Szellemi tulajdon hasznosítás

Modul 4A

Szellemi tulajdon hasznosítás National Board of Patents and Registration, Finnország Fraunhofer TEG, Németország Magyar Szabadalmi Hivatal, Magyarország

ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

1

4.2 A szellemivagyon-értékelése


2

Brand érték

(Érték US$)

80,000,000,000

Top 10 Brand 2006

70,000,000,000 60,000,000,000 50,000,000,000 40,000,000,000 30,000,000,000 20,000,000,000 10,000,000,000

D is ne y M cD on M al er ds ce de sBe nz


To yo ta

a

In te l

G E

IB M

N ok i

C oc a

C ol a

M ic ro so ft

0

3

Szellemi vagyon értékelési módszerek (1) 1. Költségalapú módszerek – Történeti költség (Historic Cost) – Pótlási költség (Replacement Cost)

2. Piaci alapú módszerek – Összehasonlítható piaci érték (Comparable market value) – Összehasonlítható licencdíj (Comparable royalty rate) – Aukció (Auction)


4

Szellemi vagyon értékelési módszerek (2) 3. Jövedelemalapú módszerek – Diszkontált cash flow (Discounted Cash Flow) – Kockázattal korrigált nettó jelenérték (Risk adjusted net present value) – Royalty mérték (Relief from Royalty) – Technológiai tényező (Technology Factor) – …..

4. Opcióalapú módszerek – Reálopció-módszer (Real Options Method)


5

Költségalapú módszerek •

• •

A költségalapú módszerek a szellemi vagyon értékét aszerint adják meg, hogy mennyibe kerülne egy azonos/hasonló szellemi alkotás létrehozása, kifejlesztése, mely történhet házon belüli fejlesztéssel, külső fejlesztési megbízásra, vagy szellemi vagyon vásárlással. Szellemi vagyon értéke = az annak kifejlesztésére vagy megvásárlására fordított tőke értékével Ez a feltételezés viszont csak addig volt igaz, míg az iparjogvédelmi oltalom létre nem jött. Azt követően ugyanis már a „piachoz való hozzáférés” megvásárlása a tét, melyet a költségalapú módszerek nem vesznek számításba.


6

Költségalapú módszer példa:

Történeti költség (Historic Cost) • A történeti költség módszer azokat a költségeket méri, amelyek a szellemi vagyon fejlesztése által merülnek fel, az aktuális fejlesztés ideje alatt. • A módszer a szellemi vagyont a töbi tárgyi termékekhez hasonlóan kezeli. • A számításhoz a következő adatok szükségesek: – K+F költségek (kizárólag a szellemi vagyon fejleszéséhez tartozó) – Jogi és iparjogvédelmi költségek (beleszámítva ügyvivői költségeket) – Iparjogvédemi oltalmazás fenntartási díjak Megjegyzés: • A szellemi vagyon és hozzátartozó jogok stratégiai hatását nem veszi számításba! • Jövőbeni várható bevételt nem veszi figyelembe. • Fennál az értékes és fontos szabadalmak alulértékelésének veszélye! ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

7

Piaci alapú módszerek •

A piaci alapú módszerek a szellemi tulajdon értékének meghatározásához a piacon fellelhető szellemi alkotások korábbi kereskedelmi ügyleteiből származó és összehasonlításra alkalmas árait használja fel: • • •

•

Szellemi vagyon ügyletek független felek között Aktív piacon lebonyolított kereskedelem Piaci erők határozzák meg a végső árat

Szellemi vagyon értéke = összehasonlítható szellemi vagyon kereskedelmi ügyletéből nyert piaci ár


8

A piaci alapú módszer példa:

Összehasonlítható piaci érték – egy analógia… • Ez a piaci alapú módszer analógiákat használ. Egy összehasonlítható szabadalom értékesítésénél elért érték jó közelítés a saját szellemi vagyon értékének megállapításához. Példul: egy iroda értéke Ezt az iródát szeretnénk értékelni Ezeket az irodákat nemrégen 300.000 € -ért cseréltek gazdát Vgl. Lipfert, Keil, 2005, „Patentbewertung als Basis für die Unternehmensfinanzierung: Ein praxisorientierter Überblick“, Mitteilungen der deutschen Patentanwälte 09/10/2005, Carl Heymanns Verlag


9

... de mit jelent pontossan az hogy „összehasonlítható”? Infrastruktúra

Négyzetméter

Építés éve

Épület anyaga Vgl. Lipfert, Keil, 2005, „Patentbewertung als Basis für die Unternehmensfinanzierung: Ein praxisorientierter Überblick“, Mitteilungen der deutschen Patentanwälte 09/10/2005, Carl Heymanns Verlag


10

Jövedelemalapú módszerek • A jövedelemalapú módszerek alkalmazásával a szellemi vagyon hasznosításából származó várható jövőbeni bevételek és költségek jelenértékének a kiszámítása történik. • Jövőbeni haszon jelenértéke: • A szellemi vagyon-ból származó potenciális jövöbeni bevétel • A fejlesztési és kereskedelmi kockázatok szerint diszkontálva • Idő értéke szerint diszkontálva

• Szellemi vagyon értéke = Egy eszköz jövőbeni jövedelem termelési képessége ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

11

A jövedelemalapú módszerek:

Diszkontált cash flow (DCF) • A legalapvetőbb és elterjedtebb jövedelemalapú számítási módszer • A szellemi vagyon hasznos élettartamán keresztül jövőbeni pénzforgalmának (cash flow) jelenértéke kiszámításával határozza meg a szellemi vagyon értékét. Megjegyzés: • Szükséges változók: • A szellemi vagyon pénzforgalma • A szellemi vagyon várható hasznos élettartama • A szellemi vagyon egyedi kockázati tényezőinek ismerete

•

A módszer hátránya az, hogy a cash flow-t és a diszkontrátát becsülni kell.


12

Opció alapú módszerek • Eredetileg pénzügyi opciók árképzéséhez használt módszer • A jövedelem alapú módszerekhez hasonlóan az értékeléshez a várt jövöbeni cash flow-t használja. • A szellemi vagyon fejlesztését és piacravitelét egy opciósorozatként tekinti. • Az opció fogalma: (kb. elővásárlási jog, határidős ügyletek) „Jog, (de nem egy kötelezettség) egy eszköz, melynek ára valami fajta véletlenszerű változást követ, kijelölt időpontban vagy az elött való megvételére, illetve eladására. (Pitkethly 2002)


13

Opcióalapú módszer példa:

Reálopció-módszer • Több fejlesztési és piacraviteli döntés hozatala szükséges, például: • • • •

Befektetések időzítése Szabadalmaztatás időpontja Megsemmisítés/fejlesztés abbahagyása Kutatás irány elhatározása

• A szükséges információ ilyen döntések hozatalához sokszor nem elérhető az értékelés időpontkor, de késöbb az értékelő rendelkezésére áll. • Ez a módszer figyelembe veszi az ilyen jövőbei döntések rugalmasságát. ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

14

A szellemi vagyon könyvelése


15

Szellemi vagyon számviteli problémái „A számviteli szakértők egyre inkább a bőrükön érzik a tudásalapú gazdaság által megfogalmazott kihívásokat, és az arra irányuló sürgető igényt, hogy a számviteli rendszereket aképpen fejlesszék tovább, hogy az képes legyen hűen tükrözni a szellemi vagyon értékét.” Roya Ghafele, Pénzügyi elnökhelyettes, WIPO (2007) ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

16

Könyvelés és pénzügyi beszámoló Egy cég időszakos (éves) beszámolója : – Számszerűsített értelmezést add a cég teljesítményéről. – Jelzi ha a cég eléri a célkitűzéseit (beruházások megtérülése, haszon, piaci részesedés stb.) – A cég pénzügyi helyzetét dokumentálja – Befolyásolja a cég üzleti értékelését


17

Számlatükör


18

Immateriális javak • Az immateriális javak, azok a nem anyagi (kézzel nem fogható), a vállalkozás számára forgalomképes dolgok vagy jogok (eszközök), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét. • Jogi jellegű immateriális javak (például az üzleti titkok, szerzői jog, szabadalmak, formatervezési minták, védjegyek stb.) • Versenyszemléletű immateriális javak (például knowhow, tacit tudás, piaci szövetségek, üzleti lehetőségek, szerkezeti adottságok) ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

19

Hogyan közelítik meg a szellemi vagyon könyvelését a különféle regionális szabványok? • Európai Unió: International Financial Reporting Standards (IFRS): • IAS 38 külön foglalkozik az immateriális javak könyvelésével (amelyekekkel nem foglalkozott más IAS) • Egyesült Állomok: Generally Accepted Accounting Principles (US-GAAP): • FAS 141 és FAS 142 fontos lépéseket tartalmaznak a szellemi vagyon felismerésével és külön értékelésével.


20

International Financial Reporting Standards (IFRS) • Harmadik féltől vásárolt immateriális javak felismerése • Nem ismeri fel a szervezeten belül fejlesztett immateriális javakat. – Ezt egy korszerű számviteli rendszerben már orvosolni kellene


21

Szervezeten belül fejlesztett immateriális javak • Hasonlóan más javakhoz, az immateriális javaknak hozzá kell járulniuk a jövőbeni haszonhoz. • Amedig ez nincsen bebizonyitva, elhalasztandó a költség felismerése (aktiválása). Például: – Abban az esetben, amikor a K+F tevékenység befejeződött, az „időbeni elhatárolások-befektetések” soron felhalmozott költségeket aktíválni lehet. – Aktíválás a költségek felismerését jelenti. Ennek megtörténte után lehetséges a költségek leírása, azaz a bevételekkel szemben történő elszámolása, így az adóalap csökkentése. = A szervezeten belüli K+F költségeit akkor lehet leírni, amikor annak üzleti bevezetése már bevételi fázisba jutott.


22

Az immateriális javak értékelése a könyvelésben • Az értékelés folyamat radikálisan változik amikor: – Az immateriális javakat más szervezettől vásároltákszerezték be – Az immateriális javakat házon belül fejlesztették

• Beszerzésen keresztül megszerzett immateriális javak • Az értékesítési ár szerint értékelt

• Házon belül fejlesztett immateriális javakat amelyeknek az értéke több éven keresztül nő. • Történeti költség (Historic Cost) • Jövedelemtermelési módszer (Earnings Method)


23

Példa: Történeti költség egy 18 éves szabadalom értékelésére • A szabadalom értéke az oltalom megszerzése és fenntartása összes költségeiből ál össze. • Egy újonnan megszerzett, magas üzleti lehetőséggel rendelkező szabdalmomnak kisebb a történeti költségszámítás szerint elismert értéke, mint egy régebbi, technológialiag elavult szabadalomnak. • Ezért a történeti költség model nem tükrözi a szellemi vagyon valódi üzleti értékét. • Továbbá, mivel a szabdalom értéke az oltalom megszerzése és fenntartása összes költségeiből ál össze: – Egy rosszul összeállitott szabadalom, gyenge helyzetben, sokkal magasabb történeti költséggel rendelkezik, mint egy jobban összeállitott szabadalom. A történeti költségbe ugyanis a jogérvényesítés költségei is beleértendők, így egy sokat támadott szabadalom ip4inno képzési programmagasabb értéket képvisel a számítási módszer szerint. 24 © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

USA: Generally Accepted Accounting Principles (US-GAAP) • Az egyes eszközöket nem lehet magasabbra értékelni az eszköz beszerzése idején megállapitott történeti költségnél. (Történeti költség alapelv). • A tőke értéke kiszámításra kerül, ebbe beleértve a raktározás és vevő osztály szerkezeti költségei megfelelő részeit, a gyártási általános költségeket, valamint az értékcsökkenés, kamat, és a különleges közvetlen költségek megfelelő elemeit (teljes költség alapelv)


25

US GAAP: FAS 141 és FAS 142 • Fontos lépések a szellemi vagyon felismerése felé • A cégeknek immár van lehetősége megállapitani és külön értékelni azokat az eszközöket, beleértve a szellemi vagyont, amelyeket eddig összevonva a „goodwill” alatt szerepeltek. • A cégeknek most már évente felül kell vizsgálniuk a beszerzett szellemi vagyon értékét, és elvégezni egy un. károsodási vizsgálatot (`impairment test') amelynek eredményeképp adott esetben rendkívüli érték korrekciót kell végrehajtani a könyvelésben.


26

• A házon belül fejlesztett szellemi vagyon azzonnali költségként van kezelve. Ugyanaz érvényes a K+F eredményekre, amelyek a szellemi vagyon létrehozására is vonatkoznak. • A beszerzett szellemi vagyon, a beszerzési áron értékelve, és maximum 40 éves amortizációs futamidővel szerepel a mérlegtételekben. – Ez komoly félreértésekhez vezethet. Amig házon belül fejlesztett szellemi vagyon értéke nullával egyenlőnek tekintendő, addig a tulajdonost váltó szellemi vagyon több száz millió dollárt is érhet. ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

27

4.3 Más forgalmazászi lehetőségek Licenc érdekszövetség • Különböző cégek érdekszövetségbe tömörítik a szellemi vagyon tőkéjüket, amely egy teljes technikai területet lefedhet, és nem kizárólagos licenceket adnak több felhasználónak, valamint a licencbevételt megosztják. Aukciók • Szellemi tulajdonjogok (különössen szabadalmak) árverésen kerülnek értékesítésre. Szellemi tulajdonjogok értékesítése (lásd következő oldal!) ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

28

Szellemi vagyonjogok értékesítése • A szellemi tulajdonjogok ugynúgy válallati vagyonelem mint például a gépek, gyártósorok, nyersanyagok, épületek, haszongépkocsik. • A szellemi tulajdonjogok értékesíthetőek, megvásárolhatóak, illetve átruházhatóak. • A szellemi vagyon értéke nem állandó. Gyarapodhat, csökkenhet, a jogok elavulhatnak attol függően, hogy mennyire lehet hasznosítani őket, és ki által! • Olyan szellemi tulajdonjog melynek a cég számára nics értéke még magas értéket képviselhet mások számára. Ezért célszerű értékesíteni azokat a jogokat amelyeket a cég nem használ. • A szellemi tulajdonjogok értékelése az első lépés bármilyen szellemi tulajdoni tranzakció elött. ip4inno képzési program © 2008, ip4inno konzorcium, Magyar Szabadalmi Hivatal

29

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


30

Szellemi tulajdon hasznosítás

Recommend Documents