satele componente: Ciumani (reș. com.) 84095

STRATEGIA DE DEZVOLTARE – 2015-2020 COMUNA CIUMANI, JUDETUL HARGHITA VERSIUNEA ÎN LIMBA MAGHIARĂ

Elaborat de:

V 2.4_HU

INTREPRINDERE INDIVIDUALA CSÁK LÁSZLÓ CUI 25100668

F19/298/2009

punct de lucru Miercurea Ciuc Kossuth Lajos nr. 28/1 www.planificatio.com

Proiectant sef:

Csák László, PhD, PgDip, FeRSA

Colaboratori:

Veres Valér, PhD; Kiss Dénes PhD; Dániel Botond PhD Csizmás Ákos

Stagiar:

Makó Tünde

semnatura pr. sef. L.S. 30.07.2015 1

_________________________________________________

Coduri SIRUTA: Comuna Ciumani, judetul Harghita

84086

satele componente: Ciumani (reș. com.)

84095


V 2.4_HU

2


V 2.4_HU

TARTALOMJEGYZÉK I.

HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET ........................................................................................................... 5 A népesség száma és összetétele ........................................................................................................ 5 A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása ............................................................... 8 A születések és halálozások számának alakulása ............................................................................ 8 A népesség vándormozgásának alakulása..................................................................................... 10 A népesség számának és összetételének prognózisa .................................................................... 11 A népesség egészségügyi helyzete .................................................................................................... 13 Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói ................................................................................. 13 Oktatás és továbbképzés ................................................................................................................... 16 Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége ......................................................................... 16 Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió .................................................................................. 18

II.

ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT .................................................................................................... 20 Településhálózat................................................................................................................................ 20 Közlekedési elérhetőség .................................................................................................................... 22 Repterek ........................................................................................................................................ 22 Autópályák..................................................................................................................................... 23 Ingázás ........................................................................................................................................... 23 Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége........................................................................... 23 Oktatás .......................................................................................................................................... 23 Egészségügyi ellátás ...................................................................................................................... 23 Építésügy ....................................................................................................................................... 24 Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás .............................................................................. 25 Okmányiroda ................................................................................................................................. 25 Kulturális intézmények .................................................................................................................. 25 Bank, pénzügy................................................................................................................................ 26 Úthálózat ....................................................................................................................................... 26 Ivóvíz és szennyvíz ......................................................................................................................... 29 Földgáz-szolgáltatás ...................................................................................................................... 29

GAZDASÁGSZERKEZET ................................................................................................................................. 30 Területhasználat, gazdálkodás .......................................................................................................... 30 Vállalkozások ..................................................................................................................................... 34 Foglalkoztatás .................................................................................................................................... 35 Gazdaságszerkezet ............................................................................................................................ 38

3


V 2.4_HU

Munkanélküliség ............................................................................................................................... 40 Turizmus ............................................................................................................................................ 40 III.

SWOT ......................................................................................................................................... 43

IV.

CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK ............................................................................................................ 44

V.

PROGRAMOK ................................................................................................................................. 46

4


I.

V 2.4_HU

HUMÁN TŐKE, SZOCIÁLIS HELYZET A népesség száma és összetétele

Gyergyócsomafalva népességszáma a 2011. évi népszámlálás szerint 4.328 fő, a népesség egy településen él. A népesség száma településenként CIUMANI CIUMANI

4 328 4 328

Népsűrűség: 45,36 fő/km2 A népesség száma az elmúlt évtizedekben jelentős módon csökkent, 1992 és 2014 között mintegy 9 százalékot. A népességszám alakulását részletesen megvizsgáltuk a 2002-2011 közötti időszakban, és azt figyelhettük meg, a község népessége a szomszédos felcsíki községekhez képest is leginkább csökkent, Gyergyócsomafalva népessége a 2011. évi népszámlálás óta is kismértékű, 1-2 százalékos csökkenést mutat. A nemzetiségi összetétel a 2011. évi népszámlálás szerint a következő: a népesség 98,9 százaléka magyar, 0,2 százaléka román és 0,9 százaléka más nemzetiségűnek vallotta magát. A község területének népsűrűsége 45,36 fő/ km2, jóval sűrűbben lakott, mint a csíki községek. A népesség korösszetételét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 2011-ben a 65 éves és idősebb népesség aránya viszonylag magas. A népesség korösszetételét országos és megyei összehasonlításban megfigyelhetjük, hogy a 1992-ben is a 65 éves és idősebb népesség aránya 14 százalék körüli, míg megyei és országos viszonylatban 10 százalék körüli volt. 2014-ben is a községben 19 százalék körüli az 65 éves és idősebb népesség aránya, meghaladva a megyei 15 százalékos arányt is. Hasonlóképpen a 04 éves kiskorú népesség 7 százalékos aránya még 1992-ben meggyegyezett az országos és megyei szinttel, 2014-re a 0-4 évesek aránya már magasabb a megyei és országos átlagnál. Azt mondhatjuk, hogy a község népessége elöregedettebb a Hargita megyei és az ország népességének átlagánál.

5


V 2.4_HU

A népesség számának alakulása 2002-2013 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92% 91%

Harghita

Romania

Centru

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

90%

Ciumani

A népesség korösszetétele 1990-2013 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

6

0-4

5-19

20-44

45-64

65+

Forrás: INS TEMPO, 2011-es népszámlálás (INS 2015)


V 2.4_HU

A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 1992 40% 35% 30% 25% Local 20%

Judeţean Naţional

15% 10% 5% 0% 0-4

5-19

20-44

45-64

65+

A népesség korösszetétele a községben, megyei és országos összehasonlításban 2014 7

45% 40% 35% 30% Local

25%

Judeţean 20%

Regional Naţional

15% 10% 5% 0% 0-4

5-19

20-44

45-64

65+


V 2.4_HU

A népesség természetes népmozgalma és vándormozgása A születések és halálozások számának alakulása Gyergyócsomafalva községben a népességszám alakulásának feltárásához megvizsgáltuk a természetes népmozgalmat, ami a születések és halálozások számának alakulását jelenti. A demográfiai események községszintű vizsgálatában tudni kell, hogy az adatokban jelentős ingadozás figyelhető meg az alacsony esetszámok miatt. Így 1990 és 2013 között a születések száma 28 és 77, a halálozások száma 44 és 89 között mozgott évente. A születéseket vizsgálva, a községben az ezer főre eső születésszám 1992-től 2001-ig 9-12 között mozgott, így 1997-et kivéve átlagban elmaradt az országos és megyei szinttől. 2002-től a születésszámok bár ingadoznak, de megállapítható, hogy csökkentek, 6 és 10 ezrelék között mozogtak átlagosan, majd 2006-tól egy keveset emelkedett a születések arányszáma, de a legmagasabb érték 10 ezrelék volt, a megyei átlag és az országos átlag alatt. A halálozásokat illetően viszont a helyzet rosszabb mind az országos, mind pedig a megyei szinten. 1992 és 2013 között az ezer főre eső halálozások értéke 15 és 25 ezrelék között mozgott, és csak 2007ben és 2012-ben sikerült jóval 15 ezrelék alatti értéket produkálni. Ebben az időszakban a romániai és a Hargita megyei átlagértékek alacsonyabbak, 11-12 ezrelék körül mozogtak. A természetes szaporulat arányszámát az ezer főre eső születések és halálozások számának kivonásával kapjuk meg. A községben a természetes szaporulat arányszáma 1992 és 2013 között negatív, tehát a népesség száma természetes okokból csökkent, mégpedig jelentően 1992 és 1997 között -9 és -2 ezrelék közötti értékekkel. 2007 és 2011 között a fogyás mértéke kicsit mérséklődik, de még mindig -5 és -2 ezrelék közötti. 2012-ben újra -9 lett a természetes szaporulat egy évre. 8


V 2.4_HU

A születések és halálozások száma, 1990-2013 -50 -54 -51

42 38 43 47 44 43

-65 -57 -58 -68 -60

28 31

-72 -69 -66

37 44

-60 -61 -64 -57 -69

51 43 49 42 59

-89

52

-71

43

-62

48

-75 -72

55 51 58

-66 -44 -100

-80

2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990

35 34

-76

-60

77 -40

-20

0

20

40

60

80

100

9

Élveszületések arányszáma 1000 főre 1992-2013 20 18 16 14 12 10 8 6 4

Romania

Jud. Harghita

CIUMANI

COZMENI

DANESTI

DEALU


V 2.4_HU

Halálozások arányszáma 1000 főre, 1992-2013 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8

Románia

Jud. Harghita

CIUMANI

COZMENI

DANESTI

DEALU

A természetes szaporulat arányszáma 1000 főre, 1992-2013 10,0

10

5,0

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0,0

-5,0

-10,0

-15,0 CIUMANI DEALU

COZMENI Romania

DANESTI Jud. Harghita

A népesség vándormozgásának alakulása

A község népességének vándorlási egyenlege az 2002 óta pozitív, 2007. év kivételével, tehát 2002 és 2012 között többen telepedtek le a községben, mint ahányan távoztak. Arányszámban


V 2.4_HU

kifejezve, a nettó migrációs arányszám értéke 1 és 6 ezrelék között mozgott 2002 és 2014 között, 2007-ben pedig -3 volt, miközben mind Hargita megye, végig negatív, 0 és -2 ezrelék közötti migrációs egyenleggel rendelkezett ebben az időszakban. A migrációs egyenleg ezer főre, 2002-2012 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0 -1,0

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

-2,0 -3,0 -4,0 CIUMANI

Jud. Harghita

Romania

A községbe állandó lakhellyel letelepedett népesség száma 2002 – 2012 között összesen 376 fő volt, és 303 fő vándorolt el véglegesen, ezáltal a pozitív migrációs egyenleg értéke összesen 73 fő.

11

Összevetve a vándorlási egyenleget a természetes szaporulattal, megfigyelhető, hogy az elhalálozások és a születések miatt kialakuló népességfogyást 2002 és 2012 között nem tudta pótolni a pozitív migrációs egyenleg, 192 fővel csökkent ténylegesen a község népessége, azonban ezt, ha idősorban nézzük, megfigyelhetjük, hogy 2002 óta már folyamatos népességnövekedés tapasztalható, de a csökkenés mértéke 2008 és 2011 között mérséklődött az előző évekhez képest. A be- és kivándorolt népesség száma, 2002-2012 CSOMAFALVA Migrációs egyenleg Természetes szaporulat Teljes szaporulat

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Teljes

10

6

6

7

9

-14

11

4

27

0

7

73

-22

-32

-41

-32

-25

-14

-10

-22

-13

-12

-42

-265

-12

-26

-35

-25

-16

-28

1

-18

14

-12

-35

-192

A népesség számának és összetételének prognózisa

A 2009-2014 közötti demográfiai adatok függvényében készítettünk egy prognózist arról, hogy a község népessége száma és összetétele hogyan alakul a programozási időszak végéig, azaz 2020-re. Amennyiben a község születési és halálozási viszonyai hasonlóak maradnak a 20092014. évek átlagához, és a vándorlás 0 szaldós lesz 2015-2020 között, 2020 végére a népesség száma 4207 fő körüli lesz, ami 2,8 százalékos csökkenést jelent.


V 2.4_HU

A jelentősebb változást a népesség korösszetételében észlelhetünk. A 0-4 éves kisgyermekek száma 11,3 százalékkal csökkenni fog, és az általános iskolai népességet magába foglaló, 5-14 éves kiskorú népesség is 16 százalékkal csökken, a 65 éves és idősebb idős népesség aránya pedig 22 százalékkal növekedni fog. Amennyiben a bevándorlás egyenlege pozitív lesz, és fiatal, munkaképes korúak telepednek le a községben, az elöregedés előre jelzett mértékét némileg csökkenteni tudják. A népesség száma, nemek és életkor szerinti összetétele 2011, 2020 (prognózis)* 2011. népszámlálás Férfiak

5 alatt 120

5 - 14 225

15 -39 725

40 - 64

65+

683

365

Teljes 2118

Nők

107

202

700

683

518

2210

Összesen

227

427

1425

1366

883

4328

5.2

9.9

32.9

31.6

20.4

100.0

73

202

599

766

419

2059

Összesen (%) 2020 Prognózis Férfiak Nők Összesen Összesen (%) Változás 2011-21 (%)

70

185

594

718

582

2149

143

387

1193

1483

1001

4207

3.4

9.2

28.3

35.3

23.8

100.0

-37.0

-9.3

-16.3

8.6

13.4

-2.8

Forrás: 2011. évi népszámlálás, népmozgalmi adatok (INS, 2015)

*Módszertani adatok: Az előrejelzés (prognózis) egy egyszerűsített kohorsz-komponens módszerrel készült. A feltételek (hipotézisek), amelyek esetén helytálló lesz, az, hogy a születések és a halálozások száma 2015 és 2020 között, átlagosan, a népesség korcsoportjain belül hasonló lesz a 2009 – 2014 között átlagosan jellemző állapotokhoz. A korösszetétel a 2011. évi népszámlálás eredményein alapult.

12


V 2.4_HU

A népesség egészségügyi helyzete Az egészségügyi ellátás helyzete és mutatói

A községben működik családi orvosi rendelő és fogorvosi rendelő, valamint van gyógyszertár. A község területén az 1000 főre eső családi orvosi rendelők száma 0,4 ezrelék, kissé elmarad az országos és megyei, 0,5 körüli átlagtól. Az ezer főre eső fogorvosi rendelők száma 0,4, ami magasabb, a gyógyszertáraké (0,2) viszont alacsonyabb a megyei átlagnál. A népességre számolt mutatók nagyon érzékenyek az alacsony esetszámokra, más infrastruktúra csak a községen kívül vehető igénybe. Az egészségügyi helyzetet községi szinten viszonylag kevés mutatóval tudjuk mérni. Az egyik mutató a bruttó csecsemőhalandósági arányszám, az ezer élveszületettre jutó csecsemőhalálozás, amelynek értéke nagyon ingadozó az alacsony esetszámok miatt, ezért hosszabb időszakokra számítottuk ki. Az 1990-es években a községben az 1000 élveszületettre eső egy éves kor alatti csecsemőhalálozások száma 22,5, 2000 és 2008 között 4,9 és 20092013 között pedig 15,6 volt. 2009-2013 között a megyei és az országos átlagértékek alacsonyabbak, 10,7 és 9,4 voltak. Az utóbbi években a mutató értéke számottevően magasabb az országos és a megyei értéknél, míg azok is jóval magasabbak a legtöbb európai országban jellemző értékeknél.

Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra (családi orvos, fogászat, gyógyszertár) 0,6 0,5 0,4 national 0,3

regional judetean

0,2

local

0,1 0 Cabinete medicale de familie

Cabinete stomatologice

Farmacii

13


V 2.4_HU

Ezer főre eső egészségügyi infrastruktúra, amely nem elérhető a község területén 0,18 0,16 0,14 0,12 0,1 0,08 0,06 0,04 0,02 0

national regional judetean

A csecsemőhalálozások arányszáma néhány községben, Hargita megyében és Romániában, 1990-2013

Románia Hargita megye Csíkkarcfalva Csíkszentgyörgy Gyergyócsomafalva Csíkkozmás Csíkdánfalva Oroszhegy Gyimesfelsőlok Csíkszentmihály Csíkpálfalva Kászon Csíkszentimre Csíkszenttamás Kányád

19901999 22.5 16.1 23.6 28.0 22.5 21.4 27.6 38.5 0.0 6.5 18.1

0.0

20002008 15.5 11.5 2.6 19.7 4.9 8.2 3.7 9.8 12.9 22.1 0.0 26.0 18.2 8.3 27.6

20092013 9.4 10.7 15.0 19.3 15.6 16.0 0.0 0.0 10.2 14.9 9.7 14.8 23.1 7.8 0.0

14


V 2.4_HU

Csecsemőhalálozások összesen, nemzetközi összehasonlításban 1992-2013 local 2,00% Italia

1,50%

rural HR

1,00% 0,50% Ungaria

0,00%

national

urban HR

judetean

regional

15


V 2.4_HU

Oktatás és továbbképzés Az oktatási intézmények helyzete, felszereltsége A községben két óvoda és egy napközi, 3 egy-négy osztály és egy 5-8 osztályos általános iskola működik. A 2013/14. tanévben a községben az elemi oktatásban 174, az általános iskola felső tagozatán 168 tanuló volt beiskolázva. A megyében is hasonlóan többen tanulnak 1-4 osztályban, mint az általános iskola felső tagozatán. Az iskolai infrastruktúrát 23 oktató, 25 osztályterem, 4 laboratórium, 49 számítógép és egy tornaterem képezi. A diáklétszám 2002. óta lassú ütemben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, 2011-re közel 17 %-kal csökkent le 2002-höz képest, aztán 2013-ra újra visszaemelkedett a 2002. évi létszám 90%-ára.

A 2013/14. tanévben beiskolázottak, oktatók és az iskolai infrastruktúra száma a községben Ebből:

2013

Beiskolázott Összesen

HARGITA MEGYE GYERGYÓCSOMAFALVA

Elemi

Általános

Oktatók

Osztálytermek

Laborok

PC-k

Tornaterem

29353

16355

12998

2307

2355

322

5200

135.0

342

174

168

23

25

4

49

1.0

A beiskolázott népesség számának alakulása, 2002-2013 (2002=100%) 16 180 160 140 120 100 80 60 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 CARTA CIUCSINGEORGIU CIUMANI* COZMENI Romania Harghita

Az iskolai infrastruktúrát elemezve a községben, megállapítható, hogy 100 diákra 8 oktató jutott 2002-ben, közel mint a megyei 8 fő, ám 2013-ra ez 6,7 oktatóra csökkent, ami elmarad a 7,9 fős megyei átlagtól, de meghaladja az országos 5,9 oktatót, 100 diákra számolva. A száz diákra jutó laborok száma 8 körüli 2007-ben és 2013-ban 11,7-re emelkedik, ami eléri a megyei 11-es átlagot és megközelíti az országos 12-től is. A száz diákra jutó számítógépek száma 2007-


V 2.4_HU

ben 4, 2013-ban 14,3, amely jóval elmarad a megyei 17.7 százalékos átlagtól országos átlagtól is. Egy osztályteremre, 13,7 diák jut, ami a megyei 12,5 fős átlagtól nem tér el lényegesen. Az iskolák infrastruktúrájának mutatói (oktatók, laborok, PC-k száma 100 diákra, tanulók száma osztálytermekre) 2002-2013 Oktatók száma 100 diákra

Laborok száma100 diákra

PC-k száma 100 diákra

Tanulók /1 osztályterem

2002

2007

2013

2002

2007

2013

2007

2013

2013

ROMÁNIA

6.0

5.4

5.9

8.6

9.3

12.6

8.6

16.8

29.0

HARGITA MEGYE

8.4

7.7

7.9

6.9

8.8

11.0

13.1

17.7

12.5

GYERGYÓCSOMAFALVA

8.0

6.8

6.7

7.7

8.5

11.7

4.0

14.3

13.7

CSÍKKARCFALVA

7.9

7.0

7.4

1.8

3.3

3.9

8.0

10.2

17.1

CSÍKSZENTGYÖRGY

8.7

7.7

7.9

6.4

4.1

3.7

7.1

10.5

15.9

7.9

6.7

5.6

4.5

9.0

8.9

22.4

6.7

9.0

9.8

4.8

4.7

5.2

18.5

16.1

11.4

5.0

CSÍKKOZMÁS CSÍKDÁNFALVA OROSZHEGY

8.7

7.5

8.4

5.4

5.4

11.6

11.3

16.1

GYIMESFELSŐLOK

11.1

9.6

6.9

2.5

11.0

13.9

28.6

9.6

CSÍKSZENTMIHÁLY

10.7

11.8

8.1

5.1

17.1

6.2

16.7

13.8

CSÍKPÁLFALVA

11.7

12.3

10.9

9.7

9.4

6.6

19.3

11.9

KÁSZON

12.5

3.4

10.1

8.6

3.5

5.6

7.3

7.2

16.3

CSÍKSZENTIMRE

6.6

6.9

6.0

5.0

6.6

14.4

20.2

CSÍKSZENTTAMÁS

6.1

7.5

0.0

0.0

5.3

6.2

17.5

9.8

11.5

9.8

16.4

6.9

12.3

15.3

KÁNYÁD

11.7

17


V 2.4_HU

Szociális szolgáltatások és társadalmi inklúzió Gyergyócsomafalva szociális ellátórendszere több szálon is szorosan kapcsolódik a térség szociális ellátórendszeréhez, ugyanakkor saját szociális intézményekkel is rendelkezik. A legújabb és legmodernebb szociális intézmény a 2015 április végén átadott Szociális Központ. A központ az Európai Unió Vidékfejlesztési Alapjának támogatásával készült el. Gondozási szereződés fejében, öregotthonban élő helyi lakostól került az önkormányzat tulajdonába a községközpontban, a plébániával szemben lévő régi ház. Ennek toldásaként született meg a központ. Az új ingatlan napközi otthon, amely helyet ad minden korosztálynak, és minden csoportosulásnak, a közösség számára fontos rendezvényeknek. A tervek szerint az épületegyütteshez tartozó műhelyben a férfiak barkácsolni, faragni fognak, a nők pedig szövőszéket állítanak fel. Szeretnék, ha a fiatalok mindezen mesterségeket itt tanulhatnák el az idősektől. A központ programjainak nagy részét jelenleg a Gyulafehérvári Caritas Családsegítő Szolgálatának gyergyószentmiklósi központjából szervezik. A központban gyűlnek össze az idősek klubjának tagjai, amely már lassan 10 éve (2005-től) működik a községben (korábban Moni Gabriella, jelenleg Pál Emília szociális munkás vezetésével), ugyanakkor a családsegítő szolgálat fiatalok számára is működtet egy csoportot, amely Gyarmati (Ördög) Csilla vezet. Helyi szolgáltatásként működik továbbá a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Páli Szent Vincéről elnevezett délutáni foglalkoztató központja. A központ több csomafalvi gyereknek segít, hogy a délutáni tanulással, neveléssel játékosan felzárkózzanak társaikhoz. A központnak helyet adó épületet 2010 nyarán vásárolta meg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, így biztosítva a tevékenység további működését (ugyanis az előzőleg használt épület már nem állt akkor rendelkezésre). Az épület felújítása (újrafödés, vízszerelés, csemperakás, kertelés, fa WC és később fürdőszoba építése) és felszerelése helyi támogatók segítségével zajlott. A közösség úgy a magánvállalkozók, mint magánszemélyek nagymértékben támogatják az alapítvány tevékenységét, különböző nagyrendezvények (falunapok, gazdanapok) alkalmával pénzadományokat gyűjtenek a központ működtetésére. A központban a tavalyi évben 23 gyerek számára szerveztek rendszeres tevékenységet, a központ vezetője Bartalis Bernadette. A térségi szintű szociális szolgáltatások közül továbbá a Gulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó Szolgálata is működik a településen. Ezen program célja a mozgáskorlátozott vagy mozgásképtelen, ágyban fekvő, alapvető szükségleteit ellátni képtelen emberek életvitelének javítása. Az egészségi állapot megtartása, helyreállítása, illetve javítása. Szolgáltatásaik közé tartozik az alapápolás és szakápolás, háztartási segítségnyújtás, betegközvetítés és betegfelügyelet. Mindezek mellett a szolgálat munkatársai nagyban hozzájárulnak az egyedül élő idősek életminőségének javításához azáltal, hogy rendszeresen látogatják őket, ugyanakkor időnként közösségi eseményeket is szerveznek.

18


V 2.4_HU

Erre példa a 2014 áprilisában Gyergyószentmiklóson megszervezett találkozó, amikor gondozók és gondozottak együtt készültek a Húsvétra. A találkozó célja az volt, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, megismerjék egymás húsvéti szokásait, kimozduljanak a hétköznapok monotonitásából. A kihelyezett szolgáltatások mellett a gyergyócsomafalvi lakosok számára más térségi szociális szolgáltatás is elérhető a közeli Gyergyószentmiklóson. A városban, a Gyergyói Szociális Erőforrásközpont katalógusa szerint 42 különböző szociális szolgáltatás működik, ezek nagy része térségi szintű. A gyergyócsomafalvi sérült gyerekek és fiatalok, valamint az őket nevelő és gondozó családok igénybe vehetik a Gyulafehérvári Caritas Esély Programját, vagy a Napsugár az Esőben Egyesület által működtetett nappali foglalkoztató központot, a településen egy állami gondozó és ápoló központ, valamint egy Gyulafehérvári Caritas által működtetett alapítványi idősotthon is elérhető, családi típusú elhelyező központokat működtet a Megyei Szociális Gyermekvédelmi Igazgatóság és az ORA International Segélyszervezet és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány is. A településen többek között menhely működik hajléktalanoknak és családi erőszak áldozatainak, egyesülettel rendelkeznek a cukorbetegséggel élők stb. Mindezen szolgáltatások nyitottak nemcsak a Gyergyószentmiklóson élőknek, hanem a környező községek, így Gyergyócsomafalva lakói számára is. Ezen szolgáltatások esetén fontos támogatni a szociális problémahelyzetben lévőket abban, hogy hozzá tudjanak férni ezekhez a szolgáltatásokhoz (pl. információk biztosítása az elérhető szolgáltatásokhoz, a felutazás támogatása stb.) Gyergyócsomafalva önkormányzata a szociális háló működtetése során hangsúlyt fektet a más településekkel való együttműködésekre, tapasztalatcserére. 2014-ben került sor az Európai Polgárokért program által finanszírozott konferenciára, amelyen a község és testvértelepüléseinek képviselői cserélték ki tapasztalataikat a szociális problémákról és az önkormányzatok szociális szerepvállalásáról, osztották meg jó gyakorlataikat. A konferencián hat település szociális szolgáltatásait (gyermekjóléti szolgálat, szociális rendezvények, szociális mintahely, családsegítő szolgálat, gondozási központ stb.) mutatták be a vendégek, valamint megismerhették a község Családok éve Csomafalván programját, meglátogatták a Páli Szent Vince Napközi Otthont.

19


II.

V 2.4_HU

ELÉRHETŐSÉG ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Gyergyócsomafalva község Hargita megyében található, a község egy faluból áll, a 2011-es népszámlálás alapján a népessége 4.328 fő. Csomafalva, Gyergyóújfalu és Gyergyóalfalu között helyezkedik el. Északról a 13B jelzésű útról letérve a 126 jelzésű megyei úton lehet megközelíteni. Dél-keletről a 12-es jelzésű országos útról szintén a 126 jelzésű megyei úton lehet megközelíteni a községet, vagy pedig a 138-as megyei útról, amely Tekerőpatakról indul és összeköti a községet az Udvarhely melletti Fenyéddel. A községet nem érinti vasútvonal. Településhálózat Regionális repterek és nagyvárosi vonzáskörzetek

20

Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro Amint a fenti ábrán is látható Csomafalva nem tartozik egyik százezer lakosúnál nagyobb város vonzáskörzetébe sem. A legközelebbi nagyvárosok közúton, Karácsonykő 94 km, Marosvásárhely 102 km, Brassó 153 km, Bákó 153 km távolságra találhatók. Ezek a nagyvárosok, gyorsforgalmi utak hiányában gépkocsival 2-4 óra alatt közelíthetők meg. Bukarest 336 km-re helyezkedik Csomafalvától. A megyeszékhely 56 km távolságra található a községtől. A lenti ábrán láthatóak a megye városainak vonzáskörzetei. A 2. rangú települések közül Gyergyószentmiklós van a legközelebb (10 km), Udvarhely 56 km távolságra van. Csomafalvához a legközelebbi egyéb városok: Balánbánya (3. rang) és


V 2.4_HU

Maroshévíz (2. rang), egyaránt 39 km távolságra helyezkednek el. Csomafalva Gyergyószentmiklós vonzáskörzetébe tartozik, ez a város látja el központi funkciókkal a községközpontot elvileg. A megyeszékhely, valamint 2. és 3. rangú települések vonzáskörzete

21

Forrás: saját szerkesztés, Google Earth Pro


V 2.4_HU

Csomafalva község közigazgatási területe

Csomafalva, Gyergyószentmiklós mellett, a következő községekkel határos Gyergyóújfalu, Varság és Gyergyóalfalu községekkel. Az említett települések közül, Gyergyóújfaluval és Gyergyóalfaluval van közelebbi szomszédságba a község. A közelség előnyt jelenthet, amennyiben a községek együttműködnek, ugyanakkor egymás erősségeit is kiolthatják, amennyiben ugyanolyan beruházásokat kezdeményeznek. Közlekedési elérhetőség Repterek Légvonalban, Csomafalvához közel, 200 km-es távolságon belül a következő városok repterei találhatók: Marosvásárhely, Jászvásár, Bákó, Nagyszeben, illetve a közeljövőben megépülő BrassóVidombák reptér. A repterek közúton 3,5-4,5 óra alatt érhetőek el, gyorsforgalmi utak nem segítik a repülőterek elérhetőségét, az út 10-20%-os többletköltséget jelent. A helyiek egyik kedvenc úti célja Budapest. Ez a legközelebbi működő, Marosvásárhelyi reptérről, reptéri beszállással 6 óra alatt érhető el, közúton pedig 8-9 óra, így nem igazán versenyképes ez a járat a helyieknek. A marosvásárhelyi reptér a belföldi járatokon kívül, jelenleg a következő országokba indít nemzetközi járatokat: Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Magyarország, Franciaország, Németország. A kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtér 214 km-es közúti távolságban található. Innen belföldi járatokon kívül 24 külföldi reptér érhető el, az európai városok mellett Tel Aviv is. A város a globális légi közlekedés rendszerébe csatlakozik Bécsen és Münchenen keresztül. 196 km-re található a nagyszebeni repülőtér is, ahonnan szintén Bécsen (Austrian) és Münchenen (Lufthansa) keresztül érhetők el a globális destinációk. A jászvásári reptér 226 km-re van járható közúton. A város a nemzetközi forgalomhoz is csatlakozik, hiszen az Austrian légitársaság is indít járatokat. A repterek

22


V 2.4_HU

turisztikai hatása igencsak bizonytalan, hiszen a repterektől a községig nagy távolság mellett az autóbérlési díjak is 40-60%-kal magasabbak a nagy nemzetközi repterek áraihoz képest. Autópályák A község elérhetősége javulhat, amennyiben a Jászvásár-Marosvásárhely autópálya, és adott esetben az ahhoz csatlakozó kolozsvári szakasz, vagy gyorsforgalmi út megépül. Az autópályára legközelebb a gyergyóditrói feljárónál lehet majd csatlakozni, ami közúton 19 km távolságot jelent Csomafalvától.

Ingázás Gyergyószentmiklós közel helyezkedik el a községhez viszonyítva (10 km), így a község lakói viszonylag kevés idő alatt és olcsón be tudnak ingázni a városba, amennyiben ott találnak munkát. Ilyen összefüggésben ajánlatos lenne a tömegközlekedési feltételeket még tovább javítani. Alapszolgáltatások és szolgáltatások elérhetősége Oktatás A község rendelkezik két óvodával, egy napközi otthonos óvodával, három I-IV osztályos iskolával és egy V-VIII osztályos iskolával. Így elmondható, hogy számszerűleg megfelelő a községben lévő tanintézmények száma. Ahhoz, hogy a község versenyezni tudjon Gyergyószentmiklós elszívó hatásával, a helyi iskolákat kell minél jobban felszerelni tanszerekkel, laborokkal, hogy a diákok helyben maradjanak.

Egészségügyi ellátás A község rendelkezik két orvosi rendelővel, egy fogorvosi rendelővel és egy gyógyszertárral. Az ezer főre eső orvosi rendelők és gyógyszertárak száma alacsonyabb, mint a megyei és országos átlag, így továbbiak létesítése lenne szükséges. Mentőállomás legközelebb Gyergyószentmiklóson van, 11 kmre a községtől.

23


V 2.4_HU

Építésügy Egy főre eső lakófelület, 1992-2013 25

20

15

10

5

0

Építkezési engedélyek 2003-2014 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2013 2014 Cladiri pentru comert cu ridicata si cu amanuntul Cladiri administrative Cladiri rezidentiale (exclusiv cele pentru colectivitati) Alte cladiri (hoteluri si cladiri similare, cladiri pentru comert cu ridicata si cu amanuntul, etc) Alte cladiri

A fenti ábrán látható, hogy a népesség csökkenésével növekedik az egy főre eső lakófelület. A következő ábrán pedig az építkezési engedélyek kérései láthatóak. Megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban, 2009-ben volt a legmagasabb az engedélyek kérése, azóta folyamatosan csökken, a válság hatása tehát jól látszik az építkezési szektoron.

24


V 2.4_HU

Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás Vállalkozói és mezőgazdasági szaktanácsadás jelenleg nem működik a községben, ebben legközelebb Gyergyószentmiklóson lehet részesülni. Okmányiroda Telekkönyvi nyilvántartás, államkincstári szolgáltatások és személyazonossági igazolvány kiállítása Gyergyószentmiklóson férhető hozzá, útlevélért, vezetői engedélyért, gépjármű iratokért Csíkszeredába kell elutazni. Kulturális intézmények A csomafalvi kultúrház jó állapotban van, egy falusi kultúrházzal kapcsolatos elvárásoknak teljes mértékben megfelel.

25


V 2.4_HU

Bank, pénzügy Csomafalva rendelkezik bank automatával. Akik viszont más bankhoz tartoznak vagy bankfiókot szeretnének igénybe venni és nem szeretnének kezelési költséget fizetni, kénytelenek utazni más helységekbe, legfőképp Gyergyószentmiklósra, hogy végrehajthassák a pénzügyi tranzakcióikat.

Úthálózat Községi utak: DC 61 Csomafalva (DJ 126) – Hulladék tároló

2.600 m

DC 62 Csomafalva (DC 61) – csomafalvi bánya

7.200 m

DC 63 Csomafalva (DC 62) – víztározó központ

2.500 m

Községi utcák: Kerekto

4.025 mp

Szentmiklós

6.580 mp

Begek

750 mp

Lukacsok

1.325 mp

Ujnegyed

5.435 mp

Szoros

2.975 mp

Madaraszok

960 mp

Dello

4.860 mp

Volgy

1.550 mp

Temeto

2.975 mp

Kis

4.375 mp

Alszeg

6.187 mp

Daviddomb

2.200 mp

Honcsok

2.446 mp

Kollo

850 mp

Borsosok

850 mp

Huszar

2.750 mp

Inczeloka

4.000 mp

Csatak

1.558 mp

Farkasdomb

616 mp

Mozi

878 mp

Kiseger

1.050 mp

26


V 2.4_HU

Toltes

87.500 mp

Szederpataka

7.040 mp

Foldklabja

3.070 mp

Kozeplab

2.250 mp

Hosszuvesz

1.200 mp

Ujut

1.300 mp

Mohos

6.878 mp

Malom

1.858 mp

Orbanok

1.680 mp

Alsokakas

2.310 mp

Kakas

2.137 m

9.902 mp

Rokalyok

1.850 mp

Habak

2.550 mp

Hidegpatak

3.850 mp

Czirjakkert

2.570 mp

Kulcsar

1.050 mp

Magyari

1.015 mp

Mezőgazdasági utak: Sarospatak

5.250 mp

Festettkeresztfa

4.900 mp

Nagymezo

17.400 mp

Kerekto

1.600 mp

Enke

3.400 mp

Szentmiklosi

8.000 mp

Dello

9.200 mp

Volgy I

3.200 mp

Volgy II

4.800 mp

Ciganyoknal

1.000 mp

Mihalypataka

7.000 mp

Hosszuvesz

4.200 mp

27


V 2.4_HU

Delhegyut

5.250 mp

Durgovesze

3.500 mp

Mermart

2.450 mp

Mohos

875 mp

Galvesze

900 mp

Ambarasokutja

4.375 mp

Hamor

2.100 mp

Szegelet

1.050 mp

Kotommezeje

1.138 mp

Hidegpataka

30.000 mp

Monuspataka

2.600 mp

Soutja

31.200 mp

Ketpatakkoze

12.250 mp

Stetret

13.400 mp

Fuloputja

19.500 mp

Veszfo

13.500 mp

Erdészeti utak: Mihalypataka

4.200 m

20.000 mp

Delhegy

5.200 m

20.800 mp

Balazspataka

2.900 m

14.875 mp

Vadmihaly Erosteto

1.500 m 1.200 m

7.500 mp 6.000 mp

Csatakutja

1.500 m

7.500 mp

Nagylok

7.300 m

36.500 mp

Aranyasz

1.600 m

8.000 mp

Haromutaga

1.300 m

8.500 mp

Szaszutja

900 m

4.500 mp

Garadicspataka

1.900 m

9.500 mp

Gaborutja

1.000 m

5.000 mp

Polgaroke

300 m

1.500 mp

Nagynyaras

800 m

4.300 mp

28


V 2.4_HU

Sotetpatak

900 m

4.500 mp

Nagytormas

1.600 m

4.300 mp

Oras

8.600 m

43.000 mp

Ivóvíz és szennyvíz A kiépült ivóvíz-hálózat hossza 29.000 m, a szennyvíz hálózat pedig 28.000 m. Azaz majdnem teljes a lefedettség, ugyanakkor az ivóvíz forrás, tárolás és tisztítás, valamint az Alfalu hálózatával összekapcsolódó nyersvíz-vezeték cseréje indokolt.

Földgáz-szolgáltatás Földgáz szolgáltatás jelenleg nincs a községben.

29


V 2.4_HU

GAZDASÁGSZERKEZET Területhasználat, gazdálkodás

Terenuri degradate si neproductive

43

Cai de comunicatii si cai ferate

149

Ocupata cu constructii

148

Ocupata cu ape, balti

35

Paduri si alta vegetatie forestiera

3786 2943

Finete Pasuni

1018

Arabila

1419 0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

30


V 2.4_HU

Mezőgazdasági területek

Erdős terület 31


V 2.4_HU

NATURA 2000 területek:

32

Nyugatról a belterületet harapófogóban tartja: Depresiunea şi Munţii Giurgeului, ROSPA0033

A 2010-es agrárösszeírás adatai szerint Gyergyócsomafalva a Hargita megyei agrárviszonyokhoz mérten látszólag átlagos mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. A valóságban azonban a község szántóföldje az átlagosnál gyengébb minőségű, amely magasabb tengerszint fölötti fekvése miatt számos mezőgazdasági kultúra (pl. kukorica) termesztésére alkalmatlan. Így a szántóterületet nagyrészt az állattartáshoz szükséges takarmány előállítására használják, a község mezőgazdasága pedig állattartásra szakosodott. A fentiek következtében a helyi gazdaság szerkezetében a mezőgazdaság másodlagos szerepet tölt be, ám így is jelentős számú család számára biztosít megélhetést, illetve saját fogyasztásra történő élelmiszertermelési lehetőséget.


V 2.4_HU

Gyergyócsomafalva használt mezőgazdasági területének megoszlása (Mezőgazdasági összeírás, 2010) Gyergyócsomafalva Szántóföld

(ha) 685,3

(%) 16,0

Hargita megye (%) 12,8

Családi kert

48,2

1,1

0,6

Legelő és kaszáló

3537,7

82,8

86,5

Állandó kultúrák

0,1

0,0

0,1

4271,3

100,0

100

Használt mezőgazdasági terület

Gyergyócsomafalva szántóterületének megoszlása különböző kultúrák szerint, hektárban (Mezőgazdasági összeírás, 2010) Teljes szántóterület 685,28

Ebből: Búza 93,63

Kukorica 0,27

Egyéb 591,38

Gyergyócsomafalva állatállománya (darabszám, 2010-es mezőgazdasági összeírás) Szarvasmarha 1100

Juh 1424

Kecske 341

Disznó 741

Baromfi 8559

Ló 218

Méhcsalád 19

A statisztikai adatokat kvalitatív jellegű adatokkal is kiegészítve a község mezőgazdasági szereplőiről a következők állapíthatók meg: a. A legnagyobb, farmszerű gazdaságok elsősorban szarvasmarhát és juhokat tartanak, fő termékük pedig a tej (néha a szintén nyersanyagként eladott sajt) és az élőállatként eladott hús (leggyakrabban a még hízlalás előtt álló bikaborjak). Az utóbbi években e gazdaságok jelentős növekedésen mentek át, mind a megművelt terület, mind a tartott állatok száma tekintetében. A területhez jutásnak azonban komoly akadálya a földek tulajdonjogi helyzetének tisztázatlansága, ami nagyfokú bizonytalanságot is eredményez a tervezésben. E családi farmok jelentős mennyiségű családon kívüli alkalmazott számára is munkát biztosítanak, ám a munkakörülmények miatt ezek a munkalehetőségek a helyi lakosság számára nem vonzóak, így az alkalmazottak inkább a településen kívülről kerülnek ki. A helyi gazdatársadalom számára a jelentőségüket az is növeli, hogy a kis és közepes gazdaságok nyári állattartását zömmel e nagygazdaságok vállalják át, esztenázó rendszerben. b. A közepes és kisebb gazdaságok egyre inkább felhagynak a tejtermeléssel, és inkább húsmarhatartásra, bikaborjak felhizlalására térnek át. A közepes méretű gazdaságok fenntartásával inkább idősebb gazdálkodók kísérleteznek, így várhatóan ez a gazdaságtípus el fog tűnni. Fennmaradásukhoz fontos a nagygazdaságokkal való együttműködésük, amelyektől gyakran a hizlalni való borjakat veszik, illetve amelyek a nyári időszakban a saját állataik mellé befogadják bérelt legelőikre e kisebb gazdaságok állatait is. c. A háztáji gazdaságok nagy arányban felszámolódtak, különösen a fiatalabb, nem mezőgazdaságban dolgozó családokban. A még működőkben elsősorban burgonyát termelnek (ennek egy részét

33


V 2.4_HU

gyakran el is adják), illetve disznót és baromfit tartanak. Ez utóbbiakat szinte kizárólag csak saját fogyasztás céljából tartják a községben. A község mezőgazdaságában észlelt legfőbb hiányosságok és nehézségek o o o

o

A földpiac nehézkes működése miatt a földterület további növelése egyre nehezebb, a tagosítás pedig nehezen érhető el A legfontosabb termékek, a tej és a sajt, valamint a húsmarha előnytelen áron történő értékesítése és az értékesítés bizonytalansága A minden nagyobb gazdaság számára szükséges abrak és a tápkeverékek beszerzése esetlegesen, egyéni beszerzési csatornák mentén történik, tápkeveréssel a legnagyobb farmok sem foglalkoznak. A gazdaságok termelékenységének jelentős akadálya, hogy a fajállatok a községben igen ritkák.

Vállalkozások

Gyergyócsomafalván 2005-ben majdnem száz vállalkozást regisztráltak be. Az ezt követő időszakban megnövekedett a vállalkozások száma, esetenként elérve a 120-at is. Viszonylag stabilan alakult a gazdasági társaságok száma, csupán kisebb ingadozás jele láthatóak, a válság évében. Gazdasági társaságok száma 120

34 100 80 60 40 20 0 2005

2006 2007

2008

2009 2010

2011

2012

2013

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés

A forgalomarányos profitnál 2009, 2010, 2011 és enyhe számban 2013-ban is negatív arányt regisztráltak.


V 2.4_HU

Profit a gazdasági súly alapján 3% 2% 1% 0% 2005 2006 2007

2008 2009

2010 2011 2012

2013

-1% -2%


Gyergyócsomalfalva vállalkozói hajlandóságot mutató településnek számít, ami igencsak megmutatkozik az ezer főre jutó gazdasági társaságok számánál, hiszen nem sokkal marad el a megyei átlag mögött. Ezer lakosra eső gazdasági társaságok száma 35

35

30 25 20 15 10 5 0 2005

2006

2007

2008

2009

megyei

2010

2011

2012

2013

helyi

Forrás: saját szerkesztés, Lista Firme szerződés Foglalkoztatás

A foglalkoztatottak számának alakulása két forrás alapján kerül bemutatásra: az INS Tempo adatbázis és a Lista Firme szerződés. Az INS adatainál látni, hogy 2008 után jelentősen lecsökkent, több mint a felére és utána már viszonylag stabilan alakultak az értékek. Ami pedig a gazdasági társaságoknál beregisztrált foglalkoztatottak számát illeti, ott is csökkenés volt, viszont nem ugyanolyan mértékű. Nagyjából 25%-al csökkent a szám 2013-ra.


V 2.4_HU

Foglalkoztatott számának az alakulása 2005 és 2013 között 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2005

2006

2007

2008

INS foglalkoztatottak

2009

2010

2011

2012

2013

gazdasági társaságok foglalkoztatottjai


Az átlagos foglalkoztatás a településen szinten azonos szinten van a megyei értékekkel, ami ugyancsak annak köszönhető, hogy a településen a vállalkozói hajlandóság jóval magasabb más településekhez viszonyítva. A beregisztrált vállalatok által foglalkoztatott személyek átlagos száma 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

36

2005

2006

2007

2008

2009

megyei

2010

2011

2012

2013

helyi


A 2005-ös évhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma a válság éve után enyhén megcsappant, úgy megyei, mint helyi szinten. Ami pedig a vállalkozások számát illeti - pár ingadozással felváltva - enyhe növekedés jelei mutatkoztak, mindkét szint esetében.


V 2.4_HU

A foglalkoztatás és a gazdasági társaságok száma megyei és helyi szinten 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

megyei vállalkozások

2011

2012

2013

helyi vállalkozások


A foglalkoztatottak aránya a teljes lakosság százalékában van kiszámítva. Látni lehet, hogy igaz, hogy Gyergyócsomafalván nem nagyobbak az értékek mint a megyében, a régióban és országos szinten, viszont a Lista Firme adatbázis szerint, amely jobban tükrözi a realitást, az értékek közelebbiek a felsőbb szint értékeihez. A foglalkoztatottak száma a teljes lakosságra vetítve

37

35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

INS helyi

helyi valós

országos

regionális

megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis és Lista Firme szerződés

A nettó átlagbérekre vonatkozóan nincsenek helyi adatok. Két szektornál (a kitermelőipar illetve az elektromos és hőenergia szolgáltatások) kimagaslóak a jövedelmek mindhárom szint esetében. Továbbá Hargita megyénél még jövedelmező szektornak számít a Közigazgatás és közbiztonság is. Ami mindhárom esetben alacsony szinten van, az a turizmus, az itteni átlagbérek 1000 lej alatt vannak.


V 2.4_HU

A nettó átlagbérek szektoronként a 2013-as évben 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0

országos regionális megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Gazdaságszerkezet

A gazdaságszerkezet vizsgálatánál a Lista Firme forrásból szerzett adatok alapján megvizsgáljuk a településen bejegyzett vállalkozásokat gazdasági profiljuk alapján. A vizsgált éveket a 2005-ös, 2008-as és a 2013-as év képezi. Első évben, azaz 2005-ben, a vállalkozások zömét a fűrészáru gyártása nevű szektorban regisztráltatták. Látni lehet, hogy az összmunkahelyből a 80%-ot és a település teljes gazdasági súlyának a 90%-át tette ki ez a csoport. A kereskedelem értékei követik, amelyek 10% alattiak. Mindemellett regisztráltattak vállalkozásokat elenyésző arányban a víztermelés, - kezelés, ellátásnál; építkezésnél; vendéglátóiparban és az állat-egészségügyi ellátásnál. Gyergyócsomafalván bejegyzett gazdasági társaságok a 2005-ös évben 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Munkahelyek száma

Gazdasági súly


38


V 2.4_HU

2008-ban a fűrészáru gyártása már nem az egyedüli domináns szektor volt, a kereskedelemnél úgy a munkahelyek száma, mint a gazdasági súly is megnövekedett. Enyhe növekedésnek lehetünk szemtanúi a vendéglátóiparnál és az építkezésnél. Gyergyócsomafalván bejegyzett gazdasági társaságok 2008-ban 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Mu n kah ely ek száma

Gazd asági sú ly


A 2013-as évben a fűrészáru jelentősége újra megnövekedett, nagyobb arányt képviselve úgy a munkahelyek számánál, mint a gazdasági súlynál. Értékei alapján másodikként követi az építkezés, majd a kereskedelem. A többi szektornál alig 1-2%-os a jelenlét. Gyergyócsomafalván bejegyzett gazdasági társaságok 2013-ban 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Munkahelyek száma

Gazdasági súly


Gyergyócsomafalva jelentős erdős kiterjedtséggel rendelkezik és lehet látni, hogy a gazdasága is többnyire erre az iparágra tevődik. Fontos, hogy a kitermelés környezettudatosan történjen.

39


V 2.4_HU

Munkanélküliség

A munkanélküliségi ráta kiszámítása a teljes lakosság számának a figyelembevételével történt. Gyergyócsomafalván többnyire azonos szinten alakult a megyei, regionális és országos értékekkel, pár hónap kivételével. Munkanélküliségi ráta a teljes lakosságra vetítve 6% 5% 4% 3% 2% 1%

helyi

országos

regionális

július

szeptember

május

március

2014. január

november

sz ept em ber

július

május

március

2013. január

november

július

szeptember

május

március

november

2012. január

július

szeptember

május

m á r c i us

2011. január

november

szeptember

július

május

március

2010. január

0%

megyei

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis Turizmus

40

A turizmus vizsgálatánál a szálláskapacitást, annak kihasználtságát és a vendégéjszakák számát vesszük figyelembe. Gyergyócsomafalván 2014-ben 1068 vendégéjszakát regisztráltak, aminek majdnem 4500-nak kellene lennie, ahhoz, hogy elérje a megyei átlagot. A szálláskapacitásnál lehet látni, hogy 2011-ig mindhárom szint esetében az 1990-es értékhez viszonyítva alább volt a szálláskapacitás mértéke. Egyedül a régiónak sikerült túlszárnyalnia 2011-ben, és folyamatos növekedés jeleit mutatta. Szálláskapacitás

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% országos

regionális

Forrás: saját szerkesztés, INS Tempo adatbázis

megyei


V 2.4_HU

A szálláskapacitás kihasználtságának tekintetében a regionális adatoknál látni fejlődést. Hargita megye a sor végén van, az alig 10%-ával. A szálláskapacitás kihasználtsága 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

országos

regionális

megyei


A vendégéjszakák alakulása a 2001-es év értékéhez viszonyítva van kiszámítva. Amint látni lehet, a régió ebben az esetben is első helyen található: 2013-ra a másfélszeresére növekedtek úgy a vendégéjszakák száma, mint a szálláskapacitás. Az országos adatoknál kisebb ingadozásokat regisztráltak, míg Hargita megye esetében a szálláskapacitás alig változott, míg a vendégéjszakák száma fokozatosan visszaesett 2001-hez viszonyítva. Vendégéjszakák és szálláskapacitás 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

országos kapacitás

regionális kapacitás

megyei kapacitás

országos

regionális

megyei


A fenti ábráknál lehet látni, hogy a turizmusnál még fontos lenne fejlesztéseket véghezvinni, azért, hogy jövedelmezőbbé váljon a szektor. Románia, Erdély és maga Székelyföld természeti adottságai is különlegesek, amihez ha egy megfelelő turisztikai marketing párosulna, akkor

41


V 2.4_HU

mind gazdasági, mind társadalmi szempontból az életszínvonal növekedését lehetne elősegíteni. A Görgényi havasok természeti adottságainak köszönhetően a községben számos borvízforrás található, emiatt a település a borvízkútjairól híres. Egyedi készítésű és díszítésű székely kapuk vannak a településen. Ami a gasztronómiát illeti, Gyergyócsomafalván van olyan ételkészítmény, amely helybéli unikumnak számít: a pojéka leves. Látnivalókban bővelkedik a település: templomok (Csomafalvi Fényes templom, Szászfalusi „Gyümölcsoltó Boldogasszony”), Szent István Kardja emlékmű, Délhegy, Felső-Nyírkerti Borvízfürdő, Borsos Miklós Emlékház. 1 A Görgényi havasok közelségének köszönhetően a településen van két sípálya. Ezeknek a fejlesztése és kiépítése növelné a téli sportok iránti érdeklődők számát, amely jótékony hatással lenne a turizmusra. Új lehetőségek feltérképezésével, változatosságot lehetne hozni téli sportok céljából megrendezett táborokkal és különböző téli (és nemcsak) rendezvények megszervezésével.

42

1

Vö. Gyergyócsomafalva hivatalos oldala [http://www.csomafalva.info/]. Hozzáférés: 2015. május 21.


V 2.4_HU

III. SWOT Erősségek -

Pozitív migrációs egyenleg Szociális rendszer/tevékenységek Magas a gazdasági társaságok száma Magas foglalkoztatás Globálisan integrált Borvízforrás Sípálya Vállalkozói hajlandóság

Lehetőségek -

-

Szociális Központ Elővárosi tömegközlekedés Sípályák korszerűsítése, funkcióinak bővítése EU-s források szakképzésekre – a gazdasági profil változatosságának elősegítése Együttműködés a helyi vállalkozók között Térségi együttmüködésre való nyitás Új turisztikai irányvonal

Gyengyeségek -

Népesség csökkenése Elöregedő társadalom Magas népsűrűség Egészségügyi infrastruktúra Vasútvonal hiánya Rossz minőségű szántóföld Mezőgazdasági kultúra hiánya Gyenge termőképességű talajok

Veszélyek -

A gazdaság egyoldalúsága Gazdasági világválság Támogatások korlátozása Klímaváltozás Etnikai feszültség Szakképzett munkaerő elvándorlása Mezőgazdasági tevékenységek, amelyek káros hatással lehetnek a Natura 2000-es területekre

43


V 2.4_HU

IV. CÉLRENDSZER, PRIORITÁSOK Az elemzések alapján ki kell emelnünk, hogy Csomafalva legfontosabb megkülönböztető jegye, hogy gazdaságilag fenntartható, ami abból is egyértelműen látszik, hogy a kereskedelem részesedése a vállalkozások kumulált forgalmából 10% alatti – meghatározó tehát a helyi gazdaságon belül a faipar (70%) és az építőipar (90%). A fenntarthatóság szempontjából ugyanakkor két kockázatot lehet beazonosítani: -

egyrészt a specializált gazdaságszerkezet nagyon érzékennyé teszi a községet minden, az adott szektort érintő kedvezőtlen globális gazdasági változásra;

-

a községben annyira alacsony a születések száma, hogy nemcsak a diverzifikációhoz kevés a humán utánpótlás, de a fapiari-építőipari szektor megújuló- vagy önfenntartó képessége is veszélybe kerül.

Ebben az összefüggésben megoldást kell keresni arra, hogy a község hogyan tudna olyan vonzerőt képviselni, ami 44 -

elsősorban a kivándorolt, magasabban képzett csoportok számára vonzóvá tenné (első és második generációs kivándoroltak egyaránt) a hazatérés lehetőségét,

-

másodsorban pedig olyan, a helyi ipar, gazdaság és közösség számára hasznos, felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek idevonzására kell képessé tenni a községet.

Ugyanakkor az oktatási rendszer nagyon erős kihívásokkal szembesül: 2020 után 30-40%-kal csökken az iskolás korú népesség, amennyiben nem történik jelentős változás a migráció és a gyerekvállalás terén. Az iskolarendszer minőségének fenntarthatóságát veszélyezteti, ha 5-8. osztályban nem tud két párhuzamos osztály indulni – márpedig az oktatás színvonala egy ilyen fejlődési pályát megtett község esetén meghatározó kérdés. Azaz olyan vonzóvá kell tenni a csomafalvi 5-8. soztályos képzés feltételrendszerét, hogy más településekről (10-15 km-en belülről) a szülők a csomafalvi iskolát válasszák. Mindezek alapján az mondható, hogy a kulcskérdés a fenntarthatóság – de nem elcsépelt, közhelyszerű értelmében, hanem eredeti jelentése szerint. A gazdaságilag fenntartható működés feltételrendszere azonban nem fenntartható, ezért szükség van -

gazdasági diverzifikációra,


-

népességvonzásra,

-

magas színvonalú közoktatásra.

V 2.4_HU

A diverzifikációhoz szükséges: -

turizmus-fejlesztés: kiegészítő jövedelem számos család és vállalkozás számára,

-

képzések, átképzések: a város stratégiájában egy komplex vállalkozás-fejlesztési és továbbképzési központ szerepel, de nagyon kérdéses, hogy ezt meg tudják-e, meg akarják-e valósítani; megfelelő forrásokból térségi képzési központ létrehozható

-

a vállalkozói kultúra igen fejlett, de csak bizonyos szektorokra korlátozódik: lehetőséget kell biztosítani az új vállalkozóknak, akik más területen indulnának (szolgáltatások, egyéb gyártás, IT, kreatív ipar, nagy hozzáadott értékű élelmiszeripar, stb.)

-

magában a meghatározó szektorban is lépni kell a magasabb tudásigényű témák felé, azaz pl. épület, bútor és műtárgy restaurálás, műemlék-védelem, megújuló energiák szerelése, energiahatékony épületek tervezése és kivitelezése, energiahatékony épületrehabilitálás, stb.

A népességvonzáshoz szükséges: -

magas minőségű alapszolgáltatások: víz, szennyvíz, közvilágítás, (szelektív) hulladék

-

alapszintű pénzügyi szolgáltatások: valódi bankfiók vagy helyi fejlesztési alap létrehozása közösségi tőkével, hogy az induló vállalkozások tőkéhez és finanszírozáshoz jussanak

-

magasabb szintű egészségügyi ellátási színvonalra: családorvosi ügyelet, gyermekorvosi rendelő, képalkotó diagnosztika, labor, ügyeleti gyógyszertár

-

kimagaslóan jó alapfokú oktatás: speciális, helyi tudást is átadó, reformpedagógiai módszereket alkalmazó 1-4 osztály, teljes digitális oktatás 5-8 osztályban

-

rugalmas, a munkavállalást és vállalkozást segítő pedagógia ellátás: bölcsőde, napköziotthonos óvoda, iskola utáni iskola

-

sokszínű kulturális élet, ami az elvándoroltak számára is vonzóak lehetnek

-

befogadó jellegű helyi identitáselemek hangsúlyozása

-

kereskedelmi, szolgáltató funkciók bővítése

45


V.

V 2.4_HU

PROGRAMOK BIZTOS ALAPOK

A) Közterületek egységes kialakítása, rendezése (polgármesteri hivatalnál, templomnál, egy további helyszín) 

a tervek kidolgozásánál érdemes lakossági kezdeményező csoportot is kialakítani, törekedve arra, hogy minél sokszínűbb legyen a részt vállalók köre



a megvalósításban részben helyi, közösségi megvalósításra fontos helyezni a hangsúlyt, hogy a közösség minél inkább sajátjának érezze a kialakított köztereket



a tervek elkészítése során fontos, hogy elsősorban helyi anyaghasználatra törekedjenek, fém szalagkorlátok, beton, vasbeton műtárgyak elhelyezése kerülendő, ugyanakkor a vezetékeket ezeken a megújított tereken a földbe javasolt helyezni 46

B) Alapszolgáltatás-fejlesztés:



külterületi úthálózat fejlesztése (Varság felé, sípályákhoz, mezőgazdasági területekhez)



külterületi telekkönyvezés



közvilágítás: energiahatékony megoldásra való áttérés a jelenlegi rendszer amortizációját követően



köz-infokommunikációs hálózat a lakosság, az intézmények és a vállalkozások szélessávú ellátása és a helyi elektronikus ügyintézési és kommunikációs rendszer érdekében



víz- és szennyvízhálózat fejlesztése



csak kövezett belterületi utak modernizálása (aszfaltozással, de kerülve a szalagkorlátok, beton, vasbeton műtárgyak használatát – helyettesítésként természetes kő, fa alkalmazandó)



családorvosi ügyeleti központ kialakítása az egészségházban o

az egészségház bekapcsolása a Hargita megyei telemedicina rendszerbe


o

V 2.4_HU

egészségügyi ellátási szempontból fontos, hogy a községben az egészségház közelében helikopter-leszálló kerüljön kialakításra, mivel a telemedicina rendszer bevezetése esetén a sürgősségi kórház szakorvosa csak így rendelkezhet a megfelelő szállításról szükség esetén



ügyeleti gyógyszertár (24/24, 7/7)

47


V 2.4_HU

TURISZTIKAI FEJLESZTÉS

C) A térségi turizmus fókuszának keletre tolásához szükséges új turisztikai tengelyek: 

Csomafalva-Farkaslaka érték-turisztikai tengely



csatlakozás a Maros (Szeged) nemzetközi kerékpárút kezdeményezéshez

Ezen kívül három további fejlesztési irány körvonalazható: 

otthoni (pl. agroturisztikai) vendégfogadás bővítése és szervezése



turisztikai szolgáltatások fejlesztése (kalandpark, tájház vagy hagyományok háza, aktív turizmushoz szükséges szolgáltatások, kerékpár-kölcsönző, stb.)



Maros part turisztikailag is értelmezhető hasznosítása (sétány, területrendezés)

48


V 2.4_HU

ÉRTÉKTEREMTŐ KÖZÖSSÉG

D) Közoktatási kiválósági rendszer bevezetése



bölcsőde létrehozása



óvoda fejlesztése



o

reformpedagógiai módszerek bevezetése legalább egy csoportban,

o

hosszú program legalább egy csoportban

1-4 osztály o

reformpedagógia módszer bevezetése egy osztályban,

o

iskola utáni iskola mindkét iskolaépületben, sajátos tanterv szerint (helyi tudás, nyelvi készségek, szociális és nyelvi kompetenciák – nem az iskolai anyag „ismétlése”



5-8 osztály o

digitális oktatás minden tanteremben,

o

programozási és általában IT ismeretek, valamint környezettudatosság a helyi tantervben

o

tényleges felhasználói szélessávú internet biztosítása (min. 200 Mbps)

E) Helyi szociális ellátórendszer kialakítása



szegénységben élőkkel foglalkozó ellátórendszer megszervezése helyi civil kezdeményezés vagy a Caritas bevonásával



mozgáskorlátozottak terápiás ellátása és nappali foglalkoztatója, közösségi háza térségi ellátási megoldással



idősek otthona-beruházás indokoltságának vizsgálata a megyei, térségi szolgáltatókkal egyeztetve



kinetorerápiás ellátás kezdeményezése idősek, betegek, fogyatékkal élők számára



lakásgazdálkodási rendszer kialakítása: üresen álló ingatlanok szociális bérlakás rendszerben történő közösségi hasznosítása



közösségi földprogram: legfeljebb 2 ha-os mezőgazdasági területek pályázati alapon történő bérbeadása a rászoruló családok számára

49


V 2.4_HU

LENDÜLET

F) Helyi fejlesztési alap létrehozása, melyből finanszírozható



helyi új vállalkozások indításához szüksége kedvezményes hitel



ipar- és gazdaságszerkezet-megújításához szükséges ösztöndíj-program



szociális vállalkozások, közösségi beruházások

G) Vállalkozásfejlesztés



bankfiók teljes banki szolgáltatási portfólióval



távmunka-ház kialakítása



női vállalkozói program (szolgáltatások, kreatív ipar, élelmiszerek)



helyi kisvállalkozásoknak szükséges szolgáltatóház (könyvelés, marketing, design, pénzügyi tervezés, stb.)



képzési helyszín kialakítása (befogadó intézmény)



munkaorvosi rendelő telepítése az egészségházba



mezőgazdasági nagy hozzáadott értékű feldolgozóipar kialakítása

H) Sport infrastruktúra fejlesztése 

jégkorong irányú fejlesztések prioritásként



női sportokhoz szükséges infrastruktúra kialakítása (pl. kézilabda, aerobic, stb.)



szabadidős sportokhoz szükséges infrastruktúra kialakítása (kerékpárutak – megyei út mentén, illetve külterületen is, stb.)

50


V 2.4_HU

BÖLCS GAZDÁLKODÁS

I)

Épületenergetikai fejlesztések



középületek egységes energiahatékonysági auditja



kapcsolt energiatermelés a központban (középületek és magánlakások fűtés és melegvíz-ellátásának megoldása)



napelemek és napkollektorok telepítése a déli tájolású tetőkre középületek esetében



J)

lakossági tanácsadás beindítása ezen a téren

Megfizethető hatékony otthon program (AEH - Affordable efficient home)

Helyi vállalkozások által, adott esetben a helyi fejlesztési alapból finanszírozott olyan, „lakópark”-szerű beruházás, amely 

a helyi faluszerkezethez illeszkedik



urbanisztikai megoldásában energiahatékonyságra törekszik



jellemzően olyan anyagokból, elemekből épül, amit a helyi vállalkozások elő tudnak állítani



a helyi/térségi építészeti karaktert újraértelmezi



a mai kor családiházas igényeinek megfelel



törekszik a lehető legalacsonyabb ár elérésére – beleértve az üzemeltetést, fenntartást is

K) Víz = kiemelt lehetőség A község méltán híres számos borvízforrásáról, azonban a geológiai adottságok alapján egyrészt nagy tisztaságú, rendkívül alacsony ásványianyag-tartalmú víz, valamint mélyebb fúrás esetén termál ásványvíz is feltételezhető. 

ennek érdekében meg kell kezdeni a feltáró fúrásokat



ki kell dolgozni annak lehetőségét, hogy a helyi közösség, a vállalkozások és maga a község hogyan hasznosíthatja optimálisan a feltárt lehetőséget

51




V 2.4_HU

a hasznosításra vonatkozó tervek elkészítése a programozási időszak végére tehető, ugyanakkor a kezdő lépéseket sürgősen meg kell tenni, mivel a folyamat igen hosszadalmas

52

satele componente: Ciumani (reș. com.) 84095

Recommend Documents