Szita és Társai Könyvvizsgáló, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 7400 Kaposvár, Kereszt u. 1. Tel/fax: 82-314-326, Tel: 30-95-66-908, 30-956-7064, e-mail:
[email protected]
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Csurgó Város Önkormányzata képviselő-testülete részére az önkormányzat 2015. évi éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolójának könyvvizsgálatáról
A 2015. évi éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolóról készült jelentés Elvégeztük) a Csurgó Város Önkormányzata (8840 Csurgó, Széchenyi tér 2., törzsszám: 731630) mellékelt 2015. évi éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves költségvetési beszámoló a 2015. évi költségvetési jelentésből, amely szerint a teljesített kiadás 3.679.773 E Ft, a teljesített bevétel 4.675.987 E Ft, valamint a 2015. december 31-ei fordulónapra elkészített mérlegből – melyben az eszközök és források egyező összege 13.969.412 E Ft, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból, amelyben a mérleg szerinti eredmény -465.661 E Ft (veszteség) áll. A vezetés felelőssége az éves költségvetési beszámolóért A vezetés felelős az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, illetve az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban történő elkészítéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes éves költségvetési beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége A mi felelősségünk az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló véleményezése könyvvizsgálatunk alapján. Könyvvizsgálatunkat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk az etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és hajtsuk végre, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves költségvetési beszámoló mentes-e a lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításai kockázatainak felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolónak az Önkormányzat (és intézményei) általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollt azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy az Önkormányzat (és intézményei) belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének és a vezetés (a gazdálkodásért felelősök) által készített számviteli becslések ésszerűségének, valamint az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló átfogó prezentálásának értékelését is. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt a könyvvizsgálói véleményünk megadásához. Vélemény: A könyvvizsgálat során Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolóját, annak részeit, és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását, az érvényes Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltuk, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az éves költségvetési beszámolót a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, illetve az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményünk szerint az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi költségvetése teljesítéséről, a 2015. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő év gazdálkodásának eredményéről megbízható és valós képet ad. Kaposvár, 2016. május 24. Szita és Társai Könyvvizsgáló, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 7400 Kaposvár, Kereszt u. 1. MKVK nyilvántartási szám: 001619
Szita László kamarai tag könyvvizsgáló MKVK tagsági szám: 001504 Költségvetési minősítés száma: KM 000780
Szita és Társai Könyvvizsgáló, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 7400 Kaposvár, Kereszt u. 1. Tel/fax: 82-314-326, Tel: 30-95-66-908, 30-956-7064, e-mail:
[email protected]
FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére az önkormányzat 2015. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet vizsgálatáról
Elvégeztük Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi költségvetése végrehajtásáról szóló (zárszámadási) rendelettervezetének vizsgálatát, amelyben a teljesített bevételek főösszege 4.675.981 eFt, a kiadások főösszege 3.679.773 eFt. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztése a Polgármester, jóváhagyása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgálat feladata a rendelettervezet véleményezése. A vélemény kialakításához szükséges vizsgálatokat a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, a zárszámadási rendelettervezet összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel végeztük. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújtott a könyvvizsgálói véleményünk kialakításához. Könyvvizsgálói vélemény: Véleményünk szerint Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet a jogszabályi előírásoknak megfelel, rendeletalkotásra alkalmas.
Kaposvár, 2016. május 24.
Szita és Társai Könyvvizsgáló, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 7400 Kaposvár, Kereszt u. 1. MKVK nyilvántartási szám: 001619
Szita László kamarai tag könyvvizsgáló MKVK tagsági szám: 001504 Költségvetési minősítés száma: KM 000780
2
Szita és Társai Könyvvizsgáló, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 7400 Kaposvár, Kereszt u. 1. Tel/fax: 82-314-326, Tel: 30-95-66-908, 30-956-7064, e-mail:
[email protected]
KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi zárszámadási rendelettervezete vizsgálatáról, valamint a 2015. évi éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló vizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez
2016. május 24.
3
KIEGÉSZÍTŐ JELENTÉS Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi zárszámadási rendelettervezete vizsgálatáról, valamint a 2015. évi éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló vizsgálatáról készült független könyvvizsgálói jelentéshez I. BEVEZETÉS Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi zárszámadási rendelettervezetét és éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolóját az önkormányzat könyvvizsgálatára vonatkozó szerződésünk alapján, a nemzeti könyvvizsgálati standardok, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre és a beszámolóra vonatkozó záradékot ennek alapján adtuk meg. Az ellenőrzés során a zárszámadási rendelettervezetet értékeltük, valamint az önkormányzat pénzügyi helyzetét elemeztük. Az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló felülvizsgálata során az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó Városi Könyvtár és Múzeum beszámoló adatait összevontan tartalmazó, halmozódások nélküli konszolidált költségvetési beszámolót ellenőriztük. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 37. § (3) bekezdése szerint az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló részei: • konszolidált mérleg • konszolidált költségvetési jelentés • konszolidált eredménykimutatás A könyvvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy • az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolót képező mérleg a képviselő-testület (a központi szervek, illetve más felhasználók) számára az önkormányzat és intézményei vagyoni helyzetéről, működéséről, gazdálkodásáról megbízható és valós képet nyújt-e, • az összevont (konszolidált) költségvetési jelentés, az eredménykimutatás az önkormányzat pénzügyi helyzetéről valós képet ad-e, • az éves konszolidált költségvetési beszámolót leltárral alátámasztották-e, • a számviteli politika és a számviteli alapelvek érvényesültek-e, • a pénzügyi helyzet hogyan alakult. Az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló minősítéséhez, a könyvvizsgálói vélemény megadásához: • felülvizsgáltuk az önkormányzat és a felügyelete alá tartozó intézmények adatait összevontan tartalmazó konszolidált mérleget, eredménykimutatást, költségvetési jelentést, • ellenőriztük a zárlati munkákat, azon belül kiemelten a leltározást és a leltárt, • felülvizsgáltuk az önkormányzat gazdálkodásának szabályozottságát, a pénzgazdálkodással összefüggő döntési, hatásköri rendszer működését, • vizsgáltuk az önkormányzatnak a 2015. évi beszámoló készítésére, a zárszámadási feladatok végzésére tett intézkedéseit, • vizsgáltuk a zárszámadási rendelettervezetet, • elemeztük a gazdálkodást. A könyvvizsgálat feladatainak ellátásában a Polgármesteri Hivatallal a folyamatos és rendszeres munkakapcsolat megfelelő alapot biztosított. A független könyvvizsgálói jelentésben és a kiegészítő jelentésben a hangsúlyt a konszolidált éves költségvetési beszámoló(k) leltárral való alátámasztottságának, a konszolidált mérleg,a konszolidált költségvetési jelentés, a konszolidált eredménykimutatás, adatainak megítélésére helyeztük. 4
A könyvvizsgálat alapját képező, a vizsgálat során figyelembe vett fontosabb jogszabályok: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, (Mötv.) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, (Áht.) a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény, (Szt.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtását szabályozó 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, (Ávr.) az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 48/2001. (III. 27.) Kormányrendelettel módosított 147/1992. (XI. 6.) Kormányrendelet, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről szóló, valamint a könyvvizsgáló közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény, Mindezek alapján a rendelet-tervezettel, valamint az éves beszámolóval kapcsolatos könyvvizsgálói véleményünket, minősítésünket a következőkben foglaljuk össze: II. A KÖNYVVIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI A. 1.
A zárszámadási rendelettervezet felülvizsgálata A zárszámadási rendelettervezet jogszabályi megfelelősége, szerkezeti felépítése
A zárszámadási rendelet szerkezetét, felépítését az Mötv, az Áht és az Ávr határozzák meg. Az Áht. 91. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen. A zárszámadási rendelet tervezetével együtt a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell nyújtani a kincstár 68/A. § szerinti ellenőrzése keretében a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolójával kapcsolatosan elkészített jelentését. A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni, • a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, • a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, • a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és • a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait. b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Gst. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban, c) a vagyonkimutatást, és d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását. Az Ávr. 161. §-a kimondja, hogy a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki és szöveges részből áll. Az Ávr. 162. §-a előírja, hogy a képviselő-testület részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat a 28. § szerinti részletezettséggel kell bemutatni: a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összegét, b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összegét, 5
c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összegét adónemenként, d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összegét, és e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összegét. Az Mötv. 110 § (2) tartalmazza, hogy az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. Az államháztartás számviteléről 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet 30. §-a rendelkezik az önkormányzat vagyonkimutatásáról, amely szerint: A helyi önkormányzatnak az Mötv.) 110. § (2) bekezdése szerinti, a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás - összhangban az Mötv. 106. § (2) bekezdésével - a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv tulajdonában álló – ide értve az őket megillető vagyoni értékű jogokat is nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket és a pénzeszközöket mutatja be. A vagyonkimutatás a vagyont az 5. melléklet szerinti mérleg A), B) és C) mérlegfőcsoportján belül legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételek szerinti - tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza. A vagyonkimutatás a mérlegben szereplő eszközökön kívül tartalmazza a "0"-ra leírt eszközök, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és az Nvt. 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát is. A vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének és az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékének egyezőségét biztosítani kell. Az önkormányzat polgármestere a zárszámadási rendelettervezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdése szerint meghatározott határidő, 2016. május 31. előtt terjesztette a képviselő-testület elé tárgyalásra. Csurgó Város Önkormányzata 2015. évi zárszámadása a rendelet normaszövegéből, a számszaki adatokat tartalmazó mellékletekből és a részletes szöveges indoklásból tevődik össze. A rendelettervezetet felülvizsgálva megállapítottuk, hogy az az Áht. és az Ávr. által meghatározott szerkezetnek megfelel, a bevételek és kiadások eredeti előirányzat, módosított előirányzat és teljesítés bontásban a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben szerepelnek benne. Ezáltal az adatok összehasonlíthatók, amelyből adódóan a következetesség, a folytonosság és az összemérés számviteli alapelvek érvényesülnek. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás a költségvetési rendelettel, a zárszámadás mellékleteivel, illetve az előterjesztés adataival megegyezik. 2. Az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzetének alakulása Az önkormányzat pénzügyi helyzete 2015. évben stabilnak, a gazdálkodás eredményesnek minősíthető. A pénzügyi stabilitást a saját források, a központi költségvetési támogatások, a 2014. évi maradvány igénybevétele, a takarékos gazdálkodás biztosította. A költségvetés a város üzemeltetését, az intézmények működését, a kötelező, az önként vállalt és az államigazgatási feladatok ellátását, valamint 1.460.309 eFt összegben valósultak meg, illetve kezdődtek el beruházások és felújítások is, amelynek hatására a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök állománya az előző évhez képest jelentősen, 1.131.973 eFt-tal nőtt A költségvetés végrehajtásából adódóan 996.214 eFt maradvány keletkezett, amelyből a működési célú költségvetés maradványa -291.959 eFt, a felhalmozási célú költségvetés maradványa 1.174.577 eFt, a finanszírozási költségvetés maradványa 113.596 eFt. 6
A 2015. évi költségvetés a saját bevételekből, az átengedett bevételekből, az átvett pénzeszközökből, a központi költségvetés támogatásából, az előző évi maradványból, az adósságkonszolidáció keretében kapott támogatásból finanszírozható volt. Külső finanszírozásnak minősülő hitelt nem kellett igénybe venni. A 3.679.773 eFt tárgyévi kiadásokat a 4.675.987 eFt tárgyévi bevételek 996.214 eFt-tal meghaladták. A tárgyévi bevételek pénzügyi teljesítése a módosított előirányzathoz viszonyítva 121,9 %. A működési célú bevételek teljesítése 102,3,%, a felhalmozási célú bevételek teljesítése 100,7 %, a finanszírozási bevételek teljesítése 696,3 %. A kiadások és bevételek összegét torzítja, hogy az önkormányzat által év közben lekötött szabad pénzeszközt a hatályos szabályok szerint nem lehet nettósítani, ezáltal halmozódást okoz mind a finanszírozási bevételeknél, mind a finanszírozási kiadásoknál. Az önkormányzat finanszírozásában kiemelten fontos szerepet betöltő saját bevételeket képező helyi adó bevételek 140.700 eFt eredeti előirányzata és 142.512 eFt módosított előirányzathoz viszonyított teljesítése 152.369 eFt volt, amely 106,9 %-os teljesítést jelent. A helyi adó bevételek teljesítése az előző évben 140.809 eFt volt. A tárgyévi kiadások pénzügyi teljesítése a módosított előirányzathoz viszonyítva 95,9 %. A kiadások közül a működési kiadások előirányzat felhasználása 1.400.087 eFt, a felhalmozási kiadások előirányzat felhasználása 1.464.309 eFt, a finanszírozási kiadások előirányzat felhasználása 815.377 eFt. A felhalmozási kiadásokon belül a beruházások előirányzat felhasználása 100.209 eFt, a felújítási kiadások előirányzat felhasználása 1.360.100 eFt. A kötelezettségek állománya az előző évhez viszonyítva 19.006 eFt-tal csökkent. A kötelezettségek hiteltörlesztést nem tartalmaznak. Az önkormányzat eladósodottságát kifejező, a kötelezettségek és az összes forrás arányaként képzett mutató az előző évi 0,67 %-ról 0,44 %-ra csökkent, amely kedvezőnek minősíthető. B. 1.
Az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló felülvizsgálata A gazdálkodás rendszere, szabályozottsága
A 2012-től bevezetett államháztartási szabályok előírják, hogy a költségvetési szervek elkülönített elemi költségvetés készítésére kötelesek, elkülönített könyvvezetést kell megvalósítaniuk és ennek megfelelően év végén elkülönített elemi költségvetési beszámolót kell készíteniük. A szabályozásnak megfelelően a Város 2015. évi beszámolója - az Önkormányzat, - a Közös Önkormányzati Hivatal, - a Városi Könyvtár és Múzeum beszámolóiból tevődik össze. A gazdálkodás rendszerét és szabályozottságát az Önkormányzatnál és a Közös Önkormányzati Hivatalban a helyszíni ellenőrzés során felülvizsgáltuk. A felülvizsgálat során ellenőriztük - a szabályozottságot, - a kötelezettségvállalást, utalványozást, ellenjegyzést, érvényesítést és a szakmai teljesítésigazolást, - a bizonylati rend és okmányfegyelem érvényesülését, - a könyvelés megbízhatóságát. A Közös Önkormányzati Hivatal az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendeletben meghatározott számviteli politikát elkészítette. A számviteli politika mellett elkészítették továbbá - a leltározási és leltárkészítési szabályzatot, - a selejtezési szabályzatát, - az eszközök és források értékelési szabályzatát, - a számlarendet, 7
-
a pénzkezelési szabályzatot, az ügyrendet, a bizonylati szabályzatot az önköltség-számítási szabályzatot a FEUVE szabályzatot
A szabályzatok aktualizálását a jogszabályi változásoknak megfelelően 2015-ben elvégezték. A gazdálkodás rendszerét, szabályozottságát felülvizsgálva megállapítottuk, hogy a gazdálkodás szabályozottsága és alkalmazott gyakorlata a jogszabályok előírásainak megfelel. 2.
Az éves zárlati munkák vizsgálata
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet, 22. § (1) bekezdés szerint az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat. A leltározás végrehajtását az Szt. 69. §-a szerint kell végrehajtani azzal, hogy a) a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és b) a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni. A Szt. 69. § (2)-(6) bekezdése szerint: (2) A leltározási kötelezettség teljesítése keretében a gazdálkodó szervezetnek a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie. (3) Ha a gazdálkodó szervezet a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (4) Ha a gazdálkodó szervezet a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (5) A gazdálkodó szervezet - a (3)-(4) bekezdéstől eltérően - az év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti mennyiségi felvétellel árukészletei nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az év mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. (6) A gazdálkodó szervezet nem alkalmazhatja az (5) bekezdésben foglaltakat, ha árukészleteiről sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet. Az előbbi jogszabályi előírásoknak megfelelően az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények a 2015. évi beszámoló alátámasztására a leltározást elvégezték, amely alapján a leltárt öszszeállították. Ezáltal a számviteli alapelvek közül a valódiság számviteli alapelv érvényesült. Az önkormányzat a leltározást mennyiségi felvétellel és egyeztetéssel végezte el. A leltározás dokumentumai elkészültek és a vizsgálathoz rendelkezésre álltak.
8
A mérlegkészítés időszakában az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet, 17 §-a szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök után a terv szerinti értékcsökkenést elszámolták. Az értékcsökkenésre a 17.§ (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdését alkalmazták. A kisértékű immateriális javak bekerülési értékét a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értékét az üzembe helyezést, használatba vételt követően, terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolták, Az immateriális javak esetén a) vagyoni értékű jogoknál 16%, b) a szellemi termékeknél 33% leírási kulccsal számoltak. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint számolták el. A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során maradványértéket nem határoztak meg. A teljesen „0”-ra leírt eszközök, a beruházások, a földterületek, a telkek, a képzőművészeti alkotások és bruttó értéke után az előírásoknak megfelelően terv szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg. A helyi adó leltározása a számítógépes zárási összesítő alapján történt, a helyi adó hátralékok értékelésére a csoportos egyszerűsített értékelést alkalmazták. 3 Az összevont (konszolidált) mérleg felülvizsgálata Az önkormányzati szintű összevont (konszolidált) mérlegben (továbbiakban: mérleg) az immateriális javak, a tárgyi eszközök nettó értékben, a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek, a követelések, az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások, a pénzeszközök, a saját tőke, a kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolásokat könyv szerinti értékben szerepelnek. A mérlegben az immateriális javak 1.712 eFt állományából a vagyoni értékű jogok állománya 84 eFt, a szellemi termékek állománya 1.628 eFt. 1.354 eFt az Önkormányzat mérlegében, 274 eFt a Városi Könyvtár-Múzeum mérlegében, 84 eFt a Közös Önkormányzati Hivatal mérlegében szerepel. A vagyoni értékű jogok állománya a Közös Önkormányzati Hivatal mérlegében 81 eFt. A szellemi termékek állományából az Önkormányzat mérlegében 1.354 eFt, a Városi Könyvtár mérlegében 274 eFt, a Közös Önkormányzati Hivatal mérlegében „0” eFt szerepel. Az immateriális javak elhasználódási szintje 93,6 %, amely magasnak minősül. A tárgyi eszközök 12.850.469 eFt állományából 11.037.865 eFt az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok állománya, 145.128 eFt a gépek, berendezések, felszerelések, járművek állománya és 1.667.476 eFt a beruházások, felújítások állománya. Az önkormányzat az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokkal nem rendelkezik. Az ingatlanok elhasználódási szintje 19,5 %. A beszámoló felülvizsgálata során ellenőriztük a könyvszerinti ingatlanok bruttó értékének és az ingatlankataszterben lévő ingatlanok bruttó értéke egyezőségét. A mérlegben lévő ingatlanok bruttó értéke 13.830.293 eFt, az ingatlan kataszterben lévő ingatlanok bruttó értékével megegyezik. A gépek, berendezések, felszerelések, járművek 145.128 eFt állományából 1.508 eFt-ot a Városi Könyvtár mérlege, „0” eFt-ot a Közös Önkormányzati Hivatal mérlege és 143.620 eFt-ot az Önkormányzat mérlege tartalmaz. A gépek, berendezések, felszerelések, járművek állományát felülvizsgálva megállapítottuk, hogy az nem tartalmazza az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állományát. A gépek, berendezések, felszerelések, járművek elhasználódási szintje 55,7 %. A beruházások, felújítások 1.667.476 eFt állománya az Önkormányzat mérlegében az előző évi 890.985 eFt állományhoz viszonyítva 776.491 eFt-tal több. Az állomány a következő beruházásokból, felújításokból tevődik össze: 9
ezer Ft-ban 2014. évi állomány 2.406 478.344 3.861 12.749 1.462 7.874 250 35.143 6.240 2.650 7.284 58.555 126.668 30.515 475 59.337 745 18.306 3.937 34.184 890.985
Megnevezés Sankoló tó földterület vásárlás Sportcsarnok építése Eü. Centrum Közös Hivatal Rózsa u. telkesítés Lakásgazdálkodás Trianoni emlékmű Ivóvízminőségjavító program Közutak Strand beruházás Geotermia földterületek vásárlása IPA 1101/1.2.3/0020 Körforgalom Szennyvíz II. KEOP Buszmegálló tervek DDOP.2.1.1 pályázat Város rehabilitáció DDOP.5.15. Temető kerítés Buszvárók építése Városgazdálkodás Sportcentrum 2. ütem Szőlőhegyi ivóvízvezeték kiépítés Vízellátás Hivatal Dél-Zalai beruházások Sportcentrum 3. ütem Migrációs eszköz modul Múzeum raktár helyiség Önkormányzat Turisztikai pályázat KEOP-1.3.0 Összesen
2015. évi állomány 2.406 3.861 12.749 1.462 7.874 250 35.143 6.240 2.650 7.284 58.555 126.668 30.515 475 372.496 745 5.472 2.860 625.294 12.250 346 987 49.924 270 491 18.306 3.937 277.966 1.667.476
Változás - 478.344 + 372.496 - 59.337 + 5.472 + 2.860 + 625.294 + 12.250 + 346 + 987 + 49.924 + 270 + 491 + 243.782 + 776.491
A befektetett pénzügyi eszközök 51.602 eFt állományát az Önkormányzat mérlegében a tartós részesedések képezik. A tartós részesedések a következő vagyoni, tulajdoni részesedésekből, üzletrészekből tevődnek öszsze: ezer Ft Megnevezés
Bruttó érték
Értékvesztés
Mérlegben lévő állomány
Ipari Park Beruházó Kft. üzletrész Dél-Zalai Víz és Csatornamű Zrt. részvény BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. Csurgói Sportcsarnok Üzemeltető Nonprofit Kft. Csurgói Eü. Centrum Szolgáltató Nonprofit Kft. Csurgói Geotermia Zrt. Részvények Somogy m. Temetkezési Szolg. Kft. Csurgói Városgazdálkodási Kft. Összesen:
16.000 29.840 107 3.000 100 500 770 17.100 64.417
1.664 500 13.651 15.815
14.336 29.840 107 3.000 100 770 3.449 51.602
Felülvizsgált állomány
14.336 29.840 107 3.000 100 770 3.449 51.602
Eltérés
-
A tartós részesedések értékelését a társaságok 2014. évi saját tőkéje és jegyzett tőkéje arányában elvégezték. Az Ipari Park Beruházó Kft. 2014. évi beszámolójában a saját tőke és a jegyzett tőke aránya 89,6 %, amelyből adódóan 1.664 eFt értékvesztést számoltak el. Az értékvesztést felülvizsgálva meg10
állapítottuk, hogy a 16.000 eFt bruttó üzletrész alapján az értékvesztés összege 1.664 eFt, a nettó értéke 14.336 eFt. A Csurgói Geotermia Zrt. saját tőkéje 2014. évben negatív volt, amely jelentette, hogy az önkormányzat az 500 eFt törzsbetét elvesztette. A Csurgói Városgazdálkodási Kft. 2014. évi saját tőke és jegyzett tőke aránya 20,2 %, amely miatt értékvesztést számoltak el. Az értékelést felülvizsgálva észrevételt nem teszünk, azt elfogadjuk. A többi társaságnál a saját tőke a jegyzett tőkét meghaladta, ezért értékvesztést nem kellett elszámolni. A készletek 967 eFt állományát az Önkormányzat mérlegében az anyagokat képező vásárolt készletek, élelmiszerek jelentik. A pénzeszközök 996.835 eFt állományából 509 eFt-ot a pénztárak, csekkek, betétkönyvek mérlegsor, 996.326 eFt-ot a forintszámlák mérlegsor tartalmaz. A pénztárak mérlegsor állománya az év végi időszaki pénztárjelentéssel, a forintszámlák állománya a bankszámlák egyenlegével megegyezik. A követelések 65.214 eFt állományából 64.337 eFt a költségvetési évben esedékes követelések állománya, 574 eFt a költségvetési évet követően esedékes követelések állománya és 303 eFt a követelésjellegű sajátos elszámolások állománya. A költségvetési évben esedékes követelések állományból 16.756 eFt a helyi adó és gépjármű adó hátralék, 11.411 eFt a lakbérhátralék, 6.656 eFt a helyiségbérleti díj hátralék, 1.615 eFt a közterület bérleti díj hátralék, 7.237 eFt a gázdíj tartozás, 12.776 eFt a Dél-Zalai Vízmű tartozása, 751 eFt az étkezési díj hátralék, 2.461 eFt a kamatmentes kölcsön tartozás és 4.674 eFt a vevő hátralék. A lakbérhátralék állománya előző évi hátralékokat is tartalmaz, amelyek után értékvesztést kellett volna elszámolni. A hátralékokat a tartozással rendelkezőkkel egyeztették. A lakbérhátralék az előző évhez képest 5.956 eFt-tal nőtt. A helyi adó és a gépjárműadó értékelésére a csoportos, egyszerűsített értékelési eljárást alkalmazták. Az értékelést, az értékvesztés elszámolását az adó zárási összesítője alapján végezték el. Az értékvesztés elszámolása nem jelenti az adótartozás elengedését, az a mérlegben a pontos összeg megállapítását biztosítja. A helyi adó és gépjárműadó hátralék a következő adókat érinti: ezer Ft-ban Megnevezés Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója Helyi iparűzési adó Gépjárműadó Pótlék Bírság Talajterhelési díj Egyéb bevétel Idegen bevétel Összesen:
Bruttó hátralék 13 815 7 603 51 17 151 3 628 6 932 257 86 452 6 213 56 188
Értékvesztés 12 336 4 548 46 14 105 2 478 5 475 204 86 154 0 39 432
Nettó hátralék 1 479 3 055 5 3 046 1 150 1 457 53 0 298 6 213 16 756
A helyi adó és gépjárműadó bruttó hátraléka 56.188 eFt, amelyből 39.432 eFt értékvesztést elszámolva a mérlegben lévő nettó állomány 16.756 eFt. A bruttó helyi adó és a gépjárműadó bruttó hátraléka az előző évhez képest a következők szerint változott:
11
ezer Ft-ban Megnevezés Építményadó Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója Helyi iparűzési adó Gépjárműadó Pótlék Bírság Talajterhelési díj Egyéb bevétel Idegen bevétel Összesen:
2014. évi hátralék 10 683 7 346 99 12 895 3 705 7 597 384 165 794 5 015 48 683
2015. évi hátralék 13 815 7 603 51 17 151 3 628 6 932 257 86 452 6 213 56 188
Változás +3 132 +257 -48 +4 256 -77 -665 -127 -79 -342 +1 198 +7 505
A bruttó adóhátralék 2014. évhez képest 7.505 eFt-tal nőtt, amely kedvezőtlennek minősíthető. A költségvetési évet követően esedékes 574 eFt követelést a Somogy megyei Kormányhivatal által fizetendő december havi üzemeltetési és működési költségek jelentik. A 303 eFt követelésjellegű sajátos elszámolásokat az adott előlegek képezik. Az egyéb sajátos eszköz oldali elszámolások 2.613 eFt állománya a nettó bért jelenti. Az aktív időbeli elhatárolások állománya „0” eFt. A mérleg forrás oldalán a 11.326.395 eFt saját tőkét a 12.939.225 eFt nemzeti vagyon induláskori értéke, a 868.407 eFt nemzeti vagyon változásai, a 958.052 eFt egyéb eszközök induláskori értéke és változásai, a -2.973.628 eFt felhalmozott eredmény és a -465.661 eFt mérleg szerinti eredmény teszi ki. A kötelezettségek 60.819 eFt állományából 39.610 eFt a költségvetési évben esedékes kötelezettségek állománya 17.504 eFt a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek állománya és 3.705 eFt a kötelezettségjellegű sajátos elszámolások állománya. A kötelezettségekből 40.202 eFt a szállítói kötelezettségek állománya, 16.912 eFt a kincstári megelőlegezés visszafizetése. A 3.705 eFt kötelezettségjellegű sajátos elszámolásokból 3.424 eFt a helyi adó túlfizetés, 238 eFt az étkezési térítési díj túlfizetés és 43 eFt a pénzeszköz-átvezetési számla állománya. A passzív időbeli elhatárolások 2.582.198 eFt állományából 40.872 eFt a költségek időbeli elhatárolása és 2.541.326 eFt a halasztott bevételek időbeli elhatárolása, amely pályázati támogatások alakulását jelenti. A mérleg felülvizsgálata során a mérleg főösszegét módosító auditálási eltérést nem állapítottunk meg, mivel az immateriális javakat és helyi adó és gépjárműadót érintő auditálási eltérés nem jelentős öszszegű. A mérleg felülvizsgált főösszege 13.969.412 eFt. 3. A konszolidált költségvetési jelentés felülvizsgálata A konszolidált beszámoló részét képező konszolidált költségvetési jelentés minden rovat esetén külön oszlopban tartalmazza a bevételek és kiadások konszolidálás előtti összevont teljesítési adatait, az elvégzett korrekciókat és a konszolidált adatokat. A konszolidált költségvetési jelentés a konszolidált kiadásokat, bevételeket, finanszírozási kiadásokat és finanszírozási bevételeket tartalmazza rovatonként, tételként konszolidálás előtti összeg, konszolidálás és konszolidált összeg összetételben. 12
A konszolidálás mind a kiadásoknál, mind a bevételeknél az Önkormányzat részéről az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézmények részére nyújtott 183.380 eFt támogatást jelenti. A költségvetési jelentésben a teljesített konszolidált költségvetési kiadások összege 2.864.396 eFt, a teljesített konszolidált költségvetési bevételek összege 3.747.014 eFt, a teljesített finanszírozási kiadások összege 815.377 eFt, a finanszírozási bevételek összege 928.973 eFt. 4. A konszolidált eredménykimutatás felülvizsgálata A konszolidált eredménykimutatás külön oszlopban tartalmazza a konszolidálás előtti összevont adatokat, a konszolidálás összegét és a konszolidált adatokat a 2. sz. melléklet szerint. A konszolidált eredménykimutatásban a -587.088 eFt tevékenység eredményét a 1.154.688 eFt bevételek és az 1.741.776 eFt költségek, ráfordítások különbsége jelenti. A tevékenység eredményét -13.040 eFt-tal csökkenti a pénzügyi műveletek eredménye, amelyből adódóan a szokásos eredmény -600.128 eFt. A rendkívüli eredmény 134.467 eFt, amelyet a szokásos eredményhez hozzáadva a mérleg szerinti eredmény -465.661 eFt (veszteség). 6. Összegzés Összegezve, az elvégzett könyvvizsgálatunk alapján Csurgó Város Önkormányzata zárszámadási rendelettervezetét és az éves összevont (konszolidált) költségvetési beszámolót a Képviselő-testület által történő tárgyalásra és elfogadásra alkalmasnak tartjuk. Kaposvár, 2016. május 24.
Szita és Társai Könyvvizsgáló, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 7400 Kaposvár, Kereszt u. 1. MKVK nyilvántartási szám: 001619
Szita László kamarai tag könyvvizsgáló MKVK tagsági szám: 001504 Költségvetési minősítés száma: KM 000780
13
1.sz. melléklet Kimutatás a konszolidált mérlegről 2015. év ezer Ft ESZKÖZÖK A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök B) Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök I. Készletek II. Értékpapírok C) Pénzeszközök
Beszámoló záró adatai
Auditálási eltérések
1 712
Auditált beszámoló záró adatai
FORRÁSOK
1 712
12 850 469
12 850 469
51 602
51 602
0
0
12 903 783
12 903 783
967
967
0
0
967
967
0
0
509
509
II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek III. Forintszámlák, devizaszámlák
996 326
996 326
0
0
IV. Idegen pénzeszközök
996 835
996 835
64 337
64 337
574
574
303
303
65 214
65 214
2 613
2 613
0
0
13 969 412
13 969 412
I. Hosszú lejáratú bankbetétek
D) Követelések I. Költségvetési évben esedékes követelések II. Költségvetési évet követően esedékes követelések III. Követelés jellegű sajátos elszámolások E) Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások F) Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen
Beszámoló záró adatai
Auditálási eltérések
Auditált beszámoló záró adatai
G) Saját tőke
14 765 684
14 765 684
I-III. Nemzeti vagyon és egyéb eszközök induláskori értéke és változásai
-2 973 628
-2 973 628
0
0
-465 661
-465 661
11 326 395
11 326 395
H) Kötelezettségek
39 610
39 610
I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások I)Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások J) Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások
17 504
17 504
3 705
3 705
60 819
60 819
0
0
0
0
K) Passzív időbeli elhatárolások
2 582 198
2 582 198
13 969 412
13 969 412
IV. Felhalmozott eredmény V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása VI. Mérleg szerinti eredmény
Források összesen
14
2.sz. melléklet Kimutatás a konszolidált eredménykimutatásról 2015. év ezer Ft Megnevezés
Beszámoló záró adatai
208 558 114 351 29 365 352 274 0 0 0 506 182 292 225 4 007 802 414 67 287 242 595 0 28 763 338 645 289 974 39 759 75 229 404 962 289 029 709 140 -587 088 0 45 1 258 0 1 303 7 12 694 1 642 0 14 343 -13 040 -600 128 69 404 69 063 138 467 4 000 134 467 -465 661
01. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek 02. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei 03. Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (01+02+03) 04. Saját termelésű készletek állományváltozása 05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05) 06. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei 07. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei 08. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek III. Egyéb eredményszemléletű bevételek (06+07+08) 09. Anyagköltség 10. Igénybe vett szolgáltatások értéke 11. Eladott áruk beszerzési értéke 12. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (09+10+11+12) 13. Bérköltség 14. Személyi jellegű egyéb kifizetések 15. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (13+14+15) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A) Tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII.) 16. Kapott (járó) osztalék és részesedés 17. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek 18. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei - ebből: árfolyamnyereség VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (16+17+18) 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai - ebből: árfolyamveszteség IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (19+20+21) B) Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX.) C) Szokásos eredmény (±A±B) 22. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei 23. Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek X. Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (22+23) XI. Rendkívüli ráfordítások D) Rendkívüli eredmény (X-XI) E) Mérleg szerinti eredmény (±C±D
15
Auditálási eltérések
Auditált beszámoló záró adatai
208 558 114 351 29 365 352 274 0 0 0 506 182 292 225 4 007 802 414 67 287 242 595 0 28 763 338 645 289 974 39 759 75 229 404 962 289 029 709 140 -587 088 0 45 1 258 0 1 303 7 12 694 1 642 0 14 343 -13 040 -600 128 69 404 69 063 138 467 4 000 134 467 -465 661
3.sz. melléklet Kimutatás a konszolidált költségvetési jelentésről 2015. év Megnevezés Foglalkoztatottak személyi juttatásai Külső személyi juttatások Személyi juttatások összesen Munkaadót terhelo járulékok és szociális hozzájárulási adó Készletbeszerzés Kommunikációs szolgáltatások Szolgáltatási kiadások Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Beruházások Felújítások Egyéb felhalmozási célú kiadások Költségvetési kiadások Önkormányzatok működési támogatásai Működési célú támogatások áht-n belülről Felhalmozási célú támogatások áht-n belülről Jövedelemadók Termékek és szolgáltatások adói Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Költségvetési bevételek Hitel-, kölcsöntörlesztés áht-n kívülre Belföldi értékpapírok kiadásai Belföldi finanszírozás kiadásai Külföldi finanszírozás kiadásai Finanszírozási kiadások Hitel-, kölcsönfelvétel áht-n kívülről Belföldi értékpapírok bevételei Maradvány igénybevétele Belföldi finanszírozás bevételei Külföldi finanszírozás bevételei Finanszírozási bevételek
Beszámoló záró adatai 316 244 17 313 333 557 75 896 63 275 3 216 241 083 6 956 352 795 667 325 34 108 289 201 100 209 1 360 100 4 000 2 864 396 526 817 807 106 2 637 705 0 113 791 152 369 131 924 1 140 16 729 41 3 747 014 0 0 815 377 0 815 377 0 0 112 062 928 973 0 928 973
16
Auditálási eltérések
Auditált beszámoló záró adatai 316 244 17 313 333 557 75 896 63 275 3 216 241 083 6 956 352 795 667 325 34 108 289 201 100 209 1 360 100 4 000 2 864 396 526 817 807 106 2 637 705 0 113 791 152 369 131 924 1 140 16 729 41 3 747 014 0 0 815 377 0 815 377 0 0 112 062 928 973 0 928 973