Tartalom 1 A hatékonyság szerepe a vállalati gazdálkodásban

E-Controlling

E-Controlling Szakmai folyóirat

XIV. évfolyam 11. szám | 2014. november

Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen várjuk.

Tartalom Tartalom 1 A hatékonyság szerepe a vállalati gazdálkodásban

Honlapunkról - http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le az excel alapú szerkeszthető segédleteket.

9 SZÁMVITEL 2015. évi várható változások

Az Ön felhasználóneve: econtrolling Az Ön jelszava: econ716

Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő

A kézirat lezárásának dátuma: 2014. október 25.

A hatékonyság szerepe a vállalati gazdálkodásban A hatékonyság mérése minden vállalkozás számára fontos, hiszen a tevékenységhez szükséges erőforrások beszerzése nem egyszerű feladat. A hatékonyság vizsgálatára több mutatószám használatos, amelyekből célszerű egynél többet kiválasztani a döntés meghozatalához. Minél több oldalról kerül megvilágításra a felhasznált erőforrások által generált termelési érték, annál árnyaltabb információt kapunk. A cikk összefoglalja mindazon mutatószámokat, amelyek alkalmasak a valós teljesítmény méréséhez. A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi az, hogy ••a gazdasági növekedés néhány fontos forrása korlátozottan áll rendelkezésre (pl. alapanyag);

E-Controlling Több, mint 10 éve a hatékonyság szolgálatában!

In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

1

••egyes erőforrások még nem állnak minden Képlete: Gh = H / E

vállalkozás rendelkezésére (jól képzett munkaerő, korszerű technológia); ••a versenyképes tevékenység minél kevesebb erőforrás felhasználásával történő előállítást követel meg.

Gh = gazdasági hatékonyság H = hozam (eredmény) E = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás)

A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonEmellett a külső piaci feltételek változásai miatt lítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy mea korábban már elért szint tartása is nehéz feladat lyik változat a gazdaságosabb (hatékonyabb). a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül. Mindezekből következik, hogy a mindenkori Amíg a jövedelmezőség csak pénzértékben mérelemző munkának fontos feladata vizsgálni a hető, addig a gazdaságosság mérésénél ezenkígazdasági hatékonyság színvonalának alakulását. vül naturális és vegyes mértékegységek is alkalEz azért is fontos, mert a számviteli beszámoló mazhatók. A jövedelmezőség számításakor az kiegészítő mellékletében és a hozzá tartozó üzle- árbevételt és a ráfordításokat folyó árakon kell ti jelentésben indokolt összefoglalóan értékelni a számításba venni. A gazdasági számítások során hatékonyság színvonalát és alakulását. alkalmazhatunk más árakat is, pl. a hozam mérésére változatlan árat, esetleg devizában kifejezve. A gazdasági tevékenység célja minden esetben valamilyen eredmény elérése, melyekhez valami- A hozam- vagy teljesítménymutatók az értélyen ráfordítások mindig szükségesek. Az ered- kesítést, a bruttó és az anyagmentes termemény és a ráfordítás viszonya határozza meg a te- lést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszintű vékenység gazdaságosságát. Javul a gazdagságos- tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik. ság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük A belföldi értékesítés nettó árbevétele a tényleges el vagy adott ráfordítással nagyobb eredmény- értékesítési áron, áfa nélkül számított árbevétel. hez jutunk. Innen származik a gazdaságosság Az értékesítés nettó árbevételét még csökkenteni fő elve: „a legkisebb ráfordítással a legnagyobb kell az egyéb ráfordítások között elszámolt foeredményt!” A termeléshez szükséges erőfor- gyasztási és jövedéki adóval is. rások esetenkénti szűkössége és a piaci verseny követelményei miatt az anyagi javak termelésének megfelelő ütemű növeléséhez rendszeresen csökkenteni kell az egységnyi termelésre eső erőforrás-szükségletet. Így érhetjük el, hogy az anyagi javak termelése gyorsabban növekedjék, mint erőforrásaink, vagy akkor is növekedjék, ha egyes erőforrásaink (munkaerő, föld) nem A kereskedelmi vállalkozások esetében az értébővülnek. kesítés nettó árbevétele mellett gyakran alkalA gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdasá- mazott hozamkategória az értékesítési forgalom, gosságát hivatott kifejezni. A hatékonyság ezért mely az értékesítés fogyasztói áron számított a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre (áfát tartalmazó) összege. jutó hozammal vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges erőforrások mennyi- A termelő tevékenységet folytató vállalkozás esetében a hozammutatók között kiemelt szerepet ségével mérhető. játszanak a termelési érték egyes mutatói. 2

Értékesítés nettó árbevétele - Eladott áruk beszerzési értéke - Közvetett szolgáltatások +/- Aktivált saját teljesítmények = Bruttó termelési érték - Anyagköltség - Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatások = Anyagmentes termelési érték - Értékcsökkenés = Nettó termelési érték

értékelni. Mindig több mutatószám együttes vizsgálata szükséges a hatékonyság reális megítéléséhez. Egy-egy mutatószám ugyanis csak egy adott erőforrás felhasználásának gazdaságosságát képes kifejezni. (Például a tárgyi eszközök felhasználásának hatékonysága, az alapanyagok felhasználásának hatékonysága, az élőmunka felhasználásának hatékonysága, stb.) Léteznek olyan mutatószámok, amelyek segítségével megkísérlik több ráfordítás felhasználásának a gazdaságosságát aggregálni, ezen mutatószámok megA bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidő- bízhatósága azonban megkérdőjelezhető. Ilyen szaki teljes hozamértékét jelenti. A nettó terme- lehet a komplex hatékonyság mutatója, amelyet lési érték megközelítőleg a vállalkozás nemze- a következőképpen írhatunk fel: ti jövedelemhez való hozzájárulását méri. Ez a Nettó termelési érték hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység Komplex hatékonyság = ( 0,15 Eszközérték + 1,8 Bérköltség) elemzésének egyik legfontosabb mutatója, mivel a vállalkozás által létrehozott új értéket számszeA vállalkozásnál keletkezett nettó pénzjövedelrűsíti. met számszerűsíti. Kiszámítása úgy történik, Az anyagmentes termelési érték a bruttó terme- hogy a vállalkozás mérleg szerinti eredményéhez lési értékből számítható, csökkentve azt az anyag hozzáadjuk a tárgyévi értékcsökkenési leírás érjellegű ráfordítások összegével. Mivel azonban a tékét. bruttó termelési érték már az anyag jellegű ráVállalkozási pénzjövedelem = fordítások összetevői közül eleve nem tartalmazadózás előtti vagy adózott eredmény + za az ELÁBÉ és az alvállalkozói teljesítmények értékcsökkenés értékét, így gyakorlatilag csak az anyagköltségek és az igénybe vett anyag jellegű ráfordítások voA hatékonysági mutatók nevezőjében szereplő nandók le. Az anyagmentes termelési érték számítása tehát: ráfordítás kategóriák közül az alábbiakat alkalmazzuk leggyakrabban: Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munka- ••összes termelési költség, jövedelemből és a vállalkozásnál realizált tiszta ••összes anyagköltség, ••éves bérköltség, jövedelemből tevődik össze.  ••a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma, ••összes eszközérték, Adózás előtti eredmény ••a termelésben lekötött készletek átlagos értéke, + Személyi jellegű ráfordítások ••a lekötött tárgyi eszközök átlagos értéke, stb., + Értékcsökkenési leírás ••exportértékesítési költségek. = Hozzáadott érték A hozzáadott érték a nemzetgazdasági számí- Az ismert adatokból képezhető, leggyakrabban tásokban alkalmazott mutatók közül a bruttó alkalmazott hatékonysági mutatók: hazai termék vállalkozásszintű megfelelője. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a hatékonyságot egyetlen mutatószám segítségével nem lehet 3

1. Élőmunka-hatékonyság / Bérhatékonyság Az élőmunka hatékonyságának mérőszámai azt kívánják megmutatni, hogy 1 fő alkalmazott milyen nagysági termelési értéket állít elő. A mutató emelkedése, minél nagyobb összege a hatékonyság növekedéséről árulkodik az elemző számára. Egy főre jutó bruttó termelési érték

Egy főre jutó anyagmentes termelési érték

Egy főre jutó nettó termelési érték

Egy főre jutó hozzáadott érték

* 100

Tárgyi eszközhatékonyság

Nettó termelési költség Tárgyi eszközök átlagos nettó értéke

* 100

Készlethatékonyság

Nettó termelési költség Készletek átlagos nettó értéke

* 100

Bruttó termelési érték Létszám Anyagmentes termelési érték Létszám Nettó termelési érték Létszám Hozzáadott érték Létszám

A bérhatékonyság mutató a vállalkozásnál felhasznált (kifizetett) bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki. A mutató értéke vállalkozások összehasonlítására is alkalmas. A mutatószám számszerűsítésénél az elemző döntésétől függően – a vetítési alapként a személyi jellegű ráfordítások és a bérköltség is szerepelhet. Bérhatékonyság 1.

Nettó termelési érték Bérköltség

Bérhatékonyság 2.

Nettó termelési érték Személyi jellegű ráfordítások

2. Eszközhatékonysági mutató A mutatók a lekötött tárgyi eszközök és forgóeszközök (illetve készletek) révén előállított új értékképződést fejezik ki szorzószám formájában. Alkalmasak dinamikus és vállalkozások összehasonlító elemzésére egyaránt. Dinamikus változásuk esetében különösen nagy jelentőséget kapnak a részmutatók, az állóeszköz-hatékonyság és a készlethatékonyság. 4

Nettó termelési költség Lekötött eszközök átlagos nettó értéke

Eszközhatékonyság

Az értékesítési árbevétellel számolva a készlethatékonyság mutatója a készletek forgási sebességéhez vezet át. A tárgyi eszközök és a készletek átlagos értékének meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen értékük meglehetősen gyakran változik az év során. Az átlagolás természetesen egyszerű számtani átlag számításával is elvégezhető, de a kapott érték csak közelítő jellegű lehet. A pontosabb átlagérték meghatározása céljából a kronologikus átlag számításának módszere javasolható ilyen esetekben. Az éves kronologikus átlag meghatározása a következőképpen történik: A január 1-jei nyitóállomány ½-e + a március 31-i záróállomány + a június 30-i záró állomány + a szeptember 30-i záró állomány + a december 31-i záró állomány ½-e, majd az így kapott összeget osztjuk néggyel. A kronologikus átlag számítása tehát egy speciálisan súlyozott számtani átlag számításának felel meg.

3. Termelési költségek

Fordított hatékonysági mutatóként értelmezhető a termelési költségek és a bruttó termelési érték hányadosa. A termelési költségek között kell figyelembe venni az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatásokat, az egyéb szolgáltatások költségeit, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás összegét. Termelési költségszint

Termelési költségek Bruttó termelési érték

* 100

4. Tőkehatékonyság

összesítő kimutatásokra (pl.: főkönyvi kivonat, költségösszesítő ív), míg a dinamikus elemzés a A hatékonysági mutatók közül kiemelkedő je- termelési, értékesítési tényezőket is figyelembe lentőségű a tőkehatékonysági mutató, illetve an- veszi az értékeléshez. nak változása. Bruttó termelési érték Az elemzés célja mindig az, hogy a költségválTőkehatékonyság Saját tőke tozásokat és az azokat előidéző tényezőket meghatározza. Ehhez az azonos tartalmú mutatószáTőkearányos vállalati Vállalkozási pénzjövedelem mokat viszonyítanunk kell vagy az előző időszak Saját tőke pénzjövedelem adatához, vagy a tervadatokhoz, vagy más vállalkozás adataihoz, esetleg országos és nemzetköA mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás ren- zi adatokhoz. Az elemzés során felhasználjuk a delkezésére álló saját tőke milyen teljesítményt statisztikai módszerek közül a viszonyszámszáképes elérni. A mutató a saját tőke forgási sebes- mítást, a korrelációszámítást, az indexszámítást, ségének is értelmezhető. a matematikai módszerek közül elsősorban a függvénykapcsolatokat.

A költségelemzés módszerei Az elemzés konkrét eljárásait, mutatószámait a vállalkozások sajátosságai, az elemzés szintje, valamint az elemzés célja határozza meg. A költségelemzés módszerei változnak aszerint, hogy ••egy adott időszak alatt felmerült és egy adott időpontban – a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban – kimutatott költségek vizsgálatával kívánjuk-e értékelni a gazdálkodási tevékenységünket (statikus elemzés), a belső szerkezet bemutatásával, időbeli összehasonlítással, vagy ••a volumenváltozások, a kapacitáskihasználások, a termékösszetétel-változásokkal összefüggésben vizsgáljuk a költségek változását, azaz dinamikus elemzést kívánunk-e végrehajtani, ••a termelés vagy az értékesítés költségeit vizsgáljuk-e, ••az összes költségre terjed ki az elemzés, vagy valamely kiemelt költségnemre, költséghelyen felmerült költségre, stb. A fenti céloknak megfelelő elemzés információforrásai is eltérnek egymástól. A statikus elemzés elsősorban a vállalkozás üzleti év végi beszámolóira támaszkodik, rövidebb időszak esetén az

Az eltéréseket meghatározhatjuk ún. abszolút eltérés, illetve ún. relatív eltérés formájában. Az abszolút különbözetek helyett mindig célszerűbb viszonyszámokat (százalékszámokat, együtthatókat, indexeket), illetve átlagokat számolni, mert az információtartalma kifejezőbb, jobban értelmezhető. Árváltozás esetén az elemzésünk adatait korrigálni kell, mert ennek elmaradása az összehasonlítást torzítja, a levont következtetések valótlan döntéseket eredményezhetnek. Ez elsősorban az időbeli összehasonlításoknál jelent problémát, mert a megváltozott feltételek (pl.: anyagárváltozás) mellett elért költségnagyság nem alkalmas ös�szehasonlításra. A költségelemzés során a vizuális megjelenítésre jól hasznosíthatók a grafikonok, a különböző diagramok (oszlop-, kör-, vonaldiagram stb.), melyek szemléletesen közvetítik az eredményeket az információt felhasználók felé. Az elemzés szorosan kapcsolódik az egyes költséggazdálkodási részlettervekhez, vagyis a költségnemek, a költséghelyek, valamint az adminisztratív és általános költségek tervéhez: a.) A költségnemek szerinti költségelemzés célja lehet annak megállapítása, hogy a vállalko5

zás hogyan hajtotta végre a költségcsökkenési ••A vállalkozás vezetőinek folyamatos „inforcélkitűzéseit, mennyiben volt pontos, reális a málásával” részt kell venni a végrehajtás folyaköltségek és a termelés előirányzata, hosszabb matában is. távon milyen tendencia érvényesül a költségI. Értékesítés nettó árbevétele 628 435 alakulásban stb. b.) A költséghelyenkénti költségelemzés célja an- 03. Saját termelésű készletek + 6 298 nak meghatározása, hogy az egyes költséghe- állományváltozása lyeken (divíziókban) globálisan és tevékeny- 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke + 2 411 + 8 709 ségi körönként betartották-e a költség- és tel- II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek 24 572 jesítmény-előirányzatokat, miként változott a 05. Anyagköltség 179 470 költségszerkezet, a költséghely gazdálkodása 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 57 232 és az anyagi érdekeltség milyen kapcsolatban 07. Egyéb szolgáltatások értéke 3 298 áll egymással stb. 08. Eladott áruk beszerzési értéke 114 204 c.) Az értékesítési- és az adminisztrációs irányítási 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások 3 276 költségek elemzése az indokolt költségtől való értéke 357 480 eltérés kimunkálására, a költségcsökkentési IV. Anyag jellegű ráfordítások 10. Bérköltség 62 120 intézkedések meghozatalára stb. irányulhat. A vállalati tervezés vagy a vállalati költségvetés elkészítéséhez figyelembe kell venni az alábbiakat: ••Csak a közös cél helyes kijelölésével érhetünk el közös tevékenységet, azaz várhatjuk el minden munkatárstól az adott cél érdekében való közös munkálkodást. ••A stratégia célok hajtóerejét pontosan kell ismerni ahhoz, hogy a követelmények ezekhez igazíthatók legyenek. Pl.: ha a piaci körülmények, a versenytársak nyomása, tehát alapvetően külső tényezők hatnak, akkor a gyors fejlesztés a cél, ha belső vállalati célok motiválnak, akkor a rugalmasságot kell szem előtt tartani. ••A terv egyben a mindennapi értékelés eszköze legyen, mely a menedzsment döntési kompetenciáit javíthatja. ••A kitűzött cél tudatosítása motivációt jelentsen a vezetésnek és a vállalkozás minden érdekeltjének. ••A tervben mindig elérhető célt kell megjelölni, mely a stratégiai célkitűzések mellett a taktikai lépéseket, a konkrét feladatokat is pontosan meghatározza. ••A kitűzött célokat, a tervet adott egységre, döntési szintre kell elkészíteni, mert csak így kapcsolható hozzá érdekeltség és felelősség. 6

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

7 593 21 017 90 730 44 283 32 640 136 583

A fenti adatok alapján vizsgáljuk meg a vállalat termelési költségeit!

Megoldás: Az első teendő a bruttó termelési érték kiszámítása, melyet a korábban bemutatott séma alapján végzünk el: Értékesítés nettó árbevétele – Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) – Közvetített szolgáltatások értéke ± Aktivált saját teljesítmények értéke = Bruttó termelési érték

1. 2. 3. 4.

628 435 – 114 204 – 3 276 + 8 709 519 664

Ezt követően meg kell határoznunk a tárgyévben felmerült termelési költségek összesített értékét: Anyagköltség + Igénybe vett szolgáltatások értéke + Egyéb szolgáltatások értéke + Személyi jellegű ráfordítások + Értékcsökkenési leírás = Összes termelési költség

1. 2. 3. 4. 5.

179 470 57 232 3 298 90 730 44 283 375 013

A két kiszámított értékből meghatározható a ••Az igénybe vett szolgáltatások esetében a bátermelési költségszint mutatója, ahol az összes zisban két tétel merült fel. Mindkét esetben a termelési költség a viszonyítandó adat, a bruttó költségjellemző a termelés volumene, és degtermelési érték pedig a viszonyítási alap: resszív költségről van szó. Az egyik esetében a bázis időszakban 25 000 E Ft merült fel és Termelési költségszint = 375 013 / 519 664 = a reagálási foka 0,4, a másik esetben pedig a 72,16% bázisban 15 000 E Ft merült fel, a reagálási foka 1,2. A mutató tanúsága szerint a vállalkozás tárgy- ••Az egyéb szolgáltatások tervezett összege 19 500 E Ft. évben a termelő tevékenységét 72,16%-os teljes költségszint mellett végezte. Érdemes ezen ••A bérköltség bázis időszaki összege 55 000 E Ft, a reagálási foka 0,70, költségjellemzője a túlmenően azt is megvizsgálni, hogy ez a költtermelés volumene. A tervezett bérfejlesztés + ségszint milyen mértékben volt köszönhető az 6%. A bérjárulék minkét időszakban 28,5%. anyag jellegű, a személyi jellegű, illetve az amortizációs költségeknek (költséghányad-mutatók): ••A személyi jellegű egyéb kifizetések bázis idő••Anyaghányad = (179 470 + 57 232 + 3 298) szaki összege 15 000 E Ft, a reagálási foka / 519 664 = 46,18% 0,25, költségjellemzője a termelés volumene. ••Bérhányad = 90 730 / 519 664 = 17,46% A személyi jellegű egyéb kifizetésekből bérjá••Amortizációs hányad = 44 283 / 519 664 = rulék köteles rész 55%. ••A terv szerinti értékcsökkenési leírás bázis 8,52% időszaki összege 75 000 E Ft. Az értékcsökkenés tekintetében 360 napos évvel és 30 napos A kapott számadatok szerint a termelési költséhónapokkal számoljon. A tervévben két akgek közül a bruttó termelési értékhez viszonyítva tiválás várható. Az egyik esetben április 30az anyag jellegű költségek képviselték a legnaán egy ingatlan aktiválása várható, melynek gyobb hányadot, ennél jelentősen alacsonyabb a bruttó értéke 125 000 E Ft, maradványértéke bér jellegű költségek hányada és az amortizációs 55 000 E Ft, az amortizációs, normája 3%. hányad. A költségtakarékosság elsődleges célA másik esetben szeptember l-jén egy termepontja tehát az anyagjellegű költségek lefaragása lőgép aktiválása várható 35 000 E Ft értéklehet. Ezt az állítást a megfelelő költségmegoszben, az amortizációs norma 15%. Ezenkívül lási mutatókkal is alátámaszthatjuk: Anyagjellegű (179 470 + 57 232 + 64,00% a tárgyévben két állománycsökkenés is várhaköltségek aránya 3 298) / 375 013 = tó: Az egyik esetben március l-jén termelőgép Személyi jellegű 90 730 / 375 013 = 24,19% értékesítésére kerül sor, melynek bruttó értéráfordítások aránya ke 42 000 E Ft, halmozott értékcsökkenése Értékcsökkenési 44 283 / 375 013 = 34 000 E Ft, az amortizációs norma 20%. A 11,81% leírás aránya másik esetben december l-jén egy számítógép Összesen: 100,00% selejtezését tervezik, melynek bruttó értéke 2 000 E Ft, halmozott értékcsökkenése 1 500 E Esettanulmány: Ft, az amortizációs norma 33%. Az ACM Zrt. költségeiről az alábbi adatok áll- ••Az eladott áruk beszerzési értékének tervezett összege 85 000 E Ft. nak rendelkezésre: ••Az anyagköltség bázisidőszaki összege 200 ••A Társaság bázisidőszaki termelési értéke 000 E Ft, a reagálási foka 0,70, költségjellem1  000 000 E Ft, a tervezett termelési érték zője a termelés volumene. A tervezett árváltofolyó áron 900 000 E Ft, bázisáron 1 100 000 zás mértéke + 5%. E Ft. 7

Feladat: A fenti információk felhasználásával állítsuk össze a Társaság költségnemenkénti költségtervét és határozzuk meg a tervezett eladási árindexet! Volumenindex meghatározása:

tervezett termelési érték bázis áron = bázisidőszaki termelési érték

1 100 000 E Ft 1 000 000 E Ft

= 110%

A költségnemenkénti költségterv összeállítása: Anyagköltség: ((200 000 E Ft * (1+

10% * 0,7 )) * 1,05 = 224 700 E Ft 100

Igénybe vett szolgáltatások költsége: · 25 000 * (1+

10% *0,4 100

) = 26 000 E Ft

· 15 000 * (1+

10% *1,2 100

) = 16 800 E Ft

Egyéb szolgáltatások költsége: Bérköltség: ((55 000 E Ft * (1+

19 500 E Ft

10% * 0,7 )) * 1,06 = 62 381 E Ft 100

Bérköltség társadalombiztosítási járuléka: 62 381 E Ft x 28,5% =

17 779 E Ft

Személyi jellegű egyéb kifizetések: (15 000 E Ft * (1+

10% * 0,25 ) = 15 375 E Ft 100

Személyi jellegű egyéb kifizetések társadalombiztosítási járuléka: 15 375 E Ft * 55% * 28,5% =

2 410 E Ft

Bérjárulékok összesen: 20 189 E Ft Terv szerinti értékcsökkenési leírás: Bázisidőszaki összeg: 75 000 E Ft Ingatlan aktiválása: (((125 000 – 55 000) * 3%) / 12) * 8:::

+ 1 400 E Ft

Gép aktiválása:

+ 1 750 E Ft

8

((35 000 * 15%) / 12) * 4 =

Értékesítés:

((42 000 * 20%) / 12) * 10 =

- 7 000 E Ft

Selejtezés:

((2 000 * 33%) / 12) * 1;::::

55 E Ft

Összes terv szerinti értékcsökkenés: Tervezett eladási árindex:

tervezett termelési érték folyó áron tervezett termelési érték bázisáron

Megnevezés

=

71 095 E Ft

900 000 E Ft 1 100 000 E Ft

= 81,82%

Érték ezer forintban

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások költsége Egyéb szolgáltatások költsége Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenési leírás KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN:

224 700 42 800 19 500 62 381 15 375 20 189 71 095 456 040

Tervezett eladási árindex:

81,82%

SZÁMVITEL 2015. évi várható változások A számviteli szabályokat érintő legfontosabb törvényjavaslatok egyrészt a 2014. március 15től hatályos, új Ptk.-hoz kapcsolódó módosítások, másrészt a használatból, tapasztalatból, jogértelmezésekből származó szövegpontosítások. A legfontosabb változások pontokba szedve a következők: ••Az értékesítéshez kapcsolódó szállítási és rakodási költségeket két részre kell osztani: belföldi és külföldi útszakaszra jutó díj a jelenlegi hatályos szabályozás szerint. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértéke, míg a belföldi útszakaszra jutó díj költségként került elszámolásra. A törvényjavaslat ezt a megkülönböztetést eltörölné, így egyrészt egyszerűsödik a számviteli elszámolás,

másrészt azonban a helyi iparűzési adóalap növekedhet emiatt. A hatályon kívül helyezett szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra sem kellene alkalmazni.  •• ••Az ellenőrzés megállapításai tekinteté-

ben a törvény egy általános megállapítást tesz, amely szerint az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Az új javaslat ezt pontosítja, amennyiben szerződések, megállapodások utólagos módosításai beszámolóval már lezárt üzleti évet, éveket érintenek, a számviteli elszámolásokra az ellenőrzés megállapításaira vonatkozó szabályok lennének 9

alkalmazandóak. Az új szabályt már a 2014ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni. ••A számviteli törvény jelenleg a Ptk.-ra hivat-

könyveiket, a számviteli törvényben forintban rögzített értékhatárok vizsgálatakor az MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamot kellene alkalmazniuk. Tehát most már egyértelmű szabály áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaság készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót az árbevétel és mérlegfőösszeg számításakor. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.

kozva adja meg a pénzügyi lízing fogalmát. 2015-től a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügyletet (ideértve azt is, ha az anyavállalat és a leányvállalat között jön létre) tekintené a számviteli törvény pénzügyi lízingnek. A Hpt. értelmezésében a pénzügyi lízing az a tevékenység, ••Az új Ptk. több esetben (speciális számviteli helyzetekben: pl.: átalakulás) hivatkozik a beamelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy számoló, közbenső mérleg szerinti saját tőkére. ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értéA számviteli törvény módosítása értelmében kű jogot a lízingbevevő határozott idejű hasza beszámolót, közbenső mérleget – eltérő nálatába adja oly módon, hogy a használatba rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapadással a lízingbevevő ját követő 6 hónapig lehetne figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, ••A törvény a tőketartalék meghatározásának b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, pontosításával egyértelművé tette, hogy tőkec) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartartalékba csak az alapítással, tőkeemetási és amortizációs költségeket is), léssel egyidejűleg, annak részeként lehet d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződéseszközöket, pénzeszközt juttatni a jegyzett ben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj tőke emelése mellett, amely a névértéke és teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részéjegyzési érték között keletkezik. nek, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot ••Ha tőkekövetelményeknek való megfelelés miatt pótlólagos tőkebefizetésre van szükség, szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogáés ez nem pénzben kerül teljesítésre, akkor a val, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó teljesítésre átadott eszközt – az eszközmozgásbirtokába. A felek a szerződésben kötik ki a sal párhuzamosan – az értékesítés szabályai lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így kevagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés letkezett követeléssel szemben az eredményszerinti árával azonos –, valamint kamatrétartalékot kell csökkenteni. szét és a törlesztésének ütemezését.

Mindez megkönnyíti a tartós bérlet és a pénz- ••Ha a korábbi pótlólagos tőkebefizetés visszafizetésre kerül, azonban ez nem pénzben törügyi lízing elhatárolását számviteli szempontból ténik, akkor a teljesítésre átadott eszközt – az is. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzeszközmozgással párhuzamosan – az értékeleti évről készített beszámolókra is lehetne alsítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, kalmazni. ••Meghatározásra kerülne, hogy azon társahogy az így keletkezett követeléssel szemben ságoknak, amelyek devizában vezetik a az lekötött tartalékot kell csökkenteni. 10

••Az év végi devizaértékelés esetében a törvény

pontosítja, hogy a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások, illetve kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásoknál is alkalmazni kell az előírt értékelési szabályokat.

••A számviteli törvény előírná, hogy az Áfa-tv.

szerinti üzletág-átruházáskor a kapott ellenértéknek az átadott eszközök-kötelezettségek piaci értéket meghaladó részét (amelyet a vevő egyébként üzleti vagy cégértékként mutathat ki könyveiben) az értékesítő félnél értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.

••Az Áfa-tv. szerinti pénz-visszatérítési akció

keretében kapott (járó) engedmény (áfával csökkentett összegét) egyéb bevételként, illetve a juttató félnél egyéb ráfordításként kellene elszámolni, és nem minősülne az ügylet végleges pénzeszköz átadásának. Az új szabályt már a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolókra is lehetne alkalmazni.

E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Controlling XIV. évfolyam, tizenegyedik szám, 2014. november Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.

11