IX. évfolyam (0.) gólyaszám 1993. szeptember A Táncsics Mihály Középiskolai Fiúkollégium lapja
TARTALOM: 1.o.: Táncsics Galéria 2.o.: A Zéy 3.o.: Bré-díj 4.o.: Hétpróbások 5.o.: Gólyajjjjjj… 6.o.: A nap kérdése
don Lexicón de Goya: Az új diák alterególya TÁNCSICS 1
TÜKÖR
Táncsicsrayongóya-éy Végre elyött az éy, ameyet oy rettegve vártunk. Már 7 ek óta tervezték a szervezők, ok óta szervezték a tervezők. Ha ébren lettem volna, amikor ébresztenek, nem ébredtem volna föl. Az ébresztők síppal, dobbal, góyagilicével (Goya-Gili-Ce: nagy kínai tanító). Az ébresztettek forogva-morogva morotva, egy-egy ”Anyád” stb. De aztán mégis csak. Látszott a társas ágon, hogy nem tett yót nekik ez az éyyeli felkekés; ki ebben, ki abban yelent meg ( az úyság a fazékban). Pl. Bunth tú. az elmaradhatatlan pólóban, KissYányos hayviseletével, Prohászka yavarészt bőrszerkóban, Mónika tn. sárga, míg a két Horváth (tú. és Péter) piros ill. kék seyemálarcban, igazgatónk hátulgombolós ingben, Redl Tibi boytos kalauzsapkában, néhányan egy szál félálomban. Kis kés(és)sel – amíg – mégiscsak összegyűltünk, villáminteryúkat csináltunk: TT: Hát te? mc2: Ööööööööööööö… (sötét tónusban) TT: dF:
Yó ötlet volt, mi? Menyetek a Brébe!
TT: Pa:
Tudod, hogy miért vagy itt? Mert voltam olyan Pascal, hogy fölkelyek.
TT: TT:
Ne engem kérdezz ! És te? Kettő. A sayát lapomnak nem adok interyút.
TT: DT:
Mit vársz a mayi éytől? Mit kínlódtok, úgyse lesz belőle semmi !
Ez utóbbira a valóság rácáf. Olayozottan akadozott az indulás. Az első szám szereplői oyanok voltak, akik ha ez ren is lettek volna, csak 1000 osztáyuk van (az elsősökről van szó). Csokoládét kellett fogyasztaniuk töménytelen mennyiségben (1 szelet), méghozzá félelmetesen kevés idő alatt. Így hát többen kiköpték a csokit, néhányan fulladoztak tőle (az öregek az irigységtől). Eztán a társas ág két fele négy részre bomlott, és miden hadoszlop visszafeylődött a sayát szintyére, ott folytatván a próba elkövetkező 3 /4-ét (ti. = 6/8). A további feladatok már kevésbé voltak megerőltetőek. Ezekben is gyakorolhatta a zelsős egy átlag kollégista teendőit (bocsánatot kérünk mindazoktól, akik nem érzik magukat átlagelősnek, leendő átlagkollégistának – a szerk.). Szerepelt itt többek között ágyazás is, mindenki kedvenc-kéye. Vagyis volna - de mégse. Előfordultak oyan beszólások is, mint például. A növényeknek (ld. emberpalánta) lassanként megyött a yó kedve (nem azért mondom, de másoknak is).
TÁNCSICS
2
TÜKÖR
Ekképp, mire a 7. feladat után leértek a Zsi Bongó Ba, már egész kiss vid ám népség voltak (amey csak annyiban különbözik a néptől, hogy ség). Végül, de utolsósorban az utolsó szám következett, amey végsősorban az utolsó heyen állott. A működ és i szabályzat végighallgatásának procedúráyában kelle tt, ami a gyengébbek agy működ és ét negatívan befoyásolta. Ezt lehetett kihallani horkolásukból. (Bizonyosan egy pörköltről álmodtak, amey nem tudta kielégíteni a pörköltséget.) Az öntudatuknál lévők Földesi urat figyelhették, amint egy MLvényről, háttal a zelősöknek olvassa föl a kollégium Bibliáyát. Közben egyszer megbotlott, maydnem leesett, hogy a Hány kód, ó! habokban nyerye le végső yutalmát. Végül is (de nem utolsósorban is) szép számmal akadtak, akik telyesítették az összes próbát. Na, itt az ide ye, hogy befeyezzük, mert lassan kezdődik az eredményhirdetés, és még a hétpróbások nevét is be kell szerkeszteni. Zárszóul csak annyit, hogy az éyszaka műsorát valószínleg leadyák mayd a HétPróba (gyengébbek kedvéért : Pro=7). Csonka Yános – Hussami Péter
GólyaBré Úgy tűnik, az éjszakai vigalom jót tett Veigli Szabolcsnak és az Ismeretlen éBRÉsztőnek. Ezért előzetes terünktől eltérően kénytelen voltunk odaítélni nekik már a Honfoglaló előtt a GólyaBré-díjat, hiszen nem mindennapi dolog teljesíteni az FFF követelményeit. Veigli Szabolcs kiérdemelte, mivel a zsúfoltság miatt egy próbát két helyen is lehetett teljesíteni, ő természetesen mindkét helyen próbálkozott. Az Ismeretlen éBRÉsztetőt azért illeti meg a kivételes jutalom, mert ébresztés helyett altatott (a verseny lángoló tüzét poroltóval).
TÁNCSICS
3
TÜKÖR
Hétpróbásaink: Gócs Andrea Almási Melinda Burgermeister Ágnes Köpeczi-Nagy Réka Szoboszlai Anett Takács Viktória Kékesi Erzsébet Molnár Karolina Blaubacher Balázs Tóth József Győri Balázs Fiam Péter Bak Zoltán Kovács Péter Donáth Máté
TÁNCSICS
4
TÜKÖR
Különszám! Olvasók millióinak végtelen gyönyörűségére újra megjelent a Táncsics Tükör, s nem is akármilyen aktualitási időérzékkel. Bámulatos, hogy a szinte még ezekben a percekben is dúló, az elsősavatás jegyében zajló izgalmas versengésről is olyan gyorsan, frissen naprakészen tudósít, mint még egyik sajtóorgánum sem. De most már olvassuk a legizgalmasabb eseményeket! A tulajdonképpeni hétpróbát az éles eszű (mondhatni fineszes) Csonka tanár úr és a nem különben magas (már-már megközelíthetetlen) intelligencia-hányadosú Demjén tanár úr vitája nyitotta meg. A vita tárgya nem volt már, mint az, hogy miként keltsék fel a jó (?) népet éjnek évadján. Csonka tanár bácsi – stílusához mérten – egy szelíd, mondhatni kellemes ébresztésre gondolt, ágyban szállított villásreggelivel, mintha valóban Édesanyád melengető szeretete áramolna a légbe (hiába, áldott jó ember…). Demjén tanár ellenben – szintén stílusához mérten – egy burtálisabb-fatálisabb folyamatot képzelt el, melynek során nagyjából egy időben kel az egész kolesz, méghozzá „fülbecsimmbummok orrba-szájba adagolása”, azaz mesterséges ricsajkeltés segítségével. Megátalkodott kötekedők lévén egyikük sem volt hajlandó kompromisszumra, így aztán Földesi Tibi, az Ex teremtett rendet és oldotta meg a problémát. Egyszerűen csak elordította magát, s e csodálatos égi jelre (mert nagyon jó hanggal áldotta meg őt a Teremtő) egy pillanat alatt hangyabollyá változott át a kollégium. A folyosók megtelnek élettel, illetve először csak életjelekkel: kialvatlan, üreges szemű, révülő és rémülő, csodálkozó tekintetek merednek a magát már-már „új kapunak” néző külső személőre. Aztán lassacskán tudatára ébrednek kilátástalan helyzetüknek, legalábbis az elsősök: ez itt a gólyaavatás estje részvétel kötelező! Közben a mindig tettrekész, (olykor talán túlságosan is) szenvedélyes, de azért nagy ötletgyáros drool ismerteti a 7+1 próba egyikét – természetesen Tsaló Robi értékes közreműködésével. Hát, igen, ha a DT egyszer belelendül… A lányoldalon is zajlik ám az élet! Persze arrafelé kicsit több volt az az idő, ami az ébredés és a hétpróba között eltelt, de sebaj, csak elkezdik. Fantasztikus látvány a kollégistákkal az éjnek évadján színültig megtelt kollégium, különösen a lelkes szurkoló közönség, aki persze mi másért tolulhatott ki szobájából, mint az érdekesebbnél érdekesebb szívatásokért. Abban pedig nincs hiány! Azt hiszem, nem mindennapi élménytől fosztja meg magát az, aki nincs jelen az este, és nagyon sokat veszít (még a „Működési Szabályzat” c. Földeshow-t sem hallhatja, az pedig tényleg felejthetetlen.) Végezetül közöljük a dicső hétpróbázók dicső neveit (bár azt hiszem, az lesz a legdicsőbb számukra, ha majd túl lesznek az iskola okozta megrázkódtató csütörtöki és pénteki élményeken). Földesi Tibor
TÁNCSICS
5
TÜKÖR
A nap kérdése Milyen állat a gólya? -
-
Féllábú, mert fél lábbal már a koporsóban nincs. Ha fölkeltik, durcás, különben piros lábú. Még sosem láttam Dávidot és Gólyát. Tisztaságmániás, állandóan takarít. Én a Meztelen majáját szeretem. Ballábú, mert bal lábbal kelt föl. Most mászik le a falvédőről. Fölmászik a falra. Még jó a tüdeje és a mája. Fiatal, szinte még gyerek. Török gyerek megvágta. Miért? Állat a gólya? Török felsős megvágta. Nem a gyerek hozza. Némelyik mocskos. Némelyik rendes. Menj a francba! Sokat aludna. Békát eszik. Éjszakai. Kezes házi. Hétpróbás. Hatpróbás. Ötpróbás. Pizsamás. Négypróbás. Hárompróbás. Kétpróbás. Egypróbás. Próbátlan. Próbás. Féllábú. Álmos. Előd. Nagy. Csak.
TÁNCSICS
6
TÜKÖR
