SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

I. Helyzetelemzés

Mátészalka 2009

Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás – mint leghátrányosabb kistérség Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenlıségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve a társulás és települései közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján.

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás

Esélyegyenlıségi Program 2009

TARTALOMJEGYZÉK

I. HELYZETELEMZÉS 1. Bevezetı – egyik leghátrányosabb kistérségben mőködı társulás bemutatása 2. Jogszabályi háttér 3. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés célja 4. Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés 4.1. Demográfia 4.2. A közszolgáltatások elérhetısége 4.3. A szolgáltatásnyújtás háttere 4.4. Óvodáztatás 4.5. Összefoglaló táblázatok a társulásban mőködı iskolákról 4.6 Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatást az egyes intézményekben az elmúlt három évben óvodában és iskolában 4.7. Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés oktatás biztosítása a kistérségben 4.8. Középiskolai ellátás 4.9. Alapfokú mővészeti oktatás 4.10. Szakszolgálati szakember ellátottság a kistérségi társulásban 5. Az esélyegyenlıség érvényesülése a társulás településein - A helyzetelemzés összegzése 5.1.Halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodázásának, 5.2. iskoláztatásának feltételei: - az oktatási esélyegyenlıség érvényesülése a közoktatási intézményekben, - szükséges és elvárt beavatkozások, támogató lépések a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek iskolai sikerességének javítása, meglévı hátrányainak csökkentése, a minıségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében.

2



1. Bevezetı - egyik leghátrányosabb kistérségben mőködı társulás bemutatása Régió:

Észak – Alföld

Kistérség neve:


KSH azonosító:

15445658-7511-321-15

Kijelölt önkormányzat:

Mátészalka Város Önkormányzata

sorszám

A kistérség települései

Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N)

1.

Fábiánháza Község

I

2.

Fülpösdaróc Község

I

3.

Géberjén Község

I

4.

Györtelek Község

I

5.

Hodász Nagyközség

I

6.

Jármi Község

I

7.

Kántorjánosi Község

I

8.

Kocsord Község

I

9.

Mátészalka Város

I

10.

Mérk Nagyközség

I

11.

Nagydobos Nagyközség

I

12.

Nagyecsed Város

I

13.

Nyírcsholy Község

I

14.

Nyírkáta Község

I

15.

Nyírmeggyes Község

I

16.

Nyírparasznya Község

I

17.

Ópályi Község

I

18.

Ököritófülpös Nagyközség

I

19.

İr Község

I

20.

Papos Község

I

21.

Rápolt Község

I

22.

Szamoskér Község

I

23.

Szamosszeg Község

I

24.

Tiborszállás Község

I

25.

Vaja Nagyközség

I

26.

Vállaj Község

I

3



A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATAI:

-

A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás a nevelési oktatási intézmények feladatai ellátásának segítésére, mőködési területén, önkéntesen vállalt feladatként, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 34.§ - ban megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása, ezen belül: Pályaválasztási tanácsadás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés

- A társulás anyagilag és szervezéssel támogatja a pedagógiai szakmai szolgáltatás kistérségi feladatainak ellátását, melyet együttmőködési megállapodás alapján a Mátészalka és Környéke iskolaszövetség koordinálásával kíván megvalósítani. - Az intézményi társulások segítésére iskolabusz szolgáltatást biztosít az azt igénylı önkormányzatok, intézmények részére külön megállapodás alapján. A

Szatmári

többcélú

Kistérségi

megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg

Társulás

az

ország

legkeletibb

megye dél-keleti részén található.

A kistérség települései Mátészalka körül helyezkednek el. A várostól É-ra, Ny-ra és K-re esı települések egy kb. 14 km-es, a délre esı települések egy 25 km sugarú körben találhatók. A térség északon a Beregi síksággal határos, nyugati része a Nyírséghez, keleti,

délkeleti

része

a

szatmári

síksághoz tartozik.

A térségen belül eltérı

adottságokkal rendelkezik a Szamos melléke, amely folyó keletrıl határolja a vizsgált térséget. A térség délkeleti része Romániával határos, itt helyezkedik el az Ecsedi-láp is. Az utóbbi évtizedekben a megye szatmári részének nevezik ezt a területet. 2

A kistérség összterülete 624, 74 km , a megye területének 10, 52 %-a, az állandó 2

lakónépesség száma 67 193 fı, (2005) népsőrősége 107,5 fı/km . A települések között lakosságszámban jelentısebbek a 17 790 fıs Mátészalka, (a kistérség össznépességének 27, 15%-a), a 7091 fıs Nagyecsed, illetve 3000 fı körül Hodász, Kocsord, Vaja és Ópályi községek. Az 1000 fınél kisebb népességő falvak száma 6, három település

4



lakossága az 500 fıt sem éri el. A térségben egy település, Nagyecsed tartozik az 5 ezer fınél népesebb települések közé, a 2 – 5 ezer fıt számláló középfalvak aránya 42, 31%, az 500- 2000 lakosú kisfalvak aránya 38,46%, az 500 fınél kisebb népességő aprófalvak aránya 11,54%. A térségre tehát a kis és középfalvak a jellemzıek.

5



A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete A kistérségre

jellemzı,

hogy Mátészalka

kiemelkedı

elsırendő

központi

szerepet tölt be a kistérség társadalmi-gazdasági életében. Vonatkozik ez a gazdaság koncentrációjára, az

intézményi,

szolgáltatási

és

kereskedelmi

ellátásra,

az

infrastruktúrára egyaránt. A város és a térség települései között ezért egyrészt szoros egymásrautaltsági kapcsolat jellemzı, másrészt – ebbıl következıen – a viszony nem mentes a feszültségektıl sem. A városok közül egyedül Mátészalka tekinthetı teljes körő városi ellátást biztosító központnak. Nagyecsed mindössze részleges városi ellátást és részleges városi igazgatást biztosító alközpontként értelmezhetı.

Mátészalka eddig kiépült intézményhálózatának köszönhetıen központi szerepkörrel rendelkezik a térségben az alábbi területeken: · közlekedés · alap- és középfokú oktatás · banki- és pénzügyi szolgáltatások · egészségügy, szociális ellátás · gazdaság – foglakozatás · kultúra · szennyvíz-kezelés · ivóvíz-szolgáltatás

A térségbıl Budapestre Debrecenen keresztül a 471. sz. és a 4. sz. úton, illetve Nyíregyházán keresztül a 49. sz. és a 41. sz. utakon érhetı el. A kistérség legfontosabb közúti kapcsolatai: ·

49.

sz.

út,

mely

keleti

irányba

Románia

felé

biztosítja

az

eljutást

Csengersima határátkelınél, nyugat felé a 41. útba torkolva Nyíregyháza és a fıváros felé biztosít kapcsolatot, ·

a 49. sz. útról Györteleknél leágazó 491. számú úton Fehérgyarmat, illetve a magyarukrán határ felé lehet eljutni közvetlenül a beregsurányi határátkelı, közvetett kapcsolattal a tiszabecsi határátkelı is könnyen elérhetı. A 471. sz. út Nyírbátoron át Debrecen, illetve a déli országrész felé jelenti a 6



kapcsolatot, ·

Ópályi és Vásárosnamény felé vezetı északi út (4117. szám

·

Fábiánháza,

Nagyecsed,

Mérk,

Vállaj,

- Csalános

felé

határátkelı

Románia irányába - felé vezetı déli út (4915. számú) Mátészalka, mint a kistérség központja, közúti, vasúti közlekedési csomópont. Öt irányban kiinduló elsı és másodrendő közútvonalak, (Nyírbátor, Vállaj, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nyíregyháza és öt irányban kiinduló vasútvonalak teszik jól átjárhatóvá a kistérséget. A települések a fıútvonalak mellett helyezkednek el. Szamosszeg, Rápolt, Tiborszállás a fı közlekedési útvonalaktól

Géberjén,

Fülpösdaróc,

távolabb helyezkedik el. A

menetrendszeri autóbusz járatokkal minden település jól megközelíthetı. A vasútvonalak a települések többségében külsı peremterületeket érintik így a napi közlekedésben

autóbusz-

forgalomhoz viszonyítottan forgalmuk nem jelentıs. A közlekedési eszközök menetrendje a munkába járáshoz és a diákutazás igényeihez igazított. Az M3-as autópálya várhatóan İr község területén érinti a kistérséget, várhatóan nagyobb forgalmat és

mely

gazdaságfejlıdést eredményezhet.

A 49.számú

fıútvonal megépülte a rohodi elágazástól a csengersimai határátkelıhöz

valószínőleg

a települések közúti terhelését csökkenti majd. Három irányban halad

a teherforgalom az

országhatárok

felé:

Ukrajna

(Tiszabecs),

Románia

(Vállaj,

Csengersima). A körzet központja Mátészalka, a térség egyetlen 10 ezres lélekszámot meghaladó települése. Vonzáskörzetéhez 25 település tartozik: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Györtelek,

Hodász,

Jármi,

Kántorjánosi,

Kocsord,

Mátészalka,

Mérk,

Nagydobos,Nagyecsed Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, İr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A kistérségben az együttmőködés, a partnerségben rejlı célszerőség ismert és elég gyakori. Az

elmúlt

években

öt

önállónak mondható

mikro-térségi együttmőködés

alakult ki fıleg egészségügy szolgáltatások koordinálásra: ·

Nagyecsed-Tiborszállás-Mérk-Vállaj- Fábiánháza

·

Ököritófülpös-Kocsord-Gyırtelek-Géberjén-Főlpösdaróc-Rápolt

·

Vaja-Kántorjánosi-Hodász-İr

·

Ópályi-Nyírparasznya-Nagydobos-Szamosszeg-Szamoskér

·

Mátészalka-Nyírmeggyes-Nyírkáta-Jármi-Papos-Nyírcsaholy

7



Ezen mikro-térségek szolgáltatásai tovább bıvülnek egyéb közszolgáltatási, szakellátás jellegő társulások megszervezésével. A kistérség a megye harmadik legnépesebb kistérsége az ország leghátrányosabb kistérségeinek egyike. Jövedelmi szintje elmarad a megyei átlagtól. A térségben a népesség gazdasági aktivása (az aktív keresık aránya) 23,8 %, ami a legalacsonyabb érték a megyében. Ennek oka a magas térségi munkanélküliség 19,7%, ami

jelentısen meghaladja az országos átlagot

(9,8%). A térségre - az utóbbi években - a lakosságszám csökkenés jellemzı. Ennek országosan is - tipizálható okai a születések számának csökkenése, az elhalálozások számának emelkedése, a szülıképes lakosság elvándorlása. Az adatok jól mutatják a korösszetétel viszonylag kedvezıtlen alakulását, a születési arányok folyamatos romlását. A csökkenés a munkanélküli ellátásból kikerülık számának folyamatos növekedésének köszönhetı. A demográfiai mutatók alapján és a gazdaságban bekövetkezett szerkezet váltás miatt további népesség csökkenésre lehet számítani, mely sok egyéb mellett megnehezíti néhány intézmény fennmaradását is. Kevés a munkahely és magas azoknak a családoknak a száma, amelyek segélyekbıl, rossz anyagi és egzisztenciális körülmények között élnek. Ez fokozottan igaz a cigány lakosság esetében, akiknek a száma emelkedı tendenciát mutat. Cigány lakosság aránya az összlakosságon belül

7,3 %. Ezen belül Hodász, Ópályi,

Nagyecsed lakosságának arányában haladja meg a 15%-ot. A megyei

mutató 12,5%.

Mátészalkán a cigány etnikum száma a lakosság 3 %. Néhány településen az elsı osztályba a 2009/2010-es tanévre beiratkozott roma tanulók aránya meghaladja az 50%-ot. A problémák etnikai, munka-erıpiaci és szociális jellegőek. Rohamosan növekvı arányuk, valamint a problémák kezelésében való részvételük minısége a térség helyzetét és esélyeit jelentısen befolyásolja. Képzésük megoldása, a felzárkóztatásuk meggyorsítására, é s

esélyegyenlıségük

biztosítására elengedhetetlen. Hiányoznak a megfelelı civil szervezıdések körükben. cigány népesség körében az összlakossághoz képest magasabb alacsonyabb az iskolai végzettségi szint

a munkanélküliség,

A jóval

és életkörülményeik, jövedelmi szintjük sokkal

rosszabbak a magyar lakosság átlagához

képest. A munkanélküli lakosság alkalmi

munkákból él, mely rányomja a bélyegét a családban nevelıdı gyerekek pszichés

8

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás fejlıdésére,

és

negatívan

befolyásolja

Esélyegyenlıségi Program 2009 a

településtıl

távol

igénybevételét is (pl.: gondot jelent a szülınek elvinni az egyébként

esı

szolgáltatások

rászoruló

gyermekét

különféle fejlesztı foglalkozásokra). A fent leírt gazdasági, társadalmi változások negatívan hatnak a fiatalok gyerekvállalási kedvére. A születések száma között nagy a szóródás. Hat olyan település van Fülpösdaróc, Géberjén, Nyírparasznya, Rápolt, Szamoskér, Vállaj ahol 50, vagy annál kevesebb gyerek született 6 év alatt. Nagyecsed és Mátészalka településeken a születések aránya a legmagasabb. A születések számát a beiskolázási mutatók

szempontjából

meghatározó

adatként kell kezelni. Az intézményi társulások tanulóinak utaztatását a társulás autóbuszaival ( Jármi- Papos ), valamint a volán vállalatokkal, illetve az önkormányzatok saját autóbusszal oldják meg. Összességében megállapítható hogy a kistérség elérhetısége, a kistérségen belüli közlekedés megoldott az érdemi gazdasági és közoktatási munkát nem hátráltatja. A kistérség településszerkezete változatos, többnyire szalagtelkes, a fıútvonalak mellett elhelyezkedı

falusi települések egymástól négy-öt kilométer távolságra. A két város

Mátészalka és Nagyecsed viszonylatában Mátészalkának van sakktáblás modern település szerkezete. Forrás: A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009.

9



2. Jogszabályi háttér o 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról o 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról o 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól o 11/1994. MKM rend. 39./ D és E §. o 1993. évi LXXIX.tv. a közoktatásról o az Európai Parlament és a Tanács 71/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007.) – az igazságos társadalom irányában, o 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból

elmaradott,

illetve

az

országos

átlagot

jelentısen

meghaladó

munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl, o 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról. o 96/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról., o 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai, o 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól, o 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl. o 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl. o 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról o A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási feladat-ellátási és fejlesztési terve o

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Minıségirányítási Programja A közoktatásban megvalósuló esélyegyenlıség alapja kell, hogy legyen a társadalmi integráció megvalósításának.

10



A 2003. évi CXXV. Törvény az alábbi paragrafusokban határozza meg az egyenlı bánásmód, az esélyegyenlıség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy BB) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

11



28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı.”

12



3. A települési közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és program célja Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény elıírásának megfelelıen az esélyegyenlıségi program a közoktatási szolgáltatásokra vonatkozóan az alábbi fı törekvéseket érvényesíti: o a diszkriminációmentesség, o a szegregációmentesség, o a minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés biztosítása, o a halmozottan hátrányos helyzető, valamint a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

A dokumentum két alapvetı fejezete a Helyzetelemzés és az Intézkedési Tervet magában foglaló program rész. A Helyzetelemzésben a rendelkezésre álló adatok alapján feltárásra került problémák, hiányosságok kiindulópontul szolgálnak a kistérség közoktatási intézményrendszerében szükséges beavatkozásokhoz, fejlesztésekhez. A dokumentum alapjául szolgálnak az intézményi adatlapok, amelyben a kistérség közoktatási intézményeire vonatkozó adatok, jellemzık, a fogyatékkal élı és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, tanulók ellátásának mutatói találhatóak. Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65.§-a szerint az esélyegyenlıségi program elemzi a településeken élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával

annak

vizsgálata,

hogy

érvényesül-e

a

társuláson

belül

a

diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

13


A

halmozottan

hátrányos


gyerekek

helyzető

esélyegyenlısége

elımozdításának

elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése.

A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a •

megkülönböztetés tilalmát, egyenlı bánásmódot,

•

az emberi méltóság tiszteletben tartását,

•

a társadalmi szolidaritás kialakítását.

Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlıségi program. Az esélyegyenlıségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek

megkeresése,

melyhez

elengedhetetlenül

szükséges

a

partnerségi

megközelítés. Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

meghatározza

azokat

az

esélyegyenlıséggel

kapcsolatos

fogalmakat,

és

szempontokat, melyek alapját képezik az alábbi dokumentumnak is, a Közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 89/A §-a értelmében írandó Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervnek. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. A szegregációt eredményezı struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezıje a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitőd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzető gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelı tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértı magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselıi és a pedagógus szakemberek közös felelıssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elkötelezıdése

biztosíthatja

az

esélyegyenlıségi

tervek

megvalósításának 14



eredményességét, ezért fontos a szélesebb körő támogató attitőd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztıdés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden közoktatást érintı átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban történhet. Ezt támasztja alá a 2007-ben készült OECD-jelentés „Ne legyen több iskolai kudarc!” címmel. E jelentés az oktatási esélyegyenlıséget az alábbiak szerint határozza meg: Igazságosság (fairness), amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetıségek kihasználásában. Befogadás (inclusion), amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvetı szintje. (pl. hogy mindenki képes legyen olvasni, írni, egyszerő számításokat elvégezni.) Megindokolja továbbá az esélyegyenlıség fontosságát az oktatásban: Az igazságos és befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlıbbé és méltányosabbá tételére. Nagy az oktatás haszna. A jobb iskolázottsággal általában magasabb jövedelem, jobb egészség, hosszabb élet, sikeresebb családi élet és állampolgári részvétel jár együtt. Az oktatási kudarc hosszú távú társadalmi és pénzügyi költségei magasak. Az oktatási esélyegyenlıség erısíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvetı eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében. A két dimenzió igazságosság és befogadás szorosan kapcsolódik: az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcot. A fenti megállapításból is kiderül, hogy az esélyegyenlıség biztosítása és elımozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthetı fogalmak, egymást kiegészítı célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlıség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz az adott védett csoport számára is. Elımozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Esélyegyenlıség érvényesülésérıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevıvé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást.

15



Az OECD jelentés ajánlása „Tíz lépés az oktatási esélyegyenlıség felé”: Az oktatási rendszer felépítése

1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását elágazó tanulási utakra, és késıbb kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetıséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlıség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetıségek, szőnjenek meg a zsákutcák, és megelızéssel legyen elkerülhetı a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre. 5. Rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erısödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzető szülık gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelı válaszok szülessenek a különbözıségbıl adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba.

Erıforrás-elosztás 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsıbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erıforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintő ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzető iskolák, pedig támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tőzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlıség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása céljával.

16



4. Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés 4.1. Demográfia

Állandó

Állandó

Állandó

Állandó

népességbıl népességbı népességbıl népességbıl

népesség szám

a 0-2

l a 3-5

a 6-14

a 15-18

változása

Lakóné Állandó

évesek

évesek

évesek

évesek

1990-

pesség népesség

száma

száma

száma

száma

2006 (- / +)száma

száma

száma

Fábiánháza

1917

1917

63

67

221

102

-248

Fülpösdaróc

354

354

7

19

22

29

-12

Géberjén

559

559

9

10

58

30

+7

Györtelek

1680

1729

52

70

199

89

+425

Hodász

3404

3464

108

137

454

202

-10

Jármi

1246

1306

32

29

142

70

-15

Kántorjánosi

2207

2205

89

96

307

69

33

Kocsord

3047

3025

95

93

295

155

-310

17.790

17.678

409

510

1568

816

-

Mérk

2307

307

53

71

243

148

-152

Nagyecsed

6526

6995

250

254

890

331

-517

Nagydobos

2236

2236

87

176

242

316

-5

Nyírcsaholy

2318

2340

104

81

276

140

-89

Nyírkáta

1952

1952

103

72

271

99

+300

Nyírmeggyes

2758

2801

75

58

230

133

-86

Nyírparasznya

997

999

50

33

156

75

-

Ópályi

3068

3068

104

81

367

148

+30

Ököritófülpös

1980

1980

69

63

265

112

-80

Mátészalka

17



İr

1517

1512

51

58

165

201

+74

Papos

874

874

27

36

132

50

+102

Rápolt

162

162

6

10

26

9

-3

Szamoskér

457

457

12

9

50

31

-

Szamosszeg

1985

2049

78

79

213

115

-130

Tiborszállás

1111

1111

29

42

100

59

-

Vaja

3745

3686

120

153

427

295

-72

1025

1019

27

39

197

57

-113

49432

48107

2109

2346

7516

3881

-871

Vállaj

Összesen:

18



4.2. A közszolgáltatások elérhetısége

-

-

H

H

H

H

H

H

H

H

Géberjén Györtelek Hodász

H

H

Jármi H

H

H

Gyermekjóléti szolgáltatás

HM

M

HM

HM

HM

M

-

H

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

H

M

H E

E

E

E

H

M

H

E

E

E

E

M

H

E

E

E

E

H

E

E

E

E

H E

E

E

E

Logopédiai ellátás

Nevelési tanácsadás

Korai fejlesztés és gondozás

M H

H

Mszalka

H

H

HM

HM

HM

Mszalka

Mszalka

Nyírbátor 21

HM

HM

Mszalka

Mszalka

H

M

M HM

HM

HM

Mszalka

Mszalka

Mszalka

HM E

Továbbtanulás pályaválasztási tanácsadás

-

Fejlesztı felkészítés

HM

HM

HM

H

"Helyettes szülı" ellátási

-

Gyermekek átmeneti

M

Családok átmeneti otthona

Fülpösdaróc

Házi gyermekfelügyelet

H

Iskolai napközi

H

Családi napközi

H

Bölcsöde

Fábiánháza

Gyógypedagógiai ellátás

oktatás

5-8. Alapfokú mővészet

1-4. Általános iskolai oktatás

neve

Általános iskolai oktatás

Település

Óvodai nevelés

H: Helyben; HM: Helyben, más településrıl kijáró szakember(ek); M: Más településen ; E: ellátatlan

Mszalka

HM Mszalka

HM Mszalka

H

M

E

km

Kántorjánosi

H

H

H

H

H

HM

HM Mszalka

HM Mszalka

H

M

19

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Kocsord H

Mátészalka Mérk Nagydobos

H

H


HM

HM

HM

Mszalka

Mszalka

E

E

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

H

E

H

H

H

H

H

H

Mszalka

HM

HM

Mszalka

H HM Mszalka HM

H

H

H

H

Nyírcsaholy H

H

H

HM

Nyírkáta H

H

H

M

H

H

M

H E

H

H

H

H

HM

M

H

M

H

HM

M

H

H

H

H

M

H

M

H

M

H

M

H

M

H

HM

Nagyecsed

H

H

HM

Mszalka

Mszalka

HM Mszalka

Mszalka

HM

Mszalka

HM

HM

Mszalka

Mszalka

Mszalka

HM

HM

HM

HM

Mátészal

Mszalka

Mszalka

Mszalka

HM

M

M

Mszalka

Mátészalka Nyíregyház alka

M

ka

Nyírmeggyes H

Nyírparasznya

H

H

H

H

M

H

H

M

M Mátészalka

H

H

H

M

HM

Mszalka

Ópályi M

M

MMátész M

a HM

HM

Mszalka

HM

HM

HM

Mszalka

Mszalka

Mszalka

H

E

H

HM

HM

H

E

20

E

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Ökörítófülpös

H

H

H

HM

Esélyegyenlıségi Program 2009 HM

HM

Mszalka

HM

İr H

H

H

HM

HM

Mátészal

Mszalka

ka

Papos H

M Jármi

M Jármi

M Jármi

HM Mátészal ka

HM

Nyírbáto E r 23 km

HM Mszalka

HM Mszalka

HM

HM

HM Mszalka

HM Mszalka

M

H

M

H

M

Rápolt

M

M

M

M

Szamoskér

M

M

M

M

Szamosszeg H

H

H

HM

HM

M

Tiborszállás H

H

H

Mátészal

H

ka

Vaja H

H

H

HM

HM

HM

HM

Mszalka

Mátészalka Mátészalka

HM Mszalka HM Mszalka

HM Mátészalka

HM

HM

Vállaj H

H

H

HM

HM

Mszalka

HM

HM

HM

M

H

M

H

HM

M

H

HM

M

H

HM

Mátészalka HM Mátészalka

M

HM HM

Mátészalka

21



4.3. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere

A társulás területén igénybe vehetı közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhetı! A megfelelı rubriká(k)ba tegyen X-et, a helyben ellátatlan feladatok rubrikáit hagyja üresen.

A feladatellátás fenntartói háttere

Közszolgáltatások

Társulás saját

Kiszervezett formában

fenntartású

non profit, civil, egyházi

intézménye vagy

szervezet, vagy

Települési

Többcélú

önkormány-

gazdasági társasága

gazdasági társaság

önkormányzat

Társulás

zat

Megyei

Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás

X

Alapfokú mővészetoktatás

X

Gyógypedagógiai tanácsadás

X

Korai fejl. és gond.

X


X


X

X


X

X

Egyéb

Továbbtanulás -, Pályavál. tanácsadás

X

22



Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolg Bölcsıde

X X 2 HELYEN

Családi napközi Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügy Családok átmeneti otthona

X

23



4.4. Óvodáztatás

Település gyermeklétszám

Gyerek létszám OM azonosító

HH

HH%

HHH

HHH%

62

80,5

42

54,5

0

14

58,3

8

33,3

0

40

81,6

14

18,5

0

133

94,3

62

44,0

0

15

46,9

9

28,1

0

95

83,3

74

64,9

2

54

60,0

33

36,7

3

153

25,6

54

9,0

4

64

79,0

35

43,2

0

70,9

2

48,4

2

60,8

2

Fábiánháza

77

Géberjén- Fülpösdaróc

24

Gyırtelek

49

Hodász

141

Jármi

32

Kántorjánosi

114

Kocsord

90

Mátészalka

598

Mérk

81

033225

Nagydobos

79

65

033228

Nagyecsed

225

146

033229

Nyírcsaholy

79

57

033216 033508 033509 201240 033221 200251 033223 033081 033514

82,3 64,9 72,2

56 109 48

SNI

24



033518

Nyírkáta

104

85

201120

Nyírmeggyes

97

22

033232

Nyírparasznya

42

29

033521

Ópályi

106

83

033522

Ököritófülpös- Rápolt

85

71

037559

İr

51

24

033236

Papos

34

27

33241

Szamoskér

34

24

Szamosszeg

22,7 69,0 78,3 83,5 47,1 70,6

50 16 19 85 41 20 12

Tiborszállás

40

27

033245

Vaja

165

134

033514

Vállaj

32

17

2379

1441

48,1

1

16,5

0

45,2

0

80,2

5

48,2

1

39,2

0

35,3

0

38,2

0

17,5

0

33,3

3

31,3

0

36,7

25

13 70,6

201120

Összesen

81,7

67,5 81,2 53,1 60,6

7 55 10 872

25



Helyben lakó és a „bejáró” óvodás gyermekek száma

45

42 40

35

30

25

19

20

15 13

15

10

5

2

1 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

V aj a V ál la j

0

İ r P ap os R S áp za o m lt os S za ké m os r s Ti bo zeg rs zá llá s

0

N Mé ag rk ye cs N ed ag yd ob N yí os rc sa ho ly N N yír yí ká rm t eg a N yí rp gye ar s as zn ya Ö Ó kö pá rit ly óf i ül pö s

0

K J án ár to mi rjá no si K oc s M át ord és za lk a

0

Fá bi án há Fü z lp ös a da ró c G éb er j é G yö n rte le k H od ás z

0

1

*A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve

A iskola elıtti nevelés biztosítása kötelezı alapellátás. Ez megoldott, de nem minden esetben az adott település óvodájában. Rápolton, Fülpösdarócon, Szamoskéren nem mőködik óvoda, társulás kereteiben a szomszédos településekkel oldják meg a gyerekek óvodai elhelyezését. Három településen ( Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi AMK keretében iskola, óvoda, mővelıdési ház és könyvtár összevonásban. Öt településen Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi, Mérk-Vállaj AMK keretében ( iskola, óvoda, mővelıdési ház és könyvtár összevonásában) látja el az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat. Az óvodai kihasználtság térségi átlaga a beíratott gyerekeket tekintve 96. 3%. A rendszeres óvodába járás napi gyakorlata azonban rendkívül polarizált.

Egy óvodai csoportra jutó

átlaglétszám 23,1 fı, az országos átlag 22,3 fı. Igen magasak az átlaglétszámok Kántorjánosi, Nyírkáta, Papos, Szamosszeg településeken, átlagalatti a csoportlétszám Hodász, Jármi, İr, Vállaj községekben. A települési és a beóvodázási adatokat vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy nem minden 3-5 éves gyerek jár óvodába.

26



Az önkormányzatok a magas fenntartási költségeket, a kiadások csökkentésével, próbálják kompenzálni, intézményi integrációt hajtanak végre, csoportokat vonnak össze. A kistérségi fejlesztés

szorgalmazza, hogy minden településen legyen jól felszerelt óvoda, minden

óvodáskorú gyerek járjon rendszeresen óvodába. Az önkormányzatok anyagi teherbírásuk szerint döntsék el milyen intézménytípusban oldják meg ezt a feladatot (többcélú intézmény, önálló intézmény). A kistérségben 2003. évben 2705 óvodás gyerek volt, addig a 2008/2009 nevelési évben 2379 óvodás korú gyerek járt óvodába (ez 13 csoportnyi gyerek kevesebb). Ezeket a problémákat a korábban részletezett alacsony születési ráta magyarázza. A bejáró, átjáró gyerekek számaránya nem magas, összesen 93 gyerek jár más település óvodájába (Mátészalka 42 fı a környezı településekrıl, Géberjén 13 fı Fülpösdarócról, Nyírmeggyes 19 fı a környezı településekrıl Ököritófülpösre 15 fı Rápoltról.

27



4.5. Összefoglaló táblázat a társulás településein mőködı iskolákról

Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik: Sorszám

Település

Beiskolázási körzet

Egyéb

1.

Fábiánháza

Fábiánháza-Elıtelek települései

2.

Géberjén

Géberjén -Fülpösdaróc

Intézménytársulás

települései

formájában

3.

Gyırtelek

Gyırtelek település

4.

Hodász

Jármi község

5.

Jármi

Jármi Papos települések

Intézménytársulás formájában

6.

Kántorjánosi

Kántorjánosi település

7.

Kocsord

Kocsord település

8

Mátészalka

Mátészalka település

Három általános iskola külön

körzethatárok

szerint 9.

Nagyecsed

Nagyecsed település

10.

Mérk

Mérk ,Vállaj települései


11.

Nagydobos

Nagydobos település

12.

Nyírcsaholy

Nyírcsaholy település

13.

Nyírkáta

Nyírkáta település

14.

Nyírmeggyes

Nyírmeggyes, Tiborszállás

Intézménytársulás

települései

formájában

15.

Nyírparasznya

Nyírparasznya település

16.

Ópályi

Ópályi település

17.

Ököritófülpös

Ököritófülpös, Rápolt települések

18.

İr

İr település

19.

Szamosszeg

Szamosszeg, Szamoskér települései


20.

Vaja

Vaja község területe

21.

Nagyecsed

Nagyecsed település

28


Esélyegyenlıségi Program 2009 tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

gyermek-, tanulólétszám az OM azonosító

intézményben

intézmény neve

Normál (általános) tagozat vagy

Emelt szintő oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai tagozat

osztály

tanítási nyelvő iskolai oktatás

Összes Összesen 033507 033508

033509

201240 033511

ÁMK Fábiánháza Általános Iskola és Óvoda Géberjén Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyırtelek Kölcsy Ferenc Általános Iskola Hodász Kırösi Csoma S. Ált.Isk.Jármi-Papos

033513

Móra Ferenc Ált.I. Kántorjánosi Kocsord

033514

ÁMK Mérk-Vállaj

033512

HH

HHH

SNI

en

vagy osztály

Összese HH

HHH

SNI

n

163

139

106

7

163

139

106

7

128

68

31

16

128

68

31

16

133

121

100

15

133

121

100

15

368

349

308

22

368

349

308

22

167

102

59

15

167

102

59

15

275

237

151

27

261

221

145

13

231

150

121

15

231

150

115

15

196

144

78

7

196

144

78

7

67

34

18

0

67

34

18

0

196

160

121

24

196

160

121

24

649

434

298

51

433

334

245

14

193

128

96

20

193

128

96

20

322

209

131

3

322

209

131

3

Össze HH

HHH

SNI

sen

14

HH

HHH

16

6

32

29

ÁMK Mérk- Vállaj 033514

033516

Általános Iskola Nagydobos Nagyecsed

033517

Nyírcsaholy

033515

201120

Közös Fenntartású ÁMK Arany J. Ált. I. Nyírmeggyes

179

68

24

0

37

29


201120

Közös Fenntartású ÁMK Arany J. Ált. I. Tiborszállás


83

63

28

2

83

63

28

2

289

256

180

35

178

141

20

033521

Jókai Mór ÁMK Ópályi

312

279

203

58

033522

Általános Iskola Ököritófülpös

207

178

141

20

033523

Bibó István Általános Iskola İr

155

107

46

12

155

107

46

12

33528

Általános Iskola Szamosszeg

237

164

49

6

237

164

49

6

033532

Molnár Mátyás Ált.I Vaja

430

322

188

18

429

322

188

18

482

109

69

6

252

62

43

2

493

174

60

3

493

174

60

3

508

148

34

5

156

83

31

5

85

26

1

77

8

5

0

0

3842 2437

429

5168

3573

2325

274

033392

033393

033388

038393

Képes Géza Általános Iskola Mátészalka Móricz Zsigmond Általános Iskola Mátészalka Széchenyi István Általános Iskola Mátészalka Móra F.Ált.Isk.és Spec.Elıkészítı Szakis.Mátészalka Összesen

6080

207

230

47

26

4

352

65

3

0

761

180

53

4

23

23

23

77

18

1

151

89

59

30



Kimutatás a kistérség általános iskolai tanulói összetételérıl, oktatási formáiról:

Tanuló létszám

6080

100%

HH

3842

63,1%

HHH

2437

40,1%

SNI

429

7,1%

Összes

Normál

tanuló

%

Emelt szintő %

Gyógypeda

tanterv

oktatásban

-gógiai

szerint tanul

veszrészt

tagozaton

%

tanul Tanuló

6080

5168

85,0%

761

12,5%

151

2,5%

HH

3842

3573

93%

180

4,6%

89

2,4%

HHH

2437

2325

95,4%

53

2,1%

59

2,5%

SNI

429

274

64%

4

0,1%

151

35,9%

létszám

31



Azon intézmények amelyekben az SNI-s tanulók létszáma eléri, vagy meghaladja az országos átlagot. (7,7%)

OM

Intézmény neve

Össz.létszám

SNI létszám

SNI % 12,5%

033508 033509

Általános Iskola és Óvoda Géberjén Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyırtelek

128

16

133

15

167

15

275

27

649

51

193

20

312

58

207

20

155

12

11,3% 9%

033511

Kırösi Csoma S. Ált.Isk.Jármi-Papos

9,8% 033512

Móra Ferenc Ált.I. Kántorjánosi

7,9% 033516

Nagyecsed

10,4% 033517

Nyírcsaholy

18,6% 033521

Jókai Mór ÁMK Ópályi

9,7% 033522

Általános Iskola Ököritófülpös

7.7% 033523

Bibó István Általános Iskola İr

32



Bejáró tanulók településenként:

400

352 350

300

250

200

150

88

100

76 63

60

46

50

22 0

0

0

0

2

0

0

4

0

0

0

4

0

3

3

0 c z k a n áz aró rjé ele ás nh sd ébe ört Hod á y bi lpö G G Fá Fü

i i y d ka k os ed a e s y a l y i ös ol os o r l át ér rm M dob ecs sah írk ggy zna Ópá fülp Já rján ocs sza y y y ó o K át é g ag N rme ras írc rit nt í Na N Ny M pa kö Ká Ny yír Ö N

İ

r

r s s lt g ja aj po po ské sze állá Va áll V Pa Rá mo os rsz a o m Sz Sza Tib

A kistérség 22 településén az általános iskolákban 6884 fı tanul, az 1 pedagógusra jutó átlaglétszám 11,14 fı, 1 tanulócsoportra jutó tanulólétszám 21,05 fı. Az osztálylétszámok változóak, 6 fı és 32 fı között mozognak. Az önkormányzatok ilyen jellegő problémáikat „sajátos megoldásokkal”, vagy átcsábításokkal próbálják kompenzálni. A létszámhiányos kistelepülések önkormányzatai csak rendkívüli erıfeszítések árán tudják fenntartani az intézményeket, vagy csorbítják a közoktatási törvényben, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott ellátási feladatokat, (szakkörök mőködtetése, tehetséggondozás, felzárkóztatás mellızése, a minimális óraszám biztosítása, szakos tanárok mellızése). Mindezek mellett jelentıs forrásokat vonnak el a település fenntartásától, az iskolák minden áron való fenntartására. Jelentıs a más településekrıl bejáró tanulók aránya. Mátészalkára 352 gyerek jár a környezı településekrıl (Jármi, Papos, Nyírparasznya, Ópályi) Az elvándorlások oka, a szülı munkahelyének közelsége, a roma származású tanulók magas aránya, rosszabb iskolai feltételek. Az elmúlt két évben „befogadó” iskolaként megjelent Géberjén, és Tiborszállás is. A kistérségi társulás területén egy önálló és egy tagozati jellegő eltérı tanterő iskola mőködik. Ezt a helyzetet részben a hagyományok részben a lehetıségek alakították így. A iskolák többségében integrált oktatási formában történik az SNI-is gyerekek nevelése oktatása.

33



Sajnos az utóbbi intézményekben kevés a szakképzett tanár, nincs forrás az utazó gyógypedagógusok alkalmazására, hiányosak az oktatáshoz szükséges felszerelések. Jelentıs számú gyerek küzd részképesség problémákkal (diszlexia, diszcalculia, diszgráfia, stb.) Alig van fejlesztı pedagógus, a szakszolgálati rendszer leterhelt, kevés idı jut ez utóbbi gyerekek fejlesztésére, nevelésére.

* A Szatmári

Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve

Napközis és tanulószobás tanulók száma településenként: 1000

960

900

800

700

600

500

400

300

227 200

125125

100

53 65 25 38

42 45

45 51 0

14

Fá bi Fü ánh lp áz ös a d G aró éb c e G rjé yö n rte l Ho ek dá sz Ká Já nt r m or já i n Ko osi M cso át és r d za lka Na Mé gy rk Na dob gy os Ny ec í r c s ed sa h N o Ny yír ly ká í r Ny m t í r p eg a a r gy e as s zn ay a Ö kö Ópá rit óf lyi ül pö s

0

146 106

85 44 0

0

26

0

İ Pa r po R s Sz áp am olt Sz o am sk o ér Ti s s bo z e rs g zá llá s Va ja Vá lla j

116

0

206

151

A tankötelezettség 18 évre való meghosszabbítása az alapmőveltség elsajátításának szakaszát 8-ról 10 évre emelte. A kistérségi közoktatási közös feladatok megszervezésénél erre oda kell figyelni. Az általános iskolák 25,9%-ába 200-nál kevesebb tanuló jár, és egy iskolába kevesebb, mint 100 tanuló. Fontos lenne, hogy minden településen maradjon meg az alsós 1-3 osztály. Akik a kiegészítı forrásokat nem tudják biztosítani, azok a kötelezı iskolai feladatok „lefaragásával”, vagy közmunkások, pályakezdı munkanélküliek, vagy nyugdíjasok határozott idejő kinevezésével csökkentik, szabálytalanul a költségeket. A kistérségben öt iskolafenntartó társulás mőködik.

34



Iskolafenntartói társulás keretében látja el az alapfokú oktatást Géberjén a Fülpösdaróci tanulókat 1-8 évfolyamon, Jármi a Paposi tanulókat 1-8. évfolyam, Szamosszeg a Szamoskéri tanulókat 1-8. évfolyam, Ököritófülpös-Rápolt tanulókat 1-8 évfolyam.

Napközis és tanulószobai ellátásban a kistérségben tanulók összlétszámának 39,1%-a részesül, az iskolaotthonos formában tanuló gyerekek aránya 15,9 %. Fontos lenne, hogy minél több gyerek részesüljön napközi otthoni vagy iskolaotthonos ellátásban a korábban leírt szociális, mentális hátrányok csökkentése miatt. Tanodai ellátást Géberjén településen terveznek, 30 HHH tanulóval a géberjéni a fülpösdaróczi, és györteleki lakos tanulókból

35



4.6. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatást az egyes intézményekben az elmúlt három évben

Óvoda: IPR - óvodai fejlesztıprog ramban Település

Óvoda neve

OM

Cím

résztvevı HHH gyermekek száma

Fábiánháza Község Önkormányzata

Géberjén Község Önkormányzata

Napköziotthonos Óvoda

Napközi Otthonos

Nagyközség

ÁLTALÁNOS

Önkormányzata

ISKOLA ÉS ÓVODA

Kántorjánosi Község Önkormányzata

OM-033508

Géberjén

OM-201240

Hodász

BEM J. U. 3-5.

62

OM-033221

Jármi

Kölcsey u. 16.

9

OM-200251

Kántorjánosi

OM-033223

Kocsord

Óvoda

KÖLCSEY FERENC

Önkormányzata

Fábiánháza

Általános Iskola és

Hodász

Jármi Község

OM-033216

Óvoda

Napközi Otthonos Óvoda

Kocsord Község

Napközi Otthonos

Önkormányzata

Óvoda

Rákóczi u. 1.

42

Kossuth u. 7-

8

11

Arany János u.

74

38.

Árpád u. 57.

33

36


Mérk Nagyközség Önkormányzata


Mérk- Vállaj Általános Mővelıdési

Béke utca 15-

OM-033514

Mérk

OM-033225

Nagydobos

Fı u. 131.

56

OM-033228

Nagyecsed

Sziget u. 22.

16

OM-033228

Nagyecsed

Árpád u. 29.

25

OM-033228

Nagyecsed

Vasút u. 10.

68

Óvoda

OM-033229

Nyírcsaholy

Hunyadi u. 26.

48

Általános Iskola

OM-033518

Nyírkáta

Petıfi köz 7.

50

Központ

35

17.

Nagydobos Község

Óvoda

Önkormányzata

Nagyecsed Város

Napközi Otthonos

Önkormányzata

Óvoda

Nagyecsed Város

Napközi Otthonos

Önkormányzata

Óvoda

Nagyecsed Város

Napközi Otthonos

Önkormányzata

Óvoda

Nyírcsaholy Község Önkormányzata

Nyírkáta Község Önkormányzata

Községi Önkormányzat Nyírmeggyes

NyírmeggyesTiborszállás Közös Fenntartású Általános

OM-201120

Nyírmeggyes Rákóczi u. 33.

16

Mővelıdési Központ

37


Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata


Németh Lili Általános Iskola és Napköziotthonos

OM-033522

Ököritófülpös Kossuth út 74

41

Óvoda

İr Község

Napközi Otthonos

Önkormányzata

Óvoda

Papos Község

Napköziotthonos

Önkormányzata

Óvoda Papos

OM-033235

İr

Rákóczi u. 48.

20

OM-033236

Papos

Arany utca 2.

12

OM-033241

Szamosszeg

OM-201120

Tiborszállás

Petıfi S. u. 9.

7

OM-033514

Vállaj

Temetı u. 1.

10

Szamosszeg Község

Óvoda

Önkormányzata

Községi Önkormányzat Nyírmeggyes

Mérk Nagyközség Önkormányzata

Bercsényi u.

13

12.

NyírmeggyesTiborszállás Közös Fenntartású Általános Mővelıdési Központ

Mérk- Vállaj Általános Mővelıdési Központ

645

Összesen:

27,1%

38



Általános Iskola:

tanulók létszáma OM azonosító

intézmény neve :

intézmény címe :

2007/2008

intézmény települése :

Integrá- képességciós

033507

ÁMK Általános Iskola és

033508

201240

Kossuth L u.47

2008/2009

2009/2010

Integrá- képesség- Integrációs

kibontakozta ciós

kibontako képesség-

tó

ztató

kibontakoztató

Fábiánháza

0

25

0

98

98

Géberjén

0

27

0

34

37

Kossuth u.

Napköziotthon

7-11.

Kölcsey Ferenc

Széchenyi I. u.1-

általános Iskola

3

Hodász

0

0

0

0

306

Petıfi 12

Jármi

0

57

0

54

59

Kántorjánosi

0

0

0

0

158

Mátészalka

0

0

0

0

23

0

0

0

0

62

Kırösi Csoma Sándor 033511

Általános Iskola Móra Ferenc Általános

033512 033388

Iskola Széchenyi István Általános Iskola Móricz Zsigmond

033393

Tehetségfejlesztı és Általános Iskola

Kossuth L u.6 Széchenyi u. 7.

Móricz Zsigmond u. 96-98.

Mátészalka

39



Szokolay Örs u. 033392

Képes Géza Általános

Mátészalka

2-4

Iskola

0

0

0

0

89

Jókai Mór Általános 033513

Iskola

Jókai u.14

Kocsord

0

98

0

115

121

033514

Mérk-Vállaj ÁMK

Béke u. 19.

Mérk

0

35

0

35

85

Vállaj

0

0

0

22

24

Nagydobos

0

111

0

120

135

Nyírcsaholy

76

0

0

76

83

Nyírkáta

0

0

0

113

125

Szabadság tér 1033514

Mérk-Vállaj ÁMK

033515

Általános Iskola

033517

Általános Iskola Általános Iskola

3 Fı u.135 Hunyadi u. 25 Hodászi u. 3.

033518 Nyírmeggyes201120

Tiborszállás Közös Fenntartású Általános

Petıfi S. u. 6.

Nyírmeggyes

71

25

Mővelıdési Központ

0

0

64

Alapfokú Általános és 033520

Mővészeti Iskola

Rákóczi u. 88.

Nyírparasznya

Nyírparasznya 033521

Jókai Mór Általános Mővelıdési Központ

Rajk László út 20.

Ópályi

79

0

0

0

0

0

147

0

0

179

40


033522 033523 033528

Általános Iskola Bibó István Általános Iskola Általános Iskola


Kossuth u. 57/a

Ököritófülpös

Arany János u. 2.

İr

Nagydobosi u. 4.

Szamosszeg

105

0

159

160

0

37

0

40

44

0

0

0

0

49

0

0

0

33

37

0

179

190

0

0

663

1142

2877

NyírmeggyesTiborszállás Közös Fenntartású Általános Mővelıdési Központ

Dózsa Gy. u. 18

Tiborszállás

201120

Molnár Mátyás 033532

Általános Iskola

Leiningen u.1.

Vaja

164

Mátészalkai Szakképzı Iskola és 200994

Összesen

Kollégium

Baross u. 12.

Mátészalka

0

0

370

385

41



A társulás minden általános iskolájában bevezetésre került az IPR. A középiskolák közül a Szakképzı Iskola és Kollégium Mátészalkán a 2009/10 tanévtıl vezette be az IPR programot. Az általános iskolák körében az elızı tanévhez viszonyítva megduplázódott az IPR-es iskolák száma. 645 óvodás korú, 2214 általános iskolás és 663 szakiskolás tanuló összesen 3522 IPR programban résztvevı gyermek után igényelnek pályázati támogatást a térség intézményei. A programban résztvevı pedagógusok módszertani megújulása biztosított. A tanulók egyéni fejlesztésének, szociális hátrányaik csökkentésének támogatása mellett az intézmények a gyermek, illetve tanulóbarát intézményi környezet kialakítására is jelentıs összeget tudnak fordítani. 4 intézmény a TÁMOP 3.1.4. pályázatnak is nyertese. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének elsı intézményei a kistérségben. A többi intézmény is jelentısen profitálhat a projektnapokon bemutatott jó gyakorlatok megismerésével.

A Géberjén településen mőködik a Jót, s jól Egyesület. A település iskolájába három környezı településrıl szállítanak be tanulókat. Az iskola HHH tanulói közül 30 fı részére kívánnak tanodát létrehozni az egyesület támogatásával. A tanoda az újonnan épült foglalkoztató központban valósul meg. Az épület belsı elrendezése és felszereltsége a kitőzött célnak maximálisan megfelel. Jól felszerelt kézmőves mőhelyek (fazekas, szövı, üvegfestı stb) biztosítják a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését. Erdei iskolai táborok szervezése is szerepel a projektben. A tanulás segítésére és egyéb foglalkozás vezetésére a szakemberek rendelkezésre állnak.

42



4.7. Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés oktatás biztosítása a kistérségben: 400

368 336

350

300

250

208 200

165

155 140

142 150

100

92

100

73

50

Vá lla j

V aj a

Ó pá ly i

N ag yd ob os N yí rp ar as zn ay a

M ér k

ka M át és za l

H od ás z

K oc so rd

G

yö rt

el ek

0

A nemzeti etnikai kisebbségek jogairól szóló1993. Évi LXXVII, törvény szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek oktatással kapcsolatos jogait, az állam kötelezettségeit, a kisebbségi önkormányzatok jogosítványait. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területén a német és roma kisebbségi oktatás érintett. Német nemzetiségi kisebbségi nyelvoktató oktatás folyik Mérk-Vállaj AMK- Vállaji Német Nemzetiségi Általános Iskola tagintézményben, és Mátészalkán a Széchenyi István Általános Iskolában, ahol nyelvoktató és két-tannyelvő program szerint oktatnak. A roma oktatási program egy iskolában Nyírparasznyán mőködik. A roma társadalom integrációja egy aktívan tevékenykedı cigány középréteg megléte nélkül elképzelhetetlen. A roma származású tanulók növekvı száma figyelemfelkeltı tényezı. Az esélykülönbségek szempontjából döntı tényezı integrációs pedagógiai rendszer mőködtetése. A HHH-s többségében roma tanuló körében nagyarányú a lemorzsolódás, az oktatási rendszerbıl való kiszorulás, amely kitőnik az intézményi adatlapokból. Közülük az átlagosnál kevesebben fejezik be az általános iskolát, és csak szórványosan kerülnek be érettségit adó középiskolába-, illetve felsıfokú intézményekbe. Fontos lenne, hogy azokon a településeken, ahol magas a roma származású gyerekek száma az integráción kívül speciális felzárkóztató oktatást lenne szükséges megszervezni, konzorciumban a környezı mikro-térségi településekkel. A HHH-s tanulók sikeres pályaválasztása érdekében középiskolára való tantárgyi felkészítı programokat kellene szervezni, és pályaorientációs tevékenységek megerısítését a szülık bevonásával. 43



4.8. Középiskolai oktatás:

A középiskolai oktatás Mátészalka város két középfokú oktatási intézményére koncentrálódik (a 2006/2007-es tanévben került sor három középiskola összevonására Mátészalkán), a tanulók kevés százaléka Nyíregyháza, Debrecen, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nagykálló középiskoláit veszi igénybe. Egyre kevesebb az elvándorló középiskolás gyerek, melyet valószínőleg az iskoláztatás magas költségei és az utazás körülményei indokolnak. Mátészalka valamennyi középfokú intézménye városi fenntartású, ami jelentıs többletterhet jelent a településnek. Fontos

lenne

átgondolni,

milyen

lehetıségek

rejlenek

a

kistérségben

ezen

együttmőködésekre, a tankötelezettség 18 éves korra történı meghosszabbításával milyen lehetıségek kínálkoznak, a szakiskolai fejlesztésekre esetleg egy mikro térségi központban. Mátészalka középfokú oktatási szerkezetének kialakítása részben a térség adottságainak megfelelıen történt. Ennek megfelelıen, már 1927-ben – a polgári iskolák mellett – mezıgazdasági irányú képzés indult meg Mátészalkán. Napjainkban az alábbi két középfokú intézmény mőködik a kistérségben: Esze Tamás Gimnázium önálló intézmény emeltszintő tagozatos oktatással Mátészalkai Szakképzı Iskola és Kollégium ipari és mezıgazdasági szakmacsoportokkal Az elmúlt 10 évben a város – állami támogatással – felújíttatta a volt Gépészeti Szakközépiskolát, valamint a Baross László Mezıgazdasági Szakközépiskolát és Szakiskolát, 2002-ben az Esze Tamás Gimnáziumot. A volt Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola épületei jelentısen amortizálódtak, felújításuk szükségszerő. A Három középiskolai kollégium közül csak A Baross László Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény Kollégiuma felel meg a XXI. Század igényeinek. A kollégiumi férıhelyek szám elegendı, komfortosításuk indokolt.

44



A középfokú intézmények szakirányai: •

Esze Tamás Gimnázium: angol és német nyelv emelt szinten, egyedi kémia-biológia, emelt óraszámú matematika, számítástechnika, humán szakcsoport

•

Mátészalkai Szakképzı Iskola és Kollégium székhely intézménye (Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola): famegmunkáló, ruhaipari szakirány, ruhaipari technikus, gépszerelı és karbantartó, ruhakészítı, fodrász, építı (kımőves), kárpitos, karosszérialakatos, gépjármő-technikai szerelı, autóvillamossági szerelı, hegesztı, esztergályos, épületvillamossági szerelı, mőszergyártó és karbantartó, optikai üvegcsiszoló, bútorasztalos, épületasztalos, ács - állványozó, szobafestı és mázoló, csıhálózat-szerelı, mechanikai mőszerész, opto-mechatronika;

•

Gépészeti Szakközépiskolai tagintézménye: informatikai, ált. gépszerelı, gépészfémtechnikai, közgazdasági, számítástechnikai szoftverüzemeltetı, finommechanikai, és automatizálási technika. 2000. szeptember 1-jével elindult az akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés banki szakügyintézıi, 2001. szeptember 1-jével pedig gépipari mérnökasszisztens szakon az érettségizett tanulók részére a Dunaújvárosi Fıiskola minıségbiztosítása mellett.

•

Baross László Mezıgazdasági Szakközépiskolai tagintézmény: mg. gépésztechnikus, ált. mezıgazdasági szakmunkás, mg. technikus, állattenyésztı szakmunkás, erdész .

A nem Mátészalkán mőködı egyetlen középiskola Nagyecseden van, a Báthory István Református Gimnázium, jelenleg 5 tanterme, 77 tanulója van és 11 fıállású pedagógus és 5 óraadó végzi az oktatást.

45



4.9. Alapfokú mővészeti oktatás Az oktatási rendszerben zajló folyamatok szerves része a tehetség kibontakoztatását segítı nevelési forma. Ebben az iskolatípusban a tankötelezettség nem teljesíthetı. A térségben 465 gyerek tanul zenét, ez a kistérségi gyereklétszám csupán 6,3%-a. Táncmővészetet 1054 gyerek tanul, a kistérség tanulóinak 14,2%-a. Színmővészetet- bábmővészetet 154 gyerek tanul, a kistérség tanulóinak 1,7%-a. Képzı- és iparmővészeti képzésben 435 fı, a kistérség tanulóinak 5,9%-a részesül sajnos kevés kontroll alatt. Ezek az adatok meglepıek, valószínősíthetı oka az lehet, hogy a mővészeti magán iskolák még nem „fedezték” fel ezeket a településeket. Kétségkívül el lehetne gondolkozni azon, hogy a mátészalkai önkormányzati fenntartású Alapfokú Mővészeti Iskola tárgyi, személyi erıforrásai elbírnának- e egy kistérségi „tagintézmény rendszerő” oktatást, szélesítve ezzel Mátészalka mővészeti oktatásának hatósugarát. A mővészeti alapképzés kistérségi kiépítésének lehetıségeit át kell gondolni, és mikrokörzetenként lenne szerencsés átszervezni.

46



4.10. Szakszolgálati szakember ellátottság a kistérségi társulásban Módszertani terület

Fı

GYÓGYPEDAGÓGUS /

4

PSZICHOPEDAGÓGUS…..SPECIALITÁS../ GYÓGYTESTNEVELİ

2

LOGOPÉDUS

6

FEJLESZTİ PEDAGÓGUS

Intézményekben van

PSZICHOLÓGUS

2

PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ 1

A Pedagógiai Szakszolgálat sokrétő, szerteágazó, speciális feladatokat lát el, melyhez speciális felkészültségő szakemberekre, komplex összehangolt tevékenységre és nem utolsó sorban jelentıs tárgyi feltételekre van szükség. A térség területén folyamatosan elvégzett szőrések, felmérések alapján megállapítható, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekek száma az országos tendenciához képest is növekszik. Tény, hogy egyre több a beszédhibás, nyelvi kommunikációs zavaros, dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás gyermek, akiknek komoly szakmai felkészültséggel rendelkezı szakemberekre van szükségük. A Szakszolgálat a jövıben is arra törekszik, hogy a szolgáltatások hozzáférését minden településen biztosítani tudja. Minden problémás eset elıttük van, nincs „kallódó” gyerek. A kistérségben magas a hátrányos helyzető gyermekek/tanulók száma, akik egyébként nem kerülnének szakember elé. Az oktatási és kulturális miniszter a 7/2007.(II.13.) OKM rendelettel módosította a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendeletet, ennek alapján a sajátos nevelési igény megváltozott. A sajátos nevelési igényő körbıl történı visszahelyezés után a fejlesztés, terápiás ellátás 2008. július 31. után átkerül a nevelési tanácsadás, illetve logopédiai ellátás felelısségi körébe. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdı gyerekek fejlesztı pedagógiai ellátása az óvodai -, iskolai nevelés és oktatás kereteiben történik, a statisztikai létszámban 2 fınek számítanak, (külön fejkvóta nem jár utánuk!) a fejlesztı foglalkozások ellenırzését a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai végzik.

47



A szakszolgálat tárgyi feltételein – lehetıségeihez képest – sokat javított a Kistérségi Társulás. A rendeletben elıirt minimális felszereltséggel rendelkezik, de a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges tesztek gyorsan amortizálódnak, sok gyerek kezén mennek keresztül ,folyamatos felújításuk szükséges. A térség nevelési – oktatási intézményeiben heti rendszerességgel jelen vannak, holott csak kevés helyen biztosított a megfelelı helyiség, ahol a tanulókat, szülıket fogadni -, ellátni tudják. Az ingázás terhein könnyít a pályázaton nyert gépkocsi, de a kapacitást nem fedezi. Az intézmény munkatársai saját gépkocsijukat használják erre a célra, vagy autóbusszal ingáznak. Továbbra is kevés a szakember, fıállású logopédusok, gyógytestnevelık és pszichológusok kellenének, hogy feladatait maradéktalanul elláthassa az intézmény. A kistérségben kevés a megfelelı végzettségő szakember, s nem szívesen vállalják a napi ingázást, cipekedést a településekre, s a magas ellátotti létszám sem vonzó. A rendelkezésre álló normatív támogatás kevés, az intézmény fıállású szakemberei túlhajszoltak. A továbbiakban anyagi –, tárgyi - és humán feltételek erısítését igényli a szakszolgálati munka.

48



5. Az esélyegyenlıség érvényesülése a társulás településein A helyzetelemzés megállapításainak alapján a nevelés-oktatás esélyegyenlıségének érvényesülése, illetve érvényesítésének szempontjából az alábbi területeket kell vizsgálni. 5.1. Biztosítottak-e, illetve egyenlı mértékben elérhetık-e az alábbi közszolgáltatások a társulásban élık számára? Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok Teljesülés Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás

-


+


+


+

Továbbtanulási,pályaválasztási tanácsadás

+

Gyógytestnevelés

+

Gyermekjóléti alapellátások Gyermekjóléti szolgáltatás + Gyermekjóléti szolgálat

+

Bölcsıde

2

Családi napközi

-

Házi gyermekfelügyelet

-

Gyermekjóléti szakellátások Családok átmeneti otthona

-

Közoktatási intézményi feladatok Óvodai nevelés + Általános iskolai oktatás

+

Alapfokú mővészetoktatás

+

Kötelezı feladatok ellátása: teljesül Intézkedés: nem szükséges

49



5.2. Óvodai feladatok A Társulás területén lakó, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételei 2. Biztosított-e a társulás óvodás korosztályán belül a halmozottan hátrányos helyzetőek intézményes nevelése? 3-6 évesek száma

2879

ebbıl hátrányos helyzető közülük óvodába jár közülük nem jár óvodába

1727 1441 286

ebbıl halmozottan hátrányos helyzető közülük óvodába jár közülük nem jár óvodába

1065 872 193

Óvodások összesen /3-6 éves/

2379

Megállapítás: Feltételeiben biztosított, de teljeskörően (100 %) nem valósul meg a hhh gyermekek óvodai intézménybe való bejutása. 18% HHH gyermek /kis és középsı csoportos korú/ nincs beíratva. Intézkedés: szükséges A szükséges intézkedések -

Az óvodai nevelésben nem részesülı (3-5 éves) gyermekek és szüleik (gondviselıik) beazonosítása majd felkeresése az óvodapedagógusok, a családsegítı szolgálat és gyermekjóléti szolgálat szakembereinek rendszeres családlátogatása útján. Tájékozódni kell és ha szükséges környezettanulmányt kell végezni, különös tekintettel az óvodáztatást akadályozó tényezıkre.

-

Nyitott óvoda programokat kell mőködtetni a szülık aktívabb bevonása érdekében,

-

Intézkedéseket kell kezdeményezni az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezık elhárítására. Ennek megfelelıen ki kell jelölni a beóvodázási felelıst, aktív szociális támogató programot kell indítani a beóvodázást hátráltató szociális tényezık elhárítására, a hhh gyermekek támogatásának biztosítására, étkeztetés, utazás költségeinek átvállalására.

-

A feladat elvégzéséhez és a költségek átvállalásához kérni kell a helyi kisebbségi önkormányzat és civil szervezetek közremőködését, segítségét. /amennyiben van az illetı településen/

-

Az óvodai beíratást elmulasztott szülıket ismételten fel kell keresni a nevelési év kezdetéig és tájékoztatni kell ıket az egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetıségeirıl.

-

Óvodai programkínálatot bıvíteni kell a hhh és roma gyermekek korai és tartós óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztési tervek készítése

-

A

halmozottan

hátrányos

helyzető

gyermekek

sikeres

óvodai

integrációjának

50



megvalósításához az óvodapedagógusok részt vesznek integrációt támogató módszertani (IPR) képzéseken Az ehhez szükséges és az ezeket támogató intézkedéseket, szükséges önkormányzati döntéseket meg kell hozni. (pl.TÁMOP pályázat beadása) -

A sajátos nevelési igényővé minısítés megelızése érdekében az esélyegyenlıséget biztosító, felzárkóztató programokat kell szervezni, egyéni fejlesztéseket, képességfejlesztı differenciált foglalkozásokat kell végezni

5.3. Iskolai feladatok Van a társulás bármely településének közvetlen, közúttal összekötött szomszédságában olyan település, amely nem tagja a tárulásnak és bármely általános iskolájában eléri, vagy meghaladja a hh tanulók aránya a 40%-ot? Megállapítások: Minden szomszédos település tagja valamelyik kistérségi társulásnak. Intézkedés: Nem szükséges

Meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényővé minısített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdı) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot (vagyis jelenleg több 7%-nál)? Jelentısen meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített gyermekek, tanulók többi tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%)?

óvoda

iskola 63

Szakvélemény alapján szegregáltan oktatott

- 1%

Szakvélemény alapján a többi tanulóval közösen is részt vehet az iskolai nevelésben, oktatásban

310 25

1%

5%

Intézkedés szükséges: Rendszeres és soron kívüli vizsgálatok megszervezése. Hatékony prevenció. Van-e hiányosság és jelentıs eltérés a település intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a rendelkezésre álló humánerıforrás és szakos ellátottság tekintetében? Szakos ellátottság: igen Van olyan intézmény ahol 4 szak ellátása nem szakos nevelıvel van történik.. Intézkedés szükséges: társulási együttmőködés keretén belül a szakos ellátás megvalósítása.

51



Van-e jelentıs eltérés a társulás intézményeiben, illetve a társulás azonos típusú intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében? Teljesülnek-e a kötelezı eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7. sz melléklet) foglaltak a település minden intézményében és feladatellátási helyén? Megállapítás: Beavatkozás nem szükséges. A megállapítástól függetlenül intézkedési javaslat: -

Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése.

-

Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbıvítés- és átalakítás: felnıttoktatási, közösségi célú hasznosítás).

Igényelnek-e kiegészítı normatív vagy egyéb támogatásokat (pl. integrációs- és képesség kibontakoztató felkészítés támogatása, gyógypedagógiai oktatás-nevelés, nemzetiségi/roma kisebbségi oktatás normatívája)? Milyen tevékenységek, szolgáltatások, fejlesztések dokumentált megvalósítására fordították a kiegészítı forrásokat? Megállapítás Képességkibontakoztató / integrációs és óvodai felkészítı támogatás 20 óvodai és 24 iskolai feladatellátási helyen igénylésre került. A felhasználásról önértékelés készül a tanévek végén, ami benyújtásra kerül az OOIH és az OKMT felé. A szükséges intézkedések -

A különbözı támogatások és normatívák igényjogosultjainak számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése.

-

Igénylési terv készítése a kiegészítı források jog-, és szakszerő felhasználására: az érintettek számára a szolgáltatások minıségi (szakmai-, személyi-, és tárgyi) feltételeinek javítását célzó tevékenységek biztosítására.

-

Kiegészítı források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása, IPR folyamattanácsadó igénybe vétele az szakmai szolgáltatón keresztül.

Amennyiben az intézmény sajátos nevelési igényő tanulók oktatását is biztosítja, rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényő tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek,

szakos

ellátás,

osztályösszevonások,

személyi-

és

tárgyi

feltételek,

kötelezı

felülvizsgálatok? (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet) Megállapítások: Az Egyesült Szociális Intézmények megalakításával a személyi feltételek nagyrészt megteremtıdtek. Szakember létszám bıvítése szükséges lenne. A tárgyi feltételek tekintetében a folyamatos fejlesztés biztosítja az elvárásokat.

52



A sajátos nevelési igényő tanulók felülvizsgálatát a közoktatási törvény alapján 2007. december 31-ig elvégezte a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság. Mivel a jogszabályi módosítások folyamatosan írják elı a felülvizsgálatokat, az intézményeknek ezekre szintén folyamatosan figyelni kell. Intézkedés szükséges. A szükséges intézkedések: A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók minıségi oktatásához szükséges, a jogszabályban meghatározott feltételek, szakos ellátás, személyi- és tárgyi feltételek, kötelezı felülvizsgálatok és más szakmai elıírásoknak megfelelı feltételek teljes körő biztosítása. Meghaladja-e az intézményben az SNI és részképesség zavarokkal küzdı tanulók együttes aránya a 7%-ot, ill., az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya az 5%-ot? Vállalják-e az intézmények a sajátos nevelési igényővé minısített tanulók integrált oktatását? Megállapítások: Azon intézmények

mehaladja • • • • • • • • •

•

amelyekben az

SNI-s tanulók létszáma eléri, vagy

az országos átlagot. (7,7%)

Általános Iskola és Óvoda Fekete István Általános Iskola és Óvoda Kırösi Csoma S. Ált.Isk Móra Ferenc Ált.I. ÁMK Általános Iskola Általános Iskola Jókai Mór ÁMK Általános Iskola Bibó István Általános Iskola

Géberjén Gyırtelek .Jármi-Papos Kántorjánosi Mérk-Vállaj Nagyecsed Nyírcsaholy Ópályi Ököritófülpös İr

Intézkedés szükséges: A szükséges intézkedések -

Az SNI tanulók szakértıi felülvizsgálatának kezdeményezése, szülıi tájékoztató programok szervezése.

-

A felülvizsgálatot követıen általános tantervő oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése.

-

Preventív célú óvoda-iskola átmeneti program fejlesztése a két intézménytípus együttmőködésével.

-

Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban.

-

A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetıségét biztosító minıségi szakképzésbe való továbbtanulást elısegítı mentorált programok megvalósítása, középiskolákkal való együttmőködési programok megvalósítása szükséges.

-

Az SNI tanulók inklúzív (többi gyermekkel közösen történı) oktatásának biztosítása felmenı rendszerben a belépı évfolyamokon.

53



Van-e eltérés az intézményben a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a nem hátrányos helyzetőek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében? Megállapítások: A halmozottan hátrányos helyzető tanulók hozzáférése a programokhoz biztosított, a részvételi arány viszont alatta marad a nem hhh. tanulókénak. Intézkedés szükséges. A szükséges intézkedések: A programok újragondolása, a készségek és képességek minél szélesebb csoportját felölelı kínálat kidolgozása, beavatkozási terv készítése szükséges a hhh-s tanulók hozzáférésének javítása, részvételük biztosítása érdekében. Amennyiben a tanoda eredményesnek mutatkozik, a kistérség mikro térségeiben is ajánlott tanoda programokat indítani.

Részesülnek-e az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók az iskolán kívüli segítı programokban?

Megállapítások: Az Útravaló Progrramban évek óta részt vesznek az iskolák. A hhh. tanulók részére az IPR-en belül fejlesztést és lemorzsolódást megakadályozó foglalkozások folynak. / Kiegészítı bérpótlék egésze ilyen tevékenységre fordítódik./ Minden intézményben mőködtetik az IPR-t. Intézkedés: nem szükséges Megfelelı-e az intézményben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítı szakemberek?

Megállapítások A pedagógusok végzettsége több szakot érintıen sem megfelelı. Az új pedagógiai módszereket (kompetencia-alapú, illetve kooperatív oktatás, projekt- illetve drámapedagógia) jelentıs számban megismerték, alkalmazzák. A továbbképzések tudatos tervezése elvárás az intézménytıl, hogy az intézmények megújuló képessége megmaradjon. A segítı szakemberek alkalmazása elsısorban erıforrás kérdése. A kistérségi együtt mőködés keretében mőködı a szakszolgálat – az igényeknek való jobb megfelelés érdekében – bıvítése szükséges. Intézkedés szükséges. A szükséges intézkedések: Erıforrás keresése, pályázati lehetıségek felkutatása, pályázatokon való indulás a továbbképzések és a segítı külsıs szakemberek alkalmazásának finanszírozására. Az intézmények továbbképzési terve a módszertani kultúra fejlesztését is szolgálja.

Az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerő, inklúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztı programokat a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében?

54



Megállapítások Az intézmények pedagógusainak jelentıs része vett részt támogató programot megismertetı tréningen. Vannak akik több félén is. Az IPR a HEFOP és TÁMOP programok adta lehetıségeket az iskolák maximálisan kihasználják. Több óvoda és iskola esetében a pedagógusok 100%-a vett részt IPR vagy más módszertani tréningen az IPR keretében. A továbbképzési tervek szerint ebben az évben szintén több intézményben kerül sor teljes tantestületi módszertani tréning. Intézkedés szükséges. -

Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával; a tanórai gyakorlat korszerősítése.

-

Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum, amely OKM honlapjáról elérhetı.

Van-e rendszeres kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel (szülık, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének érdekében? Megállapítások :Az óvodák és iskolák napi-heti, ill. a szükséges rendszerességgel tartják a kapcsolatot a közvetlen partnerekkel. IPR programban megkötött együttmőködési megállapodásokkal rendelkeznek. Intézkedés nem szükséges.

55



7. Záradékok:

A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás a Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzését a Társulási Tanács a

……./……. sz. határozatával elfogadta. Az ott felmerült problémákra

az Esélyegyenlıségi Programban akciótervet készít.

Mátészalka; 2009. november 18.

Ph.

……………………….. Kovács Lajos Társulási Tanács elnöke

A Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés készítését támogatta és ellenjegyezte az Educatio részérıl Erdıháti Imréné esélyegyenlıségi szakértı.

2009. november 18. ………………………. Esélyegyenlıségi szakértı

56

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

Recommend Documents