SZENT ISTVÁN EGYHÁZI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZENT GELLÉRT DIÁKOTTHON
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Tartalomjegyzék
I. BEVEZETŐ I.1. Az iskola küldetésnyilatkozata I.2. A pedagógiai program törvényi háttere I.3. Az iskola működésének törvényi alapja: Az Alapító Okirat II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja II.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai II.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai II. 5. A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai II.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok II.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok II.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység II.9. A tehetség (képesség) kibontakozatását segítő tevékenység II.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek II.11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program II.12. Egészségnevelési program II.13. Környezeti nevelés II.14. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái II.15. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere II.16. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke II.17. Szent Gellért Diákotthon Pedagógiai Programja III. HELYI TANTERV III.1. Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve III.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei III.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Kt. 71. § III.4.,5.,6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály kereti között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája III.7. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek III.10. A pedagógiai program megvalósításának feltételei III.11. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás III. 12. Záró rendelkezések
2
BEVEZETŐ I. 1.
Az iskola küldetésnyilatkozata
A makói Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon felelős küldetést teljesít a katolikus EGYHÁZ ÉS A MAGYAR NEMZET szolgálatában. Oktató-nevelő munkánkat intézményünk működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csoportok, a tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatályos jogszabályok alapján, közmegelégedésre kívánjuk végezni. Tevékenységünk fő célja: keresztény értékszemléletet adni, falakon belül és kívül. Az evangéliumi értékszemlélet átadása nem fejeződhet be 14 éves korban, ennek a fejlődésnek egyirányúnak és töretlennek kell maradnia. Fontos feladatunk az általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez, a választott élethivatásuk gyakorlásához szükséges ismeretek nyújtása. Különös jelentőséggel bír számunkra az oktató-nevelő munkában a tanulók értelmi képességének fejlődése, ezért szem előtt tartjuk a képességek szerinti differenciálást, különös tekintettel a tehetséggondozás és a felzárkóztatás szempontjából. Iskolánk törekszik az integráció bevezetésére, mind szélesebb körű megvalósítására, az inkluzív nevelés kiteljesítésére. Megkülönböztetett célunk olyan diákotthont működtetni, ahová „hazamegy” a tanuló az iskola után, amely „jó család”, valamint „érdekes lakóhely” tele tudás-, képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatés közösségépítési, önmegismerési lehetőségekkel. Arra törekszünk, hogy iskolánk – a biztonságérzet és az elfogadó szeretet megtapasztalása révén – legyen igazi otthon is tanulóink számára.
Az iskola létrehozásának rövid bemutatása
A magyar művelődéstörténetben 1858 óta jelenlevő Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1910-től Makó-Újvároson, 1935-től Makó-Belvároson eredményesen, a lakosság megelégedésére végezték oktató-nevelő munkájukat.
3
Az l948-ban államosított egyházi iskolát Makón 1991. szeptember 1-jén indították újra: - 1991. szeptember 1-jén alsó tagozattal felmenő rendszerben újraindult az általános iskola - 1992. szeptember 1-jén elkezdte működését a diákotthon - 1994. szeptember 1-jén felmenő rendszerrel a 6 évfolyamos gimnázium első osztályában megkezdődött az oktató-nevelő munka - 1997. április 1-jén: "A Szeged-Csanádi Püspökség az általa alapított és Makó Városi Önkormányzatának Jegyzője által a 164-5/1994. sz. határozatával engedélyezett Makói Római Katolikus Gimnázium és Diákotthon, valamint a 305-4/1994. sz. határozatával engedélyezett Makói Szent István Egyházi Iskola és Diákotthon működését 1997. április 1-jei hatállyal jogutódlással megszüntette. Ugyancsak 1997. április 1-jei hatállyal a Szeged-Csanádi Püspökség a megszüntetett intézmények jogutódjaként megalapította a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon nevű többcélú nevelési-oktatási intézményét." (Részlet a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon működési engedély kiadásának határozatából.) Az intézmény fenntartását 2007. szeptember 1-jétől a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek szerzetesrend vette át.
Az intézmény: - szerzetesi fenntartású - többcélú, ezen belül közös igazgatású közoktatási intézmény, amely 8 évfolyamos általános iskola, hat- és négyévfolyamos gimnázium és diákotthon intézményegységekből áll.
I. 2. A pedagógiai program törvényi háttere 1996-ban ünnepeltük a magyarországi katolikus oktatás 1000 éves évfordulóját. Hazánk oktatását évszázadokig az egyházi oktatás határozta meg. A két háború között, sőt még 1948-ban is több mint 50%-át oktatta a magyar diákságnak. Az iskolák államosításával ez a helyzet teljesen megváltozott. A kommunista időkben (1950-1990) csak nyolc szerzetesi gimnázium működhetett. Iskoláink újraindítására 1990-ben nyílt újra lehetőség. Ennek teljesen pontos feltételeit a Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törv.) és az Egyházi Törvénykönyv szabályozza. Jelenleg hatályos legfontosabb jogszabályok: - Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (1) a) és b) pontja - A 243/2003. (XII. 17.) Kerettantervi kormányrendelet - Egyházi Törvénykönyv (CIC) - A 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi szabályozásáról
4
- A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - A 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról. Az egyház álláspontja Az egyház az iskolák alapítását és fenntartását fontos missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dokumentumokban részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: "A mai társadalomban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét." (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katolikus Nevelés Kongregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - szülőket, az oktatókat, a fiatalokat, az iskolai hatóságokat -, hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Ennek megfelelően az új Egyházi Törvénykönyv külön is foglalkozik a katolikus neveléssel és az iskolákkal. Törvényeivel kiemeli a nevelés és az iskola jelentőségét azzal, hogy hivatalos rendelkezéseit mindannyiunk számára kötelező érvényűvé teszi. „Az Egyháznak joga van arra, hogy bármilyen tantárgy oktatására bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és vezessen.” (CIC 800. 1. §) Az újonnan szerveződő vagy már működő katolikus iskoláknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak: „Katolikus iskolának azt az iskolát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. 1., 2. §) „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, melyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében.” (CIC 796. 1. §) „A katolikus iskolák igazgatói a helyi ordinárius felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban tudományos szempontból legalább olyan szinten álljon, mint az illető vidék többi iskolájában.” (CIC 806. 2. §) Az állami rendelkezések az iskolaalapításról, fenntartásról - Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (1) a) és b) pontja - A 243/2003. (XII. 17.) Kerettantervi kormányrendelet - Egyházi Törvénykönyv (CIC) - A 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az érettségi szabályozásáról - A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény - 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról. E dokumentumok a magyar közoktatás más-más területeit érintik.
5
A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az egyházi iskolában dolgozókra a Közoktatási törvény 122.§ 1. bekezdése szerint érvényes. A Nemzeti Alaptanterv az iskolákban oktatandó tananyagot, követelményrendszert hivatott meghatározni. Érettségit adó iskoláknál ez még kiegészül az érettségi vizsgakövetelményekkel. A Közoktatási törvény az iskolák alapításának módját és működési rendjét írja elő az alábbiak szerint: Alapítás "Közoktatási intézményt (...) nyilvántartásba vett egyházi jogi személy (...) alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte." (3.§ 2.) "Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre." (4.§ 5.) "A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá az, hogy (...) iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek." (13.§ 2.) Iskolaválasztás Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállat feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik." (4.§ 1.) "A gyermeknek, tanulónak joga, hogy nem állami nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást ..." (10.§ 3.d) Támogatás "Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetésben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény (...) állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el." (4.§ 6.) Pedagógiai program Az iskolák pedagógiai programjáról a Közoktatási törvény rendelkezik az alábbiak szerint: "A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő - szakértő véleményét közvetlenül, vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni. A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről,
6
taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (44. § 1-2.) A pedagógiai program meghatározza: "az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit” (48.§ 1. a) "Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását, a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be." (51.§ 1.) E pedagógiai program a törvényben leírt követelmények szerint készült. A helyi tanterveket, amelyek szakmailag önálló egységet képeznek, külön mellékletként csatoljuk a pedagógiai programhoz.
I. 3. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az intézmény neve:
Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon Címe: 6900 Makó, Szent István tér 14-16. Az intézmény fenntartója: Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek A fenntartó címe: 1092 Budapest, Knézich u.5-7. Az alapító neve, címe: Szeged - Csanádi Püspökség Címe: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Az iskola alapító okiratának kelte: 2008. július 1. A működési engedélyt kiadó szerv: Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala A működési engedély kelte: 2008. szeptember 1. Az iskola működési területe: Makó város közigazgatási területe és vonzáskörzete, valamint igény szerint más területekről is. A közoktatási megállapodás megbízója: Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztérium A közoktatási megállapodás kelte: 1994. május 6. száma: 64./5/4/XI./1994.
7
Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Az intézmény önállóan gazdálkodó egyházi fenntartású közoktatási intézmény. Az intézmény önálló vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Tantervben nem szereplő, de az alapfokú általános iskolai, gimnáziumi oktatást és nevelést, valamint diákotthoni ellátást támogató tevékenységet azonban végezhet. Az engedélyezett évfolyamok száma, tanulólétszám: Évfolyamok száma: 13 (azaz tizenhárom) A felvehető maximális tanulólétszám: -
620 fő
8 évfolyamos általános iskolában: 6 évfolyamos gimnáziumban: 4 évfolyamos gimnáziumban: nyelvi előkészítő: diákotthon:
8
280 fő 180 fő 30 fő 30 fő 100 fő
II.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
II. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: • • • •
keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét, a nevelő jelleg dominál, a nemzeti értékeket szolgálja, fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében. •
•
• •
•
1
A pedagógus vezető szerepe - a diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „A katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”1 Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve - a nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokások kialakításának. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Motiváció elve - lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. A nevelés ellentmondásosságának elve - nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Tapasztalatszerzés elve - döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal
9
•
Következetesség elve - az igényes követelmény meghatározása a tanulóval szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kreativitásának kibontakoztatására.
II. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Az iskolánk pedagógiai munkájának célja: •
• • • • • • • • • • • • •
A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő. A felvállalt sajátos nevelési igényű tanulók zökkenőmentes beilleszkedésének elérése inkluzív iskola megteremtésével. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt. Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat). Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). A kulturált szórakozás igényének kialakítása.
II. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 2 Ezért iskolánk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a 2
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal
10
tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Segítse a többi gyermekkel együtt oktatható sajátos nevelési igényű tanulókat eljutni az önálló ismeretszerzéshez. Ezért intézményünk integrált nevelést és oktatást folytat fejlesztő pedagógus alkalmazásával és gyógypedagógus igénybevételével, felvállalva iskolánk tanulói közül a sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket az országos és megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok hozzánk irányítanak. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.
II. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: • A meggyőzés módszerei: az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb. • A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb. • A magatartásra ható, ösztönző módszerek: ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb. • A jutalmazás formái: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb. • A büntetés formái: szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb.
11
•
A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.
A nevelő munka feladatai, eszközei, megvalósítási módjai (az alapelvek és célok alapján) FELADAT
ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK
A MEGVALÓSÍTÁS SZERVEZETI SZÍNTERE
VÉGREHAJTÓJA
1-2. évfolyam bevezető szakaszban 3-4. évfolyam kezdő szakaszban folyó nevelő-, oktató munka - Az első évfolyam kezdetén a gyermekközpontúság előtérbe helyezésével, játékos tanulásszervezéssel
Játékosság, kreativitás Tanítási órákon és Nővérek, 45 perces tanórák szabadidős hitoktatók, - időkeretének foglalkozásokon osztálytanítók, rugalmassá pedagógusok - és tartalmának változatos tétele. Egyenletes terhelés, szoktatás, testmozgás - A személyre szóló Motiválás, példa, Tanórák, szabadidős Nővérek, fejlesztésre való példakép, meggyőzés, elfoglaltságok, hitoktatók, törekvés álljon a projekt, felelősi ünnepségek, közösségi osztálytanítók, munka rendszer kialakítása, programok, kollégium, kollégiumi nevelők, középpontjában önismeret, kooperatív családi környezet osztálytársak, - Legyen képes a csoportmunka, szülők, fejlesztő közösségbe való differenciálás, házi és pedagógus és beilleszkedésre és a szorgalmi feladatok gyógypedagógus másság elfogadására adása 5-6. évfolyam alapozó szakaszban 7-8. évfolyam fejlesztő szakaszban folyó nevelő-, oktató munka
A gyermekközpontúság és a pedagógus vezető szerepének megfelelő arányával, differenciált tanulásszervezéssel - A személyre szóló fejlesztésre való törekvés határozza meg a munkát - Legyen képes a közösség építésére és
Önálló munka fejlesztése, szoktatás, kreativitás, Tartósabb terhelés, kitartó munkára szoktatás, testmozgás
Tanítási órákon és szabadidős foglalkozásokon
Nővérek, hitoktatók, osztályfőnökök, pedagógusok
Motiválás, példa, példakép, meggyőzés, projekt, felelősi rendszer kialakítása, önismeret, kooperatív csoportmunka,
Tanórák, szabadidős elfoglaltságok, ünnepségek, közösségi programok, kollégium, családi környezet
Nővérek, hitoktatók, osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, osztálytársak, szülők, fejlesztő
12
a másság keresztény differenciálás, házi és pedagógus és elfogadására, kudarcszorgalmi feladatok gyógypedagógus és sikertűrés adása fejlesztése 9-10. évfolyam általános műveltséget megszilárdító szakaszban 11-12. évfolyam elmélyítő szakaszban folyó nevelő-, oktató munka Belső igényből fakadó tapasztalatszerzés Keresztény értékekre építő műveltség, a kulturált szórakozás igénye. A harmonikus személyiség fejlesztése.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő önálló ismeretszerzés a pedagógus irányításával, A pedagógus személyiségének, műveltségének, életvitelének szerepe
Tanítási órákon és szabadidős foglalkozásokon, ünnepségeken, közösségi programokon, kollégiumban, családi környezetben
Nővérek, hitoktatók, osztályfőnökök, pedagógusok kollégiumi nevelők, az iskola többi dolgozója osztálytársak, szülők,
II. 5. A kompetenciaalapú oktatás nevelési elvei, céljai, feladatai Az újabb társadalmi elvárások „A mai gyereknek nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen a körülötte lévő világ, és hogyan alkalmazkodjon hozzá, hanem azt is, hogy hogyan alakítsa azt. El kell igazodnia az információs társadalom ingeráradatában, ismernie és alkalmaznia kell az információkereső technikákat. A gyermekeknek olyan tudásra van szükségük, amely lehetővé teszi számukra, hogy maguk tartsák kézben életüket, maguk szabjanak irányt az egész életükön át tartó képzésüknek. El kell jutniuk az innovatív tanulásig, amelyhez kreatív gondolkodásra van szükség. Gondolkodásra, amely alapkészsége minden tanulásnak; még az olyan cselekvéseknek is, mint a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, amelyek rengeteg jól elkülöníthető kognitív készséget és szellemi műveletet tételeznek fel” (Fisher, 1999). Ezeket a gondolatokat szem előtt tartva adtuk be a HEFOP/2004/3.1.2 pályázatot a kiírás alapkoncepcióját elfogadtuk, és vállaltuk, hogy 2005.03.01.2008.05.31. között kidolgozzuk és bevezetjük a gyakorlatban a kompetenciaalapú oktatást a bevont tanulócsoportokra. A kompetencia fogalmának gyakorlati megközelítése Elfogadjuk azt a felfogást, mely szerint: A) Amikor valakinek a kompetenciáját szeretnénk fejleszteni, az a célunk, hogy cselekvőképessé tegyük egy olyan világban, amelyről nem tudjuk előre, milyen konkrét, specifikus cselekvéseket fog igényelni. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nem a cselekvések egy előre rögzített listáját tudja végrehajtani, hanem – egy-egy területen – az előre nem látható cselekvések végtelen sorának megtételéhez szükséges képességekkel rendelkezik.
13
B) A jövő nyitottsága – a technológia, a kultúra és a társadalom alakulásának előre nem láthatósága – nemcsak egzisztenciális kényszerré, de morális kötelességgé is tette az emberi tanulás felértékelését. A tanulás többé nem azonosítható azzal, amit iskoláskorunkban az iskolákban teszünk, hanem azt az élet egészét horizontálisan és vertikálisan átívelő emberi tevékenységnek kell tekintenünk. A legfontosabb kompetenciánk éppen a tanulásra, a tanulás megtanulására és a tanulás folyamatos fenntartására való képességünk. A kompetencia fogalma közvetlen és szoros kapcsolatban áll az egész életen át tartó tanulás fogalmával. C) A kompetenciafejlesztés nem áll távol attól, amit korábban képességfejlesztésnek neveztünk. A kompetencia alapú vagy kompetenciaorientált követelmények, az ilyen irányultságú tanítási programok, pedagógiai gyakorlatok vagy az erre felkészítő pedagógusképzés ismerős azoknak, akik már korábban is képességfejlesztő logikában gondolkodtak. Innen azonban egy lépéssel tovább kell lépnünk nemcsak a komplexitás és a nyitottság imént jelzett irányába, hanem az autonómia, a felelősség és az elkötelezettség irányába is. A kompetens ember nemcsak képes valamire, hanem egyúttal elkötelezett a cselekvésre, felelősnek érzi magát saját cselekvéséért, és cselekvő helyzetbe akarja hozni magát. A kompetencia ilyen értelemben jóval több, mint az, amit képességnek vagy készségnek nevezünk. Képességeknek és készségeknek a passzív ember is birtokában lehet, a kompetens ember azonban szükségképpen cselekvő embert is jelent. D) A 'kompetencia' a készségek, ismeretek, adottságok és attitűdök együttesére utal, és a „knowhow” mellett a tanulásra való képességet is magában foglalja. A 'kulcskompetencia' olyan kompetencia, amely az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: - a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) ~ a kulcskompetenciáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy életük során olyan személyes célok elérésére törekedjenek, amelyek kijelölését személyes érdeklődésük, törekvéseik és a folyamatos tanulás iránti vágy határozza meg; - aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) ~ a kulcskompetenciáknak mindenki számára lehetővé kell tenniük a társadalom életében való aktív részvételt; - foglalkoztathatóság (emberi tőke) ~ minden egyes embernek képesnek kell lennie arra, hogy tisztességes munkához jusson a munkaerőpiacon. A kulcskompetencia-területek A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.
14
A kompetenciaterületek általános rendszere Kommunikáció Együttműködés Problémamegoldás Szóbeliség Nyitottság Hibakeresés Írásbeliség Empátia Döntéshozatal Képi információ feldolgozása Szociális interakció Rendszerelemzés és tervezés Információkezelés Társas érzékenység IKT Felelősségérzet Forráskezelés Szervezőképesség A kommunikáció értékelése Döntéshozatal Érvelés Vita Általános törekvéseink • az egyéni igényekhez jobban illeszkedő oktatási környezet kialakítása • az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás) • a pedagógus mint tanulást segítő társ • a tanuló felelősségvállalása saját tanulása folyamatáért • erőpróbára késztető tanulási környezet biztosítása • átfogó tanulási célok és célterületek szem előtt tartása • a tudás relevanciájának tudatosítása • a használható tudás fontossága és a tudásépítés szem előtt tartása • a kompetenciák fejlesztése és fontossága • egész életen át tartó tanulás koncepciójának figyelembe vétele • a tanulók erősségeinek visszaigazolása társaik által • pedagógiai megközelítések újraértékelése • iskolai szintű értékelés bevezetése • a tanfelügyelet támogató szerepének kihasználása. Pedagógiai, metodikai alapok Konstruktivista pedagógia A tanulás középpontjában a tanulók személyes, belső elméleteinek, értelmező kereteinek a feltárása, működtetése, újraalkotása áll. Az oktatás feladata: az összetett, rendszert alkotó, személyes kognitív struktúrák fejlesztése. Újismeret-elsajátítási eljárás: dedukció, (asszimiláció, akkomodáció), konceptuális váltások. A tanítás és a valóság viszonya: a tanulók saját tudásuk konstruálói, tapasztalataik feldolgozását meglévő belső elméleteik, kognitív kereteik irányítják. A tanulás eredményességi kritériuma: a kognitív struktúra megerősödése, módosulása vagy átalakulása. A tanár feladata: a gyerekek előzetes értelmezői kereteinek feltárása és a konceptuális váltásokat segítő, megfelelő tanulási környezet kialakítása. Alapelvek: • A diákok meglévő tudására építés • A konceptuális váltások kidolgozásának szükségessége • A differenciálás szükségessége • A tudás becsülete • A tanulói tevékenység fontossága • A valós kontextusba ágyazottság fontossága Metodikai alapok
15
A felhasznált programcsomagok Részben a SuliNova Kht. által kidolgozott programcsomagokat használjuk, amelyek komplex módon tartalmazzák mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.
A programcsomagok általunk kiemelt pozitívumai Valamennyi moduláris felépítésű, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1–12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ez lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan és a tanulói aktivitás előtérbe helyezése.
Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság ~ A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván. • Tevékenység-centrikusság ~ A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem a különböző típusú szövegekkel – akár maguk által elgondolt – műveleteket kell végezniük. • Rendszeresség ~ A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. • Differenciáltság ~ Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. • Partnerség ~ A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képviselje. •
16
Kutatószemlélet ~ A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. •
Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi kommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése: • a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; • a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; • az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; • a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége; • a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; • a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; • a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: • a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása; • nyelvi adatokkal műveletek végzése; • szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára; • a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása; • a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása; • szövegtípusok interpretálása és alkotása; • a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia; • a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe; • a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása. Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi művek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés szövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti”, illetve „tankönyvesíti”, hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni.
17
A-típusú programcsomagok ~ Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. B-típusú (kereszttantervi) programcsomagok ~ Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése, ugyanakkor a program kiemelten kezeli az elsősorban kognitív ismereteket közvetítő műveltségterületeket: Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk, Matematika (speciális szövegei miatt), valamint Testnevelés. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz, és az adott műveltségterület jellemző szövegsémáit felmérve készülnek, figyelembe véve a műveltségterület tananyagtartalmát. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. (Olyan modulokra gondolunk, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum jellegű, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon nyílik lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban (például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületekben).
A) Szövegértés-szövegalkotás Az új oktatási program a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolamegújító szakmai innovációjának folyamatába illeszkedő fejlesztés eredménye. A fejlesztés célja, hogy a felhasználásra kész tanítási program kidolgozásával dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, „új iskola” megvalósulására. A programfejlesztő modernizáció bázisa az a közös bölcsesség, amely – fővárosi és vidéki – az alternatív és a többségi iskolák megújulás iránt elkötelezett pedagógusainak és az alsó tagozat elismert szakértőinek együttműködése, összehangolt munkája révén vált koherens egésszé. Tevékenységük lényege, hogy a kisiskolások nevelésének legkiválóbb hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keressenek a kisiskolások kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez.
A program jellemzői Pedagógiai alapdokumentum a kisiskolások – a 2003-as Nemzeti alaptanterv szemléletének és tartalmának megfelelő – kompetencia alapú fejlesztéséhez a szövegalkotás és szövegértés területén. • A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit. •
18
A program – felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával – kedvez a gyakorlatban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer megjelenésének. • A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesíti előnyben, ezért – tekintettel a korosztály jellemzőire – a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet szán a cselekvéses tanulásnak. • A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó – a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor). • A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, amely kikényszeríti az ilyen irányú taneszköz fejlesztést és metodikai kultúra elterjedését. • A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel o reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezelésére; o minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében; o megelőzhető a lemorzsolódás. • A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára szükséges meghatározni. • A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá. • A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotó elemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát. A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a probléma-centrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a kisiskolások sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen juthassanak az elemi szintű anyanyelvi ismeretekhez, s – az eddig megszokott gyakorlattól eltérően – az absztrakt szintű ismeretek (pl. a szófajtan) átkerüljenek a felső tagozat, sőt a középiskola tananyagába. A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak. A vizsgálódás fő terepe: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések stílusértéke. Ez lehetőséget kínál néhány alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűség felismerésére és gyakorlására is. Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasásszövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a gyermekbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az •
19
adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak. A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. Megvalósításához a metodikai elágazásokat, illetve változatokat, valamint a differenciált fejlesztést kiszolgáló modulrendszerű, több elemből álló, gazdag eszközrendszer tartozik.
B) Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese”. • Készségek ~ számlálás, számolás, becslés • Gondolkodási képességek ~ rendszerezés, deduktív és induktív következtetés • Kommunikációs képességek ~ relációszókincs, szövegértés, térlátás • Tudásszerző képességek ~ problémaérzékenység, megoldás, metakogníció • Tanulási képességek ~ figyelem, emlékezet A matematikai kompetencia fejlesztési területei Az A-típusú programcsomagok a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés” a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére
20
körvonalazódik az elérendő minimális szint, amely a következő szakasz biztonságos elkezdését teszi lehetővé, és körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik.
C) Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja A fejlesztők szerint az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánják megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztak ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Célcsoportok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség. Az idegen nyelvi programcsomagok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére olyan modulrendszerű programcsomagok készültek, amelyek az adott nyelvkönyv vagy nyelvi program mellett kiegészítő anyagként használhatók. A fejlesztés újszerűsége és jelentősége a korszerű nyelvtanítási módszerekben, a tanári-tanulói szerep újragondolásában és a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez való alkalmazkodásban van. A fejlesztők célja, hogy a modulokban megjelenő, részletesen leírt új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását. A modulok rendszerének kidolgozását a készségfejlesztés fókusza, a nyelvtanulók életkora, érdeklődési köre és nyelvi szintje határozza meg. Egy-egy korosztály számára így többféle nyelvi szinten kínálunk modulokat változatos készségfejlesztési fókuszokkal a tanulók érdeklődésére épülő témákban. A programcsomagok úgy készülnek, hogy különböző helyzetekre – különböző nyelvi előképzettségű tanulócsoportok, eltérő iskolai háttér, változó mértékű motiváció stb. –
21
adaptálhatók legyenek. Az egy-egy nyelvtanuló csoporton belül kialakult különböző nyelvi szintek vagy eltérő ütemben fejlődő részkészségek egyidejű fejlesztésére a modulban megjelenő differenciált tevékenységek nyújtanak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés – összhangban a Nemzeti alaptantervben élő idegen nyelvként megjelölt területtel – angol, német és francia nyelven valósul meg. Angol és német nyelvből alapés középfokra és 12 évfolyamra, francia nyelvből csak középfokra és a 9. évfolyamtól kezdődően készültek a programok. A középfokú programoknál olyan fejlesztésre dolgoztak ki ajánlást, amely jól adaptálható akár az első, akár a második idegen nyelv tanítására, de a nyelvi előkészítő évre is. A kötelező nyelvtanulás szakaszában (4–12. évfolyam) az idegen nyelvi modulok akár a tananyag 50%-ára kínálnak változatos és alternatív fejlesztési lehetőséget. A modulok kidolgozásakor alapelvként jelölték meg az adaptálhatóság szempontját. Így a készségfejlesztés területeit és a témaköröket tekintve a modulok bármely nyelvkönyvcsaládhoz jól illeszthetők, kiegészíthetők, vagy az egyes nyelvkönyvi fejezetek a modulokkal kiválthatók. A kötelező nyelvtanulás előtti időszakra (1–3. évfolyam) teljes nyelvi program kidolgozását tervezték angol és német nyelven. A fejlesztés bizonyos szakaszait egységesen készítették el magyar nyelven, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozták ki a programokat. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére készülő programcsomagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül. A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálnak lehetőséget. Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei Az idegen nyelv tanításának módszereit a nyolcvanas évektől kezdve a nyelv kommunikatív szemlélete határozza meg. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. E változás mentén a hagyományos, a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével. A tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka. Az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár mint szervező, monitoráló, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során. A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele. Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, 22
a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat. Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetencia-területekhez A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia és más kompetenciaterületek között. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek mentén az integráció megvalósítható. A nyelvet eszközként alkalmazó szemlélet, a módszerek, a tanári-tanulói szerepek, a tevékenységekre épülő felfedező tanulás mind az integrációt segítik. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenhetnek meg a programcsomagokban. Az életpálya-építési kompetencia fejlesztéséhez az idegen nyelv a középiskolai program kidolgozása során tud leginkább kapcsolódni. Az európai polgárrá válás folyamatában a használható nyelvtudás értéke és a pályaválasztás, karrierépítés kapcsolata alapvetően fontos területként jelenik meg. Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. A fejlesztés súlypontja itt a nyelvtanárok továbbképzése lesz a számítógép adta lehetőségek kihasználásában az idegen nyelv tanítása során.
D) Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák körébe olyan attitűdök, képességek és készségek tartoznak, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének alapját képezik. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó Képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének, a szabályok és a vágyak összehangolásának, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és többnyire közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű
23
fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek: • kooperatív tanulás, • projektmódszer, • vita, • dráma, • kutatás, • felfedezés, • terepgyakorlat, • interjúkészítés és újságírás. Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus Alapfok Középfok A-B kevert típusú A szociális kompetenciának a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok. Fókuszban a képesség és készségformálás, a kognitív dimenzió fejlesztése. Én és a világ (Ember és környezete) • környezettudatos magatartás • kritikai gondolkodás • az emberiség értékeinek védelme • a biztonságos életvitel kialakítása • aktív felelősségtudat Polgár a demokráciában (Civil szerepek) • szabad véleményalkotás • döntésképesség • aktív felelősségtudat • vitakészség • részvétel a valós folyamatokban • szociális érzékenység • problémamegoldó képesség • konfliktuskezelő képesség B-típusú A szociális kompetenciának a szűkebb környezettel való harmonikus kapcsolatrészét erősítő csomagok. Fókuszban a képesség és készségformálás, a társas dimenzió fejlesztése. Én és a másik (Az együttműködés fejlesztése) 24
• baráti magatartás • hitelesség • empátia • kooperativitás • autonómia és elfogadás
Felnőtt szerepek (Felkészülés a felnőtt élet szerepeire) • tudatosság a kapcsolatokban • barátságra és szerelemre való képesség • nemi szerepek • szülői, családi szerepek • harmonikus viszony a nemzedékekhez és korosztályokhoz • munkatársi szerepek • átmenetek C-típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok. Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója. Az én dimenziói (Önállóság, önbizalom, kreativitás) • önállóság • önbizalom, pozitív énkép • belső harmóniára való képesség • a fejlődés igénye • önértékelés • alkotókedv • kreativitás Toleranciára nevelés (A másik és én) • önelfogadás • nyitottság • előítéletek csökkentése • szorongás felismerése és csökkentése • kíváncsiság • rugalmasság • mások elfogadása
E) Életpálya-építési kompetenciaterület A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy szükség van arra, hogy gyermekeinket felkészítsük saját „életvonatuk” tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szükséges pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a „meghibásodás” kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók
25
tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzet-meghatározás Alkalmasság a • pillanatnyi körülmények, • lehetőségek, • ismeretek, • képességek, • érdeklődés és vágyak megítélésére. Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás • a döntéshozás és a helyzet-meghatározás kongruenciájának megteremtése. Célkitűzés, tervezés, megvalósítás A helyzet-meghatározás alapján alkalmasság • a célok megfogalmazására, • a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, • az idővel való gazdálkodásra, • a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, • az akadályok elhárítására. Az életpálya-építés A-típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejlesztik: • Ember a természetben • Ember és társadalom • Művészetek • Földünk és környezetünk • Testnevelés és sport • Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek fejlesztése: o pálya- és szakmaismeret, o munkaerő-piaci ismeretek, o álláskeresési technikák. A B-típusú programcsomagok a matematika- és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a C-típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció a munkapiac-ismerettel együtt, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik az olyan emberi értékeknek, a későbbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint • együttműködés, • sportszerűség, • tolerancia, • kudarctűrés, 26
• szolidaritás, • önállóság, • önbemutatás, • önérdek-érvényesítés
és konfliktuskezelés.
Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei •A
tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. • A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldására segítséget kérjen. • Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, a kísérletezést, a kérdezést, a segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. • Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. • Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásokra, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, mások munkájának támogatását, valamint a szolidaritást. • Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének fenntartására is. F) A digitális kompetencia elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: • Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése • IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése • A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: • Csoportmunka • Pármunka-tanulópár • Egyénre szabott munka • Részben egyénre szabott munka • Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: • Mennyiségi differenciálás • Minőségi differenciálás • Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: • Új ismeretanyag feldolgozása • Alkalmazás-gyakorlás • Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: • Problémamegoldó csoportfeladatok • Alkotó feladatok 27
• Felfedező, kutató feladatok • Érvelésre-vitára alkalmas feladatok • Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: • az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, • az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, • multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), • multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, • eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: • számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) • bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) • fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) • összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére • számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban • aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. • csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) • mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)
28
A mindennapi gyakorlatba beépítendő szempontok A gyakorlatiasság és az alkalmazható tudás szempontja A programcsomag fejlesztésében érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a tanulók a tanulási folyamat során önálló és egyéni módon, a lehetőségek szerint a tanulási tartalommal adekvát (természeti, laboratóriumi, állatkerti, múzeumbéli stb.) környezetben szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat és azokat a valóságban alkalmazzák. A hétköznapi életvitelben is hasznosítható, a tanulók személyes érdeklődésére számot tartó jelenségek, ismeretek alkotják a tanulási tartalmak nagy részét. A túl általános, elvont és kizárólag elméleti jellegű tudás elsajátításához a diákok többségének amúgy is gyengék az indítékai. Nagy szerepet kap ezen a területen a tanulók problémamegoldó képességének és a tudás gyakorlati alkalmazásának a fejlesztése. A problémák felismerése, a tájékozódó és elemző műveletekhez szükséges képességek, a megoldási próbálkozások (heurisztika, próba-szerencse tanulás, a kreatív megoldási módok, a személyes és csoportos döntési képességek gyakorlása) előnyösen segíthetik e kompetenciatípus erősödését. A természet- és műszaki tudományok módszerei, a diákok „procedurális” tudása a tudás alkalmazásának módszereit működtető képességekben összegeződik. A természettudományi módszereket feladat- és probléma– megoldási helyzetekben alkalmazó kompetencia képessé teszi a tanulókat tudásuk gyakorlati kamatoztatására, akár saját életvitelükben, akár a későbbiekben, választott foglalkozásuk során.
Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: • individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel. • kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva). • projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.
29
A tartalomtudás- és a képességfejlesztés megfelelő arányának követelménye Tartalom nélkül nem lehet képességet (megismerési, tanulási, gondolkodási és kognitív műveleteket) fejleszteni, ezért a tantervi programok, modulok kidolgozása arra irányul, hogy a képességfejlesztési módszerek variábilis és differenciált módon kapcsolódjanak a tanulási tartalmakhoz. A tanulók részképességei, érdeklődése, tanulási kompetenciái és szokásai különbözőek, ezért a tanulási tevékenységek sokfélesége biztosíthatja a személyre szabott, a meglévő részképességekhez, érdeklődéshez és tanulási indítékokhoz illeszkedő, differenciált kompetenciafejlesztést. A képesség- és személyiségfejlesztés szempontjai A programcsomagokban megfelelő feladatok és tanulási tevékenységek biztosítják a diákok szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztését, a társadalmi érzékenység és felelős állampolgári magatartás előkészítését, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását. Kiemelt hangsúlyt kell kapniuk a természettudományok erkölcsi-etikai, jogi és egyéb társadalmi vonatkozásainak, valamint be kell vonni a tanulási környezetbe azok valós megjelenési formáit, a tanulók által is ismert, a köztudatot foglalkoztató jelen idejű problémákat, dilemmákat. Ilyenek a globális klímaváltozás, a felmelegedés és ennek gazdálkodási, élelmiszer-termelési vonatkozása, a hulladékgazdálkodás problémája, a génmanipuláció, az energiagazdálkodás általában a fenntarthatósággal, a környezeti és az egészségi vonatkozásokkal kapcsolatban. A diákok személyes attitűdjei, értékrendje, tanulási motivációi a tanulási folyamat meghatározó komponensei. A tanulók a csoportos tanulási helyzetekben az együttműködési, versengési és más társas képességeiket is mozgósítják. A természettudományi oktatás a csoportos (pl. projekt) tanulási módszerekkel elősegíti a szociális kompetenciák erősödését. A természettudományi tanulási indítékok és érdeklődés erősítésével, az egész életen át tartó tanulásra motiválással és a sikeres életpályához szükséges munkaerő-piaci részképességek erősítésével a tanulók tágabb pszichés dimenziói bevonhatók a természettudományi tartalmú tanulási helyzetekbe. Kiemelt pedagógiai feladat a fiúk és a lányok érdeklődésében mutatkozó különbségeknek a kezelése a természettudományi tantárgyak és pályák tekintetében.
A hatékony nevelői kompetenciák szükségessége A kutatások adatai szerint a hazai természettudományi tantárgyak órái túlnyomórészt frontálisak, és a prelegáló tanítás lehangolja, elkedvetleníti a diákokat. A tradicionális gyakorlatot az önálló, egyéni, a páros és kiscsoportos tanulási módszerek, a hatékony tanulási stratégiák, a projektmódszer akkor egészítheti ki, ha ehhez a pedagógusok megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy ez a változás pedagógusképzési és továbbképzési feladatokat és ezek megvalósulásához szükséges döntéseket igényel, valamint a pedagógusmunka intézményi szervezeti szabályozási környezetének és értékelésének, ösztönzésének változását is. A pedagógusszakma nélkülözhetetlen része a professzionális „tanulás-tanítási kompetencia”, amelynek birtokában a pedagógusok képessé válnak a hatékony tanulási módszerek átadására és „megtanítására”. A konstruktív tanulási gyakorlat követelménye
30
Az oktató programcsomagok optimális helyzetben olyan tanulási helyzeteket biztosítanak, amelyekben – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – a tanulók sokféle tapasztalatot szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a természet és az egyén, a csoportok és/vagy a társadalom közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, és azokból következtetéseket vonhatnak le. E folyamat során tudatosítják és felidézik korábbi tapasztalataikat, a korábbi és az újabb ismereteiket egybevetik, az új felismeréseket összekapcsolják korábbi fogalmi konstrukcióikkal, személyes tudásukkal. Lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy egy-egy korábbi álláspont, fogalmi jelentés felülvizsgálható és korrigálható legyen. Ezáltal a tanulók személyes evidenciákat szerezhetnek a tudás alakulásának természetéről, általánosan a tudomány folyamatos tényfeltáró és tudásgyarapító funkciójáról. A tanulási folyamat során lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, és azokat megvitassák. A differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség szempontja Érvényt kell szerezni a Természettudományt mindenkinek! (Science for All!) alapelvnek. A természettudományi kompetenciákra nemcsak azoknak van szükségük, akik hivatásuknál fogva munkájuk során alkalmazzák azt. Minden állampolgárnak (életkorára, nemére és társadalmi gazdasági helyzetére való tekintet nélkül) szüksége van a műszaki és a természettudományok alkalmazására a hétköznapi életben, a környezet, az egészség, a különböző társadalmi gazdálkodási problémák megértésében, személyes életvitelében, tájékozódásában, egészsége megőrzésében és környezete megóvásában. A természettudományi tanulás nagymértékű differenciálása szükséges, hiszen az eltérő egészségű, esélyű és társadalmi-gazdasági helyzetű csoportoknak és egyéneknek különböző életviteli problémáik, konfliktusaik lehetnek, és minden probléma/konfliktus tartalmaz műszaki-technológiai és természettudományi komponenst is.
A tanulási környezet és eszközök hatékonyságának követelménye A természettudományi tartalmak tanulása a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára irányul. A megfelelően szervezett tanulási folyamat hozzásegíthet ahhoz, hogy személyes, motiváló és érzelmileg kedvező kapcsolat alakuljon ki a tanulási és a természeti környezettel, ami a tanuló természettel, környezettel, technológiával és ezek alkalmazásával kapcsolatos attitűdjeit pozitív módon formálja. A tanulási tartalmakkal és a differenciált követelményekkel összhangban úgy kell megválasztani, megalkotni a tanulási környezetet, hogy a tanulási tartalmakhoz szükséges jelenségek jól strukturáltan hozzáférhetők legyenek. Ez sokféle helyzetben lehetséges, például a természeti terepen, az iskolai internet-laboratóriumban, könyvtárban, múzeumban, egy nemzeti parkban, állatkertben vagy más környezetben (pl. a tanuló otthonában vagy egy diákotthonban). A tanulási eszközök nemcsak a tanulás tartalmának hordozói, hanem latensen közvetítik, sőt, meghatározzák a tanulás módszereit, lehetséges stratégiáit.
A tanulási tartalmak komplexitásának szempontja A természettudományi oktató programcsomagok tartalma a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében összekapcsolható a NAT az Ember a természetben műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”). Ez a törekvés a tanulási tartalmakat és a tanulási helyzeteket életszerűvé
31
teszi, hiszen a valóságban igen ritkán találkozunk absztrakt módon lecsupaszított, csupán egyetlen tudományterületet képviselő problémával. A természet-társadalom és technológia sokféle vonatkozása tesz egy-egy természeti, környezeti műszaki problémát vagy jelenséget összetetté, és ennek az összetettségnek a felismerésére, elemzésére irányul a tanulási folyamat. A komplexitás kezeléséhez és az összetett problémák megoldásához szükséges kompetenciák kiépülése általában az összetett problémák pedagógiailag strukturált sorozatának megoldásai során történik. A természettudományi kompetencia egyik értékes sajátossága tehát a komplexitás-preferencia, a tanuló személyes attitűdje, nyitottsága az egyes jelenségek összetettsége iránt és az összetett jelenségben való tájékozódási, elemzési részképességek.
Tevékenységek a tanulási-tanítási folyamatban A tanár az egyének és a csoportok teljesítményeit abból a szempontból értékeli, hogy segítségükkel olyan oktatási tevékenységet tervezhessen, amely minden területen megfelel a tanulók adott szükségleteinek, s elősegíti az áttérést a következő fejlődési szakaszra. • A tanár előmozdítja a tanulók reflektálását a korábbi ismeretekre, összekapcsolja az új tudást a már ismertekkel, kapcsolatot keres a tanulók tapasztalataival, lehetőségeket teremt az aktív részvételre, a tevékenykedésre, manipulációra, a gondolatok ellenőrzésére, és arra ösztönzi a tanulókat, hogy ismerjék fel felelősségüket saját tanulási feladataik kijelölésében. • A tanár hozzáfér a tanulók gondolataihoz és tapasztalataihoz – amelyeket a tanítás alapjaiként fog fel – például viták kiváltásával, csoportos interakciók megfigyelésével és azokba bekapcsolódással, s a tanulók gondolkodását tükröző szóbeli és írásbeli megnyilatkozások kiváltásával (Model Standards, 1992/9.). •
A munka gyakorlati megvalósítása A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnövekedett a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni. Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. S az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása. A központi tartalmi szabályozás (NAT, kerettantervek) az iskolai helyi tantervek szerves részévé tette a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetenciaalapú oktatás bevezetése iskolánkban. A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldógondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítás-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakulása. Rendkívül leegyszerűsített módon, a kompetenciaalapú oktatás bevezetése ennek a pedagógiai kultúrának az alkalmazásáról szól, arról, hogy a
32
pedagógusnak fel kell hagynia a régi beidegződéssel. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania az iskolarendszer egészére kiterjedő, kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannak. Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és - készségek: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, infokommunikációs technológia (IKT), stb. fejlesztését kívánjuk előtérbe helyezni.
A vállalt területek, a megvalósítást végző kollégák Iskolánkban a pályázat eddigi szakaszáig egy személyben történt tanárváltás, strukturális átalakítás nem gátolta a munkát; az eleinte levő tárgyi hiányosságok (a taneszközök késve érkezése, a módszertani továbbképzések időbeli eltolódása) ugyan nehézkessé tették a munkát, de rugalmas megoldásokat alkalmazva igyekeztünk megvalósítani terveinket, néhol olyan kapcsolódási pontokat is találva, amelyek a munka folyamán kristályosodtak ki.
Projektek idegen nyelven A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, melynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. Az általunk használt programcsomag célja a nyelvi kompetenciák fejlesztése olyan tematikus feladatok kapcsán, amelyek a tantárgyközi szemléletet erősítik. A fejlesztés során a tanulók egy közös cél elérése vagy produktum létrehozásának érdekében közösen dolgoznak. A projektmunka megvalósítása során a kooperatív tanulási forma és a tanulói autonómia együttes fejlesztése a cél. Az adott feladattól függően lehetőség van a projektmunka egyes részeinek tanórán kívüli elvégzésére is, más tantárgyak bevonásával. A fejlesztés hatékonyan járulhat hozzá az önálló tanulóvá neveléshez, ami az élethosszig tartó nyelvtanulás megalapozásához és a motiváció fenntartásához is szükséges. - Az Internet felhasználására a nyelvórán A programcsomag adaptálása során célunk, hogy a nyelvórákon a tanulók aktívan építsenek az Internet kínálta lehetőségek felhasználására az információkeresés és -feldolgozás, a kreatív írás és a digitális kommunikáció tanítása területén. A modulok olyan tevékenységeket kínálnak, amelyek az Internet nélkül nem, vagy kevésbé érdekesen valósíthatók meg. A tevékenységek technikailag és nyelvileg is egymásra épülnek, egyre összetettebbek, egyre igényesebb kivitelezést kívánnak. A tananyag kipróbálása legjobb tudásom szerint egy tanévet vesz igénybe. A modulokat a tankönyv fejezeteihez kell illeszteni, hiszen a tanulóknak akkor van lehetőségük a tanultakat alkalmazni, a nyelvet kreatívan, valódi szituációban, kommunikatív módon használni.
II. 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt 5,14)
33
A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: • Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. megismerési képesség fejlesztése, felfedezési szándék fejlesztése, kreatív jegyek erősítése, tanulási teljesítményvágy optimálása, a tanulás gyakorlati értéke – alkalmazható tudás, továbbtanulás, élethosszig tartó tanulás • Kognitív képességek fejlesztése. megismerés (megfigyelés, értékelés, értelmezés, bizonyítás) kommunikáció (beszéd, beszédértés, írás, olvasás) tapasztalati és értelmező nyelvtudás gondolkodás (analízis, szintézis, analógia, problémamegoldás) Erkölcsi nevelés, szociális képességrendszer területén elvégzendő feladatok: • Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. • A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. • Segítő attitűd kialakítása. • Együttműködési képesség fejlesztése. Kultúrált életmódra nevelés feladatai: A tanulók önismeretének és céltudatosságának kialakítása. Keresztény értékrendek alapján meghatározott életmód kiépítése. Tudják felismerni a pozitív és negatív értékek közti különbséget. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi módszerek felhasználása: A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat.
34
Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
Kialakítandó személyiségjegyek: • A helyes önértékelés. • Az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük. • Józan, megfontolt ítélőképesség. • A mások felé való nyitottság, befogadóképesség. • A saját akaratunkról való lemondás mások és a nagyobb jó érdekében. • A szelídség, az alázat, a türelem. • Alaposság kialakítása. • A mértékletesség. • A bűnbánatra való készség. • A belső csendre, elmélyülésre való igény. • Hűség Istenhez és embertársainkhoz. • Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Elvárásaink tanítványainktól a következők: • Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban. • Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. • Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. • Alapos, rendszeres és pontos munka. • A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. • A házirend felelős betartása.
II. 7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” 3 A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A közösség fontos szempontja az egymás elfogadása, a másik felé irányuló segítség adása, ez az egyén önismeretét is kedvező irányba formálja. Ennek a következő területek biztosítanak tervszerű életteret.
3
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 34. oldal
35
A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: • Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák. • Tanórán kívüli választható szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák. • Lelkigyakorlat. • Diákönkormányzati munka. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: • A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. • A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása. • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Mások megismerésével az önismeret is kedvező irányban fejlődik. • Nyitott személyiség kialakítása, aki megértő a különböző szokások, életmódok, vallások, a másság iránt. Kezeljék természetesen és értően a más nemzetiségű, a kisebbséghez tartozó és a sajátos nevelési igényű gyermekeket. • Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: • A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését. • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. • Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. • A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. • A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: • Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. • Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. • Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: • Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel.
36
• •
Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére.
II. 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Iskolánk feladata: • A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. • A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. • A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. • A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelő képességét. A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. • A diagnosztizálásban, a fejlesztési irányok és feladatok megkeresésében a nevelési tanácsadó segítségét vesszük igénybe, mely egyes esetekben terápiával, tanácsadással, családterápiával, iskolapszichológussal segíti munkánkat. • A hiperaktívnak diagnosztizált gyermekek fejlesztését a nevelési tanácsadó, vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság útmutatása alapján végezzük egyéni, vagy kiscsoportos formában fejlesztőpedagógussal, vagy ha a szakértői vélemény úgy diktálja, gyógypedagógussal. Ők segítenek az integráló nevelésben az osztálytanítónak és az osztályközösségnek is.
II. 9. A tehetség (képesség) kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban a szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetség- és képességfejlesztés lehetőségei iskolánkban: •
Tantárgyak emelt szinten történő tanítása 37
• • • • • • •
Differenciált tanórai munka - kétirányú differenciálás Szintrehozás Tehetséggondozó szakkörök Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről. Alapvetésünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek körében a tehetség gondozása kiemelt fontosságú, színterei megegyeznek a többi tanulóéval.
II. 10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülők életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalnunk kell a fokozott törődést a tanulóval. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Ezt a tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: • A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. • Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. • A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. • A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). 38
• •
Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően. A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.
A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk • hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését. • hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása. • hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot. • hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét. • hogy folyamatos ellenőrzést igényel-e a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett környezetben nevelkedő gyermekek otthoni életformája, ellátása, pihenése. • hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához. • hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk: • • • • • • • •
tehetséggondozó programok szervezése, kis létszámú osztályok szervezése, napközis, tanulószobai ellátás biztosítása, szülők, családok életvezetési gondjainak segítése, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz, drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel.
A hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet kezelésének színterei - tanítási órák, - napközis foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidős programok.
39
Sikerkritérium A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: - minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába, ott jól érzi magát - differenciált a tanulásirányítás - differenciált a házi feladatok adása - fejlesztő foglalkozások tartása: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás - rugalmas az időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva - felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk - a hosszabb hiányzások miatti lemaradásokat pótoljuk - a hiányok miatt egyéni- és kiscsoportos pótlást, újratanítást tartunk - a felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani tudjuk a felzárkózás lehetőségét - fejlesztjük és megerősítjük az alapkészségeket - önállóan fejlesztjük a tanulókat - páros, csoportos tanulási technikákat alkalmazunk - szabadidős tevékenységeket szervezünk - rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel és az érintett hatóságokkal - esélyegyenlőségi munkacsoport létrehozása, melynek tagja az intézmény vezetője, aki szükség esetén javaslatot tesz - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése - folyamatos megfigyelés - folyamatos kapcsolattartás a szülővel - pedagógus továbbképzés, az IPR megismertetése a pedagógusokkal - az évismétlők száma nem haladja meg az országos átlagot - a célcsoport gyerekeinek minél nagyobb számban történő bekapcsolása a segítő programokba (Útravaló, Arany János) - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, - szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt, - a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, - igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, - elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. - minimális az elhajlás veszélye a deviáns életútra - igénye van kulturális programokra. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos fogalmak 1.) Hátrányos helyzetű gyermekek, akiket családi körülményeik, szociális helyzetük miatt a jegyző védelembe vett, illetve akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. 2.) Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett ill. egyik szülőjének sincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. 3.) Hátráltató tényezők: a. Kedvezőtlen lakáskörülmények /egészségtelen lakás, nagy laksűrűség/ b. Jövedelem viszonyok 40
c. A család életmódja - tárgyi feltételek - kulturális színvonal - fogyasztási szint, szokások - együtt élők életkora - együtt élők egészségi állapota - család szerkezete - alapvető higiénés feltételek hiánya A gyakorlatban általában halmozottan jelentkeznek ezek a hátráltató tényezők. A szociokulturálisan hátrányos feltételek között élő gyermek bizonyos képességeinek fejlődése elmarad, majd ez áttevődik más képességekre és az egész személyiség fejlődésének lelassulásához, vezet. Ez leginkább iskolai teljesítményén és magatartásán érhető tetten. 4.) Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, illetve bármely okból a gyermek életének alapfeltételei megváltoznak. - Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, a családban a devianciák halmozott előfordulása valamint anyagi, erkölcsi, egészségügyi ok.(alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). - Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer élvezet. - Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. 5.) Nehezen nevelhető gyermekek, akiknél a hagyományos módszerekkel nem lehet eredményt elérni, egyéni bánásmódot igényelnek. Egy részüknél minimális idegrendszeri károsodás is van. Fiatalok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás és/vagy kisebb pszichés sérülések miatt tanulási, magatartási zavarokat mutatnak. Általában átmeneti jellegű segítséget igényelnek, mert a szülőkkel való együttműködés és a mentálhigiénés támogatásuk nyújt jelentős segítséget a probléma kezelésében. Az esetek többségében eredményhez vezet. 6.) Szociálisan inadaptált gyermekek és fiatalok azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában és/vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Olyan viselkedési rendellenesség, amely a társas viszonyok zavarára épül. 7.) Deviánsviselkedésű az a gyermek és fiatal, aki a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg. A megoldást segítő személyek, intézmények Iskolán belül Iskolán kívül Osztályfőnök Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat Iskolapszichológus Gyámhivatal Igazgató Nevelési Tanácsadó Gyermekvédelmi felelős Eü. intézmények (gyermek ideggondozó Mentálhigiénés szakember) Rendőrség, Civil szervezetek Megoldási lehetőségek - Fejlesztő csoportok létrehozása. - Többszöri családlátogatás, nevelési segítség, ill. tanácsadás, jelzés a szülők felé. - A gyermek irányítása Nevelési Tanácsadóba, Családsegítő és Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. 41
- Segélykérelem kezdeményezése, ill. a kérelem véleményezése az illetékes gyámhatóságtól. - Javaslat a gyermekvédelembe vételére (Gyámhivatal). - Kérelem a Gyermekvédelmi Szolgálathoz a gyermek alapellátásba vételére. - Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (a gyermek súlyos veszélyeztetése, bántalmazása, esetén). Tapasztalatunk - A szociális, a szociokulturális hátrányok legtöbbször tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák képében jelentkeznek munkánk során. - A hátrányos és főként a veszélyeztetett helyzetű tanulók mentálisan sérültek. - Ezekben az esetekben felmerül a család, a szülők felelőssége a közvetlen környezet ingerszegény, nevelésképtelen, sokszor értéktagadó magatartása is. - Az ifjúságvédelmi munka ezekből következően csak összehangolt, komplex családterápia esetén mondható eredményesnek. E munkánk érdekében kitűzött feladataink - Felmérés (szociális helyzet). - Családlátogatások. - Okok feltárása. - Intézkedési terv készítése. - Kapcsolattartás a társintézményekkel. - Prevenció. - Hasznos szünidei elfoglaltságok tervezése, biztosítása. - Mentálhigiénés programok alkalmazása. - Egyéni felzárkóztató programok. - A különböző intézmények által ajánlott programokra figyelés. - Folyamatos kapcsolattartás a IDB-vel. - Az érintett családokkal folyamatos kapcsolattartás. - Egyéni beszélgetés a tanulókkal, problémáik, magatartás zavaraik feloldása érdekében. Mindezekhez szükséges az intézményvezető, a szaktanárok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős, IDB részvétele. Sikerkritérium A gyermek- és ifjúságvédelem területén végzett munkánk akkor sikeres, ha: - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott tanulók rendszeresen járnak iskolába, - nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, ezáltal csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma, - párbeszédet tudunk kialakítani valamennyi érintett szülővel, - az iskolai igazolatlan hiányzások száma csökken, - a tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat, - a tankötelezettséget teljesíti minden tanuló, - a tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.
42
II. 11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelmileg elhanyagolt gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. Intézményünk feladatai: A sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű integrált általános iskolai nevelése, oktatása szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: • Az Országos Látásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel / tanulóval együtt oktatható, nevelhető gyengénlátók oktatása, nevelése, rehabilitációs órakeretben végzett gyógypedagógiai feladatellátás mellett. • A megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a többi gyermekkel / tanulóval együtt oktatható, nevelhető megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók közül a diszlexiás és díszgráfiás, diszkalkuliás, részképességzavarokkal (észlelés, mozgás, nyelv, emlékezet, figyelem és gondolkodás), figyelemzavarral, motoros nyugtalansággal és az ebből következő iskolai teljesítményzavarokkal küzdő tanulók (amennyiben a megismerő folyamatok hátterében nem hallási vagy értelmi fogyatékosság áll), oktatása, nevelése rehabilitációs órakeretben végzett gyógypedagógiai feladatellátás mellett, a Kt. 52. § (6) bek. b) pontja alapján. • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók közül a diszlexiás és diszgráfiás, diszkalkuliás, részképességzavarokkal (észlelés, mozgás, nyelv, emlékezet, figyelem és gondolkodás), figyelemzavarral, motoros nyugtalansággal és az ebből következő iskolai teljesítményzavarokkal küzdő tanulók (amennyiben a megismerő folyamatok zavarának hátterében nem hallási vagy értelmi fogyatékosság áll) oktatása, nevelése iskolai fejlesztő foglalkoztatás mellett a Kt. 52. § (6) bek. b) pontja szerinti órakeretben.
43
•
Beilleszkedési /tanulási/, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek oktatása, nevelése fejlesztő foglalkoztatás mellett a Kt. 52. § (6) bek. b) pontja szerinti órakeretben.
Feladatok, fejlesztési lehetőségek Első és legfontosabb feladat a kudarc okainak felderítése. Ezek kiszűrésében segítésünkre van a Nevelési Tanácsadó és az országos és megyei tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok. Vizsgálatukat a problémák felmerülése esetén minél hamarabb kérjük. A tanulságok levonása, hasznosítása az önnevelésben, a fejlesztendő terület meghatározásában. Iskolai fejlesztő foglakozáson kiscsoportos, vagy egyéni formában képességfejlesztés, kompetenciák kialakítása, valamint felzárkóztatás történik, fejlesztést végző pedagógus segítségével. Feladata a nevelési tanácsadó és/vagy megyei tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakvéleménye szerint beilleszkedési /magatartási/, tanulási nehézséggel, vagy nem organikus hátterű sajátos nevelési igénnyel küzdő tanulók fejlesztése az említett szakszolgálatok szakvéleményében meghatározottak szerint. Habilitációs, rehabilitációs órákon gyógypedagógiai feladatellátás keretében történő fejlesztés egyéni, vagy kiscsoportos formában, a fogyatékosság típusához igazodó végzettségű gyógypedagógus szakemberrel, a szakvéleményében megfogalmazottak szerint. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakértői vélemény javaslatai alapján egyéni fejlesztési tervet állítanak össze pedagógusaink a gyógypedagógussal. A tanév során e terv szerint végzett fejlesztő foglalkozásokon gondoskodnak az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztéséről, és a tanórákon eszerint történik a differenciálódás. A tanulás tanítása: jó tanulási szokások, technikák elsajátíttatása. Felzárkóztató programok készítése, szervezése a lemaradt tanulók számára. Képesség-kibontakoztató foglalkozás a halmozottan hátrányos helyzetűek számára. Korrepetálások szervezése a szabad órakeret terhére. Egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Minden tanítási órán figyelembe kell venni a tanulási kudarcnak kitett tanulók eltérő képességeit, így hatékony fejlesztésükhöz (osztálykeretben) hozzátartozik a differenciálás, ahol egyéni képességeiknek megfelelő feladatokat kapnak. A tanulási kudarcokkal küzdő gyerekek általában személyfüggők, ezért nagyobb pedagógiai tapintattal kell feléjük fordulni. Különös gondot kell fordítani - már alsó tagozatban is - az önálló tanulás módszereinek megtanítására. Biztassuk ezeket a tanulókat a nekik megfelelő tanórán kívüli tevékenységek kiválasztására. A társadalomba való beilleszkedésüket, a helyes pályaválasztásukat igyekszünk megkönnyíteni azzal, hogy nagyobb segítséget nyújtunk nekik. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése, hogy az olvasási /írási/, matematikai tudásuk eszközszintű legyen.
44
II. 12. Egészségnevelési program II. 12.1. Alapelve, célja: • Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. • Fejlessze az életvezetési képességeket. • Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. • Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. • Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. • Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára. • Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. II. 12.2. Területei: II.11.2.1. Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: • Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség. • Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében. • Öltözködés. • Higiénia, tisztálkodás. • Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta) megelőzése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben. • Ésszerű napirend kialakítása. II.11.2.2. Szűrővizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb. II.11.2.3. Egészségnevelési nap, verseny szervezése. II. 12.3. Az egészségnevelés színterei: a, Minden tanulót egyformán érintő elemek Példamutató iskolai hatás: • • • • • •
Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, élő sarok kialakítása. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása. Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb. Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel. Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítő élelmiszerek árusítása. Iskolai médiumok „egészség” rovatai.
Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: • •
Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb. „Egészségnapok”.
45
b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek • • • • • •
Szakkörök. Egészségnevelési akciók. Nyári táborok. Erdei iskola. Előadások, kiállítások. Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások.
II. 12.4. Mindennapi testedzés megvalósítása: • • • • • • • • • •
Testnevelési órákon – a Kt. szerint Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Napközis, - ha van rá igény - iskolaotthonos, tanulószobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint Sportszakkörök keretein belől: foci, kosárlabda, úszás. Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport Egyesület működtetésével Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: kézilabda), biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét Sporttáborok szervezése Sportversenyek lebonyolítása Családi sportnap szervezése
Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. II. 12.5. Egészségnevelésünket segítő hasznos módszerek: • • • • • •
Játékok Riport Közösségépítés Művészetek Programok Projektek
II. 12.6. Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: •
Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő, egészségvédelmi felelős
46
•
Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.
II. 13. Környezeti nevelés II. 13.1. Alapelve: A teremtett világnak, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése. II. 13.2. Célja: A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Tanítványaink alakuló értéktudatának, együttműködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak formálása. Épüljön a hagyományok védelmére. II. 13.3. Területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: • •
Környezetkultúra: művészetek, - ha van rá igény - kézművesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Környezetvédelem: hulladékgyűjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés.
II. 13.4. A környezetei nevelés színterei a, Minden tanulót egyformán érintő elemek • • • • • •
Példamutató iskolai környezet Tantermek, folyosók, udvar élő sarok kialakítása, Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, Szelektív hulladékgyűjtés, Iskolai médiumok „zöld” rovatai.
•
Kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés Tantárgyakba, osztályfőnöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérő tanítási foglalkozásokon (múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek).
b, A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek • • • • •
Szakkörök, táborok, Erdei iskola Környezetvédelmi akciók, Előadások, kiállítások, Rendszeres természetjáró túrák,
47
• • • •
Madarak és fák napjának megtartása, A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, szennyvíztisztítóba, hulladékégetőbe, Diákönkormányzati nap.
II. 13.5. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. • Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő), • Projektek (savas eső mérése), • Riport (kérdőíves felmérés), • Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolakert, „iskolazöldítés”), • Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), • Művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). II. 13.6. A környezeti nevelésében résztvevők • •
Belső (iskolai) résztvevők: osztályfőnökök, szaktanárok Külső résztvevők: szakemberek: környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek, intézmények
II. 14. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. 48
• •
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják.
A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: • Családlátogatás • Szülői értekezlet • Fogadóóra • Nyílt tanítási nap • Rendszeres írásbeli tájékoztató • Előadások szervezése • Közös kirándulások • Pályaválasztási tanácsadás • Közös lelkinap • Közös zarándoklatok • Plébániával közös programok A szülők részéről elvárhatjuk: • Aktív részvételt az iskolai rendezvényeken • Ötletnyújtást az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz • Őszinte véleménynyilvánítást • Együttműködő magatartást • Nevelési problémák őszinte megbeszélését, a közös megoldásra való törekvést • Érdeklődő, segítő hozzáállást • Szponzori segítségnyújtást A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • Közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.
II. 15. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer Napjainkra az oktatási intézményekben zajló szakmai munka ellenőrzése, mérése, értékelése, illetve a minőség folyamatos biztosításának és fejlesztésének kérdése a középpontba került. A nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer átfogóbb, mint a tanulók minősítésének a formái, vagy az iskolai beszámoltatás követelményei.
49
A minőségellenőrzés alapvető célja az iskola szakmai programjának fejlesztése. Az iskola minőségellenőrzési rendszerének négy típusa van: • • • •
csoportos ellenőrzés egyéni ellenőrzés (önellenőrzés) vezetői ellenőrzés külső ellenőrzés
Csoportos ellenőrzés Csoportos ellenőrzést végezhet egy-egy szakmai munkaközösség, egy-egy konkrét feladatra szerveződött csoport. Fontos feladat a csoport tagjait megismertetni a különböző minőségellenőrzési módszerekkel. Jelentést kell kérni tapasztalataikról, hogy a megfelelő szintű döntést meg lehessen hozni. Területei: • az elvárások és az eredmények összevetése • az időbeosztás elemzése • adatgyűjtés a tevékenységekről • probléma-felismerés és megoldás a gyakorlatban • a csoportmunka önértékelő eljárásai • az elvárások összegyűjtése Egyéni ellenőrzés (önellenőrzés) A pedagógus tervezi a tevékenységét, érzi a felelősségét a terv végrehajtásában és az iskola fejlesztésében. Munkájának természetes része az önellenőrzés. A tanítók, tanárok szakmai csoport tagjaiként is dolgoznak, de nevelési természetéből adódóan minden pedagógus maga teremti meg saját pedagógiai programját (sikereit, kudarcait), saját cél- és feladatrendszerét. Minden tanár megfogalmazza azokat az értékeket, amelyeket szakmai (nevelői) munkája során követni kíván. Az egyéni ellenőrzésben (önellenőrzésben) döntő szerepe van e sajátos, az iskola céljaival, értékeivel összhangban lévő pedagógiai koncepciónak. Az ellenőrzés eredményeit fel kell használni az egész rendszer, az iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztésére. A vezetés által végzett ellenőrzés A vezetés alapvető feladata, hogy gondoskodjék az iskolai célkitűzések legjobb szintű megvalósulásáról. E folyamatban kell elhelyezni a vezetés által végzett ellenőrzést. A vezető ellenőrzése a következő információ-gyűjtéseken alapulhat: • • • •
jelentés az egyes csoportok munkájáról, eredményeiről ellenőrzések és visszajelzések különböző tanácskozások, értekezletek visszajelzések az iskolát kívülről megítélőktől
Fel lehet még használni:
50
• • • •
a csoportok önértékelését a partnerek (vevők) értékelését az igazgatói értékelést a tanárokkal, a szülőkkel és a külső szakértőkkel kialakított év végi értékelést
Külső értékelés, ellenőrzés Az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő ellenőrzési, értékelési munkája, a fenntartó ellenőrzése, értékelése, az OH mérései, ellenőrzései. Értékelő munka Az éves munkatervben megfogalmazott elvárások, értékek, feladatok jelentik az iskolaigazgató értékelő munkájának az alapját. Az ellenőrzés és az értékelés egységes eljárás, kölcsönhatásban állnak egymással. Az ellenőrzés tényeket tár fel, információkat gyűjt: • a megvalósulás módjáról, tempójáról • az elért eredményekről Az ellenőrzés minősége kihat: • • •
az értékelésre a tervezés realitására a döntések megalapozására
Az ellenőrzés módszerei: • • • • • •
megfigyelés írásos kikérdezés (kérdőív) interjú (egyéni csoportos) tanulói produktumok vizsgálata tanulói teljesítmények mérése dokumentumok elemzése
Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatok adják az értékelés alapját. Az értékelés megerősítheti az iskola célrendszerének és tevékenységének a helyességét, minősítheti az eredményeket, vagy a korrekció, a fejlesztés szükségességét fogalmazhatja meg. Az értékelés alapkritériumai a tárgyilagosság, a megbízhatóság és az érvényesség. A tanulók minősítésének formái A tanulók minősítésének alapja a NAT-ra épülő Katolikus Kerettanterv ismeret- és követelményrendszere, valamint a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődése. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára.
51
Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban kialakítsa az önértékelés képességét. Az első osztálytól kezdve, fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés értékelésétől el kell jutni a nyolcadik év végére a kerettantervre épülő helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig. A tanulóknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az értékelés és minősítés együtt jár a siker és a kudarc megélésével. A tanulókat segíteni kell ezek feldolgozásában. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: • az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére • a fejlődésre a korábbi teljesítményhez képest • a tanórai és tanórán kívüli magatartásra • a szorgalomra és ezen belül a felkészülésre és felkészültségre, a feladatvállalásra és feladatvégzésre A hagyományos értékelési kategóriákat: a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 70. §-ában foglalt érdemjegyeket, az ötfokozatú osztályzást alkalmazzuk. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyamon év végén, továbbá a harmadik és negyedik évfolyamon félévkor és év végén érdemjegyekkel - az ötfokozatú skála használatával - értékeljük a tanulókat. A 2010/2011. tanév végétől térnénk át az értékelés ezen formájára.
Az évközi értékelésben azonban a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében (ez különösen érvényes az első osztályokra) szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt nem egységesítjük, nem is korlátozzuk. A nevelőtestület az értékelés rendszerességét lényeges alapelvnek tekinti, ezért valamennyi tanulónak valamennyi tantárgyban legalább havonta, illetve egy-egy téma lezárásakor ad osztályzatot. A nevelési tanácsadó / tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének javaslata alapján tantárgyi értékelés alól mentesített, vagy könnyítésben részesülő tanulók szöveges értékelésben részesülnek, amíg újra értékelhetővé válnak. A szöveges értékelés az elsajátított tudásról és a következő elérendő szint meghatározásáról szóljon. Amennyiben a tanuló számára a szakszolgálatok eszközhasználatot javasolnak (szorzótábla, zsebszámoló, szövegszerkesztő program stb.), a legjobb érdemjegy közepes lehet, ha ezen eszközök használatával jó eredményt ér el. Ha tantárgyrész értékelése alól mentesül a tanuló (helyesírás, írásbeli számonkérés, szóbeli felelet, hangos olvasás, matematikai számítások stb.), a tantárgyi értékelés a megmaradó területek alapján történik, az elérhető legjobb érdemjegy ebben az esetben is közepes. Ha a szaktanár tantárgyi felmérőt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli, osztályozza, vagy az UNESCO által ajánlott nemzetközi normák szerint jár el.
52
Ha kis százalékban eltér ettől, az a számonkért anyag készség- vagy jártasságszintű elvárásától függ. 0 - 32% 33 - 49% 50 - 74% 75 - 89% 90 - 100%
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A figyelemzavarral, tanulási zavarral küzdő tanulók esteében az írásbeli számonkérés is differenciált (feleletválasztásos, tesztjellegű, rövid szakaszokból álló, tanári magyarázattal segített stb.). Tantárgyak, témák értékelési szempontjait, a ponthatárokat is a munkaközösségek határozzák meg mindig figyelembe véve a továbbhaladás feltételeit. A témazárók érdemjegyeinek kiemelt szerepe van. A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük a fejlődési tendencia figyelembevételével. Az értékelés funkciója differenciált: • a folyamatos munka a folyamatos visszajelzések eszköze • tanulásra, vagy tanulással összefüggő tevékenységre motivál • az elvárt követelményekhez való viszony kontrollja • a hasonló tevékenységben részt vevők relatív helyzetét meghatározza • jelenthet verseny orientációt, sikert, kudarcot • kontrollja az önismeretnek • az előrehaladás mérésének eszköze Az iskola minőségbiztosítási rendszere Az oktatás számunkra nem kizárólag a tudomány eredményeinek átadását jelenti, hanem a tudás megszerzésének és hasznosításának képességére is igyekszünk megtanítani a diákokat. Az iskolai nevelés akkor lehet sikeres, ha épít a szülőkkel való kapcsolattartásra, amelyben a Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon modellértékű. A minőségbiztosítás bevezetése során fontos feladatunk: 1. A vezetőkben, kollégákban tudatosuljon, hogy az intézmény tevékenysége szolgáltatás, amely szolgáltatásnak számos partnere van. 2. Az intézményi működés folyamatos, tudatos fejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres végrehajtásához elengedhetetlen az elkötelezett vezetés. Ehhez szükség van a kollégák támogatására, aktív részvételére is. 3. A közoktatási intézmény olyan szervezetekként működik, amelyekben a feladatokat megosztjuk, a tevékenységeket a közösen elfogadott intézményi célok elérésének rendeljük alá. 4. A gyakorlatban a kis lépésekben történő folyamatos fejlesztés valósítható meg. Iskolánk a KPSZTI által javasolt intézményértékelési programot fogadta el. Minőségbiztosítási terv: 53
Az értékelés rendjében az alábbiak szerint be van építve.
Az értékelés rendje: Mit? (Kit?)
Ki?
Milyen rendszerességgel? Amit értékelünk Akik értékelik Az értékelés rendszeressége Pedagógiai programunk Iskolavezetés Évente Helyi tantervünk Munkaközösségek Évente Kiemelkedő tanulmányi, Szaktanár, osztályfőnök Amikor aktuális
Milyen formában? Az értékelés formája
Írásban Írásban Írásban, az ill. sporteredmények ill. az igazgató osztályközösség, ill. az iskola Nagyobb osztály ill. Osztályfőnök ill. igazgató Amikor aktuális Az osztályközösség iskolai rendezvény ill. tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is Magatartás, szorgalom Osztályfőnök, tantestület Esetenként, Szóban félévenként Érdemjeggyel írásban Tanulmányi munka Szaktanár, osztályfőnök Folyamatosan Szóban Félévente legalább Érdemjegy háromszor igazgató Félévkor Ellenőrző könyvbe Év végén Bizonyítványba Év végén Szóban A vizsgázók teljesítménye Szaktanár Amikor aktuális Szóban és írásban Tantárgyi felmérés Munkaközösség-vezető Amikor aktuális Írásban eredménye Tanárok munkája
A könyvtáros munkája Az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája A munkaközösségek munkája Az oktató-, nevelőmunka körülményei Az épület rendje, tisztasága Technikai munkája
Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető Igazgatóhelyettes Igazgató, gazdasági vezető Igazgatóhelyettesek Munkaközösség-vezető Munkaközösség-vezető Igazgató Csoportvezető
dolgozók Csoportvezető
54
Amikor aktuális
Szóban
Évente Évente Félévente
Szóban Szóban Szóban
Évente Évente Évente Évente Évente
Szóban Írásban Írásban Szóban Szóban
Évente
Szóban
Az igazgató és Nevelőtestület Évente igazgatóhelyettes munkája Az iskola munkája Szülők (évfolyamonként) Évente
Szóban és kérdőívvel Írásban kérdőívvel
II. 16. A pedagógiai program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések jegyzéke Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. A lehetőségekhez mérten folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
II.17. SZENT GELLÉRT DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1. A diákotthon működésének törvényi háttere Az intézmény működésének törvényi hátterén kívül az alábbi törvények vonatkoznak a diákotthon pedagógiai programjára: • A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII.22.) OM rendelet • A 36/2009. (XII.23) OKM rendelet (Kollégiumi nevelés országos alapprogramja)
2. A diákotthon működése 2.1. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a diákotthonban A diákotthon belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek feltételeit. A diákotthon gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről is. Mindehhez 20 szoba, 4 tanulóterem, 2 teakonyha, 2 közösségi helyiség (számítógépekkel, televízióval, DVD lejátszóval), 4 fürdőszoba, 1 konditerem és egy tágas udvar (kerttel) áll a diákok rendelkezésére.
55
2.2. Személyi feltételek, elvárások A diákotthonban a nevelési feladatokat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - nevelőtanárok végzik, akik • képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, • személyes jelenlétükkel folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségeivel, az iskolai nevelésükben résztvevő személyekkel, a szülőkkel és az önkormányzatokkal, • rendszeres önképzéssel, továbbképzéssel korszerű szakmai, lelki, vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkeznek, • szakmai tevékenységük során együttműködnek az intézmény és a diákotthoni nevelőtestület vezetőjével és tagjaival.
2.3. A diákotthoni élet megszervezése A diákotthon - belső életének szabályozása során - biztosítja a gyermekek optimális testilelki fejlődésének feltételeit, figyelembe veszi - a lehetőségek határán belül - a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. A diákotthoni nevelés alapsejtje a kollégiumi csoport, ami több évfolyamon tanuló diákokból áll. A csoportokat az aktuális létszámoktól függően, korosztályok és 10 év felett nemek szerint alakítjuk ki. Az adott csoport élén a nevelőtanár áll, aki teljes egészében felelősséget vállal a rábízottakért. A diákotthoni nevelés egységesítését szolgálják a rendszeres nevelőtanári gyűlések, amikor nevelési elveinket egyeztethetjük, programokat készítünk elő, valamint közösen megoldandó feladatainkat beszéljük meg. Törekszünk a vallásos programok egyensúlyát biztosítani: az esti imák csoportonkénti, valamint a vasárnap esti szentmise-látogatások közös lehetőségének megszervezésével. A tanulók napi életének kereteit úgy tervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső aránya a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon. A tanulók kötelességeit és jogait a diákotthon házirendje tartalmazza. 2.4. A diákotthon kapcsolatrendszere A diákotthon nevelőtestülete felelősen részt vesz az iskolai nevelőtestület munkájában, szorosan együttműködik a tanulók és a csoportok fejlesztésének és a közösségi élet szervezésének, elmélyítésének terén. A diákok szüleivel rendszeres formában a félévente szervezett szülői értekezleteken és fogadóórákon, szükség esetén telefonon, megbeszélt személyes találkozás során tartjuk a kapcsolatot. Az iskolával együttműködve szervezzük meg az iskolaorvos, és iskolai védőnő ügyeletét. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival szükség esetén kapcsolatba lépünk. A városi kulturális rendezvények szervezőivel, valamint a megyei és városi kollégiumi munkaközösséggel is kapcsolatban állunk, kulturális és sporteseményekről, egyházi rendezvényekről kölcsönösen tájékoztatjuk egymást.
56
3. A diákotthon nevelési elvei 3.1. A diákotthon nevelési célja A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges testi-lelki-szellemi fejlődésének, a sikeres életpályára való felkészítésnek segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása. 3.2 A diákotthon nevelési elvei 1. A Kt. 49. § (2) a pontja szerint: A kollégium oktatási-nevelési alapelvei nagyrészt megegyeznek az iskoláéval, de vannak sajátosságai melyek közül kiemelten fontosnak tartjuk a kollégium otthon helyettesítő, családpótló szerepét, ezt azért is, mert a kollégista gyerekek több mint fele (sokévi adat kielemzés alapján) csonka családból, rendezetlen, morális-anyagi hátterű közegből érkezik. Alapelvei másik fő összetevője, hogy a kollégiumi életet úgy szervezzük meg, hogy annak lejátszódása az otthon környezethez lehetőleg leghasonlóbb módon történjék, hogy oktató-nevelő hatása a szeretetteljes, harmónikus, családi környezetben fejlődő gyereknél elérhető eredményt a legjobban megközelítse. Célunk, hogy a rendelkezésre álló módszerek, eszközök, felszerelések segítségével lehetőséget adjunk a gyerek számára a testi-lelki relaxációra, feltöltődésre, hitéletének megalapozására-erősítésére, külső és belső konfliktusok kezelésére, tanulásra, személyiségfejlődésre, művelődésre, nyugodt pihenésre. 2. A Kt. 49. § (2) g pontja szerint: A kollégiumi élet alatt (délután, este és éjszaka, vasárnap délután) olyan sajátos helyzetek, problémák jelentkeznek melyek az iskolában a délelőtti oktató-nevelői munka, tanulási folyamat alatt kevésbé vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Ezek megoldásánál a következő alapelveket tartjuk fontosnak: -
-
-
A harmónia nélküli, rendezetlen családokból származó gyerekeknél gyakran jelentkező lelki konfliktusokat, belső vívódásokat, gátlásokat, indulatokat minél hamarabb észlelni, majd csoportos elbeszélgetéseken vagy egyéni törődések keretén belül igyekszünk enyhíteni, megoldani. Fokozottan figyeljük a droggal, alkohollal, dohánnyal és egyéb káros szerek fogyasztásával kapcsolatos jelenségek esetleges begyűrűzését a kollégiumi életbe, megjelenésük esetén felvilágosító foglalkozásokkal, megrovásokkal küszöböljük ki azokat. Médiatermékekkel kapcsolatban (Tv-műsorok, internet, napilapok stb.) helyes értékítélet készségét szeretnénk kialakítani a gyerekek gondolkodásában, hogy ezek erkölcs és személyiségromboló hatásait minimálisra csökkentsük.
57
-
A családalapítás, párválasztás, szexualitás terén a nagyobbak minél alaposabb keresztény – katolikus értékrendek szerinti felkészítését tartjuk alapelvnek. A felsorolt elvek alapján szeretnénk célunkat megvalósítani, azt, hogy a kollégiumi életből távozó gyerek testi-lelki egészsége ép legyen, kereszténykatolikus értékrend szerint tudja a jót a rossztól elválasztani, minden élethelyzetben korrekt, civilizált módon tudjon viselkedni.
3.3. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia.
58
Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttműködve – lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését is ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, szokásainak ápolása és fejlesztése. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.
59
A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. Az iskolai diákönkormányzat kollégiumi képviselőinek tevékenysége segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.
4. A diákotthoni pedagógiai tevékenység szerkezete A diákotthon - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Csoportfoglalkozások leosztása témakörök és korcsoportok szerint:
CSOPORTFOGLALKOZÁSOK 36 hét x 60% = 21 óra/év Témakörök 1-4. évf. óra/év Tanulás módszertan Énkép, önismeret
Korcsoportok 5-6. évf. 7-9. évf. óra/év óra/év
8 2
6 3 60
4 4
10-12. évf. óra/év 2 4
Környezettudatosság Testi-lelki egészség Európai azonosságtudat Felkészülés felnőtt létre, gazdasági nevelés Hon és népismeret
Összesen:
1 4 1
2 4 2
2 4 2
2 4 3
1 4 21
1 3 21
2 3 21
2 4 21
4.1. A diákotthon által kötelezően biztosítandó foglalkozások Biztosítjuk a foglalkozások rendszeres, tervezett, csoportos vagy egyéni keretben való szervezését. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégium kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárja és figyelembe veszi a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait, ezen belül: Tanulást segítő foglalkozások • rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás: a napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik. Ennek helye a tanulószoba, ahol a csoport a diákotthoni nevelőtanár jelenlétében csendes tanulást végez. A tanulóóra meghatározott részében szaktárgyi, csoportos, tanulópáros felkészülésre, gyakorlásra illetve személyes tanári segítségre van lehetőség. • tehetséggondozó, valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztató, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladását, sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatását biztosító foglalkozások • ismereteket bővítő és a pályaválasztást elősegítő szakkörök, diákkörök szervezése a középiskolával együttműködve Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportfoglalkozások A kollégiumi foglalkozási terv 36 tanítási hétre, hetente egy csoportfoglalkozásra készült. Ennek 60 %-a, azaz 21 óra az alábbi témaköröket dolgozza fel: 1. Tanulás (3 óra) 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció (3 óra) 3. Környezettudatosság (2 óra) 4. Testi és lelki egészség (4 óra) 5. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra (3 óra) 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire; aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; gazdasági nevelés (3 óra) 7. Hon- és népismeret (3 óra)
61
A további idő a kollégium, a csoport, valamint a diákok ügyeivel, problémáinak megbeszélésével, közösségi feladatok megszervezésével telik. •
•
Tematikus foglalkozások: a rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési formák figyelembe vételével – konkrét célok, feladatok, módszerek. A heti kollégiumi órák témája felöleli az intézmény alapvető pedagógiai célkitűzéseinek feldolgozását: elkötelezett keresztény életre nevelés, színvonalas tanulmányi munka, a családi élet értéke, magyarságtudat és közösségépítés. Ennek tematikáját az éves tanmenet tartalmazza. Általános csoportfoglalkozások: a kollégiumi, iskolai élethez, a csoport életéhez kapcsolódó feladatok, események, tevékenységek megbeszélése és értékelése. A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (baleset, drog, alkohol, dohányzás), az egészséges életmódra való felkészítés.
Speciális ismereteket adó foglalkozások Szabadidős foglalkozások • Időt biztosítunk különböző egyéni, ill. csoportos sportolási lehetőségekre, ehhez a gimnáziummal együtt sportkörök is szervezhetők, szülői hozzájárulással a városban is gyakorolhatók. • A diákotthon udvarán található veteményes- és virágoskertet nevelői felügyelettel a diákok gondozhatják. • Lehetőség van irodalmi, képzőművészeti, kulturális értékek és a természet szépségeinek megismerésére (színház-látogatás, múzeum, filmklub). Az ízlés- és értékítélet, valamint a készségfejlesztő programok a diákotthoni nevelés egyik központi területe. Egyéni törődést biztosító foglalkozások • A személyes törődést biztosító foglalkozások foglalkozások, amelyeken a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat is, és ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. A keresztény szellemiséget mélyítő speciális egyéni illetve csoportos foglalkozások • A közös esti beszélgetésnek és esti imának kiemelt fontossága van a diákok érzelmi és vallási nevelésében. • A személyes kapcsolat a nevelés ill. nevelhetőség alapja. A diák iránti személyes törődés az, amely segíti az Isten szeretetének megtapasztalását. A diákotthoni nevelőtanár jelen van, megszólítható, vagy megszólítja a gyerekeket. • Alkalmanként kollégiumi lelki esteket, szentgyónási lehetőségeket szervezünk a diákoknak. • Vasárnap esténként lehetőséget biztosítunk felnőtt kísérettel szentmisén való részvételre a helyi plébániatemplomban.
62
5. A diákotthoni nevelés feladatai, tevékenységkategóriák 5.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a diákotthon lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok - a csodálkozás, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás, és a megszerzett tudással embertársaikat szolgálják. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A diákotthon olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A diákotthon feladata a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásának segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy az iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. A diákotthon segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A diákotthon - az iskolával együttműködve - lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Tanulást segítő foglalkozások • A differenciált képességfejlesztés - a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása - szervezetten, a gimnáziummal együtt történik. Ennek formái: o a diákotthoni nevelőtanár külön foglalkozása a gyengébb tanulóval, a házi feladat kikérdezése, helyesírás-gyakorlás, stb., o külön tanár, aki korrepetálja a gyereket, o személyes mentor, aki egyénileg foglalkozik az adott tanulókkal, o a gimnáziumi tanár felzárkóztató foglalkozásai. • Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás érdekében meghívott előadók előadásai. 5.2. A közösségi értékrend és normarendszer/szociális kompetencia A diákotthon - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A diákotthon feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra stb.) nevelés. A gimnáziummal együtt koordinált szeretetszolgálat lehetővé teszi a fogyatékkal élők, rászorulók, idős emberek iránti felelősségvállalást, gyakorlati kompetenciák elsajátítását. Ugyanilyen céllal az alsóbb korosztály
63
számára lehetőség van szeretetotthonok, bölcsődék látogatására, műsor- és ajándékkészítésre, főként a karácsony előtti időszakban. 5.3. Önálló életkezdés támogatása Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlatias képességeket sajátítanak el, olyan szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket a testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A diákotthon minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus környezet, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A diákotthon kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A diákotthon környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A diákotthonon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai, és a diák felkészülhessen felebaráti szolgálatára. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottságot, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A diákotthon kiteljesíti a nemzeti és történelmi hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben helyet kap a keresztény értékrend, az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. 5.4. A vallási nevelés • • •
Az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben. A keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás). Az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése.
5.5. A diákotthon hagyományai és továbbfejlesztésének terve A diákotthonban az évet az új diákok számára szervezett beavató ünnepséggel kezdjük. Novemberben bált szervezünk a kollégistáknak és családjaiknak. A tanév végén kollégiumi kirándulást szervezünk, külön az alsóbb és a felsőbb évfolyamosok részére. Júniusban a kollégiumból is elbúcsúztatjuk a végzős diákokat. Az ilyenféle programok bővítése és továbbfejlesztése a diákok nagyobb bevonásával, öntevékenységük és kreativitásuk irányában kívánatos.
64
6. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Megegyezik az intézmény által végzett tevékenységgel.
7. Az iskolával és a szülőkkel való együttműködés és kapcsolattartás formái A tantestületi értekezleten, gyűléseken, egyéb tájékoztatókon az ügyeleti és foglalkozási rend, valamint a kollégium működésének megtartásával a kollégiumi tanárok is részt vesznek. A kollégiumi tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, a konzulensekkel és a szaktanárokkal. Szükség esetén külön megbeszéléseket kezdeményeznek. Az iskolával közösen tartott szülői értekezletek és fogadóórák adnak lehetőséget a szülőkkel való találkozásra és együttműködésre. Természetesen szükség esetén (pl. gyermek betegsége, váratlan esemény, rendkívüli engedélyek) mind a szülők, mind a kollégiumi nevelők telefonon is egyeztetnek. Mind a szülő, mind a nevelő kezdeményezhet személyes beszélgetést. A szülők írásban engedélyezik az iskolán kívüli rendszeres szabadidős ill. sporttevékenységet. A rendkívüli hazautazási kérelmet is írásban nyújtják be a szülők a kollégiumi nevelőnek.
8. A diákotthoni nevelés eredményessége A katolikus diákotthon - a szülővel, az iskolával és a keresztény közösséggel együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a nevelési folyamat során megismeri és elmélyítheti a keresztény értékrendet: • elsajátítja és követi az alapvető keresztény valláserkölcsi normákat; • képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; • sokoldalú képzettsége, egyetemes műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; • kialakul a valósághű, reális társadalomképe; • rendelkezik a közösségek szerveződéséhez és az érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; • tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; • képes az együttműködésre, Krisztus életpéldáját követő emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; • másokhoz való viszonyát keresztény szeretet és felelősségvállalás jellemzi; • ismeri egyházunk, nemzetünk, nemzeti, etnikai kisebbségeink kulturális és történelmi hagyományait. Az IMIP határozza meg a pedagógusok teljesítményének értékelését, a vezetők teljesítményértékelését, a partneri mérések, különösen a szülők, tanulók elégedettségi méréseinek gyakoriságát, a méréseket követő intézkedések konkrétságát. Ennek részei az: • Intézményi önértékelés • Külső mérések, értékelések alapján elkészülő intézkedési tervek • Belső mérések: tanulói eredmények.
65
A diákotthoni nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.
9. Az oktató-nevelői munkát segítő eszközök, felszerelések a 11/1994. (VI.8.) M.K.M. 7. számú rendeletének megfelelően rendelkezésünkre állnak.
66
III. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE mellékelve az 1-4., 5-8., 7-12., 9-12., évfolyamokra A helyi tanterv megalkotásánál megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az alábbi szabályzókra: Közoktatási törvény Érettségi vizsgaszabályzat Nemzeti alaptanterv 10/2003./IV. 28./OM rendelet 243/2003./XII. 17./Korm. rendelet Kerettantervek A katolikus közoktatási intézmények elvi alapvetése Az iskola alapító okirata A szülők-diákok elvárásai Az intézmény adottságai A nevelőtestület nevelési-oktatói törekvései Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei A tantervválasztás, készítés szempontjai • feleljen meg a NAT követelményinek, • feleljen meg az iskola hagyományinak, • igazodjon a nevelési programhoz, • a tankönyvcsalád kiválasztása igazodjon a tantervi követelményekhez, • legyen alkalmas az integrált nevelés és oktatás hatékony megvalósítására. A választott tantervek forrása • OM Központi kerettanterv - tantárgyi füzetek • Nemzeti Tankönyvkiadó – útmutatók a kerettanterv alapján készülő helyi tanterv • KPSZTI tantervi ajánlások, segédletek: www.kpszti.hu • Kompetencia alapú oktatási eszközcsomag: www.sulinovadatbank.hu
III.1. Az intézmény tantárgyi rendszere, óraterve Az 1 - 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok az utoljára 2007 szeptemberében induló 1. osztályok számára
Tantárgy/évfolyam Speciális tantervű ének-zenei oktatás esetén Hittan
1. o.
2. o.
3. o.
4. o.
2
2
2
2
Magyar nyelv és irodalom
7,5
7,5
7+1
7+1
67
Matematika Idegen nyelv Világlátó Természetrajz Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
4 --3 --3+2 ----2,5 --/2/
4 --3 --3+2 ----2,5 --/2/
4+1 2 3 --1+2 ----2+1 1 /2/
4+1 3 --1 1,5+1,5 1 1 3 1 /2/
20
20
20
22,5
Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat Az 1 - 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok a 2008 szeptemberében induló 1. osztályok számára
Tantárgy/évfolyam Speciális tantervű ének-zenei oktatás esetén Hittan
1. o.
2. o.
3. o.
4. o.
2
2
2
2
Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Világlátó Természetrajz Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
7 4 2 3 --2+1 ----2 --/2/
7 4 2 3 --2+1 ----2+1 --/2/
7 4 2 3 --1+2 ----2+1 1 /2/
7 4 3 --1 1,5+1,5 1 1 3 1 /2/
20
20
20
22,5
Speciális tantervű német nyelvi oktatás esetén Hittan
1. o. 2
2. o. 2
3. o 2
4. o. 2
7 4
7 4
7 4
7 3,5+0,5
Magyar nyelv és irodalom Matematika
68
Német nyelv Világlátó Természetrajz Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
3+1 3 --1 ----2 --/2/
3+1 3 --1 ----2+1 --/2/
3+1 2+1 --1 ----2+1 1 /2/
4+1 --1 1 1 1 3 1 /2/
20
20
20
22,5
Speciális tantervű angol nyelvi oktatás esetén
1. o.
2. o.
3. o
4. o.
2
2
2
2
7 4 3+1 3 --1 ----2 --/2/
7 4 3+2 3 --1 ----2+1 --/2/
7 4 3+2 2+1 --1 ----2+1 1 /2/
7 3,5+0,5 4+1 --1 1 1 1 3 1 /2/
20
20
20
22,5
Hittan
Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Világlátó Természetrajz Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat
Az 1 - 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok a 2009 szeptemberétől induló 1. osztályok számára Speciális tantervű angol nyelvi oktatás esetén Hittan
69
1. o.
2. o.
3. o
4. o.
2
2
2
2
Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Világlátó Természetrajz Ének-zene Rajz Technika - életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
7 4 3+2 3 --1 ----2 --/2/
7 4 3+2 3 --1 ----2+1 --/2/
7 4 3+2 2+1 --1 ----2+1 1 /2/
7 3,5+0,5 4+1 --1 1 1 1 3 1 /2/
20
20
20
22,5
Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat
Az 5 - 8. általános iskolai évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az utoljára 2004 szeptemberében induló 1. osztályok számára
Tantárgy/évfolyam Általános tantervű oktatás esetén Hittan
5.
6.
7.
8.
2
2
2
2
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika
4 2 3 4 ----1 --1 1+1 1,5 1 2+1 1 /2/
4 2 3 4 ----1 --1 1+1 1,5 --2,5 1 /2/
3,5 2 2 3,5 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 --3 1 /2/
4 2 2 3,5 2 1,5+0,5 1+1 1,5 1,5 1 1 --3 1 /2/
0,5 0,5 ---
--0,5 0,5+0,5
-------
-------
70
Egészségtan Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
---
0,5
---
---
22,5
22,5
25
25
Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat
Az 5 - 8. általános iskolai évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az utoljára 2008 szeptemberében induló 1. osztályok számára
Tantárgy/évfolyam Speciális tantervű ének-zenei oktatás esetén Hittan
5.
6.
7.
8.
2
2
2
2
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Egészségtan Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
4 2 3 4 ----1 --1 1+2 1,5 1 2+1 1 /2/
4 2 3 4 ----1 --1 1+2 1,5 --2,5 1 /2/
3,5 2 2 3,5 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 --3 1 /2/
4 2 2 3,5 2 1,5+0,5 1+1 1,5 1,5 1 1 --3 1 /2/
0,5 0,5 -----
--0,5 0,5+0,5 0,5
---------
---------
22,5
22,5
25
25
Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat
71
Az 5 - 8. általános iskolai évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az először 2008 szeptemberében induló 1. osztályok számára
Tantárgy/évfolyam Speciális tantervű idegen nyelvi oktatás esetén Hittan Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rehabilitációs óra (heti beosztásban a fenti órák terhére) Tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Informatika Egészségtan Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
5.
6.
7.
8.
2
2
2
2
4 2 3+2 4 ----1 --1 1 1,5 1 2+0,5 1 /2/
4 2 3+2 3+1 ----1 --1 1 1,5 1 2,5+0,5 1 /2/
3,5 2 3 3,5 1+1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1 /2/
4 2 3 3,5 1+1 2 1+1 1,5 1,5 1 1 0,5 2 1 /2/
0,5 0,5 -----
--0,5 0,5+0,5 0,5
---------
---------
22,5
22,5
25
25
Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat
A hat- és négy évfolyamos gimnázium tantárgyi rendszere és az óraszámok /Az átjárhatóság teljes mértékben biztosítva van./ Az utoljára 2006 szeptemberében induló gimnáziumi osztályok számára
Tantárgy/évfolyam Hittan Magyar nyelv és irodalom
7. 2
8. 2
9. 2
10. 2
11. 2
12. 2
3,5+0,5
3,5+0,5
4
4
4
4
72
Történelem 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv: latin 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz/Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki TANTERVI MODULOK Társadalomismeret Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret
2 3+1 0+3 --3 1 --1,5 1+0,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1
2 3+1 0+3 --3,5 1 --1+0,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 1
2 3+1 ---3+1 3+1 2 --1,5 --2 2 1 1 --2 1
2 3+1 --3+1 3 ----1,5 2 2 2 1 1 --2 1
2,5 3+1 --3+1 4 ----2 2 ----1 ----2 1
3 4 --3+1 4+0,5 --1 --2 ----1 ----2 1
--1 ---
----1
-------
-------
1 --0,5
----1
Fakultáció I.
---
---
---
---
2
2
Fakultáció II.
---
---
---
---
2
2
Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
25
25
27,5
27,5
30
30
Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat
A hat- és négy évfolyamos gimnázium tantárgyi rendszere és az óraszámok /Az átjárhatóság teljes mértékben biztosítva van./ A 2007 szeptemberétől induló gimnáziumi osztályok számára
Tantárgy/évfolyam
7. 2
8. 2
9. 2
10. 2
11. 2
12. 2
Magyar nyelv és irodalom Történelem 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv: latin vagy orosz *
3,5 2 4+1 0+2
3,5 2 4+1 0+2
4 2 3+2 ----
4 2 3+2 ---
4 2,5 3 ---
4 3 3 ---
Hittan
73
2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz/Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki TANTERVI MODULOK Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret
--3 1 --1,5 1,5 1,5 2 1 1 2 1
--3,5 1 --1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2 1
3 3+0,5 2 --1,5 --2 2 1 1 2 1
3 3 ----1,5+0,5 2 2 2 1 1 2 1
3+2 4 ----2 2 ----1 --2 1
4+1 4+0,5 --1 --2 ----1 --2 1
-----
-----
-----
-----
1 0,5
--1
Fakultáció I.
---
---
---
---
2
2
Fakultáció II.
---
---
---
---
2
2
Kötelező heti óraszám - a 2 hittan óra nélkül - a törvény alapján
25
25
27,5
27,5
30
30
*A 2010. szeptember 1-jén induló 7. g osztály számára szülői szervezet kérésére az orosz és a latin nyelv helyett a német és a francia nyelv oktatása került bevezetésre. Megjegyzés: + után jelöljük a szabadon választható tanítási órákat -
-
-
Amennyiben 7 - 12. osztályok valamelyikében az osztálylétszám 30 vagy ennél több, a magyar nyelv és irodalmat illetve a matematikát csoportbontásban oktatjuk, ha azt az adott osztály időkerete megengedi. A tantervi modulokat a jogszabályban megengedett végzettségű szaktanár tanítja oly módon, hogy a tanév kezdetén először tömbösítve a modult tanítja, majd a szaktárgyát. Az osztályzatokat a törvényes előírásoknak megfelelően adjuk. Következetesen felhasználjuk a törvény adta lehetőséget, miszerint: 1 - 4. évfolyamokon osztályonként 1 - 3 fő részére tehetséggondozást vagy felzárkóztatást végzünk heti 1 - 1 órában, 5 - 10. évfolyamokon heti 1,5 - 1,5 órában, 11-12. évfolyamokon heti 2 - 2 órában.
Szakköri foglalkozások, sportkörök rendszere Valamennyi az iskola oktató tevékenységét segíti, illetve erősíti.
74
Szabadidős foglalkozások: - 1 - 4. évfolyamokon néptánc, - 5 - 6. „ társastánc, - igény szerint furulyaoktatás. Szakkörök:
-
-
Bármelyik tantárgyból akkor indítható szakkör 5. évfolyamtól felfelé, ha 10 tanuló részt vesz azon. Indokolt esetben el lehet térni ettől a számtól, de akkor sem lehet 6-nál kevesebb a tanulók létszáma. Kiemelten kezeljük a versenyekre felkészítő ún. alkalmi szakköröket, ahol a létszámtól eltekintünk, ha a versenyen az iskola megbízásából indulnak a diákok. Az intézmény anyagi helyzete befolyásoló tényező. Számítástechnikából azokon az évfolyamokon indítunk szakköröket, ahol tanítási óra keretében nincs oktatás. Iskolánkban kétirányú differenciált oktatás lehetősége adott, ezért szakköreink is kétfélék lehetnek: szintre-hozóak illetve tudást-bővítőek. Énekkar: A speciális tantervű énekoktatás egyik célja, hogy énekkari tagokat neveljen. Alsó tagozatban ajánlottan kötelezően, 5. osztálytól felfelé önkéntes alapon. Énekkarunk elsősorban gyermekkórus, de van lehetőség vegyeskarra is.
Kétszintű érettségi Emelt szintű érettségire készítjük fel a tanulókat magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, angol és német nyelvből, valamint biológiából és földrajzból. Pályázatok, tanulmányi és sportversenyek Részvételi feltételek: példás vagy jó szorgalom és legalább 4-es szaktantárgyi jegy, a részvételi díj költségének vállalása. Az iskola jutalomból küldhet. Területei: bármelyik tantárgyból, illetve sportágban; valamint nem tantárgyhoz, de aktuális ismeretszerzés-bővítéshez kapcsolódó verseny. Követelmények a tanulóval szemben: - minden megkezdett versenyt köteles befejezni, - a verseny a jelentkezési lap leadásával kezdődik és az eredményhirdetéssel, a felkészítő tanár tájékoztatásával végződik, - hozzáállásban és felkészültségben helytállás a versenyeken. Kötelezően választható tanórai foglalkozások FAKULTÁCIÓS TANTÁRGYAK: a 11. és 12. évfolyamok tanulói két tantárgyat választanak a következő szempontok valamelyikét figyelembe véve: - Megerősíti az érettségire való felkészülésben, - Emelt szinten érettségizik e tárgyból/tárgyakból, - Továbbtanulásához szükséges többlettudás megszerzése, gyakorlás. 75
DROG ÉS BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAMOK, NEMISÉGGEL KAPCSOLATOS FELVILÁGOSÍTÁS TANÍTÁSI ÓRÁK KERETÉBEN: - évfolyam keretében illetve korcsoportonként is tartható, - amikor az indokolt, nemek szerinti bontásban történhet az óra, - elsődleges feladatunk a Jézus tanítása szerinti erkölcsi ismeretek tanterv szerinti átadása és begyakoroltatása, szentségi életre nevelés illetve mindazon feltételek megteremtése, amelyek a Szentségek felvételéhez szükségesek, - folyamatos szerető törődés tanítványainkkal, hiszen tapasztalat, hogy pótcselekvéshez a szeretetre éhes emberek/diákok nyúlnak. Sajnos az iskolába kerülő diákot nem egyedül az iskola és nem egyedül a család tervszerű, célirányos munkája irányítja. - E tevékenységek helyei: osztályfőnöki órák, de bármely érintett szaktárgyi óra egy-egy esetben, délutáni foglalkozáson, kollégiumban. - Végső felelőse az igazgató: a nevelőtestület minden tagja hívhat előadót akkor, ha egyeztetett az igazgatóval. Mivel hit és erkölcs dolgában végső felelős a fenntartó, ezért vita esetén kikérik az Ő véleményét és neki engedelmeskednek. - Gyakorisága: évente legalább egy. PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG: - osztályfőnöki órák anyagába építetten / óraszám: szükség szerint /, - nyílt napok látogatási lehetőségei, - folyamatos tájékoztatás írott és elektronikus hordozó anyagok segítségével, - előadók hívása, - tesztlapok kitöltése és értékelése, - személyes beszélgetés, tanácsadás, - külső szakembertől tanácskérési lehetőségek biztosítása, - előre nem látott lehetőségek átgondolt igénybevétele. Az első-negyedik évfolyamon a mindennapos testmozgás biztosításának formái /Kt. 52. § (10.)/ Intézményünk elkötelezte magát a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgás iránt. Ideje: - testnevelési órák, - sport szakkörök /labdajátékok, úszás/, - néptánc, társastánc, - játékos, egészségfejlesztő testmozgásos foglalkozások. - Minden olyan tanítási napon, amelyben nincs testnevelési óra, megszervezzük a tanulócsoport életkorához és fejlettségéhez igazodó, játékos, egészségfejlesztő testmozgást. - Arra törekszünk, hogy a délutáni tevékenységbe beépített néptánc más napon legyen, mint a testnevelési órák. - A játékos, egészségfejlesztő testmozgás napi időtartama legalább 30 perc, amit mi két 15 perces foglalkozás keretében is végezhetünk. 76
-
-
Konkrét, napra lebontott tervét minden tanév elején az osztályfőnök és konzulense készíti el, miután elkészült a napközis és hazajáró tanulók névsora. A foglalkozás „tanmenetének” összeállításában segít az adott osztályban tanító testnevelő.
A felsőbb évfolyamok tanulóinak is lehetőség szerint biztosítjuk a mindennapos testmozgást. Lehetőségünk a diákotthonos és a délutáni napközit igénybevevő tanulókkal biztosított. - Az ötödik és hatodik évfolyam tanulóinak társastánc órái más napokon vannak, mint a testnevelési óráik. - A 9–12. évfolyam diákjainak a kimenő ad lehetőséget a mozgásra, felfrissülő kikapcsolódásra.
A TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0139 PÁLYÁZAT KERETÉBEN KIDOLGOZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK SZERVEZÉSI MÓDJAI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ÉS GIMNÁZIUMBAN módszerek, szervezési módok
Általános iskolai évfolyamok 1
tantárgytömbösítés műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése
2
3
4
5 + + magyar nyelv és irodalom
6 +
7 +
8 +
+II. sz. melléklet: Bábelprogram
+II. sz. melléklet: Bábelprogram
+ II. sz. melléklet: osztálykirándulás + II. sz. melléklet: Csillagoknak teremtője
moduláris oktatási programok megtervezése
+ II. sz. melléklet: szövegértésszövegalkotás 5. osztály
önálló intézményi innováció
+ II. sz. melléklet: Bábelprogram
77
+ II. sz. melléklet: Bábelprogram
módszerek, szervezési módok
tantárgytömbösítés műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés
Gimnáziumi évfolyamok 7. g
8. g
+ + magyar nyelv és irodalom
+
9. g +
10. g
11. g
+
+
+ II. sz. melléklet: „Az én házam az én váram” címmel Osztályterem kifestése
témahét megtervezése
+ II. sz. melléklet: „Helyünk az Univerzumban” +Matematika programcsomag
moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció
+ II. sz. melléklet: szociális és életviteli kompetencia fejlesztés „Szeretetszolgálat” - Tevékeny szeretetre nevelés
78
12. g
A TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0139 PÁLYÁZAT KERETÉBEN TEVÉKENYSÉGEK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN
Tevékenységek
évfolyam
kompetenciaterület
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
5.
szövegértés; szövegalkotás
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
5.
matematikai logika
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
2.
Életpálya építés
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-1015 %)
5-8.
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
5.
Szövegértésszövegalkotás
digitális tartalmak, taneszközök használata (30 %)
2-8.
Digitális kompetencia
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségéne k javítása
1-8.
Szociális kompetencia
új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,
1-8.
önálló intézményi innováció megvalósítása
5-8.
Matematika és idegen nyelvi kompetencia terület
79
VÁLLALT
jó gyakorlatok átvétele
2-8.
Digitális kompetencia
A TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0139 PÁLYÁZAT TEVÉKENYSÉGEK GIMNÁZIUMBAN
KERETÉBEN
Tevékenységek
évfolyam
kompetenciaterület
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
7. g
szövegértés; szövegalkotás
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
7. g
matematika
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
10. g
Szociális-életviteli
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)
7-11. g
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
7. g
Szövegértésszövegalkotás
digitális tartalmak, taneszközök használata (30 %)
7-12. g
Digitális kompetencia
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségéne k javítása
7-12. g.
Szociális kompetencia
új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,
7-12. g
80
VÁLLALT
önálló intézményi innováció megvalósítása
7 g; 8. g; 10. g; 11. g
Matematika és szövegértésszövegalkotás és szociális-életviteli kompetencia terület
jó gyakorlatok átvétele
7-12. g
Szociális kompetencia II. sz. melléklet
A TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0139 PÁLYÁZAT KERETÉBEN VÁLLALT FENNTARTHATÓSÁG INDIKÁTORAI AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ÉS GIMNÁZIUMBAN
Célok, indikátormutatók
Implementáció éve
Fenntarthatóság
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
+
+
+
+
+
+
egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
+
+
+
+
+
+
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %)
5
10
15
15
15
15
műveltségterület tantárgyi bontás oktatása
+
+
+
+
+
+
30
30
30
30
30
30
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
+
+
+
+
+
+
új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,
+
+
+
+
+
+
digitális taneszközök (30 %)
nélküli
tartalmak, használata
81
önálló intézményi innováció megvalósítása
+
+
+
+
+
+
jó gyakorlatok átvétele
+
+
+
+
+
+
III.2. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A rendszeresen használt tankönyveket úgy választjuk ki, hogy azok megfeleljenek: - a keresztény értékrenden alapuló szellemiségnek /ha ilyen nincs, könnyen kiegészíthetők legyenek./ - a szakmai hitelesség követelményeinek, - a tanulók életkori sajátosságainak, - a taníthatóság-tanulhatóság követelményeinek, - a tanulásra motiválásnak / pl. esztétikus legyen …/, - a szülők anyagi helyzetének. Egy-egy tantárgy tanításához felmenő rendszerben ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk. Tanárváltás esetén a szaktanár köteles alkalmazkodni a tankönyvcsalád adott tankönyvéhez. Tanulmányi segédletek és taneszközök: - illeszkedjenek a tankönyvek forrásanyagához és tartalmához, - a munkafüzetet, feladatgyűjteményt, térképet az iskola választja ki, a tanuló szülei megvásárolhatják, illetve könyvtári példányként kölcsönözhetik (alkalom szerint vagy 1 évre).
III.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Kt. 71. § A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha: - az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, - első-harmadik évfolyamon csak akkor nem, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. - Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. - A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. - A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának a megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Erről a tanuló, kiskorú esetén szülője kérésére az iskola igazgatója dönt. - A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.
82
Felvétel a gimnáziumba A felvételi eredmények értékelési szempontjai: tanulmányi eredmény alapján, rangsorolás a főtantárgyak (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) előző tanév végi és az aktuális tanév félévi osztályzatának átlaga alapján. A saját intézményünkben tanuló általános iskolások felvétele megegyezik a máshonnan jelentkezettekkel.
III. 4. 5. 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái (Kt. 48. § (4) a pont): - pedagógiai tevékenységünk szerves része, - jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésében, - előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer, - a tanulókat egyénenként is segítsék abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák, - az ellenőrzés kiterjed az írásbeli házi feladatra és a füzetvezetésre is, - érvényesíteni kell a SZÓBELISÉG, ÍRÁSBELISÉG MEGFELELŐ ARÁNYÁT, - a félévi és az év végi minősítés nem mechanikus művelet, hanem tükrözi a tanuló évközi szerepléseit és tudását, - a tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza, HAVONTA LEGALÁBB EGY ÉRDEMJEGGYEL, - az értékelés a hagyományos ötös fokozatú rendszerben történik / jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes fokozatok tartalmát a szaktárgyak követelményrendszerében határozzák meg a szaktanárok egyetértésével. A fentiektől eltérő az általános iskola első négy évfolyamának ellenőrzése, értékelése. Az a 2004. 09. 01-től érvényes jogszabály szerint történik.
Módjai • Szóbeli: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni, kell megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban, kisjeggyel és jeggyel. • Írásbeli: 83
Formái: - írásbeli felelet: kisdolgozat, szódolgozat, tollbamondás, gyűjtőmunka - témaközi dolgozat, - témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatot használ. (legkésőbb két héten belül értékelni kell a naplóban piros színnel jelöljük). Indokolt esetben a szaktanár eltekinthet a témazáró dolgozatok megíratásától és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja. Rendje, korlátai: Írásbeli feleletet és a témaközi dolgozatot előre bejelentés nélkül írathat a tanár. Témazáró dolgozatot köteles előre bejelenteni, annak témaköreit ismertetni. A dolgozatok javítási határideje a megíratást követő maximum két hét. Egy tanítási napon kettő témazáró dolgozatnál több nem íratható A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: A szóbeli feleletek, írásbeli feleletek és a témaközi dolgozatok súlya az értékelésben azonos. A témazáró dolgozat érdemjegyét kettővel szorozzuk meg az átlagszámításnál és azt a naplóban kettő piros színű arab számmal rögzítjük. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok elvei, korlátai: Az órarendi beosztást figyelembe veszi (dupla óra, mennyi idő telik el két tanóra között). A rá fordítandó szükséges idő ne haladja meg a tanóránkénti 30 percet. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok elvei, korlátai: Az órarendi beosztást figyelembe veszi (dupla óra, mennyi idő telik el két tanóra között). A rá fordítandó szükséges idő ne haladja meg a tanóránkénti 30-40 percet. • Egyéb: - órai munka gyűjtőmunka - versenyen való részvétel kiselőadás stb. - Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelést.
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai (Kt. 48. § (4) b pont): - a tananyaghoz kapcsolódjon - kötelező és szorgalmi részből állhat - differenciálási eszköz is legyen (lemaradók, gyorsabban haladók) - mennyiségében a tanuló kötelező terhelését vegye figyelembe Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulhatnak elő: - érettségi vizsga, - osztályozó vizsga, - különbözeti vizsga, - ÉVVÉGI VIZSGA: átfogó záró dolgozat az 5. évfolyamtól a 11. évfolyamig magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, hittanból, a tanuló által választott idegen nyelvből.
84
Jutalmazás, büntetés A jutalmazás és a büntetés alapelvei A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás akkor működik, ha a diák erősen vágyik a jutalomra, és az megtiszteltetés számára. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, de később sem lebecsülendő a szerepe. Éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni. Csődöt mond a jutalmazás, • ha a jutalom értékét veszti • ha a jutalom időben túl távoli • ha a jutalom (máshonnan) megszerezhető • ha el nem fogadható viselkedéssel is megszerezhető • ha az elfogadható viselkedés jutalom nélkül marad • ha a jutalom elérése túl nehéz A jutalmazás hátránya lehet, hogy a gyerek a jutalomért "hajt". Arra neveljük ezzel, hogy a jó viselkedésért ellenszolgáltatást kell kapnia. A jutalomszerzés rabjává váló gyerek számára csak a külső motiváció létezik. Nem látja értelmét annak a cselekvésnek, melyet nem jutalmaznak. Osztályzatokra hajt, nem a tudásra, nem a belülről jövő megelégedettségért dolgozik, hanem csak a külső elismerésért. A jutalmazás e torzulásának veszélye életkoronként és egyénenként változó. A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a diák helyes irányba terelése. A büntetés szabályai • Csak a bűnt büntetem, nem a bűnöst. • Mindig ott kell álljon a büntetés mögött a megbocsátás, a kiengesztelődés lehetősége. • A kimondott büntetési szabályok be nem tartása következetlenség. • Az egyszer már büntetett viselkedést a továbbiakban mindig büntetni kell. • Büntetni közvetlenül a helytelenített viselkedés után kell. • Nem szabad túl súlyosan vagy túl gyakran büntetni, mert a gyerek feladja a megjavulásra irányuló próbálkozásait. • Az enyhe büntetés nem hatékony, a túl súlyos viszont agresszivitást, erőszakot szülhet, károsíthatja a gyermek testi, lelki egészségét. A büntetésnek számos negatív hatása is lehet a gyermek fejlődésében, mégis a kisebbik rossz választásának elve alapján számos helyzetben élni kell vele. Egyes helyzetek nem oldhatóak meg enélkül. Nincs idő kivárni, amíg a helyes magatartást megérti és az belsővé válik. Másrészt csak ezzel tudom felállítani a végső viselkedési korlátokat, illetve a felállított korlátokat betartani. A kizárólag jutalmazásra és büntetésre épülő fegyelmezés egyoldalú és személytelenné válhat. Elhidegülhet a kapcsolat a tanár és a diákok között, hiszen nem lehet szeretetteljes kapcsolatot kialakítani azzal, akitől félnek. Egy ilyen aszimmetrikus viszonylatrendszerben szükségszerűen megjelenik a rivalizálás, törleszkedés, hízelgés, illetve védekező mechanizmusokat alakítanak ki a diákok. Megjelenik az ellenállás, hazudozás, képmutatás, dac, düh, árulkodás, talpnyalás, behódolás, stréberség, versengés, fantáziálás, félénkség, gyávaság, menekülés, depresszió, stb. 85
Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget. A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen gyerekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelősséget. Azzal, hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni mi helyes és mi nem. A személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját életének alakítását. Ahhoz, hogy a diák fegyelmezett személlyé váljon, azonosulnia kell azzal a gondolattal, hogy számára fontos a fegyelmezetté válás. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből származik. Az önfegyelem mintája épül be a diákba, és ennek elősegítése, kivárása rendkívül nagy türelmet igényel. Az önfegyelem Az önfegyelem stabil belső értékrend. Az önfegyelemmel rendelkező ember: • tudja saját értékeit, ezért vigyáz magára, • értékesnek tartja idejét, ezért jól akarja kihasználni, • tudja saját korlátait, ezért nem vállal többet, mint amire képes, • tudja, hogy a problémák nem múlnak el maguktól, csak ha megoldja őket, • nem halogatja a megoldást, • el tudja dönteni, miért tartozik felelősséggel, miért nem, • nem adja át a döntést saját sorsa felől másnak, • ragaszkodik az igazsághoz, • nyitott, ezért fejlődőképes, • tudja, hogy a fejlődés a túlhaladott dolgok (gondolkodásmód) feladásával jár, • vállalja a változás, az őszinteség kockázatát. Az önfegyelem mintája csak szeretettel adható át. A szeretet nem csak érzelem, hanem tett, akaratlagos cselekvés, döntés. Aki szeret, azért is teszi, mert így döntött. A szeretet nem vágyakozás szeretet érzése után, hanem elköteleződés. A szeretet fegyelmezett és célja a másik kiteljesedése. A szeretet attól növekszik, ha mások fejlődését segíti. A szeretet önmagunk vállalásával kezdődik, hisz csak az tud szeretni, aki önmagát elfogadja: "szeresd felebarátodat, mint önmagadat". (Mt. 19.19.) Önmagunk vállalása eleve kizárja a színészkedést, a szerepjátszást. A tudatosan vállalt emberség pedig a másik tiszteletével kezdődik: "aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája". (Mk. 9. 35.) Aki diákjaiban az embert, a teremtményt tiszteli, az hasonló tiszteletre számíthat. Ha az a célunk, hogy diákjaink fegyelmezettek legyenek, akkor úgy kell őket szeretnünk, hogy szabadnak érezzék magukat tőle, azt érezzék, hogy a fejlődőképes embert szeretjük őbenne és abban segítünk, hogy a saját útját megtalálja. Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálykönyvbe, anyakönyvbe és a bizonyítványba bevezetésre kerülnek. 86
A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülnek. Ez az ellenőrzőbe és az osztálykönyvbe kerül bejegyzésre, és a havi illetve év végi magatartás vagy szorgalomjegyben tükröződik. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi, vagy más jellegű, az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyen elért eredményért a tanulók könyv-, vagy más tárgyjutalomban részesülnek, amelyet ünnepélyes körülmények között adunk át. Fegyelmező eljárás Az alapvető viselkedési szabályok, vagy a házirend ellen vétő diákok a vétek súlyának és a kihágások gyakoriságának figyelembevételével az alábbi módon büntethetőek: Szóban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói elbeszélgetés, figyelmeztetés elbeszélgetés a szülőkkel Írásban: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói intés vagy megrovás. Ezek a súlyuknak megfelelően a havi és az év végi magatartás, illetve szorgalom jegyben is tükröződnek. Minden esetben az osztálykönyvbe és az ellenőrzőbe bejegyzésre kerülnek. Tudomásulvételét a szülő aláírásával jelzi. Különlegesen minősített esetekben a tantestület fegyelmi bizottságot hozhat létre az ügy kivizsgálására. Határozatai között szerepelhet az okozott kár megtérítése, a diák áttétele másik osztályba, eltanácsolása az iskolából, vagy átirányítása másik iskolába. A fegyelmi eljárás megkezdéséről és döntéséről a szülőket időben értesíteni kell. Magatartás, szorgalom A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és a tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot – a havonta adott minősítések alapján – elsősorban az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Előzetesen megismeri az osztály véleményét az egyes tanulókról. Az osztályfőnök javaslatát a testület elfogadja, ill. ellenvélemény esetén szavazásra kerül sor. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése: példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/. Szorgalom: példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/. Magatartás A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség munkájába. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz. A körülötte történő laza viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható.
87
A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait nagyon hiányosan tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte; durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Megjegyzések: 1. A fenti minősítéseket módosíthatja a Házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. 2. A rendszeres templomi szolgálat a magatartás minősítését pozitívan befolyásolhatja. 3. A magatartás jegy legfeljebb eggyel lehet jobb a szorgalomnál. Szorgalom Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten akaratát megfeszítve maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye képességeinek megfelelő, és általában szorgalmas munkájának köszönhető, de akaratának különleges megfeszítésére nincsen szükség. Változó a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.
III.7. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. A modul tantárgyakat külön osztályozzuk.
III.8. A középszintű érettségi vizsga témakörei Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének második része határozza meg az érettségi vizsgatantárgyak általános követelményeit. Az itt szereplő témakörökhöz tartozó középszintű követelmények alkotják a középszintű érettségi vizsga konkrét témaköreit.
III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal, ősszel és tavasszal végezzük. A mérések során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ez és a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alap az egyéni és a közösségi fejlesztő és felzárkóztató program elkészítéséhez. A képesség mérésére a Testnevelési Bizottság által összeállított teszteket (EUROFIT) használjuk. (Részletes leírás az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek
88
méréséhez, Oktatási Minisztérium 2000.) Az iskola által elkészített felméréseket a Testnevelési Egyetemen feldolgozzák és a feldolgozás utáni eredményeket az iskolának megküldik. Mindez nagy segítséget ad az iskolai testnevelés minőségfejlesztéséhez.
III.10. A pedagógiai program megvalósításának feltételei Tárgyi, infrastrukturális feltételek • Részben a helyzetelemzésben kifejtve. • A fejlesztő foglalkoztatás, illetve a kevésbé eszközigényes rehabilitációs tevékenység az iskola fejlesztőszobájában történik. A speciális eszközöket igénylő fejlesztés az intézményhez közeli, eltérő tantervű, szegregáltan működő iskola jó tárgyi feltételeket biztosító épületében történik. • A gyengénlátó tanulók számára asztali lámpa, illetve a szakvéleményben meghatározott taneszközök és segédeszközök biztosítása fontos feladatunk. Szakmai, személyi feltételek • Az iskola szakos ellátottsága 100 %-os, és ez a távlatokra is biztosítható. • Ugyanakkor szükséges a pedagógusok képzése az alábbiak miatt: - A sajátos nevelési igényű tanulók speciális igényeihez való alkalmazkodás, a tanítók fejlesztőpedagógusi, differenciáló-pedagógusi továbbképzésekre, tanfolyamokra való beiskolázása szükséges. - Tantervi modulokhoz, műveltségi területekhez kapcsolódó szakmai felkészülés biztosítása. - Gyógypedagógus beiskolázása a kor követelményihez igazodva. A pedagógusok továbbképzése: • Pedagógusok továbbképzése a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján - Az állami normatívát igénybe vevő továbbképzéseken, szakvizsgás képzéseken való részvétel feltételeit a Korm. rendelet előírásai szerint szabályozzuk. - A jelentkezések elfogadásakor az iskola hosszabbtávú érdekeit és a hétéves továbbképzési időszakba tartozók igényeit kiemelten kezeljük. - A konkrét képzések kiválasztásánál előnyben részesítjük a KPSZTI által szervezett, így az iskola értékrendjéhez közelebb állókat illetve a helyben szervezetteket. - Az éves beiskolázási terveket a továbbképzési program alapján, de az időközben adódó szükségletek figyelembe vételével készítjük. A program megvalósításának pénzügyi feltételei Intézményünk személyi, tárgyi, infrastrukturális feltételeinek biztosítása a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek által jóváhagyott minden éves iskolai költségvetésben betervezve.
89
Pályázatok Az iskolánkban folyó innováció, a tanítási - tanulási körülmények folyamatos fejlesztése pályázatok útján válhat lehetővé. Mind fenntartói, mind intézményi szinten kiemelt fontosságú a lehetőségek nyomon követése, majd a megnyert pályázatok megvalósítása kijelölt felelősök irányításával.
III. 11. Szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás iskolai alapelvei és megvalósításának helyi rendje 1. Célja és alapelvei • • • • • • • •
Azoknál a tanulóknál, akiknél 1-4. évfolyamon az alapkészségek (kulcskompentenciák) megalapozása nem fejeződött be, 5-6. évfolyamon lehetővé váljon ezek további fejlesztése. Azoknál a tanulóknál, akiknél a kulcskompetenciák megalapozása kialakult, az egyéni haladási, fejlődési ütem biztosított legyen. Mindebből következik, hogy a nem szakrendszerű oktatás százalékos arányát differenciáltan oldjuk meg. A tanulókat az alapozó szakaszban olyan differenciált, kompetencia alapú oktatásban kell részesíteni, amely igazodik a tanulók egyéni igényeihez, képességeihez. Segítse az alapkészségek továbbfejlődését, mely hat a tanulók tanulási technikáinak megerősödésére is. A kommunikációs képességek a szövegértés, szövegalkotás, íráskészség, a matematikai, logikai gondolkodás, szociális, életviteli kompetenciák erősítése úgy történjen, hogy segítse a szakrendszerű oktatás keretében megvalósuló ismeretelsajátítást is. A nem szakrendszerű oktatás keretében a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével történik a készség-képességfejlesztés, erősítve a tanulók motivációját, sikerélményhez jutását. A képességfejlesztés, az elsajátított alapképességek fejlesztése valamennyi tanórán egységesen kell, hogy érvényesüljön, figyelembe kell venni az egyéni képességeket, az elért készségszintet, mely alapvetően a differenciált csoportokban, páros munkában, illetve egyéni fejlesztés keretében valósul meg.
2. A nem szakrendszerű oktatás eljárásrendje, módja Mérések és követelményrendszer: • A bevezető és kezdő szakaszban folyamatosan mérjük (be- és kimeneti mérés, DIFER, PPL, TOKEN) a tanulók alapkészségének fejlődését. A mérés megállapítja az esetleges hiányosságokat, s azok kompenzálására egyéni fejlesztési terv kialakítására kerül sor, a megsegítő pedagógus javaslata alapján. • Minden tanévben a 4. évfolyam valamennyi osztályában év végén (május) matematikai logika, szövegértés-szövegalkotás, szociális-életviteli kompetenciák területén diagnosztikai mérés alapján állapítjuk meg, hogy az alapkészségek milyen szinten állnak. A mérés eredménye alapján kell meghatározni az alapkészségek fejlesztésének mértékét. A negyedik 90
évfolyam kimeneti mérése az ötödik évfolyamra vonatkozó bemeneti mérés funkcióját tölti be, mely támpontul szolgál az alapkészségek fejlesztése mértékének, módjának meghatározásához. • A diagnosztikus mérést a tantárgyat tanító pedagógus végzi, a mérés értékelése közösen történik, az osztálytanító, az 5. évfolyamos szaktanár és a megsegítő pedagógus együttműködésével. • Az alapozó szakaszban nyomonkövető méréssel kell a fejlesztés mértékét, a tanulói készségszintek helyzetét, a további fejlesztés ütemét meghatározni. A sikerkritérium megfogalmazásával, a tantárgyi minimumkövetelmény pontos meghatározásával és nyilvánossá tételével, a továbbhaladáshoz a tanulók által elérendő szintet rögzíteni kell. • Minden évben szükség szerint a tanulók diagnosztikai mérései alapján dönti el a nevelőtestület – mérésben résztvevő tanári team véleményének alapján –, hogy mely tantárgyakban, mely műveltségi területen folyik nem szakrendszerű oktatás az adott tanévben. • Minden osztályban a diagnosztikus mérés eredményét látva a tanmenetben – figyelembe véve a helyi tantervet – kell meghatározni a minimum követelményhez szükséges szakrendszerben folyó oktatás tananyagát, illetve az alapkészségek és kompetenciák fejlesztését szolgáló, a tanórán elsajátítandó tananyagot, fejlesztendő területeket. • Az 5-6. évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatásban tanított tárgyakat érdemjeggyel, illetve osztályzattal értékeljük. Az idő- és órakeret • • •
Az idő- és órakeret tantárgyra, műveltségi területre történő meghatározására évente, osztályonként kerül sor, melyet a kötelező és választható órakeretből biztosítunk. A 2008/2009. tanévtől a 2010-2011. tanévig a kötelező tanítási időkeret 20-50%, a 2008/2009-es tanévben a nem szakrendszerű oktatás az 5. évfolyamon kerül bevezetésre. A 2011/2012-es tanévtől a 2010. évi LXXI. törvény alapján a nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerben megszűnik intézményünkben.
Eszközrendszer • •
Figyelembe véve a tankönyvkiválasztás eljárásrendjében megfogalmazottakat, az alapozó szakaszra a célokat és az alapelvekben megfogalmazottakat szolgáló tankönyveket és egyéb eszközöket kell választani. Az iskolának kötelező eszközjegyzékét olyan tanulást segítő további eszközökkel kell bővítenie, melyek segítik a differenciált tanórai munkát, az alapképességek fejlesztését.
Személyi feltételek • •
Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást az alapozó szakaszon az a pedagógus végezheti, aki megfelel a törvényi követelményeknek. Tanító, amennyiben rendelkezik az adott tantárgyra, műveltségterületre érvényes szakképzettséggel (szakkollégiumi, szaktanári).
91
• • • •
Szaktanár, aki rendelkezik tanítói végzettséggel, vagy 2004. szeptember 1-jéig legalább 5 év szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon (ez utóbbi esetben a 2012/13. tanítási év végéig). Tanító, tanár, aki részt vett 120 órás, a Ktv. alapján rá irányuló pedagógus továbbképzés, vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészítésen. Intézményünk azon pedagógusai, akik a Nemzeti Fejlesztési Terv I. ütemében támogatást nyert, a HEFOP 3.1. pályázatának keretében szervezett 30-120 órás pedagógus továbbképzésen vettek részt és erről tanúsítvánnyal rendelkeznek. Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást úgy kell megszervezni, hogy érvényesüljön a feladatellátás mellett a nevelőtestületben az azonos terhelés elve.
A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása a 2008/2009-es tanévben A nem szakrendszerű oktatás dokumentálása az osztálynaplóban történik az adott tanítási óra bejegyzésénél, N. sz. megjegyzéssel. Összes óraszám
Magyar (szövegértésszövegalkotás) Matematika Idegen nyelv
Nem szakrendszerű 5. osztály a kötelező óra terhére
5. o. 4
2
4 3
1 0,5
Tanulás tanítása
1
A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása a 2009/2010-es tanévben 5. o. Technika Testnevelés Történelem
6. a. Magyar Ének-zene Történelem Német/angol
Összes óraszám 1 3 2
Összes óraszám 4 3 2 3
Nem szakrendszerű a kötelező óra terhére 1 3 2
Nem szakrendszerű a kötelező óra terhére 2 3 2 3
92
6. b. Magyar Földrajz Német/angol
Összes óraszám 4 1 3
Nem szakrendszerű a kötelező óra terhére 2 1 3
Záró rendelkezések A pedagógiai program 2010. szeptember 1-jén lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A pedagógiai program módosítására évente legfeljebb egyszer kerülhet sor, ha: - jogszabályi változások ezt szükségessé teszik, - a nevelőtestület több mint 50%-a kezdeményezi, - a kibővített iskolavezetés több mint 50%-a kezdeményezi, - az iskola igazgatója kezdeményezi. A módosító javaslatok elfogadásához a nevelőtestület ¾-ének igenlő szavazata szükséges. A módosítás elfogadása esetén, határozat formájában a pedagógiai program mellékletét képezi. A pedagógiai program módosítására évente egyszer, a tanévzáró értekezlet alkalmával kerülhet sor.
Makó, 2010. október 7. -------------------------Szűcs Lajos Péter igazgató
93