Mezőgazdasági növénybiztosítások Termékismertető Tisztelt Partnerünk! Ügyfél-tájékoztatónkban röviden bemutatjuk a Mezőgazdasági növénybiztosítások termékünket, amelyet mindazon ügyfeleink részére állítottunk össze, akik a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételeiről szóló 143/2011. (XII. 23.) VM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint – díjtámogatást kívánnak igénybe venni.
szabályozást háromszintű feltételszerkezetben a Mezőgazdasági növénybiztosítások általános biztosítási feltételei (I. szint) és a Mezőgazdasági növénybiztosítás különös biztosítási feltételei (II. szint), továbbá az ehhez szervesen kapcsolódó záradéki feltételek (III. szint), mint a termék általános szerződési feltételei együttesen tartalmazzák.
Az Allianz Hungária Zártkörűen működő Részvénytársaság Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a világon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. Kapcsolatrendszere révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.
Továbbá felhívjuk figyelmét, hogy a jelen ügyfél-tájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerződést, kizárólag leendő ügyfeleink előzetes tájékoztatását szolgálja.
Székhelyünk Magyarországon, a 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 48-52. szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus: Kiegészítő biztosítás („D”)
A biztosítás tárgya A biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szerződések köthetők: Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: „A” típusú mezőgazdasági biztosítás „B” típusú mezőgazdasági biztosítás „C” típusú mezőgazdasági biztosítás
Biztosítási fedezet terjedelme
Tájékoztatónk elolvasása előtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a tájékoztató nem helyettesíti az általános szerződési feltételeket, kizárólag ügyfeleink előzetes informálását szolgálja. A biztosítási jogviszonyra vonatkozó teljes és részletes
Biztosítási eseménynek minősül a létrejött biztosítási szerződésben rögzített kockázatviselési helyeken található, biztosítási összeggel fedezetbe vont növénykultúrákat érintő, a Különös 1/8
AHE-11537
feltételekben meghatározott kárnemek szerinti káresemény bekövetkezése.
A biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg (a kockázatviselés területi hatálya).
A díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgazdasági biztosítási szerződések kizárólag a megelőző három évben vagy
Biztosított növénykultúrák A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szerződésben rögzített kockázatviselési helyeken található, biztosítási összeggel fedezetbe vont, a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő szabadföldi, lábon álló növénykultúrákra terjed ki.
a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30%-át elpusztító jégesőkár, aszálykár, az elemi káresemény okozta mezőgazdasági árvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadás-kár, tűzkár, illetve homokveréskár miatti gazdasági veszteségeket fedezi.
A biztosításnak a biztosított növénykultúra teljes területére ki kell terjednie. A biztosítási díj megállapítása és megfizetése
Amennyiben a biztosítási szerződés díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító kiegészítő biztosítást is tartalmaz, úgy támogatás a biztosítási szerződésnek kizárólag a díjtámogatásra jogosító feltételeket tartalmazó része után vehető igénybe.
A biztosítási díj a biztosító díjszabása szerint a biztosított növénykultúrára vonatkozó díjtétel és a szerződő által a szerződéskötéskor megadott adatok alapján meghatározott biztosítási összeg szorzata.
Biztosított az lehet, aki a növénykultúra hozamára (termés) jogosult: a föld tulajdonosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője, vagy e minőségben a vagyontárgy megóvásában érdekelt más személy.
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző három év vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és a legalacsonyabb hozamértékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlaga.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya az általános biztosítási feltételekben (I. szint) szabályozott. A kockázatviselés kezdetét és végét a káreseményre vonatkozó biztosítási feltételek, míg a kockázatviselés naptári évét a kötvény tartalmazza. A különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés legfeljebb egy éves időszak termelésére vonatkozik.
Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a szerződő nyilatkozik a fenti hozamértékekről. Ha a szerződő nem rendelkezik vagy nem nyilatkozik a megelőző három évben elért vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett termésátlaggal, akkor a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és leg2/8
AHE-11537
alacsonyabb értékeinek a kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.
sára tekintettel a biztosítási díj is módosulhat. Változhat a biztosítási díj akkor is, ha a területadatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott adatok alapján módosulnak. Biztosítási szolgáltatás
egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban; biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a kárküszöböt elérő károkat a biztosítási szerződésben a biztosítási esemény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve szublimit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát.
A biztosító nem nyújt kártérítést a tényleges veszteséget meghaladó kárra, a kárküszöböt el nem érő kárra.
A szerződő által a biztosítás kötésekor megadott területadatok a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) kapott adatok alapján módosulhatnak.
A biztosító a kár mértékét a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján állapítja meg.
A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat (adó nélkül számítva, illetve a kármentességi kedvezménnyel csökkentve), a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.
A biztosító káraktát készít a biztosítási esemény bekövetkeztekor. A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a biztosított vagy az engedményes részére.
A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igényelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatkozik. A biztosítási díj módosítása Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra módosításában a felek legkésőbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig megállapodnak, akkor annak következtében megváltozik a biztosítási összeg, és a biztosítási összeg változá-
Biztosítási fedezetből kizárt károk A kizárások megbontásra kerültek az általános (I. szint) és a különös (II. szint) feltételek között.
3/8
AHE-11537
Szolgáltatás szabályok
korlátozására
vonatkozó
tűz-, jég- és viharkár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 30%-a, árvízkár, téli fagykár, felhőszakadáskár esetében a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a, aszálykár és tavaszi fagykár esetében az üzemenként és növénykultúránként számított biztosítási összeg 50%-a.
Az összes biztosításra vonatkozik az a szabály, hogy nem áll be a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben meghatározott közlési, változás bejelentési kötelezettségét, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típusok: Kiegészítő biztosítás („D”) esetében a kárküszöb a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-a.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a szerződési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
B)
Levonásos és/vagy abszolút önrész Levonásos önrész (káralapú levonásos): A kárrendezés során megállapított kártérítésnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka.
Önrész
Abszolút önrész: - Károsodott területre vonatkozó levonásos önrész (táblaszintű abszolút): a károsodott területre vonatkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, vagy - Üzem teljes növénykultúrájára vonatkozó levonásos önrész (üzemszintű abszolút): a károsodott növénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka.
Az önrész a biztosítási fedezetbe vont kár azon része, melyet a biztosított maga visel. Rendeltetése alapján lehet: A) Kárküszöb Kárküszöb: A károsodott területre eső vagy az üzemenként és növénykultúránkén számított biztosítási összegnek a káreseménytől függően meghatározott százaléka. A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító nem nyújt kártérítést.
A levonásos és az abszolút önrész - a kárküszöböt meghaladó károk esetében - a kárrendezés során megállapított kár öszszegéből kerül levonásra.
Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök:
Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben 4/8
AHE-11537
a kárrendezés során megállapított kár öszszegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra.
Ha a biztosítási esemény (káresemény) a biztosítás hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a növénykultúra megóvásához fűződő érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával megszűnik.
Arányos kártérítés Ha a káresemény időpontjában a károsodott növénykultúra biztosítási összege – figyelemmel a biztosításra feladott terület nagyságra is - kisebb, mint a káridőponti valóságos érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a növénykultúrában keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a valóságos értékhez aránylik.
A biztosító kockázatviselése a különös biztosítási feltételekben meghatározott időpontig, de legkésőbb a biztosítási szerződés időbeli hatályának lejártáig áll fenn, kivéve, ha a biztosítási szerződés megszűnésének oka a biztosítási érdek megszűnése. Ez esetben a biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.
A kárkori forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét a biztosító, ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat. A biztosító mentesülése
Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következtében megszűnik, a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett. Egy évnél rövidebb tartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.
A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen - a szerződő vagy a biztosított, - a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, - a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított növénykultúrák kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Irányadó jog
Szerződés megszűnésének szabályai
Az általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre a Polgári törvénykönyv és a Bit szabályai az irányadók.
A határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával szűnik meg.
Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
5/8
AHE-11537
Az Allianz Hungária Zrt. által a jelen különös biztosítási feltételek szerint kínált biztosítási szerződések a Növény- és erdő elemikár biztosítás feltételekhez képest az alábbi eltéréseket tartalmazzák:
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az Agrárkutató Intézet (AKI), valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás is.
A vízkár fogalom helyett az árvízkár fogalom került bevezetésre. Új biztosítási eseményként bekerült a felhőszakadás kár, illetve az aszálykár a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási rendszerhez való igazodás részeként. Az önrész meghatározott káresemények esetében választható (levonásos, abszolút). Új fogalomként jelent meg a kárküszöb. Meghatározásra kerültek a díjtámogatás igénybevételére és az arra NEM jogosító szerződés típusok jellemzői. A feltétel struktúra átláthatóbb, a jogszabályi háttérnek megfelelő rendszerben lett kialakítva.
A Bit. 157. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; adóügyben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer- kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; Kiegészítő biztosítások, biztosítási események az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal,
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. 15.1. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Írásbeli felmentés alapján teljesíthető a 6/8
AHE-11537
Az Allianz Hungária Zrt. panaszkezelési elvei és gyakorlata
a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatallal, az állomány átruházás keretében átadott biztosítási szerződés- állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása; fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval, a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben.
Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben. A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük: A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul. Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az Ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. Ügyfélszolgálati osztályunkon belül centralizált panaszkezelést működtetünk, ahol munkatársaink kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán. Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – amikor csak lehet – 7/8
AHE-11537
már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosszabb időre van szükség, akkor ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszkezelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső válaszunk.
Levélben: Leveleiket Ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Ügyfélszolgálati osztály nevére. Elektronikus leveleiket a
[email protected] e-mailcímre küldhetik meg. A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglevő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám).
Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolására, mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor lehetősége van bírói út igénybevételére. Köszönjük, hogy elolvasta tájékoztatónkat. Reméljük, sikerült felkeltenünk figyelmét a biztosítási konstrukciónk iránt, és így rövidesen partnerünkként üdvözölhetjük. Ha úgy gondolja, hogy Önnek és vállalkozásának szüksége van ilyen biztosításra, kérjük, keresse munkatársainkat vagy biztosításközvetítő partnereinket! A részletekről honlapunkon is olvashat: www.allianz.hu
Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kommunikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy véleményüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, emailben, faxon vagy levélben. Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélszolgálati pontján, vagy szerződött partnerénél kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt rögzítik írásban.
Allianz Hungária Zrt.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a 06-40-421-421-es számon érhető el. Faxon: 06-1-269-2080-as számon. Elektronikus úton: a www.allianz.hu/ugyfelszolgalat oldalon keresztül.
8/8
AHE-11537
