Rugalmas állandók mérése (2-es számú mérés) mérési jegyzõkönyv
Készítette: Puszta Adrián, II. éves fizikus Mérés ideje: 2007. 10. 02. Beadás ideje: 2007. 10. 09.
1/9
Rugalmas állandók mérése
A mérés leírása: A mérés során különbözõ alakú és anyagú rudak Young-moduluszát, valamint egy torziós szál torziómoduluszát akarjuk meghatározni. Elõbbit egy kétkarú emelõt is tartalmazó mûszerrel mérjük. A rudat különbözõ súlyokkal terhelve mérõórával (± 0.01 mm) megmérjük a rúd behajlását. Kétféle módszer szerint mérünk, elõször adott hosszúságú minta behajlását vizsgáljuk a terhelés függvényében, másik esetben pedig egy adott terheléshez tartozó behajlást mérjük a hosszúság függvényében. A torziómoduluszt a mérési leírásban szereplõ módon, a szálra erõsített torziós inga lengésidejébõl határozhatjuk meg. A mérés során az A5 jelû téglalap alapú rudat, és az S9 jelû hengeres rudat mértem.
A rudak geometriája: A téglalap alapú rúd hosszabb oldalát a-val, rövidebb oldalát b-vel jelölöm. Mindkét oldalát a rúd több pontján mértem, ezeknek az adatoknak az átlagát fogadom el, mint a rúd valós mérete. a = 11.95 mm ± 0.084 % b = 8.04 mm ± 0.224 % A henger átmérõje: d = 10.42 mm ± 0.038 % 1. mérés: Elsõ alkalommal a téglalap keresztmetszetû rudat fogtam be a mûszerbe, amely a hosszabb oldalán feküdt föl a tartószerkezetre. A mérés során a rúd hossza állandó volt (l = 38 cm), és a feszítõerõt változtattam. Az adatok lejjebb láthatók, az elsõ oszlopban a feszító erõ van (N), a másodikban a rúd behajlása 0.01 mm egységekben. 200
t_a_l =
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
1
4.905
55
1
9.81
71
2
14.715
82
3
19.62
103
4
24.525
120
5
29.43
137
6
34.335
152
7
39.24
167
8
44.145
183
Lehajlás (0.01 mm)
0 0
150
100
50 0
10
2/9
20 30 Feszítõ erõ (N)
40
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus
Rugalmas állandók mérése
Az adatokra egyenest illesztettem, ennek egyenlete: y = 3.30955*x + 37.72222 Az s :=
3
1
l
⋅ F képletben az F együtthatója az illesztett függvény meredeksége (m). Ebbõl 48 E⋅ I 3
3
1 l a⋅ b ⋅ kifejezhetjük a Young-moduluszt: E := . Az I értéke ebben az esetben az 48 m⋅ I 12 képletbõl számolható, melynek értéke: 5.176 × 10
− 10
4
m.
Az adatokat SI mértékrendszerbe konvertálva, és behelyettesítve: E = 6.674 * 1010 Pa.
2. mérés: A mérést ugyanezen a rúdon végeztem, csak itt a terhelõ erõ volt állandó (4 kg -> 39.24 N), és az alátámasztásokkal a rúd hosszát változtattam. Az adatok lejjebb láthatók, az elsõ oszlopban a rúd hossza van (cm), a másodikban a rúd behajlása 0.01 mm egységekben.
t_a_m =
180
1
0
38 167
1
37 158
2
36 152
3
35 140
4
34 134
5
33 130
6
32 123
7
31 120
8
30 118
Lehajlás (0.01 mm)
0
160
140
120
100
30
32 34 36 Rúd hossza (cm)
38
Az (l3, s) adatpárokra egyenest illesztettem, amibõl aztán a harmadfokú görbe egyenletét is megkaptam: y = 1.824*10-3 *x3 + 65.083
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
3/9
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus
Rugalmas állandók mérése
1 F 3 3 ⋅ l képletben az l együtthatója az illesztett függvény meredeksége (m). Ebbõl 48 E⋅ I 1 F ⋅ kifejezhetjük a Young-moduluszt: E := . Az I értéke ugyanannyi, mint az elõbbi mérés 48 m⋅ I Az s :=
során, 5.176 × 10
− 10
4
m.
Az adatokat SI mértékrendszerbe konvertálva, és behelyettesítve: E = 8.661 * 1010 Pa. 3. mérés: Ez alkalommal szintén a téglalap keresztmetszetû rudat fogtam be a mûszerbe, amely a rövidebb oldalán feküdt föl a tartószerkezetre. A mérés során a rúd hossza állandó volt (l = 38 cm), és a feszítõerõt változtattam. Az adatok lejjebb láthatók, az elsõ oszlopban a feszító erõ van (N), a másodikban a rúd behajlása 0.01 mm egységekben. 140
t_b_l =
1
0
4.905
56
1
9.81
68
2
14.715
75
3
19.62
82
4
24.525
90
5
29.43
97
6
34.335
104
7
39.24
111
8
44.145
119
9
49.05
126
Lehajlás (0.01 mm)
0
120 100 80 60 40
0
10
20 30 Feszítõ erõ (N)
40
Az adatokra egyenest illesztettem, ennek egyenlete: y = 1.53214*x + 51.46667 3
1 l ⋅ F képletben az F együtthatója az illesztett függvény meredeksége (m). Ebbõl Az s := 48 E⋅ I 3
3
1 l a ⋅b ⋅ kifejezhetjük a Young-moduluszt: E := . Az I értéke ebben az esetben az 48 m⋅ I 12 képletbõl számolható, melynek értéke: 1.143 × 10
− 10
4
m.
Az adatokat SI mértékrendszerbe konvertálva, és behelyettesítve: E = 6.526 * 1010 Pa.
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
4/9
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus
Rugalmas állandók mérése
4. mérés: A mérést ugyanezen a rúdon végeztem, csak itt a terhelõ erõ volt állandó (5 kg -> 49.05 N), és az alátámasztásokkal a rúd hosszát változtattam. Az adatok lejjebb láthatók, az elsõ oszlopban a rúd hossza van (cm), a másodikban a rúd behajlása 0.01 mm egységekben.
t_a_m =
1
0
38 167
1
37 158
2
36 152
3
35 140
4
34 134
5
33 130
6
32 123
7
31 120
8
30 118
Lehajlás (0.01 mm)
0
120
100
80
30
32 34 36 Rúd hossza (cm)
38
Az (l3, s) adatpárokra egyenest illesztettem, amibõl aztán a harmadfokú görbe egyenletét is megkaptam: y = 1.311*10-3 *x3 + 51.818 1 F 3 3 ⋅ l képletben az l együtthatója az illesztett függvény meredeksége (m). Ebbõl 48 E⋅ I 1 F ⋅ kifejezhetjük a Young-moduluszt: E := . Az I értéke ugyanannyi, mint az elõbbi mérés 48 m⋅ I Az s :=
során, 1.143 × 10
− 10
4
m.
Az adatokat SI mértékrendszerbe konvertálva, és behelyettesítve: E = 6.819 * 1010 Pa. Összegzés: A rúd Young-moduluszára a különbözõ mérésekbõl a következõ értékek adódtak: 6.819, 6.526, 8.661, 6.674 (* 10 GPa). Ebbõl a 8.661-es érték nagyon eltér a többitõl, valószínûleg mérési hiba miatt, ezért nem veszem figyelembe a pontos érték kiszámításánál. A Young-modulusz anyagra jellemzõ, így a három adat átlagát veszem pontos értéknek: 6.673 * 10 GPa
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
5/9
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus
Rugalmas állandók mérése
Hibaszámítás: A hibát az 1. és 3. mérésben használt képlet tényezõinek hibájának összegébõl számolom. Mivel b-nek nagyobb a hibája, mint a-nak, ezért a b3-t tartalmazó I hibáját számolom. Az egyenes hibáját 0.015-nek becsülöm, és a hibát felfelé kerekítem, ezzel valószínûleg túlbecsülöm. ∆E ∆l ∆m ∆a ∆b := 3⋅ + + + 3⋅ = 2.5 % E l m a b A Young-modulusza a téglalap alapú rúdnak tehát: 6.673 * 10 GPa ± 2.5 % 5. mérés: Ez alkalommal a hengeres rudat fogtam be a mûszerbe. A mérés során a rúd hossza állandó volt (l = 38 cm), és a feszítõerõt változtattam. Az adatok lejjebb láthatók, az elsõ oszlopban a feszító erõ van (N), a másodikban a rúd behajlása 0.01 mm egységekben.
200
h_l =
1
0
4.905
67
1
9.81
85
2
14.715
101
3
19.62
111
4
24.525
132
5
29.43
148
6
34.335
162
7
39.24
179
8
44.145
194
9
49.05
209
Lehajlás (0.01 mm)
0
150
100
50 0
10
20 30 Feszítõ erõ (N)
40
Az adatokra egyenest illesztettem, ennek egyenlete: y = 3.21255*x + 52.13333 Az s :=
1
3
l
⋅ F képletben az F együtthatója az illesztett függvény meredeksége (m). Ebbõl 48 E⋅ I 3
1 l π 4 ⋅ kifejezhetjük a Young-moduluszt: E := . Az I értéke ebben az esetben az ⋅ R 48 m⋅ I 4 képletbõl számolható, melynek értéke: 5.787 × 10
− 10
4
m.
Az adatokat SI mértékrendszerbe konvertálva, és behelyettesítve: E = 6.149 * 1010 Pa.
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
6/9
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus
Rugalmas állandók mérése
6. mérés: A mérést ugyanezen a rúdon végeztem, csak itt a terhelõ erõ volt állandó (6 kg -> 58.86 N), és az alátámasztásokkal a rúd hosszát változtattam. Az adatok lejjebb láthatók, az elsõ oszlopban a rúd hossza van (cm), a másodikban a rúd behajlása 0.01 mm egységekben, a harmadikban a nullpont helyzete, a negyedikben a 2. és 3. oszlop különbsége. 200
h_m =
1
2
3
38 278
98 180
1
37 260
96 164
2
36 247
96 151
3
35 233
94 139
4
34 221
92 129
5
33 208
90 118
6
32 194
87 107
7
31 185
88
97
8
30 175
85
90
Lehajlás (0.01 mm)
0 0
150
100
30
32 34 36 Rúd hossza (cm)
38
Az (l3, s) adatpárokra egyenest illesztettem, amibõl aztán a harmadfokú görbe egyenletét is megkaptam: y = 3.212*10-3 *x3 + 2.112 1 F 3 3 ⋅ l képletben az l együtthatója az illesztett függvény meredeksége (m). Ebbõl 48 E⋅ I 1 F ⋅ kifejezhetjük a Young-moduluszt: E := . Az I értéke ugyanannyi, mint az elõbbi mérés 48 m⋅ I Az s :=
során, 5.176 × 10
− 10
4
m.
Az adatokat SI mértékrendszerbe konvertálva, és behelyettesítve: E = 6.596 * 1010 Pa. Hibaszámítás: A hibát az 5. mérésben használt képlet tényezõinek hibájának összegébõl számolom. Az egyenes hibáját 0.015-nek becsülöm, és a hibát felfelé kerekítem, ezzel valószínûleg itt is túlbecsülöm. ∆E ∆l ∆m ∆R := 3⋅ + + 4⋅ = 1.9 % E l m R Legvalószínûbb értéknek a két mérésbõl származó értékek átlagát veszem. A Young-modulusza a hengeres rúdnak tehát: 6.359 * 10 GPa ± 1.9 %
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
7/9
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus
Rugalmas állandók mérése
7. mérés A mérés során egy vékony szál torziómoduluszát (G) mértem torziós inga segítségével. Az ingára két tömeget A mérési adatok lejjeb láthatók, az elsõ oszlopban a tömegek távolsága a forgástengelytõl (a), a másodikban 10 lengés ideje van (10 T).
torzio =
200
1
0
0
53.36
1
3
66.2
2
4 74.707
3
5 84.463
4
6 94.944
5
7 105.932
6
8 117.532
7
9 129.098
8
10 141.36
T négyzet
0
100
0
100
0
50 'a' négyzet
100
Az (a2, T2) adatpárokra egyenest illesztettem, aminek egyenlete: T2 = 1.711*a2 + 28.462 Az egyenes meredekségébõl a G kiszámolható: G := K⋅
m1 + m2 m
, ahol K :=
8πl 4
, m és m az
r
1
2
ingára helyezett testek tömege, m az egyenes meredeksége. Adatok: m1 = (196.3615 ± 0.0001) g m2 = (194.6567 ± 0.0001) g r = (0.255 ± 0.005) mm l = (59.5 ± 0.25) cm
(8-as jelû tömeg) (5-ös jelû tömeg)
Az adatokat SI-be átváltva (m-et is !) G-re a következõ érték adódik: G = 8.081 * 10 GPa Az egyenes tengelymetszetébõl megkapjuk az üres inga tehetetlenségi nyomatékát: Θ ü :=
G⋅ b K
− Θ s1 − Θ s2 , ahol b a tengelymetszet, Θ és Θ s1
s2
a tömegek tehetetlenségi
nyomatéka.
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
8/9
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus
Rugalmas állandók mérése
Adatok: Θs1 = 0.5*m1*R12 Θs2 = 0.5*m2*R22 R1 = (2.25 ± 0.05) cm R2 = (2.25 ± 0.05) cm Az adatokat SI-be átváltva, és behelyettesítve: Θü = 5.514 * 10-4 kg*m2 Hibaszámítás: A torziómodulusz hibája: ∆G ∆l ∆ ( 2⋅ r) ∆m := + 4⋅ + = 5.8 % G l ( 2⋅ r) m A tömegmérés hibáját elhanyagoltam, illetve belevettem az egyenes meredekségének hibájába, mert 10-7 nagyságrendû a hibája. A torziómodulusz tehát: G = 8.081 * 10 GPa ± 5.8 % Az üres inga tehetetlenségi nyomatékának hibája: ∆Θü = ∆(b*(m1 + m2)/m) + ∆Θs1 + ∆Θs2 ∆Θ s1 Θ s1 ∆Θ s2 Θ s2
:=
:=
∆m1 m1 ∆m2 m2
+ 2⋅
+ 2⋅
∆ ( 2⋅ R1) 2 R1 ∆ ( 2⋅ R2) 2 R2
-6
2
-6
2
= 2.2 % --> ∆Θ = 1.092 * 10 kg*m s1
= 2.2 % --> ∆Θ = 1.084 * 10 kg*m s2
Az elsõ tag hibáját nem számolom ki, nagyságrendileg ugyanannyi lehet, mint az elõzõ két tag hibája. ∆Θü = 3 * 1.09 * 10-6 = 3.27 * 10-6 kg*m2 Az üres inga tehetetlenségi nyomatéka tehát: Θü = (5.51 ± 0.03) * 10-4 kg*m2
Mérés ideje: 2007. okt. 2.
9/9
Készítette: Puszta Adrián II. éves fizikus