Tájékoztató a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Közép-Magyarországi Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív Program
Széchenyi Tőkebefektetési Alap c. konstrukciójáról
Tartalomjegyzék
1. az Alap célkitűzése............................................................................................................................... 3 2. Az Alap működési területe és ideje ..................................................................................................... 3 3. Az Alap mérete .................................................................................................................................... 3 4. A Tőkebefektetés korlátai ................................................................................................................... 3 5. Támogatás formája .............................................................................................................................. 5 6. Támogatás jogcíme .............................................................................................................................. 5 7. Támogatás pénzügyi feltételei ............................................................................................................ 6 8. Minimális, illetve maximális részesedésszerzés és kilépés (exit) ........................................................ 7 9. Döntéshozatal...................................................................................................................................... 8 10. További információ ............................................................................................................................ 8 11. Mellékletek ........................................................................................................................................ 9
2
1. Az Alap célkitűzése A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (továbbiakban: Alap) program célkitűzése a növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása oly módon, hogy pótlólagos forrást biztosít a növekedést megalapozó struktúraváltáshoz, technológiai fejlesztésekhez és az üzleti tevékenység bővítéséhez. A program keretében a versenyképes vállalkozások tőke és kölcsön formájában forráshoz jutnak. Az Alap tőkebefektetése alkalmas arra, hogy a vállalkozások piaci helyzetének megerősítésén keresztül elősegítse az érintett régiókban a munkahelyek megőrzését. A tőkebefektetés más pénzügyi konstrukciókkal nem helyettesíthető módon nyújt segítséget a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődési pályára állásához. Eltérően más, kockázati tőke típusú befektetéstől, jelen programot a hagyományos ágazatokban működő, nem feltétlenül innovatív vállalkozások is igénybe vehetik. Az Alap támogatási forrását 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és 15%-ban a magyar költségvetés társfinanszírozásban biztosítja. 2. Az Alap működési területe és ideje Az Alap – Magyarország egész területén - mind a hét régióban hajt végre tőkebefektetést. Az Alap 2015. december 31-ig hozhat befektetési döntéseket. 3. Az Alap mérete Az Alap jegyzett tőkéje 14.000.000.000 Ft. Minden régió esetében 2-2 milliárd forint nagyságrendű befektethető tőke állt 2011. június 1-én rendelkezésre, az adott régióban működő vállalkozások részére. Az Alap tájékoztatja a célvállalatokat, hogy a 2011. június 1. – 2015. december 31-ig tartó programban az egyes régiókban különböző befektetési keretek állnak még rendelkezésre. 4. A Tőkebefektetés korlátai a)
A befektetés célvállalatának az Európai Unió működéséről szóló szerződés – a továbbiakban Szerződés - 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU európai bizottsági rendelet (HL L 187/1., 2014.06.26.) – a továbbiakban 651/2014/EU bizottsági rendelet - I. számú melléklete szerinti, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági térségben székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban KKV) kell lennie, amely részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működik;
b)
a támogatásban részesülő KKV (illetve jogelődje) a tőkebefektetési programra való jelentkezését megelőző 12 hónap átlagában legalább 5 főt alkalmazott és ezt a létszámot a tőkebefektetés ideje alatt megtartja vagy vállalja, hogy a tőkebefektetést követő második teljes üzleti évben ezt a létszámot eléri és a tőkebefektetés ideje alatt megtartja.
3
c.)
Az Alap nem fektet be olyan KKV-ba: • • • •
• • •
•
• •
•
•
• •
• •
amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint a befektetési döntés időpontjában nem minősül köztartozásmentes adózónak; amely a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban; amely csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll; azon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet részére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdése alapján nem minősül átlátható szervezetnek; amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy valótlan, hamis adatot szolgáltatott; amellyel szemben a bíróság büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el; amelyben az Alapkezelő vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, könyvvizsgálója, tulajdonosa, illetve a tulajdonos vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és könyvvizsgálója, a Finanszírozó Szervezet és/vagy a Regionális Fejlesztési Ügynökségek vezető beosztású munkavállalói, valamint mindezen személyek közeli hozzátartozói közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeznek, illetve a befektetési döntést megelőző 2 (két) naptári éven belül közvetlen és/vagy közvetett részesedéssel rendelkeztek; amely a Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 30/2012. (VI.8.) NFM rendelet szerint nem támogatható vállalkozás; amely mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik; amely mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozik, a következő esetekben: o amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre; o amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás; az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU Bizottsági Rendelet (HL L 352., 2013.12.24.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtott csekély összegű támogatás esetén, a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozás; a 651/2014/EU bizottsági rendelete) 22. cikke (3) bekezdés c.) pontja szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén olyan vállalkozásnak,: o mely a 37/2011. Korm. rendelet szerinti nehéz helyzetben lévőnek minősül o amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben nem felel meg az Áht. 50. § (19) bekezdés a) pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének; amely az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a szerinti munkáltatónak minősül; amely tevékenysége a hatályos környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg; amely nem rendelkezik a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges jogerős engedélyekkel; 4
•
• •
amelynek a jóváhagyott, utolsó éves (teljes üzleti év) beszámoló vagy SZJA/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint 50%át mezőgazdasági tevékenység (2008-as TEÁOR szám: 01.11-03.22; 2003-as TEÁOR szám: 01.11-05.02) teszi ki; amelynél cél a kereskedelmi tevékenység célját szolgáló fejlesztés; amelynek tevékenysége nemi, faji vagy etnikai származáson, valláson, vallásos vagy politikai meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tartalmazó, vagy közízlést sértő tevékenység.
Nem nyújtható továbbá: •
• •
d.)
a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás; az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. a 651/2014/EU bizottsági rendelete) 22. cikke (3) bekezdés c.) pontja szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén: o a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás o támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi
Kizárt felhasználási célok Az Alap által végrehajtott tőkeemelés a Kedvezményezett által nem használható fel az alábbi célokra: a. meglévő gazdasági társaságban történő részesedés vásárlás; b. hitelintézettel és más üzletszerű finanszírozással foglalkozó intézménnyel szemben fennálló kötelezettség teljesítése, illetve az Országos Mikrohitel Alapból folyósított hitel törlesztése; c. kereskedelmi (azaz ingatlan-értékesítési) célú ingatlanfejlesztési tevékenység finanszírozása; 5. Támogatás formája Kockázati tőkebefektetés és a befektetéshez kapcsolódó kölcsön. 6. Támogatás jogcíme Az Alapból nyújtott támogatások 1. az 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtott csekély összegű támogatásnak vagy a 2. a 651/2014/EU bizottsági rendelete) 22. cikke (3) bekezdés c.) pontja szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak minősülnek.
5
7. Támogatás pénzügyi feltételei 1. Az Alap csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatás jogcímen minimálisan 100.000 EUR, maximálisan 200.000 EUR értékű tőkebefektetéseket hajt végre. Kivételes esetben a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75.000 EUR-nál nem kisebb befektetés is végrehajtható. Az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfelei részére. Az adott Kedvezményezettnek nyújtott pénzkölcsön összege csekély összegű (ún. „de minimis”) támogatás jogcím esetén nem haladhatja meg az adott KKV-ba az Alap által befektetett tőke összegének 200%át. Csekély összegű támogatás jogcímen a tagi kölcsön kamatkedvezménye minden esetben összeszámítandó a tőkebefektetés összegével és együttesen nem haladhatják meg a 200.000 EUR-nak megfelelő forintösszeget a folyó és az elmúlt két pénzügyi év vonatkozásában. Az Alapból nyújtott csekély összegű támogatást kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.] Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget. A támogatottnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. A Tájékoztatóban nem szabályozott kérdésekben az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadók.
6
2. Az Alap induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás jogcímen minimálisan 100.000 EUR, maximálisan 800.000 EUR értékű tőkebefektetéseket hajt végre a 651/2014/EU rendelet 22. cikk (3) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján. Kivételes esetben a minimális korlátnál kisebb mértékű, de 75.000 EUR-nál nem kisebb befektetés is végrehajtható. Az Alap tőkebefektetéséhez kapcsolódóan tagi kölcsönt is nyújthat ügyfelei részére. Az adott Kedvezményezettnek nyújtott pénzkölcsön összege induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás jogcím esetén nem haladhatja meg az adott mikro- vagy kisvállalkozásba az Alap által befektetett tőke összegének 200%-át úgy, hogy a tőke és tagi kölcsön együttes összege egy vállalkozás esetében maximum 800.000 euró a 651/2014/EU rendelet 22. cikk (3) bekezdés c.) pontjában foglaltak alapján. Az Alapból induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre és még nem osztott fel nyereséget. Azon vállalkozás esetén, amely nem került hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja. A tőkebefektetés maximális támogatási összege nem haladhatja meg: a) a 0,4 millió eurót, b) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti településen letelepedett vállalkozás esetén a 0,6 millió eurót, c) az Atr. 25. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint a Közép-Dunántúli, Dél-Dunántúli, Nyugat-Dunántúli, Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi és Dél-Alföldi régiókban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurót. Innovatív vállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetében a fenti maximális összegek megkétszerezhetők. E támogatás típus bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes ügyek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. Az Alap a két jogcímen két konstrukciót kínál: 1. Csekély összegű tőkebefektetés 2. Induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés A konstrukciók összefoglalását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8. Minimális, illetve maximális részesedésszerzés és kilépés (exit) A részesedésszerzés konkrét mértékének meghatározása egyedi megállapodás alapján történik, amelyet a célvállalat tulajdonosainak érdeke, a vállalkozás jellemzői, valamint az adott piaci környezet befolyásolnak. Az Alap mindig kisebbségi tulajdonrészt szerez. A befektetés futamidejét a befektetés célvállalata (annak tulajdonosai) és az Alapot kezelő szervezet megállapodása határozza meg. Ennek időtartama jellemzően 3-5 év, de legkésőbb 7 év után lép ki az Alapkezelő. A részesedés mindig ideiglenes. 7
A részesedés megszerzését követően az Alap pénzügyi befektetőként működik, azaz döntésekben való részvétele elsősorban az Alap által adott tőke (és kölcsön) célkitűzéseknek megfelelő felhasználásának ellenőrzésére, illetve a tervezett kilépés feltételeinek biztosítására korlátozódik. A befektetés tervezett lejártát követően az Alap részesedését értékesíti. A tulajdonrész eladásánál elsőbbséget élvez a céltársaság, illetve annak tulajdonosi (befektetői) köre. Amennyiben a kilépésre e körben nem nyílik mód, akkor az Alap mérlegeli tulajdonrésze külső szakmai és/vagy pénzügyi befektetőnek történő eladását, a célvállalat eredeti tulajdonosaival együttes előnyök realizálása érdekében. 9. Döntéshozatal A tőkebefektetések döntéshozatali rendje előválogatásra és végleges üzleti döntésre épül. Az előválogatás során a vállalkozástól beérkezett mérlegadatok, piaci információk, létszám, tulajdonosi struktúra, a vállalkozás tevékenysége, illetve a vázolt üzleti terv realitása és az Alap céljaival való összhangja kerül vizsgálatra. Ennek célja a tőkebefektetési programban való részvétel lehetőségének azonosítása. Az előválogatás után kerül sor a részletes értékelésre, ahol az Alapot kezelő szervezet a vállalkozás jelenlegi és jövőbeni pénzügyi adatait, tevékenységét, eredményességét és a felmerülő kockázatokat elemzi, egyidejűen meghatározza a befektetés végrehajtásának kereteit. A döntéshozatali eljárás során az Alapkezelő előterjesztést küld a Befektetési Bizottság elé, amely támogatja a tőkebefektetést, vagy elutasítja azt. A befektetési döntést a Befektetési Bizottság javaslata alapján az Alapkezelő Igazgatósága hozza meg, amennyiben a külső szakértők által elvégzett jogi és pénzügyi (kivételes esetben szakmai) átvilágítás nem tár fel a befektetés meghiúsulását okozó problémát. A Befektetési Bizottság elutasító javaslata esetén az Igazgatóság támogató döntést nem hozhat, azonban nem köteles minden, a Befektetési Bizottság által támogatott befektetést jóváhagyni. A befektetési döntések meghozatala az üzleti terv komplex elemzésén, a várható kockázatok és az elérhető társadalmi-gazdasági és fejlesztéspolitikai hasznok együttes értékelésén alapul. 10. További információ További információ az Alapkezelőnél (www.szta.hu), illetve Széchenyi 2020 (palyazatok.gov.hu) és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek honlapján érhető el.
Alapkezelő: Székhely: Társaság vezetője: Honlap: Kapcsolattartó: E-mail:
Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 1077 Budapest, Wesselényi u. 28. Dr. Csuhaj-V. Imre, elnök-vezérigazgató www.szta.hu Török József üzletfejlesztési szakterületi vezető
[email protected]
8
11. Mellékletek 1. sz. melléklet: Összefoglaló terméktájékoztató 2. sz. melléklet: Jelentkezési adatlap (www.szta.hu oldalról letölthető) 3. sz. mellékelt: Nyilatkozat
9
1. sz. melléklet Összefoglaló terméktájékoztató
Csekély összegű tőkebefektetés Befektetés minimális összege (EUR) Befektetés maximális összege (EUR) Kapcsolódó tagi kölcsön maximuma a befektetés arányéban Elvárt magánforrás minimális nagysága Alapítás éve Célvállalkozás maximális éves árbevétele
75.000 200.000
800.000
200%
200%
0
0
nem releváns
legfeljebb öt éve bejegyzett
6.000.000 EUR
nem releváns
Életciklus Befektetés (támogatás) jogcíme Befektetés maximális futamideje Elvárt éves hozam
Induló kisvállalkozásokba történő tőkebefektetés
Induló és növekedési szakasz De minimis
Induló kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás
7 év
7 év
EU referencia kamatláb + 500 bp + kockázati felár
EU referencia kamatláb + 500 bp + kockázati felár
Tagi kölcsön kamata
Egyedi elbírálás alatt
Fedezetek köre
Az SZTA tőkebefektetőként működik, tárgyi fedezet bevonására tőkejuttatás esetén nincs szükség
Kilépés módja
Főszabályként egy összegű kivásárlás. Egyedileg lehetőség van osztalékfizetésre és többlépcsős kivásárlásra
Célcsoport
Elvárt foglalkoztatottak száma
Olyan növekedési potenciállal rendelkező kkv-k, amelyek magvető, induló vagy növekedési szakaszban vannak és amelyek a termelő és szolgáltató szektorban működnek, tevékenységükben fontos szerepet játszik a folyamatos fejlesztés, innováció és középtávon eredményesen gazdálkodni.
Olyan növekedési potenciállal rendelkező kis-,és mikrovállalkozások, amelyek magvető, induló vagy növekedési szakaszban vannak és amelyek a termelő és szolgáltató szektorban működnek, tevékenységükben fontos szerepet játszik a folyamatos fejlesztés, innováció és középtávon eredményesen gazdálkodni.
5
0
10
• Kizárt vállalkozás, amely
• •
Jóváhagyott, utolsó éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevételének több mint 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytat célja kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés
1. Csekély összegű tőkebefektetés A Széchenyi Tőkebefektetési Alap (továbbiakban: SZTA) 2011 júniusában kezdte meg csekély összegű (ún. de minimis) támogatás jogcímen a tőkebefektetési tevékenységét. Az Alap privát tőke hozzájárulása nélkül fektethet be maximum 200.000 EUR-nak megfelelő forintösszegig, amelyhez maximálisan a befektetett tőke kétszeresére rúgó tagi kölcsön kapcsolódhat a támogatásszámítási korlátok figyelembe vételével. Az Alap a tőkéért cserébe jellemzően kisebbségi tulajdonrészt szerez, amely tulajdonrész korábbi tulajdonosok általi kivásárlási lehetősége a befektetési szerződés megkötésekor rögzítésre kerül. Az Alap a vállalkozás operatív irányításában nem vesz részt, feladata a tevékenységek monitorozására terjed ki. 2. Induló kisvállalkozások kezdeti finanszírozása Az SZTA-nak lehetősége van arra, hogy olyan, induló fázisban lévő vállalkozásokat finanszírozzon társbefektető bevonása nélkül, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen termék esetében jellemzően nem a klasszikus seed vagy start-up fázis finanszírozása történik, hanem az olyan, általában kiválással vagy jogutódlással indult vállalkozásoké, ahol a korábbi sikeres vállalkozás új tevékenység beindítását önálló jogi személyiségű társaságban látja megvalósíthatónak.
11
2. sz. melléklet
JELENTKEZÉSI ADATLAP
Jelen adatlap kitöltésének célja, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. munkatársai a legfontosabb információk alapján tudják javasolni a továbblépés lehetőségét és felkészülni egy esetleges személyes találkozóra.
12
1. A vállalkozás legfontosabb adatai Vállalkozás teljes neve: Adószám: Cégbírósági bejegyzés száma: Alapítás időpontja A vállalkozás székhelye: A vállalkozás postacíme: A vállalkozás további telephelyei: A forrásfelhasználás régiója: A vállalkozás hivatalos képviselője Név: Beosztás: Telefon: E-mail: Kapcsolattartó személy adatai Név: Beosztás: Telefon: E-mail: Gazdasági adatok tárgyév-3 tárgyév-2 tárgyév-1
E Ft-ban tárgyév aktuális
Értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés árbevétele Egyéb bevételek Üzemi tevékenység eredménye Rendkívüli bevételek Mérleg szerinti eredmény Befektetett eszközök Tárgyi eszköz érték Értékcsökkenési leírás Forgóeszközök Összes eszköz Saját tőke Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú (éven túli) lejáratú kötelezettségek Rövid (éven belüli) lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Átlagos állományi létszám (fő) Jelenlegi általános statisztikai állományi létszám (fő)
13
(az előző 12 havi KSH létszámjelentésben vagy munkaügyi nyilvántartásban szerepelő teljes munkaidős létszám számtani átlaga, törtszám esetén lefelé kerekítve) 2. Tulajdonviszonyok A vállalkozás tulajdonosai Tulajdoni hányad (%)
Tulajdonos
Származási ország
A vállalkozás kapcsolt és partner vállalkozásainak struktúrája (Kérjük felsorolni mindazon vállalkozások adatait, melyek a pályázó tulajdonosai, illetve amelyekben a pályázó tulajdoni részesedéssel rendelkezik a legutolsó éves beszámolójuk alapján.)
Megnevezés
Származási ország
Adószám
Tulajdoni hányad (%)
Éves nettó árbevétel, vagy összes bevétel (E Ft)
Mérlegfőösszeg (E Ft)
Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)
3. Tevékenység Fő tevékenységi köre (TEÁOR száma) a társasági szerződés alapján Tevékenység megnevezése
TEÁOR szám
Árbevételben betöltött arány (%)
4. A vállalkozás tevékenységének rövid ismertetése 4.1. Vállalkozás tevékenységének és legfontosabb termékeinek bemutatása Legfontosabb termék, illetve szolgáltatás csoportok értékesítése Termék, illetve szolgáltatás megnevezése
tárgyév-2 volumen Me. E Ft
tárgyév-1 volumen Me. E Ft
tárgyévi várható Me. E Ft
14
4.2. Legnagyobb vevők bemutatása Vevői struktúra (vevők száma tárgyév-2-ben és tárgyév-1-ben)
Vevők megnevezése
Üzleti kapcsolat kezdete
Részesedés az Értékesítés fő árbevétel termékcsoportja %-ában
Átlagos statisztikai létszám (tárgyév-1 fő)
4.3. Szállítói kapcsolatok bemutatása Szállítókkal való kapcsolat (szállítók száma tárgyév-2-ben és tárgyév-1-ben) Üzleti Legfontosabb szállítók megnevezése Fizetési kapcsolat (név, cím, kapcsolattartó neve, határidők kezdete telefonszáma) (nap) (év)
Fizetési határidő betartásának jellemzői
Részesedése a szállító állományból (%)
4.4. Kötelezettségek aktuális állapotának bemutatása (hitel, lízing, tagi kölcsön, garanciális kötelezettség vállalások stb.) Kötelezettségek Felvétel időpontja
Lejárata
Jelenlegi állománya (E Ft)
Kamata (%)
Fedezet
Rövid lejáratú hitel Ebből forgóeszközhitel Beruházási hitel Hosszú lejáratú hitel Ebből forgóeszközhitel Beruházási hitel 4.5. Szállítói és vevői állomány korosításának bemutatása (aktuális állapot) Követelés állomány Megnevezés Összes követelés Ebből vevői követelés Ebből behajthatatlan követelés Követelés kapcsolt vállalkozással szemben
tárgyév-2
tárgyév-1
Adatok E Ft-ban tárgyév aktuális
15
Behajtási idő (átlagos nap): Lejárt állomány (fordulónapi): 4.6. Versenytársak Versenytársak Fontosabb versenytársak megnevezése
Piaci részesedés
5. A tőkebefektetés várható felhasználási célja 5.1. A megvalósítás helyszínének rövid bemutatása (tulajdonos(ok), helyrajzi szám, nagyság, infrastruktúrával való ellátottság stb.), a fejlesztési cél leírása (max. 1500 karakter)
5.2. A tőkebefektetés felhasználásának bemutatása tevékenység szerint (infrastruktúra, eszköz, humán, stb.) Összeg (E Ft)
Tevékenység
Összesen 5.3. A tőkebefektetés felhasználásának bemutatása források szerint
Eszköz/költség megnevezése
Vissza nem térítendő támogatás E Ft %
Önerő E Ft
SZTA %
E Ft
Összesen %
E Ft
%
Összesen 5.4. A tőkebefektetés hatása az alkalmazotti létszámra, árbevételre és üzemi eredményre éves bontásban a tervezett tőkebefektetés idejére (max. 1000 karakter)
16
5.5. Egyéb hatások bemutatása (max. 1000 karakter)
5.6. Forrásfelhasználás jellemzői E Ft Az igényelt forrás nagysága, amelyből Tőke Tagi kölcsön 5.7. A tőke (és tagi kölcsön) folyosósítása egy ütemben vagy több ütemben történik? Ha több ütemben, akkor milyen időpontokban? (max. 500 karakter)
6. Pályázatok 6.1. Az elmúlt 5 évben elnyert támogatások Támogatási szerződés száma
Támogatás összege (E Ft-ban)
Beruházás összege (E Ft-ban)
Odaítélés/Támogatási Szerződés kötés időpontja
6.2. A jelenlegi és az elmúlt két évben kapott, illetve igénybe vett „de minimis” támogatás nagysága (max. 500 karakter)
6.3. Egyéb „de minimis” támogatás (TAO) (max. 500 karakter)
17
18
7. Alkalmazott technológiák és technikai eszközök az elmúlt 3 évre vonatkozóan (Éves Beszámoló Kiegészítő Melléklete alapján) Befektetett eszközállomány csoportbontásban
Bruttó érték (E Ft-ban)
Értékcsökkenés
Nettó érték (E Ft-ban)
8. Külső és belső környezet 8.1. Melyek a legnagyobb problémák a cég működésében, felkészültségében? Mi ezen problémák megoldására a stratégiájuk és annak lépései? Sorolja fel ezeket!
8.2. Melyek a vállalkozás különösen erős pontjai és melyek a legnagyobb (működési, iparági, szabályozási, stb.) kockázatok? Mi ezen kockázatok kezelési módja? Sorolja fel ezeket!
19
KIEGÉSZÍTŐ KÉRDŐÍV A TERVEZETT ÜZLETI ELKÉPZELÉSRE, FEJLESZTÉSRE, PROJEKTRE VONATKOZÓAN
1.
Milyen az üzleti elképzelésének jelenlegi kidolgozottsági állapota? Ötlet – Termékelképzelés/bevétel/ügyfelek/alkalmazottak nélkül Induló – Prototípus termék bevezető értékesítéssel Növekvő – Új termék, minimum bevétel Terjeszkedés – Bevezetett termék vásárlókkal és fedezeti ponttal Érett– Bevezetett – Profittal működő
2.
Mi az Ön termékének vagy szolgáltatásának hozzáadott értéke? Hasonlítsa össze az iparágban működő direkt és indirekt versenytársakkal. Másokhoz hasonló termék Új tulajdonságokkal rendelkező, máshol nem beszerezhető termék Radikálisan új termék vagy szolgáltatás jelentős előnyökkel Termék 10-30% költség/haszon előnnyel Termék 30%-nál magasabb költség/haszon előnnyel
3.
Milyen kiépített a kapcsolata az ügyfeleivel? Válassza a legjobbat. Még nincsen Néhányat beazonosítottunk Aláírt szándéknyilatkozat Tesztelés ügyfeleken Fizető/vásárló ügyfelek Bevezetett, visszatérő ügyfelek
4.
Milyen az árbevétele? Pl. az elmúlt 12 hónap értékesítése? Nincs Kevesebb, mint 25 M Ft 25-200 M Ft között 200-500 M Ft felett 500 M Ft felett
5.
Milyen bevételeket remél az elkövetkező években? 100 M Ft-nál kevesebbet évente 100-500 M Ft között évente 500-1.000 M Ft között évente 1.000 és 3.000 M Ft között évente 3.000 M Ft fölött
6.
3-5 év múlva mi az Ön várható piaci részesedése az iparágában? Nem tudom 10%-nál kevesebb 10% és 30% között 30% és 60% között 60% fölött
7.
Milyen nagy az Ön célpiaca?
20
250 MFt-nál kevesebb évente 250-1.000 MFt között évente 1.000-10.000 MFt között évente 10.000-100.000 MFt között évente 100 Milliárd forint felett 8.
Milyen a jelenlegi versenyhelyzet az Ön iparágában? Ismeretlen versenytársak Sok kicsi versenytárs Különböző nagy versenytársak uralják az iparágat Egy vagy két nagy versenytárs uralja az iparágat Tipikusan külföldiek Tipikusan belföldiek, külföldi tulajdonban Tipikusan belföldiek, hazai tulajdonban
9.
Milyen az Ön mérete a versenytársakkal összehasonlítva? Az első vállalkozások egyike az iparágban Hasonló méretű/ előnyű a többiekéhez Jóval kisebb a többinél A közepes méretűek közé tartozik A nagyobbak közé tartozik A egyik legjobban kiépített hálózat kizárólagos szerződésekkel Első hely: Jelenleg 10-40%-kal nagyobb a következő versenytársnál Első hely: Jelenleg 50%-kal nagyobb a következő versenytársnál
10.
Milyen szellemi tulajdona van az Ön vállalkozásának jelenleg? Semmilyen Csak hasznosítási jogok Védjegyek és szerzői jogok Eljárás szabadalmak Szabadalomfüggő technológiák Szabadalmazott technológiák (bejegyezve) Termelésbe átültetett szabadalmazott technológiák Szabadalmazott technológiák – jogdíj folyósítással
11.
A menedzsment rendelkezésére áll-e? Csak az alapítók – a felső vezetés átalakítás alatt áll Az igazgató és a vezetés jelenleg önkéntes vagy részmunkaidős alapon dolgoznak Az igazgató és a vezetés kialakítva, teljes munkaidőben dolgoznak Az igazgató és a vezetés több mint 1 éve teljes munkaidőben dolgoznak Vezetés teljes körűen kialakítva, várják az indulást
12.
A menedzsment tapasztalata? Még egyiküknek sem volt vezetői pozícióban Előző munkáltatóknál középvezetői pozícióban voltak Vállalatvezetőként jelentős üzleti sikereket értek el Több éve a Társaságnál/céltársaságnál dolgozó menedzsment
21
13.
Mennyi pénz áll jelenleg a vállalkozás rendelkezésére a projekt megvalósításához? Nem áll rendelkezésre Kevesebb, mint 20 M Ft 20-50 M Ft között 50-200 M Ft között 200 M Ft fölött
14.
Mi a legvalószínűbb/preferált „kiszállási forgatókönyv” a befektető(k) számára? (Pl. hogy kapják vissza a pénzüket 5 év múlva?) Nem gondolkoztunk rajta Kamat fizetéssel Osztalék fizetéssel Társtulajdonosok általi kivásárlással Stratégiai befektető általi kivásárlással A Társaság maga vásárolja ki Más szakmai befektetőnek értékesítik a céget
15.
Mennyire kidolgozott a marketing terve? Nem készült még Promóció, ár és terjesztés foglaltatik benne A fentiek plusz márkanév és image Részletesen kidolgozott, teljes körű marketing terv Tesztelt márka és kialakult marketing
16.
Milyen piackutatást végzett a termékekre? Nem készült még Iparág leírás Felmérések Fókusz csoportok Piaci tesztek kiválasztott ügyfelekkel Termék kipróbálása többféle ügyfélen
17.
Hogyan kezeli az üzleti terve a kockázatokat? Legjobb változatot valószínűsíti Legrosszabb változatra van kidolgozva Több lehetséges forgatókönyvet vesz figyelembe és kidolgozott ki Csak a kockázatok számbavétele történt meg A kockázatok kezelésére intézkedések is vannak tervezve
18.
Mennyire részletes az Ön üzleti terve? Még nincs kidolgozva 3-4 oldalas adminisztratív összefoglaló 20 oldalt meghaladó vázlatos üzleti terv Megvalósításra alkalmas részletes üzleti- és működtetési terv Komplex, professzionális üzleti terv, stratégiával
19.
Hogyan látja a befektetés célvállalatának finanszírozási helyzetét középtávon? A tervezett tőkebefektetés átmenetileg segíti a finanszírozási problémák kezelését Jelentősebb hitelfelvételre van szükség 1-2 éven belül
22
A célvállalat középtávon képes fejlesztési célú támogatások bevonására A tőkebefektetés csak egy finanszírozási komplex intézkedésrendszerrel lehet eredményes A finanszírozási helyzetet a Társaság középtávon rendezni tudja 20.
Gondolkodik-e ágazati/térségi együttműködésben? A jelenlegi üzleti kapcsolatrendszer érdemi bővítésére nincs szükség, a célvállalat fejlődése a rendelkezésre álló alapokon is biztosítható Szorosabb együttműködést tervez az azonos ágazatban működő kis- és középvállalkozásokkal Nagyobb vállalatok állandó beszállítójává kíván válni Üzleti fejlődését elsődlegesen térségi/régiós kapcsolatokra alapozza Be kíván kapcsolódni szakmai innovációs együttműködési formákba (klaszterek)
21.
Üzleti elképzeléseinek megvalósítása beszállítókkal együtt hány új munkahelyet teremthet középtávon (3-5 év alatt)? Egyet sem, nem ez a projekt lényege 1 – 5 főt 5 – 15 főt 16 - 50 főt 50 fő felett
A jelentkezési adatlap befogadása a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. részéről nem jelent befektetési kötelezettségvállalást vagy arra utaló magatartást a Társaság felé. Az Európai Bizottság 651/2014/EU rendeletének 1. sz. mellékletében leírtakat figyelembe véve, vállalkozásom megfelel a mikro-, kis-, és közép vállalkozások besorolására meghatározott követelményeknek. Aláírásommal igazolom, hogy a fent leírt tények a valóságnak megfelelnek és tudomásul veszem, hogy amennyiben a jelentkezési adatlap tartalma nem felel meg a valóságnak, az általam képviselt Társaság a tőkebefektetési programból kizárható.
Dátum:
cégszerű aláírás
23
3. sz. melléklet NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén
1. Kedvezményezett adatai Név: Adószám: Elérthetőség: Aláírásra jogosult képviselő: E-mail cím: (jelölje X-szel ) Egyesülés a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során Szétválás a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során Egyesülés, szétválás ideje:
_________ ___________ _________ (év) (hónap) (nap)
Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek. Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van). Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazzák.1
1
Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód pályázó csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.
24
2. Csekély összegű támogatások2 Támogatás összege
Sorszám
Támogatás jogalapja (bizottsági rendelet száma)
Támogatást nyújtó szervezet
Támogatás kedvezményezettje és célja
A támogatást ellenszolgáltatás fejében végzett közúti kereskedelmi árufuvarozáshoz vette igénybe?
Kérelem benyújtásának dátuma3
Odaítélés dátuma Forint
Euró
2
Az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében is ki kell tölteni.
3
Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.
4 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális
Támogatás bruttó támogatástartalma4
Forint
Euró
támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011.
(III. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete alapján.
25
3. Adatok az egy és ugyanazon vállalkozásokról Nyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak. Vállalkozás neve Adószáma
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható kockázatfinanszírozási célú (kockázatitőke-támogatás) intézkedéssel vagy azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.5 Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre vonatkozó, vagy a jelen pályázattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó állami támogatásra nyújtott be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
Itt kizárólag a kedvezményezett tekintetében kell nyilatkozni, az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében nem.
5
26
4. Adatok a kockázatfinanszírozási célú intézkedések vagy azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra
Sorszám
Támogatás jogalapja (uniós állami támogatási szabály)
Támogatást nyújtó szervezet
Támogatási kategória (pl. regionális beruházási támogatás)
Kérelem benyújtásának dátuma6
Odaítélés dátuma
Kockázatfinanszírozás i célú intézkedés teljes összege jelentértéken / azonos elszámolható költségek teljes összege jelentértéken
Forint
Euró
Kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma / azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma7 Forint Euró
Maximális támogatási intezitás (%) vagy maximális támogatási összeg
8
6
Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.
7
A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján.
8
A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell kiszámítani:
Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az uniós állami támogatási szabályokban, euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.
27
28
Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok és a fent megadott adatok helyesek. Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja. Kelt:
…………………………….. Kedvezményezett (aláírás, pecsét)
Útmutató Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet9 szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget10, figyelemmel az egyesülés valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra11 is. •
•
•
9
Mi a bruttó támogatástartalom? o A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával. Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak? o Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy o Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy o Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy o Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét o Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait? o Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor. o
Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
o
Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes
1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés
10
Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni. 11
1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdés
30
könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között. o
Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.
Halmozódás: •
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható. o
•
Például: Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó12. A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni. 12
Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35.§ alapján.
31
