Ikt. sz. KTB/23-2/2013.
KTB/13/2013. sz. ülés (KTB/188/2010-2014. sz. ülés)
Jegyzőkönyv
az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2013. április 15-én, hétfőn 10 óra 02 perckor az Országház főemelet 64. számú tanácstermében megtartott együttes üléséről
-2-
Tartalomjegyzék Napirend: .................................................................................................................................. 3 Az ülés megnyitása ................................................................................................................... 6 A napirend elfogadása ............................................................................................................. 6 Németh Lászlóné fejlesztési miniszter meghallgatása........................................................... 6 A miniszter szóbeli tájékoztatója ........................................................................................ 6 Kérdések, vélemények........................................................................................................ 11 A miniszter válasza - a napirendi pont lezárása............................................................. 19 A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslat megtárgyalása...................................................... 23 A napirendi pont lezárása ............................................................................................... 23 Az Új Széchenyi-terv piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása, az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése, ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak
támogatása,
valamint
az
ipartelepítés
elnevezésű
támogatási
konstrukciók keretében támogatást elnyert átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, felépítésű szervezetek számvevőszéki vizsgálatáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása.......................................................................................... 23 A kormány álláspontjának ismertetése ............................................................................ 24 Döntés az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről........................... 24 Az ülés bezárása ..................................................................................................................... 25
-3-
Napirend:
1. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter meghallgatása az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI: törvény 41. §-a alapján 2. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10328. szám - az alkotmányügyi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása első helyen kijelölt bizottságként) 3. Az Új Széchenyi-terv piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése, ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása, valamint az ipartelepítés elnevezésű támogatási konstrukciók keretében támogatást elnyert átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, felépítésű szervezetek számvevőszéki vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/10492. szám - Szilágyi György és Volner János (Jobbik) képviselők önálló indítványa -döntés tárgysorozatba-vételről, általános vita) 4. Egyebek
-4-
Az ülés résztvevői: A bizottság részéről megjelent: Elnököl: dr. Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke Dr. Puskás Imre (Fidesz), a bizottság alelnöke Seszták Oszkár (KDNP), a bizottság alelnöke Babák Mihály (Fidesz) Balázs József (Fidesz) Balla György (Fidesz) Dr. Bóka István (Fidesz) Dr. Dancsó József (Fidesz) Ékes József (Fidesz) Font Sándor (Fidesz) Herman István Ervin (Fidesz) Kara Ákos (Fidesz) Magyar Anna (Fidesz) Márton Attila (Fidesz) Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz) Hoffman Pál (KDNP) Boldvai László (MSZP) Dr. Szekeres Imre (MSZP) Dr. Veres János (MSZP) Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Pősze Lajos (független) Vágó Gábor (független)
-5Helyettesítési megbízást adott:
Balázs József (Fidesz) Herman István Ervinnek (Fidesz), Dr. Bóka István (Fidesz) dr. Dancsó Józsefnek (Fidesz), Magyar Anna (Fidesz) Babák Mihálynak (Fidesz), Márton Attila (Fidesz) Ékes Józsefnek (Fidesz), Dr. Nagy István (Fidesz) Szólláth Tibor Zoltánnak (Fidesz), Dr. Pósán László (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz), Dr. Vitányi István (Fidesz) Hoffman Pálnak (KDNP), Seszták Oszkár (KDNP) dr. Puskás Imrének (Fidesz).
Meghívottak részéről: Hozzászólók: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Tárnoki-Zách Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára
-6(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 02 perc) Az ülés megnyitása DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. A bizottság mai ülését megnyitom. A jelenléti ív alapján megállapítottam, hogy a bizottság határozatképes, ezért aztán megkérdezhetem, hogy az általam kiküldött meghívóban szereplő napirendi pontok tárgyalásával egyetért-e a bizottság. A napirend elfogadása Ehhez az ajánláshoz, meghívóhoz nem érkeztek észrevételek. Kérdezem tehát képviselőtársaimat, hogy elfogadják-e a napirendi pontokat tárgyalási alapnak. Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter meghallgatása Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására. Tisztelttel köszöntöm Németh Lászlóné miniszter asszonyt, akinek a meghallgatása képezi az 1. napirendi pont tárgyát. Ez a meghallgatás a parlamenti ellenőrzés egyik sajátos formája. Megadom a szót miniszter asszonynak, ha úgy gondolja, hogy a kinevezése óta eltelt idő alatt végzett miniszteri tevékenységéről minket tájékoztatni akar. Mielőtt a képviselők megkapják a szót, a kérdezés lehetőségét, megadom önnek a szót, ha kíván vele élni. Parancsoljon! A miniszter szóbeli tájékoztatója NÉMETH LÁSZLÓNÉ nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Üdvözlök mindenkit. Megpróbálom viszonylag röviden összefoglalni mindazokat az eseményeket, amelyeket kiemelkedően fontosnak tartok az elmúlt, most már több mint egy éves munkámból. Alapvetően szeretném megerősíteni mindazt, amit az első meghallgatásom alkalmával elmondtam. Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium legfontosabb feladata az, hogy a kormány gazdaságpolitikáját a gyakorlatban átültesse, annak végrehajtásához megteremtse a gyakorlati feltételeket és lépéseket. Azt hiszem, ennek az időszaknak, az elmúlt egy évnek a tevékenysége során már elmondhatjuk azt, hogy erőforrásaink hatékony felhasználásával elértünk céljaink közül nagyon sokat, ugyanakkor jócskán van még olyan feladat előttünk, amit az elkövetkezendő időszakban mindenképpen végre kell hajtanunk. Első pontként a vagyongazdálkodásról szeretnék néhány szót mondani önöknek. Azt hiszem, hogy tevékenységünk jól láttatja mindenkivel, hogy azt a gazdasági célt, amelyben azt mondtuk, hogy az állami vagyon értékét növelni kell, az állami beleszólás lehetőségét ott, ahol ez gazdaságilag ésszerű, indokolható, meg kell teremteni, és nyilvánvalóan ezt leginkább tulajdonosi szerepvállalással tudjuk megtenni. Mindenki előtt ismert a Rába, a MOLrészvénycsomag felvásárlása és a nemrég szerződéskötés fázisába lépő E.ON földgáztárolók és E.ON kereskedőcég megvásárlása is. Úgy gondolom, hogy ha ezeket a már meglévő erőforrásokat továbbiakkal bővítjük, illetve azoknak a cégeknek a szerepvállalását megerősítjük, az állami cégek egymás közötti kapcsolatával együttesen, akkor ebből nagyon komoly eredményeket lehet produkálni. Ehhez egyetlenegy dolgot mondanék csak, ami ugyan kis lépésnek tűnik, és összegszerűségében is nagyjából csak 1 milliárdot tesz ki, de hogy a Nemzeti Vagyonkezelő együttesen energiavásárlásra szólította fel, illetve kérte fel a kezelésében lévő 62 céget, ez elég komoly megtakarítást eredményezett. Ez egy nagyon egyszerű lépés volt, mégis mutatja
-7a lehetőségeket. De egy másik példa is jól illusztrálja ezt. Tavaly a Hungaroring és a MÁV megállapodást kötött, és a Forma-1-es verseny előtt meghirdették, hogy kedvezményes MÁVjegyekkel lehet eljutni a versenyre. Ettől a pillanattól kezdve plusz 14 ezer látogatót regisztráltak. Ez nyilvánvalóan mindkét cég számára előnyös megoldás volt. De hogy visszatérjek a nagyobb volumenű és horderejű dolgokra, a kormányváltást követően megszületett az a döntés, hogy a PPP-konstrukciókat fölül kell vizsgálni, bár lehetőség szerint nyilvánvalóan az anyagi fedezet biztosítása bekorlátozza ezeket a lehetőségeket. Meg kell teremteni a PPP-konstrukciók lezárását. Ebből eddig 17 sportlétesítmény esetében jártunk sikerrel, egy olyan konstrukció volt, ahol módosítást tudtunk végrehajtani, de sajnos az állam számára a legnagyobb költséget jelentő autópályás PPP-konstrukcióknál egyelőre még nem tudok sikerekből beszámolni önöknek. Holott ez egy meglehetősen fontos feladat lenne. Tehát még egyszer, ehhez nagyon komoly anyagi áldozatokra is szükség van. Ennek illusztrálására azt tudom elmondani, hogy a Fejlesztési Minisztérium költségvetési kerete 580 milliárd, ebből fejezeti kezelésbe 240 milliárd tartozik, ennek viszont csaknem 50 százaléka megy a PPP-konstrukciók adósságszolgálatára. Nagyon fontos és kiemelkedő lépés volt, még folyamatban van, de nagyon sok megyei jogú várossal a tárgyalások már lezárultak, meg tudtunk állapodni az önkormányzati tartozások rendezéséről. Ugye, 2006-tól kezdve a szociális célú menetjegyek után a megrendelők nem ellentételezték a szolgáltatók költségeit, így nagyon nagy tartozásállomány gyűlt fel. Az elmúlt év utolsó negyedében megkezdtük ezeket a tárgyalásokat, és ezeket nagyon sok helyütt az önkormányzatokkal már sikerrel zártuk, de további ilyen megállapodások állnak előttünk az elkövetkezendő időszakban is. Ugyanígy az önkormányzatokhoz kapcsolódik az a döntéssorozat, ami azt mondja ki, hogy állami tulajdonú ingatlanokat és ingóságokat ingyenesen átadunk az önkormányzatoknak, amennyiben a hasznosítási cél, amit megjelölnek, megfelel annak az elképzelésnek, hogy az állami vagyon ezzel is növekedjék, illetve ahhoz, hogy az önkormányzatok feladataikat megfelelően el tudják látni, ezek az ingóságok, ingatlanok nélkülözhetetlenül fontosak. 2012-ben 15 milliárdos nagyságrendet tett ki az ilyen módon átadott vagyon, most pedig, nem olyan régen, az elmúlt héten 32 darab újabb ingatlan önkormányzati tulajdonba adásáról döntöttünk. Mindenféleképpen szeretnék röviden beszélni arról, hogy a Diákhitel Központ elindította a diákhitel 2 konstrukciót, ami tavaly szeptemberben volt először igényelhető. Az első félévben több mint 5 ezer diák igényelte ezt a hitelt, ennek nagyságrendje 1 milliárd forint volt. Azt mindössze csak kiegészítésül mondanám el, hogy a hosszú évek óta működő diákhitel 1 változatlan formában működik továbbra is. Folyamatosan kerül előtérbe és beszélünk a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tevékenységéről, az ingatlanok darabszámáról, azoknak a lehetőségeknek a bővítéséről, amelyek a devizaadósok segítik. A legfrissebb adatot mondanám ebben a pillanatban önöknek, március végéig 1358 lakás esetében történt meg az átvétel, és ebben a pillanatban felajánlás van további 3 ezer lakásra. Ez azt jelenti, hogy hamarosan ez is le fog zárulni. A feltételeket akár összegszerűségét, akár a kedvezményezettek körének bővítését tekintve folyamatosan vizsgáljuk, hogy hogyan lehet minél több devizaadós számára ezt a lehetőséget megnyitni. Ugyanakkor, bár talán kár is szót erre vesztegetni, itt nemcsak az eszközkezelő részéről a fogadókészség az, ami korlátozza a tevékenységét, hanem az is, hogy a felajánlott lakások milyen ütemben érkeznek, illetve egyáltalán milyen ütemben kerülnek felajánlásra. Sok szó esik arról, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenysége megfelelő aktivitással zajlik-e vagy sem. Ennek kapcsán egyet tudok elmondani, a Fejlesztési Bank hitelkeretekkel, hitelprogramokkal próbálja enyhíteni azt a hiányt, ami a csökkent kereskedelmi banki tevékenységből adódóan észrevehető a piacon. Az elmúlt évben, tehát 2012-ben egy 78 milliárdos nagyságrend volt az, amiben új hitelkérelmek érkeztek be a Fejlesztési Bankhoz a különféle programjai keretében, egyedi kormányzati döntések alapján
-8közel 180 milliárdos folyósításra is sor került. Ezek közé sorolom például a Magyar Gáz Tranzitnak a magyar-szlovák gázvezeték megépítéséhez. A Fejlesztési Bankról még további néhány szó. 2012-ben bevásárolt, és 38,5 százalékos tulajdonrészt szerzett a Takarékbankban. Ettől a tulajdonszerzéstől azt várjuk, hogy a Takarékbankon keresztül a takarékszövetkezetekkel való szorosabb együttműködés érdekében tudjanak eljárni, részben pedig a takarékszövetkezetek további értékesítési pontokat jelenthetnek a Fejlesztési Bank által meghirdetett hitelprogramokhoz. Szintén megemlítendőnek gondolom, hogy az elmúlt évben a Corvinus Zrt.-nek egy 250 milliós tőkeemelést hajtott végre a Fejlesztési Bank, amelynek célja az, hogy a magyar vállalkozások tervezett Kárpát-medencei bővülését segítse. A Beszállítói Befektető Zrt. is egy jelentős, 2,5 milliárdos tőkeemelésben részesült, hogy be tudja fejezni azt a tatabányai bevásároló központot, amely az előző ciklusban 4 milliárd forint összegért került a Fejlesztési Bankhoz, illetve ehhez a bizonyos zrt.-hez. Tudjuk, hogy ennek az összegnek a megtérülése nem várható, viszont sikerült megállapodnunk a Komárom-Esztergom megyei kormányhivatallal, hogy be fogják költözetni ebbe az épületbe. Ilyen módon a hasznosításról gondoskodni tudtunk. Szintén a Fejlesztési Bankhoz kapcsolódik még egy olyan koncepció, amelynek az első, már jól látható lépéseit tavasszal tudjuk megtenni, ez pedig a turistaházakat fejlesztő elképzelés, beruházási csomag. Ezen a tavaszon még talán ebben a hónapban a Pilis, a Börzsöny, a Mátra és a Bükk területén különféle turistaházak átalakítása, fejlesztése fog megkezdődni. Rövid időn belül ezeket meg kívánjuk nyitni, ezzel meg kívánjuk valósítani azt, hogy ez is hozzá tudjon járulni az úgynevezett szabadidős és jóléti erdő koncepciójához. Fontos és kiemelendő témának tartom a vagyongazdálkodás területén, hogy miután 2012-ben stratégiai jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítottuk a Mal-t, így most annak vezetését az állami tulajdon Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. vette át az elrendelt felszámolás során. Azt gondoljuk, hogy ezen lépésünkkel több ezer munkahely megőrzéséhez járultunk hozzá, illetve az esetlegesen bekövetkező környezeti katasztrófának is megpróbáljuk elejét venni. A következő terület, ahol tényleg komoly eredményeket értünk el az elmúlt időben, a fejlesztéspolitika. 2010-ben az a döntés született, azon a fejlesztéspolitikai rendszeren, amely azt megelőzően kialakításra került, nem kívánunk alapvetően változtatni. Olyan pontosításokat fogunk bevezetni, amelyek a folyamatok gyorsítását segíti elő. Ennek érdekében első körben az adminisztrációs terhek csökkentésével foglalkoztunk. Ennek keretén belül egyszerűsítettük a pályázati eljárásokat. Ugyanakkor tavaly nyáron már világossá vált, hogy a megtett lépések nem lesznek elegendők ahhoz, hogy az uniós program időtartama alatt megfelelően tudjuk a rendelkezésre álló forrásokat kihasználni. Ezért döntés született a nemzeti fejlesztési kormánybizottság létrehozásáról. Ez a bizottság hetente ülésezik. Tevékenységéről elmondhatom, hogy mára már a források 95-97 százalékát meghirdettük pályázatokon, a keretek, itt 8200 milliárdról beszélünk, 87 százaléka már odaítélésre is került. Ahhoz, hogy ne csak a döntések szülessenek meg időben, hanem a programok, illetve a nyertes pályázók el is tudjanak indulni a megvalósítás irányába, szintén kiemelendőnek és fontosnak tartott lépéseket tettünk meg. Így például bevezettük a szállítói előleget. Lehetővé tettük tehát azt, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertes pályázó közvetlenül az NFÜ-től 30 százalékos mértékig előleget igényelhessen. Döntöttünk arról, hogy egy önerő alapot hozunk létre, ami azt jelenti, hogy olyan fejlesztések tudtak elindulni, amelyek nyilvánvalóan és jól láthatóan az önerő hiánya miatt álltak meg. Kórházak, egyetemek, önkormányzatok tartoztak ebbe a körbe. Azt a döntést is meghoztuk, hogy figyelembe véve a rendelkezésünkre álló, nagyon rövid időt, minden operatív programnál fölállítunk egy tartalék támogatási listát, és a futó projekteket folyamatosan felülvizsgáljuk. Ezt azt jelenti, hogy amelyik nem idősarányosa teljesít, annak helyébe a tartaléklistáról megfelelően előkészített újabbak tudjanak lépni. Az idei évre egy
-9nagyon komoly és nagy erőfeszítéseket ígérő feladat áll előttünk, merthogy most már a teljesítésekről, kifizetésekről is beszélnünk kell. Itt közben a tavalyi év végén már meglehetősen felgyorsultak ezek a kifizetések is, ütemezésük is. Így tehát 2012-ben nagyjából ezermilliárd került kifizetésre. Ahhoz, hogy le tudjuk hívni az összes rendelkezésünkre álló forrást, 1500 milliárdot kell a 2014-es évben teljesítenünk. A fejlesztéspolitika területén van egy-két olyan nagyprojektünk, amelyeket csak megemlíteni szeretnék. Ilyen például az ELI-projekt Szegeden, ahol hosszú és komoly szervező munka végén az idén márciusban az Európai Uniótól megkaptuk annak a visszaigazolását, hogy az előkészített projekt megfelel az elvárásoknak. Így tud elindulni a tényleges nevesítése az operatív programban. Ez egy nagyon nagy összegű forrás felhasználását jelenti, mert ebben a periódusban durván 37 milliárdot kívánunk erre a célra fordítani. Fontosnak és kiemelendőnek tartom, és úgy gondolom, hosszú évek alatt elmaradt munkát pótolunk be azzal, hogy elindult a Várkert Bazár épületegyüttesének felújítása. Azt hiszem, ez úgy turisztikai, mint nagyon sok ember számára érzelmi okból is fontos, hogy elnyerje eredeti és méltó küllemét. Szintén a fejlesztéspolitika még néhány szóban. A 2014-es programciklussal nagyon sokat foglalkozunk. Itt részben az operatív programok tervezése, részben pedig annak megtárgyalása zajlik, hogy milyen intézményi keretek között tudjuk a leghatékonyabban a következő periódusban a forrásokat felhasználni, hasznosítani. Az az elképzelés, amivel megkerestük az Európai Uniót, és amit a tárgyalások alapjának tekintünk, hogy a számunkra rendelkezésre álló, nyitva álló forráslehetőségek mintegy 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánunk fordítani. A közlekedésről néhány szót. 2012-ben a vasúti infrastruktúra-fejlesztés és a közúthálózatra vonatkozó infrastruktúra-fejlesztés előkészítését indítottuk el, illetve jó néhány esetben magukat a programokat is. Erre talán néhány adat, amit el kívánok mondani önöknek. Az infrastruktúra-fejlesztő az elmúlt hetekben indította meg pályáztatási folyamatát, mintegy 17 közbeszerzési eljárást, illetve fog elindítani a napokban. Ami még nagyon fontos és ugyanehhez a témához tartozik, az európai uniós források közül a ROP-ból olyan átcsoportosítást hajtottunk végre, amelyből 30 milliárd nagyságrendben 2012-ben a 4-es és 5ös számjelű utak felújítása kezdődött meg. 2013-ban ugyanez a munka nagyjából 80 milliárdos nagyságrendben fog folytatódni. Természetesen ennél lényegesen nagyobb összegeket is fel tudnánk használni, de azok a keretek, amiket biztosítani tudtunk, ezt teszik lehetővé. Elindítottuk és folyamatban van a közösségi közlekedés átalakítása is, ennek keretén belül úgy a MÁV, mint a Volán működésének, szervezeti kereteinek átstrukturálása. Amikor a Volán, illetve a MÁV menetrendekhez hozzányúltunk, amikor a párhuzamosságokat megszüntetni kívántuk, az elég nagy teret, hangot kapott a sajtóban. A beérkező igények figyelembevételével az eredeti céljainkat meg nem változtatva azokat a korrekciókat végrehajtottuk. Ennek alapján azt gondolom, hogy mindenki számára, az utazóközönség számára most egy kielégítő szolgáltatáscsomagot tudunk nyújtani. A szervezetekről. A MÁV szervezetének korszerűsítése megkezdődött, kialakítottuk azt a társaságot, amely a vasútpályával fog foglalkozni, a MÁV Start mellé csoportosítottuk azon cégeket, amelyeket a tényleges személyszállításban szerepet játszanak. Azokat az ingatlanokat pedig, amelyek a MÁV alapfeladatainak ellátáshoz nem szükségesek, összerendezve átadjuk a Nemzeti Vagyonkezelőnek. Az első csomagba, csak hogy a nagyságrendet érzékeltessem önökkel, 2600 ingatlan került bele, ennek átadása van most folyamatban. A MÁV-nál el kell mondani, azt, hogy cégjogi szempontból is ezeket a lépéseket, mondjuk, például a MÁV Startba való beolvasztását mindazon cégeknek, amelyeknek szerepük van a személyszállításban, megtehessük, illetve a végső szétválasztást a pályavasút társaságnál megléphessük, szükség van a MÁV-ot finanszírozó bankok
- 10 közreműködésére. Ezekkel a bankokkal a tárgyalások folyamatban vannak. Mindenki számára ismert, hogy a MÁV mind a mai napig komoly hitelállománnyal dolgozik, eszközeinek döntő része fedezetként szolgál különféle bankoknál, tehát az átcsoportosításnál nyilvánvalóan banki hozzájárulásokra van szükségünk. A Volán-társaságoknál megszületett a döntés, hogy 7 társaságba vonjuk össze a jelenlegi 24-et. Ennek megint a cégjogi végső elrendezése az év végéig várható. Mára viszont azt elértük, hogy ezek az egy régióba szervezett cégek közös vezetés alatt a jobb hatékonyság megvalósítását meg tudták kezdeni, ami vonatkozik akár a munkaerőre, akár az eszközállományra is. A MÁV jövőjéhez még hozzátartozik az is, hogy jóváhagyásra került 42, illetve a GySEV részére további 6 korszerű motorvonat. Ezt európai uniós forrásokból biztosítottuk. Ezen a területen, tehát a közlekedési infrastruktúra területén is megkezdődött a felkészülés a 2014-es periódusra. Itt a kiemelt európai közlekedési vonalakat, folyosókat, illetve az azokat támogató projekteket már meghatároztuk. Az ezekről folyó tárgyalások rendszeresek és folyamatban vannak az Európai Unióval. Illetve a nemzeti közlekedési stratégia újragondolása, újrafogalmazása, lehetőségeink diagnosztizálása van most folyamatban. Az elmúlt időszakban fontosnak tartom és kiemelkedő eredménynek, hogy a magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok terén megállapodások születtek új Ipoly-hidak átadásáról. Aláírásra került a komáromi új Duna-híd építéséről egy egyezmény. A napokban látott napvilágot az is, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a MÁV vezérigazgatója a Budapestet délről elkerülő vasútvonal megépítéséről, amelynek megvalósulása esetén jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tranzitszállítások Magyarországon haladjanak keresztül, felgyorsulva, megkerülve Budapestet. A következő jelentős területe a minisztériumnak, ahol, úgy gondolom, szintén sikerekről tudunk beszámolni, az az infokommunikáció. Többször és több alkalommal már elmondtam, de úgy gondolom, fontos hangsúlyozni, mert nagy nemzetközi sikert jelent a Magyarországon dolgozó fizikusok, informatikusok számára, illetve mutatja azt is, hogy egy nagyon intenzív együttműködési folyamat milyen eredményeket hozhat. Elnyertük a svájci CERN kutatóintézet géptermi adatbázisának fölépítési lehetőségét Budapesten. Ez azt jelenti, hogy 27 európai pályázó közül a magyar pályázat nyerte meg ezt a lehetőséget. Ez lesz az első üzemszerűen működő, ilyen méretű kapacitással bíró adatbázis egész Európában. A következő terület, amiről néhány szót ejtenék, az energetika. Azt gondolom, hogy a magyar gazdaság egyik kulcskérdése. Úgy hiszem, hogy ennek fejlesztésére igen nagy hangsúlyt kell fektetnünk. Nem elégséges sokszor elmondani, minden alkalommal ki kell emelni, hogy az energiabiztonság kérdése stratégiai kérdés számunkra. Ezért is született meg az a döntés, hogy itt az E.ON földgázipari érdekeltségeit visszavásároljuk. Úgy gondolom, annak érdekében, hogy a rezsicsökkentést abban az ütemben és olyan mértékben végre tudjuk hajtani, illetve folytatni tudjuk, ahogy az a kormány elhatározott szándéka, nélkülözhetetlen, hogy az állam kezében lehetőségek legyenek. Lehetőségek legyenek tárgyalásra annak újragondolásával, hogy tárolókapacitásokat milyen módon tudunk hasznosítani részben az energiabiztonságunk miatt, részben pedig kereskedelmi célra. A tavalyi döntésről, amely a villamos energia, földgáz és távhő árának csökkentését érintette, azt gondolom, hosszasabban nem kell beszélnem. Az az elképzelés, az a szándék, hogy ezt a folyamatot folytatni fogjuk, egyértelmű és világos. Az energetika területén megemlíteném még azt, hogy a bányászati szabályozást módosítottuk az elmúlt időszakban, és ez azt jelenti, hogy hamarosan lehetőségünk lesz arra, hogy megjelentessük azokat a koncepciós pályázatokat, amelyek alapján elindulhat és hatékonyabbá válhat a hazai szénhidrogén-készletek, illetve a geotermikus potenciál feltárása, kitermelése. Paks kapcsán, amit már múlt időben mondhatunk, az az, hogy decemberben a Paksi Erőmű megkapta a lehetőséget arra, hogy élettartam-hosszabbítás történjék az 1-es blokknál, tehát további 20 évre megkapták a működési engedélyt. Ami az új blokk
- 11 megépítéséhez kapcsolódik, és azt gondolom, szintén a hozzám beérkező kérdésekből világosan látható, hogy közérdeklődésre tarthat számot, ami teljesen természetes is, azt tudom mondani, hogy az előkészítő-szabályozó munka zajlik. Úgy gondoljuk, hogy egy nemzetközi tender meghirdetéséhez az év végére fogunk-fognak a szakemberek elkészülni, amihez természetesen előzetesen az összes olyan döntést és információt megadjuk, ami ehhez szükséges. Néhány szót mondanék a különféle energetikai pályázatokról, amit működtetünk. A lakosság számára nagyon fontosnak tartom ezeket. Van egy Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram címet viselő, 2,3 milliárdos programunk. Itt 1,9 milliárd került eddig odaítélésre, a továbbiakra várjuk a pályázatokat. Hirdettünk egy másikat, amelyből napkollektorokat lehetett beszerezni, ennek majdnem 3 milliárd volt a keretösszege, ebből 2,3 milliárd került már kifizetésre. Szintén nagy érdeklődésre tart számot a panelprogram. A panelprogramban, úgy gondoljuk, az elkövetkezendő napokban értékesítésre kerülő kvótamennyiséggel mostanra ki fogjuk tudni elégíteni azokat a pályázatokat, amelyeket fedezethiánnyal vettünk át, és ahol folyamatosan a beérkező kvótaértékesítésekből származó pénzből fizettük ki az elnyert pályázatokra a megfelelő összegeket. Most úgy látjuk, hogy ebből ki tudjuk futtatni a most rendelkezésünkre álló összeggel, illetve a következő értékesítéssel még azt a körülbelül 9 milliárdos nagyságrendet, ami eddig forráshiány miatt állt. Az utolsó téma, amit érinteni szeretnék, hogy miután megkaptuk az átcsoportosítási lehetőséget a KÖZOP-forrásból a KEOP-forrásra, itt egy 94 milliárdos keretösszeg áll rendelkezésre energiatakarékossági és megújuló energiaforrások alkalmazására szóló pályázatok befogadására. Ennek egyetlenegy problémája van, ha lakossági szempontból nézem, a lakossági felhasználása ennek a forrásnak nem megengedett. A másik oldalról viszont ez lehetőséget nyújt arra, hogy önkormányzat, gazdálkodó szervezetek és központi költségvetési szervek az energiaracionalizálási programjukat végre tudják hajtani. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Én megpróbáltam összefoglalni az elmúlt egy év tevékenységéből azokat a pontokat, amelyek, úgy vélem, illusztrálják, hogy egy nagyon komoly és jelentős munkát végzett a minisztérium. Büszke vagyok arra, hogy ez alatt az egy év alatt ilyen mennyiségű és ilyen fajsúlyú lépést meg tudtunk tenni. Természetesen azzal is teljes mértékben tisztában vagyok, hogy még nagyon sok olyan terület van, ahol előre kell lépni. Nagyon sok olyan elkezdett munka van, aminek a befejezésén hasonló intenzitással dolgozni kell. Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérdések, vélemények ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatót, miniszter asszony. Most a bizottság tagjaié a szó. Elsőként Babák képviselő úr kért szót. Tessék! BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Tisztelt Miniszter Asszony! 1998 és 2002 között a polgári kormánynak szándékában állt a gázüzletág megvásárlása. 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormány a családi ezüstöt is eladta, a MOL-pakettet is, és hagyta azt is, hogy a MOL a gázüzletágat teljes egészében eladja. Mélyen tisztelt Miniszter Asszony! Az E.ON visszavásárlására tett intézkedést a kormányon keresztül hajtja végre. Természetesen nagyon sokan támadták a kormányt, támadták önt és a képviselőket, a kormánypárti képviselőket is azok, akik annak idején eladták, elkótyavetyélték, fölélték, és nem tettek semmit az energiaszektor stabilizálása érdekében, különösen az állam oldaláról. Mélyen tisztelt Miniszter Asszony! Kérem, adjon tájékoztatást, bizonyára nagyon figyelmesen igényt tartanak erre ellenzéki képviselőtársaim is, akik persze eddig ezt támadták,
- 12 hogy milyen haszonnal járt az E.ON gázüzletág visszavásárlása Magyarországnak, a gazdaságnak és az embereknek. Köszönöm szépen, megtisztelő válaszát várom. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Vélemény is volt, kérdés is volt. Megyünk tovább, aztán majd, ha sok kérdés lesz, közben adok szót ismét miniszter asszonynak. Szekeres képviselő úr kért szót. DR. SZEKERES IMRE (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Köszönöm szépen a tájékoztatást, mind az írásos háttéranyagot, amit kaptunk, mind a szóbeli tájékoztatást, amely a minisztérium minden tevékenységi formáját érintette. Én három kérdést szeretnék a miniszter asszonynak feltenni. Gondolom, nincs vita a bizottság tagjai között abban, hogy van egy világos jelzőszám, amely meghatározza egy ország gazdasági teljesítményét, és ez a világos jelzőszám a gazdaság növekedése. Nemrég került nyilvánosságra egy statisztika, amely 2012-ról szól, az ENSZ 197 tagállamáról. A statisztikából az derül ki, hogy Magyarország a 197 tagállamból a 178. helyen szerepel. Nálunk csak 14 gyengébb állam van az ENSZ-ben, 177 viszont erősebb. Ez teljes kudarc. Ez az, ami veszélyezteti Magyarország jövőjét, és ez az Orbán-kormány elmúlt 3 évi teljesítménye. Azt szeretném tehát kérdezni miniszter asszonytól, hogy mit kíván ön tenni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot vezető miniszterként, hogy újra legyen gazdasági növekedés Magyarországon. A második kérdésem az ön által szóbeli tájékoztatásban érintett európai uniós támogatásokhoz kapcsolódik. Az ön szavaiból is, a háttéranyagból is és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról is, az április 14-ei állapotot néztem meg, tehát teljesen friss, kiderült, hogy Magyarország valószínűleg a rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos támogatást nem tudja felhasználni. Az is kiderül az európai uniós statisztikai adatokból, hogy az Orbánkormány a legrosszabb volt 2012-ben a támogatások kihelyezésében az Európai Unióban. Csak megjegyzem, 2010 közepén az 5. volt Magyarország, azóta pedig folyamatosan nincs benne az első 20-ban. Változó, hogy a 27 tagállamból a 24., a 25. vagy a 26. a sorrendben. Ha valaki nézi a tényeket, akkor három világos összehasonlítási alapot lát, és erre vonatkoznak majd a kérdéseim. 2007-ben kezdődött ez a költségvetési év az Európai Unióban, és 2013-ig tart. Az első három évben, tehát a kormányváltásig évente 1,5 milliárd, de inkább 1,6 milliárd forintnyi projekttámogatásra kötött szerződést a magyar állam, és ez másfélszer nagyobb, mint amire 2010 óta képes volt. Csak szeretném megjegyezni a pontosság kedvéért, hogy ez különösen kirívó arány, hiszen az elején jóval nehezebb szerződéseket kötni, hiszen akkor indulnak egyáltalán a pályázatok, és nyilván fejnehéz a rendszer, és inkább az időszak második felében könnyebb szerződéseket kötni támogatásokra. Ennek ellenére ez a másfélszeres arány riasztó. Szeretném pontos számokkal hozzátenni, és ez a második megjegyzés erre vonatkozóan, hogy a mai napig ebből a 8200 milliárd forintból, hiszen 14-ei statisztikai adatokat néztem, 4090 milliárd forintot fizettek ki. Ebből 2010-ig, tehát a kormányváltásig kiírt pályázatok alapján 3630 milliárd forintot. Tehát 4090-ből 3630 milliárd forintot. A kormányváltás óta kiírt pályázatok alapján mindösszesen 460 milliárd forintot fizettek ki. Ez azt jelenti, hogy ha még sikerül is, és nyilván mindent meg kell tenni, hogy sikerüljön, támogatási keretszerződéseket kötni ez év végéig, mert hiszen csak addig lehetséges, akkor a következő két évben nagyjából 4 ezer milliárd forintot kellene kifizetni. Ez 210 ezres bankjegyekben, ezt az interneten láttam, körülbelül 220 tonnát tenne ki. Tehát eléggé nehezen képzelhető el, már nemcsak fizikailag, hanem szabályozási szempontból is ennek a pénznek a kifizetése. Nagyon nagy a valószínűsége tehát annak, hogy a fennmaradó 4 ezer milliárd forint, ami a támogatás fele, nem fog maradéktalanul eljutni a hazai pályázókhoz, és ez csak és
- 13 kizárólag a 2010 nyarán alakult kormány intézkedéseinek, az Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhető. Ennek a helyzetnek egyébként van egy súlyos következménye, ami még nehezebbé teszi a helyzetet, hogy a pályázói kedv is csökkent ebben a három évben. Nincs beruházói kedv, és nincs önerő sem. Ebből kifolyólag félő, és ezt jelzik szakemberek, hogy a megnyert projektek egy része nem fog megvalósulni. Akkor persze visszakerül a pénz, csak már nem lehet felhasználni. És van még egy veszély. Nevezetesen, hogy azoknak az önkormányzati projekteknek, amelyekben létrejött létesítmények voltak, nincs pénz a fenntartására, és azt majd vissza kell fizetni. Kérdésem tehát miniszter asszonyhoz az, hogy nemzeti fejlesztési miniszterként mit kíván kezdeményezni ennek a veszélynek az elhárítására. Támogatna-e egy olyan intézkedést, hogy a kormány költsön többet a megvalósítható fejlesztések előkészítésére, hogy az összes állami fejlesztést, ami folyamatban van, a kormány az európai uniós forrásokból finanszírozza? Mert így megmaradna egyébként a magyar költségvetési pénz. Képes-e a kormány biztosítani, hogy az önkormányzatoknál mindenkor rendelkezésre álljon a fejlesztések társfinanszírozása? Hajlandó-e a pályáztatási formák, az elbírálás egyszerűsítésére, hogy a hátra lévő néhány hónapban még teljesíteni lehessen a célt? Támogatná-e azt, hogy hitelgaranciára és adókedvezményekre legyenek jogosultak, akik az európai uniós pályázatokra ezekben a hónapokban pályáznának? A harmadik kérdéskör, amit érinteni szeretnék, és kérdést is szeretnék önnek feltenni, egy konkrét egyedi ügyhöz kapcsolódik, ez pedig a Malév sorsa. Miniszter asszony a gazdasági és informatikai bizottság ez év március 11-i ülésén tett egy kijelentést, nevezetesen, a nemzeti légitársaság megszűnésének körülményeivel kapcsolatban ön arra utalt, hogy az Európai Unió részéről valaki vagy valakik nyomást gyakoroltak az Orbán-kormányra, és most önt idézem szó szerint, hogy a Malév romjain újabb céget ne tudjunk építeni. Ez után a kijelentés után írásbeli kérdést intéztünk miniszter asszonyhoz március 18-án. Abban bíztunk, hogy vagy nem igaz a hír, vagy pedig konkrét bizonyítékokat fogunk megismerni. Így akkor 5 kérdést tettünk fel miniszter asszony. 1.) Ki és milyen egyeztetés keretében hívta fel az Európai Unió részéről az Orbán-kormány figyelmét az ön által lemondottakra? 2.) Ön szerint a hivatkozott kijelentések összeegyeztethetők-e a közösségi jog szabályaival? 3.) Van-e az Európai Uniónak jogalapja olyan nyomásgyakorlásra, aminek az a lényege, hogy a Malév romjain újabb céget ne tudjunk építeni? 4.) Ha valóban történt ilyen tartalmú kijelentés az Európai Unió részéről, élt-e az Orbán-kormány az ügyben kifogással? Végül 5.) Mi történt valójában a légitársasággal? Az ön válaszlevelét megkaptuk, egyébként nagyon pontosan április 2-án, és ebből az következik, hogy az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának vezetője és annak munkatársai élhettek olyan nyomásgyakorlással ön felé, ami miatt nincs Malév. Szeretném pontosan idézni az ön által levélben megírt mondatot: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetése számos alkalommal folytatott magas szintű egyeztetéseket az Európai Bizottság felelős főigazgatóságával, a verseny-főigazgatóság vezetőjével és annak munkatársaival. Nem derült ki a válaszból, és ezt szeretném most megkérdezni öntől, hogy az Orbán-kormány mit tett annak érdekében, hogy, legalábbis véleményem szerint erősen vitatható jogalapú nyomásgyakorlással szemben fellépjenek. Milyen lépéseket tett? Ugyanis az Európai Bizottság végső döntéséig mindig van a kormánynak mozgástere. ha valóban az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága gyakorolt nyomást az Orbán-kormányra, és önök ezt vita nélkül elfogadták, akkor ez teljes alkalmatlanság. Ha pedig nem volt ilyen nyomásgyakorlás, mert ez hitelt érdemlően nem derült ki az ön válaszából, nem látunk kézzelfogható bizonyítékot, akkor az a kérdés, hogy miért kellett a Malévnek bedőlnie, és miért van ez a helyzet a magyar légi közlekedésben, ami emberek munkahelyébe és gazdasági potenciál vesztésében jelent meg. (Babák Mihály: Bajnait kérdezd meg! Bajnai tudja.)
- 14 A három kérdéskörben nyilván az első kettő általánosabb természetű, ez a harmadik egy konkrét ügyet érint. Az ön minisztériumának olyan széles a spektruma, hogy joggal vetődik fel nagyon sok és nagyon különböző kérdés. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdések, vélemények egyben hangzottak el az eddigi megnyilatkozásokban. A kormányoldalra nézek, Dancsó képviselő úr következik. DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az elején azért tisztázni szeretném, hogy akkor véleményt is lehet mondani, mert most az volt az érzésem, hogy Szekeres Imre képviselő úr meghallgatásán vagyunk, és nem a miniszter asszonyén. (Babák Mihály: Hosszabb volt, mint a miniszter asszony.) ELNÖK: Nem volt hosszabb, mint a miniszter asszony, nézem az órámat. Egyébként a megnyilatkozásokat… (Babák Mihály: Majdnem hosszabb volt.) Én polkorrekt módon konferáltam föl a képviselői szerepléseket, mondván, hogy megnyilatkozások következnek. (Babák Mihály: Engem minősített, elnök úr.) Tessék, képviselő úr! DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, valóban széles spektrumot ölel át a minisztérium tevékenysége, de ebből egy-két témát én is szeretnék érinteni, és egyben kérdésem is lenne. Amit tapasztalunk az európai uniós forrásokkal kapcsolatban, hiszen ez talán itt a legnagyobb vita közöttünk, én azt érzékelem önkormányzati vezetőként is, hogy az elmúlt évben igen jelentősen fölgyorsultak a kifizetések, a szerződéskötések is megtörténnek, és azok a problémák, amelyeket különösen 2010 környékén érzékeltünk a finanszírozás vonatkozásában a közbeszerzési nyertesek felé, enyhültek. Az önerő alap igénybevétele pedig, gondolom, igen sokat segít, különösen az önkormányzati szférán. Én ebben is pozitív előrelépést tapasztalok az elmúlt időszakban. Többek között azért is, mert az önkormányzati adósság keletkezésének egyik kulcsa volt az, hogy olyan pályázatokat voltak kénytelenek bevállalni, amelyek igen jelentős önerőt igényeltek, és a finanszírozás ezt nem követte le. Tehát a magam részéről úgy gondolom, ezekben jelentős előrelépést sikerült elérni az elmúlt időszakban. Fontos kérdésként merül föl természetesen a finanszírozás kérdése, amit miniszter asszony is érintett. Tapasztaljuk azt, hogy az egyik legnagyobb probléma, különösen a gazdasági növekedést illetően az elégtelen források megléte a gazdaságban. Nyilván a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak alapvetően a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül van vagy lehet mozgástere e vonatkozásban. Szeretném kérdezni miniszter asszonyt, hogy az elmondottakon túlmenően ön szerint a Magyar Fejlesztési Bank tőkehelyzete, hitelezési gyakorlata, kockázatviselő képessége és hajlandósága kellően megalapozott-e ahhoz, hogy ezeket a finanszírozási lehetőségeket megvalósítsa. Ezeket a programokat, amelyeket a kormány meghirdetett, meg tudja valósítani? Kell-e ön szerint adott esetben a Magyar Fejlesztési Bank tőkeszerkezetén, forráslehetőségén változtatni annak érdekében, hogy a programokat meg tudja valóstani? Például a sertésprogram tekintetében, amit kiemelt programként kezel a magyar kormány. E vonatkozásban hogyan látja miniszter asszony, lesze elegendő kockázatviselési hajlandóság és forrás például ennek a programnak a megvalósítására? A másik kérdésem. Érintette az ELI-projektet. Úgy gondolom, nincs vita közöttünk, hogy az egyik legfontosabb feladata a K+F-pályázatok megvalósulásának elősegítése. Erről talán kevesebb hangzott el, egy konkrét példát mondott miniszter asszony. Ha erre vonatkozólag kapnánk információt, hogyan látja a K+F-es pályázatok lehetőségét, hiszen a magyar gazdaság modernizálásának és versenyképességének egyik legfontosabb területe a
- 15 kutatásra és fejlesztésre költött valódi források lehetősége. Ugyanis ez teremti meg a tartós és megalapozott gazdasági növekedés egyik hosszú távú alapját. A magam részéről úgy gondolom, hogy az a sok terület, amit miniszter asszony átfog, valóban embert próbáló feladat. Úgy gondolom, jól teljesített az elmúlt időszakban, és arra biztatom, hogy előttünk álló időszakban is legalább ekkora intenzitással végezzük a dolgukat, hiszen van teendő a tárcán belül bőven. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Boldvai képviselő úr következik. BOLDVAI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Két kérdést szeretnék feltenni. Az első, hogy miből és hogyan veszi meg az állam a biztonsági földgáztároló társaságban a MOL többségi részesedését? Milyen költségvetési hatása lesz az ügyletnek? Mivel fizet majd az állam? A második kérdésem az elmúlt hetek, hónapok slágertémája, az e-útdíj bevezetése. Még két és fél hónap van hátra az e-útdíj megvalósítására kitűzött határidőből. Arról érdeklődnék, hogy milyen állapotban van a rendszer építése, mennyivel lesz olcsóbb vagy esetleg drágább az előre elképzelt keretösszegnél a kivitelezés? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormányoldalon nem látok jelentkezőt. Vágó Gábor képviselő úr következik. VÁGÓ GÁBOR (független): Köszönöm. Tisztelt Miniszter Asszony! Én is három kérdéskörrel készültem. Ebből az e-útdíjjal kapcsolatosat már föltették. Hogyan áll a projekt, és valószínűsíthetően mekkora bevétele lesz a költségvetésnek ebből 2013-ban. A második kérdéskör. Az elmúlt héten eléggé nagy port kavart fejlesztési támogatások juttatása tisztázatlan tulajdoni hátterű offshore vállalatoknak. Hiszen az egész világon, úgy tűnik, hogy végre a pénzügyi rendszer vadhajtásait visszavágja a politikum, de Magyarországon mintha állami támogatással működnének az offshore vállalatok, 3,5 milliárd forint jutott ilyen vállalatoknak. Végül is ön minisztériuma felügyeli azt a szervet, amelyik kiosztotta ezeket a pénzeket. Másrészről az is fölmerült, hogy az ön minisztériuma adott egy engedélyt egy olyan vállalatoknak, amely a mérlegképes könyvelők továbbképzését végzi, miközben ez a vállalat ugyanúgy offshore háttérrel rendelkezik, sőt, ez a Conforg Kft. offshore tanácsadást is végez. Tehát önök egy olyan céget bíztak meg azzal, hogy a magyar mérlegképes könyvelőket képezze, amely egyébként eufemisztikusan szólva adóoptimalizálással kapcsolatos tanácsokat ad magyar vállalatoknak. (Babák Mihály: Mint a Simor, ugye? A Simor is ezt csinálta.) Hogyan vélekedik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az offshore vállalatok magyarországi működéséről? Másrészről az a gyakorlat, ami eddig tapasztalható volt, hogy magyar állami támogatás, európai uniós pénzek jutnak offshore vállalatoknak? Mikor lehet ezt leállítani? A másik kérdéskör, amit érinteni szeretnék, a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának felépítésével kapcsolatos helyzet állása. Legjobb tudomásom szerint az előkészítési pályázatok elindultak, a kommunikációs tendert szintén kiírták a minisztériumnál. Hogyan áll most Paks 2 fölépítése? Számolt-e olyan háttértanulmánnyal a minisztérium, ami azt mutatja, hogy hosszú távon, 20 éven belül inkább megéri most befektetni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt az atomenergiába, mint vállalva azt a lehetőséget, hogy folyamatosan egyre hatékonyabb megújuló energiaforrásokra teszi rá Magyarország azt a stratégiai pontot, hogy a megújuló energia legyen a kitörési pont, ne pedig az atomenergia, amelynek hatékonysága nem tud olyan gyorsan javulni, mint a megújulóké. Tehát ez a két kérdésem volt, miniszter asszony. Köszönöm.
- 16 ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nem látok további igényt arra, hogy szóljon valaki. Ékes képviselő úr? (Jelzésre.) Nem. Veres képviselő úr, tessék! DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Ön a fölvezetőjében említette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank milyen arányú hitelkérelemérkeztetést jegyzett az elmúlt időszakban, és milyen mértékben ítélt oda összegeket kormányzati döntés alapján. A kérdésem ennek kapcsán az lenne, hogy vajon ezt az arányt ön jónak tartja-e. Itt két szám hangzott el: 78, illetve 180 milliárd forint. A 78 milliárd ráadásul nem odaítélt hitel, hanem beérkezett hiteligény, hitelkérelem. A második kérdésem arra vonatkozna, hogy nagyon röviden, de érintette a portfóliójának azt a részét, amely a hírközléssel kapcsolatos. Nem tért ki rá, de én szeretném megkérdezni, hogy vajon hogyan vélekedik, mi az álláspontja a közeli időszakban vélhetőleg pályáztatásra kerülő mobilfrekvenciákkal kapcsolatban. Úgy érzékeljük, hogy az adott témában nem teljes összhang nyilvánul meg sem a kormányzaton belül, de főleg nem a szakmai megítélés és a kommunikációban megjelenő hírek kapcsán. Azaz mi az ön személyes álláspontja ebben a kérdésben? Ez a második kérdéskör, amit szeretnék megismerni. Érintette a közlekedéssel kapcsolatos kérdések egyes részeit. Itt szintén konkrét kérdést szeretnék föltenni. Vajon mi az oka annak, hogy az M3-as autópálya idén tavasszal megnyitott új szakasza és a régi szakasz között egy mintegy 1,5 kilométeres szakaszon nem normális a közlekedés? Rengeteg zavart és rengeteg eltévedést okozva az azt a környéket nem ismerőknek. Látszólag egy megépített szakaszon nincs közlekedés, nem nagyon lehet érteni, hogy pontosan mi történik. Ugyanehhez kötődően szeretném megkérdezni azt, hogy vajon miért maradt le az autópálya-építés fejlesztési projektjéből a rávezető utak felújítása. Hiszen láthatóan két olyan csomópont is elkészült, amelyekre történő felvezetést nem bírja el, a megnövekedett forgalmat nem bírják el a meglévő utak. Egyrészt az ófehértói autópályacsomópontra történő rávezető utak, másrészt pedig a mostani végpontra, az őri végpontra rávezető utak nem bírják ezt a forgalmat. Ez annyira nyilvánvaló, hogy az eltelt nem egészen 4 hónap alatt szinte járhatatlanná váltak azok az utak, amelyeknek a forgalmat az autópályára kellene felvezetniük. Az utolsó kérdésem arra vonatkozna, hogy említette az európai uniós támogatási források átcsoportosításának egyik lehetőségeként a KÖZOP és a KEOP közötti immár engedélyezett átcsoportosítás 94 milliárd forintos összegét. Lényegében több mint egy éve ezzel kapcsolatban az a tájékoztatás hangzik el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől, hogy ha ezt az engedélyt megkapják, akkor lehetővé válik elsősorban önkormányzati vagy közösségi szereplők számára különböző energiahatékonysági pályázatokon történő részvétel. Megismerhetjük-e azt, hogy végül is az átcsoportosítás engedélyezését követően mi a kormány álláspontja? Hiszen gondolom, hogy a fejlesztéspolitikai kabinet vagy a miniszter által vezetett testület az, ami vélhetőleg az összeg nagysága miatt döntést fog hozni. Azaz milyen jellegű fejlesztéseket fognak ebből a forrásból pályázhatóvá tenni? Az utolsó kérdésem egy, elég sok vállalkozótól elhangzó igényre vonatkozik. Nevezetesen az északkelet-magyarországi, észak-alföldi régióban megszűnt az a lehetőség mintegy 3 hónappal ezelőtt, hogy az úgynevezett telephelyfejlesztésre pályázatokat nyújtsanak be. Az ígéret úgy szólt, hogy mintegy 1 hónap szünetet követően ismét lehetőség lesz telephely-fejlesztési pályázatokat benyújtani. Ez az a konstrukció, amelyben hitel és támogatási összeg kötelezően összekapcsoltan működik, de ezzel kapcsolatban mind a mai napig semmi nem jelent meg, semmi nem vált ismertté ebben a régióban. Az világos, hogy a központi régióban a forrás elfogyott, ebből következően ott nem lehet megindítani, azonban az északi régióban volt, illetve van egy ilyen függő ígéret azzal kapcsolatban, hogy ilyen pályázat benyújtására lehetőség lesz, ámbár senki nem tud pontosat mondani, hogy mikor és milyen formában nyílik meg ez a lehetőség. Szeretném megkérdezni, hogy ebben a kérdésben
- 17 ön most tud-e konkrétabban mondani, vagy esetleg a bizottsági ülés után majdan valamilyen tájékoztatás lehetséges lenne. Azt megköszönném. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Nézek jobbra, nézek balra, nem látok további igényt. De igen. Ékes képviselő úr! ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Valóban részletes volt az elmúlt egyéves időszak feltárása, a bizottság tagjaival történő megismertetése. Tudvalevő, hogy Magyarország a Mal Zrt. területén lévő vörösiszap-tároló kiszakadása után egy olyan kiemelkedő munkát végzett, ami a világ számára is példaértékű volt, egyrészt a vörösiszap gyors eltüntetésében, valamint az ott keletkezett károk állam által felvállalt részének teljesítésében. Számos hasonló mértékű üzemi katasztrófák voltak a világban, de soha sehol nem sikerült ennyire precíz, pontos és gyors beavatkozást végrehajtani. Itt mondhatnám Szávát is, ahol 264-en haltak meg annak idején szürkeiszapkatasztrófában, és 7 év után kezdték el a kártalanítást. 2011 júliusáig volt állami felügyelet, úgy érzem, hogy az alatt az időszak alatt a magyar kormány és a felügyelet is azt a munkát, hogy tovább tudjon üzemelni a Mal Zrt., az ott lévő munkahelyek meg tudjanak maradni, precízen, pontosan, nagyon magas szaktudással kérte és követelte meg. Viszont tudjuk azt, hogy a stratégiai ágazattá történő nyilvánítása után a Mal képtelen volt felállni, és az általa keletkeztetett adósságállományt olyan mértékben növelte meg, hogy a bankok az összes forrásra rátették a kezüket. Itt szeretném megköszönni államtitkár asszonynak azt a precíz, pontos munkát, amit a tartozás érdekében akár a bakonyi erőmű, akár az E.ON, a gázszolgáltatók irányában megtett, hogy tovább működni. De mivel itt az állam felszámolóként belépett a rendszerbe, sajnos, a Mal részéről nemhogy a 2012. évi kifizetések nem teljesültek, hanem utólag kiderült, hogy a 2010. és 2011. évi, katasztrófa utáni kifizetések sem teljesültek, nagyon sok gazdasági társaság került felszámolás alá és csődbe a Mal által ki nem fizetett számlák miatt. Holott a katasztrófa idején ezek a cégek maximális erőbedobással, éjjel-nappal küzdöttek az elhárításon. De sajnos a Mal ezeket a számlákat a mai napig nem fizette ki. Vannak ezek között olyan gazdasági társaságok, amelyek az üzembiztonság érdekében kell hogy ott legyenek, tekintettel arra, hogy veszélyes üzemről van szó, az üzemzavar-elhárítás 0-24 óráig szól, és ezeknek a cégeknek állandó jelleggel készséggel kell rendelkezni arra, hogy ha egy vezeték, egy tartály vagy egy veszélyesüzemi berendezés tönkremegy, akkor abban a pillanatban ezt a zavart el tudják hárítani. Ez rettentő nehéz, hiszen az elhárításnak megvannak a sajátságot törvényi eszközei, folyamatai. Viszont itt nemcsak Mal munkahelyei fontosak, hanem azoknak a gazdasági társaságoknak a foglalkoztatottjai is, akik a katasztrófa előtt is és után is rendre rendelkezésre álltak éjjel-nappal. Ebben próbáljuk meg keresni majd közösen annak lehetőségét, hogyan lehet stabillá tenni ezeket a cégeket, amelyeknek a Mal elfelejtett hosszú éveken keresztül fizetni. A kérdésem erre irányulna A másik pedig, hogy rengeteg olyan, az állam által felvállalt kártérítési kategóriába tartozó állampolgári bírósági ügymenet indult vagy fog indulni. Itt köszönet a felszámolóbiztos asszonynak, hogy beengedte regisztrálni az állampolgárokat minimális fizetési feltétellel, megelőlegezve azt, hogy az általuk bírósági úton elindított perek vagy majdan elindítandó perek pozitív eredménnyel végződhetnek, és így valamilyen forrásból lesz számukra is elégtétel. De itt is el kell gondolkodni azon, hogy ha a Mal piacképes, és miért ne lenne az, hiszen olyan termékeket állít elő, termel, amelyek Európában és a világban is keresettek és kurrensek, ezekre olyan alapot kellene teremteni, hogy ha ezek a perek és a gazdasági társaságok igényei fennmaradnak, akkor valamilyen formában lehessen fizetni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a magyar állam és az Orbán-kormány, miniszterelnök úrral az élen, hiszen emlékszünk a ’98 és 2002 közötti katasztrófákra és az elmúlt időszak
- 18 katasztrófáira is, nyugodtan lehet úgy fogalmazni, hogy a világ számára is példaértékűen teljesített, és forrást nem kímélve állt helyt az ilyen jellegű tevékenységben, költött úgy milliárdokat, hogy ezek a milliárdok lehet, hogy máshol is nagyon fontosak lettek volna. De úgy látom, úgy érzem, hogy a vörösziszap-katasztrófa is bebizonyította azt, hogy a kormány szemlélete emberközpontú, és ebből adódóan tényleg erőn felül teljesített. Ez vélemény is, kérdés, kérés is egyben, hiszen annak a térségnek az országgyűlési képviselője vagyok. Nem szívesen mondom, de sokszor azok hangoskodnak, akik lehet, hogy azt sem tudják, hol van Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely vagy a kazetták. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Mielőtt átadnám a szót a miniszter asszonynak arra, hogy reagáljon, válaszoljon a kérdésekre, engedje meg, hogy magam is a magam problémáját vagy kérdésemet megfogalmazzam. Először is, nem irigylem önt, hogy most majd válaszolnia kell, de hatalmas tárca, amit ön vezet, amelynek vezetésére vállalkozott, ebből fakad ez a sokfajta kérdés, megközelítés, amiket itt hallhattunk. Én egy olyan problémára szeretnék utalni, ami a bizottság profiljához közvetlenül kötődik, ez pedig a vagyonelszámolás, vagyonnyilvántartás, vagy országleltár. Nekem a múlt hét hétfőn volt egy interpellációm önhöz, Fónagy államtitkár úr válaszolt a problémámra, kérdéseimre. Nem fogadtam el a válaszát, nem részletezem, hogy miért. Többek között nem elfogadható számomra az, hogy egy 2011. december 31-re ütemezett feladatot három évvel későbbre toltak most ki, úgymond, 2014 végéig. Idézem az államtitkár úr válaszát: 2014 végéig megvalósul az állami vagyonnyilvántartást támogató egységes adattár és portál, amellyel az állampolgárok számára is elérhetővé válik az állami vagyonnyilvántartásba történő betekintés. Ezt mondta államtitkár úr egy héttel ezelőtt, 2010 augusztusában pedig a kormány azt közölte országgal-világgal, az akkori kormányszóvivő és más kormánytényezők, hogy 2011. december 31-re születik meg az országleltár, azon belül az egységes integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszer működése. 2012. január 1-től már a kormány akkori ígérete szerint ez egy működőképes rendszer lett volna. Tehát nekem olyan kérdésem is van, hogy jó helyen van-e a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél ennek a feladatnak az összefogása, vagy a fő felelősnek alkalmas-e ez a szervezet. Nekem az az érzésem, hogy sok bába között elvesztett a gyerek, és a legfontosabb szakmai szervezet kimaradt ebből a munkából, ez pedig a nemzetgazdálkodási minisztérium. Ugye, miután megszüntették a Pénzügyminisztériumot, semmiféle affinitása nincs ennek a tárcának arra, hogy ne mondjam, a volt vezetőjének sincs, nem volt semmiféle affinitása arra, hogy ezekkel a kérdésekkel foglalkozzék. Egy tisztességes zárszámadást nem tud csinálni az ország most már lassan negyedszázada, és megtoldhatnám még 40 esztendővel, az már 60 esztendő, a magyar kormányok 6 évtizede nem tudnak elszámolni azzal. hogy az ország vagyona mennyi. (Babák Mihály: ő is bűnös.) Mennyi volt a nyitó állomány, mennyi volt a változás, mennyi a záróállomány. Itt mindenki mond számokat, a sajtóban mindenféle számot hallhatunk, nincsenek autentikus forrásból származó információk, azt gondolom, rossz helyre van telepítve a feladat. Tehát a kérdésem végül is az, nem gondolja-e miniszter asszony, hogy az ön politikai felelőssége alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél rossz helyen van ez a feladat, és nem fogja tudni megoldani. Most ígértek megint hároméves csúszást. Egy új kormány lesz már akkor, és annak a bőrére úgymond ígér a tárca, hogy majd az megoldja? Mert most már az fogja megoldani, úgy tűnik. ez volt az én problémám, kérdésem. Ezek után nagy tisztelettel átadom önnek a szót. Parancsoljon!
- 19 A miniszter válasza - a napirendi pont lezárása NÉMETH LÁSZLÓNÉ nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm szépen. Megkísérlem, hogy sorrendben haladjak a feltett kérdéseken. Az első Babák képviselő úr részéről hangzott el az E.ON tranzakció hasznáról. Az egész tranzakció jelentőségét, azt gondolom, rövid távon nem szabad és nem lehet mérni. A tranzakció fontos az emberek mindennapi életének szempontjából, azaz fontos ahhoz, hogy ezt a bizonyos rezsicsökkentési folyamatot folytatni tudjuk. Ugyanakkor nagyon fontos a tekintetben is, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése lehetőséget ad arra, hogy egyfajta elosztó központtá, tranzitközponttá váljon. Ehhez gáztározókra van szükség. Ezek a gáztározók többek között ezért és így fognak birtokunkba kerülni. Nagyon fontos megemlíteni, bár itt a hozzám érkezett levelekből kiderül, hogy nem feltétlenül osztja mindenki ezt a véleményt, de az ország alapellátásának megoldására nem fenntartható az a helyzet, amikor ma a Gazpromtól vásároljuk azt a gázt, amit az ország alapellátásának kell minősítenünk, hogy egy német és egy osztrák cég állapodik meg a beérkező gáz mennyiségéről, annak árazásáról anélkül, hogy erre a magyar kormánynak a legcsekélyebb ráhatása lenne. Ez nem fenntartható állapot. Természetesen lehet azt mondani, hogy ez nem így van. Tudom, hogy vannak ilyen vélemények, vannak olyan vélemények, amelyek szerint ettől még a magyar kormány részesévé válhatott volna ezeknek az ármegállapodásoknak és szállítási üzemeknek. Azt tudom mondani, hogy ahhoz, hogy mi ott megfelelő hangsúllyal képviseljük magunkat, sőt, mondhatnám, megkíséreljük érvényesíteni saját szempontjainkat, mindenképpen szerződő félnek, aláíró partnernek kell lennünk. Úgy vélem, annak alapján, ahogy a hírek jönnek külföldről, a külföldi megállapodásokról, jó esélyünk van arra nekünk is, hogy olyan megállapodást fogunk tudni kötni az elkövetkezendő gázévre, ami jelentősen segíti a rezsicsökkentést, illetve a további ilyen irányú elképzeléseinket. Ehhez még egyetlen dolgot szeretnék hozzáfűzni. Nevezetesen azt, hogy a tározók iránt, ami ilyen módon hozzánk fog kerülni, nagy az érdeklődés Európában. Ez most nap mint nap téma. A felek folyamatosan tárgyalnak különféle gázfolyosók kiépítéséről. Mi ebben is szerepet kívánunk vállalni, ez szintén ismert dolog. Azt gondolom, hogy megfelelő súllyal vegyünk részt ebben a kialakul új rendszerben is, szükség van erre. Köszönöm szépen, ennyit gondoltam erről elmondani. Szekeres képviselő úr föltette a gazdasági növekedéssel, illetve az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos kérdéssort. Azt gondolom, ahhoz, hogy a gazdasági növekedés elinduljon, igenis nagyon fontos szerepük van azoknak az állami cégeknek, vállalatoknak, amelyekről az imént beszéltem, hogy olyan beruházásokat indukáljanak, amelyek következtében például, mai hír, hogy már mérhető az építőipari index emelkedése, holott még csak április van. Valójában az építőipar meglehetősen szezonhoz kötött ágazat. Mindenesetre mindazok a projektek, amelyeket elindítottunk, már mérhetőek és százalékos emelkedést mutatnak. Most nyilván ahhoz, hogy megváltoztassuk azt a bizonyos rangsort, amit ön említett, nem elegendő, amit most mondok, de azt gondolom, ez egy lehetőség arra, hogy az állam ezeken a cégeken keresztül valamiféle növekedést indukáljon, és ennek alapján valami megindulhasson. Az európai uniós támogatások kapcsán mondhatjuk azt, hogy sokkal gyorsabb volt a pénzkiáramlás. Beszélhetünk arról, hogy mennyi pénz jött be melyik periódusban, de ezt számháborúnak érzem. Azzal tisztában vagyunk, hogy 1500 milliárdnyi évi kifizetésre van szükség ezt követően, hogy mindent föl tudjunk használni. Arról hosszas vitát lehetne indítani, hogy az előkészített nagy projektek, amelyekkel az elmúlt időszakban foglalkoztunk, mennyire voltak előkészítve, és hány százalékukra lehetett azt mondani, hogy ezeket már csak be kell fejezni. Tehát részben meg szeretném erősíteni azt, hogy tudatában voltunk annak, hogy itt egy hatalmas munka áll előttünk. Úgy gondolom, hogy mindazt, amit a gyorsítás
- 20 tekintetében, a forráshiány megszüntetésére tenni kellett, tenni lehetett, megtettük. A helyzet az, hogy különféle statisztikák az én rendelkezésemre is állnak. Ön említette, hogy hányadik helyen vagyunk az európai uniós statisztikában. Szeretném jelezni, hogy az Európai Unióból a lekért források helyezéséről készült statisztika ez, de még egyszer mondom, tisztában vagyunk ezzel, és mindent meg fogunk tenni, hogy behozzuk a lemaradást. Én nem szeretnék most egy olyan fajta vitába, netán szópárbajba belemenni, hogy azok az operatív programok, amelyek 2007-ben megtervezésre kerültek, az a pályázatokat kezelő rendszer, amit fölállítottak, megfelelő volt-e vagy sem. Mi úgy gondoljuk, hogy azok az operatív programok, amelyek kezelését, folytatását 2010-ben átvettük, bizonyos gátakat, korlátokat állítottak, hogy ténylegesen és jól felhasználhatóak legyenek. Ugyanezt gondoljuk arról az intézményrendszerről is, amelyet menet közben túl veszélyesnek és forrásvesztést indukálónak tartottunk volna, ha megváltoztatjuk. A kérdésében elhangzott az is, hogy mit teszünk a veszélyek elhárítása érdekében. Hát, azokat a nagy állami fejlesztéseket mérjük és vizsgáljuk folyamatosan, előrehaladási jelentéseket kérünk, amelyek jelentős összegeket tudnak lekötni, illetve felhasználni ezekből a forrásokból. Az önkormányzatoknál az a bizonyos európai uniós önerő alap, amiről említést tettem, pontosan azt a célt szolgálná, hogy az önkormányzatok hiányzó saját erejét kipótoljuk. Az elbírálásoknál úgy vélem, hogy mindazt az egyszerűsítést, amit el lehetett végezni anélkül, hogy akár az eljárásrendünket újra akkreditáltatnunk kellene, megtettük. Hitelgarancia. A Magyar Fejlesztési Bank ki fog jönni egy olyan programmal, amiben garanciát lehet tőle igényelni pontosan az európai uniós finanszírozások megszerzéséhez. Malév. Igen, olvastam annak az interpretációját, illetve azt a kérdést, amit önök írásban is föltettek. Azt gondolom, ha jobban megnézzük, itt zsarolásról szó nincs. Amit én mondtam, mindössze csak annyi, hogy fölhívták a figyelmünket arra, amit a tiltott állami támogatásra vonatkozó európai uniós jogszabályok tartalmazna. Azaz, hogy a nehéz helyzetben lévő cég finanszírozásához hozzájárulhat-e az állam, elég jól körvonalazva van. Abban az esetben, ami itt lezárult, és szeretném leszögezni, hogy a 2010-ig tartó periódust vizsgálta az EU, mondták azt, hogy ez tiltott állami támogatás volt, és felhívták a figyelmünket erre, igen, felhívták a figyelmünket a tárgyalások során, én ezt nem nevezném zsarolásnak. Mert mindössze csak be akarják velünk tartatni azokat a jogszabályokat, amelyek mindenkire érvényesek, és ha bármit teszünk, akkor még egyszer ugyanazt a hibát, ugyanazt a rossz irányvonalat ne kövessük. Tehát nem zsarolásról volt szó természetesen. Erről mindössze csak ennyit szeretnék mondani. Dancsó képviselő úrtól érkezett egy kérdés hozzám, ami arról szólt, hogy mit tud tenni a Fejlesztési Bank, mire elegendő, hogy néz ki ma a tőkehelyzete, és milyen finanszírozási programokat tesznek lehetővé a lehetőségei. Azt gondolom, hogy a Fejlesztési Bank pillanatnyi tőkehelyzete megfelelő garanciát és lehetőséget biztosít arra, hogy további programokat dolgozzunk ki, hagyassunk jóvá az európai uniós fórumokon ahhoz, hogy ezek se kerüljenek a tiltott támogatás kategóriájába. Nemcsak az uniós agrár-, illetve sertéságazatot támogató programon dolgoznak a kollégák, hanem például egy patikaprogramnak nevezett, az EMMI elképzeléseit támogató programon is. Több ilyen van, a lehetőségek nagyok. Ugyanakkor azt azért el kell mondanom, hogy itt 2012-ben sajnálatos módon veszteséggel zárt a bank. Az egyik oka az volt, hogy egy térítésmentes átruházása történt az Eximbank, illetve a Mehib részvényeinek. Ezt nem sorolnám a vagyonvesztés körébe, hiszen az átment az NGM fennhatóság alá, egy másik állami szereplőhöz kerül. Viszont egy tényleges veszteség származott abból, hogy egy 2009-ben kötött hitelszerződés 7 milliárdos nagyságrendű céltartalékolást tett szükségessé. Nagyon reméljük a Fejlesztési Bank vezetőségével együtt, hogy további ilyen összegű értékvesztés elszámolására ezekből a hitelszerződésekből már nem kell hogy sor kerüljön. Ugyanakkor nem állítanám egyértelműen, hogy további ilyen nem lesz, hiszen például ez a konkrét ügy, amire ezt a 7
- 21 milliárdos értékvesztést el kellett számolnunk, nagyjából fél éven keresztül úgy nézett ki, hogy egy működő, a hitelt visszafizetni képes társasághoz került. Boldvai képviselő úr kérdezte tőlem, hogy itt a tározó megvásárlása miből lesz, hogyan veszi meg az állam, mivel fogunk érte fizetni. Egyelőre itt egy szándéknyilatkozat került aláírásra, az értékbecslések ezekben a percekben is zajlanak. Amikor birtokunkban lesznek már ezek, akkor fogunk tudni döntéseket hozni, akkor fogjuk tudni azt is eldönteni, hogy ezt a bizonyos tározót milyen forrásból, milyen módon vásároljuk meg, illetve fogjuk kifizetni. Az e-útdíj kapcsán azt szeretném mindössze jelezni, hogy folyamatban van, egyelőre semmi ok nincs arra, bár tudom, hogy ahogy megyünk előre az időben, egyre inkább föl fog merülni az a kérdés, hogy mikor mondjuk azt, hogy mára már lehetetlenné válik a bevezetése. Egyelőre nem mondom, hogy ez így van. Azt gondolom, július 1-jével elindulunk. Az eredeti összegnél, bekerülési összegnél magasabb nem lehet a költsége, csak alacsonyabb. Az, hogy milyen összegből kerül kiépítésre, a napokban lezáruló tárgyalási szakasz után fog napvilágra kerülni. A következő kérdés, amit Vágó képviselő úr tett fel nekem, az e-útdíjhoz kapcsolódó bevétel. Ahogy elmondtam, lehet, hogy túl optimistán, de azt gondoljuk, hogy július 1-jével el tudunk indulni, és akkor továbbra is érvényesek azok a számok, kalkulációk, amelyeket közzétettünk, az a bizonyos 78 milliárd a második félévre. Az offshore cégek kapcsán fordítva indulnék el. Elmondta a mérlegképes könyvelőnek kiadott munkát. Itt muszáj tájékozódnom, vissza fogok rá levélben térni rá, hogy itt mi történt. Egyszerűen erre most nem tudok választ adni. A továbbiak kapcsán a következőt szeretném elmondani. Amikor egy pályázat beadásra került, ahhoz van egy szép hosszú felsorolás, tételes lista a tekintetben, hogy milyen dokumentációt kell benyújtani a pályázat mellé. Többek között benne van a pénzmosástól kezdve mindenféle nyilatkozat, amit a pályázónak büntetőjogi felelőssége tudatában kell megtennie. Alapvetően, miután itt 2007-től máig több mint százezer pályázat érkezett be, ezeknek a nyilatkozatoknak a meglétét ellenőrzik. Azt, hogy a nyilatkozatban mit vállalt, lehetetlen végigellenőrizni. Amennyiben valaki kitölti azt a bizonyos pénzmosásra vonatkozó nyilatkozatot, azt jelenti, hogy a cég természetes tulajdonosának személye ismertté kell váljon, ennek ott meg kell jelennie. Az elmúlt napokban úgy a levelezésben, mint a sajtóban napvilágra kerülő 74 esetben felkértem az NFÜ-t, hogy továbbmenve azon a tényen, hogy a büntetőjogi nyilatkozatok, amiket mindig bekérünk, most is rendelkezésre állnak, végezzen el egy vizsgálatot, amiről majd kérem a beszámolót. Illetve ugyanebben a témakörben, ha jól tudom, még a mai napon a helyettes államtitkár úr a minisztériumban fog tudni további információkat adni önöknek. Paks 2 kapcsán azok a tanulmányok, amelyek például erre a kérdésre választ fognak adni, amit ön feltett, hogy megéri-e, szabad-e ilyen összegben erőforrást átcsoportosítani egy újabb blokk megépítésére, készülnek. Azt gondolom, hogy az a menetrend, amit tehát itt a paksi szakemberek, illetve a minisztérium államtitkársága összeállított, ami nagyjából két héten belül készül el, tételesen, már dátumszerűen fogja tartalmazni, hogy mikor mi történik, erre alapoz. Ez az egyik legfontosabb kérdés, amit ön föltett. Ennek alapján aztán a döntéseket meg lehet hozni, illetve hozatni. Veres képviselő úr kérdésére, hogy jó-e az az arány, amit itt jeleztem, hogy a beérkező hitelkérelmek, illetve az egyedi kormánydöntések aránya, jelzem, hogy az egyedi kormánydöntés alapján megszülető hitelezési tranzakciók az MFB-nél meglehetősen komoly méretűek, ezt az összeget elég könnyen és viszonylag kevés darabszámú tranzakcióval lehetett elérni. A szlovák-magyar gázvezetékhez adott hitel jelentős összegű. Jelentős összeg, amit az MTVA hiteléhez biztosított konzorciumban a Fejlesztési Bank más kereskedelmi bankokkal, a MÁV finanszírozásában is jelentős összeggel vesznek részt. Tehát az az arány, illetve ezek a számok lényegesen nagyobbak ezek miatt a tranzakciók miatt.
- 22 A mobilfrekvenciák kérdése. Ennek kapcsán a Kúria a végleges döntését meghozta, az NMHH-nak kell most mindazon döntéseket meghozni, hogy mikor, milyen ütemben, milyen csoportosításban és hogyan fogja kiírni ezeket a frekvenciapályázatokat. Sokszor, sokhelyütt hangzik el a kérdés, hogy mit csinálunk a negyedik mobilszolgáltatóval. Továbbra is fenntartom, hogy erre a negyedik mobilszolgáltatóra, annak piacra lépésére szükség van. Hogy mikor, milyen frekvenciapályázatok és milyen összeállításban látnak napvilágot, fogja azt eldönteni, hogy mikor tudunk a szándékon túllépve elindulni e tekintetben. A következő kérdése az M3-as most megnyitott, illetve régi szakaszára vonatkozik. Itt azt tudom önnek mondani, amiért a felelősségre vonás megtörtént. Ennek a szakasznak a tervezését még az előző menedzsment kezdte el. Azt gondolom, hogy amikor a 2010-s váltás megtörtént, akkor az újonnan belépő kollégáknak, felelősöknek észre kellett volna venniük, hogy nem volt tökéletes ez a terv, aminek alapján dolgoztak. Nem vették észre, ezért megtörtént a felelősségre vonás. Most pedig azon dolgozunk, hogy mihamarabb ezt az állapotot, amit nevezhetünk áldatlannak is, meg tudjuk szüntetni. A következő kérdés pedig a KEOP-ba átcsoportosított összegek felhasználására vonatkozott. Az önkormányzatok számára olyan lehetőségek nyílnak meg, amiből energiahatékonysági, energiafelújítási munkálatokat tudnak végrehajtani. Ezektől nagyon jelentős megtakarítást várunk, ha ezek megtörténnek. Az utolsó, ön által felvetett témakör az észak-alföldi fejlesztési pályázatok kérdése. Engedje meg, hogy erre írásban válaszoljak önnek, mert ezt nem tudom ma megmondani. Ékes úr a Mal-hoz kapcsolódóan tette fel kérdéseit. Azt gondolom, az egy nagyon fontos döntés volt az állam részéről, amikor úgy határozott, hogy részben a munkahelyek megőrzése végett, részben az esetleges környezeti katasztrófa elkerülése végett megkísérel lépéseket tenni a Mal megmentése érdekében. Az rögtön a folyamat kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy az lehetetlen, hogy a céget terhelő összes kötelezettséget átvegyük. Egy olyan elgondolás alakult ki, és e mentén haladunk most, hogy folyamatos üzemben tartás mellett a dolgozók munkabérének folyamatos kifizetése mellett egy újonnan alakuló cégbe vigyük át mindazokat az eszközöket és értékeket, amelyekkel a Mal tevékenysége tovább folytatható. Azt, hogy a Mal beszállítói közül kit és milyen mértékben lesz képes a felszámolást vezénylő majd kifizetni, ma elég nehéz megmondani. Azt gondolom, ami nagyon fontos, az az, hogy ezeknek a cégeknek részben ez alatt a moratóriumi periódus alatt, amit most élünk, a kifizetés minden egyes szolgáltatás után biztosított. Illetve az, hogy az üzem tovább fog élni, és az új üzem már szintén biztosítani fogja az általuk nyújtott szolgáltatások fedezetét, a múltban elszenvedett veszteségeik kompenzálására nyilvánvalóan nem elegendő, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra hosszabb időtávban, hogy úgy mondjam, ledolgozásra kerüljenek vagy csökkenjenek azok a veszteségek, amiket elszenvedtek. Amit ön említett, hogy egy alapot kellene létrehozni, amiből adott esetben azokat az állampolgári követeléseket, amelyek folyamatban vannak, illetve lesznek a bíróságon, ki lehessen egyenlíteni, azzal foglalkoznunk kell. Fogunk vele foglalkozni, ugyanakkor azért azt látnunk kell, hogy a folyamatos üzemeltetést fenn tudjuk tartani, az milyen kereteket, lehetőségeket biztosít számunkra. De az egészen biztos, hogy ennek a környéknek az elszenvedett kárait, azt is mondhatnám, hogy szenvedését valamilyen módon megpróbáljuk kárpótolni. Végezetül az elnök úr által feltett kérdés, a vagyonnyilvántartás és országleltár. Láttam részben azokat az ígéreteket, amelyeket ebben a témakörben tettünk. Természetesen azt is láttam, hogy Fónagy államtitkár úr az ön által feltett kérdésre milyen választ adott. Azt tudom ehhez csak hozzátenni, hogy a most elhangzott időpontokat tudjuk tartani, ez az, ami biztos. Indoklásként, hogy ez miért történt így, elmondhatom, hogy az elmúlt egy évem alatt nagyon sok időt töltöttünk azzal, hogy hogyan tudunk úgy előrehaladni, mert nem informatikai szempontból vannak problémák, hanem olyan fajta tisztítást kell végrehajtani, ami, minél
- 23 mélyebbre megyünk, annál több minden tárul föl előttünk, hogy rendezendő a sorsa. Itt ingatlanokról beszélek elsősorban. Csak ezek nagyon komoly értékkel bíró ingatlanok. Azt gondolom, azzal, hogy most egy folyamatos számonkéréssel dolgozik a vagyonkezelő e tekintetben, nagyon komoly erőket csoportosítottunk át, hogy ezt a feladatot el lehessen látni. Ez a bizonyos második fázis, amiben most vagyunk, időre be fog fejeződni. Úgyhogy erről csak ennyit tudok most mondani. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük szépen, miniszter asszony a reagálását, a kérdésekre adott válaszait. Tisztelt Képviselőtársaim! Vitát nem nyitunk erről a problémakörről, hiszen a meghallgatás nem feltétlenül jelenti a vitát. Elhangzottak a kérdések, vélemények, miniszteri reagálások. Ezzel gyakorlatilag ezt a napirendi pontot letudtuk. Köszönöm miniszter asszonynak a megjelenését, az előadását és a válaszait is. További szép napot kívánok. Viszontlátásra! NÉMETH LÁSZLÓNÉ nemzeti fejlesztési miniszter: Köszönöm, hogy meghallgattak. Viszontlátásra! A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslat megtárgyalása ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Áttérünk a napirend szerinti 2. pont megvitatására. Ez egy módosító javaslat a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény módosításához, amit az alkotmányügyi bizottság nyújtott be. Azért kell vele foglalkoznunk, mert első helyen kijelölt bizottság vagyunk. Nem tudom, az alkotmányügyi bizottságot képviseli valaki? (Nincs jelentkező.) Nem képviseli senki. Nem baj. A kormányt igen. Akkor a kormányt kérdezem, hogy mi a véleménye a kormány képviselőjének az alkotmányügyi bizottság által bizottsági módosító javaslatról. TÁRNOKI-ZÁCH PÉTER (Nemzetgazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslatot a kormány támogatni tudja. ELNÖK: Köszönöm. Ez egy lakonikus vélemény. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, vélemény, észrevétel a módosító indítvánnyal kapcsolatban. (Nincs jelentkező.) Nincs. Emlékeztetőül mondom, hogy a mi bizottságunknak van egy erről szóló bizottsági módosító indítványa, a 2-es számú bizottsági módosító indítvány. Akkor nincs más hátra, mint ennek a sorsáról döntsünk, hogy támogatja-e a költségvetési bizottság az alkotmányügyi bizottság módosító indítványát. Aki ezt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A többség támogatja. Ki az, aki nem támogatja? Nem szavazat nem volt. Ki az, aki tartózkodik? Kettő. A költségvetési bizottság tehát támogatja az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát. A napirendi pont lezárása Köszönöm szépen főosztályvezető úrnak a közreműködését. Az Új Széchenyi-terv piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása, az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése, ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása, valamint az ipartelepítés elnevezésű támogatási
- 24 konstrukciók keretében támogatást elnyert átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, felépítésű szervezetek számvevőszéki vizsgálatáról szóló, önálló képviselői indítványként benyújtott országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételének és általános vitára való alkalmasságának tárgyalása Áttérünk a 3. napirendi pont tárgyalására, ami egy képviselői módosító indítvány, törvényjavaslat, bocsánat, képviselői határozati javaslat. Kérdezem, az előterjesztők részéről nem látok itt senkit sem. A Számvevőszék részéről van-e itt valaki, aki esetleg a határozati javaslat ügyében reagálni tudna? (Nincs jelentkező.) A Számvevőszék részéről sincs senki. (Jelzésre.) A kormány véleményét nem fogom megkérdezni, mert az, hogy a parlament kire bíz feladatot a Számvevőszéknél, nem a kormány kompetenciája. Kérdezem a bizottságot, van-e kérdés vagy észrevétel. (Jelzésre.) Jó. Köszönöm a tanácsot. (Babák Mihály közbeszól.) Képviselő úr, nem bíráljuk az ülés vezetését. Köszönöm szépen. Az udvariasság, a fair play jegyében, ha már itt a kormányt képviseli valaki, akkor megadom a szót, ha kíván reagálni. Tessék parancsolni! A kormány álláspontjának ismertetése CSEPREGHY NÁNDOR (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Megtiszteltetés, hogy a tisztelt Házban felszólalhatunk ebben a kérdésben, és a kormány álláspontját is képviselhetjük. Úgy gondolom, nem mellékes, hogy ez is elhangozhasson a mai napon. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ fejlett gazdasági és politikai centrumaiban is egyre fontosabb és égetőbb kérdés, hogy miként lehet gátat szabni annak a folyamatnak, ami az offshore pénzügyi szolgáltatások elterjedését jelenti. Nevezzük nevén a dolgot, miként lehet gátat szabni az adóelkerülésnek. A jelenlegi kormánypárt már 2009-ben, jóval a nemzetközi hangulat megváltozása előtt, jóval a ciprusi válság kirobbanása előtt, és jóval azelőtt, hogy az Egyesült Államok kormánya hadat üzent az adóparadicsomoknak, felismerte ennek a gyakorlatnak a károsságát, és fellépett ellene. Ellenzéki pártként is hallattuk tehát a szavunkat, de ami sokkal fontosabb, az elmúlt három évben a kormányzati pozícióból is mindent elkövettünk annak érdekében, hogy átlátható és tiszta viszonyok teremtődjenek ezen a területen. Olyan jelentős törvénymódosítások születtek az elmúlt két és fél évben, amelyekre bátran kimondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta nem volt példa. Éppen ezért némi üröm is vegyül az örömbe a felszólalás lehetősége mellett, hogy vissza kell utasítanom Szilágyi és Volner képviselő urak által többször is felvetett alaptalan állításokat, amelyekkel a kormányt vádolják. A teljesség igénye nélkül ez volt az a kormány, amelyik véget vetett a szocialista kormányok alatti tarthatatlan gyakorlatnak, amelynek nyomán milliárdokat loptak el a közbeszerzési rendszer hiányosságai miatt, és úgy szigorítottuk a közbeszerzési törvényt az átláthatóság maximuma teljesüljön. ELNÖK: Köszönjük azt, hogy ezeket az információkat megosztja velünk. Itt a probléma az, hogy a parlamentnek kell arról döntenie, hogy megbízza-e a neki felelősséggel tartozó Számvevőszéket azzal, hogy megvizsgálja ezt a problémát. Erről kell dönteni. Köszönjük szépen az előadását. Döntés az országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről Kérdezem, hogy miután az előadó nem képviselteti magát, és a kormány is véleményt nyilvánított, ki az, aki ezt a határozati javaslatot, amely tehát a Számvevőszéket kívánja megbízni egy ellenőrzés elvégzésével, támogatja. (Szavazás.) Három. A bizottság tehát nem
- 25 támogatja azt a javaslatot, hogy a parlament megbízza a kormányt ennek megvizsgálásával. Köszönjük szépen a segítségét. Az ülés bezárása Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyebekben megkérdezem, van-e valakinek mondanivalója. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor befejeztük mai ülésünket. Köszönöm szépen az aktív közreműködésüket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 55 perc.)
Dr. Nyikos László a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit