Szent Anna Katolikus Általános Iskola
Pedagógiai program
Tartalom 1. Bevezető ................................................................................................................................. 2 1.1. Hivatalos adatok .............................................................................................................. 3 1.2. Működésünk törvényi feltétele: ....................................................................................... 3 1.4. Iskolánk története, helyzete, küldetésünk........................................................................ 5 2. Iskolánk nevelési programja ................................................................................................... 8 2.1. Az iskolában folyó nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai........ 8 2.2. A nevelési elveink mentén a következő személyiségideál kialakítására törekszünk .... 12 2.3. Módszerek, eljárások:................................................................................................... 15 2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eljárások ...................................... 18 2.5. Közösségfejlesztés ........................................................................................................ 21 2.6. Egészségnevelési program ............................................................................................ 25 2.7. A Szent Anna Katolikus Általános Iskola Környezeti nevelési programja................... 42 2.8. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására........................ 60 2.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység...... 62 2.10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................... 65 2.11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................... 68 2.12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása .................................................... 72 2.13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................. 75 2.14. A pedagógiaim végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................................................................................... 79 2.15. A szülő a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................................................ 80 3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE ........................................................................................ 85 4. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE ......................................................................... 90
1
1. Bevezető A keresztény hit egy közösség ölén születik és növekszik. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis, hogy belülről alakítsa az embert. Ezért elkerülhetetlen, hogy az iskola - burkoltan, vagy kifejezetten határozott világnézetre hivatkozzék. Az iskolának mint nevelő intézménynek kilejezett feladata, hogy feltárja műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit. Erkölcsi szabadság csak az abszolut értékkel kapcsolatban lehetséges: Ezektől függ az ember életének értelme és értéke. (A katolikus iskola, Róma, 1977.)
2
1.1. Hivatalos adatok
Az iskola neve:
Szent Anna Katolikus Általános Iskola
címe:
Szany Ifjúság u.1.sz. 9317
A fenntartó neve:
Győregyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság
címe:
Győr, Káptalandomb 1.
Az alapító neve:
Római Katolikus Egyházközség
címe
Szany, Kossuth u. 56.sz.
Az alapító okirat kelte:
1992. július 30.
A működési engedélyt kiadó szerv: neve:
Szany Nagyközség Önkormányzata
címe:
Szany, Kossuth u. 5. sz.
A működési engedély kelte:
1992. augusztus 14.
A közoktatási megállapodás megbízójának neve:
Győregyházmegyei Hatóság
címe:
Győr, Káptalandomb 1.
A közoktatási megállapodás kelte:
1994. május 6.
Tanulólétszám
Max: 400 fő /2003-ban 264 fő/
1.2. Működésünk törvényi feltétele: Az alapító okirat Kelte: 1992. július 30. Utolsó módosítása: 2004. március 30. Iskolánk feladatait és szolgáltatásait lásd: Alapító okirat
3
1.3. A katolikus nevelés szentírási, teológiai háttere Teológiai megfontolások A katolikus iskolában a nevelés és az oktatás szoros egységben van. "Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." (Kat.Isk.29.) Minden tudás, amely mögött nem áll erkölcsi háttér, holt tudássá lesz. Ezért minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. Mint tudjuk, a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokon viselkedünk és gondolkodunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (otthon a szülőktől, az iskolában a tanároktól). Ha azt látja, hogy a felnőttek a szabadidejüket mindig tévénézéssel töltik, valószínűleg neki sem lesz majd jobb ötlete. Amikor tehát a katolikus iskolákról, a katolikus nevelésről akarunk szólni - mivel Jézus által adott küldetésről van szó -, fontoljuk meg: - a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apostoli küldetés; - az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit; - a zsinati dokumentumokat és a pápai megnyilatkozásokat. Szentírás Jézus többször bizonyítja szeretetét a gyermekek iránt: „Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék fölöttük. A tanítványok elutasították őket, Jézus azonban így szólt: Hagyjátok csak a gyermeket, ne akadályozzátok meg őket, hadd jöjjenek hozzám, hisz ilyeneké a mennyek országa." (Mt 19,13-I S) Jézus isteni küldetésben járt és valósította meg az Atya akaratát, hogy üdvözítse a világot. Ezért az Egyház tanítása szerint a keresztény nevelésnek példaképe és alapja maga Krisztus. Minden tanítónak, nevelőnek magatartását, gondolatvilágát Jézus evangéliumi szellemiségének kell áthatnia. Ez a magatartás jellemezze a mai pedagógusokat is: „... tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű ..." (Mt 11,29) Zsinati dokumentumok és megnyilatkozások A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára át kell adnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." (G.E. 3.) „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy - bár más-más fokon - az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá." (Kat. Isk. 34.) 4
1.4. Iskolánk története, helyzete, küldetésünk A község adottságainak elemzése Szany önálló község, területe 34.2 km2 . A Kisalföld déli peremterületén Csornától 18 kmre a Pápa felé vezető út mentén fekszik. A település rövid története: 1398-ban "Zayan" néven szerepelt először a falu neve írásos formában, de a régészeti leletek korábbi római és Árpád-kori időkre is utalnak. A XV. században már a győri Püspökség keszői várához tartozott. Kedvező földrajzi fekvése következtében gyorsan fejlődött és a XVI. századra a Rábaköz térségének egyik legnépesebb faluja lett. Később mezővárosi rangját is ennek köszönhette. A XVI. század végén alakult a földesúri majorüzem és 1594-ben már 120 család lakott Szanyban. 1740 táján a püspökség saját kezelésbe vette a falut és az urasági majort. A XVIII. század a nagy építkezések és a gyarapodás kora. 1747-ben megépült a Szent Vendel kápolna 1753-ban a Szent Anna kápolna, amely a falu jelentős búcsújáró helyévé vált. A gyarapodás további állomásai: megépült a templom főhajója (1767-ben, ezt 1867-ben bővítették) 1783-ban már állt a püspöki kastély és a jellegzetes háromtornyú templommal meghatározója a község panorámájának. A község jelene: Lakosság a 2000. január 1-én 2258 fő volt. Ebből aktív dolgozó 1148, akik részben a mezőgazdaságban dolgoznak. Jelenleg a Tsz-ből alakult Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezetben vagy magánvállalkozásban foglalkoznak földműveléssel és állattenyésztéssel. Ipari szakmunkák legkülönbözőbb szakmákban állnak magánvállalkozóként a lakosság rendelkezésére. Ezen kívül hat üzem foglalkoztat szakképzett munkaerőt a községben (Interfa, Mezőgépipari Kft, ÉPSZER, ÁFÉSZ, Varroda) A fiatalok közül azonban sokan választják Pápa és Csorna üzemeinek munkalehetőségeit. A község a Rábaköz egyik legnagyobb falva ma is. Katolikus hitét megvalló, hitét megélő emberek lakják. Hitük szép példája a Szent Anna Kápolna története az 1750-esévekből. A történetet ma is őrizzük, a kápolna ma búcsújáró hely. Az iskola helyzete: Iskolánk a szanyi körzeti iskolából 1992-ben alakult katolikus iskolává. Kezdetben négyosztályos alsó tagozattal működött. 1994- ben iskolánk nyolc évfolyamossá vált, és felvette a Szent Anna nevet. Iskolánkba minden tanköteles korú gyermeket felveszünk Szany községből, és vonzáskörzetéből. Egyetlen iskola lévén átvállaltuk az önkormányzat közoktatási kötelezettségéből adódó feladatokat és erről közoktatási megállapodás született. Tanulóink vallási megoszlása
5
Szany:
Sobor.
Rábaszentandrás:
Egyed:
katolikus:
97 %
82 %
53 %
100%
evangélikus:
3%
18 %
47 %
-
nemzetiségi etnikai sajátosság: Iskolánkban 8-10 %-között változik a roma tanulók száma Küldetésünk, jövőképünk A Szent Anna Katolikus Általános Iskola meg kívánja őrizni a környezetében elért jó pozícióját. A környék és megyénk egyetlen falun működő katolikus iskolájaként továbbra is fogadjuk a beiskolázási körzetből és a beiskolázási körzeten kívülről érkező tanulókat is. A beiskolázás bővítését szeretnénk bővíteni azzal, hogy a környező településeken is közzé tesszük az intézmény beiratkozási napjait. A község hagyományosan jelentős vallási szerepének folyamatosságot kívánjuk biztosítani a katolikus keresztényi értékek alapján álló nevelő munkánkkal. A más vallású tanulókat is szívesen fogadjuk, vallási szabadságukat tiszteletben tartjuk, hitoktatásukat megszervezzük, istentiszteleteiknek helyet biztosítunk. A szakmai munka színvonalát a tervszerű külső és belső mérésekkel, elemzésükkel, a pedagógus továbbképzésekkel valósítjuk meg. A kötelező érettségi tantárgyak ( magyar, matematika, idegen nyelv) jó színvonalú oktatását már az általános iskolában szeretnénk biztosítani. Ennek érdekében támogatjuk az adott tantárgyakat tanító tanárok képzését, továbbképzését, tanári diploma megszerzését. Az etnikai kisebbség nevelését a többiekkel együtt végezzük. A felzárkóztatást, tehetséggondozást az egyéni foglalkozások órakeretében valósítjuk meg hagyományosan az 1-4. osztály számára, a 2004 –2005-ös tanévtől kezdődően 5-8. osztály számára. 2008-ig befejezzük az iskolai könyvtár állományának feltöltését. A könyvtár működtetésére könyvtáros tanárt foglalkoztatunk. A 2004-2005-ös tanévtől. Az épület folyamatos karbantartását, korszerűsítését a 2005-2006-os tanévtől végezzük. Alsó tagozat : tanári szoba kialakítása, tetőszerkezet javítása, vagy cseréje, nyílászárók cseréje. Felső tagozat: könyvtár szoba, raktár kialakítása, világítás korszerűsítése, nyílászárók cseréje, Folyamatosan részt veszünk a fejlesztést segítő, az innovatív törekvéseket támogató, továbbá a tanulók szociális hátrányainak csökkentését célzó pályázatokon.
6
Nevelő munkánkban alapértéknek tekintjük a következőket: A keresztény értékek közvetítése az erkölcs területén- keresztényelkötelezettség Gyermekközpontúság -evangéliumi szeretet, egyéni bánásmód A képességek szerinti fejlesztés (a szervezeti lehetőségeken belül) A humán szocializáció segítése Harmonikus személyiségfejlesztés (testi-lelki egészség) Hagyományőrzés és –teremtés Magyarságtudatunk megtartása, fejlesztése
Küldetésnyilatkozatunk: Diákjainknak adjunk
a magyarság, az emberiség örök és keresztény értékeit közvetítő ismereteket és emberi mintát !
Az egy mondatban megfogalmazott küldetésnyilatkozattal a számunkra legalapvetőbb értékeket szándékoztuk megjeleníteni. Nevelő munkánk alapelvei, céljai és eljárásai szoros kapcsolata miatt az alapelvekből következő célok megfogalmazásával egyidejűleg a azokat a feladatokat is kifejezzük, amelyek megvalósítása céljaink elérését eredményezi. Minden célunk elérésében a legfontosabb erő a pedagógusaink tudatos munkája, emberi-erkölcsi példamutatása.
7
2. Iskolánk nevelési programja 2.1. Az iskolában folyó nevelési munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. A nevelőmunkánk alapelvei, céljai Törvényesség elve
A keresztény elkötelezettség elve Az evangéliumi szeretet elve
Az egyéni bánásmód elve
A közösségfejlesztés elve
A hazaszeretetre nevelés elve A testi- lelki harmónia elve A motiváció elve A koncentráció elve
Az Alapító okiratban vállalt feladatellátási kötelezettségek szerinti működés Kiemelten a közoktatási kötelezettség végrehajtása A Pedagógiai program, Helyi tanterv MIP összhangba hozása Olyan kollégák felvétele, akik katolikus értékrendet magukénak vallják, elfogadják, A pedagógus példamutatás A katolikus keresztény erkölcsi értékek megjelenése a napi kapcsolatrendszerben és a tantárgyi munkában A keresztény humánum A képesség szerinti fejlesztés A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Felzárkóztatás, tehetséggondozás megvalósítása az egyéni foglalkozásokon A humán szocializáció segítése: DÖK programok megvalósítása / diákközgyűlés, gyermeknap, farsang, lásd: ünnepeink Osztályprogramok lásd jeles napjaink . Iskolai közös ünnepek, megemlékezések Aktív kapcsolat a szülőkkel A nemzeti identitástudat kialakítása Hagyományaink megismerése Hagyományaink ápolása Az egészségnevelési programban megfogalmazott célok Differenciált tanulásirányítás A 2004-es tanévtől a magyar nyelv- és irodalom tantárgyból kiemelkedő tanulók részvétel a tanulmányi versenyeken, A szemléltető eszközök többrétű felhasználása A tanulók ellenőrzési értékelési rendszerét 2004- -től kialakítjuk
8
Legfontosabb pedagógiai alapelvünk a keresztény elkötelezettség elve. Csak azokkal a pedagógusokkal lehet a katolikus nevelést megvalósítani, akik maguk is hitük szerint élő keresztények. Célunk, hogy a felvétel során ilyen kollégákat válasszunk a pályázók köréből. jól dolgozhat a keresztény hitet pusztán elfogadó pedagógus is, de az erkölcsi nevelésben a személyes példaadás hiánya miatt nem tud olyan eredményt elérni, mint a hívő kollégák.
2.1.2. Alapelv-cél- feladat Az evangéliumi szeretet elve Jézus emberszeretetét állítjuk a középpontba, ez a követendő minta a katolikus iskolában dolgozók, tanulók számára. Az alapelvből megfogalmazott egyik cél a keresztény erkölcsi értékek közvetítése a napi kapcsolatrendszeren keresztül, a másik a katolikus értékek megjelenítése a tantárgyi munkában. A hittan tantárgy ismeretanyaga erre épül. A történelem, magyar irodalom, természetismeret, rajz tantárgyak helyi tantervében is kiemelt szerepük van. A tanórán kívüli munkánkban úgyszintén. A jó és rossz felismerése, közülük a jónak a választása mindig a pedagógus személyes hatásának eredményeként válik a tanulókban is elfogadott értékké. Az alapelvből megfogalmazható célérték a keresztény humánum A keresztény humánum toleráns, szeretetteljes, megbocsátó. A szeretetteljes légkör az alapja a tanár-diák, diák-diák kapcsolatnak. Ha pedagógus személyiségében a tanulók a szeretetet tapasztalják, nyílt, őszinte, hibájukat beismerő személyekké vállnak. A hibák, felismerése, megvallása esetén van alkalma pedagógusnak a megbocsátó szeretet gyakorlására. Pedagógiánk ezzel együtt normatív pedagógia. A megbocsátás a javulásba, a javításba vetett hitet jelenti, a hibázás megengedését és nem az elvtelen, gyenge kezű pedagógiai irányítást. Az egyéni bánásmód elve Iskolai célként a képességek szerintifejlesztést jelenti. Nemcsak a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra igényt tartó tanulónak, hanem mindenkinek joga van az egyéni bánásmódra úgy a tanulmányi munka során, mint a szabadidős tevékenységekben. Az egyéni bánásmód segíti a képességeinek kibontakozását, tehetségének fejlődését, ezáltal megtalálja helyét az osztály közösségében, az iskolaközösségben. A munkatervekben megfogalmazott differenciálás megvalósítása a tantárgyi munkában, differenciált tanulásszervezés, az egyéni képességekhez jobban igazodó szóbeli, néha írásbeli számonkérés, egyéni bánásmód a tanórán kívül. A közösségfejlesztés elve Iskolai pedagógiai célunk a humán szocializáció segítése. A társadalomba való beilleszkedést a tanulók az iskolában „gyakorolják”. Eszményképünk a keresztény közösség, amelynek tagjai szeretetben, egymást segítve élnek. Minél több élményt nyújtó és tartalmas közösségi program működtetése az intézményben. A legfontosabb közösségformáló erő az osztály. Feladat az átgondolt osztályfőnöki munkaterv készítése . Olyan osztályprogramok, amelyet szívesen választ a sok egyéb lehetőség ellenére is. Minden pedagógus feladata, hogy a tanóráján feladatokkal, értékelő dicsérő szavakkal alakítsa a közösségtudatot az osztályban. A diákönkormányzat saját program szerint működik. Az önszerveződés a legalkalmasabb forma a közösségi élmény nyújtásához. 9
Iskolánk legfontosabb közösségformáló rendezvényei a tanév jeles napjai, az egyházi ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, amelyeket a „Közösségfejlesztés” című fejezetben részletesen ismertetek.
A hazaszeretetre nevelés elve A hazaszeretetre nevelés alapja pedagógus Programunk a következő célokat tűzi ki a hazaszeretetre nevelés érdekében. Magyarságtudatunk erősítése, a magyar nyelv ápolása , a magyar történelem ismerete, a nemzeti büszkeség nagyjainkra. A helyi hagyományok ismerete, ápolása, helyünk, szerepünk Európában. A tantárgyakból, tanórán és iskolán kívüli tevékenységből álló feladatokat akkor tudja a pedagógus jól megvalósítani, ha olyan légkört teremt, amely az értelem mellett az érzelmekre hat. Célok a helyi tantervben a magyar, történelem, földrajz, természetismeret, honismeret tantárgy tevékenységi formák, követelmények fejezetében kiemelten szerepel a nemzeti identitástudat alakítása. A Nemzeti ünnepeink méltó megünneplésével (osztály vagy iskolai keretben) a nemzeti öntudat, a büszkeség érzését alakítjuk tanulóinkban. A helyi hagyományok ápolása a gyakorlatban is megvalósul szakköreinken, iskolán kívüli formában. A történelem és földrajz helyi tanterve kiemelten foglalkozik a keresztény államiságuk kialakulásával, a magyar kereszténység fontos közép-európai szerepével. Magyarság tudatunk alakítása legfontosabb céljaink, egyike. Minden ember egy adott nyelvi, kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodásmódját, világlátását, magatartását. Aki ezt elveszti, vagy akiben ez nem alakul ki, az gyökértelen lesz. Sok fontos, emberformáló értéktől foszttatik meg. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. 1100 éve élünk a Kárpát-medencében. Sok történelmi nehézséget álltunk ki. Nyelvünk sok változáson ment keresztül. Kultúránkat sokféle hatás érte nyugatról és keletről is. Mindezek együttes hatásából fejlődött ki magyarságunk. Sokrétű gazdagsága lenyűgöző. Ezek feltárása, átadása minden iskola legfontosabb feladatai közé tartozik. Hitünket is csak magyarként tudjuk megélni. Sajnos a XX. század történelme nem kedvezett az egészséges nemzeti tudat kialakulásának. A két világháború elvesztése, az ország kétharmadának elcsatolása, a több hullámban való kivándorlás, az internacionalista ideológia mind a magyarságtudat rombolásához vezetett, és erősítette az emberekben az értéktelen nemzet képét. Ezért tudott a kommunizmus bukásával annyira könnyedén betörni a fogyasztói társadalom nemzetek és kultúra feletti silánysága. Ma ami magyar, legyen az termék, könyv, zene, néphagyomány, másodrendűnek számít. Nyelvünket is elönti az amerikanizmus. Nemcsak szóhasználatában, de hangsúlyában, hadarásában is. Ebben a miliőben kell újra felfedeztetni társadalmunkkal, diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit. A feladat óriási. Először meg kell tanítani a diákokat a helyes beszédre, olvasásra, fogalmazásra, önkifejezésre. Meg kell ismertetni ehhez irodalmunk nagyjait. Nagy hangsúlyt kell fektetni a szép beszédre. A magyar jól artikulált, lassú nyelv. Ezt a mai rohanó világban újra kell tanulni. Népi, paraszti kultúránk egész embert kívánt. Döbbenetes mi mindenhez értettek eleink. E sokféleségben minden ember megtalálhatta az önkifejezés lehetőségeit. A faragás, fonásszövés, fazekasság, éneklés, zenélés, a közös tánc mind ezt szolgálták. Az ünnepek kiemelkedő eseményei voltak elődeink életének. Rendszerbe fogták a hétköznapok világát.
10
A kultúránk, hagyományaink ismerete: Az iskola kulturális élete szorosan illeszkedik a község és a helyi plébánia kulturális életéhez, és kölcsönösen kiegészítik egymást. A lehetőségektől függően színház, hangverseny és múzeum látogatásokat kell szervezni. Az iskolai ünnepélyeken a diákok bemutatják zenei tudásukat, fellépnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításon mutatják be legszebb alkotásaikat. Az iskola életéről a diákfaliújság és az iskolaújság, emlékkönyv számol be. Fontos a kulturált szórakozás elsajátítása is. Ezért fontos a néptánc és a társas táncok tanítása. A mai világban a kulturált szórakozás hagyományainak ápolása, illetve új formáinak kialakítása különösen fontos. A kultúra része az emberi kapcsolatok, érzések kifejezési formája is. Ezért a tisztelettudó, de őszinte viselkedést meg kell tanítani a diákoknak, kezdve a köszönéstől az öltözködésen és étkezésen át a helyes beszélgetésig. Ezt természetesen csak a pedagógusok egységes és igényes példaadásával lehetséges elérni. Az tanulóktól elvárt viselkedést a házirendben megfogalmaztuk. A kulturált életre neveléshez hozzátartozik környezetünk védelme is. Iskolai életünkben lehetőség adódik, hogy gyerekeinket neveljük: az élet tiszteletére a teremtett világ megismerésére és megbecsülésére a szűkebb környezetünk szépítésére A testi lelki harmónia elve Pedagógiai programunk célként jeleníti meg a testi- és lelki egészség megőrzését. Programunk külön fejezeteiben dolgoztuk ki a testi-lelki egészség kialakításának feladatait. Az egészségnevelési program külön-külön tárgyalja a mindennapos testedzés megvalósulását, az emocionális nevelés megvalósítását az iskolai kereteken belül. Didaktikai alapelvek Tudatosság elve Szakszerűség elve Az életkori sajátosságok figyelembevételének elve Fokozatosság és rendszeresség elve, A személyes tapasztalatszerzés elve A négy didaktikai alapelv közül a tudatosság és szakszerűség elvét külön, kiemelten kezeljük A tudatosság és szakszerűség elve A szakmaiság elvének érvényesülése érdekében pedagógiai programunkban a következő célok elérését tartjuk fontosnak: A műveltség általános értékeinek közvetítése, a pedagógiai kultúra fejlesztése, az ismeretalkalmazás képességének az alakítása a továbbtanulásra való felkészítés, a helyi tantervekben megjelenő műveltségtartalom oly módon történő átadása, hogy a klasszikus műveltségelemeket megismerve, azok alkalmazásával a tanulók értelmi, érzelmi képességeit fejlesszük. 11
A követelmények közt megjelenik a tantárgy fogalmi rendszerének ismerete mellett, a szaknyelv használata, az összefüggések megkerestetése. Ehhez kapcsolódó cél : Pontosan körülhatárolt követelményt állítsunk az egyes tantárgyakból. A továbbképzések a szakmai fejlődést szolgálják. Minden pedagógus elvégezte a 120 órás továbbképzést, másoddiplomát szerzett két pedagógus, további kettő most tanul, egy pedagógus szakvizsgázott. Célunk olyan továbbképzések elvégeztetése, amelyet az intézményi igények alapján választanak a pedagógusok.
2.2. A nevelési elveink mentén a következő személyiségideál kialakítására törekszünk A diákokban kialakítandó személyiségideál A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési idál, amely felé a nevelésnek tartania kell. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamasz koron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Nagyon fontos - a hitre, reményre, szeretetre nevelés, - a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit - az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, - józan, megfontolt ítélőképesség, - a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, - a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, - a szelídség, - az alázat, - a türelem, - alaposság, - a mértékletesség, - a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás, - a belső csendre, elmélyülésre való igény, - hűség Istenhez és embertársainkhoz, - felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. 12
A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, korszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Nem gyökerestül kell körtani a rossz irányba vivő tulajdonságokat, hanem átalakítva a jó szolgálatába kell állítani. A világ, amelyben élünk Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek észszerű korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni. A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, illetve arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű váltakozásának. A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben, s aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat (tönkremehet a házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába keveredhetnek, stb.). Különösen meg kell tanítani őket arra is, hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hogyan lehet ezeket akár pozitíven is felhasználni. Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak. Meg kell tanítani az önhittség és az önmagukban való hit közötti különbséget. Meg kell tanítani az élet tiszteletére a szenvedés értékére és saját valamint a mások testének megbecsülésére őket. Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor de másokat nem sértő kimondására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni. 2.2.1. Erkölcsi elvárások Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Üdvösségre nevelünk. Minden más ezután következik. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Hiszen "a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása nagyobb részben az ott tanítók tevékenységén és tanúságtételén múlik." /Kat. Isk. 78./ Nyitott kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe, és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nemhívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell vezérelje.
13
A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az emberek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. A keresztény szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hitvalló pedagógus legyen a tanári karban. A fejlődés előfeltétele, hogy számarányuk növekedjen. Ez sohasem jelentheti azonban azt, hogy az egyszínűségre kell törekedni, mert a diákok akkor tanulnak igazán sokat nevelőiktől, ha azok a világ sokszínűségét tudják képviselni. Ezért az új pedagógusok felvételénél mindig mérlegeljük milyen feladatokat bízunk rá, és mit várunk el tőle. Ezek ismeretében lehet eldönteni, hogy a képzettség, rátermettség és vallási háttér hármas követelményéből melyiket milyen súllyal kell figyelembe venni. Az iskola vezetőségére nagy felelőséget ró a megfelelő pedagógusok kiválasztása. A legnagyobb jószáradék esetén is történhetnek sikertelen választások. Ezért minden új tanár először egy éves szerződéssel alkalmazható, amelyet a felek kölcsönös megelégedése esetén lehet véglegesíteni. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felszereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. 2.2.2. Erkölcsi elvárások a diákoktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatóak meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. A megrendült embereké a jövő. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez 14
segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14) Összefoglalva az elvárások a következők: - belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra - részvétel a vallásának megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban - tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt - mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása - alapos, rendszeres és pontos munka - a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése - a házirend felelős betartása Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport, és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek. 2.2.3. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket, illetve ennek hiányában igyekezzenek ilyen iskolát alapítani. (v.ö. C.I.C.796-800§, Grav.Ed.2. és 6.) Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak, hiszen "a keresztény hit is egy közösség ölén születik és növekszik." (Kat. Isk.53.) Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola katolikus jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, szülői lelki napok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban
2.3. Módszerek, eljárások: Módszereink:
1.
Közvetlen (direkt) módszerek, amelyekhez alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
2.
Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
15
Alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek - követelés - gyakoroltatás - segítségadás – ellenőrzés
-ösztönzés
Közvetett módszerek - -a tanulói közösség tevékenységégének megszervezése - közös (közeli és távoli) célok elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés – ösztönzés Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Közvetlen módszerek - elbeszélés - - tények és jelenségek bemutatása nevelő személyes példamutatása
- műalkotások bemutatása
Közvetett módszerek
-
a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életből nevelő személyes példamutatása
Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek - magyarázat, beszélgetés
- felvilágosítás
Közvetett módszerek - a tanuló önálló elemző munkája
- vita
Nevelésünk sikerességének a kritériumai Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha végzős diákjainknak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: A tanulók személyiségében kialakulnak életszemléletben, viselkedésben, hitéletben.
a
keresztény
élet
jellemző
vonásai
Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatatás kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek.
16
(Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több, mint 50-60 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált élethez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
17
2.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai eljárások A pedagógiai munka mindig totális hatású. A személyiség egészére hat nevelői tevékenységünk. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok magukba foglalják, hogy megismertessük Jézus örömhírét, tanítását és életét. Így a krisztusi ember személyiségformálódását segítjük elő. Célok: Az életkorukból eredő szépség, lehetőség, emberi - szellemi - lelki értékek felmutatása. Az életkorukból fakadó általános és egyéni személyiségfejlődésükből eredő problémák kezelése. Azonban néhány területet ki kell emelni, ha fontosnak tartjuk a személyiségfejlesztő tevékenységet. A személyiségfejlesztés fő feladatai: -
az ismeretek, az ismeretszerzés képességeinek a fejlesztése az emocionális képességek fejlesztése az erkölcs, a jó és a rossz felismerése és megkülönböztető képességének fejlesztése
Az ismeretek, az ismeretszerzés képességének a fejlesztése 1-4. osztály: Az olvasás, írás, számolás jelrendszere Az ismeretszerzés önálló lehetőségei / könyv, újság, rádió, tv, számítógép/ A kommunikáció formáinak gyakoroltatása Az ismeretek birtokában való cselekvési helyzetek gyakoroltatása Problémahelyzetek, a gondolkodási képességek gyakoroltatása 5-8. osztály: A tantárgyak szaknyelvének elsajátítása A kommunikáció formáinak gyakoroltatása Az ismeretek birtokában való cselekvési helyzetek gyakoroltatása Az összefüggések keresésére feltárására törekvés Problémahelyzetek, a gondolkodási képességek gyakoroltatása A tanulni tanulás sajátosságainak megismertetése Az informatikai eszközök használata / a könyvtár, mint információs eszköz/ A teremtett világ szépségeinek megismerése A környezetben való eligazodás segítése A környezet védelme Az emocionális képességek fejlesztése Iskolánkban az emocionális nevelési program keretében részletesen kidolgoztuk, hogy a tanulók emocionális nevelése területén milyen tartalmakat milyen módszerekkel, eszközökkel valósítunk meg. Az emocionális nevelés programja a pedagógiai program egészségnevelésről
18
szóló fejezetében található. Itt azokat a problémákat vesszük sorra, amelyekkel foglalkozás során tanulóink személyiségfejlesztését szolgáljuk.
való
1-8. osztály: A személyiségre jellemző érzelmi akarati tulajdonságok megismerése Szeretetteljes légkör kialakítása a személyes kapcsolatokban A pozitív megerősítés alkalmazása Az érzelmi akarati túlfűtöttség tudatos irányítása, visszafogása A játék során történő tudatos érzelemirányítás A bizalom kialakítása, mely a személyes kapcsolat alapja A függőségek- prevenció A természet apró csodái- teremtmények vagyunk Az előítéletek felismerése, legyőzése A mozgás megszerettetése-mindennapos testedzés progranja Az erkölcs, a jó és a rossz felismerése és megkülönböztető képességének fejlesztése A személyes istenkapcsolat elősegítése, a helyes vallásos élet gyakoroltatása. - ügyelve az intimitás, lelki érzékenység tiszteletben tartására. 1-8. osztály: A jó és a rossz megkülönböztetése A jó megerősítése példaként állítása A rossz elutasítása A jóra törekvés igényként támasztása Az önismeret képességének fejlesztése A hibák javításának lehetősége Szokások kialakítása A tízparancsolat alapján álló normák igényként támasztása A fejlesztés kritériumai: -
életkornak megfelelő legyen
-
az előbbivel együtt reális legyen, a tényleges alapról induljon (az adott fejlettségi szint, fizikai állapot)
-
figyelembe kell venni a gyermek környezetét, szociális, kulturális hátterét, családjának elvárásait, a gyermek egyéni adottságai.
A személyiségfejlesztés színterei: A személyiségfejlesztés irányai minden tantárgy és műveltségterület oktatása során a tantárgyi sajátos ismeretanyag elsajátíttatása keretében értendők. Különösen fontos szerepe van a személyiségfejlesztésben a játéknak, a kötetlenebb tanórai illetve a tanórán kívüli foglalkozásoknak, túráknak, kirándulásoknak. A tantárgyi modulok, a tánc és dráma, a hon- és népismeret, társadalomismeret, etika új és széles lehetőséget biztosítanak az érzelmi és erkölcsi tulajdonságok fejlesztésére. Kiemelkedően fontos a hittan tantárgy az erkölcsi tulajdonságok fejelestése terén.
19
A feladatok eszközei, technikái mind egyénre szabottak: függenek a pillanatnyi szituációtól, megoldandó feladattól, elérendő céltól (részcéltól). A fejlesztési technikák közé tartozzon: az érzékeltetés a láttatás a meggyőzés a gyakoroltatás - rögzítés - elmélyítés számonkérés, ellenőrzés dicséret, elismerés Az iskolavezetés feladatai: Biztosítja az iskola általános pszichés klímájának karbantartását. Helyi továbbképzéseket szervez. Értékeli a folyamatot: félévi és éves szinten. A pedagógusok feladatai: A személyiségfejlesztési programjának elkészítése egyénekre. Célzott preventív szűrő munka, mely a személyiségfejlődési és teljesítményzavarok kialakulását megelőző korai jelzések felismerésére épül. Értékelik a folyamatot, havi, féléves, éves szinten. Beavatkozásuk: személyes. A folyamat követése.
20
2.5. Közösségfejlesztés A keresztény ember mindig közösségben tudta hitét jól megvallani, képviselni. Az iskolai nevelés feladata olyan közösségfejlesztési tevékenység, amely során a gyermek személyisége feladása nélkül válik egy közösség tagjává. Lehetőséget erre olyan nevelőközösség teremthet, amelynek egyes személyiségeire jellemző a keresztény értékek megélése, elfogadása. A másik garancia a szülőkkel való jó kapcsolat lehet, amely során a szülőket is igyekszünk bevonni a keresztény értékek mentén formálódó közösségünkbe. A közösségfejlesztés egymással egyenlő súlyú területei: - közösségfejlesztés a tanórai tevékenységek során - közösségfejlesztés a tanórán kívüli tevékenységgel. Mindkét esetben a legfontosabb elem a tevékenység. 2.5.1. Közösségfejlesztés tanórán és tanórán kívül Az ajánlható tevékenységeket a NAT „kiemelt fejlesztési feladatok ” című fejezete alapján igyekeztünk összegyűjteni. Hon- és népismeret Az életkori szinten minden tanuló ismerje a keresztény értékeket Vegyünk részt a katolikus hagyományok őrzésében, ápolásában /A keresztelőtől kezdődően vegyen részt minden közösségi tevékenységben/ Az életkori sajátosságok szintjén ismerjék a magyarság történelmét, irodalmát, a haza földrajzát a magyarság mindennapi életét. Biztosítsunk minél több lehetőséget /tanórán kívül is/, hogy a szanyi hagyományokat megismerje és gyakorolja. Alakítsuk úgy hagyományainkat, ünnepi megemlékezéseinket, hogy velük a hazaszeretetet, a magyarsággal való azonosulást éreztessük tanulóinkkal. Ismerjék szűkebb környezetünk és a magyarság nagy személyiségeit és tetteit Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz A tanulók legyenek nyitottak a különböző szokások életmód, kultúrák iránt Fogadják toleranciával az európai népek különbözőségét Legyenek nyitottak a szomszéd népek kultúrák iránt Érezzék a felelősséget a határainkon túl élő magyarok iránt Ismerjék az európai egység eszméjét, hogy ezt csak önmagát is nagyra becsülő erős idetntitástudatú nemzet szolgálja jól Ismerjék és becsüljék az egyetemes emberi kultúra nagy alkotásait, nagy alkotóit Környezeti nevelés A napi tevékenységeinkkel alakítsuk a tanulókban a környezettudatos magatartást Közös tevékenységekkel vegyünk részt a környezet ápolásában, széppé tételében A tanulók kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe Segítsük tevékenységünkkel is megérteni ember és környezet kapcsolatát
Kommunikációs kultúra 21
A tanulók szerezzenek tapasztalatot az együttműködés fontosságáról a problémamegoldás terén. Segítsük eligazodásukat az információs környezetben Kritikus szemmel tegyünk különbséget az érték és értéktelenség között. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása legyen Segítsük elő a véleményformálás- és kifejezés, az érvelés képességének a fejlődését Testi lelki egészség Biztosítsunk sok lehetőséget tanórán és tanórán kívül az egészséges életmód gyakorlására. Fejlesszük a beteg, sérült, vagy fogyatékos társak elfogadása iránti készséget, a segítőkész magatartás kialakulását Sok alkalmat teremtsünk a sportolásra a szabad levegőn való mozgásra Fordítsunk nagy figyelmet a serdülők káros függőségekhez vezető szokásainak megelőzésére ismeretterjesztő munkával, a mindennapi törődésünkkel Mutassuk be a tanulóknak a családi élet fontosságát, a család emberformáló szerepét Adjunk példát tanulóinknak a harmonikus életvitelre Tanulás Legfontosabb feladatunk a tanulás megtanítása. - vonjuk be szülőket a tantárgyi specifikumok megismerésébe - segítsük a lényeg kiemelését - segítsük a sorrendiség megtervezését - kérdéseinkkel és a memoriterrel fejlesszük az emlékezetet - rögzítsük a lényeget - alsó tagozattól fejlesszük az értő olvasást - ahol szükséges, egyéni tanulási módszereket alkalmazzunk Adjuk meg a tanulás értékét azzal, hogy mindig nehéz munkaként értékeljük Személyre szabott követeléssel biztosítsunk sikerélményt mindenki számára A közösségben ne legyen a tanulási kudarc miatt kirekesztett tanuló Közösségi értéknek az egyéni képességeknek való megfelelés igényét támasszuk. A közösségfejlesztés feladatai iskolánkban A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
22
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A pedagógusok közösségének erősítése, belső hagyományok kiépítése Szülői közösségek alakítása az iskola életében partnerként való részvétele A közösségi formák intézményünkben A tanév jeles napjai /Az intézményi MIP-ből/
VENI SANCTE TE DEUM lelki napok, lelki gyakorlatok gyónási alkalmak farsang,
ballagás az iskola névadója: Szent Anna ünnepe anyák napja Boldog Apor Vilmos emléknapja
Adventi verses irodalmi műsor Bérmálás, elsőáldozás
-Iskolamise -Iskolamise -iskola rendezésű /DÖK,5.o+ SZM/ -Ünnepélyes búcsúztatás -Osztálykeretben Iskolamise -Iskolai műsor -Iskolai /1-8 évf./
Egyházi Ünnepek • szept. 8. • szept. 12. • szept. 14. • szept. 24. • • • • •
okt. 8. nov. 1. nov. 2. nov.5. nov. 19.
Kisboldogasszony ünnepe Mária nevenapja Szent Kereszt Felmagasztalásának az ünnepe Szt. Gellért - a katolikus iskolák napja Magyarok Nagyasszonya Mindenszentek Halottak napja Szt.Imre Árpádházi Erzsébet 23
Iskolai zarándoklat
-Iskolamise
• dec. 6.
Szt. Miklós
• dec. 8. • dec.
Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása Adventi gyertyagyújtások,
• febr. 2. • febr. 11. • febr.
Gyertyaszentelő Boldogasszony Lourdesi Szűzanya ünnepe Hamvazószerda, a nagyböjt kezdete NAGYBÖJT, HÚSVÉT Győri Könnyező Szűzanya ünnepe Gyümölcsoltó Boldogasszony Szent Kereszt Megtalálásának az ünnepe PÜNKÖSD
• febr.-márc. • márc. 17. • márc. 25. máj. 3. • máj . jún.
-Iskolai program /3-4. évfolyam/ -Közös gyertyagyújtás /5-8.évfolyam rendezi/ -Iskolamise -Szentmise /fakultatív / -Iskolamise
-Iskolamise -Iskolamise
Szervezeti hagyományok Állami ünnepek • okt. 6. Aradi vértanúk - megemlékezés oszt. • okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc - megemlékezés / felel: 6. évf./ • márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc - megemlékezés /felel: 7. évf./ Az ünneplés módjai • Megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten) • Iskolai ünnepély • Hangverseny • Színdarab • Tanítási szünet: - kirándulás - vetélkedők – szellemi - sport A diákönkormányzat szerepe a közösségfejlesztésben A diákönkormányzat segíti a - tanulók önállóságának - a felelősségérzetének - önszervező képességének - a közösségi élmény fontossága érzésének kialakulását. A diákönkormányzat külön munkaterv szerint működik, amelyben nagy szerepe kap az iskolai egészségnevelési, környezeti nevelési, drogmegelőzési programok megvalósítása a rendszeres közösségi tevékenységek által.
24
2.6. Egészségnevelési program
„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen, Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét - mert a múltban épül fel a jelen és a jövő. " /Bárczi Gusztáv
25
2.6.1. Az egészségnevelés törvényi háttere A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ennek nyomán 2004 szeptemberétől az első évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetőség nyílt az iskolai nevelés-oktatás tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára. Elkezdődhet az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálata A Nat értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000.(XII. 11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek. Ezek a jogszabályok körvonalazzák azt a célrendszert, valamint ahhoz rendelt jogi feltételrendszert.
2.6.2. Helyzetelemzés A tanulók egészségi állapota, egészségmagatartása Az egészségi állapot elemzéséhez az iskola egészségügyi szolgálat által végzett tanulói egészségi vizsgálatok összesített adatait használtuk adatbázisként. A fizikai állapot meghatározásra az éveken át végzett állóképességi és erőfelmérések adatait elemeztük. Az egészségmagatartásra a minőségbiztosítási kérdőívek néhány kérdésére adott válaszok elemzéséből és az iskolában az idei tanévben megkezdett Emocionális nevelési program kérdőíveinek elemzéséből következtettünk. A tanulók egészségi állapota
A tanulók megkapták a szükséges védőoltásokat, nem jellemző a járványos betegségek előfordulása Az influenzás megbetegedések száma csak a járványos tanévekben tanévben növekszik lényegesen Az átlagos testmagasság az utóbbi három év adataihoz képest nem növekedett. Jellemző a magasság hirtelen, ugrásszerű növekedése a 13-14 éves korú tanulóknál. Nem csak a 13-14 éves korban, hanem a 11-12 éveseknél is probléma a hanyag testtartású tanulók számának növekedése. Arányuk a 11-14 éves tanulók közt eléri a 35%-ot.
26
A tanulók testsúlya normálisnak mondható, az életkoruknak megfelelő. Túlsúlyos, elhízott tanuló osztályonként egy-egy gyermek, összesen 15 tanuló. (4%) Megjelent a 8-14 éves tanulók körében a magas vérnyomás. Az utóbbi három év adatai azt mutatják, hogy ez a népbetegség 1-4 tanuló esetén, de megtalálható az általános iskolában is. Az egyéb érrendszeri és szívpanaszok nem jellemzőek. Egy tanulónak van szív probléma miatt részleges felmentése testnevelésből A legtöbb problémát a látás élesség romlása okozza. Vannak olyan tanulók, akiket a javaslatunk ellenére sem visznek fogszakorvoshoz. A tanulók évente vesznek részt fogászati szűrésen. Nagyon magas a fogszuvasodások száma, és nagyon magas azoknak a tanulóknak a száma akik nem kezeltetik fogbetegségüket. A tisztasági vizsgálatok tapasztalata, hogy a tanulók tisztasága, ápoltsága, ruházatuk tisztasága megfelelő. Probléma a serdülő korban a korra jellemző bőr és testápolási hiányosságok előfordulása. Időszakonként visszatérő probléma a fejtetvesség.
A tanulók fizikai állapota A rendszeres mérések a következők: -Atlétikai 3, 4, 5 tusa versenyszámai -A 4+1 motorikus teljesítménymérő rendszer versenyszámai
A tanulók fizikai teljesítménye középszintűnek mondható. A felmérések tanulsága szerint csökken a kimagasló fizikai átlagteljesítmény, növekszik a jó és a középmezőnyhöz tartozó átlagteljesítmények száma és viszonylag magas szinten stagnál a gyenge fizikai átlagteljesítményt nyújtó tanulók száma. Kevés az olyan tanuló, aki általánosan kimagasló teljesítményre képes. Ebben a 714 éves korban baj hogy a tanulók csak egy-egy speciális területen nyújtanak átlagosnál magasabb fizikai teljesítményt.
A tanulók egészségmagatartása
A felmérések eredménye alapján a tanulók általánosan fontosnak tartják az egészséges életmódot Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az o egészség megőrzés fontosságáról o a szabadidő egészséges eltöltésének lehetőségeiről o a helyes táplálkozásról o a biztonság megőrzésének fontosságáról Nem akarnak változtatni táplálkozási és szabadidős szokásaikon. A 10-14 éves tanulók 65%-a kipróbálta a dohányzást, fogyasztott alkoholt. A függőségek kialakulását nem mérik azonos mércével. ( Nagy probléma a kábítószer, nem nagy probléma az alkohol, nem probléma a dohányzás) Szívesen részt vesznek mentálhigiénés és emocionális programokon
27
A tanulók ellentmondásos válaszai jól mutatják a szociokulturális környezet ellentmondásos hatásait 1. Az egészséges életmód költséges 2. Az egészséges életmód a szabadidő felhasználásával biztosítható- időráfordítás 3. Az egészség megőrzéséhez változtatnunk kellene eddigi szokásaink egy részén 4. Az egészség megőrzése fontos lenne számukra. 2.6.3. Az egészségnevelési program megvalósításának szakmai erőforrásai 1. személyi feltételek: Iskolánk tanulólétszáma 260-290 fő, amelynek 25-30%-a másik településről bejáró tanuló A pedagógusok létszáma 21-23 fő, és minden pedagógus fontosnak tartja az egészségnevelést Öt pedagógus vett részt az érzelmi intelligencia és az emocionális nevelés területén akreditált továbbképzésen Az Emocionális nevelés koordinátora rendszeres képzést tart egy hét tagú csoport számára 2. Tárgyi feltételek Az iskola épületeinek állapota átlagosnak mondható- a felső tagozat festésre szorul A tantermek nagyok, világosak, a neonos világítás régi, elavult, a fényterelők cserére szorulnak. A fűtés korszerű , de nem megfelelő hatékonyságú a rossz nyílászárók miatt. A padok megfelelők, sajnos a legújabb padok állaga a legrosszabb. Minden sportlétesítmény és sporteszköz rendelkezésünkre áll az eszköz és felszerelési jegyzékhez képest, amely a tanulók fizikai terhelését hivatott „segíteni”
28
2.6.4. Nevelési szükségletek, nevelési igények
nevelési témakörök megnevezése
színterek, formák megjelölése
helyes testtartás
előadás
helyes testtartás
tanóra (biológia testnevelés)
Táplálkozásegész- egészségnevelési ség-tan hét Fogászati ellenőrzés; Fogápolási vetélkedő
Fogorvos terve alapján, DÖK program
nevelési színterek, formák témakörök megjelölése megnevezése Orvosi ellenőrzés Iskolaorvos terve
a nevelés célcsoportjai
a szervezés felelőse
a megvalósítás időpontja
szülők
Munkaközösségvezető
október 2. fele
Testnevelés tanár tanulók
egész tanévben folyamatosan
tanulók szülők
november
Tanulók
Fogorvos, DÖK vezető és az egészségvédelmi felelőse
Októbertől januárig November
a nevelés célcsoportjai
a szervezés felelőse
a megvalósítás időpontja
tanulók
iskolaorvos
Október-március
7-8 évfolyam
Osztályfőnök, szaktanár,
Szeptemberjúnius
3-6. évfolyam
ifjúságvédelmi Osztályfőnök,f. szaktanár
Szeptemberjúnius
tanulók
alapján Emocionális Tanóra, DÖK nevelési program progrmok témakörei Emocionális Tanóra, tanórán nevelési pr.; kívül függőség, prevenció Függőségek előadás Osztálybajnokság sportfoglalkozás labdarúgás, kézilabda Közös játék
7-8 évfolyam 1-8 évfolyam
Játékos sport versenyek
Tanulók, pedagógusok, szülők Egészségfejlesztő Túra, kirándulás Tanulók, szülők testmozgás
29
Ifjúságvédelmi f Mentálhigiénés Január szakember . Testnevelő Február-március
DÖK sportfelelőse
Május
osztályfőnök
Április-május
2.6.5. Alapelvek l. Szervezésre vonatkozóan: - Elkötelezettség a fenntarthatóság pedagógiája alapeszméi mellett /egészségnevelési szempontból/ -
Holisztikus szemléletmód alapján, az egész tantestület elkötelezettségével folytatjuk munkánkat.
-
Saját, közvetlen környezetünk értékeire, problémáira vonatkozó programokat szervezünk.
-
A helyi problémákból kiindulva, azok megoldására törekszünk.
2.A tartalomra vonatkozóan: -
-A problémákat a környezet és egészség összefüggésében tárjuk fel.
-
-Olyan egészségnevelést folytassunk amelynek alapja a prevenció.
-
-Az egészségvédelem mindig a megfelelő súllyal szerepeljen, 3.Módszerkiválasztás tekintetében:
-
-
-Módszereink kiválasztásánál a tevékenységközpontúságot, a közvetlen tapasztalatszerzést és, az élményközpontú tapasztalatszerzést helyezzük előtérbe. -A probléma megközelítése az esetek többségében mentálhigiénés vagy egészségnevelési célból induljon ki
30
2.6.6. Az egészségnevelés célja, feladatai Célok Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Az egészségnevelés feladatai Az iskolánkra nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnunk kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenünk azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusaink készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Feladatunk az is, hogy felkészítsünk az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Megkerülhetetlen feladat, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítsunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. (NAT 2003) Célunk olyan egészségnevelő program működtetése, amelynek eredményeként erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, csökkennek az ártótényezők, és, hogy az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.
31
Az egészségnevelési program megvalósulásával tanulókban kialakítandó képességek igények
viselkedésüket, az életvezetésük helyesen alakítsák, az egészségkárosító magatartásformák elkerülésének képessége, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén képesek legyenek megelőzni, tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését
2.6.7. Az egészségnevelés tartalma és kerete Az egészséges életmód csak egészséges környezetben képzelhető el. Az egészség és a környezetvédelem szoros kapcsolatban állnak egymással. A pedagógiai program külön fejezete a környezeti nevelési program. A szoros kapcsolódásuk miatt sok átfedés keletkezik a pedagógiai program két fejezetének bemutatása során. Az egészségnevelést két nagy területre csoportosítottuk 1. Az egészségünk megőrzése 2. A függőség-prevenció 3. Emocionális nevelés /7-8./ 4. A mindennapos testedzés Az egészségnevelés tanórai és szabadidős keretek között történik. Általában mindkét forma fontos, mert a tanóra gyakran az ismertek átadására, esetleg érzelmi reakciók alakítására szolgál. A szabadidőben pedig sok lehetőség van az egészségmegőrzés „gyakoroltatására”. Sajátos megvalósítási formája az egészségnevelésnek intézményünkben az Emocionális nevelési program. Ennek a projektnek a megvalósítása szintén tantárgyi-tanórai és szabadidős kertek között történik. A harmadik megvalósítási formát úgy nevezzük el, hogy a Helyi tanterv szerint. Ide tartozik a mindennapos testedzés megvalósítása.
32
1. Az egészségünk megőrzése TÉMA
MEGVALÓSÍTÁS FORMÁI IDEJE Tanóra , szabadidő Egész tanév során /tanmenet/ Tanóra , szabadidő Egész tanév során Tanóra , szabadidő Egész tanév során „termékbemutató” /tanmenet/
RÉSZTVEVŐ ÉVFOLYAM 1-8
Tanóra , szabadidő
Egész tanév során
1-8
Egész tanév során
5-8
Beosztás szerint
1-8
Szexuális különbségek
tanóra , szabadidő védőnői előadás Orvosi, eü vizsgálatok Tanóra , szabadidő
5--8.
Fogápolás A helyes közlekedés
Vetélkedő Tanóra , szabadidő
Egész tanév során /tanmenet/ november Egésztanév során /tanmenet/
Egészséges életvezetés A helyes viselkedés Egészséges táplálkozás, táplálkozás illemtan TÉMA Egészséges környezet A betegségek felismerése A szűrés
1-8 1-8
1-8 1-8
Tantárgyak: Környezetismeret, technika, természetismeret, egészségtan, biológia 2. Függőség-prevenció TÉMA Önmagam és mások megismerése A függőségek A gyermeki szükségletek Életminőség A természet apró csodái Érzelmeink Egészségmagatartás Értékek felismerése Csoportjelenségek Kortárs
MEGVALÓSÍTÁS FORMÁI IDEJE Bemutatkozás, beszélgetés szeptember fotó-fantáziák Beszélgetés szerepjáték október Közös rendszerezés, október tabló készítése Életminőségnovember fotófantáziákkal A természet apró csodái december Beszélgetés, fotófantáz. Játék az „arcos" fotójanuár fantáziákkal Beszélgetés: napirendfebruár túlhajszoltság Besz.: jó-rossz, igazmárcius hamis, szép-csúnya A csoport pozitív, március negatív hatásai rám Beszélg: Hova fordul a április 33
RÉSZTVEVŐ ÉVFOLYAM 3-6 3-6. 3-6. 3-6. 3-6. 3-6. 3-6. 3-6. 3-6. 3-6.
segítségnyújtás Krízishelyzetek és megoldások Döntéseink
gyerek segítségért? Beszélg.: az átélt és várható krízishelyzetek Beszélg.: könnyű és nehéz döntések
május
3-6.
május
3-6.
A függőség-prevenció önálló program, amely az 1-6. évfolyamok számára készült. A program egyes témakörei nem mindig igényelnek teljes tanórát, de néhány témakör tárgyalása egy tanóránál hosszabb időt igényel. A projekt megvalósítása: Alsó tagozat: A témák jellegüknél fogva szinte mindegyik tantárgy keretében feldolgozhatók. Ajánljuk a magyar nyelv- és irodalom, környezetismeret, technika, testnevelés tanmeneteibe beépíteni azokat a témákat amelyek egyébként nem szerepelnek a tantárgy tanmenetében. A program jól megvalósítható délutáni szabadidős tevékenység keretei között is. 5-6 évfolyam: Ajánlott tantárgyak: Osztályfőnöki, természetismeret, egészségtan, hittan, tánc-dráma szabadidős tevékenységek: DÖK szervezésű programok 3. Emocionális nevelés TÉMA Osztálydialógus, fotó-fantáziák Előítéletek, beállítódások kialakulása, csoportjelenségek Érzelmek megnevezése, kifejezése, Fotófantáziák Érezzük jól magunkat a bőrünkben, Életminőség fotófantáziák Dohányzás, alkohol, drog Szorgalmazzuk az érzékszervek használatát, Természet csodái Dialógus a diákok és szülők között Kommunikáció- Én üzenetek Döntéseink
MEGVALÓSÍTÁS FORMÁI IDEJE Fotó-fantáziák – szeptember beszélgetés /of/ Természet csodái fotó- November fantáziák,szóbuborékok /of, etika/
RÉSZTVEVŐ ÉVFOLYAM 7-8.
Fotó-fantáziák /Hittan, etika/
December
7-8.
Életminőség, fotófantáziák /Etika, hittan/
Január
7-8.
Előadás +/kémia, biológia/ Fotó-fantáziák /Etika, biológia/
Február
7-8.
Március
7-8.
„szülői értekezlet”
Október
7-8.
„szülői értekezlet”
Április
7-8.
Beszélg.: könnyű és nehéz döntések /of/
Május
7-8.
34
7-8.
3. Az emocionális nevelés önálló program, amely az 7-8. évfolyamok számára készült. A program egyes témakörei nem mindig igényelnek teljes tanórát, de néhány témakör tárgyalása egy tanóránál hosszabb időt igényel. A projekt megvalósítása: 7-8. évfolyam: Ajánlott tantárgyak: Osztályfőnöki, etika, hittan, biológia, kémia, technika szabadidős tevékenységek: DÖK szervezésű programok „szülői értekezletek”
4. A mindennapos testedzés Helyzetelemzés Az Országgyűlés a 2003. LXI törvénnyel módosította az oktatásról szóló 1993. LXXXI törvényt. A módosítással a Ktv. 52.§ (10) bekezdés helyébe az 1-4. osztály számára kötelező testmozgásról szóló szakasz lépett. Ennek értelmében a tanítási órák részeként, vagy az óraközi szünetek részeként megszervezzük a tanulók mindennapos testmozgását azokon a napokon, amelyeke nincs testnevelés óra. Az alsó tagozaton a testnevelés órák száma heti 3 óra minden évfolyamon.
Testnevelési órák Játékos egészségfejlesztő testmozgás Sportköri foglalkozás
Megvalósítási formák Helyi tanterv szerint Tanóra, óraközi szünet Szabadidős tevékenységek
Testnevelési órák, sportköri órák, játékos egészségfejlesztő testmozgás óra/fogl./ jellege Köt.
1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6. évf. 7. évf. 8.évf. óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám a a a a a a a a 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2
Vál.
0.5
Játékos Testmozg . sportkör
1
összesen
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
1
2
2
2
2,5
2,5
2,5
2,5
5
5
5
5
5
5
5
5
35
Kt . 48 § (2) Az iskola első-negyedik évfolyamán legalább heti 3 testnevelés órát be kell építsen a helyi tantervébe. A többi évfolyamon a testnevelés órák számát heti átlagban 2,5 órában kell meghatározni a helyi tantervében. A fent kitételnek iskolánk a táblázatban látható kötelező és választható sorokban feltüntetett módon tesz eleget.
Kt. 52. (10) „Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a heti három testnevelés óra és a játékos test mozgás keretében valósul meg…. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje harminc perc” Azokon a napokon kell szervezni, amikor nincs testnevelés óra. Sportköri foglalkozás keretében is szervezhető. A 2004-2005-ös tanévtől felmenő rendszerben az első évfolyamtól kezdődően. A játékos és egészségfejlesztő testmozgás a tanóra keretében az óraközi szünetek idején és a a napközis foglalkozás ideje alatt valósul meg. A játékos testmozgás a táblázat 3. sorában látható a törvény szerint az első osztályban. Kt. 52.§ (9) „ Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez…-(a továbbiakban sportcsoport) hetente legalább kétszer 45 percet biztosítani kell…” Iskolánkban 5 sportcsoport működik: a fentiek szerint minimális óraszáma: 10 óra labdajáték-játék 1 csoport
1-2 évfolyam
2 óra
labdarúgás 3 csoport
3-4, 5-6, 7-8.évfolyam
6 óra
labdajáték lány 1 csoport
felső tagozat
3,5
összesen.
11,5
A játékos, egészségfejlesztő testmozgás Az 1-4 évfolyamos tanulókra jellemző iskolánkban, hogy szeretik a testmozgást. Kedvencóráik közt a testnevelés az első helyen szerepel. Sokat és szívesen mozognak. Spontán módon az óraközi szünetben, de a szervezett iskolai sportfoglalkozásokon is nagy számmal vesznek részt. Ezt az alaphelyzetet kihasználva szervezzük meg a mindennapos testedzést úgy, hogy olyan mozgásformákat, játékokat szervezünk, amelyeket szívesen játszanak a tanulók. A program összeállításában az osztálytanítók, a testnevelő tanárok voltak segítségemre véleményükkel javaslataikkal.
36
Célja A mindennapos testmozgás biztosítása. A mozgás megszerettetésével az egészséges életre nevelés. Az 1-4 osztályos tanulók mozgásigényének a kielégítése.
A megvalósítás területei 1. Tanítási órák részeként 2. óraközi szünetekben 3. napközis foglalkozás
Ajánlott játékok 1. fogójátékok minden formája 2. ugrókötelezés karikázás 3. labdajátékok - labdavezetések –átadások játékosformái - labdarúgás - játékos, utánzó versenyek labdával - stb. 4. szabadidős sportjátékok, amelyek megvalósíthatók nálunk pl. tollaslabda, habtenisz, stb 5. A gyerekek spontán játékai 6. „Gumizás” 7. Adj király katonát! 8. Ipi-apacs 9. Kecskézés 10. Ugróiskolák 11. Minden olyan játék, amelyet a nevelő megvalósíthatónak tart A mindennapos testedzés megvalósulásának sajátos kerete a túra és a kirándulás. Iskolánkban állandó rendszeres tevékenység. Évente kettő-négy alkalommal tervezzük meg, a kerékpáros és gyalogtúrákat osztálykeretben.
37
2.6.8. Az egészségnevelés módszerei A választott módszerekkel teremtjük meg a lehetőségét céljaink elérésére. rögzítettük Az élményszerző, kompetenciafejlesztő tanulás a gyermekeket elmozdítja a tankönyv mellől, sok-sok más tanulási eszköz használatára ad lehetőséget. A problémák gyakorlati felismerésére és megoldására sarkall, és ennek kínál újszerű terepet a környezetünkkel való kitágult együttműködés is. A tanulásszervezésben, új tanulási technikák megválasztásánál vegyük figyelembe elsősorban az életkori sajátosságokat és a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, az esélyteremtés, valamint az integrációs lehetőségek szempontjait. Az egyéni, eltérő képességeket cselekedtető módszerekkel, a problémamegoldó képességeket a kritikai gondolkodás gyakorlásával fejlesszük. Ne feledkezzünk meg a demokratikus viselkedés kommunikációs szabályainak
tapasztalásáról, megtanításáról sem.
Saját tágabb környezetünk mindennapi eseményei, látványa, a médiából szerzett tapasztalat és a fotó-fantáziák segítik, a problémafelvetést, véleményformálást. Mindennapi életvitelünk, beállítódásunk, előítéleteink érzelmeink megnevezése kérdésfeltevéssel, szövegértelmezéssel, kulcsfolyamatok követésével tapasztalati alapot nyújtanak, egyben lehetőséget is a magatartásformálásra. Fontos, hogy az emocionális feladatok végzésére is teremtsünk kereteket, végezhessenek páros és csoportos munkát, amelyek kiválasztásában, megtervezésében és elvégzésében érdeklődésük és motivációik alapján egyénileg vehetnek részt. Teremtsünk lehetőséget az önállóan tervezett cselekvésre, önmaguk sokoldalú kipróbálására, mind a tanórán, mind azon kívüli keretek között. Ismerkedjünk meg a projrekttel, és alkalmazzuk azokat bátran. Napjaink egyik legnagyobb kihívása az információs technikák alkalmazása az oktatásban. Az internet az információgyűjtés leghatékonyabb lehetősége, aktuális, naprakész és határtalan. A mindennapos testmozgás megszervezésében vigyázzunk, nehogy gépiesen elvégzett feladattá váljon. Segítsünk, hogy valóban betölthesse küldetését, szolgálja a gyerekek egészséges testi fejlődését, és hogy gyermekségüket, a nagy mozgásigényt, minél teljesebben meg tudják élni. 38
A felsorolt módszereket még másokkal kiegészítve, valamennyit egymással kombinálva és a megfelelő tartalmakhoz úgy rendelve, hogy azok leginkább megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak érhetjük el a legjobb eredményeket. 2.6.9. a tanulói teljesítmény mérése A egészség-nevelést komplexen, tantárgyakba beépítve és egyéb tanulási kereteken belül oldjuk meg ezért egy átfogó, minden területre érvényes szempontsort fogalmaztunk meg. A tanulói teljesítmény és eredmény értékelésének szempontjai: - Az értékelés legyen egyértelmű, - a fejlődés irányába mutató, tartalmazza a továbbhaladás kritériumait. a mérés területei és - beállítódás
ideje 2. 6. évfolyamokon,
-
értékorientáció
kétévente valamennyi évfolyamon,
-
csoporthelyzet
négyévente valamennyi évfolyamon,
-
konfliktuskezelés
4. és 8.évfolyamokon, -
csoportviszonyok -
az alaphelyzethez képest
év végén,
-
közvélemény
aktuális problémák esetén,
-
morális gondolkodás
5. és 8.évfolyamokon,
2.6.10. A pedagógiai munka értékelése, az egészségnevelési program felülvizsgálata A pedagógiai munka ellenőrzésének egyik módszere a mérés. A mérés vizsgálja az egészség-tudatosság fejlődését korcsoportonként. Itt alkalmazunk -tesztlapokat, -véleménykérdőíveket, hogy hiteles képet kapjunk a partnerek és a szülők véleményéről. Az értékelés az ellenőrzési tapasztalatok és a mérési eredmények összességéből adódjon, amely alapján programunk évente is áttekinthető, és a következő évi munkatervhez időben megtekinthetőek a szükséges módosítások.
39
Az értékelés sokféle lehet. Egyik fajtája az önértékelés. Az értékelés egyik különleges módja, amikor egyszerre végzünk önértékelést és mások által végzett értékelést, és a végén a két értékelést összehasonlítjuk. Természetesen akkor őszinte az önértékelés, ha az összehasonlítás eredménye közel hasonló. Az értékelés kiterjedhet: programot koordináló személyre, program teljes teamjére, program egyes elemeire, teljes programra, program hatásaira a tanulóifjúság és a civil társadalom felé, program szakmai megalapozottságára, program gazdaságosságára.
40
41
2.7. A Szent Anna Katolikus Általános Iskola Környezeti nevelési programja 2.7.1. Alapok 2.7.1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. 1989-ben az Egyesült Nemzetek Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény kinyilvánította, hogy a gyermekeknek joguk van a különleges gondoskodásra és támogatásra. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket.
42
Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. 43
Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. „ 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiába foglalta azt. 2003-ban megjelent az átdolgozott kiadás. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.
44
2.7.1.2. Helyzetkép 1. Belső: az iskola Az iskola rövid története ld. Pedagógia programban Az iskola hagyományai Az iskola tanulói és tanárai minden iskolaév elején Kisboldogasszony ünnepe körül zarándoklaton vesz részt. A falu határában lévő Szent Anna kápolnához gyalog megyünk ki őseink példáját követve. DÖK nap szervezése az egész iskola közösség számára. Farsangi bál szervezése. Az iskola minden évben takarítást szervez az iskola és a templom körül. Papír és fémhulladék gyűjtést 1-2 évente tartunk. A falu hagyományőrző műsorain minden alkalommal szerepelnek iskolánk tanulói. Az iskola helye és épülete Az iskola rendelkezik megfelelő számú tanteremmel. A termek világosak, sötétítő függöny van minden ablakon. A termek világítása nem korszerű. A nyílászárók nem megfelelők. Minden osztály feladata saját tantermének ízléses dekorálása, virágokkal való díszítése, a faliújság aktuális tartalommal való megtöltése. A folyosót virágokkal és a diákok munkáival díszítjük. Az alsó tagozat épületében tornaszoba, a felső tagozat épületében tornaterem van. A község tornacsarnoka közvetlenül a felső tagozat épülete mellett található, amit szintén használhatnak a diákok. Az iskolában lévő szaktermeink: rajz, fizika-kémia, nyelvi labor, tankonyha, ének-hittan terem, informatika terem. Könyvtárszoba kialakítását ebben az évben kezdtük el. Az alsó tagozat udvarának nagy része betonozott. A felső tagozat udvara nagy, parkosított. Az udvaron lehetőség van sportolásra.
2.7.1.3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai 45
diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskola gazdasági vezetőjének feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Szülők. Tevékenyen részt vesznek a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezet –egészségügyi nevelés túlmutat az iskola falain. - Partnerek - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása: múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások - Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok 46
elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. B) Külső: szülők és egyéb partnerek Szülők: programok segítése 2.7.2. Alapelvek, célok 2.7.2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövő képünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felel ő s magatartást, annak meg őrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezet ő technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - problémaérzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A 47
fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 2.7.2.2. Konkrét célok és feladatok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; - környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése. Hagyományok ápolása: - Zarándoklat a Szent Anna kápolnához - DÖK nap szervezése az egész iskolai közösség számára; - a település nevezetességeinek feltérképezése; - farsangi bál szervezése; - drog-prevenciós program folytatása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli tevékenységek szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon.
48
2.7.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink a szülők támogatásával - táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, település ismereti játékok stb.; - „akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, - „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; - témanap, témahét - DÖK-nap; - „jeles napok”; - Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése;
2.7.3.1. Tanórai keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
49
Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre
50
A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére 51
ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában 52
segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért
53
Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit
54
Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Nem hagyományos tanórai foglalkozások 2.7.3.2. Tanórán kívüli lehetőségek Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat, rajzpályázatokon veszünk részt. A jeles napok megünneplése plakátokon. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Tanulmányi kirándulás – Ellátogathatunk nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Megszervezzük az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Diák Önkormányzati nap – Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése DSE szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Szülői értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással 55
a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem 2.7.4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért fontos, hogy ezeket mindenki megismerje és saját maga ki is próbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:
JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia MODELLEZÉS Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések AKTÍV, KREATÍV MUNKA Természetvédelmi és fenntartási munkák Rekonstrukciós munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés 56
Rend- és tisztasági verseny KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén 2.7.5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelel ő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő -oktató munkát segít ő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. 2.7.6. Az iskolai környezet Ügyelünk az iskola esztétikusságára, a termek a folyosók ne kongjanak az ürességtől. Lehetőséget adunk, hogy a gyerekek maguk is rész vegyenek környezetük szépítésében. Papírgyűjtést rendezünk, megszervezzük a MÉH-be való elszállítást. Fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva. Törekszünk arra, hogy a gyerekek minél többet legyenek az udvaron. A tantermek szellőztetése a hetesek feladata. 2.7.7. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az el ő adások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. 57
1. Iskolán belül - kiselőadások tartása megfelel ő szemléltet ő eszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - faliújságon közölt információk készítése; 2. Külső (helyi és országos média) - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 2.7.8. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A tanulók személyiségének formálódását kérdőívekkel, szociometriai vizsgálatokkal, különböző megfigyelésekkel, egyéni vagy csoportos beszélgetésekkel mérjük. Az iskolai tantestülete - a munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelő testületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
2.7.9. Továbbképzések Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt évente legalább két tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett tanár-továbbképzési programokon. Szeretnénk elérni, hogy minden 5 éves ciklusban az iskola legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen.
Az iskolai értekezleteinken helyet kapnak az aktuális környezeti nevelési témák. 2.7.10. A település helyi értékei
Volt püspöki kastély (műemlék). XVIII. századi barokk eredetű, később klasszicista stílusban átalakították. Az egyemeletes épület középrizalitos, fölötte háromszögű timpanon emelkedik, az ablakok kőkeretesek. Udvari homlokzata hasonlóan kialakított, a timpanon alatt szép erkéllyel tagolt. Ma községi könyvtár és helytörténeti múzeum.
Római katolikus templom. Barokk stílusú, romantikus külsővel. Főhajóját 1767-ben építtette Zichy Ferenc győri püspök. Száz évvel később utóda, Zalka János püspök a 58
tornyot megmagasíttatta, a templomot két oldalhajóval bővíttette (1867) és sarkaira két kisebb tornyot emeltetett. A homlokzat közép- és oldalrizalitos, övpárkányát félköríves fríz zárja le. A két saroktorony és a 46 m magas középtorony között félköríves frízzel díszített oromszárnyak húzódnak. A félköríves ajtó két oldalán egyegy toszkán oszlop és pillérpár emelkedik. A bejárat felett helyezkedik el Zichy Ferenc címere. A gazdag faragású főoltár régebbi, mint a templom: 1700 körül készült. A "Szent Kereszt feltalálása" című értékes főoltárképet Ludwig Beyfuss festette 1855-ben. A szépen faragott padok 1758-ból valók. Aranyozott rokokó ereklyetartó, 1770-ből (Krisztus keresztjének szálkadarabját őrzi).
A templom udvarán: - Nepomuki Szent János-szobor (műemlék jellegű), XVIII. századi barokk alkotás, - balról és jobbról kőkeresztek (1868 és 1878). - artézi kút.
Szentháromság-szobor ( 1908). Megtalálható: Kossuth L. u. 29. sz. ház előtt (a templom homlokzatával szemben).
Szent Vendel-kápolna (műemlék jellegű). 1747-ben építették barokk stílusban.
Szent Anna-kápolna (búcsújáróhely). Eredetileg 1753-ban épült, majd 1901-ben neoromán stílusban átépítették.
Kesző várának romjai. A várat a XIV. század elején a győri püspökség építtette. Csekély hadi szerepe a török időkben, majd az 1700-as évek elején volt. A romossá lett vár anyagát később széthordták. A ma látható csekély falmaradványok átlagos magassága 1 m. Látható még a várárok, melyben hajdan a Rába vize folyt. Megtalálható: A községtől 2 km-re, délkeletre Várkesző falu keleti határában, a Rába árterében, a Rába parti Csárda mögött (fák árnyékában).
59
2.8. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására Jogi háttér: A parlament 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt. melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT 2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT 2003) Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz 60
a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhető környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. c.) d.) e.) f.) g.)
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
61
2.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és magatartási nehézségek területe sok kapcsolódási pontot és átfedést tartalmaz a szociális hátrányokkal, illetve a tanulási kudarccal küzdő tanulók problémakörét tárgyaló fejezetekkel. Ezért e két fejezetet közvetlenül jelen program után tárgyaljuk. Nagyon sok esetben ugyanannál a tanulónál, vagy családnál jelentkezik egyszerre a három probléma. Mik lehetnek egy gyermek beilleszkedési és magatartási nehézségének okai? A., Környezeti ok: a. a., Családi környezet (a család szerkezete, nevelési hiányosság, erkölcstelen családi környezet, italozó életmód a családban, rossz lakásviszonyok, stb.) b. b., Családon kívüli környezet B., A gyermek személyiségében rejlő ok (értelmileg - érzelmileg szociálisan visszamaradt, gátlásos - szorongó, agresszív magatartású, stb.) C., Anyagi ok. D., Egészségi ok. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel iskolában élő tanulóknál a felsorolt okok összekapcsolódva lelhetők fel. 2.9.1. Intézményünk fő feladatai a beilleszkedési és magatartási problémás tanulók esetén. 1. felismerés Ez a pedagógusok tudatos tevékenysége legyen, amely során már az első két osztályban figyeljen fel a nehezen kezelhető gyerekekre. 2. Meggyőződés kialakítása A kollégákkal közösen annak eldöntése, hogy tényleg magatartási problémával állunk szemben, vagy egyéb, más jellegű problémák miatt vannak a tanulónak nehézségei. Módszere: szakirodalmi tájékozódás, tudatos megfigyelés, konzultáció a kollégákkal. 3. Kapcsolatfelvétel a családdal Családlátogatás. Célja a családi háttér megismerése. A kapcsolatfelvétel során kell ismertetnünk a családdal az iskolai problémákat. 4. Konzultáció a beilleszkedési, magatartási problémák megszüntetésének lehetőségeiről, a javaslattétel előkészítése Résztvevők: Szülők Osztályfőnök Ifjúságvédelmi felelős
62
4. Javaslattétel A javaslattétel lehet iskolai programon való részvétel melynek célja a tanuló bevonása felzárkóztató programon való részvétel javaslat nevelési tanácsadó vizsgálatára javaslat szakértői bizottság vizsgálatára. Az egész tevékenység során és a későbbi munka során is kiemelkedő pedagógiai feladat a pedagógusi tolerancia és a pedagógiai tapintat irányukban. Ugyanakkor következetesség a tanár-diák kapcsolat működtetésében. A fenti eljárás minden tanuló esetén követendő. 2.9.2. A beilleszkedési, magatartási problémás tanulók foglalkoztatásának tevékenységi formái tanóra napközi otthonos ellátás tanulószobai ellátás szakkör, sportkör logopédiai ellátás gyógypedagógiai ellátás gyermekvédelmi ellátás -
Tanóra: A tananyag kiválasztása és feldolgozása során is törekszünk segíteni a magatartási zavarokkal küzdő gyermekek beilleszkedését. Az ismeretanyag feldolgozása során a gyerekekkel célokat és feladatokat fogalmaztunk meg, melyek az oktató - nevelő tevékenység folyamatában a tanulók magatartását befolyásolják. A tanulók kritikusan figyelik egymás magatartását, előbb - utóbb a társak és a nevelők által megfogalmazott és gyakran hallott kritikák hatására a gyerekek saját viselkedésükre is figyelnek.
-
Napközi és tanulószoba: Délutánra a gyermek elfárad. Olyankor még türelmetlenebb és érzékenyebb. Minden gyereknek szüksége van egy kis kikapcsolódásra (szabadtéri játékra, testmozgásra) mielőtt hozzákezd a házi feladatok megoldásához. Játék közben is előfordulhatnak konfliktusok (ki legyen a csapatkapitány stb.), ezekben az esetekben is minden tanulóval a saját egyéniségének megfelelően kell megérteni, hogyan kerülhetők el a hasonló esetek. Az egyéni bánásmód elengedhetetlenül fontos eszköze a nevelésnek, amikor sajátos módon reagáló tanulókkal foglalkozunk.
-
Türelmesen, többször meg kell ismételnünk elvárásainkat, a megvalósítás útját is röviden, pontosan kell elmondanunk, hogy a gyerekek érezzék, hogy jót akarunk. 63
-
Szakkör, sportkör: Fontos , hogy ezek a tanulók is részt vegyenek a szabadidős tevékenységek
valamelyikén.
Nagyobb
odafigyelést
igényel
a
szakkörvezető
pedagógustól a velük való foglalkozás, de ezeken a foglalkozásokon szerzett sikerélmény nagyban hozzájárul személyiségük fejlődéséhez, szocializációjukhoz. -
DÖK programok
-
A logopédiai és gyógypedagógiai ellátás: Szakértői bizottság véleménye alapján a gyógypedagógiai ellátást gyógypedagógus segítségével, a logopédiai ellátást külső logopédus , vagy logopédiai asszisztens igénybevételével tudjuk megoldani.
-
Gyermekvédelmi ellátás: az osztályfőnök kezdeményezése alapján a GYRJÓ felé jegyző kezdeményezheti.
A magatartási problémák, a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, a tanulási kudarcnak kitett tanulók ugyanúgy fontosak számunkra, mint az úgynevezett normál gyerekek. Az értük és gondjaik iránt érzett felelősség hívta életre az iskola és a község közötti együttműködést. Kapcsolatunk a gyermekjóléti szolgálat megszervezésében testesül meg. A gyermekjóléti szolgálat feladata a fenti problémakörbe eső tanulók számontartása, felügyelete, segítése és az ifjúságvédelmi feladat helyi szintű ellátása. A gyermekjóléti szolgálat tagjai: -
-a szolgálat családgondzója
-
-iskolaigazgató
-
-óvodavezető
-
-védőnő
-
-a község jegyzője
-
-a község háziorvosai
64
2.10. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség bármilyen területen légyen is, Istentől kapott különleges ajándék. A tehetséges tanulókkal való foglalkozás fontos a tanuló személyiségfejlesztése, a család elvárásai és az iskola saját magával szemben támasztott követelményei szempontjából. A Képességek kibontakoztatása a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások feladata. A képesség kibontakoztatása folyamán a hatékony tanítást, a tudat- és személyiségformálást a legkülönbözőbb módszerekkel kívánjuk megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy a folyamatos művelődés képességének és igényének kialakításához elsősorban olyan módszerek jöhetnek számításba, amely alkalmazásában a fejlődő személyiség önmaga fejlesztésének aktív részese. E cél elérése érdekében pedagógiai munkánkban gyakran jelen kell lenniük a következőknek - szituációs játékok - önismereti játékok - ötletbörze - konfliktus megoldási gyakorlatok - multimédia tanulási programok 2.10.1. A tehetség-, a képességfejlesztés tanórai lehetőségei tanórákon, és tanórán kívül - Gyakorló órákon - differenciált foglalkoztatás - alkalmilag nívócsoportok kialakítása az osztályon belül - egyénre szabott feladatok - önálló kutatás az életkor szintjén valamely témában - kiselőadások készítése a kutatási területről - valamilyen produktum készítése és bemutatása arról a területről, amelyben tehetséges - a problémamegoldó képességek működtetése - vitakészség fejlesztő beszélgetések - az indoklás az érvelés gyakorlása - Új ismeret feldolgozása során Az új ismeret feldolgozása során is van lehetőség a képességfejlesztésre. Ha azt akarjuk, hogy a tehetséges tanulóink képességei fejlődjenek más tanulásszervezési modellt kell választanunk az ismeretfeldolgozás során. Bizonyos tanulóknak szüksége van a személyes kontaktusra, a tehetségesebb tanulók nem igénylik a tanár állandó jelenlétét, felügyeletét az ismeretszerzés során. Ezért bátran ajánlható modell a differenciált tanulásszervezési modell a képességfejlesztésre (Dr. Medvegy Tilda : Hogyan tovább 1999/3. számában/. A modell jól alkalmazkodik a szaktárgyi sajátosságokhoz, mivel nem egy konkrét tantárgyra készült. A tehetség- a képességfejlesztés tanórán kívül A képességfejlesztés tanórán kívüli területét a szakkörök, előkészítők, sportkörök, énekkarok, a különböző tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészítés jelenti iskolánkban. Előkészítők A hetedik és a nyolcadik évfolyam számára szervezünk középiskolai előkészítőt szakköri keretben magyar és matematika tantárgyakból. 65
Célja: A tanulókat két csoportra osztva a) tehetségfejlesztés b) felzárkóztatás. Szakkörök Tehetségfejlesztő szakköreink: - Nyelvi szakkör /angol, német/ - Mesevár /alsó tagozat/ - Szivárvány /magyar, matematika alsó tagozat/ - Kézműves szakkör /alsó tagozat/ - Sportkörök - Énekkar Minden szakkör külön tematikával működik. Tanulmányi s egyéb versenyekre való felkészülés Hagyományosan részt veszünk a következő tanulmányi és sportversenyeken: Alsó tagozat: Hittan verseny Katolikus iskolai tanulmányi versenyek /magyar nyelv, értő olvasás, matematika, környezetismeret/ Nyelvtani, helyesírási versen 4.o. Apáczai Kiadó „Szivárvány” tanulmányi versenyei: komplex tanulmányi verseny, versmondó verseny, Hollenda Barnabás matematikai verseny Vers- és prózamondó verseny – Rákóczi iskola Diákolimpiai versenyek: háromtusa, labdarúgás „Góliát program” labdarúgás Mikulás kupa helyi rendezésű terem labdarúgó torna Rajzversenyek: folyamatosan Felső tagozat: Matematika tanulmányi versenyek Varga Tamás matematika verseny Páli Szent Vincze napok tanulmányi versenye Hunyadi J. Gimnázium tanulmányi versenye Magyar Simonyi helyesírási verseny Történelem Szent István és kora tanulmányi verseny Földrajz: Általános iskolák tanulmányi versenyei Testnevelés Diákolimpiai versenyek: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, atlétika „Góliát program” labdarúgás Karácsony kupa helyi labdarúgó teremtorna Dőry kupa labdarúgás A hagyományos versenyeken kívül részt veszünk az alkalmi jellegű tanulmányi, rajz, vers- és prózamondó versenyeken
66
A társadalmi mikrokörnyezetet figyelembe véve sikernek számít, tanulóink megyei vagy országos versenyre bejutnak, illetve ezeken a mezőny első harmadába kerülnek teljesítményük alapján. Részben szakköri keretek között, részben külön, nem szervezett formában a pedagógusok szabadidejükben végezik. A legtehetségesebb tanulók külön, egyéni felkészítést kapnak a tanulmányi versenyekre. Részt veszünk több levelezős tanulmányi versenyen. Köztük a legjelentősebb és legtöbb gyereket megmozgat a Rügyecske tanulmányi verseny. Ezenkívül részt veszünk magyarból, matematikából, történelemből a katolikus iskolák és az országos tanulmányi versenyeken. A tehetségfejlesztés ezekben az irányokban történik. Az Arany János tehetségfejlesztő programban eddig egy tanulónk tanul. Vállalnunk kell azt is, hogy a legtehetségesebb tanulóink hatosztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Célunk nem ez, hanem az, hogy tanulóink helyben bontakoztassák ki tehetségüket. A tehetségfejlesztés iskolán kívül is folytatódik. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi Művészeti Alapiskolával, amelynek tanulóit a mi iskolánk gyerekei adják.
67
2.11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenység A társadalmi elszegényedés községünkben is tapasztalható jelenség. Ennek következtében jelentős anyagi gondokkal küzdő családok is élnek lakóhelyünkön. Az iskolának is feladata, hogy részt vegyen a megoldás keresésben az ilyen családból érkező tanuló megsegítésére. A munka községi szinten koordinálva, a Gyermekjóléti Szolgálat keretében lehet eredményes. A koordinációt a gyermekjóléti szolgálattal az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi koordinátor vagy a gyermek és ifjúságvédelmi felelős végzi.
2.11.1. Az osztályfőnök gyermekvédelmi feladatai A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felmérése, nyilvántartása, figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés.
Rendszeres családlátogatás.
Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések.
Kapcsolattartás
a
gyermekorvossal,
védőnővel,
Gyermekjóléti
Szolgálattal,
Gyámügyi hatóságokkal.
A tanulók személyiségének fejlesztése, a keresztény értékrend kialakítása osztályfőnök, szaktanár - szülő együttműködésével.
A TV, rádió, újság, reklámok, szenvedélybetegségek gyermekekre gyakorolt negatív
hatásaira a szülők figyelmének felhívása. - Szabadidős programok szervezése.
A szaktanárok, osztályfőnökök figyelmét felhívni a preventív lehetőségekre a szaktárgyak oktatásakor és a nevelésben.
Minden nevelő feladata, hogy megtanítsa tanulóit: -
Apró sikertelenségek elviselésére
-
Tudjanak konfliktusokat megoldani
-
Tudjanak korlátokat felállítani és elfogadni
-
Fejezzék ki érzelmeiket és tudják kezelni őket
-
Tudjanak kapcsolatokat építeni
-
Pozitív, keresztény értékrendjük legyen
-
Tudjanak nemet mondani az egészségkárosító szerekre
A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti igény,viszont az önkormányzati támogatások mértéke nem növekszik az igények arányában. A támogatás jelenlegi formái:
tanév eleji tanszervásárláshoz való hozzájárulás önkormányzati döntés alapján 68
étkezési hozzájárulás (önkormányzati döntés alapján)
pályázatok útján elnyert támogatások
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, pályázatok
felkutatásával,
hogy a támogatás szűk lehetőségeit
személyes kapcsolattartással, állandó kommunikációval az
önkormányzat felé igyekezzék bővíteni Iskolánk gyermek - és ifjúságvédelmi programjának megvalósításában szorosan együttműködik az alábbi szervekkel és intézményekkel:
Polgármesteri Hivatal
Plébánia
Gyermekjóléti szolgálat
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ
Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, pályázatok
felkutatásával,
hogy a támogatás szűk lehetőségeit
személyes kapcsolattartással, állandó kommunikációval az
önkormányzat felé igyekezzék bővíteni 2.11.2. Kapcsolattartás és együttműködés a tantestület tagjaival Utalva az első fejezet alapgondolataira, fel kell idéznünk, hogy iskolánkban minden pedagógus, sőt az egyéb feladatok ellátásában felelős dolgozók példájukkal nevelnek, közvetlen felelősei ennek a bonyolult folyamatnak. Ennek következtében a gyermekvédelem összetett feladata nem korlátozható egy-két személyre. Az osztályfőnökök tevékenysége rendezetlen és szervezetlen lenne tanárok, napközis csoportvezetők, nélkül. A
csoportban tanítók elsődleges feladata a közösség alakítása mellett a közösség
tagjainak feltérképezése, elemzése. Ez lesz az alapja az osztályfőnöki, napközis csoportvezetői, gyermekvédelmi, de a szakköri munkatervek elkészítésének is. Továbbá megalapozza az iskolának, mint intézménynek a közvetlen feladatait is. Ez a folyamatosan emelkedő számú problémás gyermek és család következtében évről évre nagyobb odafigyelést, tervezést, összedolgozást igényel.
69
Közvetlen feladatok: (a felvázolt feladatok csak tájékoztató jellegűek, mindenkire,- az átjárhatóság révén vonatkoznak) Osztályfőnök-osztálytanító:
Személyes interjúk készítése gyermekkel, szülővel, testvérrel
Rajzok és munkák elemzése
Családlátogatás
Elemzés és értékelés a gyermekkel foglalkozó minden nevelővel
Stratégia kidolgozása
„,kezelési folyamat"
Betanító tanárok:
korai észlelés
tájékozódás
egyeztetés az osztályfőnökkel
Elemzés és értékelés a gyermekkel foglalkozó minden nevelővel
Stratégia kidolgozása
,kezelési folyamat"
Prevenció Az iskolába első osztályosként bekerülő gyermek és családja megfigyelése, bizonyos előjelek észlelése mulaszthatatlanul fontos. Az első osztályos tanulók szülőitől tájékoztatást kérünk minden év szeptemberében a gyermeke általános egészségi fizikai érzelmi állapotáról. Csak azoknak az adatoknak a közlését kérjük, amelyeket a szülő fontosnak tart ahhoz, hogy gyermekével ezeknek megfelelően foglalkozzunk . Az iskolába érkező, 6 éves gyermeknek rendelkezni kell megfelelő szocializációval. Ennek hiánya, az iskolaérettség szintjének csorbulása figyelmet felkeltő, hiszen mögötte a keresendő ok gyakorta élő vagy lappangó konfliktushelyzet. Célunk, hogy az iskolába jövő tanulókkal legalább két alkalommal találkozzanak az óvodában a tanítók. Ez később is igaz az életkornak megfelelő kitétel alkalmazásával. Megelőzési tevékenységünk fontos része a helyes életmódra, szokásokra, életszemléletre nevelés is, hiszen ennek segítségével nyithatjuk meg tanítványaink szemét a körülöttük élő, vagy későbbiekben kínálkozó veszélyekre. Tudnunk és tudatosítanunk kell, hogy a tudatlanság nagy veszélyforrás. Megelőző tevékenységünkben segítségünkre vannak a 70
felsorolt intézmények. Természetes elsődlegesek a bizalmon alapuló kapcsolatok az iskolában, plébánián.
2.11.3. Együttműködés a családokkal A jelenleg érvényes Gyermekvédelmi törvény sok segítséget ad az intézménynek, ám alapvető jogait tiszteletben tartja a szülőnek. Minden oktatási intézményben nagyjából egységes módja van a szülőkkel való érintkezésnek. Meg vannak az íratlan és írott lépései a problémás helyzetek kezelésének is. Mindenek előtt tudatában kell lennünk, hogy a gyermek Isten ajándéka, melyet a Szülőnek adott. Mi a gyermek fejlesztésében kínálunk segítséget, de ezt csak a szülővel egyetértésben tehetjük meg. Ez kell tehát a szülővel való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás vezérlő elve legyen. A felvilágosítás, hosszas elbeszélgetés, családlátogatás, információk megadása, segítséget nyújthat a szülőnek. Nincs egyértelmű lehetőségünk a gyermek szorosan vett jogait érvényesíteni akár a szülő ellenében is. Pedig gyakran találkozunk azzal, hogy a gyermek enyhe fogyatékossága, beilleszkedési gondjai, szociális sérülései, magatartászavarai miatt fel kell vállalnunk az eljáró szerepét, hiszen esetleg pont a jogkörrel rendelkező szülővel szemben szorul védettségre a kiskorú.
71
2.12. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tanulási kudarccal küzdő tanulók esetén a felismerés az első feladat. Nem szabad összetéveszteni a tanulási kudarcot a különböző okok miatt bekövetkező időleges tanulási teljesítmény ingadozással. Ezért a tanulási kudarc fogalmát két részre osztottuk: -Időleges tanulási kudarc, teljesítmény ingadozás -Tartós tanulási kudarc- Sajátos nevelési igényű tanulók. A tanulási kudarc lehetséges okai: Családi problémák: -
a szülők italozó életmódja
-
munkanélküliség a családban
-
a család nemtörődöm hozzáállása a tanuláshoz
-
válás, vagy csonka család
Környezeti hatások: -
bizonytalan egzisztenciájú környezet
-
rossz hatású baráti környezet
Születési problémák: -veleszületett értelmi, vagy pszichés zavarok Az iskola ezen okokat megszüntetni nem tudja, csak a felismerésükben segíthet. Az okok megszűnésével és a felzárkóztatást segítő tevékenységekkel általában az időleges tanulási problémák a kitartó és türelmes munka hatására csökkennek esetleg meg is szűnnek. 2.12.1. A pedagógusok együttműködése: A tanulási kudarc felismerése, okainak feltárása a pedagógusok együttműködésével lehetséges. Az együttműködő pedagógusok: -szaktanárok -osztályfőnök Az együttműködés területei: -felismerés -egymás tájékoztatása -kapcsolatfelvétel a szülőkkel -javaslattétel
72
A pedagógiai munka néhány alapelve: A tanulási kudarccal küzdő tanulók oktatása-nevelése során fokozottan kell érvényesíteni az egyéni bánásmód elvét. A tanulási kudarc okának ismerete azért is fontos, mert így a pedagógus nagyobb alázattal képes a türelmes, szeretetteljes légkör kialakítására. A differenciálás elvét folyamatosan alkalmaznunk kell mind az ismeretnyújtás, mind az ellenőrzés során. Az időleges tanulási problémák kezelésének a munkaformái: -
tanórai keretben képességfejlesztés
differenciált
foglalkozások
szervezése,
differenciált
-
a választható időkeretből differenciált foglalkozások szervezése (felzárkóztató foglalkozások)
-
napközis foglalkozás keretében egyéni foglalkozások
-
tanulószobai foglalkozások szervezése (egyéni felzárkóztatás)
A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Igazán komoly tanulási kudarcról akkor beszélünk, ha a tanulónak a veleszületett, vagy a születés után valamilyen értelmi, vagy fizikai képességei sérülnek. Ha ezek a képesség, vagy részképesség zavarok az óvodában nem derülnek ki nagyon fontos, hogy az alsó tagozat első évfolyamaiban felismerjük őket. A velük való foglalkozást keresztényi kötelességünknek tekintjük. Ezért iskolánkban megszerveztük a gyógypedagógiai ellátást integrált oktatás, részleges integráció keretében. Ez azt jelenti, hogy meghatározott alkalmakkor gyógypedagógus foglalkozik a tanulási problémás tanulókkal. A gyógypedagógiai ellátás szakértő által véleményezett és a fenntartó által jóváhagyott tanterv alapján történik. Megoldjuk a részképesség zavaros tanulók
gyógypedagógiai vagy fejlesztőpedagógiai
megsegítését. Biztosítjuk a logopédiai ellátást mindazok számára, akik erre rászorulnak. A sajátos nevelési tanulók fejlesztésének programját A PP kiegészítő kötetében dolgoztuk ki, amelynek címe: A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének programja. A gyógypedagógus munkáját is segítjük a következő feladatok megoldásával. -
Korai felismerés
-
A szülők és a gyógypedagógus tájékoztatása
-
Előzetes megfigyelés a gyógypedagógus által
-
A tanuló szakmai
vizsgálatra történő irányítása (Gyógypedagógiai Szolgáltató
Központ) 73
-
Ha szükséges a szakmai vélemény birtokában az integrált oktatásba való bekapcsolása a tanulónak.
74
2.13. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatási Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Torvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatási törvény 19.§ (7) (1) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, féltárásában és megszüntetésében. Iskolánkban fokozatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Tevékenységünk célja: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai
környezetbe,
ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: -
családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek
-
családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek
-
iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,
-
csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)
átmenetileg hátrányos helyzetűek: -
áttelepült, beköltözött (új) tanulók
-
tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
A felzárkóztatás rendszere: A tanulógondozási rendszert, a hátrányos helyzet figyelését, és segítségnyújtási lehetőségek feltárását az iskola vezetése és tantestülete egyként fontos feladatának tekinti. Kiindulópont: Az iskolai eredmények permanens figyelése a hátrányos helyzetű gyermekeknél, eredményeik alakulása az osztálytermi folyamatokban dől el.
75
Következtetés: A tanár az eredmények regisztrálásán túl jusson tovább, Elemezze az adatokat, fejlesztési tervet készítsen személyre és konkrét pedagógiai szituációra vonatkozóan. Jellemzője: Az egyes tanár, az egyes tanuló , az egyes tanóra szintjén túl Az osztály illetve az iskolai szintű elemzés és gondozás is szükséges , ebben a vezetés segíti a nevelőt és koordinál. Célja: Az iskola rendelkezzen megfelelő információkkal a tanulók tanulási , szocioemocionális fejlődéséről, és ezek alapján képes legyen az iskola és a nevelőtestület a fejlesztés érdekében folyamatosan végzett és tervszerűen koordinált felzárkóztató és felkaroló cselekvésre. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják Csoportbontás, differenciált foglalkozás Tanulási segítség 1-8 osztályig, korrepetálás magyarból és matematikából, A tehetséges hátrányos helyzetű tanulókat különös figyelemmel irányítjuk a tehetséggondozó foglalkozásokra étkeztetési támogatás, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), továbbtanulás irányítása, segítése, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytál szenvedő tantilók minél hamarabb segítségben részesüljenek,
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire_ a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése: -
a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,
-
tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.,
-
felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése,
-
pályaorientációs tevékenységek szervezése,
-
felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szociálisjuttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás, 76
kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése. Az osztályfőnök feladatai: -
nyilvántartás
-
kapcsolat az önkormányzattal
-
kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal
-
kapcsolat a családi környezettel
-
a segítségnyújtás tartalmának és formájának kiválasztása
Az osztályfőnök nyilvántartja
a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat. A helyi
szervezettekkel állandó kapcsolatban állva ismeri az állandó és alkalmi segélyezési rendszert. Az osztályfőnökkel közösen családlátogatás és egyéb ismertetik alapján eldöntik, hogy melyik szociálisan rászoruló tanulót milyen önkormányzati segélyezésre javasolnak. Javaslattétel a helyi szervek felé. Az iskolai támogatás lehetőségei: Az iskolának nincs állandó szociális támogatási, vagy ösztöndíj rendszere. Pályázatok és alkalmi segítségnyújtás jellemzi ezirányú tevékenységünket. A pályázati lehetőségeket kihasználva pályázunk 1. Állami támogatások 2. Pályázati lehetőségek: egyházmegyei karitász és egyéb lehetőségek 3. intézményi támogatás
77
78
2.14. A pedagógiaim végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
79
2.15. A szülő a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Tanulói részvétel Iskolánkban ötödik osztálytól működik diákönkormányzat, évfolyamonként 2-2 képviselővel, tanári segítséggel. Nevelési tevékenységünk fontos területének tartjuk a diákönkormányzat működését, hiszen ez a tanulók felnőtt életére való felkészülésének nagyon jó gyakorlóterepe. Együttműködésük lehetőségei: -
DÖK gyűlés
-
Diákfórum
-
DÖK faliújság
-
Diákújság
-
Dekorációs verseny
-
Iskolai dokumentumok véleményezése (SZMSZ, Házirend, PP)
Működését a Közoktatási törvény 63. § és 64. § - ban foglaltak szerint biztosítjuk. Szülői részvétel Kiemelten fontos feladatnak tartjuk a szülőkkel való korrekt és egyenrangú kapcsolatok ápolását, hisz a gyermekek nevelését közösen tudjuk eredményesen megvalósítani. Azt a tényt, hogy gyermeküket iskolánkba íratták bizalmi kérdésnek tekintjük és annak megfelelően kezeljük. Az iskolavezetés törekszik arra, hogy a rendszeres SZM választmányi értekezletek mellett a szükség esetén személyesen vegyen részt az osztályokban tartott szülői értekezleteken is. A szülők rendszeresen segítik a nevelők , az iskola tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek lebonyolítását. A gyermeknap, a farsang, az osztálykirándulások szervezése a szülők munkája, anyagi segítsége nélkül már elképzelhetetlen számunkra. A ballagás utáni bankett és szernád teljesen szülői szervezésben történik. Az iskola a szülőkkel való élőbb és nyitottabb kapcsolat kialakítására törekszik. Ezek eszközei a nyílt nap és közös programok ( összejövetelek kirándulások) lehetnek.
80
A szülők tájékoztatásának formái Szóbeli -
Osztálybeli szülői értekezletek
-
Fogadóórák
-
Családlátogatás
-
Nyílt tanítási napok
írásbeli -
Tájékoztató füzet (1. évf.) Ellenőrző könyv (2. évfolyamtól)
-
Üzenőfüzet
-
Iskolai hirdetőtabló
-
Tájékoztató szórólap
-
Iskolai kiadvány,
-
igazgatói levél
-
kábel tv
A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében: -
Tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről.
-
Ugyanakkor az iskolának ismernie kell mindezekről a szülők véleményét.
-
Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.
Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ezt segíti tájékoztató kiadványunk, illetve a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Hogyan segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban? -
Az 1. osztályt tanító kollégák óvodai szülői értekezleteken oktató-nevelő munkánk sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket. Nyílt tanítási napra invitálják az érdeklődőket. 81
-
Nyílt tanítási napon a szülők személyesen megismerhetik azt a pedagógust, aki az első évfolyamon tanítani fog.
Szülői képviseleti fórumok iskolánkban A közoktatási törvény 59-61.§-a rendelkezik a szülők közösségéről. Iskolánkban a szülők érdekeinek képviseletét a szülői munkaközösségek látják el. Szülői értekezletek Célja: a közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: tanévenként 4 alkalommal (szeptember, november, február, május) kijelölt napon a szülő munkaidejéhez, idejáró testvérek szülői értekezleteihez igazodva, az esti órákban. Fogadóórák Célja: a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: a szülői értekezletek közötti hónapokban (október, december,
január, március,
április), a tárgyhó első hétfőjén 16.30-17.30-ig alsó tagozat, a második hétfőn 16.30-17.30felső tagozat. Délelőtti „fogadóóra” Azok vehetik igénybe, akik különböző okok miatt nem tudnak részt venni az esti fogadóórán vagy szülői értekezleten, illetve sürgős problémát kell megbeszélni a szaktanárral, osztályfőnökkel. A tanár is hívhatja a szülőt erre az időpontra. Időpontja a tanítási napon van, az adott szaktanár egyéni órarendjétől függően. Családlátogatás Főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezettanulmányozás, közvetlenebb kapcsolat kialakítása, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák megoldása céljából. Elvárható az évenkénti családlátogatás, illetve problémás esetben több alkalommal is.
82
Nyílt nap Az éves munkatervben meghatározott napokon Március hónapban az iskolába jelentkezni kívánó óvodások szülői számára tartunk nyílt napot az 1.osztályban. Célja: Betekintés az iskola belső világába. A 4. évfolyam számára szervezett nyílt nap Célja : A szülők lássák gyermekük fejlődését az alsó tagozat végén Az 5 évfolyam számára szervezett nyílt nap Célja: Az átmenet megfigyelése a szülők részéről 8. évfolyam számára szervezett nyílt nap Célja: A szülők megfigyelhessék gyermekük felső tagozati fejlődésének eredményét Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe? Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: -
A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője.
-
A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője. -A szülő, mint az iskolai közélet szereplője.
A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti: -
Az ifjúságvédelem segítségét
-
A nevelési tanácsadó segítségét
-
A napközi otthoni ellátást
-
Az étkeztetési hozzájárulás csökkentését
-
A nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését.
A szülő mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken fejtheti ki tevékenységét -
Az iskola eszközparkjának gazdagításában házilag elkészíthető eszközökkel.
-
Az iskola esztétikai arculatának alakításában
-
A turisztikai feltételek javításában, tárgyi, környezeti feltételeinek jobbításában.
83
Formái: - aktív részvétel programokon a pedagógus megsegítésére -társadalmi munka az iskolaépületért •
szülői szervezésű rendezvények
•
kiránduláson való részvétel
•
táboroztatás
sajátságos képességeket, tudást átadó rendezvények, ezekhez való hozzájárulás adománnyal A szülői és tanulói együttműködés továbbfejlesztése Az intézményi MIP megvalósításának egyik eleme a partnerközpontú működés. Ennek jó megvalósulása nem lehetséges a partneri igény és elégedettség kinyilvánítása nélkül. Tehát az együttműködés új területe az igény és elégedettség kifejezése és a ráépülő intézkedési tervek kidolgozása.
84
3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 1. Iskolánkban alapfokú nevelés és oktatás folyik /TEAOR: 8010/ A képzés szakaszai a következők: Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz
1-2. évfolyam 3-4- évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Az egyes szakaszváltást helyi tanterv Magasabb évfolyamba lépés feltételei című fejezete tartalmazza. Az évfolyamok tantárgyi követelményeit a helyi tanterv tartalmazza a továbbhaladás feltételei című fejezetben. Az iskolából való kilépés /a 4. –fejlesztő szakasz/ követelményei: Alakuljanak ki személyiségében a keresztény ember alapvető tulajdonságai A tanulók ismerjék nemzeti jelképeinket, tudják a Himnuszt, és a Szózatot A tanulók legyenek képesek az alapkészségek képességeik szerinti eszköz szintű használatára Minden tantárgyból megfeleljenek az alapfokú nevelés-oktatatás kerettantervben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több, mint 50-60 %-a a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Az olvasott szöveget megértse, tudjon hozzá kapcsolódó következtetéseket levonni, magyarázatokat adni legyen képes: Logikai és formális gondolkodásra, önállódöntésekre. Az önképzés, az önművelés módszereinek alkalmazására. Toleranciára, konfliktuskezelésre, a másság elfogadására. Felelősségteljes cselekedetekre, felelősségvállalásra. Kultúrált véleménynyilvánításra. A gyakorlatban tudjon egyenes és fordított arányosságú következtetéseket végezni, Tudjon százalékos arányt megállapítani, illetve azt alkalmazni Ismerje és használja a tantárgyak szak-szókincsét A szocializáció mértéke tegye alkalmassá az új közösségekhez valóalkalmazkodásra Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Alakuljanak ki személyiségében a keresztény ember alapvető tulajdonságai Alapszinten használja az informatikai eszközöket Egészségre ártalmas szokások, függőségek nélkül élni (helytelen táplálkozási szokások, dohányzás, drog, alkohol). 85
2. Az osztályba, csoportba sorolás elvei, rendje Az osztályba sorolás rendje Az osztályokat számozással 1-8-ig jelöljük. A párhuzamos osztályokat betűjelekkel (a-b) különböztetjük meg. A tanulók osztályba sorolását a leendő osztályfőnökök az óvónők véleményének meghallgatásával és a szülők indokolt írásbeli kérésének lehetőségek szerinti figyelembe vételével végzik. Az osztályba sorolás elvei: - Minden osztályba egyenlő arányban kerüljenek jó és gyengébb képességű tanulók - Egyenlő létszámú osztályok kialakítására törekedjünk - Az ugyanarról a településről bejáró tanulók lehetőleg egy osztályba kerüljenek - A nem katolikus vallású tanulók ugyanabba az osztályba kerüljenek - A valamilyen okból problémás tanulók mindegyik osztályban lehetőleg ugyanolyan arányban kerüljenek 3. Csoportbontások Idegen nyelv Angol –német a tanulók igénye alapján Testnevelés 8. és lehetőség szerint 7. évfolyam nemek szerint. Az osztály óraszámát nem emeli. Technika-informatika az osztálylétszámtól függően Hittan-evangélikus hittan Ha képesség szerinti csoportbontást alakítunk ki, ennek célja az differenciált képességfejlesztés jobb hatásfokú megvalósítása, a tehetségfejlesztés. - Csak jeles osztályzattal jelentkező tanulók kerülhetnek a tehetséggondozó csoportba. - Amennyiben kevés a jeles osztályzatú tanulók száma, a jó osztályzatú tanulók közül szintfelméréssel választjuk ki a tanulókat - Csak a 85 %-ot elért, vagy ennél jobb eredménnyel rendelkező tanulót választjuk ki. Amennyiben emelt szintű oktatást szervezünk a fenti rend szerint járunk el. 4. A választható órák szervezése A választható órák szervezését meghatározza: -
Az 2001-től kialakult gyakorlat A szülők igényei Az iskola szakos ellátottsága Az iskola létszáma, tárgyi és tanterem adta lehetőségei szülőket a májusi szülői értekezleten tájékoztatjuk.
A választható órákról a
A választható órákat a helyi tanterv Óraszámok, választható órák című fejezete tartalmazza.
86
5. Tanulói jogviszony, átjárhatóság A tanulói jogviszony a felvétel, illetve az átvétel napján jön létre. A felvételről, átvételről az igazgató dönt. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Az intézmény felvételi szabályzata A beiskolázást az igazgató a fenntartóval együtt egyeztetve végzi. Iskolánk minden tanulót beiskoláz a leírt felvételi elvek alapján. A beiskolázást nem köti körzethatár. Beiskolázás az első évfolyamba Azokat az óvodás korú gyerekeket vesszük fel ,akik betöltötték az év május 31-ig a 6. életévüket és az óvoda írásos szakvéleményben támogatja iskolai felvételüket, vagy azt a tanulót aki az adott tanév december 31. napjáig tölti be a 6. életévét, és szülője írásban kérte a gyermek felvételét az iskolába. A beiratkozás módja: A beiratkozás az iskola éves munkatervében megjelölt időpontban történik. A beiratkozásra a szülő hozza magával az iskola által kért dokumentumokat. A beiratkozás közzétételéről az iskola két héttel a beiratkozás napja előtt gondoskodik. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. Sérült, fogyatékos tanulót szakértői vélemény alapján iskolázunk be. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Jogorvoslat Az igazgatói döntés módosítása érdekében a szülő kérheti szakértői bizottság szakvéleményét. Az igazgatói döntés ellen jogorvoslatért a döntés után 15 napon belül a jegyzőhöz fordulhat. Felvétel a második-nyolcadik évfolyamra A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tenni idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzése alapján - nem tanult.
87
Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A beiskolázási körzeten kívüli tanulók felvételének rendje Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell. 6. Belépés felsőbb évfolyamokra, átlépés A tanuló továbbhaladásának szabályait a helyi tanterv Magasabb évfolyamba lépés feltételei című fejezetben ismertettük Ha idegen nyelvi környezetből érkezik a tanuló, úgy a szülővel történő közös megegyezés alapján lehetséges, hogy korosztályánál egy évvel alacsonyabb évfolyamra iratkozzon be. Átlépés másik osztályba ugyanazon az évfolyamon belül Az egyes osztályok közti átjárhatóságot az iskolai sajátosságok figyelembevételével mindenképpen biztosítani kívánjuk. Mivel nem indítunk külön tehetségfejlesztő, vagy felzárkóztató osztályokat, a szülőnek írásban kell jelezni az átlépés szándékát az indokok megnevezésével. Az átlépésről az iskola igazgatója dönt. Az átlépés sajátos esete, ha fegyelmi úton történik a tanuló másik osztályba helyezése A nevelőtestület döntése alapján történik A fegyelmi határozatot a tanulónak /szülőjének/ kézhez kell kapnia. 7. Kilépés- a tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezésekor: A tanulói jogviszony tanköteles koron belül az általános iskola elvégzésével szűnik meg. A tanulói jogviszony megszűnését a tanuló bizonyítványában, törzskönyvében záradéként jegyezzük be. A tanulói jogviszony megszüntetése az iskolai tanulmányok befejezése előtt: A tanköteles koron belüli jelentős túlkorosság esetén a tanuló jogviszony megszűnik. A szülővel történő egyeztetést követően javaslatot teszünk speciális általános iskolai osztályba történő átiratkozásra. Tanköteles koron belül megszűnik a tanuló jogviszonya iskolánkkal a 4. évfolyam végén: A) ha nyolcosztályos gimnáziumban; 88
A 6. évfolyam végén, ha B) ha hatosztályos gimnáziumban tanul tovább. Tanköteles koron belül megszűnik a tanuló jogviszonya iskolánkkal akkor is, ha a szülő másik iskolába íratja át gyermekét. A külföldön tanulmányokat folytató diákjaink esetében a Közoktatási Törvény előírásai szerint járunk el, tanulói jogviszonyukat szüneteltetjük.
89
4. AZ ISKOLA ÉLET ÉS MUNKARENDJE Általános munkarend A pedagógusok munkaideje heti 40 órás munkarenddel számolva napi 8 óra. A kötelező óraszámok: tanár 20 óra tanító 21 óra napközis nevelő 21 óra A pedagógus beosztható a kötelező óraszámán felül, de a teljes munkaidején belül legfeljebb heti hat órában többlet munkavégzésre. Mivel a teljes munkaidőn ez belül van, csak a többlet munkavégzésen túl elrendelt munkavégzés számít rendkívüli munkaidőben végzett munkának. A tanulók általános munkaideje megegyezik az tanórai és tanórán kívüli foglalkozások együttes idejével.
Napirend A tanítás kezdete reggel 8 óra A 6. óra vége 13.15 A tanulók és pedagógusok gyülekezése: 7.45-ig A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az ügyeletes nevelő és tanulók 7.30-ra jönnek Óraközi szünetek: első és harmadik óra után 10 perc, a második óra után 15, a negyedik és ötödik óra után 5 perc a szünet. A napi munkarend és a szünetek ilyen beosztásának az oka, hogy a bejáró tanulók nem érnek be 8 óra előtt, és a buszok indulnak az ötödik óra után 8 perccel, 12.33 perckor, a hatodik óra után 13.30 perckor. Szakkörök, sportkörök kezdete legkorábban 13.30 perc.
Hetirend A heti rendet az órarend és a szakkörök beosztása határozza meg. Heti diákmisék: Hétfő- felső tagozat évfolyammise Szerda- alsó tagozat évfolyammise Vasárnap- iskolamise
90
Az iskola élete a tanítás nélküli szünetekben A nyári szünetben
- tábor az iskola tanulói számára - lelki gyakorlat fiúknak az iskola épületében - lelki gyakorlat lányoknak az iskola épületében
Az iskola ingyenes szolgáltatásai Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások kivéve a térítéses foglalkozások cím alatt felsorolt foglalkozásokat Ügyelet, étkezési ügyelet Szaktárgyi és sportversenyek Napközis foglalkozás Tanulószoba Osztályozó vizsga, javítóvizsga Évfolyamismétlés Gyógypedagógiai ellátás a sajátos nevelési igényű tanulók számára Diáknap Gyermeknap Iskolai farsang Az iskola létesítményeinek és eszközeinek használata A tankönyvpiac rendjéről szóló rendelet jogszabályi előírásai szerint ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók tankönyvellátása Felvételi előkészítő Könyvtárhasználat Az iskola által felajánlott térítéses foglalkozások Iskolai étkeztetés A következő tanórán kívüli foglalkozások: Szervezett diákbérletes színházlátogatás Uszodalátogatás Osztálykirándulás Táborozás A szülők a költségek 100%-át térítik, nyilatkozatban állapítják meg a foglalkozások térítési díjának elfogadható felső határát. A nyilatkozatot aláírásukkal hitelesítik. 91
A napközi és bejárók ügyelete Iskolánkban napközis ellátást szervezünk az alsó és a felső tagozat számára. A napközis foglalkozásra jelentkező tanulók mindegyikét felvesszük. A sajátos nevelési igényű, vagy hátrányos helyzetű, vagy magatartási problémás tanulók felvételét mindenképpen biztosítjuk.
A napközis foglalkozás napirendje A napkőzi ellátás: 11.30-16 óra között az alsó tagozatban 12.30- 16 óra között a felső tagozatban A napközis foglalkozás ideje alatt a tanulók részt vehetnek egyéb tanórán kívüli foglalkozásokon. A napközis foglalkozásról
indokolt esetben a szülő írásbeli kérelme alapján
hiányozhat a tanuló. A napközis foglalkozás pontos, a nevelők által kialakított napirend szerint zajlik A nevelők foglalkozási tervet készítenek, foglalkozási naplót vezetnek Bejáró ügyeleltet a bejáró tanulók számára szervezünk. Célja: a busz indulásáig a kulturált várakozás biztosítása Az házi feladat elkészítése, önálló tanulás, az otthoni tanulási idő lerövidítése A szabadidős játék lehetőség biztosítása A nevelők tanulószobai foglalkozási naplót vezetnek A tanulószobáról való távolmaradás a szülő írásbeli kérelme alapján lehetséges
92
NYILATKOZAT /minta/ Amennyiben gyermekem részt vesz a felsorolt programokon, azok költségeit az alább ismertetett keretek között vállalom . 1. Osztálykirándulás legfeljebb 5000 Ft útiköltséggel együtt a kirándulás költsége a kirándulás díja ennél csak kevesebbe kerülhet a szülők az osztályfőnökkel egyeztetet elosztásban részletekben fizetik a kirándulás összegét 2. Táborozás A külső segítők támogatása a kirándulás összegét jelentősen csökkentheti. A csökkentés mértéke mindig az adott évi támogatás nagyságától. Útiköltség térítést a szülők nem fizetnek. - a táborozás minden évben a változó árak miatt új költségszámítást igényel: 3. Színházlátogatás Hat előadásra szóló diákbérlet. A színházbérlet és az útiköltség árváltozásai miatt évente új költségszámítást igényel:
93
Iskolai drogmegelőzési stratégia Helyzetkép: Győr-Moson- Sopron megye közepes létszámú települése Szany. A drogprobléma társadalmi kezelése, a deviáns viselkedésformák megjelenése egyre nagyobb igényként jelentkezik, hiszen egyre több tapasztalat gyűlik fel arra nézve, hogy a fiatalok drog-kipróbálási, drogfogyasztási szokásait tekintve sincs ez másképp. A dohányzás, az alkoholfogyasztás kipróbálása egyre alacsonyabb életkorban történik, ugyanúgy az első tiltott droggal való megismerkedésre is ez jellemző. Jelen van a fiatalok mindennapjaiban a drogfogyasztásról való beszélgetés, ezáltal a kortárs csoportokban mintegy figyelemfelhívás is történik a fogyasztásra, A serdülőkori virtus, a kíváncsiság és a túlzott kockázatvállalási kézség lehet az alapja, hogy a felnőtt társadalom intelmei ellenére nagyon sokan megismerkednek a drogokkal. A fiatalok szokásai, a médiából áradó divatos szokások követése, a szórakozási kultúra sem kedvez a drogprevenciónak, hiszen ezen csábításoknak nehéz ellenállni. A helyi szórakozási, szabadidős lehetőségek korlátozottak, de a környezet információi, és adottságai kihívást jelentenek kamasz gyermekeinknek. Iskolánk szülői köre a faluban mezőgazdasággal, ipari tevékenységgel (bútoripar) foglalkozik, a falu életét kiszolgáló (hivatal, boltok, óvoda) alkalmazottként dolgozik. Előnyt jelent iskolánknak a falu lakosságának aktív hitélete, mely már tízéves katolikus (felekezeti) fennállásunkat és működésünket is megerősíti. Gyermekeink nagy része helyből, közel egy ötöde a környező falvakból jár be. A szülők részéről a felénk érkező elvárások magasak. Rohanó világunk, a társadalmi elvárások egyre kevesebb időt és energiát hagynak a gyermekekkel való törődésre, a családi élet kiegyensúlyozottságának megteremtésére, így már a család magatartásfomái is torz képet mutatnak a gyerekek számára. Ezen ismeretek késztették iskolánkat egy új program bevezetésére, mely a gyerekek érzelmi intelligenciájának növelése, helyes irányba fejlesztését tűzte ki célul. Ennek eredményeként várjuk el, hogy a prevenciós munka kedvező változást hozzon személyiségükben, így a függőségek kialakulása kevésbé történhessen meg. A program elindítását a fenntartó is szorgalmazta és meghatározta, hogy minimum 15 órában jelenhessen meg az éves tananyagban a 7.-8. évfolyamon, tantárgyakba beépítve, tanórában. Fokozott hangsúlyt fordít a program a tanulók érzelmi-, kommunikációs-, konfliktuskezelésiés döntési készségek felkészítésére. A program részeként ez évben készített helyzetelemzés azt mutatja a 3.-4. 5.-8. évfolyamon, hogy iskolánk tanulóinál a dohányzás és az alkoholfogyasztás került elő mint megoldandó probléma. Intézményünkben a diákokkal tanórán kívüli foglalkozások leginkább a tanulással kapcsolatos kiegészítő ismeretek nyújtásán, szakköri tevékenységben, közös hitélet gyakorlásában és havi rendszerességek irányított beszélgetésekkel, kultúrált szórakozási lehetőségekkel (szülői szervezetek és pedagógusok segítségével megszervezetten) történik. a szabadidő helyes eltöltését szolgálják a sport- és egészségnevelési témájú szabadidős foglalkozások. A közösségi élet fontos szervezője a DÖK szervezet, mely a havi osztálydekorációs verseny, táncos szórakozási lehetőségek megszervezésében, gyermeknapi program megvalósításában vesz részt.
Jövőkép. Célunk az, hogy olyan fiatalokat bocsáthasson el iskolánk az oktatási ciklus végén, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, képessé váljanak a negatív kihívásokhoz való alkalmazkodásra, olyan alapokat kapjanak közösségünktől melyekre bátran támaszkodhatnak 94
a felelősségteljes döntések meghozatalában és önértékelésük, önbizalmuk megerősödjön. Fontos legyen számukra a hit, megerősödjenek hírükben, bátran támaszkodjanak egymás segítségére a krírishelyzetekben is. A folyamatosan jelen lévő drog-csábításoknak ellent tudjanak állni, hogy értelmes aktivitást igénylő tevékenységekben érvényesüljön önmegvalósítási igényük. Prioritások: az iskolai működésre hatók fejleszteni a minőségirányítási rendszer hatékonyságát; az iskolai eszközrendszerre hatók személyzet: az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztése; új tevékenységi formák bevezetése; tantestület mentálhigiéniájának javítása, szemléletformálása; a tanulókra hatók új szolgáltatás: pl. kortárs segítő hatások pozitívmotiváló hatásának fejlesztése, összejövetelek szabadidőben; ismeret- és készségfejlesztés: a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek javítása és a nemet mondási készség fejlesztése tanórán és tanórán kívül; egészségmotiváció kialakítása; drogkipróbálók, kísérletezők irányítása, segítése különös tekintettel (dohányzás, alkoholfogyasztás); szülőkre hatók együttműködés, hatékonyabb bevonásuk a nevelési feladatmegosztásba; közös tanár-diák-szülő találkozók; a ,,külvilág” felé való kommunikációra hatók a keresztény magatartási formák - egyház szerepe; iskola image - formálás fejlesztése; az iskola és a helyi médiák közti kapcsolat javítása; Célok megfogalmazása: az iskolai működésre hatók minőségirányítási rendszer kidolgozása (ebben a drogprevenciós munka minőségbiztosítása); stb. az iskolai eszközrendszerre hatók személyzet: pl.: egészségnevelő, drogügyi koordinátor alkalmazása az iskolai drogmegelőzési munka fejlesztésére, egészségfejlesztési csoport kialakítása; új tevékenységi formák bevezetése; emocionális nevelési program megvalósítása tantárgyi-, tanórai keretek között; tantestület mentálhigiéniájának javítása, szemléletalakítás; az egészségnevelő, a drogügyi koordinátor, az ifjúságvédelmi felelős, a DÖK kapcsolattartó alkalmazottak továbbképzése; egészségfejlesztési csoport működésének programja; tanulókra hatók
95
szolgáltatás: kortárs segítő hatások pozitív motiváló hatásának fejlesztésére kortárs segítő képzés és kortárt klub működtetése; a tanulók részére elérhető fogadóórák rendszerének kidolgozása; iskolaújság megalakítása; szakköri tevékenység fejlesztése; ismeret- és készségfejlesztés: a tanulók droggal kapcsolatos ismereteinek javítása és a nemet mondási készség fejlesztése; egészségmotiváció kialakítása; kidolgozni az iskolai szinten megjelenő drogproblémák kezelésének protokollját; szülőkre hatók együttműködés a szülői munkaközösséggel; a szülők hatékonyabb bevonása a nevelési feladatmegosztásba - szülő klub tanár-diák-szülő részvételével; a ,,külvilág” felé való kommunikációra hatók a pedagógiai program megismerhetővé tétele, egyeztetés; az iskolai input-output marketingjének kidolgozása (drogmegelőzési szempontból); egyházi ünnepeinken való közös részvétel; Programtervezés: Általános programok: az iskolai működésre hatók a minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszer alapján átdolgoztuk az iskolai működést szabályozó alapdokumentumokat (ez érintheti a finanszírozási rendszer is) - Függőség - prevenció 5.-6. - Emocionális nevelés 7.-8. évfolyamig.; az iskolai eszközrendszerre hatók az egészségfejlesztési csoport megalakítása; az egészségnevelő, a drogügyi koordinátor feladatainak meghatározása, a munkaköri leírásuk elkészítése; az egészségfejlesztési csoport működési feltételeinek kialakítása (időkeretek, pénzügyi feltételek); a tanulókra hatók kortárs segítő képzés megvalósítása kortárs klub működtetése iskolaújság egészségnevelési, drogprevenciós szemléletű használatának áttekintése, a szükséges változtatások megvalósítása a nevelési célokat, a személyiségfejlődést szolgáló szakköri tevékenység beindítása (önismereti-, szociodrámás, életvezetési készség formáló csoportok indítása) a tanórai keretbe ágyazható egészségnevelési, drogprevenciós módszerek alkalmazása - 7.-8. évfolyam Emocionális- nevelés. Az egészségfejlesztési csoport információkkal és szakirodalommal látja el a szaktanárokat, akik a tanórák keretén belül megvalósítják az egészségnevelést és a drogprevenciót. TANTÁRGYAK TÉMA Biológia A drog szervezetre gyakorolt hatásai. Kémia A drogok szervezetkárosító anyagai. 96
Idegen nyelv Történelem Testnevelés Földrajz Irodalom Hittan Ének
Különböző országok drogstratégiái. Drog-jogi ismeretek. Egészséges életmódra nevelés. Drogtermelés a világban, drogterjesztés. A drogok befolyásoló szerepe az alkotó munkában. Érzelmek - kapcsolatok. Életminőség, én tervezem, én élem.
szülőkre hatók
szülő klub kialakítása; a ,,külvilág” fele való kommunikációra hatók cikkek, riportok megjelentetése a helyi médiában; Szelektív programok: az iskolai eszközrendszerre hatók tanári önképzési program lehetőségének biztosítása a tanulókra hatók a réteghelyzetből fakadó különbségek megszüntetésére irányuló foglalkozás tartása szülőkre hatók az ,,elfoglalt szülők”szindróma kezelésére alkalmas programok kidolgozása és bevezetése a ,,külvilág” felé való kommunikációra hatók a felzárkóztató program eredményeinek kifelé való kommunikálása Indikált programok: az iskolai működésre hatók A drogproblémás magatartás szankcióinak beépítése az iskolai alapdokumentumokba az iskola és a drogproblémás fiatalok ellátására szervezett intézményrendszer együttműködésének protokolljának beépítése az iskolai alapdokumentumokba, védőnő, iskolaorvos, mentálhigiénia, rendőrség; az iskolai eszközrendszerre hatók kijelölni a drogproblémás fiatalokkal foglalkozók személyét (egészségnevelő, drogügyi koordinátor, iskolai védőnő, iskola orvos, iskolapszichológus); biztosítani a működési feltételeket a problémakezelésére (helység, fogadóóra, pénzügyi keretek); a tanulókra hatók a megjelenő drogproblémák kezelésének protokolljának kidolgozása; a drogproblémás fiatalok protokoll szerinti ellátása (kompetencia határok); az iskolában dohányzó fiataloknak szervezett egészségmotivációs foglalkozás tartása; szülőkre hatók drogproblémás (legális- és illegális) fiatalok szüleinek szervezett foglalkozás; 97
A fenti felosztáshoz be kell írni azokat a programokat is, amelyek az iskola hagyományrendszerében folyamatosan működnek, és besorolhatók az egészségnevelési, drogmegelőzési tevékenységbe. Kapcsolati rendszer: Itt számba vesszük azt a kapcsolatrendszert, amely az iskolai drogmegelőzési stratégia megvalósulásában befolyásoló, segítő hatású.
Időpont Tematika Kinek A periódus 1. éve Augusztus az egészségfejlesztési iskolai tantestület csoport megalakítása az egészségnevelő, a drogügyi koordinátor feladatainak meghatározása, a munkaköri leírások elkészítése az egészségfejlesztési csoport működési feltételeinek kialakítása (időkeretek, pénzügyi feltételek) kijelölni a drogproblémás fiatalokkal foglalkozók személyét (egészségnevelő, drogügyi koordinátor, iskolai védőnő, iskolaorvos) biztosítani a működési feltételeket a problémakezelésre (helység, fogadóóra, pénzügyi keretek) éves drogmegelőzési terv elkészítése és elfogadtatása a tantestülettel az egyéni tanári munka-terv kiegészítése az is-kolai drogmegelőzési stratégiából eredő fela-
Költségvetés
Felelős igazgató
igazgató egészségfejlesztési csoport vezetője tantestület tagjai
98
datokkal Szeptember az évfolyamok közösségi fejlesztése osztályközösség ,,öszszerázása” a nyár után Foto-fantáziák önmagam és mások megismerése kortárs segítő képzés elindítása
osztályok
szülői értekezlet (tájékoztatás és a drogprevenciós szemlélet erősítése)
szülők részére
felsőbb évfolyamok
kiválasztot t diákok ré-szére
az iskolaújság egészségnevelési, drogprevenciós szemléletű használatának áttekintése, a szükséges változtatások megvalósítása a nevelési célokat, a személyiségfejlődést szolgáló szakköri tevékenység beindítása (önismereti-, életvezetési készség formáló csoportok indítása) Október Az osztályfőnöki óra keretébe beépítendő egészségnevelési - drogmegelőzési nevelés programjának elindítása évfolyamonként (minimum 10 tanóra keretben) 1.-6. / 7.8. évfolyamig 15 tanórában. November kortárs klub működtetése
egészségfejlesztési csoport vezetője osztályfőnöki mun-kaközösség vezetője osztályfőnökök egészségfejlesztési csoport vezetője DÖK vezetője igazgató osztályfőnöki munkaközösség vezetője egészségfejlesztési csoport vezetője igazgató osztályfőnöki mun-kaközösség vezetője egészségfejlesztési csoport vezetője DÖK vezetője
az iskola tanu-lóinak
egészségfejlesztési csoport vezetője osztályfőnöki mun-kaközösség vezetője osztályfőnökök
diákok részére
egészségfejlesztési csoport vezetője osztályfőnöki mun-kaközösség
szülői klub kialakítása 99
December
Január
Február
Március
Április Május
Június
szülők részére dialógus a diákok és szülők között tantestület a minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszer alapján kidolgozni, átdolgozni az iskolai működést szabályozó alapdokumentumokat ,,Érezzük jól magunkat tanulók a bőrünkben”
a pedagógusok tovább- tantestület képzésének tervezése (tréningek ) Dohányzásról, alkohol- 7.8.évfolyam ról, drogról előadás részére ,,Egészségnevelési nap” iskolai programjaink megterverendezvény zése, lebonyolítása (vetélkedők, sportprogramok, meghívott előadók programjai, kulturális és szórakoztató programok)
Kommunikáció, ,,Én” üzenetek osztálykirándulás ,,döntéseink”
Szülők, tanulók
Éves programok lezárása, értékelése
tantestület
a program eredményeinek kifelé való kommunikálása
vezetője igazgató munkaközösség vezetők a minőségbiztosítással foglalkozó pedagógusok egészségfejlesztési csoport vezetője osztályfőnöki mun-kaközösség vezetője osztályfőnökök igazgató iskolaorvos meghívott előadó igazgató egészségfejlesztési csoport vezetője osztályfőnöki munkaközösség vezetője iskolaegészségügy biológia tanárok testnevelés tanárok DÖK vezetője egészségfejlesztési csoport vezetője egészségfejlesztési csoport vezetője DÖK vezetője osztályfőnökök igazgató egészségfejlesztési csoport vezetője DÖK vezetője osztályfőnöki munkaközösség vezetője igazgató
100
101