Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován – Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5.
“Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül” *
Alacsony állami rizikó-
Emiatt a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) a krízis
besorolás: S&P, Fitch : BB-
kezdetéig is restriktív volt
/negatív kilátás
Magas tőkemegfelelés (23.3%);
Jelentős banklikviditás, elsősorban SZNB Repo
Lebegő árfolyam Hitelállomány 70%
kötvényekben: kb. EUR 3.2 milliárd, a
devizában, illetve valutához
bankrendszer mérlegösszegének 13%;
kötött
Nyomasztó múlt: EUR 4
valutabetétekre, illetve 45% a külföldi hitelekre;
milliárd betét csak tízéves késéssel lett kifizetve,
* Warren Buffett ** 2008 Szeptember 30
Magánszemélyeknek adott hitelek nem haladhatják meg a banktőke 150%-át;
hiperinfláció, piramis-játék bankok
Magas tartalékolási ráta: 40% a
Nem fedezett valutahitelek:125%
Magánszemélyek hitelállománya növekedett a leggyorsabban Bankhitelállomány a GDP-hez
viszonyítva
Függetlenül a SZNB restriktív politikájától (150%, 30 ill. 50% stb.), a
magánszemélyek hitelállománya megtízszereződött öt év alatt
Viszont a bankok egy főre jutó személyi hitel állománya a szomszédos országokhoz képest még mindig sokkal alacsonyabb
Egy főre jutó adósságállomány (2009 végen)
Egy főre jutó személyi hitel állomány 522,2
585,2
347,2
207,3 57,4 2003.
112,7
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
A magánszemélyek továbbra is főképp valutában spórolnak és valutában is veszik fel a hiteleket... Magánszemélyek bankbetéteinek struktúrája (RDS milliárdban)
600
a
500
dinár 2006 júniusa és
2008 augusztusa között
400 Deviza
300 200 100
Habár
90%
92%
91%
91%
2007.
2008.
fölértékelődött, és
91%
0 2004.
2005.
több mint 10%-kal
91%
2006.
септ. 2009
a
Dinár
dinárbetétekre a bankok
éves szinten 15-20%-os kamatot is fizettek, a
Magánszemélyek bankhitelállományok struktúrája (RDS milliárdban)
betétek túlnyomó része továbbra is devizában van
450 350
250
78,%
77%
Deviza
78,%
50
64,%
-50
2004.
Dinár
74% 2005.
2006.
2007.
problémájának csak a magánszemélyek vannak
81,%
150
Szerbiában a devizahitelek
2008.
септ. 2009
közvetlenül kitéve, a bankok
csak közvetetten
... addig a vállalatok biztosítják a dinárlikviditást! Vállatok bankbetéteinek struktúrája (RDS milliárdban)
Deviza
Függetlenül az árfolyam-
gyengüléstől, az vállalatok
Dinár
inkább valuta hitelt vesznek fel mint dinar hitelt
Vállalatok bankhitelállományok struktúrája (RDS milliárdban)
Még a túlnyomótöbbségben hazai piacra gyártó vállalatok is inkább örülnek az „erős” dinárnak, kizárólagosan a
Deviza
Dinár
valutában felvett hitelek miatt
Alacsonyabb kamat = olcsóbb hitel???
Hitelek valuta-összetétele
A lakáshitelek kb. 50% CHF-ben van denominálva – Szerbia viszont EU tag szeretne lenni!?
A bankoknak problemát jelent a dinar forrás, kivéve a tőket illetve a vállalati betéteket, a források devizában vannak habár a tartalékolási ráta a dinárra 5% és alacsonyabb a tőkekötelezettség is a
dinarhitelekre.
Minél több a devizás hitel annál gyengébb a monteráris politika transzmissziója ugyanis a vállalatokat, egyéneket, kormányt kevésbe érdekli a jegybanki alapkamat!
Meg kell-e engedni hogy mindenki carry-trade-el foglalkozzon ?
A bankok stressz-tesztje bebizonyította, hogy a bankrendszernek nincs szüksége extra tőkére ELŐREJELZÉSEK (romló környezet) 2008
Előrejelzés 2009 2010
GDP változás
5.4
-6.0
Output gap
0.7
-5.8
11.8 ?
Árfolyam alakulása Kamatváltozás
-3.5
-3.0
+1.5
-8.5
-6.0
-5.8
12.0
10.0
13.0
1.0
0.1
2.0
-6.75
?
EREDMÉNY * Tőkemegfelelés
Nemfizetésekből származó éves veszteség/millió RSD
Időszak
%
2009. március 31.
19.01
2009. március 31.
18.04
63-09
2010. december
16.42
34.81
* 18 bank, a bankrendszer mérlegösszegének 83%’
Jelenlegi elvárás 2009 2010
Mi az amit, eddig biztosan megtanultunk a válság alatt?
A politika nem tud elég gyorsan és hathatósan válaszolni a gazdasági kihívásokra (objektív és szubjektív okok miatt)
Bankrészvények nem csak kereseti lehelőséget jelentenek, hanem tulajdonosi felelősséget is
A kontraciklikus fiskális politikát a gazdasági növekedés időszakában is szem előtt kell tartani, a kormánynak a gazdasági fellendülés és növekedés időszakát arra kell használnia, hogy megtakarításokat halmozzon fel, vagy legalább törekednie kell arra, hogy ne fokozza az adósságok összegét
A törvénykezésnek teret kell hagynia a gyors és hatékony válságkezelésnek;
A gazdasági növekedés időszakában szigorúbb eszközökkel kell akadályozni a tőkefelhalmozást
A bankok tőkemegfelelési és likviditási rátája magasabb kell, hogy legyen a fejlődő országokban
A központi banknak megfelelő (magasabb) szinten kell tartani a külföldi tőke tartalékait
...és mit kell azért tenni, hogy ez a válság tanulságai ne vesszenek el
Az európai pénzfelügyeleti struktúrát sürgősen a 21. század realitásához
kell hozzáigazítani;
A törvénykezésnek teret kell hagynia a gyors és hatékony válságkezelésnek;
A hitelnövekedést a gazdasági növekedés időszakában még határozottabban kell visszafogni.
Minél inkább gyengül a válság hatása annál nehezebb lesz a tanulságokat konkrét törvényekbe, rendeletekbe beiktatni!
A bankok jövőjét a régióban több tényező fogja meghatározni ! 1. 1 Makrogazdasági tényezők: hogyan fognak hozzáigazodni az új környezethez a különböző országok – milyen lesz a fiskális illetve a monetáris politika mixe? 2. 2 Nemzetközi tőkepiaci viszonyok: Mennyi nyeri vissza a régió az vonzerejét (mennyi pénz lesz és milyen feltételek mellett)? 3. 3 Makrogazdasági viszonyok abban az országban ahol bankok központja van: az eredeti ország továbbra is eszköz vagy pedig forrás lesz? 4 Kiigazítás gyorsasága: Milyen gyorsan alkalmazkodnak a bankok az új 4. környezethez?
