9.
SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA KŐSZEG, 2017. április 22.
PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA 2017. április 22.
PROGRAM ÉS AZ ELŐADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓI
Szerkesztő: Dr. Puskás János
KŐSZEG 2017
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA Kőszeg, 2017. április 22. 10.00
A konferencia megnyitása (Kőszeg Chernel u. 16. – Öregtorony)
10.00–10.10 Gál Péter a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára 10.10–10.20
Huber László Kőszeg város polgármestere
10.20–10.30
Dunkel Zoltán a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
1. SZEKCIÓ Elnök: Dunkel Zoltán és Puskás János 10.30–10.45 Söptei Imre: Kőszegi időjárási források a Szőlő Jövésnek Könyvén túl 10.45–11.00 Károssy Csaba, Németh János, Puskás János, Bődy Pál: Adatok a kőszegi „Szőlő Jövésnek Könyve” információi alapján végzett klímatörténeti kutatásokhoz 11.00–11.15 Topál Dániel, Hatvani István Gábor, Kern Zoltán: A kőszegi szőlő hajtáshossz adatsor töréspont vizsgálata 11.15–11.30 Németh László, Zentai Zoltán, Barczikay Gábor, Puskás János: Rossz idők jártak a szőlőkre az elmúlt évben 11.30–11.45 Kovács Erik, Bán Zsombor Balázs, Kozma Katalin: Agroklimatológiai vizsgálatok Kőszeghegyalján és Vas-hegyen 11.45–12.00 Dunkel Zoltán: A hőmérséklet területi eloszlásának időbeli változása Magyarországon, avagy nyomon követhető-e a klímaváltozás a hazai izoterma térképek időbeli sorba rendezésével? 9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
3
KÁVÉSZÜNET (30 perc)
2. SZEKCIÓ Elnök: Bihari Zoltán és Mikulás József 12.30–12.45
Varga Mária, Mikulás József: A 2016. év éghajlati tényezői (fagy, jégkár) és ennek növényvédelmi következményei hazánk egyre csökkenő szőlőterületeinek egy részén komoly gondokat okoztak, a szakszerű megoldás nagy feladatot jelent
12.45–13.00
Havasréti Béla: Különböző művelésmódú szőlőültetvények ízeltlábú faunájának vizsgálata
13.00–13.15 Bihari Zoltán, Balling Péter, Éles Sándorné, Zsigrai György: Az időjárás és a klímaváltozás hatása a szőlő fás betegségeinek megjelenésére 13.15–13.30 Lakatos László, Molják Sándor, Nagy Richárd: Fajtaspecifikus szőlő fagykárok előfordulásának éghajlati vizsgálata a hazai borvidékeken 13.30–13.45 Zsigrai György, Bihari Zoltán: A klímaváltozás hatásai a szőlőültetvények talajára és az erózió elleni védekezés lehetőségei Tokaj-Hegyalján 13.45–14.00 Rázsi András, Lakatos László, Zsófi Zsolt, Kovács Attila, Mika János: A fenológiai fázisok vizsgálata az Egri borvidéken 14.00–14.15 Bozó Ádám, Hegyi Balázs, Lakatos László, Nagy Richárd: Objektív klimatikus paramétereken alapuló agroökológiai szőlőtermőhely-minősítés az Egri borvidéken
4
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
KÁVÉSZÜNET (15 perc)
3. SZEKCIÓ Elnök: Károssy Csaba és Lőrincz Zoltán 14.30–14.45 Lőrincz Zoltán: A szőlő mint ókeresztény szimbólum 14.45–15.00 Füzi Tamás, Mesterházy Ildikó, Bozó László, Ladányi Márta: Az évi csapadékeloszlás változásának elemzése indikátor analízissel a Soproni borvidékre vonatkozóan az 1957-2016-os időszakban rögzített napi adatok alapján 15.00–15.15 Bodor Péter, Nagy Attila, Bálo Borbála: A termőhelyek klimatikus adottságai a dűlőnevek tükrében 15.15–15.30 Szobonya Nikoletta, Jung András, Vanek Bálint, Koch Csaba, Ladányi Márta, Bálo Borbála: Különböző szőlő tőkeművelés-módok fényviszonyainak jellemzése földközeli és légi felvételezéssel 15.30–15.45
Nazareczki István: Az időjárási szélsőségek hatása a Nyírség északnyugati részén 2010 és 2016 között
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
5
6
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
KŐSZEGI IDŐJÁRÁSI FORRÁSOK A SZŐLŐ JÖVÉSNEK KÖNYVÉN TÚL Söptei Imre Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltár E-mail:
[email protected]
A Szőlő Jövésnek Könyvéről, amely mára eléggé ismerté vált a Magyarországi és külföldi kutatók körében, csak vázlatos ismertetésre kerülne sor. Rövid története mellett a felvett adatsorokat mutatnám be, összehasonlításként azzal a forrással, amire szeretném felhívni a figyelmet. A város kamarásainak (pénztárnokának) elszámolásaiban ugyanis mind a szőlőtermeléssel, mind az időjárással kapcsolatos új információkra bukkanhatunk. Megismerkedhetünk olyan kifejezésekkel, mint a fartő vagy fartü, a hajlítás stb. A különböző szőlőmunkák (metszés, karóverés, kötözés, 1., 2. esetleg 3. kapálás, zöldmunkák stb.) ideje a Szőlő Jövésnek Könyve adataihoz hasonlóan mutatják az év általános hőmérsékleti és csapadékviszonyait. A kamarás számadása azonban több közbevető időpontot jelöl meg, ezzel év közben még jobban árnyalja, pontosítja az eddig ismerteket. Hozadékként gazdaságtörténeti és helytörténeti adatokat nyerhetünk a munkabérekről és szőlőtermeléshez szükséges eszközök áráról, azoknak változásáról. Egyelőre az 1647-től 1767-ig tartó időszak előzetes kutatására került sor, amelynek kezdő éve az első olyan beszámoló, amely Kőszegnek a Magyar Királysághoz történt visszatérése után készült, a záró esztendő pedig a városi szőlők eladása előtti utolsó. Egy meggondolatlan 20. század elejei selejtezés miatt csak 24 db maradt fenn kőszegi levéltárban, azonban az adatsort így is reprezentatívnak lehet tekinteni. Az a tény pedig, hogy a Szőlő Jövésnek Könyvénél jóval korábbi adatokat is tartalmaz, még értékesebbé teheti, a vegyesen magyar és német nyelven íródott kis köteteket.
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
7
ADATOK A KŐSZEGI „SZŐLŐ JÖVÉSNEK KÖNYVE” INFORMÁCIÓI ALAPJÁN VÉGZETT KLÍMATÖRTÉNETI KUTATÁSOKHOZ Károssy Csaba 1, Németh János 2, Puskás János 3, Bődy Pál 4 E-mail:
[email protected] 1,
[email protected] 2,
[email protected] 3,
[email protected] 4
Munkánkban a rendelkezésünkre álló képi adatbázisból az 1901-től 2006 terjedő időszakra vonatkozóan minden egyes évre meghatároztuk a szőlőhajtások 1–6-ig terjedő skálába sorolható fejlettségi állapotát. Továbbá kigyűjtöttük az adott évek szintén 6 kategóriába sorolt borminőségei értékeit. Így két olyan 106 évre kiterjedő egyforma léptékű paraméterekkel rendelkező adatsort nyertünk amelyik, egyaránt megmutatja az évenkénti „szőlő jövés” kezdeti állapotát valamint a leszüretelt szőlőből előállított bor minőségét. Megállapítható, hogy Kőszegen a szőlővesszők állapota a Szent György napi feljegyzések szerint a legnagyobb gyakorisággal (30,2 %) a 2. kategóriába sorolható. A legjobban kifejlődött állapotú 6-os kategória értéke 5,6 %. A borminőség szerinti rangsor esetében is nagyjából hasonló eloszlást lehet megfigyelni. A szőlővesszők április 24-i fejlettségi állapotát mutató index és az azonos évben szüretelt borok minősége közötti korreláció értéke meglepően erős (0,44). Ha mindkét adatsort külön-külön korreláltatjuk a Kőszegtől alig 20 km-re lévő szombathelyi középhőmérsékletek havonkénti és pentádonkénti átlagaival és szórásaival megállapíthatjuk a két változó közötti lineáris kapcsolat mértékét. A bor minőségi index értékei valamint az egyes hónapok középhőmérsékletei közötti korrelációs együttható értéke áprilisban 0,3. Április utolsó előtti pentádjában 0,45 majd májusban és júniusban ismét 0,3 csökken. Ezt követően augusztusban 0,2, szeptemberben pedig már negatív előjellel – 0,1 es érték mutatható ki. A havonkénti korrelációs együtthatókon túl kiszámítottuk az egymást követő hónapok kumulált korrelációs együtthatóit is. Megfigyelhető, hogy az egymást követő hónapok során viszont fokozatosan az előbbiekkel éppen ellentétesen egyre szorosabb kapcsolat figyelhető meg. A legerősebb kumulált korreláció szeptemberben jelentkezik 0,5 fölötti értékkel. A fentiek egyértelműen azt mutatják, hogy a a tavaszi és nyári időszak hőmérsékletei a legkevésbé sem határozzák meg jó borminőségét. A nyár végi időszakban a napfénytartam mennyisége egyre fontosabbá válik az érlelődő szőlőszemek cukortartalmának növekedésében. Az augusztusi és
8
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
szeptemberi hónapok napfénytartam átlagokkal kimutatott korrelációs együtthatóinak 0,5 és 0,6 fölötti értékei ezt jól mutatják. Vizsgálataink alapján összegezve a következőket állapíthatjuk meg: A szőlő hajtás hossz kategóriák 6 fokozatú skálájába sorolt évenkénti adatsora jól felhasználható a szőlőtermesztés környezeti feltételeinek vizsgálatában. Az évenkénti borminőség kategóriák értékeinek változásában az elmúlt évszázad utolsó évtizedeitől kezdve megfigyelhető egy olyan tendencia, amely nagy valószínűséggel a tavaszi és a nyári hónapok hőmérsékleti értékeinek növekedésével továbbá a nyár végi időszak növekvő napfénytartam mennyiségeivel hozható kapcsolatba.
A KŐSZEGI SZŐLŐ HAJTÁSHOSSZ ADATSOR TÖRÉSPONT VIZSGÁLATA Topál Dániel 1,2, Hatvani István Gábor 2, Kern Zoltán 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológia Tanszék, H-1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/A 2 Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Geológiai és Geokémiai Intézet, H-1112 Budapest Budaörsi út 45. E-mail:
[email protected] 1
Kulcsszavak: mesterséges zaj, töréspont vizsgálat, idősor analízis, „Szőlő Jövésének Könyve” A környezeti folyamatok természetükből adódóan tartalmazhatnak különböző eredetű és fokú töréspontokat (TP), melyeket sokszor csak felületesen, vagy egyáltalán nem vesznek figyelembe. Az egyes idősorokban a töréspontok jelentkezhetnek „lépcsőszerűen” (ún. „shift”), vagy trend jellegű változások formájában, illetve megnyilvánulhatnak az adatok varianciájában is, sőt akár e három kombinációjaként. Vizsgálatukhoz a töréspont által kettéosztott adatsor két oldalán elhelyezkedő adatcsoportok statisztikáinak összehasonlításával közelíthetünk. A dolgozatban nullad-, és elsőrendű autoregresszív idősorokat generáltunk előre meghatározott mértékű és jellegű töréspontokkal, majd ezeken hasonlítottuk össze három korszerű, szabadon hozzáférhető töréspont analizáló módszert, me-
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
9
lyeket rendre más típusú töréspontok detektálására fejlesztettek ki. A módszerek érzékenységének összehasonlítása megerősítette, hogy azok töréspont-detektálási hatékonysága nagyban függ a töréspontok fokától, típusától, illetve a számításmódszertani háttértől. Ezen tapasztalatok birtokában valós „hőmérsékleti proxi” adatsor (a kőszegi szőlő hajtáshossz) töréspontjainak analízisét is elvégeztük. Az elemzés során, az eddigi, irodalomban dokumentált töréspontoktól eltérő eredményeket kaptunk, ami lehetőséget biztosított a korábbi hőmérséklet rekonstrukciók pontosítására. Összességében a dolgozat (i) áttekintést nyújt három korszerű töréspont detektáló módszer hatékonyságáról és korlátairól, valamint (ii) azok környezettudományi alkalmazásával a megszerzett tapasztalatok hasznosíthatóságát mutatja be, ezzel (iii) megválaszolva az azokhoz kapcsolódó környezeti/szakmai kérdéseket.
ROSSZ IDŐK JÁRTAK A SZŐLŐKRE AZ ELMÚLT ÉVBEN Németh László1, Zentai Zoltán1, Barczikay Gábor2, Puskás János1 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Természettudományi Centrum 9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4. E-mail:
[email protected];
[email protected];
[email protected] 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Növény- és Talajvédelmi Állomás 3917 Bodrogkisfalud Vasút u. 22.
2016-ban Szent-György nap után 4 nappal ritkán látott áprilisi fagy okozott komoly fagykárokat. Július közepén hatalmas jégverés pusztított a Kövi dűlőben és a legnagyobb jég a Gubahegyen volt. Ezeken a területeken a vesszőállomány és a lombozat annyira károsodott, hogy nem tudott beérni a szőlő. Milyen hatása volt a szőlőre ezeknek az eseményeknek és az ezt követő novemberi hirtelen jött hidegnek, valamint a hosszan tartó decemberi és januári fagyoknak? Ezeket a kérdéseket vizsgáljuk az előadásban. Bemutatjuk a különböző területekről (Kőszeg, Bodrogkisfalud) származó műszerek méréseit és összevetjük a szőlősgazdák tapasztalataival.
10
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
agroKlimatológiai vizsgálatok Kőszeghegyalján és Vas-hegyen Kovács Erik1, Bán Zsombor Balázs2, Kozma Katalin3 1
ELTE Környezettudományi Doktori Iskola,
[email protected] 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK 3 ELTE Savaria Természettudományi Centrum H-1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Kutatásunkat a Soproni borvidék kőszeghegyalja-vaske-resztesi körzetén végeztük. Arra kerestük a választ, hogyan befolyásolja a térség szőlészet-borászat ágazatát az éghajlatváltozás. Először az éghajlati paraméterek általános elemzését végeztük el, majd azon indikátorokat vizsgáltuk, melyek a borszőlő fenológiai vizsgálatánál elengedhetetlenek (pl. Huglin-index, Gladstones-féle fagyindex, szárazság-indexek stb.). A tenyészidőszak alatt szignifikánsan nőtt a minimum, a maximum és az átlaghőmérséklet és szignifikánsan csökkent a lehullott csapadék mennyisége az elmúlt 30 évben. Minden indikátor jelentős változást mutat a korábbi 30 évhez viszonyítva a vizsgált térségben.
A HŐMÉRSÉKLET TERÜLETI ELOSZLÁSÁNAK IDŐBELI VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON, AVAGY NYOMON KÖVETHETŐ-E A KLÍMAVÁLTOZÁS A HAZAI IZOTERMA TÉRKÉPEK IDŐBELI SORBA RENDEZÉSÉVEL? Dunkel Zoltán Magyar Meteorológiai Társaság, 1024 Budapest Kitaibel Pál utca 1. E-mail:
[email protected]
Az éghajlati információk közreadásának egy régi bevált módja az éghajlati térkép. Általában 30 éves átlagok adatait szokták ábrázolni. Magyarországon az első hivatalos hőmérsékleti térkép 1990-ban került kiadásra. Azóta időről időre megjelennek éghajlat térképek az egyes meteorológiai elemek térbeli eloszlásával, szemléletesen mutatva az éghajlat területi változékonyságát. Az előadásban az ed-
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
11
dig hivatalosan közreadott hőmérsékleti térképek kerülnek bemutatásra, kiegészítve a klímamodellek segítségével elkészített éghajlati prognózis térképekkel. A térképek időbeli egymás utániságát vizsgálva, egyszerű következtetés vontható le egyes gyümölcsfajok vagy a szőlő termeszthetőségének terület eloszlásáról.
A 2016. ÉV ÉGHAJLATI TÉNYEZŐI (FAGY, JÉGKÁR) ÉS ENNEK NÖVÉNYVÉDELMI KÖVETKEZMÉNYEI HAZÁNK EGYRE CSÖKKENŐ SZŐLŐTERÜLETEINEK EGY RÉSZÉN KOMOLY GONDOKAT OKOZTAK, A SZAKSZERŰ MEGOLDÁS NAGY FELADATOT JELENT Varga Mária 1, Mikulás József 2 E-mail:
[email protected];
[email protected]
2017-ben hazánk szőlő ültetvényeinek egy részét a tavaszi fagy teljesen elpusztította. Ezt követően a másodlagos rügyekből előtörő hajtásokat a kórokozóktól kellett megvédeni. Az ültetvények egy része csak kisebb fagykárt szenvedett, ezen ültetvényeken közepes termést lehetett betakarítani. A nyár közepi jégverés sok helyen nemcsak a tárgyévi, hanem a következő évi, sőt több évi termésre is hatással lehet. Ez nagy gondot jelentett szőlősgazdáknak és mindazoknak, akik felelősséget éreznek a szőlőtermesztés iránt. Nagyon lényeges dolog, hogy a fagykár mikor milyen mértékben lép fel, és hogyan lehet megelőzni? Ugyanez vonatkozik a jégkárra is. Amennyiben a káresetek megtörténtek, mikor és hogyan kell beavatkozni? Kisebb mértékű tavaszi fagy megelőzésének egyik módja, és az ültetvény mérete megengedi (kis ültetvény) a hosszú csapos előmetszés, és a fagyok utáni szükséges rügyszám (hajtás szám) beállítása. Vannak fagyvédelmi berendezések, amivel a fagyot távol lehet tartani. A jégkár elleni fagyvédelmi eszközökkel a kívül a madarak (jéghálók) meg lehet az ültetvényt védeni. A jégveréseken kívül, a madarak is nagy károkat okoznak ültetvényeinken. Érdemes elgondolkodni, hogy a károk elhárítására mekkora összeget fordíthatunk. Amennyiben súlyos jégkár következik be (mint az elmúlt évben Balatonfüreden) szükségesnek látjuk az ilyen ületvényt a tárgyévben megmetszeni, ezzel a módszerrel akár két évet is nyerhetünk a regenerálódásban, vesszők nevelhetők. Ugyanis a súlyosan károsodott
12
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
vesszök a sebhelyeken, hajtások megbetegednek, ezek helyett új termőfelületet kell kialakítani. A károsodott részek időben történő eltávolításával még a tárgyévben új egészséges vesszök nevelhetők ki. A károsodott részeket a következő évben úgyis el kell távolítani. Ilyen már hazánkban korábban is előfordult. Aki megfogadta tanácsunkat hálásan gondolt ránk.
KÜLÖNBÖZŐ MŰVELÉSMÓDÚ SZŐLŐÜLTETVÉNYEK ÍZELTLÁBÚ FAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA Havasréti Béla Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály 9028 Győr, Arató u. 5.,
[email protected]
Az amerikai szőlőkabóca rajzásának nyomon követését célzó sárga ragacslapok használata, a kártevő magyarországi megjelenését követően, gyakorivá vált Győr-Moson-Sopron megye szőlőültetvényeiben is. A hatósági felderítést végző Növény- és Talajvédelmi Osztály munkatársain kívül a Növényorvosi Kamara előrejelzői és a borvidékek növényvédelmi szakirányítói is rendszeresen helyeznek ki az ültetvényekben ilyen eszközöket. Ezek a csapdák azonban a célkártevőkön kívül sok egyéb ízeltlábú fajt, elsősorban rovarokat, is megfognak. A fogott egyedek száma pedig sokszorosan felülmúlja a célkártevők egyedszámát, esetenként jól reprezentálva a terület ízeltlábú faunáját. Vizsgálatunk során arra kerestünk választ, hogy a különböző művelési módú szőlőkben kimutatható-e különbség a fogott ízeltlábúak egyedszámában. A vizsgálatokat a Pannonhalmi Borvidék két, illetve a Soproni Borvidék három ültetvényében állítottuk be. A vizsgált ültetvények között volt intenzíven művelt, félintenzíven művelt terület, ökológiai gazdálkodással művelt és több éve elhagyottan álló, műveletlen terület is. A vizsgált szőlőtáblák közül csak egyen, az intenzíven művelt területen, folytattak rendszeres rovarölőszeres permetezéseket. A 10x16 cm-es sárga ragacslapos SZs jelzésű Csalomon színcsapdából 6-6 db-ot valamennyi szőlőben, azonos időszakban, 2016. 08. 03. – 09. 27. között helyeztünk ki egymástól azonos távolságokban. Az egyes táblák fogáseredményeit borvidékenként külön értékeltük, illetve hasonlítottuk össze. Eredményeink a következőkben foglalhatók össze:
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
13
A táblán belül kihelyezett hat csapdában megszámolható ízeltlábúak mennyisége nagyon változatos volt. Az egyes csapdák fogáseredményei között 100 %-ot meghaladó eltérések is előfordultak. Mindkét borvidéken megfigyelhető volt, hogy azokban az ültetvényekben ahol intenzív művelést folytattak, a kezdeti alacsonyabb egyedszám után a vegetációs idő végére a fogáseredmény magasabb volt, mint a kevésbé intenzíven művelt táblákon. A legkevesebb egyedet a műveletlen szőlőben fogtak a csapdák.
AZ IDŐJÁRÁS ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A SZŐLŐ FÁS BETEGSÉGEINEK MEGJELENÉSÉRE Bihari Zoltán, Balling Péter, Éles Sándorné, Zsigrai György Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 3910 Tarcal, Könyves K. u. 54. E-mail:
[email protected]
A szőlő fás betegségei, mint az ESCA, Botrioszféria, stb., a világon mindenhol előfordulnak. Változó a gyakoriságuk, de szinte mindenhol megfigyelhető a fertőzések súlyosbodása. Nagyon jelentős gazdsaági károkat okoznak a szőlőtermesztőknek. Egyedül a Tokaji Borvidéken kb. 3 millió Euró bevételkiesést okoz. A betegségek látható tünetei évről évre változó számban jelennek meg a szőlőkben. A gombafertőzés levéltüneteket okozhat, azonban a tünetet nem mutató tőke is lehet fertőzött, sőt a fertőzött növény egyik évben mutat tünetet, de lehet, hogy a rákövetkező évben nem. Ebből kifolyólag a tünetet mutató tőkék száma nem jelzi direkt módon a szőlőültetvényben jelenlévő fertőzés mértékét. A kutatások arra utalnak, hogy az időjárásnak szerepe lehet a tünetek megjelenésében és eltűnésében. Harminchárom, illetve 4 mintaterületet jelöltünk ki, ahol 3 illetve 4 éves monitoring vizsgálatot végeztünk, mikoris a tünetet mutató szőlőtőkék számát rögzítettük. 2013 és 2016 között végeztük a felmérést. Az ültetvények között különböző művelési módú (Guyot, középkordon) és különböző fajtájú szőlők voltak (Furmint, Hárslevelű, Zéta). Az évente felmért tünetes tőkék számában történt változást korreláltattuk az év hónapjainak csapadék és hőmérsékleti viszonyaival. Az átlagostól eltérő időjárású hónapokat vizsgáltuk, hogy azok milyen hatással lehetnek a tünetek megjelenésére. Azt találtuk, hogy több extrém időjárású hó-
14
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
nap hatására a szőlő kondíciójában olyan változás áll be, mely elősegíti a tünetek megjelenését. Mivel a klímaváltozás hatására az extremitások száma várhatóan növekszik, így előre megjósolható, hogy a „fás betegségek” is egyre jelentősebb károkat fognak okozni. Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA K13255 számú támogatásával valósulhatott meg.
FAJTASPECIFIKUS SZŐLŐ FAGYKÁROK ELŐFORDULÁSÁNAK ÉGHAJLATI VIZSGÁLATA A HAZAI BORVIDÉKEKEN Lakatos László 1, Molják Sándor 2, Nagy Richárd 2 Eszterházy Károly Egyetem,3300 Eger Leányka u 6-8. Eszterházy Károly Egyetem, 3300 Eger Leányka u 6-8., Innorégió-Tudásközpont, E-mail:
[email protected];
[email protected];
[email protected] 1
2
Míg a fagy ősztől tavaszig tartó időszakban természetes jelenségnek számít hazánkban, addig a fagykár, mely jelentős károsodást, vagy akár terméspusztulást is okozhat, nem fordul elő minden évben. A hazai szőlőtermesztés számára igen fontos annak kiderítése, hogy a főbb hazai borvidékeken milyen mértékű és jellegű változás mutatható ki a fagyok illetve fagykárok előfordulásának időbeli struktúrájában. A vizsgálat célja az őszi téli és tavaszi fagykárok gyakoriságának és időbeli változásának a vizsgálata volt a főbb hazai borvidékeken. Amennyiben meghatározzuk az LT50 függvény napi menetét szeptember 7. és május 15. között a Washington State University által 23 szőlőfajtára kidolgozott Cold Hardiness modellel, az őszi, téli és tavaszi időszakaszban fellépő fagykárosodást előidéző napok száma, ezek előfordulási valószínűsége pontosan meghatározható. A fagykár mértékét, a fagy tartama és erőssége mellett jelentősen befolyásolja a szőlőfajták fagytűrő képessége. Külön elemezzük az őszi, téli és tavaszi fagykár mértékét fagyérzékeny, közepesen fagytűrő és fagytűrő szőlőfajták esetében. A fagykárok idő és térbeli előfordulását a CARPATCLIM adatbázison kívánjuk vizsgálni 1961-2010 közötti időszak alatt. Az LT50 függvények ismeretében
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
15
megállapíthatjuk, hogy a hazai vagy a későbbiekben magyarországi termesztésre javasolható fajtákat milyen fagykárosodási valószínűség mellett adaptálhatóak a hazai klimatikus feltételekhez. Az eredmények nemcsak a fagykárok nagyságának számszerűsítésére alkalmasak, hanem segítségükkel pontosabban megítélhetjük az egyes termőhelyek komplex értékszámát, a borvidékek termésbiztonságát.
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK TALAJÁRA ÉS AZ ERÓZIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS LEHETŐSÉGEI TOKAJ-HEGYALJÁN Zsigrai György, Bihari Zoltán Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 3910 Tarcal, Könyves K. u. 54. E-mail:
[email protected]
A klímaváltozás várható következményeinek előrejelzésére vonatkozó modellszámítások eredményei szerint hazánkban az alsó légkör hőmérséklete terén a globális átlagnál nagyobb mértékű növekedésre számíthatunk. Ezen túlmenően a szakemberek a Kárpát-medence, illetve Magyarország klimatikus viszonyaiban számos változás bekövetkezését tarják valószínűnek. E változások részben kedvező, részben pedig kedvezőtlen szőlészeti-borászati következményekkel járnak. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak egyike a csapadékesemények erozivitásának növekedése. Az utóbbi öt évben a szőlőültetvények területén kialakuló eróziós események elleni, termesztéstechnológiai módszerekkel (sorköztakaró növényzet kialakítás, szénatakarás, talajművelés) történő védekezés lehetőségeinek részletesebb feltárása céljából különböző kísérleteket végeztünk a Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kísérleti területein. A kísérleti eredményeink igazolták, hogy a szénatakarás jelentősen befolyásolja a 0-280 cm-es talajszelvény vízforgalmát a talajfelszín evaporációjának, illetve a lehulló csapadék talajba szivárgási intenzitásának mérséklése révén. A nagyadagú szénatakarás alkalmazása a hatékonyabb erózióvédelem mellett a tőkék kedvezőtlen vízellátását is eredményezheti, különösen a sekély termőrétegű, illetve kedvezőtlen vízraktározó képességű talajjal rendelkező termőhelyeken. A gyakorlatban elterjedtnél nagyobb dózisú talajtakarás jelentős mértékben csökkentette a tenyészidőszakban lehulló csapadék talajba szivárgó mennyiségének 16
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
részarányát, ennél fogva a téli félév mérsékeltebb intenzitású csapadéka a korábban véltnél nagyobb szereppel rendelkezhet a szőlőtőkék vízellátásában a szénatakarással védett sorközű ültetvényekben. A kísérleti eredményeink igazolták, hogy egyes őszi gabonafélék (pl. őszi búza, tritikálé, rozs) tavasszal történő vetésével a sorközök talajának hatékony erózióvédelmére alkalmas egyéves sorköztakaró növényzet alakítható ki. Amen�nyiben e szántóföldi kultúrák szaporító anyaga április 2. vagy 3. dekádjában kerül elvetésre, a növényzet – a jarovizációs folyamatok hiányában – pusztán vegetatív növekedést produkál, a fejlődésének generatív fázisa (szárba szökés, virágzás, termésképzés) elmarad. A talaj nedvességtartalmi méréseink azt igazolták, hogy a növényállomány árnyékoló hatása (evaporáció csökkenés) következtében megőrzött vízmennyiség jelentős mértékben hozzájárulhat a sorköztakaró növényzet vízigényének kielégítéséhez, ennek következtében – megítélésünk szerint – az így kialakított sorköztakaró növényzet a korábban véltnél jóval mérsékeltebb konkurenciát képvisel a tőkék számára a rendelkezésre álló vízkészlet felhasználása terén. Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA K13255 számú támogatásával valósulhatott meg.
A FENOLÓGIAI FÁZISOK VIZSGÁLATA AZ EGRI BORVIDÉKEN Rázsi András, Lakatos László, Zsófi Zsolt, Kovács Attila, Mika János E-mail:
[email protected],
[email protected],
[email protected],
[email protected],
[email protected]
A tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogyan függnek az egyes fenológia fázisok az időjárás elemeitől. A vizsgálat tárgya a kékfrankos szőlő, amely az Egri borvidéken az egyik legelterjedtebb fajta. A meteorológiai adatok az ültetvény közelében található, Országos Meteorológiai Szolgálat gondozásában lévő obszervatóriumából származnak, így hitelesített meteorológiai műszerekkel mért adatok állnak rendelkezésünkre. A kutatás célja egy úgynevezett általános fenofázis index kidolgozása, mely a későbbiekben akár a többi szőlőfajtása is alkalmazható lesz. Az eredmények későbbiekben a gyakorlatban is alkalmazhatóak lesznek, segítségükkel a gazdálkodók előre tudják ütemezni az egyes fenológiai fázisokhoz kapcsolódó munkálatokat.
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
17
objektív klimatikus paramétereken alapuló Agroökológiai szőlőtermőhely-minősítés Az Egri borvidéken Bozó Ádám 1, Hegyi Balázs 2, Lakatos László 1, Nagy Richárd 1 1 EKE-KFK, Innorégió Tudásközpont, 3300 Eger, Leányka út 6-8., EKE-TTK, Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék, 3300 Eger, Leányka út 6-8., E-mail:
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected] 2
Napjainkban a mezőgazdaságban is egyre erőteljesebben érvényesül az a felfogás, miszerint a lehető legnagyobb terméshozamot és legjobb minőséget csakis úgy érhetjük el, ha nem feledkezünk meg a környezet értékeinek megóvásáról sem. A természet tehermentesítésére irányuló törekvések előtérbe helyezik az optimális tájhasználat iránti igényt, amelyet a mezőgazdaság vonatkozásában a precíziós gazdálkodás képes kielégíteni. A precíziós gazdálkodás alapfeltétele, hogy nagy részletességgel ismerjük meg termőföldjeink ökológiai adottságait, majd ahhoz igazodva válasszuk meg a megfelelő művelési ágat, művelésmódot és agrotechnikát. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a különböző földértékelési módszerek alkalmazása. Kutatásunk során az Egri borvidék borszőlőalkalmassági minősítését végeztük el a 97/2009. (VII.30.) FVM rendelet pontrendszere alapján. Mivel a jogszabály szerint a fagykáresemények gyakoriságának nyilvántartása a szőlőtulajdonosok bevallása alapján történik, ezért munkánk egyik fő célja a terület ezen jellemzőjének egzakt értékelése volt. Éppen ezért a fagykáresemények gyakoriságának felmérésére egy Magyarországon korábban nem alkalmazott módszert alkalmaztunk. A vizsgálathoz a CARPATCLIM webes adatbázis egyes pontjainak adatait, valamint a Washington State University kutatói által készített Grapevine Cold Hardiness Model-t használtuk fel. A fagykáresemények gyakorisági vizsgálatának eredményeit is figyelembe véve elvégeztük az Egri borvidék térinformatikai módszerekkel történő borszőlőalkalmassági minősítését, továbbá a terület borszőlőalkalmassági térképét is. Kutatásunk alapján a jövőben lehetőségünk adódhat még nagyobb részletességgel feltérképezni a potenciálisan fagykárveszélyes területeket.
18
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
A SZŐLŐ AZ ÓKERESZTÉNY MŰVÉSZETBEN Lőrincz Zoltán E-mail:
[email protected]
A szőlő kapcsán a finom gyümölcs, a jóízű zamatok, de természetesen a bor jut mindenki eszébe. Ugyan akkor fontos szimbólum a keresztény ikonográfiában: ábrázolják a görög, a római, de más kultúrkörök mitológiájában is. Az európai művészet nagy korszakaiban is újra és újra jelen van: csendéletek, életképek, enteriőrök, történelmi jelenetekben. Mostani vizsgálódásunk arra koncentrál, hogy a nagy európai kulturális váltás, az antikvitás és a kereszténység határán az ókeresztény művészetben, miként ábrázolják a szőlőt, milyen új tartalommal töltődik meg ez a szimbólum, milyen új vallási és társadalmi kontextusban jelenik meg.
AZ ÉVI CSAPADÉKELOSZLÁS VÁLTOZÁSÁNAK ELEMZÉSE INDIKÁTORANALÍZISSEL A SOPRONI BORVIDÉKRE VONATKOZÓAN AZ 1957-2016-OS IDŐSZAKBAN RÖGZÍTETT NAPI ADATOK ALAPJÁN Füzi Tamás, Mesterházy Ildikó, Bozó László, Ladányi Márta Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar 1118 Budapest Villányi út 29-43. E-mail:
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected]
Tanulmányunkban a szőlőtermesztésre döntő hatást gyakorló csapadékadatok feldolgozását céloztuk meg három speciális indikátor előállításával a Soproni borvidékre alkalmazva az OMSz 1957-2016 évek közötti időszakában rögzített napi adatai alapján. Először minden évre vonatkozóan a november 1. és március 31. közötti – a nyugalmi állapot során a talajban felhalmozható – csapadékösszeg (mm) alakulását vizsgáltuk. Második indikátorként az elmúlt (két éghajlati ciklust felölelő) 60 évben előfordult aszályos időszakok eloszlását elemeztük. Minden évre kiszámoltuk az
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
19
április 1. és augusztus 15. között az egymást követő 1 mm-nél alacsonyabb csapadékú napokból álló időintervallumok maximális hosszát (nap), és ezek megváltozását vizsgáltuk. Harmadik indikátorként a szőlő növekedési szakaszának, a június 1. és július 31. között hullott csapadékösszegét (mm) számoltuk ki minden évre, és statisztikailag értékeltük ezek megváltozását. A fent leírt vizsgálatokkal jellemezni tudjuk az évi csapadékeloszlás egyes változásait az elmúlt 60 évre vonatkozóan. Eredményeinkkel felhívjuk a figyelmet a gazdálkodókra háruló növényvédelmi, vízgazdálkodási és agrotechnikai feladatok újragondolásának szükségességére, melyek a megváltozott termesztési körülményekből, a szélsőségek gyakoriságának növekedéséből és azok súlyosságának fokozódásából kerülnek előtérbe.
A termőhelyek klimatikus adottságai a dűlőnevek tükrében Bodor Péter, Nagy Attila, Bálo Borbála Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Szőlészeti Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. E-mail:
[email protected],
[email protected],
[email protected]
Hazai szőlő termőhelyek névadásáról közel 1000 éves dokumentumok tanúskodnak, így nem csoda, hogy mára sok száz dűlőnév került a köztudatba. A dűlők neve tükrözheti a terület egykori tulajdonosi viszonyait, utalhat a szőlőtermesztést megelőző, vagy azt kiegészítő termesztett, vagy vadon előforduló növényekre, de sok esetben a termőhely klimatikus viszonyairól is értékes információt adnak. A dűlők adottságait egyebek mellett meghatározza a területen hulló csapadék mennyisége és eloszlása, a napsütéses órák száma, a hőmérséklet, és a páratartalom stb. A magas hőmérsékletű termőhelyek jelzője gyakran a „meleg” előtag, ahogy az számos dűlő esetében előfordul: Meleg-föld, Meleg-hegy, Meleg-máj, Meleg-oldal. A mály, vagy máj, esetenként mál kifejezés sokszor olvasható a dűlőnevek között, ez általában egy dél felé néző termőhelyet jelent, melynek kiemelkedően jók az ökológiai adottságai. Tanúsítja ezt a Mézes-mály mely hazánk, egyik legnevesebb, a külföldi szakirodalomban is gyakran emlegetett (Mezes-male) ter-
20
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
mőhelye. A Hideg oldal ezzel szemben hűvösebb termőhelyet jelölhet. A szél a szőlőtermesztésben nem elsődleges klimatikus tényező, de sokban befolyásolja az ültetvények mikroklímáját, mivel csökkenti a lombozat páratartalmát, emellett a virágok termékenyülésében is jelentős szerepet játszik. A terület légmozgására utalhat például a Szeleshát dűlő neve, a Szeles-oldal vagy a Szeles-tető. A hazai termőhelyek csapadékviszonyai általánosságban megfelelnek a minőségi szőlőtermesztésnek, azonban néhány esetben arra utal a dűlőnév, hogy kisebb csapadékmennyiséggel kell számolnunk, erre lehet példa a Száraz-hegy vagy a Száraz-völgy. Jóllehet a termőhelyek jellemzését azok ökológiai adottságainak felmérésével tudjuk leginkább elvégezni, de ehhez jó támpontot adhat a dűlőnév eredetének vizsgálata. A tanulmány az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-16-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.
Különböző szőlő tőkeművelésmódok fényviszonyainak jellemzése földközeli és légi felvételezéssel Szobonya Nikoletta1, Jung András2, Vanek Bálint3, Koch Csaba4, Ladányi Márta5, Bálo Borbála1 Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszék, Budapest, Villányi út 29-43. 2 Szent István Egyetem Műszaki Tanszék, Budapest Villányi út 29-43. 3 Ventus-Tech Kft., 2040 Budaörs, Ág u. G. ép. 1. em. 5. 4 Koch-Vin Kft., 6445 Borota, V. ker. 5. 5 Szent István Egyetem Biometria és Agrárinformatika Tanszék, Budapest, Villányi út 29-43. E-mail:
[email protected],
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected];
[email protected] 1
A precíziós szőlőtermesztés magában foglalja a távérzékelést, a térinformatikát a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést és az új információs technológiai eszközök használatát egyaránt. A vegetációs időszakban végzett légi felvételezés (UAV technika), valamint a földközeli növényi felvételezések (tőkehiány, növekedési erély, lombszerkezet felmérése) alkalmával fontos információkat kaphatunk a szőlőültetvények állapotáról. A szőlészetben Magyarországon úttörő jellegűnek számító terepi vizsgálatainkat 2016-ban a Hajós-Bajai borvidéken található Koch-Vin Kft. Cserszegi
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
21
fűszeres ültetvényében, különböző sorirányú (É-D, K-NY) valamint művelésmódú (Sylvoz és módosított Sylvoz) tőkék esetében végeztük. A légi felvételezések UAV technika alkalmazásával valósultak meg 140 m-es magasságból, 7,5 cm/pixel felbontásban. A mérések során ortofotó, domborzati modell valamint NDVI térkép készült. A fürtzónában uralkodó fényviszonyokat Sunfleck ceptometerrel és hordozható spektrofotométerrel (Q mini) jellemeztük. Ezzel párhuzamosan a különböző tőkeformák lombozatában mikro meteorológiai méréseket (EasyLog) is végeztünk a vegetációs időszak során. Jelen tanulmányunkban a 2016-os év légi felvételezéseinek, valamint a lombozat földközeli méréseinek eredményeit mutatjuk be. Felvételezéseink alapján egyértelmű következtetéseket tudtunk levonni a vizsgálati területen található szőlőültetvény állapotáról, a lombozat sűrűségéről és megvilágítottsági viszonyairól. Adatainkat továbbiakban összevetjük majd a termés mennyiségi és minőségi mutatóival is. Több éves adatsor birtokában javaslatot tudunk tenni a vizsgált területen a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire.
AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK HATÁSA A NYÍRSÉG ÉNY-I RÉSZÉN 2010 – 2016 KÖZÖTT Nazareczki István 4461 Nyírtelek Alsósóskút 50/A E-mail:
[email protected]
„ Itt születtem én ezen a tájon. Az alföldi szép nagy rónaságon,.... Úgy mentem el innen, mint kisgyermek. És mint meglett ember úgy jöttem meg.„ (Petőfi Sándor: Szülőföldemen) A dolgozatom témája, mint ahogyan azt a Petőfi versrészlet is mutatja a lakóhelyemről az Alföld, mint nagytáj a Nyírség elnevezésű középtájról, annak az ÉNy-i részéről szól. Ezen rész Nyíregyházától a Tiszáig tart, Szabolcs községgel bezárólag. A középtáj Magyarország és a Kárpát-medence északkeleti részén foglal helyet. Területe 5100 km2 a Magyar-medence erdős-sztyepp zónájához tartozó sík-
22
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
sági tájtípusok jellemzőek. A táj hazánk második legnagyobb hordalékkúp síksága, erdő- és sztyepp maradványokkal. A terület fekvése miatt hűvösebb, mint a délebbi tájaké. A Péczely-féle éghajlati beosztásban a mérsékelten hűvös területen foglal helyet. Ahol a napsütéses órák száma 1950–2000 néhol 2050 óra között változik. Ez az adat kedvezően befolyásolja a hő és fényigényes kultúrák (gyümölcs, dohány, szőlő, napraforgó, paradicsom stb.), elterjedését. Az évi középhőmérséklet 9–10,5 °C között változik. A januári a leghidegebb (-3 – -3,9 °C), a júliusi a legmelegebb (20– 21 °C), hónap. A hőmérsékletingadozás 23-24 °C, az abszolút hőingadozás 66 °C. A csapadékmennyisége nem mindig kedvez a mezőgazdálkodásnak, a csapadék mennyisége 550-700 mm, ami szintén ingadozik az északi és a déli részek között. • 2010 késő tavasz, kora nyár: A szokásosnál több csapadék hullott a vidékre, mely súlyos károkat okozott a zöldség és gyümölcstermésben így a szőlőtermésben is. • 2013 március: 50 éve nem látott hó mennyiség bénította meg a környéket. • 2014 nyara: nagy volt a szárazság. A Tisza vízszintje annyira leapadt, hogy Komorónál és Tuzsérnál szinte szárazlábbal lehetett átkelni. Viszont ugyan ezen év nyarán annyi csapadék hullott, hogy több ki száradt tó rehabilitálódott. Viszont a tél hideg és csípős volt. • 2015-ös év viszonylag csendesen telt egészen nyárig. Ugyanis ekkor szintén nagy volt a szárazság, s többször kellett hőségriadót elrendelni. • 2016-os esztendő viszonylagos nyugalommal telt egy-két elenyésző extrát lehetett megfigyelni. Amint látható igen nagy volt a szórás az egyes időszakok között, tehát a trend felborult. Ezen tény elsősorban a mezőgazdaságban látszik meg. A szőlőtermesztés igazából „önellátó”, vagy „hobbi”, jelleggel van jelen a vidék gazdasági életében. De sajnos lassan múlt időben kell róla beszélnünk. De mára már nagyon megcsappant a szőlő ültetvények száma. És ez a talajsavanyodáshoz köthető, mely bizonyos fajoknak kedvez, de néhány tradicionális szőlő fajtáknak nem.
9. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA • KŐSZEG, 2017. ÁPRILIS 22.
23
JEGYZETEK
A borító Trifusz Péter fotójának felhasználásával készült