Tájékoztató a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív Program
Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról
1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (továbbiakban: Alap) program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása oly módon, hogy pótlólagos forrást biztosít a növekedést megalapozó struktúraváltáshoz, technológiai fejlesztésekhez és az üzleti tevékenység bővítéséhez. A program keretében a versenyképes vállalkozások tőke és kölcsön formájában forráshoz jutnak. Az Alap tőkebefektetése alkalmas arra, hogy a vállalkozások piaci helyzetének megerősítésén keresztül elősegítse az érintett régiókban a munkahelyek megőrzését. A tőkebefektetés más pénzügyi konstrukciókkal nem helyettesíthető módon nyújt segítséget a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődési pályára állásához. Eltérően más, kockázati tőke típusú befektetéstől, jelen programot a hagyományos ágazatokban működő, nem feltétlenül innovatív vállalkozások is igénybe vehetik. Az Alap támogatási forrását 85% az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 15% a magyar költségvetés társfinanszírozásban biztosítja.
2. Az Alap működési területe és ideje Az Alap – Magyarország egész területén - mind a hét régióban hajt végre tőkebefektetést. Az Alap 2015. december 31-ig hozhat befektetési döntéseket.
3. Az Alap mérete Az Alap jegyzett tőkéje 14.000.000.000 Ft. Minden régió esetében 2-2 milliárd forint nagyságrendű befektethető tőke áll rendelkezésre, az adott régióban működő vállalkozások részére.
4. A tőkebefektetés korlátai a) A befektetés célvállalatának az Európai Bizottság 800/2008/EK rendeletének I. számú melléklete szerinti, Magyarországon székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban KKV) kell lennie, amely részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működik; b) az adott KKV (illetve jogelődje) a cégjegyzéki/nyilvántartási adatok alapján – a befektetési döntéshez képest – legalább 2 (kettő) naptári éven túl került megalapításra/nyilvántartásba vételre, kivéve az induló vállalkozások számára nyújtott támogatás esetén, ahol a vállalkozás bejegyzésére nincsen időbeli korlát; c) Kockázati tőke jogcímen adott támogatás esetén az adott KKV (illetve jogelődje) a befektetési ügyletet megelőző 12 hónap során átlagosan legalább 25 főt alkalmazott közvetlen vagy közvetett módon és ezt a befektetési időszak ideje alatt fenntartja vagy bővíti a foglalkoztatottságot. Elfogadható azon vállalkozás jelentkezése is, amely vállalja, hogy a fent említett foglalkoztatási szintet az első befektetési ügyletet követő két éven belül eléri és fenntartja azt a befektetési időszak alatt. Ez alól kivétel az induló vállalkozások számára nyújtott támogatás, ahol a foglalkoztatottak számára nincsen korlát. 2
d) Csekély összegű (ún. „de minimis”) jogcímen adott támogatás esetén az adott KKV (illetve jogelődje) a tőkebefektetési programra való jelentkezését megelőző 12 hónap átlagában legalább 5 főt alkalmazott közvetlen vagy közvetett módon és ezt a létszámot a tőkebefektetés ideje alatt megtartja. Elfogadható azon vállalkozás jelentkezése is, amely vállalja, hogy a tőkebefektetést követő két üzleti évben ezt a létszámot eléri és a tőkebefektetés ideje alatt megtartja. Közvetett foglalkoztatottnak számít a KKV kapcsolt vállalkozása által alkalmazott munkavállaló, továbbá a KKV azon beszállítói partnere által alkalmazott munkavállaló, amely partner utolsó éves nettó árbevételének legalább 25%-a a tőkeprogramban részt vevő vállalkozástól származik. e) Az Alap nem fektet be olyan KKV-ba: • • • •
• • •
•
• • • •
• • •
amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint a befektetési döntés időpontjában nem minősül köztartozásmentes adózónak; amely a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban; amely csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll; azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet részére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése alapján nem minősül átlátható szervezetnek; amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy valótlan, hamis adatot szolgáltatott; amellyel szemben a bíróság büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el; amelyben az Alapkezelő vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, könyvvizsgálója, tulajdonosa, illetve a tulajdonos vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálója, a Finanszírozó Szervezet és/vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökségek vezető beosztású munkavállalói, valamint mindezen személyek közeli hozzátartozói közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek, illetve a befektetési döntést megelőző 2 (két) naptári éven belül közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeztek; amely a Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 30/2012. (VI.8.) NFM rendelet szerint nem támogatható vállalkozás; amely az 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5, 2006.12.28.) alapján nem részesülhet támogatásban; amely a megelőző 3 évben állami tőkejuttatásban részesült; nem felel meg az Áht. 50. § (19) bekezdés a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének; amely az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerinti munkáltatónak minősül; amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; amely nem rendelkezik a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges jogerős engedélyekkel; amelynek a jóváhagyott, utolsó éves (teljes üzleti év) beszámoló vagy SZJA/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint
3
• •
50%-át mezőgazdasági tevékenység (2008-as TEÁOR szám: 01.11-03.22; 2003-as TEÁOR szám: 01.11-05.02) teszi ki; amelynél cél a kereskedelmi (beleértve saját termék kereskedelmét is) tevékenység célját szolgáló fejlesztés (TEÁOR’08 45-47, kivéve TEÁOR 45.20); amelynek tevékenysége nemi, faji vagy etnikai származáson, valláson, vallásos vagy politikai meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tartalmazó, vagy közízlést sértő tevékenység.
f) Kizárt felhasználási célok Az Alap által végrehajtott tőkeemelés a Kedvezményezett által nem használható fel az alábbi célokra: (a) meglévő gazdasági társaságban történő részesedés vásárlás; (b) hitelintézettel és más üzletszerű finanszírozással foglalkozó intézménnyel szemben fennálló kötelezettség teljesítése, illetve az Országos Mikrohitel Alapból folyósított hitel törlesztése; (c) kereskedelmi (azaz ingatlan-értékesítési) célú ingatlanfejlesztési tevékenység finanszírozása; (d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1. számú mellékletében (Annex I.) szereplő termék előállításának finanszírozás
5. Támogatás formája Kockázati tőkebefektetés és a befektetéshez kapcsolódó kölcsön.
6. Támogatás jogcíme 1. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5, 2006.12.28.) alapján csekély összegű támogatás (a továbbiakban úgyis, mint de minimis támogatás). 2. A Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 30/2012. (VI.8.) NFM rendelet 3.§ 35. pontja alapján a kis- és középvállalkozások részére kockázati tőkebefektetés nyújtása. 3. A kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján a 800/2008 EK bizottsági rendelet elvei szerinti kockázati tőketámogatás.
7. Támogatás pénzügyi feltételei Az Alap csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatás jogcímen minimálisan 100.000 EUR, maximálisan 200.000 EUR értékű tőkebefektetéseket hajt végre. Kivételes esetben a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75.000 EUR-nál nem kisebb befektetés is végrehajtható. Az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfelei részére. Az adott Kedvezményezettnek nyújtott pénzkölcsön összege csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatás jogcím esetén nem haladhatja meg az adott KKV-ba az Alap által befektetett tőke összegének 200%át. 4
A csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatás jogcímen KKV részére nyújtott tőkebefektetés és a tagi kölcsön együttes támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t, a közúti szállítási ágazatban a 100.000 EUR-nak megfelelő forint összeget. Bármely három pénzügyi év időszakában a KKV részére odaítélt de minimis támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurót. Az Alap kockázati tőke jogcímen minimálisan 100.000 EUR, maximálisan 750.000 EUR értékű tőkebefektetéseket hajt végre. Kivételes esetben a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75.000 EUR-nál nem kisebb befektetés is végrehajtható. Az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfelei részére. Az adott Kedvezményezettnek nyújtott pénzkölcsön összege kockázati tőke jogcím esetén nem haladhatja meg az adott KKV-ba az Alap által befektetett tőke összegének 25%-át. Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerint, amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (2006/C 194/02) alapján részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, az adott vállalkozásnak megítélt bármely állami támogatás intenzitását vagy a támogatási program szerinti maximális összegét 20 százalékkal csökkenteni kell a kockázatitőke-befektetés első három évében és legfeljebb a kapott tőke összegének erejéig. Az Alap a két jogcímen négy konstrukciót kínál: 1. 2. 3. 4.
Csekély összegű tőkebefektetés Egyedi társbefektetés Keretszerződésen alapuló társbefektetés Induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés
A konstrukciók részletes leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
8. Minimális, illetve maximális részesedésszerzés és kilépés (exit) A részesedésszerzés konkrét mértékének meghatározása egyedi megállapodás alapján történik, amelyet a célvállalat tulajdonosainak érdeke, a vállalkozás jellemzői, valamint az adott piaci környezet befolyásolnak. A kockázati tőke jogcímen történő befektetés esetében az Alap mindig kisebbségi tulajdonrészt szerez. A befektetés futamidejét a befektetés célvállalata (annak tulajdonosai) és az Alapot kezelő szervezet megállapodása határozza meg. Ennek időtartama jellemzően 3-5 év, de legkésőbb 7 év után lép ki az Alapkezelő. A részesedés mindig ideiglenes. A részesedés megszerzését követően az Alap pénzügyi befektetőként működik, azaz döntésekben való részvétele elsősorban az Alap által adott tőke (és kölcsön) célkitűzéseknek megfelelő felhasználásának ellenőrzésére, illetve a tervezett kilépés feltételeinek biztosítására korlátozódik. A befektetés tervezett lejártát követően az Alap részesedését értékesíti. A tulajdonrész eladásánál elsőbbséget élvez a céltársaság, illetve annak tulajdonosi (befektetői) köre. Amennyiben a kilépésre e körben nem nyílik mód, akkor az Alap mérlegeli tulajdonrésze külső szakmai és/vagy pénzügyi befektetőnek történő eladását, a célvállalat eredeti tulajdonosaival együttes előnyök realizálása érdekében. 5
9. Döntéshozatal A tőkebefektetések döntéshozatali rendje négylépcsős: előválogatásra és végleges üzleti döntésre épül. Az előválogatás során a vállalkozástól beérkezett mérlegadatok, piaci információk, létszám, tulajdonosi struktúra, a vállalkozás tevékenysége, illetve a vázolt üzleti terv realitása és az Alap céljaival való összhangja kerül vizsgálatra. Ennek célja a tőkebefektetési programban való részvétel lehetőségének azonosítása. Az előválogatás után kerül sor a részletes értékelésre, ahol az Alapot kezelő szervezet a vállalkozás jelenlegi és jövőbeni pénzügyi adatait, tevékenységét, eredményességét és a felmerülő kockázatokat elemzi, egyidejűen meghatározza a befektetés végrehajtásának kereteit. A döntéshozatali eljárás során az Alapkezelő előterjesztést küld a Befektetési Bizottság elé, amely támogatja a tőkebefektetést, vagy elutasítja azt. A befektetési döntést a Befektetési Bizottság javaslata alapján az Alapkezelő Igazgatósága hozza meg, amennyiben a külső szakértők által elvégzett jogi és pénzügyi (kivételes esetben szakmai) átvilágítás nem tár fel a befektetés meghiúsulását okozó problémát. A Befektetési Bizottság elutasító javaslata esetén az Igazgatóság támogató döntést nem hozhat, azonban nem köteles minden, a Befektetési Bizottság által támogatott befektetést jóváhagyni. A befektetési döntések meghozatala az üzleti terv komplex elemzésén, a várható kockázatok és az elérhető társadalmi-gazdasági és fejlesztéspolitikai hasznok együttes értékelésén alapul.
10. További információ: További információ az Alapkezelőnél (www.szta.hu), illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (www.nfu.hu), az Új Széchenyi Terv (www.ujszechenyiterv.gov.hu) és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek honlapján érhető el. Alapkezelő: Székhely: Társaság vezetője: Honlap: Kapcsolattartó: E-mail:
Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 1077 Budapest, Wesselényi u. 28. Dr. Csuhaj-V. Imre, elnök-vezérigazgató www.szta.hu Török József üzletfejlesztési szakterületi vezető
[email protected]
11.Mellékletek 1. sz. melléklet: Összefoglaló terméktájékoztató 2. sz. melléklet: Jelentkezési adatlap (www.szta.hu oldalról letölthető) 3. sz. mellékelt: Nyilatkozat
6
1. sz. melléklet Összefoglaló terméktájékoztató
Csekély összegű tőkebefektetés
Befektetés minimális összege (EUR) Befektetés maximális összege (EUR) Kapcsolódó tagi kölcsön maximuma a befektetés arányában Elvárt magánforrás nagysága Alapítás éve Célvállalkozás maximális éves árbevétele Életciklus Befektetés (támogatás) jogcíme Befektetés formája Befektetés maximális futamideje Elvárt éves hozam Tagi kölcsön kamata Fedezetek köre Kilépés módja Célcsoport
Privát tőke részére nyújtott ösztönzők Elvárt foglalkoztatottak száma Kizárt vállalkozás, amely
Egyedi társbefektetés
Keretszerződésen alapuló társbefektetés
Induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés
75.000 200.000
750.000
750.000
750.000
200%
25%
25%
25%
10% külső partner 30% + 20% saját forrás Legalább a tőkebefektetési döntést megelőzően 2 évvel 0
6.000.000 EUR
6.000.000 EUR
6.000.000 EUR
Induló és növekedési szakasz Kockázati Kockázati De minimis tőkejuttatás tőkejuttatás jegyzett tőke emelése és ázsiós tőkeemelés 7 év
7 év
7 év
0 Nincs korlát nem releváns Magvető Kockázati tőkejuttatás 7 év
legalább 12%
legalább 12% legalább 12% legalább 12% Egyedi elbírálás szerint. Az SZTA tőkebefektetőként működik, fedezet bevonására tőkejuttatás esetén nincs szükség. Főszabályként egy összegű kivásárlás. Egyedileg lehetőség van osztalékfizetésre és többlépcsős kivásárlásra is. Olyan növekedési potenciállal rendelkező kkv-k, amelyek magvető, induló vagy növekedési szakaszban vannak, és amelyek a termelő és szolgáltató szektorban működnek, tevékenységükben fontos szerepet játszik a folyamatos fejlesztés, innováció és a középtávon képesek eredményesen gazdálkodni. Az SZTA a privát tőkebefektető részére mind a hozamban, mind a veszteség megosztásban kedvezményt nyújt. 5
• • • • •
25
25
0
jóváhagyott, utolsó éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevételének több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenységből származik; nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül; kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytat; célja a kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés; hajógyártásban, szénbányászatban, acélgyártásban működik.
1. Csekély összegű tőkebefektetés A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (továbbiakban: SZTA) 2011 júniusában kezdte meg csekély összegű (ún. de minimis) támogatás jogcímen a tőkebefektetési tevékenységét. Az Alap privát tőke hozzájárulása nélkül fektet be maximum 200.000 EUR-nak megfelelő forintösszegig, amelyhez maximálisan a befektetett tőke kétszeresére rúgó tagi kölcsön kapcsolódhat. Az Alap a tőkéért cserébe jellemzően kisebbségi tulajdonrészt szerez, amely tulajdonrész korábbi tulajdonosok általi kivásárlási lehetősége a befektetési szerződés megkötésekor rögzítésre kerül. Az Alap a vállalkozás operatív irányításában nem vesz részt, feladata a tevékenységek monitorozására terjed ki.
2. Egyedi társbefektetés privát részvétellel Az SZTA társbefektetői szerepvállalása és feltételei nyilvánosan meghirdetésre kerülnek. Privát befektetők (cégek vagy magánszemélyek) jelentkezhetnek egy befektetési célvállalattal együttesen azzal a céllal, hogy a privát befektető az SZTA-val közösen hajtana végre invesztíciót, a megismerhető feltételrendszer keretein belül. Alapvető elvárás, hogy a privát befektető az SZTA-val egyidejűleg fektessen be a célvállalatba tőkeemelés formájában. Az SZTA a co-investment keretében pénzügyi befektető, amely egy adott együttműködési szerződésrendszer keretein belül tevékenykedik. Az SZTA tőkerészvétele mindig átmeneti időre szól, és kilépése nem történhet meg később, mint a privát befektető exitje. A co-investment tőkebefektetési ügylet értékelése az üzleti terv elemzésén alapul. Az SZTA elvárása, hogy az együttes tőkebefektetésen belül a független privát tőkebefektetői részvétel elérje a 10%-ot, a vállalkozás vagy tulajdonosai által nyújtott tőkeemelés pedig további 20%-ot. Az SZTA ebben a formában a teljes tőkebefektetés maximum 70%-át biztosíthatja. Az SZTA a tőkepiac privát szereplőinek ösztönzése érdekében a privát szereplő részére veszteségmérséklést és saját magára nézve hozamkorlátozást határoz meg az alábbiak szerint. Veszteség átvállalás („first loss”): befektetés 10%-áig történő veszteséget az SZTA magára vállalja, maximálisan az általa befektetett tőke 15%-a erejéig. Hozamkorlátozás: amíg a kiszállásánál számolt hozam az EU által Magyarországra meghatározott referenciakamat + 400 bázispontot (elvárt hozam) nem haladja meg, addig a befektetők pro rata elven részesülnek a hozamból. Az elvárt hozam feletti részből a magánbefektető 70%-ban, az SZTA 30%-ban részesedik. Amennyiben a realizált hozam meghaladja az elvárt hozam + 300 bázispontot, úgy az e feletti részből a magánbefektető 85%-ban, az SZTA 15%-ban részesedik.
3. Privát társbefektetővel keretszerződés alapján megvalósuló tőkebefektetés Az SZTA nyilvánosan meghirdeti annak lehetőségét, hogy privát kockázati tőkealappal vagy intézményi befektetővel közösen kíván co-investment tranzakciókat végrehajtani. Az SZTA és a privát tőkealap együttműködésének kereteit term sheet rögzíti, amely tartalmazza a két alap együttműködésének célját, a tervezett befektetések nagyságrendjét, a megszerzett részesedések arányát, az elvárt hozamokat, a közös befektetés eredményeként megvalósuló együttes tulajdonlás együttműködési szabályait, a monitoring és vagyonkezelés rendszerét, továbbá a kölcsönösen elfogadott exit stratégiákat. 8
A co-investment lényege minden esetben a privát döntéshozatal, azaz az SZTA lehetőségeinek ismeretében a privát befektető átvilágítja a célvállalatot, részletesen elemzi és feldolgozza az üzleti tervet, kidolgozza a közös befektetés keretrendszerét és dönt a tranzakció végrehajtásáról. Ezt követően felajánlja a társbefektetői együttműködést az SZTA részére. Az SZTA döntése a társulás vagy az ügylet elutasítása. Ez utóbbi akkor történik meg, ha az ügylet valamilyen módon ütközik az SZTA alapvető befektetési előírásaival, illetve annak az SZTA által nem vállalható kockázata valószínűsíthető. A privát befektető az SZTA negatív állásfoglalása esetén is végrehajthatja a tranzakciót. Az SZTA elvárása, hogy az együttes tőkebefektetésen belül a független privát tőkebefektetői részvétel elérje a 30%-ot. Az SZTA a tőkepiac privát szereplőinek ösztönzése érdekében a privát szereplő részére veszteségmérséklést és saját magára nézve hozamkorlátozást határoz meg az alábbiak szerint. Veszteség átvállalás („first loss”): befektetés 10%-áig történő veszteséget az SZTA magára vállalja, maximálisan az általa befektetett tőke 15%-a erejéig. Hozamkorlátozás: amíg a kiszállásánál számolt hozam az EU által Magyarországra meghatározott referenciakamat + 400 bázispontot (elvárt hozam) nem haladja meg, addig a befektetők pro rata elven részesülnek a hozamból. Az elvárt hozam feletti részből a magánbefektető 70%-ban, az SZTA 30%-ban részesedik. Amennyiben a realizált hozam meghaladja az elvárt hozam + 300 bázispontot, úgy az e feletti részből a magánbefektető 85%-ban, az SZTA 15%-ban részesedik.
4. Induló kisvállalkozások kezdeti finanszírozása Az SZTA-nak lehetősége van arra, hogy olyan, magvető fázisban lévő vállalkozásokat finanszírozzon társbefektető bevonása nélkül, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen termék esetében jellemzően nem a klasszikus seed vagy start-up fázis finanszírozása történik, hanem az olyan, általában kiválással vagy jogutódlással indult vállalkozásoké, ahol a korábbi sikeres vállalkozás új tevékenység beindítását önálló jogi személyiségű társaságban látja megvalósíthatónak. Az SZTA ezen befektetési lehetőségeit kötelezően meghirdeti saját, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület honlapján, 15 napos határidővel. Amennyiben a meghirdetésre a megadott határidőn belül privát befektetői szándék érkezik, úgy az SZTA a privát befektetővel együtt hajtja végre a tőkeemelést. A privát befektetővel az SZTA főszabályként a pari passu elve alapján működik együtt, azaz a hozamfeltételek és a kiszállás módja a privát befektetővel közös elképzelés alapján történik.
9
2. sz. melléklet
JELENTKEZÉSI ADATLAP
Jelen adatlap kitöltésének célja, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. munkatársai a legfontosabb információk alapján tudják javasolni a továbblépés lehetőségét és felkészülni egy esetleges személyes találkozóra.
10
1. A vállalkozás legfontosabb adatai Vállalkozás teljes neve: Adószám: Cégbírósági bejegyzés száma: Alapítás időpontja A vállalkozás székhelye: A vállalkozás postacíme: A vállalkozás további telephelyei: A forrásfelhasználás régiója: A vállalkozás hivatalos képviselője Név: Beosztás: Telefon: E-mail: Kapcsolattartó személy adatai Név: Beosztás: Telefon: E-mail: Gazdasági adatok tárgyév-3 tárgyév-2 tárgyév-1
E Ft-ban tárgyév aktuális
Értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés árbevétele Egyéb bevételek Üzemi tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Mérleg szerinti eredmény Befektetett eszközök Tárgyi eszköz érték Értékcsökkenési leírás Forgóeszközök Összes eszköz Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú (éven túli) lejáratú kötelezettségek Rövid (éven belüli) lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Átlagos állományi létszám (fő) Jelenlegi általános statisztikai állományi létszám (fő) (az előző 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szerepelő teljes munkaidős létszám számtani átlaga, törtszám esetén lefelé kerekítve)
11
2. Tulajdonviszonyok A vállalkozás tulajdonosai Tulajdoni hányad (%)
Tulajdonos
Származási ország
A vállalkozás kapcsolt és partner vállalkozásainak struktúrája (Kérjük felsorolni mindazon vállalkozások adatait, melyek a pályázó tulajdonosai, illetve amelyekben a pályázó tulajdoni részesedéssel rendelkezik a legutolsó éves beszámolójuk alapján.)
Megnevezés
Származási ország
Adószám
Tulajdoni hányad (%)
Éves nettó árbevétel, vagy összes bevétel (E Ft)
Mérlegfőösszeg (E Ft)
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
3. Tevékenység Fő tevékenységi köre (TEÁOR száma) a társasági szerződés alapján Tevékenység megnevezése
TEÁOR szám
Árbevételben betöltött arány (%)
4. A vállalkozás tevékenységének rövid ismertetése 4.1. Vállalkozás tevékenységének és legfontosabb termékeinek bemutatása Legfontosabb termék, illetve szolgáltatás csoportok értékesítése Termék, illetve szolgáltatás megnevezése
tárgyév-2 volumen Me. E Ft
tárgyév-1 volumen Me. E Ft
tárgyévi várható Me. E Ft
12
4.2. Legnagyobb vevők bemutatása Vevői struktúra (vevők száma tárgyév-2-ben és tárgyév-1-ben)
Vevők megnevezése
Üzleti kapcsolat kezdete
Részesedés az Értékesítés fő árbevétel termékcsoportja %-ában
Átlagos statisztikai létszám (tárgyév-1 fő)
4.3. Szállítói kapcsolatok bemutatása Szállítókkal való kapcsolat (szállítók száma tárgyév-2-ben és tárgyév-1-ben) Üzleti Legfontosabb szállítók megnevezése Fizetési kapcsolat (név, cím, kapcsolattartó neve, határidők kezdete telefonszáma) (nap) (év)
Fizetési határidő betartásának jellemzői
Részesedése a szállító állományból (%)
4.4. Kötelezettségek aktuális állapotának bemutatása (hitel, lízing, tagi kölcsön, garanciális kötelezettség vállalások stb.) Kötelezettségek Felvétel időpontja
Lejárata
Jelenlegi állománya (E Ft)
Kamata (%)
Fedezet
Rövid lejáratú hitel Ebből forgóeszközhitel Beruházási hitel Hosszú lejáratú hitel Ebből forgóeszközhitel Beruházási hitel 4.5. Szállítói és vevői állomány korosításának bemutatása (aktuális állapot) Követelés állomány Megnevezés Összes követelés Ebből vevői követelés Ebből behajthatatlan követelés Követelés kapcsolt vállalkozással szemben Behajtási idő (átlagos nap): Lejárt állomány (fordulónapi):
tárgyév-2
tárgyév-1
Adatok E Ft-ban tárgyév aktuális
13
4.6. Versenytársak Versenytársak Fontosabb versenytársak megnevezése
Piaci részesedés
5. A tőkebefektetés várható felhasználási célja 5.1. A megvalósítás helyszínének rövid bemutatása (tulajdonos(ok), helyrajzi szám, nagyság, infrastruktúrával való ellátottság stb.), a fejlesztési cél leírása (max. 1500 karakter)
5.2. A tőkebefektetés felhasználásának bemutatása tevékenység szerint (infrastruktúra, eszköz, humán, stb.) Összeg (E Ft)
Tevékenység
Összesen 5.3. A tőkebefektetés felhasználásának bemutatása források szerint
Eszköz/költség megnevezése
Vissza nem térítendő támogatás
E Ft
%
Önerő
E Ft
SZTA
%
E Ft
Összesen
%
E Ft
%
Összesen
5.4. A tőkebefektetés hatása az alkalmazotti létszámra, árbevételre és üzemi eredményre éves bontásban a tervezett tőkebefektetés idejére (max. 1000 karakter)
5.5. Egyéb hatások bemutatása (max. 1000 karakter) 14
5.6. Forrásfelhasználás jellemzői E Ft Az igényelt forrás nagysága, amelyből Tőke Tagi kölcsön 5.7. A tőke (és tagi kölcsön) folyosósítása egy ütemben vagy több ütemben történik? Ha több ütemben, akkor milyen időpontokban? (max. 500 karakter)
6. Pályázatok 6.1. Az elmúlt 5 évben elnyert támogatások Támogatási szerződés száma
Támogatás összege (E Ft-ban)
Beruházás összege (E Ft-ban)
Odaítélés/Támogatási Szerződés kötés időpontja
6.2. A jelenlegi és az elmúlt két évben kapott, illetve igénybe vett „de minimis” támogatás nagysága (max. 500 karakter)
6.3. Egyéb „de minimis” támogatás (TAO) (max. 500 karakter)
15
7. Alkalmazott technológiák és technikai eszközök az elmúlt 3 évre vonatkozóan (Éves Beszámoló Kiegészítő Melléklete alapján) Befektetett eszközállomány csoportbontásban
Bruttó érték (E Ft-ban)
Értékcsökkenés
Nettó érték (E Ft-ban)
8. Külső és belső környezet 8.1. Melyek a legnagyobb problémák a cég működésében, felkészültségében? Mi ezen problémák megoldására a stratégiájuk és annak lépései? Sorolja fel ezeket!
8.2. Melyek a vállalkozás különösen erős pontjai és melyek a legnagyobb (működési, iparági, szabályozási, stb.) kockázatok? Mi ezen kockázatok kezelési módja? Sorolja fel ezeket!
16
KIEGÉSZÍTŐ KÉRDŐÍV A TERVEZETT ÜZLETI ELKÉPZELÉSRE, FEJLESZTÉSRE, PROJEKTRE VONATKOZÓAN
1.
Milyen az üzleti elképzelésének jelenlegi kidolgozottsági állapota? Ötlet – Termékelképzelés/bevétel/ügyfelek/alkalmazottak nélkül Induló – Prototípus termék bevezető értékesítéssel Növekvő – Új termék, minimum bevétel Terjeszkedés – Bevezetett termék vásárlókkal és fedezeti ponttal Érett– Bevezetett – Profittal működő
2.
Mi az Ön termékének vagy szolgáltatásának hozzáadott értéke? Hasonlítsa össze az iparágban működő direkt és indirekt versenytársakkal. Másokhoz hasonló termék Új tulajdonságokkal rendelkező, máshol nem beszerezhető termék Radikálisan új termék vagy szolgáltatás jelentős előnyökkel Termék 10-30% költség/haszon előnnyel Termék 30%-nál magasabb költség/haszon előnnyel
3.
Milyen kiépített a kapcsolata az ügyfeleivel? Válassza a legjobbat. Még nincsen Néhányat beazonosítottunk Aláírt szándéknyilatkozat Tesztelés ügyfeleken Fizető/vásárló ügyfelek Bevezetett, visszatérő ügyfelek
4.
Milyen az árbevétele? Pl. az elmúlt 12 hónap értékesítése? Nincs Kevesebb, mint 25 M Ft 25-200 M Ft között 200-500 M Ft felett 500 M Ft felett
5.
Milyen bevételeket remél az elkövetkező években? 100 M Ft-nál kevesebbet évente 100-500 M Ft között évente 500-1.000 M Ft között évente 1.000 és 3.000 M Ft között évente 3.000 M Ft fölött
6.
3-5 év múlva mi az Ön várható piaci részesedése az iparágában? Nem tudom 10%-nál kevesebb 10% és 30% között 30% és 60% között 60% fölött
7.
Milyen nagy az Ön célpiaca? 250 MFt-nál kevesebb évente 250-1.000 MFt között évente 1.000-10.000 MFt között évente 10.000-100.000 MFt között évente 100 Milliárd forint felett
8.
Milyen a jelenlegi versenyhelyzet az Ön iparágában? 17
Ismeretlen versenytársak Sok kicsi versenytárs Különböző nagy versenytársak uralják az iparágat Egy vagy két nagy versenytárs uralja az iparágat Tipikusan külföldiek Tipikusan belföldiek, külföldi tulajdonban Tipikusan belföldiek, hazai tulajdonban 9.
Milyen az Ön mérete a versenytársakkal összehasonlítva? Az első vállalkozások egyike az iparágban Hasonló méretű/ előnyű a többiekéhez Jóval kisebb a többinél A közepes méretűek közé tartozik A nagyobbak közé tartozik A egyik legjobban kiépített hálózat kizárólagos szerződésekkel Első hely: Jelenleg 10-40%-kal nagyobb a következő versenytársnál Első hely: Jelenleg 50%-kal nagyobb a következő versenytársnál
10.
Milyen szellemi tulajdona van az Ön vállalkozásának jelenleg? Semmilyen Csak hasznosítási jogok Védjegyek és szerzői jogok Eljárás szabadalmak Szabadalomfüggő technológiák Szabadalmazott technológiák (bejegyezve) Termelésbe átültetett szabadalmazott technológiák Szabadalmazott technológiák – jogdíj folyósítással
11.
A menedzsment rendelkezésére áll-e? Csak az alapítók – a felső vezetés átalakítás alatt áll Az igazgató és a vezetés jelenleg önkéntes vagy részmunkaidős alapon dolgoznak Az igazgató és a vezetés kialakítva, teljes munkaidőben dolgoznak Az igazgató és a vezetés több mint 1 éve teljes munkaidőben dolgoznak Vezetés teljes körűen kialakítva, várják az indulást
12.
A menedzsment tapasztalata? Még egyiküknek sem volt vezetői pozícióban Előző munkáltatóknál középvezetői pozícióban voltak Vállalatvezetőként jelentős üzleti sikereket értek el Több éve a Társaságnál/céltársaságnál dolgozó menedzsment
13.
Mennyi pénz áll jelenleg a vállalkozás rendelkezésére a projekt megvalósításához? Nem áll rendelkezésre Kevesebb, mint 20 M Ft 20-50 M Ft között 50-200 M Ft között 200 M Ft fölött
18
14.
Mi a legvalószínűbb/preferált „kiszállási forgatókönyv” a befektető(k) számára? (Pl. hogy kapják vissza a pénzüket 5 év múlva?) Nem gondolkoztunk rajta Kamat fizetéssel Osztalék fizetéssel Társtulajdonosok általi kivásárlással Stratégiai befektető általi kivásárlással A Társaság maga vásárolja ki Más szakmai befektetőnek értékesítik a céget
15.
Mennyire kidolgozott a marketing terve? Nem készült még Promóció, ár és terjesztés foglaltatik benne A fentiek plusz márkanév és image Részletesen kidolgozott, teljes körű marketing terv Tesztelt márka és kialakult marketing
16.
Milyen piackutatást végzett a termékekre? Nem készült még Iparág leírás Felmérések Fókusz csoportok Piaci tesztek kiválasztott ügyfelekkel Termék kipróbálása többféle ügyfélen
17.
Hogyan kezeli az üzleti terve a kockázatokat? Legjobb változatot valószínűsíti Legrosszabb változatra van kidolgozva Több lehetséges forgatókönyvet vesz figyelembe és kidolgozott ki Csak a kockázatok számbavétele történt meg A kockázatok kezelésére intézkedések is vannak tervezve
18.
Mennyire részletes az Ön üzleti terve? Még nincs kidolgozva 3-4 oldalas adminisztratív összefoglaló 20 oldalt meghaladó vázlatos üzleti terv Megvalósításra alkalmas részletes üzleti- és működtetési terv Komplex, professzionális üzleti terv, stratégiával
19.
Hogyan látja a befektetés célvállalatának finanszírozási helyzetét középtávon? A tervezett tőkebefektetés átmenetileg segíti a finanszírozási problémák kezelését Jelentősebb hitelfelvételre van szükség 1-2 éven belül A célvállalat középtávon képes fejlesztési célú támogatások bevonására A tőkebefektetés csak egy finanszírozási komplex intézkedésrendszerrel lehet eredményes A finanszírozási helyzetet a Társaság középtávon rendezni tudja
19
20.
Gondolkodik-e ágazati/térségi együttműködésben? A jelenlegi üzleti kapcsolatrendszer érdemi bővítésére nincs szükség, a célvállalat fejlődése a rendelkezésre álló alapokon is biztosítható Szorosabb együttműködést tervez az azonos ágazatban működő kis- és középvállalkozásokkal Nagyobb vállalatok állandó beszállítójává kíván válni Üzleti fejlődését elsődlegesen térségi/régiós kapcsolatokra alapozza Be kíván kapcsolódni szakmai innovációs együttműködési formákba (klaszterek)
21.
Üzleti elképzeléseinek megvalósítása beszállítókkal együtt hány új munkahelyet teremthet középtávon (3-5 év alatt)? Egyet sem, nem ez a projekt lényege 1 – 5 főt 5 – 15 főt 16 - 50 főt 50 fő felett
A jelentkezési adatlap befogadása a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. részéről nem jelent befektetési kötelezettségvállalást vagy arra utaló magatartást a Társaság felé. Az Európai Bizottság 800/2008/EK rendeletének 1. sz. mellékletében leírtakat figyelembe véve, vállalkozásom megfelel a mikro-, kis-, és közép vállalkozások besorolására meghatározott követelményeknek. Aláírásommal igazolom, hogy a fent leírt tények a valóságnak megfelelnek és tudomásul veszem, hogy amennyiben a jelentkezési adatlap tartalma nem felel meg a valóságnak, az általam képviselt Társaság a tőkebefektetési programból kizárható.
Dátum:
cégszerű aláírás
20
3. sz. melléklet Nyilatkozat korábbi vállalások teljesítéséről
Alulírott,
……………………………………,
mint
a
…………………………………………………………
(adószám,
cégjegyzékszám, székhely) képviselője nyilatkozom, hogy tudomásul veszem az alábbiakat: A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) a Széchenyi Tőkebefektetési Alap keretén belül nem fektet be olyan Kedvezményezettbe, amely a befektetési döntést megelőző 3 naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette. Az előzőekben foglalt feltételek fennállta esetén a Kedvezményezettel szindikátusi szerződés nem köthető, már megkötött szindikátusi szerződéssel rendelkező Kedvezményezett esetében támogatás nem folyósítható és az Alapkezelő az elállás jogát gyakorolja. A fentiek alól kivételt képez a vis maior esete, amennyiben az alátámasztható.
Nyilatkozom továbbá, hogy társaságommal szemben nincs érvényben lévő, az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata.
Vállalom, hogy amennyiben fenti nyilatkozatom tartalmában változás következik be, azt a változásról szóló tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelentem az Alapkezelő felé.
Jelen nyilatkozatot a ………………………………… című / számú szindikátusi szerződéshez állítottam ki.
Kelt:
Cégszerű aláírás
21
