BIBLIOTERÁPIA • BAKTÉRIUMOK EL NYBEN • HADI OKOSTELEFONOK
El fizet knek: 230 Ft
LXVIII. évfolyam
11. szám
2013. március 15.
Ára: 295 Ft
ÉLET TUDOMÁNY es
Adószámunk: 19002457-2-42
Sallangkeresztelés A szépség szárnyain
ÉLET ÉS TUDOMÁNY LXVIII. évfolyam 11. szám 2013. március 15. 329
330
Jut eszembe... A F ÍZE Trogmayer Ottó Okostelefonok a hadiipar szolgálatában
343
344 345
346
Címlapon: Janka-sallangvirág (Molnár V. Attila felvétele A mutasd a pettyeidet! cím cikkünkhöz.) 323
324
326
GONDOLKODÁST SERKENT IQ-TORNA Zsigmond Gyula Els kézb l • MIT L INNOVATÍV A KUTATÓ? Tószegi Zsuzsanna • RITKA BETEGSÉGEK VILÁGNAPJA K vágó Angéla A Perczel-család és Vörösmarty Mihály NEM-MEL AZ AJKAMON SZÜLETTEM E VILÁGRA Szabó Béla
32 2 É L E T
ÉS
333
334
336
339
342
TU D O M Á N Y 2 01 3/11
INFO-HADVISELÉS Bodnár Balázs Egészség=egész-ség? LÁZAS ÁLLAPOT CSECSEM - ÉS GYERMEKKORBAN Madarasi Anna Interjú Szabó Dórával BAKTÉRIUMOK LÉPÉSEL NYBEN Szilágyi Zsuzsa Új orchideafaj Magyarországról MUTASD A PETTYEIDET! Molnár V. Attila, Takács Attila, Sramkó Gábor Irodalom + csoport + beszélgetés BIBLIOTERÁPIA Gulyás Enik TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKA VERSENY
349 350 351
Digitális változatban: dimag.hu ÉT-etológia HANGTÉRKÉP ALAPJÁN TÁJÉKOZÓDNAK Kubinyi Enik KÖNYVTERMÉS Adatok és tények ÉRDEKES ADATOK AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSRÓL Herzog Tamás A tudomány világa • AZ EUROPA MEGLÉKELÉSE • ELHÍZÁS ÉS D-VITAMIN
• MEDITERRÁN ÉTREND VÉDI A SZIVET • APRÓ KURIÓZUMOK GY JTEMÉNYE • CÁPA- ÉS RÁJANÉPESSÉG AZ ADRIÁN REJTVÉNY ÉT-IRÁNYT Bánsághy Nóra A hátlapon A BERGER KÁROLY-BARLANG Lieber Tamás
Z S I G M O N D G Y U L A R OVATA
GONDOLKODÁST SERKENT IQ-TORNA A három feladatból kett megoldása 100 feletti IQ-ra utal, ami átlag feletti teljesítménynek számít. A feladatok megfejtését a következ héten adjuk meg. A 10. héten bemutatott fejtör k megoldása:
=
INDÍTÁS
? és ha
7
=
+
8
=
=
15
= és
7
=
8
=
15
Válasz: 6 A gyümölcsök „értéke” arányos, például: ha az alma 1, akkor a körte 6/7 és citrom 4/7.
=
SÍTÉS
ER SÍTÉS Melyik négybet s szó egészíthet ki nyolc másik szóvá, a megadott végz désekkel?
Válasz: Z Minden sorban és oszlopban három háttérszín van: világoskék, türkiz és kék - a hiányzó háttérszín tehát türkiz; minden sorban és oszlopban a négyzetekben az ábrák - a hiányzó figuraforma tehát nagy kör; minden sorban és oszlopban a nagy körök, a kis körök és a csillagok számának összege 15.
AL AP LÉS TELEN ES ÍP UK ÜL
ER
+
?
HAJRÁ Válasz: A A poligonok csúcsainak (oldalainak) a számát összeadva szavak asszociálhatók a számokkal (a póknak nyolc lába van, tizenkét hónap van egy évben, a kézen öt ujj van, négy évszak van egy évben és három a magyar igazság), kivéve az A jel t (11).
Hogy néz ki a letakart rész?
HAJRÁ
ha
INDÍTÁS
Mi a legkisebb pozitív egészszámú értéke e három alakzatnak:
K É T Á J
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
323
M SZAKI TUDOMÁNY
KÉZB L A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS
Mit l innovatív a kutató?
Vicsek Tamás Széchenyi-díjas akadémikus kapta az idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Innovatív Kutatója díjat. Ebből az alkalomból kértük interjúra. – Négy évtizedes pályafutásának kik voltak a meghatározó szereplői? – A pályámat az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében kezdtem. Az intézet abból a második világháború előtt az Egyesült Izzóban működő kutatólaboratóriumból nőtt ki, amely korábban több világhírű tudóst, köztük Bay Zoltánt foglalkoztatta. A 90-es évek elején Marx György professzor meghívásának eleget téve, tevékenységem súlypontja fokozatosan áttevődött az ELTE Fizikus Tanszékcsoportjára. Hogy az időközben nagyhírű tudóssá vált hallgatómat említsem: Barabási Albert László nálam diplomázott. – Már pályája elején elkezdett a törtdimenziós fraktálokkal foglalkozni. Mi keltette föl az érdeklődését? – Ha körülnézünk a szobánkban, többnyire ismerős, szabályos, „euklideszi” formát látunk: az asztal lábai hasáb vagy henger alakúak, a teteje négyzet vagy téglalap, de a bonyolultabb tárgyak is néhány egyszerű forma kombinációjából állnak. Az ember általában egyszerű, szabályos alakú tárgyakat készít, de az élő és élettelen természetben tipikusan nem szabályos, egyszerű formák fordulnak elő, ezekre sokkal jellemzőbb a sok kis részlet, az adott szabályszerűség szerint ismétlődő mintázat. A komplikált alakzatok geometriájának ugyanis megvannak a saját törvényei. Döntő többségük önhasonló, ami azt jelenti, hogy egy kis részletük közelről nézve olyan, mint az egész objektum. Képzeljünk el egy nagyméretű fakoronát télen: bonyolult a szerkezete, hiszen sok ezer kisebb-nagyobb ágat tartalmaz. Ha a fa valamelyik ágát éppen annyival nézzük közelebbről, mint ahányszor kisebb a fánál, nagyjából ugyanazt látjuk, mintha az eredeti fát néznénk. Ezt a tulajdonságot hívjuk önhasonlóságnak. A tipikus fraktálok önhasonlóak. Fiatalon kezdtem a természetben is növekedő bonyolult geometriai alakzatok, a törtdimenziós fraktálok kialakulásának leírásával foglalkozni. Olyan, látszólag távoli jelenségek, 324
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
mint a hópelyhek, ásványi lerakódások, baktériumtelepek, sziklás hegygerincek és sok más természeti alakzat növekedése a keletkezését leíró egyenleteken keresztül kapcsolatba hozhatók. – A fraktáloktól hogyan jutott el a hálózatkutatásig? – Az ELTE-n a tehetséges hallgatók jelenlétének, valamint a biológia területén világviszonylatban látványosan felgyorsuló kutatásoknak a stimuláló hatására kezdtem alkalmazni a statisztikus fizikában megszerzett korábbi ismereteimet az élővilágban előforduló jelenségcsoportokra. Egyebek között azt vizsgáltam, milyen általános törvényszerűségek jelentkeznek sok hasonló élőlény csoportos viselkedése során. Sikerült közös formalizmussal tárgyalni és leírni bizonyos kollektív mozgásformákat, amelyek a baktériumtelepektől kezdve sokféle élőlényen át egészen az embercsoportokig megfigyelhetők. – Mely eredményeiért kapta az ELTE Innovatív Kutatója díjat? – Mindig az érdeklődésem középpontjában álltak az innovatív technikák, módszerek. Az utóbbi nyolc évben először sejttelepek hosszú ideig tartó videomikroszkópos megfigyelését lehetővé tevő mini-inkubátort fejlesztettünk ki. 2005-ben publikáltunk egy hálózatelemzési módszert, amelynek továbbfejlesztett változatai már alkalmasak a több ezer ember kapcsolatait reprezentáló társas hálózatok főbb tulajdonságainak feltárására, például a kulcsszereplők azono-
2013/11
sítására vagy tudástérképek megalkotására. Ez utóbbi tevékenység lehetővé tette egy piacképes hálózatkutató cég, a Maven7 beindítását. Az utóbbi években komoly figyelmet és elismerést váltott ki a madarak hátára szerelhető mini GPS-berendezések fejlesztése. Az apró készülékek izgalmas betekintést tesznek lehetővé egy galambcsapat repülés közbeni belső dinamikájába. A kutatócsoportunké az első olyan mennyiségi mutatókon alapuló vizsgálat, amely állati közösségben mutatott ki tudásalapú rangsort. Az emberekhez hasonlóan az általunk vizsgált postagalamboknál sem egyformák a tájékozódási képességek: azaz voltak a rajban ügyesen és kevésbé ügyesen navigáló madarak. A kutatások alapján elmondhatjuk, hogy eredményeink új megvilágításba helyezik a társas kapcsolati hálózatok csoportosulásainak dinamikáját, rámutatva a kis- és nagyméretű csoportosulások eltérő viselkedésére. A kisebb közösségek (pl. néhány tagú baráti körök) időben nemigen változnak, a csoport
hosszú távú fennmaradásának feltétele a tagok hű ragaszkodása a csoporthoz. Ezzel szemben a nagy csoportosulások (pl. munkahelyi közösségek vagy sportklubok) csak úgy képesek túlélni, ha tagösszetételük állandóan megújul (néha akár teljesen le is cserélődik), folytonos változásban tartva a csoportot. Ezenfelül megmutattuk, hogy a tagokhoz, illetve a csoportokhoz tartozó kapcsolatok erősségének elemzésével meg lehet jósolni a tagok kiválási, valamint a csoportok szétesési valószínűségét. TÓSZEGI ZSUZSANNA
KÉZB L
Becslések szerint a lakosság 5–8 százaléka szenved úgynevezett ritka betegségben, ami Magyarországon 6–800 000 embert jelent, az Európai Unióban azonban mintegy 30 milliót. Mivel ezek általában gyermekkorban jelentkező genetikai rendellenességek, amellett, hogy gyógyíthatatlanok, a betegek ápolása, fejlesztése, életminőségük javítása nagy terhet ró az érintett családra is – hangzott el a ritka betegségek világnapja alkalmából rendezett szakmai konferencián. A hivatalos definíció szerint ritka az a betegség, amely 2000-ből csak egyetlen embernél jelentkezik, de a legtöbb ide tartozó kórkép csak minden százezredik embertársunkat éri utol. Érdemes megjegyezni, hogy valamennyi gyermekkorban fellépő rák ebbe a betegségcsoportba tartozik. A Kaposi-szarkóma, a pajzsmirigyrák, a Huntington-kór, vagy a gerincvelő-kisagyi mozgásrendezettségi zavarok (ataxia) felnőtt korban jelentkeznek. Ritka betegségeket gyakran más, téves diagnózishoz vezető tünetek takarnak el, ezért ma már több olyan állapotot, amelyre régebben nem volt magyarázat, idetartozónak gondolnak. Összességében ma mintegy 8000 kórképet sorolnak a ritka betegségek közé. Pogány György, a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, fontos lenne, hogy az Egészségügyi Minisztérium, eleget téve az ide vonatkozó Európai Uniós direktíva elvárásának, ez év végéig kijelölje azokat az akkreditált szakmai centrumokat, ahol a betegek komplex ellátást kaphatnak. A probléma nem az, hogy a porfiriás, mukoviszcidózisos vagy éppen cisztikus fibrózisban szenvedők nem kapnak ellátást, hanem az, hogy nincsenek hivatalosan kijelölt központok, amelyek pl. uniós támogatásra pályázhatnának. Az információáramlást illetően is vannak hiányosságok, ezen segít szintén várhatóan ez év végéig a most fejlesztés alatt lévő (www.orpha.net) hálózat, amely szakmai és civil fórumként egybegyűjti azokat az információkat, amely a betegeket érinti. Dr. Vitányi György, a Bethesda Gyermekkorház igazgatója arról számolt be, hogy bár az ő kórházuk sem hivatalos
centrum, a sclerosis tuberosában és a Rett-szindrómában (amely a központi idegrendszer betegsége, csak a lányokat érinti, oka ismeretlen, gyakorisága 1:10 000) szenvedő betegek jelentős részét itt látják el. Ami a gyógyítás lehetőségeit illeti, elsősorban az elmúlt években elterjedt enzimpótló kezelésekkel dolgoznak. Más betegségeknél az elmúlt tíz évben megjelent gén-, és őssejtterápia tűnik reménykeltőnek. A cisztikus fibrózis (gyakorisága 1:2500) egy autoszómás recesszíven öröklődő betegség, tehát az utódnál akkor jelentkezik, ha mindkét szülőtől hibás gént örökölt. A CFTR-gén egy olyan fehérjét kódol, amely a mirigyek kivezető csövének hámjában kloridion-csatornát alkot. A fehérje felépítése során, a génhiba miatt egy glicin nevű aminosav aszparaginra cserélődik, ezért nem tudja a megfelelő térszerkezetet felvenni az ioncsatorna. Így sűrű nyálka képződik, amely a tüdőben és a hasnyálmirigyben okoz súlyos problémát. Amerikai kutatók éppen egy éve jelentették be, hogy a betegek bőréből vett sejteket előbb őssejtekké alakítva, második lépésben sikerült ezeket tüdőből származó epithelsejtekké differenciálni, amelyekben jól működő géneket tudtak kimutatni. Ugyancsak tavaly engedélyezték a csökkent működésű csatorna egy másik, speciális mutációját közömbösítő génterápiás gyógyszert, amely azonban a betegek csak egy szűk csoportja számára jelent megoldást. A többség számára egyelőre marad a konzervatív kezelés, amely egy bizonyos idő elteltével a tüdőátültetést jelenti. A konferencián Dr. Csiszér Eszter arról számolt be, hogy bár a magyar betegek transzplantációja egyelőre a bécsi egyetem mellkassebészetén történik, de 2005 óta a teljeskörű utógondozást hazánkban végzik, a túlélési statisztikák pedig jobbak, mint a nemzetközi átlag. 1996 óta 121 beteg kapott új tüdőt, 48an cisztikus fibrózis miatt, a tízéves túlélési arány pedig hetven százalékos, ami az egyre hatékonyabb kilökődést gátló gyógyszereknek is köszönhető.
Dr. Kisfali Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központjának orvosa a diagnosztikában történt előrelépéseket hangsúlyozta. Számos olyan kórkép van, aminek csak a korszerű molekuláris genetikai módszerek, pl. a genomszekvenátor (PCR) megjelenése óta tudunk nevet adni. Az intézetbe nemrég két új berendezést állítottak munkába. Az egyik egy DNS-csipszkenner (Agilent High-Resolution Microarray Scanner), amely a genom duplikálódott vagy éppen kitörlődött részeit képes kimutatni. Előbbire a széles körben ismert Down-kór (gyakoriság: 1:700), utóbbira az 1963-ban felismert Cri-dechat-szindróma (gyakoriság: 1:50 000) a példa, amikor az 5. kromoszóma rövid karjának károsodása miatt mentális és szívproblémák lépnek fel. A másik készülék egy Illumina HiSeq 1500 genom-szekvenátor, amellyel egyszerre akár három-négy teljes emberi génkészlet vizsgálható, teljes diagnosztikai lefedettséggel. Ennek az a jelentősége, hogy míg korábban csak a DNS-állomány egy adott szakaszát elemezhették a kutatók, az itt talált mutációt tartották a betegség kiváltó okának. Az új generációs gépek azonban olyan széleskörű adatfeldolgozásra képesek, amelyekből kiderülhet, hogy az eddig hibásnak tartott gén egy ártalmatlan mutációt hordoz, így a probléma valódi oka máshol van. Hasonló módszerekkel vizsgálják a Londoni King’s College-ban korunk egyik legnagyobb tudósának, Stephen Hawkingnak a DNS-ét is. A fizikusnál 21 éves korában diagnosztizálták a mozgatóidegek sorvadásával járó amyotrophiás lateralsclerosist (ALS), vagy Lou–Gehring-kórt, és egyelőre nem világos, hogyan élhet ezzel a betegséggel ilyen hosszú ideig. Az idén 71 éves kutató azt a tanszéket vezeti, amelyet előtte Isaac Newton. Példája mind a ritka betegséggel élő páciensek, mind a gyógyítás lehetőségeit kutató orvosok számára ösztönzőleg hat. kŐvágó angéla
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
325
A TUDOMÁNY ÚJ EREDMÉNYEI ELS
ORVOSTUDOMÁNY
Ritka betegségek világnapja
A P E R C Z E L - C S A L Á D É S V Ö R Ö S M A R T Y M I H Á LY
NEM-MEL AZ AJKAMON SZÜLETTEM E VILÁGRA Perczel Mórnak, az 1848-49-es szabadságharc tábornokának édesapja, Perczel Sándor fiatalon részt vett a Napóleon elleni háborúkban, ám súlyos sérülései miatt kénytelen volt leszerelni. Gyermekeit hazafias neveltetésben kívánta részesíteni, nem véletlen tehát, hogy a feladatot a 17 évesen még pályakezd , de már részben elismertséget szerzett Vörösmarty Mihályra bízta.
P
erczel Sándor (1778–1861) „latin tudományok fogyatékossága miatt” nem vállalta el a Baranya megyei alispáni hivatal vezetését, inkább birtokait irányította és korszerűsítette. Katonai, gazdasági, természettudományi, jogi, földrajzi, történelmi s szépirodalmi tárgyú könyvei a tudományok s irodalom iránt érdeklődő férfiúra vallanak. Udvarházát a közélet legkiválóbb egyházi és világi méltóságai látogatták, egyszer még Ferdinánd herceg is felkereste. A későbbiekben Baranya és Tolna megye táblabírájaként a közéletben mérsékelt szerepet vállalt. A reformeszmék ismerője és híve volt, de a pártpolitikai csatározásoktól távol tartotta magát. Perczel Sándor 1800-ban kötött házasságot Kajdachy Ferencnek, Tolna vármegye alispánjának a leányával. Erzsébet 1801–29 között huszonegy gyereket szült (kettő holtan jött a világra, négy kiskorában meghalt). Az apa a családi birtok jövedelméből példamutatóan gondoskodott gyermekei neveléséről. A családi levéltár szerint 1828ban például 3000 forintot csak gyermekei nevelésére áldozott. A fiúk színvonalas iskoláztatása érdekében Pesten lakást tartott fenn. Fiai közül 1848–49-ben öten védelmezték a hazát és a szabadságot: egy tábornok (Perczel Mór), egy ezredes és várparancsnok, egy őrnagy, és két százados (kapitány). Leányai közül a „bájos és hiba nélküli Etelka” szerelemre lobbantotta a házitanítót. Perczel Mór az édesanyját emlékirataiban így írta le: „Méltóság és nyájas-
ság, régi magyar egyszerűség és magas szellemi műveltség egyesültek benne. Gyermekei, a házi nép, cselédség, job326
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
Perczel Mór
Vörösmarty Mihály
bágyság szinte imádta. Leírhatatlan édes vala, midőn imádkozni tanította kisgyermekeit, türelmes, midőn kötni, varrni leányait. Kedélyes, ha mesélt. Páratlan asszony volt”.
ügyvédnek Pestre. A Perczel Sándor mellett ülő legidősebb fia, Pista vette észre a szekeret. Megállították a hintót és megjavították a szekeret. Perczel István ismerhette Vörösmartyt. Az 1816/17 tanévben mindketten a pesti kegyesrendi gimnázium növendékei voltak és ekkor már Vörösmarty Pesten tanítással is foglalkozott. Mikor Perczel Sándor megkérdezte az ifjútól, nem volna-e kedve fiai mellé magántanítóul szegődni, az ifjú elfogadta az állást. Perczel Sándor jószívű, de katonás természetű férfi volt; házában nagy rendet tartott s gyermekeitől is rendet követelt. Az ifjú nevelőnek, hogy munkáját becsülettel el tudja végezni, hogy se tanítványait, se tanulmányait ne hanyagolja el, nagy türelemre és kitartásra volt szüksége. Csakhamar elnyerte a család megbecsülését. Perczel Mór szerint Vörösmarty sohasem hanyagolta el őket, mindig pontosan teljesítette nevelői kötelességét, Perczel Miklós pedig 1900-ban Baján kelt le-
Vörösmarty Mihály (1800–1855) elszegényedett katolikus nemesi család sarjaként a gimnázium öt osztályát a ciszterciták székesfehérvári iskolájában végezte el. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapa 1817-ben bekövetkezett váratlan halála. Vörösmartynak ekkor kenyérkereső foglalkozást kellett keresnie. Életének egyik legfontosabb szakasza az a kilenc év (1817–1826), melyet Perczel Sándor három kisebb fia, Sándor, Móric és Miklós mellett eltöltött. z első találkozást Perczel Mór a következőképen mesélte el. Az 1817 novemberében a család Pestre tartott, amikor a martonvásári országúton egy boroshordót szállító törött szekérrel találkoztak. A szekéren Vörösmarty akart bort vinni nagybátyjának, Vörösmarty Ferenc
A
2013/11
velében rótta le örök háláját. Vörösmarty három esztendőt Pesten töltött tanítványaival, majd leköltözött velük a Tolna-megyei Börzsönybe, ahol Perczel Sándornak kastélya és birtoka volt. Ez az a vidék, amelyet a Széplak bevezetésében oly gyönyörűen megénekelt. Amikor 1824. december 14-én az ötéves Perczel László meghalt, megírta az Egy kis gyermek halálára című elégiáját. 1822 novemberében Vörösmarty, aki befejezte jogi tanulmányait, Görbőre utazott Csefalvay Ferenc alispán mellé joggyakorlatra. Perczel Sándor nem vette rossz néven a költő távozását, sőt
őket uralkodóellenes viselkedésért. A magyar nyelv védelmére néhány társukkal titkos társaságot alapítottak, s a tanárok latin nyelvű kérdéseire magyarul válaszoltak. Apjuk hadapródnak adta a fiúkat egy tüzérezredhez. Rövid időn belül a két fiú életpályája eltávolodott egymástól, mivel Miklós jogi tanulmányokba kezdett, Mór viszont katonai pályán szeretett volna maradni. A hadapródiskolában kiválóan tanult, különösen az erődítményrendszerek és a haditechnika érdekelte, de lázadó vére itt is megmutatkozott. 1830-ban néhány társával a lengyel szabadságharc segítségére akart
Kajdachy Erzsébet
Perczel Etelka
Perczel Miklós
maga ajánlotta Csefalvaynak, hiszen komák és sógorok voltak. Görbőn érték Vörösmartyt azok a zajos küzdelmek, melyek az 1825. évi országgyűlést megelőzték; itt ismerkedett meg a politikai hullámveréseivel, ami a Zalán futásának keletkezésében is szerepet játszott. Itt fogott hozzá nagy eposzához, mely nevét egy csapásra a legelső magyar költők közé emelte. 1823 szeptemberéig volt Görbőn, majd visszatért nevelői állásába, s még három évet a Perczel-családnál töltött, de már inkább Pesten. Perczel Mór emlékirataiban így emlékezik nevelője távozására: „Vörösmartyra soha, de soha egy percre sem nehezteltem. Szerencsétlenségnek tartottam, hogy 1826 végén elvált tőlünk; és még azután is számtalanszor felkerestem bajaimban”. Vörösmarty valóban nagy hatással volt neveltjeire. A családi legenda szerint Rákóczi képénél arra eskette meg a gyermekeket, hogy egész életüket a haza szolgálatának szentelik. Az iskolájukban többször is megfenyítették
sietni. Kísérletük kitudódott, Perczelt letartóztatták, a katonai törvényszék a legsúlyosabb büntetésre ítélte. A büntetését a közvélemény nyomására felfüggesztették, de pályamódosításra kényszerült. Perczel Mór ekkor politikai pályára lépett. Alig húszévesen 1831-ben Tolna vármegye aljegyzőjévé lett, majd különböző megyei hivatalokat töltött be. A pályakezdő politikus a reformeszmék követőjévé vált. Tolna megyében az 1843–44-es pozsonyi országgyűlés követeinek választása izzó hangulatban folyt. Nem egyszer csak nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy a reformeszmék hívei és a konzervatív érzelműek kardot, ólmosbotot ragadva egymásra rontsanak. Az uralkodó vizsgálóbizottságot küldött a robbanással fenyegető megyébe. A királyi biztosok felségsértéssel vádolták meg Perczelt. Többek között felrótták neki, hogy verekedést szervezett Dunaszentgyörgyön, s az őt támogató nemeseket a követválasztó gyűlésre
hatással volt rá bátyja, Mór, de sokkal megfontoltabb és higgadtabb volt nála. Tevékenyen részt vett a reformkor politikai küzdelmeiben, és a Védegylet-mozgalom népszerűsítésében. Politikai izgatás címén ellene is pert indítottak, de 1840-ben ítélet nélkül megszüntették az eljárást. Perczel Mór az 1848-as márciusi események idején a forradalmi ifjúság megmozdulásaiból is kivette részét. Országgyűlési képviselővé választották, majd június 12-én Magyarország rendőrfőnökévé nevezték ki. Az olasz szabadságharc kérdésében nem tartotta elfogadhatónak a kormány álláspontját, ezért lemondott tisztségéről, de nem vonult félre. Szeptemberben megszervezte a Zrínyi szabadcsapatot, amellyel részt vett a pákozdi, majd az ozorai győzelemben. Októberben háromezer emberével visszafoglalta Muraközt. Ezután még Stájerországba is bevonult katonáival: Frieau városát szuronyrohammal, utcai harcok során
ÉLET
trombitaharsogás és lövöldözés közepette vezette be ellenzékük megfélemlítésére. A vádemelés ellenére követként vett részt az országgyűlésen. Az ifjú politikusra ekkor figyeltek fel a reformkorszak vezető egyéniségei. Kossuth izgatott lelkű látnoknak nevezte. kkoriban ismerkedett meg a 16 éves Sárközy Etelkával, akivel néhány hónap múlva össze is házasodtak, s Dunakömlődön telepedtek le. Testvére, Perczel Miklós a pesti egyetemen jogot végzett, majd Baranya vármegyében aljegyző, majd járási szolgabíró lett. Nagy
E
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
327
foglalták el. Katonai sikerei országos visszhangot keltettek és Perczelt tábornokká léptették elő. Perczel 1848. december 29-én elszenvedte első vereségét. A Honvédelmi Bizottmánynak küldött jelentésében azzal vádolta tábornoktársát, Görgei Artúrt, hogy szándékosan vezette Pápától Mórig a többszörös túlerőben lévő ellenség karjaiba. Görgeivel már a pákozdi ütközet előestéjén összekülönböztek. Perczel a visszavonulás mellett állt ki. A vita 1848–49 fordulóján újra megismétlődött: Görgei Buda és Pest feladását, Perczel viszont a védelmét javasolta. Kossuth Görgei javaslatát fogadta el és kiürítették a fővárost. A Debrecenbe költöző hivatalok és minisztériumok fedezetével viszont Perczelt bízták meg. Mintegy 15 ezer fős katonai ala-
Perczel Mór szül háza Bonyhádon
kulatával megtisztította a Duna–Tisza közét szabaddá téve az utat az új kormányszékhely felé. Ezután 1849 tavaszán diadalmas hadjáratban felszabadította az egész Délvidéket. Katonái előbb Zentát vették be, majd Szenttamást, a délvidéki szerb felkelők megerődített, sáncokkal körülvett legfontosabb katonai bázisát. De Görgei népszerűségével nem tudott megbékélni. Barátainak többször kijelentette: Meglássátok, Görgei nyakát töri mind az országnak, mind Kossuthnak. Korabeli beszámolók szerint, amikor vetélytársát fővezérnek nevezték ki, dühében földhöz vágta süvegét. De Görgei sem szerette a „muraközi győzőt”. 1849. június 15-én, amikor az orosz hadsereg bevonulása miatt minden katonára szükség volt, elmozdította beosztásából. Ekkor új hadszervezésbe kezdett. Rövid idő alatt 15 ezer embert szólított fegyverbe. Kortársai méltán je328
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
gyezték meg róla, hogy „valahányszor… megfosztották seregétől, …csakhamar újabb csapatokat toborzott össze magának”. Június legvégén Kossuthtal támadt összekapása miatt újra felmentették. A szabadságharc sorsát megpecsételő temesvári csatában már csak önkéntesként vehetett részt. Perczel Miklós 1848 márciusában még Baranya megye követe volt az országgyűlésen, majd júniusban az első népképviseleti országgyűlés Tolna megye egyik képviselőjévé választotta. 1848. június 8-ától már a tolna megyei nemzetőrség őrnagya, a bácskai harcokban a tolna megyei mozgó nemzetőrség egyik zászlóaljának parancsnoka volt. Részt vett a pákozdi csatában, majd december végén bátyja hadtestében egy honvédzászlóalj parancsnoka volt. Ennek élén részt vett a sikertelen móri ütközetben. Bátyja lemondása után ő is elhagyta a hadtestet, de március közepétől ismét Perczel Mór parancsnoksága alatt szolgált és részt vett Bácska felszabadításában. 1849 áprilisában honvéd-alezredessé léptették elő. Április közepén bátyja őt bízta meg a péterváradi erőd parancsnokságával, amit június közepén adott át. Július 9-én Kossuth ezredessé léptette elő és az aradi vár parancsnokává nevezte ki. Itt összeütközésbe került Damjanich János vezérőrnaggyal, aki egy időre fogságba is vetette. Szabadulása után bátyjához csatlakozva a temesvári csatában önkéntesként harcolt 1849 augusztusában Perczel Mór és Miklós emigrációba kényszerült (Mórt 1851 szeptemberében a császári-királyi hadbíróság – távollétében – halálra ítélte, s másnap nevét bitófára szegezték). A kiegyezésig tizennyolc évet töltöttek száműzetésben (Mór Törökországban, Angliában és Belgiumban, Miklós Törökországban és az Egyesült Államokban). ór heves természete miatt az emigrációban is szinte mindenkivel összeveszett. 1859-ben szerepet vállalt az Itáliában szerveződő magyar légió megalapításában, de vitába keveredett mindenkivel és végül megsértődve visszatért Angliába. 1866-ban Torinóban felkereste Kossuth Lajost, aki a szerveződő újabb magyar légió parancsnokságával akarta megbízni, de Perczel vele is összeveszett, így megbízatásból nem lett semmi. Erőszakos ter-
M
2013/11
mészetéről a következőket írja önéletírásában: „Bizony mondom, szörnyű el-
szánt, vasakaratú, rendíthetetlen hitű és csúnya egy verekedő természetű Isten teremtménye voltam én, »Nem«-mel az ajkamon születtem e világra”.
z 1867-es kiegyezés után térhetett A haza. Szakított forradalmi múltjával és Deák Ferenc híve lett. Kihasz-
nálta népszerűségét és az általa irányított honvédegyleteket Deák Ferenc politikai érdekében használta fel. Még nyílt beszédben is Kossuthnak rontott. A forradalmárból a kiegyezés híve lett, s a forradalom és szabadságharc egykori vezetőivel is szembe került, Kossuth terveit és tetteit elítélte. Kossuth-ellenes tevékenysége miatt elveszítette népszerűségét, 1870-ben viszszavonult a politizálástól. Bonyhádon élt szinte teljes magányban. Rögeszméjétől, hogy Magyarországot csak ő menthette volna meg, nem tudott szabadulni: „És ha beismerik éltem nagyszerű szent hivatását, Hunnia nem esik, sohasem jut vészbe, hínárba” – írta öregkori költeményében. Perczel Mór azon kevesek közé tartozik, akik megélték az 1848-as forradalom 50. évfordulóját. A bonyhádi ünnepélyre meghívták az akkor 87 éves Perczel Mórt, az élő tanút. Megjelenése meghatóvá és felemelővé varázsolta a hazafias megemlékezést. 1899. május 23-án agyvérzésben halt meg, nekrológjában méltán írták róla: „Pályafutása eltér a reformkor nagy politikusaitól, eltér a tábornokok és vezetőtisztek sorsától. Ő az egyetlen, aki kiváló politikus is, katona is volt egyszerre”. Perczel Miklós a szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba emigrált. Az amerikai polgárháború kezdetén az Iowa államban lévő Davenportban élt, és tapasztalt katonaként szerepet vállalt az iowai önkéntes gyalogezred megszervezésében, amely alakulatnak később katonai elöljárója, Grant vezérőrnagy (Az Amerikai Egyesült Államok későbbi elnöke) előterjesztésére ezredesként parancsnoka lett. Jelentős szerepet játszott Missouri felszabadításában. Többször is kitüntették. A polgárháború vége felé azonban lemondott. A kiegyezés után hazatért és 1868-tól 1887-ig Pécs és Baranya megye főispánja, majd 1887-től 1892-ig Pécs országgyűlési képviselője volt. 1904-ben halt meg Baján. SZABÓ BÉLA
Jut eszembe...
A
AF
z Úr 898. évének telén sok dolga akadt a tiszántúli bognároknak, kovácsoknak. Hadjáratra készült jelentős számú harcos, akiknek felszerelését rendbe kellett hozni. A cél Lombardia akkori fővárosa, Pávia volt, az ok zsákmányolás, felderítés, a dunántúli terület nyugati határának biztosítása. Az ürügy Arnulf királynak, Karantánia urának kérése, segítsék a magyarok Berengár király elleni vetélkedésében, mely a császári trón elnyeréséért folyt. (Karantánia a mai Szlovénia, Karinthia, Stájerország területén feküdt.) A diplomáciai előkészítés nyomán 899 márciusában 4000–5000 főnyi sereg kelt útra. Talán a megyeri révnél keltek át a Dunán, hogy aztán a római hadiutat követve Zalalövő, Ljubljana, Aquileia érintésével Lombardiába érjenek. Óbudától Páviáig mintegy 1000 kilométer az út. Közben végigdúlták Lombardiát, hatalmas zsákmányt halmozva fel. Azt hiszem, nem tévedünk, ha a vonulást napi 15–20 kilométerre becsüljük, ami lassúnak tűnik a korábbi elképzelésekhez képest. Történészeink szerint 899 augusztusában, majd szeptemberében kirabolták Treviso, Vicenza, Verona, Brescia, Bergamo, Milánó városait és elérték Páviát. Berengár ezalatt a magyarokénál háromszor nagyobb sereget gyűjtött, és Pávia alatt ellentámadásba indult. A magyarok most is a látszatmenekülés taktikáját választották, a túlerővel nem bocsátkoztak nyílt ütközetbe. A Via Postumia nevű Ganovát Aquileiával összekötő úton folyt az üldözés (az utat később Magyar útnak nevezték), egészen a mai Cittanova városig, ahol a Brenta-folyócska hídján átkelve letáboroztak. Berengár nem fogadta el a magyarok békeajánlatát, de vesztére nem is üldözte őket, hanem a Brenta jobbpartján szekértáborba vonult mintegy 15 000 főnyi seregével. Az éj leple alatt aztán a magyarok színe-java két helyen is átkelt a Brentán, és nyílzáport zúdított a szekerek közé zárt ellenségre. Esélyük sem volt a menekülésre. Alig egy óra alatt tönkreverték a lombardokat, túlzó források 20 000 halottról írnak. A győztesek aztán Modenát, Vercellit is dúlták, sőt Velencére is szemet vetettek, de lovaik nem kedvelték a sós tengervizet. Időközben, 890 késő őszén, Arnulf meghalt. Berengárral békét kötöttek, s „hazatértek Pannoniába”. Ettől az időtől beszélhetünk a honfoglalás befejezéséről. Történészeink, nyilván az írott adatok hiányában, igen keveset foglalkoztak a csapatok ellátásának, utánpótlásának kérdéseivel. Én csak egyetlen adatot ismerek, mely azt említi, hogy a csatában a szekerek és a vezetéklovak hátul maradtak őrizet alatt. Próbáljunk meg egy ilyen eseményt rekonstruálni. Az úton erős felderítő egységek vezették a sereget, ellenőrizve a kémek, tolmácsok útbaigazítását. A sereg zömét követte a trén, melyben nem-
ÍZE
csak élelem és „lőszer” volt a taligákon, hanem kovácsbognár műhely, nyerges és szíjártó is helyet kapott. Nem gondolom, hogy gyalogosok is kísérték őket, a vezetéklovak száma viszont megegyezett a harcosok számával. Ha valaki elmaradt, az halálra volt ítélve, a helybéliek agyonverték. Tetszik, nem tetszik, 8000 lovat kellett etetni, itatni legalább háromszor naponta. A hazai, vagy baráti területen a lovasok a hazulról hozott szerény táplálékot ették, fakulacsukból oltották szomjukat, ellenséges területen pedig felélték a zsákmányolt jószágot, megitták a barátok borát. A kovácsok egyúttal állatorvosok is voltak, lovaink nem ismerték a patkót, a kemény, gyakran köves talajon patáik, csüdjük gyakran ápolásra szorulhatott. A nomád harcmodor fő fegyvere az íj volt. Ha percenként három nyilat engedett útjára egy harcos, akkor meglepő számhoz jutunk. A brentai csatában 3000 magyar lovas az első 10 percben 90 ezer nyílvesszővel homályosította el az eget. Hány nyílra volt szükségük az egyéves hadjárat alatt? A sereg legalább 3000 kilométert tett meg, de csekély veszteséggel, gyakorlatilag épségben hazatért. Berengár ezüstérméi ruha, vagy akár lószerszám díszeként sokszor kerülnek elő X. századi sírokból. Kitaláltam, mit válaszoltak a világlátott lovasok, ha az őket hazavárók megkérdezték: Berengár merre jártak? Bergengóciában! A ezüstdénárjai kétkedőknek azt üzenem, ha ober Ennsből lehet Óperencia, Brandenburgból Burkusország, a gleccserből üveghegy, miért ne lehetne Berengár országából Bergengócia. Most már csak azt kell tisztáznom, miért adtam mondanivalómnak ilyen furcsa címet. Több mint 35 éve, egy csókai számadó juhász elmondta nekem, hogy ő bojtár korában megtanulta a régi öregektől, hogy a bárányok füvét a juhásznak meg kell kóstolnia, hogy a jószág csak tiszta, ártó növényektől mentes táplálékot egyen. Ez a szokás bizonyára bőven több mint ezeréves. A lombardiai hadjárat nemcsak zsákmányszerző kaland volt, hanem feladata lehetett annak felderítése is, szükség esetén áttelepülhetnének-e a magyarok, mint korábban a gótok és a longobárdok, Itáliába. A lovak nélkül nomád életmódjukat nem folytathatták. Az Alpoktól délre azonban más a vegetáció, mint az eurázsiai sztyeppe nyugati nyúlványán, a Kápát-medencében. Más a fű íze. A lovaknak ez nem tetszett, az embereknek pedig az ottani sűrű lakosságú preurbánus kultúra volt idegen. Így aztán itt ragadtunk. TROGMAYER OTTÓ ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
329
O K O S T E L E F O N O K A H A D I I PA R S Z O L G Á L AT Á B A N
INFO-HADVISELÉS
Egy évvel ezel tt, 2012 tavaszán következett be az a történelmi pillanat, amikor a világon már több fogyott okostelefonokból, mint személyi számítógépekb l és táblagépekb l összesen. Jóllehet nincs egyértelm meghatározás arra, hogy mikortól neveznek egy mobiltelefont okosnak, a szakirodalomban általában azokat a készülékeket sorolják ide, amelyek saját operációs rendszert futtatnak, és a telefonáláshoz kapcsolódó kiegészít
A
z új készülékek többsége már olyan okostelefon, amely vezeték nélküli interneteléréssel, nagyfelbontású felvételek készítésére alkalmas videokamerával, továbbá műholdas helyzetmeghatározó rendszerrel (GPS) rendelkezik. A világon több embernek van már mobiltelefonja, mint személyi számítógépe, és az ebben rejlő lehetőségeket a kiberbűnözők, illetve a hadiipar is fölismerte. Az okostelefonok előnye, hogy a felhasználó mindig magánál tarthatja, így akár mobil pénztárcaként, személyi igazolványként vagy életmentő eszközként is használható. Azonosítás
Az Amerikai Védelmi Minisztérium az év elején jelentette be, hogy há330
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
szolgáltatásokon túl egyéb alkalmazásokra is képesek.
rommillió dollár értékű kutatóprogramba kezdett a kaliforniai székhelyű AOptix technológiafejlesztő vállalattal. Céljuk az olyan úttörő technológiák kifejlesztése, amelyek a bevetésen lévő csapatokat segíthetik. A megrendelés olyan okostelefonos arcképfelismerő szoftverre vonatkozik, amellyel már távolból azonosíthatják az ellenőrizni kívánt személyeket. Az amerikai hadsereg képviselőinek már be is mutatták a rendszer korai prototípusát, amelynek lehetőségei lenyűgözték a katonai szakembereket. Az AOptix képviselője szerint a hadsereg kérésére módosítják az okostelefonos alkalmazásként elérhető rendszert, amely írisz, arc, hang, illetve ujjlenyomat felismerésére lesz képes. A Smart Mobile
2013/11
Identity (SMI), avagy az okos mobiltelefonos személyazonosító rendszer biometrikus személyazonosítást tesz lehetővé olyan helyeken is, ahol korábban ezt a költségek miatt lehetetlennek vagy technológiailag kivitelezhetetlennek tartották. A hadsereg az eszközzel kapcsolatos szándékait titokban tartja, az viszont biztos, hogy a szoftver a táblagépek és a mobiltelefonok beépített kamerái segítségével képes az arcfelismerésre, és további kiegészítők csatlakoztatásával pedig elérhetővé válik az írisz, valamint az ujjlenyomat felismerése. A fejlesztők elsősorban határrendészeti és bűnüldözést segítő lehetőségeket látnak a biometrikus személyazonosításban, amely katasztrófahelyzetekben, humanitárius segítségnyújtásnál és az egészségügyben is jó
szolgálatot tehet. Az SMI segítségével a határőrök gyorsan azonosíthatják az ellenőrzőpontokon áthaladó személyeket. Katasztrófahelyzetben visszaszoríthatják a segélyszál lítmányokkal kapcsolatos visszaéléseket, azaz az SMI információi alapján valóban azok kaphatják a segélyeket, akiknek szükségük van rá. Az amerikai katonák jelenleg is használnak írisz-, arc- és ujjlenyomat-felismerőrendszert. A
dolgozó alkalmazottak a gépek USB-portját használták a telefonok töltésére. A szabálysértők többsége bele se gondolt abba, hogy a töltésen kívül a számítógép külső USB-lemeznek tekinti a csatlakoztatott okostelefont, és így előfordulhat, hogy titkos dokumentumok kerülnek át a mobiltelefonokra. Rosszabb esetben a mobiltelefonok internetes kapcsolatával a világhálóra is kikerülhet egy-egy kényesebb okirat.
Handheld Interagency Identity Detection System (HIIDE) viszont más alkalmazásokra nem használható és a mérete is sokkal nagyobb az átlag mobiltelefonnál. Az új eszköz kisebb és könnyebb lesz, ráadásul sokoldalúbb és pontosabb felismerést ígér. Kémkedésre is kit n
Az okostelefonokat hadiipari célokra úgy is fel lehet használni, hogy a készülék tulajdonosa nem is sejti, mi mindenre jó még az elsősorban telefonálásra fejlesztett eszköz. Dél-Koreában például a kormányzati informatikai eszközöket használó hivatalnokok követtek el súlyos biztonsági szabálysértést azzal, hogy az USB-csatlakozóról tölthető telefonjaikat nem külön töltővel, hanem a hivatali számítógépek USB-portján keresztül töltötték. A koreai hálózatbiztonsági központ február elején hét nap alatt 129 biztonsági szabálysértést észlelt, amelyek többségéről nem is volt tudomásuk a gyanútlan elkövetőknek. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a hivatali számítógépeken
A hadsereg az ilyen támadásokkal szemben csak úgy tud védekezni, hogy távolról törli a kérdéses számítógépen és okostelefonon található összes információt, valamint eljárást indít a szabálysértő munkatárs ellen. Vírusok és férgek
A mobiltelefonok vírusokkal szembeni kiszolgáltatottságát sokan még most sem gondolták komolyan, jóllehet a kiberbűnözők már évekkel ezelőtt is igazodtak a világtrendekhez, azaz okostelefonokon keresztül is fertőző kémprogramokat hoztak létre. Január elején derült ki, hogy mobiltelefonokat is felhasználva elektronikus leveleken keresztül támadt a ÉLET
„Vörös Október” nevű kártékony program (féreg), amely elsősorban adatok és geopolitikai információk megszerzésére koncentrált. Az egyedi, különösen rugalmas, rosszindulatú programokat létrehozó vírus a diplomáciai, kormányzati és tudományos kutatással foglalkozó szervezeteket támadta meg világszerte. A szakemberek szerint a vírus legalább öt évvel ezelőtt indult, de olyan kitűnően álcázták, hogy mindeddig rejtve maradt. A Kaspersky Lab biztonsági szoftvercég szerint a kártevő megalkotói elsődlegesen a kelet-európai országokat, a volt Szovjetunió tagállamait és a közép-ázsiai térség országait vették célba, de Nyugat-Európa és ÉszakAmerika sem volt biztonságban. A támadások célja kényes dokumentumok megszerzése volt. A bűnözők a számítógépes rendszerek hozzáféréséhez szükséges hitelesítésekre és a mobil eszközökön tárolt személyes adatokra koncentráltak. A vírusvédelmi cég tavaly októberben indított vizsgálatot egy nemzetközi diplomáciai szervezet számítógépes rendszereit célzó támadássorozattal kapcsolatban. Ekkor derült fény az új számítógépes féregre, amelyet a felfedezés hónapjára tekintettel neveztek el Vörös Októbernek. A nyomozás szerint a kártevőt 2007-ben indították útjára azok a bűnözők, akiknek sikerült egy fejlett kiberkémkedési hálózatot kiépíteniük. Az elmúlt öt év folyamán elsősorban diplomáciai és kormányzati szervek, kutatóintézetek, energetikai és nukleáris csoportok, a kereskedelmi és légügyi szervezetek rendszereit támadták. A kártékony programnak saját, adatlopásra specializált moduljai voltak, amik jogosulatlan hozzáférést biztosítottak a rendszerekhez, és így lehetővé tették további kártevők telepítését és személyes adatok megszerzését. A fertőzött hálózatokról kinyert információkat további rendszerek eléréséhez is használták. Például a lopott hitelesítések valószínűleg támpontot adhatnak a kiegészítő rendszerek hozzáféréséhez szükséges jelszavak vagy kifejezések felderítéséhez. A fertőzött rendszerekből különböző dokumentumtípusokat próbáltak kinyerni, többek között az ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
331
Európai Unió és a NATO hivatalaiban világszerte használt titkosított fájlformátumot. A támadások minden esetben elektronikus levelek útján kezdődtek. A rendszer megfertőzéséhez a bűnözők a Microsoft Office és Microsoft Excel biztonsági réseit használták ki. Az adathalász üzenetekben olyan kódok bújtak meg, amelyeket más támadók hoztak létre, és már használták különböző számítógépes támadások során. Ilyenekkel támadták a különféle katonai és energetikai célpontokat Ázsiában. A kártevő programsoraiban talált maradványok a támadók orosz eredetére utalnak – állítják a szakemberek, akik szerint a kibertámadók olyan fájltípusokat használtak, amelyek korábban ismeretlenek voltak. A Vörös Október „csupán” hatvankilenc ország háromszázötven számítógépét tartotta irányítása alatt. A vírus által megfertőzött gépek száma nem számít jelentősnek, a kártevő különlegessége abban rejlik, hogy egyetlen otthoni számítógép sem vált áldozatává. Kizárólag kutatóintézetek, energetikai hivatalok, kormányszervek és diplomáciai testületek PC-it támadta meg. Készítői kifejezetten a fontos, nagy értékű információk ellopására optimalizálták az évekig sikeresen bujkáló vírust. Lehallgatás és titkosítás
Barack Obama amerikai elnök 2013 februárjában az országértékelő beszédében is szóba hozta a kiberbűnözés jelentette fenyegetést. Az 332
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
elnök, bár részleteket nem árult el, beszédében kifejtette, tisztában vannak azzal, hogy idegen hatalmak és vállalatok lopják üzleti titkaikat. Iparági képviselők szerint az ipari kémkedés és az adatlopás évekkel ezelőtt inkább csak bosszúság volt, mint komoly probléma, még annak ellenére is, hogy évente több milliárd dollár veszteséget okozott. A kiberbű nözés azonban minden eddiginél nagyobb méreteket ölt, és éppen ezért az amerikai kormány a jelenleginél sokkal keményebb fellépést tervez. Obama február elején írta alá azt a direktívát, amely biztosítja, hogy az amerikai internetszolgáltatók megkapják azokat az információkat, amelyek a legnagyobb hackercsoportok digitális nyomait tartalmazzák. Ráadásul az új kiberbizton sági politika jegyében a védelmi szektor és a kormányzati hivatalok a jövőben önkéntes alapon megosztják egymással a kibertámadásokkal kapcsolatos információikat, és tájékoztatják egymást a rendszereik sebezhető pontjairól. A hackerek és kiberbűnözők próbálkozásaiból tanulva a fejlesztők egyre biztonságosabb rendszereket próbálnak piacra dobni, miközben az okostelefonok felhasználóit is felkészítik arra, hogy veszélyes „fegyvert” tartanak a kezükben. Sokáig a kanadai Research in Motion (RIM) Blackberry okostelefonok voltak a titkosszolgálatok kereszttüzében, ugyanis ezek a készülékek olyan fejlett adattitkosítási rendszert tartalmaznak, amelyek
2013/11
még a törvényes lehallgatásokra jogosult állami szervezeteknek sem engednek betekintést a megfigyelni kívánt előfizetők adatforgalmába. Éppen ezért az Amerikai Védelmi Minisztérium is ezt a típust részesítette előnyben, mert a Blackberry készülékekről küldött üzenetekhez, levelekhez és egyéb adatokhoz még a gyártó sem férhet hozzá, jóllehet a fejlett titkosítási eljárással bonyolított adatforgalom a RIM központi szerverein keresztül zajlik. A Pentagon azonban tavaly év végén bejelentette, hogy megszünteti a Research in Motion monopóliumát, és a hadsereg új mobiltelefonjai között már az Apple iPhone-ok is helyet kapnak. A nyitással a katonai vezetés azt szeretné elérni, hogy újabb fejlesztések segítsék a hadsereg munkáját, és ne csak egy platform legyen jelen a mindennapi munkában. A hadvezetés a bejelentéssel együtt arról is biztosította a Blackberry gyártóját, hogy az állományukban lévő több ezer hivatalnok továbbra is használni fogja a jól bevált készülékeket. A hétköznapi felhasználóknak ez azért jó hír, mert azok a szoftverfejlesztések, amelyek a hadseregben megjelennek, néhány évvel később a kereskedelmi forgalomban is elérhetővé válnak. Így került be mindennapjainkba a műholdas hely zetmeghatározó rendszer, a GPS is vagy az internet őse, az Advanced Research Projects Agency Network (ARPA net), amelyet szintén a Pentagon számára fejlesztettek. BODNÁR BALÁZS
EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG? • EGÉSZSÉG=EGÉSZ-SÉG?
EDUVITAL – ÉT SZERKESZTI: FALUS ANDRÁS
LÁZAS ÁLLAPOT CSECSEM ÉS GYERMEKKORBAN Szervezetünk egyensúlyi állapot fenntartására törekszik, melynek része az élettani folyamatokhoz szükséges állandó h mérséklet biztosítása is. Ez általában 36,5–37 °C között van. Az agyban lév karmester, a hipotalamusz szabályozza ezt a folyamatot. ertőzések, gyulladásos folyamatok esetén a szervezet védekező rendszeréhez tartozó fehérvérsejtekből lázkeltő anyagok is felszabadulnak, melyek a véráram segítségével eljutnak az agyba, a hőközpontba. Ezek az anyagok arra késztetik a hipotalamuszt, hogy olyan parancsot adjon ki, ami a hőleadást csökkenti, így a testhőmérséklet nő. Egyes kórokozók 38 °C felett gyorsabban elpusztulnak, másrészt a magasabb hőmérséklet olyan immunológiai folyamatokat is elindít, melyek segítenek a kórokozó elleni küzdelemben. A láz tehát valamilyen betegség tünete, nem oka, ezért elsődleges célunk nem a láz mint tünet csillapítása, hanem a lázat kiváltó ok megszüntetése. A láznak kellemetlen, de súlyosabb következménye csak az extrém magas, 40 °C feletti láz esetén lehet. Egyre inkább elfogadott szakmai álláspont, hogy a láz csillapításának indoka a közérzet javítása, tehát ha a gyermeket nem viseli meg a láz, akkor ennek csillapítása felesleges. Az utóbbi időben a lázcsillapítással kapcsolatban a fenti megállapításon kívül több elterjedten alkalmazott eljárás bírálata jelent meg, eszerint nem indokolt az úgynevezett körkörös lázcsillapítás (rendszeres időközökben adott gyógyszer), és a különböző típusú lázcsillapítók kombinálása sem. Ha az adott lázcsillapító hatástalan, akkor másik hatóanyagot kell választani, a szalicilszármazékok (Aspirin) adása 10 éves kor alatt nem javasolt, de vigyázni kell vele a tinédzser- és fiatal felnőttkorban is, mert súlyos mellékhatások jelentkez-
F
hetnek, illetve ha a hűtőfürdő alkalmazása kellemetlen a gyermek számára, akkor ne alkalmazzuk. Ha a gyermek általános állapota romlik, aluszékonnyá válik, nem fogad el folyadékot, bőrvérzések jelennek meg, görcs jelentkezik, akkor feltétlenül orvosi konzultáció szükséges. Külön elbírálást igényel a krónikus beteg, pl. szívbeteg gyermek lázas állapota, mivel a lázzal járó szapora pulzus megterheli a keringést, fokozott munkára készteti az amúgy sem kifogástalanul működő szívet. Szintén külön figyelmet érdemel a fiatal csecsemő lázas állapota: 3 hónaposnál fiatalabb csecsemő 38 °C feletti, 3-6 hónapos csecsemő 39 °C feletti láza esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Az újabb kutatások a lázgörcsként ismert tünettel kapcsolatban is újdonságot hoztak. Ez a gyermekek 2-4%-át érinti, 3 hónap és 5 év között, leggyakrabban 2 éves kor körül fordul elő. Nem ritka, hogy a gyermekkor során többször ismétlődik. Típusosan a lázas betegség kezdetén, gyakran annak első tüneteként jelentkezik. Furcsa, de azt kell mondanunk, hogy a láz mértéke nincs kapcsolatban a lázgörcs megjelenésével. Döntően vírusfertőzés áll a háttérben, de gyakran oltások (Di-PerTe, MMR) okozta lázas állapotban is észleljük. Tünete a néhány másodperctől 15 percig tartó, a teljes testre kiterjedő, szimmetrikus rángások eszméletvesztéssel, melyet aluszékonyság követ. Megfigyelhető, hogy gyakoribb azoknál a gyermekeknél, akiknek a családjában előfordult hasonló tünet. Genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy autoszomális domináns módon öröklődik a betegség. ÉLET
A lázgörcs ijesztő, de nem veszélyes állapot. Nagyon fontos, hogy ilyenkor a szülő ne veszítse el a fejét, maradjon a gyermek mellett, fordítsa az oldalára (az újraélesztésből ismert stabil oldalfekvésbe), vigyázzon, hogy a gyermek ne sérüljön meg. Próbálja megjegyezni a görcs kezdetének és végének időpontját, hiszen az időfaktor fontos a betegség megítélésében. Hazai hivatalos ajánlás szerint ha a görcs 5 percnél tovább tart, akkor kérjen azonnal segítséget, hívjon mentőt. Ha a görcs ennél rövidebb ideig tartott, akkor konzultáljon orvosával a további teendők megbeszéléséről. A terápia az alapbetegség kezelése, illetve görcsoldó adása. A lázgörcs nem igényel speciális vizsgálatokat, de első lázgörcs esetén ajánlott 24-48 órás kórházi megfigyelés, a szülők megtanítása arra, mit tegyenek a tünet ismétlődése esetén. Hazaadás előtt minden esetben ellátjuk a gyermeket görcsoldó kúppal, mely biztonságosan adható otthoni körülmények között is. A szülőket gyakran foglalkoztatja a kérdés, hogy hogyan tudják legközelebb kivédeni? Sajnos erre nincs megoldás, mert mint láttuk, nagyon gyakran a betegség első tünete a lázgörcs, és önmagában a láz leszorítása nem védi ki a betegséget, hiszen kialakulásában az örökletes tényezők, a fertőzés – leggyakrabban vírusfertőzés – és a láz együttes jelenléte szükséges. A másik lényeges kérdés, hogy a görcsnek vagy ismétlődő görcsöknek van-e káros hatása az idegrendszer fejlődésére, nagyobb-e az esély epilepszia kialakulására. Erre a kérdésre megnyugtató a válasz: nem károsodik az idegrendszer, és az epilepszia előfordulása sem gyakoribb ezeknél a gyermekeknél. M ADARASI ANNA ÉS
TU D O M Á N Y
2 01 3/11
333
I N T E R J Ú S Z A B Ó D Ó R Á VA L
Az antibiotikum-rezisztencia olyan általános problémává vált, hogy hamarosan ugyanazzal a helyzettel találjuk magunkat szemben, mint a maga idejében Fleming, a penicillin antibakteriális hatásának felfedez je – foglalja össze a probléma lényegét Szabó Dóra, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének kutatóorvosa, akinek a munkáját a közelmúltban UNESCO L’Oreal N k a Tudományért ösztöndíjjal ismerték el.
– Az elmúlt száz év sikertörténetnek tekinthető a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. Hogyan áll most a mérkőzés? – Kutatásaink arra irányulnak, hogy továbbra is képesek legyünk sikeresen fölvenni a harcot a kórokozó mikrobákkal szemben. Azt már jól tudjuk, hogy a baktériumok rendkívül „okosan” képesek rezisztenciamechanizmusokat kialakítani, átörökíteni, sőt akár azonos generáción belül a társaiknak is átadni. Ezért arra kell fölkészülnünk, hogy állandóan új hatásmechanizmus alapján működő ellenszereket dolgozzunk ki a szervezetünket érő fertőzések leküzdésére. – Melyek a leghatékonyabb módszerek a bakteriális fertőzésekkel szemben? – Minden módszer lényege a kórokozó mikrobák elpusztítása. Ha ezt a szervezeten kívül tesszük, akkor sterilizálásról, dezinficiálásról beszélünk, ha pedig a szervezeten belül, akkor jönnek szóba az antibiotikumok. Bár a penicillin hatásmechanizmusát még nem ismerhették, antibakteriális hatását már jóval Fle334
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
ming felfedezése előtt kihasználták. Már az ősi kultúrákban is ismerték a penészgomba jótékony hatását. Például Kr. e. 150 körül Srí Lankán a katonák a tűzhely kürtőjében szárított olajos pogácsát használtak sebeik kezelésére. Feltehetően a sütemények egyszerre szolgáltak nedvszívóként és antibakteriális szerként is. A penicillinalapú gyógyszerek forradalmasították a baktériumokkal szembeni küzdelmet, de a rezisztencia kialakulása ismét nagy kihívás elé állít bennünket. – Miért ennyire sikeresek az antibiotikumok? – A baktériumfertőzések leküzdésére olyan hatóanyagot kellett találni, ami a baktériumot károsítja, de az emlősök (így az ember) testi sejtjeire ártalmatlan. A penicillin pedig éppen ezt tudja: gátolja a bakteriális sejtfal fölépülését, a baktériumot hordozó emberi sejtekre azonban gyakorlatilag semmiféle hatása nincs. Úgy pusztítja el a kórokozót, hogy a gazdaszervezetet érintetlenül hagyja.
2013/11
KISS BALÁZS FELVÉTELE, SEMMELWEIS EGYETEM
a hét kutatója
BAKTÉRIUMOK – LÉPÉSEL NYBEN
– Milyen okokra vezethető vissza a rezisztencia kialakulása? – Az antibiotikumok óriási karriert futottak be. A világon ma évente mintegy 200 millió alkalommal írnak föl antibiotikumot, de vannak országok Európában is, ahol ezek a gyógyszerek szabadon, recept nélkül megvásárolhatók a drogériákban. Vagyis sokszor orvosi indok nélkül, és az előírásokat be nem tartva alkalmazzák ezeket a készítményeket, ami elősegíti a rezisztencia kialakulását. A gyógyszer aztán végül éppen akkor nem működik, amikor szükség lenne rá. Tudjuk
azt is, hogy a világon évente kb. 300 000 tonna antibiotikumot használnak föl humán- és állatgyógyászati célra, az utóbbi esetben főként teljesítményfokozóként. Ez a túlhasználat és a nem megfelelő alkalmazás oda vezetett, hogy mára már számos baktériumfajt ismerünk, amelyik bármely ismert antibiotikum jelenlétében képes a túlélésre és a szaporodásra, vagyis teljes körű antibiotikum-rezisztenciát mutat. – Milyen gyógyszerfejlesztésre volna szükség, hogy képesek legyünk legyőzni a rezisztenciát? – Én elsősorban a Gram-negatív baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának vizsgálatával foglalkozom. A baktériumok ezen csoportjával szemben többek között az úgynevezett béta-laktám antibiotikumok bizonyultak hatékonyaknak, ezek közös hatócsoportja a bétalaktám-gyűrű, az eltérő hatóanyagok pedig a gyűrűhöz kapcsolódó oldalláncok révén hozhatók létre. A gyógyszeripari fejlesztések ma gyakorlatilag kimerülnek ezeknek az oldalláncoknak az alakításában, de a baktériumok igen gyorsan alkalmazkodnak, és az új ellenszerekre is hamar rezisztenssé válnak. A nem túl távoli jövőben teljesen új hatóanyagok kialakítására lesz szükség. – Hogyan válnak ellenállóvá a baktériumok?
– A béta-laktám antiküls tér biotikumokkal szemTolC küls membránban elhelyezked csatorna ben a baktérium többféle mechanizmussal periplazmatikus tér AcrA összeköt fehérje tud védekezni. IntenAcrB a speciális antibiotikumzív kutatások folynak rezisztenciáért felel s proton-transzlokáló pumpa annak a baktériumok citoplazma által termelt enzimcsoportnak a genetikai elemzésére, amely képes a béta-laktám-gyűrű inakti- az érdekessége, hogy az antibiotiválására. Közel 800 féle béta- kum-rezisztenciáért felelős gének laktamáz enzimet írtak le a kuta- nemcsak a baktérium DNS-én, hatók, néhány új enzimet egy általunk nem akár plazmidon is jelen lehetkidolgozott módszer segítségével a nek, vagyis a baktériumok nemcsak mi kutatócsoportunknak sikerült az utódaiknak, hanem egymásnak izolálnia. Ezeknek az enzimeknek is át tudják adni a rezisztenciát. Egy másik sikeres módja a rezisztencia kialakításának az antibiotikum „kipumpálása” a baktériumsejtből. Ezt a jelenséget efflux-pumpának nevezzük, ennek a folyamatnak a megismerése terén is aktív a kutatócsoportunk. Más esetben a sejtfal áteresztőképessége változik meg úgy, hogy az a korábban hatékony antibiotikumot már nem engedi bejutni a sejt belsejébe. – A közelmúltban elnyerte az UNESCO-L’Oreal Nők a Tudományért ösztöndíjat. Mit jelent Önnek ez az elismerés? Nagyon örültem a díjnak. Büszke vagyok a szakmai sikereimre, és a családomra, a két kislányomra is. Bízom benne, hogy kutatási eredményeink hozzájárulnak új, hatékony antibiotikumok kifejlesztéséhez. SZILÁGYI ZSUZSA ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
335
Ú J O R C H I D E A FA J M A G YA R O R S Z Á G R Ó L
MUTASD A PETTYEIDET! Az orchideák vagy kosborfélék a virágos növények egyik legnagyobb fajszámú családja, amelyek körében nem számít ritkaságnak új fajok leírása. Legtöbb képvisel jük a trópusokon honos, és a tudomány el tt ismeretlen fajaik többségét is a meleg égövr l írják le. Ugyanakkor Európában a család az egyik legintenzívebben kutatott növénycsoportnak tekinthet , ezért is különösen meglep , hogy egy széles elterjedés (tucatnyi országban megtalálható) felt n fajukat mindeddig nem írták le a tudomány számára.
A
sallangvirágok (Himantoglossum) ikergumós, tőlevélrózsás kosborfélék, amelyek legfeltűnőbb és névadó tulajdonsága a jellegzetesen megnyúlt és többnyire csavarodó mézajak. Fajaik Európában, Kis-Ázsiában, a Közel-Keleten és a Kaukázusban fordulnak elő, de érdekes módon adott területen általában csak egyetlen képviselőjük él, azaz a fajok elterjedése alig fedi át egymást. Magyarországon két képviselőjük előfordulása volt ismert, az adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum) és a bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum). Utóbbiról úgy tartja a nemzetközi szakirodalom, hogy közeli rokonságban áll a keleti sallangvirággal (Himantoglossum affine), de attól bíboros szőrökkel tarkított mézajkai, hoszszabb sarkantyúja és a mézajak oldalsó karéjai révén különül el. Évszázados félreértés
Mindkét faj leírása a XIX. századba nyúlik vissza. Elsőként Marschall von Bieberstein a Krím-félszigeten megtalált növényt nevezte el 1819-ben a Flora Taurico-Caucasica című művének harmadik kötetében ’Orchis caprina’nak. Edmond Boissier 1884-ben írta le az ’Aceras affinis’ nevű fajt Kis-Ázsiából, Törökország területéről. (Később mindkét növényt a sallangvirág nemzetségbe sorolták át, így kapták meg a napjainkban használatos nevüket.) A krími növény leírásakor a mézajkán lévő mintázatot nem említette sem Bieberstein, sem más botanikus a XIX. század legvégéig, amikortól kezdve elterjedt az irodalomban az a nézet, hogy a Krím-félszigetről leírt faj mézajkai vöröses-bíboros pettyekkel díszítettek. Egészen a közelmúltig 336
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
2013/11
SZEMÉLYLEÍRÁS Er teljes, ikergumós, t levélrózsás növény. Virágzó hajtása 30–110, átlagosan 50–72 centiméter magas, t levelei 66–240, átlagosan 66–135 milliméter hosszúak és 17–40 milliméter szélesek. Virágzata 10–50 centiméter hosszúságú és 10–75 (átlagosan 20–40) virág alkotja. A legalsó murvalevele 19–75, átlagosan 30–44 milliméter hosszú; a fels murvák rendszerint üstökszer en túlérnek a hozzájuk tartozó bimbókon. A küls lepellevelek 11–18, át-
lagosan 13–16 milliméter hosszúak és 5–9, átlagosan 6,2–7,8 milliméter szélesek. A sötét bíboros szín mézajak mélyen háromosztatú, tövén 6–33 (átlagban 10–20) fehéres-vöröses-bí bo ros ponttal. A középs karéj 25–85, átlagosan 46–68 milliméter hosszú és csavarodott, sallangszer . Az oldalsó karéjok széles hullámosak és 4–29 (átlagosan 11–19,5) milliméter hosszúak. Maga a sarkantyú 5–9,5 (átlagban 6,5–8) milliméter hosszú.
A pettyezetlen mézajkú keleti sallangvirág
Az újonnan leírt faj mézajkain jellegzetesen bíboros-vöröses pettyek láthatók
A Janka-sallangvirág Kis-Ázsiában, a Balkán-félszigeten és a Kárpát-medencében fordul el
úgy tudtuk tehát, hogy a Himantoglossum caprinum nevű növény él a Krímfélszigeten, Kis-Ázsiában, a Balkánon és legészaknyugatibb állományai a Kárpát-medencében. A növényről kialakult hamis képhez nagyban hozzájárult a politikai elszigeteltség. A XX. század jelentős részében ugyanis a Szovjetunióhoz tartozó Krím-félszigetre a nyugat-európai botanikusok alig juthattak el, az otta-
ni növényt jól ismerő ukrán és orosz botanikusok pedig aligha láthatták élőben a tőlük nyugatabbra élő növényeket. Janka virága
Így eshetett meg az, hogy botanikuscsapatunk első krími kirándulása során az ottani sallangvirág állományaikat vizsgálva rájött: az ott élő növények nem azonosak a nálunk és a Balkánon
Télen és tavasszal t levelei alapján figyelhetünk fel rá
előforduló fajjal. Nemcsak az általunk megtalált állományok, hanem minden, a Krímből gyűjtött herbáriumi példány is pettyezetlen mézajkú növény volt. A kérdést a faj leírójának eredeti típuspéldányai tisztázhatták Ez utóbbiakat – Marschall-Bieberstein báró példányait – helsinki és szentpétervári herbáriumokban találtuk meg. Vizsgálataink
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
337
megmutatták, hogy a Bieberstein által gyűjtött példányok alaktani jellemzői nem különböznek szignifikánsan a kis-ázsiai pettyetlen mézajkú növényektől, annál inkább a balkáni és pannóniai pettyes virágú fajtól. Mindennek két nevezéktani következménye lett: egyrészt kiderült, hogy a Krímből leírt Himantoglossum caprinum és a Törökország területéről leírt Himantoglossum affine nevek egyazon növényfajra vonatkoznak! Ilyen esetekben a nevezéktan szabályai szerint a korábban megjelent nevet kell alkalmazni (ez az úgynevezett prioritás-elv).
A másik és a hazai flórára nézve nagyobb jelentőségű következménye az, hogy az eddig hagyományosan Himantoglossum caprinum-nak nevezett (és nálunk is előforduló) növényt eddig soha senki nem írta le faji rangon, tehát az egy eddig fel nem ismert faj. Az új fajt a Balkán-félsziget kiváló flórakutatójának, Janka Viktornak (1837–1890) tiszteletére Janka-sallangvirágnak, azaz Himantoglossum jankaenek neveztük el. Az évszázados félreértelmezést számos ország herbáriumaira kiterjedő nyomozómunkával – ukrán, orosz, brit és holland kutatók közreműködésével – sikerült tisztázni, a Maga a virágzat akár fél méteres is lehet
MOLNÁR V. ATTILA FELVÉTELEI
338
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
2013/11
faj leírása az Új-Zélandon kiadott Phytotaxa című rangos folyóiratban jelent meg. A típuspéldány kijelölésekor választásunk egy szintén neves magyar Balkán-kutató botanikus, Degen Árpád (1866–1934) által Budapest közelében, 1918. július 7-én gyűjtött herbáriumi lapra esett, amely a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában található. A Balkán-félszigeten leggyakoribb Janka-sallangvirágot korábban általában bíboros vagy bíbor sallangvirág névvel illették, ilyen megjelöléssel szerepel a hazai fokozottan védett növények listáján is. Magánosan bukkan fel
A tengerszinttől 1500 méteres magasságig megtalálható, mészkedvelő faj. Fényigényes, legfeljebb félárnyékban előforduló növény. Karsztbokorerdőkben, száraz és üdébb tölgyesekben, cserjésekben, pusztafüves lejtőkön, sztyeppréteken él. Természetközeli élőhelyeken főként magános példányai bukkannak fel vagy kisebb populációi élnek. Legnagyobb állományaira rendszerint a természetközeli társulások közelségében levő pionír, másodlagos termőhelyeken akadhatunk. Például külterjesen művelt vagy felhagyott egykori gyümölcsösökben és szőlőkben, utak kaszált szegélyein, cserjésedő másodlagos száraz és félszáraz gyepekben, felhagyott kőbányákban lelhetünk rá. Tőlevelei ősszel jelennek meg és tavaszig növekedve áttelelnek. A már nagyobb, legalább hatleveles példány képes virágozni. Néhány hétig tartó nyílása hazánkban általában június végén kezdődik. Megporzói alig ismertek. Virágait igen ritkán látogatják rovarok, akkor is főként méhek. Termésképzési sikere hazai tapasztalatok alapján jelentősen ingadozik, a szárazságot igen megsínyli. Magvai augusztus–szeptemberre érnek be. A vegetatív példányok tőlevelei május–júliusra, a virágzó példányok hajtásai július–augusztusra száradnak el. Hazánkban elsődlegesen termőhelyeinek természetes szukcessziója, másodsorban a túltartott vadállomány legelése és túrása, valamint egyes lelőhelyeken töveinek kiásása veszélyezteti. MOLNÁR V. ATTILA TAKÁCS ATTILA SRAMKÓ GÁBOR
IRODALOM + CSOPORT + BESZÉLGETÉS
Az írás a TIT és a DOSZ kutatásismertet cikkpályázatán az Élet és Tudomány kategória III. díját nyerte.
Néhány ember leül, meghallgatnak
vagy
elolvasnak egy irodalmi m vet és aztán err l egy jót beszélgetnek, felsorolják esetleg
érveiket,
vitatkoznak,
majd konszenzusra jutnak. Így néz ki egy biblioterápiás foglalkozás általában a gyakorlatban – de miért hasznos mindez?
BIBLIOTERÁPIA
A
mikor Sahrijár király csalódik hűtlen feleségében, az újabb csalódás elkerülése érdekében úgy dönt, minden nap új szüzet vesz feleségül, aki a nászéjszakát követően életével fizet. A birodalomban azonban elfogynak a vállalkozó hölgyek, s ekkor a vezíre lánya, Sahrazád (Seherezádé) önként jelentkezik a feladatra. A nászéjszakán azonban egy mesébe kezd, amelyet csak másnap fejez be, de akkor egy újabba kezd, így az uralkodó kénytelen elhalasztani a lány kivégzését. És így folytatódik a „terápia” ezer és egy éjszakán át, míg végül a király megkíméli Seherezádé életét. Mi is pontosan a biblioterápia? Nincs rá egyetlen, mindent magában foglaló meghatározás. Én leginkább Hász
Erzsébet értelmezésével értek egyet, miszerint a biblioterápia, a könyvekkel gyógyítás „éppen úgy, mint a legtöbb, vagy majdnem minden művészetterápia nemcsak a beteg emberek gyógyításában használható, hanem a megelőzésben és a rehabilitációban is, de hasznos akkor is, amikor egy krónikus betegséggel való együttélést kell megtanulnia valakinek. [...] A biblioterápiás beszélgetés annyiban tér el egy egyszerű szövegértelmezéstől, hogy ott azt gyakorolják, hogy a befogadónak, aki egy saját múlttal, jelennel, jövővel rendelkező, nagyon érzékeny, összetett személyiség, az adott szöveg itt és most, mit jelent”. Ennek fényében Seherezádé valóban biblioterápeutának tekinthető? Sok ÉLET
szakember vitatkozik erről jelenleg is. Na persze nem kifejezetten Seherezádéról, hanem arról, mi tekinthető pontosan biblioterápiának. Egyesek úgy gondolják, hogy már annak is terápiás szerepe lehet, ha valaki könyvet ajánl a Szani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa kiadásának illusztrációja
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
339
másiknak – ebben az esetben mind biblioterapeuták vagyunk, mert gondoljunk csak bele, ki nem ajánlott még mások hangulatához, kedvéhez, személyiségéhez illő történetet. Mások azt vallják, hogy csak képzett szakemberek foglalkozhatnak biblioterápiával, amely szerintük egy tervezett, szervezett foglalkozás, jól végiggondolt tematikával, ügyesen kiválasztott résztvevőkkel és irodalommal. Mi is lehet a valóság? Megtörtént már Önnel, hogy leemelt a polcról egy könyvet és amikor elkezdte olvasni, magára vagy saját helyzetére ismert a történet lapjain? Velem megtörtént. Olvasás közben megértettem saját reakcióim, néha ostoba, néha okos döntéseim hátterét, s gyakran mások cselekedeteinek mozgatórugóit is. A könyvek alatt nem csupán a regényeket értem, hanem novellákat, meséket, verseket, regéket és históriákat, mondákat és különböző vallások szövegeit. Az emberek legbelső szükséglete, mintegy kényszer, hogy megértsünk másokat és saját magunkat. A könyvek mindezen emberi történetek és milliónyi különböző személyiség és élettörténet kincsestára. A biblioterápiának különböző típusait különböztethetjük meg, s ez által szintén csoportosíthatjuk azok körét, akik megtarthatják a foglalkozást. Stresszcsökkentés
A hétköznapi ember leggyakrabban a fejlesztő biblioterápiával találkozhat, amelyet a Doll testvérek szerint tarthat könyvtáros, pedagógus, ápolónő, óvónő, szociális munkás stb. Ebben az esetben a foglalkozás célja általában az, hogy a résztvevők csoportjában szociális, társas kapcsolatok alakuljanak ki, barátságok szövődjenek, csökkenjen a mindennapi negatív stressznek köszönhető feszültségük, kikapcsolódjanak, megismerkedjenek egy irodalmi alkotással, fejlesszék önismeretüket, megismerjék mások problémáit vagy épp sajátjuk egy másik megközelítési módját, és ezekre a nehézségekre közösen megoldási lehetőségeket találjanak ki, kibeszélhessék magukból mindazon problémákat, amelyek foglalkoztatják őket, mindezt úgy, hogy azt gondolják, mindvégig csak egy szereplőről beszélnek. Annak mintegy megerősítésére, hogy fejlesztő biblioterápiás foglalko340
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
GYÓGYÍTÓ KÉZIRAT „A régi Egyiptomban ha egy embert kígyó mart meg, orvospapot hívtak hozzá, aki magával hozta a könyvtárból Rá és anyja, Ízisz mítoszának kéziratát, és fölolvasta a betegnek. Ízisz egy mérgeskígyót teremtett, azután a homokba rejtette. Mikor Rá isten rálépett, a kígyó megmarta. Az istent szörny fájdalmak gyötörték, halálfélelem tört rá. Ezért az istenek olyan varázslatot végeztettek Ízisszel,
amely ki zi a mérget. „És Izisz, a varázslás nagyasszonya, így szólt: >>Folyj ki, méreg, jöjj el Rá-ból… Dolgoztam, és kényszerítem a mérget a földre hullani, mert uralkodom a kígyó mérgén… Hadd éljen Rá, és hadd haljon meg a méreg, mert ha a méreg él, Rának meg kell halnia.<< És hasonlóképpen egy bizonyos ember, egy bizonyos embernek a ia, élni fog és a méreg meg fog halni” (Részlet Jung: Analitikus pszichológia cím könyvéb l)
zást könyvtárosok is tarthatnak, 1939-ben a Hospital Division of the American Library Association biblioterápiás bizottságot alakított, ahol hivatalosan is könyvtári szolgáltatásként ismerték el a biblioterápiát. Ezzel a lépéssel állást foglalnak az arról folyó vitában, hogy kinek van joga biblioterápiás foglalkozás vezetésére. 2012-ben a Katalist könyvtári levelező listán megkértem a magyarországi könyvtárosokat, hogy jelezzék, ha tudnak olyan könyvtárról, amelyben biblioteápiás, vagy hasonló jellegű foglalkozást tartanak. A viszszajelzések alapján 3 könyvtárban biztosan tartanak fejlesztő biblioterápiás, meseterápiás foglalkozásokat, s közülük is kiemelném a Tolna megyei Ilylyés Gyula Megyei Könyvtárat, ahol értelmileg közepesen sérült fiatalok körében tartják a foglalkozásokat elszánt könyvtárosok annak érdekében, hogy az érintettek jobban be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Mindezt azért is érdemes elismeréssel fogadni, mert a legtöbb könyvtáros fél az ehhez hasonló foglalkozások
tartásától. Úgy gondolják, nincs hozzá joguk, képzettségük és felkészültségük. Tartanak attól, hogy olyan helyzetbe kerülnek, hogy megtudnak egyes résztvevőkről olyan dolgokat, amely mindkét fél számára később kínos lehet. Szintén visszatartja őket a bizonytalanság azt illetően, hogy mit kellene tenniük, ha például kiderül a csoport egyik tagjáról, hogy nagyon rossz körülmények között él, esetleg családi erőszak áldozata.
2013/11
Klinikai és meseterápia
A biblioterápia másik típusát – a fejlesztő mellett – klinikainak nevezik, ekkor a foglalkozáson résztvevők valamilyen mentális betegségben szenvednek, állhatnak pszichiátriai kezelés alatt, lehetnek különböző függőségektől szabadulni kívánók, öngyilkosságot korábban már megkísérelők, skizofrénok. Ehhez a típushoz szükséges, hogy valamilyen szakember közreműködjön, például egy pszichiáter. A foglalkozás célja ebben az esetben lehet a belátás vagy a viselkedés megváltoztatása is.
A biblioterápiát csoportosíthatjuk irányultsága szerint is, ekkor megkülönböztethetünk aktív, produktív vagy receptív foglalkozásokat. Receptív során a felolvasott műről beszélgetnek, míg az aktívnál ők maguk írják meg a művet. Manapság nagyon népszerű a meseterápia Magyarországon, köszönhetően néhány fáradhatatlan képviselőjének, például Boldizsár Ildikónak, aki foglalkozásokat tart, és népszerűsítő könyveket, valamint cikkeket ír azért, hogy minél több emberben felkeltse az érdeklődést a mese és annak olvasása iránt. A meseterápia során, ahogy azt az elnevezése is tartalmazza, meséket, elsősorban népmeséket dolgoznak fel, s nagy hangsúlyt fektetnek a szimbólumok rendszerére. Saját foglalkozások tapasztalatai
Egy 5 alkalomból álló foglalkozássorozat keretében az elmúlást, valaminek, vagy valakinek az elvesztésének gondolatát jártuk körbe egyetemistákkal, de érintettük a jelen-múltjövő kérdéseit is. A foglalkozások 60 percesek voltak, amely idő során mindenki megoszthatta a gondolatait, ha akarta, ugyanis ezeken a beszélgetéseken senkinek nem volt kötelező minden témához hozzászólni, csak amikor úgy gondolta, van mondandója, és azt szeretné is megosztani velünk. A feldolgozások során nem ke-
restünk szimbólumokat a műben, hanem az egyének személyes élményeire, tapasztalataira voltunk kíváncsiak. Az első foglalkozás ötletét Hász Erzsébet „Másként! A művészetterápiák könyvtári alkalmazása” elnevezésű konferencián tartott bemutató foglalkozása adta, amely során József Attila Töredékek című művét dolgoztuk fel, mely csupán 4 szóból áll: „Én ámulok, hogy elmúlok”. Az általam tartott foglalkozás – a konferenciáéhoz hasonlóan – olyan jól sikerült, hogy a résztvevők szívesen maradtak volna még beszélgetni a könyvről. A foglalkozássorozat során a következő műveket használtuk fel: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel, Csáth Géza: Mese a kávéházból, Móricz Zsigmond: Fanyar szívek, Örkény István: Nincs bocsánat. Bár az időpont elég közel esett a vizsgaidőszak kezdetéhez, mégis azt tapasztaltam, hogy a csoport tagjai arra az órácskára el tudtak szakadni a vizsgákat körüllengő feszültségtől, megnyugodtak, és vidáman távoztak – megesett, hogy épp a soron következő vizsgára. Elmondásuk alapján olyan problémákról tudtak itt beszélni, amelyet máshol, másokkal nem tudtak, vagy nem akartak megvitatni. Olyan is volt, aki az egyik nagyszülő elvesztésének gondolatát bevallása szerint ekkor tudta elfogadni, megnyugtatták a csoporttagok vigasztaló szavai, s erőt adott számára a
Biblioterápia alkalmazása a könyvtárakban 2012-ben, a Katalist könyvtári levelez rendszeren kapott információk alapján
van biblioterápiás szolgáltatás a megyében
nincs biblioterápiás szolgáltatás a megyében
ÉLET
tudat, hogy mások is átéltek ehhez hasonlót, és sikeresen feldolgozták a veszteséget. Ahhoz, hogy a résztvevők eljuthassanak a katarzisig, és őszintén beszélhessenek életük nehéz eseményeiről, vagy aktuális problémájukról, szükséges minden jelenlévő diszkréciója, hogy kialakulhasson a bizalommal teli légkör. Igyekeztem olyan műveket keresni a beszélgetések indítójául, amelyeket vélhetően korábban nem ismertek, és amely több téma oldaláról is megközelíthető, hogy a résztvevők a hozzájuk legközelebb álló témát választhassák ki. A foglalkozás előtt összeírtam néhány kérdést az aktuális műhöz, amivel a feldolgozást, és a beszélgetést szerettem volna gördülékenyebbé tenni. Néhány kérdés ezek közül: Milyen hangulatú a mű? Milyen érzéseket keltett bennük? Miről szólt a történet? Milyen más módon cselekedhetett volna X? Mi történt volna, ha Y másként cselekszik? Ti mit tettetek volna Z helyében? Kívülállóból csoporttag
Bár a foglalkozássorozat véget ért, a résztvevői később is találkozgattak közös programokat szerveztek, például együtt fedezték fel a Botanikus kert rejtett kincseit. Amikor néhány hónappal később szóba kerültek a foglalkozások, mindenki szeretett volna újabbakon részt venni. Sokkal többen vannak azok, akik segítségre szorulnak, mint akik meg is kapják a kellő segítséget problémáik megoldásához, és ez megérkezhet egy csoportos beszélgetés képében is. A biblioterápia segítségével azok, akik eddig kívülállónak érezték magukat, egy csoport részesei lehetnek, növekszik a bizalmuk és a kreativitásuk, fejlődik az önismeretük, empatikusabbak, összességében pedig elmondható, hogy a résztvevők sokkal nyitottabbak lesznek egymás és a világ felé. gulyás enikŐ ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
341
TIT KALMÁR LÁSZLÓ MATEMATIKA VERSENY Az el z számunkban megjelent feladatok (nem teljes) megoldását közöljük, a teljes feladatsor megoldása és további információk a www.titnet.hu ismeretterjeszt portálra kerülnek fel. 4. osztályos feladatok
1. Maci Laci egyszerre 4 szabályos dobókockával dobott. Hány pötty lehet a felső lapokon, ha a szorzatuk 24? Mennyi lehet a pöttyök számának összege? Írd le a megoldásokat! 2. Egy kereskedőhöz 520 kg körte és hatszor annyi alma érkezett, mint banán. Hány kg-ot kapott banánból és mennyit almából, ha a háromféle gyümölcsből összesen 2130 kg-ot hoztak a szállítók? Írd le a megoldás menetét is! 5. osztályos feladatok
1. Négy szám összege 109. Ha a második számot felére csökkentjük, a harmadikból 10-et elveszünk, a negyediket 6-tal növeljük, akkor az első számmal egyenlő számokat kapunk. Melyik ez a négy szám? 2. Négy különböző színű szabályos dobókockánk van. Hányféleképpen lehet ezekkel összesen 20-at dobni? 6. osztályos feladatok
1. Melyik az a legkisebb pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában a számjegyek összege 2011?
2. Adott az ABC szabályos háromszög. Ebbe beírunk egy PQR szabályos háromszöget (P az AB, Q a BC, R a CA oldalon van) úgy, hogy PQ merőleges AB-re, RQ merőleges BC-re és PR merőleges AC-re. Milyen arányban osztják a P, Q, R pontok a megfelelő oldalakat? 7. osztályos feladatok
1. Egy tízes számrendszerben felírt háromjegyű szám elé írunk egy számjegyet, így az eredeti szám 9-szeresét kapjuk. Melyik lehet a kapott négyjegyű szám? 2. Adjunk meg a tízes számrendszerben olyan tízjegyű számot, amelynek első jegye a számban a 0-s számjegyek számát, második jegye az 1-es számjegyek számát, harmadik jegye a 2-es számjegyek számát és így tovább, tizedik jegye a számban a 9-es számjegyek számát jelöli. 8. osztályos feladatok
1. Melyek azok az n>0 egész számok, amelyekre n4+n2+l prímszám? 2. Igazoljuk, hogy tetszőleges n > 0 egész számhoz van olyan tízes számrendszerbeli 11... 10...0 alakú szám, amely osztható n-nel.
A MÚLT HÉTEN KÖZÖLT GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 4. osztály
1. Visszafelé gondolkodjunk! 5 · 5 = 25 → 25 – 5 = 20 → 2 · 20 = 40 → 40 – 5 = 35 → 2 · 35 = 70 a gondolt szám. 8 pont 70 40 ~ 25 Ellenőrizzünk a szövegbe helyettesítve! = 35, 35 + 5 = 40,
= 20, 20 + 5 = 25,
= 5.
2 pont 2. A megoldásokat soroljuk fel aszerint, hogy melyik számjegyből van kettő. 2 db 0: 1200, 1020, 1002, 2100, 2010, 2001 2 db 1: 1012, 1021, 1102, 1120, 1201, 1210, 2011, 2101, 2110 2 db 2: 2012, 2021, 2102, 2120, 2201, 2210, 1022, 1202, 1220 megoldásonként 0,5 pont 5. osztály
1. Ha Rékának most a forintja van, akkor Tamásnak 1680 + a forintja van. Miután Tamás adott 900 forintot Rékának, neki 780 + a forintja maradt. 3 pont Rékának lett 900 + a forintja. 3 pont Tehát most Rékának lett több pénze, méghozzá 120 forinttal. 1 pont, összesen: 7 pont
342 ÉLET ÉS TUDOMÁNY 2013/11
2. Az első 9 pozitív egész között 4 olyan szám van, amelyben a számjegyek párosak. 1 pont Ezután 10-től 19-ig, 20-tól 29-is és így tovább minden 10-es csoportban (az utolsó 290-299) 5 olyan szám van, amelyben a számjegyek összege páros. A 300 számjegy összege páratlan. 4 pont Így a páros számjegyösszegű pozitív egész számok száma 300-ig 4 + 5 · 29 = 149 2 pont, összesen: 7 pont 3. Például a következő számolási mód hamar célhoz vezet: bevesszük a 0-t is, ennek „számjegyösszege” 0, nem változtat az összegen. A 0-tól 199-ig tartó 200 számból olyan párokat képezünk, amelyekben a számjegyösszeg ugyanannyi. Ezek a párok: 0 és 199; 1 és 198; 2 és 197; ...; 99 és 100. 4 pont Minden párban a számjegyek összege 19, összesen 100 pár van, így ezek számjegyösszege 1900. 2 pont Még a 200-at kell hozzávenni, így összesen 1902-t kapunk. 1 pont, összesen: 7 pont 6. osztály
1. Milyen x érték jöhet szóba? Ha x = 43, akkor, x2 = 1849, ez túl korai. Ha x = 44, akkor x2 = 1936, ez jó lehet. Ha x = 45, akkor x2 = 2025, ez már nem jó. 3 pont Tehát a dédapa 1936-ban volt 44 éves, 3 pont így 1936 - 44 = 1892-ben született. 1 pont, összesen: 7 pont.
2. A pozitív egészek összege 1-től 2009-ig:
ÉT-ETOLÓGIA
· 2009 = 1005 · 2009 = 3 · 5 · 61 · 72 · 41 = = 123 · 5 · 72 · 61 4 pont Tehát az összeg osztható 123-mal. 3 pont, összesen: 7 pont 3. Az első háromjegyű szám 100, az utolsó 999, ez öszszesen 900 szám. Ezek számjegyeit például így könnyű összeadni: képezzük a következő párokat: 100 és 999; 101 és 998; 102 és 997; ...; 549 és 550. 3 pont A párokban a számjegyek összege azonos: 28, és 450 pár van. 2 pont Tehát a keresett számjegyösszeg: 28 · 450 = 12600. 2 pont, összesen: 7 pont 7. osztály
1. Jelölje a konvex sokszög oldalainak számát n, ekkor átlóinak száma: =119.
3 pont
Tehát n(n - 3) = 238. Mivel 238 =17 · 14, így n = 17, 3 pont azaz 17 oldalú a konvex sokszög 1 pont, összesen: 7 pont. 2. Az adatokból világos, hogy négyjegyű számokra és néhány ötjegyű számra lesz szükség, hiszen 2010 = = 4 · 500+10. 3 pont A következő számok megfelelők: 9510, 9511, ..., 9999, 10000, 10001, ..., 10009. Ugyanis ezek leírásakor 4 · 500 + 10 számjegyre van szükség. 4 pont, összesen: 7 pont 3. Mivel 2n legalább háromjegyű, n > 3, így 2n osztható 8-cal. 2 pont A 8-cal osztható szám utolsó három számjegyéből álló háromjegyű szám osztható 8-cal. 2 pont A szóba jöhető három egyforma (0-tól különböző) páros számjegyből álló háromjegyű számok: 222, 444, 666, 888. 2 pont Ezek közül csak 888 osztható 8-cal, tehát a keresett számjegy csak 8 lehet. 2 pont Valóban létezik 2-nek ilyen hatványa, például 239. 1 pont (A pont a hatványalakra, a hatványérték meghatározása nélkül is jár.) összesen: 7 pont 8. osztály
1. Ha p = 2, akkor 22 + 1 = 5, nem osztható 9-cel, ha p = 3, akkor 23 + 1 = 9, tehát p = 3 jó. 1 pont Ha p > 3 és prím, akkor p = 6k + 1 vagy p = 6k + 5 alakú. Ha p = 6k + 1, akkor 2P + 1 = 2 · (26)k + 1=2 · 64k + 1, amely 9-cel osztva 3 maradékot ad, tehát nem osztható 9-cel. 3 pont Ha p = 6k + 5, akkor 2P + 1 = 32 · 64k + 1, 9-cel osztva 6 maradékot ad, tehát ez sem osztható 9-cel. Az egyetlen megoldás tehát p = 3. 3 pont, összesen: 7 pont 2. Keressük meg egy alkalmas n prímtényezős előállítását. Mivel 5n teljes ötödik hatvány, n-ben az 5 prímtényező 5k + 4 kitevővel szerepel, és 5k + 4 osztható 6-tal és 7-tel, tehát 42-vel. A legkisebb ilyen kitevő a 84. 2 pont Hasonlóan a 2 és 3 (a 6 prímtényezői) 6k + 5 alakúak n-ben, és 6k + 5 osztható 5-tel és 7-tel. A legkisebb ilyen kitevő a 35. 2 pont Végül a 7 kitevője 7k + 6 alakú, és osztható 5-tel és 6-tal, tehát 30-cal. A legkisebb ilyen kitevő a 90. 2 pont Egyik alkalmas n tehát ilyen alakú: n = 584 · 235 · 335 · 790 1 pont, összesen: 7 pont
Hangtérkép alapján tájékozódnak
A galambot a tyúkkal, a tevével és a lúddal egy időben, körülbelül ötezer évvel ezelőtt háziasította az ember. A galambot nem csak tápláléknak tartották: ürüléke kiváló bőrcserzéshez, az e-mailek korszaka előtt pedig gyorspostai küldemények kézbesítésében jeleskedett. A II. világháborúban számos galambot ki is tüntettek e szolgálatuk miatt. Közülük a leghíresebb G. I. Joe, akinek maga London polgármestere adományozott érdemrendet egy teljes olasz falu és az azt elfoglaló brit katonák megmentéséért. Hősnek kijáró körülmények között élhetett 18 éves korában bekövetkezett haláláig. A házigalamb – pontosabban egy dán fajta – teljes genetikai anyagának kódját idén januárban hozták nyilvánosságra. 36 más fajtájú és két elvadult, városi galamb genetikai anyagának vizsgálatával kiderült, hogy az, amit Darwin csak sejtett, egészen biztosan igaz: a házigalamb őse a szirti galamb. A városi példányok sem térnek el jelentősen a nemesített fajtáktól – azért is lehet olyan változatos a küllemük, mert gyakran keverednek a tenyészetekből megszökött és elvadult példányokkal. Kiderült az is, hogy egyes fajták jellegzetességét, a csinos tolltaréjt egyetlen gén mutációja okozza. Azt egyelőre nem tudjuk, milyen gének felelősek a galambok navigációs képességeiért, de azt régóta sejtjük, hogy a tájra jellemző infrahangok segítik a tájékozódást. Ez az elképzelés akkor nyert némi bizonyosságot, amikor 1997-ben egy versenyen 60 000 galamb tévedt el annak hatására, hogy repülési útvonalukon áthaladt egy Concorde. A repülő eltorzította az atmoszféra infrahangjait – hullámok, földmozgások, szél, emberi tevékenység zajából származó, a tájra jellemző, emberi fül által nem érzékelhető alacsony frekvenciájú hangokat. A sejtést – ami szerint a galambok infrahang-térkép alapján tájékozódnak – megerősítette egy friss amerikai kutatás. A Cornell Egyetem galambdúcának tíz évnyi feljegyzése és a környező tájra jellemző hangterjedési viszonyok modellezése alapján kiderült, hogy vannak olyan területek, ahol a domborzat megzavarja a hang terjedését, és emiatt a madarak ott minduntalan eltévednek. Tíz év alatt mindössze egyszer, 1969. augusztus 13-án találtak vissza erről a helyről a dúcba a madarak, amikor egy hőmérsékleti inverzió miatt (ilyenkor a meleg légtömeg a hidegebb fölé kerül) a hangok visszapattantak a kibocsátási helyre. kubinyi enikŐ ÉLET
ÉS
TU D O M Á N Y
2 01 3/11
343
KÖNYVTERMÉS Egy magyar főúr végvidéki portréja „Házasadnám meg, mivel az én famíliám már csak elfogyófélben volna” – írja Batthyány Ádám anyjának, az özvegy Lobkovicz Poppel Évának 1631 októberében, akihez híresen rossz viszony fűzte. Házasságát egy császári udvarhölgygyel, Formentini Aurórával és első gyermekeinek születését feszült várakozás kísérte, hiszen ő volt ekkor a Batthyány család egyetlen férfi tagja. A kora újkorban a magyar főnemesi családok jó házasságpolitikája a birtokés vagyonszerzés, a család felemelkedése mellett az utódbiztosítás szempontjából is különösen fontos volt. Az pedig, hogy Batthyány Ádám nem a magyar főúri famíliák közül választott magának társat, még inkább a figyelem középpontjába állította. Batthyány olyan családba született, amely több generáción át vezető szerepet töltött be a nyugatmagyarországi arisztokrácia körében. Sok más magyar főúrhoz hasonlóan azután kezdett felfelé ívelni pályája, miután 1629-ben katolizált. Egy évvel később már grófi címet kapott, császári kamarás, 1633-tól királyi tanácsos, 1640-től pedig főasztalnok lett. Szigetvár elestével a család birtokainak egy része oszmán fennhatóság alá került, így a folyamatos török portyáknak kitéve nem tehették meg, hogy ne vegyenek részt a határvédelemben. A szerző, Koltai András a kilencvenes évek óta foglalkozik Batthyány Ádám udvarával, számos tanulmánya is napvilágot látott már, azonban a főúr életét bemutató monográfia kiadása 2012-ig váratott magára. A főúri udvarok szerepe Mohács után felértékelődött, a könyv is elsősorban erről az oldalról közelíti meg és mutatja be Batthyány életét. Az adatgazdagság miatt inkább a szakmai közönség számára készült könyvben az érdekességnek szánt részek jól elkülönülnek a főszövegtől, a levélidézetek pedig tovább színesítik a XVII. századi főúr életéről alkotott képünket. A kötet elején található, Batthyány Ádám legfontosabb
birtokait bemutató térképen jól látható, hogy a családi birtokegyüttes Vas megye nyugati részét szinte teljesen lefedte. Batthyány Ádám rezidenciáinak eltérő szerepköre volt. Míg jól védhetősége miatt Németújváron (Güssing, Ausztria) a családi kincstár, a levéltár és a könyvtár kapott helyet, addig Rohonc „inkább mulatságra, mint védelemre jól megépített kastély” volt. Ezek a várak a reprezentáció színhelyéül is szolgáltak, nemcsupán külső megjelenésük miatt – abban a korban az építészet számított a legfőbb reprezentációs eszköznek –, hanem mert falaik között esküvőket, temetéseket, keresztelőket tartottak. Batthyány Ádám élete nem csupán az uralkodói bizalom és bizalomvesztés generációkon átívelő hullámzásának szerencsés periódusára, hanem a reformáció– ellenreformáció küzdelmes időszakára is esett. Áttérése Pázmány Péter esztergomi érsek és Esterházy Miklós nádor érdeme, ám ezt először eltitkolták, hogy megtarthassák Illésházy Katalinnal tervezett esküvőjét, akit nem adtak volna katolikushoz. Miután ez meghiúsult, a már említett Formentini Aurórával kötött házasságot, mely szerelmi házasság volt. Az egyik alfejezetben a női udvartartásról is sok érdekességet tudhatunk meg. Például hasonló hierarchia szerint működött, mint a férfiaké – amelyek ottlétét a katonai vagy közigazgatási pályára való felkészülés motiválta –, csak épp házasulás előtt álló fiatal lányokból állt, akik az udvarnál tartózkodásuk egyik fő célját a rangjukhoz illő szerencsés házasságban látták. A könyv legizgalmasabb része a ceremóniákról és reprezentációról szóló utolsó fejezet. Ebben rajzolódik ki igazán, hogy Batthyány Ádám igazi barokk főúr volt, hiszen a megújuló katolikus egyház által képviselt barokk lelkiség éppúgy helyet kapott udvarában, mint a családja rangjához méltó reprezentáció. (Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén. Győr, Győri Egyházmegyei Levéltár, 2012, 636 oldal, 3900 forint) MITROPULOS ANNA
3 4444 ÉÉL EL TE TÉ SÉ STT UU DD OO MM ÁÁ NN Y Y 2 02001 8/3/11 25
Albert Valéria rovata
Mutatóujj és Erósz Ki ne ismerné ma már Michelangelo festményét, az Ádám teremtését, amely a vatikáni Sixtus-kápolnában látható? Daniel Arasse, e kötet szerzője szerint sokáig nem sok jelentőséget tulajdonítottak a jelenetnek. Mára azonban számos helyen láthatjuk másolatban a két leheletfinoman szinte összeérő mutatóujjat. Arasse a mutatóujj szimbolikus jelentésének szentel könyvében egy egész, rendkívül érdekes fejezetet. „A többi ujjtól elváló mutatóujj képe egy régi hagyományhoz kapcsolódik. Ez a gesztus már az ókorban a hatalomnak, a hatalom erejének jelzésére szolgált…” – írja a szerző. Ugyanilyen érdekes Tiziano A Bölcsesség allegóriája című képének elemzése, amelyről nemrégiben mutatták ki, hogy a hármas portrén az idős férfi a festőművész önarcképe. Arasse értelmezi és párhu-zamokon keresztül bemutatja a hármas portrék jelentéstartalmait, illetve ezek alkalmazását Tiziano festményén. S hogyan került Tiziano mellé Michelangelo képe? Nos, Arasse e kötetében valójában hét, már megjelent tanulmányát rendezi egymás mellé és értelmezi újra mondanivalójukat. Így olvashatunk az urbinói studiolo rejtett jelentéséről és általában a studiolókról, Mantegna festészetéről, Bellini Bacchus és Noé mitológiájáról, Parmigianino Vulcanus-rajzának különös témájáról és a szürrealisták ősatyjáról, Piero di Cosimóról is. A tanulmányok önmagukban is érdekesek, de egybefűzve a szerző egy különleges értelmezési folyamatot kíván végigvinni. „Ez az eljárás… egyfelől módszertani és elméleti kapcsolatot teremt a különálló tanulmányok között, másfelől azt is megmutatja az olvasó számára, hogy minden egyedi eset egy elméleti folyamat és egy tágabb történeti jelenség része” – írja Daniel Arasse gazdagon illusztrált könyve bevezetőjében. (Művész a műben. Képfilozófiák-sorozat, Typotex Kiadó, 2012, 252 oldal, 3600 forint)
-J-
ADATOK ÉS TÉNYEK
Érdekes adatok az áruszállításról Hazánk áruszállítási teljesítménye 2011-ben 51,1 milliárd árutonna-kilométert tett ki, 1%-kal többet, mint 2010-ben. A teljesítmény 2001 és 2007 között több mint kétszeresére emelkedett, a növekedésben a közúti szállítás térhódításának jelentős szerepe volt. A gazdasági válság az áruszállítási teljesítmény alakulásában is éreztette hatását: a 2009. évi jelentős visszaesést a rákövetkező két évben tapasztalt növekedések sem tudták ellensúlyozni, így a teljesítmény elmarad a válság előtti legmagasabb, 2007. évi szinttől. A szállított áruk tömege 2011-ben 269 millió tonna volt, az árutömeg mintegy kétharmadát belföldön mozgatták. Az árutonna-kilométerben mért teljesítményt tekintve ugyanakkor a belföldi szállítás részaránya mindössze 25%-os volt. A két arány közötti jelentős eltérés abból adódik, hogy a belföldi szállítások átlagos távolsága mindössze 73 kilométer, míg a nemzetközi szállításoké 414 kilométer. 2011-ben az árutonna-kilométerben regisztrált teljesítmény 68%-a a közutas szállításokhoz kötődik, ez az arány mintegy 5 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió 2010. évi átlagánál. 2011 végén az áruszállító gépjárművek állománya hazánkban 453 ezer darab volt, amelynek közel kilenctizedét a tehergépkocsik, a fennmaradó részt pedig a – túlnyomóan nemzetközi szállításban használatos – vontatók jelentették. A legelterjedtebb márkák a tehergépjárművek körében a Volkswagen, a Ford és a Mercedes gyáraiból kerültek ki. A közúti áruforgalomban Magyarország fő partnereinek Ausztria, Németország, Szlovákia és Olaszország számít (tonnában mért adatok alapján). 2011-ben az áruszállító járművek kihasználtsága 77%-os volt, az üresen megtett út aránya így 23%-ot tett ki. A vasút az áruszállítási teljesítmény 18%-át adta 2011ben, amellyel a második legfontosabb árutovábbítási módnak számított. A vasút áruszállításra elsősorban nemzetközi viszonylatban használatos, 2011-ben belföldön csupán 13%-ban vették igénybe erre a célra. (Érdekesség, hogy fél évszázaddal korábban, 1961-ben a teljes belföldi áruszállítás 54%-a valósult meg vonaton.) 2011ben az export-import forgalomban a legfontosabb partnerünk az Európai Unióban Ausztria, az unión kívül pedig Ukrajna volt. (A hazánk területét érintő átmenő forgalomban a legtöbb árut Lengyelországból Romániába szállították.) 2011 végén 1190 mozdonyt tartottak üzemben, ennek 53%-a dízelmozdony, 44%-a villamos
mozdony volt, a fennmaradó 3%-ot pedig a MÁV állományában 1983 óta nem szolgáló gőzmozdonyok jelentették. A vasúti teherkocsik száma meghaladta a 12 ezret. A csővezetékes szállítás a teljesítmény 11%-át adta 2011-ben. E szállítási mód esetében a nemzetközi forgalom részesedése négyötödnyi volt, amelyen belül – hazánk energia-importőri helyzetéből adódóan – a behozatali forgalom aránya volt a legjelentősebb. A 400
milliárd árutonnakilométer 80
350
70
300
60
250
50
200
40
150
30
100
20
50
10
millió tonna
0
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 árutonna-kilométer (milliárd)
0
a szállított áruk tömege (millió tonna)
Az áruszállítás teljesítményének alakulása. Egy árutonna-kilométer egy „x” tonna tömeg áru „y” kilométerre történ elszállításának felel meg, ahol „x” és „y” szorzatának eredménye 1.
csővezetékhálózat mintegy 8 ezer kilométer hosszúságú volt 2011-ben, 3%-kal hosszabb, mint egy évvel korábban. Ebből a földgázvezetékek hossza 5785 kilométert, a kőolajvezetékeké pedig 848 kilométert tett ki, a többi csővezeték más szénhidrogének szállítására alkalmas. A teljesítmény 44%-a a földgáz, 41%-a pedig a kőolaj továbbításához kötődik. A belvízi áruszállítás mindössze 4%-kal részesedett a teljesítményből. A szinte kizárólag nemzetközi forgalomból adódó teljesítményen belül az átmenő forgalom részaránya megközelítette a 60%-ot, a maradék részből az export közel kétszer akkora súllyal részesedett, mint az import. A belvízi áruszállítás mindössze 7%-a történt magyar felségjelzésű hajók által, s ezzel csupán a hetedikek voltunk a nemzetek rangsorában. A legnagyobb teljesítmény e téren – csökkenő sorrendbe állítva – a német, a román és az ukrán hajókhoz kötődött. HERZOG TAMÁS
Megrendelhet a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál Tel.: 06 -80-444 -444, fax: 06 -1-303-3440, levélben: MP Zrt. Hírlap Üzletág, Budapest 1008, e-mail:
[email protected], továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesítôknél.
El fizetési ár 2013-ra belföldre: 1/4 évre 3000 Ft, 1/2 évre 6000 Ft, 1 évre 12 000 Ft ÉLET
ÉS
TU D O M Á N Y
2 01 3/11
345
A TUDOMÁNY VILÁGA Az Europa meglékelése
ét amerikai csillagásznak sikerült K jelképesen „meglékelni” a Jupiter Europa nevű holdját borító jégkérget. Mike Brown, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (CalTech) és Kevin Hand, a NASA Jet Propulsion Laboratórium csillagászai az Astronomical Journal-ben megjelent cikkükben az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékokat sorolják fel amellett, hogy a kéreg alatti óceán a földihez nagyon hasonló sós vizet rejteget. Ennek egy része a jeges
Fantáziakáp a Jupiterr l (fent) és Europa nev holdjáról (az el térben)
Elhízás és D-vitamin
rvosok már régen felismerték, hogy O az elhízott emberekben többnyire D-vitamin-hiány alakul ki. A kapcsolat
természete, illetve az, hogy az kétirányú-e, eddig nem volt tisztázott. Most brit kutatók egy több mint 42 ezer ember genetikai profilját és kórleírásait tartalmazó nemzetközi adatbázis elemzésével megállapították, hogy az elhízás valóban csökkenti a D-vitamin szintjét, ám az alcsonyabb D-vitamin-szintre való hajlam nem vezet elhízáshoz. A kettő közti kapcsolat tehát egyirányú utca, ezért a D-vitamin szintjének emelése nem csökkenti az elhízás veszélyét vagy mértékét. 346
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
felszínre is felszivárog, illetve a fel- telezésük szerint egy, az óceánból színt borító kémiai vegyületek is felszivárgó vegyület oxidációjával utat találnak a kéreg alatti óceán- keletkezhetett. hoz. A kettő közti folyamatos kémiA magnézium-szulfát keletkezéai anyagcsere az óceán vizét vegyü- sére a kutatók a következő hipotéletekben és energiában zist vetették fel: az Io is gazdagabbá teszi, hold vulkánkitörései mint eddig vélték, ami ként és kéntartalmú Brown szerint „jó hír vegyületeket (például mindazoknak, akik edkén-dioxidot) permedig is hittek abban, hogy teznek az Europa fellehetséges élet az Europa színére, ahol azok az óceánjában”. óceánból felszivárgó Az Europa felszínét magnézium-kloriddal borító vékony jégkölcsönhatva magnékéreg alatt mintegy zium-szulfátot képez100 kilométer mély nek. A klorid vegyücseppfolyós óceánt leteknek (a nátrium-, feltételeznek a kutakálium- vagy magtók. A NASA Jupiter nézium-kloridnak) az mellett elrepülő Vo- Több felvételb l összeállított infravörös tartományyager szondája, majd mozaikkép az Europa felszínér l ban sajnos nincsenek KÉPEK: NASA/JPL-CALTECH a Jupiter rendszerébe jellegzetes, könnyen ellátogató Galileokimutatható spektrális misszió óta vita folyik a felszín, jelei, viszont a magnézium-szulfát illetve az óceán anyagának kémi- jelenléte közvetve bizonyítja ottlétüai összetételéről. Sajnos, a Galileo ket. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy fedélzetén éppen e célból elhe- az Europa óceánjának összetétele a lyezett infravörös spektrométer földi sós óceánokéhoz nagyon hafelbontóképessége nem bizonyult sonló lehet. elegendőnek a felszín összetételé„A Naprendszerben az Europa ócenek elemzéséhez. Most a hawaii ánja a legvalószínűbb hely, ahol valamiMauna Kea Keck II távcsövére lyen Földön kívüli életforma felfedezészerelt OSIRIS-spektrométerrel sét remélhetjük – mondta Hand. – Az, sikerült Brownnak és Handnek hogy a jégkéreg alatt a földihez hasonló magnézium-szulfátot (keserűsót) sós óceán rejtőzik, tovább erősíti ezeket a tartalmazó epszomit ásványt azo- reményeket.” nosítani a felszínen, amely felté(NASA JPL) A genetikai profilokban a University College London Elina Hyppönen vezette kutatócsoport 12 olyan genetikai változót azonosított, amelyek elhízásra hajlamosítanak. Cseppet
2013/11
sem meglepően ezeknek az embereknek a többsége valóban túlsúlyos volt, és bennük a D-vitamin szintje is az átlagosnál alacsonyabbnak bizonyult.
Mediterrán étrend védi a szivet
röviden
mediterrán étrend szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és kezelésében való szerepére vonatkozó eddigi legszélesebb körű, ötéves megfigyeléssorozat eredményét tették közzé a PREDIMED projektben részt vevő spanyol kutatócsoportok a New England Journal of Medicine orvosi szakfolyóiratban. Az eredmény számszerűen is meggyőzően bizonyítja, hogy az olívaolajat, illetve olajos magvakat tartalmazó mediterrán diéta 30 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségekből eredő elhalálozások, a szívinfarktus vagy az agyvérzés kockázatát. A PREDIMED (PREvención con Dieta MEDiterránea) projekt egy 2003-ban indult, s egyre szélesebb körre kiterjedő megfigyeléssorozat, amelybe eddig mintegy 7500 olyan személyt vontak be, akiknél magas volt a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázata. A mostani összegzés fő koordinátorai Ramon Estruch, a Barcelonai Egyetem táplálkozástudományi szakorvosa és Rosa M. Lamuela, az egyetem gyógyszerész professzora voltak. A felmérésben szereplő 7447 személyt három csoportba osztották: az elsőben szűz olívaolajban gazdag mediterrán étrendet, a másodikban olajos magvakkal (dióval, mandulával és mogyoróval) kiegészített mediterrán diétát, a harmadikban zsírszegény étrendet követtek a résztvevők, akiket emellett az évszakoknak
megfelelően tanácsokkal, mintamenükkel és receptekkel is elláttak. Valamennyi étrendet sok zöldséggel és gyümölccsel gazdagították, a mediterrán étrendet követőket pedig – csoportjuktól függően – ingyen ellátták hetente 1 liter szűz olívaojjal, illetve napi 30 gramm olajos maggal (15 gram dió, 7,5–7,5 gramm mandula és mogyoró). Öt év alatt a kísérletben résztvevők közül 288 személy halálozott el. Ezen belül a mediterrán étrendet követő csoportokban 28–30 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségből eredő elhalálozások (szívinfarktus vagy agyvérzés) kockázata. Hasonlóan egyértelmű, hatékony eredmény viszont nem volt kimutatható a zsírszegény diétát követőknél, ami azt sugallja, hogy a zsírfogyasztás mérséklése önmagában nem játszik meghatározó szerepet a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. (ScienceDaily)
A fordított esetre, azaz a D-vitamin hiányára hajlamosítő genetikai tényezőkre a kutatóknak 4 változót sikerült azonosítaniuk, ám ezekben az emberekben nem tudtak szignifikáns hajlamot kimutatni a túlsúlyra, az elhízásra. Az eredmények azt sugallják, hogy a kövér emberek fogyása jótékonyan befolyásolhatja (emelheti) szervezetükben a D-vitamin szintjét, amelynek további eredménye egészségi állapotuk és bizonyos betegségekkel szembeni ellenálló képességük észrevehető javulása, mondta Hyppönen. Hogy milyen mechanizmus rejlik a túlsúlyos emberek D-vitamin-hiánya mögött, egyelőre nem tisztázott.
A legelfogadottabb magyarázat szerint a D-vitamin a teljes testtömegben egyenletesen oszlik szét, így az elhízott emberekben természetszerűleg kevesebb jut belőle egy tömegegységre, mint a normál alkatúakban. Tetejébe a D-vitamin képződésének legfontosabb természetes forrása a napfény, amely a bőrfelületen keresztül kerül a szervezetbe. A kövér emberek testfelszíne a testtömeghez mérve azonban relatíve kisebb, mint a normál testsúlyúaké, ezért arányosan eleve kevesebb D-vitamin is képződik a szervezetükben, amely ráadásul nagyobb tömegben is oszlik el. (Science News)
A
TEVÉK AZ
ÉLET
ÉSZAKI-SARKON. A kutatók már régóta gyanítják, hogy a „sivatag hajója” Észak-Amerikában fejl dött ki az evolúció során, majd kés bb kihalt ott. Kanada legészakibb részén, az Ellesmere-szigeten nemrég 3,5 millió éves bizonyítékot találtak arra, hogy a mostaninál jóval nagyobb test állat meghódította az Északi-sarkot is. Az is tény, az id tájt nem voltak ennyire zord körülmények a sarkvidéken, a tundra átlagh mérséklete „csupán” 1 °C körüli lehetett. Ebb l következik, hogy ez az óriástevefaj jól bírta a hideg klímát. A Yukon-félszigeten is találtak már korábban tevefosszíliákat, ám a most fellelt fajt maradványait megvizsgálva kiderült, ezek genetikai anyaga több hasonlóságot mutat a ma él tevékkel. Így feltételezhet , hogy az ellesmereiek népesíthették be kés bb a Föld délebbi, melegebb térségeit. Terjedési útvonaluk a Beringszoros lehetett.
Ősi könyvek – tömegkia DÁSBAN. A széfekben vagy vitrin mögött
rzött több száz éves könyvek is hozzáférhet k lesznek digitális formában a nagyközönség számára, ha elterjed a németországi Fraunhofer Intézet új, háromdimenziós technikája. Az értékes régi nyomatokat vagy éppen kézírásos köteteket a müncheni Bajor Állami Archívummal együttm ködve rögzítik egy egyedi szkennerrel oly módon, hogy az eredmény egy háromdimenziós élményt nyújtó szimulátorral bárki számára könnyen „olvasható”. Maga az olvasó ember egy nagyméret monitoron követheti az oldalakat, sorokat, s „bele is lapozhat” a könyvbe, mivel egy kiegészít kamera lesi minden pillanatát és f leg a kézmozdulatát, amellyel irányíthatja a lapozást, kinagyítást stb. A kutatók szeretnék mutatóval is kiegészíteni az így készült 3D-s könyveket, amelyek között a legkorosabb eredeti m ezerévesnél is régebbi.
THAI ELEFÁNTOKKAL AZ AFRIKAI SORSTÁRSAKÉRT. Thaiföldön rövi-
desen a háziasított elefántok agyaraival is tilos kereskedni. Noha a távol-keleti országban szent állat az elefánt, ennek ellenére eddig legális volt a háziasított állatok agyaraival kereskedni. Az elefántcsontból készült tárgyakra ráadásul akkora a kereslet, hogy a thai piacot is elárasztják az Afrikában illegálisan kil tt állatoktól származó agyarak. Így a thai törvények hiányosságai miatt veszélybe kerülnek a vadon él elefántok is, amelyeket tömegesen mészárolnak le értékes agyarukért. A szigorításokkal remélhet leg el fogják érni, hogy a Thaiföldön él háziasított és az Afrikában vadon él elefántok is biztonságban élhetnek ezután.
ÉS
TUDOMÁNY
20 1 3 /1 1
347
Apró kuriózumok gy jteménye
gyetlen darabja sem haladja meg a tíz centimétert a Wien Museum legújabb kiállításának, amely ezúttal teljes – soha nem látható – gyűjteményének legkisebb tárgyait állította reflektorfénybe. A vitrinekben sorakozó apróságokhoz nagyítót is adnak. Tubákos szelence, karácsonyfadísz, üdvözlőlap, miniportré, neszesszer, esőkalaptok – a közös bennük, hogy egyik sem hoszszabb, szélesebb vagy vastagabb tíz centiméternél. A 2013. május 26-ig látható tárlat ugyanis – a hagyományos kiállítási gyakorlattal ellentétben – a gyűjtemény legapróbb darabjait állítja a középpontba. Az „Unter Zehn. Wertvolles en Miniature” (Kisebb, mint tíz. Értékek kicsiben) című kiállítás összeállításában a múzeum összes kurátora részt vett, és mindenki más-más kedvencet hozott magával a raktárból. A kiállítás anyaga között így egyaránt megtalálhatók úti kellékek, bronzkori karkötők, pénzérmék, szórólapok, gyűszűnyi órák és
E
ötezer éves állatfigurák. A tárlat egyik szenzációja Egon Schiele alig ismert faldekoráció-terve, amelyet azonban már nem sikerült megvalósítania halála miatt. Jó példái a biedermeier kor kicsinyítési őrületének Moritz Michael Daffinger mini portréi, amelyekből élete során több mint ezret készített a művész. Bizarr dolgok is előkerültek a raktárból: a XIX. században előszeretettel őrizték híres zenészek vagy zeneszerzők relikviáit, így a látogatók megcsodálhatják például Beethoven koporsójának egy faszilánkját vagy Schubert csontvázának apró darabkáját. A kiállítás a bécsi pénzek teljes kronológiáját is bemutatja a különböző korok legkisebb pénzérméinek segítségével. Látható például egy fél bécsi pfennig a XIII. századból vagy egy 100 koronás érme 1924-ből. A tárlat másik specialitása, hogy még a katalógus is igazodik a méretbeli korlátokhoz, ráadásul a 10x13,5 centiméteres formátuma ellenére minden tárgyat eredeti nagyságában mutat be. Egyetlen képet sem kellett lekicsinyíteni, hogy beleférjen. ELEK LENKE
CÁPA- ÉS RÁJANÉPESSÉG AZ ADRIÁN A
Nature Specific Reports-ban megjelent cikk szerint az utóbbi években számottevően megcsappant a cápa- és rájanépesség az Adriai-tengerben, s a hanyatlás egyik fő oka a halászat volt. A tanulmány öt, 1948 és 2005 között lebonyolított húzóhálós halászat fogásadatait vetette össze, s vizsgálta meg a cápák és ráják alosztályába tartozó 33 különböző faj (12 cápa, 20 rája és egy macskahal) populációiban mutatkozó hosszú távú trendeket az Adriai-tengerben. Ezeknek a populációknak a kifogási rátái 1948 óta 94 százalékkal csökkentek és 11 faj már nem lelhető fel. A cápák és a ráják a tengeri ökoszisztéma fontos elemei, így eltűnésük súlyosan érintheti a táplálékláncot. Az Adria ideális terep az esettanulmányra, mivel hosszú ideje megfigyelhető az emberi beavatkozás, illetve az, hogy jelentős különbség van a Olaszország keleti partjára jellemző kiugróan nagyfokú halászat, illetve a horvát partszakasz sokkal visszafogottabb halászata között. A cikk beszámol arról, hogy az Adria keleti szakaszán sokkal népesebbek és változatosabbak ezeknek a porcos halaknak a populációi, ami azt tükrözi, hogy a horvát fennhatóság alá tartozó vizekben hagyományosan és jelenleg is kisebb mértékű a halászati terhelés, mint az olasz részen. Az eredmények arra utalnak, hogy a halállományok népessége és változatossága területén megfigyelhető jelenségeket, illetve azt, hogy nem jelennek meg számottevő helyettesítő fajok, alapvetően a hasznosítás történetével és a halászati terhelésben bekövetkezett változásokkal lehet magyarázni. A tanulmány rámutat arra is, hogy mennyire fontos a történelmi adatok tanulmányozása a tengeri fajok hoszszú távú dinamikájának megértéséhez és az aktuális döntések megalapozásához. (www.greenfo.hu) 348
ÉLET
ÉS
TUDOMÁNY
2013/11
röviden Rejtett meteoRkRáteRt fotóztak az űRbŐl. Bár a csel-
jabinszki meteor már a légkörben szétrobbant, kráterek sokasága bizonyítja, hogy az elmúlt évmilliárdok során sok égi objektum épen érte el a földfelszínt. Közülük néhány könnyen azonosítható, ilyen például az arizonai Barringer-kráter, a legtöbb azonban rejtve marad, mert az erózió, a tektonikus mozgások és az emberi beavatkozások alaposan átformálják ezeket a képz dményeket. Van olyan is, hogy egy becsapódási helyszínnek csupán a lepusztult maradványai ismerhet k fel, mint például a Nyugat-Ausztrália északi részén található Piccaninny-szerkezet , amelyet most el ször sikerült lefotózni a Nemzetközi rállomásról. A 7,5 kilométer átmér j kráter a világörökségként jegyzett Purnululu Nemzeti Park területén van, és körülbelül 360 millió évvel ezel tt keletkezett. A becsapódás geológiai bizonyítékai jól láthatók, de a környékbeli k zetek és ásványok vizsgálata még nem igazolta a becsapódást, mivel valószín leg éppen az eredeti kráter eróziója miatt nem lehetséges kimutatni a becsapódás során összeprésel dött, megolvadt és összetöredezett k zetet. agyas kapcsolat. Mikroelektródákkal kötötték össze két patkány agyát a Duke Egyetem kutatói úgy, hogy az állatok egymástól több ezer kilométer távolságban voltak. A sajátos kapcsolat ellenére is érzékelték a másik „gondolatait”, vagyis az agy által küldött szignálokat. A kutatók által használt vezetékes agyi implantátumok tették lehet vé, hogy az állatok szenzoros és motorikus jelei az egyik patkány agyából a másikba eljussanak. Mindez komoly áttörést jelent, mivel korábban sosem kapcsolták össze még eml sök agyát. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a jelet fogadó patkány helyesen értelmezi-e a társa agyából érkez jeleket. Ezért az elektródákat az agykéreg motorikus információkat feldolgozó részébe ültették, mindamellett az állatok ketrecébe kapcsolólámpákat helyeztek el az étel- vagy vízadagoló mellett, vagyis tanulási folyamattal egybekötött kísérletnek vetetették alá a patkányokat. Ha a jeleket küld patkány megnyomta a kapcsolót, a mozdulatsor elektromos jelei átáramlottak a másik, befogadó patkány agyába. Bár az információkat valós id ben továbbították a két patkányagy között, a tanulási folyamat hatásait nem azonnal észlelték a kutatók.
KERESZTREJT VÉNY A Tinta Kiadó egyféle missziós szerepet tölt be a hazai nyelvm velésben. Számos szakkönyvük mellett Az Ékes szólás kiskönyvtára a nagyközönség számára szól. Ez utóbbi kötetekb l kérjük a három legutóbbi címét. A megfejtést beküld k között a sorozat köteteib l öt példányt sorsolunk ki. Jó fejtést kívánunk! Beküldési határid : a lapszám megjelenését követ második hét keddje, 2013. március 26-a. Beküldési cím: Élet és Tudomány, Keresztrejtvény, 1428 Budapest, Pf. 47. vagy eltud@ eletestudomany.hu). Minden rejtvényünkben találnak egy-egy bekeretezett négyzetet. A rejtvényciklus végére e bet k – helyes sorrendbe állítva – egy 130 éve született, Kossuth-díjas botanikus, akadémikus nevét adják. E név beküld i között értékes nyereményeket sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Az egyik kötet címe. 10. Gördül . 11. Svájc f városa. 12. United Kingdom, röv. 13. Bolond ...; egykori élclap. 15. Súlyhatárok! 16. A másik kötet címe. 19. Ilonka. 20. Módjában áll! 21. Vicc csattanója. 22. A mohák spórái ebben keletkeznek (capsula). 26. Futótáv vége! 27. Párizsi garázs! 29. Délszláv férfinév. 32. Nyakmelegít . 33. Bolygó része! 34. A pápák hármas koronája. 37. Láva egynem bet i. 38. Firenze folyója. 40. A Csárdás cím operett zeneszerz je (Dénes).
suth-díjas fest m vész (Ignác, 1926–2009). 23. Váltó eredménytelen bemutatását igazoltatja. 24. A Bika csillagkép latin neve. 25. A harmadik kötet címe. 28. Egykor rabok hajtotta hajó. 30. A „Balaton fest je” (József). 31. Római 501-es. 35. Bevásárlóhely. 36. ... Kok; olimpiai bajnok holland úszón . 39. Tiltószó. 41. Avatás kezdete!
FÜGG LEGES: 1. Dél-amerikai es erd k rágcsálója. 2. Kossuth-díjas színm vészn (Margit, 1918–2002). 3. Az erbium vegyjele. 4. ... Figo; aranylabdás portugál labdarúgó. 5. Széthint. 6. Repeta, ráadás a menzán. 7. Szagtalan gyógynövény, a kamilla rokona. 8. Zenei nyitány! 9. Kisebb csapategység. 14. Védelmez. 17. Tokió a f városa. 18. Kos-
A 8. számunkban megjelent rejtvény megfejtése: Kleopátra, Vénusz, Didó, Heléna, Boleyn Anna. A 7 f b n – A bujaság cím könyvet (Typotex Kiadó) nyerte: Barcza Györgyi Edit (Budapest), Gál Katalin (Szikszó), Molnárné Csécs Ágnes (Sávoly), Morvai Zoltán (Budapest) és Smaza Anikó (Budapest). A könyveket postán küldjük el.
FELHÍVÁS
VÁLASSZA ÖN IS AZ EURÓPAI NYELVVIZSGA-BIZONYÍTVÁNYT!
A tavalyi évben 434.308.- Ft felajánlást kapott a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat, melyet az ismeretterjesztés népszer sítésére fordítottunk. Köszönjük az Ön múlt évi felajánlását!
A TELC 19 országban ismert nemzetközi nyelvvizsgái, ANGOL és NÉMET nyelvb l Magyarországon államilag elismertek. Következ vizsgaid pontunk 2012-ben:
•
A Kiadó Kérjük, adója 1%-ával idén is támogassa a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat Ismeretterjeszt tevékenységét.
Angol és német nyelvb l már felsõfokú (C1) nyelvvizsga is!
2013. május 25. (Jelentkezési határid : 2013. május 13.)
82 vizsgahely az ország egész területén. Olasz, orosz és francia nemzetközi nyelvvizsga. Vizsgáinkról, vizsgára felkészít tanfolyamainkról érdekl djön a www.telc.hu honlapon.
TELC – A sikeres választás!
Tudományos Ismeretterjeszt Társulat Adószám: 19002457-2-42
Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat – TELC Nyelvvizsgaközpont 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Tel.: 06-1-483-2543 • E-mail:
[email protected]
www.telc.hu
ÉÉLLEETT ÉÉS S TTUUDDOOMMÁÁNNYY 2201 013/11 2 / 5 0 33449 9
ÉT-IR ÁNY T Etnográfus, kamerával Keszi Kovács László 105. születésnapjának emlékére különleges kiállítás nyílik a Néprajzi Múzeum rendhagyó, első emeleti kiállítóterében. A „Minden kocka érték” – Etnográfus kamerával elnevezésű nyitott, tematikus bemutatótérben a néprajzi fotózás és filmezés áll a középpontban. Az aktuálisan itt nyíló első kamarakiállítás a rendkívüli tehetségű és termékeny, iskolateremtő néprajzi filmes alkotó, Keszi Kovács László etnográfus életútjának főbb állomásait követi végig az általa készített filmek, dokumentumok, fotók, személyes tárgyak és technikai eszközök segítségével. Keszi Kovács László 1908-ban született Polgáron. Eredetileg festőművésznek készült, Iványi-Grünwald Béla, Glatz Oszkár és Rudnay Gyula mesterektől tanulta a képlátást, a színek, a fény és árnyékok szerepének alkalmazását a képi megjelenítésben. A néprajzzal Teleki Pál szemináriumán került kapcsolatba, a filmezéssel 1932-ben, a Néprajzi Múzeumban dr. Gönyey Sándor népi tánc és szokás filmezései során találkozott először. Önállóan 1937-től készített filmfelvételeket. A tárlat szeptember 1-ig várja az érdeklődőket. Becsavarodva Ki ne látott volna már tipegő kisgyereket, amint egy csigaházat vesz fel a földről és vizsgálgatja csodálkozó szemmel? Ki ne búvárkodott volna már a Balatonban, hogy felhozza a lábát éppen megvágó, kagylókkal benőtt követ? Ki ne őrizne otthon a vitrinjében egy meleg tenger partjainál szedett kisebb vagy rámenős árusoktól vett óriási csigaházat, hogy néha-néha a füléhez szorítsa és meghallgassa „a tenger zúgását”? Azt már kevesen tudják, hogy a fantasztikus formákon és az egzotikus hullámok moraján kívül mi van ezekben a házakban. Miért ilyen változatos a formájuk? Hogyan néznek ki a bent lakók, s főként: hogyan működnek? Hogy mozognak, táplálkoznak, szaporodnak? Vannak-e ellenségeik és ők ellenségei-e más állatoknak? Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény Csigakiállítása most ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az október 30-ig megtekinthető tárlat szépségben vetekszik a leggazdagabb ékszergyűjteményekével. A puhatestűek rendszertani felosztásban kerülnek bemutatásra, amelyek sokszor láthatatlanul benépesítik Földünket az óceán mélyétől az őserdők lombkoronájáig, betöltve kevéssé ismert, de a többi élőlényhez hasonlóan nélkülözhetetlen szerepüket az ökológiai rendszerben. 350
ÉLET
ÉS
TU D O M Á N Y
2 01 3/11
Bánsághy Nóra rovata Akkor és most Fotográfiák – Nyizsnyij Novgorod három évszázada címmel nyílt kiállítás a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó Esterházy-palotában. A tárlat keretében Nyizsnyij Novgorod-i fotográfusok közel száz fényképe tekinthető meg, az 1850-es évektől a 2000-es évekig. A városnak és lakóinak szentelt kiállítás megismerteti a látogatókat a Nyizsnyij Novgorod-i fotóművészettel, és bemutatja a város fejlődésének fontosabb történelmi eseményeit. A kiállítás három szakaszt ölel fel: a forradalom előtti időszakot, a szovjet korszakot és a jelent. Az egyes alkotások nem a szigorú kronológiát követik végig, inkább egy emocionális képet festenek le a városról zsánerfotókon, portrékon és dokumentumfelvételeken keresztül. A tárlaton az orosz fotográfia olyan klasszikusai, mint Andrej Karelin, Makszim Dmitrijev, Vaszilij Zeveke és a szovjet korszak fotóművészei – többek között Lev Sapiro és Nyiszon Kapeljus, Sztanyiszlav Javorszkij és Jurij Spagin – mellett kortárs Nyizsnyij Novgorod-i fotósok, valamint az Alekszej Taraszov vezette „MiG (Gorkijból jöttünk)” ifjúsági stúdió tagjainak munkái szerepelnek. A fotókiállítás április 14-ig tart nyitva. Kortárs képregény Tíz svájci kortárs képregényalkotó mintegy 50 munkáját mutatják be A svájci képregény – A képek csúcstalálkozója című tárlaton a budapesti kArton Galériában. A kiállítás színes és fekete-fehér munkákat, eredeti, A3-as és A4-es méretű képregényeket mutat be a látogatóknak. A rajzolók különböző technikával, például ceruzával, pasztellel, tussal vagy kapargatással dolgoznak. A kortárs svájci képregény két központ köré szerveződik, és a kiállításra is e két helyről érkeztek a munkák. David Boller, Matthias Gnehm, Sambal Oelek (Andreas Müller), Thomas Ott és Anna Sommer alkotásai képviselik a zürichi központú német-svájci alkotókat. A genfi francia-svájci művészeket Cosey (Bernard Cosendai), Derib (Claude de Ribaupierre), Frederik Peeters, Tom Tirabosco és Zep (Philippe Chappuis) művei reprezentálják. A tárlaton több generáció mutatkozik be. Az idősebbeket többek között az 1944-ben született Derib, a svájci képregény úttörője képviseli. Mesterségét Belgiumban tanulta, Svájcba visszatérve pedig jelentős hatást gyakorolt a fiatalabb rajzolók munkásságára. A következő nemzedék, mint például Thomas Ott vagy Frederik Peeters inkább a nemzetközi szcéna felé fordult, és változatos inspirációk alapján fejlesztette ki saját stílusát. A képregények március 21-ig láthatók.
KÖV E T K E Z
SZ ÁMUNKBÓL A Don-kanyarban
Az 1942 nyarától a keleti fronton harcoló 2. hadsereg az 1943. januári elsöprő erejű orosz támadás után igen komoly veszteségeket szenvedve vonult vissza. A megmaradt csapatokat 1943. április 24-től szállították haza. Az életben maradt katonák 1945 után évtizedekig nem beszélhettek megpróbáltatásaikról a „doni pokolban”. A vízkorszak els hullámai
A vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok optimalizálása, a hatékony stratégia kidolgozása történelmi korokba nyúlik vissza, mivel az emberiség civilizációs központjai valamilyen víztest mellett vetettek gyökeret és fejlődtek emberöltőkön át. Gyermekeink gerince
A mozgásszegény, ülő életmód ma sajnos a gyermekkorban is általános. Egy gödöllői szűrés szerint már az óvodáskorban 62 %-ban fordul elő, s a középiskolások között már 80 %-ra tehető a tartáshibával vagy akár kezelendő fiatalkori gerincbetegséggel küszködők aránya.
KITAIBEL
E számunknak a Kitaibel Pál középiskolai biológiai tanulmányi verseny anyagát adó cikkei:
Hangtérkép alapján tájékozódnak; Mutasd a pettyeidet!
ÉLET ÉS TUDOMÁNY
A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZT TÁRSULAT HETILAPJA
F szerkeszt : Gózon Ákos • Szerkeszt ség: 1088 Budapest, Bródy S. u. 16. • Titkársági telefon: 327-8950; Tel/Fax: 327-8969. • E-mail:
[email protected] • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 47 • Honlap: http:// www.eletestudomany.hu • Lapunk megtalálható a Facebookon is • Kiadja: Tudományos Ismeretterjeszt Társulat • Felel s kiadó: Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója • Postacím: 1431 Budapest, Pf. 176 • Nyomás: Ipress Center Hungary Kft. • Felel s vezet : Lakatos Imre ügyvezet • Index: 25 245 • ISSN 0013-6077 (nyomtatott) • ISSN 1418-1665 (online) • Magyar Örökség-díjas hetilap • Tudományos Tanácsadó Testület: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bendzsel Miklós, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Falus András, Forgács Iván, Freund Tamás, Grétsy László, Hámori József, Herczeg János, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Kerner István, Kovács Tibor, Kroó Norbert, Makara B. Gábor, Marosi Ern , Pléh Csaba, Roska Tamás, R. Várkonyi Ágnes, Sólyom László, Szabó Miklós, Szentgyörgyi Zsuzsanna, Szörényi László, Takács László, Tátrai Zsuzsanna, Vámos Tibor, Varga Benedek, Vásárhelyi Tamás, Vígh Károly • Olvasószerkeszt : Bánsághy Nóra • Tervez szerkeszt : Zsigmondné Balázs Ildikó • Grafikus: Lévárt Tamás • Rovatvezet k: Albert Valéria (mez gazdaság, földtudományok), Juhari Zsuzsanna (történelem, néprajz, régészet), Pásztor Balázs (kémia, fizika, informatika) • Titkárságvezet : ri-Kiss Gyöngyi • Szerkeszt ségi irodavezet : Czifrik-Keszthelyi Barbara • Minden jog fenntartva! • A meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért nem vállalunk felel sséget. • El fizethet a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál a 06-80-444-444-es zöldszámon, faxon: 06-1-303-3440, e-mailben:
[email protected], valamint levélben: MP Zrt. Hírlap Üzletág, Budapest 1008), továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesít nél. • Megvásárolható a LAPKER árusítóhelyein. Lapunk korábbi számai megvásárolhatók a szerkeszt ségben is. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat nem rzünk meg. Az Élet és Tudomány a Nemzeti Kulturális Alap, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Külügyminisztérium, az OTKA és az OTP Bank Nyrt. támogatásával jelenik meg.
A hátlapon
A Berger Károly-barlang A magyarországi barlangok feltárása az elmúlt néhány évben új lendületet vett. Kutatócsoportjaink rendre tárják fel az új barlangokat vagy fedeznek fel összefüggéseket a már ismert rendszerek között. A közelmúlt legnagyobb szenzációja Tapolcához kötődik, ahol a helyi barlangászok áldozatos munkájukkal a Kórház–Berger-barlangrendszer, valamint a Tapolcai-tavasbarlang összekötését oldották meg 2012. december 16-án – olvashatjuk a Plecotus Barlangkutató Csoport honlapjáról. A korábban három különálló barlangból álló Tapolcai-barlangrendszer hosszúsága várhatóan eléri a 10 kilométert. A barlangtrió legismertebb tagja a nagyközönség számára is látogatható Tavas-barlang, kiválásai okán a legkülönösebb viszont a nemzetközi mércével mérve is ritkaságnak számító Berger Károly-barlang. Utóbbi az egyik belvárosi szálloda parkjából nyílik, s rendkívül szűk járatai ellenére gazdag képződményegyüttes jellemzi. Leglátványosabb kiválásai a kalcit-, aragonit-kristálycsoportok, valamint a borsókövek és a logomitok (lásd képünkön). A képződmények tudományos vizsgálata még várat magára. A barlangban féltucatnyi csillogó tükrű, 19–30 Celsius-fokos tavacska is található, melyek egyikében búvármerülés is történt. Szöveg és kép:
PUB-I 106619
LIEBER TAMÁS
É LÉELTE TÉ SÉ T S U TDUODM OÁ MN ÁY N Y 2 01 2 013/11 2 / 5 0 3 351 51
Tapolcai barlangkincsek