Szervezeti és Működési Szabályzat
Bátonyterenyei Kossuth Lajos Térségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Tartalomjegyzék I.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. oldal I. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja
1. oldal
I. 2. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai I. 2. a. Törvények I. 2. b Kormányrendeletek I. 2. c Miniszteri rendeletek I. 2. d. Hatálya
1. oldal 1. oldal 1. oldal 1. oldal 2. oldal
I. 3. Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése
2. oldal
I. 3. a A köznevelési intézmény jellemzői I. 3. b Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye I. 3. c Jogszabályban meghatározott alapfeladata I. 3. d Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata I. 3. e Az intézmény neve, székhelye I. 3. f Az intézmény OM azonosítója I. 3. g Jogszabályban meghatározott közfeladata I. 3. h Az intézmény típusa I. 3. i A közoktatási intézmény tagintézményei I. 3 .j Felvehető maximális tanulólétszám
2. oldal 2. oldal 2. oldal 2. oldal 3. oldal 3. oldal 3. oldal 3. oldal 3. oldal 4. oldal
I. 4. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása
4. oldal
I. 4. a Szervezeti felépítés I. 4. b Az iskola dolgozói I. 4. c Az intézmény szervezeti vázrajza
4. oldal 5. oldal 5. oldal
I. 5. Az intézmény közösségei
6. oldal
I. 5. a Az iskola közössége I. 5. b Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége I. 5. c A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése I. 5. d Az intézménynél hivatali titoknak minősül I. 5. e Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére I. 5. f A nevelők közössége a nevelőtestület I. 5. g Döntési jogkörök I. 5. h A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet I. 5. i Tanév során megtartandó nevelőtestületi értekezletek I. 5. j A nevelők szakmai munkaközösségei I. 5. k Az intézmény szakmai munkaközösségei I. 5. l A szakmai munkaközösségek feladatai I. 5. m A nem pedagógus képesítésű közalkalmazottak közössége 1
6. oldal 6. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal 8. oldal 9. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 10. oldal 10. oldal
I. 5. n. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok I. 5. o Osztályozó- és javítóvizsga bizottság I.5.1/a A tanulók közösségei I. 5. 1/b Az osztályközösség I. 5. 1/c Az iskolai diákönkormányzat I. 5. 1/d Véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik I.5.1/e Egyetértési jogot gyakorol I. 5. 1/f Döntési jogköre kiterjed I. 5. 1/g DÖK működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása I. 5. 1/h Szülői szervezet I.5. 1/i Döntési, véleményezései, egyetértési jogok
11. oldal 11. oldal 11. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal 14. oldal
II. A MŰKÖDÉS RENDJE
14. oldal
II. 1. Nyitva tartás rendje II. 2. A pedagógiai program II. 3. Az éves munkaterv II. 4. Házirend II. 5. Iskolai ünnepek és megemlékezések, hagyományok ápolása II. 6. Intézményi védő-óvó előírások II. 7. A tanulók és az alkalmazottak intézményben való bent tartózkodásának rendje II. 8. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. II. 9. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei II. 10. A tanuló jogai és kötelességei II. 11. A tanulók jutalmazásának elvei II. 12. A jutalmazás, büntetés formái
14. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal
III. A VEZETŐI MUNKA RENDJE
20. oldal
III. 1. Az Iskola igazgatósága III. 2. Az igazgató közvetlen munkatársai III. 3. Az igazgató kiemelt feladatai III. 4. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők feladatköre III. 5. A vezető helyettesítésének rendje III. 5. 1 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje III. 5. 2. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai III. 5. 3 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók III. 5. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során
20. oldal 20. oldal 20.oldal 21. oldal 22. oldal
IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE, FORMÁI
16. oldal 17. oldal 17. oldal 18. oldal 18. oldal 18. oldal 19. oldal 19. oldal
22. oldal 22. oldal 22. oldal 22. oldal
23. oldal
IV. 1. Kapcsolattartási rend a nevelőtestület valamint a különböző közösségek között IV. 2. Kapcsolattartási rend a diákönkormányzattal IV. 3. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje IV. 4. A szülői értekezletek, családlátogatások IV.5 A szülői fogadóórák IV.6 A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje IV.7 Hagyományos kapcsolattartási formák IV.8 A tantestület a tanulókkal együtt IV.9. A tantestület a szülőkkel együtt IV.10. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
24. oldal 24. oldal 25. oldal 25. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 27. oldal 27. oldal
V. ELJÁRÁSRENDEK
28. oldal
V.1 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők V. 2. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezetők V.3 A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell V.4 A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre V. 5.1 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) V. 5. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan V. 5. 3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén V. 5. 4 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján V. 5. 5. Fegyelmi eljárás V. 5. 6 Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg V. 5. 7 A tanulói hiányzás igazolása V. 5. 8. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése V. 5. 9. Tanköteles tanuló esetén, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok V. 5. 10. Szülők tájékoztatásának formái
28. oldal 28. oldal 29. oldal
V. 6. 1 Ügyintézés az iskolában
38.oldal
V.6.1/a Az elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje V. 6. 2. Az iskola helyiségeinek használati rendje V. 6. 3. A munkaidő beosztása, szabadság, munkaviszonyban álló dolgozók díjazása V. 6. 4. A vezetők munkarendje, benntartózkodásának rendje V. 6. 5. A pedagógusok munkarendje V. 6. 5/a. A pedagógusok munkaidejének kitöltése V. 6. 6. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak a kereteit az intézmény az alábbiak szerint határozza meg V. 6. 7. A pedagógusok munkaidejével kapcsolatos előírások
29. oldal
31. oldal 31. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 35. oldal 36. oldal 37. oldal 37. oldal 37. oldal
38. oldal 38. oldal 39. oldal 39. oldal 40. oldal 41. oldal 41. oldal 41. oldal
V. 6. 7/a. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje V. 6. 8. A pedagógusokon kívüli közalkalmazottak munkarendje V. 6. 9. A közalkalmazottak szabadságolásának rendje.
41. oldal 42. oldal 42. oldal
VI. EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK
42. oldal
VI. 1. A tanítási órák megszervezése
42.oldal
VI. 2. A tanórán kívüli foglalkozások VI. 3. Kötelező tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok VI. 4. A választható, nem kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok VI. 5. Az iskolai könyvtárak működési rendje VI. 5. 1. Feladatuk VI. 5. 2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai VI. 5. 3. Iskolai könyvtár nyitva tartása VI. 5. 4. Katalógus szerkesztési szabályzat VI. 5. 5. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza VI. 5. 6. A dokumentum leírás szabályai VI. 5. 7. Raktári jelzetek VI. 5. 8. Osztályzás VI. 5. 9. Az iskolai könyvtár katalógusai VI. 5. 10. Raktári katalógus VI. 5. 11. Tankönyvtári szabályzat VI. 6. A mindennapi testedzés formái VI. 7. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok VI. 8. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik VI. 8/a, Igazgató,igazgatóhelyettes VI. 8/b, Tagintézmény-vezetők VI.8/c,.Munkaközösség-vezetők VI. 8. 1. Ellenőrzés formái VI. 9. Az iskolai tankönyvellátás rendje
43. oldal
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
53. oldal
44. oldal 44. oldal 45. oldal 45. oldal 45. oldal 46. oldal 46. oldal 46. oldal 46. oldal 47. oldal 47. oldal 47. oldal 47. oldal 48. oldal 48. oldal 49. oldal 51. oldal 51.oldal 51. oldal 51. oldal 52. oldal 52. oldal
I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA I. 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja: A szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, a működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét, az intézményi védő, óvó előírásokat, veszélyhelyzet esetén szükséges teendőket, és az intézmény és egységei vezetőinek, pedagógusainak, valamint egyéb alkalmazottak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, s baleset esetén. Meghatározza a pedagógusok jogait és kötelességeit. Egyes esetekben, pl. munkaügyi jogvita esetén mérvadónak kell tekinteni a szabályzatban foglaltakat. Ezen kívül mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, tanulóinak valamint azoknak, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladataink megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.. I. 2. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: I. 2. a. Törvények: 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXXIX. Törvény a közoktatásrol 2012.évi CLXXXVIII.törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1992.évi XXXIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról 2013. évi CCXXXII. törvény Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény I. 2. b Kormányrendeletek: 229/2012.(VII.28.)Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról 20/1997.(II.13.) Korm. Rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.tv. Végrehajtásáról I. 2. c Miniszteri rendeletek: 20/2012.(VIII.13.)EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1
és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 16/2013. (II.28) EMMI rendelet a tankönyvnyilvántartás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997.(IX:3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról I. 2. d. Hatálya: Kiterjed a Bátonyterenyei Kossuth Lajos Térségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Alkalmazottaira Az intézményben működő felnőtt és diákközösségekre A tanulókra A tanulók szüleire, illetve törvényes képviselőire I. 3. Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése I. 3. A köznevelési intézmény jellemzői: Neve: Címe(székhely) 3078 Bátonyterenye Jászai M út 2 Típusa: .Általános iskola. Művészeti iskola OM azonosító: 201214 KLIK: 113001 I. 3. b Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. I. 3. c Jogszabályban meghatározott alapfeladata: Általános iskolai nevelés-oktatás Alapfokú művészetoktatás Egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok I. 3. d Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata:
2
I. 3. e Az intézmény neve, székhelye: 1. Az intézmény neve: Bátonyterenyei Kossuth Lajos Térségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2. Az intézmény székhelye: 3078 Bátonyterenye, Jászai M. út 2. 3. Az intézmény rövidített neve: Kossuth Térségi Általános Iskola I. 3. f Az intézmény OM azonosítója:…201214………. I. 3. g Jogszabályban meghatározott közfeladata: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 26. §-a szerinti általános iskolai nevelés és oktatás tanköteles korú tanulók számára, 30. §-a szerinti gyógypedagógiai nevelésoktatás, 31. §-a szerinti alapfokú művészetoktatási intézményben folyó művészeti nevelés és oktatás. I. 3. h Az intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény, mely szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében, különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. I. 3. i A közoktatási intézmény székhely és tagintézményei Bátonyterenyei Kossuth Lajos Térségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhely: 3078. Bátonyterenye, Jászai út 2. Kossuth Térségi Általános Iskola Bartók Béla Tagintézménye Telephelye: 3070. Bátonyterenye, Iskola út 8-10. Kossuth Térségi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye Telephelye:3070. Bátonyterenye, Iskola út 8-10. Kossuth Térségi Általános Iskola Nagybárkányi Tagintézménye Telephelye.:Nagybárkány Ifjúság út.21 Nagybárkány, Petőfi út 35 Kossuth Térségi Általános Iskola Fekete István Tagintézménye Telephely: 3143. Mátranovák, Nyírmedi út 12. 3
Kossuth Térségi Általános Iskola Móra Ferenc Tagintézménye Telephely: 3145 Mátraterenye, Kossuth út 143 Kossuth Térségi Általános Iskola Madách Imre Tagintézménye Telephely: 3077 Mátraverebély, Ady E. út 30. Az intézmény személyiséggel.
jogi
személy,
tagintézményei
nem
rendelkeznek
jogi
I. 3 .j Felvehető maximális tanulólétszám: Kossuth Lajos Általános Iskola: Bartók Béla Általános Iskola: Alapfokú művészeti oktatás
440 fő 1-8 évfolyamon 580 fő 1-8 évfolyamon 250 fő
- Nagybárkányi Általános Iskola - Fekete István Általános Iskola: - Móra Ferenc Általános Iskola: - Madách Imre Általános Iskola:
130 fő 1-8. évfolyamon 130 fő 1-8 évfolyamon 160 fő 1-8 évfolyamon 160 fő 1-8 évfolyamon
Működési kör és beiskolázási körzet: Bátonyterenyei Járás települései. Az indítható osztályok, csoportok számát minden tanévben a fenntartó állapítja meg.
I. 4. Az intézmény szervezeti rendszere, Irányítása I. 4. a Szervezeti felépítés Tagjai:
Az igazgató Igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők feladatokkal megbízott tagjai Szakmai munkaközösségek vezetői DÖK munkáját segítő vezet Reprezentatív szakszervezet vezetője
A kibővített iskolavezetés az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Szükség szerint megbeszélést tart az aktuális feladatokról, melyet az igazgató készít elő és vezet. A megbeszélésről írásos emlékeztető készül.
4
A kibővített iskolavezetés tagjai, a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint, ellenőrzési feladatokat is ellátnak. I. 4. b Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre, az iskola igazgatója alkalmazza. Munkavégzésükkel kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat az MT és a KJT szabályozza. Munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. I. 4. c Az intézmény szervezeti vázrajza: DÖK IGAZGATÓ
Érdekvédelmi szervezetek SZMK Általános igazgatóhelyettes
IPR
Tagintézmény vezetők
Intézményi Tanács
Bartók Kossuth NagybárBéla Ált. Lajos Ált. kányi Isk. Isk. Általános Iskola
Móra Ferenc Ált. Isk.
Madách Fekete Imre Ált. István Isk. Ált. Isk.
Nevelő testület, további alk.
Nevelő testület, további alk.
Nevelő testület, további alk.
Nevelő testület, további alk.
Nevelő testület, további alk.
Nevelő testület, további alk.
Művészeti Iskola
Nevelő testület, további alk.
5
I. 5. Az intézmény Közösségei I. 5. a Az iskola közössége Az iskolaközösséget az iskola pedagógusai, dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. I. 5. b Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az alkalmazottak egy része az oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segítő, más közalkalmazott. Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottakat milyen munkakörben, milyen feltételekkel foglalkoztatja. Erkölcsi bizonyítvány kell! Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény, a Köznevelésről szóló Törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek. I. 5. c A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.
6
Amennyiben – adott esetben – jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fen, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, vagy tanulóink, ill. munkatársaink személyi jogait sérti. I. 5. d Az intézménynél hivatali titoknak minősül: A tanulók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel kapcsolatos információk és adatok. A dolgozók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel kapcsolatos információk és adatok. Az intézmény belső – még nem publikált – szakmai információi, mérési eredményei A hivatali titok megsértése a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegésének minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. I. 5. e Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére: A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozat adásra az intézményvezető és az intézményegység vezetője, vagy ezen személyek megbízottjai jogosultak Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak, udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében 7
zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okoz, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattévő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. I. 5. f A nevelők közössége a nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai, a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az intézmény egy nevelőtestületet alkot, egyébként az intézményegységek alapfeladataikat ellátó nevelőtestület önálló, külön közösséget alkot. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. I. 5. g Döntési jogkörök: a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása SZMSZ és módosításának elfogadása Nevelési-oktatási tagintézmények munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása Házirend elfogadása Tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása Intézményvezetői programok szakmai véleményezése Jogszabályokban meghatározott más ügyek Azokban az ügyekben, amelyek nem érintenek minden tagintézményt, csak az érintett tagintézmények nevelőtestületei, illetve szavazati joggal rendelkező tagjai járnak el. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek közül csak a tanulók magasabb évfolyamba lépésének osztályozó vizsgára bocsátásának és fegyelmi ügyeinek eldöntésében vesz részt, szavazati joggal.
8
I. 5. h A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben a tantárgyfelosztásra elfogadása előtt az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása előtt az intézményegység vezetőinek megbízására illetve a megbízás visszavonása előtt. I. 5.i A tanév során megtartandó nevelőtestületi értekezletek: A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.
meghatározott
tanévnyitó értekezlet tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet félévi és év végi értékelő értekezlet
Ha indokolt, rendkívüli nevelőtestületi értekezletek hívhatók össze, ha az iskola igazgatója, vagy iskola vezetősége, valamint ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri. Az indokoltságot az iskola vezetősége dönti el szótöbbséggel. Rövid munkaértekezletek az aktuális feladatok megbeszélése végett és a munkatervben tervezetteknek, bármikor összehívható. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben titkos szavazással is dönthet, a nevelőtestület többségének kérésére. A nevelőtestületi értekezletek a tagintézményben tartandók. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat, észrevételeiket szóban vagy írásban, egyénileg vagy képviselőik útján közölhetik. I. 5. j A nevelők szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben. A munkaközösségek alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösségek-az igazgató megbízására- részt vesznek az iskola pedagógusainak és
9
gyakornokainak belső megszervezésében.
értékelésében,
valamint
az
iskolai
versenyek
I. 5. k Az intézmény szakmai munkaközösségei A Bartók és a Kossuth intézményekben reál, humán és alsó tagozatos munkaközösségek működnek. A többi tagintézményekben egy munkaközösség működik a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet, valamint a Köznevelési Törvény előírásai szerint. I. 5. l A szakmai munkaközösségek feladatai: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése az iskolai nevelő- és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése pályázatok tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, mások által kiírt versenyekbe való bekapcsolódás pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése iskolai belső vizsgák (osztályozó, javító, évfolyamok belső vizsgái) tételsorainak összeállítása, értékelése, elemzése taneszközök, tankönyvek kiválasztása jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel pályakezdő pedagógusok munkájának segítése segítik az igazgatót, intézményegység vezetőket ellenőrzési feladatuk ellátásában a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetője irányítja. A szakmai munkaközösségek, az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslata alapján összeállított, tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek vezetőjét, az tagintézmények javaslatára, a munkaközösség tagjainak véleménye alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösségek vezetői, munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. I. 5. m A nem pedagógus képesítésű közalkalmazottak közössége:
10
Az intézmény és tagintézmények nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgató valamint a tagintézmények vezetői fogják össze .A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint végzik munkájukat, és kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival.
I. 5. n. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására, a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak, a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. I. 5. o Osztályozó- és javítóvizsga bizottság: elnök: az illetékes munkaközösség-vezető vagy intézményegység vezető tagjai: tantestületben dolgozó pedagógusok Egy osztályban tanító pedagógusok munkacsoportja hozható létre, az osztály magatartási, tanulási problémájának megoldására. Tagjai: - intézményegység vezető munkaközösség vezetői az osztályban tanító pedagógusok I.5.1/a A tanulók közösségei I. 5. 1/b Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményegység vezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból tisztségviselőket választ, akik küldöttként vesznek részt az iskolai diákönkormányzat munkájában.
I. 5. 1/c Az iskolai diákönkormányzat:
11
A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére, az tagintézményekben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai DÖK magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat javaslattal élhet, a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Munkatervét, SZMSZ-ét és működési rendjét maga határozza meg. Jogait és tevékenységi körét a köznevelési törvény előírásai szerint gyakorolja. Működéséhez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja. I. 5. 1/d Véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik: az oktatási tagintézmények működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor, módosításakor a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél könyvtár, sportlétesítmények használati rendjének kialakításánál I.5.1/e Egyetértési jogot gyakorol:
Házirend elfogadásakor, módosításakor Szociális juttatások elveinek elfogadásakor Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor
I. 5. 1/f Döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására a működéshez rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználására egy tanítás nélküli nap programjára tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére vezetőinek, munkatársainak megbízására Az iskolai DÖK szervezetét és tevékenységét saját SZMSZ szerint alakítja. Az iskolai DÖK munkáját segítő nevelőt tanulói, nevelői javaslatok alapján, az tagintézmény-vezető bízza meg.
12
Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, melyen a tanulókat tájékoztatni kell:
az iskolai élet egészéről tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről az iskolai házirendben meghatározottak tapasztalatairól
végrehajtásának
A diákgyűlés összehívásáért az tagintézmény vezetője a felelős, de a DÖK munkáját segítő nevelő is kezdeményezheti. I. 5. 1/g DÖK működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása: Az intézmény tanévenként megadott időben és diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.
helyen
biztosítja
a
Az iskolai költségvetés fedezheti a diákönkormányzat működéséhez a szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ használati rendszabályai szerint veheti igénybe. Az tagintézmény-vezetők tudtával és engedélyével, munka-, baleset-, és tűzvédelmi szabályok betartásával, az iskola helyiségeit a DÖK használhatja. A DÖK működési feltételeinek javításához, külső anyagi forrásokat vonhat be (támogató, pályázat, stb.). Az így keletkezett bevételről saját hatáskörben dönt. Az önálló információs, adminisztratív feladataihoz, az intézmény alapvető technikai eszközeit használhatja. I. 5. 1/h Szülői szervezet: A székhelyen és az tagintézményekben, a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeinek teljesítése érdekében, szülői szervezetet működtet. Az osztályok szülői szervezeteit, az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei, kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat, az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el szóban, vagy írásban, az intézmény igazgatójához, (és vagy) a tagintézmény vezetőjéhez, vagy az SZMK elnökéhez. A tagintézmény vezetők szülői szervezetének legmagasabb szintű döntéshozó szerve, a „szülői szervezet választmánya”. Az SZMK választmányának munkájában az osztályok szülői szervezeteinek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. 13
A tagintézmény vezetőknek a szülői szervezet választmányát, tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívni, és ezen tájékoztatást kell adni az iskola feladatairól, tevékenységéről. I.5. 1/i Döntési, véleményezései, egyetértési jogok: Köznevelési törvény 73. § alapján megválasztja saját tisztségviselőit megválasztja a szülők képviselőit kialakítja saját működési rendjét képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, melyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak pl a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben
II. A MŰKÖDÉS RENDJE: II. 1. Nyitva tartás rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 óra 30 perctől 19 óráig tartanak nyitva. A tankerületi igazgatóval, az intézmény igazgatójával valamint a tagintézmények vezetőivel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók bérleti szerződés alapján és a munkatervben rögzített időben. II. 2. A pedagógiai program: A pedagógiai program hosszabb távra határozza meg az intézmény és egységeinek legfontosabb céljait, feladatait, eszközeit, szakmai munka tartalmát, alapjait. A pedagógiai programnak a Köznevelési Tv. .§-ai, és a20/2012.(VII.31)EMMI rendeletei szerint kell tartalmaznia minden fontos előírást. A programot az iskola vezetése készíti el, a nevelőtestület fogadja el. A pedagógiai program két nagy fejezetből áll:
14
A nevelési program A helyi tantervi rész
A nevelési program meghatározza a helyi tanterv végrehajtásának legfontosabb általános szabályait, mindazokat a pedagógiai célú feladatokat és módszereket, amelyekkel a helyi tantervben foglaltakat végre kell hajtani. A pedagógiai program elkészítéséhez, módosításához ki kell kérni a diákönkormányzat, (iskolaszék), és a szülők véleményét. A DÖK vezetője, Szülői Szervezet vezetője ha bármiféle kérdés felmerül az intézmény vezetőjéhez, tagintézmény vezetőjéhez szóban vagy írásban fordulhat. Az iskola nevelőtestülete által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program nyilvános. Ezért minden tagintézményben hozzáférhető helyen (könyvtár, nevelői szoba) egy példányát el kell helyezni, hogy a tanulók, a nevelők és a szülők bármikor beletekinthessenek. A hozzáférés helyét a házirendben kell megjelölni. II. 3. Az éves munkaterv Az intézmény minden tanév elején a pedagógiai és nevelési program alapján elkészíti éves munkatervét. A munkatervben meghatározzuk:
A tanév rendjét, szervezési feladatait A tanév kiemelt nevelési-oktatási céljait és feladatait, melyekhez hozzárendeljük a tevékenységi formákat Mellékletben gyűjtjük össze az egyéb feladatterveket pl. szakmai munkaközösségek tervei, továbbképzési terv, DÖK terv, stb. Az intézményi munkaterv a tagintézmények munkaterve alapján készül el. A munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét, felelőseit és a határidőket.
II. 4. Házirend Az iskolai élet normáinak szabályozását tartalmazza. A tagintézmények saját specialitásait, valamint helyi adottságait is tartalmazza.
15
A házirend fő részei kell, hogy legyenek:
A tanulók jogai A tanulók kötelességei Az iskolai élet főbb szabályai A tanulók elismerésének és jutalmazásának elvei Fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések A hiányzások igazolásának rendje Az ügyeleti munka szabályai Egyéb, az intézményre jellemző sajátosságok Napközis és tanulószobai foglalkozásokra való jelentkezés. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje tankönyvellátás rendje
A házirendet a diákönkormányzatok és a szülői szervezetek véleményezése alapján, a nevelőtestület fogadja el.
II. 5. Iskolai ünnepek és megemlékezések, hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, az ünnepélyek, rendezvények időpontjait, a felelősök nevét- feladat-ellátási helyenként- az éves munkaterv tartalmazza. Minden tagintézmény munkatervében szerepelni kell: Tanévnyitó ünnepély iskolai Aradi vértanúk napja (okt 6) iskolai, települési ünnepély Forradalom és szabadságharc ünnepe (okt 23) iskolai települési megemlékezés Farsangi bál (február hónapban) iskolai Nemzeti ünnep (márc 15) iskolai települési megemlékezés Holokauszt, kommunizmus áldozataira emlékezés () (iskolai) Nemzeti összetartozás napja (iskolai) Ballagás iskolai Tanévzáró ünnepély iskolai rendezvény II. 6. Intézményi védő-óvó előírások A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskola igazgatója a fenntartó segítségével szervezi meg. 16
(az időpontok egyeztetése a 2 kijelölt iskolaorvossal és iskolai védőnővel)
a tanulók fizikai állapotának mérése a hatályos rendelet szerint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálata szükség szerint.
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az intézményben elvégzett szűrővizsgálatokat az adott órát tartó tanító, illetve szaktanár felügyeli. A rendelőintézetben történő vizsgálatokra az osztályfőnökök, vagy az órát tartó szaktanárok kíséretében mennek a tanulók. (rugalmas alkalmazkodás az órarendhez!) Az évenként egyszeri fogászati szűrésre általában az osztályfőnökök, szaktanárok,tanítók viszik a tanulókat! II. 7. A tanulók és tartózkodásának rendje
az
alkalmazottak
intézményben
való
bent
Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 óra 30 perctől 19 óráig tartanak nyitva. A tankerületi igazgató, valamint a tagintézmények vezetőivel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. A szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és délután 16 óra között tartózkodni kell az iskolában vezető beosztású személynek. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A napközis foglalkozások legkésőbb 16 óra 30 percig tartanak, ezt követően maximum 17 óráig lát el ügyeletet a nevelő. A tanórán kívüli foglalkozások rendjéért a foglalkozást vezető nevelő felel. Amennyiben a vezető beosztású személyek közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetlegesen szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni, a hirdető táblára kifüggesztett rend szerint. A tanítási szünetekben (őszi,téli, tavaszi)a feladat-ellátási helyek nyitva tartása az épületekben kifüggesztett rend szerint történik.
17
II. 8. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolák épületében az iskolai dolgozókon, szakszolgálat dolgozóin és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a tagintézmények vezetőitől engedélyt kaptak. (pl.: helyiségbérlet esetén) Az iskolák épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat köteles figyelemmel kísérni. Ahol nincs portaszolgálat előzetes bejelentkezés alapján történik a belépés az intézménybe. Az iskolák épületeiben, területein dohányozni tilos. Az iskolákban mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól felmentést adhat az tagintézmény vezetője, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. A Köznevelési törvény alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet tevékenységet nem folytathat. II. 9. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. II. 11. A tanuló jogai és kötelességei Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógia programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató, tagintézmény vezetők, jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyv vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató, tagintézmény vezető is aláírja. II. 12. A tanulók jutalmazásának elvei
18
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: kiemelkedő tanulmányi munkát végez eredményes kulturális tevékenységet folytat, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. II. 13. A jutalmazás, büntetés formái Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: - szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelő testületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben az osztályközösségben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulókhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére, mint a nevelés eszköze. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya 19
azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni.
III. A vezetői munka rendje III. 1. Az Iskola igazgatósága Az intézmény felelős vezetője az igazgató. Felelős a szakszerű, törvényes működésért. Eljár és felel minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal vagy nem utalhat más hatáskörbe. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. III. 2. Az igazgató közvetlen munkatársai: Igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők Az igazgatóság rendszeresen, havonta megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. A vezetői értekezletek feladata: Tájékoztatás a belső szervezeti egységek munkájáról A tagintézményeket érintő, külső és belső konkrét események áttekintése. III. 3. Az igazgató kiemelt feladatai
képviseli az intézményt, távolmaradás esetén az igazgatóhelyettes látja el ezt a feladatot pedagógiai munka irányítása és ellenőrzése működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, megbízási szerződésekkel kapcsolatban javaslattétel munkáltató, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, előkészíttetése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése intézményi tanáccsal, szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzatokkal való együttműködés biztosítása munka és tűzvédelmi feladatok megszervezése, irányítása és ellenőrzése
20
gyermek- és ifjúságvédelmi munka megszervezése minimum .heti egy alkalommal tagintézményekben megjelenik, a tagintézmény vezetőjével a heti feladatokat egyezteti. tagintézmény vezetőjével telefonon tartja a kapcsolatot a nem halasztható valamint váratlan események rendezése végett.
III. 4. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők feladatköre:
Munkájukat közvetlenül az igazgató útmutatásai szerint az érvényes jogszabályok betartásával önállóan végzik Az intézmény egészére kiterjedően segíti az igazgató munkáját. Felelnek a zavartalan működés megteremtéséért. Felelnek a jogszabályok, a határidők betartásáért. Előkészítik azokat a szakmai, tanügyigazgatási, pedagógiai, működési feladatokat, melyekben az igazgató dönt. A tagintézményre vonatkozóan a tanügyigazgatási és adminisztrációs tevékenységet irányítja és felel érte. Felelős a feladatellátási hely szakmai pedagógiai munkájának megszervezéséért, működési rendjéért, vagyonvédelméért. Adatokat szolgáltatnak a tanügyigazgatáshoz, a szakmai munkához, működéshez. Adatokat szolgáltatnak a költségvetés tervezéséhez, elkészítéséhez Felelnek a takarékos gazdálkodásért. Gondoskodnak az épületek és környezetük rendben tartásáról, javaslatot tesznek beszerzésekre, felújításokra. Vezetőtestületi megbeszélések alapján elkészítik a tagintézmény éves munkatervét, egyéb helyi szabályozási dokumentumait. Az igazgató és az igazgatóhelyettes elkészíti a tagintézmények tantárgyfelosztását a tagintézmény vezetők javaslatai alapján. Az igazgató és az igazgatóhelyettes közreműködésével a tagintézmény vezetők elkészítik a tagintézmények órarendjét. Az igazgatóság és saját nevelőtestületük döntését végrehajtják. A feladatellátás helyén működtetik a diákok, szülők és dolgozók testületeit. Helyi szinten megszervezik a tankönyvellátást. Megszervezi és irányítja, valamint részt vesz a belső ellenőrzésben. Gondoskodnak arról, hogy az intézmény dokumentumai nyilvánosságra kerüljenek (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend). A nyilvánosságra hozatal helye: iskolai honlap, nevelőtestületi szoba, könyvtár
III. 5. A vezető helyettesítésének rendje 21
Az intézmény igazgatójának távolléte alatt az intézmény működésének biztosítása az általános igazgató helyettes feladata. Ez idő alatt gyakorolja- a munkáltatói jogok kivételével –mindazon jogokat, a fenntartó az igazgató munkaköri leírásában meghatároz. Az igazgató a tartós távolléte esetén, a vezetői jogkör gyakorlására, külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a 30 napot meghaladó távollét. A tagintézmény vezetőjét az általa kijelölt személy helyettesíti. A megbízást a helyben szokásos módon (tanári szoba hirdetőtábláján) a dolgozók tudomására kell hozni. III. 5. 1. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje III. 5. 2. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, szolgáltasson az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső ellenőrzések elkészítéséhez.
III. 5. 3 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők munkaközösség-vezetők III. 5. 4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
22
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon (a tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége a vezetői testülettel egyetértésben határozza meg. az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.
IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE, FORMÁI Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. A kapcsolattartás az információ gyors áramlása nélkülözhetetlen a tagintézményekkel. Alapvető követelmény a fontos információk telefonon vagy személyesen való átadása az igazgatónak. Fontos a tagintézményeket érintő információk továbbítása a tagintézmény vezetőknek. A tagintézményekben az intézmény igazgatója hetente legalább egyszer köteles megjelenni. Az intézmény különböző közösségeit a megbízott vezetők és a választott tisztségviselők képviselik. A kapcsolattartás különböző formái lehetnek: munkaértekezlet, megbeszélés, fórum, megemlékezés, közös ünneplés. A belső kapcsolattartás általános és helyi szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, értekezletekre, a vonatkozó napirendi pontokhoz a véleményezési, egyetértési és döntési jogokat gyakorló közösségek képviselőit meghívjuk, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben rögzítjük. A teljes alkalmazotti közösségek gyűléseit az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, illetve az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyv készül.
23
A nevelőtestülettel kapcsolatos feladatok, tudnivalók a munkaterv havi ütemtervében kerülnek kiírásra. Az igazgató a tagintézmények vezetőivel közösen évente két alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a pedagógiai munka hatékonyságát, eredményességét. Beszámol egyszer év végén a fenntartónak. A munkaközösségek és az igazgatóság kapcsolata folyamatos. Az igazgató valamint a tagintézmények vezetői részt vesznek a közösségek programjain, figyelemmel kísérik működésüket, kétévenként értékelik a munkaközösségek tevékenységét a nevelőtestület előtt A munkaközösség vezetői évente rövid beszámolót írnak. IV. 1. Kapcsolattartási rend a nevelőtestület valamint a különböző közösségek között : A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató,a tagintézmény vezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. Formái: a vezetői testületi ülés a különböző értekezletek A nevelő testület és a szakmai munkacsoport kapcsolatát az igazgató, a tagintézmény vezetők és a munkaközösség vezetői szervezik. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában az érintett közösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A munkacsoport vezetői írásban továbbítják az igazgatóhoz a nevelőtestület által kezdeményezett javaslatokat, valamint a munkacsoport saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. IV. 2. Kapcsolattartási rend a diákönkormányzattal. A diákönkormányzat iskolai szintű vezetői, meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleteken a tanulókat érintő napirendi pontok tárgyalásánál. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az eredményekről, az aktuális feladatokról, a következőképpen tájékoztatjuk:
diákközgyűlés diákparlament faliújság ahol van, iskolarádión 24
tisztségviselők útján diáktanácsok ülésein A tagintézményekben havi rendszerességgel, az osztályfőnök, munkaközösség-vezető, tájékoztatást tart az elmúlt hónap értékelésről… és a következő hónap feladatairól.
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében, - szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az intézmény igazgatójához, tagintézményekek vezetőihez, osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a DÖK-höz fordulhatnak. A megkeresést az érintettek kötelesek fogadni, felvetéseikre, észrevételeikre az általános ügyintézési határidőn belül választ kell adni. IV. 3. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyermekek tájékoztató füzetében). Az intézmény – munkatervében rögzítetten – tanévenként három szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart, amennyiben szükséges rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. IV. 4. A szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok, szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről – a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Az új közösségek szeptemberi szülői értekezletén bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő pedagógusokat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50%-a kéri. IV.5 A szülői fogadóórák
25
Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. IV.6 A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozóan minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében (ellenőrző) feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni, (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítmények a kiosztás napján). Szóbeli feleleteknél az érdemjegyet a tanuló füzetébe is be lehet írni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. IV.7 Hagyományos kapcsolattartási formák
nevelőtestületi értekezletek (alakuló értekezlet, félévi beszámoló értekezlet, év végi beszámoló értekezlet) munkaközösségi értekezletek, foglalkozások nevelési célú értekezlet vezetői értekezlet közalaklmazotti értekezlet egyéb célú értekezlet, megbeszélés havi rendszerességgel munkaértekezlet
Az intézményi belső kapcsolatokat az éves munkatervben részletezni kell. IV.8 A tantestület a tanulókkal együtt:
tanévnyitó ünnepély ünnepi alkalmak, megemlékezések (farsang, gyermeknap, világnapok, ballagás…stb.) tanévzáró szabadidős programok, kirándulások
IV.9. A tantestület a szülőkkel együtt:
26
tagintézményekben szülői szervezetek működése alapítvány működése fogadónapok, nyíltnapok szervezése, rendezvények
IV.10. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka szakmai irányításának valamint az eredményes nevelő- és oktatómunka érdekében állandó munkakapcsolatban kell állni a következő intézményekkel:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bátonyterenyei Tankerületével Települések képviselőtestületével Nógrád Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel, Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Szakértői Bizottsággal, Nógrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bátonyterenyei Tagintézményével A helyi oktatási intézményekkel helyi óvodákkal Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal A város valamint a települések művelődési és sportintézményeivel Megyei szintű szervezetekkel (Megyei Önkormányzat, Megyei Közalapítvány…stb) Országos Képzési és Vizsgaközponttal (OKÉV), Oktatási Hivatal(OH) Történelmi egyházakkal Rendőrséggel Vöröskereszttel Roma Önkormányzattal Gyermekorvosi rendelővel Védőnői szolgálattal Fogászati rendelővel (iskolafogászat) Jövő Reménységei Alapítvánnyal Bátonyterenyei Városi Üzemeltetési Kht.
Az intézmény vezetője- vagy megbízottja-szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal egyeztet a kapcsolódó és munkánkat segítő szervekkel. Az együttműködés formáit és rendszerét a kapcsolattartó felek közösen határozzák meg. A rendszeres egészségügyi ellátás rendjét az iskolaorvos munkaterve és munkarendje határozza meg. A tanulók egészségügyi törzslapját az iskolaorvos vezeti, őrzéséről az iskolai védőnő gondoskodik. A vizsgálatokra és a védőoltások beadására az orvosi szobát az intézmény biztosítja ahol kiépítésre került. A rendszeres egészségügyi ellátás kiterjed mind a tanulókra, iskola fogászat, iskolai gyermekorvosi vizsgálatok, védőoltások stb. mind a dolgozókra 27
az üzemorvosi ellátás keretében. Az intézmény és tagintézményei kapcsolatot létesíthetnek minden olyan intézménnyel, vállalattal, vállalkozással, amely a tanulók nevelését-oktatást elősegítik, pedagógusoknak tapasztalatszerzési lehetőségeket biztosítanak. A nem rendszeres kapcsolatfelvételről az iskola igazgatósága dönt. A kapcsolattartás formája és módja nem érintheti hátrányosan az intézmény tanulóit és dolgozóit.
V. ELJÁRÁSRENDEK V.1 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamelyik intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
V. 2. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult vezetők:
Igazgató igazgatóhelyettes,tagintézmény vezetők
V.3 A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:
az intézmény fenntartóját tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket 28
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket (rádión keresztül/szaggatott csengőszóval/kiabálással) értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. V.4 A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! A tanórát, vagy egyéb foglalkozást tartó nevelőnek az osztálynaplót, foglalkozási naplót magával kell vinnie. (létszám- ellenőrzési okokból) Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
(rendőrség,
29
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv” – robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza. Az intézményegységek elkészítik a bombariadó és katasztrófa-elhárító terveiket, tűzriadó terveiket. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója és a tagintézmény-vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola tagintézmény-vezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. V. 5. 1 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012.VIII.31.)EMMI rendelet XVIII:fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell.
30
Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha azt észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. V. 5. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan:
Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
Iskolán kívüli foglalkozások előtt (kirándulások, túrák táborozások stb.), a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
31
A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója és a tagintézmény vezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. V. 5. 3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulóbalesetek bejelentése kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az iskola titkárok illetve a tagintézmény vezetők végzik . A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, egységvezetőjének, távolléte esetén az intézményben tartózkodó felelős vezetőnek E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának vagy tagintézmény vezetőjének, az iskola munkavédelmi felelősével együtt ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet, kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket, végre kell hajtani. 32
V. 5. 4 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az intézményi tanács és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. V. 5. 5. Fegyelmi eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4 § (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás indítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
33
A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetnie kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését a követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket, javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá s bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást követően a köznevelési törvény 53.§-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
34
V. 5. 6 Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kedvezményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel különkülön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetés vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
35
az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségben meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
V. 5. 7 A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradást az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza.) A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról a tanévenkénti 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató, tagintézmény vezető dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és az okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe, az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. V. 5. 8. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. A szülők tájékoztatása szóban és írásban a tájékoztató füzeten illetve ellenőrzőn keresztül történik. V. 5. 9. Tanköteles tanuló esetén, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok: 36
Első alkalommal történő igazolatlan mulasztás majd ezt követően ismételt igazolatlan mulasztás – az iskola értesíti a szülőt, az iskola a Gy.J.Sz. közreműködésével megkeresi a szülőt. 10 óra igazolatlan mulasztás – az igazgató értesíti a gyámhatóságot a járási kormány hivatalt, Gy.J.Sz-tot ( az iskola és a Gy.J.Sz. intézkedési tervet készít.) 30 óra igazolatlan mulasztás – az iskola tájékoztatja a szabálysértési hatóságot (járási kormányhivatal) és a Gy.J.Sz-tot 50 óra igazolatlan mulasztás – az igazgató értesíti a lakhely szerinti illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt (járási) 250 óra mulasztás (igazolt és igazolatlan mulasztás együtt) – Félévkor: érdemjeggyel nem minősíthető osztályozó vizsgát kell tennie. Év végén: a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 20 órát és az iskola eleget tett s meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Egy adott tantárgyból mulasztása (igazolt és igazolatlan) a tanítási órák 30%-át meghaladja és év közben nem volt értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. .V. 5. 10. Szülők tájékoztatásának formái:
szóbeli tájékoztatás írásbeli tájékoztatás
V. 6. 1 Ügyintézés az iskolában V. 6. 1/a Az elektronikus és elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje: Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer ( KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben használt elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során keletkezett dokumentumokat ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni. 37
Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. A pedagógus és a diák igazolványokat (ahol van) az iskola titkár kezeli (igényli, érvényesíti, pótolja stb) a vonatkozó jogszabályok betartásával. A jogosultságot a tagintézmény vezetőjével egyezteti. Az irattár kezelése a tagintézményekben az iskolatitkár illetve a tagintézmény vezetők faladata. A szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 – 15 óra 30 perc között. Az iskolák a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, melyet kihirdetéssel a szülők, a tanulók, a nevelők tudomására kell hozni. V. 6. 2. Az iskola helyiségeinek használati rendje Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az iskolák épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskolák tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskolák rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A tanulók az iskolák létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskolák berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató, illetve a tagintézmény vezetők írásos engedélyével lehet. Ekkor anyagilag az elvitt tárgyakért, eszközökért a használatba vevő felel. A Tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok médiák, órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. A teremleltárért az ott tanító tanár a felelős. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek, külön írásos megállapodás alapján át lehet engedni, a tankerületi igazgató engedélyével, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső személyek, az
38
iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A szerződésbe be kell foglalni a rongálásokkal járó szabályokat is Kártérítési kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vevő felé. V. 6. 3. A munkaidő beosztása, szabadság, munkaviszonyban álló dolgozók díjazása: A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok, valamint a kollektív szerződésben foglaltak szerint kell kialakítani. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a MT-ről szóló 2012. évi I. törvény,valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992.évi XXXIII. törvény előírásai irányadók.) Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidőt) tartalmazza a következő: Hétfőtől-péntekig
7:30 órától 17 óráig
V. 6. 4. A vezetők munkarendje, benntartózkodásának rendje. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül 7.30 órától 16óráig a tagintézmények vezetőinek vagy az általuk megbízott felelős személynek a feladat-ellátási helyen kell tartózkodnia.
V. 6. 5. A pedagógusok munkarendje Az intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. A nevelési- oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő- oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok munkabeosztását az igazgató, az igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők által elkészített munkarend határozza meg. A pedagógus köteles a munkaidő nyilvántartásában meghatározottak szerint megjelenni munkahelyén. A pedagógus rendkívüli távolmaradását és annak okát
39
köteles előző nap, de legalább az adott munkanapon 7.30 –ig jelezni a feladatellátási hely vezetőjének. A pedagógus távolmaradása esetén köteles a helyettesítendő órák tananyagát leadni a helyi vezetőnek, aki lehetőség szerint gondoskodik a szakszerű helyettesítésről. Mindennemű hiányzást a helyi vezető tudtára kell hozni, valamint vele egyeztetni. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő. Illetve a nevelő- oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény vezetők állapítják meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az órarend készítésénél elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést a tagintézmény vezetők, és az igazgató adja. V. 6. 5/a. A pedagógusok munkaidejének kitöltése: A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll A pedagógusok munkájukat heti 40 órás munkaidőkeretben végzik. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés írásban elrendelt esetben lehetséges. V. 6. 6. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak a kereteit az intézmény az alábbiak szerint határozza meg: Az iskolán kívül végzendő feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról- figyelembe véve a köznevelési törvény 62§ (5) bekezdésben 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és ezzel kapcsolatos döntéseit-a pedagógus maga dönti el. V. 6. 7. A pedagógusok munkaidejével kapcsolatos előírások:
40
A pedagógusok napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy a tagintézmény vezető állapítja meg órarendjének függvényében. A konkrét napi munka beosztások összeállításánál az intézmény feladat ellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetősségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint- szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előre haladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára- a kötelező óraszámon felüli- a nevelő- oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető, tagintézmény vezető adja. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előre haladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. V. 6. 7/a. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő- oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok, feladat kiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A munkaidő nyilvántartást naponta vezetni kell a pedagógusnak, az arra kiadott nyomtatvány alapján. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. V. 6. 8. A pedagógusokon kívüli közalkalmazottak munkarendje Az iskolatitkárok, karbantartók, takarító személyzet valamint a portások munkarendjét munkaköri leírásuk tartalmazza a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a
41
tagintézmény vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megvalósítására és a munkavállalók szabadságának kiadására. Tanítási szünetekben a munkarend rugalmasan változhat. V. 6. 9. A közalkalmazottak szabadságolásának rendje. Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért a tagintézmények vezetői a felelősek. A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Ennek részletes szabályait a Kjt, valamint MT-ben foglalt előírások tartalmazzák.
VI. Egyéb szabályozások VI. 1. A tanítási órák megszervezése Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 15 óra között kell megszervezni. Iskolaotthonos formában 8 óra és 15 óra között kell a tanítási órákat szervezni. Nulladik óra nem tartható. A tanítási órák hossza 45 perc a napközis foglalkozások 60 percesek. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket a tanítás kezdete előtt és a szünetekben kell tudatni. Az óraközi szünetek hossza minimum 10 perc, kivéve az utolsó óra előtti szünetet (5-6. óra között) mely rövidebb (5 perc) is lehet. A tanítási órák látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak, minden egyéb esetben a helyi vezető engedélye szükséges. . A tanítási órák megkezdésük után-nem zavarhatók, kivétel indokolt esetben az igazgató és a tagintézmény vezető. Az órarenden kívüli iskolai programok, rendezvények beosztását az igazgató valamint a tagintézmények vezetői határozzák meg. Az órarend készítés alapelve a tanulók szempontjait veszi első helyre. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyíltnapok tartása idején az iskola munkarendje a tagintézmények vezetői döntése szerint módosul.
42
A napközis csoportok, tanulószobai foglalkozások munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óra 30 percig tart. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben ügyelet működik. Az ügyeletes nevelők kötelesek a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az ügyelet megszervezéséért, ellenőrzéséért, a tagintézmények vezetői a felelősek. Az ügyeleti rendet a tagintézmények vezetői a hirdető táblán kötelesek kifüggeszteni. A tanórán kívüli foglalkozásokat 16 óra 30 percig kell szervezni. Ettől eltérni csak a tagintézmény vezető beleegyezésével (engedélyezésével) lehet. A művészeti képzések órarendjét a tagintézmény vezetője külön szervezi, melyet írásban közöl a tanulóval. Az épület elhagyása: A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetője (távolléte esetén megbízottja) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanítási órák után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. VI. 2. A tanórán kívüli foglalkozások A tagintézményekben a tanulók számára – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működhetnek: Tanórán kívüli foglalkozás, szakkörök, énekkar, sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, könyvtári foglalkozások, művészeti jellegű foglalkozások,stb. VI. 3. Kötelező tanórán kívüli foglalkozásra vonatkozó általános szabályok A napközi és tanulószobai felvétel a szülő kérésére történik. A napközis foglalkozás a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Az első négy évfolyamon létszámtól függően szerveződik A tanulószoba szervezése elsősorban 5-8. évfolyamon történik. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére.
43
A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet, az igazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény vezetők engedélyével. VI. 4. A választható, nem kötelező tanórai foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: A foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes.. A foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején, minden év május 20-ig történik és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését, heti óraszámát minden tanév elején az iskolai tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket, a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. Az osztályfőnökök a nevelő-oktató munka elősegítése érdekében évente, az iskolai munkatervben meghatározott időpontban, osztályaik számára, tanulmányi kirándulást, erdei iskolát szervezhetnek. A tanulók részvétele önkéntes. A felmerülő költségeket pályázattal, illetve szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánják a nevelőtestületek a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szerveznek, pl. túrák, táborozások, múzeumok, kiállítások látogatása,stb. Az iskola a tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervezhet. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére, az iskolákban iskolai könyvtárak működnek. Az iskolai könyvtárak működésének szabályait az SZMSZ tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek, önkéntes jelentkezés alapján. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. VI. 5. Az iskolai könyvtárak működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. VI. 5. 1. Feladata:
44
A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egyegy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért ahol van a könyvtáros ahol nincs ott a tagintézmény vezetője által megbízott személy a felelős. A könyvtáros részletes feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.
VI. 5. 2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése
Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek számítógépes szoftverek muzeális értékű dokumentumok A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros tanár vagy –tanító javaslata alapján a tagiskola vezetője határozza meg. VI. 5. 3. Iskolai könyvtár nyitva tartása:
45
Az iskolai könyvtár, ahol van könyvtáros a tanítási napokon reggel 13 órától délután 16 óráig van nyitva. Azon tagintézményekben ahol nincs könyvtáros a könyvtári feladatokkal megbízott személy a tagintézmény vezetőjével egyeztetve a helyben szokásos módon kifüggesztve tart nyitva. VI. 5. 4. Katalógus szerkesztési szabályzat: A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. VI. 5. 5. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza:
raktári jelzetet a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat ETO szakjelzetet tárgyszavakat
VI. 5. 6. A dokumentum leírás szabályai: A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám + mellékletek: illusztráció, méret (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) megjegyzések kötés : ár ISBN- szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. VI. 5. 7. Osztályzás: A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó VI. 5. 8. Raktári jelzetek: A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO- szakrendi jelzésekkel látjuk el.
46
VI. 5. 9. Az iskolai könyvtár katalógusai: A tételek belső elrendezése szerint: Betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján) Dokumentumtípusok szerint: könyv irodalmi zenei videokazetta Formája szerint: cédula
VI. 5. 10. Raktári katalógus: A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállítási rendjét. A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: a katalógusok építése közben észlelt hibák azonnali kijavítása a cédulamennyiségek növekedésével párhuzamosan új osztólapok készítése törölt művek cédulájának haladéktalan kiemelése VI. 5. 11. Tankönyvtári szabályzat: Jogszabályi háttér: - a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, - a 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, - a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet. Az iskola igazgatója a nevelőtestület, a szülői közösség, és a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével határozza meg az iskolai tankönyvellátás rendjét. Az ingyenes tankönyvellátást: - Tankönyvkölcsönzéssel - Használt tankönyvek biztosításával
47
- Állami normatíva felhasználásával biztosítja. A szakmai munkaközösségeknek, szaktanároknak, tanítóknak a tankönyvrendeléseknél törekedniük kell arra, hogy olyan egységes tankönyvcsaládokat használjanak, melyekkel biztosítani tudjuk a tartós tankönyvek több éven át tartó használatát. Tankönyvek könyvtári állományba vételét a tankönyvfelelős és a könyvtáros végzi. • A térítésmentes tankönyvek a könyvtár tulajdonát képezik. Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, beszerzési értékét köteles megtéríteni.
VI. 6. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első, második, harmadik és ötödik, hatodik, hetedik évfolyamon órarendbe, heti öt napra szervezve. A negyedik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A nyolcadik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra, az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, a hét egyes napjain szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalommal is bekapcsolódhatnak külső személy által szervezett foglalkozások (Bozsik program) A tanórán kívüli foglalkozások a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, konditerem, a téli időszakban: a tornaterem, konditerem, esetenként az iskola aulája a testnevelő tanár felügyelete mellett rendelkezésre álljon. 48
A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskola órarendjében kell meghatározni. VI. 7. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 1. A belső ellenőrzés feladatai: Biztosítsa az intézmény törvényes működését Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát Segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről Feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmaipedagógiai és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: Az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni Az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni Az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni Az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. 3. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: Az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni Az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni Az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerinti időben megismételni. 4. Az ellenőrzött dolgozó jogosult: Az ellenőrzés megállapításait megismerni
49
Az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.
5. Az ellenőrzött dolgozó köteles: Az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 6. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. VI. 8. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: VI. 8/a, Igazgató, igazgatóhelyettes
ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, ügyviteli és technikai jellegű munkáját, felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett
VI. 8/b, Tagintézmény vezetők:
folyamatosan ellenőrzik az intézményükben dolgozók nevelő- oktató és ügyviteli munkáját, ellenőrzik a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, elkészítik az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát,
50
összeállítják tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, ellenőrzik a tanmeneteket, munkaidő nyilvántartásokat a tanév során folyamatosan óralátogatásokat végeznek a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét a pedagógusok adminisztrációs munkáját a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát
VI.8/c,.Munkaközösség-vezetők:
Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, látogatják munkaközösségük tagjainak óráját a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
Az igazgató jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
VI. 8. 1. Ellenőrzés formái:
A nevelő oktató munka különböző területeire vonatkozó felmérések Eredményvizsgálatok Tematikus ellenőrzések, diagnosztikai vizsgálatok Cél- és tájékoztató jellegű ellenőrzések, látogatások Beszámoltatások Önértékelés Adminisztrációs tevékenység ellenőrzés
51
VI. 9. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért a tagintézmény vezetője és a tankönyvellátást megszervező tankönyvfelelős a felelős, aki: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, elvégzi a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat a hatályos jogszabályok alapján. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről - a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével – évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: A nevelőtestület döntése előtt a tankönyvfelelős – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatni a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, ki jogosult ingyen tankönyvre Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni.
52
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Jelen SZMSZ a nevelőtestület elfogadása és a fenntartói egyetértés után lép életbe. Az intézmény eredményes, hatékony és biztonságos működéséhez szükséges további rendelkezéseket az SZMSZ-ben is jelzett szabályzatok tartalmazzák. Az SZMSZ-t évente felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat az eljárási szabályok szerint meg kell tenni. Az SZMSZ 1-1 példányát el kell helyezni:
A tagintézmények vezetőinél Tagintézmények nevelőtestületi szobáiban Tagintézmények könyvtáraiban
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez, szükség esetén az igazgató önálló utasítást, további rendelkezéseket adhat.
53
Véleményezési Nyilatkozatok Kossuth Térségi Általános Iskola Alapfokú Művészeti Iskola A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete megismerte, véleményezte, az abban foglaltakkal egyetértett. (……………/2015. iktatószámú jegyzőkönyv)
Kelt: ………………………………………………. Nevelőtestület képviselője
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szakmai munkaközösség vezetője megismerte, az abban foglaltakkal egyetértett.
Kelt: ……………………………………………… munkaközösség vezető
54