2. sz. melléklet
Nagyhaté konysá gú kapcsolt é s haté kony tá vfű té s/tá vhű té s potenciá lbecslé se
Budapest, 2015. december hó
© Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék .......................................................................................................................... 1 Ábrajegyzék ................................................................................................................................ 1 1.
Bevezetés, előzmények ....................................................................................................... 6
2.
Összefoglaló eredmények ................................................................................................... 8 2.1.
Kiindulási adatok.......................................................................................................... 8
2.2.
Vizsgált forgatókönyvek, eredmények ........................................................................ 9
2.3.
Kiegészítő potenciál ................................................................................................... 17
2.4.
Hűtési potenciálbecslés ............................................................................................. 17
Mellékletek - 8 TJ/évet meghaladó hálózatra adott hőmennyiséggel jellemezhető távhőrendszerek tartamdiagramjai az „Elméleti 2” szcenárió szerint ..................................... 19
Táblázatjegyzék
1. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (GJ/év)............................ 14 2. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (%) .................................. 14 3. táblázat: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben ...................... 15 4. táblázat: A ’hatékony távhő’ kritérium teljesülése az egyes forgatókönyvekben ............... 17
Ábrajegyzék
1. ábra: Országosan értékesített távhőmennyiség .................................................................... 8 2. ábra: Meglévő megújuló alapú hőtermelő kapacitások ........................................................ 9 3. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások ................................................................. 11 4. ábra: Új megújuló alapú kapcsolt villamos kapacitások....................................................... 12 5. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások becsült beruházási költsége ................... 12 6. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix ....................................................... 13 7. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix (százalékos bontás) ...................... 13 8. ábra: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben ........................... 15 9. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (GJ/a) .................................................................................................................................................. 16 10. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (%) .................................................................................................................................................. 16 11. ábra: Komlói távhőrendszer ............................................................................................... 20 12. ábra: Pécsi távhőrendszer .................................................................................................. 20 13. ábra: Miskolc Avas-Belváros rendszer................................................................................ 21 14. ábra: Miskolc Diósgyőri rendszer ....................................................................................... 21 15. ábra: Miskolc Bulgárföld..................................................................................................... 22 16. ábra: Miskolc Kilián-Dél ...................................................................................................... 22 17. ábra: Miskolc HCM rendszer .............................................................................................. 23 18. ábra.Mohács Liszt Ferenc utcai rendszer ........................................................................... 23 19. ábra: Székesfehérvár Városi rendszer ................................................................................ 24 20. ábra: Székesfehérvár KÖFÉM rendszer .............................................................................. 24 21. ábra: Szentlőrinci távhőrendszer ....................................................................................... 25 22. ábra: Budapest: Észak-budai távhőrendszer ...................................................................... 25 23. ábra: Budapest Észak-pesti távhőrendszer ........................................................................ 26 24. ábra: Budapest Újpalotai távhőrendszer ........................................................................... 26 25. ábra: Budapest Füredi úti Fűtőmű távhőrendszere ........................................................... 27 26. ábra: Budapest Kispest-Kőbánya távhőrendszer ............................................................... 27 27. ábra: Budapest Csepel-Pesterzsébet hőkörzet .................................................................. 28 28. ábra: Budapest Dél-Budai (Kelenföldi) távhőrendszer ....................................................... 28 29. ábra: Budapest Rákoskeresztúr hőkörzet .......................................................................... 29 30. ábra: Budapest, Rózsakerti hőkörzet ................................................................................. 29 1
31. ábra: Szentendrei távhőrendszer ....................................................................................... 30 32. ábra: Kaposvári távhőrendszer........................................................................................... 30 33. ábra: Győri távhőrendszer.................................................................................................. 31 34. ábra: Budaörsi távhőszolgáltató rendszer.......................................................................... 31 35. ábra: Gyöngyös Mérges utcai kazánház rendszere ............................................................ 32 36. ábra. Gyöngyös Olimpia utcai kazánház rendszere............................................................ 32 37. ábra: Celldömölk Dr. Géfin rendszer .................................................................................. 33 38. ábra: nyergesújfalui távhőrendszer ................................................................................... 33 39. ábra: Érdi távhőrendszer .................................................................................................... 34 40. ábra: Tatai távhőrendszer .................................................................................................. 34 41. ábra: Ajkai távhőrendszer .................................................................................................. 35 42. ábra: Almásfüzitői távhőrendszer ...................................................................................... 35 43. ábra: Baj távhőrendszere ................................................................................................... 36 44. ábra: Baja városi távhőrendszer ......................................................................................... 36 45. ábra: Balatonfüredi távhőrendszer .................................................................................... 37 46. ábra: Berettyóújfalu József Attila rendszer ........................................................................ 37 47. ábra: Berettyóújfalu Bessenyei rendszer ........................................................................... 38 48. ábra: Bokodi lakótelep távhőrendszere ............................................................................. 38 49. ábra: Oroszlány városi távhőrendszer ................................................................................ 39 50. ábra: Bonyhád Fáy távhőrendszer...................................................................................... 39 51. ábra: Ceglédi távhőszolgáltató rendszer ............................................................................ 40 52. ábra: Csongrádi távhőrendszer .......................................................................................... 40 53. ábra: Csornai távhőrendszer .............................................................................................. 41 54. ábra: Debreceni távhőrendszer .......................................................................................... 41 55. ábra: Dombóvári távhőrendszer ........................................................................................ 42 56. ábra: Dorog-Esztergom távhőrendszer .............................................................................. 42 57. ábra: Dunakeszi Nyárfa közi rendszer ................................................................................ 43 58. ábra: Dunakeszi Tallér úti rendszer .................................................................................... 43 59. ábra: Dunaújvárosi távhőrendszer ..................................................................................... 44 60. ábra: Eger távhőrendszere ................................................................................................. 44 61. ábra: Gödöllői I. rendszer ................................................................................................... 45 62. ábra: Gödöllői II. rendszer .................................................................................................. 45 63. ábra: Hajdúszoboszlói rendszer ......................................................................................... 46 64. ábra: Hódmezővásárhely Kórházi rendszer........................................................................ 46 65. ábra: Hódmezővásárhely Hódtói rendszer ......................................................................... 47 66. ábra: Hódmezővásárhely Mátyás úti rendszer................................................................... 47 67. ábra: Hódmezővásárhely Oldalkosár úti FM rendszere ..................................................... 48 68. ábra: Kapuvári távhőrendszer ............................................................................................ 48 69. ábra: Kazincbarcika távhőrendszere .................................................................................. 49 2
70. ábra: Kecskeméti távhőrendszer ........................................................................................ 49 71. ábra: Keszthely Vásár téri rendszer .................................................................................... 50 72. ábra: Keszthely Fodor úti rendszer..................................................................................... 50 73. ábra: Kiskunfélegyháza Petőfi rendszer ............................................................................. 51 74. ábra: Kiskunhalasi távhőrendszer ...................................................................................... 51 75. ábra: Kisvárdai rendszer ..................................................................................................... 52 76. ábra: Komárom Csokonai rendszer .................................................................................... 52 77. ábra: Komárom Frigyes laktanya rendszere ....................................................................... 53 78. ábra: Komárom Csillag ltp. távhőrendszere ....................................................................... 53 79. ábra: Körmend városi távhőrendszer ................................................................................. 54 80. ábra: Kőszeg Táncsics rendszer .......................................................................................... 54 81. ábra: Kőszeg Kiss J. lakótelepi rendszer ............................................................................. 55 82. ábra: Lábatlan távhőrendszere .......................................................................................... 55 83. ábra: Makó Deák F. úti rendszer ........................................................................................ 56 84. ábra: Makó Hunyadi úti rendszer ....................................................................................... 56 85. ábra: Mátészalkai távhőrendszer ....................................................................................... 57 86. ábra: Mezőhegyesi távhőrendszer ..................................................................................... 57 87. ábra: Mosonmagyaróvár városi távhőrendszer ................................................................. 58 88. ábra: Móri távhőrendszer................................................................................................... 58 89. ábra: nagykőrös Kossuth u. ltp. távhőrendszere................................................................ 59 90. ábra: Nyírbátori távhőrendszer .......................................................................................... 59 91. ábra: Nyíregyházi városi rendszer ...................................................................................... 60 92. ábra: Nyíregyháza Tompa M. úti rendszer ......................................................................... 60 93. ábra: Ózdi távhőrendszer ................................................................................................... 61 94. ábra: Paksi távhőrendszer .................................................................................................. 61 95. ábra: Pétfürdői távhőrendszer ........................................................................................... 62 96. ábra: Pornóapáti távhőrendszere ...................................................................................... 62 97. ábra: Putnoki távhőrendszer .............................................................................................. 63 98. ábra: Püspökladányi távhőrendszer ................................................................................... 63 99. ábra: Salgótarján távhő I. rendszer .................................................................................... 64 100. ábra: Salgótarján Beszterce rendszer ............................................................................... 64 101. ábra: Sárbogárd József A. rendszer .................................................................................. 65 102. ábra: Sátoraljaújhely Dózsa úti rendszer.......................................................................... 65 103. ábra: Sároraljaújhely Esze T. rendszer.............................................................................. 66 104. ábra: Siófok Városház téri rendszer ................................................................................. 66 105. ábra: Soproni távhőrendszer ............................................................................................ 67 106. ábra: Százhalombattai távhőrendszer.............................................................................. 67 107. ábra: Szeged Felsőváros II. rendszer ................................................................................ 68 108. ábra: Szeged Északi Városrész I/a rendszer ..................................................................... 68 3
109. ábra: Szeged Északi városrész I/b rendszer ...................................................................... 69 110. ábra: Szeged Erőművi rendszer ........................................................................................ 69 111. ábra: Szeged Tisza L. krt 36-40. rendszer ......................................................................... 70 112. ábra: Szeged Odessza I. rendszer ..................................................................................... 70 113. ábra: Szeged Odessza II. rendszer .................................................................................... 71 114. ábra: Szeged Rókus rendszer............................................................................................ 71 115. ábra: Szeged Tarján II. rendszer ....................................................................................... 72 116. ábra: Szeged Tarján III-VIII és Felsőváros 1 rendszer ....................................................... 72 117. ábra: Szeged Tarján IV. rendszer ...................................................................................... 73 118. ábra: Szeged Tarján V. rendszer ....................................................................................... 73 119. ábra: Szeged Tarján VI. rendszer ...................................................................................... 74 120. ábra: Szeged Török úti rendszer....................................................................................... 74 121. ábra: Szekszárd Déli FM távhőrendszere ......................................................................... 75 122. ábra: Szekszárd Kadarka u. távhőrendszer ...................................................................... 75 123. ábra: Szentes Kertvárosi rendszer .................................................................................... 76 124. ábra: Szentes Debreceni úti ltp. rendszere ...................................................................... 76 125. ábra: Szentes Kurca parti rendszer................................................................................... 77 126. ábra: Szentes Kossuth-Déli oldali rendszer ...................................................................... 77 127. ábra: Szentgotthárd Mártírok úti rendszer ...................................................................... 78 128. ábra: Szigetszentmiklósi távhőrendszer ........................................................................... 78 129. ábra: Szigetvár Kórházi rendszer ...................................................................................... 79 130. ábra: Szolnok József A. ltp. rendszer ................................................................................ 79 131. ábra: Szolnok Móra F. Fűtőmű rendszere ........................................................................ 80 132. ábra: Szolnok Széchenyi ltp. rendszere ............................................................................ 80 133. ábra: Szolnok TVM rendszer............................................................................................. 81 134. ábra: Szombathely Szent Flórián rendszer ....................................................................... 81 135. ábra: Szombathely Vízöntő rendszer ............................................................................... 82 136. ábra: Szombathely Belvárosi rendszer ............................................................................. 82 137. ábra: Szombathely Laktanya kazánház rendszere ........................................................... 83 138. ábra: Szombathely Mikes úti rendszer ............................................................................. 84 139. ábra: Tapolca I. FM rendszere .......................................................................................... 84 140. ábra: Tapolca II. FM .......................................................................................................... 85 141. ábra: Tatabányai távhőrendszer ...................................................................................... 85 142. ábra: Tiszaújvárosi távhőrendszer.................................................................................... 86 143. ábra: Tiszavasvári távhőrendszer ..................................................................................... 86 144. ábra: Vasvár Béke úti rendszer......................................................................................... 87 145. ábra: Vasvár Járdányi úti rendszer ................................................................................... 87 146. ábra: Vác Deákvári rendszer............................................................................................. 88 147. ábra: Vác Vásár téri rendszer ........................................................................................... 88 4
148. ábra: Várpalotai távhőrendszer........................................................................................ 89 149. ábra: Inotai távhőrendszer ............................................................................................... 89 150. ábra: Veszprém Cserhát ltp. rendszere ............................................................................ 90 151. ábra: Veszprém Haszkovó rendszer ................................................................................. 90 152. ábra: Veszprém Ördögárok úti rendszer .......................................................................... 91 153. ábra: Záhony I. rendszer ................................................................................................... 91 154. ábra: Zirc távhőrendszere ................................................................................................ 92
5
1. Bevezetés, előzmények
Az EED 14. cikk (1) bekezdése előírja
„A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítására (1) A tagállamok 2015. december 31-ig elvégzik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését,..” A nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés potenciálja egyrészt az a hőmennyiség, amit nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermeléssel lehet előállítani, másrészt az a villamosenergiamennyiség, amelyet ezzel a hőmennyiséggel kapcsoltan állítanak elő. Ezek meghatározása csak egymástól hidraulikailag független távhőrendszerenként (távhőkörzetenként) a jelenleg üzemelő távhőrendszerek átlagos meteorológiai viszonyokra átszámolt hőigénye alapján lehetséges. A hatékony távfűtés elvi megvalósíthatósági potenciáljának értéke a tartamdiagramokból kiadódik. Példaként egy távhőrendszer bázis (átlagos klímájú fűtési időszakra átszámított) tartamdiagramjának jellegét (P h,cs =100 MW, P h,hmv =7,7 MW, Q h,k =30 MW) az alábbi ábra szemlélteti: 100
Ph,cs
90
MW 80
70
60
50
40
Qh,k 30
20
Ph,hmv
10
0 0
1000
2000
3000
4000
5000
6000
7000
8000
9000
h/év
ahol P h,cs a hőtermelő/k/ által hálózatra adott csúcs-hőteljesítmény (a rendszer hőteljesítményigénye) -13 °C –nál, P h,hmv a rendszer átlagos hálózatra adandó hőteljesítmény-igénye a fűtési időszakon kívüli időtartamban, Q h,k pedig valamely preferált (például kapcsolt, vagy megújuló) kapacitás, amelynek elsődleges kihasználása a feladat. A távhőrendszerek átlagos fűtési időszakra vonatkozó hőteljesítményigény-tartamdiagramjának meghatározásához ismerni kell a napi átlagos külső hőmérsékletek fűtési időszakbeli eloszlás függvényét, valamint a rendszer tényleges napi hőigénye és a napi külső hőmérséklet közötti lineáris regressziós összefüggést, amely utóbbit egy teljes fűtési időszakra kell kiszámítani. A külső hőmérsékletek tartamdiagramja azt mutatja be, hogy egy adott, vagy annál alacsonyabb külső hőmérséklet az átlagos fűtési időszak 183 (szökőévben 184) napján hány órában fordul elő. A tartamdiagram földrajzi hely függő, hazánkban a fővárosra rendelkezésre álló táblázat jó közelítéssel alkalmazható. (A tartamdiagram táblázatos formában áll rendelkezésre, a személyi számítógépek elterjedése előtti időszakban tudományos munkák foglalkoztak közelítő zárt formulák meghatározásával, de az informatikai fejlődés ezeket feleslegessé tette.) A fűtési idényen kívüli időszak hőigényt jelen vizsgálatban egyetlen, a rendelkezésre bocsátott utolsó két év tényfelhasználási adatai alapján számított átlagértékkel vettük figyelembe. Ezekbe a rendszerenkénti tartamdiagramokba be lehet illeszteni a meglévő kapcsolt és megújuló kapacitásokat, ezzel kialakulnak a jelenleg elméletileg kihasználható energetikai potenciálok.
6
Amint az az alábbi táblázatból látszik, 50% – pl. megújuló energiából megvalósított – lefedettséghez a fenti rendszerben 23%, a tényleges rendelkezésre állást figyelembe véve közel 30% megújuló kapacitás kiépítése szükséges. Q h,k /P h,cs (%)
Max. kapcsolt/megújuló hőterm. részarány (%)
23%
50%
30%
61%
35%
69,2
40%
76,2
45%
82,4
50%
87,6
A tényleges beépítési kapacitás adatokból távhőrendszerenként meghatározható, hogy a már meglévő kapcsolt/megújuló/hulladékhő bázisú termelő kapacitások maximális, illetve tényleges kihasználása esetén milyen mértékben teljesül a „hatékony távfűtés” feltételrendszere, valamint meghatározható a meglévő kapacitások azon szükséges kihasználása és/vagy azon új létesítendő kapcsolt/megújuló/hulladék bázisú kapacitások nagysága és szükséges kihasználása, amely feltételek teljesülésével a hatékony távfűtés kritériuma teljesíthető. Az egyes távhőrendszerekre meghatározott adatok megfelelő összegzésével kiadódnak a területi/térségi és az országos potenciálok. A fentiekből következően a 2014-20-as programozási időszakban szükséges lesz a hőtermelő portfólió megváltoztatása, zöldítése (főként biomassza, geotermia, hulladékok, hulladékhők rendszerintegrációja), az elosztórendszer hatékonyságának a növelése, amely jelentős számú és nagy volumenű beruházás megvalósítását teszi szükségessé. Ehhez szükséges a várható projektek felmérése és hatáselemzése a KEHOP források lehívására (beruházási költségbecslések, várható indikátorok, ütemezés). A leírtak alapján felmértük és bemutattuk az ország 8 TJ/év-et meghaladó hőigénnyel jellemezhető távhőrendszereinek energetikailag optimális fejlesztéséhez tartozó tartamdiagramokat a hőforrástípusok közötti elvi terheléselosztásokkal. A kapott eredmények alapul szolgálnak az EED 14. cikkben meghatározott jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez az irányelv VIII. melléklet 1. pont d), e), f), h), i) valamint j) alpontjai esetében.
7
2. Összefoglaló eredmények
Az alábbiakban összefoglaljuk az összesen 93 település 194 távhőrendszerének hozzáférhető, egyenként átvizsgált energetikai alapadataira elvégzett számításaink eredményeit. A vizsgálat – elérhető adatok híján – nem terjedt ki az egyes településeken esetleg üzemelő kizárólag, vagy legalább 90 %-ban ipari igényeket (alapvetően gőz hőhordozóval) ellátó távhőrendszerekre.
2.1.
Kiindulási adatok
A figyelembe vett létező távhőrendszerek számítással meghatározott összes csúcshőteljesítményigénye 1 (-13 oC napi átlagos méretezési külső levegőhőmérsékletnél) 3.365 MW, átlagos meteorológiai viszonyokra átszámított hálózatra adott összes hőigénye 31,9 PJ/év, míg az értékesített hőmennyiség 28,0 PJ/év (lásd 1. ábra). A távhőfelhasználás több, mint ¾ része (76,4%) lakossági célú.
Értékesített távhőmennyiség
759 582 5 843 218 Lakossági fűtés GJ/év Lakossági hmv GJ/év 15 870 700
Nem lakossági fűtés GJ/év Nem lakossági hmv GJ/év
5 525 392
1. ábra: Országosan értékesített távhőmennyiség
A „hatékony távhő” minősítés szempontjából figyelembe vehető meglévő megújuló alapú beépített hőtermelő kapacitásokat a 2. ábra szemlélteti. Az ábra alapján megállapítható, hogy jelenleg összesen 454,5 MW 2 megújuló alapú hőtermelő kapacitás van beépítve a tárgyalt
1
Hazánkban a fűtési méretezési külső hőmérséklet földrajzi hely függő, -11 és -15 °C között változik. Országos átlagként jó közelítéssel a fővárosi -13 °C érték használható. (Lásd pl. Baumann Mihály: Épületenergetika 3.1.1.1. ábra-Forrás: MSZ-04-140/3) 2 A tatabányai biomassza kapacitást meglévőnek, a győri geotermikus kapacitást pedig nem meglévőnek tekintve.
8
távhőrendszerekbe. Ebből 246,5 MW a kapcsolt és 208 MW a közvetlen hőtermelő kapacitás. Ezekhez összesen mintegy 111,5 MW megújuló alapú beépített kapcsolt 3 villamos kapacitás társul.
Meglévő megújuló alapú hőtermelő kapacitások
50,0
0,5
biomassza kapcsolt MW
89,5
196,0
biomassza közvetlen MW geotermikus közvetlen MW tszh kapcsolt MW depóniagáz kapcsolt MW
118,5
2. ábra: Meglévő megújuló alapú hőtermelő kapacitások
A „hatékony távhő” minősítés szempontjából figyelembe vehető meglévő földgáz alapú beépített kapcsolt hőtermelő kapacitás összesen csaknem 1.300 MW (kombinált ciklusú erőművek, gázturbinás erőmű, gőzerőmű, gázmotorok), a meglévő nukleáris alapú beépített kapcsolt hőtermelő kapacitás 20 MW. Ezekhez összesen mintegy 1.150 MW nem megújuló alapú beépített kapcsolt villamos kapacitás társul.
2.2.
Vizsgált forgatókönyvek, eredmények
Számításainkban távhőrendszerenként négyféle energetikai forgatókönyv hő- és primerenergiamixét, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét határoztuk meg. Ez utóbbi mennyiség esetében kizárólag a teljes mértékben hasznos hőmennyiséggel kapcsoltan termelt villamos energiát vettük figyelembe. A további számításokban jelen anyagban a távhőigények jövőbeli változatlanságát vettük alapul, azaz - némileg optimista megközelítéssel - azt feltételeztük, hogy a primer és szekunder oldali korszerűsítések hőigénycsökkentő hatását a szektor a piacbővítéssel ellensúlyozni lesz képes, amelyre a termelt hőmix zöldítése reményt nyújt. A vizsgált négy forgatókönyv a következő:
(1)
3
A meglévő berendezésekkel elérhető hőtermelői mix a kapcsoltak és a megújulók tényleges/reális kihasználásával (ábrákon ’Meglévő tény/r.’ elnevezés).
a kondenzációs kapacitás ebben tehát nem szerepel
9
Azoknál a rendszereknél, ahol tényadatok álltak rendelkezésre a hőtermelői mix és a földgázbázisú kapcsolt villamosenergia-termelés jelenlegi jogi-közgazdasági környezetben jellemző átlagos értékére, ezeket az értékeket szerepeltettük. A további rendszerekben a földgázbázisú kapcsolt termelő kapacitás Magyar Kapcsolt Társaság által jelenlegi állapotra 2.000 h/év értékűre számszerűsített csúcskihasználásával számoltunk, illetve a meglévő megújuló kapacitásokkal maximálisan ellátható igények 80 %-át vettük figyelembe.
(2)
A meglévő berendezésekkel elérhető legjobb hőtermelői mix a hatékony távhő kritérium szempontjából (ábrákon ’Meglévő max.’ elnevezés). A terheléskiosztásban alapterhelésre a megújuló kapacitások vannak figyelembe véve, a földgázbázisú kapcsoltak terhelése a megújulók kiterhelése után következik.
(3)
Új megújuló alapú termelőkapacitások belépése 4 esetén elérhető hőtermelői mix (ábrákon ’Elméleti1’ elnevezés). Az alapterhelést az Elméleti1 mixben – ha van – a meglévő kapcsolt kapacitás maximális kihasználással viszi. A szóba jöhető új típusok: bio-biomassza, geo-geotermikus, települési szilárd hulladék (továbbiakban: tszh). Kapcsolt energiatermeléssel az új megújuló távhőtermelők közül csak Debrecenben és a budapesti új Hulladékhasznosító Mű esetén számoltunk, ez utóbbi beruházási költségénél azonban csak a kizárólagos hőtermelésre kalkulált értéket 5 vettük figyelembe. Azoknál a távhőellátó rendszereknél, amelyeknél a tervezett fejlesztés már ismert (pl. Budapest Észak-Buda), csak a tervezett kapacitással számoltunk, akkor is, ha a ’hatékony távhő’ minősítés szempontjából szükséges hőtermelői mix nagyobb kapacitást is elvárna/megengedne, egyébként az új technológia teljesítményét úgy választottuk ki, hogy a régi kapcsolt és az új megújuló hőtermelő együttesen mindenképpen biztosítsa a ’hatékony távhő’ minősítést. Olyan rendszerek esetében, amelyek már ma is teljesítik a ’hatékony távhő’ minősítést, nem irányoztunk elő új fejlesztést, a számítás a meglévő kapacitásokra alapozódik (így tehát például Komlóra nem számoltunk további fejlesztéssel, mivel a jelenlegi mix alapján a ’hatékony távhő’ kritériuma teljesül). Nem számoltunk fejlesztésekkel az évi 8 TJ hőigényt, azaz 0,70,8 MW csúcshőteljesítmény-igényt (kevesebb, mint 200 lakás) el nem érő 44 db kis rendszernél, amelyek együttes hálózatra adandó hőigénye sem éri el a 155 TJ/év értéket, ami az összes hőigény fél százaléka.
(4)
Új megújuló alapú termelőkapacitás belépése esetén elérhető hőtermelői mix (ábrákon 'Elméleti2’ elnevezés). A szcenárió az Elméleti1 mixhez figyelembe vett kapacitásokkal számol, de az alapterhelést ez esetben a megújuló kapacitások viszik. Jelenleg is hatékony rendszerekre (amelyekben új hőtermelő berendezésekkel nem számoltunk) megegyezik a (2) szcenárióval.
Az ’Elméleti1’ (3) és ’Elméleti2’ (4) forgatókönyvekben a rendszerekben beépíteni előirányozott megújuló alapú hő- és villamos kapacitásokat a 3. ábra és a 4. ábra mutatja. Az ábrák tanúsága szerint 4
Új földgázbázisú kapcsolt kapacitás létesítésével a belátható jövőben nem számoltunk. A teljes HUHA2 beruházási költsége becsülten 50-65 mrd Ft lenne, telepítési helyszíntől és műszaki megoldástól függően.
5
10
összesen 482 MW új megújuló alapú hő- és 41,4 MW ehhez kapcsolt villamos kapacitás beépítését irányoztuk elő a vizsgált távhőrendszerekbe. Megjegyezzük, hogy a kapcsolt villamos kapacitások előirányzatának becslésénél nem vettük figyelembe új, a korábbi KÁT rendszerhez hasonló támogatási rendszer esetleges jövőbeli megjelenését.
Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások
57,0
Biomassza közvetlen MW
101,0
Biomassza kapcsolt MW Geotermikus közvetlen MW 289,0
Tszh kapcsolt MW
35,0
3. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások
Új megújuló alapú villamos kapacitások
15,75 Biomassza MW Geotermikus MW Tszh MW 25,65 0,00
11
4. ábra: Új megújuló alapú kapcsolt villamos kapacitások
Ezek létesítésének összes beruházási költségigénye becsülten kereken 86 mrd Ft lenne (lásd 5. ábra).
Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások becsült beruházási költsége
6 840
Biomassza MFt Geotermikus MFt
30 300 48 855
Tszh MFt
5. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások becsült beruházási költsége
Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt távhőmixet a 6. ábra, százalékos megoszlását pedig a 7. ábra szemlélteti.
12
35 000 000
30 000 000
202 916
202 916
3 988 343
3 988 345
202 916
202 916
9 096 648
Termelt távhő (GJ/év)
25 000 000
15 848 603 11 435 040
20 000 000
Egyéb (szén, atom) kapcsolt GJ/év Földgáz közvetlen GJ/év
17 426 184
Földgáz kapcsolt GJ/év 15 000 000
2 522 729
Tszh (+depógáz) kapcsolt GJ/év
16 311 110
Geotermikus közvetlen GJ/év
3 376 866
10 000 000
10 481 276
596 056 3 465 946
5 000 000
2 768 878
1 246 345 1 316 509
856 362 1 093 934
4 011 520
2 764 225
2 631 406
960 330
783 586
0 Elméleti2
Biomassza közvetlen GJ/év
2 904 184
6 906 242
Biomassza kapcsolt GJ/év
Elméleti1
Meglévő max. Forgatókönyv
Meglévő tény/r.
6. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix 100% 90%
0,64%
0,64%
12,50%
12,50%
0,64%
0,64%
28,52%
80% 49,69%
Termelt távhő (%)
70%
35,85%
60% 50% 40% 30%
Földgáz közvetlen % 7,91%
Földgáz kapcsolt %
51,14%
Tszh (+depógáz) kapcsolt %
10,59% 32,86%
1,87% 10,87%
20% 10%
Egyéb (szén, atom) kapcsolt %
54,63%
9,10%
Biomassza kapcsolt % Biomassza közvetlen %
8,68%
3,91% 4,13%
2,68% 3,43%
12,58%
8,67%
8,25%
3,01%
2,46%
21,65%
0% Elméleti2
Geotermikus közvetlen %
Elméleti1
Meglévő max. Forgatókönyv
Meglévő tény/r.
7. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix (százalékos bontás)
A konkrét értékeket az 1. táblázat és a 2. táblázat foglalja össze.
13
Termelt hőmix Biomassza közvetlen Biomassza kapcsolt Geotermikus közvetlen Tszh (+depógáz) kapcsolt Földgáz kapcsolt Földgáz közvetlen Egyéb (szén, atom) kapcsolt Összesen
GJ/év GJ/év GJ/év GJ/év GJ/év GJ/év GJ/év GJ/év
Elméleti2
Elméleti1
6 906 242 3 465 946 3 376 866 2 522 729 11 435 040 3 988 343 202 916 31 898 082
4 011 520 2 768 878 2 904 184 596 056 17 426 184 3 988 345 202 916 31 898 084
Meglévő max. 960 330 2 764 225 1 316 509 1 246 345 16 311 110 9 096 648 202 916 31 898 083
Meglévő tény/r. 783 586 2 631 406 1 093 934 856 362 10 481 276 15 848 603 202 916 31 898 083
1. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (GJ/év)
Termelt hőmix Biomassza közvetlen Biomassza kapcsolt Geotermikus közvetlen Tszh (+depógáz) kapcsolt Földgáz kapcsolt Földgáz közvetlen Egyéb (szén, atom) kapcsolt Összesen
% % % % % % % %
Elméleti2
Elméleti1
21,65% 10,87% 10,59% 7,91% 35,85% 12,50% 0,64% 100,00%
12,58% 8,68% 9,10% 1,87% 54,63% 12,50% 0,64% 100,00%
Meglévő max. 3,01% 8,67% 4,13% 3,91% 51,14% 28,52% 0,64% 100,00%
Meglévő tény/r. 2,46% 8,25% 3,43% 2,68% 32,86% 49,69% 0,64% 100,00%
2. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (%)
A vázolt fejlesztésekhez kapcsolódó kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a 8. ábra és a 3. táblázat szemlélteti.
14
5 000 000 20 209
4 500 000
20 209
Kapcsoltan termelt villany (MWh/év)
4 000 000 3 500 000
20 209
20 209
3 000 000 2 500 000 2 000 000
4 345 102
nukleáris MWh/év
4 060 251
földgáz MWh/év
2 838 985
tszh (+depóniagáz) MWh/év 2 585 669
1 500 000
biomassza MWh/év
1 000 000 500 000 0
231 560 382 411
37 346 303 035
Elméleti2
Elméleti1
72 012 294 696
Meglévő max. Forgatókönyv
48 850 285 718
Meglévő tény/r.
8. ábra: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben
Kapcsoltan termelt energia biomassza tszh (+depóniagáz) földgáz nukleáris Összesen
villamos MWh/év MWh/év MWh/év MWh/év MWh/év
Elméleti2
Elméleti1
382 411 231 560 2 838 985 20 209 3 473 165
303 035 37 346 4 345 102 20 209 4 705 692
Meglévő max. 294 696 72 012 4 060 251 20 209 4 447 167
Meglévő tény/r. 285 718 48 850 2 585 669 20 209 2 940 446
3. táblázat: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben
A kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségével kapcsolatosan megismételjük azt a korábban már mondott peremfeltételt, hogy az kizárólag a 100%-os mértékben hasznos hővel kapcsolt mennyiséget tartalmazza, és nem tartalmaz semmiféle – akárcsak részleges – kondenzációs termelést. A vázolt négy forgatókönyvben a távhőtermelésre eső primerenergia-fehasználás megoszlását a 9. ábra, százalékos arányait a 10. ábra mutatja. Kapcsolt energiatermelés esetén a távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználást oly módon származtattuk, hogy az összes primerenergia-felhasználásból levontuk a kapcsoltan termelt villamos energia referencia hatásfokokkal számított primerenergia-felhasználását. Ennek megfelelően a távhő primerenergia-igénye a több kapcsolt termelést feltételező szcenáriókban alacsonyabb (éppen ez a kapcsolt energiatermelés energetikai haszna).
15
30 000 000
25 000 000
20 000 000 Nukleáris
GJ
Tszh Depónia gáz
15 000 000
Geotermikus Biomassza Földgáz 10 000 000
5 000 000
0 (1) Reális
(2) Meglévő max
(3) Elméleti1
(4) Elméleti2
9. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (GJ/a) 100%
90%
1,99% 3,87%
3,24% 5,26%
8,99%
1,54% 8,67% 11,95%
11,43% 80%
12,37% 17,03%
70%
60%
39,13%
Nukleáris Tszh Depónia gáz
50%
Geotermikus 40%
84,82%
Biomassza
79,69%
Földgáz 69,09%
30%
20%
39,49%
10%
0% (1) Reális
(2) Meglévő max
(3) Elméleti1
(4) Elméleti2
10. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (%)
16
A vázolt négy forgatókönyvben a ’hatékony távhő’ kritériumot elérő távhőrendszerek darabszáma, illetve a ’hatékony távhő’ kritériumot elérő távhőrendszerekben forgalmazott távhő mennyisége a 4. táblázatban látható. ’Hatékony távhő' kritérium teljesítése Hatékony távhőrendszer db Hatékony távhőrendszerben GJ/év termelt távhő mennyisége Hatékony távhőrendszerben % termelt távhő aránya
134
Meglévő max. 44
Meglévő tény/r. 28
30 917 660
30 917 660
20 563 467
9 166 177
96,93%
96,93%
64,47%
28,74%
Elméleti2
Elméleti1
134
4. táblázat: A ’hatékony távhő’ kritérium teljesülése az egyes forgatókönyvekben
Az „Elméleti 1” és „Elméleti 2„ szcenáriók szerint 134 rendszer éri el a ’hatékony távhő’ minősítést, ez a hálózatra adott mennyiség 97 %-át teszi ki. Amint azt már említettük nem feltételeztünk fejlesztést a 44 db, összesen csupán 155 TJ/év hálózatra adott hőigényt reprezentáló „kis rendszerben”. Ebből egy, a nagyatádi rendszer a meglévő geotermikus hőtermelés miatt egyike a 134 ’hatékony távhő’nek, így igazából 43 a „nem fejlesztendő” kis rendszerek száma. A fennmaradó 15 „nem hatékony” rendszer hőigénye 834 TJ/év, ami az összes igény 2,6 %-a. Ezeknél vagy a meglévő kapcsolt (gázmotoros)- vagy megújuló kapacitás magas (de nem „elegendően” magas) részaránya miatt csak kisebb, vagy „0” új kapacitás létesítését feltételeztük.
2.3.
Kiegészítő potenciál
Az előzőekben vázolt forgatókönyvekben az új kapacitásokat kizárólag annak a feltételnek a szem előtt tartásával illesztettük a rendszerekbe, hogy azok lehetőleg (szerény tartalékkal) elégítsék ki a ’hatékony távhő’ kritériumát. Amennyiben egyes távhőrendszerekbe – tekintettel bizonyos meglévő távhőrendszerek gyakorlati példáira, illetve a műszaki-energetikai gyakorlatban használt, becsléssel meghatározott értékekre – olyan mértékű új kapacitások létesítését irányoznánk elő, amelyekkel az új kapacitás az adott rendszerben megközelítené a csúcshőteljesítmény-igény 50%-át, akkor további mintegy 110 MW új megújuló hőtermelő kapacitás létesítése lenne elképzelhető. Az ezek által termelhető hőmennyiség cca. 1,6 PJ/év. Az ehhez szükséges beruházás, feltételezve, hogy túlnyomó részben biomassza, kisebb részben geotermikus alapú kapacitásról beszélünk 15-16 mrd Ft-ra becsülhető.
2.4.
Hűtési potenciálbecslés
Az alábbiakban néhány szót ejtünk a távhűtés (amely alatt anyagunkban kizárólag hőhajtású hűtések /trigeneráció/ értendők) potenciáljáról is. A távhűtés gazdasági potenciálja jelenleg 0, mert pusztán a hőhajtású hűtés energiaköltségei is egyértelműen meghaladják a hagyományos villamos hajtású kompresszoros folyadékhűtőkkel előállított hidegenergia energiaköltségét, nem is említve a jelentősen nagyobb beruházási költségek miatti tőketeher eltéréseket. A lakossági távhűtés elméleti potenciálja a lakosság részére értékesített fűtési hőmennyiség (15,87 PJ/év) alapján becsülhető. A kevés megvalósult távhűtési projekt tapasztalatai szerint a fűtési igényhez képest mind a hűtési csúcsteljesítmény-igény, mind a hidegenergia-igény 50 %-kal 17
közelíthető, így az elméleti hidegenergia-potenciál a lakosság esetében a fűtési hőigény 25 %-ára, azaz kereken 4 PJ/év értékűre becsülhető. A nem lakossági felhasználók esetében a fűtési igényhez (5,843 PJ/év) képest a csúcsteljesítmény-igényt 80%-ban, a hidegenergia-igényt 65 %-ban rögzítve, az elméleti hidegenergia-potenciál a fűtési hőigény 52 %-ára, azaz kereken 3 PJ/év értékűre becsülhető. A távhűtés technikai potenciálja ennél kisebb, mert gazdasági és ellátásbiztonsági okok miatt a csúcsterhelésre nem indokolt hőhajtású folyadékhűtőket létesíteni. A hűtési csúcsteljesítmény-igény felére kiépített hőhajtású folyadékhűtő-kapacitás a hidegenergia-igények 80 %-ának kielégítését biztosíthatja. Ezért a technikai potenciál az elméleti potenciál 80 %-ára tehető.
Lokális (azonos „telephelyen” a kapcsolt energiatermelő- és a hőhajtású folyadékhűtő) hűtőberendezés) trigenerációs termelésre a hazai távhőben jelenleg nincs példa. Hőhajtású („szorpciós”) folyadékhűtők telepítve vannak a tiszaújvárosi, a szentendrei távhőrendszer és a fővárosban a csepeli távhőrendszer egy-egy fogyasztójánál, valamint a debreceni távhőrendszer néhány felhasználójánál, azonban ezek a berendezések a telepítés időszakához képest többszörösére növekedett hajtóenergia ár miatt nem / vagy alig-alig üzemelnek, helyettük villamos hajtású gépekkel termelik a hidegenergiát.
18
Mellékletek - 8 TJ/évet meghaladó hálózatra adott hőmennyiséggel jellemezhető távhőrendszerek tartamdiagramjai az „Elméleti 2” szcenárió szerint
A diagramokon egyfajta elvi hőtermelői terheléselosztást is bemutattunk az „Elméleti 2” szcenárió terheléskiosztásainak megfelelően, alapterhelésre valamilyen létező, vagy tervezett/javasolt megújuló (biomassza, geotermikus energia, települési szilárd hulladék) energiaforrást figyelembe véve /zöld szín/. A diagramokon a kiterhelési sorrendben következő elem a meglévő földgázbázisú kapcsolt energiatermelő kapacitás (kék színnel), végül „legfelül” sárga színnel a földgáztüzelésű csúcskazánok hőteljesítményei jelennek meg. Az új megújuló kapacitások úgy lettek meghatározva, hogy a meglévő (nagy hatékonyságú) kapcsolt eszközökkel együtt az adott távhőrendszerre szerény tartalékkal teljesülhessenek a „hatékony távhő” minősítéshez szükséges primerenergia-mixek. Az ábrákon a rendszer megnevezése, mint címfelirat alatt megjelenítettük az átlagos klímájú évben a fenti három hőtermelő csoport (megújuló, kapcsolt, csúcs) által előállított hőmennyiségeket (GJ/év), illetve ezek részarányát a hőtermelői mix-ben. A távhőszolgáltatásban figyelembe vett megújuló (biomassza, geotermikus) és a kapcsolt termelésből származó mennyiségek elvi maximális értékek, amelyeket a valóságban az azokat előállító konkrét berendezések tervezett és váratlan kiesései befolyásolhatnak. Amennyiben a több szigetüzemű távhőrendszerrel rendelkező településeken a rendszerek stratégiai összeköttetése megvalósul, a terheléskiosztások és maguk a hőteljesítmény-igény tartamdiagramok is módosulhatnak. A fővárosban 9 nagy távhőrendszer 9 távhőkörzetet lát el. Ezek közül az észak-pesti és az újpalotai rendszerek stratégiai összekötetése megvalósult, a közös üzemeltetés tapasztalatai folyamatosan alakulnak ki, ezért jelen összeállításban a két rendszert külön hőigény tartamdiagramban jelenítettük meg. A Kispest-Kőbánya, a Csepel-Pesterzsébet és a Dél-Buda hőkörzetek hőellátása szigetüzemben történik, ezért a tartamdiagramokat szintén külön–külön adtuk meg. A dél-budapesti térség három rendszerének összekapcsolása a következő évek tervezett feladata. Az ábrákhoz fűzött 1-2 soros rövid megjegyzések a szöveg „feletti” ábrához tartoznak.
19
Komló 30,0 bio: 260 772 GJ, 96,7%
CHP: 8 256 GJ, 3,1%
csúcs: 531 GJ, ,2%
25,0
Hőteljesítmény (MW)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
11. ábra: Komlói távhőrendszer
Meglévő faapríték tüzelésű kazánnal. Pécs 180,0 faapríték kapcsolt: 1 221 912 GJ, 80,8%
szalma kapcsolt: 285 861 GJ, 18,9%
csúcs: 4 522 GJ, ,3%
160,0
140,0
Hőteljesítmény (MW)
120,0
100,0
80,0
60,0
40,0
20,0
0,0 Nap/év
12. ábra: Pécsi távhőrendszer
Kapcsolt termelés faapríték- és gabona szalma bázison. 20
Miskolc Avas-Belváros 140,0 geo: 982 688 GJ, 84,9%
CHP: 173 745 GJ, 15,0%
csúcs: 1 271 GJ, ,1%
120,0
Hőteljesítmény (MW)
100,0
80,0
60,0
40,0
20,0
0,0 Nap/év
13. ábra: Miskolc Avas-Belváros rendszer
Elméleti 60 MW geotermikus kapacitás kiterhelésével.
Miskolc Diósgyőr 16,0 bio: 45 319 GJ, 35,4%
CHP: 61 831 GJ, 48,3%
csúcs: 20 996 GJ, 16,4%
14,0
Hőteljesítmény (MW)
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
14. ábra: Miskolc Diósgyőri rendszer
2 MW biomassza tüzelésű kazán létesítésével. 21
Miskolc Bulgárföld 6,0 bio: 34 682 GJ, 76,2%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 10 820 GJ, 23,8%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
15. ábra: Miskolc Bulgárföld
Miskolc Kilián Dél 6,0 bio: 39 658 GJ, 91,4%
CHP: 3 702 GJ, 8,5%
csúcs: 7 GJ, ,0%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
16. ábra: Miskolc Kilián-Dél
Meglévő faapríték-tüzelésű kazán.
22
Miskolc HCM rendszer 1,6 biogáz: 9 008 GJ, 66,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 4 520 GJ, 33,4%
1,4
Hőteljesítmény (MW)
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
17. ábra: Miskolc HCM rendszer
Meglévő depóniagáz motorral.
Mohács Liszt Ferenc utcai rendszer 12,0 bio: 53 111 GJ, 58,3%
CHP: 17 589 GJ, 19,3%
csúcs: 20 449 GJ, 22,4%
10,0
Hőteljesítmény (MW)
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
18. ábra.Mohács Liszt Ferenc utcai rendszer
Új biomassza kazán beépítésével. 23
Székesfehérvár városi rendszer 90,0 bio: 394 113 GJ, 54,6%
CHP: 281 001 GJ, 38,9%
csúcs: 46 816 GJ, 6,5%
80,0
70,0
Hőteljesítmény (MW)
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0 Nap/év
19. ábra: Székesfehérvár Városi rendszer
20 MW új biomassza kazán, 25 MW th meglévő gázmotor-teljesítmény.
Székesfehérvár KÖFÉM 3,5 geo: 19 054 GJ, 64,2%
CHP: 4 923 GJ, 16,6%
csúcs: 5 723 GJ, 19,3%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
20. ábra: Székesfehérvár KÖFÉM rendszer
1 MW új biomassza kazánnal. 24
Szentlőrinc 2,5 geo: 20 225 GJ, 100,0%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: GJ, ,0%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
21. ábra: Szentlőrinci távhőrendszer
Meglévő geotermikus hőforrással.
Budapest Észak-Buda 200,0 bio: 544 901 GJ, 30,4%
CHP: 1 040 020 GJ, 58,0%
csúcs: 208 072 GJ, 11,6%
180,0
160,0
Hőteljesítmény (MW)
140,0
120,0
100,0
80,0
60,0
40,0
20,0
0,0 Nap/év
22. ábra: Budapest: Észak-budai távhőrendszer
25
20 MW kapacitású új faapríték tüzelésű kazán, 74 MW th meglévő kapcsolt gázturbinás hőtermelő kapacitás. Budapest Észak-Pest 350,0 tszh kapcsolt: 800 440 GJ, 26,9%
CHP: 1 686 571 GJ, 56,7%
csúcs: 487 923 GJ, 16,4%
300,0
Hőteljesítmény (MW)
250,0
200,0
150,0
100,0
50,0
0,0 Nap/év
23. ábra: Budapest Észak-pesti távhőrendszer
28 MW th települési szilárd hulladékbázisú kapacitás (Hulladékhasznosító Mű), 115 MW th kombinált ciklusú erőmű+gázmotorok. Budapest Újpalota 80,0
tszh kapcsolt: 436 897 GJ, 62,6%
CHP: 224 470 GJ, 32,2%
csúcs: 36 266 GJ, 5,2%
70,0
Hőteljesítmény (MW)
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0 Nap/év
24. ábra: Budapest Újpalotai távhőrendszer
26
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: meglévő 22 MW th kapcsolt települési szilárd hulladék, 21 MW th meglévő gázmotoros kapcsolt hőteljesítmény. Budapest Füredi út 90,0 geo: 250 687 GJ, 32,6%
CHP: 280 577 GJ, 36,5%
csúcs: 236 676 GJ, 30,8%
80,0
70,0
Hőteljesítmény (MW)
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0 Nap/év
25. ábra: Budapest Füredi úti Fűtőmű távhőrendszere
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 10 MW új geotermikus (esetleg biomassza) hőforrás, 18 MW gázmotoros kapcsolt hőteljesítmény. Budapest Kispest-Kőbánya 250,0 bio: 878 859 GJ, 44,7%
CHP: 1 069 022 GJ, 54,4%
csúcs: 17 438 GJ, ,9%
200,0
Hőteljesítmény (MW)
150,0
100,0
50,0
0,0 Nap/év
26. ábra: Budapest Kispest-Kőbánya távhőrendszer
27
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 40 MW új biomassza (faapríték) kazán, 114 MW kombinált ciklusú erőmű+gázmotorok (kapcsolt). Budapest Csepel-Pesterzsébet 100,0 tszh kapcsolt: 463 879 GJ, 50,9%
CHP: 447 222 GJ, 49,1%
csúcs: GJ, 0,0%
90,0
80,0
Hőteljesítmény (MW)
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0 Nap/év
27. ábra: Budapest Csepel-Pesterzsébet hőkörzet
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 22 MW települési szilárd hulladék (újonnan felépítendő II. Hulladékhasznosító Mű – II. HUHA), 128 MW kombinált ciklusú erőmű. Budapest Dél-Buda (Kelenföld) 300,0 tszh kapcsolt: 812 505 GJ, 32,8%
CHP: 1 662 366 GJ, 67,1%
csúcs: 828 GJ, 0,0%
250,0
Hőteljesítmény (MW)
200,0
150,0
100,0
50,0
0,0 Nap/év
28. ábra: Budapest Dél-Budai (Kelenföldi) távhőrendszer
28
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 35 MW települési szilárd hulladék (újonnan felépítendő II. Hulladékhasznosító Mű – II. HUHA), 220 MW kombinált ciklusú erőmű. Budapest Rákoskeresztúr 40,0 geo: 110 215 GJ, 31,6%
CHP: 142 388 GJ, 40,8%
csúcs: 95 981 GJ, 27,5%
35,0
Hőteljesítmény (MW)
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
29. ábra: Budapest Rákoskeresztúr hőkörzet
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 4 MW átlagos új geotermikus hőteljesítmény, 9 MW kapcsolt gázmotoros kapacitás. Budapest Rózsakert 6,0 megújuló: 0 GJ, 0,0%
CHP: 33 056 GJ, 59,7%
csúcs: 22 333 GJ, 40,3%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
30. ábra: Budapest, Rózsakerti hőkörzet
29
Szentendre 10,0 bio: 47 189 GJ, 57,0%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 35 638 GJ, 43,0%
9,0
8,0
Hőteljesítmény (MW)
7,0
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
31. ábra: Szentendrei távhőrendszer
2,5 MW kapacitású új biomassza kazán létesítésével.
Kaposvár 35,0 bio: 188 927 GJ, 64,8%
CHP: 81 574 GJ, 28,0%
csúcs: 21 138 GJ, 7,2%
30,0
Hőteljesítmény (MW)
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
32. ábra: Kaposvári távhőrendszer
10 MW új faapríték tüzelésű kazán beépítésével. 30
33. ábra: Győri távhőrendszer
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 30 MW – meglévőnek tekinthető – átlagos geotermikus teljesítmény, 18 MW gázmotoros kapcsolt hőteljesítmény. Budaörs 12,0 bio: 61 036 GJ, 63,4%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 35 197 GJ, 36,6%
10,0
Hőteljesítmény (MW)
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
34. ábra: Budaörsi távhőszolgáltató rendszer
3 MW kapacitású biomassza kazán megvalósítása esetén. 31
Gyöngyös Mérges utca 7,0 geo: 36 652 GJ, 61,5%
CHP: 15 392 GJ, 25,8%
csúcs: 7 584 GJ, 12,7%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
35. ábra: Gyöngyös Mérges utcai kazánház rendszere
2 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén.
Gyöngyös Olimpia u. 7,0 geo: 26 238 GJ, 53,4%
CHP: 13 558 GJ, 27,6%
csúcs: 9 356 GJ, 19,0%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
36. ábra. Gyöngyös Olimpia utcai kazánház rendszere
1,5 MW geotermikus kapacitás létesítését feltételezve. 32
Celldömölk Dr. Géfin 2,5 CHP: 0 GJ, ,0%
geo: 16 894 GJ, 88,0%
csúcs: 2 301 GJ, 12,0%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
37. ábra: Celldömölk Dr. Géfin rendszer
1 MW betervezett geotermikus kapacitással.
Nyergesújfalu 5,0 geo: 27 838 GJ, 67,6%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 13 330 GJ, 32,4%
4,5
4,0
Hőteljesítmény (MW)
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
38. ábra: nyergesújfalui távhőrendszer
1,5 MW újonnan létesítendő geotermikus kapacitással. 33
Érd 7,0 bio: 37 398 GJ, 67,4%
CHP: 12 860 GJ, 23,2%
csúcs: 5 242 GJ, 9,4%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
39. ábra: Érdi távhőrendszer
2 MW újonnan létesítendő biomassza kapacitással, a meglévő gázmotoros hőteljesítmény kihasználásával. Tata 10,0 bio: 78 897 GJ, 92,8%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 6 120 GJ, 7,2%
9,0
8,0
Hőteljesítmény (MW)
7,0
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
40. ábra: Tatai távhőrendszer
Meglévő faapríték-tüzelésű kazánkapacitás: 5 MW. 34
Ajka 50,0 bio: 412 370 GJ, 100,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: GJ, 0,0%
45,0
40,0
Hőteljesítmény (MW)
35,0
30,0
25,0
20,0
15,0
90 % bio, 10 % szén, 100 % kapcsolt
10,0
5,0
0,0 Nap/év
41. ábra: Ajkai távhőrendszer
Almásfüzítő 6,0 bio: 44 135 GJ, 92,0%
CHP: 3 823 GJ, 8,0%
csúcs: 6 GJ, 0,0%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
42. ábra: Almásfüzitői távhőrendszer
2,8 MW kapacitású meglévő faapríték-tüzelésű kazán.
35
Baj 1,2 bio: 7 452 GJ, 73,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 2 735 GJ, 26,8%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
43. ábra: Baj távhőrendszere
Új 400 kW hőteljesítményű biomassza kazán beléptetésével.
Baja 12,0 geo: 47 023 GJ, 48,7%
CHP: 24 471 GJ, 25,3%
csúcs: 25 145 GJ, 26,0%
10,0
Hőteljesítmény (MW)
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
44. ábra: Baja városi távhőrendszer
Újonnan létesítendő 2,5 MW kapacitású biomassza bázisú hőtermelő berendezéssel. 36
Balatonfüred 2,5 bio: GJ, 0,0%
CHP: 19 549 GJ, 93,0%
csúcs: 1 463 GJ, 7,0%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
45. ábra: Balatonfüredi távhőrendszer
Berettyóújfalu József Attila rendszer 1,6 bio: 8 883 GJ, 72,4%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 3 384 GJ, 27,6%
1,4
Hőteljesítmény (MW)
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
46. ábra: Berettyóújfalu József Attila rendszer
500 kW új biomassza bázisú kapacitás létesítésével.
37
Berettyóújfalu Bessenyei rendszer 2,5 bio: 13 848 GJ, 64,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 7 620 GJ, 35,5%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
47. ábra: Berettyóújfalu Bessenyei rendszer
900 kW kapacitású biomassza kazánnal.
Bokodi ltp. 1,6 bio: GJ, ,0%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 13 154 GJ, 100,0%
1,4
Hőteljesítmény (MW)
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
48. ábra: Bokodi lakótelep távhőrendszere
Az Oroszlányi Erőmű távlati sorsától függően változhat. 38
Oroszlány 35,0 bio: 207 784 GJ, 60,0%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 138 277 GJ, 40,0%
30,0
Hőteljesítmény (MW)
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
49. ábra: Oroszlány városi távhőrendszer
10 MW faapríték tüzelésű kazán üzembe helyezésével.
Bonyhád Fáy ltp 5,0 bio: GJ, 0,0%
CHP: 33 058 GJ, 79,3%
csúcs: 8 618 GJ, 20,7%
4,5
4,0
Hőteljesítmény (MW)
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
50. ábra: Bonyhád Fáy távhőrendszer
39
Cegléd 10,0 bio: GJ, 0,0%
CHP: 59 319 GJ, 74,1%
csúcs: 20 784 GJ, 25,9%
9,0
8,0
Hőteljesítmény (MW)
7,0
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
51. ábra: Ceglédi távhőszolgáltató rendszer
Csongrád 3,5 geo: 17 217 GJ, 68,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 8 035 GJ, 31,8%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
52. ábra: Csongrádi távhőrendszer
1 MW új geotermikus kapacitás létesítésével.
40
Csorna 7,0 bio: 35 354 GJ, 64,6%
CHP: 19 381 GJ, 35,4%
csúcs: 7 GJ, 0,0%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
53. ábra: Csornai távhőrendszer
2 MW új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítését előirányozva.
Debrecen 250,0 bio kapcsolt: 701 721 GJ, 38,1%
CHP: 1 108 204 GJ, 60,2%
csúcs: 31 839 GJ, 1,7%
Hőteljesítmény (MW)
200,0
150,0
100,0
50,0
0,0 Nap/év
54. ábra: Debreceni távhőrendszer
Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 35 MW kapcsolt új biomassza (vagy tszh) teljesítmény, 110 MW kombinált ciklusú erőmű (DKCE). 41
Dombóvár 12,0 geo: 54 909 GJ, 60,2%
csúcs: 16 621 GJ, 18,2%
CHP: 19 619 GJ, 21,5%
10,0
Hőteljesítmény (MW)
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
55. ábra: Dombóvári távhőrendszer
3 MW újonnan létesítendő geotermikus kapacitással.
Dorog-Esztergom 30,0 bio: GJ, 0,0%
CHP: 181 069 GJ, 75,7%
csúcs: 58 028 GJ, 24,3%
25,0
Hőteljesítmény (MW)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
56. ábra: Dorog-Esztergom távhőrendszer
42
Dunakeszi Nyárfa köz 1,6 bio: 9 581 GJ, 67,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 4 686 GJ, 32,8%
1,4
Hőteljesítmény (MW)
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
57. ábra: Dunakeszi Nyárfa közi rendszer
500 kW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás belépése esetén.
Dunakeszi Tallér út 12,0 bio: 60 058 GJ, 57,1%
CHP: 27 358 GJ, 26,0%
csúcs: 17 759 GJ, 16,9%
10,0
Hőteljesítmény (MW)
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
58. ábra: Dunakeszi Tallér úti rendszer
3 MW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén. 43
Dunaújváros 100,0 bio: 395 730 GJ, 49,0%
CHP: 385 370 GJ, 47,8%
csúcs: 25 939 GJ, 3,2%
90,0
80,0
Hőteljesítmény (MW)
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0 Nap/év
59. ábra: Dunaújvárosi távhőrendszer
20 MW új biomassza teljesítmény létesítése estén. (A hőtermelésben jelenleg nem vesz részt a DunaFerr, amelynél hulladékhő- és technológiai melléktermék gázokra alapozott kapcsolt kapacitással is rendelkezik.) Eger 25,0 bio: 104 909 GJ, 54,9%
CHP: 56 153 GJ, 29,4%
csúcs: 30 119 GJ, 15,8%
Hőteljesítmény (MW)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
60. ábra: Eger távhőrendszere
5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén. 44
Gödöllő I. rendszer 4,0 geo: 22 973 GJ, 65,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 12 055 GJ, 34,4%
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
61. ábra: Gödöllői I. rendszer
1,5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén.
Gödöllő II. rendszer 9,0 geo: 47 883 GJ, 63,9%
CHP: 19 166 GJ, 25,6%
csúcs: 7 855 GJ, 10,5%
8,0
7,0
Hőteljesítmény (MW)
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
62. ábra: Gödöllői II. rendszer
2,5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén. 45
Hajdúszoboszló 6,0 geo: 30 432 GJ, 59,8%
CHP: 17 582 GJ, 34,6%
csúcs: 2 837 GJ, 5,6%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
63. ábra: Hajdúszoboszlói rendszer
1,5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén.
Hódmezővásárhely Kórházi rendszer 2,5 geo: 18 456 GJ, 98,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 275 GJ, 1,5%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
64. ábra: Hódmezővásárhely Kórházi rendszer
Meglévő geotermikus hőtermelés. 46
Hódmezővásárhely Hódtói rendszer 9,0 geo: 71 568 GJ, 98,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 1 066 GJ, 1,5%
8,0
7,0
Hőteljesítmény (MW)
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
65. ábra: Hódmezővásárhely Hódtói rendszer
Meglévő geotermikus ellátás.
Hódmezővásárhely, Mátyás úti rendszer 3,0 geo: 26 423 GJ, 98,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 394 GJ, 1,5%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
66. ábra: Hódmezővásárhely Mátyás úti rendszer
Meglévő geotermikus hőtermelés. 47
Hódmezővásárhely Oldalkosár úti fűtőmű 6,0 bio: 45 410 GJ, 98,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 676 GJ, 1,5%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
67. ábra: Hódmezővásárhely Oldalkosár úti FM rendszere
Meglévő geotermikus hőtermelés.
Kapuvár 1,0 bio: 5 704 GJ, 66,3%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 2 896 GJ, 33,7%
0,9
0,8
Hőteljesítmény (MW)
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0 Nap/év
68. ábra: Kapuvári távhőrendszer
300 kW biomassza bázisú kapacitás beépítése esetén. 48
Kazincbarcika 50,0 bio: 188 555 GJ, 45,2%
CHP: 144 361 GJ, 34,6%
csúcs: 83 902 GJ, 20,1%
45,0
40,0
Hőteljesítmény (MW)
35,0
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
69. ábra: Kazincbarcika távhőrendszere
10 MW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás megvalósítása esetén.
Kecskemét 60,0 bio: 214 015 GJ, 45,7%
CHP: 102 630 GJ, 21,9%
csúcs: 151 625 GJ, 32,4%
50,0
Hőteljesítmény (MW)
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0 Nap/év
70. ábra: Kecskeméti távhőrendszer
10 MW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás megvalósítása esetén. 49
Keszthely Vásár téri 3,0 geo: 16 332 GJ, 68,4%
CHP: 6 232 GJ, 26,1%
csúcs: 1 325 GJ, 5,5%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
71. ábra: Keszthely Vásár téri rendszer
1 MW új geotermikus hőtermelő kapacitással.
Keszthely Fodor út 4,0 geo: 23 548 GJ, 76,1%
CHP: 5 565 GJ, 18,0%
csúcs: 1 843 GJ, 6,0%
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
72. ábra: Keszthely Fodor úti rendszer
1,5 MW új geotermikus hőtermelő kapacitással. 50
Kiskunfélegyháza Petőfi ltp. 6,0 geo: GJ, 0,0%
CHP: 29 610 GJ, 57,3%
csúcs: 22 090 GJ, 42,7%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
73. ábra: Kiskunfélegyháza Petőfi rendszer
Kiskunhalas 6,0 geo: GJ, 0,0%
CHP: 21 229 GJ, 44,9%
csúcs: 26 071 GJ, 55,1%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
74. ábra: Kiskunhalasi távhőrendszer
51
Kisvárda 9,0 bio: 37 520 GJ, 54,4%
CHP: 20 976 GJ, 30,4%
csúcs: 10 429 GJ, 15,1%
8,0
7,0
Hőteljesítmény (MW)
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
75. ábra: Kisvárdai rendszer
2 MW biomassza alapú kapacitás létesítése esetén.
Komárom Csokonai 3,5 bio: 23 409 GJ, 73,2%
CHP: 8 591 GJ, 26,8%
csúcs: GJ, 0,0%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
76. ábra: Komárom Csokonai rendszer
1,2 MW biomassza felhasználású hőtermelő létesítése esetén. 52
Komárom Frigyes laktanya 5,0 bio: GJ, 0,0%
CHP: 22 223 GJ, 52,5%
csúcs: 20 077 GJ, 47,5%
4,5
4,0
Hőteljesítmény (MW)
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
77. ábra: Komárom Frigyes laktanya rendszere
Komárom Csillag ltp 1,2 geo: 5 785 GJ, 62,9%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 3 415 GJ, 37,1%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
78. ábra: Komárom Csillag ltp. távhőrendszere
300 kW új geotermikus kapacitás létesítésével.
53
Körmend városi 9,0 bio: 63 794 GJ, 97,3%
CHP: 1 477 GJ, 2,3%
csúcs: 269 GJ, 0,4%
8,0
7,0
Hőteljesítmény (MW)
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
79. ábra: Körmend városi távhőrendszer
Meglévő biomassza tüzelésű kazán.
Kőszeg Táncsics u. 1,4 bio: GJ, 0,0%
CHP: 6 080 GJ, 52,0%
csúcs: 5 620 GJ, 48,0%
1,2
Hőteljesítmény (MW)
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
80. ábra: Kőszeg Táncsics rendszer
54
Kőszeg, Kiss J. lakótelep 2,0 bio: 11 300 GJ, 68,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 5 200 GJ, 31,5%
1,8
1,6
Hőteljesítmény (MW)
1,4
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
81. ábra: Kőszeg Kiss J. lakótelepi rendszer
600 kW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás előirányozásával.
Lábatlan 1,8 bio: 11 199 GJ, 70,4%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 4 701 GJ, 29,6%
1,6
1,4
Hőteljesítmény (MW)
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
82. ábra: Lábatlan távhőrendszere
600 kW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás előirányozásával. 55
Makó Deák F. úti rendszer 2,5 bio: 14 950 GJ, 70,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 6 350 GJ, 29,8%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
83. ábra: Makó Deák F. úti rendszer
800 kW új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén.
Makó Hunyadi úti rendszer 3,0 bio: 18 795 GJ, 74,3%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 6 505 GJ, 25,7%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
84. ábra: Makó Hunyadi úti rendszer
1 MW új biomassza alapú kapacitással. 56
Mátészalka 10,0 bio: 76 501 GJ, 85,3%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 13 210 GJ, 14,7%
9,0
8,0
Hőteljesítmény (MW)
7,0
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
85. ábra: Mátészalkai távhőrendszer
Meglévő faapríték tüzelésű kazánnal.
Mezőhegyes 3,0 bio: 19 957 GJ, 75,9%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 6 343 GJ, 24,1%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
86. ábra: Mezőhegyesi távhőrendszer
1,1 MW új faapríték tüzelésű új hőforrás létesítése esetén. 57
Mosonmagyaróvár 20,0 geo: 126 542 GJ, 77,3%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 37 099 GJ, 22,7%
18,0
16,0
Hőteljesítmény (MW)
14,0
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
87. ábra: Mosonmagyaróvár városi távhőrendszer
7 MW új geotermikus kapacitás bekapcsolása esetén.
Mór 10,0 geo: 53 807 GJ, 67,5%
CHP: 21 394 GJ, 26,8%
csúcs: 4 558 GJ, 5,7%
9,0
8,0
Hőteljesítmény (MW)
7,0
6,0
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
88. ábra: Móri távhőrendszer
3 MW új geotermikus bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén. 58
Nagykőrös Kossuth u. ltp. 1,2 bio: 8 433 GJ, 82,6%
CHP: 887 GJ, 8,7%
csúcs: 888 GJ, 8,7%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
89. ábra: nagykőrös Kossuth u. ltp. távhőrendszere
Nyírbátor 1,2 bio: 4 722 GJ, 50,3%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 4 657 GJ, 49,7%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
90. ábra: Nyírbátori távhőrendszer
300 kW új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén.
59
Nyíregyháza 80,0 bio: 459 646 GJ, 60,1%
CHP: 289 257 GJ, 37,8%
csúcs: 16 485 GJ, 2,2%
70,0
60,0
50,0
40,0
30,0
20,0
10,0
0,0
91. ábra: Nyíregyházi városi rendszer
22 MW új biomassza (esetleg települési szilárd hulladék) bázisú hőtermelő kapacitás építése esetén.
Nyíregyháza Tompa M.u. 1,4 bio: GJ, 0,0%
CHP: 12 081 GJ, 98,1%
csúcs: 240 GJ, 1,9%
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0
92. ábra: Nyíregyháza Tompa M. úti rendszer
60
Ózd 40,0 bio: 188 211 GJ, 56,3%
CHP: 102 548 GJ, 30,7%
csúcs: 43 342 GJ, 13,0%
35,0
Hőteljesítmény (MW)
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
93. ábra: Ózdi távhőrendszer
Új biomassza kapacitás: 9 MW.
Paks 18,0 atom: 161 674 GJ, 100,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: GJ, 0,0%
16,0
14,0
Hőteljesítmény (MW)
12,0
10,0
8,0
6,0
Kapcsolt 4,0
2,0
0,0 Nap/év
94. ábra: Paksi távhőrendszer
61
Pétfürdő 5,0 bio: 29 900 GJ, 67,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 14 713 GJ, 33,0%
4,5
4,0
Hőteljesítmény (MW)
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
95. ábra: Pétfürdői távhőrendszer
1,5 MW biomassza alapú új hőtermelő létesítése esetén.
Pornóapáti 1,2 bio: 9 500 GJ, 100,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: GJ, 0,0%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
96. ábra: Pornóapáti távhőrendszere
Meglévő faapríték tüzelés. 62
Putnok 2,5 bio: 14 549 GJ, 74,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 5 058 GJ, 25,8%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
97. ábra: Putnoki távhőrendszer
800 kW új biomassza alapú kapacitással.
Püspökladány 4,5 bio: GJ, 0,0%
CHP: 28 552 GJ, 78,7%
csúcs: 7 748 GJ, 21,3%
4,0
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
98. ábra: Püspökladányi távhőrendszer
63
Salgótarján távhő1 35,0 bio: 157 371 GJ, 53,7%
CHP: 25 021 GJ, 8,5%
csúcs: 110 528 GJ, 37,7%
30,0
Hőteljesítmény (MW)
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
99. ábra: Salgótarján távhő I. rendszer
8 MW új biomassza alapú kapacitással.
SalgótarjánBeszterce 2,0 bio: 13 640 GJ, 75,7%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 4 390 GJ, 24,3%
1,8
1,6
Hőteljesítmény (MW)
1,4
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
100. ábra: Salgótarján Beszterce rendszer
700 kW új biomassza alapú kapacitással. 64
Sárbogárd József A. 3,0 bio: GJ, 0,0%
CHP: 18 931 GJ, 96,6%
csúcs: 676 GJ, 3,4%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
101. ábra: Sárbogárd József A. rendszer
Sátoraljaújhely 6,0 bio: GJ, 0,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 47 679 GJ, 100,0%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
102. ábra: Sátoraljaújhely Dózsa úti rendszer
65
Sátoraljaújhely Esze T. út 1,0 bio: GJ, ,0%
CHP: 0 GJ, ,0%
csúcs: 8 600 GJ, 100,0%
0,9
0,8
Hőteljesítmény (MW)
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0 Nap/év
103. ábra: Sároraljaújhely Esze T. rendszer
Siófok Városház tér 4,0 bio: GJ, ,0%
CHP: 20 583 GJ, 64,8%
csúcs: 11 181 GJ, 35,2%
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
104. ábra: Siófok Városház téri rendszer
66
Sopron 35,0 bio: 160 955 GJ, 55,1%
CHP: 126 015 GJ, 43,1%
csúcs: 5 078 GJ, 1,7%
30,0
Hőteljesítmény (MW)
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
105. ábra: Soproni távhőrendszer
8 MW új biomassza kapacitás létesítését feltételezve.
Százhalombatta 25,0 geo: 89 898 GJ, 40,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 135 102 GJ, 60,0%
Hőteljesítmény (MW)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
106. ábra: Százhalombattai távhőrendszer
4 MW új geotermikus kapacitás bekapcsolását feltételezve. 67
Szeged Felsőváros II. 14,0 geo: 68 555 GJ, 55,8%
CHP: 30 649 GJ, 25,0%
csúcs: 23 569 GJ, 19,2%
12,0
Hőteljesítmény (MW)
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
107. ábra: Szeged Felsőváros II. rendszer
Újonnan létesülő, 3,5 MW kapacitású geotermikus hőforrással.
Szeged Északi I/A 7,0 bio: 38 193 GJ, 62,1%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 23 288 GJ, 37,9%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
108. ábra: Szeged Északi Városrész I/a rendszer
Újonnan létesülő, 2 MW kapacitású biomassza alapú hőforrással. 68
Szeged Északi I/B 25,0 bio: 116 804 GJ, 57,3%
CHP: 42 499 GJ, 20,8%
csúcs: 44 591 GJ, 21,9%
Hőteljesítmény (MW)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
109. ábra: Szeged Északi városrész I/b rendszer
Újonnan létesülő, 6 MW kapacitású biomassza alapú hőforrással.
Szeged Erőművi rendszer 6,0 geo: 29 396 GJ, 55,7%
CHP: 10 227 GJ, 19,4%
csúcs: 13 130 GJ, 24,9%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
110. ábra: Szeged Erőművi rendszer
Újonnan létesítendő 1,5 MW geotermikus hőtermelő kapacitással. 69
Szeged Tisza L. krt. 36-40. rendszer 1,2 bio: 7 353 GJ, 71,1%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 2 989 GJ, 28,9%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
111. ábra: Szeged Tisza L. krt 36-40. rendszer
400 kW új biomassza alapú kapacitással.
Szeged Odessza I. rendszer 4,5 geo: 27 096 GJ, 74,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 9 243 GJ, 25,4%
4,0
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
112. ábra: Szeged Odessza I. rendszer
1,5 MW új geotermikus alapú kapacitással. 70
Szeged Odessza II. rendszer 5,0 geo: 20 337 GJ, 48,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 21 599 GJ, 51,5%
4,5
4,0
Hőteljesítmény (MW)
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
113. ábra: Szeged Odessza II. rendszer
Meglévő geotermikus alapú távhőellátó rendszer.
Szeged Rókus 16,0 bio: 69 520 GJ, 52,8%
CHP: 30 754 GJ, 23,4%
csúcs: 31 322 GJ, 23,8%
14,0
Hőteljesítmény (MW)
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
114. ábra: Szeged Rókus rendszer
3,5 MW új biomassza alapú hőtermelő létesítése esetén. 71
Szeged Tarján II 3,5 bio: 21 606 GJ, 75,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 7 142 GJ, 24,8%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
115. ábra: Szeged Tarján II. rendszer
1,2 MW új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítésével.
Szeged Tarján III, VIII 20,0 bio: 97 400 GJ, 57,1%
CHP: 55 512 GJ, 32,6%
csúcs: 17 584 GJ, 10,3%
18,0
16,0
Hőteljesítmény (MW)
14,0
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
116. ábra: Szeged Tarján III-VIII és Felsőváros 1 rendszer
5 MW új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítésével. 72
Szeged Tarján IV 2,5 geo: 16 683 GJ, 86,2%
CHP: 2 603 GJ, 13,4%
csúcs: 70 GJ, 0,4%
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
117. ábra: Szeged Tarján IV. rendszer
1 MW új geotermikus hőtermelő kapacitás létesítésével.
Szeged Tarján V 3,5 geo: 18 646 GJ, 68,0%
CHP: 7 089 GJ, 25,9%
csúcs: 1 684 GJ, 6,1%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
118. ábra: Szeged Tarján V. rendszer
1 MW új geotermikus hőtermelő kapacitás létesítésével. 73
Szeged Tarján VI 4,5 geo: 19 974 GJ, 51,7%
CHP: 10 143 GJ, 26,3%
csúcs: 8 498 GJ, 22,0%
4,0
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
119. ábra: Szeged Tarján VI. rendszer
1 MW új geotermikus hőtermelő kapacitás létesítésével.
Szeged Török u. 1,0 geo: 5 654 GJ, 65,5%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 2 980 GJ, 34,5%
0,9
0,8
Hőteljesítmény (MW)
0,7
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0 Nap/év
120. ábra: Szeged Török úti rendszer
300 kW új biomassza kazánkapacitás kiépítésével. 74
Szekszárd Déli Fűtőmű 30,0 bio: 165 250 GJ, 61,0%
CHP: 65 758 GJ, 24,3%
csúcs: 39 939 GJ, 14,7%
25,0
Hőteljesítmény (MW)
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
121. ábra: Szekszárd Déli FM távhőrendszere
8 MW új biomassza alapú kazánkapacitás kiépítésével.
Szekszárd Kadarka u. 1,8 bio: 11 798 GJ, 71,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 4 812 GJ, 29,0%
1,6
1,4
Hőteljesítmény (MW)
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
122. ábra: Szekszárd Kadarka u. távhőrendszer
600 kW új biomassza kazánkapacitás kiépítésével. 75
Szentes Kertvárosi rendszer 3,0 geo: 21 919 GJ, 99,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 82 GJ, 0,4%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
123. ábra: Szentes Kertvárosi rendszer
Meglévő geotermikus alapú távhőtermelés.
Szentes Debreceni úti ltp. 4,5 geo: 34 461 GJ, 99,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 129 GJ, 0,4%
4,0
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
124. ábra: Szentes Debreceni úti ltp. rendszere
Meglévő geotermikus alapú távhőtermelés. 76
Szentes Kurca parti rendszer 3,0 geo: 20 214 GJ, 99,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 76 GJ, 0,4%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
125. ábra: Szentes Kurca parti rendszer
Meglévő geotermikus alapú távhőtermelés.
Szentes Kossuth-Déli oldali 3,5 geo: 25 572 GJ, 99,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 96 GJ, 0,4%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
126. ábra: Szentes Kossuth-Déli oldali rendszer
Meglévő geotermikus alapú távhőtermelés. 77
Szentgotthárd Mártírok 3,5 bio: 17 813 GJ, 73,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 6 604 GJ, 27,0%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
127. ábra: Szentgotthárd Mártírok úti rendszer
1,1 MW biomassza alapú új kapacitás létesítése esetén.
Szigetszentmiklós 5,0 geo: 29 946 GJ, 67,8%
CHP: 12 458 GJ, 28,2%
csúcs: 1 777 GJ, 4,0%
4,5
4,0
Hőteljesítmény (MW)
3,5
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
128. ábra: Szigetszentmiklósi távhőrendszer
1,5 MW biomassza alapú új kapacitás létesítése esetén. 78
Szigetvár Kórházi rendszer 4,5 geo: GJ, 0,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 37 655 GJ, 100,0%
4,0
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
129. ábra: Szigetvár Kórházi rendszer
Szolnok József A. Fűtőmű 7,0 bio: 40 386 GJ, 67,1%
CHP: 16 217 GJ, 27,0%
csúcs: 3 553 GJ, 5,9%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
130. ábra: Szolnok József A. ltp. rendszer
2 MW biomassza alapú új kapacitás létesítése esetén.
79
Szolnok Móra F. Fűtőmű 7,0 bio: 40 836 GJ, 64,8%
CHP: 17 382 GJ, 27,6%
csúcs: 4 758 GJ, 7,6%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
131. ábra: Szolnok Móra F. Fűtőmű rendszere
2 MW biomassza alapú új kapacitás létesítése esetén.
Szolnok Széchenyi Fűtőmű 20,0 bio: 78 281 GJ, 44,2%
CHP: 70 024 GJ, 39,5%
csúcs: 28 862 GJ, 16,3%
18,0
16,0
Hőteljesítmény (MW)
14,0
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
132. ábra: Szolnok Széchenyi ltp. rendszere
Meglévő biomassza kazánnal. 80
Szolnok TVM ltp 0,9 bio: 5 904 GJ, 72,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 2 272 GJ, 27,8%
0,8
0,7
Hőteljesítmény (MW)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0,0 Nap/év
133. ábra: Szolnok TVM rendszer
300 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Szombathely Szent Flórián rendszer 7,0 bio: 35 699 GJ, 64,5%
CHP: 7 538 GJ, 13,6%
csúcs: 12 119 GJ, 21,9%
6,0
Hőteljesítmény (MW)
5,0
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
134. ábra: Szombathely Szent Flórián rendszer
2 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 81
Szombathely Vízöntő rendszer 40,0 bio: 121 279 GJ, 35,8%
CHP: 131 584 GJ, 38,9%
csúcs: 85 641 GJ, 25,3%
35,0
Hőteljesítmény (MW)
30,0
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
135. ábra: Szombathely Vízöntő rendszer
6 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Szombathely Belváros 3,0 bio: 15 653 GJ, 71,2%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 6 318 GJ, 28,8%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
136. ábra: Szombathely Belvárosi rendszer
900 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 82
Szombathely Zeneiskolai rendszer 3,5 bio: 20 656 GJ, 73,4%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 7 497 GJ, 26,6%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
1,2 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Szombathely Laktanya 1,2 bio: 6 796 GJ, 76,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 2 145 GJ, 24,0%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
137. ábra: Szombathely Laktanya kazánház rendszere
400 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
83
Szombathely Mikes úti rendszer 14,0 bio: 92 046 GJ, 88,8%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 11 626 GJ, 11,2%
12,0
Hőteljesítmény (MW)
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
138. ábra: Szombathely Mikes úti rendszer
Meglévő faapríték-tüzelésű kazánnal.
Tapolca I. Fűtőmű 6,0 bio: 30 936 GJ, 63,5%
CHP: 14 815 GJ, 30,4%
csúcs: 2 932 GJ, 6,0%
5,0
Hőteljesítmény (MW)
4,0
3,0
2,0
1,0
0,0 Nap/év
139. ábra: Tapolca I. FM rendszere
2 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 84
Tapolca II. Fűtőmű 2,0 bio: 14 014 GJ, 74,7%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 4 747 GJ, 25,3%
1,8
1,6
Hőteljesítmény (MW)
1,4
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
140. ábra: Tapolca II. FM
900 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Tatabánya 140,0 bio: 1 153 894 GJ, 95,7%
CHP: 39 027 GJ, 3,2%
csúcs: 12 345 GJ, 1,0%
120,0
Hőteljesítmény (MW)
100,0
80,0
60,0
40,0
60 MW kapcsolt 20 MW kazán
20,0
0,0 Nap/év
141. ábra: Tatabányai távhőrendszer
85
20 MW faapríték-tüzelésű kazán, 60 MW th hagyományos (fűtőturbinás) faapríték bázisú kapcsolt hőtermelő kapacitás. Tiszaújváros 35,0 bio: 151 320 GJ, 51,9%
CHP: 95 348 GJ, 32,7%
csúcs: 44 912 GJ, 15,4%
30,0
Hőteljesítmény (MW)
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
142. ábra: Tiszaújvárosi távhőrendszer
6 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. Tiszavasvári 3,0 bio: 18 252 GJ, 74,8%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 6 148 GJ, 25,2%
2,5
Hőteljesítmény (MW)
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
143. ábra: Tiszavasvári távhőrendszer
1 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 86
Vasvár Béke u. 1,6 geo: 12 554 GJ, 100,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: GJ, 0,0%
1,4
Hőteljesítmény (MW)
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
144. ábra: Vasvár Béke úti rendszer
Meglévő geotermikus alapú hőtermelés.
Vasvár Járdányi u. 1,2 geo: 8 996 GJ, 100,0%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: GJ, 0,0%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
145. ábra: Vasvár Járdányi úti rendszer
Meglévő geotermikus alapú hőtermelés. 87
Vác Vásár téri rendszer 1,2 bio: 7 147 GJ, 75,9%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 2 266 GJ, 24,1%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
146. ábra: Vác Deákvári rendszer
400 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Vác Vásár téri rendszer 12,0 bio: 58 594 GJ, 55,5%
CHP: 18 839 GJ, 17,8%
csúcs: 28 231 GJ, 26,7%
10,0
Hőteljesítmény (MW)
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
147. ábra: Vác Vásár téri rendszer
2,5 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 88
Várpalota 18,0 bio: 102 128 GJ, 61,1%
CHP: 34 678 GJ, 20,7%
csúcs: 30 427 GJ, 18,2%
16,0
14,0
Hőteljesítmény (MW)
12,0
10,0
8,0
6,0
4,0
2,0
0,0 Nap/év
148. ábra: Várpalotai távhőrendszer
5 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Inota 3,5 bio: 20 109 GJ, 64,3%
CHP: 9 997 GJ, 32,0%
csúcs: 1 146 GJ, 3,7%
3,0
Hőteljesítmény (MW)
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
149. ábra: Inotai távhőrendszer
1 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 89
Veszprém Cserhát 4,5 bio: 24 329 GJ, 74,9%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 8 166 GJ, 25,1%
4,0
3,5
Hőteljesítmény (MW)
3,0
2,5
2,0
1,5
1,0
0,5
0,0 Nap/év
150. ábra: Veszprém Cserhát ltp. rendszere
1,5 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Veszprém Haszkovó 35,0 bio: 158 573 GJ, 55,8%
CHP: 110 298 GJ, 38,8%
csúcs: 15 506 GJ, 5,5%
30,0
Hőteljesítmény (MW)
25,0
20,0
15,0
10,0
5,0
0,0 Nap/év
151. ábra: Veszprém Haszkovó rendszer
8 MW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 90
152. ábra: Veszprém Ördögárok úti rendszer
700 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
Záhony I. rendszer 2,0 bio: 11 270 GJ, 69,1%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 5 030 GJ, 30,9%
1,8
1,6
Hőteljesítmény (MW)
1,4
1,2
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
153. ábra: Záhony I. rendszer
600 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel. 91
Zirc 1,2 bio: 5 770 GJ, 63,6%
CHP: 0 GJ, 0,0%
csúcs: 3 308 GJ, 36,4%
1,0
Hőteljesítmény (MW)
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0 Nap/év
154. ábra: Zirc távhőrendszere
600 kW újonnan létesítendő biomassza alapú hőtermelővel.
92