Romsics Ferenc* A TUDÁSTRANSZFER KIHÍVÁSAI A SZAKMAI NYELVOKTATÁSBAN
I. A TUDÁSTRANSZFER ÉS A SZAKMAI NYELVOKTATÁS KAPCSOLATA A tudástranszfer napjainkban egyre többet használt fogalom, ezért ismertsége miatt csak a kifejezés rövid meghatározását tartom szükségesnek. A tudástranszfer fogalmának értelmezése legegyszerőbben alkotórészeinek, szakaszainak megállapításából vezethetı le. A tudástranszfer folyamatának részei: • a tudás továbbítása, • a tudás befogadása • és a befogadó általi használata (hasznosítása). [1] A tudástranszfer harmadik fázisa jelent minıségi különbséget a csak oktatást és tanulást magában foglaló folyamathoz képest. A befogadó általi hasznosítás meghatározhatja az elızı folyamatokat, azaz, hogy mit tanítsunk és milyen módszerekkel, elsıdleges célként kitőzve, hogy a felsıoktatásban végzett fiatal szakemberek a megszerzett tudást fel tudják használni, azaz a tudástranszfer folyamata befejezett legyen. [2] A szakmai nyelvet mindig valamilyen szakmai tartalom közvetítésére használjuk, és ha nem megfelelıen fejlıdtek ki a nyelv felhasználási készségei, akkor ez a szakmai tartalom idegen nyelven való hasznosítását is akadályozza. Ezért a tudástranszfer fenti meghatározás szerinti harmadik fázisát elsısorban abból a szempontból érdemes megvizsgálni, hogy hogyan tehetı a szakmai nyelvoktatás még hatékonyabbá, az elhelyezkedés és a késıbbi szakmai érvényesülés érdekében, azaz a végzett hallgatók sikeresen felhasználhassák a megszerzett szakmai tudást és nyelvi készségeket is. Néhány további bevezetı megjegyzés: A szakmai idegen nyelven történı sikeres verbális és/vagy írásbeli kommunikáció legfontosabb feltételei a szakmai tudás mellett az általános és szakmai szókincs, a nyelvtan, a mondatszerkesztés, a kiejtés, a hallás utáni megértés és az olvasásértés. A hatékony felsıfokú szakmai nyelvoktatás érdekében az elıbbiekben említett alapelemek bizonyos részét (fıleg az általános szókincset, a nyelvtant, a mondatszerkesztést és a kiejtést) a hallgatónak már a középiskolában el kellene sajátítaniuk és így a felsıoktatásban már a szakmai nyelv oktatására lehetne összpontosítani. Ezért is fontos az, hogy a felsıoktatásban résztvevı hallgatók a szakmai nyelv tanulását megfelelı nyelvi elıképzettség és tudásszint elérése után kezdhessék meg.
*
BGF Pénzügyi és Számviteli Kar, Idegen Nyelvi Tanszék, fıiskolai tanársegéd. A jelen cikk a BGF-en a Magyar Tudomány Napja tiszteletére 2004. november 4–5-én tartott konferencián elhangzott elıadás szerkesztett változata. 5
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . A felsıoktatás jelenlegi finanszírozási helyzete sok vonatkozásban (pl. az oktatói létszám megfelelı nagysága és szerkezeti összetétele) hatással van és lesz a felsıoktatásban lezajló változásokra, így a felsıoktatáson belüli szakmai nyelvoktatás változásaira is, ezeket a hatásokkal az alábbiakban nem részletezem. Dolgozatomban szakmai nyelvoktatáson elsısorban a gazdasági szakmai nyelv oktatását értem, de valószínősíthetı, hogy megállapításaim érvényesek a szakmai nyelvoktatás többi területére /pl. jogi, államigazgatási és mőszaki szakmai nyelv oktatása/ is. II. GYORSAN VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK A SZAKMAI NYELVTUDÁS IRÁNT A fentiekben is megemlítettem, hogy a szakmai nyelvtudás hiányosságaiból eredı kommunikációs nehézségek akadályozhatják a szakmai tudás sikeres tudástranszferét. A gazdasági fıiskolákon végzett hallgatók már az elhelyezkedésnél is, talán az elsı interjú alkalmával szembesülhetnek ezzel a kérdéssel. Gyakran megtörténik, hogy a különbözı gazdasági munkakörökbe jelentkezıkkel való személyes elbeszélgetést kizárólag angolul folytatják le, mivel azt a külföldi anyavállalat, magyar nyelven nem beszélı szakemberei végzik. Az elhelyezkedés után a végzett hallgatók szakmai sikerességét az is meghatározza, hogy mennyire hatékonyan tudják elképzeléseiket idegen nyelven kommunikálni és tudják-e használni a szakmai nyelvet annak érdekében, hogy megfelelıen kifejtsék álláspontjukat szakmai kérdésekben. A rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás után a végzett közgazdászoknak, mint munkavállalóknak a magyar munkaerıpiacon jelentısen és gyorsan változó körülmények között kell boldogulniuk. A változások közül a szakmai nyelvoktatás szempontjából az alábbi három a legfontosabb: • A multinacionális cégek növekvı gazdasági szerepe A rendszerváltozás után a multinacionális cégek szerepe, mint munkaadóké jelentısen megnıtt. A jó szakmai nyelvtudás néhány éve a multinacionális cégeknél való elhelyezkedéskor még csupán elıny volt, mára alkalmazási feltétellé vált. • Külföldi munkavállalók megjelenése Az európai uniós csatlakozás után egyre több szakmailag felkészült és szakmai nyelvtudással rendelkezı külföldi munkavállaló fog megjelenni a megnyitott magyarországi munkaerıpiacon, így a hazai munkavállalók versenyképességük megtartása és megfelelı munkakörben való elhelyezkedése is egyre nagyobb nyelvi felkészültséget igényel. • A magyar munkavállalók külföldi elhelyezkedésének lehetıségei Az európai uniós csatlakozás után a külföldi elhelyezkedés adminisztratív korlátai a magyar munkavállalók számára is fokozatosan megszőnnek. Nyilvánvaló, hogy a megfelelı általános és szakmai nyelvtudás a külföldi elhelyezkedés alapfeltétele. A fentiekben említett folyamatok a jövıben még erıteljesebben jutnak érvényre. Ha ma esetleg még vannak olyan elhelyezkedési lehetıségek, ahol nem kell használni a szakmai nyelvet, ez már a közeli jövıben is egészen biztosan megváltozik és elıbb vagy utóbb ezeken a munkahelyeken is használni kell az idegen nyelvet. Így a szakmai nyelvoktatásnak is gyorsan és egyre hatékonyabban alkalmazkodnia kell a gyorsan változó elvárásokhoz, azaz a munkaerıpiacon versenyképes, magas szintő szakmai nyelvtudást és annak használatának elsajátítását kell biztosítania. III. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ, VÁLOGATOTT SZAKMAI TÉMAKÖRÖKÖN ALAPULÓ KÉPZÉS A gazdasági szakmai nyelv oktatásának egyik módja a kommunikációs készségek fejlesztésére és begyakorlására irányuló, válogatott szakmai témakörökön alapuló képzés. Ez a módszer tananyagként többnyire elméletileg elızıleg magyar nyelven már elsajátított szakmai elemeket foglal magában. A képzés integrálhatja azon szakmai szituációk nagy részét, melyekkel a végzettek pályájuk során majd 6
ROMSICS F.: A TUDÁSTRANSZFER KIHÍVÁSAI … találkozhatnak; a szakmai önéletrajz elkészítésétıl és a felvételi elbeszélgetéstıl kezdıdıen egy vállalat pénzügyi helyzetének mérleg alapján való elemzéséig. A valós gazdasági életbıl vett feladatokkal való foglalkozások eredményei a pénzügyi és számviteli angol nyelv esetében igen bíztatóak. Az ilyen jellegő feladatok „reáliái” (például valódi vállalati mérlegek és eredménykimutatások) könnyen megszerezhetık, az internetrıl is letölthetık. A pénzügyi kimutatások elemzése idegen nyelven olyan feladat megoldását jelenti, mellyel a hallgatók magyar nyelven tanulmányaik során már találkoztak és késıbbi munkakörükben valószínőleg szinte minden nap találkozni fognak. A szakmai témakörök életszerő, verbális feldolgozásának fontosságát a hallgatók döntı többsége felismeri, ezért az ilyen feladatok megoldásában igen motiváltak. A II. pontban említett változások által indukált új elvárásokat, követelményeket azonban nem csak az oktatott tananyagnak, hanem a követelményeknek és az elsajátított tudás értékelésének is tükröznie kell. Az idegen nyelvi kommunikáció során nem kész válaszok közül kell kiválasztani a helyes megoldást, hanem önállóan, a szakmai szituációnak megfelelıen kell nyelvi szerkezeteket alkotni. Általánosságban elmondható, hogy mivel a képzésnek is inkább az utóbbi készségek fejlesztésére kell irányulnia, a tudásszint mérésében is ezt az elvet kell követni. Érdemes lenne mérlegelni a szakmai nyelv szóbeli vizsga által történı verbális tudásszint mérésének bevezetését, ezáltal a hallgatók motiváltsága a szakmai nyelv elsajátításában és a szükséges készségek kifejlesztésében még tovább emelkedhetne. Ezen oktatási formába való belépéskor a tudásszint megfelelı mérése fontos mind a nappali, mind a távoktatásban résztvevı hallgatók esetében, hiszen ez a képzési mód a már megfelelı nyelvi alapokkal rendelkezı hallgatók számára hatékony igazán. Másrészrıl a tudásszint megfelelı mérése az oktatási formába való belépéskor fontos lehet a nyelvi csoportok tudásszint alapján való szervezése céljából, és esetleg annak eldöntése érdekében is, hogy tudásszint alapján a hallgatók szakmai nyelvoktatása melyik oktatási módszer keretében valósulhat meg a leghatékonyabban. IV. A SZAKTÁRGYAK ÉS A SZAKMAI NYELV INTEGRÁLT OKTATÁSA (CLIL: CONTENT AND LANGUAGE INTEGRATED LEARNING) A szakmai nyelv tudástranszferének másik megoldása az a módszer, melynek keretében bizonyos szaktárgyak tanulását a hallgatók már idegen nyelven kezdik meg. A jövı egyik járható útja valószínőleg elıbb-utóbb ez lesz, mivel az Európai Unió pénzügyi forrásokkal az ilyen megoldásokat támogatja. A szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása a tudástranszfer olyan módja, mely során szaktárgyak oktatása idegen nyelven történik azzal a kettıs céllal, hogy miközben a szaktárgyat oktatják, egyúttal a szakmai idegen nyelv befogadása is megtörténik. Ezt a módszert azok az oktatásmódszertani tanulmányok és megfigyelések is támogatják, melyek bizonyítják, hogy ha szaktárgyakat tanulunk idegen nyelven, elsajátítjuk az idegen nyelv szakmai használatát is. [4] Ebben az esetben a szaktárgy elsajátítása során a szakmai nyelvet a befogadó inkább „megszerzi” és nem tanulja. A fent ismertetett két képzési módszer között lényeges különbség, hogy az utóbbi esetben a befogadás nem elsısorban a magyar nyelven már megszerzett tudás idegen nyelven való megismétlése. Így a befogadónak a szaktárgyi tudás megszerzése érdekében el kell sajátítania a szakmai nyelvet is. A szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatásának legfontosabb elınyei az alábbiakban foglalhatók össze: 7
K Ü L K E R E S K E D E L M I F İ I S K O L AI F Ü Z E T E K , 1 4 . 1) A szaktárgy idegen nyelven való elsajátításának folyamatát a legtöbb befogadó különleges teljesítményként éli meg, ezáltal növekszik önbizalma, így kommunikációs készségei javulnak és elhelyezkedési esélyei is nınek, 2) Mivel a szakmai nyelvtudás „megszerzése” közvetlenül a szaktárgy tanulása érdekében történik, a szakmai nyelv elsajátításának értelmét és jelentıségét a befogadó is közvetlenül megtapasztalja. Ez a tényezı is fontos ösztönzést jelent a tudás megszerzése érdekében. 3) A nyelvtanulással kapcsolatos esetleges korábbi negatív élmények (például az általános és középiskolai sikertelenség a nyelvtanulás terén) elvesztik jelentıségüket. A befogadó ebben az esetben elsısorban nem nyelvet tanul, hanem a szakmai nyelvet kezdi használni szakmai tartalom elsajátítása érdekében. 4) Mivel a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása kiváltja a megfelelı motiváltságot a befogadónál, így azt még anyanyelvén való kommunikációs készségeinek átgondolására és fejlesztésére is ösztönözheti. 5) Bizonyos szakmai tárgyak tudástranszfere könnyebb és egyértelmőbb lehet idegen nyelven, mint magyar nyelven. 6) A tananyag számos nyelven, nagy szakmai választékban könnyen beszerezhetı és így a változó követelményeknek megfelelıen folytonosan és gyorsan aktualizálható. 7) Mivel a külföldi tapasztalatok alapján megítélve ez az oktatási módszer egyre népszerőbb, a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása további vonzerıt jelenthet itthonról és külföldrıl az ilyen képzést biztosító intézmény számára. 8) A nem magyar anyanyelvő diákok is közvetlenül – akár a magyar nyelv megfelelı szintő ismerete nélkül – bekapcsolódhatnak az ebben a képzési módszerben történı oktatásba. 9) Az Európai Unió pályázat útján pénzügyi forrásokkal támogatja az ilyen megoldásokat. Érdemes feltenni a kérdést, hogy az összes tanórán belül milyen arányban a legérdemesebb a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatását megvalósítani. MARSH és LANGÉ [4] a CLIL módszerrel történı oktatási tanórák részarányát és az így elért készségszintet a szakmai nyelv használatában vizsgálva megállapították, hogy az alábbi hatékonysági szintek érhetık el: • alacsonyabb hatékonyságú a CLIL képzés, ha a képzési idı az összes képzés 5-15%-át • közepes hatékonyságú a CLIL képzés, ha a képzési idı az összes képzés 15-50%-át • magas hatékonyságú a CLIL képzés, ha az összes képzés legalább 50%-át, vagy annál nagyobb részt képvisel a CLIL képzés aránya tanórák vonatkozásában. A magyar hallgatók általános leterheltségét figyelembe véve érdemes lesz a közeli jövıben megvizsgálni, hogy a szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált oktatása hogyan illeszthetı a jelenlegi felsıfokú képzési irányokhoz. Ehhez a megoldáshoz biztosítani kell a befogadó számára szükséges idıt, mind megfelelı intézményi óraszám, mind önálló tanulás vonatkozásában. A szaktárgyak és a szakmai nyelv integrált módszerével történı képzés résztvevıi számára talán emelt kredit biztosítása lenne méltányos, annak érdekében, hogy a befogadó által ráfordított többletidıt a megszerzett kreditérték is visszatükrözze. V. A FELSİOKTATÁS MEGVÁLTOZOTT SZEREPE ÉS A SZAKMAI NYELVOKTATÁS Az új tanulási módszerek és az internet-használat elterjedésével, a felsıoktatás a tudás létrehozásában és transzferében régebben betöltött általános szerepe fokozatosan átértékelıdik. A fentiekben említett, a felsıoktatásban a szakmai nyelv képzését megvalósító módszerek azonban, tudástranszferben betöltött szerepük miatt, egyre inkább különleges helyzetben lesznek. • A végzett hallgatóktól a munkaerıpiac által elvárt szakmai nyelvtudás és készségek szintje már ma is többnyire igen magas. A globalizáció, az Európai Unió bıvítése, az internet és a számítógépek használatának elterjedése a munkahelyeken megkövetelik azt, hogy a munkavállalók egyre inkább olyan szinten tudjanak idegen nyelveket használni, amely eddig nemigen volt szükséges. A követelmények, a közelmúlthoz képest is, minıségileg változtak meg. A szakmai nyelv verbális kommunikációban való használatát nem igazán lehet Interneten keresztül megtanulni, erre a fentiekben említett módszerek a legalkalmasabbak. 8
ROMSICS F.: A TUDÁSTRANSZFER KIHÍVÁSAI … •
A szakmai nyelvoktatás ismeretével és használatával kapcsolatos követelmények várhatóan egyre emelkedni fognak. A szakmai nyelvoktatással szembeni elvárásokat nem csupán a jelenlegi munkaerı-piaci igények határozzák meg, hanem a folytonosan változó társadalmi-gazdasági környezetben bekövetkezı fejlıdés következtében keletkezı jövıbeni elvárások is. Példaképpen említeném hogy, a Pénzügyi és Számviteli Fıiskolai Karon végzett közgazdászok végzés utáni munkaköre, ha a végzettek szakmájukban helyezkednek el, még a közelmúltban is elsısorban azt igényelte, hogy magyar nyelvő számviteli és pénzügyi kimutatásokat készítsenek, és azok elemzését magyar nyelven elvégezzék. A gazdasági élet változásaival együtt a közgazdász szakma is gyorsan változik és folytonosan új kihívásoknak, kell megfelelnie. Ezért a gazdasági szakmai nyelvoktatásnak is, egyre nagyobb mértékben erre a mindig is jól meghatározható szakmai területre célszerő összpontosítania, folyamatosan figyelembe véve a jövıbeni elvárásokat is.
A fenti tényezık érvényesülése miatt, a felsıoktatásban végzett szakmai nyelvoktatás nem fog veszíteni jelentıségébıl. Az idegen nyelven való szakmai kommunikációs készségek fejlesztése miatti kulcsszerepe miatt valószínősíthetı, hogy a jövıben folyamatosan megújulva még nagyobb szerepet is játszik. IRODALOM [1] Az információs társadalom tudástranszfer innovatív módjai www.mtaita.hu/Tudastranszfer_MTA_ITA_2003.pdf [2] E. Dörnenburg, Extension of the EMILE algorithm for inductive learning, University of Dortmund, 1997. [3] Az akcióterv tejes szövege megtalálható az interneten: http://europa.eu.int/comm/education/doc/official/keydoc/actlang/act címen [4] MARSH & LANGÉ, Using Languages to Learn and Learning to Use Languages. TIE-CLIL: Milan.
9
