Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar kötelező szintentartó továbbképzése megújított tartalommal és formában

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar kötelező szintentartó továbbképzése megújított tartalommal és formában 2015.10.10. -

Közvetlen lakossági gyógyszerellátás

Praktikus ismeretek • Október 31-én a kórházi 3. nap • November 7-én a közvetlen lakossági gyógyszerellátási 3. nap • Csoportbesorolás lesz • Ha esetleg a két időpont nem jó akkor – Pótidőpont, de csak szükséges esetben ezt emailben kell jelezni Tósaki Sándorné (Ica) részére 10.16-ig [email protected]

Alapszintű gyógyszerészi gondozás döntési algoritmusának bemutatása Hankó Balázs Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2015. október 10.

Melyek a leggyakrabban elhangzó akadályok I. • Nincs rá idő a gyógyszertárban • Nem lehet megoldani, hogy mindig gyógyszerész expediáljon • Nem is igénylik a betegek • Amúgy sem fizetnek érte • Mit szólnak ehhez a háziorvosok • Nincs jogom ilyen tevékenységet végezni

Melyek a leggyakrabban elhangzó akadályok - Tartalom 1. Nincs jogom ilyen tevékenységet végezni 2. Amúgy sem fizetnek érte 3. Nem lehet megoldani, hogy mindig gyógyszerész expediáljon 4. Nincs rá idő a gyógyszertárban 5. Nem is igénylik a betegek 6. Mit szólnak ehhez a háziorvosok


1.1. Gyógyszerészi gondozás szabályozás

1.2. Alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés I. •

44/2004 ESZCSM (2013. január 1.-) 22/A. § (1) A gyógyszerek kiszolgáltatása során a gyógyszerésznek és a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakembernek biztosítania kell a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a megfelelő minőségű szolgáltatás és a költség-hatékonyság érvényesülését. (2) Bvalamennyi gyógyszerkiadás esetében gyógyszerbiztonsági ellenőrzést kell végezni B., egyidőben kiváltott gyógyszerek esetében (3) B gyógyszerész, vagy a felügyelete alatt álló expediáló szakemberB a) részletes betegtájékoztatást ad; b) a klinikailag jelentős interakciókat feltárja; c) az azonos hatóanyagú, de eltérő nevű gyógyszerek párhuzamos szedési kockázataB; d) a beteget tájékoztatja a lehetséges betegség megelőzési módokról; e) felderíti a betegnél jelentkező mellékhatásokat; f) ismételt gyógyszerkiváltás esetén kérdésekkel vizsgálja a beteg együttműködését. – 22/B. § :. a gyógyszerek kiadását kizárólag gyógyszerész végezheti, gyógyszerész bevonása szükséges: a) klinikailag jelentős interakcióB, b) .a beteg klinikailag jelentős mellékhatást tapasztalt, c) párhuzamos gyógyszer alkalmazásának veszélye fennáll, beteg-együttműködési hiány azonosított, d) nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén, e) a beteg kérésére, vagy f) a gyógyszertári szakasszisztens kezdeményezésére. – 22/C. § A gyógyszerész a beteg részére a gyógyszerbiztonsági ellenőrzés keretében biztosítja a kiadásra, valamint korábban kiváltásra kerülő gyógyszerek tekintetében a gyógyszerelési problémák felmérését, és az azok megoldására történő javaslattételt.

1.2. Alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés II. 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (2013. április 1.) – 14/A § (3) – (5) amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg, megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat – ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat – úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész – az adatok rögzítése nélkül – a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét

Eljárásrend elérhetősége


2.1. Szolgáltatási díj jogszabályi háttér I. •

Gyftv. – 44/B. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint - az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - szolgáltatási díjban részesül

•

Költségvetési törvény – 22§ (6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcímcsoport 8. Gyógyszertárak szolgáltatási díja jogcím előirányzata a közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár által nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot szolgáló szolgáltatások törvényben meghatározott juttatásának kiadásaira szolgál.

•

376/2012. (XII. 19.) kormányrendelet, összesen 4,5 mrd Ft – Vényköteles gyógyszerkiváltáshoz kötött alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés (2013.01.01.) • 3,9 Mrd Ft/év – Magisztrális gyógyszerkészítéshez kötött alap szintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzés (2013.01.01.) • 0,6 Mrd Ft/év – alapja a támogatott vény ill. támogatott magisztrális gyógyszerkészítés – kifizetése havonta a tárgy hónapot követő hónap 20-ig történik meg az OEP részéről – magisztrális vények esetében egységesen 90 Ft/vény


3.1. Beteg rizikó besorolás a és a sok email esete • Expediálás kockázatkezelésének módszertana – piros lámpák

3.1. Beteg rizikó besorolás a és a sok email esete • Expediálás kockázatkezelésének módszertana – piros lámpák Nagy kockázatú beteg

Nagy kockázatú gyógyszer

Nagy kockázatú ellátórendszeri esemény

3.1. Beteg rizikó besorolás a és a sok email esete -

idős várandós máj, vesefunkciók pszichés státusz együttműködés hiány:

Nagy kockázatú beteg





Nagy kockázatú beteg -


kórházból való elbocsátás szakorvosi kezelés több orvostól gyógyszer orvos váltás, helyettesítés




Nagy kockázatú beteg -

új gyógyszer dózis, adagolás változás több, mint 5 gyógyszer szűk terápiás indexűek nagy interakciós kockázatúak


-

kórházból való elbocsátás szakorvosi kezelés több orvostól gyógyszer orvos váltás, helyettesítés


A nagy kockázatú gyógyszerek esetében gyógyszerészi expediálás szükséges !!!

3.2. Ha az expediálás rizikós a teljes gyógyszerelést és nemcsak a gyógyszerelést ismerni kell • Gyógyszerelés ismeretének forrásai: – törzsbeteg – beteg elmondása (nem mindig megbízható) – adatbetekintés!

• Mindig rá kell kérdezni: – egyéb gyógyszerek (OTC) – étrendkiegészítők szedése


4.1. Gyógyszerelési problémák felmérése - vannak bonyolult módszerek is -

4.2. SZEB (B) protokoll Melyik is a szeb (b)?

4.3. A SZEB (B) kérdései A gyógyszeres terápia önkérdései: • Szükséges? • Eredményes? • Biztonságos? Beteg-együttműködés felmérésre felteendő kérdése: • Előfordult-e, hogy a legutóbbi gyógyszerkiváltás óta nem vette be mindegyik gyógyszerét, vagy nem a megfelelő mennyiségben szedte a gyógyszereit?

4.3. A SZEB (B) folyamat •

Gyógyszerelési problémák feltárása –

Interakció •

mérlegelés – –

–

Párhuzamos gyógyszerfelírás •

Mérlegelés – –

–

mérlegelés – – –

okoz-e egészségkárosodást, meghiúsítja-e, csökkenti-e a klinikai hatást, kockázata a beteg non-adherenciának

Betegegyüttműködés vizsgálata • •

–

hosszabb ideje szedi korábbi alkalmazás során panasz

Mellékhatás vizsgálata •

–

OTC is (házipatika) Klinikai relevancia (súlyosság, volt-e terápiás váltás)

Kérdés Szándékos – nem szándékos non-adherencia

Betegtájékoztatás •

Szakmai tartalom – – – –

•

Első, ismétlő gyógyszerkiváltás Adagolás módosítás Több betegnek Nem magának váltja ki

„Kérdezze meg gyógyszerészét” –

Medikártya

4.3.1. Gyógyszerelési probléma felmérése Szükséges-e az adott gyógyszer szedése?

nem

GYP2

igen Eredményes-e a szedett gyógyszer?

nem

igen

Dózis probléma igen

nem

GYP3

GYP4 Biztonságos-e az adott gyógyszer szedése?

nem

igen Van-e olyan Eü. probléma, amelyre indokolt lenne gyógyszert szedni? nincs Vége a gyógyszerelési probléma vizsgálatnak

Dózis probléma igen GYP6

igen

GYP1

nem

GYP5

4.3.2. Gyógyszerelési probléma felmérése Szükségesség GYP1

Gyógyszeresen nem kezelt egészségügyi probléma. A betegnek van olyan betegsége, melyre szükséges lenne, de nem kap gyógyszeres kezelést.

GYP2

Indokolatlan gyógyszerszedés okozta egészségügyi probléma. A beteg olyan egészségügyi problémától szenved, amely egy olyan gyógyszer szedésének következménye, melyre nincs szükség a terápiában. Eredményesség

GYP3

Minıségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértékeket, a gyógyszer elégséges hatásának, vagy alkalmazásának hiányosságai miatt.

GYP4

Mennyiségi eredménytelenség. Az adott gyógyszeres kezeléssel a beteg nem éri el a célértéket, mely a dozírozási problémákra vezethetı vissza Biztonságosság

GYP5

Minıségi biztonságossági probléma. Gyógyszer okozta egészségügyi probléma

GYP6

Mennyiségi biztonságossági probléma. Gyógyszer dózisa okozta egészségügyi probléma 7. táblázat: Gyógyszerelési problémák

4.3.3. Gyógyszerelési probléma oka Gyógyszerelési probléma

Gyógyszerelési probléma feltételezett oka

GYP1

Gyógyszerkiválasztás (Szükséges gyógyszer hiánya)

GYP2

Indokolatlanul alkalmazott készítmény Hatástani csoporton belüli duplikáció

GYP3

Gyógyszerkiválasztás Non-adherencia

GYP4

Dozírozás (adag, gyógyszerforma)

GYP5

Interakció Mellékhatás

GYP6

Dozírozás (adag, gyógyszerforma) Egyéb: 8. táblázat: Gyógyszerelési probléma oka

4.3.4. Gyógyszerelési probléma megoldási javaslatok •

Időbelisége – azonnali változtatás vagy nem sürgős – ez a kommunikációs formát is kijelöli

•

Kockázat – haszon mérlegelése – amelyik elhagyása kisebb kockázatot okoz

•

Orvos-beteg irányába – Minden esetben van a betegnek is javasolt változás

•

Beteg irányába – – – – –

•

OTC, egyéb készítmények alkalmazásának javaslata, leállítása Párhuzamos gyógyszerelés esetén terápia leállíása Gyógyszerszedés megfelelősége, időbelisége, körülményei Beteg-együttműködéssel összefüggő eleme (Szándékos, nem szándékos) Gyógyszerelési ismeret

Orvos irányába – Terápia változása (milyen lehetőségek vannak) – Hatáserősség változtatása – Dozírozás (adagolás, gyógyszerforma) változtatása

•

Kommunikációs forma – Szóbeli, írásbeli (mind lehet a beteg és az orvos esetében is)


5.1. Szükség volna rá

5.2. És igény is van rá

• Szinapszis Kft.-MGYK, 2009. június, 1000 fő, telefonos interjú


6.1. Lakóhely közeli egészségszolgáltatás víziója

Melyek a leggyakrabban elhangzó akadályok - Tartalom 1. Nincs jogom ilyen tevékenységet végezni (jogszabályi kötelezettség)

2. Amúgy sem fizetnek érte (gyógyszertári szolgáltatási díj évi 4,5 mrd Ft)

3. Nem lehet megoldani, hogy mindig gyógyszerész expediáljon (expediálási kockázatkezelés módszere, rizikóbesorolás)

4. Nincs rá idő a gyógyszertárban (SZEB (B) protokoll)

5. Nem is igénylik a betegek (gyógyszerész hiteles és megbízható forrás)

6. Mit szólnak ehhez a háziorvosok (közösen fejlesztett irányelvek és lakóhelyközeli egészség szolgáltatások)

Összefoglaló megoldási séma az esettanulmányokhoz és a gyakorlathoz • Első lépés – expediálási kockázatbecslés – Nagy kockázatú beteg – Nagy kockázatú gyógyszer – Nagy kockázatú ellátórendszeri esemény

• Második lépés – teljes gyógyszerelés (OTC és egyéb is ismerete) – Betegtől, vagy adatbetekintés

• Harmadik lépés – SZEB (B) protokoll – A terápia: Szükéges? Eredményes? Biztonságos? – Beteg-együttműködés biztosított? – Ha probléma van: • Gyógyszerelési probléma okának feltárása • Intervenciós javaslat (időbeliség, kockázat-haszon, beteg-orvos felé, kommunikációs csatorna)

Melyik is a szeb (b)? szerintem mindkettő ☺

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar kötelező szintentartó továbbképzése megújított tartalommal és formában

Recommend Documents