Silentium Universi:

.GALÁNTAI ZOLTÁN.

.Silentium Universi:. evolúció, szem, értelem tett hit mellett azt is feltételezi, hogy ez az igazságosság matematikailag kifejezhet√ formában nyilvánul meg. Voltaire és d’Alembert a 18. században, Richard Proctor, a neves csillagász pedig a 19. században persze kigúnyolták Wolff felfogását,3 noha ez valójában abszurd volta ellenére is eléggé jól kifejezi a meggy√z√dést, hogy a matematika ilyen vagy olyan formában bár, de egyetemes kell hogy legyen, és szabályai – többek között – a jupiterlakók testmagasságát is meghatározzák. Elvégre ha Galilei annak idején, b√ száz évvel Wolff el√tt, számításokat végezhetett arra vonatkozóan, hogy egy, a valóságosnál kétszer nagyobb lónak milyen volna a testfelépítése (és ha azt találta, hogy a méreteknek az elefántok felé közeledtével a lovak testfelépítése is egyre inkább hasonlítana az elefántokéra4), akkor eggyel tovább lépve miért is ne tételeznénk fel, hogy a matematikai szabályszer∫ségek nem csupán a földi valóságot képesek leírni, hanem egyetemesek, és érvényesek a világmindenség bármely más pontjára is. Elvégre éppen ez lett volna az újkori tudomány létrejöttéb√l következ√ és bízvást alapvet√nek nevezhet√ szemléletváltás egyik alapfeltételezése: korábban, az arisztotelészi fizika alapján mi sem t∫nt kézenfekv√bbnek, mint az, hogy a Föld ilyen vagy olyan módon ugyan, ám mindenképpen kitüntetett helyzetben van;5 és ennek megfelel√en nem is lett volna logikus feltenni a kérdést, hogy vajon milyenek lehetnek a többi bolygó él√lényei. Nem is csupán azért, mert az arisztotelészi fizikában egyedül a Föld volt valóban „földszer∫”, a Naprendszer többi égitestjei pedig leginkább valami éterien könny∫ anyagból álltak volna (tehát nem is lett volna értelme azt

„Úgy is lehet ábrándokat sz√ni a jöv√r√l, hogy a csodák kedvéért szabadjára engedjük a képzeletünket. Pedig ha kordában tartjuk, épp ezen a területen szerezhetnek nagyon értékes tapasztalatokat a jelent√l és annak kilátásaitól meghökkent elmék… a távoli jöv√r√l sz√tt ábrándkép egyben kísérlet lesz arra, hogy az emberi fajt kozmikus környezetében lássuk…” (Olaf Stapledon: Az utolsó és az els√ emberek. F. Nagy Piroska fordítása)

EGY FIZIKA, EGY ISTEN

E

gy ma már kevéssé ismert tudós 1735-ben, a szándékai szerint a leibnizi racionalizmus nyomdokain haladó Christian Wolff, Elementa matheseos universae cím∫ m∫vének harmadik kötetében megpróbálta kiszámítani, hogy mekkora is lehet egy jupiterlakó, és eközben két szabályt vett figyelembe. Az els√ azt mondta ki, hogy a testméret a szem átmér√jével,1 a második pedig azt, hogy a pupilla átmér√je viszont a bees√ fény intenzitásával arányos. Vagyis mivel a fény intenzitása a távolság négyzetével arányosan csökken, ezért a Naptól kétszer nagyobb távolságban él√knek négyszer nagyobb szemük kell hogy legyen, mint nekünk, és innét már nem nehéz megmondani, hogy milyen magas termet∫ek a Naprendszer legnagyobb bolygójának lakói. Ami persze legalábbis figyelemre méltó elképzelés, mert miközben nyilvánvalóan elsiklik például a miénknél lényegesen kisebb szemmel rendelkez√ vakondokok meg a hangyák léte mellett,2 aközben a valamiféle isteni vagy egyéb igazságosság létébe ve-

11

Galántai Zoltán

kérdeznünk, hogy vajon lakhatóak-e), hanem nagy sem hibátlan, hiszen a fizikai törvények Whistonnál általánosságban inkább azért, mert mivel az ariszto- még miden bizonnyal elképzelhetetlenek annak a telészi fizika szerint a romlandó Földre és az örökké- mindenható Istennek a léte nélkül, akire viszont épvaló égre különböz√ törvények érvényesek, így az pen a fizikai törvényekb√l következtetünk – száidelent uralkodó viszonyok alapján nyilvánvalóan munkra azonban most fontosabb, hogy miközben értelmetlenség volna megpróbálni az odafentiekre el√bb a „kopernikuszi fordulat”, majd pedig az új fizika bizonyos szempontból megfosztotta kivételezett következtetni. A 17. század elejét√l annyiban változott a helyzet, helyzetét√l a Földet, eközben elkezdtük a világminhogy fokozatosabban mind elterjedtebbé vált a meg- denséget a Föld és az itteni fizika mintájára elképzelgy√z√dés, mely szerint az égi és a földi fizika egyfor- ni, és valójában Wolff sem tett mást, mint – a maga mák; illetve egészen pontosan: az égi fizika olyan, szempontjából tökéletesen logikusan – általánosímint a földi. Ugyanazok a törvények érvényesek oda- tott. Nemcsak azt tételezte fel, hogy a fizika törvényei a Jupiteren is érvényefent is, mint idelent,6 és miA számítógépek és a platonista matematika vel az ég fizikáját tekintve Wolff soha nem kezdhetett volna a jupiterlakók szemének mé- sek, és hogy ott is matemamintegy visszatükröz√dése retével foglalkozni, ha az új fizikával együtt és attól teljesen tikai formában fejezhet√k a Földnek, ezért az itteni vi- elválaszthatatlanul nem terjedt volna el egy újfaja matemati- ki, hanem azt is, hogy az otszonyok alapján következ- kai felfogás is a 17. század elejére. Kissé leegyszer∫sítve a dolgo- tani feltételek tényleg mintethetünk az odafentiekre kat, annyi történt, hogy a korábbi arisztotelészi, a számolás- denben meg kell hogy fehoz nem különösebben vonzódó (és azt leginkább a kalmárok is. S√t, akár tovább is me- dolgának tartó) felfogást felváltotta az az újplatonista meggy√- leljenek a földinek. részkedhetünk, és amennyi- z√dés∫ feltételezés, mely szerint a természeti törvények mateben az új fizikának megfele- matizálása nem a valóság lecsupaszítása és elszegényítése, mil√en elfogadjuk, hogy a töb- ként korábban Arisztotelész nyomán gondolták, hanem éppen EVOLÚCIÓ a számolás és a matematika révén valamiféle bi bolygó például ugyan- ellenkez√leg: ÉS FIZIKAI olyan tisztán megragadható igazságok birtokába jutunk, ameolyan égitest, mint amilyen lyekhez máskülönben nem férnénk hozzá. Ezen felfogás nélkül TÖRVÉNYa Föld,7 úgy immár csak azt nem lett volna értelme számítógépeket építeni, hiszen az arisz- SZERıSÉGEK kellett eldönteni, hogy mit is toteliánus megközelítésb√l semmi sem tenné indokolttá, hogy értünk az „ugyanolyan”-on. egy olyan szerkezetet alkossunk meg, amely teljesen fölösleges és érdektelen, s√t, semmitmondó tevékenységet végez. Mondhatjuk-e például, hogy A számítógép nélkül viszont nyilvánvalóan nem lehet létrehozolff tévelygései ellenére az „olyan, mint a Föld”-be ni a modern technika és tudomány II. világháború utáni ered- is kétségtelen persze, hogy beleértend√ az is, hogy a ményeit (igaz, számolás és képletek nélkül a korábbiakat sem), a fizikai törvények megfelszínét a mi bolygónkéhoz és nem volna lehetséges például a nagy számítási kapacitást határozzák, hogy milyen igényl√ ∫rkutatás sem. Miközben egyáltalán nem biztos, hogy hasonlóan hegyek, erd√k, egy idegen civilizáció is szembenézne egy arisztotelészi vs. pla- él√lények jöhetnek létre tengerek és városok borít- tóni matematikafelfogás-konfliktussal (elképzelhet√, hogy tel- egyáltalán, és kissé általáják – meg minden bizony- jesen más alternatívák lennének), az viszont nagyon is való- nosítva akár azt is mondnyal hozzánk hasonlóan szín∫nek látszik, hogy csak ott jöhet létre a miénkhez hason- hatjuk, hogy az él√lények technikai civilizáció, ahol a miénkhez hasonló módon fogtávcsöveket is épít√, értel- ló felépítéséb√l következtetják fel a matematikát. 8 mes lények élnek rajta. hetünk egyfel√l az √ket köÉs tulajdonképpen miért is ne, hiszen az pusztán rülvev√ környezetre, másfel√l pedig magára a köra meggy√z√dés kérdése, hogy mit értünk az „ugyan- nyezetet meghatározó fizikai törvényekre. Egy él√olyan”-on, és hogy milyen szinten vagyunk hajlan- lény testének tömegéb√l és csontjainak vastagságádók általánosítani (nem meglep√ hát, hogy a földön- ból például következtethetünk a bolygóján uralkodó kívüliek utáni kutatás a következ√ pár száz évben a tömegvonzás nagyságára, a szemének szerkezetéb√l „hasonólság” különböz√ értelmezéseir√l fog szólni). pedig arra, hogy milyenek lehetnek a fényviszonyok A teológus William Whiston 1725-ben például egé- és milyen hullámhosszon érdemes látni;9 a kozmoszen odáig merészkedett, hogy kijelentette: mivel a lógus John Barrow megfogalmazása szerint „KörFöldhöz hasonlóan a távoli égitestekre is kiterjed- nyezetünk a Világegyetem alapszövetét megszabó het a newtoni gravitáció, ezért az isteni gondviselés természeti törvényekb√l és bizonyos természeti ális kiterjedhet rájuk – hiszen mint ahogy a gravitáció landókból eredeztethet√. Elménk és szervezetünk egyetemes törvényszer∫ség, ugyanúgy a gravitációs összetettsége [pedig] kozmikus környezetünk összetörvény teremt√jének hatalma is egyetemes kell, tettségét tükrözi”, és persze ugyanez igaz bármely hogy legyen. Ez az okfejtés persze logikailag közelr√l más teremtménnyel kapcsolatban is. Wolff egyik leg-

W

12

Silentium Universi: evolúció, szem, értelem

nösebben el√nyös dolog. Az egyik klasszikusnak számító és leginkább a biológusok14 által képviselt neodarwinista álláspont szerint a Földön legkevesebb negyven15 (de elképzelhet√, hogy több, mint hatvan) alkalommal és legalább kilenc, alapvet√en különböz√ módon, különböz√ szervekb√l kifejl√dve jött létre a szem, és ez nyilvánvalóan azt mutatja, hogy az él√lényeknek szükségük van rá: amelyiküknél elkezd√dik a kialakulása, az azonnal el√nyös helyzetbe kerül vak társaival szemben. Ehhez képest a gondolkodás az élet kialakulása óta mindössze egyetlen alkalommal jelent meg, és így e szerint az érvelés szerint sejthet√, hogy amenynyiben a Földön az egyik napról a másikra elt∫nne az ember, úgy nem kezd√dne meg egy másik faj16 értelmessé válása. François Jacob és George G. Simpson bebizonyították, hogy számtalan véletlen „genetikai sodródás” volt szükséges az ember mai külsejének kialakulásához, és hogy ennek megfelel√en nyugodtan kizárhatjuk egy, a földihez hasonló testfelépítés∫ idegen faj felfedezését. Azt pedig végképp biztosra vehetjük – folytatódik a neodarwinista érvelés –, hogy nem lesznek értelmesek, mert a fentebbiek értelmében az élet sajátosságai (és így az értelem is) teljesen véletlenszer∫ek – ha esetleg egy másik bolygón véletlenül kialakulna is az élet, akkor sem futná be ugyanezt a véletlenek halmozódásán alapuló és végül az intelligencia kialakulásához vezet√ utat. Vagyis az ember az egyetlen értelmes lény a világmindenségben. Ahogyan a Richard Dawkinsnak köszönhet√en közkelet∫vé vált hasonlat sugallja, az evolúció tulajdonképpen „vak órásmester”, aki sem azt nem tudja, hogy mit csinál, sem pedig (ennek megfelel√en) nem tudja kétszer megismételni ugyanazt a dolgot.17 Úgyhogy mintha ezzel lényegében el is d√lt volna a kérdés, ám ezen a ponton visszájára is lehet fordítani az egészet. Az evolúcióbiológusok ugyanis mintha több szempontból sem kezelnék következetesen a fogalmakat. El√ször is azért nem, mert a „vak órásmester”-hasonlatra hivatkozva azt állítják, hogy nincsen valószín∫sége annak, hogy kétszer ugyanaz létrejönne – majd pedig a szemmel kapcsolatban kijelentik, hogy a törzsfejl√dés különböz√ pontjain többször és egymástól függetlenül is megjelent. Természetesen senki nem gondolja, hogy minden esetben ugyanaz a szem alakult ki (éppen ellenkez√leg), ám ezzel az er√vel azt is feltételezhetnénk, hogy a törzsfejl√dés során az értelem is megjelenhet többször egymás után. Amire a hagyományos felfogás szerint még mindig azt lehet

nagyobb hibája az volt, hogy az emberb√l kiindulva figyelmen kívül hagyta az óriáskalmárok és a földigiliszták létét,10 vagyis azt, hogy a természeti törvények végs√ soron csak a lehetséges kereteket jelölik ki: a fizika jóvoltából pontosan megmondható, hogy mekkora lehet a legnagyobb fa a Földön, azt azonban nem írja el√ törvény, hogy kisebb nem maradhat. Amihez ma azt is hozzátennénk, hogy az evolúció tökéletesen példázza ezt: a közkelet∫ – és ennek megfelel√en pontatlan – megfogalmazás szerint az él√világ története olyan, a túlélésért folytatott küzdelem, mely során csak a legrátermettebb marad fenn, és csak a tökéletes alkalmazkodás „eléggé jó”. A valóságban azonban tökéletességr√l szó sincsen, és a többinél alig valamivel jobb is megfelel: tökéletességr√l az evolúció esetében ugyanis szó sem lehet. Az alkalmatlanok kiszelektálásával dolgozó folyamatban nincsen el√relátás: egy olyan konstrukciós újítás, amely hosszú távon esetleg hasznos változtatásokhoz vezetne, azonnal kihullik a rostán, ha rövid távon nem kifizet√d√. És hasonlóképpen: ami nem veszélyezteti az egyed szaporodási sikerét, az akkor is tovább jut a következ√ generációba, ha hosszú távon ezzel a faj kihalását okozza. DNS-ünk nagy része semmire sem használt „hulladékkód”-ból áll – egyes kutatók szerint éppen ezért. De a szervezetünk is számtalan, egyáltalán „nem átgondolt” megoldást tartalmaz11 egyszer∫en azért, mivel ennek ellenére is m∫köd√képes marad. Ami számunkra most leginkább azért érdekes, mert amenyiben szeretnénk valamit kikövetkeztetni az egyel√re nagyon is hipotetikusan feltételezett földönkívüliekr√l: arról, hogy milyen szerveik vannak, hogyan épül fel a testük vagy a szemük, úgy arra leszünk kényszerítve, hogy a lehetséges keretek között maradva találgassunk.

SZEM ÉS ÉRTELEM

M

inden jel arra mutat, hogy a szem, illetve kissé általánosabban fogalmazva valamiféle „távérzékel√ mechanizmus”12 roppant hasznos szerv, hiszen lehet√vé teszi, hogy az él√lény ne csupán közvetlen környezetét figyelhesse meg,13 és ennek megfelel√en azt is bátran feltételezhetjük, hogy egészen speciális körülményekt√l eltekintve egy földönkívüli számára is el√nyös volna valamiféle szemmel rendelkezni – miközben sokak szerint egyáltalán nem biztos, hogy evolúciós szempontból az értelem megléte is külö-

13

Galántai Zoltán

válaszolni, hogy a gondolkodás viszont a látással el- bezárólag ma már valóban egyre többen gondolják lentétben mégis kizárólag az embert jellemzi, és ez úgy, hogy ez lesz a megoldás. Ahelyett, hogy végemégiscsak jelent valamit – csak közben arról feledke- érhetetlen vitákat folytatnánk arról, hogy mit is jezünk el, hogy a látáshoz hasonlóan a gondolkodás lent gondolkodni; és hogy képesek-e a gépek is megsem „vagy létezik, vagy nem”. A skála a szem esetében érteni vagy csak a gondolkodás szimulációját tudják az egyszer∫, a nappalt az éjszakától megkülönböztet- megvalósítani és hasonlók, inkább induljunk ki abni képes fényérzékel√ sejtekt√l az ember színes és ból, hogy miként a szem és a látás, ugyanígy az agy háromdimenziós látásáig terjed, és ugyanez a hely- és a gondolkodás is elválaszthatatlanok egymástól. zet a gondolkodás esetében is. Nyilvánvalóan ég és föld a különbség egy giliszta, egy kutya és egy ember „értelme” között, de mégiscsak fokozati különbségr√l, A SZEM és nem többr√l van szó.18 Az evolúcióelmélet szerint RÖVID TÖRTÉNETE értelmetlenség is volna feltételezni, hogy az emberi gondolkodás egyszerre csak az egyik pillanatról a másikra, minden el√zmény nélkül jelenik meg. szem hosszú ideig persze éppen, hogy nem mint Valószín∫leg az a leginkább félrevezet√ az egész az evolúció, hanem mint a kreacionizmus19 egyik f√ problémafelvetésben, hogy érve szerepelt. William PaAgy, elme, tudatosság a földönkívüliekkel kap- A legközkelet∫bb zavart az ún. kett√s transzformáció mítosza ley tiszteles a 19. század csolatban gondolkodást, idézi el√: el√ször az idegrendszer idegi jelekké (az idegros- elején kiadott Természeti értelmet, intelligenciát és tokban mozgó impulzus-áramlatokká) transzformálja a fényt, Teológiájá-ban még arra hihasonlókat szoktunk em- hangot, h√mérsékletet stb., majd pedig valami központi helyen vatkozott, hogy ha az emlegetni – vagyis egyáltalán ezeket az impulzus-áramlatokat egy másik médiumba, a tuda- ber egy mez√n sétálva órát tosság médiumába transzformálja! Így gondolta például nem jól meghatározott fo- Descartes, aki úgy vélte, az agy kell√s közepén lév√ tobozmi- talál, akkor ebb√l egy óragalmakat, hanem olyano- rigy az a hely, ahol ez a második átalakítás végbemegy – az m∫ves létére következtet – kat, amelyekkel (ellentét- elme misztikus, nem fizikai médiumában. Ma már az elme ku- miért is ne következtetben a szem nev∫ szervvel) tatásával foglalkozók közül úgyszolván senki nem gondolja, nénk hát az óránál mérhelétezne egy ilyen nem-fizikai médium. Az az elképzelés tetlenül bonyolultabb él√nem is igazán az evolúció- hogy viszont, bármily különös is, hogy ez a második transzformáció biológia foglalkozik. Ameny- megtörténik valahol az agy eddig még nem azonosított helyén világot megfigyelve egy Tenyiben a „létezhetnek-e valamilyen különleges fizikai vagy anyagi médiumban – elég remt√re20 – mondjuk a hirajtunk kívül más értelmes gyakran megkísérti az óvatlan teoretikusokat. Mintha azt lát- hetetlenül bonyolult szem lények” helyett inkább azt nák – vagy azt gondolnák, hogy látják –, mivel az idegrendszer esetében is.21 Még maga perifériáján lezajló aktivitás pusztán érzékelés, ezért kell lena kérdést tennénk fel, hogy nie egy középpontibb helynek, ahol megszületik az „érz√ lélek”. Darwin is úgy fogalmazott megfelel√ körülmények kö- Végtére is az agy többi részér√l lekapcsolt szemgolyó nem tud egy helyütt, hogy „Annak zött el√nyére válna-e bár- látni, nincs tudatos vizuális tapasztalata, ennek tehát kés√bb feltételezése, hogy az a milyen él√lénynek, ha a kell megtörténnie, amikor az a bizonyos misztikus x hozzáadó- szem, […] ami képes különdik a puszta érzékeléshez, hogy megérlelje az érz√ lelket. szeme mellett a várhatóan böz√ távolságokra fókuszábekövetkez√ eseményeket jól-rosszul és rövidebb- lódni, és különböz√ mennyiség∫ bees√ fénnyel meghosszabb távra el√re jelezni képes szervvel is ren- birkózni, továbbá kijavítani a szférikus és kromatidelkezne, úgy nyilvánvalóan „igen” volna a válasz. kus aberrációkat, nos, annak feltételezése, hogy ez Ráadásul még a „vak órásmester”-elv sem sérülne a természetes kiválasztódás révén jött volna létre, meg, hiszen egy feltételezett földönkívüli vagy be kell vallanom, hogy végtelenül valószín∫tlennek mondjuk az ember elt∫nése után megjelen√ új, ér- látszik”.22 telmes faj esetében ugyanúgy nem a mi agyunkat A valóságban azonban annak megállapítása, hogy kellene „megismételnie” az evolúciónak, miként a mi valószín∫, illetve mi nem az, már csak azért is csavelük együtt kialakuló szemek sem a mi szemeink lóka, mert a lépték olykor a megszokottól teljesen lennének. eltér√ lehet. Richard Dawkins szerint ha az ember Mindent egybevetve így tehát mintha a megfele- százezer évekig élne, akkor senki nem merne átkelni l√en komplex központi idegrendszer (az agy) és a gon- zöld lámpánál a zebrán – hetven-nyolcvan év alatt dolkodás közé nyugodtan egyenl√ségjelet tehetnénk, elhanyagolható a valószín∫sége, hogy egy részeg veés a mesterségesintelligencia-kutató Marvin Minsky- zet√ elgázolja a gyalogosokat, nagyon hosszú id√ eset√l kezdve az evolúcióbiológus Daniel C. Dennettig tén azonban ezt gyakorlatilag biztosra vehetjük. Den-

A

14

Silentium Universi: evolúció, szem, értelem

nett az efféle problémákkal kapcsolatban egyene- egy idegen bolygó napja esetleg az infravörös tartosen „id√sovinizmusról” beszél: azt mondja, hogy a mányban sugároz, azt is figyelembe kell vennünk, mindennapi életben megszokott és jelentéktelennek hogy olykor egészen lényegtelennek látszó változát∫n√ változások megfelel√en hosszú id√ alatt annyi- sok is alapvet√ következményekkel járnak. ra felhalmozódhatnak, hogy olykor egészen valószín∫tlennek t∫n√ eredményekhez, például a szem létrejöttéhez vezethetnek.23 A LÉPTÉKSOVINIZMUS – Igaz, ez esetben az evolúció m∫ködési mechaniz- AVAGY MI VAN, HA A musát ismerve könnyen elképzelhetjük, hogy mi- HOLD NINCSEN A HELYÉN ként történt a dolog. Földi körülmények között nyilvánvalóan el√nyös, ha meg tudjuk különböztetni az éjszakát a nappaltól; illetve a következ√ lépésben A 19. század második felében sokan gondolták nem kevésbé el√nyös az sem, ha meg tudjuk állapí- úgy, hogy a Mars tulajdonképpen „a Föld id√sebb tani, hogy merr√l jön a fény.24 Ehhez azonban az is testvére”, amin a fejl√dés is el√rébb tart. A kor neszükséges, hogy a jobb iránymeghatározás érdeké- ves csillagásza, Virginio Schiaparelli 1877-ben pélben a fényérzékeny sejtekb√l több is legyen, illet- dául meg volt róla gy√z√dve, hogy sikerült megve, hogy azok minél inkább Az ember hajlik arra, hogy azt gondolja, […] az idegi impulzu- figyelnie a marscsatornáfélkörívben helyezkedje- sok nem képezhetik a tudat anyagát – valamilyen fordításra kat, és az evolúcióelmélet nek el. Így sokkal ponto- van szükségünk valami másba. Máskülönben az idegrendszer alapján mi sem t∫nt logisabban lehet megállapíta- ahhoz a telefonrendszerhez lenne hasonlatos, ahol soha sincs kusabbnak, mint feltéteni az irányt, és innét evo- otthon senki, aki válaszolna a hívásokra… lezni, hogy a Vörös Boly…még közülünk azokban is, akik Descartes elképzelése ellen lúciós léptékkel mérve már küzdenek, igen er√s a hajlandóság arra, hogy az elmét (vagyis gón nem csupán a geolónincsen is olyan messze az az agyat) a test f√nökének, a hajó kapitányának tekintsék. Ami- giai formációk pusztultak a pillanat, amikor a félkör kor áldozatul esünk ennek a közvélekedésnek, akkor figyel- le jobban és a sivatagosoegyre inkább összezárulva men kívül hagyunk egy fontos alternatívát: hogy úgy tekintsük dás el√rehaladottabb, de az agyat (és ennélfogva az elmét), mint ami a sok szerv közül végül egy biológiai camera csak az egyik, viszonylag új bitorlója az irányításnak…” az él√világ meg a társadaobscurát hoz létre. A sz∫k lom is szükségképpen fejDaniel C. Dennett: Micsoda elmék. A tudatosság megértése nyíláson áthaladó fény imfelé. Orosz István fordítása lettebb a földinél, mivel már meg tudja jeleníteni a máskülönben nem is maszemfenéken a tárgy képét, és az ábrázolás tökéle- radhattak volna fenn. Így az egész Marsot behálótességének csupán az szab határt, hogy minél kisebb zó „öntöz√csatornák” egy, a miénknél fels√bbrend∫ 27 a nyílás, annál élesebb és kontúrosabb a rajzolat – civilizáció tevékenységének nyomai lettek volna. Számunkra most mégsem annyira az a fontos, csak éppen persze annál nagyobb fényer√ is szükséges hozzá, úgyhogy célszer∫ valamiféle lencsét hogy e szerint a vulgárdarwinista felfogás szerint a helyezi a nyílásba. És még az sem baj, ha ennek nem különböz√ társadalmi formák is mintegy élethalálszabályos az alakja: egy többé-kevésbé amorf, fény- harcot vívnának egymással a túlélésért, hanem inátereszt√ anyag is jobb a semminél. Egyrészt, mert kább az, hogy Camille Flammarion, a marsi értelmes megvédi a fényérzékeny sejteket a külvilágtól, más- életnek28 elkötelezett francia csillagász az 1870-es részt pedig, miként Dawkins egy roppant egyszer∫ évek végén kijelentette, hogy a marslakók valókísérlettel bebizonyította,25 mert ezáltal máris ugrás- szín∫leg a legkevésbé sem hasonlítanak ránk. „Majdszer∫en megn√ a képélesség. Mivel pedig a jobb lá- nem bizonyos, hogy a Mars lakói t√lünk eltér√ fortás segíti a túlélést, belátható, hogy bármilyen, az májúak, és a légkörben repülnek”, mivel ezt a földiebbe az irányba mutató változás el fog terjedni a nél jóval alacsonyabb gravitáció lehet√vé teszi a populációban, és lassanként egyre tökéletesebb lá- számukra.29 tású egyedek jelennek majd meg: a véletlen mutáAz igazság azonban az, hogy amennyiben léteztek cióknak köszönhet√en a szemlencse alakja mind- volna is a Vörös Bolygó feltételezett lakói, valóinkább konvergálni fog az optikailag tökéletes for- szín∫leg akkor sem lettek volna képesek a saját eremához.26 jükb√l a leveg√be emelkedni – és ez az a pont, ahol Amib√l azonban még mindig nem következik, hogy az „id√sovinizmust” általánosítva akár a „léptéksoéppen a földi szem volna az „ideális érzékszerv” min- vinizmus” fogalmát is bevezethetjük, mivel kizáróden elképzelhet√ él√lény számára. Túl azon, hogy lag a „hétköznapi józan észre” támaszkodva nyilván-

15

Galántai Zoltán

valóan nem vagyunk képesek felmérni az egyes vál- velni, hogy a Földön uralkodó viszonyok csak a földi toztatások jelent√ségét, amennyiben a léptékek és élet, és nem pedig általában mindenfajta elképzela körülmények30 alapvet√en különböznek az álta- het√ élet számára kedvez√ek, aközben azonban úgy t∫nik, mintha legalábbis nehéz volna azt állítani, lunk megszokottaktól. Gondolhatjuk például azt, hogy a Földénél lénye- hogy legalább bizonyos életformák számára határogesen kisebb tömeg∫ Mars csökkent gravitációjában zottan kedvez√ lehet az állandóan süvít√ szél. a saját izmaink erejét kihasználva mi is könnyedén a Ez ugyanis „k√darabokat, jégdarabkákat, rengeteg leveg√be emelkedhetnénk – a számítások azonban homokot és talajszemcséket” röpítene igen nagy táazt mutatják, hogy éppen ellenkez√leg: amennyiben volságokra, ahogy Comins fogalmaz, és az evolúció egy bolygó tömege akár csak a fele is a Földének,31 már csak azért is nehezebben indulna be, mert ilyen úgy a kisebb s∫r∫ség∫ levekörülmények között a kiAz els√ lépések a Tejútrendszer meghódítása felé g√ miatt a repül√ állatoknak sebb test∫, korai lények nevezet√ úton nagyobb szárnyakra és na- „A csillagok a célpontjaink. […] Leszármazottaink egymillió év hezebben boldogulnának. gyobb izmokra volna szük- múlva be fogják népesíteni a Tejútrendszert a vörös törpékt√l Ráadásul az élet sokkal a kék óriáscsillagokból álló galaktikus magig mindenütt, és ségük, mint itt, ami viszont kés√bb lépne ki a tengerb√l a hatékonyabb légzési tech- százmilliárd csillag fog ragyogni trilliószor trillió emberi lény a szárazföldre (de az evolúotthona felett”, írja Marshall T. Savage, a Millennial Project nika mellett nagyobb tö- megalkotója, aki nem kisebb célt t∫zött ki maga elé, mint „Ga- ció különben is lassabban meg∫ testet is szükségessé laxisunk meghódítását nyolc egyszer∫ lépésben”. dolgozna, mert egy hold tesz. A science fiction ugyan A The Millennial Project (ami egyébként újabban Living Uni- nélküli világban a dagály is hajlamos az ilyen „apró- verse Foundation-re, röviden LUF-ra változtatta nevét) arra a kisebb, és a számítások szehogy minek is foglalkoznánk az ég meghódításával, ságokról” elfelejtkezni, a kérdésre, rint az óceánok nem keveamikor itt lent, a Földön is éppen elég gondunk van, azt válavalóságban azonban nem szolja, hogy éppen ezért. Az ökoszisztéma pillanatokon belül rednek fel eléggé); úgyhogy engedhetjük meg magunk- képtelen lesz eltartani az újabb milliárdokat, jósolja, úgyhogy esetleg valamiféle föld nak, hogy ne figyeljünk oda végs√ – és ezek szerint igencsak kényszer∫ megoldásként – alatti és szélt√l védett, fela részletekre is, amennyi- mindenképpen el kell majd hagynunk a Földet. szín alatti „vakondokbioMég miel√tt azonban erre az exodusra sor kerülne, ott vannak ben valamenyire is komo- a trópusi óceánok, amelyeket nem csupán azért érdemes be- szféra” is létrejönne.36 De lyan gondoljuk a világ∫r népesítenünk, hogy ezzel a népességrobbanásból származó gon- akárhogy legyen is, a Föld meg az idegen bolygók meg- dokat megoldjuk, hanem azért is, hogy kipróbáljuk a majd az már csak azért is kedvehódítását.32 És azt sem en- ∫rbéli kolóniák létrehozásakor alkalmazott technológiákat. z√bb helynek t∫nik, mert Ezek a mesterséges szigetvilágok úgy jönnének létre, mint vagedhetjük meg, hogy elfe- lami organizmus: a tengervízbe merül√, különleges elektródán nálunk nincsen semmi akalejtkezzünk például arról, lerakódó ásványi anyagok építenék fel √ket, és eközben a szük- dálya, hogy az élet a szárazhogy valójában mennyire séges energiát a felszín és a mélységek közötti h√különbség földeken is viszonylag gyorspecifikusak is a földi körül- elektromos árammá alakítása szolgáltatná. Tehát a Föld három- san elterjedjék. Amennyimeghódító tengerek „lakhatóvá tétele” még környemények, és a látszólag telje- negyedét ben az „életre való alkalzetbarát is volna, hiszen nem kell hozzá szén vagy k√olaj. sen lényegtelen tényez√k is masság”-on azt értjük, hogy milyen alapvet√en változtathatják meg az egész boly- mennyire könnyen hódítja meg az él√világ az összes gó, és ezen keresztül az egész él√világ struktúráját. területet, úgy mi nyilvánvalóan el√nyben vagyunk Vegyük például a Holdat: amennyiben nem kerin- a hold nélküli bolygókkal szemben. gene ott a Föld körül,33 úgy sok minden teljesen másKevésbé nyilvánvaló viszont, hogy ha egyszer ként alakulna. A Maine University kutatója, Neil. F. megjelenne az Una felszínén az értelmes élet, az is Comins által megalkotott Una-modell szerint ha nem hátrányban volna-e velünk szemben, noha a földi érvényesülhetne fékez√ hatása, akkor a Föld ten- értelemben vett beszédnek valószín∫leg nem sok gelyforgási ideje a valahai hatórás napról nem hu- esélye volna.37 Az óránként 300 km-es szélben gyaszonnégy, hanem csupán nyolc órára n√tt volna.34 korlatilag lehetetlen hangok segítségével kommuniEnnek következtében a szintén gyorsan forgó Jupi- kálni, úgyhogy egyes feltételezések szerint valamiterhez meg Szaturnuszhoz hasonlóan nálunk is ke- féle jelbeszéd-végtagok tehetnék lehet√vé számukra let-nyugati irányú „szélövekbe” rendez√dnének a a kapcsolattartást – igaz, csak nappal. Úgyhogy talán légáramlatok, és miközben a hurrikánok sokkal gya- még jobb megoldás volna, ha biológiai úton el√állíkoribbak volnának, mint most, gyakran a közönséges tott fény38 révén, alkalmasint különböz√ szín∫, intenszelek sebessége is elérné az óránként 3–400 km-t.35 zitású és hosszúságú felvillanásokkal „beszélnének”, Miközben legalábbis megpróbálhatnánk amellett ér- mert így a sötétség sem jelenthetne problémát.

16

Silentium Universi: evolúció, szem, értelem

Mindent egybevetve azonban az Una nem látszik zeljük el, mondja, hogy például az Amerikai Egyesült valami különösebben barátságos helynek, és való- Államokban pénzfeldobós versenyt rendeznek. jában csupán azért volt érdemes ennyi figyelmet Az els√ körben még százötvenmillió párba szerszentelni neki, mert jól érzékelteti, hogy még ha fel- vez√dve háromszázmillióan vesznek részt, a másotéteznénk is, hogy a Föld valóban egy átlagcsillag dikban viszont már csak az els√ forduló gy√ztesei, körül kering√ átlagbolygó, a Hold eltüntetése akkor és így tovább, amíg végül eljutunk a dönt√ig. Hiba is elég hozzá, hogy mindent megváltoztasson. Arra volna azonban azt gondolnunk, hogy a pénzfeldobáa kérdésre, hogy mekkora esély van a science ficti- si verseny nyertese bármiben is jobb volna a töbon-ök forgatókönyvének megfelel√en legalább hoz- bieknél: amennyiben ismét megrendeznénk a verzávet√leg emberszer∫ lényeket találni, nyugodtan senyt, úgy biztosan nem √ lenne az els√.39 Az evoazt válaszolhatjuk, hogy Az egyenlít√i vizek több helyet biztosítanának az emberiség lúcióbiológus Stephen J. semmi, és ha minden igaz, számára, mint Észak-Amerika és Afrika együttvéve, és így az Gould szerint a földi élet akkor tényleg Föld-szer∫ élet a LUF ígérete szerint „végtelenül kellemes lesz. Az éghaj- filmjét visszatekercselve, bolygóra sem lesz könny∫ lat trópusi, és a kolónia úgy van megalkotva, hogy biztonságot, majd pedig ismét az elejét√l rábukkanni. Ami persze kényelmet és komfortot biztosítson a rajta él√knek. Való- lejátszva egészen biztosan jában Aquarius [vagyis ez a sziget] […] szuperorganizmus lesz, nem is csoda: a Merkúr, a evolúciós kvantumugrás a mostani szárazföldi városokhoz nem az ember kerülne ki Vénusz vagy a száz évvel képest”. gy√ztesen ebb√l a megisezel√tt még lakottnak hitt A tervezett lépések: mételt „evolúciós fej vagy Mars is eléggé különbözik a • Aquarius kezdetei: a jelent√l 2004-ig. A LUF a tervek szerint írás” játékból, és miközben Földt√l ahhoz, hogy más a Virgin-szigetek St. Croix nev∫ tagján 2004-re fogja megépí- tudjuk, hogy a világegyeteni a tengeri kolóniák prototípusát. naprendszerek égitestjeivel • Pre-Aquarius fázis: 2004–2008 között egy igazi (immár nem temben uralkodó fizikai törkapcsolatban ne legyenek szigethez kötött) tengeri kolónia létrehozása a Csendes- vagy vények megengedik az érkülönösebb illúzióink. telmes élet kialakulását, az Indiai-óceán valamelyik lagúnájában. • Aquarius kora: 2008-tól 2016-ig: a kifejlesztett technológiák továbbra is kérdéses, hogy birtokában egy, a nemzetközi vizeken szabadon sodródó, a mi létünk esetében nem önellátó vízi város megalkotása. „HA • Bifrost fázis: 2016 és 2032 között. Az Aquarius révén létrejött csupán a pénzfeldobásLÉTEZNEK, mérhetetlen gazdagságot egy olcsó ∫rrakéta-indítási rendszer szer∫ véletlenr√l van-e szó. megalkotására használják: a magas hegy tetején, légüres cs√ben Vagyis egyfel√l elképzelAKKOR MÁR elektromágnesek segítségével felgyorsított ∫rkapszulát a cs√b√l het√, hogy az élet megjeleITT KELLENE a légkörbe kilépve lézer gyorsítja tovább. A módszernek nése valamilyen szempontLENNIÜK” köszönhet√en lehet√vé válik az olcsó orbitális kolóniák megból törvényszer∫, és ekkor építése. • Avallon fázis: 2064–2125: a Hold krátereinek lakhatóvá téte- valóban állíthatjuk azt, mennyiben figyelembe le óriási kupolák alatt; miniat∫r ökológiák és közösségek. hogy a Föld „átlagos hely” • Elysium 2125-t√l 2225-ig: a Mars lakhatóvá tételének (terravesszük egyfel√l azt, hogy abban az értelemben, hogy pusztán a Hold mell√zésé- formáció) kezdetei. számtalan másik, értelmes nek köszönhet√en már az Una is mennyire különbö- élettel benépesített bolygó is kering a különböz√ zik a Földt√l; másfel√l pedig azt, hogy a bolygó tö- csillagok körül. A 17. században létrejött új fizika megének, a központi csillagtól való távolságának stb. mintha éppen ezt sugallná: látszólag nem kell külöviszonylag kismérték∫ megváltoztatása is nem ke- nösebb szellemi bátorság annak feltételezéséhez, vésbé alapvet√ következményekkel járhat, akkor hogy mivel a világegyetem homogén és izotrop,40 és mintha ismét a Wolff-fal kapcsolatban felmerült mindenütt másutt is ugyanezek a fizikai törvények problémához kanyarodnánk vissza – vagyis ahhoz, érvényesülnek, ezért rajtunk kívül tíz- vagy százmilhogy valójában védhet√-e a „lényegében a többi lió értelmes faj létezhet csak a Tejútrendszerben is. bolygó is olyan, mint mi”, illetve „a Föld csak egy az Persze a hasonlóságot ebben az esetben sem érthetátlagnaprendszerek átlagbolygói közül” álláspont. jük szó szerint: arra, hogy valaha is antropomorf fölAz Elementa matheseos universae cím∫ m∫ szerz√je dönkívüliekkel találkozzunk, miként már szó volt persze mai megítélésünk szerint túlságosan is szó róla, egyszer∫en semmi esély.41 szerint értette a hasonlóságot, az viszont továbbra Másfel√l viszont miként a homogenitás és izotróis kérdés, hogy akkor mit is jelent valójában. pia egyetemességének elfogadásából nem követkeDaniel C. Dennett az evolúció m∫ködésével kap- zik sem az, hogy lenne értelme megpróbálni kiszámícsolatban a fej vagy írás hasonlatát használja. Kép- tani a jupiterlakók magasságát; sem az, hogy a Mar-

A

17

Galántai Zoltán

son értelmes lényeknek kellene élniük; sem pedig az, sikeresen küzdött meg az el√bbivel, akkor csak id√ hogy például az Una az életfeltételeket tekintve lé- és ráfordítás kérdése, hogy elboldoguljon az utóbnyegében a Földhöz hasonló hely volna, ugyanígy bival is. Eközben ráadásul szerepet játszik az a fellegalábbis megkérd√jelezhet√k azok a kijelentések, tételezés is, hogy a többi bolygóhoz, majd pedig a melyek szerint az értelmes élet nem csupán lehetsé- csillagokhoz indított expedíciók meg a faj korai és ges, de a világmindenség felépítéséb√l következ√en céltalan kóborlása közé mintegy egyenl√ségjel teszükségszer∫ is volna. Állíthatjuk ugyan, hogy ahol het√ – ez azonban nyilvánvalóan komoly tévedés. El√ször is azért, mert míg az el√bbi esetben önkialakul az élet, ott el√bb-utóbb valószín∫leg az értelmes életnek is meg kell jelennie, hiszen a gondolko- tudatlan cselekvésr√l van szó, addig az utóbbiban zás42 minden bizonnyal el√nyös evolúciós stratégiá- nem: nyilvánvalóan nem lehet ugyanolyan véletlenak számít – közelr√l sem • Solaria 2250-t√l 2500-ig. Az emberi civilizáció birtokba veszi nül elvet√dni a Holdra vagy lehetünk azonban biztosak a Naprendszert. 2%-os évenkénti növekedést feltételezve a kor- a Proxima Centaurihoz, ahogyan az ember annak abban, hogy az univerzum szak végére 500 milliárdan leszünk. bármely más pontján kiala- • Galaktikus fázis: a Negyedik Millennium kezdetére a Földt√l idején a Bering-szoroson már 40–50 fényév távolságra is emberi kolóniák lesznek. A átkelve fokozatosan megkult volna az élet. Az atomfizikus Enrico fejl√dés innent√l kezdve töretlen lesz a Tejútrendszer teljes hódította Amerikát.44 kolonializációjáig. Fermi valamikor a század Másodszor is, amennyi„Otthon ül√ típus vagyok – mondta Savage némi öniróiával –, közepén azt mondta, hogy nem érdekel, hogy mi történik a Magellán Felh√kön túl.” ben az evolúcióra hivat„ha léteznének [a földönkíkozva tartjuk szükségszevüliek], akkor már itt kellene lenniük”. Fermi nyil- r∫nek a világ∫rbe való kilépést, úgy figyelmen kívül vánvalóan abból indult ki, hogy az evolúció a maga hagyjuk, hogy bár van valamiféle kapcsolat egy érmódján ugyanolyan egyetemes, mint mondjuk a gra- telmes lény és a létét meghatározó biológia között, vitáció, és így biztosak lehetünk például abban, hogy ez igencsak közvetett. Miközben egy állatfaj nyilegy értelmes idegen faj is ugyanúgy terjeszkedni akar vánvalóan annyi teret foglal el és akkora evolúciós majd, mint az emberiség. Elvégre hosszú távon an- fülkét tölt ki, amekkorát csak képes, és eközben a nak a fajnak van a legnagyobb esélye a túlélésre, rátermettebbek kiszorítják (s√t, ki is pusztítják) a amely képes a lehet√ legkülönböz√bb körülmények- kevésbé rátermettebbeket, ezt a megközelítési móhez alkalmazkodni, és a földi fajok is egészen addig dot viszont az emberre vagy egy másik értelmes terjeszkednek, amíg csak valamilyen akadály az út- fajra alkalmazva pillanatokon belül a hírhedt Lejukat nem állja. Nem véletlen, hogy a Földön éppen bensraum-elmélethez45 jutnánk. És végs√ soron még az emberi faj az, amely a trópusi es√erd√kt√l a sark- értelme sem volna a dolognak: egy társadalom ugyanis dönthet például úgy, hogy elzárkózó politividékig bezárólag mindenütt megtalálható. Nyilvánvalónak t∫nhet, hogy bolygónk meghódí- kát folytat,46 egy civilizáció pedig tudatosan is hátása után a világ∫r lesz a következ√ lépés, és ameny- tat fordíthat az ∫rkutatásnak, mivel úgy ítéli meg, nyiben képesek volnánk a fénysebesség mindössze hogy nem éri meg a befektetés. Ez tulajdonképpen egyszázadával haladó ∫rhajókat építeni,43 úgy a mint- nem is olyan valószín∫tlen forgatókönyv, ha arra egy százezer fényév átmér√j∫ Tejútrendszert kozmi- gondolunk, hogy egy, az embert a Marsra eljuttató kus léptékkel mérve elhanyagolhatóan rövid id√, alig ∫rexpedíció az iszonyatos költségek miatt már csak százmillió év alatt teljesen be lehetne járni. Mivel pe- komoly nemzetközi összefogással valósulhat meg, dig feltételezzük (elvégre egész eddigi fejtegetésünk és különben is: aki azt mondja, hogy az a Tejútrendis ezen alapult), hogy a Föld minden tekintetben meg- szer meghódításához szükséges százmillió év kozlehet√sen átlagos hely, úgy joggal gondolhatjuk, hogy mikus léptékben nem is olyan sok, az elfeledkezik nem a miénk a legid√sebb civilizáció. Vagyis – és ezzel róla, hogy az emberi civilizáció viszont még egyálmár vissza is értünk Fermi kérdéséhez – ezek szerint talán nem kozmikus lépték∫. Legfeljebb néhány tízjoggal tételeznénk fel azt is, hogy az idegen ∫rhajók- ezer éves fejl√dés alapján már csak azért sem lehet nak már el kellett volna jutniuk hozzánk. megjósolni, hogy mi fog történni az egész emberi ciAmi valójában persze nem csupán a léptéksovi- vilizáció létezésénél tízezerszer nagyobb id√ alatt, nizmus megnyilvánulása, de a legrosszabb fajta vul- mert ha korábban arról beszéltünk, hogy hányféle gárdarwinizmus is, abból indul ki ugyanis, hogy a vi- véletlen genetikai sodródás vezetett például az emlág∫r meghódítása lényegében nem fog különbözni beri test kialakulásához, akkor a „véletlen sodródáegy új földrész felfedezését√l, és ha az értelmes faj sok” szerepe az emberi civilizációra fokozottan

18

Silentium Universi: evolúció, szem, értelem

igaz.47 Eljátszhatnánk tehát azzal, hogy úgy próbáljuk meg definiálni az értelmes fajokat, hogy azok ha fiziológiájukat tekintve nem is, technológiájukat és világhoz való viszonyukat illet√en viszont minél inkább hasonlítsanak hozzánk, ám ennek semmi értelme nem volna. Eddig ugyan senki nem fogott földönkívüliekt√l származó rádióüzenetet, de ebb√l létükkel kapcsolatban semmi sem következik, hiszen valami egészen sajátos és besz∫kült felfogás alapján lehetne csak azt állítani, hogy a rádióhullámok elterjedt használata per definitionem hozzátartozik

az „értelmes faj” (vagy akár a „technikai civilizáció”) fogalmához. Nem csupán nehéz, de gyakorlatilag lehetetlen is tehát megmondani, hogy a Földön kívüli értelem után kutatva milyen jeleket kellene keresnünk.48 S√t, azt sem tudjuk, hogy kialakulhatott-e egyáltalán az élet más naprendszerekben, és végs√ soron csupán annyival állunk jobban Wolffnál, hogy nem gondoljuk, hogy képesek volnánk kiszámítani a jupiterlakók magasságát. Ami mindent egybevetve persze nem is olyan kis el√relépés.

Jegyzetek

1. Ez természetesen csak szigorú megszorításokkal lehet igaz. Miként Richard Dawkins, a 20. század végének egyik legismertebb evolúcióbiológusa rámutat, kell lennie egyfajta korrelációnak a testméret és a szem átmér√je között. Minél nagyobb a szem, természetesen annál jobb felbontású lehet, és ezáltal annál inkább hozzájárulhat a túléléshez. A méret növekedéséb√l adódó el√nyökért azonban meg kell fizetni, és a túlságosan nagy szem már csak enerigaigényességénél fogva is csökkenti a túlélési esélyt: egy emberi szemekkel felszerelt éti csiga ugyan nem látna kevésbé élesen, mint mi, ám egészen biztosan nem élné meg a szaporodóképes kort. A földi él√világ rekordját egyébként egy óriáskalmár tartja 37 cm átmér√j∫ szemekkel. 2. Akiknek nyilvánvalóan még akkor is kisebb a szemük a miénknél, ha a Naptól velünk azonos távolságban élnek. 3. Persze nem a matematizált felfogás, hanem a számukra önkényesnek t∫n√ megközelítési mód miatt. 4. Méghozzá azért, mert míg némi egyszer∫sítéssel azt mondhatjuk, hogy míg a tömeg köbösen, addig az izomer√ és a teherbíróképesség négyzetesen n√. Az izomer√ ugyanis lényegében az izmok tapadási felületét√l függ. Galilei egyébként a teherbíróképességgel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Nyilvánvaló, hogy ha valaki azt akarná, hogy egy óriás arányaiban megegyezzen a közönséges emberekkel, akkor sokkal keményebb és ellenállóbb anyagot kellene találni a csontok számára, vagy bele kellene tör√dnie, hogy robusztusságában aránylag sokkal gyengébb lesz egy közepes termet∫ embernél. Egy kis kutya elbírna két vagy három hozzá hasonló kutyát, de nem hiszem, hogy egy ló megtartana a hátán akár csak egyetlen ugyanakkora lovat.” 5. Elvégre akárhogy vesszük is, a világmindenség középpontjában található. Igaz, egyes középkori elméletek a „legjobb hely” elmélete helyett inkább arról beszéltek, hogy „az Univerzum aranyalma, aminek rohadt a magja”. 6. Nem pedig fordítva, és ez alapvet√ különbség. 7. Ezt nyilvánvalóan nem lehetne a kopernikuszi heliocentrizmus nélkül feltételezni, hiszen a ptolemaioszi rendszerben a Föld kitüntetett helyet foglalt el. 8. Ahogyan például Christian Huygens, a 17. század második felének híres észlel√csillagásza is feltételezte. 9. A fizikai törvények persze itt is meghatározzák a lehetséges kereteket: esetleg elképzelhet√ lenne olyan helyzet, ahol a legcélszer∫bb a hosszúhullámú rádiótartományban látni, ám egy Föld-szer∫ bolygón ez már csak azért sem volna járható út, mert vannak bizonyos összefüggések a hullámhossz és a „vev√berendezés” minimális átmér√je között. Km-es tartományban csak olyan él√lények láthatnának, akiket kásává lapítana saját irdatlan tömegük. 10. Úgy látszik, hogy számára tökéletesen antropocentrikus módon tökéletesen kézenfekv√nek t∫nt, hogy az ember az a modell, amihez viszonyítani kell. 11. Ilyen például az, hogy a herevezeték a férfiaknál át van vetve a húgyvezetéken, noha a „józan ész” szerint meg is kerülhetné. Csak éppen történeti okokból kifolyólag így alakult a dolog, és mivel így is m∫ködik, nem „káros”, csak „ésszer∫tlen”. Olykor egyébként a technikában is találkozhatunk hasonló jelenségekkel. John Harrison, a modern kronométer 18. századi feltalálójának H-3 jel∫ órájával kapcsolatban említi a szakirodalom, hogy a m∫köd√ rendszerb√l kikapcsolva

egyszer∫en benne hagyta a végül fölöslegesnek bizonyuló megoldásokat. Igaz, a hasonlatokat nem szabad túlbecsülni: így biztosan nem lehetett volna tömegtermelési cikket csinálni bel√le. 12. Ahogyan Richard Dawkins általánosította a fogalmat. 13. Igaz ugyan, hogy egyes barlangi fajoknál csökevényessé válik, majd elt∫nik, de ennek az az oka, hogy az állandó sötétben fenntartása egyszer∫en fölösleges „költségeket” jelentene, tehát el√nyösebb, ha nincsen. 14. Ernst Mayr, Theodosius Dobzhansky, F. J. Ayala és mások. 15. Ernst Mayr szerint. 16. Mondjuk a kutyák, patkányok vagy nagymajmok értelmessé válása. Ezt a hármat tényleg csak példaként említhetjük: nincsen érdemi el√rejelzés arra nézve, hogy mi léphetne a helyünkbe, ha egyáltalán kialakulhatna még értelmes élet. 17. Elvileg persze lehetne rá matematikai esély, de ez olyan kicsi (meg aztán kérdéses is, hogy miként lehetne kiszámítani), hogy nem érdemes foglalkozni vele. Louis Dollo el√ször tekn√söket tanulmányozva figyelte meg, hogy az elcsökevényesedett szerv még akkor sem nyeri vissza eredeti fejlettségi állapotát és funkcióját, ha arra szükség volna; az egyszer elt∫nt szerv pedig soha nem jelenik meg újra. Ez az úgynevezett Dollo-szabály. 18. Bátran feltételezhetjük, hogy az intelligencia (értelem vagy gondolkodás) és az agytömeg között valamiféle, noha nem közvetlen összefüggés van (elvégre a bálnák nagyobb agytömegük ellenére sem intelligensebbek nálunk). Mivel nyilvánvalóan a komplexitás a kulcsfogalom, az is nyilvánvaló, hogy egy hangya például nem rendelkezik a megfelel√ méret∫ aggyal a gondolkozáshoz. A szakirodalom úgy tartja, hogy ehhez 400 grammnál nagyobb agytömegre (és az ekkora agy kiszolgálásához legalább 30 kg-os test kell, állítja R. B. Lee) van szükség. Carl Sagan szerint figyelemre méltó, hogy 0-tól 400 grammig minden agytömeg el√fordul az él√világban, aztán egy „szakadék” következik, és utána rögtön az ember 1200 grammos agyával – feltehet√en azért, mert egyszer∫en levadászta az értelem szempontjából riválisak számító fajokat. 19. Vagyis az Isten általi teremtettség. 20. A gondolat legalább Descartes-ig vezethet√ vissza, aki szerint az él√ és az élettelen között lényegében annyi a különbség, hogy az el√bbiekben kisebbek (és szabad szemmel leginkább láthatatlanok) a csavarok meg az egyéb er√átviteli mechanizmusok. 21. Az újszülöttek szemének esetében „Két áttetsz√ golyó elüls√ részét látjuk – írja Pailey. Ha ezeket megfigyeljük, azt találjuk, hogy felépítésük szigorú optikai elveknek felel meg. Mi magunk is ugyanezen optikai elvek alapján készítjük optikai eszközeinket. […] Bonyolultsága messze meghaladja a hétköznapi óraszerkezetét, amelynek szabályozásához idegen kézre van szükség, […] hogyan lehetne meg [ez] feltaláló nélkül?” 22. Darwin természetesen nem gondolta úgy, hogy a szemet nem a természetes kiválasztódás hozta volna létre. 23. „…a mi normális ütemünk iránti elfogultságot id√lépték sovinizmusnak is nevezhetjük”, mondja Dennett, és azzal folytatja, hogy a legszellemesebb ember viselkedése is értelmetlenné válna, ha százszorosan lassított felvételen néznénk, míg egy gyorsított felvételen a növények viselkedése is teljesen „tudatosnak” t∫nhet.

19

Galántai Zoltán 24. Illetve, hogy merr√l nem, tehát merre lehet a támadó vagy a préda. 25. Egy mesterséges, szemlencse nélküli szem elé vízzel töltött m∫anyag zacskót helyezve kiugróan jobb képet sikerült létrehoznia. 26. A Paley-féle teleologikus megközelítés valójában nem érvelésen alapul: el√bb feltételezi, hogy létezik egy mindenható Isten, majd az órából – vagy a szemb√l – következtet a létére. Amennyiben nem így járna el, úgy a teleologikus felfogás szempontjából az is védhet√ álláspont volna, hogy a szem azért olyan tökéletes, hogy legyen mire hivatkozni a teleologikus érvelés során. 27. Amely vélekedés mindent egybevetve egyáltalán nem meglep√. Nagyjából a 17. század elejét√l a 20. század elejéig bármely korszak tudósainak 80%-a hitt az értelmes földönkívüliek létezésében. 28. Illetve általában véve is a Földön kívüli civilizációk létének. 29. Az ellentábor képvisel√je, Charles A. Young professzor a Princeton University-r√l még évtizedek múlva is azon gúnyolódott, hogy Flammarion elfelejtette megmondani, vajon a marslakóknak madár- vagy pillangószárnyai vannak-e. 30. Alkalmasint az összefüggés-rendszer komplexitása. 31. Márpedig a Mars tömege alig 0,107-ed része a Földének. 32. A NASA jelenleg is kutatásokat folytat annak megállapítására, hogy a földinél lényegesen kisebb, az ún. mikrogravitáció milyen hatással van a földi szervezetre, és kiderült, hogy a mustárpalánták például elpusztulnak a Föld körül kering√ m∫holdakon, mivel a gyökérsz√rök körül a víz cseppekben gy∫lik össze, és nem képes felszívódni. Hasonlóan súlyos problémákat jelent a megváltozott gravitáció az emberi szervezet számára is. 33. Ha pontosabban akarunk fogalmazni, akkor persze azt kell mondanunk, hogy a Föld–Hold-rendszer a közös tömegközéppont körül kering. 34. Tehát nem lehetne azokat a zsákmányszerzési startégiákat követni, melyeket √seink alkalmaztak, és melyekhez nem volt elég három-négy óra. 35. Mivel a képzeletbeli forgatókönyv szerint az Una „csupán” annyiban különbözik a Földt√l, hogy nincsen holdja, ezért ha kezdetben minden más ugyanúgy játszódna le rajta, mint a Földön, és a fejl√dés egy bizonyos pontján megjelenne is valamilyen értelmes lény, ez semmiképpen nem lehetne az ember: az Unán nem létezhetnek földi értelemben vett fák, tehát nem létezhetnek fán lakó f√eml√sök sem. 36. Dougal Dixon az ember elt∫nését követ√, képzeletbeli jöv√t benépesít√ fajok között felsorolja a „homokcápákat” (psanomarus spp.) is, amelyek „ritkán ásnak mélyre, inkább a [sivatagi] homok fels√ rétegein haladnak, szinte úsznak. Behatolnak a rágcsálók üregeibe… Amikor pihennek, közvetlenül a felszín alatt fekszenek, csak szemüket és orrlyukukat dugják ki”. Az Una esetében is valami hasonló teremtményre gondolhatunk.

Legalábbis figyelemre méltó, hogy miután Dixon könyve azzal a feltételezéssel kezd√dik, hogy az ember egyszerre csak let∫nik, az ember nélküli ötvenmillió év sem hoz létre újabb értelmes, a mi helyünket átvev√ lényt. 37. Hacsak nem a föld alatt élnének ezek az értelmes lények. 38. Biológiai úton el√állított fénye van például a szentjánosbogárnak vagy a lámpáshalnak. 39. Miként az sem nyer még egyszer, aki egyszer már megütötte a lottón a f√nyereményt. 40. Vagyis mindenütt ugyanabból az anyagból épül fel; ugyanazok a fizikai törvények érvényesek minden részében, és nincsen benne a többihez képest kitüntetett irány. 41. Ad absurdum persze feltételezhetnénk, hogy léteznek olyan törvények, melyek el√írják, hogy a két láb – két kéz kombináció el√nyösebb például a négy láb – két kéz (vagy éppen a két láb – négy kéz) kombinációnál. 42. És a gondolkodás révén a jöv√ben bekövetkez√ események kikövetkeztetése. 43. Márpedig ennek elvileg semmi akadálya nincsen. 44. Itt is beleütközünk a „hasonlóság” értelmezésének problémájába: az 1800as évek végén egyes csillagászok azzal érveltek a marsi élet mellett, hogy a két bolygó tulajdonképpen mennyire hasonlít egymásra, ma pedig a Mars terraformációjának hívei a Lockheed Martin volt f√mérnöke, Robert Zubrin vezetésével arra hivatkoznak, hogy a jelenlegi technikai fejlettség lehet√vé tenné, hogy évente kb. ugyanannyi embert telepítsünk át a Vörös Bolygóra, mint ahányan az 1600-as évek közepén hajózhattak át az Újvilágba egy év alatt. Ami pusztán a számokat tekintve akár igaz is lehet, ám nem szabad elfelejtenünk, hogy mérhetetlen különbség van aközött a környezet között, ami a Zarándok Atyákat várta – és ami az ∫rhajósokat fogja várni. 45. Lebensraum: élettér. A hitleri ideológia töményen szociáldarwinista alapokon állította azt, hogy a német népnek joga van a nagyobb élettérhez. 46. De dönthet úgy is, hogy megpróbálja lakhatóvá tenni a Nap és a legközelebbi csillag között félúton lév√, kisméret∫ testekb√l álló, ún. Oort-felh√t is. Ilyen tervek valóban születtek is már. 47. Azt szokás mondani, hogy az emberi civilizáció fejl√dése nem annyira a darwini, hanem a lamarcki evolúciós modellt követi, és legalább egy hasonlat erejéig valóban el is fogadhatjuk, hogy ez így van, hiszen a kultúra átadása tulajdonképpen „a szerzett tulajdonságok átörökítésének” is tekinthet√. 48. A problémának könyvtárnyi szakirodalma van, úgyhogy itt csak az érzékletesség kedvéért említsünk egyet. Gyakorlatilag nyilvánvalóan kizárható, hogy egy természetes rádióforrás véletlenül sugározza ki a „pi” els√ százezer számjegyét, ám az is igaz, hogy egy topologikus geometriában a „pi”-nek nem lenne kitüntetett szerepe. Márpedig semmi okunk feltételezni, hogy egy idegen civilizáció ugyanolyan matematikát használ, mint mi.

Irodalom:

Barrow, John D.: A m∫vészi világegyetem, Kutúrtrade, Budapest, 1998. Comins, Neil F.: Mi lenne a Földön, ha…?, Panem-Grafo, Budapest, 1994. Crowe, Michael J.: The Extraterrestrial life debate 1750–1910. The idea of a plurality of worlds form Kant to Lowell, Cambridge University Press, Cambridge, 1986. Dennett, Daniel C.: Darwin’s Dangerous Idea. Evolution and the Meanings of Life, Penguin Books, London, 1996. Dawkins, Richard: Climbing Mount Improbable, Penguin Books, London, 1997.

Dixon, Dougal: Az ember után. A jöv√ zoológiája, Park Kiadó, Budapest, 1991. Savage, Marshall T.: The Millenniel Project. Colonizing the galaxy in Eight Easy Steps, Little, Brown and Company, Boston, 1994. Schmidt, Stanley–Zubrin, Robert (editors): Island in the Sky. Bold New Ideas for Colonizing Space, John Wiley and Sons, New York, 1996. Zubrin, Robert–Wagner, Richard: The Case for Mars. The Plan to Settle the Red Planet and Why We Must, A Touchstone Book, New York, 1996.

20