VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
MUNKÁSPÁRT
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
Szegény is? Gazdag is? A magyarság érzése fontos, nagyon fontos, csak éppen egyre nem jó: nem tünteti el a különbséget a sokmilliárdos részvényeit éppen eladó OTP-vezér és az OTP-devizakölcsöneit nyögő pedagógus házaspár között.
200 forint
1
2
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
balszemmel Thürmer Gyula A tudás, a munka, az alkotás visz előre Együtt az ország! – hirdetik a hivatalos plakátok lépten-nyomon. Miért is ne? Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe végső soron összeköt minden magyart. Persze nehéz elképzelni, hogy úgy általában mitől lenne együtt a kilakoltatásra váró szerencsétlen és a kilakoltatást segítő rendőr, vagy mondjuk a sok milliárdos részvényeit éppen eladó OTP-vezér és az OTP-kölcsöneit éppen nyögő pedagógus házaspár. A magyarság érzése fontos, nagyon fontos, csak éppen egyre nem jó: nem tünteti el a különbséget gazdag és szegény között. Na de, hagyjuk most ezt! Ünnepeljünk! Szent István tényleg nagyot alkotott. Ha nem szervezi államba a magyarságot, ha nem veszi át az akkori nyugateurópai játékszabályokat, beleértve a kereszténységet is, akkor valószínűleg előbb-utóbb eltiportak volna bennünket az akkori nagyok, természetesen kisebb szomszédaink lelkes támogatása mellett. E tekintetben semmi sem változott, legfeljebb a módszerek 21. századiak. Itt abba is kellene hagyni a lelkendezést, mert az igazság az, hogy minden nagy történelmi tettnek ára van. A kereszténységért cserébe odaadtuk az ősmagyar hitvilágot, a latin betűkért az ősi rovásírást, a feudális állam nagyobb hatékonyságáért a törzsekben élő ember szabadságát. Mi lenne, ha egyszer úgy lépnénk új utakra, hogy nem dobunk el mindent a korábbiból, ha nem átkozzuk ki a megelőző korszak értékeit? S, még valami, amit István óta milliószor megtanulhattunk, illetve megtanulhattunk volna. Az új útnak
MUNKÁSPÁRT
Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel. valóban újnak kell lennie, s nem elég rámondani, hogy új. Most, az ünnepen a hivatalos politikusok egymással versengve mondják el, hogy az, ami most van, az nagyon trendi, nagyon modern, sőt általában mindenben nagyon-nagyon. Apropó, modern! Nem tudom, jártak-e már Bécsben. Pár éve a Stefansdommal szemben felhúztak egy csupa-üveg épületet. Nem barokk stílusút, nem szecesszióst, pedig ezekben nagyon jók az osztrákok, hanem egy modernet, mait. Valahogy úgy, ahogyan az OsztrákMagyar Monarchia széthullása után az osztrákok nem Ferenc Józsefet sírták vissza, hanem építettek maguknak egy kedves, aranyos polgári köztársaságot, élén egy szociáldemokrata elnökkel. Kis hazánkban ugyanebben az időben Horthy királyságot csinált. A császári palota Bécsben múzeum lett, nálunk a királyi vár a kormányzó úr rezidenciája. Manapság mi, magyarok átlagban havi 147 ezer forintot viszünk haza, nettóban. Az osztrákok 1740 eurót, ami durván 522 ezer forint. Lehet, hogy lemaradásunk okait itt is kell keresni? Nem tudom, hallották-e, hogy Hitler utálta a Horthy-rendszert, mert elavultnak, neobarokknak tekintette. Akkor, az 1930as években! És most gondoljanak bele abba, hogy mostanság ezt a neobarokkot hozzák vissza, az építészetben és a politikában egyaránt. Itt vannak például az egykori Kossuth téri szobrok. Ha tetszik, ha nem, Andrássy Gyula és Tisza István szobrát megsemmisítette a történelem, és nem csak fizikailag, szellemileg is. Ahogyan egyébként a Horthy-rendszert is. A Horthy-rendszer akkor is megbukott volna, ha történetesen nem jönnek a szovjetek 1945-ben. Megbukott volna,
mert a múltat konzerválta, s nem a jövőt teremtette meg. A Fidesz szeretné, ha minden úgy nézne ki, mint 1944 előtt. Mi azt szeretnénk, hogy már most úgy építkezzünk, ahogy a világ majd 2044-ben kinéz. Történelmi lemaradásunkat csak akkor hozhatjuk be, ha tartjuk a lépést a modern világgal, sőt, ha meghaladjuk azt. Augusztus 20-án minden beszédben úgy beszélek első királyunkról, mint Szent Istvánról. Kapok is érte bírálatot, mondván, hogy ne álljak be én is azok közé, akik az egyházat emelik ismét piedesztálra. Tessék elhinni, nem állok be! Szent István azonban történelmünk része, a fiához intézett intelmekkel és az állítólagos szent jobbjával együtt. A baj az, hogy a hivatalos politika Szent Istvánt is sajátos modernkori ellenreformációra használja. Azt sugallja, hogy a katolikus valláshoz való ragaszkodás alapvető európai érték, a mai társadalom összekötő ereje. Minél inkább segítjük a vallást, és az azt megtestesítő egyházat, annál erősebb lesz a mi kis országunk. Ez azonban nem igaz. A 16. század végén Magyarország lakosságának 90 százaléka protestáns volt. Aztán jöttek a Habsburgok, a katolikus egyház, Pázmány Péter és a többiek, és visszatérítettek bennünket a katolicizmus útjára. Ha ez csak hit vagy nem hit kérdése lett volna, a fene bánta volna. De nekem úgy tűnik, hogy azok az országok, amelyek megmaradtak a protestáns hit mellett, vagy legalább is fele-fele alapon osztoztak a katolikusokkal, sikeresebb történelmi utat jártak be, mint mi, a megtérítettek. A mai világ sokszínű, sokféle kultúra, sokféle civilizáció küzd egymással. Azok a civilizációk a sikeresebbek, amelyek nyitottak, amelyek képesek mások értékeit befogadni. Az európai civilizáció történelmileg a pénzt emelte a legfőbb értékké. Be kellene látnunk, hogy ez lemaradásunk egyik forrása. A tudás, az alkotás, a munka az, ami előre visz bennünket. Békés ünnepet mindenkinek, és gondolkozzunk el egy kicsit! thürmer gyula
MUNKÁSPÁRT
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
Hétből-hét
3
Mit gondol a Munkáspárt?
Rövid hírek – rövid kommentárok
1. Feljelenti Lázár Jánost Csányi Sándor, és személyiségi jogi pert is indít ellene. Az államtitkár szavait viszont nem kommentálja. Mint ismeretes, Lázár az ország legnagyobb uzsorásának nevezte a bankvezért, hozzátéve, hogy Csányi a devizahitelesektől megszerzett milliárdjain páváskodik.
Munkáspárt: Akár szórakoztatónak is lehetne nevezni, amikor a magyar politikai és gazdasági elit képviselői marják egymást. Lázár szavaiban egyébként sok igazság van, habár kissé komikus, hogy csak így, fél évvel a választások előtt jött rá minderre. Nem merjük megjósolni a csörte további fejleményeit, azonban eléggé meglepő lenne, ha végül a tőkés kormány képviselője ne egyezne ki a tőkések „legjelesebbikével”. Az mindazonáltal több mint tragikus, hogy a magát baloldalinak nevező MSZP sajtója azonnal Csányi védelmére kelt a történetben, ecsetelve a milliárdos bankár felülmúlhatatlan érdemeit… 2. A magyarok 42 százaléka szerint nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat, s csak 32 százalék tagadja ezt, a többieknek nincs véleményük – derül ki a Political Capital elemzőintézet felméréséből.
Munkáspárt: A felmérésben igazából nem az az érdekes, hogy a magyarok szerint pénzügyi háttérhatalom vagy valamilyen külföldi állam dönt a meghatározó hazai dolgokban. Hagyjuk az összeesküvés-elméleteket, még ha gyakorta van is bennük némi igazság. Az igazán fontos az, hogy majd minden második honfitársunk úgy érzi, a kormány, a politika, a hatalom nem az ő, nem az ország érdekeit nézi, amikor dönt. Ez még nem forradalmi, vagy pláne nem marxi értékítélet, de jelzés, hogy az emberek nem hülyék, érzik, nagyon nem jó fele mentek el a dolgok negyedszázada. Ez terepet ad a Munkáspártnak, élni kell vele. 3. Harmincegymillió forintért állították elő, 724 millióért nevesítették és küldték ki azokat a leveleket, amelyekben Orbán Viktor név szerint köszöni meg minden választópolgárnak, hogy Magyarország sikeresen zárta le az EU-tagság 2004-es kezdete óta tartó túlzottdeficit-eljárást. Összesen eddig legalább 5 milliárdot költött a kormány levelezésre és önreklámra. Munkáspárt: Véleményt – kellően válogatott szavakkal – erre alighanem mindenki tud mondani. Mi csak arra emlékeztetnénk, hogy az önreklámra szánt pénzből 900 új mentőautót lehetne vásárolni, de akár 325 ezer közmunkást is lehetne foglalkoztatni egy hónapon át. 4. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium vezetésére kiírt pályázaton az egyik jelölt egy bizonyíthatóan másolt pályázatot adott be és senki sem támogatta a tantestületből, a másik jelölt viszont 67-ből 66 szavazatot kapott, mégsem nevezték ki. Fazekas Csaba 1982ben a Kölcseyben érettségizett, és 1988-tól ott tanít magyart és oroszt. Volt osztályfőnök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a Közalkalmazotti Tanács tagja, vezetőtanár, évkönyvszerkesztő,
és 1995-től ő az iskola egyik igazgatóhelyettese is. Bazsáné a Szolnoki Főiskola docense, korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium osztályvezetője, majd a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai tanácsadója volt. Munkáspárt: Kedves Olvasók! Fenti hír nem kíván kommentárt. Legyen inkább találós kérdés: Önök szerint kit támogatott a tantestület, s kié volt a másolt – ám „fentről” roppant támogatott pályázat? A helyes válaszadók jutalma, hogy kezdik érteni, milyen rendszerben élünk. Bár ez nem okvetlenül kellemes. 5. Augusztus 1-jétől megváltozott a pénzügyi szervezetekre kivetett tranzakciós illeték mértéke, amelynek áthárítása révén a szerződésekben kikötött díjak, költségek mértéke emelkedhet – hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az illetéket a pénzügyi szervezetek kötelesek megfizetni, lehetőségük van azonban arra, hogy azt – a szigorú törvényi feltételek betartása mellett – díjaik, költségeik emelésével az ügyfelekkel szemben érvényesítsék, azaz a fogyasztókra terheljék át. Munkáspárt: Hát persze, hogy átterhelik a költségeket, ránk. Átuta lásért, készpénzfelvételért, mindenért. Fenti szöveg miatt se tessék arra gondolni, hogy most a bank a „szigorú törvényi feltételek” nyomán mindenkinek levelet küld, hogy erre és arra figyelni kell, mert ez és az a szolgáltatás innentől drágább lesz. Nem. Majd közzéteszik az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF), a honlapjukon. Na ott bogarásszuk ki… Ők elvileg adóznak, mi gyakorlatilag fizetünk. A profitot persze ők viszik haza. 6. A szélsőséges időjárás miatt az idei első fél évben már másfélszer annyi mezőgazdasági kárbejelentés érkezett a Generali Biztosítóhoz, mint tavaly, összesen 1,2 milliárd forint értékben. Munkáspárt: Nagyon helyesen, végre újra biztosítják magukat a mezőgazdasági termelők. Bár a jelentésben említett 1600 biztosítás még mindig kevésnek tűnik ahhoz, hogy újra felvirágoztathassuk a magyar föld termelését. A kedves biztosító nagyon körültekintően elemezte a bevételeit és kiadásait, mielőtt a termékét piacra bocsátotta volna. Reméljük, legközelebb nem arról hallunk, hogy meg kell segíteni a szegény, extraprofit extraprofitját elvesztő biztosítókat. 7. Németország megosztottságának áldozatai előtt tisztelgő megemlékezéseket tartottak kedden a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 52. évfordulója alkalmából. Angela Merkel kancellár az évforduló alkalmából egy berlini gimnáziumban „helyettesített” egy történelemórán. Munkáspárt: Minden áldozat előtt való tisztelgés tiszteletre méltó. Bár a „nagypolitika” pillanatnyi állása szerint van egy kérdésünk: nem lenne az mindenkinek jobb, ha Merkel kancellár ott maradna a gimnáziumban, állandóra?
4
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
MAGYARORSZÁG
Az állam vegye át a Dunaferrt! Újabb 1500 ember kerülhet utcára, a gyár leépítése a várost is kivégezHETI A Dunaferr, az egykori Dunai Vasmű évek óta kínlódik. Az orosz tőkés tulajdonosnak csak úgy éri meg, ha egyre csökkenti a munkáslétszámot. Ez viszont nem jó Dunaújvárosnak. Lenne megoldás, csak a magyar állam nem akarja. A magyar állam vizsgálja újra a privatizációs szerződést, majd vegye meg a Dunaferrt! Csak a látványstadionokra fordított pénz elég lenne rá. Az országnak szüksége van önálló vasműre, a város lakosságának pedig munkahelyekre. Rövidesen megkezdődik a létszámleépítés az ISD Dunaferr Zrt.-nél a korábbi tulajdonosi terveknek megfelelően, a dolgozói létszámot 1500-zal csökkentik – közölte a vállalat menedzsmentje hétfőn. A cég közleménye szerint a bejelentést a tulajdonosok képviseletében Oleg Mkrtchan, az ISD Korporáció vezérigazgatója, az ISD Dunaferr Zrt. igazgatóságának tagja és Evgeny Potapov, az ISD Korporáció gazdasági vezérigazgató-helyettese tette múlt pénteki dunaújvárosi látogatásuk alkalmával. A tulajdonosok „költségoptimalizálási programja” a munkavállalói létszám 1500 fős csökkenésével jár, ez magába foglalja a cégcsoport tagvállalatainak létszámcsökkentését és a kölcsönzött munkaerő számának optimalizálását is. Evgeny Tankhilevich cégvezető egy korábbi szakmai rendezvényen elmondta, hogy a Dunaferr 2008 óta nem nyereséges. Tavaly minden eddiginél magasabbra nőtt a cég termelése, de az euró gyengülése és a magas alapanyagárak miatt 36 millió dollár negatívumot mutatott az adózás előtti eredmény. Az idei első félévben jól teljesített a cégcsoport, közel vannak a tervszámokhoz, de a magas fix költségek csökkentése nélkül ismét veszteséggel zárhatnak. Semmi sincs leegyeztetve, nem értünk egyet az elbocsátással - mondta Mucsi Zoltán, a Dunaferr Vasas Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Elmondta, a vállalatvezetés csütörtökön indítja el az 1500 ember leépítésével járó folyamatot azzal, hogy a csoportos
létszámleépítést hivatalosan is bejelenti a megyei Munkaügyi Központnál. A cég elbocsátandó alkalmazottai ezután még legalább 60 napig állásban maradhatnak. A szakszervezet a korábbiakban tüntetett az orosz nagykövetség előtt is, az utóbbi hónapokban azonban inkább csak alkudozott a vállalat vezetőivel, mivel úgy látta, a békülékeny taktika vezet sikerre. A februári sztrájkot is gyorsan befejezték, amikor a vállalat vezetői béremelést ígértek. A taktika eredményességét most látjuk… Üres ígéret maradt a Fidesz akkori parlamenti képviselőjének esküdözése is. Dorkota Lajos nagy hangon mondta: „Fellélegezhet Dunaújváros, nem csupán az árvízzel szemben harcoltunk sikeresen, hanem a munkahelyeket is sikerült megőrizni.” A fideszes politikus korábban a megyei kormányhivatal vezetője is volt, innen most azt üzenték, hogy miután 2004-ben a szocialista kormányzás alatt a vállalatot privatizálták, az ISD Dunaferr Zrt. magánkézben van, az államnak korlátozott eszközei vannak a tulajdonosi
döntés befolyásolására. (Maga Dorkota egyébként jelenleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke.) A Munkáspárt úgy látja: mind az MSZP-s privatizációs szerződést, mind az azóta ez alapján bekövetkezett tulajdonváltásokat felül kell vizsgálni. A mai Dunaferr valamikor a Dunai Vasmű volt, a szocialista nagyipar egyik nagy és korszerű vállalata. A vasércet és a kokszot az egykori Szovjetunióból szállították a Dunán. A késztermékek piaca részben a fejlődő magyar gazdaság, részben a környező országok voltak. A Dunai Vasmű több volt, mint egy gyár. Erre egy egész város, Dunaújváros épült. A gyárnak ma is fontos szerepe lehet a város életében, „város-képző” üzemként működhetne. Az orosz fél több ízben ajánlotta a magyar félnek, hogy vegyük meg a gyárat. Az ő egyéni tőkés érdekeiknek a gyár csak akkor felel meg, ha folyamatosan csökkentik a munkáslétszámot. Egy más felfogásban, magyar állami tulajdonban meg lehetne tartani a gyárat is, a munkásokat is.
MAGYARORSZÁG
Sztrájkbizottság a BKV-nál
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
5
Humán katasztrófa fenyegeti Ajkát legalább ezren maradhatnak megélhetés nélkül
Kollektív munkaügyi vitát kezde ményezett és sztrájkbizottságot alakított a BKV-nál működő Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) kedden. A Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezet – Egységes Közlekedési Szakszervezet (KKDSZEKSZ) is sztrájkbizottságot alakított. A lépésről kedden kelt levelükben tájékoztatták a szakszervezetek Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját. A levél szerint azért kezdeményezik a munkaügyi vitát, mert az érdekképviseletek információja szerint a BKV csoportos létszámleépítésre készül, és ezt a szakszervezetek nem támogatják. Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke az MTI-nek elmondta, 200 ember elbocsátását jelentette be a BKV. A leépítés a buszvonalak kiszervezése miatt a buszágazatot érinti. A szakszervezeti vezető szerint ennyi dolgozót nem lehet elküldeni, mert túlterhelt az állomány. A tárgyalásokat legkésőbb a jövő héten el kell kezdeni – tette hozzá Gulyás Attila, hangsúlyozva: a fő cél nem a sztrájk, hanem az, hogy tárgyalásos úton, szakmai érvek alapján megállapodjanak a munkáltatóval. A KKDSZ-EKSZ közleménye szerint már a múlt héten megerősítették sztrájkbizottságuk megalakulását a BKV vezetőségének, miután sikertelenül zárultak a konzultációs egyeztetések. Hangsúlyozták, azért nem értenek egyet a létszámleépítéssel, mert az szakmailag megalapozatlan és több, a működéshez szükséges tényezőt sem vesz figyelembe. A tárgyalásokon konkrét javaslatokat fogalmaztak meg, de a szakszervezet szerint a BKV vezetése ezt nem fogadta el – közölték.
Humán katasztrófának is beillő munkanélküliség fenyegeti Ajkát és térségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. leépítése miatt a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) szerint. A szakszervezet szerint az év végéig legalább ezer ott élő ember, a Mal Zrt. csaknem háromszáz alkalmazottja és kétszer ennyi beszállító veszítheti el megélhetését. A döntéshozók az ígéretek ellenére sem tettek semmit azért, hogy a három évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa után megmentsék a világhírű hazai alumíniumgyártást, ezrek biztos megélhetését. A munkanélküliség lavinaként omlik majd a térségre, hiszen az itt élők többsége közvetlenül vagy közvetve a kormány által magára hagyott, sőt szándékosan elsorvasztott Mal Zrt.-ből, a bauxitfeldolgozásból élt. A szakszervezet a három évvel ezelőtti vörösiszapkatasztrófa utáni döbbenetben is, szinte az első perctől ellenezte a gyár bezárását, a termelés leállítását. Tavaly a VDSZ az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezettel közösen jegyzett petíciót adott át a kormány megbízottjának és minden parlamenti párt vezetőjének, ebben a döntéshozók felelősségére hivatkozva kért segítséget a Mal Zrt.-nek. Ígéretekből nem is volt hiány, ám a kormányzat és a különféle hatóságok végül segítség helyett többnyire akadályozták a cég talpon maradását. A gyár állami tulajdonba vétele szinte azonnal lekerült a napirendről – hasonlóképpen ahhoz, ahogy a Mal katasztrófa gyanúsítottjai, a cég milliárdos vezetői gyorsan kikerültek az előzetesből. A felszámolás alatt álló Mal Zrt. felszámolóbiztosa a múlt pénteken jelentett be a csoportos létszámleépítést az üzemi tanácsnak.
A banki ügyintéző többet keres, mint az orvos Tavaly az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete 203 ezer forint volt, a nettó átlagbér 131 ezer – derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőségés Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) összefoglalójából. Kevés, és főleg igazságtalan! Egy banki ügyfélkapcsolati menedzser 372 ezer bruttót visz haza, de még az ügyfélszolgálati munkatárs is kap 209 ezret. Az egészségügyi dolgozókra nem kevesebbet bízunk, mint az egészségünket, az életünket. Többségük tisztességgel ellátja a munkáját. Ehhez képest megalázóan kevés a fizetésük. Költsük a GDP 10 százalékát az egészségügyre! Akkor jobb lesz a kórházak állapota is, többet fognak keresni az orvosok és ápolók is. S, főleg, jobban – s talán többen – fognak velünk foglalkozni.
6
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
MAGYARORSZÁG
A kapitalizmus áldozatai
Tibor Érettségi után nem talált azonnal munkát, nem várta nyitott gyárkapu, sem álomlakás. Megpályázott mindent az álláshirdető portálokon, összes rokonát és ismerősét mozgósította, hogy keressenek neki valamit. A „népszerű” árufeltöltői pozícióra sem hívták be. Tudjuk, legalább háromszázan várakoznak. Szülei segítségével tengette életét. Minden idejét az álláskeresésnek szentelte. És talált is, elképesztőbbnél elképesztőbb munkákat. Aki az utóbbi években nem volt aktív álláskereső, nem tudhatja azt, hogy a hirdetéseknek majdnem fele úgynevezett „kamu-állás”, de van rosszabb is. Aztán jött a „lehetőség”. „Néhány tízezres havonta? Jól jönne? Budapesti ingatlanközvetítő iroda hosszú távra keres 3 fő talpraesett, motivált, kellemes hangú értékesítés előkészítőt. A kiválasztott munkatárs megbízási szerződés alapján dolgozik, teljesítmény szerinti javadalmazással. Internet hozzáférés szükséges, a telefonos-értékesítő gyakorlat előnyt jelent. Szorgalmas, kitartó, értelmes, keresni akaró hölgyek/ urak jelentkezését várjuk 22 évestől felső korhatár nélkül. Jelentkezés e-mailben néhány soros bemutatkozással és telefonos elérhetőséggel.” – hirdetés egy népszerű portálon. Mit is jelent ez a munkavállaló számára? A hirdető becsületességéhez nem fér kétség. Tibor dolgozni kezdett, és megkapta a megfelelő oktatást is, csak a lakáspiac jelenlegi helyzete tette be az ajtót. Eladni akarnak, csak venni nem, hiszen a legtöbb ember el van adósodva, vagy nincs pénze. Normális gazdasági helyzetben ez nem így működne, de attól távol állunk. Tibor tisztességesen dolgozik, mégis alig van pénze. A „teljesítmény szerinti javadalmazás” nem az ő teljesítmé nyét mutatja, hanem a piac állapotát. Szívesen elment volna máshová, de a 97 elküldött önéletrajzból erre az egyre kapott választ. Tibor teljesen tisztában van az ingatlanpiac helyzetével, mégis elvállalta ezt a munkát, és mellette keresi a „stabil helyet”. Sajnos stabil hely nincs. Kevesen tudják, hogy az elegáns, mosolygós ingatlanos milyen kemény munkát végez. Napokig-hetekig talpal, kifolyik a szeme a számítógép előtt napi 12-16 órát, sokszor a semmiért. Miért nem dolgozik mást? Mert nem talált mást. Pusztán ezért! Szóval már régen nem igaz, hogy aki dolgozni akar, az talál munkát! Fogarasi Zsuzsanna
Számonkér Miskolcon a Munkáspárt A Munkáspárt miskolci vezetője, Fülöp Józsefné rendszeres vendége a városi képviselőtestület üléseinek, aktív résztvevője a polgármesteri hivatal fórumainak. Június végén Kriza Ákos polgármester a Komlóstetői Általános Iskolában rendezett „közönségtalálkozót” a Hivatal házhoz megy címmel. A Munkáspárt képviselője egy sor problémát felvetett, így többek között a zöldterületek parkolóvá alakítását, a csőtörések utáni lassú helyreállítási munkákat. Fülöp Józsefné konkrét problémákra várt konkrét válaszokat. A polgármesteri hivatal levélben válaszolt, és – ne szépítsünk – alapvetően mellébeszélt, illetve „félreértette” a konkrét kérdéseket. De ami különösen érdekes: a polgármester végképp elfelejtett arra válaszolni, hogy mit terveznek a diósgyőri kórházzal és rendelőintézettel, elképzelhető-e az intézmények nyílt vagy burkolt magánosítása. A Munkáspárt itt sem adja fel a harcot, a jövőben is mindig felemeli a hangját a miskolciak, a dolgozó emberek érdekében.
M EG H ÍVÓ AZ ÁLLAMALAPÍTÁS ÜNNEPE A Munkáspárt szeretettel vár mindenkit rendezvényeire az Államalapítás Ünnepe alkalmából
Augusztus 18., vasárnap, délelőtt 10.00 óra Székesfehérvár, Szent István tér Augusztus 19, hétfő, délelőtt 10.00 óra Kecskemét, Deák tér, Szent István szobor Beszédet mond: Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke Emlékezzünk, tisztelegjünk közösen!
Munkáspárt
VILÁG
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
7
Amerika és Németország is náci háborús bűnösöket bújtat Csatáry László szombati halála után is jócskán maradtak körözött náci háborús bűnösök. A Simon Wiesenthal Központ listájának érdekessége, hogy többük a szavakban a fasizmus elleni küzdelemben élen járó nyugati országokban, így az Amerikai Egyesült Államokban illetve Németországban kap menedéket. Gerhard Sommer, Németország: A Reichsführer SS 16. páncélgránátos hadosztályának hadnagya, akit 2005 júniusában távollétében életfogytiglani börtönre ítéltek 560 olasz polgári személynek a toszkániai Sant’Anna di Stazzema faluban 1944. augusztus 12-én történt lemészárlásáért. Németországban 2002 óta folyik eljárás ellene. Vladimir Katriuk, Kanada: Azzal vádolják, hogy egy ukrán zászlóalj tagjaként részt vett polgári személyek lemészárlásában 1942 és 1944 között Fehéroroszországban. A háború után Franciaországban élt, majd Kanadába emigrált. A szövetségi bíróság 1999-ben megfosztotta kanadai állampolgárságától, mert úgy ítélte meg, hogy félrevezette a hatóságokat, hogy megkaphassa az állampolgárságot. A hatóságok később semmissé tették az állampolgárságától való megfosztást, és engedélyezték, hogy Kanadában maradhasson. Hans (Atanas) Lipschis, Németország: A Waffen SS tagja, az auschwitz-birkenaui haláltábor őre 1941 és 1945 között. A háború után az Egyesült Államokba szökött, majd 1983-ban kiadták Németországnak, ahol 2013-ban, 93 éves korában őrizetbe vették. Lipschis azt állítja, hogy szakács volt AuschwitzBirkenauban, és csak hallomásból tudott a gázkamrákról meg a krematóriumról. Ivan (John) Kalymon, Egyesült Államok: Az ukrán náci rendőrség tagja volt 1941 és 1944 között az akkor Lengyelországhoz tartozó Lembergben (Lviv, Ukrajna), és részt vett a város gettójában élő zsidók deportálásában. Jelenleg is az Egyesült Államokban él, annak ellenére, hogy 2011. január 31-én kiutasították, további sorsáról ugyanis még nem született megállapodás. Soren Kam, Németország: A Viking SS páncélos hadosztály egykori tagját azzal vádolják, hogy 1943-ban elrabolta
Gerhard Sommer most és egykor
Soren Kam, most és egykor Carl Henrik Clemmensen dán újságírót, akivel nyolc lövés végzett, s akinek a holttestét a Koppenhágától északra fekvő Lundtoftéban találták meg. A dán származású Soren Kam Németországba menekült, ahol 1956-ban kapott német állampolgárságot. Dánia kétszer is kérte a kiadatását, amelyet elutasítottak. Algimentas Dailide, Németország: Amerikai állampolgárságát 1997-ben vonták vissza, arra hivatkozva, hogy eltitkolta, hogy a litván rendőrség tagjaként részt vett a vilniusi gettóban élő számos zsidó letartóztatásában. Kiadták Litvániának, ahol ötévi börtönre ítélték, de egészségi okok miatt nem kellett börtönbe vonulnia. Mikhail Gorshkow, Észtország: A Gestapo fehéroroszországi tolmácsaként
azzal vádolják, hogy Szluckban tömegmészárlásokban vett részt. Mielőtt még a hatóságok megtévesztése miatt visszavonták volna az amerikai állampolgárságát, Észtországba menekült, ahol a hatóságok „személyazonosság téves megállapítására” hivatkozva 2011 októberében lezárták az ellene folyó eljárást. A döntést határozottan bírálta az Egyesült Államok, Oroszország és a Wiesenthal Központ. 2012. június 14én a Wiesenthal Központ felszólította az amerikai igazságügyi minisztériumot, folytasson vizsgálatot Michael Karkoc minnesotai lakos ügyében, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy „polgári személyek ellen atrocitásokat elkövető” ukrán SS egység parancsnoka volt…
8
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
ELMÉLET
A kommunista mozgalom helyzete és távlatai Kelet-Európa országaiban Az elmúlt hetekben olvasóink megismerhették a kelet-európai kommunista pártok helyzetét. Láthatták, hogy közösek gondjaink és közös az útkeresésünk is. Ma a sorozat befejező részét olvashatják. A kelet-európai kommunista pártok a nemzetközi színtéren A térség kommunista pártjai aktív részesei a pártok nemzetközi érintkezésének. Az együttműködésnek több formája használatos: • különböző intenzitású kétoldalú kapcsolatok, • regionális fórumok, • közös nemzetközi fórumok. Ma a kommunista erőknek nincs állandó nemzetközi szervezetük és egyetlen ország sem áll gazdasági és politikai erejével a kommunista mozgalom mögött. A nagyobb kommunista pártok nem vállalják a kommunista erők összefogását. Indokul az egykori Kommunista Internacionálé hibáit hozzák fel, illetve azt, hogy a mai világban a baloldali jellegű szervezetek lehető legszélesebb együttműködése szükséges. Ennek a magatartásnak súlyos következményei vannak. A kommunista és munkáspártok semmit sem tudtak tenni az 1989-91es ellenforradalmak ellen. Nem tudtak együttműködni a Jugoszlávia elleni 1999. évi NATO-agresszió megakadályozásában. Szavakon és nyilatkozatokon kívül gyakorlatilag semmit nem tesznek a kommunista mozgalommal szembeni jelenlegi általános tőkés támadással szemben. Egyre több párt sürgeti, hogy létre kell hozni a kapitalizmus ellen ténylegesen küzdő, marxista-leninista pártok új nemzetközi harci szervezetét. Nem csupán arra van szükség, hogy a kommunisták a szélesebb baloldali mozgalmon és szervezeteken belül önálló pólust képezzenek, hanem arra is, hogy önálló erővé szerveződjenek. Jelenleg a sokoldalú együttműködés alábbi fórumai működnek: Kommunista Pártok Szövetsége-SZKP. Ez a volt Szovjetunió utódországaiban működő pártok regionális együttműködése. 1993ban jött létre, jelenleg 17 párt a tagja. A munkát a szervezet Tanácsa irányítja. Elnöke Gennagyij Zjuganov, a KPRF elnöke. Európai Pártok Találkozója. Ezt a fórumot a Görög KP rendezi meg évente Brüsszelben, az Európai Parlament görög kommunista képviselőinek segítségével. Eddig két alkalommal került rá sor. E fórumon széles körben vesznek részt a kelet-európai pártok is. Nemzetközi Kommunista Szemle (ICR). Az ICR görög kezdeményezésre létrejött nemzetközi kommunista folyóirat. Kelet-Európából a Magyar Munkáspárt és az Orosz Kommunista Munkáspárt vesz részt. A lap Interneten és több nyelven, nyomtatott formában is megjelenik. Kommunista és Munkáspártok Nemzetközi Találkozói. Évente kerül rá sor. Legutóbb 2012. novemberében Libanonban 44 ország 60 pártja vett részt. 2011-ben Athénban 59 ország 78 pártja volt ott. A kelet-európai pártok részesei e találkozóknak. A térségben egyszer volt ilyen találkozó: 2007 novemberében Minszkben, illetve Moszkvában. A találkozó rendelkezik koordináló Munkacsoporttal, amelyben a térségből a KPRF és a KSCM vesz részt.
Új válságban a tőkés rendszer: lehetőségek és feladatok A 2000-es évek elejétől súlyos válság rázta meg a tőkés világ vezető hatalmait. Ez a válság nem egy a kapitalizmus ciklikus, ismétlődő válságaiból. Ez a válság a tőkés rendszer belső lényegéből fakad, így leküzdhetetlen. A válság számos következménnyel járt Európa egészére, ezen belül Kelet-Európára nézve is, melyek új helyzetet teremtettek a kommunista pártok számára is. • A tőke mindenütt arra törekszik, hogy a válság terheit a dolgozó tömegekre hárítsák át. Ezért privatizálják az oktatást, az egészségügyet, csökkentik a nyugdíjakat, növelik a munkaidőt. Állandósult a nagyarányú munkanélküliség. • A vezető tőkés országok saját válságuk leküzdését a gyengébb tőkésállamokkal, köztük az EU kelet-európai tagjaival, és az EU-val kapcsolatban álló országokkal akarják megfizettetni. Ez egyrészt növeli a tőkés országok belső ellentéteit, másrészt súlyos társadalmi konfliktusokat idéz elő a kevésbé fejlett országokban. • A világ vezető tőkés országai soha nem látott méretekben hangolják össze politikájukat. Óriási válságalapokat hoznak létre a dolgozó emberek pénzéből, amelyeket a bankok és nagyvállalatok között osztanak szét. Az IMF és az Európai Unió politikája aláássa a nemzetek szuverenitását, súlyosan károsítja a dolgozók érdekeit. A kizsákmányolás kikerült a nemzeti keretekből, a nagytőke közösen zsákmányolja ki a dolgozókat. ● A válság megmutatta, hogy az Európai Unió elveszítette belső erkölcsi értékeit, korábbi mozgatórugóit, a versenyképességet, az innováció képességét, a magasan képzett munkaerő-tartalékokat. Nem tudja kezelni a cigányproblémát, a migrációt, a szélsőjobboldali jelenséget, az antiszemitizmust, az idegenellenességet. Az EU már nem rendelkezik eddigi fejlődése mozgatórugóival. • A válság kiélezte a tőkés országok egymás közötti ellentéteit. Az EU-ban megszűnt a második világháború óta fennálló németfrancia egyensúly. Németország arra törekszik, hogy az Európai Uniót alárendelje a német érdekeknek. Ezt szolgálja a pénzügyi integráció, a gazdaságpolitikák összehangolására szolgáló megállapodások. Az Egyesült Államok 2012-ben meghirdette az USA-EU szabadkereskedelmi övezet létrehozását, amely lényegében amerikainémet vezetés mellett összekapcsolná az USA és az EU gazdaságát. • A tőke ma a terrorizmus elleni harcra hivatkozva, minden eddiginél nagyobb mértékben korlátozza az eddig szent tehénnek tekintett polgári demokratikus intézményeket, a parlamentarizmust, a sajtószabadságot. Az USA és a legtöbb EUország rendőrállammá vált. • A tőke szellemi és politikai háborút folytat a kommunista erők, sőt minden haladó erő ellen. Nemzeti, sőt EU-méretekben általánossá teszi az antikommunizmust, megvásárolja, vagy megsemmisíti a kommunista pártokat. A tőkés válság negatív hatásait leginkább Belarusznak sikerült elhárítania, illetve csökkentenie. Ebben szerepe volt annak, hogy Belaruszban állami kézben maradt a gazdaság nagy része, a kormány megtartotta a tervgazdaság legjobb elemeit. Szerepe volt annak is, hogy Belarusz gazdasági kapcsolataiban Oroszországra helyezte a fő hangsúlyt.
ELMÉLET
A tőkés világ válasza a belarusz politikára a szankciók és korlátozások bevezetése volt. A kelet-európai kommunista pártok reagáltak a tőkés válságra és tevékenységükben több változás következett be: 1. Több párt programja konkrétan is megfogalmazta a forradalmi változás szükségességét. A KPRF XV. Kongresszusa 2013. februárjában például így fogalmazott: „A kapitalizmus általános válságának éleződése szükségessé teszi az áttérést a társadalom új szervezeti formájára. A világban egyre több tényező jön létre a szocializmusért folytatott forradalmi harc kiszélesítésére.” 2. Megnőtt a közvetlen osztályharc, az utcai tüntetések, sztrájkok szerepe. Magyarországon például a Magyar Munkáspárt bekapcsolódott a devizahitel-károsultak érdekeinek védelmébe, konkrét akciókkal igyekszik megakadályozni, hogy a fizetésképtelen családokat ezrével kilakoltassák. Prágában 2012 nyarán sor került a kommunisták és a szakszervezetek – hosszú idők óta első – közös demonstrációjára. Az orosz, ukrán kommunisták rendszeres utcai demonstrációkon tiltakoznak a tőkés megszorító intézkedések ellen. A kelet-európai megmozdulásoknak jelentős biztatást és támogatást adtak a 20112012-ben több nyugat-európai országban, elsősorban Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban elindult tömeges megmozdulások, amelyek jelezték, hogy az osztályharc magasabb szintre emelkedett. 3. A kelet-európai pártok fokozták tevékenységüket a helyi önkormányzati szervekben. A KPRF, az Ukrán KP mellett 2012-ben jelentős sikereket ért el a KSCM is. A regionális önkormányzati választásokat a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) nyerte 23,58 százalékkal, míg Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 20,44 százalékot kapott. Vojtěch Filip, a KSČM elnöke értékelése szerint ez döntően nem azzal magyarázható, hogy a KSČM következetes, kitartó munkát végzett az elmúlt években, nem voltak botrányaik, mint a polgári pártoknak, és természetesen annak is, hogy az emberek megunták a parlamenti politizálást, a polgári pártok tehetetlenségét. Feladatok és távlatok A tények azt bizonyítják, hogy a tőkés válság – az egyes országokban, mindenekelőtt Németországban bekövetkezett javulás ellenére – még nem ért véget. Elképzelhető, hogy az EU megújítására tett intézkedések nem járnak sikerrel, és az EU válsága tovább mélyül. Az EU fejlettebb országaiban bekövetkező romlás radikális változásokat indíthat el a kelet-európai országokban. Ma még nincs forradalmi helyzet egyik kelet-európai országban sem, de a helyzet gyorsan változhat. A kelet-európai kommunista pártok tisztában vannak azzal, hogy akkor lesznek képesek teljesíteni küldetésüket, és jelentős társadalmi változáshoz segíteni a térség országait, ha több területen határozottan fejlesztik tevékenységüket. 1. A pártok közös feladata az új nemzedékek megnyerése. A kelet-európai pártok a korábbi szocialista országok pártjainak tagságát örökölték. A pártok tagsága elöregedett. A legnagyobb pártok taglétszáma is csökken, egyes pártok a fizikai kihalás fenyeget. A pártok számos gonddal találkoznak a fiatalok megnyerésében. A tőkés propaganda mindenütt átmossa a fiatalok fejét. A tőkés világ rosszabb helyzetbe hozta a fiatalokat, tömeges közöttük a
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
9
munkanélküliség. A mindennapi betevő falatért nagyon sok munkát kell vállalniuk. Ennek ellenére a pártok zömében megindult a fiatalok megnyerése. Több helyütt intenzíven bevonják őket a pártok vezetésébe. A Magyar Munkáspárt Központi Bizottságának átlagéletkora például a korábbi 58 évről 52 évre csökkent. A generációváltás megkezdődött a pártok csúcsain is. A Szlovák KP vezetője a 36 éves Josef Hrdlicka lett. Fiatalítottak a Belarusz KP-ben is, ahol a párt elnöke a 49 éves Igor Karpenko lett. Azerbajdzsán KP elnöke az 51 éves Rauf Kurbanov. A középmezőnyt alkotja a KSCM elnöke, az 58 éves Filip Vojtech, a Magyar Munkáspárt elnöke, a 60 éves Thürmer Gyula, az Ukrán KP első titkára, a 61 éves Pjotr Szimonyenko. A pártvezetők doyenjei közé tartozik a 69 éves Gennagyij Zjuganov, a KPRF elnöke és a 72 éves Vlagyimir Voronyin, a Moldáv KP vezetője. 2. A pártok egyre égetőbb feladata az ideológiai és politikai egység megteremtése. A kelet-európai pártok kezdik felismerni, hogy a tőkés körök a kommunista pártok erősödésére az opportunista erők támogatásával válaszolnak. Terjesztik azokat az ideológiákat, amelyek szerint nincs szükség osztályharcra. A tőkés erőkkel, a kapitalizmussal kiegyezést hirdető erők egyik legfontosabb fóruma az Európai Baloldali Párt. A baloldali, esetenként kommunista jelszavakkal operáló szervezet gyakran megtéveszti a változásra vágyó embereket. A kelet-európai kommunista pártok közül egyedül a Moldáv KP teljes jogú tagja az EBP-nek, ami élesen elválasztja sok más kelet-európai párttól. A kelet-európai pártok megkezdték a mai kornak megfelelő ideológiai és politikai álláspontok kidolgozását. Új programot fogadott el például 2012-ben a KSCM „Socialismus pro 21. století” címmel. Új programja van a Magyar Munkáspártnak, és több más pártnak is. Az ideológiai álláspontok közelítése, a kelet-európai pártok ideológiai és politikai egységének kialakítása azonban még sok időt és erőfeszítést igényel. 3. A pártok munka- és harci módszerei, eszköztára megújul. A hagyományos nyomtatott sajtó számos pártnál továbbra is megvan. A KSCM kiadja a Halo Noviny című napilapot, a KPRF a hagyományos Pravdát. A Magyar Munkáspárt 25 éve folyamatosan megjelenteti A Szabadság című hetilapot. Ugyanakkor a pártok tevékenységében egyre nagyobb szerepet kap az Internet felhasználása. Majdnem minden párt rendelkezik önálló internetes honlappal. Sok párt egyre jobban használja fel politikai célokra az internestes közösségi oldalakat, a Facebookot, a Twittert. A KPRF önálló internetes televízióval is rendelkezik. Sok más párt filmeket készít, melyeket a youtube rendszerben terjeszt. A pártok törekednek más munkaformákat is alkalmazni. A KPRF önálló sportegyesületet működtet. A Magyar Munkáspárt évente Labdarúgó Munkáskupát szervez. Sok érdekes megoldás tapasztalható más pártoknál is. *** A kelet-európai kommunista mozgalom új fejlődési szakasz előtt áll. A pártok kimerítették a korábbi szocialista időszakból hozott politikai és személyi tartalékokat, ugyanakkor egyre hatékonyabban alkalmazkodnak módszereikkel a tőkés politikai viszonyokhoz. A tőkés rendszer jelenlegi mély válsága súlyos következményekkel jár a térség országaira nézve. Növekednek a társadalmi feszültségek. A kelet-európai kommunista és munkáspártok ebben a helyzetben olyan politikai erőként léphetnek fel, amelyek nem csupán a munkások, a dolgozó tömegek számára kínálnak alternatívát, de reális programot adnak az egyes országok nemzeti túlélésére és fejlődésére is.
10
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
külföld
Terroristák kapták a brit segélyt London beismerte: mintegy félmillió font értékben landolt Szomáliában az al-Kaida kezében a brit adófizetők pénzéből finanszírozott adomány és felszerelés. Nagy-Britanniában újra fellángolt a vita a külföldi segélyekről, Szíriával kapcsolatban többek között a közvélemény ellenkezése miatt tettek le a nyugati szemmel is „vállalható” ellenzéki csoportok felfegyverzésétől. A nemzetközi terrorszervezet szomáliai szárnya, az al-Sabaab több akció során szerezte meg a brit adományt. A megszorítások idején különösen nagy figyelem irányul a külföldi segélyekre, Sir Gerald Howarth konzervatív parlamenti képviselő a brit Daily Telegraph napilapnak elmondta: az illetékes hivatalnak a lehető legnagyobb óvatossággal kell eljárnia ebben a kérdésben, hiszen elfogadhatatlan, hogy a brit adófizetők pénze terroristák kezébe kerüljön. Az Egyesült Államok közben újabb 195 millió dollár támogatást nyújtott a szíriai lázadóknak. A mostani felajánlással
együtt az Egyesült Államok már több mint egymilliárd dollárnyi (mintegy 226 milliárd forint) segélyt küldött Szíriába az ottani polgárháború két évvel ezelőtti
Harc a korrupció ellen
kitörése óta. A „humanitárius” segélyek és fegyverek jó része bizonyítottan az alKaida, illetve a terrorszervezethez közel álló csoportosulásoknál kötöttek ki.
Irakban is tudnak a Munkáspártról Az Iraki Kommunista Párt honlapja is beszámolt a Munkáspárt hirosimai megemlékezéséről. A Magyarországon élő iraki kommunisták gyakran és aktívan részt vesznek a párt rendezvényein, akcióin.
A korrupció elleni harcot kívánja erősíteni a venezuelai elnök. Nicolás Maduro hétfőn, Caracasban, egy fiatalok előtt elhangzott beszédben közölte, hogy különleges jogokat kér a parlamenttől a maga számára. Maduro kifejtette, a korrupció elleni harc érdekében az országban „nemzeti szükségállapotot” hirdetnek. Az elnök kijelentette, hogy a jelenlegi törvények reformjára törekszik majd. Az államfő annak a nézetnek adott hangot, hogy az említett célok érdekében szükség van az alkotmány módosítására is. Szavai szerint ily módon kívánják lehetővé tenni, hogy a korrupcióval kapcsolatos perekben súlyosabb büntetéseket szabhassanak ki. „A kormány nem fog egyetlen banditát és egyetlen korrupt személyt sem védelmezni” – hangoztatta Maduro.
KÜLFÖLD
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
11
Kommunista vezetőket gyilkoltak meg Mexikóban Kommunista vezetőket öltek meg Mexikóban. A Mexikói Kommunista Párt főtitkára, Pavel Blanco az ország vezetőit teszi felelőssé a példátlan politikai gyilkosságért. Mexikóban semmi sem védi azokat, akik felemelik szavukat a szegénység, a nyomor ellen, akik elítélik az USA érdekeket vakon kiszolgáló hivatalos politikát. A Magyar Munkáspárt a mexikói kommunisták oldalán van. A La Radio del Sur rádióállomásnak adott interjújában Pavel Blanco, a Mexikói Kommunista Párt főtitkára közölte, hogy a párt három vezetőjének holttestét találták meg szombaton és vasárnap Guerrero államban. Blanco kijelentette, hogy a három helyi vezető augusztus 6-án, délután indult el a Morelos államhoz tartozó Guernavaca városból, ahol a Forradalmi Baloldal Nemzeti Politikai Tanácsa ülésezett.
A megtalált holttestekben felismerték a Mexikói Kommunista Párt Guerrero
Mindennapi erőszak Fegyveresek rontottak be egy családi házba a Mexikó nyugati részén fekvő Michoacán szövetségi államban, hét embert megöltek, kilencet megsebesítettek múlt vasárnap. Az ügyészség információi szerint a rajtaütés célpontja egy család volt, akik elmenekültek korábbi lakhelyükről, és messze onnan, a nyugati országrészben lévő Tuxpan településen próbálták meghúzni magukat, mivel korábbi lakhelyükön, Mexikóváros környékén egy bűnbanda tagjai megfenyegették őket. A támadók legalább 47 lövést adtak le két nagy kaliberű fegyverrel. A lemészárolt család januárban menekült Michoacánba, amelyet Mexikó egyik legveszélyesebb tartományaként tartanak számon. A szövetségi államban az utóbbi időben a drogbandák harca miatt erősen romlott a biztonsági helyzet, gyakoriak a rendőrökkel való véres összecsapások is. A hatóságok elmondták, hogy keddre virradó éjjel Michoacán állam egy másik településén, egy Los Reyes nevű városban két férfit találtak egy fára felakasztva. A támadók egy üzenetet is hagytak a helyszínen, amelyben megfenyegették a városka önvédelmi erőit. Enrique Pena Nieto mexikói elnök idén májusban egy tábornokot nevezett ki Michoacánba, hogy átvegye az összes rendőri és katonai művelet irányítását az államban, ahol a fegyveres bűnbandák átvették egyes területek felett az ellenőrzést. Ezek a bandák nemcsak a hatóságokkal, de egymással is heves összecsapásokat vívnak. Az előző mexikói elnök, Felipe Calderón 2006-os hivatalba lépésekor kíméletlen küzdelmet hirdetett a bűnözők ellen. A drogbandák egymás közötti leszámolásaiban, illetve a rendfenntartó erők és a bűnözők összecsapásaiban több mint 70 ezren haltak meg. Enrique Pena Nieto tavaly decemberben hivatalba lépett mexikói elnök ugyanakkor azt ígérte, véget vet a Mexikóban az elmúlt évtizedben elburjánzott erőszaknak. Az utóbbi időben azonban csupán kis mértékben csökkent a gyilkosságok száma a hivatalos statisztikák szerint, még mindig sok az erőszakos cselekmény az országban. A jelek szerint az egyik korrupt kormányzatot váltotta a másik.
államban működő szervezetének főtitkárát, Raymundo Velázquez Florest (képünkön) és a párt másik két aktivistáját. A holttesteken kínzások és lövések nyomai voltak láthatóak. Az áldozatokat a Coyuca de Benítez folyónál találták meg, ahol összeégett gépkocsijukra is rábukkantak. A Mexikói Kommunista Párt Enrique Peña Nieto elnök szövetségi kormányát és Ramiro Ávila Morales, Guerrero kormányának fejét teszi felelőssé a merényletért. Pavel Blanco kijelentette: tudjuk, hogy Guerrero államban semmi sem garantálja a kommunisták, a forradalmárok biztonságát. Ez a merénylet a hatalom nyílt támadása a Mexikói Kommunista Párt ellen. A mexikói lapok mind a mai napig hallgatnak az eseményről. A mexikói politikai gyilkosságról a magyar sajtó is hallgat. Nem véletlenül! Mexikó ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államok hű szövetségese, mint Magyarország. A mexikói kommunisták a mexikói dolgozók elnyomása ellen, a dolgozók jogaiért és jobb életéért küzdenek. A 64 ezer négyzetkilométer nagyságú, 3 és fél millió lakosú Guerrero állam egyike Mexikó 32 szövetségi államának. Az egyik olyan állam, ahol az átlagosnál is súlyosabbak a társadalmi problémák.
12
VIII. (XXIV.) ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 2013. AUGUSZTUS 17.
AKTUÁLIS
Az Egyesült Államok demokratizálja Szíriát
A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Fogarasi Zsuzsanna Szerkesztőség: 1082 Budapest, Baross utca 61.; telefon: (1) 787-8621; telefax: (1) 780-8306 . A Szabadság e-mail címe:
[email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Munkáspárt, a kiadásért felelős: Thürmer Gyula, elnök. ISSN 0865-5146 A Szabadság a Munkáspárt központjában és alapszervezeteinél megrendelhető.