerül beállításra a havi rész-számla mennyiség. A többi állandó fogyasztó esetén a havi rész-számlákban szereplő mennyiségek megegyeznek az eddig kapott rész-számlák mennyiségeivel. Társaságunk minden lakossági fogyasztó esetében 12 havonta pontosítja a havi részszámla mennyiségeket az előző év fogyasztásának megfelelően. Természetesen Fogyasztóink is megadhatják, módosíthatják a rész-számlákban szereplő mennyiséget. Lakossági idényfogyasztóinkat a fenti
Fogyasztási helyek ellenőrzése Társaságunk 2007. májusában szerződést kötött a Goldex Security Kft.-vel a Tapolcán és Szigligeten található fogyasztási helyek ellenőrzéséről. A cég munkatársai arcképes igazolvánnyal és megbízólevéllel keresnek meg minden ingatlantulajdonost, melyet kérés nélkül is kötelesek bemutatni. A 2007. június 4-től megkezdett ellenőrzések a településeken lévő valamennyi ingatlant érintik és kiterjednek a következőkre: vízmérők állapotvizsgálata, biztosító plombák, jogi zárak sértetlensége, dokumentáltsága, illegális bekötések felderítése, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés vizsgálata, továbbá - a fogyasztási listán nem szereplő ingatlanok esetében - a vízvételezés formájának, forrásának ellenőrzése, és az illegális csatorna-használat felderítése. Lapzártakor - 2007. július 10. - az ellenőrzésekkel kapcsolatban az alábbi tájékoztató jellegű eredményekről tudunk beszámolni. Az ellenőrzött fogyasztási helyek száma a két településen: 2662.
.
A vízszolgáltatás esetében feltárásra került 2 db illegális csatlakozás, 3 db szabálytalan vízmérő akna állapot, 1 db szabálytalan locsolóvíz mérőhely kialakítás. A vízmérők állapotvizsgálata tekintetében 9 helyen hiányzott a plomba, 137 helyen találtak a nyilvántartáshoz képest gyári szám eltérést az ellenőrök, 4 mérő hitelessé-
változás nem érinti. Esetükben továbbra is háromhavonta küldünk számlát a szolgáltatásaink rendelkezésre állási alapdíjairól, de önleolvasás alapján kérhetik a negyedéves számlákban az elfogyasztott vízmennyiség kiszámlázását. Elszámoló számlát a DRV Zrt. által évente egyszer leolvasott mérőállás alapján kapnak, illetve az elszámoló számla mellé csatolt levelezőlapon – vagy az azon található más kommunikációs csatornákon - a tárgyévi záró mérőállást megadhatja az idényfogyasztó. Dömötör Zsolt - Szár Pál Ezúton szeretnénk felhívni tisztelt olvasóink figyelmét arra, hogy a DRV INFO Vonal (06 40 240 240) segítségével a nap 24 órájában ügyintéző igénybevétele nélkül is bejelenthető a vízmérőállás.
ge lejárt, vipak gyűrűt 72 helyen kellett pótlólag beépíteni. A csatornaszolgáltatás vonatkozásában jegyzőkönyvben rögzítésre került 122 db illegális csatlakozás, 2 helyen pedig a csapadékvíz csatornahálózatba történő bevezetését tárták fel az ellenőrök. 42 fogyasztási helyen jelentkezett tarifa típus eltérés. Ebből 33 helyen lakásnál vállalkozás (közületi fogyasztó) is működik, illetve 9 olyan fogyasztási hely is szerepelt, ahol a rendszerünkben nyilvántartott lakossági fogyasztó helyett csak vállalkozás veszi igénybe a szolgáltatásainkat. A nyilvántartásban szereplő fogyasztókkal, 110 alkalommal került pótlólag megkötésre a szolgáltatási szerződés, 2253 fogyasztási helyen adatváltozást regisztráltunk. A szabálytalan használat következménye természetesen az elmaradt díjak és az ellenőrzés költségének megfizetése. Az ellenőrzések várhatóan augusztus hónapban fejeződnek be, a DRV Hírek III. negyedéves számában beszámolunk a részletes végeredményekről is. Az eredmények ismeretében az ellenőrzések további településekre való kiterjesztését tervezzük. Dónucz László
2007. II. negyedév
fogyasztói kapcsolatok
Díjkülönbözeti elszámolás a számlákban
A DRV Zrt. által felszámítható - 2007. január 1-től 2007. december 31-ig hatályos - szolgáltatási díjakról a víziközművek tulajdonosai (magyar állam, illetve önkormányzatok) döntöttek. A rendeletek alapján 2007. január 1-től csak a társaságunk által ellátott települések egy részén szerepeltek a számlákban a 2007. évi fogyasztási díjak, a többi településen átmenetileg a 2006. évre érvényes díjakon számláztuk szolgáltatásainkat. A Magyar Állam ugyanis díjtámogatást nyújt a lakossági fogyasztóknak azokon a településeken, ahol a vízellátás, szennyvízelvezetés költségei egy meghatározott küszöbértéknél magasabbak. Az állami díjtámogatás ezeken a településeken csökkenti a díjrendeletben meghatározott lakossági fogyasztási díjakat. Az állami díjtámogatás ez évi elosztásáról szóló döntés alapján immár véglegessé váltak a víz- és csatornaszolgáltatás 2007. évi
Vízmondó
A házi ivóvízhálózat ellenőrzése Többek között a leolvasás-számlázás átszervezése miatt is rendkívül időszerű 2007. II. negyedévi Vízmondónk témája: kiadványunkban a házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzési kötelezettségére hívjuk fel fogyasztóink figyelmét. Tekintettel arra, hogy munkatársaink leolvasás céljából a jövőben már csak hathavonta keresik fel az állandó lakossági fogyasztási helyeket, még inkább előtérbe kerül a fogyasztók kormányrendeletben és szolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettsége: a házi vezetékhálózat rendszeres ellenőrzése és karbantartása. A kiadványban a már megszokott vidám karikatúrák segítségével szemléletesen mutatjuk be az úgynevezett szolgáltatási pontot, ahonnan az ingatlan ivóvízellátását biztosító házi vezetékhálózat indul. A szolgáltató felelőssége a bekötési vízmérőt követően az aknában beépített első elzáró szerelvény vízmérő felöli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed. A szolgáltatási pont után bekövetkezett hibák elhárítása, valamint a házi vezetékhálózat rendszeres ellenőrzése és karbantartása már a fogyasztó feladata. De vajon mit kell tennie a fogyasztónak az esetleges hibák időben történő észlelése és megelőzése érdekében? Havonta mindössze
díjai. Az érintett településeken az új víz- és csatornadíjak a 2007. június 20-tól kibocsátott számlákban jelennek meg először. A csatornaszolgáltatásba vont településeken valamennyi lakossági és közületi fogyasztónk idei számlájában a 2006. évi vízterhelési díjakat alkalmaztuk eddig. A díjmegállapító hatóságok időközben jóváhagyták az állami költségvetésbe fizetett, külön tételként megjelenő 2007. évi vízterhelési díjakat is. A tavalyi, illetve idei szolgáltatási és/vagy vízterhelési díjakból adódó különbözetek elszámolására a 2007. június 20. – szeptember 20. között kibocsátott elszámoló számlákban kerül sor az alábbi módon: A 2007. évi korábbi elszámoló számlákban eddig kiszámlázott valamennyi 2007. évre vonatkozó tételt egy-egy sorban
(„díjkülönbözeti jóváírás”) visszavonjuk, majd az érintett fogyasztási helyeken az alapdíjakat, valamint a 2007. évi korábbi elszámoló számlákban szereplő mennyiségeket a 2007. évre érvényes víz- és csatornadíjak, illetve vízterhelési díjak alapul vételével 2007. 01. 01-ig visszamenőleg újra kiszámlázzuk. Az elszámoló számlák emellett az aktuális elszámolási időszakra vonatkozó tételeket is tartalmazzák 2007. évi díjakon számolva. Az érintett közületi fogyasztóink esetében a különbözetek a 2007. június 30-án kibocsátott számlákban kerültek elszámolásra a fent leírtakkal megegyező módon. Technikai okok miatt a díjkorrekciós sorok azokon a településeken is megjelennek a számlákban, ahol a fogyasztási díjak egyébként nem változtak, illetve ahol társaságunk nem nyújt csatornaszolgáltatást és így vízterhelési díjat sem kell fizetni. Természetesen ezen utóbbi számlák „Fizetendő összesen” sora csak az aktuális időszak szolgáltatásainak ellenértékét tartalmazza.
néhány percet kell szánnia a házi ivóvízhálózat ellenőrzésére. Ehhez az épületekben, kertben lévő összes csapot el kell zárnia, majd a vízmérő számlapját kell megfigyelnie. Ha nincs meghibásodás a vízmérőn lévő csillagkerék és a számlálókerekek nem mozoghatnak. Mit kell tenni a fogyasztónak, ha a számlálókerekek mozgása mégis hibát jelez? A házi ivóvízhálózaton keletkezett hibát fel kell tárni, és kijavításáról vízvezetékszerelő szakember közreműködésével mihamarabb gondoskodni kell. Amennyiben a vízmérőakna vízzel feltelt, haladéktalanul hívni kell a DRV hibabejelentő szolgálatát. A
víz kiszivattyúzását követően egyértelműen megállapítható, hogy a meghibásodás szolgáltatói vagy fogyasztói oldalon történt. Meghibásodás esetén helyszíni kivizsgálási jegyzőkönyv felvételére van szükség a DRV Zrt. szakembereivel. A jegyzőkönyv alapján a házi vezetékhálózat meghibásodása esetén, a csatornabekötéssel rendelkező fogyasztóinknak az átlagfogyasztás feletti vízmennyiség után felszámított csatornadíjat jóváírjuk. Amennyiben a szolgáltatói oldalon következett be a hiba, az átlagfogyasztás feletti vízmennyiség után az ivóvíz- és csatornadíj is jóváírásra kerül. Dónucz László
.
minőségügy
2007. II. negyedév
Sikeres külső audit Sikeresen zárult integrált irányítási rendszereink (MIR, WSP, KIR) külső felügyeleti auditja. A felülvizsgálatokat már megszokott módon a Det Norske Veritas Magyarország Kft. tanúsítói végezték június 4. és 6. között.
Minőségirányítási Rendszer A Minőségirányítási rendszer (MIR) tekintetében felülvizsgált szervezetek és tevékenységek a következők voltak: ● Központ (vezetőség, emberi erőforrások / képzés, tervezés, számlázás, rendszer-dokumentumok / feljegyzések, belső auditok, beszerzés, informatikai rendszer) ● Nagy-
atádi Üzemvezetőség ● Marcali Üzemvezetőség ● Keszthely Ivóvíz Üzemvezetőség ● Keszthely Szennyvíz Üzemvezetőség. A fentieken túl két kiemelt fókuszterületként vizsgálták az auditorok az önkormányzati kapcsolatok és a minőség-ellenőrzés, havária események kezelése tevékenységeket. Az eredmények igazolták a megfelelő munkavégzést. Kiváló értékelést ért el az önkormányzati kapcsolatok tevékenység,
míg a minőségellenőrzési és havária kezelési folyamat jó osztályzatot kapott. Az audit során megállapított kiemelkedő elemek száma 14 volt. Egy írásos eltérést (mérőeszközök kezelése) vettek fel a felülvizsgálók, 6 észrevételt tettek, és 11 esetben mutattak rá fejlesztési lehetőségekre. Az észrevételeket a folyamatgazdák javítják, illetve elemzik, és megteszik a szükséges beavatkozásokat nem csak az adott helyen, hanem a folyamatközpontú irányítást szem előtt tartva a Társaság egész területén. Az audit részletes jegyzőkönyvét a BIP csoportmunka-minőségügy portálján tekinthetik meg az érdeklődők. Az auditok jó hangulatban zajlottak, munkatársaink felkészülten válaszoltak a kérdésekre. Már a vezetőség auditján elhangzott,
hogy a Társaságunk életében oly fontos szervezetkorszerűsítési folyamatok a szabályozások szerinti begyakorlott munkavégzést több esetben nehezítik. Jelenleg is átalakítás alatt állnak olyan fontos tevékenységek, mint pl. a beszerzés. A felülvizsgálók megértéssel fogadták ezeket a helyzeteket, sőt megállapításaikban kifejtették, hogy az utóbbi egy évben történt jelentős átalakulások pozitív változásokat hoztak/hozhatnak munkavégzésünkben, amiket már az idei auditon is tapasztaltak. A Tab-Zala Vízmű Vízellátás-biztonsági terv (WSP) rendszerének felülvizsgálata egyértelműen pozitív eredménnyel zárult, kiemelkedően biztonságosnak bizonyult a vízmű üzemeltetése, és a folyamatos fejlesztések igazolják a megfelelő vezetői hozzáállást is. A rendszerkiterjesztéssel kapcsolatosan a későbbiekben olvashatnak bővebben. Szebényi Tiborné
10.
Környezetközpontú Irányítási Rendszer Az immár a Balatonfüredi Szennyvíztisztító Telepre is kiterjesztett Környezetközpontú Irányítási rendszerünk (KIR) tanúsítása során a következő szervezetek kerültek felülvizsgálatra: ● Barcsi szennyvíztisztító telep, ● Balatoni V/1 alrégió Nemesgulácsi szennyvíztisztító telep ● Balatonfüredi szennyvíztisztító telep, mint újonnan tanúsított szervezet, ● Központ.
Az auditorok az ellenőrzés során két kiemelt fókuszterületekre helyezték a fő hangsúlyt: hulladékkezelés és nyilvántartás, valamint a jogi megfelelés. Az audit során 3 írásos eltérés került felvételre, emellett 7 észrevételt és 5 fejlesztendő területet jelöltek meg a tanúsítok. Az elkövetkező időszakban ezen területeken szükséges a szabályozások átgondolása. A fentieken túl 16 kiemelkedő elem került meghatározásra. A tanúsítás során feltárt eltéréseket a folyamatgazdák az érintettek bevonásával javítják, továbbá ellenőrzik, hogy a feltárt észrevételek a Társaság többi - KIR-be be nem vont - területén fellelhetőek-e, és ha igen,
akkor megteszik a szükséges lépéseket. A KIR rendszerünk új szervezeti egységgel történő bővítését sikeresen teljesítettük, a tanúsítás során szerzett tapasztalatok további ismeretanyagot jelentenek a rendszer kiterjesztésével kapcsolatban. Cziráki József
2007. II. negyedév
minőségügy, technológia
A WSP rendszerek kiterjesztése
Társaságunk vezetése a biztonságos vízellátás, illetve a fogyasztókat esetlegesen terhelő egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében vízellátás-biztonsági terv-rendszert (továbbiakban WSP rendszer) épített ki és működtet Tab-Zala Vízmű vízkezelő és vízellátó rendszerén. Az első sikeres WSP rendszer kiépítése során szerzett pozitív tapasztalatok alapján a Társaság felső vezetése a rendszer további területekre történő kiterjesztése mellett döntött. Öt Somogy megyei kistelepülés (Bábonymegyer, Bedegkér-Somogyegres, Somogymeggyes, Karád, Kisbárapáti) ivóvízellátó rendszerére a WSP rendszer gyakorlatilag szinte teljesen kiépítésre került. Az érintett vízművek már az új kezelési és karbantartási
utasításokban leírtak szerint üzemelnek. A folyamatos felügyeletet biztosító üzemirányítási rendszerek kiépítése 2007. év végéig megvalósításra kerül. A Balatonszéplaki Nagyfelszíni Vízmű WSP rendszerének kiépítését fontos feladatnak tekintettük, egyrészt a vízbázis (Balaton) sérülékenysége miatt, másrészt azért, mert igen nagy terület (nyári szezonban több mint 100.000 lakos) ivóvíz-ellátását biztosítja. A kiépítési munkálatok jó ütemben haladnak előre, a WSP rendszer beüzemelése vélhetőleg még az idei év végén megtörténik. A Nyírád-Darvastó vízbázis Társaságunk egyik legjelentősebb karsztvizes bázisa ugyancsak nagy területet lát el kiváló minőségű ivóvízzel. A vízbázis fokozott
Az idei évben megkezdjük a parti szűrésű vízbázisra települt Mohácsi Felszíni Vízmű WSP rendszerének kiépítési munkálatait is. A Társaság új, kiválasztott mintaterületein a WSP rendszerkiépítés nagyobb ütemben történő megvalósításának elősegítése céljából a felső vezetés projektet indít területi technológusok bevonásával, távfelügyeleti koordinációval.
Havária helyzetek kezelése Társaságunk a fogyasztóink egészségvédelme érdekében nagy hangsúlyt fektet a biztonságos vízellátásra, a megelőzés alapelvének szellemében, azonban ha ennek ellenére - akár önhibánkon kívül is - előfordulnak váratlan események, fontos, hogy az úgynevzett havária helyzeteket gyorsan felismerjük, a szükséges erőforrások biztosításával szakszerűen és hatékonyon elhárítsuk, és megfelelő külső-belső tájékoztatást végezzünk. A szakmai team által összeállított havária utasítás rendelkezik a havária helyzetek megítéléséről/osztályozásáról, és egyértelműen szabályozza valamennyi felelős számára a szükséges eljárási módokat, ezáltal biztosítja a beavatkozások gyorsaságát és hatékonyságát. A módosított utasítás új eleme a belső kommunikáció elősegítése, valamint a nyomon követés informatikai támogatása a Belső Információs Portál segítségével. Mindezek által olyan tudásbázis került kialakításra, amely segítséget nyújthat az érintett munkatársak számára a havária helyzetek Társaságon belüli kommunikálásában, kezelésében és elhárításában.
sérülékenysége miatt a megelőzés kiemelt fontosságú szerepet tölt be, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk az esetlegesen előforduló veszélyek összegyűjtésére, valamint az erőforrásaink kritikus pontokra való irányítására. A nyírádi vízbázis WSP rendszerének kiépítését a területi munkacsoport az év végéig tervezetten megvalósítja.
A havária helyzetek megelőzésére projektek keretében az alábbi tevékenységeket végeztük el/ indítottuk: - sérülékeny vízbázisok védelmének szigorítása (diagnosztikai vizsgálatok helyzetértékelése, figyelőkutak minőségellenőrzésének szigorítása), - nem sérülékeny vízbázisok védelmének szigorítása (védterületi állapotfelmérések elkészítése, kutak állapotának helyzetértékelése és védettségének felülvizsgálata, egykutas rendszerek esetében tartalék vízbázisok létrehozásának ösztönzése), - a vízművek behatolás elleni védelme, ellenőrzése, - üzemirányítási rendszerek fejlesztése,
- minőségellenőrzési feladatok fejlesztése (bakteriológiai vizsgálati idők csökkentése, mintavételi oldal erősítése havária helyzetekre felkészülve), - vízellátás-biztonsági terv-rendszerek új mintaterületekre történő kiépítése. A fenti intézkedésekkel reményeink szerint elkerülhetőek lesznek az egyértelmű és a fogyasztók által súlyosnak ítélt havária események. Szebényi Tiborné - Horváthné P. Judit
11.
közérdekű
2007. II. negyedév
Módosult a Kollektív Szerződés 2007. június 22-én született meg a Megállapodás a DRV Zrt. mint Munkáltató és a VKDSZ DRV Zrt. MSZ reprezentatív szakszervezet között a Kollektív Szerződés módosításáról. A Kollektív Szerződésben átvezetésre kerültek a tavalyi év szervezeti változásai által indokolt módosítások, megtörtént a harmonizáció a 2007. április 1től módosult M u n k a Törvénykönyve paragrafusaival, bekerült az új besorolási rendszer, a mellékletek pedig kiegészültek a választható béren kívüli juttatási rendszer
szabályaival. A Kollektív Szerződés egyéb lényeges, a munkatársakat közvetlenül érintő módosításai a következők: ● Vá l tozott a készenlét elszámolása: a munkakörök höz kapcsolódó készenléti átalány helyett a Munka Törvénykönyve 148. § alapján a besorolási bér 20 %-a a készenléti pótlék mértéke, a készenlét alatti munkavégzés az egyéb túlmunkával megegyező mó-
don kerül elszámolásra. ● Megszűnt a nyelvpótlék. ● Módosult, egységesebbé vált a premizálási rendszer. ● 67.000 Ft-ra emelkedett a DRV Zrt-nél alkalmazott minimálbér, mely egyben a különböző jutalmak számítási alapja. ● A 25. szolgálati év betöltésétől kezdődően növekedett a törzsgárda jutalom mértéke. ● A képzési célú távollét elszámolása személyi alapbérrel történik az eddigi átlagkereset helyett, kivéve ha az érvényes tanulmányi szerződés átlagkeresettel való elszámolást ír elő. A Kollektív Szerződés elektronikus változata valamennyi munkatárs számára hozzáférhető az Intraneten a HR szabályozók között, nyomtatott példány a szervezeti egységvezetőknél és adminisztrációs munkatársaiknál található. Cservenné Boros Andrea
Elindult a Változás Menedzsment Program A Társaság több generációs modellben, négyszintű rendszert alkotó program keretében, szellemi és fizikai munkaköröket betöltő munkatársakban gondolkodva hirdette meg és indította el a Változásmenedzselési Programot (VMP). A Program célja azoknak a tehetséges munkatársaknak a kiválasztása, képzése, fejlesztése, akik résztvevői és/vagy vezetői lehetnek a DRV Zrt. új stratégiájának megvalósítását célzó projekt- és folyamatszabályozási-, folyamatfejlesztési munkáknak. A Programban való részvétel speciális karrierút lehetőségét kínálja a résztvevők számára, de fontos állomása lehet egyben a vezetővé válásnak is. A Programba mindazon munkatársak jelentkezhettek, akik legalább 6 hónapja dolgoznak a Társaságnál, életkoruk 25 és 50 év közé esik, és legalább középfokú végzettségük van. A június elején meghirdetett Változásmenedzselési Programra 64 db pályázat érkezett. A jelentkező munkatársak közül a résztvevők kiválasztása négy lépcsős kiválasztási
12.
eljárásban történik meg - július hó folyamán - melynek során a Kiválasztási Bizottság vizsgálja a jelentkezők szakmai, nyelvi, informatikai tudását, illetve személyiségjegyeit. A tagok kiválasztását követően a DRV Zrt. vezetése és a VMP résztvevő megállapodásban rögzítik a részvétel feltételeit. A kiválasztott résztvevők munkaköri feladataik ellátása mellett vállalják a változásmenedzseri munkával, valamint a tanulással együtt járó többletfeladatokat. A kiválasztás során elvégzett kompetencia felmérések alapján a Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály munkatársai a tanácsadó támogatásával elkészítik a személyre szabott, ütemezett képzési programokat. A Program minden egyes résztvevőjét egy humán és egy szakmai
mentor támogatja. A humán mentor a Humán Erőforrás Gazdálkodási Osztály munkatársa, akinek feladata a VMP-tag számára meghatározott képzési program működtetése, az adminisztrációs, a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos és az elszámolási feladatok ellátása, a programban történő előrehaladás folyamatos nyomon követése. A szakmai mentor feladata a VMP-tag szakmai támogatása, szakmai fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, elemzése, értékelése (coaching). A program tényleges működtetésének elindítására, a mentori rendszer, a teljesítmény-menedzselési és ösztönzési rendszer kidolgozására, a képzési programok megvalósítására 2007. szeptemberétől kerül sor. Vaskó Nóra
2007. II. negyedév
humánerőforrás
Lezárult ügyfélszolgálatos munkatársaink képzése Társaságunk 2005-ben „Az Ügyfélorientált szolgáltatás az intenzív fogyasztói kapcsolatokban – azaz ügyfélszolgálati képzés a DRV Zrt-nél” címmel a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében Európai Uniós pályázatot adott be és nyert el. A projekt teljes költségvetése 14.783.775 Ft volt, melynek 60 %-át - 8.870.265 Ft-ot az Európai Szociális Alap finanszírozta. Az ajánlattételi eljárás lefolytatása után a képzések megvalósítására a Develor Tanácsadó Zrt.-t kértük fel.
A projekt tényleges lebonyolítása, az oktatások megkezdése 2006. novemberében indult az ügyfélszolgálati vezetők képzésével.
Nagy hangsúlyt fektettünk az új Call Center kialakításához szükséges tárgyalástechnikai és konfliktuskezelési ismeretek bővítésére és a telefonos ügyfélkezelési képességek fejlesztésére. A 2007-es év első negyedévében további képzéseket valósítottunk
meg, fejlesztve a már működő Call Center munkatársainak tudását, felkészültségét. Az újonnan belépő munkavállalóknak fel-
Legjobb munkahely 2007. felmérés indul a DRV Zrt-nél A DRV Zrt. az idei évben először vesz részt a Legjobb Munkahely Felmérésben. Az országos szintű kutatási programot a Hewitt Humán Tanácsadó Kft szervezi, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium védnökségével. A felmérésben való részvétel elsődleges célja, hogy megismerjük a munkatársak
véleményét munkahelyükről, munkahelyi körülményeikről, az általuk érzékelt fejlesztési területekről. A vizsgálat nyomán pontos képet kapunk arról, hogy munkatársaink véleménye alapján melyek vállalatunk legfőbb erősségei és gyengeségei munkavállalói szempontból. A felmérés alapját kérdőívek képezik, me-
zárkóztató programot szerveztünk, hogy biztosítsuk számukra is azokat az alapokat, melyeket kollégáik már korábban megszereztek. Megtanulták, hogy melyek a konfliktusok kezelésének lépései, mik a kérdezéstechnika elemei. A Back Office, levelező iroda munkatársai a tanácsadó segítségével megvizsgálták, hogyan kell az ügyfél igényeit, problémáit feltárni, hogyan kell udvariasan kezelni írásban az ügyfél számára kedvezőtlen ügyeket. Az Európai Uniós támogatás segítségével összesen 35 tréning nap alatt 90 munkavállalónk számára tudtunk korszerű ismereteket biztosítani. Takács Beáta lyeket augusztusban szeretnénk kitöltetni véletlenszerűen kiválasztott munkatársakkal. A vállalat vezetése az eredmények elemzése után összesített adatokat kap vissza, ezek alapján nyújt később tájékoztatást az eredményekről. Az eddigi dolgozói elégedettség mérésekhez képest többletinformációt ad számunkra, hogy más vállalatokkal is összemérhetjük magunkat. Vaskó Nóra
13.
szervezet
2007. II. negyedév
A 2007. évi szervezetkorszerűsítési lépésekről
Általános célkitűzések A Társaság működésében fontos célkitűzésként jelenik meg az eredményes, hatékony működés, mely nem csak szlogen, hanem a Társaság vezetése által a 2007-2010. időszakra szóló cégstratégiában pontosan definiált fogalom, mely többek között az egy főre jutó árbevétel jelentős mértékű növelését, és a költségek csökkentését jelenti. A megfogalmazott célokat csak az azokhoz illeszkedő, rugalmas szervezeti struktúra támogatásával, üzleti folyamatainak átszervezésével, optimalizálásával képes megvalósítani a Társaság. A 2007. évben folytatjuk a 2005-ben megkezdett szervezetfejlesztési tevékenységet, elemezve, modellezve és teljes körűen dokumentálva jelenlegi folyamatainkat. A folyamatorientált működés megalapozása érdekében a Társaság újrarajzolja folyamattérképét, meghatározza fő és támogató folyamatait, az egyes folyamatok bemenetét – kimenetét, valamint kapcsolódási pontjait. A folyamatok szabályozásával egyidejűleg vizsgáljuk a folyamatok optimalizálásának lehetőségét, átszervezésének szükségességét, és elvégezzük a beavatkozásokat. A szervezeti hatékonyság növelését támogatja a folyamatköltségek kimutatása, a hatékonyság mérése a folyamatokhoz rendelt kulcsmutatókkal (KPI), valamint a 2007-2010. évi stratégiában meghatározott stratégiai célértékeket és a célokhoz rendelt mutatószámokat rögzítő kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard) bevezetése. Mindezen rendszerek előkészítése és bevezetésének megkezdése a 2007. év feladata. A szervezeti működésben új célként jelenik meg a belső szolgáltatások rendszerének kidolgozása, a belső szolgáltatási szerződések megalapozása. 2007-ben a stratégiai célok megvalósítása érdekében két szakterületet emelt ki a Társaság: a marketing és a HR területet, melyek esetében elsőként indul meg a fejlesztő folyamatszabályozási tevékenység. A marketing területen fő cél a DRV jelen-
14.
legi marketing tevékenységének felmérése, a jelenleg meglévő folyamatok minősítése, a piaci célok megvalósítása szempontjából hiányzó folyamatok azonosítása, a marketing szervezet tevékenységi körének meghatározása és szabályozása. A humán erőforrás gazdálkodási területen a jelenleg fellelhető értékes rendszerelemek felhasználásával, valamint új, eddig hiányzó funkciók, tevékenységek kiépítésével célként tűzte ki a Társaság egy komplex, elemeiben egymásra épülő HR rendszer kiépítését és alkalmazását. A HR és marketing területén elvégzendő feladatok projekt formájában, külső tanácsadói támogatással valósulnak meg, melyhez a szakmai támogatást nyújtó tanácsadót közbeszerzési pályázat útján választja ki a Társaság.
ló szervezetben, korszerű technikai eszközök támogatásával végzett vízmérő leolvasási tevékenység megszervezése, a leolvasási gyakoriság változásának (évi kétszeri leolvasás az állandó lakossági fogyasztói körben) zökkenőmentes lebonyolítása. A vízmérő leolvasási tevékenység átszervezésének eredményelvárása a költséghatékonyság növekedése mellett a vízmérő leolvasások mennyiségének és minőségének növelése. Tovább folytatódik a központosított beszerzési folyamat finomítása, az új elvek szerint történő beszerzési tevékenység begyakoroltatása a folyamat valamennyi szereplőjével. Az Ipari Szolgáltató Üzem által végzett vízmérő javítási – hitelesítési és szivattyújavítási tevékenység esetében a 2007. év során újra vizsgálni kell a hatékonyságot, a tevékenység külső piacra kihelyezésének alternatíváját, lehetséges módozatait.
2007. évi konkrét szervezetfejlesztési elképzelések Fontos feladat az üzemvezetőségek önálló költségcentrumként való működésének elindítása, a megváltozott szerepkörre való felkészítés, és az új típusú működés begyakoroltatása. Az üzemvezetőségek tervezési – költséggazdai tevékenységének támogatására létrehozott főmérnöki rendszer 2007. július 1-től módosult elvek szerint, megváltozott funkciókkal működik tovább. Egy területi főmérnök fogja össze valamennyi üzemvezetőség tevékenységét, a szakterületi főmérnökök speciális feladatkörrel felruházva folytatják munkájukat. A főmérnök közvetlen munkatársai által végzett tevékenységek egy részét a központi szakosztályok, más részét az üzemvezetőségek fogják a továbbiakban ellátni. Kiemelt jelentőségű a 2007. évben az önál-
A stratégiai időszak első felének nagy kihívást jelentő feladata, melynek előkészítését a 2007. évben szükséges megkezdeni, az egységes és komplex folyamatirányító rendszer, továbbá a központilag szervezett hibaelhárítási tevékenység kialakítása. A jelenlegi irányítástechnikai rendszereket modernizálni szükséges, a szigetszerű működést fel kell, hogy váltsa egy teljes körűen összekapcsolt rendszer, mely a Társaság teljes víztermelési, vízelosztási és szennyvízkezelési tevékenységét lefedi, és amelynek alrendszerei szorosan integrálódnak egymáshoz. A szervezetkorszerűsítési lépések létszámvonzata a 2007. évi üzleti tervben szereplő nettó 100 fő létszámcsökkenés. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően, amennyiben lehetséges, a létszámcsökkenés kíméletes módszereit alkalmazza a Társaság: korengedményes nyugdíjazást, öregségi nyugdíjazást, illetve a részmunkaidős foglalkoztatást. A 2007. év tervezett szervezetkorszerűsítési lépései, folyamatoptimalizálási és átszervezési elképzelései túlmutatnak az adott gazdasági év keretein, és megteremtik a DRV Zrt. hosszú távú fejlődésének alapját. Cservenné Boros Andrea
2007. II. negyedév
szervezet
A 2006. évi szervezeti kultúra vizsgálat eredményei A szervezeti kultúra fogalma nem jelent mást, mint a vállalat dolgozóinak a vállalathoz, a munkához való hozzáállását, elkötelezettségét, saját maguknak az elhelyezését a szervezetben. A megfelelő szervezeti kultúra alapvető fontosságú a Társaság céljainak elérésében, támogató erőként, „láthatatlan”, speciális erőforrásként jelenik meg. A DRV Zrt-nél 2006. IV. negyedévében folytatott vizsgálatot a Szervezetelemző Projekt (SZÉP) keretében a Homo Regius Tanácsadó Kft. a humán erőforrás gazdál-
stílus, - az ösztönzési rendszer gyakorlata. A kérdőíveket véletlenszerűen kiválasztott munkatársak töltötték ki: összesen 325 fő. Az adott állítás vonatkozásában 6 fokozatú skálán volt lehetőség megjelölni azt, hogy a válaszadó véleménye mennyire pozitív. A kérdések a DRV egészére, a 3 felsővezető által irányított területre (mezo) és a saját szervezeti egységre vonatkoztak. A vizsgált tényezők eredményei – több nagyvállalathoz képest – a munkatársak nagyobb elégedettségét jelezték. Ugyanakkor
Szervezeti együttműködés kodási szakterület közreműködésével. A felmérés célja annak megismerése volt, hogy a munkatársak a mindennapi munkájukban miként gondolkodnak az alábbiakról: - a munkatársak DRV-ről és saját magukról alkotott képe, - a szervezeti hatékonyság, együttműködés és kommunikáció, szervezeti struktúra, - vezetési kultúra, a tervezés, szervezés, ellenőrzés megvalósítása, általános vezetési
Etikai Kódex Társaságunk Etikai Bizottsága április 19-én tartotta meg idei első ülését, melyen a jelen lévők egyhangú döntése alapján Papp Sándor munkaügyi főmunkatársat választották meg a testület elnökévé, akit a szervezet munkájáról kérdeztünk. -Mit jelent a DRV és munkavállalói számára az Etikai Kódex? -Az utóbbi években egyre több szervezet, illetve társaság fogalmaz meg viselkedési és magatartási elvárásokat a különböző beosztásban és munkakörben dolgozó munkatársai számára. A DRV Zrt. 2001. szeptember elsejétől rendelkezik hatályba léptetett Etikai Kódex-el, melyet szükség szerint évente aktualizálunk. Az Etikai Kódex tartalmazza
Anyagi ösztönzés
azokat a magatartási értékeket és normákat, melyek a DRV Zrt.-t megbízható, elismert és sikeres szolgáltatóvá tették és teszik. A kódex meghatározza a társaság alkalmazottai és vezetői számára a szervezeten belüli és kívüli magatartási elvárásokat. Személyi hatálya a Társaság valamennyi munkavállalójára kiterjed és a benne foglalt követelmények szándékos vagy gondatlan megszegése etikai vétségnek minősül. -Mit kell tudnunk az Etikai Bizottságról? -A Társaság vezetése, Központi Üzemi Tanácsa és reprezentatív szakszervezete az etikai vétség megállapítására és esetleges szankcionálására hozta létre az Etikai Bizottságot, mely a DRV Zrt.-n belül egy független, állandó tagokkal működő testület. A Bizottság létszáma 9 fő, a tagok aránya egyenlően oszlik meg a testületet alapító szervezetek között. Az elnöki tisztet évenkénti rotációval töltik be a delegált tagok, ebben az évben pe-
olyan pontokat is feltártak az elemzések, melyekben további előrelépés szükséges. Legmagasabb eredménnyel a szervezeti egységek közötti és a szervezeti egységen belüli együttműködés, az együttműködési hatékonyság jelent meg. Magasra értékelték a munkatársak a személyes minőséget, a DRV-vel való elkötelezettség, a munkakörben való megfelelés és a minőségi munkavégzés szintjét. Figyelemhívó jelleggel, viszonylag alacsony értékeléssel bírt a szervezeti kommunikáció, alacsonyra értékelték a kollégák a munkavégzéshez szükséges erőforrások rendelkezésre állását és az anyagi ösztönzés színvonalát. A felmérés információinak hasznosítása folyamatos, köszönjük azon munkatársak bizalmát, akik véleményüket megosztották velünk. Cservenné Boros Andrea dig a munkáltatói oldal küldöttére került a sor. Az Etikai Bizottság tagjai: Faludi Imréné, Vargáné Kővári Tímea, Bocsev István, Illés Tamás, Jankó Lajos, Krisztin Róbert, Pintér Lajos és Szár Pál. Papp Sándor A munkavállalók írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az Etikai Bizottság bármelyik tagjához, az elérhetőségeiket mindenki számára hozzáférhetővé tettük a Belső Információs Portálon. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy az Etikai Bizottság nem munkajogi szankciókkal él, kizárólag etikaival. Drescherné Horváth Andrea
15.
drv portré
Kitüntetett munkatársaink A vízi közműhálózat fejlesztéséért kapott kitüntetést, emléklapot és üvegplakettet a MAVIZ Konferencián, június közepén Gilián Zoltán, a DRV Velencei üzemvezetője, és Csertán Gábor, Nyugat-balatoni területi főmérnök. Az alábbiakban e két kollégával készítettünk beszélgetést.
Gilián Zoltán üzemvezető - Mióta dolgozik a DVR Zrt.-nél? - 1989. augusztusában kezdtem a Velencei Üzemigazgatóság technológusaként, majd 1990. decemberében Dunaújvárosba távoztam üzemvezetőnek, ahol két év után engem neveztek ki az üzemigazgatóság műszaki vezetőjének. Ez a beosztásom 1995. márciusáig tartott, akkor vonták össze a velencei és a rákhegyi üzemigazgatóságot, s létrejött a Fejér Megyei Igazgatóság. Itt egy évig még területi műszaki vezető voltam, majd az új egységnél üzemvezetői csoportvezetői megbízást kaptam. 1998-ban felkínáltak egy ügyfélszolgálati vezetői státuszt, amit nem fogadtam el, inkább elmentem az agárdi szennyvíztisztító telepre telepvezetőnek. Ilyen vargabetűk után, 2000ben megbíztak a velencei üzemvezetőség irányításával, de ez az üzemvezetőség ekkorra már az agárdi szennyvíz- és a velencei ivóvíz üzemvezetőség összevonásával a korábbinál nagyobb egységként működött. Hat évvel később, 2006. októberében az üzemvezetőség tovább bővült az ercsi és a kincsesbányai üzemvezetőségek csatlakozásával, s ennek a vezetését bízták rám. Feltételezem, hogy nem csak a KIOP-os beruházás többletfeladatai, hanem az elmúlt évek teljesítménye miatt is gondoltak rám a vezetőim a kitüntetésre jelölés során. - Most, hogy elkészült a velence-tavi beruházás, mi a legfontosabb feladatuk, s van-e egyéb fejlesztési elképzelésük? - Nagyon sok kisebb fejlesztési tervünk van, de emellett létezik egy nagyobb volumenű is, a rákhegyi és a velencei regionális rendszerek összekötése. Ez egy kb. 4,5 km hosszúságú regionális távvezeték építését - gyakorlatilag a velencei-tó vízpótlása érdekében 1993-94-ben megépült nagy átmérőjű vezeték meghosszabbítását - jelenti, egészen Pákozdig. Erre azért van nagy szükség, mivel Pákozd környékén az északi parti vízellátás szállítókapacitása nem elégséges az ottani fejlesztési igények kielégítéséhez. Több mint tíz éves az elképzelés, hogy a két nagy regionális rendszer összekötésével le-
16.
hetne megoldani a problémát. A fejlesztést a DRV Zrt. saját erőből oldja meg, nemrégiben megtörtént a munkaterület átadása is, az építési üzemvezetőségeink pedig hamarosan megkezdik a munkát. Ezen kívül nagyon sok a kisebb feladatunk, amelyek a rekonstrukciók, értéknövelő felújítások munkáit jelenti, valamint igen sok üzemeltetési, fenntartási gondunk is van. Pillanatnyilag a legnagyobb problémát a KIOP-os nagyberuházás következményei okozzák. Ugyanis 5.600 új bekötési lehetőséggel bővült a térség, amelyeket a következő egy, másfél évben kell megvalósítanunk az eddigi munkatársi létszámmal, szervezettel, az eddigi mintegy 400 bekötéshez képest. Ehhez társul még idén az új csatornabekötések miatt a locsolási mellékmérők felszerelésének dömpingigénye is, úgyhogy nem unatkozunk… Főként, mivel a mellékmérők igénybejelentése is bonyolultabb: terveket kell készíttetni, azokat jóvá kell hagyni, majd szolgáltatási szerződést kötni. A másik nagy problémánk, hogy a Velencei-tó környékén, de számos általunk üzemeltetett Fejér megyei településen sem áll rendelkezésre a rendezett csapadékvíz elvezetés. Ebből az következik, hogy az állampolgárok gyakran csapadékvizeiket jogsértő módon a szennyvízcsatornába vezetik, amely máshol, mélyebb területeken kiöntéseket okoz, s a csapadékkal higított szennyvíz elönti a telkeket, valamint bekerülhet a Velencei-tóba is. A mi lehetőségeink ez ügyben korlátozottak, s az önkormányzatok sem igen tudnak hatékonyan fellépni a gond megoldása érdekében. Csak abban bízhatunk, hogy előbb-utóbb az állampolgárok is lelkiismeretesebben járnak el környezetük megóvása érdekében.
Csertán Gábor területi főmérnök - Meglepte, hogy elismerésben részesült? - Igen, igazából nem tudom, hogy ki és konkrétan miért terjesztett fel a kitüntetésre, csak gondolom, hogy feletteseim az eddigi munkásságomat értékelték így, amelyet ezúttal is megköszönök. Nekem az első munkahelyem a DRV Zrt. Harmincnyolc éves vagyok, Baján végeztem a Pollák Mihály Műszaki Főiskolán, majd Budapesten, a Műszaki Egyetemen szereztem diplomát. Siófokon élek, innen járok dolgozni Keszthelyre, ami mostanában egy kissé nehezebbé vált, mivel június 10-én megszületett Lili
2007. II. negyedév nevű kislányom, akivel jó lenne minél több időt töltenem. A céghez 1990-ben kerültem, üzemviteli előadóként Balatonszéplakra, a Dél-balatoni Üzemigazgatóságra. Öt év után üzemviteli csoportvezető, majd műszaki vezető lettem, 2006 január 1-től október 1-ig pedig megbízott igazgatóként dolgoztam. Utána kerültem területi főmérnöknek a keszthelyi Nyugat-balatoni főmérnökségre. - A kitüntetést az elmúlt években végzett fejlesztői tevékenységéért is kapta. Beszélne erről bővebben? - Több ilyen jellegű projektben vettem részt, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy a DRV Zrt. korszerűbb módszerekkel, hatékonyabb tevékenységet fejthessen ki. Elsőként említeném a hálózatdiagnosztikát, amelyet a rejtett csőtörések, vízveszteségek feltárása és csökkentése, valamint ennek távfelügyeleti rendszerének megvalósítása érdekében dolgoztunk ki. A számítógépes rendszer segítségével így az üzemeltetők folyamatosan figyelemmel kísérhetik a hálózat állapotát, esetleges meghibásodásait, s ennek alapján gyorsan intézkedhetnek a szükséges beavatkozásokról. Ehhez kapcsolódott a diagnosztikai eszközpark fejlesztése, a gyakorlatban hatékonyan alkalmazható eszközök tesztelése és a későbbiek során ezek napi szinten történő felhasználása, bevezetése. Ezeket a projekteket még a 2000-es év környékén kezdtük a Déli Üzemigazgatóságnál, annak a területén, s akkoriban még csak hárman voltunk a programban szakemberek. Most Keszthelyre kerülvén ott is megkezdtük a program gyakorlati bevezetését. - Milyen aktualitást emelne még ki a jelenlegi szakmai feladatokból? - Folyamatban van egy újabb elképzelés megvalósítása, amely a Balaton-környéki felszíni vízművek gazdaságosabb üzemeltetésének k ialak ít ását célozza meg. Ebben jelenleg kimondottan a fonyódi felszíni vízművet szeretnénk a téli, gazdaságtalan időszakban leállítani úgy, hogy ekkor a nyirádi vízbázist használjuk fel. Ez a projekt 2006. őszén kezdődött a tervezéssel, gazdasági felméréssel, kockázat elemzéssel, s jelenleg az engedélyezési eljárása zajlik. A projekt befejezése 2008. első félévében várható, s akkortól – a nyári szezon kivételével – Balatonberénytől Balatonőszödig a nyirádi vízbázis látná el a térséget ivóvízzel. Gyarmati László
2007. II. negyedév
drv portré
Váltás az értékesítés élén interjú Veigl Gáborral
2007. július 23-tól új vezető irányítja a DRV Zrt. értékesítési tevékenységét. A stratégiai fontosságú terület vezetését Veigl Gábor veszi át, az eddigi igazgató – Szebényi Tibor – a továbbiakban üzemeltetési főmérnökként tevékenykedik Társaságunknál. Cikkünkben új értékesítési igazgatónkat mutatjuk be olvasóinknak. - Mindenekelőtt arra kérem, mondjon néhány szót eddigi pályájáról! - Tanulmányaimat a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végeztem, vezetés-szervezés és vállalatértékelés szakirányokon. A víziközmű szektorba 2002-ben kerültem, amikor a Fővárosi Vízműveknél helyezkedtem el. Első komoly feladatom az eseménykezelési projektben való részvétel volt, majd az Ügyfélszolgálati igazgatósághoz csatlakoztam, mint tanácsadó, projektvezető. Fő feladataim a Társaságon belül kiemelt prioritással kezelt Nem Számlázott Vízprogram (NSZV) koordinálása és a nemzetközi munkacsoportokban való részvétel voltak, amiben jó szolgálatot tett angol és francia nyelvtudásom. Munkámat 2004-ben Év embere címmel ismerték el. 2006-tól az újonnan alakult kereskedelmi csoportot vezettem, melynek fő tevékenységei közé az egyéb szolgáltatások fejlesztése, átadott- és ipari víz kezelése, kiemelt ügyfélkezelés, lakóparkok, távleolvasás és NSZV tartozott. - Mi motiválta, amikor elvállalta a DRV Zrt. értékesítési igazgatói posztját? - Ambiciózus célkitűzések; az átszerveződő terület és korábbi, a területen megszerzett ismereteim fejlesztésének lehetősége voltak a fő motivációk. Kollégáim segítségével igyekszem majd minél gyorsabban megismerni a vállalatot, és a folyamatokat velük együtt úgy alakítani, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. - Milyennek ítéli a Társaság jelenlegi pozícióját, versenyhelyzetét a magyar víziközmű-szolgáltatók között?
- A DRV az egyik legnagyobb víziközmű szolgáltató az országban, amely az elmúlt években intenzív átalakuláson ment keresztül, és jelentős fejlesztéseket indított a versenyképesség érdekében. Az eddigi benyomásaim alapján biztos vagyok benne, hogy a kollégák nagyon alapos műszaki ismeretekkel, és jó kapcsolati tőkével bírnak, ugyanakkor az értékesítési, marketing szemléletet még erősíteni kell. - A DRV Zrt. 2005-2010-ig szóló stratégiájában kiemelt jelentőségűek a piaci célok, melyek megvalósításában az értékesítési tevékenységnek kulcsszerepe van. Milyen lehetőségeket lát az értékesítés mennyiségi növelésére, illetve a jelenlegi szolgáltatási terület bővítésére? - Mivel a vízfogyasztást majdnem mindenhol növekvő takarékoskodás jellemzi - ezáltal csökkenő tendenciát mutat - a kitörési pont a szolgáltatási terület bővítése, az átadott víz értékesítés növelése, a csatornázottság fokozása és az egyéb tevékenységek fejlesztése lehet. A jelenlegi állapot, miszerint több száz szolgáltató van az országban, senkinek sem
optimális. Biztos vagyok benne, hogy elkerülhetetlen a koncentráció, melyből a DRVnek versenyképes feltételeket elérve, egymás motivációit jobban feltérképezve kell kivennie a részét. - Milyen eszközökkel tudjuk tovább növelni a fogyasztók kiszolgálásának színvonalát? - A fogyasztó alapvetően megbízható, egyszerű, gyors és nem túl drága szolgálta-
tásra vágyik. A vízszolgáltatásban, az egyéb szolgáltatásokban és az ügyfélszolgálati tevékenységekben is szeretném érvényesíteni ezen elveket, ami magában foglalja például a Contact Center, az automatikus megoldások vagy az Internet fokozott használatát. - Milyen elképzelései vannak önkormányzati kapcsolataink jövőbeni alakításáról? - Fontosnak tartom, hogy jobban megismerjük egymás céljait, érdekeit és tanuljunk a korábbi megnyert vagy éppen elveszített pályázatokból. A tervezés, árképzés felülvizsgálata, áttekinthető kezelése, a kommunikációs és marketing eszközök bővítése csakis csapatmunkában valósítható meg. - Várható-e változás eddigi vállalkozási tevékenységünkben? - Mindenekelőtt szeretném a tevékenységeket áttekinteni, egységesebb kalkulációt, elszámolást kialakítani, majd a jelenlegi és potenciális ötleteket priorizálva elfogadtatni egy középtávú koncepciót. - Mit tudhatunk Veigl Gáborról, mint magánemberről? - Szabadidős programjaimról mostanában egyéves kisfiam, Benedek gondoskodik. Ezen felül sport minden mennyiségben, főként foci és Barca, na és persze Balaton, mely fehérvári kötődésem (szüleim és testvérem) miatt sem ismeretlen számomra. - Sok sikert kívánunk az Ön előtt álló feladatokhoz! - Köszönöm, örülök, hogy itt lehetek. Kollár József
17.
technológia
2007. II. negyedév
Üzemfelügyeleti és diszpécser rendszerünk fejlesztési koncepciója A XXI. század elején a víziközmű üzemeltetőknek is új kihívásoknak kell megfelelniük. A fogyasztók színvonalas kiszolgálása, az üzemeltetési költségek csökkentése, és a biztonságos üzemmenet fenntartása - a szigorodó környezetvédelmi előírások mellett komplex feladat elé állítja az üzemeltetőket. E kívánalmaknak többek között csak kor-
Vezérlőtermi kivetítő szerű, széleskörű adathozzáféréssel és rugalmas termelés felügyeleti rendszerrel lehet megfelelni, hiszen a megalapozott döntésekhez gyors és pontos információkra van szükség. Nem kevésbé fontos, hogy a döntéshozó közvetlenül hozzáférjen a szükséges adatokhoz, mégpedig könnyen érthető, feldolgozható formában. Mindezeket elősegíti az üzemirányítási és a hibaelhárítási folyamatok centralizálása. A korábbi szigetrendszerek modernizálása és a mind teljesebb körű, összekapcsolt rendszer kiépítése segít abban, hogy a kor kihívásaira hatékony és megfelelő választ tudjunk adni, ezért a DRV Zrt. egy egységes és komplex központi üzemfelügyeleti és diszpécser rendszer kialakítását, valamint a folyamatirányító rendszerek fejlesztését, rekonstrukcióját kívánja megvalósítani az elkövetkező években. Ennek kialakítása során alapvető feladat az irányítástechnikai rendszerek integrálása, mely internet alapon kerül megvalósításra. Ez jelenleg a legkorszerűbb megoldás, lehetővé teszi a szabványosított kommunikációt, a felhasználás, adathozzáférés bővítését, és rendelkezik az internet minden egyéb előnyével. Az egyes területi üzemfelügyeleti központokból az adatok folyamatosan átadásra kerülnek a központi üzemfelügyeletnek és egységes képernyők, eseménynaplók, grafikák, technológiai ábrák és működési vázlatok állnak rendelkezésre az irányító személyzet részére. A területi üzemfelügyelet integrálásával párhuzamosan meg kell oldani az egyes adatok átadását a Műszaki Információs Rendszer részére (pl. a termelt vízzel, villamos energiával kapcsolatos adatok, on-line műszerek paraméterei, stb.) annak érdekében,
18.
hogy a víziközművek működési adatai a kiértékeléseket lehetővé tegyék. A központi üzemfelügyeleti és diszpécser szervezet helyének megválasztása stratégiai fontosságú, fontos, hogy a feladatokat támogató osztályokkal a munkakapcsolat biztosítható legyen. A helyiség kialakítása és műszaki berendezései lehetővé kell, hogy tegyék a folyamatos - 24 órás - operatív munkát. A teljes kommunikációt biztosító eszközök és számítógépek mellett szükségesnek a vezérlőtermi megjelenítő rendszer (ú.n. sémafal) kiépítése is, amely célszerű megoldást nyújt az irányító, megfigyelő központokban az irányítástechnikai rendszerábrák, technológiai ábrák, működési vázlatok, térképek, stb. kivetítésére. Az új üzemfelügyelet és diszpécser rendszer kialakítását összetett és komplex feladatként kell kezelni. Megvalósítását a mindenkor rendelkezésre álló forrásokhoz kell igazítani, ezért csak ütemezetten lehet végrehajtani. A központ kialakításának folyamata összefüggésben van minden, a jövőben megvalósítandó irányítástechnikai fejlesztéssel. A jövőben társasági szinten értékelhetőek lesznek a technológiai, energetikai üzemmenetek és az értékelések eredményeként az erőforrás átcsoportosítások lehetősége is adott lesz. Az egységes platform lehetővé teszi a korábbi időszakokkal való összevetést, ezáltal folyamatos korrekció végezhető. A rendszer kialakítása sokrétű feladatot jelent Társaságunk számára a 2007-2008-
as évben, sikeres megvalósítása esetén azonban az egyik legkorszerűbb irányítástechni-
kai rendszerrel biztosíthatjuk fogyasztóink zavartalan ellátását.
Ángyán Rudolf
2007. II. negyedév
technológia
Az irányítástechnikai fejlesztések eredményei Somogy megyében Társaságunk az üzemfelügyeleti rendszerek fejlesztésénél a mind teljesebb körű kiépítésre törekszik a működési területen. Mint ez az utóbbi időben telepített rendszereknél is megfigyelhető, az irányítástechnikai fejlesztéseknél egyre javuló lehetőségek állnak rendelkezésre. - A mérőeszközök pontosabbak, megbízhatóbbak. - A számítástechnikai háttér rohamléptekkel fejlődik. - A kommunikációs lehetőségek szinte korlátlanok. - Az eszközkínálat folyamatosan bővül. Ezek a lehetőségek és az egyre nagyobb területen való kiépítés segít abban, hogy azok a célok, amiket a fejlesztés eredményeként társaságunk kitűzött maga elé, teljesüljenek; vagyis csökkenjenek az üzemelési költségek, a létesítmények optimálisabban, jobb k ihasz náltsággal üzemeljenek, a termelés növekedjen és javuljon a minőség. Az elmúlt évben vezetői döntés alapján jelentős irányítástechnikai fejlesztés kezdődött Somogy megyében az ivóvíz termelés és -elosztás területén. A beruházás négy ü zemvezetőséget érintett bizonyos szinten. Az előzőekben részletezett
célokon túl feladatként tűztük ki, hogy az üzemfelügyeletet egy területi központba integráljuk, az eddig szétszórt szigetrendszerű üzemek helyett. A Fonyódi Üzemvezetőségen jelöltük ki a területi központot, ahol megjelenítésre kerülnek a jelenleg próbaüzem alatt működő Marcali- Barcs- Nagyatád térségében kiépített új ivóvizes irányítástechnikai rendszerek, valamint illesztve lettek a már üzemelő meglévő rendszerek. A teljes technológia felügyelete jelenleg Fonyódon van, de a fonyódi központon keresztül informatikailag bárhonnan lehetséges lenne a távellenőrzés. Azaz pl. egy társasági szintű üzemfelügyeleti központból is. A becsatolás egyszerű konfigurálással megoldható. A fejlesztés eredményeként a megjelenített alrendszerek a következők: Kaposvár, Guba S. utcai diszpécserközponton keresztül: o Somogybükösd- Porrogszentpál ivóvízrendszer o Nemesvid- Somogysimonyi ivóvízrendszer o Mernye ivóvízrendszer o Szentgáloskér ivóvízrendszer o Berzence ivóvízredszer o Szegerdő- Hollád ivóvízrendszer Marcali Üzemvezetőségen keresztül: o Marcali városi vízmű o Hetes- Csombárd vízmű o Zimány vízmű o Pamuk vízmű o Lengyeltóti Vízmű Barcs Üzemvezetőségen keresztül: o Barcs vízmű o Szenborbás vízmű o Lakócsa- Potony- Tótújfalu Nagyatád Üzemvezetőségen keresztül: o Víztisztító o Nagyatád városi vízmű o Vése vízmű Az egyes rendszerek változatos kommunikációt használnak: URHt, GSM saját kábelt, GPRS-t és IP hálózatot. A rendszerek közötti kommunikációt a mellékelt folyamatábra jól szemlélteti. Természetesen a fejlesztés ezzel még nem fejeződött be. További települési vízművek becsatolását tervezzük a távfelügyeleti rendszerbe. Még az idén Kadarkút település irányítástechnikai kiépítése és a fonyódi területi központból való üzemfelügyelete készül el. Kálmán István
19.
technológia
2007. II. negyedév
A vízvizsgáló laboratóriumok fejlesztési irányai A Társaság vizsgálólaboratóriumi szervezetei területi elv alapján, jellemzően a nagyobb vagy fontosabb ivóvíztisztító mű-
veknél és szennyvíztisztító telepeken kerültek kialakításra, és igazgatóságonként eltérő felépítést mutattak 2005-ig. A szervezetfejlesztés eredményeként az akkreditált laboratóriumok 2006-ban egy szervezetbe kerültek integrálásra. A Központi Vizsgálólaboratórium akkreditált laboratóriumai mellett fennmaradtak az ún. technológiai laboratóriumok is, amelyek 2007-től szintén a Központi Vizsgálólaboratóriumi szervezethez tartoznak (az on-line műszerek működtetésével együtt), a termék-minőség-ellenőrzés egységes követelményrendszereken alapuló irányítása érdekében. A Társaság stratégiájához illeszkedően a Központi Vizsgálólaboratórium jövőbeni fejlesztési elképzelései alapvetően a területi és szervezeti tagoltság csökkentését, és a tevékenység centralizálását célozzák. A fejlesztések lehetővé teszik a meglévő (humán és műszaki) erőforrások gazdaságosabb kihasználását, és a Központi Vizsgálólaboratóriumi tevékenység minőségi színvonalának emelkedését. A DRV Zrt. termék-minőségellenőrzési tevékenységének átalakítására irányuló stratégiai elképzelések között szerepel a tevékenységbővítés. A jogszabályok által előírt vizsgálati követelmények növekedésének a klasszikus analitikai laboratóriumok nem képesek eleget tenni, mivel nagy értékű műszerek beszerzése és üzemeltetése szükséges, amelyeket csak speciális jártassággal
20.
rendelkező munkatársak képesek működtetni. Szakmai és gazdaságossági szempontból egyaránt indokolt, hogy korszerű nagyműszerekkel fejlesszük a vizsgálati képességein ket, amely hatékonyabb emberi erőforrás-gazdálkodást tesz lehetővé (pl. a minta-előkészítés egyszerűsödése, vizsgálati idő lerövidülése, analízis automatizálása, stb. révén). Az egységes szakmai irányítás biztosítása és a gazdaságilag legésszerűbb megoldás egy ún. kiemelt laboratórium kialakítása. Ezáltal a humán erőforrás és a műszerek kapacitása is hatékonyabban kihasználható. Az egységesen koordinált, és egy területre fókuszált ber uházások kal meg valósul hatnak a jelentősebb fejlesztések is. A műszeres fejlesztés irányát a potenciális piacelemzés révén határozzuk meg, mérlegelve a külső piacon való aktív részvétel lehetőségét az árbevétel növelése érdekében. A centralizáció révén csökkenthető a telephelyek száma, így az amortizációs költség és a laboratóriumok működtetési és fenntartási költsége is. Fontos feladat a
nem akkreditált termék-minőségellenőrzési feladatok (on-line műszerek működtetése, a jogszabályon túli, üzemeltetés biztonságát támogató feladatok) központosított ellátása is, az on-line műszerek szakszerű működtetésére irányuló feltételrendszer megteremtése külső és belső erőforrások bevonásával. Hosszú távú célkitűzéseket szolgáló, a technológiai irányítást támogató beszerzéseket kell megvalósítani, a beszerzendő műszerek körét, telepítésének helyét és a kiválasztását, az üzemeltetést irányító szakemberek, és a Központi Vizsgálólaboratórium vezetése közösen határozza meg, figyelemmel a beavatkozási, megelőzési lehetőségekre (WSP szemlélet). A Központi Vizsgálólaboratórium átalakítására vonatkozó fejlesztési koncepció részleteinek kidolgozása folyamatban van, ugyanakkor a szervezet-átalakítás elkerülhetetlen, mivel a jövőben valamennyi szakterületnek folyamatos fejlődéssel és megújulással alkalmazkodnia kell a Társaságon belüli és a környezeti kihívásokhoz. Tamás Tünde
2007. II. negyedév
Igazgatósági ülések 2007. március 26. Az igazgatóság a 2007. évi üzleti tervről adott tájékoztatást tudomásul vette és egyetértett a Társaság 2007. évi üzletpolitikai elképzeléseivel, valamint a nyugat-balatoni regionális vízműrendszer fejlesztésére irányuló beruházás elvégzésével. A Szervezeti és Működési Szabályzat 53-as verziószámú módosításának elfogadása mellett a testület tájákoztatást kapott a 2007. évi tulajdonosi elvárásokról, valamint a Szekszárdvíz Kft. körül kialakult helyzetről.
események, rendezvények Az igazgatóság javasolta a közgyűlésnek a Velencei-tó északi területeinek vízellátására, illetve a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer fejlesztésére irányuló ber u házások hoz szükséges hitelfelvétel engedélyezését a Társaság részére, valamint elfogadásra javasolta a Társaság új középtávú stratégiáját.
2007. április 18.
2007. június 6.
Az igazgatóság elfogadta a Társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról szóló (2006. I-XII. havi) beszámolót és a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. A testület elfogadta továbbá a Társaság 2006. évi üzleti év gazdálkodásáról szóló beszámolót, valamint a vezérigazgató 2006. évi prémiumfeladatainak teljesítéséről adott értékelést.
A többségi tulajdonos javaslatának figyelembevételével az igazgatóság elnökének ismételten Reményi Zoltán urat választották meg. Az igazgatóság a Társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról szóló 2007. évi I. negyedéves jelentést és az üzleti terv I-IV. havi, valamint éves várható teljesítéséről szóló beszámolót el-
2007. április 19.
Felügyelő Bizottsági ülések
A Felügyelő Bizottság tudomásul vette, és egyben a Közgyűlésnek elfogadásra javasolta a Társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról szóló 2006. I-XII. havi jelentést, a 2006. üzleti évről, a mérlegről szóló beszámolót, az adózott eredmény felosztására vonatkozó javaslatot, továbbá a 2007-2009-ig terjedő középtávú gördülő Üzleti Tervre vonatkozó előterjesztést. A testület támogatta a Velencei-tó északi területeinek vízellátására, valamint a Nyugat-balatoni Regionális Vízműrendszer fejlesztésére irányuló beruházások hitelből történő megvalósítását és javasolta a köz-
gyűlésnek a hitelfelvétel engedélyezését. A FEB egyetértett a Társaság új középtávú stratégiájában foglaltakkal, és a dokumentumot a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja. A Felügyelő Bizottság egyetértett az igazgatóság javaslatával, mely szerint a visszavásárolt dolgozói részvények törzsrészvénnyé kerülnek átalakításra és tudomásul vette a tárgyi eszközök selejtezéséről adott tájékoztatást.
2007. június 6. A FEB elfogadta az Igazgatóságnak a Társaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról szóló 2007. évi I. negyedéves jelentését, illetve az üzleti terv I-IV. havi, valamint éves várható teljesítéséről szóló beszámolót, továbbá tudomásul vette a 2007. évi szervezetkorszerűsítési lépésekről adott összefoglaló tájékoztatót.
fogadta, illetve tudomásul vette a 2007. évi szervezetkorszerűsítési lépésekről adott összefoglalót. A testület felhatalmazta a cégvezetést, hogy a DDVÍZ Kft.-ben meglévő üzletrészét a Délviép Kft., mint a befektetőtárs részére értékesítse. Az ülésen jóváhagyták a Társaság Számviteli Politikájára előterjesztett módosítást és az új Számviteli Politikát visszamenőlegesen 2007. január 1-től hatályba léptették. A testület tudomásul vette és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolta a konszolidálásba bevont vállalkozások 2006. évi együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről szóló beszámolót, valamint a DRV Zrt. 2006. évi konszolidált (összevont) éves beszámolójának, kiegészítő mellékletének és üzleti jelentésének elfogadását. A Felügyelő Bizottság elfogadta továbbá a 2006. évi belsőellenőri vizsgálatokról, illetve a megtett intézkedésekről szóló beszámolót. Pintér Gábor - Kollár József
Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság új tagjai A Társaság 2007. május 21-én lezajlott rendes közgyűlésén döntöttek az igazgatóság és a Felügyelő Bizottság új tagjairól. A személyenként történt szavazás alapján az igazgatóság tagjai a következők: Reményi Zoltán elnök, Gáspár Gyula, Murányiné Krempels Gabriella, Németh Zoltán és Szekó József tagok. A Felügyelő Bizottság tagjai: Aladics Sándor elnök, Dr. Barabás Gábor, Dr. Csiki Károly, Vértes Árpád, Szabó Gergő, Somogyi László, Bocsev István, Pintér Lajos, Gábor Imre tagok.
21.
érdekképviseleti oldal
2007. II. negyedév
Tisztelt Szakszervezeti Tagjaink! Tisztelt Munkatársak! A VKDSZ DRV Zrt. MSZ Intéző Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait, a munkatársakat: A 2007. évi Foglalkoztatási és Bérmegállapodásának előzetes értékelése. A bértárgyalások elhúzódásának oka - a bérmegállapodás március 27-én került elfogadásra - elsősorban azzal magyarázható, hogy kiindulási helyzetként túl nagy volt a távolság a munkáltatói (3.89%) alapbérfejlesztés és a szakszervezeti (10%) javaslat között. Mindez egy összetett és differenciált bérmegállapodást eredményezett, bizonyos munkakörök kiemelésre kerültek - osztály-
2006. év végétől vagy 2007. évtől kerültek kinevezésre a HAY rendszerre hivatkozva az adott munkakörökön belüli „kiegyenlítésre” használták a bérfejlesztést. Úgy véljük, hogy ennek csak átvitt értelemben van köze a „teljesítmény elvhez”. Fontos lett volna a bérmegállapodást követően tett kezdeményezésünk, miszerint kerüljön sor egyeztetésre a menedzsment, az üzemvezetők, a KÜT és a Választmány részvételével, ahol tisztázhattuk volna a végrehajtásban az egyes kompetenciákat. A Kollektív Szerződés 2007. évi módosításának tervezete annak ellenére, hogy időben elkészült, csak 2007. júniusban került alá-
szűkítése lett volna. Szakszervezeti álláspontunk továbbra is az, hogy amennyiben egy-egy üdülő, szociális jóléti célú ingatlan értékesítése felmerül, a KÜT gyakorolhassa együttdöntési jogát. A 2006. év tapasztalatai alapján a 2007. évi Foglalkoztatási és Bérmegállapodásba javasoltuk a létszámleépítés esetén érintett munkavállalókat megillető juttatások, végkielégítés, stb. beépítését. Bár a tervek szerint a 2007. évre tervezett, üzleti tervben rögzített 100 fős létszámleépítés a korábbi években alkalmazott „puha” módszerrel kivitelezhető, fontos megjegyezni, hogy kimerülőben vannak a belső áthelyezések, korengedménnyel történő, vagy öregségi nyugdíjba vonulásból adódó lehetőségek. Szakszervezeti álláspontunk szerint nem a létszámot kellene szűkíteni, hanem a tevékenységet bővíteni, az eredményes alaptevékenységen kívüli feladatokat racionalizálni. A VKDSZ MSZ-ről
vezetők, művezetők, üzemvezetők, alaptevékenységű fizikaiak átlagban 14,5%-os alapbérfejlesztéssel - ugyanakkor a nagyobb többség - 1780 fő szellemi és fizikai - 5,5%os alapbérfejlesztést kapott differenciáltan. A munkáltatói oldal elutasította azon szakszervezeti javaslatot, hogy 5,5%-ból 44,5%-ot kapjon meg mindazon munkavállaló aki nem kapott fegyelmit, stb. Mivel erről nem sikerült megállapodni a végrehajtás szabálykörnyezetébe bekerült a „teljesítmény alapú differenciált bérfejlesztési elv”. A „teljesítmény elv” pontos definíciója nem került rögzítésre. Minden érintett vezető egyénileg dönt arról, hogy milyen elveket követ. Összegezve az a tapasztalat, hogy azon vezetők, akik a vezetői váltások miatt csak
22.
írásra, melynek oka a VKDSZ javaslata volt, miszerint a Kollektív Szerződésbe kerüljön be a DRV Zrt. jóléti szociális célú ingatlanainak jegyzéke. A Munka Törvénykönyvének 2007. évi módosítása ugyanis azt tartalmazza, hogy az Üzemi Tanács akkor gyakorolhatja együttdöntési jogát a jóléti szociális célú ingatlanok értékesítése során, ha a KSZ az érintett ingatlanokat felsorolja. Külön alakult egy KSZ-t előkészítő bizottság a részletek tisztázására, az Mt. jogi értelmezésére. Többek között dr. Borsik Jánost az ASZSZ elnökét kértük fel szakértőként a tárgyalásra, ki az ominózus Mt. módosításkor az OÉT munkavállalói oldalát képviselte. Álláspontja szerint fel sem merült, hogy az Mt. módosítás célja az ÜT-k együttdöntési jogának
Úgy ítéljük meg, hogy szakszervezeti munkánk megítélése nem romlott. Bár a menedzsmenttel zajló viták időnként feszültséget eredményeznek, úgy tűnik kifizetődő a következetességünk, mellyel munkavállalóink, szakszervezeti tagjaink érdekeit képviseljük. 2007. 06. 25-én a Parlament elfogadta az állami vagyonról szóló törvényt. A DRV Zrt. a többi regionális társasággal együtt kikerült a tartósan állami tulajdonban maradó cégek felsorolásából. Az év második felére ígért Viziközmű Törvény nagy valószínűséggel dönt a regionális társaságok sorsáról, esetleges privatizációjáról. A VKDSZ Szövetség elnökeként volt módom részt venni nemzetközi szervezetünk a PSI különböző európai szintű konferenciáin. Ezek tapasztalatai alapján állítom, hogy a nonprofit jellegű víz és csatornaszolgáltatásnak nem válik előnyére a privatizáció, a profitérdekeltség nem viseli el a korlátozott nyereségérdekeltséget. Mindezek ismeretében az átalakítás belső feszültségeit tovább terhelik a külső környezet bizonytalanságai. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy bár a tulajdonos eldöntheti tulajdona sorsát, a közszolgáltatást igénybe vevőknek a nyugati demokráciákban az önkormányzatok lehetőséget biztosítanak álláspontjuk kifejtésére. Gábor Imre MSZ titkár
2007. II. negyedév
Események, rendezvények
Vi z e s J u n i á l i s 2 0 0 7 .
2007-ben új formában rendeztük meg Társaságunk hagyományos Vizes Juniálisát, hiszen – a korábbi évektől eltérően - idén egy központi helyszínen láttuk vendégül kollégáinkat. A rendezvényt soha nem tapasztalt érdeklődés kísérte, közel 5.000-en gyűltünk össze Balatonszéplak-alsón, az Ipari Szolgáltató Üzem területén. Az időjárás talán már túl kegyes is volt a vendégekhez, hiszen rendkívüli meleg fogadta a Cég különböző területeiről érkező kollégákat és családtagjaikat. 10 órakor Reményi Zoltán elnök-vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd egy salsa táncbemutatóval elindult a program. A Bon-Bon együttes sikeres fellépését követően a Crystal-t is nagy tapssal fogadta a közönség, majd pedig ír stepptánc bemutató következett. A színpadi produkciók mellett a gyerekeket már reggeltől játszóház, ugrálóvár és körhinta várta, de alkalmuk nyílt az íjászatra és a helyszínre szállított vitorlázó repülőgép közelebbi megtekintésére is. Miközben a sátrakban készültek a főzőversenyre nevezett finomabbnál-finomabb fogások, a hőség ellenére kilenc csapat is kergette a labdát a DRV futball tornán. Ebéd után Bajor Imre szórakoztatta a közönséget, majd pedig a Desperado együttes fellépése következett. Az ezt követő tombolasorsoláson rengeteg nyeremény talált gazdára és természetesen kiosztásra kerültek a főző-, és borverseny, valamint a futball kupa díjai is. A sztárvendégek sorát az Irigy Hónaljmirigy zárta, akik fergeteges hangulatban léptek színpadra, a program befejezéseként pedig görög néptánc bemutatót láthattak az érdeklődők. A görög táncházat már csak a legelszántabbak próbálták ki, hiszen a forró nap után gyerekek és felnőttek egyaránt kimerültek. A több ezer fős tömeg ellenére a rendezvény rendkívül kulturáltan és jó hangulatban zajlott le, a mosolygós arcok és a csillogó szemek pedig azt jelezték, hogy a legtöbben jól érezték magukat a DRV legnagyobb idei rendezvényén. Köszönjük szépen minden szervező kolléga lelkiismeretes munkáját, folytatás 2008ban! KJ
23.