Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar kötelező szintentartó továbbképzése megújított tartalommal és formában

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar kötelező szintentartó továbbképzése megújított tartalommal és formában 2016.02.20 -

Miért gondoltuk úgy, hogy új forma és tematika szükséges? • elmúlt évek továbbképzéseiről érkezett visszajelzések szerint – gyakorlati kérdések áttekintése – probléma alapú oktatási módszertan

• jelentős mértékben bővültek a gyógyszerészek kompetenciái – gyógyszertárvezetés, gazdálkodás – gyógyszer-expediálás – kórházi, klinikai gyógyszerészet területén

Együttműködő partnerek • Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ • Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet • Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet • Magyar Gyógyszerészi Kamara

A megújított tematika főbb elemei • Külön kötelező szintentartó továbbképzés • közvetlen lakossági gyógyszerellátás, • kórházi-klinikai gyógyszerészet • ipari gyógyszerészet szakirányban. DE • minden területhez valamennyi • szakképesítés hozzárendelt

• Előadónapok megoszlása • első összevont előadónap minden területet érintő témák • második nap már szakirányonként külön specifikus előadások • harmadik előadónap kiscsoportok és esettanulmányok

Szakmai súlypontok • közvetlen lakossági gyógyszerellátás – alapszintű gyógyszerészi gondozási irányelv gyakorlati alkalmazása, – gyógyszerelési problémák megoldását segítő kommunikációs technikák; – népegészségügyi aktivitás, egészségfejlesztés; – gyógyszertári gazdálkodási, pénzügyi ismeretek.

• kórházi, klinikai gyógyszerellátás – kórházi és gyógyszer gazdálkodás, közbeszerzés; – kevésbé ismert, azonban az intézeti gyógyszerellátásban fontos gyógyszercsoportok, egyéb anyagok ismerete; – gyógyszerészi feladatok a minőségirányításban, egyéb bizottsági feladatokban

Közös előadónap Ss Időpont z

Kezde te

Perc

Az előadás címe

Az előadó neve

Az előadó titulusa

Dr. Hankó Balázs

PhD

2016.02. 1. 20. 09:00 szombat

90

Egészségügyet és gyógyszerellátást érintő főbb szabályozási változások. Gyógyszertámogatással és forgalombahozatallal összefüggő kérdések a gyógyszertárban

2016.02. 2. 20. 10:30 szombat

45

Betegjogi ismeretek a gyógyszertárban

Dr. Szentesi Alexandra

betegjogi koordinátor

2016.02. 3. 20. 11:15 szombat

90

Gyógyszertechnológia, gyógyszerformák és a helyes gyógyszeralkalmazás összefüggései I.II.

Dr. Antal István

PhD

2016.02. 4. 20. 12:45 szombat

30

Szünet

2016.02. 5. 20. 13:15 szombat

45

Gyógyszerek egyenértékűségének kérdései

Dr. Tóthfalusi László

PhD

Újraélesztés

Dr. Sirák András

mentőorvos, szakfelügyelő főorvos

2016.02. 6. 20. 14:00 szombat

90

Közvetlen lakossági gyógyszerellátás 2. nap 7.

2016.03.19. szombat

09:00 30

Alapszintű gyógyszerészi gondozás döntési algoritmusának bemutatása

Dr. Hankó Balázs

PhD

8.

2016.03.19. szombat

09:30 45

Bevezetés az egészségfejlesztésbe, népegészségügyi szűrővizsgálatok – kampányok

Dr.Vitrai József

osztályvezető

Fekete Krisztina

dietetikus, egészségfejles ztő

2016.03.19. 9. szombat

Energiaegyensúly - ajánlások a táplálkozás 10:15 30 területén

10 2016.03.19. . szombat

10:45 30

Energiaegyensúly – ajánlások a fizikai aktivitás területén

Lacza Gyöngyvér

népegészségü gyi munkacsoport vezető

11 2016.03.19. . szombat

11:15 30

Étrendkiegészítők a gyógyszertárban

Dr. Kéry Ágnes

PhD

12 2016.03.19. . szombat

11:45 30

Étrendkiegészítők expediálásával kapcsolatos gyakorlati megfontolások

Dr. Kéry Ágnes

PhD

13 2016.03.19. . szombat

12:15 30

Szünet

14 2016.03.19. . szombat

Orális antikoaguláns terápia alkalmazásával 12:45 45 összefüggő gyakorlati kérdések (interakciók, mellékhatások)

Dr. Szökő Éva

DSc

15 2016.03.19. . szombat

Szív érrendszeri betegségekben alkalmazott 13:30 45 készítmények leggyakoribb a helyes és biztonságos alkalmazással összefüggő kérdései

Dr. Szökő Éva

DSc

16 2016.03.19. . szombat

14:15 45

Időskorban történő helyes és biztonságos gyógyszeralkalmazás gyakorlati lépései

Dr. Szökő Éva

DSc

17 2016.03.19. . szombat

15:00 45

A felelős gyógyszertári gazdálkodás alapjai I.

Dr. Hankó Zoltán

MGYK elnök

18 2016.03.19. . szombat

15:45 45

A felelős gyógyszertári gazdálkodás alapjai II.

Dr. Sohajda Attila

MGYK alelnök

Közvetlen lakossági gyógyszerellátás 3. nap Gyógyszerelési problémákat bemutató 2016.04 esettanulmányok az orális 19 .16. 09:00 90 antikoagulánsok, szív érrendszeri . szombat gyógyszerek, időskori gyógyszerelés témában.

Dr. Hankó Balázs, Dr. Mészáros PhD Ágnes, Dr. Tábi Tamás

Gyógyszerelési problémákat bemutató 2016.04 esettanulmányok az orális 20 .16. 10:30 90 antikoagulánsok, szív érrendszeri . szombat gyógyszerek, időskori gyógyszerelés témában.

Dr. Sebők Szilvia, szakgy Dr. Molnár ógyszer Gabriella, Dr ész Dóczy Veronika

2016.04 21 .16. 12:00 30 Szünet . szombat Kommunikációs esettanulmányok, 2016.04 22 betegtájékoztatás alapjai, beteg.16. 12:30 90 . együttműködés javítása, speciális szombat betegek, helyzetek kezelése.

Dr. Pilling János

Gyógyszertár gazdálkodási helyzetek 2016.04 kezelése a gyógyszerrendelés, 23 .16. 14:00 90 beszállító kiválasztás, . szombat készletgazdálkodás, és egyéb területeken.

MGYK Dr. Hankó Zoltán, elnök, Sohajda Attila alelnök

PhD

Néhány praktikus kérdés • Regisztráció – 75%-os részvételi kötelezettség • 1 és 2. nap a NET-ben lesz • 3. nap ETK Vas utca • Esettanulmányon alapuló vizsga • Előadások elérhetősége – http://semmelweis.hu/gytk/oktatas/posztgradualiskepzes/kotelezo-szintentarto/

Egészségügyet és gyógyszerellátást érintő főbb szabályozási változások. Gyógyszer-támogatással és forgalombahozatallal összefüggő kérdések a gyógyszertárban Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Semmelweis Egyetem kötelező szintentartó továbbképzés 2016. február 20.

Tartalom 1. Egészségügyet érintő főbb változások 2. Gyógyszerügyet érintő főbb változások 3. Támogatáspolitikai változások

1.1. Egészségügy átalakítási irányai, kiemelt témák 1. Alapellátás megújítása 2. Kancellária rendszer kialakítása a kórházakban 3. Szociális funkció leválasztása az egészségügyről 4. Budapesti ellátás újraszervezése 5. Kompetenciák újraszabása 6. Népegészségügyi fejlesztések + 1 téma háttérintézmények kérdése

1.2. Háttérintézményi struktúra 2015. március 1. előtti egészségügyi háttérintézményi struktúra

1.2. Változások összefoglalása I. • 2015. március 1-től – – – –

Állami Egészségügyi Ellátó Központ ÁNTSZ-OTH (OKK, OEK, NEFI) OEP Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet (OGYÉI) – Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) – Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ OBDK

• 2016. xx-től ?

1.3. Alapellátási törvény 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról „Az Országgyűlés felismerve, hogy az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása alapvető nemzeti érdek, valamint hogy a gyógyítás olyan közügy, amelyben mind az államnak, mind az önkormányzatoknak, mind a gyógyító orvosnak és a megelőzést végző védőnőnek meghatározó szerep és felelősség jut, elfogadva a háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás kapuőri szerepét, annak szakmai, pénzügyi megerősítésének érdekében, valamint figyelemmel arra, hogy kiemelt célkitűzés a háziorvosi, házi gyermekorvosi és védőnői korösszetétel megváltoztatása, a fiatalabb korosztályhoz tartozó egészségügyi szakemberek egészségügyi alapellátásban történő elhelyezkedésének ösztönzése, a praxisjoggal érintett alapellátási formákban a praxisjog értékének növelése, valamint az egészségügyi alapellátásban dolgozók életpályájának kidolgozása, hangsúlyozva azt, hogy az egészségügyi alapellátásban az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzésének hangsúlyosabb megjelenése szükséges, és a betegellátás színvonalának javítása érdekében a következő törvényt alkotja”

1.3.1. Lakóhely közeli egészségszolgáltatás víziója

1.4. Egyéb történések • kórházi struktúra átalakítás • finanszírozási változások, várólista • bérkérdése • Megújított szakképzési rendszer – rezidens életpálya modell, fiatal szakorvosi ösztönző és szakgyógyszerészi ösztönző • ágazati kollektív szerződés • Minimumfeltételek kérdése

Tartalom 1. Egészségügyet érintő főbb változások 2. Gyógyszerügyet érintő főbb változások 3. Támogatáspolitikai változások

2.1. Egészségpolitikai célkitűzések Gyógyszerügy, fő célkiűzések • gyógyszer- és betegbiztonság • Ellátásbiztonság • szolgáltatás-minőség • a közforrások és lakossági befizetések hatékony felhasználása

2.2. Kiemelendő szabályozásváltozások I. • Gyógyszertár és közvetlen lakossági gyógyszerellátás definíciójának változása – egészségügyi integráció – Gyógyszertár egészségügyi szolgáltató – Közvetlen lakossági gyógyszerellátás egészségügyi szolgáltatás

• Gyógyszertár létesítési feltételek korrekciója – szükségleti elv

• Gyógyszertár működtetés átalakítása – személyes, gyógyszerészi felelősség – személyi jog és menedzsment jog

• Gyógyszertár tulajdonlás módosítása – többségi gyógyszerészi szakmai tulajdon megerősítése – szindikálás tilalma

• Gyógyszertári marketing átalakítása – betegérdek előtérbe helyezése (nem eladásmarketing)

2.2. Kiemelendő szabályozásváltozások II. • Gyógyszerészi kompetenciák bővülése – – – –

generikus helyettesítés, hatóanyagrendelés alapszintű gyógyszerészi gondozási irányelv gyógyszerelési betegadat betekintés 16 gyógyszerészi gondozási irányelv

• Közvetlen lakossági gyógyszerellátás személyi minimumfeltételek – nyitvatartási időhöz, receptszámhoz egyéb szakmai tevékenységhez

• Megváltozott szakképzési és kötelező szintentaró továbbképzési rendszer – 3 fő szakirány meghatározása, új képzési tematika – Gyógyszertárvezetés és kórházi főgyógyszerész szakvizsgához kötése – kötelező szintentartó képzések, egyetemi dominancia

• Új gyógyszertári finanszírozási elemek elindítása – generikus ösztönző, – gyógyszertári szolgáltatási díj (alapszintű gyógyszerészi gondozás)

2.3. Szolgáltatási díj jogszabályi háttér • •

•

364/2010 Korm. rendelet - elosztási módszertan 44/2004 ESZCSM – Alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés 22/A. § (1) Tgyógyszerész szakmai felügyelete alattT (2) Tvalamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni T. (3) a) részletes betegtájékoztatást ad; b) a klinikailag jelentős interakciókat feltárja; c) az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedési kockázataT; d) a beteget tájékoztatja a lehetséges betegség megelőzési módokról; e) felderíti a betegnél jelentkező mellékhatásokat; f) ismételt gyógyszerkiváltás esetén kérdésekkel vizsgálja a beteg együttműködését. – 22/B. § .. a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, bevonása szükséges: a)  klinikailag jelentős interakcióT, b) .a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, c) párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, beteg-együttműködési hiány azonosított, d) nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, e) a beteg kérésére, vagy f) a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. – 22/C. § A gyógyszerész biztosítja a gyógyszerelési problémák felmérését, és az azok megoldására történő javaslattételt. 41/2007 EüM – 2/A. § Ta gyógyszertár közreműködik a részben vagy egészben állami pénzügyi forrásból biztosított népegészségügyi tevékenységek megvalósításában.

2.4. Generikus helyettesítés és hatóanyagfelírás protokollja

2.5. Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban (TÁMOP 6.2.5/A)

2.6. Jövőkép: Egészségszervezési irányelvek

Tartalom 1. Egészségügyet érintő főbb változások 2. Gyógyszerügyet érintő főbb változások 3. Támogatáspolitikai változások

Minden félévben hasonló a hír, de hogy is van ez?

3.1. Gyógyszertámogatás - különböző nézőpontok Kormányzat

Lakosság – betegek

- társadalompolitika - nemzetgazdaság (államháztartás) - egészségpolitika

- betegség – egészség állapot - szociális státusz Gyógyszertámogatások

Üzleti szereplők Gyógyszeripar

Egészségügyi rendszer - szereplők: orvosok, gyógyszerészek T - struktúra: kórházak, gyógyszertárak T

De a középpontban a beteg pénzügyi védelmének kell lennie!!!

- Magyarországi gyártók - innovatív gyártók - generikus külföldi gyártók - nagykereskedők

3.2. Hol történik egyáltalán gyógyszertámogatás? • Közvetlen lakossági gyógyszerellátás (támogatott készítmények) • Speciális beszerzésű gyógyszerek – Haemofilia kezelése, Hepatitis C kezelése

• • • •

Fekvőbetegellátás során alkalmazott gyógyszerek Speciális finanszírozási kassza un. tételes gyógyszerek Árva, orphan gyógyszerek finanszírozása Egyéb specialitások – Járóbeteg egyedi méltányosság – Fekvőbeteg egyedi méltányosság

• Kötelező és kötelezően ajánlott védőoltások

3.3. Fenntarthatóság, finanszírozási kockázatmegosztási technikák •

Magasvérnyomás betegség (2014) – 2 798 990 fő – 28 784 118 581 Ft támogatás – 10 263 Ft/fő támogatás

•

Myeloid leukaemia (2014) – 3 375 fő – 8 662 258 631 Ft támogatás – 2 566 595 Ft/fő támogatás

•

max. egy főre jutó egyedi mélt. (2014) – 90 090 000 Ft

•

Speciális orphan gyógyszerek (2014) – 92 500 000 Ft/fő támogatás

• Nagyértékű terápiáknál eredményesség alapú megállapodás Forrás: Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 2014

3.4. Sokat, vagy keveset költünk gyógyszerre? A társadalombiztosítás gyógyszer-kiadásainak időbeli alakulása (1994-2013)

3.5.1. Mégis hogyan lehet egyensúlyt teremteni? • Bevételi és kiadási oldalra ható intézkedés rendszerek • Bevételi oldal – Gyógyszergyártói hozzájárulások 20% • Támogatási összeg az alap • Specialitások, kivételek

– Spanyol modell (2012. 08.01.) • több, mint 6 éve közfinanszírozásban részesül, nem rendelkezik versenytárssal, 10%-os befizetés – Orvoslátogatók után fizetendő díj éves összegének 10 millió forintra emelése – Támogatás volumen szerződések újrakötése

3.5.2. Mégis hogyan lehet egyensúlyt teremteni? • Kiadási oldal I. – Generikus program = belső referenciaárképzés

• Vaklicit és preferált referencia ársáv rendszer kialakítása • Generikus készítmények piacra kerülésének gyorsítása • Generikus belépésnél kötelező árcsökkentés növelése (30-10-10%-ról, 40-20-10-5-5-5%-ra) • Kombinációs fixesítés elindítása • Kötelező tájékoztatási rendszer (blokkon)

3.5.3. Mégis hogyan lehet egyensúlyt teremteni? • Kiadási oldal II. – Nagyértékű biológiai gyógyszerek kórházi tételes elszámolású rendszerbe való átsorolása – Az eredményalapú támogatási rendszer és a betegségregiszter elindítása (új tám.vol. szerződések) – beteg-együttműködést elősegítő gyógyszertámogatás feltételeinek kialakítása • analóg inzulin támogatása

– Biohasonló támogatási rendszer – Közgyógyellátási rendszer szigorítása • adott hatóanyagoknál csak preferált termék érhető el

– Gyógyszerfelírás és kiváltás módosítása – Terápiás felülvizsgálat, finanszírozási protokollok • un. EÜ pontok rendszere

3.6. Generikus szabályozás, több mint vaklicit • Összetett szabályozás – gyógyszer (hatóanyag) életgörbéjét – referencia szempontokat határoz meg – két körös versenyt végez – preferált státuszt alkalmaz – árkorlátokat használ – T.

3.6.1. Mi a generikus szabályozás célja? • költségtakarékosság – finanszírozó – beteg

• ellátásbiztonság • minőség • hozzáférhetőség • fenntarthatóság

3.6.2. Generikus szabályozás nem gyógyír mindenre • generikus versenytárssal nem rendelkező gyógyszercsoportok • betegek elfogadókészsége a preferált generikus készítmények esetében • gyógyszeres terápiák valódi eredményessége – krónikus betegségek

3.6.3. Generikus szabályozás tapasztalatai - különböző nézőpontok, vélemények • Kormányzati, finanszírozói – jelentős megtakarítások, kassza betartása – hozzáférés nőtt, folyamatos ellátás

• Gyógyszerész – növekvő kompetencia, generikus ösztönző, de expediálási szituációk, készlet-árrés

• Orvos – gyógyszerfelírási szokások vs. generikus program

• Beteg – jelentősen kedvezőbb térítési díjú gyógyszerek, de megszokások

• Gyártók – eltérő szempontok egyes csoportokban – árcsökkentések hatása, de finomodó szabályozás

3.6.4. Generikus szabályozás további kérdései • valós eredményesség további javítása • gyógyszerbiztonság további növelése • fekvő-, járó-betegellátás kapcsolódási pontjai, viszonyrendszere • nemzetgazdasági aspektusok • fenntarthatóság biztosítása

3.7. Biosimilar kérdés • modern, biotechnológiai úton előállított, fehérjealapú készítmények • klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás egyenértékűség • a fehérjék sajátosságai miatt a gyógyszerek közötti váltás kockázatokat hordoz • biztosító ennek ellenére sem tekinthet el a biotechnológiai úton előállított szerek szabadalmi védettségét követően megjelent olcsóbb termékek megtakarítási képessége is lényeges

3.7.1. Biohasonló gyógyszerek új támogatási rendje • Biohasonló gyógyszerek új támogatási rendje – Biológiai csoport képzés OEP OGYTT javaslatra • „Azonos csoportba kerülnek azok a gyógyszerek, amelyek a finanszírozott indikációs körben orvosszakmai szempontok alapján egyaránt választhatóak a korábban kezelésben nem részesülő beteg részére. A csoportképzés során meghatározásra kerül gyógyszerenként az adott gyógyszer támogatásának alapjául szolgáló terápiás egység, és annak mértéke, hogy az adott gyógyszer hány napra elegendő terápiás egységet tartalmaz. Ezek alapján kerül meghatározásra a készítmény közfinanszírozás alapjául elfogadott bruttó fogyasztói árából számított napi terápiás költség. Ennek során figyelembe kell venni a gyógyszer alkalmazási előírását és a DDD-t.” (32/2004 ESZCSM 10/E§(3))

– Éves licit, melynek két köre van • Március 1-20. preferált biohasonló gyógyszer (10%-os sáv) • Március 20. - április 10. második körös licit • Július 1-től egy évre érvényes

– Preferált biológiai gyógyszer térítési díja 300 Ft, különbséget a biztosító fizeti • Ha csak egy brand van, mégegy bevonható

3.7.2. Biohasonló gyógyszerek új támogatási rendje • Biohasonló gyógyszerek új támogatási rendje – Nem preferált gyógyszer • Árat csökkent, vagy támvol és kisebb mint 10% az eltérés akkor 1500 Ft térítési díj • Árat csökkent, vagy támvol és 10%-30% az eltérés akkor 1500-3500 Ft térítési díj • Efeletti esetben kizárás van 180 napos átmenettel

– Rendelési kvóta • Új biohasonló esetében 10% • Licit után első évben 40% • Licit után második évben 70%

– Jelenleg • GH marad is 10% • EPO licit volt 40% • GCSF licit volt 40%

3.8. Mégis milyen lehetőségek vannak a drága terápiák esetén? • kockázat megosztási technikák • betegségregiszterek • hatásos-eredményes rés zárása • speciális befogadás, testületi döntéshozatal, uniós szintű kockázatvállalás • egyéb területek megtakarítási lehetőségeinek kihasználása

3.8.1. speciális finanszírozási eljárások • Tételes elszámolás alá eső gyógyszerek (eszközök, eljárások) • A tételes elszámolás alá eső gyógyszereket az OEP természetben biztosítja a fekvőbeteg intézményeknek (járó, fekvő, kúraszerű ellátás keretében) • Kiemelkedően magas értékű gyógyszerek (általában biológiai készítmények pl. TNF alfa gátlók, humán immunglobulinok stb.) • 37 készítmény • Szigorú elszámolás (tételes jelentés miligrammra)

3.8.2. egyedi méltányossági regiszter • Megnövekedett egyedi méltányosság kiáramlás • Olyan be nem fogadott készítményeknél, ahol a napi terápiás költség meghaladja a 15 ezer Ft-ot, vagy több mint 15 beteg • Egyedi méltányossági regiszter indítása • Támogatás-volumen szerződés, kockázatmegosztása • Eredményesség vizsgálata • Hatás a befogadásra

3.9. Közbeszerzések a gyógyszerellátásban • Járóbetegellátás – Különkeret - OEP • Haemofilia • Hepatitis C • Fekvőbetegellátás – Tételes gyógyszer -OEP • Természetben biztosított • Pénzügyi keret – Országos közbeszerzés – ÁEEK – Központosított közbeszerzések (átmenet) – Intézményi közbeszerzések • Oltóanyag ellátás – Kötelező védőoltások – OTH – Kötelezően felajánlott – OTH – Speciális védőoltások - OTH

3.9.1. Országos Kórházi gyógyszerközbeszerzés • 2013. szeptember 1-től öt eljárásban, 49 hatóanyagra • 11,9 Mrd Ft helyett 7,785 Mrd Ft ami ténylegesen 4,116 Mrd Ft megtakarítás • folyamatos ellátás biztosított, nemzetközi szinten akadozó ellátású hatóanyagokból is – ellátási garanciák beemelése – gyártó-nagyker kapcsolat • kedvező fizetési határidő – 60* + 45 nap * 1997. évi LXXXIII. törvény 9/A § a) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. §-ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap, b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.

Összegzés

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!