Összefoglaló a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és bõvítéseinek természetvédelmi kezelési tervével kapcsolatos egyeztetési eljárásról Összefoglalót készítette: Takács Gábor (Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság)
Elõzmények A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet a 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelettel hozta létre a környezetvédelmi miniszter, majd a 20/2001. (IX. 21.) KöM rendelettel bõvítették a területét. A Tájvédelmi Körzet területe jelenleg 8271,8631 ha. Az elmúlt években több kezdeményezés történt a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területeinek bõvítésére. A védetté nyilvánítási javaslatok országos jelentõségû védett természeti terület kialakítását kezdeményezték, így a védetté nyilvánítás elõkészítését a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 25.§ (4) bekezdése alapján a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság végezte el. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet bõvítésének elõkészítésével párhuzamosan elkészítette az Igazgatóság a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és bõvítéseinek természetvédelmi kezelési tervét is.
Egyeztetési eljárás ismertetése A természetvédelmi kezelési tervek készítésére és társadalmi egyeztetésére vonatkozó szabályokat a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítõjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001 (XII.28.) KöM rendelet (továbbiakban: a rendelet) határozza meg. A rendelet 2.§ (2) bekezdése értelmében a természetvédelmi kezelési terv dokumentáció három részbõl tevõdik össze: a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció, a részletes kezelési terv tervezete, továbbá a tervezési területet védetté nyilvánító jogszabály részét képezõ természetvédelmi kezelési kötelezettségeket összesítõ rész [a c) pont a továbbiakban: természetvédelmi kezelési terv] tervezete A rendelet a 3.§-ban határozza meg a természetvédelmi kezelési tervek egyeztetésére vonatkozó eljárást. A rendelet 3. § (1) bekezdése alapján az igazgatóság a természetvédelmi kezelési terv tervezetére vonatkozóan beszerzi a tervezési területtel érintett területi államigazgatási szervek, települési önkormányzatok, területi gazdasági kamarák, tulajdonosok, vagyonkezelõk, gazdasági tevékenységet folytatók véleményét, továbbá a (2) bekezdésben megállapítja, hogy a természetvédelmi kezelési terv tervezetével kapcsolatban a természetvédelmi célra alakult társadalmi és érdekképviseleti szervezetek is jogosultak véleményt nyilvánítani. A vélemények megismerése érdekében a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 92 szervezetnek küldte meg írásban (ikt.sz.: 58-4-4/2006, 2006. december 5.) a természetvédelmi kezelési terv tervezetét, illetve a tervezet kifüggesztésre került az érintett 17 település önkormányzatának hirdetõtáblájára. A vélemények nyilvánítására a rendelet 3.§ (3) bekezdése értelmében a 3.§ (1) bekezdés a-c) pontjában említett szervezeteknek 30 napjuk volt. A rendelet 3.§ (5) bekezdése alapján a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában, illetve a 3.§ (2) bekezdésében említett
szervezeteknek/személyeknek a kifüggesztés utolsó napját követõen 45 napjuk van a véleményük kifejtésére. A rendelet 3.§ (4) bekezdése alapján a 3.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szervek véleményét a kezelési terv tervezetének véglegesítése során figyelembe kell venni, kivéve, ha az abban foglaltak a természetvédelmi célok megvalósításával ellentétesek. Véleményeltérés esetén meg kell kísérelni az eltérést egyeztetés útján megszüntetni. Az egyeztetés tényét, a képviselt álláspontokat és azok indokait, valamint az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltérést a védetté nyilvánításról szóló jogszabálytervezet felterjesztésében rögzíteni kell. A Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a véleményeltérésrõl tájékoztatja a véleményeltérést fenntartó államigazgatási szerv minisztériumi szintû felettes szervét, mint a közigazgatási egyeztetésben részt vevõ központi államigazgatási szervet. A véleményeltérés feloldására jogalkotásra vonatkozó rendelkezések elõírásait kell megfelelõen alkalmazni.
Beérkezett vélemények összefoglalása A természetvédelmi kezelési terv tervezete 90 szervezetnek (Gyõr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém megyei) került megküldésre és 17 önkormányzat hirdetõtáblájára került kifüggesztésre. A természetvédelmi kezelési tervvel kapcsolatban 2007. február 7-ig 50 vélemény érkezett be, míg 40 szervezet semmilyen formában nem nyilvánított véleményt. A beérkezett vélemények közül 34 szervezet egyetért a természetvédelmi kezelési terv tervezetével. 11 szervezet tett valamilyen észrevételt. 5 szervezet megállapította, hogy nem rendelkezik illetékességgel a természetvédelmi kezelési tervet illetõen. Ezeket a szervezeteket a véleményt nem nyilvánított szervezetek között soroljuk fel, megjelölve, hogy véleményünk szerint miért illetékesek.
A természetvédelmi kezelési tervvel egyetértésüket fejezték ki a következõ szervezetek: Bõny Község Önkormányzata Felpéc Község Önkormányzata Gyõrújbarát Község Önkormányzata Komárom Város Önkormányzata Pannonhalma Város Önkormányzata Ravazd Község Önkormányzata ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézete Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Gyõri Határõr Igazgatóság Gyõri Körzeti Földhivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (Gyõr-Moson-Sopron Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás jogutódja) Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság (Gyõr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat jogutódja)
Gyõr-Moson-Sopron Megyei Mérnöki Kamara Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-Magyarországi Területi Hivatal Nemzeti Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága (Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet jogutódja) Vám- és Pénzügyõrség Közép-Dunántúli Regionális Parancsnokság Vám- és Pénzügyõrség Nyugat-Dunántúl Regionális Parancsnokság Veszprém Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyõr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara Észak-Dunántúli Gázszolgáltató ZRt. Gyõrszentiváni Földtulajdonosok VT Patrióta Honismereti és Faluvédõ Egyesület REFLEX Környezetvédõ Egyesület
A természetvédelmi kezelési tervvel egyet nem egyetértõ, illetve észrevételt tett szervezetek: Sokorópátka Község Önkormányzata „Megjegyzés: Sokorópátka-Kajárpéc közötti út építésére megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezünk. Szakhatósági hozzájárulást adott a T. Cím a 2004. június 7-én kelt 24-99/04. szám alatt, melyben a védett területen hozzájárult az út megvalósításához. Kérem, szíveskedjen a szakhatósági hozzájárulást továbbra is érvényben tartani.” FHNPI válasza: A Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság helyett az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség mûködik, mint elsõfokú természetvédelmi hatóság. Az út tervezése és engedélyezése során õket kell megkeresni, mint szakhatóságot. Fõvárosi és Pest Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgazgatóság (Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága jogutódja) Véleményét telefonon fejtette ki, amely gyakorlatilag megegyezett a Szombathelyi Igazgatóság véleményével. Az észrevételeket Igazgatóságunk beépítette a véglegesített természetvédelmi kezelési tervbe.
Vas Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság (Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatósága jogutódja) „Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és bõvítéseinek természetvédelmi kezelési terv tervezetével fõ céljaiban egyetértek.
Észrevételként ugyanakkor megjegyzem, hogy ellentmondásosnak tartom az Erebeszigetek erdõrezervátum magterületként meghatározott területeire vonatkozó erdõkezelési elõírásokat. /2. Természetvédelmi stratégiák Terület és földhasználat c. részében, illetve a 3.2.4. Erdõk kezelése Erebe-szigetekre vonatkozó része./ Ezekre tekintettel felmerül a kérdés: miért került erdõrezervátum magterületként kijelölésre a terület? FHNPI válasza: Az Erebe-szigetek erdõrezervátum státusát a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévõ egyes védett természeti területek erdõrezervátummá nyilvánításáról szóló 13/2000. (VI. 26.) KöM rendelet határozza meg. A természetvédelmi kezelési terv az erdõrezervátum státust nem kívánja vitatni. Egyetértek azzal, hogy biztosítani kell az erdõk használata során a természetes felújítás lehetõségét /3.2.4./, azonban szükségesnek tartom azt is a kezelési tervben megjegyezni, hogy a természetes felújításra kevésbé alkalmas fafajok, például KST állományok esetében lehetõség legyen az õshonos fafajjal, mesterséges úton megvalósuló felújításra is. FHNPI válasza: A természetvédelmi kezelési terv nem zárja ki az õshonos fafajjal történõ mesterséges felújítást, mindössze biztosítja a természetes felújítás priorítását. Amennyiben a természetes felújítás nem lehetséges, akkor az érintett erdõrészlet felújítását mesterségesen kell biztosítani. A holtfa biztosításának (mesterséges úton történõ?) elõírását /3.2.4./ feleslegesnek tartom, a gyakorlati tapasztalatok szerint a fenntartásra elõírt (és az erdészeti gyakorlatban is már régóta alkalmazott) hagyásfák ill. facsoportok egy-két éven belül amúgy is erõteljesen száradásnak indulnak! FHNPI válasza: A holtfára, illetve a holtfa mennyiségére vonatkozó elõírás átdolgozásra került (lásd. végleges természetvédelmi kezelési terv, illetve a KAEG Zrt.-vel folytatott egyeztetõ tárgyalás összefoglalóját.) A tájidegen és nem õshonos fafajok ültetésének megtiltása az erdõfelújítások esetében /3.2.4./ általánosságban kiköthetõ, a kivitelezés a gyakorlatban jelenleg kevésbé látszik biztosítottnak, még erdõgazdálkodó szervezeteknél is! A természetvédelmi hatóság egyedi engedélyével, a termõhelyi adottságoktól függõen legyen lehetõség esetenként nem õshonos fafajjal történõ felújításra, továbbá a 30 %-ot meghaladó, nem õshonos elegyítésre. A telepített erdészeti faültetvényekkel kapcsolatosan: felsorolt fafajokkal történõ új erdõtelepítés megtiltása még csak-csak kiköthetõ, és megvalósítható, de a már meglévõ állományok- különösen az akácosok - átalakításának elõírása a gyakorlati tapasztalatok alapján - mind a tulajdonosi körre, mind az aránytalan költségvonzatra is tekintettel - illuzórikus! Kihagyását javaslom a tervezetbõl.” FHNPI válasza: A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 33.§ (3) bekezdésének b) pontja alapján erdõfelújítást a termõhelynek megfelelõ õshonos fajokkal és - az (5) bekezdés a) pontja kivételével - természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel kell végezni. Az õshonos fafajjal történõ felújítás a Tájvédelmi Körzetben elsõsorban a kisalföldi meszes homokpuszta területén okoz problémát, a Pannonhalmi-dombság területén elsõsorban a magas költségek miatt valósítható meg nehezen a véghasználat utáni fafajcsere. A végleges természetvédelmi kezelési terv (lásd. melléklet) lehetõséget biztosít nem õshonos fafajok elegyfafajként történõ alkalmazására a természetvédelmi kezelõ és a természetvédelmi hatóság egyedi hozzájárulásával,
ugyanakkor természetvédelmi szempontból nem kívánatos, hogy a meglévõ tájidegen fafajú ültetvények hosszú távon fennmaradjanak. A Tájvédelmi Körzet területén elsõdleges cél a meglévõ tájidegen fafajú ültetvények természetközeli erdõvé történõ átalakítása, így korlátozás fenntartását indokoltnak tartjuk. Veszprém Megyei Földhivatal: „A tervezet 3.2.1. számú, a szántók kezelésérõl szóló fejezet 10. bekezdése szerint „Szántó mûvelési ágú területeken a beállt gyepeket fenn kell tartani.” Az ingatlan-nyilvántartás végrehajtásáról szóló 109/1999 (XII.29.) FVM rendelet 51.§ (1) bekezdés a) pontja szerint alrészletként kell nyilvántartani a 400m2-t meghaladó különbözõ mûvelési ágú területeket. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 23.§ (2) bekezdése szerint a földterületeket a természetbeni állapotnak megfelelõen kell nyilvántartani. Fentiekbõl következõen ha szántóterületekben megtalálható „beállt gyepek” területe a 400m2-t meghaladja az mûvelési ág váltásnak minõsül, ezért intézkedni kell a változás ingatlan-nyilvántartásban történõ feltüntetése ügyében.” FHNPI válasza: A védett természeti területek esetében természetesen alkalmazni kell a fent idézett jogszabályokat. Ugyanakkor a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területén számos olyan évek, évtizedek óta mûveletlen szántó mûvelési ágban lévõ terület van, amelyek az idõk folyamán visszagyepesedtek és ma már jelentõs természeti érték hordozói. Ezen területek esetében nagyon fontos, hogy az így kialakult gyepek továbbra is gyepek maradjanak. Az érintett pontot átfogalmaztuk, oly módon, hogy az mind a természetvédelmi, mind az ingatlan-nyilvántartás követelményeinek megfeleljen. Veszprém Megyei Földmûvelésügyi Hivatal Egyetért a természetvédelmi kezelési tervvel. „A kezelési terv betartásával az õshonos és védett fajok fenntartása, és további térnyerésük biztosítottnak látszik. A korlátozott gazdálkodási lehetõségekbõl eredõ esetleges károk kompenzációját szükségesnek tartjuk.” FHNPI válasza: A természetvédelmi korlátozásokból eredõ károk kérdését a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szabályozza. Igazgatóságunknak ezen felül sem lehetõsége, sem joga nincs további kompenzációt biztosítani. Komárom-Esztergom Megyei Agrárkamara „A kezelési tervvel kapcsolatban szükségesnek vélem megjegyezni, hogy annak véleményem szerint csak és kizárólag a természetvédelmi okból indokolt kötelezésekre kell szorítkoznia és a terület földhasználatának konkrét ismeretei alapján kell a megkövetelt gazdálkodási formákat meghatározni. Ennek megfelelõen ezen koncepcionális problémakör figyelembe véve az alábbiakban a legfontosabb problémakörökre irányítom a figyelmet, melynek átgondolását, illetve átdolgozását fontosnak tartom és csak ezt követõen vélem általunk támogathatónak a kezelési terv hatályba léptetését.” FHNPI válasza: Egyetértünk azzal, hogy a természetvédelmi kezelési tervnek a természetvédelmi szempontból indokolt kötelezésekre kell szorítkoznia. Véleményünk szerint a természetvédelmi kezelési terv jelenleg is csak azokkal a
kérdésekkel foglalkozik, amelyek a Tájvédelmi Körzet védett természeti értékeinek fenntartása szempontjából fontosak. „A 3. oldalon az ipar és az építés címszavaknál némi ellentmondást tapasztaltunk a fogalmazásban. Javaslom az egyértelmûsítést.” FHNPI válasza: A megjelölt fejezet a természetvédelmi stratégiákat határozza meg. A két érintett bekezdésnél mi nem tapasztalunk ellentmondást. „Ugyancsak itt a vízgazdálkodás címszó alatt a vizes területek ökológiai vízigényének biztosítását írja elõ kötelezõen. Formájáról nincs rendelkezés. A csatornák és vízfolyások féloldalas kezelésével a vízügyre megítélésem szerint indokolatlanul nagy (gazdasági) terhet rónánk, amit nem biztos, hogy teljesítenek.” FHNPI válasza: A kifogásolt fejezet a természetvédelmi stratégiáknál található. Az elõírásoknál az ökológiai vízigény megjelenik mind a gyepeknél, mind azoknál az erdõknél, ahol a víz a fõ élõhely-alakító tényezõ. Ennél részletesebben egy jogszabályban nem célszerû a kérdést szabályozni, ugyanis az mindig helyfüggõ. A részletes elõírásokat a természetvédelmi hatóság adhatja meg a vízgazdálkodási tervek hatósági engedélyezi eljárásakor. A féloldalas kezelésre vonatkozó rész szintén csak a stratégiáknál jelenik meg, elõírás szinten nem szerepel a tervezetben. „A 3.1.2. pontnál a június 30-i idõpont erõsen idõjárásfüggõ, nem biztos, hogy betartható.” FHNPI válasza: A megadott idõpontot úgy választottuk ki, hogy az többé-kevésbé független legyen az idõjárástól. A tervezési területen elõforduló Maculinea fajok tápnövénye a vérfû (Sanguisorba officinalis), amely többnyire július-augusztus folyamán virágzik. Amennyiben az élõhelyek kaszálása megtörténik június 30-ig, akkor a tápnövény jó eséllyel virágozhat a lepkék peterakási idõszakában. „A 3.2.1 pontban a vetésforgó kialakítására vonatkozó rendelkezést nem látom ebben a formában indokoltnak, hiszen számomra nem világos, hogy pl. a szárazborsó 7 évenkénti termeszthetõsége milyen hatással lehet a terület flórájára, illetve faunájára. Ugyanitt a szántókon betakarítatlan szegélyeket kell fennhagyni rendelkezés, lehet, hogy természetvédelmi szempontból fontos, azonban a termelõ megsérti a mûvelési kötelezettségét, amiért szankcióval sújthatják és gyomosodási problémákat is okoz. A táblák szélére vonatkozó 10 méteres sávot túlzottnak tartom, hiszen sok kis parcellánál ha ezt az elõírást betartják gyakorlatilag nem kezelhetik a táblát. Javaslom a tábla nagyságától függõen megállapítani a szegélyt, pl. 5 ha-os nagyság felett. A szántó mûvelési ágú területeken a beállt gyepek fenntartását csak abban az esetben tartom indokoltnak, ha annak növényi összetétele ezt indokolja. Tehát botanikai vizsgálathoz kellene kötni. A szántó mûvelési ágú területeken nem tartjuk indokoltnak és megkövetelhetõnek a belvizes foltok megtartását, hiszen többek között a jelenlegi területalapú támogatási rendszerek 15%-os mûveletlenül hagyott területrészek miatt szankciókat helyeznek kilátásba, illetve ha ezt a termelõ kiveszi az igénylésbõl, akkor a kiesés miatt kártalanításról kell gondoskodni, továbbá ez ellentmond a termõföldrõl szóló 1996. évi LV. tv. VI. fejezetében leírt földhasználói kötelezettségnek.” FHNPI válasza: A szántókra vonatkozó elõírások elsõ 5 pontja megegyezik az egyszerûsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások
igényléséhez teljesítendõ „Helyes Mezõgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletben meghatározott „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” szántókra megfogalmazott elõírásaival. Ezek az elõírások egészültek ki a természetvédelmi szempontból fontos további elõírásokkal. A szegélyekre vonatkozó elõírásokat töröltük a tervezetbõl, mert a korábbi tervezet nem vette figyelembe a Tájvédelmi Körzet egyes területeinek jelenlegi táblaméretét. A beállt gyepekre vonatkozó elõírás a Veszprém Megyei Földhivatal észrevétele alapján már átdolgozásra került. A botanikai vizsgálatot nem tartjuk indokoltnak, mert védett természeti területen egy másodlagos gyep, függetlenül annak fajgazdagságától, természetvédelmi szempontból értékesebb, mint egy szántó. Amennyiben egy szántón 5-10 év alatt már kialakult egy gyep, akkor annak fenntartását kell támogatni és nem ismételt felszántását egy olyan idõszakban, amikor jelentõs túltermelés van szántóföldi kultúrákból. Amennyiben egy szántóterületen a belvizes foltok aránya meghaladja a 15%-ot, akkor az minden valószínûség szerint mélyfekvésû terület (ilyen szántók kizárólag a Holt-Rába mentén találhatók). Ebben az esetben az adott szántóföld belvízmentesítése csak a szomszédos gyepek kiszárítása mellett lehetséges, ami egyértelmûen természetvédelmi kárt okoz. „A legelõterületeknél az 1 állategység/ha érték megkötését abban az esetben tartjuk elfogadhatónak, ha ezt tényleges felmérésen alapul, azaz szükséges ez az alul, vagy túllegeltetés elkerüléséhez, tehát általános követelményként ezt megfogalmazni túlzottnak tartjuk és környezetvédelmi szempontból sem indokolt. A nedves idõszak legeltetési tilalma ebben a formában nem értelmezhetõ. Feltételezzük, hogy ez az átnedvesedett talajállapotokra utal, amelynek ugyancsak inkább környezetvédelmi, mint természetvédelmi okát látjuk. A téli legeltetés tilalmát célszerû konkrétabban meghatározni, hiszen pl. ezen a télen majd minden húshasznú állatot jelenleg is legelõn tartanak a terület növényflórájának károsodása nélkül. Ismereteink szerint a nitrátérzékeny területen (jogszabálytervezetben foglaltak alapján) sem tiltott a téli legeltetés egy csökkentett állatállománnyal, pl. 1,2 állategység. E szabályozást sem tartjuk egyértelmûen természetvédelmi célból megfogalmazott korlátozásnak.” FHNPI válasza: Az 1 állategység/ha nedves gyepek esetében megegyezik, míg száraz gyepek esetében meghaladja az agár-környezetgazdálkodási támogatások gyepes alapprogramjában meghatározott maximális mértéket. Véleményünk szerint ez az általános követelmény mind természetvédelmi, mind gyepgazdálkodási szempontból még elfogadható és nem túlzott. A nedves idõszakban/nedves talajon végzett legeltetés mind a szárazabb, mind az üde gyepek esetében komoly természetvédelmi problémát okoz. A taposás következtében sérülhet a gyökérzet, a kialakuló csupasz talajfelszínek pedig lehetõséget kínálnak az agresszív özönfajoknak (Solidago gigantea, Ambrosia elatior stb.) a megtelepedésre. A kérdéses bekezdést a tervezetben pontosítottuk. A téli legeltetés tilalma szerepel a gyepekre vonatkozó területalapú támogatások feltételei között is. A téli legeltetés természetvédelmi problematikája egyrészt jelentkezik a mostanihoz hasonló enyhe teleken, amikor a felázott talajon jelentõs taposási kár keletkezik, míg fagyos talajon a hóra jutó ürülék a hólével beszivároghat a talajvízbe és a környezõ felszíni vizekbe kerülhet, ami eutrófizációt okozhat.
„A 3.2.4 pontban az elegy fafajok ültetésének tilalmánál nem tudjuk értelmezni az engedékenységet az erdei fenyõ iránt, mely az erdész szakmai körök szerint egyértelmûen tájidegen ezen a területen.” FHNPI válasza: Egyes, jelenleg erdõként mûvelt területeken az õshonos fafajjal történõ felújítás nem minden esetben valósítható meg. Az erdei fenyõ a tájidegen fafajok közül kizárólag azért fogadható el, mert nem válik invázív fafajjá és veszélyezteti a környezõ gyepterületeket. Ugyanakkor alkalmazásával teljesíthetõk az erdõtörvény felújításra vonatkozó elõírásai. Bakonyérmenti VT Nem ért egyet a természetvédelmi kezelési tervvel, azonban indoklást nem fûz hozzá. Emiatt érdemi választ nem áll módunkban adni. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A védetté nyilvánításról szóló tárgyaláson kérte a teljes területre vonatkozó természetvédelmi kezelési tervet. Igazgatóságunk felvette a kapcsolatot az illetékes ügyintézõvel és jelezte felé, hogy a természetvédelmi kezelési terv már megküldésre került az Igazgatóság részére. A Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság telefonon jelezte, hogy amennyiben véleményét a véglegesített természetvédelmi kezelési tervvel kapcsolatban fogja megadni. Honvédelmi Minisztérium HM Infrastrukturális Ügynökség „A honvédelmi tárca részérõl a terület védetté nyilvánításával kapcsolatosan kiképzési és erdészeti szempontok figyelembevételével – a megindított eljárás során ezidáig megismert tényanyag ismeretében, érdemi döntést, - kizárólag további teljeskörû döntés elõkészítõ szakmai egyeztetés sorozat végrehajtását követõen -, áll módomban meghozni. A döntés elõkészítés érdekében, a KvVM Természetvédelmi Hivatallal évek óta folyamatos, hatékony együttmûködésünkre alapozva, ezen egyeztetés sorozat elsõ tárgyalásaként a HM Veszprémi Erdõgazdaság Zrt. által 2007. január hónapban részvételre javasolt, a kidolgozásra került erdészeti üzemtervekkel kapcsolatos egyeztetõ tárgyalást jelölöm meg. A honvédelmi tárca részérõl, a lõtér védetté nyilvánításához, a HM Infrastrukturális Ügynökség Környezetvédelmi Osztálya, a kiképzési, erdészeti szakértõk részvételével lefolytatásra kerülõ egyeztetéseken, - az érdemi vagyonkezelõi döntés meghozatala érdekében – támogatja azt a közös célkitûzést, melynek segítségével megõrizhetõ lõ- gyakorlótereink kiemelten jó természeti állapota, az elkészítésre kerülõ természetvédelmi kezelési terveken alapuló természetbarát katonai feladatvégrehajtással egyidejûleg.” FHNPI válasza: A honvédelmi tárcával további egyeztetések szükségesek, ahogy korábban az Igazgatóság is jelezte. Az FHNPI kezdeményezni fogja a HM Infrastrukturális Ügynökségnél a természetvédelmi kezelési tervvel kapcsolatos további egyeztetések lefolytatását. Kisalföldi Erdõgazdaság ZRt. A természetvédelmi kezelési tervvel kapcsolatosan a Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Kisalföldi Erdõgazdaság Zrt. részletes egyeztetést végzett. Az egyeztetésrõl készült összefoglaló jelen összefoglaló mellékletét képezi.
Magyar Honvédség 12. Arrabona légvédelmi rakétadandár
„A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet bõvítése tárgyában az alakulat nem jogosult állás foglalni.” FHNPI válasza: Igazgatóságunk az alakulat közvetlen megkeresésén kívül természetesen a HM Ingatlankezelési Hivatalt (jogutóda: HM Infrastrukturális Ügynökség) is megkereste. HM Budapesti Erdõgazdaság Zrt. „Gyõr közigazgatási területén a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésben lévõ területeken a HM Budapesti Erdõgazdaság Zrt. több, mint 1000 hektár területen folytat erdõgazdálkodást az erdõ és természetvédelmi törvények elõírásait betartva. A gyõrszentiváni gyakorlótéren kialakult természeti értékek, élõhelyek a terület korábbi és jelenlegi használata során alakultak ki. A területen jelenlévõ katonai gyakorlatozás, illetve az általunk folytatott természetközeli erdõgazdálkodás egyaránt hozzájárult több évtized alatt a természeti értékek megõrzéséhez. A gyõrszentiváni gyakorlótér teljes védelem alá helyezésével várhatóan a területre másfajta kezelési terv lesz érvényes (amelynek részleteit nem ismerjük). A területek kezelési módjának megváltoztatása más erdõgazdálkodási módszereket is feltételez, amelyek megváltoztatják az eredeti élõhelyet (például a mesterségesen a területre behozott õshonos fafajok egészen más lágyszárú vegetációt, életközösséget eredményezhetnek, mint a védendõ jelenlegi). Bizonyos területek védelem alá helyezésével, helyi védettségû területek kialakításával, annak tervezett kezelésének egyeztetése esetén egyetértünk. Javaslatunk a részletes egyeztetés után közösen készített kezelési terv kidolgozása, például a gyakorlótér északi részén elhelyezkedõ növénytársulásokra, erdõterületekre vonatkozóan. A terület déli részének (fõként 106-107-es tagok) védettség alá helyezésével az érvénybelépõ elõírások nem összeegyeztethetõek a nem õshonos fafajokból már megvalósított erdõtelepítéseink, illetve jövõben kivitelezendõ erdõtelepítések kezelésével, ezért ennek védetté nyilvánításával nem értünk egyet.” FHNPI válasz: A gyõrszentiváni gyakorlótérre elkészült a természetvédelmi kezelési terv tervezete, amelyet korábbi levelünk mellékleteként megküldtünk. Az erdõk kezelésére vonatkozó elõírásokat a beérkezett észrevételek alapján módosítottuk. A véglegesített természetvédelmi kezelési terv tervezetét mellékelten megküldjük. Véleményünk szerint a területen folyó erdõgazdálkodási tevékenység összeegyeztethetõ a természetvédelmi érdekekkel és ez a terület erdészeti üzemtervi tárgyalásán egyértelmûen ki is derült. Kisebb konfliktusok természetesen lehetnek, de ezeket a korábban kialakult jó együttmûködés alapján megoldhatónak tartjuk. A gyõrszentiváni gyakorlótér területén olyan nagy mennyiségben fordulnak elõ védett természeti értékek, hogy a terület országos jelentõségû védett természeti területté nyilvánítása feltétlenül indokolt. A helyi jelentõségû védett természeti terület státus, különösen, ha az csak a terület egy részére terjed ki, nem biztosíthatja az itt elõforduló védett értékek megõrzését. A terület részleges védetté nyilvánításának nem látjuk értelmét, hiszen a teljes terület része a Natura 2000 hálózatnak és a védetté nyilvánítás ehhez képest nem jár jelentõs többlet elõírásokkal.
A természetvédelmi kezelési tervrõl nem nyilatkoztak a következõ szervezetek: ÁNTSZ Gyõri-, Pannonhalmi-, Téti Városi Intézete (ÁNTSZ Gyõr-MosonÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete helyett)
Bakony-Vad Kft. Dunapart VT E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Écs Község Önkormányzata Elõre HTSZ Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Gic Község Önkormányzata Gönyû Község Önkormányzata Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyõr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara Gyõr-Moson-Sopron Megyei Földmûvelésügyi Hivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal Gyõrszentiváni VT Hatosfa Vadászegylet Illak VT Kajárpéc Község Önkormányzata Kincstári Vagyoni Igazgatóság Komárom-Esztergom Megyei Földmûvelésügyi Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal Komáromi Körzeti Földhivatal Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Magyar Közút Állami Közútkezelõ Fejlesztõ Mûszaki és Információs Kht. GyõrMoson-Sopron Megyei Területi Igazgatósága Magyar Közút Állami Közútkezelõ Fejlesztõ Mûszaki és Információs Kht. Komárom-Esztergom Megyei Területi Igazgatósága Magyar Vagon és Gépgyár HE (Keresztúri Zoltán) Nádorvárosi HE (Sándor András) Nagyszentjános Község Önkormányzata Nyúl Község Önkormányzata Pápai Körzeti Földhivatal Rábaközi VT Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Sopron Megyei Intézete helyett nyilatkozott) Tarjánpuszta Község Önkormányzata Tényõ Község Önkormányzata Téti Körzeti Földhivatal Veszprém Megyei Önkormányzat Veszprémi Bányakapitányság
Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás Nyilatkozatában megállapítja, hogy a védetté nyilvánításban nem illetékes. A természetvédelmi kezelési tervrõl nem nyilatkozik, pedig a Tájvédelmi Körzet érinti Komárom-Esztergom megyét Komárom határában. Komárom-Esztergom Megyei Közlekedési Felügyelet
Illetékesség hiányában nem kíván véleményt nyilvánítani, pedig a Tájvédelmi Körzet érinti Komárom-Esztergom megyét Komárom határában. Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara Illetékesség hiányában nem kíván véleményt nyilvánítani, pedig a Tájvédelmi Körzet érinti Komárom-Esztergom megyét Komárom határában. Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet Megállapítja, hogy a tervezett bõvítés nem érint veszprém megyei területet, így nem illetékes. Azonban a természetvédelmi kezelési terv tervezete érinti Veszprém megyét (Gic), így ennek tekintetében illetékes. Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Megállapítja, hogy a tervezett bõvítés nem érint veszprém megyei területet, így nem illetékes. Azonban a természetvédelmi kezelési terv tervezete érinti Veszprém megyét (Gic), így ennek tekintetében illetékes. Sarród, 2007. február 8.
Az összefoglalót készítette: Takács Gábor Fertõ-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság e-mail:
[email protected] tel: 30/396-69-62
Mellékletek: Összefoglaló a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervének egyeztetésérõl (Kisalföldi Erdõgazdaság ZRt.)