Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Tehetségpont

Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Tehetségpont módszertani pályázata

Készítette:

Szabóné Sallai Judit tanító Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda Taktakenéz

„Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyéről másra hurczoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk.” Kölcsey Ferenc

Bevezetés 1988-tól dolgozom pedagógusként. Munkahelyem a taktakenézi Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda. 2007-től az alsó tagozat munkaközösségének vezetője vagyok. Munkám során egyre inkább tapasztalom, hogy a mai világban egyre nagyobb szüksége van tehetséges, kreatív, motiválható emberekre. Épp ezért fontos, hogy mi pedagógusok minél hamarabb felismerjük és gondozzuk tehetséges gyermekeinket. A tehetség legtöbbször már gyermekkorban felismerhető többletképesség, amely a megfelelő környezetben és fejlesztéssel átlagon felüli teljesítmény elérését teszi lehetővé. Tehetséges az, aki fent meghatározott többletképességgel rendelkezik. A legtöbb tehetséges gyermek többletképességeire utaló jelek egészen korán - akár már óvodás korban megjelennek, Sok képességre lehet következtetni a gyermek teljesítményéből, aktivitásából. Tehetséggondozás minden, a tehetséges gyermekek szakszerű azonosítását és fejlesztését célzó, és eredményező iskolai, vagy iskolán kívüli tevékenység. Az iskolai tehetséggondozás minden esetben azt a célt tűzi ki maga elé, hogy az iskolába járó tehetséges gyermekek tehetségét ismerve és arra odafigyelve alakítja pedagógiai munkáját.

Ezekkel a megállapításokkal vezetem be „Tehetségsegítés a gyakorlatomban” című módszertani pályázatomat.

Napjainkban tanulóink egyre nyitottabbak, érdeklődőbbek, kérdéseikre azonnali választ igényelnek. Ez nekünk, pedagógusoknak nagy kihívást jelent tanórán valamint tanórákon kívül is. Hogyan valósítható meg? Éljünk a lehetőségekkel! I. Tanórai tehetségfejlesztés 

Differenciálás: a tanulók képességeihez mérten megfelelő szintű, nehézségű feladatok összeállítása



Kooperatív munkamódszer alkalmazása: együttműködés, tolerancia, empátia, segítség nyújtás mint fontos értékek fejlesztése, melyek a tehetséges tanulók tulajdonságaik között megtalálhatóak.



Drámapedagógiai fejlesztő játékok alkalmazása: a tanuló kiemelkedő többletképességének még magasabb szintű fejlesztése.



IKT eszközök használata: interaktív tananyagok, saját készítésű flipchartok segítségével az adott tantárgy tudástartalmának elsajátítása könnyebb, gyorsabb és mélyebb szintű.

II. Tanórán kívüli tehetséggondozás: 

Szakkörök: kézügyességet, mozgást fejlesztő foglalkozások



Tehetséggondozó műhelyek: projekt munkák alkalmazása



Versenyekre való felkészítés

Tehetségpedagógiai gyakorlatomban a fent felsorolt módszereket alkalmazom rendszeresen, de felváltva, hogy tanulóim számára változatos, egyre érdekesebb, figyelmet felkeltő, motiváló órákat, foglalkozásokat nyújthassak. A tanulási tevékenységek ne váljanak túl megszokottá, unalmassá. Iskolánkban tanulóink képességeik szerinti összetétele nagyban eltérő, ezért egyik kiemelt feladatom a differenciálás. A tanulókat tantárgyi tudásuknak megfelelően általában 3 csoportra osztom és elnevezem azokat: pirosak (kiemelkedő képességűek), kékek (átlagosak),

zöldek (gyengébb képességűek). A piros csoportba tartoznak a tehetséges tanulók. Számukra még érdekesebb, összetettebb és logikus gondolkodást igénylő feladatokat állítok össze, melyeket önállóan vagy páros munkában oldanak meg. A megoldásokat közösen ellenőrizzük és összegezzük elért eredményeiket. A siker mindig ösztönzően hat tanulóink további munkáikra. A kooperatív tanuláskor olyan módszerekkel dolgozom, amelyek segítségével a tanulási folyamat a diákok együttműködésén keresztül megy végbe. Ez nagyon sokféle tevékenység lehet, melyet a tanulás célja határoz meg. Ez a cél gyakran túlmutat az egyszerű információ felvételnél, konkrét tananyagnál. Társulnak hozzájuk különböző társas- kommunikációsgondolkodási készségek, együttműködés fejlesztése és tanulása is. A kooperatív tanulócsoportokban többnyire általam kialakított 4 főből álló, különböző képességű és teljesítményű tanulók szoktak tevékenykedni. Az eltérő teljesítmény lehetővé teszi, hogy a csoporton belül az erősebb, a tehetségesebb segítse a gyengébbet, a kevésbé tehetséges tanulót. Ha minden csoportban van egy jó képességű diák, az megkönnyíti az új anyag megismerését, elsajátítását. A csoport minden tagja állandó felelőse egy számára kijelölt feladatnak: csoportfelelős (aki motiválja a tagokat a feladat elvégzésében), jelentkező és időfelelős ( aki folyamatosan figyel arra, hogy a ne lépjék túl az időt és kézfeltartással jelzi, ha csoportja készen van a feladattal) és eszközfelelős (aki gondoskodik a szükséges eszközökről: átveszi a tanítótól, a feladat végeztével azt leadja). A csoportvezetőt a tehetségesebb tanulók közül szoktam kiválasztani, ő az irányító, ő tartja össze a csoportot, az ő segítségére nagyban számítanak a többiek. A csoportok 3-4 hétig szoktak együtt dolgozni, erős közösségtudat alakul ki köztük, megtanulnak együtt tanulni. Időközönként szoktam véletlenszerűen kialakított csoportokkal dolgozni. Ekkor a diákok még több helyzetben fejleszthetik és tanulhatják meg hasznosítani kooperatív képességeiket. Hátránya, hogy a négy leggyengébben teljesítő tanuló is kerülhet egy csoportba és ekkor már differenciálni szükséges. Természetesen a négy legtehetségesebb tanuló is összekerülhet és ekkor még inkább fejleszthetjük képességeiket, de ez már a kooperatív tanulás és a differenciálás ötvözete lesz.

A kooperatív tanulás alkalmával általam leggyakrabban használt módszerek:

Módszerek: Ablak: 

4+1 részre osztott lap

 ebbe jegyzi fel a csoport, hogy pl. hányan értettek egyet 1-1 kérdésben Szóforgó:  A csoport tagjai, sorban, az óramutató járásával egyező irányban, elmondják egymásban a gondolataikat. Csoportforgó:  A szóforgó szabályai szerint, a csoportok beszámolnak az adott feladatról. Kerek asztal:  Szóforgó írásban  A csoport listát készít, körbe adnak egy lapot, melyre mindenki feljegyzi válaszát Plakát:  A csoportok színes filccel, csomagoló papíron összesítik a csoport munka eredményét. Kooperatív mozaik:  A csoporttagok egyéni beszámolót készítenek.  Szakértői csoportok alakulnak, felkészülnek a tanításra, bemutatásra.  A tanítás, bemutatás után a csoportok új alkotást hoznak létre. Csoportinterjú:  A csoport minden tagja kérdéseket tesz fel a csoport minden tagjának. Képtárlátogatás:  A csoportok megtekintik a többi csoport munkáját.  Megbeszélik, értékelik a látottakat. Villámkártya:  Kártyakészítés. egyik oldalra a kérdés, másikra a válasz kerül. Kártyamemorizálás.  Páros munka: az egyik diák kérdez a másik válaszol. Ha jó a válasz megkapja a kártyát. Időkitöltő:  Tartalék feladat: akkor használjuk, ha egy ember vagy csoport elkészült a munkával, de várakoznia kell a többiekre.

"A drámapedagógia a pedagógia művészete" / Móka János/ Tanítási gyakorlatomba már régóta, a kezdetektől beépültek a dramatikus improvizációk, drámajátékok pl.: mesék, történetek eljátszása, megjelenítése bábokkal, stb. A drámapedagógia ennél mégis több. A drámapedagógia legfontosabb értéke a foglalkozások légkörében, hangulatában rejlik. Ennek keretén belül nemcsak a verbális, hanem a nonverbális készségeket is fejlesztjük. Legfőbb eszköz ehhez testbeszéd, a gesztikulálás, a mimika. A gyerekekben benne rejlik a tudás, a mi dolgunk, hogy előcsalogassuk. Természetesen arra törekszem, hogy mindenki egyenlő arányban részt vegyen a játékba. Én, mint pedagógus is mindig bekapcsolódok a munkába és legtöbbször az irányító is én vagyok, de nem a főszereplő. Törekszem arra, hogy vidám, oldott légkör, beszédbátorság, jókedvű hangulat legyen. A gyerekek saját élményeikre, tapasztalataikra építhessenek. Játéktérként használjuk az osztálytermet, de nem a megszokott elrendezésben játszunk. Törekszem arra, hogy mindenki látó és látható legyen. Nem sajnálom az időt padok, asztalok tologatására, mert a tér mássága, újszerűsége is motiváló lehet.

Mikor használható a drámajáték? Bármikor felhasználható az óra menetében ráhangolás, előkészítés, rendszerezés, összegzés, de mindig a pedagógiai célok és feladatok figyelembe vételével történjen. Ne a játékhoz keressünk ismeretet, hanem a tananyaghoz rendeljük a megfelelő drámajátékot. Tehát a drámajáték épüljön be tanórába, legyen része a 45 percnek. A játékok személyiségfejlesztő hatása domináns, de ne feledkezzünk meg, hogy a megtanítandó ismertetet nem helyettesíthetjük vele. Még is mire jó? Fejleszti a szóbeli kommunikációt, a kreativitást, gazdagítja az érzelmeket, a nonverbális kifejezést, az önismeretet, a képzeletet, átélhetővé, élvezetesebbé teszi a tanórákat.

Hogyan csoportosítható tanítói szemmel a drámajáték? Legkönnyebben a fejlesztési területeit tekintve csoportosíthatjuk a játékokat. A szakirodalom is többféle csoportosítást használ. Egy játéktípus nemcsak egy fejlesztéshez alkalmazható, mert a drámajátékok komplex jellegűek. Természetesen vannak domináns szektorok, amelyek közvetlenül meghatározzák a játék hatékonyságát. Variációs lehetőségük számtalan, mert úgyis a pedagógiai cél a meghatározó.

Csoportosításuk: -ritmusjátékok -emlék-és fantáziafejlesztés -érzékszervi finomítás -koncentrációs és lazító játékok -beszédfejlesztő gyakorlatok -térhasználat-és tájékozódás fejlesztése -utánzó játékok -kapcsolatteremtő játékok -bizalomfejlesztő gyakorlatok, csoportépítés

A leggyakrabban alkalmazott játékok: Adj hozzá egy mozdulatot! Így hallottam... Jut eszembe Vakvezetés Kinevetős Kapcsolódás Tükörjáték Pletykajáték Pókháló Képzeletbeli séta A játékok leírása és még további játékok a www.drama.hu honlapon megtalálhatóak és olvashatóak a Játéktár címszó alatt.

Az iskolai tehetséggondozó munkámat nagyban segítik a digitális taneszközök, számítógép, internet, interaktív táblák. Ezek az eszközök ma már beépültek a tanórákba-igaz többen félnek még ezektől a lehetőségektől-de pedagógusként tudjuk, hogy naprakésznek kell lennünk az új kihívások elfogadásában. Mindig meg kell újulni! Iskolánk rendelkezik 5 interaktív táblával, így lehetőség nyílt arra, hogy az interaktív tananyagok segítségével könnyebben, gyorsabban, szemléletesebben, mélyebben tudják tanulóink elsajátítani az adott tantárgy tudástartalmát. Minden pedagógus tudja, hogy tanulóink képességei nem egyformák. Vannak gyengébben teljesítők, akiket fel kell zárkóztatnunk, de vannak tehetségígéretes tanulók is. Ők rendkívül érdeklődőek, kíváncsiak, motiváltak egy nagyobb teljesítményre. Magas intellektuális képességeik, kreativitásuk, fantáziájuk nagyban fejleszthető az interaktív táblák használatának lehetőségeivel. A látványosság, szemléletesség a tanulók több érzékszervét mozgósítja, mondhatjuk „több csatornán keresztül” tudják befogadni a tananyagot. Iskolánkban a tankönyvkiadók által elkészített interaktív tananyagokon kívül az ActívInspire program használatával készítünk óravázlatokat az elsajátítandó tananyagokhoz, melyeket színesíthetünk képekkel, hanghatásokkal, videókkal. Ezeket az elkészült vázlatokat flipchartoknak nevezzük, melyeket elmenthetjük, bármikor ismét használhatjuk és módosíthatjuk is. A gyerekek ezzel a módszerrel szinte játszva tanulnak, nem tűnik tanulásnak egy óra, mert olyan élvezetes. Tehát ez egy új lehetőség a tehetségfejlesztésben. Használatát mindenki számára nagyon tudom ajánlani. Tehetséges tanulóink a délelőtti tanórák után még igénylik a délutáni foglalkozásokat, persze már kötetlenebb formában és még érdekesebb feladatokkal. Iskolánkban a gyerekek saját érdeklődési körüknek megfelelően válogathatnak szakkörök, tehetséggondozó műhelyek között, ahol hasznosan tölthetik szabadidejüket és bővíthetik tudásukat, fejleszthetik képességeiket. Tudjuk, hogy napjainkban a sportnak, elsősorban a tömeg- és szabadidősportnak, Magyarországon – pedagógiai és egészségügyi szempontból egyaránt – kiemelt szerepe van. A mai gyerekek keveset sportolnak, mozognak, inkább ülnek a számítógép és a tévé előtt. Iskolánkban éppen ennek elkerülése érdekében sportszakköröket tartunk. Ide egyre nagyobb számban mozgást, sportjátékokat igénylő tanulók járnak, akik képviselik iskolánkat a környék sportversenyein.

A készségfejlesztés olyan módszerek gyűjtőneve, amelynek célja, a személy valamely készségének formálása, fejlesztése. A gyerekek nagyon szeretnek rajzolni, festeni, nyírni, ragasztani, valami újat alkotni és kipróbálni. Vannak tanulók, akiknek kézügyessége kiemelkedő, fejlettebb társaihoz képest. Varázskéz szakkörre kézügyességükben fejlett diákok jelentkeznek, akik kreatív, ötletes, pontos és igényes munkadarabokat készítenek el, melyekkel díszítik az iskola termeit, folyosóit. Olyan technikákkal ismertetjük meg tanulóinkat, amelyeket a délelőtti tanórákon anyag-, eszköz- és időigényesség miatt nehéz megvalósítani pl: linómetszet, batikolás, festés golyótechnikával stb. Ezeken a foglalkozásokon tanulóink nagy lelkesedéssel, kíváncsisággal, odaadással vesznek részt.

A délután hasznos szabadidő eltöltése érdekében tanulóinknak Tudorka (4-5.o.) és Tálentum (6-7-8. o.) elnevezésű tehetséggondozó műhelyeket szervezünk. A műhelymunkák 5 órás projektekben folynak, ami azt jelenti, hogy egy témával 5 héten keresztül heti egy alkalommal találkozhatnak a tanulók. Ezt követi egy másik tantárggyal kapcsolatosan téma egy másik tanár vagy tanító vezetésével. Ezzel tanulóinknak a műhelymunkák még változatosabbak, érdeklődést felkeltőbbek. Amikor egy téma feldolgozásra kerül, mindenki előadja a saját átélt tapasztalatait, következtetéseit, felmerülő a kérdéseit a többiek felé és a saját képességeinek megfelelően keresi meg a helyét a munkában. A projekt összeállításakor készített fényképekből, rajzokból, kigyűjtött adatokból, leírt történetekből mindig készül egy kisebb kiállítás, produktum. Közös munkájuk során többet tudnak meg egymásról, felismerik és elismerik egymás képességeit, folyamatos beszélgetések során erősítik a megfelelő kommunikatív technikák elsajátítását, tapasztalatokat gyűjtenek, miközben a jó hangulat összekovácsolja őket. A projektek végén a csoport mindig összefoglalja, kiértékeli munkáját. A projektmódszer alkalmazásával rengeteg lehetőség nyílik arra, hogy minél többet sajátítsanak el tanulóink az adott témáról.

Munkám során az egyik kedvenc témám „A kenyér” című projekt, melyet nagy sikerrel dolgoztam fel a tanulóikkal. A projekt célja: A gabonafélékről szerzett eddigi ismeretek felelevenítése és kibővítése. A helyes viszonyulás „az élethez”, a kenyérhez. Mások munkájának megbecsülése. Hagyományápolás, közösségépítés. A közös munka örömének átélése.

1. foglalkozás: Ráhangolódás a témával kapcsolatos találós kérdésekkel. Meglévő ismeretek feltérképezése. Új ismeretek feldolgozása csoportokban szakkönyvek, internet segítségével. Csoportok:  Hogyan lesz búzából kenyér?  A kenyér története  Kenyérreceptek  Nemzetek kenyere 2. foglalkozás: Plakátkészítés. Téma: A kenyér világnapja (október 6.) 3. foglalkozás: Kenyérsütés 4. foglalkozás: Péksütemények készítése sógyurmából 5. foglalkozás: ”Malmozzunk”- játék búzával. A projekt értékelése. A produktumok kiállítása.

A szakkörök és tehetséggondozó műhelyek mellett még kiemelkedő feladat tanulóink versenyekre való felkészítése. A cél: a tehetséget felismerni, gondozni, a tehetség kibontakoztatását segíteni. Iskolánk alsó tagozatán szépkiejtési-, rajz-, fog-és testápolási-, észtekergető(anyanyelvi és matematikai)-, természetismereti házi versenyeket szervezünk, melyeken az osztályok tehetségesebb tanulói vesznek részt. Majd az itt első helyezést elérő tanulók képviselik iskolánkat a körzeti versenyeken. A mi iskolánk a „Dalról-dalra” népdaléneklési versenyt szervezi és bonyolítja le. A gyerekek nagyon szeretik megmutatni, hogy mit tudnak, milyen területen emelkednek ki és nagyon örülnek, ha helyezést sikerül elérniük, ami nekünk pedagógusoknak is megerősítés abban, hogy a tanuló valóban tehetséges.

Összegzés: Úgy gondolom, hogy iskolánkban sokoldalú, gondos, megfelelő tehetséggondozás folyik. Igyekszünk a tehetségígéreteket minél hamarabb felismerni és számukra olyan fejlesztő foglalkozásokat biztosítani ahol kibontakozhat, érvényesülhet. Azt hiszem, hogy nem elég felismerni a tehetséget, hanem a fejlesztő munka során védeni is szükséges. A tehetségvédelemnek az iskolahálózatban van a helye, ezért ez minden iskolának kiemelkedő feladata legyen, ami a jövőben még igen sok tennivalót rejt magában.

A tehetséggondozás pillanatai képekben

Együttműködés, kooperálás

Drámajátékok az órán

Interaktív táblánál dolgozunk

Szakkörökön

A kenyér projekt tabló

Kenyérsütés

Péksütemények készítése sógyurmából

Versenyeken