Szakmai jelentés a FEAP 2016. évi Közgyűléséről Készítette: Ifj. Lévai Ferenc A FEAP 2016. évi Közgyűlésére 2016. május 27-28. között került sor, helyszíne a lengyel főváros Varsó volt. Az ülésen a FEAP vezetői, tisztségviselői, a tagszervezeteinek képviselői, valamint meghívott vendégek vettek részt. Az európai szövetség tagjai közül 16 ország, közel 40 résztvevővel képviseltette magát az éves közgyűlésen. Magyarországról Ifj. Lévai Ferenc a FEAP Édesvízi Bizottságának elnöke, a MASZ képviseletében vett részt. Az ülés fontosabb eseményeit, megállapításait és javaslatait az alábbiakban foglalom össze különös tekintettel a hazai halgazdálkodást érintő kérdésekre.
1
Elnöki és Főtitkári köszöntők
Hagyományosan a FEAP elnöke, Arnault Chaperon úr nyitotta meg az ülést, beszédében köszöntötte a szövetségbe visszatérő török delegációt, majd részletesen kitért egy néhány nappal korábban Brüsszelben lezajlott magas szintű akvakultúra konferenciára, amelyet az Európai Bizottság szervezett. A konferencián számos FEAP delegált mellett jelentős volt a civil szervezetek, valamint az európai döntéshozók jelenléte. Chaperon úr beszámolójából, valamint a jelen lévő FEAP delegáltak hozzászólásaiból általánosan leszűrhető vélemény, hogy sajnos a FEAP és ezáltal az akvakultúra képviselete nem volt megfelelően összehangolva, többen hangoztatták egy előkészítő megbeszélés hiányát. Ennek ellenére számos fontos és a szakma számára kritikus téma került felvetésre a konferencián, melynek fő célja elsősorban az Európai Bizottság informálása a szakma jelenlegi helyzetéről és a sürgetőbb problémáiról. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az összes állati fehérje közül, a halhús a leghatékonyabb fehérje átalakító, mely szinte semmilyen szinten nem járul hozzá a föld széndioxid kibocsátásához. Egyúttal megállapították azt is, hogy más állattenyésztési termékekkel összevetve, az akvakultúra termékek esetében a legnagyobb az EU kereskedelmi deficitje, mely rámutat a szektor sebezhetőségére. A házigazda lengyel szövetség részéről Jacek Juchniewicz a Lengyel Pisztrángtenyésztők Szövetségének elnöke tartott köszöntő beszédet, majd Anna Pyc a szövetség igazgatósági tagja számolt be a lengyel akvakultúra jelenlegi állapotáról. Beszédében kiemelte, hogy a lengyel akvakultúra ágazat alapvetően jó állapotban van, jók a piaci kilátások, megfelelőek a támogatási források, valamint kedvező tudás és technológiai tőke birtokában van az ágazat. Jelentős fejlődés szinte kizárólag a modern intenzív termelés esetében tapasztalható, az extenzív tógazdasági termelés stabil, kiegyensúlyozott mutatókkal bír. A lengyel ágazat legfontosabb, egyben égető problémája a kormány által bevezetni kívánt vízdíj rendszer, mely a beszámoló szerint egy csapásra ellehetetlenítené az halas ágazat jelentős részét. Ezzel kapcsolatban intenzív tárgyalások folynak a lengyel érdekképviseletek és a környezetvédelmi minisztérium között.
2
2
Termelési adatok és értékelések
A köszöntők után a különböző bizottságok megtárgyalták a múlt évi termelési adataikat, valamint a mögöttük húzódó szakmai indoklásokat. Ami az édesvízi termelés statisztikáit illeti, komoly meglepetést nem okozott egyik ország sem, szinte mindenhol a stagnálást mutatják a termelési adatok. Az egyetlen kivétel talán Horvátország, ahol a tavalyi évben mintegy 50%-al növekedett a piaci hal termelés, néhány korábbi, elhanyagolt tógazdaság újbóli termelésbe állításának köszönhetően. Sajnos azonban ez az alig több mint 1000 tonnás többlettermelés komoly piaci problémákat okozott 2015 őszén, amikor az átlag 2 euró körüli régiós ár mintegy 1,6-1,7 euróra csökkent. A 2016-os évre a résztvevők egyértelműen a piaci árak kiigazítására számítanak, annál is inkább, mert az első hónapok statisztikái alapján komoly piaci méretű halhiánnyal lehet számolni.
3
Az Édesvízi Bizottság ülése
3.1 ETHA források és Nemzeti Operatív Programok A tagszervezetek képviselői röviden beszámoltak az ETHA források felhasználásának folyamatáról. Jelenleg még sehol sem indult meg a projektek kiírása, elsősorban bürokratikus akadályok miatt. Egyúttal több országból (pl. Németország, Lengyelország) arról számoltak be, hogy az ágazat meglehetősen szkeptikus az EU-s források elköltését illetően. Németországban több helyütt hiányzik az EU-s forrást kiegészítő helyi tartományi részarány, mely alapvetően befolyásolja a pályázatok kiírását. Lengyelországban pedig a termelők egyre inkább úgy gondolkodnak, hogy a rendkívül szigorú előírások miatt (pl. fenntartási időszak, közbeszerzések), jobban járnak, ha nem veszik igénybe ezeket a forrásokat és saját tőkéből finanszírozzák a fejlesztéseiket.
3.2 Felkészülés az AAC (Akvakultúra Tanácsadó Bizottság) édesvízi szekciójának munkájára Az Akvakultúra Tanácsadó Bizottság (AAC) előkészítési és alapítási feladatai a FEAP koordinálásával kellőképpen előrehaladott állapotban vannak. Ideális esetben még ez év második felében kialakítják a teljes szervezeti struktúrát, valamint olyan praktikus feladatokat is elvégeznek majd, mint pl. a szervezet bankszámlájának megnyitása. Egyelőre szervezeti felépítés úgy alakul ki, hogy a közgyűlés, mint legfelsőbb szervezet alá tartozik a végrehajtó bizottság, valamint az AAC titkárság. A végrehajtó bizottságon belül lesznek kialakítva a fő munkacsoportok, hal, kagyló és általános ügyek címen. Az ezek alá tartozó albizottságok egyelőre még nincsenek meghatározva, a tervek szerint azonban ide tartozna többek között az édesvízi akvakultúra termelésért felelős albizottság. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a korábbi ACFA (Akvakultúra és Halászati Tanácsadó Bizottság) gyakorlattal ellentétben, a FEAP mint AAC tagszervezet ugyanúgy egy szavazattal rendelkezik majd, mint bármely más szervezet, így a FEAP vezetősége igyekszik arra sarkallni az ágazatot helyi szinten képviselő tagszervezeteket, hogy lehetőségük szerint vegyenek részt és igényeljék tagságukat a leendő szervezetben. Az erre vonatkozó felhívásokat várhatóan a nyár folyamán fogják kiküldeni az érdekelt szervezetek felé.
3
3.3 Kutatás, fejlesztés és innováció az édesvízi halgazdálkodásban Ennek a napirendi pontnak az aktualitását az adta, hogy kizárólag édesvízi akvakultúra fejlesztési tevékenységre először egy magyar vállalkozás, az Aranyponty Zrt. sikerrel pályázott az Európai Unió H2020-as programjában kiírt, ún. KKV eszköz nevű több lépcsős innovációs forrás keretre. A projektjük célja az európai harcsa (Silurus glanis) genetikai szelekció által történő domesztikálása, ezáltal a halfaj intenzív ketreces rendszerekben történő nevelésének optimalizálása. A bizottság tagjai tetszésüket fejezték ki, hogy a privát szektor is aktívan részt vesz ilyen és ehhez hasonló kutatási projektekben, hiszen ebben az ágazatban különösen jellemző, hogy a kutatás és a gyakorlat gyakran nem koordinálja megfelelően a munkájukat.
3.4 Az édesvízi akvakultúra képviselete európai szervezetekben A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a FEAP-on belül az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt az édesvízi akvakultúra jelentősége, elsősorban a tagszervezetek képviselőinek erőfeszítéseit követően. Jelenlévők kiemelt fontosságúnak tartották, hogy ehhez hasonló ágazati érdekképviseleti és lobbi tevékenység folyjon többek között az EATIP és a Copa-Cogeca szervezeteken belül is.
3.5 Beszámoló a jelenlegi kormorán helyzetről A kormorán problémát megoldandó korábbi törekvésekkel összhangban immár úgy tűnik, hogy az egyetlen lehetséges megoldás az érintett országok közötti párbeszéd kialakítása. Jelenleg minden érintett egyet ért abban, hogy hibás irány brüsszeli vagy egyéb központi igazgatási megoldásra várni, az érintett országoknak maguknak kell a kezükbe venni a probléma kezelését. Ez pedig azt jelentené, hogy a kormorán által károsan érintett tagországok bilaterális, esetleg multilaterális tárgyalásokat kezdeményeznének olyan országok képviselőivel, ahol a kormorán védettsége még mindig jelentős, és amely fészkelő helyekről nagy mennyiségben árasztja el a kormorán az európai országokat. Ebben a törekvésben az Európai Bizottság hajlandó segítséget nyújtani, akár egy mediátor szerepében részt venni a tárgyalási folyamatokban.
3.6 A FEAP édesvízi bizottsági munkájának értékelése A tagság fontosnak tartja, hogy bizonyos időközönként értékelje saját munkáját, annak tartalmát és hatékonyságát. Ennek egyik apropója jelenleg a bizottság elnöki mandátumának lejárta. Az utóbbi néhány évben megfigyelhető folyamat, hogy a tagszervezetek egyre kevesebb delegáltat küldenek a FEAP közgyűléseire, elsősorban természetesen anyagi megfontolásból. Ennek eredményeként a párhuzamos bizottsági ülések alkalmával a résztvevő küldötteknek gyakran választaniuk kell, hogy melyik bizottság munkájában kívánnak részt venni. Sajnos az édesvízi halastavi gazdálkodás gazdasági súlya jelentősen alatta van például a pisztrángénak, ezért az édesvízi halgazdálkodást képviselő delegáltak érthető módon a pisztráng bizottság munkájában vesznek részt. Ezt a problémát orvosolandó, az édesvízi bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy összeolvadnak a pisztráng bizottsággal, így próbálva megnövelni a munka hatékonyságát. A későbbi plenáris ülésen ezt a javaslatot el is fogadták, azzal a feltétellel, hogy a bizottság elnöke a gazdaságilag jelentősebb súlyú pisztráng ágazat képviselője lesz, az alelnöke pedig a tógazdasági szektorból kerül megválasztásra. Az új, kibővített Édesvízi
4
Bizottság jelenlegi elnöke még további egy évre a spanyol Luz Arragui, az alelnöki tisztségre a bizottság javaslatára a tagság Michal Kratochvil cseh delegáltat választotta meg három évre.
4
Európai ügyek
4.1 Hal egészségügyi kérdések Az eddigi gyakorlattól eltérően a mostani közgyűlésen a hal egészségügyi kérdéseket kisebb csoportokban, ún. „Hot Topics” vagy „Égető Ügyek” szekciókban tárgyalta a tagság. Szó esett többek között az antimikrobiális ellenállás kérdéséről, mely egyre komolyabb problémát jelent az antibiotikumok használatát illetően. A norvég lazactermelők példája követendő lehet az egész ágazat számára, akik ugyanis 50000 kg-ról mintegy 500 kg-ra csökkentették az éves antibiotikum felhasználásukat, köszönhetően a hatékony vakcinázási eljárásaiknak. Külön csoportban tárgyalták az akvakultúrában használható gyógyszerekra vonatkozószabályozás kérdését. Ezzel kapcsolatban a FEAP elnöksége egy hosszabb terjedelmű levélben elemzi a leendő szabályozás hiányosságait és problémáit az akvakultúra ágazat számára. Újabb fontos témaként került napirendre az ún. kémiai kezelések kérdése. Ezek közül a legjelentősebb a formalin használata, melynek több felhasználási célja ismeretes a szakmában. Keltetői és halászati eszközök fertőtlenítését illetően pusztán munkavédelmi és munkahelyi biztonsági kérdések merülnek fel, a halak paraziták mentesítésére történő felhasználása azonban már más szabályozás alá esik.
4.2 „Egyenlő játék feltételek” Régóta fontos téma FEAP tevékenységében az ún. „Level playing field”, mely szabad fordításban „egyenlő játék feltételeket” jelent. Ez alatt azt kell érteni, hogy amíg az EU-n belül folyamatos nyomás alatt vannak az akvakultúra ágazat szereplői, a különböző szabályozások miatt (környezetvédelem, állatjólét, állategészségügy, élelmiszer biztonság, stb.), addig az EU-ba importált halak és haltermékek termelői és előállítói számára nem kötelező ezeknek a feltételeknek a betartása. Az EU rendkívül jelentős, mintegy 40% importra szorul akvakultúra termékek tekintetében. Ezen import termékek jelentős része olyan ázsiai termelőktől származik ahol rendkívül rossz, többnyire nem fenntartható körülmények között termelik meg az egyébként igényesen feldolgozott és élelmiszer biztonság tekintetében ritkán kifogásolható termékeket. Mivel a termelés feltételei korántsem kiegyenlítettek, ezért az európai termelők igen jelentős versenyhátrányba kerültek az utóbbi mintegy másfél évtizedben. A problémára megoldást találni rendkívül nehéz és összetett feladat, egyik hatékony módszer lehet a fogyasztókkal történő aktív kommunikáció, valamint az egyszerű és átlátható címkézési rendszerek alkalmazása. Ilyen lehet például az EU által támogatott „Farmed in the EU” („az EU-ban termelt”) kampány. Fontos lenne továbbá, hogy az ágazat egységesen hívja fel az akvakultúra termelést gyakran élesen bíráló civil szervezetek figyelmét arra, hogy egy bizonyos földrajzi területen történő túlszabályozás, gyakran a problémák „exportjához” vezet, mely további globális környezetvédelmi kérdéseket vet fel.
5
5
FEAP tagsági díj változtatása
A tavalyi évben elfogadott tagsági díjváltozásokat egyelőre úgy tűnik sikerült maradéktalanul elfogadtatni a tagszervezetekkel, így ezzel kapcsolatban további egyeztetésekre nincs szükség. Egyetlen területen akad még némi konfliktus, mégpedig a kaviártermelők esetében. A közgyűlés elfogadott egy 100 euró/tonna tagsági díj hozzájárulást, melyet a kaviártermelők egyelőre nem szívesen fogadnának el, mondván ők is csak halat termelnek, amiért már eddig is befizetik a nemzeti szövetségük tagdíját, amelynél többet nem kívánnak fizetni.
6
A következő FEAP közgyűlés helyszíne
A következő közgyűlés helyszínére egyelőre nem érkezett javaslat, arról a későbbiekben születik majd döntés. Felvetődött azonban egy nagyobb szabású FEAP rendezvény megszervezésének ötlete a két év múlva esedékes jubileumi 50. közgyűlés alkalmával.
