Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele
Tartalom:
2010/12. szám
Aktuális kérelmek benyújtási
Aktuális kérelmek benyújtási időszakai
időszakai
1. oldal Együttműködés a vidék érdekében 2. oldal Bajban egyes biztosító társaságok 3. oldal KÜJ és KTJ számok igénylése nitrát adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez 4. oldal Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram 5. oldal Géphasználói tapasztalatok 6. oldal
Figyelem! Az alábbi kérelmek benyújtási határideje december 31én lejár: 1. A szőlőültetvény újratelepítési jogok telepítési jogtartalékból történő értékesítése iránti kérelem 2. AKG Kötelezettség átadás kérelmezése 3. AKG Kötelezettségátvállalási kérelem módosítása 4. AKG Területvisszavonás iránti kérelem benyújtása Januárban várható kifizetési kérelmek Mg.-i termékek értéknövelése, Növénytermesztés korszerűsítése (szárítók), Kertészeti gépek, Kertészet korszerűsítése, Erdészeti gép, Megújuló energiaforrás, Nyersszesz és -olaj üzemek, Falumegújítás és -fejlesztés, LEADER, Vidéki örökség, Turisztikai tevékenységek, Mikrovállakozások, Közösségi tér, Szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételének támogatása (támogatási és kifizetési kérelem egyben), Fiatal gazda 2009 (90%-ra vonatkozóan), Fiatal gazda 2008 (fennmaradó 10%-ra) Támogatási kérelem
Gazdálkodói kérdések és válaszok 7. oldal Társadalmi vita a LEADER Program átalakításáról 8. oldal
Borászati gépek, technológiai berendezések 2010. október 16 - 2011. március 31. Emellett felhívjuk figyelmüket, hogy az éves nitrátadatszolgáltatás beadásának határideje december 31.!
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag Boldog Új Évet kívánunk minden Kedves Partnerünknek! -1-
Együttműködés a vidék érdekében Társaságunk kiemelt feladataként kezeli, hogy minőségi szaktanácsadást nyújtson partnerei részére. Ennek érdekében kollégáink rendszeres képzésén túl, a szakmai érdekképviseletet is rendkívül fontosnak tartjuk. 2002. év óta szoros együttműködésben dolgozunk a Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetségével (VSZOSZ), amely szervezetnek kollégáink is aktív tagjai. A Szövetség célja a vidékfejlesztő szaktanácsadói munka hatékonyságának növelése, a szaktanácsadás működési feltételeinek javítása, a szaktanácsadók továbbképzésén, információval való megfelelő ellátottságuk megvalósításán, valamint érdekképviseleti tevékenységen keresztül. A szaktanácsadási munkát támogató információs rendszer létrehozása, folyamatos működtetése, és fejlesztése. A jelenleg több mint 500 tagot számláló szövetség életében a 2010-es esztendő fontos változásokat hozott. A szervezet képviselői az idei év júniusában meghívott vendégként, decemberben pedig már felvételre váró tagjelöltként vett részt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottságának (ÚMVP MB) munkájában. Teljes jogú tagfelvételre várhatóan 2011 januárjában kerül sor. Az ÚMVP MB a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) által „működtetett” bizottság, amely a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén hazánk számára 2013-ig felhasználható EU-s pénzek elosztását határozza meg. A VSZOSZ tagjaként társaságunk munkatársai is részt vesznek az üléseken és előzetes véleményező szerepet is betöltenek jogszabályalkotáskor, rendeletmódosításkor. A Szövetség álláspontja kialakításánál minden esetben figyelembe veszi a tagjaitól kapott információkat, hiszen a vidékfejlesztő kollégák találkoznak nap mint nap Önökkel, a termelésben dolgozó szakemberekkel. Éppen ezért kérjük, ha bármilyen észrevételük, javaslatuk, kérdésük van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódóan, azt juttassák el részünkre, hogy a VSZOSZ-en keresztül azokat eljuttathassuk a minisztérium és társszerveinek illetékeseihez. Az ÚMVP Monitoring Bizottsága 2010. december 9-én tartotta soros ülését, egyben az ÚMVP félidei értékelését Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Múzeumban. Röviden összefoglaljuk Önöknek a legfontosabb történéseket. Az ülés első felében V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Búsi Lajos helyettes államtitkár, Dr. Maácz Miklós VM főosztályvezető mondott rövid értékelőt. Ezt követően többek között az MVH részéről Vulcz László a Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságának vezetője, valamint Hörömpő Nándor, a Közvetlen Támogatások Igazgatóságának új, megbízott igazgatója ismertette az egyes jogcímek „állását”. A még el nem bírált támogatási kérelmek: Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK III.) Beérkezett kérelem: 897 db Összes támogatási igény: 141,9 milliárd Ft Kertészeti létesítmények korszerűsítése (II.) Beérkezett kérelem: 282 db Összes támogatási igény: 30,2 milliárd Ft Erdészeti gépek (II.) Beérkezett kérelem: 194 db Összes támogatási igény: 1,7 milliárd Ft Várhatóan jóváhagyásra kerülő kérelmek: 108 db Várhatóan jóváhagyásra kerülő támogatási összeg: 970 millió Ft -2-
Mezőgazdasági utak fejlesztése Beérkezett kérelem: 289 db Összes támogatási igény: 21,4 milliárd Ft Várhatóan a kérelmek 80 %-a kerül jóváhagyásra. Öntözés és melioráció (III.) Beérkezett kérelem: 232 db Összes támogatási igény: 13,5 milliárd Ft Várhatóan a kérelmek 70 %-a kerül jóváhagyásra. Az ülés második részében az ÚMVP ügyrendje került megvitatásra, illetve egy tanulmány került bemutatásra, amely az ÚMVP első 3,5 évét dolgozta fel. Az ülés végeredményeként néhány módosítás született. Az ÚMVP Monitoring Bizottságának következő ülésére várhatóan 2011 januárjában kerül sor. Az Önöket érintő fejleményekről beszámolunk hírszolgáltatásunkban. A Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetségének célja, a vidéken élők kiemelkedő érdekképviselete, ami úgy erősíthető, ha minél több vidéken, a vidékért dolgozó szakember csatlakozik a szervezethez. Éppen ezért arra kérnénk Önöket, hogy a mellékelt „Tagfelvételi kérelem” adatlapot juttassák el a Szövetség címére, hogy az Önök véleményét is meghallgatva tudjuk képviseli a magyar vidéket! A VSZOSZ címe: 9200 Mosonmagyaróvár, Kossuth Lajos u. 99. A Szövetségről bővebben a www.szaktanacsadas.hu oldalon tájékozódhatnak, kérdéseiket, véleményeiket az
[email protected] e-mail címre küldhetik el. Nagy Balázs
Bajban egyes biztosító társaságok Az Euro-Öko Farm Csoport 18 éves, sikeres működésének alapja, hogy mindig ügyfeleink érdekeit helyezzük az első helyre, bármely üzletágunkról vagy divíziónkról van szó. Bizonyára az Önök számára is ismert, hogy ez évtől már biztosítási kérdésekben is támogatjuk a velünk együttműködő gazdaságokat. Ügyfélkörünk állítja elő a bruttó mezőgazdasági kibocsátás 10 százalékot meghaladó részét. Ennek a hatalmas gazdasági potenciálnak köszönhetően, fél év alatt több százmilliós biztosítási díjállomány kezelését bízták ránk partnereink. Ez a tény egyes biztosítókat és biztosítási ügynököket megriasztott. Saját kicsinyes érdekeiket féltve, tisztességtelen piaci magatartást folytatva próbálják megakadályozni, hogy ügyfeleinknél elősegítsük az értékarányos biztosítási kapcsolat létrejöttét. Az Euro-Öko Farm Csoport az Önök tartós kapcsolatra törekvő, megbízható szaktanácsadójaként, mindig a szerződött partnergazdaságok érdekeit fogja képviselni! Egy-két tipikus példa, amellyel találkozhatnak, a sokszor törvénysértően viselkedő ügynökök részéről: Az alkuszi megbízási szerződések figyelmen kívül hagyása, azok visszavonatása; gyakran az ügyfelek megtévesztése ("itt írja alá, ez csak formaság”); az ügynökök többször megfenyegették illetve megpróbálták megvesztegetni ügyfeleinket; stb……. Az ügynökök gyakran rossz hírünk keltésével, vagy tudatos szakmai ferdítésekkel akarják ügyfeleinket eltántorítani a velünk kötött szerződésektől. A biztosítási tanácsadók, így az Euro-Öko Farm Csoport alkusz vállalata nemhogy emeli, hanem a versenyen keresztül csökkenti a biztosítások díjait. Ezen felül mivel jelentős állományokat kezelünk, nyomást tudunk gyakorolni biztosítókra a kárrendezés korrektsége érdekében. Véleményünk szerint a biztosítás lényege nem az, hogy egyes kárszakértő-ügynökök egy-két százezer forinttal több kártérítést fizetessenek ki Önnek, ha kicsi a kár. A biztosítási szerződés funkciója, hogy ha komoly a baj, és esetleg az Ön egész vállalkozása veszélybe kerülne, Ön valódi kártérítést kapjon! Ha a fentiekben leírt negatív jelenségek valamelyikével találkozik, kérjük, jelezze nekünk! Segítünk a probléma megoldásában! Az Euro-Öko Farm Projekt csapata -3-
KÜJ és KTJ számok igénylése nitrát adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez Mint azt Önök is tudják, az 59/2008. FVM rendelet értelmében a nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak, valamint minden, háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást folytatónak december 31-ig adatot kell szolgáltatni az MGSZH Növény-, és Talajvédelmi Szolgálata felé. (Nitrátjelentés). Mivel az MGSZH az adatokat továbbítja a környezetvédelmi hatóság felé, az adatot szolgáltató ügyfélnek KÜJ (környezetvédelmi ügyfél jel) illetve KTJ számmal (Környezetvédelmi területi jel) is rendelkeznie kell. A KÜJ azonosítóval az ügyfél önmagát, a KTJ azonosítókkal pedig az objektumait (köztük a telephelyét, trágyatárolóját) azonosítja.
Az egy háztartás igényeit meg nem haladó állatlétszám: vegyes állattartás esetében 5 számosállat/ingatlanban, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlanban került meghatározásra. A számosállat a hatályos jogszabályok szerint az 500 kg élőtömegű állategyedet, vagy csoportot jelenti. Minden olyan gazdálkodónak, aki a fenti állatlétszám felett tart állatot, az állattartó telepe nitrátérzékeny besorolást kap, aminek alapján adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn!
A KÜJ-szám igénylésével együtt az állattartóknak KTJ-számot (környezetvédelmi telepjel) is igényelniük kell. A KÜJ és KTJ számokat a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kell igényelni. A környezetvédelmi azonosítók elkészítése és kipostázása átlagosan 1 hetet igényel ha nem kell hiánypótlást kiírni, ezért célszerű az igénylést mielőbb benyújtani az illetékes gazdálkodóknak. Az adatszolgáltatás elmulasztása kötelezően kiszabandó 10.000-100.000 Ft összegű bírságot von maga után (27/2006. II. 7. Korm. r.), érdemes hát odafigyelni a rendelet előírásainak betartására. KÜJ számot, és KTJ számot igénylőknek a következő nyomtatványokat kell kitöltenie: 1. Borítólap 2. KÜJ lap (Ügyfél adatlap) 3. JOGE pótlap (További jogelődök adatai,- amennyiben egynél több jogelődje van) 4. KTJ lap (Környezetvédelmi objektum - állattartó telep - adatlap) 5. HRSZ pótlap (Helyrajzi számok adatlapja - ha több hrsz-t foglal magában az állattartó telep) 6. POLI lap (Objektumot leíró geometriai adatok adatlapja - Csak nagy méretű objektumok, pl. egy több hektáros telephely esetén) 7. OBJ lap (Telephelyen elhelyezkedő környezetvédelmi objektumok - pl. trágyatárolók - listája) 8. MEGH (Meghatalmazás elektronikus adatszolgáltatásra) 9. MVV (Elektronikus adatszolgáltatásra vonatkozó meghatalmazás visszavonása) A KÜJ , KTJ szám igényléséhez minimum a Borítólapot, KÜJ lapot, KTJ lapot és OBJ lapot kell benyújtani, a többi lapot csak abban az esetben, ha van adattartalma, tehát nem üres. A kitöltött adatlapokat a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez kell benyújtani egy példányban papír alapon vagy elektronikus formában. A formanyomtatványok és a keretprogram az alábbi linken érhetők el: http://www.kvvm.hu/index.php?pid=9&sid=46&hid=1481
Amennyiben az adatlap beszerzésében, kitöltésében, valamint a KÜJ és KTJ számok igénylésében segítségre van szükségük, keressék területileg illetékes kollégáinkat vagy írjanak a
[email protected] e-mail címre! -4-
Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogram A kormány döntése alapján vis maior hitelprogramot indított a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mezőgazdasági termelők részére. A hitelprogram már kidolgozott, azonban a részt vevő hitelintézetek listája még nem nyilvános, így várhatóan jövő év elejétől indulhat el ténylegesen a program. Az alábbiakban néhány gondolatban összefoglaljuk, hogy milyen előnyöket nyújt a konstrukció: Célja: Kedvezményes kamatozású forgóeszköz hitelt biztosít az elemi és katasztrófa kárt szenvedett, mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozások folyamatos termelésének biztosításához, versenyképességük fenntartásához, minőségi termékek előállításához. Előnyei: • • • • • •
Kedvezményes kamatozással, hosszú futamidőre igényelhető A futamidő alatt többszöri forgóeszköz állomány feltöltést is lehetővé tesz Nincs árfolyamkockázata, és a kamatozás a kiszámíthatóbb Európai Uniós pénzpiaci kamatlábhoz igazodik Mezőgazdasági őstermelő is felveheti Kezdő vállalkozások is finanszírozhatók Akár saját erő nélkül is igénybe vehető
Igénybevevők köre: Olyan, magyarországi székhelyű, vagy az EGT területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek • egyéni vállalkozások, • gazdasági társaságok, • szövetkezetek, • őstermelők. Kamat mértéke: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5% RKF (az RKF az MFB kamatfelár mértéke) + legfeljebb 2,5% a hitelintézetek részéről alkalmazható kamatfelár, amely kb. 6 %-os kamatot jelent. A finanszírozó bank ezen kívül kezelési költséget és módosítási díjat számíthat fel. Futamidő: Legfeljebb 5 év Saját erő mértéke: Nem szükséges Devizanem: A hitel forintban igényelhető Hitelösszeg: A program keretében a károsodással arányos mértékben nyújtható hitel. A vis maior vagy agrárkárenyhítéssel kapcsolatos bejelentéssel érintett szántó és legelő után a hitel összege legfeljebb 200.000 forint, ültetvény után legfeljebb 500.000 forint lehet hektáronként, illetve egy állategység után maximum 200.000 forint. A hitel összege egyik esetben sem lehet kevesebb, mint 1 millió forint és nem haladhatja meg az 50 millió forintot. Amennyiben a programban részt vevő hitelintézetek listája véglegessé válik, arról tájékoztatást nyújtunk ügyfeleinknek. A programmal kapcsolatos kérdéseiket feltehetik a
[email protected] e-mail címünkön! -5-
Géphasználói tapasztalatok Tisztelt Partnerünk! Hagyományteremtő szándékkal közöljük az alábbi írást, amely a Vasvári Pál Agro Kft. partnergazdaságunk talajművelési rendszerének átalakításáról, illetve az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról készült. Riportunk alanya Dr. Szabó Gábor, a Kft. ügyvezetője. Géphasználói tapasztalatok Vasvári Pál Agro Kft. Tiszavasvári – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dr. Szabó Gábor /ügyvezető/ A Vasvári Pál Agro Kft. 2001-ben alakult, jelenleg mintegy 610 ha területet művelünk. A változó talajösszetételű területek zöme kötött réti talaj, a többi jó minőségű lösz. Főbb növénykultúráink az őszi búza, kukorica, repce és a napraforgó. Régebben még a TSZ időszakból megörökölt öreg, korszerűtlen talajművelő eszközökkel dolgoztunk, amelyek használata gazdaságtalannak bizonyult. A talajművelési rendszerünk fejlesztését, illetve átalakítását 2007-ben kezdtük meg. Ekkor vásároltunk az Euro-Öko Farm Projekt Kft-től egy 6 m-es munkaszélességű K 600 PS II/A típusú kompaktort. Ez az eszköz meggyőzött minket a Farmet talajművelő gépek kiváló minőségéről és a talajszerkezetre gyakorolt kedvező hatásáról. A kompaktor beszerzése előtt a magágykészítés folyamata általában a következő műveletekből állt: szántás simítózása, esetleg könnyű tárcsázása, majd kombinátorozás és hengerezés következett. Ezután került sor a vetésre. Most a szántás után egyszer járatjuk a kompaktort és vethető talajállapotot kapunk, a gázolaj felhasználás 5-6 l/ha.
-6-
A kompaktor simít, aztán rögöt tör a pálcás henger, a kapák lazítanak, vetőpadot alakítanak ki, gyomot irtanak, a kapák mögött lévő simító tovább egyengeti a felszínt és a hátsó crosskill henger rögöt tör és tömörít. A lezáró henger után pedig a végsimító következik. A korábbi években sok gondunk volt az egyenetlen keléssel, amely természetesen terméskieséssel járt, de a kompaktor ezt a kérdést megoldotta! Az első kedvező tapasztalatok után természetesnek tűnt, hogy a talajművelési rendszer további átalakításához is ugyanezen gyártó termékei közül szerezzünk be eszközöket, amelyek kiválasztásához az Euro-Öko Farm Projekt-től hasznos tanácsokat kaptunk. Cégünknél a gépek kiválasztásának fő szempontjai a nagy területteljesítmény, energiatakarékos felhasználhatóság, a hatékonyság növelése, a menetszám, illetve a gázolaj felhasználás drasztikus csökkentése volt. Ezen szempontok figyelembe vételével választottuk ki a Turbulent nehézkultivátort, valamint egy 6 m-es munkaszélességű CV 500 P/6m cambridge hengert. A Turbulent nehézkultivátort a repce és gabonafélék tarlóhántására alkalmazzuk. A visszatömörítés miatt lényegesen kevesebb a vízveszteség, mint a hagyományos tárcsás művelésnél. A gép felépítéséből adódóan alkalmas a talaj 35 cm-es mélységig történő intenzív fellazítására és átdolgozására, így a talaj vízbefogadó képessége eddig a mélységig biztosított. Ez alapozza meg a talaj homogenitását, illetve a következő év jó termését. A Turbulentet sekélyebb művelésre is használjuk, ekkor felszereljük a kapák oldalszárnyait. A gép ebben az esetben a teljes talajfelületet átvágja. A Turbulent kiválóan kezeli a nagy mennyiségű szármaradványt, jó gyomirtó hatással rendelkezik és a növényi maradványokat intenzíven bekeveri a talajba. Összességében elmondható, hogy gépbeszerzéseink során a költségek csökkentése érdekében nem a drága, nehéz erőgépek beszerzésére koncentráltunk, hanem a munkagép-állományt fejlesztettük. A 2007 óta az Euro-Öko Farm Projekt Kft-től beszerzett eszközökkel sikerült a talajművelésünket sokkal hatékonyabbá tenni és a költségeinket jelentősen csökkenteni. Mióta a Farmet talajművelő gépeket használjuk – kompaktor, nehézkultivátor, cambridge henger – az éves gázolaj felhasználásunk 50%-al csökkent! Lőkös Gábor – Dr. Szabados Tamás
Gazdálkodói kérdések és válaszok Ki igényelheti a tenyésztésszervezési feladatok támogatását? A támogatási kérelem benyújtására a tenyésztő szervezet jogosult. A támogatás kedvezményezettje az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, aki megfelel a támogatást szabályozó (21/2008. FVM) rendeletben meghatározott követelményeknek. Szeretném átadni az AKG-s területeimre vonatkozó kötelezettségvállalásomat. Mikor tehetem ezt meg? A jelenlegi, 2. gazdálkodási évre vonatkozóan ezt 2010. december 31-ig lehet megtenni. Minden további évre vonatkozóan a határidő az adott év augusztus 31. napja. A 2010/2011-es gazdálkodási évben vetett főnövény alá az előző gazdálkodási év augusztusában kijuttatott szervestrágya melyik évre kell, hogy vonatkozzon? Mindig ahhoz az évhez tartozik, amelyikhez maga a gazdálkodási tevékenység is, még ha a határidőkön túljut is. Így ebben az esetben ez már a következő gazdálkodási év trágyázási tevékenysége. Szeretnénk mésztrágyázást végezni mészkőporral. Kell hozzá engedélyt kérni? A hektáronkénti 2 tonna CaCO3 hatóanyagot meg nem haladó dózisú mészkőpor felhasználása mésztrágyázásnak minősül (nem talajjavításnak), ehhez nem szükséges a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) szerinti talajvédelmi hatósági engedély a kiszóráshoz. A mésztrágyázás folytatható több éven át is, az évenkénti kijuttatás közötti időszakra vonatkozóan nincs előírás, egy naptári éven belül akár kétszer is végezhető, amennyiben pl. tavaszi növények alá a vetést megelőzően és a betakarítást követően az őszi szántás előtt történik a kijuttatás. -7-
Társadalmi vita a LEADER Program átalakításáról Cégcsoportunk évek óta jó kapcsolatokat ápol a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) és egyéb kapcsolódó hivatalokkal. Ezen együttműködésünk keretében, e havi számunkban a VM Vidékfejlesztési Főosztályától kapott anyagot osztjuk meg Önökkel, mely a LEADER Program átalakításáról szól: Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. szeptember 19-én hagyta jóvá a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (a továbbiakban: ÚMVP). Az ÚMVP intézkedésein keresztül mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, jórészt az agrárium versenyképességét és a vidéki életminőséget javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra. Az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsoportja a vidéki térségek fejlesztését szolgálja. Az itt kitűzött célok megvalósulásához a 2007-2013 időszakban az ÚMVP mintegy 262 milliárd forinttal járul hozzá. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során alapvető fontossággal bír a LEADER megközelítés, a III. és IV. tengely intézkedéseinek nagy része a LEADER szellemiségét követve kerül megvalósításra. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósulásában vesznek rész a helyi akciócsoportok, amelyek az üzleti szféra, a civil szféra és a közszféra képviselőiből alakultak meg. Az ÚMVP vidékfejlesztési célú intézkedéseinek végrehajtásában, a támogatott fejlesztések megvalósításában sorvezetőnek szolgál a helyi közösségek által összeállított Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, amelyet négy hónap alatt a helyi adottságoknak megfelelően alakítottak ki a helyi szereplők. A megfogalmazott stratégiák megvalósításában, végrehajtásában is alapvető szerepe van a helyi közösségeknek (a továbbiakban: LEADER HACS-ok), főként a támogatandó projektek kiválasztásában és értékelésében. A LEADER HACS-ok tudták, hogy mekkora támogatási összeg felhasználását tervezhetik meg az általuk lefedett vidéki térség fejlesztésére. A megszerezhető forrás összegét az IH (Irányító Hatóság) jogszabályban határozta meg. Ennek alapján a HACS-ok feladata volt annak meghatározása, hogy az általuk fontosnak tartott feladatokra mekkora összegeket kívánnak igénybe venni az elérhető keretből. Az ÚMVP LEADER HACS-okon keresztül megvalósuló intézkedéseinek végrehajtása 2008. októberében kezdődött el, azóta a III. tengelyben két támogatási kérelem benyújtási időszakra és egy a LEADER IV. tengelyt érintő pályázati időszakra került sor. A meghirdetett LEADER és vidékfejlesztési források területén azonban problémák mutatkoztak és mutatkoznak. Az ügyfelek, illetve a pályázók bonyolult eljárásrend szerint, hosszadalmas döntési folyamat után tudják csak megvalósítani elképzeléseiket. A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága, mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében, az ÚMVP végrehajtásának félidejéhez érkezve, 2010. július 15-én munkacsoport felállításáról határozott. A munkacsoport feladata a LEADER egyszerűsítését, közismert problémáinak kijavítását célzó, feltáró tanulmány elkészítése volt. A tanulmány elkészült és fontos megállapításokat tett a problémák meghatározására és a megoldási javaslatokra vonatkozóan. Mivel a vidékfejlesztés nem egy szűk érdekcsoport, hanem minden vidéki szereplő ügye, így szem előtt tartva a helyi kezdeményezések fontosságát és a helyi tapasztalatokból adódó tudást, a tanulmány által tett megállapításokat a Vidékfejlesztési Államtitkárság társadalmi vitára bocsátotta. A tanulmányban 11 témakör köré csoportosították a megvitatandó témákat: -8-
• • • • • • • • • • •
Nyilvánosság, számon kérhetőség, teljesítmény- , és teljesítés értékelés a LEADER rendszerben Helyi Akciócsoportok jogállása Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata és a pályázati felhívások kidolgozása LEADER pályázatok benyújtása LEADER kérelemkezelés Összeférhetetlenség szabályozása Kis értékű projektekre vonatkozó speciális eljárási szabályok alkalmazása A HACS-ok alapvető tevékenységi területének erősítése LEADER jogcímek változásai, a nemzetközi és térségek közötti együttműködési jogcím végrehajtási rendjének átalakítása Terv, tanulmány, mint önálló jogcím megtartásának feltételei Képzések
A LEADER Program társadalmi vitájának keretében regionális megbeszéléseken hallgatták meg a koordinációért felelős szervezetek képviselői a legfontosabb érintetteket: a LEADER helyi akciócsoportok munkaszervezeteinek véleményeit, javaslatait, a program hazai lebonyolításának jövőjével kapcsolatban. Elsőként a közép-dunántúli régió akciócsoportjai adhattak hangot véleményüknek Velencén, majd Mezőtúron, Kisteleken, Petőfibányán, Kapuváron és Csurgón gyűltek össze az adott régiók vidék munkaszervezeteinek képviselői. A társadalmi vitához nemcsak ezeken az eseményeken tudtak hozzászólni az érintettek, igen népszerű volt az internetes véleményezési lehetőség is. Összességében mintegy 900 vélemény érkezett be a vitapontokhoz. Az Irányító Hatóság ezeket összegezte és 2010. december 2-án a társadalmi vita zárásaként és egyben a LEADER Program új alapokra való helyezésének kezdeteként Lajosmizsén egy egész napos konferencia keretében tekintették át az érintettek a beérkezett javaslatokat. V. Németh Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár úr, megnyitó beszédében több fontos változást jelentett be. Az észrevételek és tapasztalatok alapján döntés született arról, hogy a jövőben csak egyesületi formában működhetnek a helyi akciócsoportok, így a jelenleg gazdasági társaságként működő néhány HACS-nak egyesületté kell alakulnia. Elhangzott továbbá, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium erősíteni kívánja a helyi döntéshozatal jelentőségét is: a kisebb értékű projektekben emiatt lényegesen gyorsabb és hatékonyabb eljárásra lehet majd számítani. Ami a program stratégiai céljait érinti, ebben is lesz némi változás. A hátralévő három évben kiemelt figyelmet kap a kisvállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások és az alternatív energiaforrások hasznosításhoz kapcsolódó kezdeményezések, valamint a helyi termékek piacra jutása, általában a vidéki foglalkoztatás javítása témakörhöz kapcsoltan. A 2013-ig terjedő EU-s költségvetési ciklusban rendelkezésre álló mintegy 216 milliárd forintból körülbelül 60-70 milliárd még nincs lekötve, amely összeg odaítéléséről már az új szempontok szerint fog dönteni a minisztérium. A konferencia plenáris részében kiemelt helyet kaptak a LEADER HACS-ok maguk közül kijelölt képviselői, akik rövid előadásaikban elmondták javaslataikat, problémáikat, valamint üdvözölték az Iráynító Hatóság társadalmi vitára és a partnerségre való törekvését. Kifejezték reményeiket arra vonatkozóan is, hogy a magyarországi LEADER Program megújulása valódi változásokat hozhat a vidéki területek fejelődésében. A konferencia sikeresen zárult. A délutáni szekcióüléseken elhangzottakról, valamint az egész konferenciáról összefoglaló anyag készült, amelyet a www.umvp.eu, valamint az www.mnvh.eu honlapon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat honlapján olvashatnak az érdeklődők. A VM Vidékfejlesztési Főosztálya -9-