IFJ. GONDA BÉLA: A NŐI DIVAT MŰVÉSZETE párisi divatnak úgy jelenlegi, mint egy-két évre még nagyon valószínűleg várható elmaradása önkénytelenül is kínálja nekünk, magyaroknak az alkalmat, hogy összeterelve mindazt a művészeti érzéket, tudást és fantáziát, amely iparművészeinkben megvan, fejlesztve a hölgyközönségnek általános művészeti kultúráját és esztétikai érzékét, végül hozzáfűzve mindehhez azt a mesterségbeli szaktudást, amely e szakmabeli iparosainkat még a külföldön is elismertté tette: igyekezzünk a párisi divat alól való emancipálódásra. Ennek a törekvésnek úgy gazdasági, mint művészeti jelentősége igen nagy, mert amellett, hogy siker esetén tetemesen redukálódnék az a mintegy 200 millió koronányi összeg, melyet női divatcikkekért évente külföldre exportálunk, egy új művészeti iparág is keletkeznék, mely nemcsak kenyeret adna sok művésznek, hanem alkalmat adna egy egész művészgenerációnak a nevelését ebben a nálunk még új irányban való kiegészítésére. Nem kevésbbé fontos eredmény volna az is, hogy a hölgyközönség ízlése is sokkal közvetlenebbül és az eddiginél helyesebb alapon fejlődhetnék. Nem mulaszthatom el már e bevezető sorokban rámutatni arra, hogy az önálló magyar női divat megteremtésére a közeli napokban oly széles körben megindult akciónak nem célja, hogy magyaros motívumokkal ellátott női ruháknak tervezésére és készítésére buzdítsa hölgyeinket, mert hiszen ez a célnak teljes
rajzolt vázlat.
Federskizze.
félreismerését jelentené, Sőt hangsúlyoznunk kell, hogy a női divat már természeténél fogva internacionális ipar és mint művészet is nemzetközi. Ezenfelül még szintén nem figyelmen kívül hagyandó körülmény az, hogy minél kulturáltabb egy nemzet, annál kevésbbé igyekezik a vilagforgalomban nemzeti jellegét ruhaviseletekkel kidomborítani. A kulturáltsággal már természetszerűleg velejár a feltűnés, a megbámultatás kerülése, mi a környezetbe való tapintatos beilleszkedéssel érhető csak el. Azok a forma- és kompozícióbeli különbségek, melyek a szintén napjainkban önállósítani óhajtott német és osztrák (bécsi) divat, valamint a francia és az angol divat között mutatkozni fognak, legfeljebb csak ez országok hölgyeinek sajátos termet- és életviszonyaira lesznek tekintettel. Ezt a szempontot pedig figyelembe venni már éppen a legfőbb ideje, mert éppen Magyarországon és főleg Budapesten tapasztalhattuk évről-évre mindjobban azt az ízléstelenséget, azt a művészeti abszurdumot, hogy a párisi sovány, vagy mesterségesen soványított nők termetviszonyaira ott Parisban művésziesen, tehát formailag tudatosan kreált ruhákat minden meggondolás és főleg minden formaérzék nélkül átvették a mi sokkal erősebb plaszíikájú hölgyeink. Az ilyen, sokszor elég nevetséges szolgai utánzás feltétlenül a művészeti érzék teljes hiányára vall s éppen ezért ma, amikor az önálló magyar női divat megteremtéséről van szó, művészeinknek és művészeti íróinknak elsősorban az a feladatuk, hogy hölgyközönségünket reáneveljék, reászoktassák a művészeti alapon való gondolkodásra, — a szín, forma és kompozíció szent háromságának nemcsak a műtárgyakban, hanem a női öltözködés terén való egységes és összhangzó érvényesülésére. A francia divat világuralmát nemcsak a tradíció, hanem elsősorban a franciák nagy művészeti kultúrája teremtette meg. Mindaz a szín- és formabeli szépség, ami a párisi ruhákat jellemzi, mindaz az elsőrendű kompozíció, ötlet, fantázia és báj, ami egy párisi nő öltözékét minden más nemzetétől megkülönbözteti, tanúságot tesz nemcsak a párisi nőiszabók és ruhatervezőművészek magasfokú ízléséről, hanem egyszersmind a párisi hölgyközönségnek művészeti gondolkodáson alapuló esztétikai érzékéről. A divatnak a művészettel való szoros összefüggése kétségtelen. Legszembetűnőbben bizonyítja ezt a modern festőművészet-
Magyar Iparművészet.
I
»
H
•
M
• •
375.
'i V •II II •II II
I
Ä • 375. Helbing Ferenc : „Tavasz". Naptári illusztráció. 376. Bélyegtervezet.
375. F. Helbing: „Frühling". Kalenderillustration 376. P r o jekt fUr Briefmarken. 376.
471
t,• il
•
« M W W K H H
î
•
•H M H
fi
472
V « V M
377. Helbing Ferenc : Illusztráció a „Keleti mesék"~hez. 378. Könyvdfsz.
_.3BSS5Ï_ S.J...« 378.
!•• ; '..'.
377. F. Helbing : Illustration zu den „Orientalischen Märchen". 378. Buchschmuck.
« V »
•il n
• « •
579. Helbing Ferenc : Illusztráció a „Keleti mesék"-hez. 380. Könyvdísz.
: j
^vaQP^g 380.
ij
379. F. Helbing : Illustration zu den „Őrientalischen Märchen". 380. Buchschmuck.
• • •
473
381. Helbing F e r e n c : Mezőkövesdi párnaárusok. rajz. 382. Kaszálók. Kőrajz.
Szines
381. F. Helbing: Daunenniarkt in Mezőkövesd. Farbige Zeichnung. 382. Schnitter. Litografie.
!
ï • V «
384.
383. Helbing F e r e n c : Kaszáló tót. Kőrajz.
Mezőkövesdi
dunyhavásár.
384.
383. F. Helbing: Daunenmarki in Mezőkövesd. Siovakischer Schnitter. Litogratle.
384.
•il n
n• n • •
• • Í!
476
• n
385. Helbing Ferenc : Árpád falikép.
pajzsra
emelése.
Iskolai
385. F. Helbing: Árpád, Begründer Ungarns wird Führer der S t ä m m e a u s g e r u f e n .
zum
•
• •il •II •II
nek a modern női divatra gyakorolt hatása. A látogató- és estélyi ruháknak roppant élénk színei, azok az azelőtt rikítóknak nevezett ragyogó, szinte világító e g y - s z í n e k , az egyszínsárgák, egyszínpirosak, zöldek, kékek, melyek ezeket az alkalmi ruhákat uralják, uralják annyira, hogy minden egyes ilyen nőiruha egy-egy hangsúlyozott színfolt, épp annyira a modern festészetből fakadtak, mint az utcai, a trottőr-ruháknak — eltérőleg a régi krinolin-, turnürös és puffos ruháktól — a női test vonalaihoz a lehető legegyszerűbb és nemesebb formákban való simulása. Az a tény, hogy ma a ruha szobrászata, sokkal inkább mint máskor, alkalmazkodik a test plasztikájához, épp úgy rávall a modern művészeti felfogásra, mint ahogy lakóházaink homlokzatainak, szobáink bútorainak minden cikornyamentes, nagy, nyugodt felületekkel való tagozódása a modern művészet formaleegyszerűsítő törekvéseiből fakadt. Az impresszionista és naturalista festészet, amely a régi sötéttónusú atelierpiktúrát felváltotta, nehéz küzdelemmel bár, de mégis rászoktatta, illetőleg megtanította a közönséget a szabad természetben fellépő nagy világosság, élénk színek, színreflexek tudomásulvételére, sőt megfigyelésére. A modern piktúra, amely a természet színeit nemcsak szolgai módon, hanem még fokozva, hangsúlyozva, azaz stilizálva adta vissza, illetőleg interpretálta, a természetben meglehetősen hirtelen változó gyönyörű színhatásoknak szükségessé vált gyors lerögzítése folytán természetszerűleg elhagyta, mellőzte a részletes rajzot, a tárgyaknak aprólékos, avagy mesterségszerű pontossággal való megrajzolását. Ez a tudatos részletelhanyagolás eredményezte a szélesebb látást, aminek következménye volt megint a formák leegyszerűsítése, azok jellemző tömegeinek és vonalainak a hangsúlyozása. A modern piktúra által forgalomba hozott élénk tiszta színek, nemesen egyszerű formák közkedveltekké váltak és így hatásuk alól nem vonhatta ki magát a női divat sem. Nagyon természetes, hogy az élénk színek nem hódíthatták meg egyszerre az egész ruhát, hanem kezdetben csak a ruhákra applikált díszítések, a kabátujjak, a gallérok, a hajtókák, övek, szalagok váltak színdúsakká, sőt színharsogóvá. A külföldi ruhatervezőművészeknek az applikációk színességére való törekvése támogatóra talált a népművészetben, illetőleg a népviseletben. Rájöttek arra, hogy a népművészet örökbecsű formakincscsel bővelkedik, mely modern munkáikon és így a női divat alkotásain is előnyösen alkalmazható. Kezdetben csak a díszítésekben érvényesültek a népies díszítő motívumok, de
Magyar Iparművészet.
innen már csak egy lépés volt az e g é s z r u h á k egyszínre hozása, a tiszta egyszíneknek a női öltözékekbe való bevonulása. A színdússág leginkább az alkalmi, a látogató- és estélyi ruháknak lett jellemző tulajdonsága s ezeknek az élénk színeknek minél jobban való érvényesülését elősegítették még az ilyfajta ruhákon kompozicionális és formaritmikus szempontokból alkalmazott redőzésekkel, raffolásokkal. Az utcai, úgynevezett tröttőr-ruháknak ma már mindinkább a test plasztikájához való simulása, mint azt már fennebb említettük, szintén a modern piktúra egy sajátosságából, a formák leegyszerűsítésére való törekvésből eredt. A leegyszerűsítés, vagyis a formák megjelenésbeli nagy lényegének a hangsúlyozása a modern piktúrában szükségszerű következménye volt a színek jobban való hangsúlyozásának, vagyis a formák leegyszerűsítése a színek szolgálatában következett be. Ez a leegyszerűsítés átvonul azután az építészetbe, a zenébe, az irodalomba, a szobrászatba egyaránt, sőt az iparművészet révén bevonul a lakásunkba, a bútorainkba, szőnyegeinkbe, függönyeinkbe és minden egyéb berendezési műtárgyainkba is. Míg a s z í n b e n m e g s z e r e t j ü k az é l é n ket, a f o r m á b a n m e g k e d v e l j ü k a nyugodtat. És ezek az élénk tiszta e g y s z í n e k , ezek a n y u g o d t , nemes vonalozású f o r m á k a női divat esztétikájának élvezőit, vagy mond' juk alkalmazóit óriási mértékben megnövelték. A szép és ízléses divatnak sohasem volt annyira kézenfekvő a demokratizálódása, aminél szélesebb néprétegekben való elterjedése, mint ma, az egyszínek és a nyugodt formák uralma idejében. A tiszta színek nem
Helbing F . : Tollal rajzolt vázlat.
F. Helbing : Federskizze.
I
S y « • u $ • • íí !{ • • n
követelik meg okvetlenül a legfinomabb, tehát a legdrágább ruhaanyagokat, az egyszerű nyugodt ruhaformák a minőségileg gyengébb anyagokból is alakíthatók. A modern divat tehát nemcsak, hogy nem zárja ki a polgári, vagy akár a szegényebb néposztálynak ízléses öltözködését, sőt elősegíti azt. A kérdésnek ez a része tehát nagyjelentőségű, közgazdaságilag is, művészetileg is. Sőt merem állítani, hogy általános ízlés és művészeti kultúra szempontjából még nagyobb a jelentősége, mint közgazdasági tekintetekbői. A művészetnek mind szélesebb néprétegekben való elterjedését, mint az köztudomású, • annál inkább érhetjük el, mennél olcsóbban, • mennél kevesebb pénzért lehet a közönséget » hozzájuttatni. E tekintetben nemcsak a nagy j művészi kvalitású képeknek reprodukciók • útján való terjesztésére utalunk, hanem arra • az elvitázhatatlan tényre is,hogy az átlag közepes M kvalitású, de emellett természetesen tehetséges y művészek számának növekedése, tehát a művé•
•
•
*
íí •
•
*
ç 1!
® Helbing
478
F e r e n c : E x libris.
F. Helbing :
szettel foglalkozók világának mind nagyobb kiterjedése szintén csökkenti — éppen a nagyobb kínálat folytán — az árakat is. A mai divatnak a modern piktúrával, tehát a művészettel való szoros összefüggése önként kínálja az alkalmat iparművészeinknek a nőiruhatervezéssel való foglalkozásra is. Mennél többen készülnének elő közülük erre a művészeti iparágra, annál olcsóbban tudnák a közönséget ízléses ruhakreációkkal ellátni, de viszont annál inkább megvolna az alkalom, olyan sikerülten zseniális modelleket alakítani, melyek szín, forma, kompozíció és ötletesség tekintetében a nagy versenyből magasan kiemelkedve, a vagyonosabb osztály legkényesebb igényeit is kielégítve, nagy összegekkel való honorálásra tarthatnának számot. Párisban elsőrendű festőművészek is foglalkoznak ruhatervezéssel és nem egy közülük ezen a réven százezreket keres. Ezek a ruhatervező-művészek felkeresik az elegáns fürdőhelyeket a színházakat, a lóversenyeket, az előkelő hotelek halijait, az éttermeket, a mulatóhelyeket s ott vázlatkönyvvel a kezükben figyelik a női formákat, egy-egy hölgy ritmikusabb gesztusát, termetének vonalformációit s a látottakat papirra vetve, a saját ' ötleteikkel egyesítve és kiegészítve tárgyalják meg ruhavázlataikat a szabócégek főnökeivel és jeles ízlésű úriasszonyokkal. A hölgyeknek a ruhatervezésbe való mind sűrűbben történt bevonása s divatművészeti sajátos ösztönük vitte rá a párisi nőket arra, hogy ruháik összeállításában a saját egyéniségük minél jobb kidomborítására is törekedjenek. Ez az, amit a magyar hölgyeknek különösebb nyomatékkal kell a figyelmükbe ajánlanunk. Az egyéniség harmonikus beleillesztése a ruhatervezés kereteibe, vagy még inkább a ruhatervnek az egyéniséghez való feltétlen alkalmazása eredményezte Párisban s eredményezné nálunk is — éppen a sok-sok különféle, sohasem egyforma egyéniség létezése folytán — a végtelen sok, sohasem egyforma, s o h a s e m e g y e n r u h a s z e r ű , mindig ötletes, bájos egyéni ruhák egész sorozatát. ÜB^ Ruhatervezéssel majd foglalkozó iparművészeinknek is egyik főfeladata az leend, hogy hölgyközönséget rászoktassák arra, hogy soha ne másoltasson le már máson s különösen nem egyező termetű és vérmérsékletű nőn látott ruhát. Nálunk Magyarországon a noiszabók mindig azon panaszkodnak, hogy a hölgyek nem fogadják el a legjobb hiszemű tanácsot sem, egy-egy önálló ruhakreációnak, egyc — &y művészileg is jól megoldott ruhamodellnek a forgalomba hozatala sok nehézségbe ütköEx libris. zik, mert a hölgyek mindig másokon látott ruhák
íí £ V • íí y * V í y V • í! » V V í £ V • í! » « • í! » V • íí » •
• íí j; « • *
» V • íí y V • íí y V • y V • í y V • íí $ V
másolatait követelik. De éppen ezért azt hiszsziik, hogyha elsőrendű szabócégeink segítségül vennék jónevű és ismert tehetségű iparművészeinket, ezek mint művészemberek nemcsak hogy nagyobb tekintélyként léphetnének fel a közönség, a rendelő előtt, hanem éppen kitűnő megfigyelőképességükkel, elsőrendű forma- és színlátótehetségükkel a n ő i s z a b ó i p a r o s o k nál i s s o k k a l j o b b a n m e g l á t n á k — és ami a fő, képesek volnának megmagyarázni és megokolni is —, hogy a rendelő hölgy egyéniségének minél jobban való érvényesíthetése szempontjából milyen öltözék volna leginkább ajánlható. Fontos még iparművészeink szerepe abból a szempontból is, hogy a hölgyeket — persze sok időn át való céltudatos művészi munkával — leszoktatnák olyan öltözékbeli eltévelyedésekről is, melyeket éppen a párisi divat gondolkozás nélküli követése nálunk elég szép számban okozott. Nem említve ehelyütt a párisi sovány nőkre kreált ruháknak általunk már fönnebb tárgyalt helytelen átvételét, nem mulaszthatunk el rámutatni a másik, soha eléggé el nem ítélhető jelenségre, hogy nálunk társaságbeli tisztességes úriasszonyok, akiknek a hivatásuk is az, hogy maguk iránt csak tiszteletet gerjesszenek, átvették a párisi kokottokra, az azok szempontjából ugyan megokolt, de fantasztikusan feltűnő, tisztára üzleti szempontokból kreált ruhákat. Olyan öltözékeket, amilyeneket maguk a tisztességes párisi aszszonyok sohasem viselnek. Ha majd a budapesti konfekciószalonokban iparművészek fognak a ruhatervezésre rendelkezésre állani, ha a hölgyközönség művészeti kultúrája a mainál emelkedettebb lesz, akkor ilyen eltévelyedések könnyen ki lesznek küszöbölhetők. De nemcsak az eltévelyedések szűnnek majd meg, hanem emelkedni fog a d i s z t i n g v á l t a b b ö l t ö z k ö d é s r e , t e h á t az i g a z i e l e g a n c i á r a v a l ó t ö r e k v é s is. S erre különösebben megvan ma az alkalom amúgy is, más okból is s ez az ok — a háború. A háborús idők nemcsak a fegyverek csörgésekor, hanem évekre később is éreztetik hatásukat. Nagyon valószínű, hogy az a sok gyász és szomorúság, a közgazdasági életnek majdnem teljes pangásából eredő általános lehangoltság még jó időre nem fogja érvényesülni engedni a tobzódó örömök és mulatozások, az általános derű és jókedv hangulatát. A kor, amelyben ma élünk, a maga ünnepi komolyságának bélyegét rányomja az egész társadalomra. Csupa nemesebb és tisztultabb érzést, csupa disztingváltabb, komolyabb tónust vált ki Ennek a választékosságnak át kell menni a művészetbe, az iparművészetbe és ennek — nálunk majd csak most megszületendő
gyermekére — a női divat művészetére is. De hogy ezt elérhessük, befejezésül ismét hangsúlyozzuk : elsősorban hölgyközönségünk művészeti kultúráját kell megalapoznunk és továbbfejlesztenünk. * * * Csak bátor haladással, nem pedig a régi kipróbált formákon való pihenéssel biztosíthatjuk a jövő fejlődést. Minden korlátozás veszélyt jelent. A művészet szabad és szabadnak kell maradnia. Jussa van hozzá, hogy itt-ott ballépést kövessen el, ami szabadságának bizonyítéka ugyan, de rendszerint nagyon üdvös reakcióval jár. Föltétlenül ragaszkodnunk kell ahhoz az igazsághoz, hogy egy oly kornak, mint aminő a miénk, amelynek életviszonyai az előző korokétól annyira elütök, amelyben a szellemi és anyagi alkotások nemzetközi, majdnem korlátlan cserélésének lehetőségei váltották fel a helyhezkötöttséget, amelyben hihetetlen kitalálások gyökeresen megváltoztatták életfeltételeinket, hogy egy ilyen kor művészetének és kifejezési módjának is egészen másnak kell lennie, mint aminő a letűnt koroké volt. Az a nemzet, mely ezeket a jellemző kifejezési formákat leghamarabb megtalálja, az kerül majd vezető helyre, az irányítja majd a stílus fejlődését, az lesz győztes az egész vonalon. Muthesius.
• ••I
H
T, •
ÎI •
ti •
H • H • H • H •
•
H • H •
Helbing Ferenc : Ex libris.
F. Helbing : E x libris.
•H
=; 479 a*
