R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 1
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1–2. OSZTÁLYBAN Ajánlott segédlet tanítók részére
Nemzeti Tankönyvkiadó
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 2
Összeállította: Borszéki Ágnes
Konzulensek: Hankusz Lászlóné Papp Anikó A segédanyag megírásában és kipróbálásában részt vett a budapesti Jókai Mór Általános Iskola tantestülete.
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. • A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató • Raktári szám: R 521 • Felelôs szerkesztô: Bozsik Rozália • Mûszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka • Mûszaki szerkesztô: Wéber Andrea • 1. kiadás, 2005
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 3
TARTALOM
I. Általános bevezetés, törvényi ismeretek . . . . . . . . . . . . . . . 4 I. 1. Elôzmények, indoklás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. 2. A szöveges értékelés bevezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. 3. A szöveges értékelés általános szabálya . . . . . . . . . . . . . Mikor értékeljünk? Tanácsok, gondolatok az eddigi tapasztalatok alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4 5 6 7
II. A tanulók általános megfigyelésének szempontjai 1–2. osztályban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 III. Szöveges értékelés az elsô osztályban:
. . . . . . . . . . . . . . . 11
– A magatartás értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 – A szorgalom értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 – Tanulmányi munka értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 IV. Szöveges értékelés a második osztályban: . . . . . . . . . . . . . 22 – A magatartás értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 – A szorgalom értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 – Tanulmányi munka értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 V. Szöveges értékelési minták (szülônek, gyermeknek, családnak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
3
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 4
I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS, TÖRVÉNYI ISMERETEK
A közoktatási törvény 44. § (3) alapján, „Az elsô–harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minôsítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló „kiválóan, jól vagy megfelelôen teljesített”, illetve „felzárkóztatásra szorul”. A 45. § (1) alapján „A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az elôírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az elsô–harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.” A 46. § (2) alapján „Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az Oktatási Minisztérium jóváhagyott.” „Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítésérôl kiállított bizonyítvány kivételével – az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetôk és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is elô kell állítani, és meg kell ôrizni.”
I. 1. Elôzmények, indoklás A magyar oktatáspolitika az 1978–as tanterv készítésének idején intenzíven foglalkozott az osztályozással és értékeléssel. Ekkor törölték el a tanulmányi átlagot, biztosították az 1–2. osztályban a továbbhaladást, vezették be az iskolalátogatási bizonyítványt, az 5–6. évfolyamon a belépô tantárgyak osztályozás nélküli értékelését. A szaktárgyi értékelésre bevezetett fokozatok (példás – 5, jó – 4, közepes – 3, elégséges – 2, elégtelen – 1) 1950 óta változatlanul érvényesek. 4
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 5
Az elsô osztályban már évek óta bevált gyakorlat a tanulók szöveges értékelése. 1989 óta az alternatív és reformpedagógiákat követô iskolák létrejöttének lehetôségével elôretörtek az osztályozás nélküli módszerek, újfajta formai és tartalmi megoldásokat tartalmazó értékelések. Lassan túljutunk a Mit tanítsunk? Hogyan tanítsunk? Kérdésein, és a törvényi háttér ismeretével elérünk a mindinkább elôtérbe került Hogyan értékeljünk? szakmai kérdéskörébe. A tapasztalatok alapján sokan, sokhelyütt megállapították, hogy az osztályzattal történô értékelés nem tartalmaz elegendô információt a továbblépéshez, nem tárja fel az erôsítendô területeket, azokat a területeket pedig, ahol egyértelmûen szükség van intenzív segítségre, nem emeli ki sem a pedagógusnak, sem a tanulónak, sem a szülônek. Azt is tudjuk, hogy a tanulás akkor eredményes, ha belsô igénybôl, egyfajta kíváncsiságból fakad. A jegyekért való tanulás viszont eltereli a gyerek figyelmét a felfedezô tanulásról, a világ számtalan érdekességérôl.
I. 2. A szöveges értékelés bevezetése A szöveges értékelés hatásossága három pilléren alapul. A három pillérnek egymást támogatni kell.
I. 2. 1. A pedagógus/pedagógusok A legfontosabb, hogy ellenérzés, elutasítás ne alakuljon ki a szöveges értékeléssel kapcsolatban. A megfelelô tantestületi légkör, bizalom és elfogadás elôsegíti a közös gondolkodást és együttmûködést. A viták, megbeszélések során létrejött konszenzusokat kell írásban lefektetni a pedagógiai programban. Nagyon fontos leszögezni, hogy a szöveges értékelés ugyanúgy megtanulható, mint bármely más pedagógiai eljárás. Ezzel a kiadvánnyal is ezt a munkát szeretnénk megkönnyíteni.
5
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 6
I. 2. 2. A szülôk A szülôknek is tanulni kell az új formájú és mélyebb tartalmú értékelést. Nem könnyû szembenézni az óvott, féltett gyermek hibáival, amelyek természetesen nem választhatóak el az otthoni nevelés esetleges tévútjaitól. Ugyanakkor örömteli meglepetést is szerez egy-egy ilyen értékelés. Új oldalát ismerheti meg saját gyermekének a szülô. Feltétlenül törekedni kell az együttmûködésre, a visszajelzések reflexióinak megismerésére szülôi értekezleteken, fogadóórákon. Meg kell erôsíteni a szülôket abban, hogy ne törekedjenek a szöveg osztályzatokra „fordítására”, és ismerjék fel a személyes törôdést, a segítô szándékot.
I. 2. 3. A tanulók A kisiskolásokkal is – életkori sajátosságaik figyelembevételével – meg kell ismertetnünk az iskola értékrendjét, elvárásait. Tudniuk kell, hogy egyes cselekedeteiket, tudásbeli szintjeiket milyen módon értékeljük. Így alakítható ki az önismeret, önértékelés, vállalás, tervezés, segítségkérés és -elfogadás, az empátia, érdekérvényesítés megfelelô aspektusa.
I. 3. A szöveges értékelés általános szabályai – Egyértelmû, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból is igényesen megfogalmazott értékelést adjon a pedagógus. Célszerû végiggondolni, hogy az adott idôszakban mi a legfontosabb terület, milyen magatartási, viselkedési, tanulási stb. formát figyeltünk meg, és ennek a megfigyelésnek az eredményét kell rögzítenünk az értékelésben: tehát nem célszerû valamennyi megadott szempontot figyelembe venni! – Súlyozzuk a szöveges értékelést! Ebben mindig figyelembe kell vennünk az adott osztály összetételét, haladási ütemét stb. – Fontos eldönteni, hogy kinek szól az értékelés (szülônek, gyereknek, családnak). Javaslataink túlnyomó része a szülônek írt értékelésekhez ad mintát, de példát adunk arra is, hogyan írhatunk a tanulónak. Pl. elsô és második osztály–matematikatudás összegzései. – Mindig figyelembe kell venni a tantervi, helyi pedagógiai program elvárásait: az értékelés mindig személyre szabott legyen! 6
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 7
– Javasoljuk, hogy a tantestület pontosan határozza meg a következôket: Milyen idôközönként adnak szöveges értékelést és milyen formában? Például az I. és a III. negyedévi értékelés lehet egyszerûbb, aláhúzásos formátumú. Ugyanakkor a félévi és év végi értékelés egyénileg megfogalmazott szöveges formájú. Hogyan tartja nyilván az intézmény ezeket a szöveges értékeléseket? Például a naplóba kézzel beírt értékeléseket fénymásoljuk két példányban. Az egyik példányt elküldjük a szülônek – aláíratjuk –, a másik példányt osztályonként iktatjuk. Milyen szempontokat emelünk ki az egyes értékeléseknél? Például javasolható, hogy elsô osztályban, mivel a szülônek is nagyon sok új információt kell kapnia, s a gyermek is sok új dologgal találkozik, nagyobb hangsúlyt fektessünk az általános megfigyelési szempontokra. Ugyanezt az értékelést célszerû év végén is megismételni, hogy a változásokat nyomon tudjuk követni. Még második osztályban is célszerû a fentiek alapján eljárni. – Az elsô osztály félévi és év végi értékelése viszont már bôvebben kitérhet a tantárgyi eredményekre, gondokra. A második évfolyamon a tananyag más jellegû struktúrája miatt egész évben célszerû a pontos tájékoztatás a tantárgyankénti haladásról. – A szöveges értékelés (de egyik értékelés sem!) nem ítélet, hanem az adott idôszakra érvényes vélemény rögzítése. – A szöveges értékelés mindig a pozitívumok kiemelésével kezdôdjön, majd meg kell fogalmazni az aktuális hiányosságokat, esetleges negatívumokat, problémákat. – A kritikai észrevételek ne legyenek sértôek. – Mindig tartalmazza a fejlôdéshez, javításhoz szükséges javaslatokat. A szöveges értékelés formái: – a tanulóra jellemzô értékelés aláhúzása, – táblázatban való jelölés, – önálló megfogalmazás.
Mikor értékeljünk? Tanácsok, gondolatok a tapasztalatok alapján Természetesen kiindulásul a törvény elôírásait kell figyelembe vennünk. Ugyanakkor sok pedagógus ad rövidebb terjedelmû szöveges értékelést akár havonta, negyedévente is. Nyilvánvaló, hogy az ér7
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 8
tékelés gyakoriságát nagyban befolyásolja az osztály létszáma, összetétele, hogy hány pedagógus tanítja a gyermekeket stb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha mód van rá, elsô osztályban mindenképpen eredményes a sûrûbb értékelés. Igaz, hogy sok energiát és idôt kíván az értékelések megírása, de ez az idô a késôbbiekben megtérül. Elsôsorban azzal, hogy mind a pedagógus, mind a szülô teljesebb képet kap a tanulóról és jobban „fókuszálhat” egy-egy területre. Ugyanakkor a tanulóknak is természetesebben épül be a mindennapjaikba: „értékelést kapunk” – ahogyan a gyerekek mondják. Ahol több párhuzamos osztály van, feltétlenül jó, ha egységes értékelést adnak gyakoriságban és tartalom szempontjából is. A mi iskolánkban ez bevált gyakorlat.
8
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 9
II. A TANULÓK ÁLTALÁNOS MEGFIGYELÉSÉNEK SZEMPONTJAI 1–2. OSZTÁLYBAN Minden szempontnál a tanulóra legjellemzôbb megfigyeléseket aláhúzással jelöljük. Figyelme: – tartós – aktivizálható – kalandozó – szétszórt – felületes – figyelmetlen Érdeklôdése: – örömmel gyûjt új ismereteket önmagától is – örömmel gyûjt új ismereteket – elfogadja az új ismereteket – közömbös az új dolgok, ismeretek iránt Legjellemzôbb személyiségjegyei: – kiegyensúlyozott – szemlélôdô – változó hangulatú – nyugtalan Emlékezete: – pontos – hosszú távú – pontatlan – rövid távú Kötelességtudata: – fejlett – elfogadható – változó – fejletlen, jelentôsen fejlesztendô Feladatteljesítése: – önálló – pontos – kitartó – változó – hanyag Önálló feladatvégzése: – kiemelkedô – korának megfelelô – jó – gyakran kér segítséget – önállóan még nem képes feladat megoldására Aktivitása: – mindig aktív – általában aktív – néha aktív – passzív, közömbös Kitartása: – kiemelkedôen kitartó – kitartással dolgozik – ritkán kér segítséget – gyakran kér segítséget – hamar feladja a feladatmegoldást, ha elsôre nem sikerül – feladatait nem fejezi be 9
R 521/jó
3/11/05
13:02
Page 10
Kooperatív, együttmûködést igénylô munkák során: – együttmûködô – segítô – irányító – elfogadó – passzív – makacs, akaratos Közösségi munkához való viszonya: – önként vállal feladatokat – kérésre elvállal feladatokat – nem vállal feladatokat A vállalt vagy kapott feladatot: – önállóan teljesíti – segítséggel teljesíti – nem teljesíti A feladatok elvégzése közben a feladathelyzetbôl: – soha nem lép ki – ritkán lép ki – gyakran kilép Egyéni tanulása során: – önállóan, kevés segítséggel dolgozik – csak indokolt esetben igényel segítséget – gyakran elkalandozik a feladattól – környezetét zavaróan lép ki a feladat elvégzésébôl Együttmûködése: – aktív, kooperatív – nyitott – udvarias – változó (hangulatfüggô) – visszahúzódó Önértékelése: – alapos, objektivitásra törekvô – bizonytalan – kialakulatlan A szokások alkalmazásában: – megbízható – ritkán alkalmazza – gyakran mellôzi – állandó ellenôrzést igényel – elutasító A házirend betartása: – kifogástalanul betartja – részben betartja – sokat vét ellene Közösségi magatartása, törôdés társaival: – segítôkész, lelkes, tevékeny – elhúzódó, közömbös, passzív Stílusa, hangneme: – barátságos, udvarias – zárkózott – udvariatlan – goromba, bántó
10
