Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon
Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009. december 3
1
A szociális meghatározók Social determinants {
"A szociális meghatározó tényezők az egyéneknek a társadalmi ranglétrán elfoglalt elhelyezkedésüknek, a hatalomhoz, az erőforrásokhoz való eltérő hozzáférésüknek felelnek meg. Bizonyított tény, hogy a betegségek terheinek jó részét, valamint az egészség-egyenlőtlenségek döntő többségét szociális tényezők okozzák.„
{
„Social determinants reflect people's different positions in the social "ladder" of status, power and resources. Evidence shows that most of the global burden of disease and the bulk of health inequalities are caused by social determinants.”
Source: WHO, 2005 http://www.who.int/social_determinants/resources/action_sd.pd f 2
Az egyenlőtlenség dimenziói {
{ { { { {
Jövedelemi z Gini, töréspontok….? z Szegénységi mutatók z Jövedelemösszetétel Foglalkoztatási Oktatási Egészségügyi Etnikai Területi 3
Gini együttható (2007) Romania Portugal Latvia Bulgaria Lithuania Greece United Estonia Poland Italy Spain Ireland EU27 Cyprus Germany Netherlands Luxembour Finland Austria Malta Hungary France Belgium Denmark Czech Slovakia Sweden Slovenia
31
26
0
5
10
15
20
25
30
35
40
% Forrás: EUROSTAT, 2007
4
A jövedelem egyenlőtlenség változása, 1985-2005
Forrás: Michael Förster: Egyenlőtlen növekedés? Új tények a jövedelem eloszlás és a szegénység elmúlt húsz évben bekövetkezett változásáról), 2009
5
Egyenlőtlen növekedés? - OECD {
A jövedelem egyenlőtlenség az OECD országok háromnegyedében növekedett az elmúlt 20 év során
{
A jövedelmi szegénység az országok kétharmadában növekedett
{
A jövedelemeloszlást gyakran a legfelső rétegek helyzetének változásai vezérelték: “a gazdagok gazdagodtak”
{
A szegénységi kockázat az idősektől a fiatalok felé tolódott el
Forrás: Michael Förster: Egyenlőtlen növekedés? Új tények a jövedelem eloszlás és a szegénység elmúlt húsz évben bekövetkezett változásáról), 2009
6
Néhány fontosabb, szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos jövedelmi típusú indikátor 2007
2008
Szegénységi arány háztartások szerint gyermektelen háztartások
8
8
16
16
6
5
46
48
8
7
nem dolgozik: egyéb inaktív
23
24
Relatív szegénységi rés
20
17
gyermekes háztartások Szegénységi arány gazdasági aktivitás szerint dolgozik nem dolgozik: munkanélküli nem dolgozik: nyugdíjas
Forrás: Statisztikai tükör 2009/142 Laekeni indikátorok, 2008 (A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására 7 szolgáló jelzőszámok) KSH
Az egyes társadalmi jövedelmek és az összes háztartási jövedelem kumulált megoszlása, a háztartások ekvivalens jövedelmei alapján definiált jövedelmi ötödökben, 2007 (%)
1
2
3
4
5
Összesen
22,4
23,2
23,1
20,3
100,0
10,5
13,7
16,3
100,0
Nyugdíjak 11,1
Munkanélküli járadék 41,9
17,5
Anyasági támogatások 30,9
20,9
17,5
18,7
12,0
100,0
39,7
22,0
16,9
9,5
12,0
100,0
19,7
19,6
16,1
9,1
100,0
Segélyek Családi pótlék 35,4
Forrás: TÁRKI MONITOR 2007
8
A jövedelmek aránya különböző jövedelmi csoportokban Az egy főre jutó éves bruttó és nettó jövedelem összege és a jövedelmek források szerinti összetétele tizedenként és ötödönként 2004-ben 1
2
2
tized
3
4
ötöd
9
10
Összese n
tized
Munkajövedelem
39,3
58,3
64,7
63,9
69,1
79,1
88,3
73,5
Társdalmi jövedelem
59,1
40,3
34,1
35,3
30,2
19,7
9,2
25,2
Egyéb jövedelem
1,6
1,4
1,2
0,8
0,7
1,1
2,5
1,4
Bruttó jövedelem
100
100
100
100
100
100
100
100
Nettó jövedelem
93
88,8
85,4
83,8
79,9
74,1
68,3
77,7
Forrás: A 2005. évi lakossági jövedelemfelvétel összefoglaló adatai, KSH 2005:11
9
A különböző bevételek nagysága régiók szerint
FORRÁS: A FOGLALKOZTATÁSI, JÖVEDELMI ÉS FOGYASZTÁSI JELLEMZŐK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, KSH, 2008 10
A teljes népesség születéskor várható élettartama kistérségenként, 2005
Forrás: Csite András – Németh Nándor, 2007
11
Csecsemőhalálozás
%
Infant mortality, Deaths per 1 000 live births (2007) Turkey Mexico Slovak Republic Poland Hungary United Kingdom New Zealand Australia Netherlands Denmark Belgium Switzerland Germany Spain Italy Austria Greece Portugal Norway Ireland Czech Republic Finland Japan Sweden Iceland Luxembourg 0,0 Forrás: OECD Health Data, 2009
5,0
10,0
15,0
20,0 12
Csecsemőhalandóság kistérségi megoszlása - 2007
Forrás: http://eroforrasterkep.hu/index.php?modul=lekerdezesek&func=map&func2=mutatok
13
A csecsemőhalálozás az anya iskolai végzettsége szerint az országos átlag százalékában
„1970 és 2000 között az országos átlaghoz képest romlott a helyzet nem csak a csökkenő népességű 8 osztályt végzők körében, hanem a középső csoportnál is. Jelentős javulás csak a felsőfokú végzettségűeknél van.” (Ferge, 2005) Forrás: Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek, 2005 (Forrás: Bondár Éva, 2000, )
14
Foglalkoztatás – Munkanélküliség (a 15-74 évesek körében) 60 50
53,7 43,7
44,8
45,1
54,9
55,9 50,3
47,9
40 30 20
13,4
12
10 0
10,3
ÉszakÉszak-Alföld Dél-Dunántúl Magyarország
8,7
Dél-Alföld
Munkanélküliségi ráta - 2008 (%) Forrás: KSH, Stadat rendszer, 2009
5,8
4,9
KözépDunántúl
NyugatDunántúl
4,6 KözépMagyarország
7,8
Ország összesen
Foglalkoztatási arány - 2008 (%) 15
Munkanélküliségi ráta kistérségi megoszlása - 2007
Forrás: http://eroforrasterkep.hu/index.php?modul=lekerdezesek&func=map&func2=mutatok
16
Foglalkoztatás és iskolázottság Foglalkoztatási arányok nemzetközi összehasonlításban, 2006, %
Férfiak Nők alsó-középfok – felső -középfok – felsőfok 25-64 évesek. Forrás: OECD, 2008
• Diplomások és érettségizettek: hasonló arányok • A probléma: alacsony iskolázottságúak • Ráadásul az alacsony iskolázottságúak aránya magasabb, mint Nyugat-Európában
17
Oktatási egyenlőtlenségek {
Az alacsonyan iskolázottak aránya magas, foglalkoztatottsági szintje alacsony.
{
„Magyarország foglalkozási lemaradásának zöme abból adódik, hogy bajok vannak az alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatásával: az EU átlagához képest túl sokan vannak, és rosszabbul is foglalkoztathatók.”
„Az évről évre újratermelődő 20 százalékos iskolázatlan tömeget a középfokú oktatás már csak úgy lenne képes felszívni, ha az alapfokú oktatás minõségileg megújulna, és a szegény néprétegek gyermekei számára is képes lenne minõségi szolgáltatásokat nyújtani.” 18 (Kertesi-Varga, 2005)
{
Lemorzsolódás {
{
A szakiskolákban az átlagosnál sokkal magasabb (közel 30 százalékos) a tanulók lemorzsolódása, és a belépő hátrányos helyzetű tanulók közel felének nem sikerül szakmai képesítést szereznie. A lemorzsolódást vizsgáló kutatási eredmények (LISKÓ, 2002, 2003) szerint a hátrányos helyzetű tanulóknak (az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinek, azoknak a tanulóknak, akinek mindkét vagy legalább egyik szülőjük inaktív, és a roma tanulóknak) az átlagnál is sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy kimaradjanak az iskolából.
(Liskó, 2008)
19
A lemorzsolódók százalékaránya iskolatípusonként 1990/1991–1998/1999 Forrás: OM Oktatásstatisztikai tájékoztatók 1990/1991–1999/2000.
Forrás: Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításért, 2008
20
A 10. évfolyamra járók és kimaradók megoszlása a szülők munkaerő-piaci státusa szerint (százalék) Forrás: LISKÓ (2003)
Forrás: Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításért, 2008
21
Az 1993 végén, illetve a 2003 elején 16-17 éves (a romák esetében: 17-18 éves) korosztály továbbtanulási arányszámai
{ {
Megjegyzés: A továbbtanulók közé azokat számították a szerzők, akik az adott korosztályból vagy az adott iskolatípusban tanultak, vagy már elvégezték azt. A továbbtanulási arányokat a számok az addigi lemorzsolódás mértékével alulbecsülik. Forrás: 1993., illetve 2003. évi roma adatok: 1993/94. évi és 2003. évi romafelvétel. 1993. évi és 2003. évi Magyarország összesen adatok: KSH munkaer-felvétel, adott év 4. negyedévi hullám. (saját számítások egyéni adatokból)
Forrás: Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek, 2005
22
Növekvő egyenlőtlenségek magyarázó tényezői Magyarországon
{
A piaci jövedelmek(bruttó munkajövedelem, megtakarítás és tőkejövedelem) növekvő egyenlőtlensége magyarázza a növekvő egyenlőtlenségeket.
{
A foglalkoztatás általános növekedése mellett az alacsony iskolázottak között továbbra is megmaradt a háztartási szintű foglalkoztatáshiány.
{
A háztartásszerkezet változásai: csökkenő háztartásméret, egyedülélők és egyszülős háztartások számának növekedése.
23
Főbb problémák (1) {
Magyarországon különösen az iskolai végzettség tekintetében valamint területileg lehet különbségeket találni a várható élettartamot tekintve
{
Csecsemőhalandóság
{
Alacsony születési súly: szignifikáns összefüggés van az életszínvonal és az alacsony születési súly között
24
Főbb problémák (2) {
{
{
A nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezők között ugrásszerűen nőttek a betegségkockázatok. A romák átlagosnál rosszabb egészség-esélyeit is nagyrészt iskolai, jövedelmi, deprivációs hátrányaik okozzák. Erős kapcsolat van a tartós munkanélküliség és a betegségkockázatok között.
25