Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciája 2013. november 21-22., Kecskemét
Tájékoztatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület működéséről, gyakoribb ügytípusok dr. Győri Erzsébet Szerzői Jogi Szakértő Testület
A Testület működését szabályozza •1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (101-105/A.§-ok) •156/1999. (XI.3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről (módosított szöveghatályos 2012. január 1-től) •Szerzői Jogi Szakértői Testület Ügyrendje (jóváhagyva 2013. július 29-én) •Szerzői Jogi Szakértői Testületen belül működő Egyeztető Testület eljárási szabályzata (jóváhagyva 2013. május 22.) Az SZJSZT feladata: •Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal mellett működő szakértő testülettől. •A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben. Szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői, szomszédos és adatbáziselőállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita. A felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés.
Az SZJSZT •jogállása •szervezete A Testület közfeladatot ellátó, polgári jogi jogképességgel nem rendelkező szervezet, tevékenység nem minősül közhatalmi tevékenységnek. A testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki. A Testületnek elnöke, elnökhelyettese, és tiszteletbeli elnöke van, elnöksége 15 főből áll, a tagok száma legfeljebb 200 fő lehet. Most bővült a létszám 23 fővel, így a jelenlegi tényleges létszám 150 fő. A Testület munkáját segíti a titkár, a titkárhelyettes és a koordinátor, az SZTNH munkatársai.
A Testület kivétel nélkül szerzői jogi szakértelemmel vagy alkotói, előadóművészi területeken szakismerettel rendelkező személyekből áll. A szerzői jog általános és gyakorlati kérdéseiben: 44 fő A szerzői jog egy-egy - alábbi . gyakorlati területének kérdéseiben: 106 fő •Irodalmi művek •Szakirodalmi, publicisztikai művek, Könyvkiadás •Lapkiadás •Színpadi művek •Komolyzenei művek •Könnyűzenei művek •Táncművészet, koreográfia •Reklám művek •Filmalkotások •Díszlet-jelmeztervek •Általános képző- és iparművészet •Képgrafikai művek •Szobrászati művek •Alkalmazott grafikai művek
• • • • • • • • • • • • • •
Festészeti művek Fotóművészeti alkotások Textiltervezői művek Kerámiai művek Ötvös művek Belsőépítészeti tervek és alkotások Ipari formatervek Építészeti alkotások és tervek Hangfelvételek, lemezkiadás, zeneműkiadás Rádió, televízió, vezetékes továbbközvetítés, Internet Internet Szoftver Adatbázis Előadóművészi jogok
Az eljáró tanácsok egyesszakértő háromtagú eljáró tanács bonyolultabb ügyekben öttagú tanács külső szakértő lehetősége
Az eljárás menete •kirendelés esetén •megbízás esetén Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény alapdíja (Áfa nélkül): - egyesszakértő esetén 110 000 Ft; - háromtagú tanács esetén 180 000 Ft; - öttagú tanács esetén 285 000 Ft. A további ülések pótdíja: - háromtagú tanács esetén 105 000 Ft; - öttagú tanács esetén 160 000 Ft. A továbbiakban kirendelés és megbízás esetén egyaránt az alábbiak szerint kell eljárni: A Szakértő Testület nevében az eljáró tanács a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.
Az SZJSZT kirendelése
Problémák: A megkeresések beérkeztekor: •nem az SZJSZT hatásköre (SZTNH, Iparjogvédelmi Szakértői Testület, stb.) •kirendelés esetén a szakértői díj nincs letétbe helyezve, vagy csak részben •a megbízó sokallja a díjat •hiányosak a csatolt dokumentumok •túl rövid időt jelöl meg a kirendelő, hosszabbítást kell kérnünk. A kirendelésekben, megkeresésekben feltett kérdések között: •vagyoni hátrány megállapítását kérik •nem vagyoni kárigény meghatározását kérik •a kár mértékére kérdeznek rá A szakvélemény megküldését követően: •a díj átutalásának adminisztratív akadályai (végzés, jogerő hiánya, stb.) •a szakértők idézésének kísérlete •Szjt. 101.§ (4) bek. teljesítésének elmulasztása: „Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy érdemében hozott határozatról - egy példányának megküldésével - a testületet értesíteni kell.”
SZJSZT ügyek 2000-2012 176
137
93 72
Bíróság
Nyomozóhatóság
Megbízó
Elutasított Összeállította: dr. Legeza Dénes
Szakvélemények megbízók szerint 2000-2012
35%
19%
46%
Bíróság Nyomozóhatóság Megbízó
Bírósági kirendelések száma 2000-2012
1 4
4 5
4
104
4
4
11
3
2
1
5
1
4 10
3
1
2 3
Összeállította: dr. Legeza Dénes
Gyakoribb ügytípusok •vizuális terület (építészet, képző-, ipar-, fotóművészet) •Szakirodalom •szoftver, adatbázis
Tervdokumentáció átdolgozása (SzJSzT-07/13) Konkrét ügyben – tekintettel a munkáltatói jogszerzésre – az átdolgozás és az átdolgozás engedélyezésének joga a munkáltatót illeti meg, ezért a Tervező jogainak megsértése e tekintetben nem igazolható. A munkáltatói jogszerzésből az is értelemszerűen következik, hogy a munkáltató nem volt köteles az eredeti szerzőt felkérni az átdolgozással kapcsolatos tervezési feladatok elvégzésére. Köztéri szobor áthelyezése (SzJSzT-13/13) A Megkereső a város Fő terén álló, Marton László szobrászművész által alkotott Esterházy Károly szobor áthelyezése vonatkozásában a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 13.§-ának értelmezését kérte. Az eljáró tanács érdemi döntést tartalmazó szakvélemény nyújtására nem jogosult, kizárólag támpontot, egyfajta szempontrendszert nyújthat a Megkeresést benyújtó önkormányzat számára.
Pálinkás üvegek szerzői jogi védelme (SzJSzT-28/13) A formatervezési mintaoltalommal védett termék (minta), egyidejűleg szerzői jogi védelem alatt is állhat, azaz a párhuzamos védelem megilleti-e ugyanazt az alkotást? A szellemi alkotások jogterületének alapvető elve a párhuzamos oltalom lehetősége. Az a tény, hogy egy szellemi termék valamelyik oltalmi forma követelményeinek megfelel, nem zárja ki, hogy egy másik oltalmi forma alatt is védelemben részesüljön. Fényképfelvételek szerzői jogi védelme (SzJSzT-24/13) A szakértő feladata annak megválaszolása, hogy ha a per tárgyát képző fényképfelvételek, …….. szerzői jogi védelem alatt állnak, ezen felvételek felhasználásáért milyen mértékű díjazás (gazdagodás megtérítési jog) illeti a felperest. Azoknál a fényképeknél, amelyek szerzői műnek minősülnek, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. Ez azonban jelen felhasználás esetében nem alkalmazható, ilyen esetben a díjazás tekintetében - analógiaként - irányadó lehet a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület díjszabása.
Szerzői jogi per az „Előterjesztés a nemzeti játék- és taneszköz-stratégia kimunkálásához” című mű kapcsán (SzJSzT-26/13) Az „Előterjesztés a nemzeti játék- és taneszköz-stratégia kimunkálásához” című (a továbbiakban: Tanulmány) műben és a TTFC/DD-512/2003. számú pályaműben (a továbbiakban: Pályázat) megjelenő azonos koncepció önmagában szerzői jogilag nem védett. Az ötlet, koncepció, elképzelés díjazása kívül esik a szerzői jogi felhasználás körén. Számítógépi program jogi védelme (SzJSzT 27/13) A két szoftverrendszer külön-külön rendelkezik olyan sajátosságságokkal (adatbázis szerkezeti alapok, futó programkódok képernyős megjelenésének különbségei, programfutások eltérő elemei, dokumentáció), melyek alapján önálló szellemi alkotásnak tekinthetők. Nem kizárt azonban, hogy a korábban létrejött szoftver működési sajátosságainak ismeretében, illetve funkciók részletes megismerésével – új, önálló műként - egy fejlettebb célfunkcionalitású szoftvermegoldás legyen kialakítható. Jelen esetben megállapítható, hogy a SZTAR szoftver korábbi, míg a VEGA rendszer egy újabb fejlesztés eredménye.
A Testület tudományos munkája 2013 évben: •A tartalom országhatárokon átnyúló hozzáférhetővé tétele - a kulturális örökséghez való hozzáférés (referens: Szinger András) •A felhasználók által generált tartalom (referens: id.Ficsor Mihály) •Az üreshordozó-díj - a magáncélú másolás kompenzációja (referens: Tomori Pál) •Az audiovizuális művek elhelyezésének elősegítése és az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban (referens: Rozgonyi Krisztina) •A szerzői jogi jogérvényesítés (referens: Sár Csaba) A Testület és az SZTNH együttműködése, a szakvélemények megjelentetése a Hivatal honlapján és kiadványokban is