2008. MÁJUS
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Telt ház volt a Belvárosi hídon a vásár idején
Szeged napját ünnepeltük
Ünnepélyes zászlófelvonás a Széchenyi téren
Rengeteg nézôje volt a tûzijátéknak
Gazdag rendezvénysorozattal köszöntötte a város Szeged napját. Már május 17-én megnyílt a Reökpalotában a táblaképfestészeti biennálé, aztán jött május 20-án a borfesztivál. Az ünnep napján átadták a felújított zenélô szökôkutat a Dugonics téren, 23-án a díszközgyûlésen elismeréseket adtak át, a hét végén pedig a hídi vásár és a tûzijáték vonzott tízezreket. No meg új fôbejáratot kapott a Vadaspark. Akkora tömeg, mint most, tán sosem hömpölygött Szeged belvárosában.
Borlovagok is érkeztek a borfesztiválra
Új fôbejáratot kapott a vadaspark
2008. május
2 • Szegedi Tükör
Százszorszépek, borvirágok, május, Szeged
Népszerû volt a kézmûvespiac a Tisza felett A Szeged napja ünnepségsorozattól elválaszthatatlanná vált a hídi vásár, amely immár kilencedik alkalommal jelentett egyszerre színes hagyományôrzô kavalkádot és mély fôhajtást eleink elôtt. Az egyik legszerethetôbb szegedi esemény az idén is kerekre sikeredett. Kilenc esztendôvel ezelôtt a nagy recept úgy kezdôdött: Végy alapul jó kellékeket, mint Tisza, szabadba vágyó városlakók, tiszta forrásból merítkezô kézmûvesek. Tedd bele mindezt, egy jó nagy lábasba, aminek oldalán a Szeged napja felirat szerepel. Majd jól rázd össze, s fûszerezd olyan ôrültségekkel, mint rockkoncertek, gólyalábasok és mangalicaszalonna. A produktumot tálald Szeged leghosszabb utcája fölött, s utána csak nézd az arcokat. A szegediek kilenc éve rendre megeszik a programséfek menüjét, s úgy tûnik, nem laktak jól: a hídi vásár tízezreket vonz, idén kétszáz árus, s csak a hídon tucatnyi program várta az ünneplôket. Mint megtudtuk, az elmúlt három esztendôben megduplázódott a vásáron részt vevô kézmûvesek száma, az idén kétszáz mester-kereskedô jött a Tisza feletti, csaknem kilométer hosszú vásárünnepre, amely így térben is összenôtt a Széchenyi téri borfesztivállal. Csakúgy, mint az elôzô esztendôkben, a cél most is az volt, hogy minôségében villantsák fel a magyar kézmûves hagyományok képviselôi-
nek remekeit, zenészekkel, bábelôadásokkal, gólyalábasokkal körítve a programot. A hídi események egyébként most is jóval többet adtak élôben, mint amit a legszínesebb programfüzet ígért. Azon túl, hogy a portékák itt megfoghatók, kipróbálhatók voltak, ömlöttek a történetek, melyeknek részesévé vált mindenki, aki megállt a forgatagban. A híd Szeged felôli részén helyet kapott népi kézmûves bemutatókon olyan népdalokat dúdolt egy idôs asszony, amelyet ritkán hallani, „csak úgy”. Egy bôrdíszmûves fiatal párnak magyarázott türelemmel, hogy az igen szép, de 12 ezer forintos tarisznya hogyan, és hány munkaórával készült: Igmándy mester azt mondja, Szeged az egyik kedvenc helye, az „ördögszekéren pedig bérelt ülése van”, kíséri a vásárt, ami egyben ô maga is. Odébb, a májusi melegben nemezsapkát kapni, az árustól megtudtuk, hogy ez bizony télen fût, de nyáron meg hût, s mondott hozzá verset is. „Na ez az a páratlan hangulat, amiért ide jövünk – kommentálta a produkciót Földi László, aki Pestrôl is hozott magával vendéget a
Csúcsra járnak
Hömpölygött a tömeg a hídi vásáron
szerinte borvirágok és százszorszépek ünnepére. A hídi vásárban a Széchenyi tértôl az újszegedi ligetig a Szárnyas Sárkányok csepûrágói, a Barboncás utcamûvészek, a Langaléta garabonciások, a Szurdi és Marosi vásári vonós duó, a Mangalica és a Kender zenekar, illetve Stubnya Béla pantomimmûvész szórakoztatták a járókelôket. Aki a májusi melegben pedig még több forróságra vágyott, az piríthatta arcát a kürtôskalácsosok izzó szenes pultja elôtt, vagy várhatott a sorára a lángo-
sosnál. Az sem volt gyerekjáték, amit két kedélyes fickó a ligetnél mûvelt az ólommal: megtanították a bámészkodókat arra, hogyan kell fémbôl, tûzzel katonát fôzni, s saját kezûleg hadsereget önteni. Egyikük csendes, favágó típus, a másik gyorskezû show-man, civilben cukrász. „Amit csinálunk, nosztalgia, hobbi, és csak kicsi részben üzlet, bár mostanában reneszánszát éli az ólomkatonagyûjtés – magyarázták. S míg az idôsebbek a világháborúk csapatait, a fiatalok pedig
Maximus gladiátor–hadvezér ólomba öntött mását keresgélték, a tömeg szépen lassan lecsordogált a kavalkádból. Ki azért, mert Újszegeden ért véget a programja, ki azért, hogy erôt gyûjtsön a hídon át vezetô visszaúthoz. S hogy sikerült-e az idén is a hídi vásár? Erre a hivatalos statisztikák elkészülte elôtt egy hároméves forma kislány mûsorából lehetett következtetni, mikor hatalmas könynyek közül visította a májusi levegôbe: nem akarok hazamenni!
Szeged Város Önkormányzata, s persze a szegediek közvetve és közvetlenül is támogatják az ünnepi rendezvénysorozatot. A hídi vásárokat, a dóm téri karácsonyi vásárt, és az antikvásárokat szervezô céggel pédául öt évre szóló, folyamatosan csökkenô összegû támogatási szerzôdést írtak alá egy esztendeje. A város tulajdonában lévô cégeknek is több feladat jut ilyenkor. A Városkép Kft. feladata és felelôssége sok más egyéb mellett a borfesztivál és kísérôprogramjainak tökéletes lebonyolítása. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. ilyenkor „csúcsra jár”, sokkal több a kihelyezett kuka, a szemétgyûjtô hely, s naponta több teherautónyi szemetet kell begyûjteni. A programsorozat végeztével szokás gyepesíteni, padot-lámpát helyreállítani, takarítani, s amúgy rendesen fellocsolni az egész belvárost, az ünnepek csendes záróakkordjaként.
Születésnapra zenélô szökôkút Szeged várossá válásának évfordulójára az önkormányzat felújíttatta a Dugonics téri zenélô szökôkutat. A 29 éve Tarnai István által tervezett térdísz új vízjátéka 12 méter magasra nyúlik fel, a fanfár után elsôként a Túl a Tiszán címû népdalcsokor vezette fel az egyórás zenei mûsorát. A kút 1200 köbméter vizet
spriccel szét óránként, és 100 dallamot játszik le. Ehhez 500 méternyi csövet, 10 kilométer kábelt fektettek le kizárólag szegedi cégek a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft. irányításával. Ezzel a szegedi a margitszigeti mögött az ország második legnagyobb méretû szökôkútja, de a legmodernebbnek számít.
Hatnapos borünnep a Széchenyi téren Több mint 800 négyzetméteren, 114 kiállítóval várta hat napon keresztül a borbarátokat a szegedi borfesztivál. A legnevesebb hazai termelôk kínálták nedûiket, így a tavalyi év borászának választott Frittmann János is. A bor még az égzengésre és az aludttejre is jólesik – tartják a borkedvelôk, s mondásuk igazolódott a XIV. szegedi borfesztiválon is: bár jó néhány zápor zúdult a Tiszaparti városra a hatnapos rendezvény alatt, a borra és jó társaságra szomjazók töretlen lelkesedéssel sorjáztak a Széchenyi téren. – Több mint 800 négyzetméteren 114 kiállító várja a borbarátokat, a tavalyihoz hasonlóan idén is rekordot dönt a résztvevôk száma – tájékoztatott Szélpál Gábor, a Szegedi Városkép Kft. ügyvezetô igazgatója. Mind a 22 magyar borvidék képviseltette magát Szegeden, ahol a szakemberek szerint is a
vidék legrangosabb borünnepét rendezik meg évrôl évre. A borfesztivál idén is a borversennyel kezdôdött, két és fél óra alatt 92-féle nedût kóstolt meg a húszfôs szakmai és
a 12 fôs társadalmi zsûri a Forrás Hotelben. – Van néhány kiemelkedôen szép borunk. A Duna Borrégió, vagyis a kunsági, hajósi és csongrádi borvidék nedûi is egyre rangosabb versenyeken érnek el sikereket. A fesztivál pedig azért hasznos, mert a nagyközönségnek is bemutatkozhatnak – értékelt Frittmann János, akit tavaly –
Díjazottak A fesztivál nyitóünnepségén átadták a borverseny díjait is. A város bora a Vylyan Pincészet 2006-os cabernet sauvignonja lett, a legszebb fehérbornak a Frittmann Pincészet 2007-es ezerjóját választották, a vörösborok között pedig a villányi Bock Pincészet 2003-as cuvée-je lett a befutó. A legszebb desszertbor címét a Monyók Pincészet 1996-as tokaji esszenciája nyerte el – ez egyúttal megkapta a borverseny zsûrijétôl a nagy aranyérmet is. A bírálók összesen 31 arany, 46 ezüst és 12 bronz minôsítést ítéltek oda a nemes nedûknek.
az alföldi termelôk közül elsôként – az év borászának választottak. Mellette olyan hazai kiválóságok képviseltették magukat, mint Bock József, Polgár Zoltán, Gere Attila és Tiffán Ede. A közönség a termelôk borainak teljes választékát megkóstolhatta, akár 18-20 fajta nedût is. A csólyospálosi Juhász Péter ennyire ugyan nem vállalkozott, de néhány standnál felmérte a kínálatot. – A helyi ízeket keresem, hiszen ha már Szegedre jöttem, elsôsorban nem villányi vagy szekszárdi bort innék – mondta, s nem kellett csalódnia: az ásotthalmi Tóth István és a csongrád-bokrosi Bodor István palackjait is élvezettel bontotta fel – utóbbi pincészet 2006-os cabernet sauvignonja egyébként a borversenyben is aranyérmet kapott.
A megújult szökôkút
2008. május
Szegedi Tükör • 3
A Szeged napi rendezvénysorozat hagyományosan legkiemelkedôbb közéleti aktusa az ünnepi díszközgyûlés, melyen a város legrangosabb elismeréseit vehetik át évrôl-évre az arra érdemesek. A város vezetôi, az országgyûlési képviselôk, és a képviselôtestület tagjai mellett ekkor a városháza dísztermében helyet foglalnak a kitüntettek, Szeged testvérvárosainak delegációi, a város gazdasági, tudományos, kulturális életének meghatározó személyiségei és természetesen a vendégek: az érdeklôdô szegediek. Az esemény fanfárok hangjaira veszi kezdetét, díszhuszárok hozzák be a történelmi zászlókat és rangos kulturális mûsort is láthatnak az egybegyûltek. Botka László polgármester ünnepi beszédében elôször a történelmi elôzményekrôl és elôdökrôl szólt: 289 esztendeje született ugyanis az a 26 pergamenlapból álló okirat, amely Szegednek – hosszú küzdelem után – visszaadta szabad királyi városi rangját, s ezzel lehetôséget és esélyt adott arra, hogy – mint fogalmazott - „a közösség önállóságot, polgárai emberi méltóságot, s mindannyian ezzel járó felelôsséget kapjanak. Hogy céljaikat maguk fogalmazzák meg, ügyeiket maguk intézzék, közjavaikkal pedig maguk gazdálkodjanak.” „A királyi okirat lehetôség volt, esély a szegediek pedig – mutatott rá - történelmükben nem elôször és nem utoljára – élni tudtak ezzel az eséllyel. Mint mindig Szeged nagy pillanataiban. Mindig, amikor az itt élôk megértették, hogy a Szent István-i gondolat az országról igaz a városra is: az egynyelvû, egyszokású közösség gyenge, az erôt a sok szálból szövôdô, sokféle akaratból kovácsolódó szándék adja, ahol a sok vélemény, sok világnézet, sok javaslat egymást nem kioltja, hanem erôsíti, s melyeknek egy irányt a közös cél mutat. A közös cél, melynek alapján és szellemében épült fel az elsô, a szabad királyi város Szeged, a közös cél, mely a
„A szabadság szárnyakat ad, a felelôsség korlátokat szab”
Díszközgyûlés Szeged napján
Lippai Pálnak a díszpolgári oklevelet Botka László polgármester adta át teljes pusztulásból felépítette a Nagy Árvíz után a második Szegedet, majd a két világháború közötti gazdasági nyomorúságban a szellemi megújulást hozó harmadikat, s ezt a közös célt érezzük, tûztük zászlónkra immár 18 esztendeje, amikor új esélyt kaptunk a szabadságra, a demokráciára és a saját ügyeink kéz-
Díszpolgár: Lippai Pál ügyvéd Díszpolgárunk tôsgyökeres szegedi, jogvégzett édesapa és zenemûvész édesanya egyetlen gyermeke. 1967-ben diplomázott summa cum laude minôsítéssel, négy nyelven beszél. Ügyvédjelölt, majd ügyvéd a Szegedi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségben, melynek késôbb vezetôje is lett. Az 1990-es önkormányzati választásokon a Fidesz– SZDSZ közös jelöltjeként polgármesterré választották. A rendszerváltó polgármesterrôl Botka László a díj átadásakor azt mondta, ô volt a város „elsô elsô polgára”. Polgármestersége idején épült a móravárosi elkerülô körút, elkészült a Szegedi Szabadtéri Játékok mobil nézôtere, és számos új iskolai tornaterem épült. A ciklus végén
bevételére, az önkormányzatiságra – azaz a negyedik Szegedre. És épp 18 éve hordjuk a vállunkon Eötvös József szavainak súlyát: „a demokráciát nem megteremteni, hanem mûködtetni nehéz. A önkormányzatiság ugyanis nem jelent mást, mint egy településen a szabadság és
felelôsség kettôs élményét, a szabadságét, mely szárnyakat ad, s a felelôsségét, mely határokat szab. A közösség élményét, melyben egymásnak hol partnerei, hol verseny-, hol vetélytársai, néha kemény ellenzékei, de soha nem ellenségei vagyunk. A közösségét, melynek tagjai sem egymásnak, sem kormánynak nincsenek alárendelve, csak a törvényeknek. És a jobbító szándék parancsának.” E jobbító szándékot emelte ki Botka László a továbbiakban akkor, amikor valamenynyi kitüntetettnek különkülön mondott a város nevében köszönetet, s mikor egyenként összegezte tevékenységükben azt, amit az élet legkülönbözôbb területein, de Szegedért, a város épüléséért, mindannyiunkért tettek. A város elsô embere ezek után áttért az elôttünk álló feladatokra, azokra, melyek Szegeden 2008-at az Építkezések Évévé teszik. „Ez a város az országban az egyetlen, mely rövidesen
két autópályával kapcsolódhat a világ vérkeringésébe, mely 29 milliárd forintból megújuló elektromos tömegközlekedésével példát mutat majd korszerû, csöndes, gyors és környezetbarát utazásból. És ez a város, mely országosan is kiemelkedô sikerrel tette élhetôvé lakótelepeit, s teszi kellemessé, egészségessé mindennapjait új fürdôvel, uszodával, felújított iskolákkal, megszépülô parkokkal, köz-
Elismerések a város ünnepén Szeged város önkormányzata május 23-i ünnepi díszközgyûlésén díszpolgárrá avatta Lippai Pált, Szeged rendszerváltás utáni elsô polgármesterét. Pro Urbe-díjjal tüntette ki Szôkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtárost, Székhelyi József színházigazgatót. Szegedért Emlékérmet adományozott Tóth Attila mûvészettörténésznek, Galambos Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem Pedagógiai Fôiskolai Karának dékánjának, Fodor Lászlónénak, a Szegedi Vízmûvek Zrt. volt vezérigazgatójának, Gajdács Gáborné Árvai Mária ápolónônek, Muszka Dániel matematikusnak. Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérmet kapott Tóth Sándor zenepedagógus és Pavlovits Dávid gitármûvész.
Arcok a díjazottak közül...
nem jelöltette magát újból, hanem visszatért hivatásához. Köszönô szavaiban felidézte, hogy mandátuma harmadik napján olyan nagy feladattal kellett megküzdenie, mint a taxisblokád okozta fennakadások a városban. Azt mondta, nem politikus, hanem technokrata akart lenni, vagyis a város ügyeit akarta megoldani. Felidézte: amikor hallotta díszpolgári jelölését, kétkedett, megérdemli-e, hogy Széchenyi Istvánnal kerüljön egy sorba, aki elsôként kapta meg e címet a várostól.
Szegedért Emlékérem: Gajdács Gáborné Árvai Mária ápolónô
Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékérem: Pavlovits Dávid gitármûvész, zenetanár
1964-tôl folyamatosan a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján dolgozik, 1978tól osztályvezetô fônôvérként. Tevékenységét a szociális érzékenység, a betegekre való odafigyelés hatotta át egész életében. Azok közé az emberek közé tartozik, akik hivatásnak tekintik munkájukat, akik ritkán kapnak elismerést, ám akinek százak, ezrek köszönhetik életük jobbra fordulását, az egészségüket. A városért végzett több
Szeged egyik legismertebb fiatal zenemûvésze. A Liszt Ferenc Konzervatóriumban diplomázott, majd több külföldi városban tanult zenét és zeneszerzést. Fellépett a világ számos meghatározó kulturális központjában – Bécsben, Párizsban, Rómában, New Yorkban, Montrealban és Mexico Cityben – ezzel is öregbítve a szegedi zenei élet jó hírét. A Szegedi Tudományegyetemnek 1999 óta tanára, nevéhez fûzôdik a szegedi gitárfesztivál,
évtizedes tevékenysége elismeréseként Gajdács Gáborné Árvai Máriát Szeged közgyûlése a Szegedért Emlékéremmel tüntette ki. – A fônôvér, az ápolónô, aki az egészségügy átalakításával járó hullámverésben sem feledte egyetlen percre sem, hogy nem betegséget, hanem embert gyógyít – mondta a díjazottról beszédében a polgármester.
terekkel. Ma, közel 300 esztendô és 18 év újratanult demokrácia után hisszük és valljuk, hogy állni tudjuk eleink számonkérô tekintetét, s felelôsségbôl és szabadságból szôtt küzdelmesen szép harmóniában olyan távlatokat nyitottunk, melyre méltán alapozhatunk jövôt, s melyre méltán lehetünk büszkék valamennyien.” – fejezte be ünnepi beszédét a polgármester.
amely sikeres találkozója a nemzetközi gitármûvészetnek. – Hidat épített a világ nagyvárosai és az ország elsô Európadíjas városa, Szeged közé. Neki azonban fontos volt, hogy ez a híd mindkét irányba járható legyen – emelte ki a polgármester. – Kitartó munkájának köszönhetôen immár mi is fogadunk gitármûvészeket a világ nagy pódiumairól a szegedi nemzetközi gitárfesztiválon.
Pro Urbe-díj: Székhelyi József színmûvész, színházigazgató Színházi életünk meghatározó alakja, a színmûvész, rendezô, színigazgató 1971-ben végzett a Színház- és Filmmûvészeti Fôiskolán. Kezdô színészként a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerzôdött, majd 1979-tôl rangos budapesti társulatok tagja. Számos szakmai kitüntetés birtokosa, sôt már három kötet írójaként is bemutatkozott. Ahogy magát nevezi, „színházi muki” 2003-ban lett a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok fôigazgatójává. Botka László a díj átadásakor kiemelte: messzirôl érkezett, de közel-
re látott. Általa gazdagabb lett a város, ô pedig közben örök „szegedi székhelyû”. Rendet tett ott, ahol rendnek kell lennie, és szabadságot teremtett ott, ahol alkotó szabadságra van szükség. Örömünkre így lettünk eggyel többen, eggyel gazdagabbak. A díjazott a kitüntetés átvétele után azt mondta: – Kitüntetve érzem magam. Nagyon örülök, és közben nagyon izgulok is, mert percek múlva kezdôdik a búcsúelôadásom.
2008. május
4 • Szegedi Tükör
Július elején indul az Anna-kúti csomópont átépítése Még ki sem pihenhettük a Nagykörút javításával járó torlódásokat, a város lakói ismét készülhetnek: valami megújul, korszerûbbé válik – de az átépítéssel együtt járó bonyodalmakat legfeljebb csillapítani – elkerülni azonban nem lehet. A következô helyszín az Anna kúti csomópont, ahol a rendszeresen közlekedôknek érdemes tájékozódni: az építkezés alatt többször is megváltozik majd a fel- és leszállások helye, és a villamospótló járatok útvonala is. Az Anna-kúti csomópont teljes átépítését már 2006-ra tervezte a város, ám mivel az „Elektromos Közösségi Közlekedés Fejlesztése” nagyprojekt az akkori lehetôségekhez képest jóval kedvezôbb pénzügyi hátteret biztosít, a munkát emiatt részben elhalasztották. Korábban csupán a járdaépítés és kertészeti munkák valósultak meg, míg a villamosforgalom fenntartása érdekében a vágányokon csak karbantartási munkák zajlottak. Sikeres közbeszerzési eljárás esetén 2008 nyarán megtörténik a csomópont teljes átépítése, a Tisza Lajos körúton a Mérey utca és a Kálvin tér között, a Kossuth L. sugárúton a Széchenyi tér és a Bocskai utca között. A Tisza Lajos körút 2004-es felújításának mintegy folytatásaképp megújul a villamos pálya.
Több mint 700 m hosszban korszerû, zaj- és rezgéscsillapítással ellátott pályaszerkezet épül, amely hosszú idôre kiküszöböli a káros pályasüppedéseket. Megépül egy újabb vágánykapcsolat, amely lehetôvé teszi, hogy a Tatra villamosok minden irányból megfordulhassanak a csomópont-
ban, így forgalmi zavar vagy építkezés esetén a villamos vonalak egyik felén fenntartható marad a villamosforgalom. Megújulnak a peronok: meghosszabbításra kerülnek a szomszédos utcákig (a Bocskai utcáig illetve a Kálvin térig), így mindkét helyen sza-
bályos gyalogos átkelôhely kijelölése lehetséges. A peron esztétikus térkô burkolatot fog kapni, esôbeállókkal és korláttal a megálló teljes hosszában. A peronok szintjét megemelik úgy, hogy a leendô alacsonypadlós villamosokra a mozgássérültek is segítség nélkül tudjanak beszállni. Az
akadálymentesítés érdekében a peronokon megszüntetik a jelzôlámpa oszlopait, a megállóhely táblákat pedig a korlát vonalába építik be. A felsôvezeték rendszer átépítése keretében 15 közvilágítási oszlopot cserélnek ki, a többit pedig a Tisza Lajos körúton található oszlopok min-
Virágos és tiszta lett a városünnepre Szeged
120 ezer tô egynyári növény díszíti a várost Szeged napjára, május utolsó hétvégéjére minden évben virágba borul Szeged. A nyári fesztivál megnyitásáig eltüntetik a tél nyomait, kicsinosítják a várost, feltakarítják a parkokat, közterületeket. A nagytakarítás, a szökôkutak, csobogók beüzemelése és a virágok közel 160 millió forintba kerülnek évente. A munkákhoz már tavaly ôsszel hozzáfogtak a szegedi környezetgazdák. Akkor több mint százezer kétnyári virágot – elsôsorban árvácskát és hagymás növényeket – ültettek ki Szeged parkjaiba. A
virágágyásokban ôsszel elültetett 70 ezer tô árvácska és 60 ezer tulipán közel 15 millió forintba került. Az ôszi virágokat viszont Szeged napjára egynyári növényekre cserélték. Szege-
den az idei nyárra összesen 120 ezer tô különféle növény, virág került ki az elmúlt hetekben a parkokba, utcákra. A muskátlikat is felaggatták már a kandeláberekre, hídpillérekre és a városháza ablakaiba. A 740 cserepes és 68 ládás növény, s azok ôszig tartó gondozása 9 millió forint. Az idén – akárcsak az elmúlt években mindig – nemcsak a városközpontja és a
Belvárosi híd borult virágba, de jutott több tízezer egynyári növény például a felújított tarjáni lakótelepre és a különbözô városrészekbe is. Ahhoz, hogy a fesztiválnyár kezdetére tiszta és virágos arcát mutassa Szeged az itt élôknek és a turistáknak, már hónapokkal ezelôtt meg kellett kezdeni a munkát. A tavaszias tél miatt az idén a megszokottnál is korábban láthattak neki a kertészeti mun-
káknak a szegedi környezetgazdálkodási kht. szakemberei. Január végén már fát vágtak, nyestek, majd cserjét ritkítottak a kertészek. A korai faápolást elsôsorban az enyhe tél indokolta az idén, mert ezeket a munkákat csak a növények nyugalmi idôszakában lehet elvégezni. Szegeden január végétôl április elejéig összesen 2000 fát nyestek meg a szakemberek. Az elszáradt, beteg fákat viszont csak májusban kezdték el kivágni. A tavaszi nagytakarítás során nemcsak a parkok virágait ültették ki, de rendbe hozták a játszó- és köztereket, az intézmények környékét, valamint megtisztították a KRESZ-táblákat és a forgalomirányító lámpákat is. Utoljára pedig – mint minden esztendôben – az idén is lemosták a Belvárosi hidat.
Kétszázan
Virágba borult a Széchenyi tér is
A 160 kilométer út és kétszázhetven hektáros zöldterület megtisztításán és karbantartásán tavaszszal 160-an dolgoztak a városban, de az elmúlt hetekben a virágültetésben és a városi nagytakarításban több mint kétszázan vettek részt. Szegeden csak a tél nyomainak eltüntetése 30 millió forintba került az idén.
tájára átalakítják. A közvilágítási és a jelzôlámpa vezetékeinek kicserélése miatt megbontják a 2006-ban lefektetett klinkertégla burkolatot is, amely azonban egyszerûen helyreállítható lesz eredeti formájában. Az átépítés kapcsán megépítik a 8-as trolibusz felsôvezetékét is, melynek kiépítését 2009-ben folytatják tovább a Mérey utca és az Aradi vértanúk tere között. A közúti útburkolatot a csomópontban újraaszfaltozzák. A vágányépítési munkálatok miatt a csomópontot teljes szélességben lezárják, a villamosokat július elejétôl buszokkal pótolják az 1-es villamos teljes hosszában, illetve a 4-es villamos Centrum – Kecskés közötti szakaszán. A 3-as villamos két szakaszon fog közlekedni: a Kálvin tér – Tarján és a Dugonics tér – Vadaspark⁄Fonógyári út között. A 8-as trolibuszok a Kálvin térig fognak járni. A 10-es és a 20-as buszok kerülô úton közlekednek a Dózsa utca érintésével. A tervek szerint a 35-ös járatok helyett a 36-os járatok egész nap közlekednek és a 10-es busz is sûrûbben jár majd. A csomópontban folyamatosan biztosítják a gyalogosok átkelését, az autóforgalmat azonban a környezô utcákba terelik. A tervek szerint a villamosforgalmat szeptember elején, az autóforgalmat pedig szeptember folyamán lehet viszszaállítani.
Lékó Péter európai turnéra készül A szegedi sakkozó, Lékó Péter sûrû nyári program elé néz. A nemzetközi nagymester már javában Miskolcon csatázik, a norvég reménység, és tehetség, Magnus Carlsen ellen, majd ezután Jerevánba, azaz Örményországba utazik. A nyári programot a szokásos dortmundi verseny zárja. Szóval immár évek óta megszokott dolog, hogy a Borsod megyei székhelyen Lékó páros rapidmérkôzést vívjon egy világsztárral. Tavaly a nagy rivális, Vlagyimir Kramnyik volt az ellenfél, míg idén Carlsen. Ez a nyolc partiból álló viadal remek felkészülés a jereváni (június 8–15ig) kétfordulós rapidtornára. Olyan ellenfelek ellen mérkôzik, mint az orosz Alekszander Morozevics (2774), az örmény Levon Aronjan (2763), az angol Michael Adams (2729), az izraeli Borisz Gelfand (2723), a kínai Bu Xiangzhi (2708), az örmény Vlagyimir Akopjan (2673) és Gabriel Szargiszjan (2643). És június 28-án megkezdôdik a nyár legnagyobb tornája, a dortmundi nemzetközi verseny. Lékó kedvenc városában ül asztalhoz, és szeretne nagyot alkotni. Idén még nem sikerült, de most olyan felkészülésen van túl, amely után méltán lehet bizakodó
2008. május
Szegedi Tükör • 5
2008. május
6 • Szegedi Tükör
Oktatásban is egymásra találhat Szeged és Cambridge Hallgatói csereprogramokról, együttmûködésrôl tárgyalt május 22-én és 23-án Szegeden Amina Wakefield, a Cambridge Regional College nemzetközi irodájának vezetôje. – Azért jöttem, hogy szorosabbra fûzzem együttmûködésünket Szegeddel, Cambridge testvérvárosával. A két város kapcsolata eddig fôként kulturális vonatkozásokban volt erôs, de az a célunk, hogy ezt kiterjesszük: például az oktatásra, fôként fiatalok, 16-18 évesek számára. Ingyenes tanulmányi ösztöndíjat szeretnénk létrehozni számukra Cambridge-ben. Tudás, elismertség, hatalmas nemzetközi portfólió szól mellettünk: 64 országgal dolgozunk, Európa minden szegletébôl, de csupán 2-3 magyar diákkal – fogalmazott az angol felsôoktatási intézmény, a Cambridge Regional College képviseletében Amina Wakefield. Hozzátette: az együttmûködés számos területen, mûvészeti, mûszaki, turisztikai, kommunikációs területen valósulhat meg.
Három megállapodást is aláírt, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzô Karának Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központjával például arról egyeztetett, hogy Cambridge már szeptembertôl fogadna egy évre két magyar csoportot: utazást és turizmust, illetve kommunikációt tanulhatnának. Galambos Gábor, a kar dékánja pedig csütörtökön szignált keretszerzôdést az angol szakképzô intézettel. – Cambridge-i normák alapján indítanánk szakképzési programot, informatikai és turisztikai-idegenforgalmi képzést. Június elején ketten Angliába utaznak a karról, hogy tanulmányozzák az ottani képzést, vizsgálják, mi kell ahhoz, hogy itthon is hasonló indulhasson – mondta a dékán, hozzátéve: a hallgatókat várhatóan a jövô év elejétôl kezdik toborozni, ekkortól hirdetik a képzést, amely 2009 szeptemberétôl indulhat a szegedi egyetemen. Az itt tanulók angolul szerezhetik meg a legmodernebb szakismereteket, gyakorlati tudnivalókat, bekapcsolódva az európai oktatási térségbe.
Megkérdeztük a testvérvárosok küldötteit
Milyennek látnak bennünket? Szeged n apjára sok testvérvárosból érkeztek küldöttek, meghívottak városunkba. Ôket faggattuk.
dékot látok ugyanis Szegeden, ez pedig kiváló ötvözetnek bizonyul. Néhány éve is nagy változásoknak lehettem tanúja, most beérni látszik a következetes építkezés gyümölcse. Saját példánkból tudom, javítani és fejleszteni mindig van mit. Marosvásárhely napját június végén ünnepeljük, ahol testvérvárosainkat is szívesen látjuk. A kulturális élvezetek mellett a kulináris élményeknek is jut szerep.
Eleni Tsigarides tanácsos, Larnaka:
Amina Wakefield, a Cambridge Regional Collerosi kapcsolatának negyvege nemzetközi irodájának nedik jubileumát ünnepeljük, vezetôje: és ebbôl az alkalomból nagyszabású fesztivált rendezünk. A hídi vásár megnyitóján látott gólyalábasokat és a mögöttük menetelô zenészeket feltétlenül meghívom, hogy nálunk is segítsenek igazi karneváli hangulatot teremteni. Tervezem, hogy a közeli jövôben Matisse is „ellátogasson” Szegedre – kölcsönözzük a mûveit a városnak.
– Elôször járok az önök városában. Szeged annyira lenyûgözött, hogy ez a mostani rövid látogatás is viszszatérésre csábít. Gyönyörû hely, és csodálatosnak tartom az itteniek vendégszeretetét már néhány élményem alapján is. Kisvonattal fedeztük fel Fekete Attila, a marosváa város utcáit és fantasztiku- sárhelyi önkormányzat jogi san szép tereit. Alkalmam bizottságának vezetôje: nyílt hajóra szállni a Tiszán, hogy a vízi fôutcáját is „besétáljam”. És ne feledkezzünk meg a remek ebédrôl sem, amit elköltöttünk. Mindnyájuknak köszönettel tartozom a kedves fogadtatásért! Mi is megemlékezünk Larnaka napjáról; júniusban két héten át fesztiválon látjuk vendégül barátainkat Ciprusról és a testvérvárosainkból. Ám az is csupán ízelítô lehet Ciprusból és a mi szeretetünkbôl. Rudy Salles alpolgármester, Nizza: – Kitûnôen érzem itt magam! Ez a bemutatkozó látogatásom Szegeden, hiszen két hónapja választottak meg Nizza alpolgármesterének. Elsôként önöket kerestem fel a testvérvárosaink közül. Látom, Szeged tud ünnepelni. Gyönyörû a napsütéses idô is hozzá, szinte mint nálunk, az Azúr-parton. Jövôre Szeged és Nizza testvérvá-
– Hivatalos küldöttséget most vezetek elsô alkalommal Szegeden, de korábban már többször jártam az önök szép városában. Legutóbb öt éve jártam végig, ezért kíváncsian vártam a következô találkozást. Örültem, hogy friss tapasztalataimat összevethetem a régebbiekkel. Nagy erôt és sokoldalú fejlesztési szán-
– Most jöttem elsô ízben Szegedre, az egyetem Juhász Gyula pedagógusképzô karának meghívására érkeztem. Néhány nap áll a rendelkezésemre, és azt maradéktalanul hasznosan szeretném kitölteni. Ez sok munkát jelent. Megbeszéléseket folytatok a karon, hogy elmélyítsük az oktatási együttmûködést Szeged és Cambridge között. Hallgatói csereprogramokról tárgyalunk, partnerségi szerzôdést dolgozunk ki. Látom, milyen rengeteg a tennivalónk, és azt is, hogy a pedagógusképzô mennyire nyitott az együttmûködésre. Emellett természetesen ünneplünk is: gratulálok Galambos Gábor dékán úrnak a városnapi kitüntetéséhez és Szegednek a fesztivál színes programáradatához. Annyi biztos, hogy visszajövök, és a város nevezetességeire is szakítok idôt.
Vadaspark: új fôbejárat és Afrika-ház Gyermeknapra adták át a Szegedi Vadaspark új fôbejáratát, ahol néhány iroda és ajándékbolt is helyet kapott. Mögötte új bemutatókkal várják a látogatókat. Az Afrikaházban törpekrokodilt csodálhatunk meg, de gepárd és rozsomák is érkezett a vadasparkba. A beruházás értéke meghaladja a 100 millió forintot. – A szegedi az ország legnagyobb alapterületû és legdinamikusabban fejlôdô vadasparkja. Öt év alatt másfélszeresére nôtt a látogatók száma. A régi fôbejárat már nem bírta a terhelést, ezért volt szükség újra – mondta Botka László polgármester a Szegedi Vadaspark új fôbejáratának átadóján. A téglaépítésû, monumentális bejárat, amelyet a régi felôl közelíthetünk meg, 75 millió forintos önkormányzati támogatásból épült. Új bemutatókkal szolgál a látogatóknak az Afrika-ház, ahol többek között olyan különleges állatokkal is megismerkedhetünk, mint a rozsomák, a gepárd vagy a törpekrokodil.
Majálissal köszöntötték a felújított városrészt
Megújult Tarján Magyarország elsô és immáron befejezett lakóteleprehabalitációja szegedi, amely egy sikeres önkormányzati pályázatnak köszönhetô. A város 2006-ban nyert 975 millió forintos uniós támogatást Tarján rekonstrukciójához, amelyet az önkormányzat 108 millió forintos önerôvel egészített ki. Fontos tudni, hogy nem a lakóházak beburkolására, újrafestésére nyert pénzt az önkormányzat, azok a munkák ugyanis a lakóközösségek összefogásán múlnak. Tarjánban a házak közötti terek, utcák, járdák, játszóterek és a közmûhálózat újultak meg. A 32 hektáros területen a tereken új díszburkolatot fektettek le, parkosítottak, és modern utcabútorokat helyeztek ki: ivókutakat, padokat, szemeteseket, kerékpártárolókat. A felújított útburkolat 17 ezer négyzetméter nagyságú, s közel 5 kilométernyi a korszerûsített közvilágítási hálózat. Három nagy, az EU-szabványoknak megfelelô játszótereket építettek, de további 15 kisebb is a gyerekek rendelkezésére áll. A nagy játszócentrumokban többek között gumiburkolatú sport- és gördeszkapályát alakítottak ki. A megújult lakónegyedet május 1-jén adták át.
10 milliárdos beruházás
Átadták a szelektív gyûjtôpontokat 29 hulladékudvar, 72 gyûjtôsziget 1,2 milliárd forintból Szegeden és 32 térségi településen a harmadik ütemben. Ezzel elkészült az ország egyik legmodernebb szelektívhulladék-feldolgozó rendszere. Befejezôdött a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program harmadik szakasza; ezzel kilenc év alatt az ország egyik legmodernebb hulladékbegyûjtési és -feldolgozási rendszere jött létre. A teljes beruházás 10 milliárd forint értékû. Befejezô lépéseként 1,2 milliárd forintból 29 hulladékudvar és 72 szelektív gyûjtôsziget készült el Szegeden és a térség 32 településén – jelentette be az új vértói hulladékudvar jelképes átadóünnepségen Botka László polgármester. A tavaly átadott sándorfalvi úti regionális hulladéklerakó 35 hektáros komplexuma jelentette a program nagyobb hányadát. Ott elkészült a hulladékdepó környezetbarát szigetelése, a komposztálóüzem, a mûanyag-válogató, az
építésitörmelék-feldolgozó, a biogáz-hasznosító és a biológiai szennyvíztisztító. Erre az óriási fogadóállomásra kerül a napokban átadott új gyûjtôpontok szelektált hulladéka. A beruházást a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. koordinálta, valamint ez az önkormányzati cég mûködteti a gyûjtôszigeteket és hulladékudvarokat. Szabó Ferenc ügyvezetô igazgató elmondta: a zárt és ôrzött, megközelítôleg 500-600 négyzetméter alapterületû hulladékudvarokon napi egy utánfutónyi szelektált szemetet fogadnak ingyenesen. Bevihetô papír, üveg, fólia, flakon, fémdoboz, gumiabroncs, hûtô, akkumulátor, gyógyszer, sütôolaj, bútor, építési törmelék. Az új gyûjtôpontok listája és a hulladékudvarok nyitva tartása a környezetgazdálkodás honlapján (www.szkht.hu) érhetô el. A követezô idôszakban – újabb uniós pályázatból teljes támogatással – helyreállítják a bezárt települési szemétlerakók területét.
Hûtôházat avattak a nagybanin Gráf József agrárminiszter jelenlétében április második felében adták át a Floratom-ker TÉSZ (termelôi értékesítô szervezet) új, 1600 négyzetméteres, 500 tonna kapacitású hûtôházát a szeged-kiskundorozsmai nagybani piacon. Az eseményen részt vett Szentgyörgyi Pál alpolgármester is. A 263 milliós beruházás hatvan százalékát uniós és hazai támogatás fedezte – mondta Faragó László, a Floratom-ker TÉSZ igazgatóságának elnöke a megnyitóünnepségen. A hûtôházban a szövetkezet tagjai által vegyszermentesen termelt paradicsom és paprika hûtése és elôkészítése történik. A következô két évben csomagoló és válogató gépsort állítanak
üzembe, így az egység mintegy harminc fôt foglalkoztat majd. A 2003-ban alakult szövetkezet évente mintegy 6500 tonna paradicsomot és 600 tonna paprikát értékesít negyven százalékban áruházláncoknak, illetve a szegedi és a fôvárosi nagybani piacon nagykereskedôknek, csekély mennyiségben közvetlenül kiskereskedôknek. A Floratom-ker TÉSZ-nek húsz magánszemély és négy jogi személyiségû társaság a tagja, mintegy 450-480 termelô munkáját fogja össze. Összesen 72 hektáron termelnek – kizárólag biológiai növényvédelemmel – zöldséget, a termôterületbôl öt hektár fûtött fólia, 18 pedig üvegház. 2007-ben a szövetkezet forgalma 1,4 milliárd forint volt, az idei évre hasonló bevételt
terveznek. A forgalom jelentôsebb növekedését a termôterület 8 hektáros bôvítésétôl és az elkövetkezô években tervezett, mintegy 600 millió forintos további beruházástól várják. Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az ünnepélyes átadón hangsúlyozta: a zöldségtermesztés a magyar mezôgazdaság legígéretesebb ágazata. A fogyasztói igények átalakulásával egyre nagyobb az igény a friss zöldségek iránt. A minisztérium tízéves programjában a termelés növelése érdekében a fólia- és üvegházterület megduplázása és az ehhez kapcsolódó logisztikai rendszer kiépítése szerepel – mondta, hozzátéve: az ilyen fejlesztések, mint a dorozsmai, jelentôs támogatást kaphatnak.
2008. május
Szegedi Tükör • 7
Dankó Pista-emlékév Az idei esztendô a szatymazi születésû szegedi nótaszerzô és világhírû cigányprímás, Dankó Pista emlékéve. A város koszorúzásokkal, nótaestekkel emlékezik. Júniusban fellép a Száztagú Cigányzenekar. A „királyok prímása és a prímások királya” 150 éve, 1858. június 14-én született Szatymazon. Noha sikerrel szerepelt Németországban és Oroszországban, nagy nyomorúságban hunyt el Budapesten 1903. március 29én, és Szegeden helyzeték örök nyugalomra. A róla elnevezett utcában emléktábla, a Belvárosi temetôben síremlék, a Stefánián Dankó-szobor ôrzi emlékét.
Emlékét a Szeged-napi programsorozatban is felidézték. Neves elôadómûvészek közremûködésével a Belvárosi Moziban rendezték meg a Szeretnék május éjszakákon címû magyar nóta- és operettdélutánt. Az ünneplés júniusban is folytatódik. Születésnapján megkoszorúzzák az emlékhelyeket. 21-én a Somogyi-könyvtárban nyílik emlékkiállítás, 22-én a petôfitelepi mûvelôdési ház rendez Dankóestet. Június 29-én a Klauzál téri forgatagban csendülnek fel Dankó-dallamok: fellép a Száztagú Cigányzenekar. A város folyóirata, a Szeged ünnepi számmal jelenik meg. Szeptemberben a petôfitelepi és a szôregi mûvelôdési ház is nótaesttel tiszteleg a cigányprímás emlékének.
„Én itt vagyok...” „Én itt vagyok – Üzenet Új-Huligániából” címmel idén is megrendezi a Baka István Alapítvány a Somogyi-könyvtárral közösen az 1995-ben elhunyt szegedi költôrôl elnevezett vers, énekelt vers- és prózamondó versenyt. Középiskolás és felnôtt kategóriában nem hivatásos vers- és prózamondók jelentkezését várják nemcsak Magyarországról, hanem határainkon túlról is. A versenyzôknek három mûvet kell megtanulniuk: Baka István egyik mûvét és egyik mûfordítását, valamint egy verset vagy prózát az egyetemes magyar irodalomból. Egy-egy mû elôadása nem haladhatja meg a 3 percet. Jelentkezési határidô: 2008. június 10. A döntôt 2008. november 22-én a szegedi Somogyi-könyvtárban rendezik meg. Jelentkezni lehet levélben vagy e-mailben a név, életkor (iskola, felkészítô tanár), levelezési cím, telefon, e-mail cím feltüntetésével és a választott mûvek listájával. Cím: Baka István Alapítvány, 6723 Szeged, Molnár u. 4., vagy e-mail:
[email protected]. Telefon: 62⁄630-286 vagy 635-281, mobil: 30⁄8572218 és 20⁄254-1772. Baka István mûvei, mûfordításai megtalálhatók a költô honlapján: www.baka.hu.
Szeged díját Lányi Adrienn kapta a seregszemlén
Táblakép-festészeti biennálé Szeged legnagyobb hagyománnyal rendelkezô országos képzômûvészeti seregszemléjét, a táblaképfestészeti biennálét tizenkettedik alkalommal rendezik meg. A július 13-áig nyitva tartó rangos tárlatnak elôször ad otthont a felújított Reök-palota. A hatvanas évek elején Alföldi Tárlatként indult, 1983 óta pedig táblakép-festészeti biennáleként rendezi meg Szeged az országos képzômûvészeti seregszemlét, ami hosszú szünet után újra méltó helyen, a Regionális Összmûvészeti Központban (REÖK) kapott helyet. Szentgyörgyi Pál alpolgármester a kiállítás megnyitóján azt hangsúlyozta, az elôzô biennáléhoz képest három dolog is változott: új a helyszín, a Reök-palota két szintjén ötvennel több alkotást tudnak elhelyezni, az önkormányzat helyett a REÖK csapata vette át a szervezést, és nem júliusban, hanem két hónappal korábban nyílik a tárlat. A biennále negyedszázados múltja lehetôvé teszi, hogy összegzés készüljön – mondta a tárlatot megnyitó Nátyi Róbert mûvészettörténész, aki szerint a korábbinál összehasonlíthatatlanul jobb technikai feltételek között, szellôsebb kiállítást tudtak rendezni. Mérföldkô a tárlathoz készült 120 oldalas reprezentatív
Mûvek és látogatók katalógus is. A REÖK mûvészeti vezetôje arról is beszélt: nem biztos, hogy a jövôben ugyanebben a rendszerben (szabad beadás és zsûrizés) érdemes megrendezni a biennálét. Idén közel négyszáz mûvet adtak be a kortárs magyar festészet képviselôi, a Képzô- és Iparmûvészeti Lektorátus által delegált szakértôk – Aranyi Sándor, Bráda Tibor, Varga Amár László festômûvész, Nátyi Róbert mûvészettörténész és Prókai Gábor, a lektorátus osztályvezetôje – válogatták ki azt a százötven alkotást, amely végül a falakra került.
A legjobbnak ítélt munkákat jelölték a korábbinál jelentôsebb összegû díjakra. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium díját Atlasz Gábor kapta, Fischer Balázs a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete díját nyerte el, Lányi Adrienn Szeged önkormányzatának díját vehette át, Székhelyi Edith alkotásait a Szegedi Szefo Zrt. tartotta díjra érdemesnek, Véssey Gábor kapta a Duna–Tisza Regionális Fejlesztési Zrt. díját. Dréher Jánost a Szegedi Hôszolgáltató Kft. részesítette elismerésben, Kótai Tamást pedig a
Dél-magyarországi MÉH Zrt. díjazta. A Szilánk Cégcsoport díját Halla Tibor vehette át. Az év képzômûvészének járó Vinkler László-díjat idén Kéri László festômûvész kapta. A tárlat végén két közönségdíjat is kiosztanak a látogatók körében legnépszerûbb két mûvész számára. A július 13-áig nyitva tartó kiállítás hagyományteremtônek szánt újítása: Szeged egyik testvérvárosából, Temesvárról meghívtak öt mûvészt összesen tíz képpel. Nátyi Róbert elmondta: a jövôben a többi testvérváros is sorra kerülhet.
Belvárosban és lakótelepen egyaránt divat
Száz terasz várja a vendégeket Szegeden Szegeden az idén valamivel több mint száz terasz várja tavasztól ôszig a városlakókat és a turistákat. Szeged belvárosában már április közepén sorra nyitotta a teraszok, de a Kárász utcán akadt olyan is, amelyik szinte be sem zárt a hidegebb napokon. Évek óta szinte minden nyáron körülbelül százszáztíz mediterrán elôkert csalogatja a vendégeket. – Pontos számot azért is nehéz mondani, mert nem azonos idôre bérlik a területet a vendéglôsök, cukrászdások – mondta Ácsné dr. Gunda Judit az önkormányzat általános igazgatási irodájának vezetôje. – Maximum öt évre elôre lehet kérni a területfoglalási engedélyt, de van, aki csak két vagy három esztendôt igényel egy alkalommal. Az idén mindössze néhány új kérelem érkezett. A tapasztalatok szerint a legtöbb vendéglátós májustól októberig kéri az engedélyt, amit akár meg is hosszabbíthat, de legfeljebb öt évre elôre kérhet. A belvárosban 600, a belvárostól a körtöltésig tartó területen 400, a körtöltésen kívül pedig már 300 forint négyzetméterenként a terasz bérleti díja havonta. A kérelmek elbírálásához az önkormányzat kéri a közútkezelô írásos hozzájárulását. Kizáró ok a terasz engedélyezésére, ha az elôkert
Terasz teraszt követ a Kárász utcán közlekedési problémát okoz, vagy balesetveszélyt idézhet elô. De az igazgatási iroda a kereskedelmi hatóság véleményét is kikéri, és ha korábban panasz volt a terasz mûködésével kapcsolatban, akkor megtagadhatják az engedély kiadását. Ha a terasz mûemlékvédelmi terület közelében – például a védett belvárosban – épülne, akkor az önkor-
mányzat véleményezteti a tervet a mûemlékvédelmi hatósággal és a fôépítésszel. Az elôkertekre vonatkozó rendelet nem tartalmaz elôírást a terasz méretére, minden egyes esetben az adott körülmények határozzák meg, hogy mekkora lehet a mérete. Ötven négyzetméternél nagyobb terasz esetén azonban építési engedélyt is kell kérni.
Szegeden nemcsak a belvárosban divatosak a teraszok: nyáron a lakótelepektôl a kertvárosokig a vendéglátósok szinte mindenütt igyekeznek kitelepülni a nagyobb forgalom reményében az utcára, még akkor is, ha olykor ez tetemes költséget jelent. A teraszok ugyanis vonzzák a vendégeket, így akár 20-25 százalékkal is emelkedhet az éves forgalom.
Régi és új teraszok Szeged legrégebbi és legpatinásabb nyári terasza évtizedek óta a Virág cukrászdáé. Az elmúlt években a szomszédos A Cappella cukrászda is hatalmas elôkerttel települt ki a Kárász utcára és a Klauzál térre. A vendéglôk közül a Roosevelt téri halászcsárda folyóparti teraszát is sokan látogatják, de az idén elôször a Brnoi étterem is megterített az utcán.
2008. május
8 • Szegedi Tükör
Varga Tamás gólkirály, a Beton negyedik lett
Az évad végét elrontották Ugyan meghatározó együttese volt a honi mezônynek a Szeged Beton vízilabdacsapata, de a bajnokságban sorozatban harmadszor elért negyedik helyénél a klub vezetôsége és a szurkolók is valamivel jobb szereplésben bíztak.
A volt szegedi játékos, Eklemovics (szembôl) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Pick vereséget szenvedett a döntôben
Visszajött a kupa, veszett a bajnoki cím
Izgalmas döntôben ezüstérmes lett a Pick Lezárult a férfi elsô osztályú kézilabda-bajnokság. A Pick Szeged elveszítette a bajnoki címét, így második lett, ugyanakkor visszahódította a magyar kupát. Sem az elôbbi, sem pedig az utóbbi döntôje nem egyszerû körülmények között zajlott, illetve fejezôdött be. Az elsô osztályú férfi kézilabda-bajnokság alapszakasza aránylag eseménytelenül zajlott le. Mindössze egyetlenegyszer kapta fel a szakma a fejét, amikor a Pick Szeged kikapott Debrecenben. Ugyanakkor a bajnoki rivális Veszprém százszázalékosan menetelt. A középszakaszban sem történt semmi különös. Az elôdöntôben a Veszprém simán túljutott a PLER-en, míg a Tisza-parti együttes négy mérkôzésen gyûjtötte be a Dunaferrel szemben a döntôbe kerülést jelentô három gyôzelmet. Azonban mielôtt még rátérnénk a bajnoki döntôre, érdeme egy szóra megállni a magyar kupa szegedi négyes fináléjánál. Annál is inkább érdemes elidôzni a kupánál, hiszen amióta négy csapat kerül a döntôbe, azóta ez volt az elsô alkalom, hogy Szeged rendezô lehetett. Azonban ennek megszerzése sem ment egyszerûen. A veszprémi kézilabdaguru, Hajnal Csaba a pályázat beadásának napján is megpróbálta kijátszani örök riválisát, a Szegedet. Történt ugyanis, hogy állandóan azt hangoztatta, hogy ô a semleges pályán való játszásnak a híve. Emlegette is Pécs és Szekszárd nevét, azonban
egyik város sem küldött olyan írást, amiben vállalták volna a házigazda szerepet. Ugyanakkor a mi Hajnal Csabánk a beadási határidô elôtt négy óra hosszával benyújtotta Balatonfüreddel való közös rendezési igényét. Ismert, hogy már kétszer volt rendezôje az eseménynek a Balaton-parti város, s ez olyan, mintha Veszprémben lenne a megyeszékhelyhez való közelsége miatt a kupa fináléja. Szerencsére a Pick-vezérkar is résen volt, s Szeged is pályázott. Ekkor került sor a licitálásra, amit rekordösszeggel, 38 millió forinttal, amelyben óriási részt vállaltak a szponzorok, így Szeged város önkormányzata is, elnyerte a Tisza-parti megyeszékhely a házigazda szerepkört. Természetesen nem hagyta szó nélkül a vesztes, s azt hangoztatja azóta is a veszprémi közönség, hogy a Pick megvette a magyar kupát! Az azon történtek pedig egyszerûen felháborítóak voltak, hiszen Bajusznak a mérkôzés hevében Perezzel történt szabálytalanságát, a sértett fél és a válogatott Gál Gyula ott az ünnepséget megzavarva torolt bepanaszolta a meg. Sajnos a szövetség nem a fô bûnösöket marasztalta el leginkább, hanem a Pick játékosát, Bajusz Sándort. Ez az eset aztán kihatott a bajnoki döntô egész menetére. A Veszprém, mivel egyetlen pontot vesztett a bajnokságban, ezért pályválasztóként kezdte, illetve fejezte be az egyik csapat harmadik gyôzelméig tartó párharcát. Azonban a figyelem a Veszprém lejárató, feljelentgetôs akciója miatt nem a játék-
ra, a mérkôzésekre terelôdött, hanem az azt követô fegyelmi tárgyalásokra, s az ott született ítéletekre. Mielôtt azonban ennek részleteibe bocsátkoznánk, érdemes megemlíteni a közmédia szerepét is. Az történt ugyanis, hogy a magyar kupa döntôjét közvetítô m1 kommentátora, Egri Viktor arcpirítóan elfogultan, teljesen veszprémi szemüvegen át, s annak drukkolva közvetítette az eseményeket. Ha a közfeladatot ellátás szellemében szpíkerkedik, talán még a bajnoki döntô is sallangmentes lett volna, így azonban az is tele volt ügyekkel. Kezdôdött azzal, hogy a fegyelmi bizottság a kupán való szabálytalanság miatt Bajuszt elmeszelte három mérkôzésre. Tehát már hátrányba került a Pick. Mindkét csapat hozta a hazai mérkôzését. A harmadiktól kezdve azonban már olyan események zajlottak le a háttérben, hogy kezdett komolytalanná válni a bajnoki finálé. Elôször Ilyést marasztalták el, de csak pénzbüntetésre, fellebbezés után két mérkôzést kapott. Erre a Veszprém Andjelkovicsot két és Zvizejt egy szabálytatanságáért jelentette fel. Majd a Veszprém játékosa, Ilyés állt bírái elé. Végül pedig Herbertet jelentette fel a címkövetelô. Végül mindenki játszhatott. Azonban felszabadultan csak a hazai pálya, a játékvezetôk, valamint publikum segítségét élvezô Veszprém tudott játszani, s visszahódította a bajnoki címet. A szegediek azonban állítják, hogy csak évre...
Az elmúlt nyáron nagy terveket szövögetve vágott neki az évadnak a Szeged Beton VE férfi vízilabdacsapata. Leigazolták az olimpiai és világbajnok Varga Tamást, hozzá hasonlóan szintén Olaszországból érkezett az egykori saját nevelésû Weszelovszky László, Balatoni Máté személyében sokra hivatott balkezessel bôvült a keret, a rutinos kapus, Németh II Zsolt is a Szegedben folytatta pályafutását, akárcsak a Partizan Beograd hatalmas méretû és erejû centere, Milos Korolija. Az alapszakaszban nem is maradtak el a sikerek, az ôszi szezont az elsô helyen zárta a csapat, és ezt a pozícióját egészen a 16. fordulóig megtartotta. Azt ugyan nem lehet mondani, hogy elszúrta az alapszakasz végét (már csak a klubcsúcsot jelentô 38 pont miatt sem állná meg helyét a kijelentés), de az Eger és a Honvéd elleni vereség következtében visszacsúszott a harmadik helyre. Az Eger elleni elôdöntô sajnos gyorsan befejezôdött, miként a Dominóval szembeni bronzcsata is. Ezeken a találkozókon messze elmaradt a tôle elvárható teljesítménytôl az idény közben edzôcserén (Gyöngyösi Andrást Kásás Zoltán váltotta) átesett csapat. A negyedik helyezés miatt persze nem kell szégyenkezniük a játékosoknak, elvégre olyan mezônyben kerültek majdnem a dobogóra, amelyben a legnagyobb riválisoknál hemzsegtek a klasszisok. A Betonban is akadtak ilyenek (hogy mást ne említsünk, Varga Tamás gólkirályként zárta az évadot, teljesítménye Kemény Dénes szövetségi kapitány tetszését is elnyerte, tagja az egyelôre tizennyolc fôs olimpiai keretnek), vagy említhetnénk az alapszakaszban a legkevesebb gólt kapó hálóôrt, Baksa Lászlót, de összességében a vetélytársaknak jobb minôségû volt a
274 szegedi gól A Szeged Beton VE 274 gólt szerzett a 2007⁄2008as OB I-ben. Az alapszakasz 22 meccsén 243-at, a rájátszás öt találkozóján pedig 31-et. A legeredményesebb az egész mezôny gólkirálya, Varga Tamás (69) volt, aki az alapszakaszban 60 találatig jutott, a rájátszásban pedig további 9-ig. A további sorrend: Balatoni Máté 32 (28+4), Weszelovszky László 28 (22+6), Lehmann István 27 (26+1), Varga Péter 27 (22+5), Éles Vilmos 19 (19+0), Juhász Zsolt 16 (16+0), Komlósi Péter 16 (15+1), Milos Korolija 14 (13+1), Monostori Attila 14 (13+1), Török Béla 7 (6+1), Molnár Péter 4 (3+1), Kurai Péter 1 (1+0). keretük. Valószínûleg ezen múlt a dobogó. Ami a kupaszerepléseket illeti, az mk-ban a hazai rendezésû csoportküzdelmekbôl könynyedén lépett túl a gárda, de a négy közé jutásért lejátszott dupla mérkôzésen nem volt esélye az örök mumusnak számító Honvéd ellen. A LEN-kupában viszont a negyeddöntôig parádésan meneteltek Juhász Zsolték. A szegedi „odavágón” káprázatos teljesítményt nyújtva 11–8-ra elpáholták a késôbbi finalista Egert, csakhogy a visszavágón máig megfejthetetlen és érthetetlen módon mindössze egyetlen szerzett gólra voltak képesek. Ez pedig a kapott ötre kevés volt... Az egész éves produkciójuk miatt még véletlenül sem kell szégyenkezniük Varga Péteréknek, de a jó kezdést követô visszaesés miatt büszkeség sem töltheti el ôket.
Moziba is görkorival járnak a Tornádó Team tagjai gyakorolnak – magyarázza Ferenc. Még esôben is kijönnek, hiszen versenyen is elôfordulhat, hogy az idôjárás viszontagságaival kell megküzdeniük. A gyerekek nagyon kitartóak, s bár egyéni sportról van szó, a csapatszellem erôs, hiszen két-három fôs bolyok játszanak össze, így hozzák ki a gyôztest. A tagok váltóversenyeken is részt vesznek. Számos közös programot is szerveznek: kirándulások, fôzôcske, nyári táborok, melyek alkalmával még moziba is görkorival mennek. Harmadik szezonját éli a csapat által szervezett Görkorcsolyás Estek Szegeden, amely
A versenyeken 40-50 kilométer⁄órás sebességgel száguldanak a Tornádó Team Szeged tagjai, akiket az ország legjobbjai között tartanak számon. A csapat mindössze nyolc fôvel indult, mára több mint hatvan tagja van. Összetartó a társaság: kirándulnak, együtt fôzôcskéznek, s a nyári táborok alkalmával még moziba is görkorival járnak. – Az állóképesség és a bátorság is fontos kritérium a görkorcsolyásoknál. Utóbbi azért, mert egy a sebességtôl tartó gyerek labdába sem rúghat ebben a sportban. A versenyeken 60-70 kilométer⁄órás sebességgel száguldanak a gyerekek – halljuk Kéri Ferenctôl, a Tornádó Team Szeged egyik edzôjétôl. A csapat 2001-ben jött létre, akkor még mindöszsze nyolc fôvel. Azóta megduzzadt a létszáma: most 4050 tagja száguldozik nap mint nap a Szeged Plaza mögötti betonpályán.
minden korosztálynak kiváló kikapcsolódási lehetôséget jelent. Májustól októberig minden hónap elsô keddjén a város legszebb pontjain, rendôri kísérettel gurul a csapat. Kéri Ferenc elárulta, a Tornádó Team Szeged új tagjai elsôsorban az ovisok közül kerülnek ki. Nekik szól a Kengurul is, azaz az óvodások játékos görkorcsolyás vetélkedôje, amelyet minden tanévben megrendeznek. Kiderült, a csapat legfiatalabb tagja is ovis: Tanács Beke mindöszsze négy és fél éves, de már magabiztosan gurul a pályán. Az idôsebbeket pedig az ország legjobbjai között tartják számon.
Rajtol a Tornádó Team – Régi álmunk teljesült, amikor 2006 szeptemberében felavathattuk ezt a pályát, amely az országban a második, és önkormányzati támogatásból jött létre. Évente két versenyt rendezünk: tavaszszal és ôsszel. Terveink sze-
rint korosztályos Európa-bajnokságot is szervezünk – mondja az edzô. A védôfelszerelésben feszítô gyerekek közben Garzó Erika irányítása alatt megkezdik az edzést, amelyet minden esetben bemelegítéssel indítanak.
Futás és gimnasztika után húzzák fel a görkorit, a sisakot, a csukló-, könyök- és térdvédôt, majd edzésenként 15-20 kilométert is megtesznek. – Három csoportban dolgozunk. A kezdôk hetente kétszer, a haladók mindennap
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Tóth Imre Tamás Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
