SEGÉDANYAG KÖZPOLITIKA 2. TÁRGYHOZ JOGÁSZ LEVELEZŐ HALLGATÓKNAK

SEGÉDANYAG „KÖZPOLITIKA 2.” TÁRGYHOZ JOGÁSZ LEVELEZŐ HALLGATÓKNAK

Az 1990 utáni magyar kormányzati rendszer jellemzői 1. A végrehajtás tagjai a parlamentnek is tagjai, azaz a végrehajtók törvényhozók is egyben. Nem érvényesül a hatalmi ágak közötti személyi összeférhetetlenség. 2. A kormány csak parlamenti többséggel tud kormányozni, a parlamenttől kapja megbízatását és a parlamentnek is felelős. 3. Elfogadott a nyugati demokráciákban, hogy a kormányfő kezdeményezésére - az államfőn keresztül - a parlament feloszlatható. Magyarországon azonban ez a lehetősége nincs meg a kormányfőnek. 4. A parlamentáris kormányzatban elválik az elnök és a miniszterelnök személye. A miniszterelnök kezében van a végrehajtó hatalom, az elnök ezért gyenge, reprezentatív hatalommal rendelkezik. Az elnököt a parlament választja és nem a választópolgárok közvetlenül. 5. A kormányban a KABINET-ELV érvényesül: a kormányfő (jogköreit tekintve) kiemelkedik a miniszterek sorából, de azoknak is van önálló politikai felelőssége. A miniszterek a parlamentnek is felelősek (bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatóak). A miniszterelnök státusza „bebetonozott” a parlamentben: megbuktatni csak konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet. 6. A kormány kiemelt résztvevője a parlamenti törvényhozásnak (napirendi javaslat, törvénykezdeményezés joga). 7. Többségi elv a döntéshozatalban és a kormány parlament előtti felelősségében. 8. A kormány és a parlament közötti politikai egységet (többség révén) a pártok biztosítják, a fegyelmezett pártfrakciók. A kormány így tudja kontrollálni a törvényhozást. 9. A hatalmi ágak klasszikus megosztását ÚJ DUALIZMUS: a kormány és ellenzéke közötti ellentét váltja fel. Ez az összefonódás Magyarországon is jellemző: a kormány tagjai általában képviselők is. 10. Az alkotmány módosítása az Országgyűlés feladata maradt, nem jött létre alkotmányozó nemzetgyűlés. A parlament alkotmányozó intézmény, mert 2/3-os többséggel módosíthatja az alkotmányt. 11. A törvényhozás erősítése a végrehajtással szemben: a 2/3-os többség a kisebbségi vétót teszi lehetővé. 12. VEGYES VÁLASZTÁSI RENDSZER. Azaz az egyéni mandátumok és a listás mandátumok keverése. Arányos választási rendszer - nehezen tudja egy párt „túlgyőzni” magát.

2

A magyar politikai kultúra és pártrendszer sajátosságai A MAGYAR PÁRTRENDSZER KONCENTRÁCIÓJA A magyar pártrendszer 1990-ben többpártrendszer volt, de azóta folyamatos koncentráció figyelhető meg a pártrendszerben. Mit jelent ez? A koncentráció több folyamatot is jelöl: -

csökken a parlamenti pártok száma, a parlamenti pártok súlya növekszik a parlamenten kívüli pártokkal szemben, a parlamenti pártok közötti erőviszonyok átrendeződnek, az erősek tovább erősödnek, a gyengébbek tovább gyengülnek.

Egészen pontosan azt jelenti a koncentráció, hogy annál koncentráltabb egy pártrendszer minél kevesebb párt birtokolja a szavazatok minél nagyobb hányadát. Már 1994-re a kvázi domináns kétpártrendszer felé mozdult el a magyar pártrendszer, bár annak minden mutatóját nem érte el. (A első párt megszerezte ugyan az első három szavazatainak 51%-kát, de egyedül nem szerzett 35%-kot.) A magyar pártrendszer 2010-re a kvázi kétpártrendszerek minden sajátosságát magán viseli, de azon belül is egy párt jelentős dominanciája mutatható ki. A pártrendszer koncentrációjának folyamata úgy zajlott, hogy: - A két nagy rendszerváltó párt fokozatosan veszített a támogatottságából, végül el is tűnt a politikai palettáról. - A két ezután kialakuló nagy párt (FIDESZ, MSZP) nem párhuzamosan, hanem aszikronikus jelleggel emelkedett nagy párttá, az MSZP fokozatosan lett nagy baloldali párt, a FIDESZ viszont jelentős hullámvölgyekkel (1994 után kis párt lett megint, majd 1998től erősödött jelentősen a támogatottsága). - A középpártok ezzel párhuzamosan lassanként el is tűntek a pártrendszerből, és ma már az egykor domináns baloldali párt, az MSZP is középpárttá zsugorodott, miközben új középpártok jelentek meg a színen (Jobbik).

A magyar politikai kultúra jellege A magyar politikai kultúra egyértelműen a fragmentált politikai kultúrák közé tartozik, már csak azért is, mert olyan törésvonalak vannak jelen a magyar társadalomban, amelyek markáns ideológiai és értékközösségek kialakulását erősítik. A FRAGMENTÁLT politikai kultúrában a társadalomban olyan ideológiai-kulturálisvallási-nyelvi vagy más értékalapú törésvonalak vannak, amelyek miatt az egyes társadalmi csoportok egyben zárt politikai közösségeket, „táborokat” alkotnak. Az ilyen politikai kultúrában a politikai erősen ideologikus és érzelmi jellegű, mert (sokszor egymást kizáró) értékek, meggyőződések ütköznek. Gyakran előfordul az is, hogy egy társadalmi csoport egyféle osztályhelyzettel bír, azaz egy kisebbség például csak az alacsonyan fizetett kétkezi 3

munkásság körében van jelen. Az ilyen társadalmakban a különböző identitásformák egymást erősítik (pl. ha valaki katolikus, akkor a jobboldal mellett kötelezi el magát, vagy mert ott képviselik a számára fontos értékeket, vagy történelmi okokból).

A három kontinentális SZUBKULTÚRA: 1. PREINDUSZTRIÁLIS KATOLIKUS (JOBBOLDALI POLGÁRI KÖZÉPOSZTÁLY ÉS AGRÁRNÉPESSÉG) 2. SZEKULARIZÁLT RÉGI KÖZÉPOSZTÁLY (ÉRTELMISÉG) 3. IPAROSODÁS NYOMÁN KIALAJLÓ MUNKÁSOSZTÁLYI (BALOLDAL) A magyar politikai kultúra három törésvonala (ezek az európai országok többségére jellemző törésvonalak): 1. VALLÁSOS-SZEKULÁRIS ellentét. Magyarországon fontos törésvonallá vált ez az ellentét, a bal-jobb politikai tengely mögötti szavazóbázisok kialakulásában jelentős szerepe van. (FIDESZ, KDNP, JOBBIK) Minél inkább vallásos valaki és minél gyakrabban jár templomba, a felmérések szerint annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamelyik jobbközép pártot támogatja. És fordítva, minél kevésbé vallásos, annál nagyobb a valószínűsége, hogy liberális vagy szocialista pártra fog szavazni. (Ennek ráadásul Magyarországon történelmi gyökerei is vannak, miután a kommunista időszakban a hatalom üldözte az egyházakat, ezért a rendszerváltás után a vallásos tömegeknél elvi kérdéssé vált a baloldali pártokkal való szembehelyezkedés.) 2. Az OSZTÁLYELLENTÉT. Magyarországon a kommunizmus időszaka megszüntette a klasszikus társadalmi osztályokat (vagyonos felsőosztály, kispolgárság, munkásosztály), így az osztályellentét a rendszerváltás után inkább az egykori kommunista rendszer támogatói és annak ellenfelei közötti ellentétté vált. (A baloldali szavazók között jelentősen nagyobb számban voltak/vannak az egykori állampárt, az MSZMP tagjai, illetve a Kádár-rendszerrel szimpatizálók.) Ezt nevezzük politikai osztálytagoltságnak. 3. VIDÉK-VÁROS/AGRÁR-IPARI ELLENTÉT. Ez az ellentét egyre inkább eltűnőben van Magyarországon, aminek részben oka a nagyfokú urbanizáció, a mezőgazdaságból élő népesség jelentős csökkenése, és a tipikus agrárpártok (FKgP) eltűnése.

4

A közpolitikai döntéshozatal Magyarországon A közpolitikai döntések nagy százaléka valamilyen jogszabályban ölt testet (törvényjavaslat, miniszteri rendelet, kormányrendelet). Ezek megalkotásának mechanizmusa aránylag jól leírható.

1. A közigazgatási egyeztetés mechanizmusai Első aktus: döntési javaslat felmerülése. A közigazgatás itt gyakran „kényszerpályán” van, mert a kormányzati előterjesztések korábbi jogszabályokból következő kötelező döntési javaslatok, leginkább törvények végrehajtására. Másfelől a kormányprogram végrehajtása jelenti a javaslatok másik nagy részét. Fontos, hogy a kormány mindig alkot határozatot a kormány ügyrendjéről (lásd az anyagban!).

1.1 A minisztériumi szak A minisztériumokon belüli munkafolyamatok nagyrészt a rendszerváltás előtt már kialakultak, és napjainkig megmaradtak. Az első szakmai javaslat a MINISZTÉRIUMI FŐOSZTÁLYON készül el. A jogszabálytervezet végső kodifikációját a JOGI FŐOSZTÁLY látja el. A minisztériumon belüli egyeztetést az illetékes szakmai főosztály végzi, a végső egyeztetést a miniszteri értekezleten folytatják le. Itt véglegesítik a miniszteri rendeleteket és a minisztériumot elhagyó magasabb szintű jogszabálytervezeteket (törvényjavaslat, kormányrendelet). Az utóbbi évek tendenciája: a szakmai és a jogi főosztály közül az előbbi tölt be hangsúlyosabb szerepet, gyakran ezekez a főosztályokon belül is van jogász, aki a kodifikációs munkát végzi, vagy külső cégekkel, irodákkal kötnek szerződést. Csökken továbbá a miniszteri értekezlet szerepe, sok helyen meg is szűnt.

1.2 A tárcák közötti egyeztetés A minisztériumi javaslatot ez után TÁRCAKÖRÖZÉSRE küldik, azaz megküldik az összes (illetékes) minisztériumnak. Régebben minden minisztériumnak megküldték ezeket, ma már általánosabb, hogy csak a döntés által érintett tárcák kapják meg a javaslatokat. A tárcaegyeztetés során a jogi és szakmai főosztályok vezetői leveleznek (egyeztetnek) egymással. A javaslatot formálisan a közigazgatási államtitkár írja alá.

5

Az előterjesztések véleményezésére szánt idő is jelentősen csökkent az utóbbi években, a kezdeti 15 napról sok esetben 24 órás határidőre tértek át. Kialakult gyakorlat, hogy a javaslattal szemben érkezett ellenvetések megvitatására a donor minisztérium személyes egyeztetést tarthat. (Az értekezletet a közigazgatási államtitkárok tartják, az érintett minisztériumokból pedig államtitkár-helyettesek vagy főosztályvezetők vesznek rajta részt. De kényes kérdésekben maguk a miniszterek egyeztetnek egymással.)

1.3 A Miniszterelnöki Hivatal szerepe az egyeztetésekben 1990-2010 között működött a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) a magyar kormányzati struktúrában. Feladata: a kormányon belüli koordináció, tárcák közötti összehangoló szerep, az összkormányzati szempontok érvényesítése az ágazati vagy reszortérdekekkel szemben. (Mit jelent az ágazati vagy reszortérdek?) A MEH-nek arra is lehetősége van, hogy „a kormányprogram megvalósulása szempontjából kiemelt fontosságú törvényjavaslatok esetében” a miniszterelnök külön döntése alapján a MEH maga is végezhet törvény-előkészítést a többi tárca kizárásával. (Ez a gyakorlatban egyébként nem valósult meg.) A Miniszterelnöki Hivatal a mai formájában nem létezik, szerepét a mai kormányzati struktúrában két kormányzati szerv vette át: Kormányiroda – helyettes államtitkár vezeti és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. Miniszterelnökség – államtitkár vezeti, külön kormányzati szerv.

1.4 A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (KÁT) 1990-ben jött létre, addig ugyanis a kormányzati döntéshozatal szervezetlen volt. A szakmai előterjesztések a tárcaegyeztetés után közvetlenül a kormányülésre kerültek, ahol időrabló kodifikációs viták folytak. Feladata: a kormányzati előterjesztése megvitatása, a kormányülésre csak a jóváhagyásával kerülhetnek a javaslatok. Az értekezleten a minisztériumok közigazgatási államtitkárai vesznek részt. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése. Ennek keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről, illetőleg a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban – előkészítési 6

vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan – jelentősebb új elem merülne fel, a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről és újabb egyeztetést írhat elő. A közigazgatási államtitkári értekezletet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. A közigazgatási államtitkári értekezlet rendszeresen – általában hetenként – tart ülést. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon állapítja meg. A közigazgatási államtitkári értekezlet résztvevői a) a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, valamint b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító, továbbá c) a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkárai, d) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, e) a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, f) a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, g) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke és h) a kormányszóvivő állandó meghívottként vesz részt. A közigazgatási államtitkári értekezletre a feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium más helyettes államtitkárát, a kormánybiztost, a kormányhivatal vezetőjét, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökét meg kell hívni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat. A közigazgatási államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a Kormánynak javaslatokat tesz. 1.5 A kormányülés A kormányülés a közigazgatási egyeztetés utolsó lépése. Az ülés napirendjének javaslatát a közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalásainak figyelembevételével - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter hagyja jóvá és a közigazgatási államtitkár küldi ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen csak a meghívott vehet részt. A Kormány ülésére állandó meghívottak: a) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációs feladatokért felelős államtitkára c) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára d) a miniszterelnök szóvivője (miniszterelnöki biztos) 7

e) a kormányszóvivő. Kormány tagjai a Kormány ülésén személyesen kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést. A Kormány ülésén a minisztert – akadályoztatása esetén – az erre kijelölt államtitkár helyettesíti, ha pedig ő is akadályoztatva van, az ülésen a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal vesz részt. Az állandó meghívottat a Kormány ülésén a Miniszterelnökség, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli eszmecseréből, eligazításból és bejelentésekből áll. Egy kormányzati előterjesztés kormányhatározatban!)

elemei:

(lásd

a

kormány

ügyrendjéről

szóló

A szakmai és érdekszervezetek becsatornázása a döntéshozatal mechanizmusaiba Magyarországon a jogalkotási törvény 1987 óta előírja, hogy „a jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezeteinek elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.” A 2010. évi CXXXI. törvény pedig (lásd a mellékletben!) kötelezővé teszi a jogalkotók számára a társadalmi egyeztetés lefolytatását a jogszabályalkotási folyamatban.

A társadalmi egyeztetés fogalma, formái, és hogy milyen jogszabálytípusoknál kötelező: (lásd a 2010. évi CXXXI. törvényben!)

A legfontosabb fórum, mely a döntés-előkészítés folyamatába bevonja az érdekelt szakmai szervezeteket a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács, melynek a költségvetés, az adótörvények és a minimálbér, általában a gazdaság- és szociálpolitikai döntések meghozatalánál konzultatív, tanácsadási jogosultsága van. A tanácsot a 2011. évi XCIII. törvény hozta létre (lásd a mellékletben!), melynek főbb rendelkezései az alábbiak:

A Tanács létrehozásának célja, működésének elvei A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület. 8

A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket, d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről, e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt, f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, g) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz. Az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei, a Kormány vagy a Kormány tagjai a Tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérheti(k) fel, amelynek a Tanács köteles 30 napon belül eleget tenni, és erre irányuló felkérés esetén azt az illetékes országgyűlési bizottság előtt szóban is ismertetni. A Tanács által tett javaslatokat, véleményt annak címzettje mérlegelni, mérlegelése eredményéről a Tanácsot tájékoztatni köteles. A Tanács összetétele: a Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze: 1. a gazdaság képviselői a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei, b) az országos gazdasági kamarák elnökei, c) a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint d) egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak és részvételükhöz az a)–c) pont szerinti tagok hozzájárulnak; 2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei; 9

3. külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is; 4. a tudomány képviselői a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, b) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató, c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője; 5. a külön törvény szerinti egyházak képviselői.

10

A magyar parlament szerepe, funkciói Két alapvető funkció: TÖRVÉNYHOZÁS, VÉGREHAJTÁS ELLENŐRZÉSE

Mára azonban kialakul az „új dualizmus”: a parlament nem annyira a kormány ellensúlya, mint inkább a kormányzáshoz szükséges politikai többség biztosításának a terepe. Így a VITAPARLAMENTI jellegtől a MUNKAPARLAMENTI jelleg felé tolódik el a hangsúly.

A rendes törvényhozási eljárás a magyar parlamentben:

1. BETERJESZTÉS. Jogosult: kormány, parlamenti bizottságok, képviselők, államfő. 2. TÁRGYSOROZATBA VÉTEL. Kormány, államfő esetén ez automatikus, egyéni képviselői indítvány esetén a házelnök által kijelölt állandó bizottság véleményétől, illetve a parlamenti szavazástól függ. A napirendre tűzés mellett a tárgyalás módjáról is a plenáris ülés határoz (plenáris és házbizottsági ülés különbsége!). 3. HÁZELNÖK: A JAVASLAT KIADÁSA A KIJELÖLT BIZOTTSÁGOKNAK ÉS AZ ELSŐ (ELŐZETES) BIZOTTSÁGI VITA. A javaslatokat a témában érintett házbizottságok tárgyalják, kivéve a költségvetési törvényt, melyet minden bizottság megvitat. Két kiemelt bizottság: ALKOTMÁNYÜGYI és KÖLTSÉGVETÉSI. 4. NAPIRENDRE TŰZÉS. A bizottságok által vitára alkalmasnak talált javaslatok a Ház döntése alapján napirendre tűzhetők. Meghatározzák a heti ülés napirendjét (a Házbizottság), és a plenáris ülés szavaz róla. (Itt kiemelten érvényesül a kormány irányító szerepe, mert a parlament a kormány előterjesztése alapján fogadja el féléves törvényalkotási tervét, mely a kormány féléves munkatervéhez (jogalkotási programjához) igazodik.) 5. ÁLTALÁNOS VITA.  Az előterjesztő expozéja indít, majd  illetékes, előzetesen véleményező bizottságok előadói,  a bizottsági kisebbségi álláspontot előadók,  pártfrakciók vezérszónokai,  képviselői hozzászólások.  A házelnök lezárja a vitát és  a plénum szavaz a részletes vitára bocsátásról. 6. RÉSZLETES VITA. Módosító javaslatok megtárgyalása az illetékes házbizottságokban. Ilyenkor a képviselői módosító indítványokat is megtárgyalják és 1/3-os bizottsági 11

támogatás esetén a plenáris ülésen ezeket vitára ill. szavazásra bocsátják. A bizottsági vita végén BIZOTTSÁGI MÓDOSÍTÓ készül. 7. TÖRVÉNYALKOTÁSI BIZOTTSÁG (TB) ELJÁRÁSA. Minden törvényjavaslat és a részletes vitán hozzá csatolt bizottsági módosító a törvényalkotási bizottság elé kerül. A TB a saját módosító javaslatot és a bizottsági módosítókat egy indítványba foglalja, ez az ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT. A TB ezután ÖSSZEGZŐ JELENTÉST nyújt be a házelnöknek. 8. PLENÁRIS VITA. A plenáris vitán az országgyűlés megtárgyalja a részletes vitáról szóló bizottsági jelentéseket, az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést. 9. Ha az Országgyűlés nem tart fenn további módosító javaslatot akkor a ZÁRÓSZAVAZÁS következik az elfogadott ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT-ról. 10. Ha az Országgyűlés fenntart további módosító javaslatot akkor ismét a Törvényalkotási Bizottsághoz kerülnek a módosító javaslatok, amely elkészíti a MÁSODIK ÖSSZEGZŐ MÓDOSÍTÓ JAVASLAT-ot és a MÁSODIK EGYSÉGES JAVASLATOT (ez utóbbi a törvényjavaslat eredeti szövege a második összegző módosító javaslattal egybeszerkesztve). Az Országgyűlés ezután ZÁRÓSZAVAZÁSRA bocsátja a MÁSODIK EGYSÉGES JAVASLATOT. Ezután az elfogadott törvényt aláírja a Házelnök, a Köztársasági Elnök, majd kihirdetik Magyarország hivatalos lapjában a Magyar Közlönyben.

12

A magyar államfő jogállása, funkciói A köztársasági elnök Magyarországon nem a végrehajtó hatalom feje. Ennyiben nem őrzi a monarchikus államberendezkedés uralkodói jogköreinek hagyományait és eltér a prezidenciális rendszerek elnöki hatáskörétől is. Az államfő Magyarországon nem vesz részt a kormányzásban. Az államfő jogkörét Magyarországon öt csoportba soroljuk:

1. REPREZENTATÍV és SZIMBOLIKUS FUNKCIÓK. Az elnök a nemzet egységének megtestesítője és képviselője. Képviseli a magyar államot a nemzeti ünnepeken és a nemzetközi kapcsolatokban. 2. MINISZTERI ELLENJEGYZÉSSEL GYAKOROLT ÁLLAMFŐI JOGKÖRÖK. Ilyenek: törvényszentesítés (második körben kötelezően), magas rangú állami tisztségviselők kinevezése (miniszterek, ombudsmanok, államtitkárok, nagykövetek, egyetemi tanárok, tábornokok). A parlament személyzeti hatáskörében hozott döntéseinek szentesítése: TV, rádió elnöke. Más testületek személyi döntéseinek megerősítése (MTA elnöke). 3. TARTALÉK FUNKCIÓK és JOGKÖRÖK. Ezek csak akkor lépnek érvénybe, ha az alkotmányos szervek a döntés- és működésképtelenség határára kerülnek. Állami működést veszélyeztető krízishelyzetek (hadiállapot, rendkívüli állapot, szükségállapot). A RENDKÍVÜLI HATÁSKÖRÖK az államfő mellett a kormányfő és a házelnök között oszlanak meg. 4. A DEMOKRATIKUS INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉHEZ JOGKÖRÖK. Kormányváltáskor életbe lépő jogkörök stb.

SZÜKSÉGES

5. DISZKRECIONÁLIS POLITIKAI HATÁSKÖR. Ez általában kezdeményezési jog:  alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezése,  a parlamenti ülésen való felszólalás, részvétel,  törvényjavaslat beterjesztése,  népszavazás kezdeményezése,  ombudsmanok jelölése,  alkotmányozási vétó,  politikai vétó.

13

Nagy-Britannia kormányzati rendszere

A parlamentáris kormányformának két alaptípusa van, a brit és a német. Ahhoz, hogy a két típus közötti különbség áttekinthető legyen, két esettanulmány foglalkozik a két ország kormányzati rendszerével.

A BRIT ALKOTMÁNY ÉS ÁLLAMSZERVEZET Az egységes brit állam az angol-wales-i (1536 és 1542) és az angol-skót (1707) unióval jött létre. Az Egyesült Királyság pedig Nagy-Britannia és Írország egyesülésével alakult meg 1801-ben. Az Ír Szabad Állam (Ír Köztársaság) 1922-ben kivált, így az állam hivatalos elnevezése: Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (EK).

A) A brit alkotmány Az EK-nak nincs írott, chartális alkotmánya, mert a dicsőséges forradalom (1689) kivételével nem volt alkotmányozási helyzet az államban. És miután a klasszikus chartális alkotmányozás eszméje is csak egy évszázaddal később jelent meg Európában, ezért nem volt meg hozzá a kellő filozófiai és politikai háttér sem.

Történeti alkotmány ugyanakkor van, de ez jogi és nem jogi forrásokból egyaránt áll. Alapvetően a brit alkotmányjog forrásai a törvényi jog, a bírói jog, az alkotmányos szokások és jogirodalom. A brit alkotmány tehát részben írott, részben nem kodifikált, ezért rugalmasan alakítható a megváltozott politikai viszonyokhoz, viszont erősen politikai jellegű, mert az alkotmányos tradíciók politikai konfliktusok mentén alakultak ki.

Az alkotmány részét képező fontosabb törvények:       

Bill of Rights (1689), amely korlátozza a királyi hatalmat és az adó-megállapítást parlamenti jóváhagyáshoz köti, Trónöröklési törvény (Act of Settlement, 1701), amely az utódlást szabályozza és garantálja a bírói hatalom függetlenségét, Egyesülési Szerződés (Treaty of Union, 1706), Parlamenti törvények, melyek korlátozzák a House of Lords (Felsőház) törvényhozó hatalmát, Európai Közösségekről szóló törvény (1972), mely lehetővé teszi a közösségi jog érvényesülését, Emberi Jogi Törvény (Human Rights Act, 1998), amely összhangba hozza a brit és az európai alapjogi rendszert Devolúciós törvények (1998), amelyek a skót, a walesi és a westminsteri parlament közötti hatáskör-megosztást szabályozzák 14



Alkotmányreform törvény (Constitutional Reform Act, 2005), amely a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvét követve átalakítja a lordkancellári tisztséget (felsőház elnöke) és megszünteti a House of Lords (Felsőház) felsőbírósági funkcióját.

A bírói jogban (common law) fokozatosan jelentek meg az alkotmányos jellegű döntések, melyek a parlament szupremáciájának garantálására, a parlament privilégiumainak védelmére, az állam és egyén viszonyára, napjainkban pedig a brit és a közösségi jog kapcsolatára irányulnak. Az alkotmányos szokások bírói úton nem kényszeríthetők ki, ezért sokan tagadják kötelező erejüket és normatív jellegüket, legtöbbjük a tradíció részként határozza meg a brit politikaikormányzati struktúrát.

B) Állami struktúraelvek 1. Az EK államformája alkotmányos monarchia. 2. A KORMÁNYZATI RENDSZER jellege szerint PARLAMENTÁRIS MONARCHIA, melyben az uralkodó, a parlament, a kormány és a miniszterelnök viszonyát az alkotmányos tradíciók befolyásolják. 3. A kormányzati rendszert meghatározó fontosabb alkotmányos elvek:  JOGURALOM (rule of law) – hasonló a kontinentális jogfelfogás JOGÁLLAMISÁG elvéhez, de nem azonos tartalmú. Lényege: minden egyén és intézmény alá van vetve az általánosan elfogadott jogi alapelveknek, amelyekben közös morális elvek jutnak kifejezésre. Lényeges eleme, hogy a kormányzat is a jog által korlátozott. Minden törvénysértés esetében kizárólag a bíróság dönthet.  PARLAMENTI SZUVERENITÁS – modernebb megfogalmazásban: a parlament jogalkotási szupremáciája. Eredete a common law. Lényege: a parlament törvényhozó hatalma teljes (abszolút) és általános. Jelentősége abban áll, hogy a törvényi jog nem sorolja fel részletesen a törvényhozási kompetenciákat és a parlamenttel kapcsolatos törvények sem határolják körül pontosan a törvényhozó hatalom kiterjedését. Ez a parlamenti jogalkotó hatalom elsődlegességét garantálja, és felfogható a jogszuverenitás brit megfelelőjének. Ezért a parlament a jövőbeni parlamentek számára nem állapíthat meg JOGALKOTÁSI KORLÁTOT (nem köthető ki pl., hogy valamely törvényi rendelkezés csak minősített többséggel módosítható). 4. FUNKCIONÁIS HATALOMMEGOSZTÁS – HATALMI FÚZIÓ érvényesül a kormányzati rendszerben. A brit alkotmányos rendszerben a három hatalmi ág elválasztását nem intézményesítették, noha a gyakorlatban elválnak, és maga Montesquieu is a brit példa alapján írta meg elméletét. 5. Az EK TERÜLETI TAGOZÓDÁSÁT tekintve összetett, de nem föderatív állam. Négy nagy régió van (Anglia, Wales, Skócia, Észak-Írország), melyek fokozatosan váltak egységes állammá. Fontos államszervezési alapelv a DEVOLÚCIÓ, amely törvényhozási és végrehajtási jogkörök átruházását jelenti, és amelynek terjedelme a különböző területi egységek vonatkozásában eltérő lehet, és amelynek folyamata pedig a központi kormány által visszafordítható. A devolúciós törvények (1998) 15

alapján Skócia, Wales és Észak-Írország saját törvényhozással és kormánnyal rendelkezik. C) A főbb alkotmányos szervek 1. Az uralkodó egyrészt államfő, másrészt a nemzeti egység szimbóluma, a törvényhozás integráns része, a végrehajtó és a bírói hatalom feje, a fegyveres erők főparancsnoka és az anglikán egyház feje. A tényleges kormányzati hatalmat (benne a királyi prerogatívát – royal prerogative) a kabinet gyakorolja az uralkodó (Crown) nevében és a király a miniszterek tanácsa szerint jár el.

2. A WESTMINSTERI PARLAMENT két kamarából áll. Alsóház (képviselőház – House of Common), melynek 659 tagját 1928 óta a választópolgárok általános választójog alapján, EGYSZERŰ TÖBBSÉGI RENDSZERBEN választják maximum 5 évre. A Felsőház (House of Lords) örökletes és kinevezett tagokból áll. 2008 óta megszűnt a lordbírói tisztség (12 lord, akik élethosszig voltak kinevezve, és 70 éves korukig lehettek lordbírák) és ezzel együtt a House of Lords fellebbviteli bírósági funkciója is. Helyette Legfelsőbb Bíróság alakult. Ezzel 600 éves alkotmányos tradíció ért véget, ennyi ideje gyakorolta a parlament a bírói funkciót is.

3. A KORMÁNY tágabb értelemben használatos: magában foglalja az uralkodót is (kormányzati tevékenysége vonatkozásában), az államtitkárokat, minisztereket is. A kontinentális értelemben vett kormány megfelelője a szűken vett KABINET, a kormányzat legfőbb döntéshozó szerve, melynek élén a miniszterelnök (Prime Minister) áll. A kabinet tagjai és más miniszterek általában a parlamentnek is tagjai, de legfeljebb 95 kormányzati miniszter lehet a House of Commons tagja. Szokásjogi alapon a miniszterelnöknek parlamenti képviselőnek is lennie kell. A kormány (azaz a kabinet) kollektíve, az egyes miniszterek és államtitkárok pedig egyénileg is felelősek a parlament alsóházának. A miniszterelnök azonban, kivételes esetben felfüggesztheti a kormány kollektív felelősségét.

4. PRIVY COUNCIL (Her Majesty’s Most Honourable Privy Council – a rangidős kormányzati miniszterek tanácsa, amolyan államtanács PC) egykor az uralkodó személyes tanácsadó testülete volt, ma azonban a kormány egyik FŐOSZTÁLYA, tagjai a volt kabinetminiszterek, akik élethosszig kerülnek kinevezésre az uralkodó által a miniszterelnök javaslatára. A PC foglalkozik a királyi prerogatívák gyakorlásával kapcsolatos tanácsadással.

5. BÍRÓSÁGI SZREVEZET és az igazságszolgáltatási rendszer jelentős reformokon ment át 2005-ben, az alkotmányreform törvény nyomán. Elválasztották a legfelsőbb bírói fórumot a parlamenttől (a Felsőháztól), és felállították a Bírói Kinevezések Bizottságát, amely révén hatékonyabban érvényesül a bírói függetlenség elve. 16

KORMÁNYZATI RENDSZER A) Parlament, kabinet és a királyi prerogatívák I. Alkotmányos feladat- és hatáskörmegosztás 1. JOGALKOTÁS a) ELSŐDLEGES JOGALKOTÁS – az EK parlamentje végzi, a javaslatot (bill) törvénnyé válása előtt mindkét háznak el kell fogadnia, és meg kell kapnia a királyi jóváhagyást (assent). A legtöbb törvénytervezetet a miniszterek terjesztik a parlament elé. Bármelyik házhoz beterjeszthető a javaslat, ez lesz az „első olvasat”. Ha megvitatták, az lesz a „második olvasat”, majd bizottsági vita következik („bizottsági szakasz”) és egy plenáris vita a módosító javaslatokról („jelentés” és „harmadik olvasat”). Ha az egyik ház elfogadta, megküldik a másiknak megvitatásra, ha módosítják, akkor visszaküldik, ha elfogadják, akkor nem. A Lordok Háza „ellenőrző” kamara, mert nem vétózhatja meg a Képviselőház által elfogadott javaslat törvénnyé válását, csak késleltetheti. Ha a két ház nem tud megegyezni, felterjeszthetik királyi jóváhagyásra a Felsőház jóváhagyása nélkül is. Ha a parlament elfogadta a javaslatot és felterjesztették királyi jóváhagyásra, az már a parlament törvénye lesz, és 1704 óta egyszer sem fordult el, hogy a parlament által elfogadott törvényt a király ne hagyta volna jóvá. A törvény ellenkező rendelkezés hiányában a királyi jóváhagyás napján lép hatályba.

b) A parlament törvény alapján JOGALKOTÓI HATÁSKÖRT ruházhat más szervekre (államtitkárokra, miniszterekre, Képviselőházra, bírákra, helyi hatóságokra stb.) ezeket MÁSODLAGOS JOGALKOTÁS összefoglaló név alatt említik, de különböző szervek másodlagos jogalkotása különböző neveken is megjelenhet, pl. tanácsi rendelet (Council Order), rendelkezés, szabályozás. A másodlagos jogszabályok elfogadásának legáltalánosabb eljárása a „NEGATÍV ÁLLÁSFOGLALÁSI EJÁRÁS”, amely azt jelenti, hogy a parlament egyik házában letétbe helyezik, és megadott napon hatályba lép, ha addig nem érkezik a megsemmisítésére irányuló indítvány, mert ebben az esetben nem léphet hatályba.

2. KORMÁNYZÁS A kormányzás elsődlegesen a jogalkotást és a király prerogatívák gyakorlását jelenti. A királyi prerogatíva végrehajtó hatalmi jogköröket jelent, amit a kormány gyakorol, a korona nevében. Ezek a prerogatívák nincsenek taxatíve felsorolva jogszabályban, jelentős részük a tradíció alapján kerül gyakorlásra. 17

A legfontosabb prerogatívák: a) KÜLKAPCSOLATOKRA vonatkozó hatáskörök, b) KÖLSÉGVETÉS ÉS ÁLLAMI PÉNZÜGYEK: a kormánynak minden költségvonzatú intézkedését be kell jelentenie a parlamentnek, c) BIZTONSÁG, VÉDELEM ÉS MINŐSÍTETT HELYZETEK.

II. A parlament feloszlatása A miniszterelnök javaslatára kerülhet rá sor, régen ez is királyi prerogatíva volt. A miniszterelnök bármikor kezdeményezheti a feloszlatást, mert az ötéves képviselői mandátum csak egy végső határidő, ameddig hivatalban maradhat a törvényhozás. A feloszlatásra vonatkozó kérelmet a hagyomány szerint az uralkodó nem utasíthatja el, az már viszont vita tárgya, hogy az uralkodót megilleti-e a feloszlatás joga.

III. A kabinet megbízatása és jellege 1. A kormányalakítást alkotmányos szokások határozzák meg. Az uralkodó nevezi ki a miniszterelnököt, aki a többséget szerzett párt vezetője. 2. a miniszterelnök a kabinet meghatározó alakja, külföldön és belföldön ő képviseli, és egyszerre több funkció birtokosa is: ő a „kincstár első lordja” és a közszolgálati miniszter is. A miniszterelnök és a miniszterek kapcsolatát semmilyen törvény nem szabályozza, fokozatosan az a szokás alakult ki, hogy a kabinet tagjait a miniszterelnök javaslatára nevezi ki az uralkodó, de még arról is a miniszterelnök dönt, hogy milyen minisztériumok nyernek képviseletet a kabinetben. IV. Felelős kormány 1. A kabinet parlamenti kontrollját az ELLENZÉK (Her Majesty’s Loyal Opposition) látja el, és a lojális jelző arra utal, hogy az ellenzék csak a kormányzat tevékenységét támadja, az uralkodó jogait és a kormányzat legitimitását nem vitatja. Az ellenzéknek mindkét házban választott vezetője van, és az ellenzéki párt rangidős vezetőiből árnyékkormány alakul (Shadow Cabinet, Shadow Front Bench), amely alkotmányos szerv, az uralkodó iktatja be és egyfajta várakozó kormánynak tekinthető, mivel tevékenysége nem merül ki abban, hogy kritizálja a kormány tevékenységét, hanem alternatív kormányzati programot dolgoz ki az egyes területeken.

18

2. A kabinet KOLLEKTÍVE és az egyes miniszterek EGYÉNILEG is felelősek a parlamentnek (Képviselőháznak). Az egyéni miniszteri felelősség kétirányú: kiterjed tárcájuk politikájára és igazgatására (ez vitatott, hogy jogi vagy politikai jellegű), másrészt személyes vezetői felelősségükre és magatartásukra (ez etikai felelősség). Alkotmányos szokás, hogy a bizalmi szavazás elvesztése vagy a bizalmatlansági indítvány megszavazása nyomán a kabinet köteles lemondani. A kabinet tagjai kötelesek a kormánydöntésekkel egyetérteni, és azt nem kritizálhatják akkor sem, ha különvéleményük van. Cserében a kormányülések anyagai tikosak. A parlament elvileg külön-külön is felszólíthatja lemondásra a kabinet tagjait, a lemondás elfogadása azonban a miniszterelnök döntése.

19

A Német Szövetségi Köztársaság államszervezete, közpolitikai rendszere A) Államszervezési elvek A GRUNDGESETZ (GG – Alaptörvény, amely 1949. május 5-én lépett hatályba, miután a nyugati országrész 11 tartomány elfogadta, kivéve Bajorországot) az 1., 20. és 28. cikkében fogalmazza meg ezeket az alapelveket. Ezek jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a GG 79. cikkének (3) bekezdése (az ún. „ÖRÖKÉRVÉNYŰSÉGI KLAUZULA – Ewigkeitsklausel”) értelmében ezek kikerültek az alkotmánymódosítással megváltoztatható elvek köréből, csak egy új alkotmány esetén módosulhatnak.

1. A GG 20. cikkelye deklarálja a KÖZTÁRSASÁG ELVÉT. Ez magában foglalja bármiféle nem köztársasági államforma kizárását, és az államfői poszt örökletes betöltését. Így kifejezésre jut ebben a bekezdésben a temporális hatalommegosztás elve is, ami azt jelenti, hogy az államfő a tisztségét meghatározott ideig töltheti be. Az örökérvényű klauzula érelmében ez az elv sem változtatható meg alkotmánymódosítással. 2. A GG 20. cikkének (1) bekezdése kimondja továbbá, hogy Németország demokratikus szövetségi állam, amely a NÉPSZUVERENITÁS elvén nyugszik. A GG értelmében a nép általi hatalomgyakorlás csak közvetett, képviseleti elven nyugvó hatalomgyakorlás lehet. Egyetlen olyan eset van, amikor lehetséges a közvetlen hatalomgyakorlás, ez pedig a szövetségi terület újratagolása. 3. A GG nem tesz említést a JOGÁLLAMISÁG elvéről, de tartalmazza annak meghatározott elemeit (népszuverenitás, hatalommegosztás, alapjogok biztosítása, TH alkotmányhoz kötöttsége, független bíróságok általi jogvédelemhez való jog). 4. A SZOCIÁLIS ÁLLAM MEGTEREMTÉSE is államszervezési elv, (GG 20. és 28. cikk). A szociális államiság magában foglalja a KÖZJAVAKBÓL VALÓ RÉSZESÜLÉS lehetőségét mindenki számára, illetve az emberhez méltó létfeltételek biztosítását. A GG ezt a szociális alapjogok deklarálásával, a közterhek szabályozásával és az esélyegyenlőség megteremtésével segíti elő. 5. A GG a szövetségi állami berendezkedés fogalmát nem definiálja, de alapvető fogalmi elemei meghatározhatók. Ilyen a szövetség és a tagállamok államisága, amely az utóbbiak vonatkozásában korlátozott külső szuverenitást jelent (a nemzetközi viszonyokban a Szövetség léphet fel szuverén államként). Megjelenik a HOMOGENITÁS ELVE is, ami az jelenti, hogy a Szövetségnek és a tagállamoknak olyan közös célokat kell találniuk, amelyek valamennyiük fejlődését elősegítik. Létezik még a SZÖVETSÉGI HŰSÉG fogalma, amely egymás érdekeinek figyelembevételét és egymás segítését jelenti. B) Az Alaptörvényben meghatározott államszervezet 20

1. SZÖVETSÉGI PARLAMENT (Bundestag – BT) – legfőbb államhatalmi szerv, a képviselőket a polgárok választják. A német választási rendszer ún. „PERSZONALIZÁLT ARÁNYOS RENDSZER”, ami azt jelenti, hogy az alapjában arányos választási rendszerbe kevés többségi (személyes) elem vegyül. A parlament létszáma nem állandó, a választásokon leadott mandátumok eloszlásától függ. 2002 óta legalább 598 képviselőből áll, ettől több lehet, kevesebb nem. A parlament megbízatása 4 évre szól, az új parlament alakuló ülésével ér véget. Fel kell állítani egy Közvetítő Bizottságot, amely a két előbb említett szerv között közvetít. 2. SZÖVETSÉGI TANÁCS (Bundesrat – BR) – közreműködik a törvényhozásban, bizonyos értelemben második kamaraként fogható fel, a Bundesrat segítségével vesznek részt a szövetségi tartományok a törvényhozásban, a szövetségi közigazgatásban és az európai uniós ügyek intézésében. Így a tartományok a Bundesrat-on keresztül tudnak befolyást gyakorolni a törvényhozásra. A Bundesrat ugyanakkor korlátozza is a Bundestag törvényhozó hatalmát. 3. SZÖVETSÉGI ELNÖK (Bundespräsident) – Németország államfője. Nem a nép, hanem a Szövetségi Parlament tagjaiból és a tartományi parlamentek által választott tagokból álló Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) választja 5 évre. Egyszer újraválasztható. Elnök lehet minden 40. évét betöltött német állampolgár, aki választójoggal rendelkezik. Feles többséggel választják az elnököt. Az elnök a politikai pártok felett áll, elsősorban integráló szerepet tölt be. Nem lehet a Szövetségi Kormány, vagy a tartományi törvényhozások egyikének sem tagja, a parlamenti képviselőkével megegyező mentelmi joggal rendelkezik, politikai felelőssége nincs. 4. SZÖVETSÉGI KORMÁNY (Bundesregierung) – a Kancellárból és a miniszterekből áll, a végrehajtás feje. egyesek szerint a német rendszer „gyengítet parlamentáris kormányzati rendszer”, mert a végrehajtó hatalom jelentős önálló jogosítványokkal, feladatokkal és hatáskörökkel rendelkezik a kormányzásban („kancellárdemokrácia”). A kormány alkotmányos szerv, külön államhatalmi ág, és bár a kancellárt a parlament választja és a kormányzatnak élveznie kell a parlament bizalmát, ez nem jelent a parlamentnek való alárendeltséget. 5. BÍRÓI HATALOM – a bírói hatalmat a független bírságok gyakorolják a nép nevében, és a magyar rendszertől eltérően a tartományi bíróságok mellett a Német Szövetségi Alkotmánybíróság (AB) is része az igazságszolgáltatás szervezetének. Az AB két szenátusból áll, mindkettőben 8-8 bíróval, akiknek felét a BR, felét a BT választja meg 12 évre. A tagok rendes bírák lehetnek.

21

6. FEGYVERES ERŐK – a végrehajtó szervezet része, a hadseregből, a légierőből és a flottából áll. Bevetésének lehetőségeit a GG szabályozza. 7. SZÖVETSÉGI NEMZETI BANK – szintén a végrehajtó szervezet része, jegybanki feladatokat lát el, és feladata még az ÁRSTABILITÁS fenntartása. Feladatai és hatáskörei átruházhatók az EU szervére, az Európai Központi Bankra. 8. SZÖVETSÉGI SZÁMVEVŐSZÉK – független tagokból álló testület, az elszámolást, a költségvetési gazdálkodást vizsgálja.

KORMÁNYZATI RENDSZER

A) A kormányzásban résztvevő alkotmányos szervek kapcsolata Alkotmányos feladat- és hatáskörmegosztás

I.

1. Alkotmánymódosítás Az alkotmánymódosítás lehetősége a BT és a BR kezében van, de az alkotmánymódosítás háromszorosan is korlátozott. A GG kizárja az alkotmány „áttörését” azzal, hogy az alkotmánymódosító törvényjavaslat formai követelményévé teszi annak kifejezett megjelölését, hogy a GG módosítására irányul. Másrészt az alkotmánymódosítás sajátos többséget kíván, a BT 2/3-os és a BR 2/3-os többsége szükséges hozzá. Így biztosított az, hogy a tartományok képviselőinek is legyen beleszólásuk a módosításba. A harmadik korlátozást az „örökérvényűségi klauzula” maga jelenti, amely kizárja a GG meghatározott szakaszainak módosítását.

A klauzula értelmében a következő alapelvek nem módosíthatók:       

az emberi méltóság sérthetetlensége és tiszteletben tartása az emberi jogok sérthetetlensége és elidegeníthetetlensége, valamint a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltató hatalomra nézve kötelező jellege, demokratikus és szociális jogállamiság, szövetségi állami berendezkedés, népszuverenitás, a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltató hatalom törvényekhez kötöttsége, ellenállási jog. 22

2. Jogalkotás a) A törvényhozási folyamat valamennyi kormányzati szerv részvételével zajlik (BT, BR, kormány, elnök). A tartományok és a szövetségi állam közötti hatáskörmegosztás tekintetében főszabály szerint a tartományok rendelkeznek törvényozási kompetenciával (ez a kizárólagos tartományi törvényhozás), amennyiben az alkotmányos szabályozás nem rendelkezik másként. És van kizárólagos szövetségi törvényhozás, az ide tartozó tárgykörökben a tartományok csak akkor hozhatnak törvényt, ha erre őket a szövetségi törvény kifejezetten felhatalmazta. Létezik még a konkuráló törvényhozás fogalma is, ebben az esetben a tartományok csak addig alkothatnak jogot, ameddig a szövetség abban a tárgykörben nem élt törvényhozási jogával. b) A TÖRVÉNYHOZÁS FOLYAMATA három részre osztható:  BEVEZETŐ FÁZIS – kezdeményezés, erre joga a kormánynak, a BR-nak, parlamenti frakciónak és a képviselők legalább 5%-nak van joga. Ha a kormány kezdeményezte, akkor a plenáris tárgyalás előtt a BR, ha a BR kezdeményezte, akkor a kormány foglal állást a javaslatról.  FŐFÁZIS – ez rendszerint szintén három fázisra osztható. Az első fázisban nem nyújtható be módosító javaslat, ekkor a javaslat általános értékelése történik. Ha a parlament elfogadhatónak találta, mehet a szakbizottsághoz. A második fázisban a részletes vita zajlik, itt lehet módosító javaslatot benyújtani. A harmadik fázisban csak azokhoz a szakaszokhoz nyújtható be további módosító javaslat, amelyekhez a másodikban is. Minden fázis szavazással, a harmadik fázis pedig zárószavazással végződik. A zárószavazás előtt visszautalható a javaslat a megfelelő szakbizottsághoz. Ha az egyszerű többség támogatta a javaslatot, megküldik a BR-nak.  ZÁRÓFÁZIS – a törvényhozási folyamat a továbbiakban attól függ, hogy HOZZÁJÁRULÁST IGÉNYLŐ TÖRVÉNYRŐL (melyhez a BR kifejezett egyetértése szükséges) vagy ELLENTMONDÁSI TÖRVÉNYRŐL van-e szó. Az elhatárolásra nincs általános elv, főszabály szerint a törvények ellentmondási törvények, mert hozzájárulás csak abban az esetben szükséges, ha a GG előírja. amennyiben ellentmondási törvényről van szó, a törvény akkor tekinthető elfogadottnak, ha a BR nem vétózza meg (nem nyújt be ellentmondást). Három hét áll a BR rendelkezésére erre, és ha ellentmondást akar benyújtani, össze kel hívnia a Közvetítő Bizottságot. Ha a KB a változtatás mellett dönt, visszaküldi a BT-nak, amely ismételten dönt. Ha a KB nem javasol változtatást, a BT a KB elé terjesztheti ellentmondását. Amennyiben hozzájárulási törvényről van szó, ez akkor jön létre, ha a BR kifejezetten hozzájárulását adta a törvényhez. Itt is összehívható a KB a BT, a BR vagy a kormány javaslatára. Ha a KB változtatást javasol, a törvény ismét a BT elé kerül, amely ismét szavaz, majd a BR-nek továbbítja a törvényjavaslatot. Ha a KB nem javasol változtatást, a törvényjavaslat egyből a 23

BR elé kerül. Mindkét esetben szükséges a BR hozzájárulása, ha ezt nem adja meg, nem lesz törvény a javaslatból.

A törvényeknek meg kell határozniuk hatálybalépésük napját, amennyiben ezt nem teszik meg, a kihirdetésüket követő 14. napon lépnek hatályba.

Ha végképp nincs megállapodás a törvényjavaslatról, a BR a Közvetítő Bizottság elé utalhatja a tervezetet, amely a BT és a BR tagjaiból áll, fele-fele arányban.

c) Törvényi felhatalmazás alapján rendeletalkotási joga van a minisztereknek, tartományoknak, vagy tartományi kormányoknak.

3. Kormányzás A szövetségi elnök kormányzati tevékenysége körében hivatalos aktusokat fogadhat el, melyekhez a gg által meghatározott esetekben a miniszterelnök vagy az általa meghatalmazott kormánytag ellenjegyzése szükséges. Így átvállalják az elnöktől a parlament előtti politikai felelősséget. De az ellenjegyzésnek célja az is, hogy a kormányzás egységét biztosítsa, vagyis az elnök tevékenységét a kormányprogramhoz igazítsa. A Szövetségi Kormány feladatait a GG nem sorolja fel, csak a kancellár esetében rögzít néhány általános és alapvető hatáskört és feladatot. Ennek értelmében a kancellár határozza meg a kormány politikai irányvonalát, intézi a szövetségi kormány ügyeit, de ezt a kormány által meghatározott és a szövetségi elnök által jóváhagyott ügyrend alapján teszi. Rögzítést nyer a RESZORT-ELV és a KOLLEGIALITÁS-ELVE annyiban, hogy a politikai irányvonalakon belül minden miniszter önállóan jár el hatáskörében és tevékenységéért ő maga felelős. A föderális kormánynak a DEKRÉTUMOK révén széles körű felhatalmazása van a jogalkotásra, mely felhatalmazást magasabb jogszabályok delegálják hozzá. A magasabb jogszabály állapítja meg a dekrétum tartalmát, terjedelmét, hatásait. A dekrétumból abban az esetben lehet jogszabály, ha elnyeri a BR jóváhagyását.

A német adminisztratív rendszer szintjei:

1. FÖDERÁLIS ADMINISZTRÁCIÓ – legfontosabb területek: KÜL- és VÉDELEMPOLITKA, FEGYVERES ERŐK, FÖDERÁLIS RENDŐRSÉG, POSTA, 24

2.

3. 4.

5.

BELSŐ VÍZIUTAK, LÉGIKÖZLEKEDÉS, ADÓZÁS. Ehhez a föderáció saját adminisztratív apparátussal rendelkezik, és nincsenek tartományi megfelelői. A föderális adminisztratív hálózat HÁROMLÉPCSŐS: MINISZTÉRIUMOK, KÖRZETEK, HELYI EGYSÉGEK. TARTOMÁNYI ADMINISZTRÁCIÓ – egyetlen kiemelt terület: az OKTATÁS. Tartományi hatáskör a rádió és TV, illetve a tartományoknak saját rendőrségük van, amely a szövetségi belügyminisztérium alá tartozik. Kivételes esetben a tartományi rendőrség föderális hatáskörbe vonható, illetve, ha nem képes ellátni feladatát, kérheti a szövetségi határőrség segítségét. Általános szabályként fekteti le a GG a tartományok ADMINISZTRATÍV AUTONÓMIÁJÁT, ami azt is jelenti, hogy maga döntheti el, hogy milyen MÓDON kényszeríti ki a föderális törvényeket. FÖDERÁLIS TÖRVÉNYEK AUTONÓM TARTOMÁNYI ADMINISZTRÁCIÓJA – ezek ellátását a tartományok finanszírozzák. FÖDERÁLIS TÖRVÉNYEK „MEGBÍZOTTKÉNT” VALÓ TARTOMÁNYI ADMINISZTRÁCIÓJA – ezek ellátását a föderáció finanszírozza, és ilyenkor a tartományi adminisztráció a föderáció megbízottaiként járnak el. Az alkotmány korlátozza azokat a föderális feladatokat, amelyeket át lehet adni a tartományoknak, de az alkotmány 1968-69-es módosítása óta megbízottként jár el a tartományi adminisztráció, ha a költségek LEGALÁBB 50%-át, vagy ennél MAGASAB HÁNYADÁT a föderáció fedezi. Ez kitágítja a föderáció lehetőségeit az adminisztratív feladatok átruházására. KORMÁNYZATI HIVATALOK ADMINISZTRÁCIÓJA.

A föderáció és a tartományok viszonya

A tartományi autonómia alapelve az, hogy a szolgáltatások költségeinek nagyobb részét a tartományokhoz allokált pénzekből kell fedezni és nem célzott szövetségi juttatásokból. Az alkotmányban egy teljes szakasz foglalkozik ezzel a kérdéssel. A német föderális rendszert a „végrehajtó és törvényhozó hatalom föderalizmusaként” lehet leírni, mert a föderáció hozza meg azokat a törvényeket, amelyeket a tartományok hajtanak végre, de a föderáció politikai hatalmát kiegyensúlyozza a tartományok nagyobb végrehajtó, adminisztratív hatalma. Miközben az is igaz, hogy a BR-on keresztül a tartományok beleszólhatnak a törvényhozási folyamatba is. Gyakorlatilag a kimondottan szövetségi hatásköröket (posta, fegyveres erők, külügy, vasút) leszámítva, a kormányzati feladatok megosztásra kerülnek a szövetségi és a tartományi szint között. Sokáig hagyomány volt a német rendszerben, hogy a tartományok és a szövetség szuverén államokként viselkedtek egymással, amit mutat az, hogy 1949 és 1969 között a föderális kormánynak tagja volt a tartományügyi miniszter, aki a tartományok és a szövetség közötti kommunikációs összekötő volt. A tartományok pedig küldötteket állomásoztattak a fővárosban, Bonnban.

25

MELLÉKLET

1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről I. A KORMÁNY MŰKÖDÉSE 1. A Kormánya feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja. 2. A Kormány rendszeresen - általában hetenként - tart ülést. 3. A Kormány határozattal állapítja meg féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkatervét. 4. A munkaterv és a Kormány törvényalkotási programja egymással összehangolt tervezetét a közigazgatási és igazságügyi miniszter az elfogadott kormányprogram alapján - a miniszterek, a kormánybiztosok, a kormánybizottságok a kormányhivatalok, valamint az autonóm államigazgatási szervek vezetőinek javaslatai figyelembevételével - készíti el. A munkatervről és a törvényalkotási programjavaslatáról - a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján - a Kormány legkésőbb a tárgyidőszakot megelőző hónap utolsó ülésén határoz. 5. A munkatervbe felvett feladatokra vonatkozó előterjesztés (jelentés) benyújtásának legfeljebb a következő hónapra történő elhalasztását a közigazgatási és igazságügyi miniszter tudomásul veszi. Ennél hosszabb tartamú halasztáshoz, vagy a feladatnak a munkatervből való törléséhez a miniszterelnök hozzájárulása szükséges. A halasztás vagy a törlés iránti kérelmet a miniszternek vagy a közigazgatási államtitkárnak, illetve a kormánybiztosnak kell benyújtania a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez. 6. A munkatervben nem szereplő előterjesztés vagy jelentés jelen ügyrend előírásainak megtartásával bármikor benyújtható. II. A KORMÁNY DÖNTÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE Az előterjesztés tartalmi feltételei 7. A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése. 8. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való döntést követő második szakasz a részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére és meghozatalára irányul. 9. A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozatokról szóló előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a jogalkotásról szóló törvényben, illetőleg az Országgyűlés Házszabályában meghatározott időpontban benyújthatók legyenek. Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadhatóak legyenek. 10. a) Az előterjesztésben - a szakmai részletkérdések mellőzésével - röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt 26

intézkedésnek a kormányprogramhoz való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait - szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva -, illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot is. b) Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés az Európai Unió jogából eredő tagállami kötelezettségeket érint, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával, az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabálytervezetekre vonatkozó előterjesztésekhez pedig részletes táblázatot kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat). Ha a jogszabálytervezetet az európai közösségi jog szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak, a megküldési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot csatolni kell. c) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot. d) Az előterjesztésnek indokolt esetben tartalmaznia kell a végrehajtási jogszabály tervezetét is. 11. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben - az eltérő vélemények ismertetésével - döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni. 12. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, szakmai testületekkel az előterjesztéssel kapcsolatban folytatott egyeztetések összefoglalóját. 13. Ha a Kormány a jogi szabályozás indokoltságának vizsgálatára szakértői bizottságot hozott létre, annak jelentését az előterjesztéshez csatolni kell. 14. Törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet esetében az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztőnek az országgyűlési tárgyalási módra (sürgős, kivételes, kivételes és sürgős eljárás) vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait. 15. A nem jogszabály alkotására irányuló előterjesztésben meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját. Az előterjesztésnek pontosan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is. 16. Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a döntés, illetve az előterjesztés egyes részeinek minősített adattá nyilvánítására, közzétételének módjára, valamint más jogszabályoknak és határozatoknak a döntés következtében szükségessé váló módosítására, továbbá a feleslegessé váló korábbi jogszabályok és határozatok, illetve a tervezet módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseinek a hatálybalépésüket követő hatályon kívül helyezésére is. 17. Az előterjesztéshez tömör vezetői összefoglalót kell csatolni, amely az előterjesztés jelentőségéhez és jellegéhez igazodva tartalmazza az ügy és a döntési javaslat lényegét. 27

18. A közigazgatási és igazságügyi miniszter kötelezendően alkalmazandó előterjesztésmintát bocsát ki, illetve meghatározza az elektronikus ügyintézés alkalmazási rendszerét. 19. Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen, vagy vele egyetértésben kell kiadni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. Az előterjesztés véleményezése 20. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét - ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik - egyeztetés céljából határidő megjelölésével meg kell küldeni a minisztereknek, a feladatkörében érintett kormánybiztosnak és kormányhivatal vezetőjének, akik a tervezetre észrevételt tehetnek. 21. A bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökével, illetőleg a legfőbb ügyésszel, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot és az autonóm államigazgatási szerveket érintő tervezetet az érintett szerv elnökével is egyeztetni kell. 22. Ha az előterjesztés a helyi vagy kisebbségi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet véleménynyilvánításra a meghatározó országos önkormányzati érdek-képviseleti szerveknek meg kell küldeni. A fővárost, illetőleg a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a főpolgármestert, illetőleg a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét is be kell vonni.1 23. Jogszabály megalkotására irányuló előterjesztések előkészítésénél a jogalkotásról, valamint az elektronikus információszabadságról szóló törvény előírásaira kell figyelemmel lenni. Az ilyen előterjesztéseket egyeztetni kell az ügyben érdekelt országos önkormányzati, társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint országos köztestületekkel. 24. Minden előterjesztés és miniszteri rendelet tervezetét a 20-23. pontban írt egyeztetést megelőzően legalább 5 munkanapos véleményezési határidő biztosításával meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkárának. A kísérőlevélben tájékoztatást kell adni arról, hogy az előterjesztő mely közigazgatási, társadalmi és egyéb szervezetekkel fogja egyeztetni a tervezetet. Az előterjesztés, illetve rendelet tervezetének a 20-23. pontban írt egyeztetésre bocsáthatóságáról a Kormányirodát irányító helyettes államtitkár véleménye alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára dönt. 25. Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére a 20-23. pont szerint tett észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni. 26. Az észrevételezési jogot a) a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az erre feljogosított helyettes államtitkár, b) a kormánybiztos vagy c) a kormányhivatal vezetője, illetőleg - akadályoztatása esetén - erre kijelölt helyettese gyakorolja. 27. A Kormány tagjainak és a kormányhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni. 28. A 20-23. és a 27. pont szerinti véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tíz munkanap alatt kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés jelentősége vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tíz munkanapnál hosszabb időtartamot kell 28

biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő harminc munkanap. 29. A Kormány által meghatározott esetben, vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapíthatók (soronkívüliség). Az előterjesztést ebben az esetben a miniszter, vagy a miniszter felhatalmazása alapján közvetlenül az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kormánybiztos vagy a kormányhivatal vezetője bocsátja véleményezésre. 30. Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyetértés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésen a név és a nyilatkozattétel dátumának megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az érintett határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére kell utalni. Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni. A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel fenntartása esetén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat, illetve arról gondoskodik és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára. 31. Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében minden szakmai, jogi és közigazgatási kérdést lehetőség szerint le kell zárni és egyetértésre kell jutni. Több változat fennmaradása esetén külön változatnak minősül az előterjesztés szükségességével vagy jogszerűségével való egyet nem értés is. Az előterjesztés benyújtása 32. A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be a Kormány tagja, a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, feladatkörében a kormánybiztos, továbbá a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. A kormányhivatal által előkészített előterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt. 33. Az előterjesztéseket legalább három munkanappal a közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja előtt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által meghatározott példányszámban - egy példányt az előterjesztő eredeti aláírásával ellátva -, valamint elektronikusan meg kell küldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak. Az előterjesztés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését e szabályok megfelelő alkalmazásával, legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon kell benyújtani. 34. A 33. pontban írt határidőn belül a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések. 35. A közigazgatási és igazságügyi miniszter megvizsgálja, hogy a közigazgatási államtitkári értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatba foglalt követelményeknek. Az e határozat előírásainak nem megfelelő előterjesztés tekintetében dönt a közigazgatási államtitkári értekezletre történő benyújthatóság tárgyában, ennek keretében szükség esetén javaslatot tesz az előterjesztőnek az előterjesztés kijavítására vagy kiegészítésére. 36. Az előterjesztőnek - ha a döntés kommunikációjára sor kerül - legkésőbb a Kormány ülését megelőző napon el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel 29

kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felkészítőt. A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos előterjesztés 37. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos előterjesztések tartalmi feltételeire, véleményezésére és benyújtására - e határozat előírásainak megfelelő alkalmazásával külön rendelkezések az irányadók. A módosító javaslatokkal és a képviselői önálló indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása 38. a) A nem a Kormány által benyújtott, tárgysorozatba vett törvényjavaslatokkal és országgyűlési határozati javaslatokkal, valamint a törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról - ha a módosító javaslatok a szabályozás lényeges tartalmát érintik - a miniszterelnök eltérő döntése hiányában a feladatkörrel rendelkező miniszter a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel együttesen a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésére előterjesztést nyújt be, amelyet a Kormány a következő ülésén megtárgyal. b) Az Országgyűlés bizottságának ülésein a feladatkörrel rendelkező miniszter - a Kormány a) pont szerinti döntéséig - a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel való egyeztetés alapján képviseli a Kormány álláspontját. c) A törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a közigazgatási és igazságügyi miniszter tájékoztatja. d) A zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot a feladatkörrel rendelkező miniszter - a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel való egyeztetés alapján - képviseli. A jelentés 39. A Kormányhoz benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása. 40. A 32. pontban felsoroltak, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról a befejezést követő egy héten belül a Kormányhoz jelentést nyújtanak be. 41. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján a Kormánynak havonta jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról. 42. A külügyminiszter hetenkénti rendszerességgel írásbeli jelentést készít az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról, amelyet a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyal. 43. A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszerűen irányadók azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni, ha a jelentés tartalma 30

alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára eltérően nem rendelkezik. A közigazgatási államtitkári értekezlet 44. A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést, ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is, előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik. 45. A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése. Ennek keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések kormánydöntésre való alkalmasságáról, napirendre vételéről, illetőleg a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban - előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan - jelentősebb új elem merülne fel, a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről és újabb egyeztetést írhat elő. 46. A közigazgatási államtitkári értekezletet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. A közigazgatási államtitkári értekezlet rendszeresen - általában hetenként - tart ülést. 47. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon állapítja meg. 48. A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjére csak előzetesen egyeztetett, az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabály alkalmazása alól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára indokolt esetben kivételt tehet. 49. A közigazgatási államtitkári értekezlet résztvevői a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító, továbbá a közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkárai. A közigazgatási államtitkári értekezleten a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke és a kormányszóvivő állandó meghívottként vesz részt. A közigazgatási államtitkári értekezletre a feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium más helyettes államtitkárát, a kormánybiztost, a kormányhivatal vezetőjét, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnökét meg kell hívni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat. 50. A közigazgatási államtitkári értekezleten a 49. pontban felsoroltak kötelesek személyesen részt venni. Akadályoztatásuk esetén a közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárokat, valamint a meghívottakat a jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyettesítésükre jogosult vezető, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti. 51. A közigazgatási államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal és a Kormánynak javaslatokat tesz. 31

52. A közigazgatási államtitkári értekezlet kezdeményezheti, hogy az általa tárgyalt előterjesztést (jelentést) a Kormány ülése előtt - feladatkörében - a kormánybizottság is vitassa meg. A közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést e testületek állásfoglalását követően ismételten megvitatja, ha ez az ülés megfelelő előkészítése érdekében szükséges. 53. Az előterjesztőt a közigazgatási államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, lehetőség szerint egyeztetett kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be. 54. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, a közigazgatási államtitkári értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő. 55. A közigazgatási államtitkári értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést követő munkanapon gondoskodik. 56. Az előterjesztőnek a Kormány ülését megelőzően további személyes egyeztetés útján kell megkísérelnie a közigazgatási államtitkári értekezletet követően esetlegesen még fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását, amely eljárásáról tájékoztatja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki dönthet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviselőjének az egyeztetésben való részvételéről. III. A KORMÁNY ÜLÉSE 57. Az előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére akkor vehető fel, ha a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalta és napirendre tűzését javasolta. E szabály alkalmazása alól a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök kivételt tehet. A Kormányt az előterjesztés lényegéről az előterjesztő, a közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatja. 57/A.2 Ha a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság feladatkörébe tartozó előterjesztést a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére. Ezekben az esetekben a 20-36., a 44-57. és a 76. pontban foglaltakat a megfelelő eltéréssel kell alkalmazni. 57/B.3 Ha a nemzetbiztonság, a közbiztonság védelmével, valamint az élet- és vagyonvédelemmel összefüggő előterjesztést a Nemzetbiztonsági Kabinet megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére. 57/C.4 Ha a Nemzeti Tudománypolitikai és Innovációs Testület feladatkörébe tartozó előterjesztést a Nemzeti Tudománypolitikai és Innovációs Testület megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére. Ezekben az esetekben a 20-36., a 44-57. és a 76. pontban foglaltakat a megfelelő eltéréssel kell alkalmazni. 58. Az ülés napirendjének javaslatát - a közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalásainak figyelembevételével - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter hagyja jóvá és a közigazgatási államtitkár küldi ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével - a munkaterv alapján benyújtott, illetve a jogalkotásra irányuló előterjesztések kivételével - a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag 32

egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium útján. 59. A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen csak a meghívott vehet részt. 60. A Kormány ülésére állandó meghívottak: a) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár b) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommunikációs feladatokért felelős államtitkára c) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára d) a miniszterelnök szóvivője (miniszterelnöki biztos) e) a kormányszóvivő. 61. A feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Magyar Nemzeti Bank elnökét meg kell hívni. 62. A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén a közigazgatási és igazságügyi miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal. 63. Kormány tagjai a Kormány ülésén személyesen kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést. 64. A Kormány ülésén a minisztert - akadályoztatása esetén - az erre kijelölt államtitkár helyettesíti, ha pedig ő is akadályoztatva van, az ülésen a közigazgatási államtitkár tanácskozási joggal vesz részt. Az állandó meghívottat a Kormány ülésén a Miniszterelnökség, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti. 65. Amennyiben az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettese hiányában a miniszterelnök által kijelölt személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán. 66. A Kormány határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. 67. A Kormány tagjait a testületi döntések meghozatalában egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén a miniszterelnök szavazata dönt. 68. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. 69. A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli eszmecseréből, eligazításból és bejelentésekből áll. 70. Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása az 58. pont szerint jóváhagyott napirend szerint történik. A szóbeli eszmecsere keretében a Kormány a szóban levő ügy végleges rendezését jelentő döntést nem hoz. 71. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány - ülésen kívül úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek megszervezéséről és dokumentálásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gondoskodik. IV. A KORMÁNY DÖNTÉSEI 72. A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el. 73. A Kormány döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gondoskodik és azt a közigazgatási és igazságügyi miniszter felterjesztésében a miniszterelnök 33

(akadályoztatása esetén a miniszterelnököt a Kormány adott ülésének vezetésében helyettesítő miniszter) írja alá. 74. Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket a 73. pont szerinti eljárást megelőzően a közigazgatási és igazságügyi miniszter által kijelölt állami vezető koordinálja. 75. A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztett javaslatait a miniszterelnök - a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján - küldi meg az Országgyűlés elnökének. Ennek érdekében a benyújtásra megfelelő formában előkészített javaslatot legkésőbb a kormányülést követő tíz munkanapon belül, az országgyűlési tárgyaláshoz szükséges példányszámban - további három példányt mellékelve -, valamint elektronikusan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkára részére kell eljuttatni. 76. A Kormány a közigazgatási államtitkári értekezlet javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha a) a közigazgatási államtitkári értekezleten vitás kérdés nem maradt fenn, vagy b) az előterjesztés a Kormány által korábban már jóváhagyott nemzetközi szerződés kihirdetésére irányul. 77. A miniszterelnök a Kormány ülései között - kivételesen indokolt esetben - feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából kormányhatározatot, továbbá más esetben a Kormány felhatalmazása alapján kormányrendeletet és kormányhatározatot adhat ki. Az így hozott rendeletekről és határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtja be a Kormányhoz. 77/A.5 A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság létrehozásáról és a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság létrehozásával összefüggésben egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1221/2012. (VII. 2.) Korm. határozat 7. pontja alapján hozott döntések szövegének véglegesítéséről a Miniszterelnökséget vezető államtitkár gondoskodik és azt a Miniszterelnökséget vezető államtitkár felterjesztésében a miniszterelnök írja alá. 78. A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított 8 munkanapon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetőleg az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg. 79. a) A Kormány határozatait a Magyar Közlöny Határozatok Tárában kell közzétenni. b) A Kormány döntése alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg - a minősített adatot tartalmazó, - a kizárólag a Kormány tagjai, a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek vezetői számára feladatot kijelölő és pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó határozatokat. 80. A külön határozatba foglalást vagy intézkedést nem igénylő döntést az összefoglalóban kell rögzíteni. Erről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára szükséges esetén emlékeztetőt ad ki és azt a 86. pontban felsoroltaknak megküldi. 81. A kormányülés dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányirodát irányító helyettes államtitkára gondoskodik. 82. A kormányszóvivő az ülésről hivatalos sajtóközleményt jelentet meg és tájékoztatja a sajtó képviselőit. 34

V. A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÓ ÉS HANGFELVÉTEL 83. A Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül. Az összefoglaló elkészítéséről - az ülést követő három munkanapon belül - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gondoskodik. 84.6 Az összefoglalót a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár írja alá. 85. Az aláírt összefoglaló mellékleteként - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon kívül - meg kell őrizni a következő iratok eredeti aláírással ellátott egyegy példányát: a) az Országgyűlés elé terjesztett javaslatokat és az ezekre vonatkozó átiratokat, b) a 74. pont szerinti eljárás során keletkezett iratokat, c) a Kormány két ülése között kiadott rendeleteket és határozatokat, d) a Kormány tagjainak megküldött jelentéseket, e) a Kormány döntéseihez kapcsolódó, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára által meghatározott iratokat. 86. Az összefoglaló egy-egy példányát a Kormány tagjai, a Kormány üléseinek állandó meghívottai, valamint az államtitkárok kapják meg. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti. 87. A hangfelvétel a Kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban rendelkezésre áll. A Kormány tagjainak (a kormányülés állandó meghívottainak) megbízottja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának engedélyével a felvételt meghallgathatja. Ha folyamatban lévő munkához szükséges, az érdekeltnek a hangfelvétel alapján készített kivonat adható. VI. A KORMÁNY DÖNTÉSEI VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 88. A közigazgatási és igazságügyi miniszter havonta előterjesztést készít a Kormány számára a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtásáról. A végrehajtásért felelős írásban számot ad a határidő elmulasztásának okairól. A Kormány határozataiban előírt feladatok teljesítési határidejének módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmazó előterjesztést a közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtja be a Kormányhoz. 89. A miniszterelnök, illetve a közigazgatási és igazságügyi miniszter felhívhatja a minisztert, a kormánybiztost és a kormányhivatal vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra. VII. A KORMÁNY EGYES FELADATAINAK ELLÁTÁSA 90. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárásrendről, valamint az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről külön kormányhatározat rendelkezik.7 35

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 91. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat.

36

2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről1 Annak előmozdítása érdekében, hogy a jó kormányzás keretében a társadalom legszélesebb rétegei kapcsolódhassanak be a jogszabályok előkészítésébe, elősegítve ezzel a közjó érdekében a jogi szabályozás sokoldalú megalapozását, ezzel pedig a jogszabályok minőségének és végrehajthatóságának javítását, amelyek együtt a jó állam elengedhetetlen feltételei, a jogalkotásról szóló törvénnyel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:2 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek által történő véleményezésére terjed ki (a továbbiakban: társadalmi egyeztetés). E törvény hatálya kiterjed a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetek megalapozását szolgáló szabályozási koncepciókra is (a továbbiakban: koncepció). (2) E törvény rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályokban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott véleményezési és egyeztetési jogosultságokat. (3)3 E törvény hatálya nem terjed ki a különleges jogrendben alkotható jogszabályok előkészítésére. 2. Alapelvek 2. § (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmigazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére - a lehető legszélesebb köre jelenjen meg. (2) A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát. (3) A társadalmi egyeztetés során az abban részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni. II. FEJEZET A JOGALKOTÁS TERVEZÉSE 3. A Kormány jogalkotási terve 3. §4 A Kormány jogalkotási tervét - a nemzetközi kötelezettségvállalásokra, az európai uniós kötelezettségekkel való összhang megteremtésére vonatkozó követelményekre, az 37

Országgyűlés és az Alkotmánybíróság döntéseire figyelemmel, a felelősök megjelölésével -, az Országgyűlés rendes ülésszakaihoz igazodóan, határozattal állapítja meg. 4. A miniszter jogalkotási tájékoztatója 4. § A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közzéteszi az erre kijelölt honlapon (a továbbiakban: honlap) a Kormány jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási tájékoztatóját. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter jogalkotási tájékoztatója tartalmazza az általa előkészítendő jogszabálytervezetek címét, a szabályozás rövid tartalmi összefoglalását és a jogszabálytervezet közzétételének tervezett időpontját. A közzétett miniszteri jogalkotási tájékoztatók a közzétételtől számított egy évig nem távolíthatók el a honlapról. III. FEJEZET A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS 5. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó közös szabályok 5. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a) a törvény, b) a kormányrendelet, c) a miniszteri rendelet tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet). (2) A tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is. (3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a) a fizetési kötelezettségekről, b) az állami támogatásokról, c) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, d) az európai uniós, illetve nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásokról, e) a nemzetközi szerződés kihirdetéséről, valamint f) a szervezet és intézmény alapításáról, szóló jogszabályok tervezeteit. (4)5 Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, koncepció, ha az egyeztetés Magyarország különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. (5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik. 6. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter tartozik felelősséggel. (2) Ha a közzétett törvénytervezet más törvény szakaszai több mint egyötödének módosítására irányul, a módosítani kívánt hatályos törvényszöveget a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett módosításokat külön is megjelölve kell közzétenni. 38

6. A társadalmi egyeztetés formái 7. § (1) A társadalmi egyeztetés formái a következők: a) a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés), és b) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés). (2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához. 7. Általános egyeztetés 8. § (1) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező. (2) Az 5. §-ban meghatározottak alapján közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, koncepciót. (3) A tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját. (4) E törvény 5. § (5) bekezdése alapján a társadalmi egyezetésre nem bocsátott tervezeteket is közzé kell tenni a honlapon. 9. § (1) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. (2) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell. (3) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése, a 11. § szerint elkészítendő összefoglaló és a véleményezők listájának közzététele, valamint a 12. §-ban meghatározott utólagos véleményezés céljából - legkésőbb a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított másfél évig kezeli. Amennyiben a véleményezett jogszabály nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell. (4)6 A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a (3) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni. (5) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani. 10. § (1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. (2) A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat. 11. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával 39

együtt közzétesz. A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (2) Az (1) bekezdés alapján elkészítendő összefoglalót törvény esetén az Országgyűléshez történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a kihirdetést követően kell közzétenni. (3) A közzétett törvénytervezethez beérkezett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni. 12. § (1) A honlapon legalább hatvan napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani a) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg, valamint b) a hatálybalépést követően ba) törvény esetében szükség szerint, de legalább egy év elteltével, bb) kormányrendelet és miniszteri rendelet esetében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján arra, hogy a jogszabály hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jogszabály előkészítőjének. (2) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények megtételének lehetőségéről - kivéve az utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg történő véleményezést elektronikus úton értesíteni kell mindazokat, akik a jogszabálytervezet előzetes egyeztetése során véleményt nyilvánítottak. (3) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények esetében a 9. § és 11. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. 8. Közvetlen egyeztetés 13. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter e megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek (a továbbiakban: stratégiai partner). (2) Stratégiai partnerség alakítható ki különösen a) a civil szervezetekkel, b)7 bevett egyházakkal, c) szakmai, tudományos szervezetettel, d)8 országos nemzetiségi önkormányzatokkal, e) érdek-képviseleti szervezetekkel, f) köztestületekkel, valamint g) a felsőoktatási intézmények képviselőivel. (3)9 Az együttműködés feltételeit és kereteit a stratégiai partner és a miniszter között határozott idejű, de legkésőbb a miniszterelnök megbízatásának megszűnéséig tartó megállapodásban kell rögzíteni. (4) A megállapodásban rögzíteni kell különösen a) az együttműködés célját, b) azokat a tárgyköröket, amelyekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében együttműködnek, c) a kapcsolattartás módját, 40

d) a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait, e) a megállapodás időtartamát. (5) A megállapodást a honlapon mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. (6)10 A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partneri megállapodást alakít ki azokkal a bevett egyházakkal, amelyekkel korábban az együttműködés kereteit a Kormány jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó aktusban meghatározta. 14. § (1) A stratégiai partner kötelessége, hogy a közvetlen egyeztetés során az adott jogterülettel foglalkozó, stratégiai partnerséggel nem rendelkező szervezetek véleményét is megjelenítse. (2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a stratégiai partnereken kívül mást is bevonhat az érintett tervezet közvetlen egyeztetésébe, illetve kérelemre lehetőséget biztosíthat meghatározott jogszabály véleményezésében való részvételre. (3) A közvetlen egyeztetés során a stratégiai partner által írásban megtett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni. 15. § (1) A személyes részvétellel történő egyeztetés tartása esetén, a tárgyalás előtt a felkészüléshez szükséges, megfelelő időben kell értesíteni a feleket a találkozó időpontjáról. (2) A személyes részvétellel történő egyeztetésről összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon közzé kell tenni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a stratégiai partner által képviselt indokolt álláspontokat. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) A 17. § (1) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba. 17. §11 18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e törvényben foglalt jogszabálytervezetek és koncepciók elektronikus úton történő közzétételének és véleményezésének részletszabályait.12 19. §13 20. § (1) A lobbista és a lobbitevékenységgel érintett közhatalmi döntést hozó szerv az Ltv. szerinti, 2010. utolsó negyedévére vonatkozó tájékoztatót 2011. január 31-ig juttatja el a nyilvántartást vezető szervnek. (2) A nyilvántartást vezető szerv 2011. február 15-ig közzéteszi az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót. Az így közzétett tájékoztatónak 2014. január 1-ig elérhetőnek kell maradnia. (3) A nyilvántartást vezető szerv az Ltv. szerinti nyilvántartást e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lezárja, a folyamatban lévő nyilvántartásba vételi és törlési eljárást pedig megszünteti. Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő bírságolási eljárást le kell folytatni. A nyilvántartásban foglalt adatokat a nyilvántartást vezető szerv 2014. január 1-jén törli.

41

2011. évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról1 Az Országgyűlés, elismerve a gazdasági és társadalmi párbeszéd szerepét, a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiák megvitatására, a társadalom különböző érdekcsoportjai közötti konszenzus elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió többi tagállamának tapasztalatait, valamint az Európai Uniónak a Magyar Köztársaságban a 2007. évi CLXIII. törvénnyel kihirdetett Lisszaboni Szerződésben foglalt alapelveit, az alábbi törvényt alkotja: 1. A törvény hatálya 1. § E törvény hatálya a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra (a továbbiakban: Tanács), annak tagjaira, valamint a Tanács tekintetében feladatot ellátó kormányzati szervekre és személyekre terjed ki. 2. A Tanács létrehozásának célja, működésének elvei 2. § (1) A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállaló érdek-képviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a külön törvény szerinti egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma. (2) A Tanács a) a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve érdek-képviseleti szövetségek, b) az országos gazdasági kamarák, c) a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, d) a külön törvényben meghatározott történelmi egyházak, valamint e) a tudomány hazai és határon túli magyar képviselőinek részvételével működik. (3) A Tanács a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, működése során figyelembe veszi az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot. 3. A Tanács feladatai 42

3. § (1) A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket, d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről, e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt, f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről, g) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz. (2) Az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei, a Kormány vagy a Kormány tagjai a Tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérheti(k) fel, amelynek a Tanács köteles 30 napon belül eleget tenni, és erre irányuló felkérés esetén azt az illetékes országgyűlési bizottság előtt szóban is ismertetni. (3) A Tanács által tett javaslatokat, véleményt annak címzettje mérlegelni, mérlegelése eredményéről a Tanácsot tájékoztatni köteles. 4. A Tanács tagjai 4. § (1) A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze: 1. a gazdaság képviselői a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei, b) az országos gazdasági kamarák elnökei, c) a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint d) egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak és részvételükhöz az a)c) pont szerinti tagok hozzájárulnak; 43

2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei; 3. külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is; 4. a tudomány képviselői a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, b) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató, c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője; 5. a külön törvény szerinti egyházak képviselői. (2) A Tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a tanácsnak. A Tanács tagjainak megbízatása négy évre szól. (3) A tagok a Tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek. (4) A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagja kizárólag az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet. (5) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdek-képviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet, a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.

a

munkáltatók

(6) Országos az érdekképviselet, amely az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően a) szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szervezetekből álló tagsággal rendelkezik, és

szövetségekből

vagy

munkáltatói

c) tevékenységét országos szinten szervezi. (7) E § alkalmazásában tagszervezeten a szakszervezeteket, szakszervezeti szövetségeket vagy a munkáltatókat tömörítő érdekképviseleteket, szövetségeket vagy munkáltatói szervezeteket kell érteni. (8) A Tanács tevékenységében részt vehet 44

a) az a szakszervezeti szövetség, amely aa) legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és ab) legalább nyolc megyében tagszervezettel vagy tagszervezetei területi, illetve megyei szervezettel rendelkeznek, továbbá ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel, valamint ad) tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek; b) az a munkáltatói szövetség, amely ba) legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és bb) tagszervezetei legalább tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá bc) amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat, valamint bd) tagja európai munkáltatói szövetségnek. (9) A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek. (10) A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagjainak kell tekinteni a törvény hatálybalépésének időpontjában az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény szerinti, Országos Részvételt Megállapító Bizottság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezeteket. (11) A tanácsi tagsághoz szükséges (5)-(9) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállását a hatósági bizonyítványok lejárta után, illetve azt követően négyévenként az érdekképviseletek felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményéről a Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell. 5. A Tanács állandó meghívottjai 5. § (1) A Tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt. (2) A Tanács plenáris ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese. 6. A Tanács elnöke 45

6. § (1) A Tanács soros elnöke ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, szervezésével, összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat. (2) A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnökség az oldalak rotációja szerint történik. A soros elnököt adó oldalak a 4. § (1) bekezdésben foglalt sorrendben, három havonként követik egymást. A soros elnökséget betöltő oldal, saját tagjai sorából jelöli a soros elnök személyét. 7. A Tanács munkaszervezete, működése 7. § (1) A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi, amelynek előkészítésében állandó vagy meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok működhetnek közre. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A plenáris ülést az elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezi. (2) A Tanács plenáris ülése a napirendjére kerülő ügyekben a) konzultációt folytat, ennek alapján b) véleményt nyilvánít, c) állást foglal, d) javaslatot tesz, e) ajánlásokat fogad el, f) saját működésével kapcsolatban határozatokat hoz. (3) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeiről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. (4) A szakmai munkacsoportok munkájukat a Titkárság szervezésével végzik. (5) A Titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység. Ennek alapján: a) elősegíti a Tanács működésével összefüggő adminisztratív és információs feladatok ellátását, b) biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit. (6) A Tanács tagjai egységes oldalálláspontokat kötelesek kialakítani. Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: működési szabályzat) másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza. 46

(7) A Tanács a működési szabályzatát, egyéb szabályzatait és munkatervét maga állapítja meg. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.

47

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól1 /KIVONATOK A TÖRVÉNYBŐL/ […] Alapvető rendelkezések 2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. (2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. 3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. (2) Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. (3) A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat. (4) A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. 4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. 5. § A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül. 6. § A helyi önkormányzat feladatai ellátása során: a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt; b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait; c) egyes közszolgáltatások igénybevételét - törvény felhatalmazása alapján rendeletében feltételekhez kötheti. 7. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerint megkeresett szerv a helyi önkormányzat megkeresésére harminc napon belül érdemben köteles válaszolni. (2) Amennyiben a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést nyolc napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni. 8. § (1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit. 9. § Az e törvényben meghatározott jogokat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elvét figyelembe véve, a társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. 48

II. FEJEZET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK Önkormányzati feladat- és hatáskörök 10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. (2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. (3) A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. 11. § (1) A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladatés hatáskörei lehetnek. (2) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a) a gazdasági teljesítőképességet; b) a lakosságszámot; c) a közigazgatási terület nagyságát. (3) Jogszabály a hatáskör telepítésével egyidejűleg meghatározza a feladat- és hatáskörellátáshoz szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket. 12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt a) a lakossági igények indokolják; b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon; c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni. (2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja. (3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. 13. § (1)2 A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 49

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8.3 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. (2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. […]

Államigazgatási feladat- és hatáskörök 18. § (1)12 Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője a) számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy b) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyekben az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja. (2)13 Ha a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője 50

államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül. III. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK, SZERVEIK ÉS MŰKÖDÉSÜK Értelmező rendelkezés 19. § E fejezet alkalmazása során: a) a képviselő-testület, közgyűlés valamint a polgármester hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - a megyei közgyűlés elnökének választása kivételével magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát; b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni. A települési önkormányzatok 20. § (1) A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. (2) A nagyközségi címet használhatják azon községi önkormányzatok, amelyek a törvény hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek, továbbá, amelyek területén legalább háromezer lakos él. 21. § (1) A járásszékhely városi, valamint a városi önkormányzat - törvényben meghatározottak szerint - olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. (2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. (3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város. (4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés. […]

A képviselő-testület 41. § (1) A helyi önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a 51

megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. (3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat. (4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. (5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel. (7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz kinevezi az intézmény vezetőjét. (8)26 Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el. (9)27 A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1. a rendeletalkotás; 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; 4.28 a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása; 5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása; 11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; 13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; 14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; 15. területszervezési kezdeményezés; 16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 52

A képviselő-testület működése 43. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. (2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a megyei közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig. (3) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról. 44. § A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. 45. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról. 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) A képviselő-testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. 47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. (2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. 53

48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. (2) A nyílt szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik. (4) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon titkos szavazást tarthat a 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben. (5) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. 49. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. (2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni. 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. 51. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek. (3) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik. (4)29 (5) Közterület elnevezésének rendjét a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg. 54

(6) A (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak. (3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. 53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: a) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról; f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról; g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról; h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; i) a közmeghallgatásról; j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről; l) a képviselő-testület bizottságairól. (2) A képviselő-testület érdemi tevékenységének elősegítése érdekében meghatározhatja az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretet, a hozzászólások maximális időtartamát, korlátozhatja az ismételt hozzászólás, indítványozás lehetőségét. (3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az 55

egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. 54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. 55. § (1)30 A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. (2) A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni. (3) A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. […]

A képviselő-testület bizottságai 57. § (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel. (2) A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hatáskört állapíthat meg. (3) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. 58. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester. (2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti. (3) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban 56

meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata. 59. § (1) A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz. (2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. (3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat. 60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak. 61. § (1) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül. (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el. Településrészi önkormányzat 62. § (1) A képviselő-testület - szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból. (2) A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át. (3) A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak. (4) A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A helyi önkormányzat tisztségviselői Polgármester 63. § A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. 64. §31 57

65. § A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. 66. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. 67. § A polgármester a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére; d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében; g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. 68. § (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt. (2) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja. (3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselőtestület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben. (4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet. 69-70. §32 A főpolgármester, polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke díjazása, költségtérítése 71. §33 (1) A főpolgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult, amelynek összege megegyezik a miniszter központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői illetménypótlékából álló 58

illetményének összegével. A főpolgármester havonta az illetményének 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. (2)-(6)34 Összeférhetetlenség 72-73. §35 Az alpolgármester 74-78. §36 79. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert is érteni kell. (2) A polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre, a megyei közgyűlés alelnökére és a főpolgármesterhelyettesre is megfelelően alkalmazni kell. A főpolgármester-helyettes, az alpolgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnöke díjazása, költségtérítése 80. §37 A jegyző és az aljegyző 81. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. (2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. (3) A jegyző a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő; f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről; g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. (4)38 A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. 82. § (1)39 A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az 59

aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Megyei jogú városban több aljegyző is kinevezhető. (2)40 Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart. (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. (4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyzőn a főjegyzőt is érteni kell. (5) A jegyző, főjegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell. 83. § A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait; b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszámarányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot; c) a 85. § (4) bekezdésében foglalt esetben - az érintett települések eltérő megállapodásának hiányában - a jegyzőt a város polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal 84. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti. (3) A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre. (4) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít. (5)41 A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: a) települési polgármesteri hivatal esetén: (település neve)-i Polgármesteri Hivatal; b) közös önkormányzati hivatal esetén: (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal; 60

c) megyei önkormányzati hivatal esetén: (megye neve) Megyei Önkormányzati Hivatal; d) megyei jogú városi polgármesteri hivatal esetén: (település neve) Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. (6) A polgármesteri hivatalon megyei önkormányzati hivatalt és főpolgármesteri hivatalt is érteni kell, kivéve a 22. § (5) bekezdését és a 98. § (11) bekezdését. 85. § (1) Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. (2) A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. (3)42 Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. Amennyiben a határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölés esetén is teljesülnie kell az e §-ban meghatározott feltételeknek. A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. (4) Abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg. (5) Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt város működteti, úgy a hivatal létszámát az érintett települések képviselő-testületeinek megállapodásával határozzák meg. Megállapodás hiányában a városi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg, figyelemmel a (4) és a (8) bekezdésben foglaltakra. (6) A községi önkormányzatok által létrehozott közös önkormányzati hivatal létszámát az érintett képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban határozzák meg, figyelemmel a (4) és a (8) bekezdésben foglaltakra. (7) A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. (7a)43 A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a Törvényszékhez fordulhat. (8) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. (9) A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó vagy ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízott személyén keresztül, informatikai hálózat alkalmazásával történjen. (10) Ha a közös önkormányzati hivatalt létrehozni kívánó településeken élő nemzetiségeknek a népszámlálás során regisztrált aránya településenként és nemzetiségenként eléri a húsz százalékot, valamint a települések összlakosságszáma 61

meghaladja az 1500 főt, vagy a közös hivatalhoz tartozni kívánó önkormányzatok száma legalább öt, akkor ezen települési önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének azonos tartalmú és minősített többséggel elfogadott döntésével, - amennyiben az érintett települések történelmi, gazdasági, kulturális hagyományai azt indokolttá teszik - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján, az általa meghatározottak szerint a közös önkormányzati hivatal létrehozása során eltérhetnek a (2) bekezdésben foglalt előírásoktól. (11)44 A közös hivatal működési költségeit a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok eltérő megállapodásuk hiányában - lakosságszámuk arányában biztosítják. 86. § (1) A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. (2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője, aljegyzője vagy megbízottja az érintett képviselő-testületek megállapodása alapján köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást. […] VII. FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE 125. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza a helyi önkormányzatok jogállását, feladat-és hatásköreit, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait. (2) Az Országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a képviselő-testület feloszlatással kapcsolatos álláspontját az Országgyűlés döntésének meghozatala előtt ismertetni. (3)60 (4) Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról. 126. § A köztársasági elnök: a) dönt az érintett helyi önkormányzatok kezdeményezésére - az ország területének közigazgatási tagozódásával, valamint területszervezéssel kapcsolatosan előkészített városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről; b) megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét - ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja -, hogy az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket a jogszabály a polgármesternek állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület átruházható hatáskörei.

62

127. § A Kormány a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. 128. § A helyi önkormányzatokért felelős miniszter: a) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a kormányhivatal tevékenységét érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében; b) közreműködik a helyi önkormányzat meghatározott kölcsönfelvételére vagy más kötelezettségvállalására vonatkozó kormányzati hozzájárulás megadásánál; c) összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, gazdálkodás, valamint az egyes adatbázisokkal kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását; d) koordinálja a helyi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, továbbá a helyi önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi feltételek kialakítását; e) közreműködik az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréhez szükséges, továbbá kormányzati döntéseket megalapozó önkormányzati adatok gyűjtésében, rendszerezésében; f) jogosult az államháztartásért felelős miniszter útján a Magyar Államkincstár önkormányzatok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata elrendelésére; g) jogosult az államháztartás információs rendszerének valamennyi, az államháztartás önkormányzati alrendszerére vonatkozó adatának megismerésére, rendszerezésére; h) dönt a 85. § (10) bekezdésében foglalt jóváhagyás megadásáról. 129. § A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter: a) irányítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét; b) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi képviselőtestület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását; c) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket; d)61 a kormányhivatal javaslatának megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját. 130. § A miniszter, feladatkörében eljárva: a) meghatározza a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a kormányhivatal államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését; b) a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését; c) az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert és a kormányhivatalt; d) tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt; e) a helyi önkormányzatoktól - ágazati feladatai körében - adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni; 63

f) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére a helyi önkormányzatokért felelős miniszter koordinálásával pénzügyi támogatást nyújthat. 131. § (1) Az országos önkormányzati érdekszövetségek jogalkotási feladatokra, intézkedések megtételére vonatkozó javaslatot tehetnek, konzultációt folytathatnak a Kormánnyal a helyi önkormányzati rendszert, valamint a helyi önkormányzatok által ellátott közszolgáltatásokat érintő stratégiai kérdésekről és a központi költségvetés önkormányzatokat érintő kérdéseiről. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azokat a szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni, amelyek közül a) a megyei önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenhárom tagja megyei önkormányzat; b) a megyei jogú városok érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenöt tagja megyei jogú város önkormányzata; c) a fővárosi önkormányzat érdekképviseletét ellátó szövetségnek legalább tizenöt tagja fővárosi kerületi önkormányzat; d) a városi és a járásszékhely városi önkormányzatok érdekképviseletét ellátó szövetségnek tagja az ilyen szerepet betöltő önkormányzatok több mint 50%-a, és a tagságon belül a járásszékhely városi önkormányzatok több mint 50%-a, továbbá e) minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek tagja legalább négyszáz helyi önkormányzat, és legalább tizenegy területi (megyei) szervezetük működik. (3) A (2) bekezdésben foglalt arányszámok számításánál egy helyi önkormányzatot csak egy érdekszövetség tagjaként lehet figyelembe venni. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete A törvényességi felügyelet eszközei, terjedelme 132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl: a) törvényességi felhívással élhet; b)62 kezdeményezheti a képviselő-testület vagy a társulási tanács összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület vagy a társulási tanács ülését; c)63 javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál annak indítványozását, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját; d)64 kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat határozatának felülvizsgálatát; e) kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését; f) javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását; g) kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását; 64

h) pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt; i) fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; j) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; k) szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben; l)65 törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben meghatározott esetekben. (2) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása (3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat: a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét; b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét; c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését. (4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra: a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja. (5) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz. A kormányhivatal információkérési és javaslattételi joga66 133. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni. (2) A kormányhivatal javaslattal élhet a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozóan. A javaslatot a helyi önkormányzat képviselőtestülete köteles megtárgyalni és arról döntést hozni. A javaslat elutasításának indokát a helyi önkormányzat köteles a kormányhivatallal ismertetni. A törvényességi felhívás 134. § (1) Ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak 65

megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni. (2) A megadott határidő eredménytelen leteltét követően a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt. A képviselő-testület és a társulási tanács ülésének összehívása67 135. §68 (1) A kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület, illetve a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat, illetve a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. (2) Ha a polgármester, illetve a társulási tanács elnöke a kormányhivatal (1) bekezdés szerinti javaslatának, vagy a polgármester a kormányhivatal 44. § szerinti indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület, illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a helyi önkormányzat, illetve a társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól. Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése 136. § (1)69 Ha a kormányhivatal az önkormányzati rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, - a törvényességi felügyelet 132. § (1) bekezdés a) ésb) pontjában meghatározott eszközeinek eredménytelen alkalmazását követően - az önkormányzati rendelet alkotmánybírósági felülvizsgálatának Kormány általi kezdeményezése iránti javaslatát az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetének megküldésével terjeszti elő a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternél. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a javaslat megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását. A kormányhivatal az indítvány tervezetét a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek történő megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önkormányzatnak is. (2) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. (3) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet; b) az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését; c) azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért; d) annak okát, hogy a kormányhivatal az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek. 66

(4) Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza. A helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása 137. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a Kúriánál a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását, ha a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta. (2) A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll; b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak; c) a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet. (3) Ha a helyi önkormányzat a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által történő orvoslásának az elrendelését. (4) A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági eljárás szabályait és a bírósági döntés jogkövetkezményeit a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény tartalmazza. A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása 138. § (1) A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (2) A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban az önkormányzati rendeletek kihirdetésére meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről. (3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet helyi önkormányzati rendeletnek minősül azzal, hogy annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult. Az önkormányzati határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga 139. § (1)70 A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzati határozat felülvizsgálatát. (2)71 Ha a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a közigazgatási és munkaügyi bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. 67

Önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása 140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló:72 a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést, vagy b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való kötelezést. (2) A határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza: a) azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettsége fennáll, és b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak. (3)73 A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára. (4)74 A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást). (5)75 Ha a helyi önkormányzat a közigazgatási és munkaügyi bíróság által megadott határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére. Törvényességi felügyeleti bírság megállapítása 141. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,76 a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének; b)77 ha az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének; c)78 ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt; d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást; e)79 ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását. (2)80 A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese. (3) A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. 68

(4) A törvényességi felügyeleti bírság kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi: a) a jogellenes kötelezettségszegés súlyát; b) a helyi önkormányzat költségvetési helyzetét, és c) az előző bírságok számát és mértékét. (5)81 A törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell a) a bevezető részben a kormányhivatal és a helyi önkormányzat vagy a társulás megnevezését és székhelyét; b) a rendelkező részben a döntést és az annak végrehajtásával, továbbá a jogorvoslat lehetőségével kapcsolatos tájékoztatást; c) az indokolásban a döntést megalapozó tényeket; d) a záró részben a kiadmányozást. (6)82 A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a helyi önkormányzat vagy a társulás kérheti az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül. (7)83 A közigazgatási és munkaügyi bíróság a kormányhivatalt a törvényességi felügyeleti bírsággal összefüggésben új eljárás lefolytatására nem kötelezheti. A bírósági eljárás kezdeményezésének közös szabályai 142. § (1) A 132. § (1) bekezdés h) pontja esetében a kormányhivatal által kezdeményezett bírósági eljárásra a 70. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (2) A 139-140. § szerinti jogszabálysértések megszüntetésére irányuló pert a helyi önkormányzat vagy a polgármester ellen lehet megindítani. (3)84 A kormányhivatalnak a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozata ellen a pert a kormányhivatal ellen kell megindítani. (4)85 Az önkormányzati határozat bírósági felülvizsgálata, az önkormányzat határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránt, valamint a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó fejezetének rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréseknek megfelelően kell alkalmazni, e perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. […]

69

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól1 […] I. Fejezet Általános rendelkezések Alapvető rendelkezések 1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. (2)2 (3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. nemzetiségi közügy: a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy; b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy; 2. nemzetiségi önkormányzat: törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre; […] II. Fejezet 70

A nemzetiségek alapvető jogai 3. § Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon. 4. § (1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához; b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz. (2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra. 5. § (1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles. (2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják. (3) Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő az anyanyelvét is használhatja. (4) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. (5)5 6. § (1)-(4)6 (5) Ha a településen nemzetiséghez tartozó személyek élnek - az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, ennek hiányában települési székhelyű nemzetiségi szervezete, intézménye, vagy az adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére - a képviselő-testület biztosíthatja az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat. 7. § Nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése. 8. § Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és megteszi a külön törvény szerinti szükséges intézkedéseket. 9. § (1) Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely a) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi, b) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul, c) a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy d) a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul. (2) Magyarország nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is törekszik. 10. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségi érdekek védelme és képviselete a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörének gyakorlásával. (2) A nemzetiségi önkormányzatok által ellátott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül. 71

(3) A nemzetiségi önkormányzatok törvényben meghatározott jogaikat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elve alapján, rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják. (4) A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, e körben ellátja különösen a település, megye illetékességi területén jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat. (5) A (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben a helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátására, vagy a nemzetiséghez tartozókat e minőségükben érintő feladatok ellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti szervezetet hoz létre, vagy szerződést köt - az alapítás vagy szerződéskötés során az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a településen, megyében nem működik nemzetiségi önkormányzat, a településen, megyében székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület véleményét beszerzi. (6) A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen, megyében működő a) települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal, b) nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során, ide értve a javaslatok, kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának részletes rendjét. (7) A helyi önkormányzat a (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében - a településen, megyében élő, adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére - megteszi a szükséges intézkedéseket a helyi önkormányzati óvodai ellátás nemzetiséghez tartozók által történő igénybevételének biztosításával (megszervezésével, megszervezésének a feladatellátásra kötelezett által történő megszervezésének kezdeményezésével) kapcsolatban. (8) A helyi önkormányzat a településen, megyében települési, területi nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség országos önkormányzata javaslataira tekintettel látja el a településen, megyében a nemzetiségi jogok érvényesülésével kapcsolatos feladatait. (9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület kijelölt tagja részt vehet és a napirendi pontokhoz hozzászólhat. […] A nemzetiségek önkormányzatai 50. § Az egyes nemzetiségek közvetlen választással a) a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a megyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamint b) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. A nemzetiségi önkormányzati képviselők 51. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma 72

a) három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő, b) négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő. (2) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fő. 52. § Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma a) tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer, b) huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer, c) harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer, d) harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer, e) negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer. A választójog 53. § (1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt, aki a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik, b) az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és c) e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja. (2) Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet. (3) A választópolgár a) a lakóhelye szerinti településen vagy b) a választás kitűzését megelőző harmincadik napig bejelentett tartózkodási helye szerinti településen szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben. 54. §16 A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható, b) a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá c) nyilatkozatot tesz arról, hogy ca) a nemzetiség képviseletét vállalja, cb) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri. A választókerületek 55. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a település egy választókerületet alkot. (2) A fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros egy választókerületet alkot. (3) A megyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a megye egy választókerületet alkot. 73

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot. […] A nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és kötelezettségei 76. § (1) A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják. (2) A nemzetiségi önkormányzati jogok - ha e törvény eltérően nem rendelkezik minden nemzetiségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre eltérő lehet. (3) A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés. (4) A nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. (5) A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs aláfölérendeltségi viszony. 77. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság, országos szint esetében hivatal), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja. (2) A nemzetiségi önkormányzat testülete az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át. (3)18 78. § (1) Nemzetiségi önkormányzatnak e törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört, ezzel egyidejűleg a kötelező feladat- és hatáskör ellátásához az Országgyűlés biztosítja az azzal arányban álló forrást és eszközrendszert. (2) A nemzetiségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzetiségi közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy más szervekkel együttesen járhatnak el. (3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. […] A nemzetiségi önkormányzat működése 87. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke a választást követő tizenöt, országos nemzetiségi önkormányzat esetében harminc napon belüli időpontra hívja össze. (2) Az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás napjától számított harminc, országos nemzetiségi önkormányzat esetében negyvenöt napon belüli időpontra kerülhet sor. 74

(3) Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni. (4) Az időközi választást követő alakuló ülés összehívására az (1)-(2) bekezdés szerinti rendben kerül sor. (5) Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti a képviselő-testület, közgyűlés elnökének megválasztásáig. 88. § (1) Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről. (2) Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor került. 89. § A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni a) a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (települési szint esetében legalább két képviselő), b) a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy c) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és helyszínét. 90. § Az ülést az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy a tisztség ideiglenes betöltetlensége esetén az ülések összehívásának és vezetésének rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 91. § (1) A testület ülése nyilvános. (2) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: a) összeférhetetlenségi, b)22 c) kitüntetési ügy tárgyalásakor, d) vagyonnyilatkozati eljárás és e) fegyelmi büntetés kiszabása során. (3) A testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján a) választás, b) kinevezés, c) felmentés, d) vezetői megbízás, megbízás visszavonása, e) fegyelmi eljárás megindítása, f) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. (4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A testület zárt ülést tart, ha az e törvényben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. (6) A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, települési szint esetén a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), az országos szint esetén országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti. 92. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlévők létszámába be kell számítani. A javaslat elfogadásához 75

a) egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő, b) minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (2) Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő. (3) A képviselő-testület, közgyűlés a törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését. (4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése minősített többséggel dönt a) szervezete és működése részletes szabályairól, b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, az általa képviselt nemzetiség ünnepeiről, c) vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az állam, helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyon elemek) használatának szabályairól, d) gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, vagy az ezekben való részvételről, e) önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való csatlakozásról, f) feladat- és hatáskör átvételéről, g) arról, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg. 93. § (1) A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. A nyílt szavazás módjára és rendjére a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése nyílt szavazására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak. (2) Zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás is tartható, a jelen lévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. 94. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül. (2) Az (1) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatóak a nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására. 95. § (1)23 A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven vagy - testületi döntés alapján - magyar nyelven kell elkészíteni. A jegyzőkönyv közokirat. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza a) a testületi ülés helyét és b) időpontját; c) a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; 76

k) a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat. (3)24 A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek. (4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és bizottsága ülésének jegyzőkönyve részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések. 96. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével megtekinthetőek. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi, közgyűlési határozat nyilvános. (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. 97. § A települési nemzetiségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer, a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott rendben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. 98. § (1)25 A nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. (2)26 […] A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre 113. § A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül, b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit, c) vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait, d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat, e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt, f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást, g) feladat- és hatáskör átvételét más önkormányzattól, h) amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg. 114. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt: a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról, 77

b) bizottság létrehozásáról, c) bírósági ülnökök megválasztásáról, d) költségvetéséről és zárszámadásáról, ellátja továbbá az ezzel kapcsolatos, az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok szerinti adatszolgáltatási teendőket, e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról, f) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról, g) olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik. (2) A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz. 115. § A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata: a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás, b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást, c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása, d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása, f)42 a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, a helyi nemzetiségi önkormányzat területén működő vallási közösségekkel, g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése, h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében, i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése. 116. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt közfeladata különösen a) nemzetiségi intézmény alapítása, b) kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása, c) nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása. (2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben említett feladatokon kívül hatósági feladatok kivételével - önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében. (3) A nemzetiségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására jogszabályi keretek között - intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat ideértve az intézmény átvételt is - kinevezi ezek vezetőit, és gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat. 78

(4) A nemzetiségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

Az országos nemzetiségi önkormányzat 117. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak szerint meghatározza törvényes működése feltételeit, dönt a 114. § szerinti ügyekben azzal, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörben, minősített többséggel dönt: a) székhelyéről, b) az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeiről, c) rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról, d) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről, e) a nemzetiségi közösség számára jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről, továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatok számára információs szolgálat működtetéséről, f) a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról, a nemzetiségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről, g) nemzetiségi médiumoknak az e törvény szerinti országos nemzetiségi önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról, h) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről. (2) Az országos nemzetiségi önkormányzat a) amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat, b) a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán - külön törvényben meghatározott - érdek-képviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki, c) ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét, d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn, 118. § (1) Az országos önkormányzat a) véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről, b) véleményt nyilvánít a nemzetiségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét, c) a képviselt nemzetiségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet, d) egyetértési jogot gyakorol - az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben - a fejlesztési tervekkel kapcsolatban, e)43 79

(2) A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor - a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges. Az e tárgyban alkotott jogszabály soron kívüli felülvizsgálata érdekében a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással az országos nemzetiségi önkormányzat közvetlenül bírósághoz fordulhat. 119. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, hivatalára, valamint - e törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja. (2) A közgyűlés szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottság és a hivatal. (3) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozza az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala működését. (4)44 120. § A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a közgyűlés határozatlan időre nevezi ki. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja. Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal feladatai 121. § Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. 122. § (1) A hivatal az országos önkormányzat szerveként előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. (2) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel. (3) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatai különösen: a) a testületi és átruházott hatáskörben meghozott tisztségviselői határozatok végrehajtása, b) a költségvetési szervi gazdálkodás szerinti feladatok ellátása, c) az e törvény szerinti ideiglenes kezelői feladatok ellátása. Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője 123. § (1)-(3)45 (4) A hivatalvezető a)46 b) gondoskodik a közgyűlés működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, c) előkészíti a testületi döntéseket, tanácskozási joggal részt vesz az üléseken, d) jelzi, ha a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő. e) évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről. (5) A hivatalvezető a (4) bekezdés c)-d) pontjával összefüggő feladatai körében ellátja az önkormányzati költségvetés, a zárszámadás és az önkormányzati pénzügyi beszámolók összeállításával kapcsolatos feladatokat. 80

[…]

81