Szakmai Program Mosolyvár Bölcsıde
Készítette: Schäfer Andrásné Bölcsıdevezetı 2014
TARTALOMJEGYZÉK 1.Bevezetés .................................................................................................................................... 7 1.1.Minőségpolitikánk ................................................................................................................ 7 1.1.1. Hitvallás ........................................................................................................................ 7 1.2.Általános rész (R.4/A. §(1) b)................................................................................................ 8 1.2.1. A bölcsőde felvételi rendje ........................................................................................... 8 1.2.2 . Az igénybevétel, lemondás módja (R.4/A.§(1) e) ........................................................ 9 1.2.3. Ellátandó célcsoport (R.4/A.§(1) b) ............................................................................ 9 1.3.Intézmény bemutatás (R.4/A.§1. a ) .................................................................................. 10 1.3.1. Épület bemutatása ...................................................................................................... 10 1.3.2. Működési feltételek .................................................................................................... 11 1.3.3. Működési pozíció ........................................................................................................ 12 2.Bölcsődei gondozás – nevelés alap programja ......................................................................... 13 2.1.Rendelkező hivatkozás ........................................................................................................... 13 2.2.Szakmai cél, feladat (R.4/A§ (1) c) ................................................................................... 14 Szakmai felkészültség biztosítása (R.4/A.§(1) h)................................................................ 15 3.Bölcsődei gondozás – nevelés alapelvei (R.4/A.(1) c) .............................................................. 16 3.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete ................................................................ 16 3.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve ....................................................................... 16 3.3. A gondozás és nevelés egységének elve ........................................................................... 16 3.4. Az egyéni bánásmód elve .................................................................................................. 16 3.5. A biztonság és stabilitás elve ............................................................................................. 16
2
3.6.Az aktivitás, az önállóság segítésének elve ........................................................................ 17 3.7.A pozitívumokra támaszkodás elve .................................................................................... 17 3.8.Az egységes nevelő hatások elve ....................................................................................... 17 3.9.A rendszeresség elve .......................................................................................................... 17 3.10. A fokozatosság elve......................................................................................................... 17 4.Jogok és kötelezettségek, érdekképviselet (R.4/A.§(1).g) ........................................................ 17 4.1. Szülői jogok és kötelezettségek ......................................................................................... 18 4.2. Gyermeki jogok ................................................................................................................. 18 4.3.Szülői érdekképviseleti fórum ............................................................................................ 19 4.4.Személyes gondoskodást végzők jogai, kötelezettségei (R.4/A.§(1) g) ............................. 20 4.5.Tájékoztatási kötelezettség (R.4/A.§(1) f) ......................................................................... 20 5.A bölcsődei élet megszervezésének elvei (R.4/A:§(1) d) ......................................................... 21 5.1.Kapcsolattartás a szülőkkel ................................................................................................ 21 5.2.Beszoktatás (adaptáció) ..................................................................................................... 23 5.3.„Saját nevelő”..................................................................................................................... 24 5.4.Gyermekcsoport szervezése, napirendje ........................................................................... 25 6.A gondozás nevelés feladatai (R.4/A.§(1) d) ............................................................................ 26 6.1. Egészséges életmódra nevelés .......................................................................................... 26 6.1.1. Egészségvédelem ....................................................................................................... 27 6.1.2. Kulturhigiénés szokások kialakítása ............................................................................ 27 6.2.Érzelmi fejlődés, szocializáció ............................................................................................ 30 6.2.1. Szociális viselkedési szabályok kialakulása, pozitív megerősítés ................................ 30
3
6.2.2. Nevelői módszerek ..................................................................................................... 32 6.2.3. Kommunikáció ............................................................................................................ 33 6.3.Értelmi fejlődés, a megismerési folyamatok fejlődése. ..................................................... 34 7.A Bölcsődei gondozás - nevelés főbb helyzetei (R.4/A.§(1) d) ................................................. 35 7.1.Gondozás, önállóságra nevelés .......................................................................................... 36 7.2.Játék ................................................................................................................................... 36 7.2.1. Ének-zenei – vers, mese ............................................................................................. 38 7.2.2. Környezeti nevelés ...................................................................................................... 39 7.2.3. Matematikai nevelés................................................................................................... 39 7.2.4. Alkotó tevékenység..................................................................................................... 39 7.2.5. Egyéb tevékenység..................................................................................................... 40 7.3.Mozgás ............................................................................................................................... 40 7.4.Tanulás ............................................................................................................................... 40 7.5.Ünnepek, események ......................................................................................................... 42 8.A bölcsődei nevelő - gondozó munka eredménye .................................................................... 43 8.4.Fejlesztési tervek ................................................................................................................ 44 9.Bölcsődei dokumentáció ........................................................................................................... 44 9.1.Bölcsődében levő dokumentumok .................................................................................... 44 9.2.Bölcsődevezetői dokumentáció ......................................................................................... 44 9.2.1. Intézményre vonatkozó: ............................................................................................. 44 9.2.2. Gyermekekre vonatkozó: ........................................................................................... 45 9.2.3. Kisgyermeknevelői dokumentáció: ............................................................................. 45
4
9.2.4. Bölcsődeorvos által vezetett dokumentumok ............................................................ 45 9.2.5. Konyhai dolgozók dokumentációja ............................................................................. 45 10. Kapcsolati rendszerek (R.4/A.§(1) cd)..................................................................................... 46 10.1. Belső kapcsolat ............................................................................................................... 46 10.2. Külső kapcsolati rendszerek ............................................................................................ 47 10.2.1.Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal................................................................ 47 10.2.2.Védőnőkkel................................................................................................................ 47 10.2.3.Óvodákkal .................................................................................................................. 47 10.2.4.Fenntartóval .............................................................................................................. 47 10.2.5.Szakigazgatási szervvel .............................................................................................. 47 10.2.6.Társintézményekkel .................................................................................................. 48 Érvényességi rendelkezések ......................................................................................................... 48 Melléklet jegyzék...................................................................................................................... 48 Felhasznált irodalom .................................................................................................................... 49 Törvények, jogszabályok .......................................................................................................... 51
5
„Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni.” (Véghelyi Balázs)
6
1.
Bevezetés
1.1. Minőségpolitikánk Minden embernek, legyen az felnıtt vagy gyerek, joga van ahhoz, hogy értékes egyénként (emberként) komolyan vegyék.”1
Budakeszi Város lakosságának igényeihez igazodó, a bölcsıdei kereteken belül megvalósuló •
Jó színvonalú napközbeni kisgyermekellátás biztosítása, alapellátás során.
•
Családi nevelés támogatása. Szakmai kötelességünk a szülık segítségére lenni, átadni a tapasztalatainkat, tudásunkat, hogy a legjobban meg tudjanak felelni a szülıi szerepüknek, hiszen „Jó neveltetésre utal az embernek az a képessége, hogy meg tud birkózni az életben adódó számtalan akadállyal és súlyos nehézséggel, elsısorban azért, mert bízik önmagában.” (Bettelheim).
1.1.1. Hitvallás Nevelésrıl „Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi.”
( Szabó Magda)
Gyermekekrıl „Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy.” (kínai közmondás)
1
KENESSEYNÉ 2011. 1. melléklet: Nevelıi attitődök
7
Családról "A gyermekek olyanok, mint a tükör. Ha szeretettel veszik körül ıket, ık is szeretetet sugároznak. Ha azonban a szeretet hiányzik, akkor semmit sem tudnak visszaadni." (Anthony de Mello) Gyermekkép „Szent kincs a gyermek teste-lelke, Szeretni kell azt melegen, és fölnevelni féltı gonddal, hogy tiszta, jó, erıs legyen.” (Szemlér Ferenc)
1.2. Általános rész (R.4/A. §(1) b) A bölcsıde olyan szolgáltató intézmény, amely alaptevékenysége keretében napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. Az egészségügyi és szociális alapellátás részeként, a családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését végzi az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi. törvény 42.§ (1) bekezdése értelmében, amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követı augusztus 31.-ig nevelhetı és gondozható a bölcsıdében.
1.2.1. A bölcsőde felvételi rendje A bölcsıdébe felvehetı minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelıi valamilyen ok miatt nem tudják biztosítania napközbeni ellátást. Elınyben kell részesíteni azt, akinek szociális-, vagy egyéb ok miatt az egészséges fejlıdése nem biztosított. A gyermek bölcsıdei felvétele a szülı írásbeli kérelme alapján történik. A gyermek bölcsıdébe történı felvételét kezdeményezheti a szülı hozzájárulásával: a) a körzeti védını, b) a házi gyermekorvos vagy a háziorvos, c) a szociális, illetve családgondozó, d) a gyermekjóléti szolgálat, e) a gyámhatóság
8
1.2.2 . Az igénybevétel, lemondás módja (R.4/A.§(1) e) A bölcsıdei ellátás igénybevétele önkéntes. A beiratkozás idıpontjával kapcsolatban a szülık informálódhatnak személyesen a bölcsıdében, telefonon, http://hirmondo.budakeszi.hu/ weboldalon, ill. a Budakeszi Hírmondó helyi lapban. A beiratkozás személyesen, a Konth M. u 2. sz. alatti bölcsıdében történik. Beiratáshoz szükséges: -bejelentett Budakeszi lakás, -lakcím kártya - gyermek személyi lapja vagy születési anyakönyvi kivonata - személyi igazolvány -orvosi igazolás arról, hogy a gyermek közösségben nevelhetı. Beíratás elıtti intézménylátogatásra, elızetes bejelentkezés után lehetıséget biztosítunk.
A felvételrıl, az ellátás igénybevételének lemondásáról, megszüntetésérıl a Budakeszi Város Képviselı Testülete által elfogadott Felvételi Szabályzat rendelkezik.
A bölcsıdei térítési díjjakról 328/2011. sz. Kormányrendelet figyelembe vételével a képviselı testület dönt.
1.2.3. Ellátandó célcsoport (R.4/A.§(1) b)
A három éven aluli Budakeszi lakcímmel rendelkezı családok gyermekeinek gondozása-nevelése.
A gyermek nevelése elsısorban a szülık, a család joga és kötelessége. Az intézményes nevelés ehhez ad segítséget. „ A bölcsıdének, családnak közös feladata felelısséget vállalni a gyermek gondozásában, nevelésében, ezért arra kell törekedni, hogy összhangot teremtsünk a bölcsıdei és családi nevelés között" (1)
A bölcsıdei szakembereknek gondozás- nevelés során az alapvetı szükségleteket (fizikai-, biztonság-, érzelmi szükséglet, megbecsültség, önállósodás elısegítése) kell minıségi 9
módon kielégíteni, hogy a késıbbi életszakaszokban ezek hiánya ne akadályozza a személyiség egészséges fejlıdését, kibontakozását. A bölcsıde az elsı intézményi szocializációs közeg, melynek hatása jelentısen befolyásolja a késıbbi társas kapcsolatok alakulását. Rendkívül nagy a felelısségük a bölcsıdéknek, hogy ne gyermekmegırzık legyenek, hanem a családot szociális tanulás szempontjából minél inkább kiegészítı közeg. A bölcsıde feladata ma a kisgyermek egészséges személyiségfejlıdésének támogatása, családok segítése, önállóságra nevelés, az élethosszig tartó tanulás folyamatának megalapozása. Bölcsıdénk alap programja a fent leírtakon alapulnak.
1.3. Intézmény bemutatás (R.4/A.§1. a ) Budakeszi Város Önkormányzata 45 férıhelyes bölcsıdét üzemeltet a városban. Az utóbbi években fokozott igény mutatkozott a bölcsıdei ellátás iránt, amit a meglévı bölcsıde nem tudott kielégíteni. 2011. évben az Önkormányzat „Bölcsıdei ellátás kapacitásfejlesztése” címen Európai Uniós pályázatot nyert, egy új, 56 férıhelyes bölcsıde építésére. A bölcsıde megnyitásának várható idıpontja 2014. szeptember 1. Az Intézmény neve: Mosolyvár Bölcsıde Az intézmény székhelye: 2092. Budakeszi Kont Miklós u. 2 Fenntartó: Budakeszi Város Önkormányzata Férıhely: 56 fı
1.3.1. Épület bemutatása A kelet-nyugati irányú fıtengely az épületközlekedı folyosója, amelyet súlyponti helyén – a Konth Miklós utca felıl – található a fıbejárat, szemben a feltáruló belsı udvarral. Ez a fogadó elıtér egy folyosói tér – bıvüléssel gazdagodik a babakocsi-tárolást is segítve. Ebbıl a tér bıvültbıl nyílik a vendég (mozgássérült) mosdó is. A fıbejárat mellett gépészeti és elektromos mérıfogadó helyiséget helyeztünk el. A fıtengely északi oldalán a kiszolgáló blokkokat soroltuk, - képletszerően, önálló funkcionális egységekként -, egymástól apró zöld udvarokkal elválasztva. A nyugati oldalon a gazdasági bejárat mellé került a melegítı 10
konyha és kiszolgáló egységei a dolgozói étkezıvel, - a következı egység a mosoda és a nıi öltözı blokkja. A fıbejárat mellett, központi helyre került az irodasor, - a gyerekzsivajtól védve egy intim folyosó szakaszról nyílóan -, az utcára- és egy kis zöld udvarra tájoltan. A tengely északi oldalának utolsó (keleti) eleme az üzemeltetési- raktározási blokk. Ide kerül a raktárak, a karbantartó mőhely, a férfiöltözı és a gépészet.
A két keresztszárny egy-egy „gondozási egység”, amely 2-2 duplex csoportszobából áll, a hozzájuk tartozó kiszolgáló helyiségekkel: a közös gyermekátadóval, a csoportonkénti fürösztı-bilizı helyiségekkel, amelyek az átadóhoz és a csoportszobákhoz egyaránt kapcsolódnak, a gyerekszobai játék, heverı, ágynemő és textilraktárakkal csoportszobánként, a takarítószer tárolóval, a kerti gyermek WC - vel, és a kerti játék- és matractárolóval. Az udvaron biztosított minden gyermek számára a törvényileg elıírt minimumot meghaladóan 10 m2 szabad tér. Mindkét gondozási egység része 13,6m2 –es homokozó és 4,52m2- es vízpermetezıs pancsoló. Csoportszobák A csoportszobák 55,50 m
2
alapterületőek, a bútorzat és a játék a „Bölcsıdei nevelés-
gondozás szakmai szabályai”- nak figyelembevételével lett beszerezve.
1.3.2. Működési feltételek Bölcsıdénk önállóan mőködı költségvetési szerv, költségvetését a Képviselı Testület rendeletben határozza meg. A költségvetési szerv alapításának éve: 2014. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Bölcsıdei ellátás A költségvetési szerv államháztartási szakágazati besorolása: 889110 Bölcsıdei ellátás A költségvetési szerv alaptevékenységének államháztartási kormányzati funkció szerinti besorolása: 104030 Gyermekek napközbeni ellátása 11
A költségvetési szerv mőködési köre: Budakeszi Város közigazgatási területe A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése, székhelye: Budakeszi Város Önkormányzat képviselı-testülete 2092 Budakeszi, Fı u. 179. A költségvetési szerv vezetıjének megbízási rendje: A mindenkor hatályos, a közalkalmazottak
jogállásáról
szóló
törvényben,
és
a
végrehajtására
kiadott
kormányrendeletben foglaltak szerint Budakeszi Város Képviselı-testülete pályázat útján bízza meg 5 év határozott idıre.
A bölcsıdevezetı munkáltatói jogkörrel rendelkezik.
1.3.3. Működési pozíció Az
intézmény
foglalkoztatottjainak
foglalkoztatási
jogviszonya:
közalkalmazottak
jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony Személyi feltételek: A dolgozói állomány létszáma 13 fı 1 fı intézményvezetı 8 fı kisgyermeknevelı (2 fı/gyermekcsoport) 1 fı mosónı 2 fı takarítónı (1 fı/gondozási egység) 1 fı tálalókonyhai személyzet
A 15/1998.IV. 30 NM rend. 40.§ 2-4 pontja határozza meg a gyermekcsoport létszámát. Az ellátás 12 fıs csoportokban történik, amennyiben a csoportban 2 éven aluli gyermek van. Ha a gyermekek betöltötték a második életévet, a csoportban 14 gyermek nevelhetı, gondozható. Szakmai munkánkat a szakmai felügyeleti szerv által elıírt módszertani levelek alapján szervezzük és végezzük. A kisgyermeknevelık szakképzettsége a törvényi elıírásnak megfelelı.
12
A bölcsıde mőködésének törvényi feltétele helyi házi gyermekorvos és üzemorvos alkalmazása. Étkeztetés A kisgyermek életkorának megfelelı, korszerő, egészséges táplálékot a Budakeszi Bölcsıde konyhája biztosítja. Az intézményi térítési díjat a Budakeszi Város Képviselı Testületet rendeletben határozza meg.
Nyitva tartás: A bölcsıde munkanapokon 6h- 18h – ig tart nyitva, 17-18 óra között ügyelet van. Ezen idıponton belül a gyermekek, a szülık igénye és elfoglaltsága szerint (az étkezési idıt leszámítva) 10h-ig érkezhetnek, illetve bármikor távozhatnak.
Házirend 3. sz. melléklet
2.
Bölcsődei gondozás – nevelés alap programja
2.1. Rendelkező hivatkozás •
A bölcsıdei nevelés – gondozás szakmai szabályai – Módszertani levél
•
Módszertani levelek, útmutatók, standardok
•
Általános emberi, etikai alapelvek
•
a pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményei,
•
a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése,
•
a bölcsıdei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek,
•
ENSZ „Egyezmény a gyermek jogairól” 1991. évi LXIV. tv
•
1997. évi XXXI. tv a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról
13
•
15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladataitól és mőködésük feltételeirıl.
•
14/1997. (IX.10.) Kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
•
235/1997. (XII.17.) kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
•
9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végzı személyek továbbképzésérıl és szociális szakvizsgáról
•
1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról
•
Budakeszi Város Önkormányzata Képviselı Testületének 9/2004. (II.27.) Ör. Számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszerérıl.
•
282/2014. Képviselı Testület határozata
A törvényi elıírások betartása és a bölcsıdei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlatának alkalmazása a szakmai munka minimum követelménye.
2.2.
Szakmai cél, feladat (R.4/A§ (1) c)
A gyermekek napközbeni ellátásának célja, hogy rugalmas, a kisgyermek egyéni igényeihez, érdekeihez igazodó jó minıségő ellátást biztosítson.
A családi nevelést kiegészítı, a szülıkkel együttmőködı, értékeket közvetítı szeretetteljes, biztonságot nyújtó, toleráns, gyermekközpontú bölcsıdei élet megteremtésére és fenntartására törekszünk. Közvetítıi és mintái kívánunk lenni a kisgyermeknevelés tudományos kutatásaira épülı új nevelési elveknek, módszereknek. A kora gyermekkori intézményes nevelés egyik feladata, hogy erısítse a szülıi kompetenciát és szakértelemmel segítse a szülıket a nevelési problémák megoldásában. Ehhez nagyon fontos, hogy kölcsönösségen alapuló szoros együttmőködés alakuljon ki.
Célunk, hogy elısegítsük a kisgyermek egészséges személyiség fejlıdését.
14
Egészséges személyiség csak olyan közegben bontakozhat ki, ahol a kisgyermek biztonságban érzi magát. Bizalmat, megértést, odafigyelést érez, segítséget kap. Ezt csak olyan közeg képes biztosítani, amely tiszteletben tartja a gyermek életkori sajátosságait, egyéniségét, képességeit, jogait, és tudatosan épít az aktivitására és felnıni akarására. Legfontosabb feladatunk, hogy a bölcsıdébe kerülı, az otthon biztonságából kiszakadó kisgyermeket minél kevesebb pszicho-szomatikus károsodás érje.
A bölcsıdei munka színvonalát a kisgyermeknevelı személyisége határozza meg. Az a személy alkalmas a gondozónıi munkára, aki jól kialakult stabil szakmai és morális emberi értékrenddel bír. A gyerekekkel, szülıkkel való kapcsolatban meghatározó a kisgyermeknevelı lelkileg érett személyisége, segítı, támogató magatartása, az ilyen nevelı mindig belsı etikai parancs és lelkiismeret alapján végzi a munkáját. Általános feladatok •
A bölcsıdei ellátás, tervezett szolgáltatás kidolgozása, figyelemmel kísérése
•
Az ellátás jó szervezettségének megteremtése
•
A mőködés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
•
Prevenció, balesetvédelem
•
Panaszjog gyakorlásának biztosítása
•
Fenntartó-, és társintézményekkel való együttmőködés feltételinek megteremtése
•
Minıségi élelmezés feltételeinek biztosítása
•
Infrastruktúra feltételeinek biztosítása
•
Kínálat szükséglet összehangolása
A magas színvonalú ellátást biztosítja a jó munkahelyi légkör, ahol az ellátottak és ellátók is jól érzik magukat.
Szakmai felkészültség biztosítása (R.4/A.§(1) h) Az 1993.évi III. Törvény tartalmazza, valamint a 9/2000.(VIII.4.) SZCSM rendelet részletesen szabályozza a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végzı szakemberek számára kötelezı a szakmai továbbképzését és teljesítés lehetıségét.
15
A képzési ciklus alatt felsıfokú végzettség esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 továbbképzési pontot kell megszerezni. Akkreditált képzések – az ötéves tervezetnek megfelelıen történnek. Kiemelt feladatat a munkatársak felkészítése az új feladatokra, elvárásokra. Ennek érdekében hangsúlyt fektetünk a továbbképzésére, folyamatos képzésre, önképzésre. Az önképzés biztosítására szakmai könyvtár létrehozását célozzuk meg.
3.Bölcsődei gondozás – nevelés alapelvei (R.4/A.(1) c) 3.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsı sorban a szülı, a család joga és kötelessége. A bölcsıde a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetıség szerint erısítve vesz részt a gondozásban, nevelésben.
3.2.
A gyermeki személyiség tiszteletének elve
A gyermeket – mint fejlıdı személyiséget- kisebb fokú kompetenciájából fakadó nagyobb segítségigénye, ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. A bölcsıdei nevelés – gondozás
értékközvetítı
és
értékteremtı
folyamat,
amely
a
személyiség
teljes
kibontakoztatására, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák kifejlıdésének segítésére irányul, az emberi jogok és alapvetı személyiségjogok tiszteletben tartásával.
3.3. A gondozás és nevelés egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szőkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetıségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.
3.4. Az egyéni bánásmód elve A kisgyermeknevelı meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlıdését.
3.5. A biztonság és stabilitás elve
16
A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága („saját” gondozónı-rendszer, felmenırendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot.
3.6. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendı idı biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerése, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat.
3.7. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerısítése, elismerése.
3.8. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnıttek – a közöttük lévı személyiségbeli különbözıségek tiszteletben tartásával – a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvetı erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelıi gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
3.9. A rendszeresség elve Az ismétlıdés, rendszeresség tájékozódási lehetıséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét.
3.10. A fokozatosság elve A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.
4. Jogok és kötelezettségek, érdekképviselet (R.4/A.§(1).g) Minden gyermeknek joga van egészséges, boldog, tartalmas gyerekkort élnie, hogy kiegyensúlyozott, a nehézségekkel, problémákkal bátran szembenézı, azokat elviselni, 17
megoldani képes, boldog felnıttekké váljanak. Ennek elérése céljából biztosítjuk a gyermekek mindenekfelett álló érdekének és jogainak érvényesítését, a diszkrimináció tilalmát és az esélyegyenlıség biztosítását.
A bölcsıdei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlıdését. Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülıi jogok és kötelességek figyelembe vételével végzi.
4.1. Szülői jogok és kötelezettségek A szülı joga, hogy •
megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását-nevelését bízza,
•
megismerhesse a gyermekcsoportok életét,
•
megismerje a gondozási-nevelési elveket,
•
tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónıtıl,
•
a bölcsıde mőködését illetıen mondjon véleményt és tegyen javaslatot,
•
megismerje a gyermek ellátásával kapcsolatos dokumentumokat.
A szülı kötelessége, hogy •
a gyermeke ellátásában közremőködı személyekkel és intézményekkel együttmőködjön,
•
4.2.
az intézmény házirendjét betartsa.
Gyermeki jogok
A gyermek joga, hogy •
segítséget kapjon a saját családjában történı nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlıdését veszélyeztetı helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez,
•
sérülés, tartós betegség esetén a fejlıdését és személyisége kibontakozását segítı különleges ellátásban részesüljön,
•
a fejlıdésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön, 18
•
emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erıszakkal -, az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön,
•
a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban nevelésben részesüljön.
4.3. Szülői érdekképviseleti fórum A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi. XXXI. törvény 35.§ alapján a bölcsıdei ellátásban részesülık érdekeinek védelmében az Intézmény Érdekképviseleti Fórumot mőködtet.
Szülıi fórum célja. A bölcsıdével, a Bölcsıdei felvételi szabályzat alapján intézményi jogviszonyban álló gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez segítségnyújtás. A Szülıi fórum feladata. •
“A bölcsıdei gondozás, nevelés minimum feltételei és a szakmai munka részletes szempontjai"- címmel kiadott módszertani levélben megfogalmazottak szerint, a bölcsıde kapcsolatairól szóló gyermeki és szülıi jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérése. A gyermek szülıje vagy más törvényes képviselıje, valamint a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szerveknek az ellátást érintı kifogások orvoslása érdekében, illetıleg a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézményi dolgozók kötelezettségszegése miatt,- a házirendben megfogalmazottak szerint- benyújtott panasz kivizsgálása, és a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról való tájékoztatás adása a panaszt tevı részére.
•
Részt vesz a család és bölcsıde együttmőködését szolgáló rendezvények szervezésében és lebonyolításában.
•
Szervezi és aktivizálja a szülıket a bölcsıdei program támogatására.
•
Megvizsgálja az elıterjesztett panaszokat, és a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény ellenırzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkezı szervnél.
19
•
15 napon belül írásban értesíti a panasztevıt.
Tagjai: Intézmény fenntartói körébıl: 2 fı Intézmény dolgozói részrıl: 2 fı Szülıi oldalról: 4 fı, akiket az elsı szülıi értekezleten a szülık megválasztanak. A tagok neve, elérhetısége megtalálható az információs táblákon.
4.4. Személyes gondoskodást végzők jogai, kötelezettségei (R.4/A.§(1) g) A szociális ágazatban dolgozó személyek számára biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi
jogaikat,
munkájukat
elismerjék,
valamint
a munkáltató
megfelelı
munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Kötelezettsége, hogy •
magas szintő, biztonságot nyújtó ellátásban részesítse a rábízott gyermekeket.
•
az épület állagát védje
•
a házirend betartására felhívja a szülık figyelmét
Szakmai programunk kapcsolódik az ENSZ „Egyezmény a gyermekek Jogairól” –címő dokumentumokban rögzített és az általános emberi és etika alapelvekhez. A gyermekek érdekérvényesítése, a gondozásban – nevelésben részt vevı személy számára törvényi kötelezettséget jelent.
4.5. Tájékoztatási kötelezettség (R.4/A.§(1) f) A jogok és tájékoztatási kötelezettség vállalását a bölcsıdei felvételkor kötött megállapodás rögzíti. Tájékoztatást kapnak az érdeklıdık elektronikusan, (honlapok) fizikálisan (újság), és személyesen. Beiratkozással kapcsolatban: Budakeszi Város Önkormányzata hivatalos honlapjáról Budakeszi Hírmondó/ helyi újságból Szakmai munkáról: Elsı találkozáskor 20
Szülıi értekezleten Gyermek fejlıdésérıl: Üzenı füzetben
A szakmai program a bölcsıdevezetı irodájában és minden gyermekcsoportban megtalálható. A beszoktatási idıszak alatt, amíg a szülı várakozik, megkapja elolvasásra a szakmai programot.
5. A bölcsődei élet megszervezésének elvei (R.4/A:§(1) d) 5.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek nevelése elsısorban a szülık, a család joga és kötelessége. Az intézményes nevelés ehhez ad segítséget. „ A bölcsıdének, családnak közös feladata felelısséget vállalni a gyermek gondozásában, nevelésében, ezért arra kell törekedni, hogy összhangot teremtsünk a bölcsıdei és családi nevelés között" (Tardos Anna) A bölcsıdébe kerülés minden gyermek és szülı számára nehézségekkel teli idıszak. A bölcsıdének, kisgyermeknevelınek elsıdleges feladata átsegíteni a családot ezeken a nehézségeken. „A bölcsıde iránt érdeklıdı családokkal együtt kell mőködni a gyermek érdekében. A bölcsıdék a szülıvel szimmetrikus kapcsolatot kialakító magas színvonalú szakmai ismeretekkel rendelkezı nevelıpartnerként mőködnek. A szülıkkel való jó kapcsolat kialakításában az egyéni és csoportos beszélgetések kiemelkedı jelentıségőek.”2 Szakmai igényünk, hogy olyan partneri viszony alakuljon ki a szülık és a kisgyermeknevelık, a bölcsıde között, ami a gyermek egészséges személyiség fejlıdését, a bizalom elnyerését szolgálja Ez akkor lehetséges, ha a bölcsıdék „kinyitják” a kapuikat a szülık elıtt. Tardos Anna szavaival élve: „A nyitottság nem csak a bölcsıde ajtajának kitárásán múlik, hanem elsısorban azon, hogy a szülı és a gondozónı nyitott legyen egymás iránt. Hogy a gondozónı és a szülı kapcsolatát egyik oldalról se jellemezze kioktatás. Hogy a gyermek
2
GYN 2007. 13.old
21
érdekében próbáljanak meg együtt megoldást keresni, s egymás érveire figyelni, egymás segítségére lenni. Ehhez kölcsönösen keresni kell a közeledés módját.”3 A közeledést, a partneri viszonyt tudatosan kell alakítani az egész bölcsıdei élet alatt. Ehhez az alábbi lehetıséget biztosítjuk.
Elsı találkozás A szülı bölcsıdei ellátás iránti igényét jelenti be. Ekkor rövid tájékoztatás kap a bölcsıdében folyó szakmai munkáról, a felvétel feltételeirıl és módjáról, valamint betekintést nyerhet az intézmény életébe. Gyermekfelvétel A bölcsıdei jelentkezés és felvétel rendjét a „Felvételi szabályzat” rögzíti. A bölcsıdei beíratás minden év áprilisában történik, az idıpontot a régi bölcsıde vezetésével egyeztetve határozzuk meg. A jelentkezık és a felvételre javasolt gyermekek listáját elküldjük a felvételi bizottsághoz. A felvételrıl a szülıket a felvételi szabályzatban meghatározottak alapján értesítjük.
Szülıi értekezlet A felvételt nyer szülıknek kezdı szülıértekezletet tartunk, ahol részletesen megismerhetik az intézmény mőködését, szakmai munkáját, gondozónıket, csoportokat, csoportbeosztást, a beszoktatási ütemtervet. Az év folyamán az aktualitásnak megfelelıen tartunk szülıi értekezletet, melyrıl a szülıket írásban értesítjük.
Bölcsıdekóstolgató A felvételt nyert gyermekeket és szüleit ismerkedésre hívjuk augusztus hónapban. Célunk, hogy a gyermekeket sok pozitív élmény érje, az ismerıs környezet enyhítse az adaptációs nehézségeket.
3
ANKÉT 1985. 87. old.
22
Szülıcsoportos beszélgetések A bölcsıdének, a kisgyermeknevelınek, a szülıket - mint a gyermek elsıdleges nevelıjét - a családi nevelés értékeinek tudatosítása által, segítenie kell abban, hogy szülıi szerepükben megerısödjenek. Szükség esetén, a lehetıségekhez mérten törekedni kell a nevelési hiányosságok kompenzálására, korrigálására. Véleményem szerint minél korábban nyújtunk segítséget, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyermekek egészséges személyiséggé fejlıdjenek, boldog gyermekkort éljenek, s a szülıknek minél több örömet okozzon a gyermek, a gyermeknevelés. A nevelési helyzetek megvitatása a szülıi álláspontot vagy megerısítheti, vagy módosíthatja a szülı belátása alapján. (KISSNÉ 2010) Ehhez ajánljuk a szülıcsoportos beszélgetéseket, melyeken aktuális, a szülıket érdeklı nevelési kérdések kerülnek megvitatásra a kisgyermeknevelık vezetésével. A témák iránti igényt az elsı szülıi értekezleten mérjük fel.
Családlátogatás. A családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése segíti az adaptációt. Törekszünk arra, hogy a családlátogatásra a beszoktatás megkezdése elıtt kerüljön sor. Elengedhetetlen, hogy a kisgyermeknevelı ismerje a családlátogatás jelentıségét, a családlátogatáson hivatásának megfelelıen viselkedjen, a szülık felé hitelesen képviselje azt, hogy a családlátogatás elınyös a gyermek szempontjából. A családlátogatást a módszertani ajánlás szempontjai szerint végezzük. Fogadó órák A személyes jellegő problémák megbeszélésére biztosítjuk, elızetes bejelentés esetén, szülık igénye alapján, idıpont egyeztetés után.
5.2. Beszoktatás (adaptáció) A beszoktatást minden esetben a módszertani irányelvek alkalmazásával végezzük. Beszoktatási lehetıségek: •
anyával, szülıvel történı beszoktatás
•
fokozatos beszoktatás – szülı nélkül. 23
A beszoktatás idıtartama általában két hét, de mindig figyelembe vesszük a kisgyermek igényét, terhelhetıségét. Az anyás beszoktatás átsegíti a kisgyermeket az adaptáción. Az anya biztonságot adó jelenléte mellett a kisgyermek bátran fordul a külvilág felé, fogadja a nevelı közeledését. A beszoktatás alatt a szülık megfigyelhetik a bölcsıdei gondozó-nevelı munkát, gondozónı gyerekekhez való viszonyát, konkrét nevelési helyzeteket láthatnak, értékelhetnek, tehetnek magukévá.
A szülı nélküli fokozatos beszoktatás biztosítja, hogy a kisgyermek fokozatosan alkalmazkodjon az új környezet, hogy ez a helyzet minél kevesebb megterhelést okozzon. A szülı és kisgyermeknevelı kapcsolata is meghatározza a kisgyermek bölcsıdei adaptációját, hatással van az egész bölcsıdei életére. A gyermek iránti figyelem, szeretetteljes odafordulás, a kisgyermeknevelı szakmai tudása, a szülıvel szembeni empátiája, magatartása segíti, hogy a bizalom kialakuljon. A beszoktatás sikere nagyban múlik azon is, hogy a kisgyermek az új környezetben milyen hamar talál egy olyan személyt, támaszt, aki mellett biztonságban érzi magát. Ezt a támaszt a saját nevelı biztosítja. Lehetıségekhez képest arra törekszünk, hogy az adott idıben egy kisgyermeknevelı egy gyermeket szoktasson. Mi leginkább a fokozatos, anyás beszoktatást javasoljuk. Tapasztalatom szerint a szülık szívesen fogadják ezt a lehetıséget, hiszen ezáltal nem passzív szenvedıje, hanem aktív résztvevıje lesz a gyermeke elsı közösségi élményének, ami erısíti a kompetencia érzését.
5.3. „Saját nevelő” A sikeres nevelımunka alapja a személyi és tárgyi környezet állandósága. A személyi állandóságot saját nevelı rendszer biztosítja, İ a legfontosabb tényezı a gondozó - nevelı munkában. A csoportban 5-6 kisgyermek tartozik egy kisgyermeknevelıhöz, ez a szakmai munka alapja. A „saját gondozónı” fokozottabban felelıs a „saját” gyermekéért. İ kíséri figyelemmel a fejlıdését, regisztrálja a változásokat az üzenı füzetben, gyermek-egészségügyi törzslapon. A rendszer elınye, hogy jobban megismerik egymást, személyesebb kapcsolat alakul ki, több figyelmet érezhet a gyermek, s a gondozónı jobban számon tudja tartani a kisgyermek egyéni igényeit.
24
A kisgyermeknevelı az „ölelkezési idıben” (amikor mindkét gondozónı jelen van), a „saját” gyermekeit gondozza, neveli. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy szükség esetén a nevelıtárs gyerekeire nem figyel. A „saját nevelı” a gyermekek bölcsıdébe kerülésének elsı napjától az óvodába távozásig marad a „gyermekei” gondozója, nevelıje.
„Bölcsıdei nevelımunka egyrészrıl akkor tekinthetı sikeresnek, ha a gondozónı elegendı melegséget ad a rábízott gyermekeknek. Az ösztönös anyai érzéseit háttérbe szorítva a gyermek fejlıdését segíti.” (Tardos) Másrészrıl a jó kapcsolat, az együttmőködés alapja a feltétel nélküli elfogadás és bizalom. A hiteles kommunikáció, értı figyelem, empátia és érzelmi támogatás segíti a szülıket, hogy a gyermeküket „elengedjék”, bízzanak a gondozónıben. Tapasztalatom szerint a bizalmi viszony kialakulásának alapfeltétele: a szülık biztosak abban, hogy a gyermekük szeretettel van körülvéve, biztonságban van a gondozónı mellett.
Minden, ami a gyerekkel történik, minden, ami a tapasztalatait befolyásolja-, neveli ıt. „Legnagyobb mértékben azok a tapasztalatok hatnak rá, melyeket a róla gondoskodó felnıtt révén szerez arról, hogy mennyire figyel rá, megérti-e az igényeit, válaszol-e a jelzéseire, szavaira, ad-e segítséget a nehézségek leküzdéséhez, támogatja-e a próbálkozásait, kívánságait.”(Tardos) Leghatásosabbak azok a nevelık, akik úgy közvetítik az értékeket, hogy kongruensek önmagukkal, cselekedeteiket áthatja az adott helyzet megértése és az a törekvés, hogy jó viszonyban legyenek a gyermekkel.
5.4. Gyermekcsoport szervezése, napirendje A csoportok létszámát jogszabályi elıírások határozzák meg. A lehetıségekhez képest törekszünk homogén csoportok kialakítására. Az azonos életkorú gyerekek hasonló igényszintjét könnyebb kielégíteni. Ha a felvett gyermekek életkora miatt ez nem lehetséges, akkor a csoporton belül a közel azonos korú gyermekek egy kisgyermeknevelıhöz kerülnek.
Napirend A napirend a gyermek egy napjának tudatos szervezése, a nevelés váza. Kialakításakor mindig figyelembe kell venni a gyerek korát, életkori sajátosságát, egyéni szükségleteit. A 25
kisgyermeknek nincs idıérzéke, ezért fontos a napirend kialakítása. A jó napirend a csecsemı és kisgyermek harmonikus fejlıdéséhez elengedhetetlenül szükséges, hiszen a gondozási mőveletek egymásutánisága és rendszeressége megkönnyíti a tájékozódást és biztonságérzetet ad. Ez a külsı rend segíti a gyermeki személyiség belsı rendjének kialakulását is.(önuralom, lelkiismeret) Feladatunk, hogy az életkori sajátosságokat, egyéni szükségleteket figyelembe véve alakítsuk ki a gyermek napirendjét, és illesszük azt be a csoport napirendjébe. A jól szervezett folyamatos és rugalmas napirend kedvezı a gyermeknek, és segíti a vele foglalkozó felnıtt munkáját. Lehetıséget teremt az egyéni bánásmód megvalósítására, ami biztosítja, hogy a gondozónı és a kisgyermek jobban megismerje egymás szokását és reagálását, szoros érzelmi kapcsolat alakuljon ki közöttük. Kialakítása: az alvási és ébrenléti idı tagolásával történik. Az ébrenléti idıt az étkezések és gondozási mőveletek több részre osztják. Arra kell törekedni, hogy a játékidıt a gondozási mőveletek elhúzódása, elaprózódása és felesleges várakozás ne rövidítse meg. Ennek érdekében folyamatos napirendet alakítunk ki, amit az állandó gondozási sorrend és az egymás után elvégzett gondozási mőveletek (pl. cipıcsere, tisztázás, WC használat, kézmosás, étkezés) biztosítanak. A napirend az év folyamán az évszakok, és a gyermek fejlıdésével együtt változik.
6.
A gondozás nevelés feladatai (R.4/A.§(1) d)
6.1. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmód kialakulásának feltétele, hogy alapvetı szokások és elvek belsı szükségletté, meggyızıdéssé váljanak, ami hosszú fejlıdési-, érési folyamat eredménye. Ennek elérése, kialakítása példamutatással, egészségvédelemmel, egészségneveléssel és jó szokások kialakításával érhetı el. Ennek érdekében jó munkakapcsolat kialakítására törekszünk gyermekorvossal és a védınıkkel.
A bölcsıdei gondozás- nevelés feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, fejlıdésének támogatása. Ezt az egyéni bánásmóddal, a gyermek biológiai szükségleteinek és érési tempójának figyelembe vételével biztosítjuk.
26
6.1.1. Egészségvédelem A bölcsıdei nevelés kiemelt feladata az egészségvédelem és a prevenció (megelızés), amelynek alapozó jellegük van. Ez szoros kapcsolatban áll a gondozással a testi, lelki, érzelmi, értelmi neveléssel és aszociális fejlıdéssel. A bölcsıdei dolgozók évenkénti alkalmassági vizsgálata megtörténjen.
6.1.2. Kulturhigiénés szokások kialakítása A csecsemı és kisgyermekkorban a nevelés egyik alapvetı módszere a szokások kialakítása. A szokás begyakorolt cselekvéssor, ami a szervezet alkalmazkodását segíti a meghatározott sorrendben ismétlıdı külsı hatásokhoz. Szokások kialakításával tehermentesítjük a tudatot. A szokássá alakult automatikus cselekvésre már nem kell odafigyelni, elvégzése szükségletté válik.
Feladatunk a szokások kialakítása során: •
jó példát mutassunk
•
biztosítsuk a tárgyi feltételeket
•
vegyük figyelembe a kisgyermek életkori sajátosságait, egyéni fejlıdési ütemét
•
támogassuk önállósodási törekvéseit
•
adjunk lehetıséget a rendszeres ismétlésre, gyakorlásra
•
ügyeljünk a fokozatosságra
•
következetesen, a munkánkat egyeztetve alakítsuk ki a helyes szokásokat.
A szokáskialakítás és a higiénés nevelés szorosan összefüggenek egymással (WC használat után kézmosás, a kézmosás menete, étkezés után szalvéta használat.) Bizalmas, szeretetteljes, kapcsolat elısegíti a helyes szokások kialakulását, hiszen a kisgyermek a szeretett személy elismerésére vágyik, hozzá akar hasonlítani, ıt utánozza.
Feladatunk, hogy segítsük az önállóság kialakulását, figyeljük jelzéseit, támogassuk kezdeményezését, aktivitását, nyerjük el a bizalmát. Törekszünk az együttmőködésre. Az önállósodás a mindennapi életbıl adódik. Feltétele, hogy a kisgyermek aktív résztvevıje legyen a vele történı eseményeknek. Minden olyan mőveletet, amit már el tud végezni, el is végezhessen.
27
Munkánkban érvényesüljön: •
A gyermek tisztelete, elfogadása
•
Szó – mozdulat – arckifejezés - tevékenység összhangja
•
Választási lehetıség biztosítása
•
A gyermek kompetenciája (viselkedésével hatni tud az ıt gondozó felnıttre). A kompetencia léte vagy hiánya befolyásolja az ember hitét saját képességeiben.
Szobatisztaság Mint minden fejlıdési folyamat, a szobatisztaság is bizonyos érési folyamat következtében alakul ki. Feltétele, hogy a gyermek megérjen erre az elhatározásra testileg (érezze az ingert és tudja uralni a záróizmait), értelmileg (értse meg mit várunk el tıle), érzelmileg (a szeretett személy elismeréséért vállalja, hogy nem enged azonnal az ingernek), szociálisan (olyan akar lenni, mint a felnıttek) Legzavartalanabb fejlıdésre akkor számíthatunk, ha a felnıtt kezdettıl fogva a gyermek saját kezdeményezésére, saját szándékára és vállalására, kompetenciájára, felnıni vágyására épít. Nagyfokú figyelemmel és türelem támogatjuk a gyermekeinket abban, hogy megbízhatóan szobatisztává váljanak. A megfelelı öltözet, dicséret, a megelılegezett bizalom is segíti ezt a folyamatot. A szobatisztaság alakulásában a gyermekek közt nagy egyéni eltérések tapasztalhatóak. Van, aki elutasítja a bilit, majd hirtelen, szinte egyik napról a másikra szobatisztává érik. Van, aki kisebb- nagyobb megtorpanásokkal, hosszabb folyamat eredményeként lesz szobatiszta. A szobatisztává válás során elıfordulhatnak átmeneti visszaesések. Ha ez a folyamat hosszabb ideig tart meg kell keresni az okot. Az érzelmi biztonság megingása okozhat visszaesést. Ezért fontos feladatunk olyan érzelmileg kiegyensúlyozott, szeretetteljes, bizalmas légkör kialakítása, ahol a gyermek önmaga lehet. Támogatjuk próbálkozásait és segítjük ıt ezek véghezvitelében.
Levegıztetés Az egészséges életmód kialakításához, az ellenálló képesség erısítéséhez nélkülözhetetlen a szabadban való tartózkodás, és a mozgás, amit a játszóudvar és a megfelelı játszó eszközök biztosítanak. Bölcsıdénk udvara az elıírásoknak megfelelı. Füves rész, szilárdfelületek,
28
homokozó, vízpermetezı pancsoló biztosítja a gyermekek biztonságos szabadban való tartózkodását. A szabad mozgást, változatos tevékenységet a nagymérető, több funkciós játékok biztosítják
Alvás. A nyugodt alvás biztosítja az idegrendszer védelmét, ami a fejlıdés alapját teremti meg. Ezért fontos a megszokott hely, ágy, idıpont, csend, és a nyugalom. A nyugalmat az otthonról hozott "kincs"(párna, cumi, baba) biztosítja. Minden kisgyermeknek saját jellel ellátott korszerő ágyat biztosítunk, tisztántartása a bölcsıde feladata. A „saját ágy” érzetét adja, hogy minden kisgyermek ágya állandó helyen van, állandó az ágyszomszéd.
Étkezés Az egészséges életmód kialakításának alapvetı kérdése az egészséges táplálkozás. Számos betegség elkerülhetı az egészséges táplálkozás segítségével. A táplálkozási szokások kisgyermekkorban alakulnak ki, így az egész életre meghatározó ízlésformáló szerepe van. Az étkezés nem csak a táplálkozással, a testi fejlıdéshez szükséges élelem elfogyasztásával van kapcsolatban, hanem a szociális kapcsolatok alakulását is jelentısen befolyásolja. A gyermek jó étvágyú ha, örömmel fogyasztja el az ételt, jól fejlıdik, jelzi, ha jóllakott, az étkezések után elégedett. Problémát okoz, ha nem veszik figyelembe a gyermek szükségletét. A kisétkő gyermek nem rosszevı, de rosszevıvé válhat, ha bármilyen módszerrel ráveszik, hogy többet egyen, mint a természetes igénye. A dicséret, rábeszélés, jutalom, a figyelemelterelés látszólag szelíd, de mégis csak az erıszak egyik formája. (Tardos A.) Az étvágytalanság, válogatás, ugyan úgy, mint a túlzott evés, habzsolás is táplálkozási zavar, fel kell rá figyelni, meg kell keresni az okát. Ha az etetés során nem vesszük figyelembe a gyermek igényeit, szükségletét, türelmetlen a felnıtt, aki eteti, az evéshez kellemetlen élmény társul, a gyermeknél étkezési zavarok keletkezhetnek.
Étvágytalanság oka lehet: •
Betegség, rossz közérzet, rossz lelki állapot.
•
Rossz evés: Szükségleténél több étel elfogyasztására kényszerítik a gyermeket.
•
Válogatós: Ha valamit nem eszik meg, azonnal mást kap helyette.
29
•
Utánozza a szeretett személyt.
•
Kövérség: Valamilyen ok miatt a gyermek többet eszik. Ez lehet szeretethiány kompenzálása is.
A napirend kialakítása során lényeges szempontnak tartjuk a kulturált étkezés feltételeinek és szabályrendszerének biztosítását. Az étkezési kultúra része az esztétikum. Az esztétikus edények, tálalás, szalvétahasználat, az önálló étkezési törekvés támogatása mintát jelent a kisgyermek számára. A korszerő táplálkozást a bölcsıdénkben a régi bölcsıde konyhája biztosítja.
6.2. Érzelmi fejlődés, szocializáció Szocializáció: az a folyamat, melyben az egyén elsajátítja mindazokat az ismereteket, készségeket és beállítódásokat, melyek lehetıvé teszik, hogy többé – kevésbé hatékony tagja legyen a csoportnak és a társadalomnak.
6.2.1. Szociális viselkedési szabályok kialakulása, pozitív megerősítés Az érzelem a külsı és belsı történésekhez való viszonyunk megélése. „A csecsemı és kisgyermek elsısorban érzelmi lény, érzelmeinek hatása alatt áll. Érdeklıdését is elsısorban érzelmei irányítják, figyelmét is az köti le, ami érzelmileg megragadja.” (Dr. Falk Judit) A cselekvési kedv feltétele, hogy olyan érzelmi állapotban legyen, amiben kedve van aktívnak lenni. Az érzelmi biztonság segíti a reális tárgyi akadályok leküzdésében. A gyermek érzelmi megnyilvánulásai tükrözik lelkiállapotát is. Az érzelmek befolyásolhatóak, ezért munkánkban kiemelkedıen fontos a pozitívumokra való támaszkodás, a pozitív érzelmek megerısítése. A kisgyermek gondozás során tapasztalhatja leginkább a megkülönböztetett figyelmet, egyéni bánásmódot, ami a szociális biztonságának az alapja. Ha biztonságban érzi magát, mer próbálkozni, kezdeményezni, játszani. Ezek során a kisgyermek megtanulja a helyes cselekvési –, viselkedési módot. „A csecsemı és kisgyermek szociális alkalmazkodásának egyik sajátos területe a csoporthelyzethez való alkalmazkodás. A három éven aluli gyermekek számára nehéz, hogy 10 - 12 kortársával töltse az idı egy részét, és osztozzon a felnıtt figyelmén. 30
Ezek a tapasztalatok meghatározzák a kisgyerek közérzetét, beállítódását, viselkedésének alakulását. Fokozatosan meg tanul bízni az ıt gondozó felnıttben, segítségével a külvilág felé fordul.” (Tardos) Kezdetben csak elfogadja a felnıtt közeledését, késıbb egyre inkább együttmőködik, kéréseket teljesít, majd önállóan cselekszik. Az érzelmi fejlıdés, én-tudat és szocializáció szoros kapcsolatban fejlıdik egymással. A kisgyermek társaival való kapcsolata a játékeszközökön keresztül kezdıdik, ami sok konfliktus forrása lehet. Fontos, hogy minél jobban elfogadtassuk az együttélési szabályokat, az egymás iránti nyitottság, empátia és tolerancia kialakulását erısítsük. Vannak pozitívumai is a társas együttlétnek. Két éves kor után az együttjátszás különbözı formái mellet megjelenik az egymással való törıdés, vigasztalják, segítik egymást, odaadják az otthonról hozott, vigaszt nyújtó macit, babát. A gyerekek egymás közti viszonya visszatükrözi azt, hogy a felnıttek hogyan bánnak velük és hogyan érintkeznek egymással. Munkánkban fontos, hogy egységes nevelési elveket alkalmazzunk. A pozitív cselekedeteket hangsúlyozzuk a gyerekeink viselkedésében. Jó példát mutatunk, elkérjük a játékot, megkérjük ıket, megköszönjük a segítséget, figyelmesek, kedvesek vagyunk egymáshoz, a gyerekeinkhez. Szocializáció során megjelennek a negatív érzelmek is. Fontos szempont, hogy soha nem a gyermeket, hanem a helytelen cselekedetet minısítjük. Ha durva, negatív cselekedetet tapasztalunk, szőkszavúan, a kelleténél nem több figyelmet fordítva rendezzük a konfliktust. Mindig igyekszünk kideríteni az agresszivitás okát. Fokozott odafigyeléssel próbáljuk erısíteni a biztonságérzetét. Fontos hogy a kisgyermek érezze, a pozitív cselekedeteivel jobban fel tudja hívni magára a figyelmet.
A nevelıknek feladata a kívánatos viselkedés, magatartás elérése érdekében, hogy: •
Pozitív érzelmi kapcsolatot alakítson ki a gyermekkel, biztonságot nyújtson. •
Mindig vegye figyelembe a gyermek életkorát, fejlettségét.
•
Elvárásait pozitívan fogalmazza meg
•
Megtanítsa, minden viselkedésnek van következménye
•
Alternatívát ajánljon fel a kívánatos viselkedés elérése céljából
•
Tegye egyértelmővé, hogy milyen viselkedést, magatartást vár el tıle
•
Segítse, támogassa a tapasztalatszerezést
•
A fegyelmezést konkrét eseményhez, kapcsolja 31
•
A korlátok megfogalmazása ne sértse a gyermek önérzetét
Következetes legyen a számonkérés során a szabályok betartására vonatkozóan. A nevelés akkor lehet eredményes, ha megismerjük a gyermek belsı világát, érzéseit, gondolatát, véleményét, ha megkíséreljük beleélni magunkat az ı helyzetébe.
6.2.2. Nevelői módszerek Nevelés szándékos és célirányos értékközvetítı tevékenység, amelynek célja, hogy fejlessze a nevelt értelmi, erkölcsi és fizikai erıit. Kant szerint „az ember csakis a nevelés által válhat emberré”4 A kisgyermeknevelı közvetlen, személyes nevelıi célzatú magatartása: elvárások, magyarázat, meggyızés, jó szokások kialakítása, tilalmak megfogalmazása, dicséret, példamutatás. Ahhoz, hogy a gyermek az elvárásoknak megfelelıen viselkedjen, a nevelı követelményt állít fel, az elérendı nevelési cél érdekében. A kisgyermek ezeknek a követelményeknek nem mindig tud megfelelni. Oka lehet az, hogy nem érthetı, nem az életkorának, értelmi fejlettségének megfelelı, nem egyértelmő számára a követelmény, nem következetes a nevelı.
Fontos tudni, hogy „A gyermeknek bizonyos fokú korlátozást és akadályt el kell tudni viselnie ahhoz, hogy kifejlıdjön a realitásérzéke.”(Bagdy). Ezek a korlátok csak akkor töltik be a nevelésben fontos szerepüket, ha kedvesen, de határozottan, következetesen, a gyermek számára érthetıen közvetítjük azokat. Így segíthetjük a megfelelı szociális magatartásának kialakulását. „ A gyermek a szocializációs folyamatnak aktív résztvevıje. Ha a család-, vagy a közösségi tagok vele szemben támasztott igényeinek, elvárásainak eleget tesz, jogos vágya, hogy az ı igényeit is figyelembe vegyék. Ezt a kölcsönös igény kielégítést az alku biztosítja”. (Ranschburg). A korlátozás - engedékenység helyes arányát, idejét, módját fokozatosan, a gyermek érettségét figyelembe véve kell alakítani.
4
KARIKÓ 2012. 34. old. 1. bek.
32
A biztatással ösztönözni lehet a próbálkozásra, erıfeszítésre. Az elismerés, dicséret, jutalom további próbálkozásra serkenti. Vannak helyzetek, amikor más módszereket kell alkalmazni a nevelési cél eléréséhez. A kisgyermek nem látja tetteinek következményét, nem tudja felismerni a veszélyes helyzetet. A tilalmak megfogalmazása és következetes betartatása védi a gyermeket.
A büntetés a szó klasszikus értelmében nem segíti a személyiség egészséges fejlıdését. Tapasztalatom szerint a leghatásosabb nevelıi módszer, amikor a gyermek azt tapasztalja meg, hogy minden viselkedésnek van következménye, (PL. ha bántja a társát nem játszanak vele, egyedül kell játszania, ha evés közben feláll és elmegy játszani, éhes marad)
Elfogadott volt az a tény, hogy ha a gyermeket dicsérjük, növeljük az önbizalmát. Ez csak akkor igaz, ha a dicséret, elismerés a gyermek erıfeszítésére vonatkozik, nem a személyiségére. (nagyon örülök, hogy segítség nélkül is fel tudod venni a cipıdet.) Legösztönzıbb jutalom a sikerélmény, amelyet egy feladat sikeres megoldása után érez a gyermek. Ha ezeket a teljesítményeket gyakran jutalmazzuk tárgyakkal, elveszıdik a belsı motiváló erı. A kisgyermek cselekedeteinek egyik mozgatórugója, hogy a szeretett személy elvárásainak megfeleljen, örömet okozzon neki. Hatásos nevelıi módszer a meggyızés, magyarázat, eszköze a példa. A gyermek olyanná akar válni, mint a szeretett személyt, ıt utánozza.
A nevelés végsı célja, minden korban az önfegyelem kialakítása. Ezt az önfegyelmet a gyermek sok- sok tapasztalás, gyakorlás során alakítja ki magában.
6.2.3. Kommunikáció A beszéd az emberi kommunikáció legjellegzetesebb formája, a gondolkodás eszköze, fejlıdésük szoros kapcsolatban áll egymással. Kialakulásának biológiai és társadalmi feltételei vannak. A fejlıdése meghatározott egymást követı szakaszokból áll, melyek mindenkinél hasonló sorrendben és nagyjából egy idıben történek. A beszédtanulás zavartalan menetének feltétele a hallás és beszédszervek épsége, valamint a környezettel való kapcsolat. A beszédtanulás elsı szakasza az értelmes szavak megjelenéséig tart, azután következik a verbális szakasz. A felnıtt beszéde ösztönzi a csecsemıt a hangadásra. A beszéd megértésének elıfeltétele a beszédre figyelés, beszéd iránti érdeklıdés. A hallás és kiejtés a beszéd használata során tökéletesedik. 33
A csecsemı elsı játéka a hangokkal a beszédfejlıdés kezdetét jelenti. A beszéd megértése megelızi az aktív beszéd megjelenését. Ez a megértés még globális, kulcsszó stratégia jellemzi. A hallott beszédbıl az ismerıs szóból „következtet” a mondat értelmére. A mondatot még nem képes értelmes szavakra bontani, nem képes elemzı megértésre, Ennek kialakulásához elengedhetetlen a manipuláció, a tapasztalás. Ha eközben a gyermek hallja a tárgy nevét is, a passzív beszéd analizáló formája fejlıdik. A kisgyermek gagyogásába, szótagismétlésbe a felnıtt „belehall” értelmes szavakat. A mama- ma-ma hangsor elhangzásakor megjelenik a mama, - szavaival megerısítve- itt van a mama. Az értelmetlen hangsor tartalommal teli értelmes szóvá változott. (Raschburg J.) A kisgyermek beszédfejlıdése a szómondatokkal folytatódik. Egy - egy szóval, helyzeteket, szituációkat, kívánságokat fejez ki. A „mi ez?”- korszak az értelmi fejlıdést nagymértékben elısegíti, bıvül a szókincse, a ráismerés öröme megerısíti az ismert szó jelentését. A „miért” korszak az ok - okozati összefüggések felismerésének kezdete. Utal arra, hogy a gyermek kezd képessé válni az általánosításra, a megélt tapasztalatoktól való elvonatkoztatásra. A beszédfejlıdés elengedhetetlen feltétele, hogy a kisgyermek környezetében levı felnıttek tisztán, érthetıen, nyelvtanilag helyesen ejtsék a szavakat, a gyermek fejlettségi szintjének megfelelıen kommunikáljanak vele, kérdéseire, értelmi fejlettségének megfelelıen válaszoljanak.
6.3. Értelmi fejlődés, a megismerési folyamatok fejlődése. „S tudod-e azt is, hogy mindenféle dologban a kezdet a legfontosabb, általában is, de különösen a fiatal és zsenge lényeknél? Hiszen leginkább ilyenkor lehet ıket formálni, s vésıdik beléjük az a forma, amelyet bennük ki akarunk alakítani.” (Platón) A kisgyermekkor fontosságát, az egész életre meghatározó jellegét már Platón is felismerte és megfogalmazta, amit fejlıdés - lélektani kutatások is igazoltak. A tudósok „elsıbbség elvének” nevezik azt a feltételezést, mely szerint a legkorábbi tapasztalatok lesznek legnagyobb hatással a további fejlıdésre. Ezek hosszú távú hatása attól függ, milyen megerısítést kapnak a korai tapasztalatok.5
5
M. Cole - S.R. Cole Fejlődéslélektan 7. fej. Korai tapasztalatok és a későbbi élet 268.old. 1.2. bek./
34
A gyermekkori értelmi fejlıdést szolgáló kutatások szerint a fejlıdés több szakaszra osztható. A fejlıdéslélektan kiemelkedı alakja Piaget. Megállapítása szerint az értelmi fejlıdés fokozatosan alakul át. Ez az átalakulás 4 szakaszra osztható, amelybıl az elsı két szakasz jellemzı a bölcsıdés korú kisgyermekre. Születéstıl 2 éves korig tartó szenzomotoros (érzékelı – mozgásos szakasz) idıszakban a mozgás és érzékelés összehangolása történik. A kisgyermek ebben az életszakaszban ismerkedik a fizikai világgal, benyomásait az érzékszervein keresztül szerzi, tanulási folyamata érzékleti és mozgásos válaszreakciókon alapul. A következı szakasz 2-7 éves korig tartó periódus, az úgynevezett mővelet elıtti szakasz. Jellemzıi: egy szempontúság, erkölcsi realizmus nyelvhasználat, egocentrizmus. Ebben a szakaszban a kisgyermek képessé válik a verbális kommunikációra, a nyelv és az alkotó képzelet képessé teszik a világ felfedezésére, de még csak a saját szempontjuk alapján képes szemlélni a világot. Színterei •
a természetes élethelyzetbıl adódó gondozás és nevelés
•
a felnıttel való kommunikáció és együttes tevékenység során szerzett tapasztalat és ismeret
•
spontaneitásra épülı önkéntes játékhelyzet, játékos tapasztalatszerzés.
7. A Bölcsődei gondozás - nevelés főbb helyzetei (R.4/A.§(1) d) Ha a kisgyermek „életének elsı idıszakában nem részesül személyes gondolkodásban, nincs állandó személyes kapcsolata egy felnıtt személlyel, aki érti viselkedését, és akinek ö is érti mimikáját, gesztusait, szavait, akinek beleegyezı mosolyát, biztatását várja, aki vele örül sikereinek, fejlıdésének, akkor a világ érdektelenné válik számára, életébıl hiányzik a fejlıdésének érzelmi mozgatója.6”
6
Jegyzet a bölcsődei és csecsemőotthoni gondozónők részére Szerk: Tardos Anna ETI 1981
35
A kisgyermek gondozás során tapasztalhatja leginkább a megkülönböztetett figyelmet, egyéni bánásmódot, ami a szociális biztonságának az alapja.
7.1. Gondozás, önállóságra nevelés A kisgyermeknevelés legfontosabb területe a gondozás, hiszen ezekben a helyzetekben tanulja meg „önmagát” „Gondozás közben, testi szükségleteinek kielégítése kapcsán tanulja meg a gyerek – ahogyan a gondozója az igényeit kielégíti – jelezni, majd felismerni a szükségleteit.”
7
Ezen szükségletek kielégítése által okozott jó közérzet biztosítja, hogy a gyermek a környezete felé forduljon, érdeklıdı, kíváncsi és aktív legyen. Az elsı három évben a gondozás és nevelés szoros összefüggésben áll egymással. Gondozás közben ismerkedik a testével, testrészeivel, alakul a testsémája, fejlıdik tárgyismerete, beszédkészsége, önállósága, kialakulnak a szokásai. Kiemelkedıen fontos a bizalmas, szeretetteljes légkör kialakítása. Ezt segíti a gondozónı gyerek közötti testi kontaktus, ami erısíti a biztonságérzetét. Célunk, hogy segítı, együtt érzı, tapintatos kézzel nyúljunk a kisgyermekhez. Az érintés lágy, szeretetteljes legyen. Feladatunk, hogy szükségleteit megfelelıen elégítsük ki, biztosítsuk a fizikai biztonságérzetét, keltsük fel érdeklıdését önmaga és a külvilág iránt, támogassuk aktivitásának kibontakozását, szociális beilleszkedését. A gondozás soha nem lehet mechanikus, hiszen ez csökkenti a gyermek bizalmát a felnıttel szemben. A gondozás - nevelés akkor eredményes, ha a gondozó a gyermekkel megtalálja az összhangot, a gyermek jelzéseit, reakcióit figyelve elegendı idıt hagy az önálló próbálkozásra, támogatja önállósodási törekvéseit. Fontos az egységes bánásmód.
7.2. Játék „A játék olyan tevékenység, amely értelmileg dolgozza fel az új helyzeteket, élményeket, vagyis a gyermek maga építi fel tudását.” (Piaget)
7
Jegyzet a bölcsődei és csecsemőotthoni gondozónők részére Szerk: Tardos Annain: A
gyermek gondozásával kapcsolatos feladatok. A gondozás szerepe a nevelésben 49. old. 2.bek.
36
A játék kisgyermekkorban komoly tanulási folyamat, ami örömet okoz. Ez az a tevékenység, amely semmi mással nem pótolható, leghatásosabban fejleszti a gyermeket. Az egészséges, jó állapotban levı gyermek ébrenléti ideje alatt tevékeny. A játék különbözı formáiban ismerkedik önmagával, a világgal, a valóság tárgyaival, azok tulajdonságaival, emberi kapcsolatokkal és magatartással, viselkedési szabályokkal. Játék közben mozgással, gyakorolással, kísérletezéssel, fejleszti a képességeit, újra átéli a kellemes, jó -, és csökkenti a kellemetlen, kínos élményeket. A játék elıgyakorlat. Megtanulja leküzdeni az akadályokat, tervez, kivitelezi azt, kreatívvá válik. A játékban megszerzett tudás, nem célja, hanem következménye a játéktevékenységnek. Játék alapfeltétele az önkéntesség. A szabad játék a képességek fejlıdésének határait tágítja. A játékba bele feledkezı, elmélyülten játszó gyermeknél beindulnak a tanulást elıidézı folyamatok, hatással van a kognitív fejlıdésre. Játék során értik meg a bonyolultabb összefüggéseket, fejlıdnek fizikai, szellemi, szociális képességek. A játék egyre fejlettebb formáit alkalmazva fejlıdik a gyermek személyisége, gyarapodik ismerete, alakulnak készségei, képességei. Érzékelése kifinomultabb lesz, intellektusa - figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd - fejlıdésnek indul. Társas kapcsolata, kommunikációs képességei finomulnak, motivációs késztetése differenciálódik. A játéktevékenység tartalmát, minıségét meghatározza a játékeszköz is. A jó játékeszköz több variációs lehetıséget biztosít. A felnıttel való együtt játszás során a nevelı példaadása, utánzásra késztetı magatartása befolyásolja a gyermek játéktevékenységét.
Csecsemı-és kisgyermekkorban megjelenı játék fajták: •
Gyakorló vagy funkció játék 2 éves korig.
Kezdeti formái az érzékszervi mozgásos (szenzomotoros) játék. A tanult sémák begyakorlásának szakasz, melyet funkció öröm kísér. Kezdetben saját testtel, hanggal történik a játék, majd ez áttevıdik a környezet tárgyaira, a tárgyakon végzett cselekvésre- itt már megjelenik az „én idézem elı” öröme. Ezután a játékban olyan eseményeket is meg tud jeleníteni az 1 év körüli kisgyermek, ami közvetlenül nem észlelhetı. Másfél éves kor környékén már bonyolítja a játékot, szórakoztató kísérletezését végez, a gyakorlás öröméért. 2 éves kor felé a játék szimbolikus játékká alakul át. •
Konstruáló- építı játék
A gyakorló játék fejlettebb formája. Különbözı játékelemekbıl történı alkotás.
37
A finommotoros tevékenység fejlesztésének hatásos eszköze. A játék során begyakorolt mozdulatok hozzásegítik a kisgyermeket a mindennapi élethez szükséges tevékenységek önálló végrehajtásához. •
Szerepjáték
A 3-6 éves gyermekek jellegzetes játéktevékenysége. A felnıtt tevékenységének utánzása révén újra éli a kellemes élményeket, feldolgozza a kellemetlen érzéseket. Meghatározó eleme a gyermek által felvett szerep. Hatással van a problémamegoldó képesség, képzelet, társas kapcsolatok alakulására. (KISGYREM 2012, 119-132)
Nevelési célunk, hogy nyugodt, biztonságérzetet keltı légkört teremtsünk, ahol a gyermek szabadon választhat magának játékot, társat. Fontos szempont az önkéntesség, hiszen a gyermek játékával, tevékenységével belsı szükségleteit, törekvéseit, vágyait valósítja meg, indulati feszültségét csökkenti. Segíteni kell a gyerekeinket abban, hogy játszás révén minél jobban kiélhessék mozgásigényüket, tudni vágyásukat, társas élménykeresésüket, megbirkózhassanak vágyaikkal, félelmeikkel. Fokozott figyelmet és szervezést kíván, hogy minden gyermek megtalálja a hangulatának, vágyának, érdeklıdésének, fejlettségének megfelelı játéklehetıséget. A megfelelı játszóhely kialakítása biztosítja, az egyéni és kiscsoportos játéklehetıséget.(baba-, konyha-, fodrász sarok). A puhasarok kialakítása az egyéni elkülönülést és a pihenést biztosítja. Feladatunk a kornak megfelelı játékeszköz, hely, idı és védettség biztosítása. Játékeszközök helyes használatára felhívjuk a figyelmet. A könnyebb választást, önállóságot segíti, ha a játékoknak állandó meghatározott helye van. A kisgyermeknevelıvel való együttjátszás másfajta élményt nyújt. Magatartási mintát utánozhat, fejlıdik társas kapcsolata, viselkedési szabályokat sajátíthat el. Fokozottan figyelünk arra, hogy játék során soha ne mi legyünk a fıszereplık. Kézügyesség, kreativitás fejlesztését rajzolással, gyurmázással, ragasztással segítjük elı. Ezekkel az alkotásokkal díszítjük a szobákat. A kisgyermeknevelı szerepe: kezdeményezés, segítségnyújtás, ötletadás, megerısítés.
7.2.1. Ének-zenei – vers, mese „A mondókázás, verselés, mesélés, éneklés, képeskönyv - nézegetés nagy hatással van a kisgyermek érzelmi, értelmi (ezen belül beszéd, gondolkodás emlékezet, képzelet) és a szociális fejlıdésére… Gazdagodik emberismerete, könnyebben el tud igazodni az ıt 38
körülvevı világ szövevényes viszonyrendszerében. A róla szóló történetek hatására könnyebben fel tudja dolgozni saját élményeit, érzéseit… A mondókának és a versnek zeneisége, ritmusa valamint a mondókához kapcsolódó játék elsıdleges élményforrás, a szöveg ezekhez képest másodlagos… A személyes kapcsolatban átélt mondókázás pozitív érzelmeket kelt, örömélményt, érzelmi biztonságot ad a kisgyermeknek.”( Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes) Feladatunk a zene, az éneklés iránti érdeklıdés felkeltése. Ölbeli játékok, lovagoltatók, ujj-, kézjátékok erısítik a biztonságérzetét, segítik a felnıttel való pozitív kapcsolat kialakulását. Spontán jelleggel, a nap bármely szakában, a gyermek kezdeményezésére, megnyugtatására énekelünk, verselünk. A dalok ismételt hallgatásával, éneklésével fejlıdik ritmusérzéke, gyarapodik szókincse, erısödik biztonságérzete, alakul az érzelmi intelligenciája Elalvás elıtti verses mese megteremti az alváshoz szükséges nyugalmat.
7.2.2. Környezeti nevelés Célunk, hogy megalapozzuk a gyermekek természet iránti szeretetét. Helyes szokások kialakításával megtanítjuk ıket a természet védelmére (ne szemeteljenek, szalvétát, zsebkendıt kukába dobják). Beszélgetünk az évszakokról. A csoportszobákat évszaknak megfelelıen dekoráljuk. Évszaknak megfelelı énekek, versikék mondása spontán jelleggel.
7.2.3. Matematikai nevelés A környezet mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggésének felfedezése (sok-kevés, kisebb-nagyobb, lent-fent, magas- alacsony,
vastag-vékony stb.) a mindennapos
tevékenység, beszélgetés során, spontán jelleggel.
7.2.4. Alkotó tevékenység A bölcsıdében alkalmazott alkotó tevékenységek (rajzolás, festés, gyurmázás, ragasztás, vágás) a megismerı folyamatok fejlıdését, (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet), a tanulást segítik. A nevelıi program célja a gyermekek érdeklıdésének felkeltése. A kisgyermeknevelı szerepe a tevékenység során: kezdeményezés, együttjátszás, segítségnyújtás, ötletadás. Az elkészült alkotásokkal díszítjük a csoportszobát. Az alkotótevékenységhez használatos eszközök használata a felnıtt fokozott figyelmét igényli. Az eszközök egy része (papír, ceruza) a gyermekek számára mindig elérhetı, más részük úgy vannak elhelyezve, hogy a gyermek figyelmét felkeltse. 39
7.2.5. Egyéb tevékenység Az önként vállalt apróbb feladatok elvégzése (játékszedés, asztalterítı leterítése, szalvétahajtogatás, törölközı kirakása) örömet okoz, sikerélményt nyújt. „Azt a kisgyermeket, akit nem gátoltak önállósodásában, és ebben örömét lelte, késıbb is könnyebb arra nevelni, hogy a munkát ne kínos kötelességnek, hanem örömteli és hasznos tevékenységnek tekintse.” (Tardos)
7.3. Mozgás A mozgás létszükséglet, alapfeltétele a szervezet harmonikus mőködésének. A kisgyermek agytérfogata majdnem felnıtt mérető, tüdeje 1/5-e a felnıttkori méretnek.
Ehhez az
agymérethez szükséges oxigén felvételét a tüdıkapacitás nem tudja biztosítani. Ezt a hiányt a kisgyermek fokozott mozgással pótolja. Kölcsönös összefüggés van a testi, értelmi és érzelmi fejlıdés között. A mozgásfejlıdésbe való beavatkozás (ültetés, járatás) károsan hat az egész fejlıdésre. Eltérıek a fejlıdési fázisok idıpontjai. Vannak mozgékonyabb, aktívabb gyermekek, s vannak, akik lassabban fejlıdnek, vagy más területen fejlıdnek gyorsabban. (beszéd, finommotorika, szobatisztaság) Ezért mindig figyelembe kell venni a gyermek egyéni fejlıdési ütemét, fejlettségét, aktivitását. Az alapmozgások a második, harmadik évben finomodnak, erısödik az izomzat, fejlıdik a mozgáskoordináció. „A mozgás fiziológiás menetének minden eleme a gyermek belsı késztetésén, saját kezdeményezésén és aktivitásán alapul, és egymásra épül.” (Tardos) Alapvetı feladatunk biztosítani, hogy az egész napirend, a tárgyi feltételek, a csoportok érzelmi atmoszférája segítse a gyermekeket abban, hogy aktív tevékenységgel töltsék az ébrenléti idıt. Fontos, hogy a gondozónı együtt örüljön a kisgyermekkel, nyújtson segítséget, ha szüksége van rá. Mozgáskedv fenntartásához hozzájárul a társakkal való együttlét is.
7.4.Tanulás A tanulás általánosságban az egyén és a környezet között létrejött kölcsönhatás következtében kialakult tartós viselkedésváltozás, amely valamilyen tevékenység során jön létre. 40
A tanulást többféleképpen értelmezhetjük. • hétköznapi értelmezés szerint: ismeretlen tudás elsajátítása • pedagógiai értelmezés szerint: oktatás során elsajátított tudás • pszichológiai értelmezés szerint: minden olyan tudás-, teljesítmény-,és
viselkedésbeli
változás, amely külsı hatásra, tapasztalati elsajátítás következtében, gyakorlás eredményeként jön létre. A tanulási képesség a fejlıdést meghatározó kompetenciája az embernek. A környezethez, körülményekhez való alkalmazkodás minısége és mértéke függ a tanulási tevékenységtıl. A kíváncsiság, az érdeklıdés nagymértékben befolyásolja, meghatározza a tanulás folyamatát. A szociokulturális közeg, a családi háttér a tanulás tartalmát alakítja. A tanulás tartalma, tevékenység irányultsága szerint lehet: • mozgásos / mozdulat, cselekvéssor elsajátítása • megfigyeléses (perceptuális) / elsı jelzı-rendszerbeli ingerek feldolgozása • verbális / második jelzırendszer segítségével történı tanulás. • szociális/ utánzás, modellkövetés, azonosulás „A tanulást, mint tevékenységet, a bölcsıdében a lehetı legtágabban értelmezzük. Ennél a korosztálynál minden olyan tapasztalat-, információszerzési folyamat tanulásnak tekintendı, amely tartós változást okoz a viselkedésben, gondolkodásban.”
8
(például:
megtanul járni, önállónak lenni, beszélni, bízni, közösséghez alkalmazkodni). A kisgyermekkori tanulásra a spontaneitás a jellemzı. Alapja az öntevékenység, aktivitás. Az ismereteket spontán, cselekvés, tevékenység során szerzi meg, ezt az érzelem által irányított kíváncsiság, mozgásvágy indukálja. Az a kisgyermek, aki nem érzi magát biztonságban, testi szükségletei nincsenek kielégítve, nem kíváncsi. A
tanulás
folyamatjellegébıl
adódóan
természetesnek
vehetıek
a
stagnálások,
megtorpanások, visszaesések. Fontos követelmény a szakmai munkában, hogy a ránk bízott gyermekek saját fejlıdési tempójukban, örömteli tevékenységek során jussanak el a fejlıdés következı állomásához.
8
BOMInfo Hírcsomag 2004/2 Hírlevél 99.Tanulás az élet első évében / Dr Nyitrai Ágnes előadása „ A
tanulás, fejlesztés” c. konferencián.
41
„A teljesítményelváráshoz kötött, erıltetett ismeretgyarapításnak a bölcsıdében nincs helye. […] Az önálló gondolkodás, a véleményalkotás, a döntésképesség kibontakozásának segítése a tanulás fontos céljai. ”9
7.5.Ünnepek, események A bölcsıdében azokat az ünnepeket ajánlott megtartani, amelyek közel állnak a kicsi gyermekhez. Ma a bölcsıdékben többnyire vegyes életkorú / 12- 14 fı, 1-3, 3és fél éves/ gyermekek vannak egy csoportban. Az életkoronként eltérı életkori sajátosságok, az egyéni fejlıdési, érési tempó nagy körültekintést és szervezést igényel. Nem terhelhetjük ıket a nemzet ünnepeivel, nem erıltethetünk szerepeket rájuk. Ennek a korosztálynak alaptevékenysége a játék. Még nem értik az ünnep lényegét, de érzelmileg ráhangolódnak az ünnepnapok „másságára”, átveszik az ünnepekre való készülıdés érzelmi hangulatát, új kifejezéseket, szavakat ismernek meg. Én tudatuk, közösségi érzéseik fejlıdnek. Hogy az ünnepek gördülékenyen, örömtelien teljenek, nagyon fontos a jó szervezés, elıkészítés. Dalokkal, mondókákkal, dekoráció készítésével, érzelmileg hangolódunk, készülıdünk. Nem szerepeltetjük gyermekeinket. Életkorukból adódóan nem várhatjuk el tılük, hogy kiálljanak, szerepeljenek, várakozzanak. Kerüljük, hogy felesleges izgalmakkal felzaklassuk İket Tájékoztatjuk a szülıket, a közös ünneplés lebonyolításáról, idıpontjáról. A családi ünnepeknél figyelünk arra, hogy az igazi nagy öröm otthon érje a gyerekeket. Gondozónık felkészülnek az ünnepre, elıkészítik az eszközöket, ajándékot készítenek.
9
Gondozás, nevelés, tanulás. Szombathelyiné dr. Nyitrai Ágnes Budaörs, 2006. június 7.
Szakmai nap/ személyes részvétel
42
A bölcsıdében lévı gyermekeinknek megünnepeljük a születés-, és névnapját. Terített asztal mellett a többi gyermekkel köszöntjük az ünnepeltet. Apró ajándékkal próbáljuk emlékezetessé tenni a napot.
Augusztus hónapban bölcsıdekóstolgatóra várjuk a felvételt nyert gyerekeket és szüleiket. Az ismerkedési délelıtt és az ugráló vár élménye pozitívan hat a kisgyermekre. Szeptember-november beszoktatás jegyében zajlik. December - várakozás, készülıdés a szeretet ünnepére. Mézes kalácssütés örömteli esemény. Május elején az anyák napi ajándék készítésével telnek a napjaink, amelyben a gyermekek aktív résztvevık. Május végén, gyereknapon ugráló vár biztosítja a jókedvet, mozgást, Júniusban, az évzáró kerti partin a szülık közös délutánt tölthetnek el gyermekükkel a bölcsıdében. A csoportok szakmai programját a kisgyermeknevelık készítik el évszakokra bontva. Arra törekszünk, hogy a szakmai program segítségével, a bölcsıdei alapelvek megtartásával egy sokszínő tartalmas, értékközvetítı bölcsıdei gyakorlat bontakozzon ki, ugyanakkor megırizzük a korosztálynak megfelelı módszertani elıírásokat, gyermekközpontúságunkat.
8.
A bölcsődei nevelő - gondozó munka eredménye •
A gyermekek fejlıdése kiegyensúlyozott
•
Önállóak (egyedül, legfeljebb minimális segítséggel étkeznek, tisztálkodnak, öltözködnek)
•
Többségük szobatiszta
•
Nyitottak és befogadóak a környezetük iránt
•
Jól tájékozódnak a környezetükben
•
Bizonyos szokásokhoz, szabályokhoz tudnak, vagy legalább megpróbálnak alkalmazkodni
•
Szívesen játszanak társaikkal, már nem igénylik a szoros kapcsolatot a felnıttel.
•
Beszéd útján tartanak kapcsolatot a felnıttel, társakkal.
•
Elmélyülten tudnak játszani.
•
A családok elégedettek 43
•
A kisgyermeknevelık szakmai fejlıdése, elégedettsége.
8.4. Fejlesztési tervek Az önkormányzat vállalta 5 fı hátrányos helyzető gyermek ellátását 2019 szeptemberétıl. A szolgáltatás célja, hogy a Hátrányos Helyzető gyerekek számára az esélyegyenlıség minél korábbi életkortól biztosítva legyen. A szolgáltatás elıkészületének kezdı idıpontja 2018. október. A szolgáltatáshoz szükséges eszközök és személyzet költségét 2019-es évi költségvetésbe szükséges betervezni.
9. Bölcsődei dokumentáció 9.1. Bölcsődében levő dokumentumok Mőködési engedély Alapító okirat Közalkalmazotti szabályzat ANTSZ engedély, jegyzıkönyv Szülıi érdekképviseleti fórum mőködési rendje Szakmai program. SZMSZ
9.2. Bölcsődevezetői dokumentáció 9.2.1. Intézményre vonatkozó: •
Munkaterv
•
Kinevezési dokumentumok nyilvántartása, munkaköri leírások
•
Egészségügyi nyilvántartás
•
Továbbképzési nyilvántartás
•
Napi jelenlét dokumentálása
•
Távolmaradók jelentése
•
Délutáni pótlékjelentése
•
Szabadság nyilvántartása (tömb, karton) 44
•
Leltár (kis és nagy értékő eszközök nyilvántartása)
•
Munkavédelem, tőzvédelem, mőszaki dokumentáció
•
Játszótéri minısítési okiratok
9.2.2. Gyermekekre vonatkozó: •
Bölcsıdei felvételi napló
•
Jelentkezık nyilvántartása
•
Megállapodási szerzıdés szülıvel –nyilatkozatok
•
IX. sz. gyermekvédelmi adatlap
•
Napi jelenléti ívek
•
Étkezési nyilvántartás
•
Étkezési befizetési tömb
•
Étkezési díjkedvezmények nyilvántartása
•
Éves, KSH, egyéb jelentések
•
Szolgáltatásstatisztikai és térítési díj dokumentálása
9.2.3. Kisgyermeknevelői dokumentáció: •
Bölcsıdei
egészségügyi
törzslap
(családlátogatás
feljegyzései,
beszoktatás
adminisztrációja, percentil táblázat) •
Csoportnapló
•
Üzenı füzet
•
Fejlıdési napló
9.2.4. Bölcsődeorvos által vezetett dokumentumok •
Bölcsıdei egészségügyi törzslap
•
Óvodai jelentés 6 éven aluli gyermekekrıl
•
Heti étrend
•
Élelmezés ellenırzése (szakszerőség, higiéne)
9.2.5. Konyhai dolgozók dokumentációja •
HACCP által elıírt nyilvántartások vezetése
45
10. Kapcsolati rendszerek (R.4/A.§(1) cd) 10.1. Belső kapcsolat A bölcsıde belsı kapcsolati rendszere a szervezeti ábra alapján kerül kialakításra.
Szervezeti ábra
Önkormányzat
Bölcsıdevezetı
bölcsıdevezetı helyettes csoportvezetı gondozónı
gondozónı
technikai személyzet
Induláskor egymás megismerésére csapatépítı napot szervezünk. A szakmai munka összehangolása szituációs gyakorlatok alkalmazásával történik.
46
A szakmai munka ellenırzése a bölcsıdevezetı feladata. A rendszeres megfigyelések és értékelések, segítségadás, csoportos esetmegbeszélés a szakmai munka színvonalát javítja. A bölcsıdevezetı egyéni beszélgetések során értékeli a munkát, megfogalmazza szakmai elvárásait, pozitív megerısítéssel erısíti a dolgozók szakmai kompetenciáját. Az ellenırzés a munkának értéket ad, minıséget biztosít.
10.2. Külső kapcsolati rendszerek 10.2.1.
Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal
A gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a bölcsıde jelzırendszeri funkciót tölt be. Szakmaközi megbeszéléseken a gyermekvédelmi felelıs (bölcsıdevezetı személye) képviseli intézményünket.
10.2.2.
Védőnőkkel
Mindkét intézmény a szociális háló része, szoros együttmőködési kapcsolatban állunk.
10.2.3.
Óvodákkal
Közös szülıi értekezlet óvodai beiratkozás elıtt. Óvónık látogatása Lehetıséghez mérten a gyerekek megırizhetik bölcsıdei jelüket, ezzel is könnyítve az átmenetet.
10.2.4.
Fenntartóval
Rendszeres és folyamatos az együttmőködés Lehetıségei: •
Intézmény finanszírozása
•
Beszámoló kérése
•
Intézményértékelés
•
Ellenırzés
10.2.5. •
Szakigazgatási szervvel törvényi és rendeleti szinten
• 47
10.2.6.
Társintézményekkel
•
továbbképzések
•
koordinátori értekezletek
Érvényességi rendelkezések A szakmai program a Budakeszi Város Önkormányzat Képviselı Testülete 326/2014 (VI. 26) Kt számú határozata alapján elfogadásra került. A bölcsıde szakmai programja hatályos 2014. 06. 26 - tol, visszavonásig Módosítása: •
törvényi jogszabály változása
•
fenntartó által meghatározott feladatváltozás
Nyilvánossága: •
Minden csoportban megtalálható
•
Bölcsıdevezetı irodájában
Felhasznált irodalom Törvények, jogszabályok
Melléklet jegyzék 1. SZMSZ 2. Gyermekek napközbeni ellátásáról szóló megállapodás 3. Házirend 4. Napirend
48
Felhasznált irodalom •
II. Országos Bölcsıdei Ankét (1978). Bölcsıdék Országos Módszertani Intézete, Szolnok. ISBN: 78006414
•
IV. Országos Bölcsıdei Ankét (1985). Bölcsıdék Országos Módszertani Intézete, Debrecen.
•
V. Országos Bölcsıdei Ankét (1988). Bölcsıdék Országos Módszertani Intézete, Székesfehérvár. ISBN: 9637320008
•
Bagdy Emıke (2004): Családi szocializáció és személyiségzavarok, 7. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN: 9631938131
•
Bruno Bettelheim (2009): Az elég jó szülı. Cartaphilus Könyvkiadó, Budapest.
•
ISBN: 9789639303768
•
M. Cole, S.R. Cole (2003): Fejlıdéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. ISBN: 9633894735
•
Fraiberg, Selma H. (1990, 1995, 2005): Varázsos évek. Park Könyvkiadó, Budapest. ISBN: 978-963-530-730-2
•
Gordon, Thomas Dr. (2003): Tanítsd gyermeked önfegyelemre - Gordon könyvek. Assertiv Kiadó. ISBN: 9638621044
•
Haim, Ginott (2007): Szülık és gyermekek. Egde 2000 Kiadó, Budapest. ISBN: 9789638692795
•
Hegyiné Ferch Gabriella (2003): Családpszichológia. Corvinus Kiadó, Budapest. ISBN: 9639062553
•
Karikó Sándor: Bátorító nevelés. In: Dombi Alice, Soós Katalin (szerk.) (2010): Fejezetek a kisgyermeknevelés körébıl. APC-Stúdió, Gyula. ISBN: 9789639844063
•
Kenesseyné Szuhányi Mária (2011): Integratív szülıképzés. ISBN:978 963 08 1736 3
•
Darvay Sarolta, Majoros Mária, Lajtai Zsoltné Kollár Mónika (2012): Az egészséges csecsemı és kisgyermek fejlıdése és gondozása. EKF Liceum Kiadó, Eger. ISBN: 978-963-9894-91-4
•
Kissné Fazekas Ibolya (2010): Szülıcsoportos beszélgetések a bölcsıdében. In: Dombi Alice-Soós Katalin (szerk.): Fejezetek a kisgyermeknevelés körébıl. ACPStúdió. ISBN 978-963-9844-06-3
•
Mérei Ferenc- V. Binét Ágnes: (1997) Gyermeklélektan Medicina Kiadó, Budapest ISBN: 963 242 489 1 49
•
Mátay Katalin (szerk.): A Bölcsıdei gondozás- nevelés szakmai szabályai. Módszertani levél.
•
Ranschburg Jenı Dr. (1998) Szeretet, erkölcs, autonómia. Okker kiadó Kft ISBN: 963 7315 74 8
•
Ranschburg Jenı (2009): A szülık könyve - A fogantatástól az iskolakezdésig. 2., bıvített kiadás.
•
Balogh Lászlóné, Barbainé Bérci Klára, Kovácsné Bárány Ildikó, Nyitrai Ágnes, Dr. Rózsa Judit, Tolnayné Falusi Mária, Vokony Éva: A bölcsıdei nevelésgondozás szakmai szabályai Módszertani levél. 2012.
•
Szombathelyiné Nyitrai Ágnes (2006): Gondozás, nevelés, tanulás. Szakmai nap, Budaörs, 2006. június 7. (Személyes részvétel)
•
Tardos Anna (szerk): Jegyzet a bölcsıdei és csecsemıotthoni gondozónık részére. Egészségügyi Szakdolgozók Továbbképzı Intézete. Az 1981-es kiadás változatlan utánnyomása. ISBN: 9631938131
•
Vajda Zsuzsanna, Kósa Éva (2005): Neveléslélektan. Osiris Kiadó, Budapest ISBN 9633897289
•
Vida Ágnes (2011).: Babapszichológia. Kulcslyuk Kiadó. IBSN: 9789638902672
•
Zsubrits Attila, (2011): A gyermekkor kötıdései - Benedek könyvek. Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó. ISBN: 978 963 334 9
•
Internetes irodalom
•
Hegedős Judit (szerk.) (2006): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 5. kötet: Család, gyermek, társadalom. Bölcsész Konzorcium, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet. ISBN: 9639704644. http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf [2012.12.28]
•
Herczog Mária (2008): A kora gyermekkori fejlıdés elısegítése. In: Fazekas Károly - Köllı János - Varga Júlia (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és társadalomstratégiai Kutató Intézet. ISBN 978-963-235-186-5 http://mek.oszk.hu/08200/08222/08222.pdf [2012.11.29]
•
Grosch Mária - Sebestyén Bianka - Dr. Takács Bernadett - Vokony Éva (2007): Gyermekek napközbeni ellátása standardok, irányelvek. www.hfk.hu/docs/070327/gyn.pdf [2012.10.20]
50
Törvények, jogszabályok
•
Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról
•
Az 1993. évi LXXIX tv. a közoktatásról
•
Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl.
•
A 15/1998. ( IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakfeladatairól és mőködésük feltételeirıl. ( A szakmai programban feltüntetett hivatkozása: R.)
51
1. sz. melléklet Szervezeti és Mőködési Szabályzat
52
2.
sz melléklet MEGÁLLAPODÁS A GYERMEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSÁRA
Amely létrejött, egyrészt Budakeszi Önkormányzat Közbiztonsági, Környezetvédelmi és Közellátási Bizottság és a Bölcsıde, mint a gyermekellátást nyújtó intézmény, másrészt ……………………………. ……….…..………………………………………………… , mint a bölcsıdei szolgáltatást igénybevevı szülı között. 1. A bölcsıde……………………………………………………………nevő gyermek ellátását ……………év…………….hó…………..naptól végzi. 2. Az intézmény 12 óra napi nyitvatartási idın belül 6-18 óráig biztosítja a gyermekek ellátását. A gyermekek 10 óránál többet nem tartózkodhatnak a bölcsıdében. 3. A bölcsıde a gyermek életkorának megfelelıen biztosítja: - a fokozatos beszoktatást a törvényes képviselı közremőködésével - a játéktevékenység feltételeit - a szabadban való tartózkodást - az étkeztetést. 4. A térítési díj befizetésére kötelezett személy: - neve…………………………………………………………………………….. - lakcíme:………………………………………………………………………… A gyermek napközbeni ellátásának térítési díja:………………Ft 5. A bölcsıde a családban nevelkedı 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosítja. 6. A bölcsıdei ellátás az alábbi esetekben szőnik meg: - a bölcsıdei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. életévet betöltötte. - a bölcsıde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsıdében tovább nem gondozható. - a szülı a figyelmeztetés ellenére a házirendet 3 -szor megsérti. Jelen megállapodást a felek………………………………………………………… idıtartamra kötik.
közti
Budakeszi,…………………………………. …………………………………………….. A gyermek törvényes képviselıje
…………………………………... Intézményvezetı
53
3. sz. melléklet HÁZIREND
Bölcsıde neve: Bölcsıde székhelye, telephelye: Telefonszáma: Bölcsıdevezetı neve: Bölcsıdevezetı- helyettes neve:
1. A bölcsıde naponta reggel 6 órától fogadja az érkezı gyermekeket. Kérjük, hogy 8 és 8.30 között ne zavarják a reggelizést, gyermekükkel elıtte vagy utána érkezzenek. A gyermek hazavitelére este 18 óráig van lehetıség. 17 és 18 között ügyelet van. 2. A bölcsıdébıl a gyermeket csak a szülı, vagy az általa írásban megbízott személy viheti el. 14 év alatti kiskorú e feladattal nem bízható meg. 3. A bölcsıdei átadóban minden gyermeknek külön szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy az általunk kért legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényekben, mert a bölcsıdében hagyott, illetve a gyermeken lévı vagy hozott tárgyakért felelısséget nem vállalunk. 4. A bölcsıdébe csak egészséges gyermek hozható. A közösséget egészsége érdekében lázas (37,5 C), vagy ennél magasabb hımérséklető, antibiotikumot szedı, vagy fertızés gyanús gyermek a bölcsıdét nem látogathatja. A családban elıforduló fertızı betegségrıl a bölcsıdét értesíteni kell. 5. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsıdében a kisgyermeknevelı értesíti a szülıket, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos cím és telefonszám, amit az üzenı füzetbe kérjük beírni.. Kérjük, hogy minden esetben minél elıbb gondoskodjanak a gyermek hazavitelérıl, illetve orvosi ellátásáról, ezzel is növelve a mielıbbi gyógyulás esélyét. 6. Ha a szülı a gyermeket betegsége vagy más ok miatt nem hozza a bölcsıdébe, a távol maradás okát 48 órán belül közölje a bölcsıde vezetıjével. Elıre bejelentett hiányzást 48 órával elıtte kérjük bejelenteni az étkezési létszám megváltoztatása miatt. 7. A család és bölcsıde kapcsolatának erısítésére lehetıséget biztosítunk a szülıvel történı beszoktatáson túl a gondozónı-szülı napi találkozásaira, az üzenı füzeten keresztül 54
történı információ cserére, a szülıi értekezletekre, beszélgetésekre. Módot adunk a családoknak a bölcsıde életébe való betekintésre is. Kérjük, hogy a látogatások idıpontját a gyermekük gondozónıjével elıre egyeztessék. 8. Az üzenı füzetbe történı bejegyzéseiket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár fejlıdésére, vagy otthoni eredményeire vonatkoznak. 9. Kérjük, hogy a térítési díjat az elıre jelzett napig pontosan fizessék be. Fizetési és egyéb gondjaik esetén keressék a bölcsıde vezetıjét, aki felvilágosítással és segítı készséggel áll rendelkezésükre. 10. A szülı vagy törvényes képviselı a bölcsıde vezetıjéhez és a Bölcsıdei Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhat, a BÉF mőködési szabályzatának megfelelıen. A panasz kivizsgálásának módja: •
Panaszát a szülı szóban vagy írásban terjesztheti elı a BÉF elnökéhez.
•
A BÉF elnöke 15 napon belül köteles a BÉF ülését összehívni. A megbeszélésen a BÉF tagjai, a panaszt benyújtó és a bepanaszolt van jelen.
•
A sérelmezett nyílt, közös megoldást keresve tisztázza az ügyet, melyrıl jegyzıkönyv készül, és az érintettek azt 15 napon belül megkapják.
•
Amennyiben a sérelmezett a megoldást nem fogadja el, ismét a BÉF-hez fordul, aki panaszát a tagok legalább 1/3-ának jóváhagyásával fenntartói, iIll. gyámhivatali szinten megvizsgálja.
11. Bölcsıde ünnepnapokon és hivatalos munkaszüneti napokon zárva tart. A nyári és téli zárást a fenntartó állapítja meg a szülık igénye alapján, melyrıl legkésıbb minden év március 15.- ig tájékoztatást ad. 12. A bölcsıde egész területén tilos a dohányzás, megszegése szabálysértési eljárást von maga után. 13. A babakocsikat csak az erre a célra kijelölt helyen kérjük tárolni.
A házirend betartását köszönjük!
55
4. sz. melléklet NAPIREND 6:00 – 8:00 - Folyamatos érkezés, szükség szerint fürdıszoba használat, szabad játék 8:00 – 8:30 - Reggeli 8:30 – 10:00 - Játék szobában, játszókertben 10:00 - Tízórai 10:00 – 11:30 - Játék játszókertben, szobában, fürdıszoba használat 11:30 – 12:15 - Ebéd 12:15 – 15:00 - Alvás, fürdıszoba használat 15:00 – 15:30 - Uzsonna 15:30 – 18:00 - Játék, folyamatos hazaadás
56
