E-Controlling
E-Controlling Szakmai folyóirat
Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. június 25.
Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer a gyakorlatban Az üzleti élet egyre inkább globalizálódik. A hagyományos komparatív előnyök szerepét a kizárólagos hozzáértéssel, ezen belül az élvonalba tartozó szakmai tudással rendelkező szervezetek vették át, mivel ezek versenyképessége egy szabad, biztonságos, kis költségű áramláson alapul. Ezt a szervezet csak innovációval és a funkcionális szervezetek egyformán magas szintre emelésével tudja megvalósítani, a benne lévő rejtett értékeket kiaknázni. A 90-es évek elején kezdte meg Robert S. Kaplan és David P. Norton a legnagyobb amerikai vállalatokkal azt a közös munkát, melynek célja a vállalati stratégiák eredményességének növelése volt. Korábbi megállapításuk szerint bár a legtöbb stratégiát koncepcionálisan igen magas színvonalon megtervezik, a kivitelezés sajnos gyakran elmarad. Ebből ki-
XV. évfolyam 7. szám | 2015. július
Tartalom Tartalom 1 Kiegyensúlyozott mutatószámrendszer a gyakorlatban 8 Adósarok: Rendelkezés az adóról Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő
E-Controlling Több, mint 10 éve a hatékonyság szolgálatában!
In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! 1
indulva olyan egyértelmű szándékkal kezdték el munkájukat, mely a stratégiai gondolkodásnak a mai napig meghatározó eleme: „Fordítsuk le a stratégiát az akciók nyelvére!” A gyakorlatban a cél a vállalati stratégia lebontása mérhető mutatószám rendszerre.
A módszer bemutatása A Balanced Scorecard a szervezet jövőképét és stratégiáját fordítja le egy olyan átfogó mutatószám-rendszerre, amely egyben kijelöl egy stratégiai teljesítményértékelési és vezetési rendszer keretet is. A Balanced Scorecard a pénzügyi célok elérésére helyezi a hangsúlyt, de tartalmazza azokat a tényezőket (az ún. teljesítményokozókat) is, amelyek a pénzügyi célok eléréséhez vezetnek. A Balanced Scorecard négy egyenértékű szempontot vesz figyelembe, ezek: a pénzügyi teljesítmény, a vevők, a működési folyamatok, valamint a tanulás és fejlődés.
A Balanced Scorecard mérésközpontúsága segít a kritikus vezetési folyamatok végrehajtásában, melyek: 1. Jövőkép és stratégia tisztázása és intézkedéssé alakítása. Vállalati vízió lefordítása stratégiai célokra mind a négy nézőpont esetében. 2. Stratégiai célok és mutatók összekapcsolása és kommunikálása. A kitűzött célokhoz megfelelő mutatókat kell meghatározni, amelyek számot adnak elérésük szintjéről, valamint az érdekeltségi rendszert is a célok elérésének szolgálatába kell állítani. 3. Tervezés, az elvárások összehangolása a stratégiai intézkedésekkel. A meghatározott mutatókhoz meg kell adni az elvárásokat (3-5 évre), amelyek eléréséhez a stratégiai intézkedéseket nem csak meg kell hozni, hanem össze is kell hangolni azokat az egyes nézőpontok között, továbbá figyelembe kell venni az azokon belül létező ok-okozati kapcsolatokat is. 4. A stratégiai visszacsatolás és tanulás elősegítése. A vezetők ellenőrzik, és ha szükséges módosítják a stratégia megvalósítási folyamatát, vagy akár a stratégiát magát is megváltoztatják.
A módszer megértését a következő ábra segíti1:
Forrás: Robert S Kaplan, David P. Norton: Eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát: Balanced Scorecard kiegyensúlyozott mutatószám-rendszer
1
2
A módszertan alkalmazása
munkavállalók képzésével az utómunkának csökkentését. A Music Master vezetők úgy vélik, hogy a minőség javításával növelhetik az értékesítést. Határozza meg a megismert információk alapján a cég stratégiai térképét, amely tartalmazza az ok-okozati összefüggéseket a stratégiai célok között! 3. A meghatározott stratégia térkép alapján határozza meg a Music Master Balanced Scorecard elemeit!
A Music Master Zrt. MP3-lejátszót gyárt, aminek a fantázia neve: Mini. A cég a lejátszókat diszkont boltokban értékesíti országszerte. A lejátszó lényegesen olcsóbb, mint más versenytársak hasonló termékei. A cég terméke, a Mini mindössze 4 GB tárhelyet kínál, míg a Vantage Manufacturing 8 GB tárhellyel rendelkezik. A cég gyártási problémákat tapasztalt, amelyek eredményeként jelentős az utómunka költsége. Vantage modellje kiváló minőségi hírnévvel rendelkezik, de jóval drágább. A fentiekben elvégzett változtatások eredményeként a minőség jelentősen javult 2014-ben, míg 1. Rajzoljon fel a két gyártó esetében egy egysze- az utómunka és a fajlagos költségek csökkentek. rű fogyasztói preferencia térképet a két ver- A Music Master csökkentette gyártási kapacitásenytárs tekintetében az ár, minőség és tárolá- sát, mivel a kapacitás már nem szükséges az utósi kapacitás függvényében. munka támogatásához. A társaság csökkentette a 2. Music Master a jövő tekintetében szeret- Mini eladási árát is a piaci részesedés és az érténé elérni a minőség javítását és a költségek kesítési volumen növelése érdekében. A két évvel csökkentését folyamatok javítása révén és a kapcsolatos információk a következők: Megnevezés 1. Gyártott és értékesített mennyiség, db 2. Eladási ár, €/db 3. Közvetlen anyagköltség, € 4. Fajlagos anyagköltség, €/db 5. Gyártási kapacitás, db 6. Teljes konverziós költség, € 7. Kapacitásra jutó fajlagos konverziós költség, €/db 8. A rendelkezésre álló és értékesíthető fogyasztói kapacitás, db 9. Értékesítési költségek, € 10. Fajlagos értékesítési költségek, €/db A konverziós költségek minden évben a termelési kapacitás függvényében kerülnek meghatározásra, és nem a termelés alapján. Az értékesítés és az ügyfélszolgálati költségek a potenciális ügyfelek számától függnek és nem a tényleges ügyfelek száma határozza meg azt. A Music Masternek 70 ügyfele volt 2013-ban és 80 ügyfele 2014-ben. 4. Számolja ki a Music Master Zrt. 2013. és 2014. évi bevételét!
2013. 8.000 45,00 32.000 3.50 12.000 156.000 13 90 45.000 500
2014. 9.000 43,00 33.000 3.50 11.000 143.000 13 90 49.500 550
5. Számolja ki a növekedést, az ár és a termelékenység komponenseket, amelyek 20132014. között a megváltozott működési jövedelem alapján meghatározhatók! A fentiekben meghatározott információk alapján a következő ábrán tudjuk bemutatni a két versenytárs eredményeit a fogyasztói megítélés alapján:
3
A rendelkezésre álló információk alapján a következő ok-okozati térkép rajzolható fel:
4
A belső üzleti folyamatok szempontjából a Music Masternek szükséges célokat kitűzni a csökkenő hibás termékek értékesítésére, illetve meghatározni azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a célok elérését. Ilyen lehet például a tanulás és a növekedés szempontjából az oktatott alkalmazottak százalékos arányát mérni a minőségirányítás és a gyártási folyamatok valós idejű visszajelzése tekintetében. A logika ebben az, hogy mindezen elemek lehetővé teszik a minőségi javulást, és így csökkenhet a hibás termékek aránya. Céljai eléréséhez a Music Masternek a következő szempontokat kell figyelembe venni a Balanced Scorecard kialakításánál: Működési eredmény a termelékenység és a minőség javulásból Pénzügyi perspektíva
Az operatív eredmény növekedése Az árbevétel növekedése Piaci részesedés
Fogyasztói perspektíva
Az új fogyasztók száma A fogyasztói elégedettség
Működési perspektíva
A hibás terméke aránya A gyártási főbb folyamatok javításának száma Munkavállalói elégedettségi ráta
Képzési és növekedési perspektíva
Minőségbiztosításra oktatott alkalmazottak aránya A gyártási folyamatokban résztvevő alkalmazottak képességének aránya A gyártási folyamatokban történő visszajelzések aránya
A rendelkezésre álló adatok alapján a következő árbevételi és költségadatok számszerűsíthetők a két évre vonatkozólag: Megnevezés
2013.
2014.
Árbevétel
360.000
387.000
Közvetlen anyagköltség
112.000
115.500
Konverziós költségek
156.000
143.000
45.000
49.500
313.000
308.000
47.000
79.000
Költségek
Értékesítési és ügyfélszolgálati költségek Összes költség Működési eredmény
Megállapítható, hogy az átszervezésnek köszönhető a 32.000 €-os eredménynövekmény. A növekedés a következő tényezőkre vezethető vissza:
5
I. Volumenváltozás 1. A növekmény (volumen) bevételi oldala =
(
Értékesített mennyiség 2014-ben
Értékesített mennyiség 2013-ban
-
)
×
2013. évi eladási ár
=
(9.000 – 8.000 ) × 45 = 45.000 €
2. A növekmény (volumen) változó költség oldala =
(
A 2014. évi termeléshez szükséges input 2013. évi bázison
-
2013. évi termeléshez szükséges input mennyisége
2013. évi input ár
)
×
×
2013. évi input ár
=
3. A növekmény (volumen) fix költség oldala =
(
A 2013. évi kapacitás, ami szükséges a 2014. évi termeléshez
-
2013. évi termeléshez szükséges kapacitás
)
=
A 2013. évben anyagköltsége 32.000 € volt, ami 8.000 db előállításához került felhasználásra. Ez alapján megállapítható, hogy 32.000/8.000 = 4 €/db fajlagos költség határozható meg. A 2014. évi bázis szintű inputköltség: 9.000 db × 4 €/db = 36.000 €. Ez alapján a költséghatás következőképp számszerűsíthető: ••Anyagköltség: (36.000 – 32. 000) × 3,5 €/db = + 14. 000 € ••Konverziós költség: (12.000 – 12.000) × 13 €/db = 0 € ••Értékesítés költsége: (90 – 90) × 500 €/db = 0 €
Tehát a költséghatás ez alapján 14.000 €-ban határozható meg. Összesítve a két oldalt, megállapítható, hogy az értékesítési volumen hatását vizsgálva az eredményre: 45.000 – 14.000 = 31.000 € javulás számszerűsíthető.
II. Árváltozás Az árváltozás hasonlóan szükséges számszerűsíteni, mint az előzőekben láthattuk.
2. A növekmény (ár) bevételi oldala =
(
Eladási ár 2014-ben
6
-
Eladási ár 2013-ban
)
×
2014. évi eladott mennység
(43,00 – 45,00 ) × 9.000 = - 18.000 €
=
2. A növekmény (ár) változó költség oldala =
(
A 2014. évi input ár
-
2013. évi input ár
)
×
A 2014. évi termeléshez szükséges input 2013. évi bázison
=
3. A növekmény (ár) fix költség oldala =
(
2014. évi kapacitás fajlagos költségek
-
2013. évi kapacitás fajlagos költségek
)
×
A 2013. évi kapacitás, ami szükséges a 2014. évi termeléshez
=
Ez alapján a költséghatás következőképp számszerűsíthető: ••Anyagköltség: (3,50 – 3,50) × 36.000 €/db = 0 € ••Konverziós költség: (13 – 13) × 12.000 €/db = 0 € ••Értékesítés költsége: (550 – 500) × 90 €/db = 4.500 € Összesítve a két oldalt, megállapítható, hogy az értékesítés árváltozásának hatását vizsgálva az eredményre: - 18.000 - 4.500 = - 22.500 € romlás számszerűsíthető.
III. Hatékonysági változás A hatékonyságváltozás hatását a következőképp tudjuk számszerűsíteni:
1. A hatékonyságváltozás változó költség oldala =
(
A 2014. évi termeléshez szükséges input
-
A 2014. évi termeléshez szükséges input 2013. évi bázison
)
×
2014. évi input ár
)
×
2014. évi kapacitás fajlagos költsége
2. A hatékonyságváltozás fix költség oldala =
(
A 2014. évi kapacitás, ami szükséges input
-
A 2013. évi kapacitás, ami szükséges a 2014. évi termeléshez
Ez alapján a költséghatás következőképp számszerűsíthető: ••Anyagköltség: (33 000 – 36.000) × 3,50 €/db = - 10.500 € ••Konverziós költség: (11.000 – 12.000) × 13 €/db = - 13.000 € ••Értékesítés költsége: (90 – 90) × 550 €/db = 0 € Összesítve megállapítható, hogy a hatékonyság változása a következő hatással volt az eredményre: - 10.500 - 13.000 = + 23.500 € javulás számszerűsíthető, hiszen a költségek csökkentek.
7
Rendelkezés az adóról A társasági adó rendszerébe 2015. január 1-jétől bevezetésre került egy új konstrukció – a rendelkezés az adóról (adó-felajánlás) intézménye. Az új szabályokat első alkalommal a 2015. adóévre vonatkozóan lehet alkalmazni. Ha az adóalany az őt terhelő 2015. adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a Tao. tv. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett(ek) részére történő juttatását – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesíti. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként. Az adózó az adóelőleg-fizetési, adóelőleg-kiegészítési és adófizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget, az említett fizetési kötelezettségek teljesítése alól a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele esetén sem mentesül. Az adózó az alábbi kedvezményezett célokra tehet felajánlást: a) filmalkotás támogatására, b) előadó-művészeti szervezet támogatására, c) látvány-csapatsport támogatására (jogcímenkénti részletezésben). Az adóalany a kedvezményezett célra történő felajánlásáért a kedvezményezett szervezet részéről ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az ilyen megállapodás alapján – bármely kedvezményezett célra – felajánlott összeg az adóhatóság részéről átutalásra kerül, úgy ••a felajánlás kedvezményezettje köteles azt az adóhatóság által kezelt elkülönített számlára visszautalni (a felajánlást tett adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével), ••az adózó pedig nem jogosult a jóváírásra.
8
Az adózó rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő része felajánlásáról. Ennek megfelelően az adózó a 2015. adóévre – tipikus esetben a 1329. és a 1429. számú bevallásban – bevallott adóelőlegek 50 százalékos mértékéig tehet felajánlást. A felajánlás során – ezen 50 százalékos mértéken belül – nem feltétlenül azonos összegekről lehet csak rendelkezni, illetve nem kötelező valamennyi adóelőleg-kötelezettség terhére felajánlást tenni. A rendelkező nyilatkozat alapján történő átutalás feltétele, hogy az adózó kedvezményezet szervezet által (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, NKA Igazgatósága vagy a szakági sportszövetségek által) kiállított igazolást a nyilatkozat benyújtásáig az adóhatóság rendelkezésére bocsássa. Az adózó az adóelőleg terhére tett felajánlását (adóelőleg-nyilatkozatát) módosíthatja, egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal, a soron következő adóelőlegekre tekintettel. Ha az adózó a bevallott adóelőlegek terhére rendelkező nyilatkozatot nem tett, vagy a felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által a fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó ••a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában [1501. számú bevallás], és/vagy ••a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában [éves adóbevallás] rendelkezhet – többek között – a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével a még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő adójának a kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az így (az előzőek szerint) tett rendelkezéssel az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 80 százalékát.
Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozato(ka)t, az adózó felajánlásra való jogosultságát és az átutalás feltételeként előírtakat megvizsgálja. Ezt követően az adóhatóság az átutalást abban az esetben teljesíti, ha ••a kedvezményezett célokhoz kapcsolódóan kiállított igazolásokat az adóelőleg- nyilatkozat benyújtásáig, az adóelőleg-kiegészítés, illetve az adó terhére történő felajánlások esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig, vagy az éves adóbevallás benyújtásáig kézhez kapja, és ••az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 ezer forintot, és ••az adózó a vonatkozó bevallását határidőben benyújtotta, és ••az adózó a vonatkozó bevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és ••az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlásával az adózó teljes adóévi felajánlásainak összege nem haladja meg a „80%-os korlátot”.
Látvány-csapatsport támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg (100 százalék) ••87,5 százalékának a nyilatkozat(ok)hoz csatolt igazolás(ok) szerinti o 99 százalékát a nyilatkozatban megjelölt kedvezményezett, o 1 százalékának 1/3-ad részét az EMMI, o 1 százalékának 2/3-ad részét az érintett országos sportági szakszövetség, ••12,5 százalékát a kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja részére átutalja. Az adóhatóság az előzőek szerinti átutalások megtörténtéről és azok összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezet(ek)et az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Amennyiben az átutalás bármely okból nem teljesíthető (pl. köztartozás miatt a felajánlás érvénytelen, vagy a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó bevallás késedelmesen került benyújtásra stb.), az ezzel kapcsolatos döntést kizárólag az érintett adózóval közli az adóhatóság.
Filmalkotás, illetve előadó-művészeti szervezet támogatása esetén az adóhatóság a felajánlott összeg egészét (100 százalékát) a nyilatkozat(ok)ban megjelölt kedvezményezett részére utalja át.
E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-Controlling XV. évfolyam, hetedik szám, 2015. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
9
