Megoldásokat szállítunk
2013/10. szám (október)
Az aktuális tartalomból: Kertészeti géptámogatás – a nyertesek teendői (Részletek a 2. oldalon.)
Szójatermesztés – gyakorlati információk (Részletek a 6. oldalon.)
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (Részletek a 10. oldalon.)
A szélerózió hatásai és a támogatott védekezés szabályai (Részletek a 16. oldalon.)
A „Lovardatörvény” változásáról (Részletek a 19. oldalon.)
Képzések a mosonmagyaróvári Agráregyetemen (Részletek a 21. oldalon.)
SOFTER rövidtárcsa – új talajművelő eszköz a magyar piacon (Részletek a 22. oldalon.)
Farmet rövidtárcsa AKCIÓ! (Részletek a 24. oldalon.)
Amit a KGFB biztosításról tudni érdemes (Részletek a 25. oldalon.)
Rovatok:
További információkért látogassák meg folyamatosan frissülő honlapunkat!
Aktuális kérelmek, fontos határidők A 2. oldalon tájékozódhatnak az előttünk álló időszak támogatási-, kifizetési-, valamint egyéb kérelmeinek benyújtási időszakairól, lehetőségeiről, valamint a legfontosabb, mezőgazdasági termelőket érintő aktuális határidőkről.
Önök kérdezték, mi válaszolunk AKG-s talajminta-vételezésnél hány átlag talajmintát kell venni és beküldeni vizsgálatra egy 11 ha-os KET esetében?
"Hírlevél" menüpontunkban letölthetik korábbi havi hírleveleink teljes tartalmát. Kiemelt napi híreinket, információszolgáltatásunkat megtalálják honlapunk főoldalán is, emellett elolvashatják a "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüben.
A választ több, egyéb témákat is érintő kérdéssel és válasszal együtt a 9.
oldalon olvashatják. Felmerülő kérdéseiket küldjék el Önök is a
[email protected] címünkre! További hasznos válaszokat honlapunk "A szaktanácsadó válaszol" menüpontjában találhatnak.
Személyes hírszolgáltatásaink napi témái A 27. oldalon olvasható rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról.
Támogatások
-
Vállalkozásfejlesztés
www.euroeco.hu -
Biztosítás
-
Bank
Aktuális kérelmek, fontos határidők Aktuális kifizetési kérelmek
Aktuális támogatási kérelmek
Augusztus 1-jétől december 31-ig beadható kifizetési kérelmek: Kertészeti gép; Erdészeti gép; Állattartó telepek korszerűsítése (ÁTK); Mg-i termékek értéknövelése (ÉLIP); Nyersszesz és -olaj üzemek; Öntözés; Kertészet korszerűsítése; Szárító; Mg-i utak; Turisztika; Mikrovállalkozások; Vidéki örökség megőrzése; Falumegújítás és -fejlesztés; LEADER; Baromfitelepek korszerűsítése; Nem mg.-i tevékenységgé történő diverzifikálás
Bemutató üzemi programokhoz nyújtandó támogatások 2013. szeptember 1 - 2014. június 30. Erdei közjóléti létesítmények megvalósítása 2013. október 1 - november 29.
Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételének támogatása (A gyűjtési időszak október 31-ig tart.) 2013. október 1 - november 15. Natura 2000 területek fenntartási tervei 2013. október 1 - november 30. Halászati Operatív Program 2013. november 1 - 30. Fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások A támogatott tevékenység megvalósítását követően, legkésőbb 20 napon belül.
Gazdaságátadás 2012. (Akik még nem nyújtották be kifizetési kérelmüket.) 2013. november 1 - 30.
A szőlőfeldolgozás és borkészítés melléktermékeinek lepárlása 2013. október 5 - 2014. augusztus 30.
Fiatal gazda 2012. (90%) A támogatási határozat kézhezvételét követő 90 napon belül.
LEADER térségek közötti és LEADER nemzetközi együttműködés 2013. november 15-ig. (Határidő-hosszabbítás!)
Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése nyújtandó támogatások (további számlaelszámolás) 2013. november 15 - december 15.
Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és -átállítása (Egyéni terv benyújtása) 2013. november 2 - 30. Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése 2013. november 2 - december 14. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele - egységes támogatási és kifizetési kérelem 2013. november 1 - 30. Folyamatos támogatási kérelmek: A zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása; Állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatása; Állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatások; Baromfi és sertés állatjóléti támogatások
Ahol az időszak utolsó napja, illetve a határidő hétvégére, vagy munkaszüneti napra esik, ott a legvégső benyújtási nap a határidő leteltét követő első munkanap, de ajánlott az eredeti dátum szerinti határidő betartása!
További aktuális határidők Vadkártérítés igénylése: kukorica: április 15 - november 30.; szőlő, gyümölcsös: egész évben; őszi gabona: október 1 - augusztus 15.;
AKG: a támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadása 2013. szeptember 1 - 2014. augusztus 31.
Kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program: a programból való kilépés AKG: az előző gazdálkodási évre vonatkozó Gazdálkodási napló és kérelmezése tápanyag-gazdálkodási terv beküldése 2013. december 31-ig. 2013. szeptember 1 - november 30. Nitrát-érzékeny területeken tilos a trágyakijuttatás! (Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-től már megengedett.) 2013. október 31 - 2014. február 15.
Tejkvóta: az átruházás és az ideiglenes átengedés iránti kérelmek benyújtása 2013. december 31-ig.
NATURA 2000 gyepterületeken csak engedéllyel lehet legeltetni 2013. október 31 - 2014. április 23.
AKG-s terület visszavonása iránti kérelem benyújtása 2013. december 31-ig.
A támogatott mezőgazdasági biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolás megküldése az MVH-nak 2013. november 15-ig. Szőlő származási bizonyítvány iránti kérelem 2013. november 30-ig. A 2011. november 30-a után forgalomba hozott bor forgalomba-hozatali járulékának visszaigénylése 2013. november 30-ig. Tejkvóta: a két kvótatípus közti végleges átcsoportosítás iránti kérelem 2013. november 30-ig. Agrárkár-enyhítő juttatás igénylése 2013. november 30-ig. Védett őshonos állati génmegőrzés: részleges visszavonás iránti kérelem a 2. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló gazdálkodási év vonatkozásában megelőlegezett költségének legvégső visszaigénylési határideje 2013. november 30-ig. 2013. december 31-ig. NITRÁT adatszolgáltatás 2013. december 31-ig.
Támogatási előleg igénylése egyes beruházási jogcímek esetén A támogatási határozat jogerőre emelkedésétől 120 napon belül.
Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] email címen!
-2-
eljárás
Kertészeti géptámogatás - a nyertesek teendői Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kertészeti géptámogatás támogatási kérelmeinek beadási időszaka lezárult. A korábban beadott támogatási kérelmek nagy részét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) már elbírálta, a támogatási határozatok postázása folyamatban van. Azok számára, akik sikeresen pályáztak a jogcím keretein belül, az alábbiakkal szeretnénk segítséget nyújtani a következő időszakhoz: Amire a projekt megvalósítása, elszámolása és üzemeltetése során figyelni szükséges Mikortól élnek a pályázattal kapcsolatos kötelezettségek és azok meddig tartanak? A támogatási határozat a kézhezvételtől számított 15 nap múlva lép jogerőre. A kötelező üzemeltetési idő a támogatási kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedésével kezdődik, és az utolsó kifizetési kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig tart. Ezen időszak alatt eladhatom a támogatott gépet? Az időszak alatt a támogatással megvásárolt eszköz nem idegeníthető el és nem adható bérbe, de jótállás alapján történő csere, amortizáció, lopás, működésképtelenné, használhatatlanná válás esetén a beruházás tárgya az MVH felé történő bejelentést követően saját forrásból lecserélhető. Kötelező azt a gépet megvásárolnom, amire elnyertem a támogatást? Amennyiben a támogatási határozatban jóváhagyott gép helyett másik gépet szeretne beszerezni, az alábbi feltételekkel van lehetőség a módosításra: • az eredetileg megpályázott gép gépkódjának első 4 számjegye változatlan marad, azaz a gépváltozat nem módosulhat, például traktor csak traktorra cserélhető; • az új gép korszerűségi mutatója nem lehet rosszabb, mint a támogatási határozatban jóváhagyott gépé; • az új gépnek is szerepelnie kell a jogcímhez tartozó szűkített géplistában; • „egy gép csak egy gépre cserélhető”, azaz például egy nagyobb értékű gépet nem helyettesíthet kettő kisebb értékűvel. Használt gépet el lehet számolni a támogatásban? Kizárólag első üzembe helyezésű gépek számolhatóak el, amelyeknek gyártásától a támogatási kérelem benyújtásáig 2 évnél több nem telt el. Lízingelhetem a támogatott gépet? A támogatást kizárólag olyan gép után kaphatja meg, ami az Ön tulajdonába kerül, azaz a lízing nem elfogadott. Ugyanígy kompenzációs ügylettel történő számlakiegyenlítés sem elfogadható. Az eszközt saját forrásból, vagy hitelből lehet megvalósítani és elszámolni. Mikor kell megvásárolnom az első gépet? A támogatás egyik alapfeltétele, hogy a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül el kell számolni legalább a jóváhagyott elszámolható kiadások 10 %-ával. Ennek megfelelően arra kell ügyelni, hogy legalább „10 %-nyi gépet” ezidáig megvásároljon, azaz pénzügyileg teljesítsen. Ezen időpontig be is kell nyújtani az első kifizetési kérelmet. A 10 % teljesítéséhez elegendő, ha benyújtok egy előleg számlát? Az előleg számla önmagában nem elfogadható, mivel előlegezéssel a gép még nem kerül fizikálisan az Ön tulajdonába. Előleg számla kizárólag végszámlával együtt számolható el. -3-
Ha csak egy gépre nyertem el támogatást, akkor hogyan számolok el annak 10 %-ával? Egy gép esetében vagy az első kifizetési kérelem beadásakor elszámoljuk a teljes gépet, vagy pedig, ha ez nem valósítható meg a határidőig, akkor igazolható annak megrendelése. Egy támogatott gép esetében a szabályozás az, hogy a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 1 hónapon belül meg kell küldeni az MVH részére az eszköz megrendelését igazoló dokumentumot, illetve a szállító által kiállított igazolást, hogy miért nem tudja 6 hónapon belül szállítani a gépet, illetve mikorra tudja teljesíteni a szállítást. 2013. július 25-e előtt megvásárolt gép nem elszámolható. Kettő gép esetében is megfelelő a megrendelés igazolása? Több támogatott gép esetében megrendelésigazolást nem fogad el az MVH. Ebben az esetben legalább az egyik gépet (amelyik legalább az összérték 10 %-át eléri) el kell számolni 6 hónapon belül. Ha már megvásároltam minden gépet, azt meddig számolhatom el? Miután az utolsó gépet is kifizette, 3 hónap áll rendelkezésre az utolsó kifizetési kérelem benyújtására. Felhívjuk figyelmét, hogy amennyiben az összes támogatott gépet megvásárolta már a támogatási határozat átvétele előtt, úgy ügyeljen arra, hogy a kifizetési kérelmét időben benyújtsa! Meddig kell megvalósítani a teljes beruházást? A teljes beruházást 2014. december 31-ig kell megvalósítani, azaz eddig az időpontig az utolsó gépet is ki kell fizetni és azt üzembe is kell helyezni. Meddig kell beadni az utolsó kifizetési kérelmet? Az utolsó kifizetési kérelem benyújtására, az utolsó gép beszerzését követő 3 hónapon belül van lehetőség, de legkésőbb 2015. január 31-ig kell beadni a kérelmet. Mivel a jelenlegi szabályozás szerint januárban nem lehet kifizetési kérelmet benyújtani, így javasoljuk, hogy úgy tervezzék a beszerzéseket, hogy 2014. december 31-ig benyújtható legyen az utolsó elszámolás. Milyen gyakran adható be kifizetési kérelem? Ha több kifizetési benyújtást tervez, akkor az egyes kifizetési kérelmek beküldése között legalább 3 hónapnak el kell telnie, és az egyes kifizetési kérelmekben a beruházás nettó összegének legalább 10 %-ával el kell számolni. Ha nem veszem meg az összes jóváhagyott eszközt, azért jár szankció? A jóváhagyott elszámolható kiadások legalább 80 %-át kell ahhoz teljesíteni, hogy ne kelljen szankcióra számítani. Ha valaki 50-80 % között teljesít, akkor a teljes kifizetendő összeg 20 %-át vonja vissza az MVH, 50 % alatti teljesítésénél pedig a teljes támogatás elveszíthető. -4-
Milyen adminisztratív kötelezettségek vannak elszámoláskor? Az elszámoláshoz a következő dokumentumokat szükséges majd benyújtani az MVH-hoz: • Az eredeti számla másolata. Az eredeti számlán a következők feltüntetése kötelező: − MVH regisztrációs szám, − támogatási határozat iratazonosító száma, − „Támogatás elszámolására benyújtásra került” szövegrész. • Átutalásos fizetés esetén az eredeti bankszámlakivonat másolata. − Célszerű az utalás közlemény rovatában a fizetendő számla sorszámát feltüntetni. • A gépekről szállítólevél, megfelelőségi nyilatkozat, minőségi tanúsítvány és egyéb kapcsolódó dokumentumok. − Javasoljuk, hogy a gépkereskedőnél, a gép átvételekor ellenőrizzék ezen dokumentumokat. Minden évben szükséges kertészeti kultúrával számolnom? Az üzemeltetési kötelezettség alatt minden évben legalább 4 EUME kertészeti üzemméretet kell fenntartani. Javasoljuk, hogy minden évben, a vetésszerkezet tervezésekor ellenőrizzék ezt az értéket. Induló vállalkozás esetén a művelet megvalósulását követő első naptári évben kell kialakítani a 4 EUME kertészeti kultúrát. Illóolaj-, gyógy- és fűszernövényt is kell minden évben telepítenem? Ez a kötelezettség csak arra vonatkozik, aki nagyértékű beruházás esetén plusz pontért vállalta ezt a feltételt. Neki viszont minden évben szükséges erre ügyelnie, és a támogatott eszközt használni is kell ebben az ágazatban. A vállalt alkalmazotti létszámtól el lehet térni? A támogatási kérelemben megjelölt vállalt létszám tartása kötelező. Ettől negatív irányba eltérni csak szankció mellett lehetséges. Kérjük, hogy minden évben ellenőrizzék a vállaltakat, és ehhez igazítsák alkalmazottaik számát. A beszerzett gépekre kell matricát ragasztani? Arculati elemeket (matrica) el kell helyezni az eszközökön. Amennyiben a gépkereskedőjük nem készít matricát, úgy kérjük, jelezzék felénk ezen igényeiket! Egyéb adminisztratív kötelezettség van-e még a kötelező üzemeltetési időszak alatt? A támogatási határozat jogerőre emelkedését követő évtől az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt az igénybevett támogatáshoz kapcsolódóan kötelező az éves adatszolgáltatás (monitoring jelentések) elkészítése. Ennek elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell fizetnie. Kérjük, amennyiben egyéb kérdése is felmerül, úgy az előírásoknak megfelelő elszámolás-lebonyolítása érdekében folyamatosan egyeztessen pályázati divíziónkkal! Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük van, kérjük, jelezzék a
[email protected] email címen! -5-
Szójatermesztés – gyakorlati információk Több tízmillió tudatos vásárló keresi Európában a GMO-mentes élelmiszereket. A világ szójatermésének nyolcvan százaléka génmódosított, az európai állattartók ezért azt használják takarmányozásra. A nem GMO szójában rejlő lehetőség ezért nagy, melyet sokan már fel is fedeztek maguknak. A világ legnagyobb szójatermelői és exportáló országai döntő részben első generációs génmódosított (GM) szójafajtákat termesztenek. Ezek többsége ellenálló a glifozát hatóanyagú gyomirtó szerekkel szemben, így jól használhatók az ilyen tartalmú totális gyomirtó szerek. Egyes szakemberek pontosan ebben a gyomirtási lehetőségben látják a nagy termelők versenyelőnyét. A GM-szója termőképessége, minősége, alkalmazkodó képessége, felhasználhatósága semmiben nem tér el a hagyományos fajtákétól – csak gyomirtási technológiája jelent néhány ezer forintos előnyt hektáronként. Tehát a sikeres termelők piaci fölénye ezzel a körülménnyel nem magyarázható. Vetésterülete alapján a szója a világon a negyedik legjelentősebb növény, ma már közel 100 millió hektáron vetik, termésmennyisége pedig meghaladja a 220 millió tonnát. Legnagyobb termelője az Egyesült Államok, a második Brazília, a harmadik Argentína. Ahol szemes kukoricát termelnek, ott eredményes a szója termesztése is, tehát a szója vetésterületének növelése területileg adott. Sikerét a szójabab a közel 40 százalékos fehérjetartalmának köszönheti, amelyben a nélkülözhetetlen aminosavak is jelentős mértékben előfordulnak. Emberi táplálkozásra és takarmányozásra egyaránt kitűnően használható, húspótló termékeket és különféle értékes élelmiszereket készítenek belőle. Fehérjetartalma mellett 20 százalékos az olajtartalma. Olajának egy része lecitin, amelyet gyógyászati célokra használnak. Felhasználják margaringyártáshoz, különféle élelmiszerek előállításához, valamint számos ipari termék gyártásához. A nemzetközi statisztikák az olajnövények között sorolják fel, a világ közel 400 millió tonnás növényi olajosmag-piacának több mint felét a szója adja. Ezzel egyidejűleg a világ fehérjenövénypiacán is piacvezető. Magyarországon a nagyon korai éréscsoport fajtái (00), a korai érésűek (0), a középérésűek (I) és a késői érésűek (II) jelzést kapnak. Ezek tenyészideje 80-100 nap, 100-120 nap, 120-140 nap, illetve 140 napnál hosszabb lehet. Fontos elvárás a fajtákkal szemben a nagy termőképesség, a betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóság, a termésbiztonság, az alsó hüvelyszint magassága, a pergésmentesség, a nagy fehérjetartalom és a jelentős olajtartalom. A fehérjetartalom és az olajhozam között erős negatív korreláció van, tehát mindkettőből egyszerre nem lehet kimagasló teljesítményű a növény. A hosszabb tenyészidejű fajták olajban szegényebbek. Az öntözés és a bő csapadék csökkenti a fehérjetartalmat. Magyarországon több tucat államilag minősített fajta közül választhatnak a termesztők. -6-
A fajtakiválasztásnál a következőket kell figyelembe venni, mérlegelni: • a terület adottságai (talajtípus, pH, tápanyag-ellátottság, gyomflóra, mikroklíma); • a termesztés módja (extenzív, intenzív); • a termesztési cél (takarmány, ipari, étkezési, vetőmag); • technikai felkészültség (pl. szemként vetőgép, flexibilis adapter a betakarításhoz); • a szója helye a vetésforgóban (ettől függően választunk korai vagy későbbi fajtát). Nemcsak termelőknek, hanem felhasználóknak is vannak igényei a fajtával szemben, mint például: • magminőség (egészséges, tiszta, maghéj ne legyen sérült, stb.); • beltartalom (fehérje-, olajtartalom). A fajták jellemző termesztési tulajdonságai a következők: • tenyészidő, • termőképesség, • szárszilárdság, • ökológiai alkalmazkodó képesség, • magminőség, • betegségekre való fogékonyság, rezisztencia. A szója talaj- és vízigényes növény – mindamellett, hogy forró, aszályos időben nincs akkora terméskiesés, mint a kukoricában. Gyökérzete erős, intenzíven kihasználja a talaj készleteit. Középkötött, illetve kötöttebb termőhelyeken, mély termőrétegű talajokon díszlik legjobban (mezőségi talajok, jobb minőségű erdőtalajok, nem szélsőséges réti talajok). Magyarországon legalább 350– 450 ezer hektár kiválóan alkalmas a termesztésére! Évi vetésterülete ennek akár a felét, harmadát is megközelíthetné (a vetésváltás miatt). Trópusi származása miatt rövidnappalos növény, de a nemesítés eredményeként alkalmazkodott a hazai hosszúnappalos viszonyokhoz. Összességében melegigényes, de fejlődése kezdetén jobb a hidegtűrése, mint a kukoricának és a napraforgónak! Magyarországon az igen korai 000–ás éréscsoporttól a nálunk későinek számító II-es éréscsoportba sorolt fajták termeszthetők biztonságosan. A korai érésű fajták az ország északi területeire, a késői érésűek csak a legdélebbi térségekbe ajánlhatók. Élete során a 18–25 0C közötti léghőmérséklet megfelelőnek tekinthető. Legjobb termőtájai Dél-Baranyában és Dél-Bácskában találhatók, a Duna alsó folyása mentén. Jól terem még Győr-Moson-Sopron és Vas megye területén is. Szép eredményeket kapnak a Bodrogközben, valamint néhány nagy folyó völgyében. Előveteményekre ugyan nem igényes a szója, mégis célszerű vetésváltásban termeszteni. Magyarországon a kalászos gabonák számítanak a legkedvezőbb előveteménynek, ezek után bőséges idő áll rendelkezésre a talajmunkákra. A tavaszi növényeknek a szója jó előveteményük, mert nitrogénnel gazdagítja a talajt. -7-
A szója igényli a mélyművelést, a mélyített művelést azonban nem túlságosan kedveli. Lazítással jobban elviseli a művelés mélyítését, mint szántással. Az elővetemény lekerülése után azonnal tarlót hántunk, majd lezárjuk. Nyár végén középmély lazítást végzünk, illetve szántunk. A tavaszi munkák a felszín megszikkadása után simítózással kezdődnek, amelyet vetés előtt végzett magágykészítés követ. Lehetőleg sekélyen, kombinátorral készítsük a magágyat, a vízmegőrzés érdekében. A foszfor- és káliumszükséglet teljes mennyiségét ősszel alaptrágyaként a nitrogénszükséglet egy részével együtt juttatjuk ki! A nitrogén többi részét tavasszal adjuk ki. Vetésre fémzárolt és csávázott vetőmagot használjunk. Az esetek többségében magoltásra vagy talajoltásra is szükség van, mert a magyar talajokban még nem szaporodott el kellő mértékben a nitrogénkötő Rhisobium baktérium. Magoltás esetében csávázásra nem kerülhet sor! Melegigényes volta ellenére viszonylag korán, 8 0C-os talajhőmérséklet mellett kezdhetjük a vetést április 15. és 20. napja között. A Magyarországon elterjedt vetésidő április 15 – 30. közötti. Sortávolsága 24–50 cm (bár vannak kedvező gyakorlati tapasztalatok nagyobb sortávokkal is), vetésmélysége 3–5 cm. A kivetett csíraszám a tenyészidőtől és növénymagasságtól függően 550–650 ezer db/ha. A hosszabb tenyészidejű, magasabbra növő fajtákból kevesebbet kell vetni. Ezermagtömege 120–200 g közötti, ezért a felhasználandó vetőmagmennyiség 70–130 kg/ha. Tág térállása miatt a gyomok jelentős gondot okozhatnak a szójában. Legfontosabb gyomok a kakaslábfű, a köles és a muharfélék, de előfordul a későbbiek során libatop, disznóparéj és parlagfű is. Az évelők közt a szártarackos fenyércirok és tarackbúza, a gyökértarackos gyomok közül pedig az acat. Vetés előtti kezelése csapadékos tavaszon sikertelen lehet. Preemergens kezelése szárazságban szintén kudarchoz vezet. Posztemergens állománykezelését a gyomok megjelenésének időszakában célzottan szabad végrehajtani. Az alkalmazott gyomirtók többé-kevésbé fitotoxikusak a szójára és ez a szóján szinte minden esetben meg is látszik. Ügyeljünk rá, hogy az imidazolin- és express-toleráns napraforgó-árvakelés a szójából ezekkel a készítményekkel nem irtható. A gyomirtás bevált agrotechnikai eszköze lehet még a sorközművelő kultivátor, amellyel a gyommentesség 2–3 alkalommal történő kapálással érhető el. Ehhez speciális eszközre van szükség, mely azonban megéri a befektetést. A legnagyobb kárt a szójaperonoszpóra, ritkábban a lisztharmat és száraz őszön a rozsda okozhat. A gyakorlatban a gombabetegségek ellen nem permeteznek, hanem az agrotechnika, a vetésváltás szabályainak betartásával védekeznek, amely rendszerint eredményre is vezet. Kártevői közül a zöld részeket és a virágokat a csipkéző bogarak, a barkók, a levéltetvek, az atkák, a poloskák a bagolylepkék károsítják. Szójában a rovar- és atkakártevők ellen semmilyen készítmény nincs engedélyezve, az eseti engedély beszerzése pedig napokat vesz igénybe. A gyakorlatban az integrátor vagy a növényvédőszer-forgalmazó központilag megkéri az eseti engedélyt egy teljes évre, így a kártevők észlelésekor azonnal lehetőség van a védekezésre. -8-
A szója öntözése Magyarországon indokolt lehet, öntözéssel a termésátlag akár meg is duplázódhat. Öntözés hatására a fehérjetartalom általában csökken, míg az olajtartalom nő. Szárazabb évjáratokban 2–3 alkalommal, alkalmanként 40–60 mm víznormával öntözhetjük. Érett állapotban a szója lepergeti leveleit, a magvak nedvességtartalma pedig 14–16 százalékra csökken. Ekkor kezdhető a betakarítás kombájnnal. Elhúzódó virágzás és érés esetén, valamint a nyárvégi gyomosodás következményeként szükség lehet állományszárításra, amelyet 5–7 nappal követhet a gépi betakarítás. A tenyészidő hosszúságától és az évjárattól függően augusztus végén (Dél-Magyarország), szeptemberben (Észak-Magyarország) kerülhet sor a betakarításra. A magvak tisztítás után 12 százalék szemnedvességgel tárolhatók. Ezt a pillangós virágú növényt a zsizsik nem károsítja. Amennyiben az információkkal kapcsolatban kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írják meg a
[email protected] email címünkre!
Önök kérdezték, mi válaszolunk AKG-s talajminta-vételezésnél hány átlag talajmintát kell venni és beküldeni vizsgálatra egy 11 ha-os KET esetében? Az AKG-ban részt vevő termelők – szántóföldi és ültetvényes célprogramok esetén – kötelesek a támogatási időszak utolsó évében a támogatásba bevont területre vonatkozóan bővített talajvizsgálatot végeztetni. Egy átlagminta legfeljebb öt hektár nagyságú területet fedhet le. Öt hektárnál kisebb kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek (KET) esetében legalább egy mintavétel szükséges. A 11 ha-os KET esetében tehát 3 db átlag talajmintát kell venni és beküldeni vizsgálatra. Mivel tudomásom szerint ezen területekre külön előírások betartása is kötelező, szeretnék érdeklődni, hogy 12%-nál nagyobb lejtésű területnek minősül-e az a 10 hektáros tábla, amelynek csak 2 hektárnyi része nagyobb lejtésű 12%-nál? A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai szerint 12%-nál nagyobb lejtésű területnek az alábbiak minősülnek: • 2 hektárnál kisebb táblák esetében, ha az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el; • 2 hektáros vagy annál nagyobb táblák esetében, ha az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt. A fentiek alapján a kérdésben szereplő tábla is teljes egészében 12%-nál nagyobb lejtésűnek minősül, így betartandók rajta a HMKÁ vonatkozó külön szabályai is. Meddig kell megőrizni az AKG-s földhasználati terveket? Az Agrár-környezetgazdálkodási programban (AKG) részt vevő gazdálkodóknak évente – célprogramonként külön – új földhasználati- és tápanyag-gazdálkodási terveket kell készíteniük. A földhasználati tervet nem kell beküldeni az illetékes hivatal felé, de ellenőrzéskor kérhetik. (A tápanyag-gazdálkodási tervet kötelező benyújtani tárgyév november 30-ig.) A tervek eredeti példányait (a korábbiakat is) a teljes
[email protected] támogatási időszak alatt meg kell őrizni! -9-
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról Egyes tevékenységek folytatásához, illetve létesítmények üzemeltetéséhez környezeti hatásvizsgálativagy egységes környezethasználati engedély szükséges. Cikkünkben ezekről az engedélyekről készítettünk rövid összefoglalót. I. A környezeti hatásvizsgálati eljárás Általános szabályok A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek • a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is), • a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre való hatásainak, továbbá • az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki. A környezeti hatásvizsgálati eljárást a Környezetvédelmi, Természedvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell – ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció – a környezeti hatástanulmányt. A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A felügyelőség a kérelem benyújtását követően az ügyfeleknek az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg a honlapján közleményt tesz közzé. A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek pedig csak a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közzététel időtartama legalább harminc nap. - 10 -
A felügyelőség közmeghallgatást is tart. Ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat hirdetményi úton közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie. Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani. A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó. A környezetvédelmi engedély – hivatalból vagy kérelemre – módosítható. A felügyelőség hat hónappal a környezetvédelmi engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól. II. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás Általános szabályok A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell: • • • • • •
a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről; a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról; a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről; a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról; a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről; a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.
A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe. - 11 -
Engedélyezési eljárás A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A felügyelőség a lent olvasható 2. számú táblázat hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót – az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében – teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi. Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat ügyintézési határideje két hónap. A felügyelőség hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően a már említett módon értesíti a környezethasználót, azonban az értesítés elmaradása nem mentesíti a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése alól. Ha a felügyelőség megállapítja, hogy • a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó – tevékenységében – jelentős változtatást kíván végrehajtani; • az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; • a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli; • ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, a környezethasználót környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje három hónap. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja. A nyilvánosság bevonásának szabályait új létesítmények engedélyezésénél kell alkalmazni (közzététel, hirdetmények). A környezethasználónak ezekben az esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A próbaüzemre és az ellenőrzésre vonatkozó előírások A felügyelőség új létesítményekre, illetve jelentős változtatás esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet írhat elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható. - 12 -
A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését. Adatszolgáltatás Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni. Az adatszolgáltatási kötelezettség a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő. A felügyelőség az általa nyilvántartott adatokról megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét. Jogkövetkezmények A fenti vagy hatósági határozatban foglalt határidőkön túl a jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenységet vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően • korlátozhatja, • felfüggesztheti, • megtilthatja. A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. III. Az eljárások összevonása A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére a felügyelőség összevontan folytatja le. A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. Ha a környezethasználó nem kéri az összevont eljárás lefolytatását, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély is szükséges. A környezetvédelmi engedély megszerzése az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőzi. A környezethasználó kérelmére a felügyelőség környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a lenti 3. számú táblázatban szerepel. - 13 -
IV. Tevékenységek Az alábbi táblázatokban olvashatják a mezőgazdasághoz és kapcsolt ágazataihoz kötődő kötelezett tevékenységeket. (A táblázatok az egyéb, nem kapcsolódó tevékenyégeket nem tartalmazzák!) 1. táblázat: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek A tevékenység megnevezése
Küszöbérték, feltétel
Intenzív állattartó telep
a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára
Erdő igénybevétele
a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól
Vadaskert
a) védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül
Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben
a) országos jelentőségű védett természeti területen
Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból
a) 5 millió m3/év vízkivételtől
Felszíni vizek közötti vízátvezetés
a) 100 millió m3/év vízszállító-kapacitástól
Szennyvíztisztító telep
a) 50 000 lakosegyenérték-kapacitástól
Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény
a) napi 200 t hulladék lerakásától
b) termőföldként való további hasznosítás esetében 50 ha-tól
b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény
a) 100 t/nap kapacitástól
Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény
a) méretmegkötés nélkül
Duzzasztómű vagy víztározó
a) 2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől
Vízbesajtolás felszín alatti vízbe
a) 3 millió m3/év víz bejuttatásától
Halastó vagy tórendszer
a) ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet
2. táblázat: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek A tevékenység megnevezése
Küszöbérték, feltétel
Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek
a) állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/ napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással b) növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban)
Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban) Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint
a) 40 000 férőhely baromfi számára b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára c) 750 férőhely kocák számára
- 14 -
3. táblázat: A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek A tevékenység megnevezése, küszöbérték, feltétel Birtokrendezés, ha az nem csak a tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár a) 300 ha-tól b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken a) 50 ha felett b) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi (a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés a) 500 ha-tól síkvidéken b) 300 ha-tól dombvidéken c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül Öntözőtelep a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna a) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú táblázatba) a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól f) vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében 50 számosállattól Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az 1. számú táblázatba) a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése (30 ha-tó)l Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú táblázatba) a) méretmegkötés feltétel nélkül Húsfeldolgozó üzem (10 ezer t/év késztermék előállításától) Vágóhíd (25 t/nap vágottsúly-kapacitástól) Halfeldolgozó üzem (10 ezer t/év késztermék előállításától) Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem (40 ezer t/év késztermék előállításától) Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem (40 ezer t/év késztermék előállításától) Tejtermékgyártó üzem (200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől) Keményítőgyártó üzem (100 t/nap késztermék előállításától) Cukorgyár (5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól) Édességgyártó üzem (10 ezer t/év késztermék előállításától) Sörgyár (30 millió l/év kapacitástól) Malátagyártó üzem (25 ezer t/év késztermék előállításától) Egyéb élelmiszergyártó üzem (40 ezer t/év késztermék előállításától) Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú táblázatba) a) 1000 m3/naptól talajvízből b) 500 m3/naptól termál karsztvízből c) 5000 m3/naptól rétegvízből d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi 50 m3-t meghaladó esetben forrásból h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú táblázatba) a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú táblázatba) a) termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1. számú táblázatba) a) 30 ha-tól b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 15 -
A szélerózió hatásai és a támogatott védekezés szabályai Az elmúlt időszakok egyre gyakoribb időjárási szélsőségei, a hosszú csapadék nélküli időszakok, a hirtelen, nagy intenzitású esők, és egyéb időjárási anomáliák, a talajvíz szintjének csökkenése bizonyos területeken (például nagymértékben a Duna-Tisza közén), a változó klimatológiai tényezők miatt egyre nagyobb jelentősége van és lesz a különböző eróziós károk elleni védekezésnek. A fenti helyzet ugyanúgy érvényes a növénytermesztésre, mint az állattenyésztésre. A növénytermesztésben a különböző homokverési károk, a növények betemetése mellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a tápanyagok jelentős mennyisége szállítódhat el egy ,,szélesemény” alatt a feltalajjal együtt. A távozó táp- és humuszanyagokat ugyan „tudjuk pótolni”, azonban egy erodálódott talajfelszínt, mint termesztő közeget pótolni, esetleg újra létrehozni gyakorlatilag lehetetlen. A megállapítások szél- és vízerózió esetében egyaránt megállják helyüket, ezért jelen cikkünkben a szél által okozott kevésbé ismert lehetséges károkra, azokon belül is a tápanyag-áthalmozódás veszélyeire kívánjuk felhívni a figyelmet. Jelenleg a széleróziós kutatások, különösen a tápanyag-transzport folyamatok tekintetében, hazánkban elmaradottnak tekinthetőek. Több kutatás is folyamatban van annak érdekében, hogy a legalapvetőbb kérdéseket, úgymint a tápanyag-áthalmozódási folyamatok megismerése és a várható veszélyeztetett területek növekedésének mértéke a kedvezőtlen meteorológiai változások tükrében felmérhető legyen, továbbá a lehetséges védekezési és tervezési (pl.: tápanyagpótlási) lehetőségek kidolgozottak legyenek. Az Európai Unió is egyre nagyobb figyelmet szentel az eróziós károk felmérésére, illetve azok mérséklésére (pl.: erózió elleni AKG célprogramok). A tápanyag-áthalmozódási tendenciák megismerése érdekében kísérleteket eddig hazánkban csernozjom és homoktalajokon végeztek, szélcsatornában. Ezeket úgynevezett modellkísérleteknek nevezzük, mivel a szabadföldi körülményeket teljes egészében nem lehet kialakítani, azonban egy-egy paraméter, például a már említett tápanyag-áthalmozódás könnyebben és gyorsabban vizsgálható, mint szabadföldi körülmények között, természetesen a kísérlet jellegéből adódóan ezek az eredmények szabadföldi mérések nélkül nem teljes mértékben fogadhatók el a gyakorlatban, azonban a nemzetközi kutatási eredmények, ezen eredmények elfogadására adnak indokot. Hazánkban a szabadföldi kísérletek folyamatban vannak. A mérési eredmények közül a feltalaj áthalmozódás mennyiségi meghatározása már évtizedekkel ezelőtt megtörtént, különös tekintettel a homoktalajokra. Hazánkban évente a viharos szelek 60–70 napon (amikor a szél erőssége meghaladja a 15 m/s-t), erősebb viharok (20 m/s fölötti szélsebesség) 25–26 alkalommal fordulnak elő. Tehát összesen 90–100 nap azon napok száma évente, amikor a szél sebessége lehetővé teszi a jelentős pusztítást mezőgazdasági kultúráinkban. Homoktalajokon az erózió már 7 m/s szélsebesség esetén elindulhat, nyilvánvalóan a talaj fizikai félesége, állapota és a környezeti összefüggések ezt jelentősen korlátozhatják, vagy akár segíthetik is. Fontos megjegyeznünk, hogy Magyarországon a legszelesebb időszak a növénytermesztésben a kevésbé fedett talajfelszínhez kapcsolódik, azaz a böjti szelek időszakához (március, április). - 16 -
A fent említett kutatások alapján egy 5 perces, 15 m/s intenzitású szélesemény alkalmával a feltalaj 3–5 cm vastag rétege mozdulhat meg fedetlen, száraz (légnedves) talajfelszín esetén. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a növénytermesztésben az aktív gyökérzónának nevezett réteg vastagsága 0–80 cm, jelentős tendenciáról beszélhetünk. Tápanyagok tekintetében homoktalajokon az áthalmozódási tendencia minden esetben és minden vizsgált talajösszetevő esetében: humuszanyagok (C%), nitrát-nitrit-nitrogén (NO3-NO2-N), összes só, foszfor (P2O5), kálium (K2O), karbonát (CaCO3), szélsebességtől (11–16 m/s vizsgálati tartományban) és a talaj mechanikai összetételétől függő, folyamatosan növekedő felhalmozódási folyamatot figyeltek meg a hordalékban. A felhalmozódás mértéke a 16 m/s szélsebesség-tartomány esetében már minden vizsgált alacsony vagy kevésbé kötött fizikai féleség esetében (homok, homokos-agyagos vályog, iszapos-agyagos vályog) az eredeti talaj elemtartalmát, akár 2-szeresen is túllépő felhalmozódást mutat. Tehát pl. homok fizikai féleség esetében a talaj AL oldható nitrát-nitrit-nitrogén tartalma 11,3 mg/kg. Míg a hordalék AL oldható NO3-NO2-N tartalma 15,5 m/s szélsebesség esetén, 5 perc után a fent már említett fedetlen talajfelszíni körülmények között, már 21,1 mg/kg volt a vizsgálatok során. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy homoktalajról beszélünk, tehát a 10 mg/kg az adott nitrogén elemből már jól ellátott talajnak minősül, valamint azt, hogy az 50 mg/kg mennyiséget már túltrágyázásnak tekintjük, amely jelentős veszélyeket rejt magában (pl. toxikusság), akkor érthetővé válik, hogy ez a tendencia miért is fontos, miért kell a szélerózió ellen is védekezni, különösen az alacsony kötöttségű talajok esetében. A csernozjom talajokon elvégzett kutatások tekintetében azt tapasztalták, hogy akár egyetlen szélesemény hatására is 500–3500 kg/ha humuszanyag mozdulhat meg. Tápanyag áthalmozódás tekintetében, kálium esetében 100 kg/ha, foszfornál 70 kg/ha, míg a nitrogénveszteség mértéke akár 200-300 kg/ha is lehet. Figyelembe véve ezeket az értékeket, egyáltalán nem mindegy sem a termelési, sem a gazdaságossági érdekeket figyelembe véve az, hogy védekezünk-e avagy sem. Hiszen, ha ezek a mennyiségek áthalmozódnak, nem biztos, hogy az a mi területünkön belül rakódik le. Amennyiben ott rakódik le, nem mindegy, hogy a növényzet ebből mikor jut felvehető tápanyaghoz, a túlzott tápanyagmenynyiség ugyanúgy káros lehet, mint az, ha nem áll megfelelő mennyiség a kultúrnövény rendelkezésére. A túlzott tápanyagmennyiség gyomosodáshoz is vezethet, mely további jelentős kiadásokat jelenthet. Tápanyagpótlás során nem mindegy, hogy arra a területre juttattuk-e a trágyaanyagokat, amit mi szerettünk volna trágyázni. A környezetvédelmi, humán egészségügyi hatások sem mellőzhetőek. A fentiek értelmében érdemes mind a művelési technológiát, mind a tápanyagpótlást, okszerűen, szaktanácsadók segítségével végezni. Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) szélerózió elleni célprogramja esetében külön előírásokra is ügyelni kell! - 17 -
A program célja a széleróziót befolyásoló egyes tényezők talajpusztulás-csökkenés irányába ható módosítása, a talajminőség romlásának, a növényzet károsodásának, valamint a porszennyezés élő környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése. Támogatás minden szántóföldi növényre igényelhető a rizs, az energiafű, az energetikai céllal telepített kínai nád, valamint a fás szárú energetikai célú ültetvény kivételével. A támogatás igénybe vételéhez évente bővített talajvizsgálatot kell végeztetni akkreditált laboratóriumban, az eredmények alapján tápanyaggazdálkodási, és földhasználati tervet kell készíttetni és azt végre kell hajtani. A célprogram 5 éve alatt egyszer középmély lazítást (35–60 cm) kell végezni, a vetésváltás szabályait be kell tartani. A célprogram 5 éve alatt a célprogramba bevitt teljes területen a következő vetésszerkezet betartása kötelező a fővetésű növények tekintetében: • •
az őszi vetésű vagy évelő növények aránya legalább 60% és a tavaszi vetésű növények aránya legfeljebb 40% lehet, az alábbi növények összesített részaránya el kell, hogy érje a 20%-ot: köles, pohánka, cirkok, szudáni fű, mohar, rostkender, baltacim, bükkönyök, somkóró, homoki bab, lucerna, facélia, tarka koronafürt, csillagfürt.
Őszi vetésű növények betakarítását követően – amennyiben a következő főnövény tavaszi vetésű – zöldtrágya növény termesztése kötelező, amelyeket tavasszal a talaj művelhetővé válását követően, de legfeljebb a vetést megelőzően két héttel kell a talajba keverni, a program öt éve alatt összesen egyszer lehet forgatásos talajművelést alkalmazni. A növénytermesztésben alkalmazott tápanyagvisszajuttatás, művelési technológiák és pénzügyi tervezés kialakítása során tehát nem elhanyagolható tényezők az eróziós károk és veszteségek, melyek ellen a védekezés gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból is fontos lehet. Különösen annak tükrében, hogy a meteorológiai modellek és előrejelzések szerint az ország területén ezek a károk jelentősen növekedhetnek, a jövőben a klimatikus paraméterek változása miatt a szélerózió veszélyének fokozódására lehet számítani. A modellek alapján a leginkább érintett helyek a jövőben a Kisalföldön és a Nagyalföldön lesznek, mely területeken az aszályhelyzetek száma is várhatóan jelentősen növekedni fog. A fenti adatoknak megfelelően érdemes az erózió megelőzésével, megfelelően kialakított termesztéstechnológiával, szakértelemmel és szaktanácsadók segítségével végezni a termesztést, így is növelve, illetve biztosítva bevételeinket. Tatárvári Károly
Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 18 -
A „Lovardatörvény” változásáról Hazánkban 2008-ban született meg az első olyan jogszabály (14/2008 ÖM (XII.20.) rendelet – az ún. “Lovarda-törvény”), mely megpróbálta egy követhető, irányított mederbe terelni a lovas-szolgáltatásokat. Az idei évben ismét módosították a fenti, lovas szolgáltató tevékenységről szóló rendeletet, melynek értelmében 2014-től jelentősen meg fog változni a lovardákat és a lovas tevékenységet végzőket érintő jogszabályi háttér. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2014-től a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) is jelentős részt vállal a lovardák, lovas tevékenységet végzők ellenőrzési feladataiból. A lovas tevékenységet végzőknek kötelező regisztrálniuk a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz, mely regisztrációnak a következőket kell tartalmaznia: • a tevékenység folytatásának helyszínéül szolgáló telephely (fióktelep) címét, • a telephely (fióktelep) helyszínrajzát, • a lovarda elnevezését, • telephelyen (fióktelepen) tartott lovak számát, • a lovas szolgáltató tevékenység típusát vagy típusait, továbbá, hogy a lovas szolgáltatás együtt jár-e a szolgáltatást igénybe vevő személy lovagoltatásával, • a szolgáltatás igénybe vevőjének lovagoltatásával járó lovas szolgáltató tevékenység esetén a felelős személy nevét, szakképesítését és a szakképesítését igazoló okiratokat, • a szolgáltatásba bevont, a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló jogszabály szerinti azonosítószámmal és ló-útlevéllel ellátott lovak felsorolását, valamint • a szolgáltatásba történő bevonásra alkalmas lovak esetén az alkalmasságról szóló hatósági bizonyítvány számát. A rendelet szerint lovas tevékenységeknek tekintjük alapvetően a következőket (lovas tevékenység típusai): lovagoltatás, lovas oktatás, lovasterápia, fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás, terep- vagy túralovaglás, fogathajtás, fogathajtás oktatás, fogatoztatás, lovas bemutató. A fenti tevékenységeket kizárólag olyan személyek végezhetik, akik az alábbi képzettségek valamelyikével rendelkeznek: • középfokú lovastúra-vezetői képesítéssel, • lovas sportágban szerzett középfokú sportedzői képesítéssel, • lovas sportágban szerzett felsőfokú szakedzői vagy okleveles szakedzői képesítéssel, • lovas-kultúra oktató felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel, • lovas-tanár (hippológus) és -szervező felsőfokú szakirányú továbbképzést igazoló képesítéssel, vagy • •
lovas sportágban a nemzetközi sportszövetség által akkreditált edzőképzésben szerzett végzettségek egyikével rendelkező, a szakmai tevékenységért felelős személyt foglalkoztat, valamint lovasterápia vagy fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás esetén olyan szakmai tevékenységért felelős személyt, vagy az általa kijelölt olyan személyt foglalkoztat, aki rekreációs orvosi végzettséggel rendelkezik.
Amennyiben több telephelyen is végzik a fenti lovas tevékenységeket a szabályoknak mindegyik telephelyen külön-külön meg kell felelni (például minden telephelyen kell megfelelő végzettségű munkavállalót foglalkoztatni, amennyiben a tulajdonos ilyennel nem rendelkezik). A szolgáltató egységnek rendelkeznie kell minimum 5 lóval, melyek betöltötték az 5. életévüket. - 19 -
Az istállónak 2,5 m belmagasságúnak kell lennie, a lovak számára minimum 9 m2-es boksznak és 150 m2-es pihenőkarámnak kell rendelkezésre állni. Szabad tartás esetén 1000 m2 terület szükséges a pihenőkarám kritériumainak megfelelően, és az uralkodó szélirányra merőleges, 3 oldalról határolt beálló, mely 2,5 m belmagasságú és lovanként legalább 8 m2 területet biztosít. Az oktatás csak zárt pályán folyhat, melynek mérete legalább 800 m2. A telephelynek rendelkeznie kell a lovak számának megfelelő nyereggel, kantárral, egyéb szerszámzattal, fejvédővel (kobak). Ezen kívül a telephelynek gondoskodnia kell megfelelő számú mellékhelységről, mosdóról, öltözőről, ha mozgássérültekkel is foglalkozik, akkor mozgássérült mellékhelységgel. A telephelyen (fióktelepen) a vendégek számára jól látható helyen ki kell függeszteni a hivatal által történt nyilvántartásba vételt igazoló hivatalos iratot, vagy annak másolatát, valamint a szolgáltatásban részt vevő lovak azonosítószámát, nevét tartalmazó felsorolást. Az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bemutatásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra. A vizsgálat során a következő tényezőket veszik figyelembe: méretek, vérmérséklet, kondíció, ápoltság, egészségügyi állapot, a lábak állapota, a hát állapota. Ezen kívül figyelik még, hogy nyugodt természetű, a lovaglás során is együttműködő, szolgáltatási tevékenységen túl is szelíd, együttműködő, csoportban biztonságosan használható legyen az állat. Az alkalmassági vizsgálat részei: viselkedésbírálat, kondícióvizsga, díjlovaglás szintjei, készségvizsga, engedelmességi vizsga, futószáras munka. A további elvárások részletezése a következő szakáganként történik a speciális igényeknek megfelelően: • hippoterápia, • gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, • speciális fogathajtás, • pszichológusok által vezetett lovasterápia, • fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás. Mint azt már említettük, az alkalmassági vizsgálat során a lovak számot adnak arról, hogy lovas alatti munkában, csoportban és egyenkénti bontásban, mindhárom jármódban (lépés, ügetés, vágta) alkalmasak lovagoltatásra. A feladatokat minimum 80%-os (jó) szinten kell teljesíteni a lovaknak. A szolgáltatásba kizárólag olyan állat vonható be a jelenlegi szabályozás szerint, amelynek származása ismert! Olyan állat, amelynek anyja-apja ismeretlen („0-s sütésű”), nem alkalmazható és nem regisztrálható! A rendelet be nem tartása esetén a szolgáltató súlyos szankciókkal számolhat, azaz a hivatal megtilthatja a tevékenység folytatását, és törölheti a nyilvántartásból. Mivel a Hivatal által kiadott engedélyeket kötelezően jól látható helyen kell elhelyezni a telephely területén, ezért az engedély nélkül működő létesítmények gyorsan szűrhetők lesznek. A lovak vizsgáztatási gyakorlata jelenleg még nincs teljes mértékben meghatározva, ahogy annak menete sem (a vizsgálatot előreláthatólag a NÉBIH végzi majd). Ennek megfelelően kérjük, hogy mindenki, aki lovas tevékenységet végez és a szükséges lépéseket (pl.: kapcsolatfelvétel az illetékes hivatalokkal, teendők körbejárása) még nem tette meg, készüljön a változásokra, kérje szaktanácsadója segítségét! Nagy Nikoletta, Tatárvári Károly Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 20 -
Képzések a mosonmagyaróvári Agráregyetemen Mint az sokak számára ismert, Mosonmagyaróvár ad otthont hazánk agrároktatásának egyik legpatinásabb intézményének, mai néven a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának. Cégcsoportunk évek óta számos területen együttműködik az Akadémiával. Ennek kapcsán az alábbiakban szeretnénk ismertetni Önökkel a jövő évben az Egyetemen induló felsőfokú képzések várható körét.
Amennyiben bővebb felvilágostásra lenne szükségük a képzésekkel kapcsolatban, kérjük, jelezzék a fenti elérhetőségeken, illetve jöjjenek el és vegyenek részt a meghirdetett nyílt napokon! Az Akadémia, valamint cégcsoportunk készséggel áll rendelkezésükre! - 21 -
SOFTER rövidtárcsa – új talajművelő eszköz a magyar piacon A csehországi Farmet gépgyár 2012-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az ezen időszak alatt megvalósult folyamatos fejlesztéseknek, beruházásoknak, innovációnak köszönhetően a gyár mára meghatározó szerepet tölt be a cseh mezőgazdasági gépiparban. Ezt a vezető szerepet 2009-ben az “Év vállalkozása Csehországban” díjjal is elismerték. A Farmet főként talajművelő eszközök gyártására specializálódott, de termékpalettájában megtalálhatóak a vetéstechnika eszközei, illetve az olajos növények feldolgozásának gépei is. Magyarországra 1997-ben kerültek be az első Farmet gépek, főként magágykészítő kompaktorok és szántóföldi kultivátorok. Az elmúlt évek során jelentős mértékben kiteljesedett termékpalettából jelen írásunkban a Softer rövidtárcsákat vesszük górcső alá. Legyen szó tarlóhántásról, tarlóápolásról, vetés előtti talaj-előkészítésről, vagy szántás elmunkálásról – a gazdálkodó a Softerben ideális munkaeszközt talál. A kifinomult, karbantartást alig igénylő kialakítás, a kiváló ár-érték arány és a sokoldalú felhasználhatóság teszi ideális választássá a gépet a gazdálkodók számára. A Softer a megfelelő méretű erőgéppel összekapcsolva alkalmas a nagy sebességű (15 km/h) munkavégzésre, ezáltal kimagasló területteljesítményre képes. Ez különösen fontos a nyári tarlóhántás esetében, amikor a talaj a késve elvégzett műveletek miatt nagy mennyiségű nedvességet veszíthet. A rendelkezésre álló munkaszélesség-választék lehetővé teszi, hogy 90–500 LE közötti teljesítménytartományban méretben megfelelő munkaeszközt ajánlhassunk az erőgépekhez. A Softer vonóerő igénye kb. 30–35 LE munkaszélesség méterenként, de ezt a tapasztalati értéket a domborzati viszonyok, a művelési mélység, a talajkötöttség, illetve a gép beállítása jelentősen befolyásolhatja. A Softer függesztett kivitelben 3; 4,5 és 6 m-es, félig-függesztett kivitelben 4,5; 6; 8 és 11 m-es munkaszélességben készül. A 3 m-nél szélesebb változatok hidraulikusan felcsukható vázzal rendelkeznek. A kompakt felépítésnek és ötletes összecsukási mechanizmusnak köszönhetően a szállítási szélesség még a 11 m-es Softer 11 típusnál sem haladja meg a 3 m-t, a szállítási magasság pedig a 4 m-t. A gép rövid felépítése munkavégzés közben kiváló mélységtartást és stabilitást, a táblavégeken pedig jó manőverező-képességet és gyors fordulást eredményez. A közlekedésbiztonság érdekében a félig-függesztett változatok mindegyike felszerelhető légfék rendszerrel, a 8 és 11 m-es gépek esetében a fékezett szállító tengely az alapfelszereltség részét képezi. Az erőgéppel való összekapcsolásra a függesztett változatoknál Kat. II/ III. vagy Kat. III. függesztés szolgál, a félig-függesztett típusok alapfelszereltségként Kat. III. függesztő tengellyel szereltek, míg opcióként Kat. IV függesztő tengely, 50 mm átm. vonószem, vagy K80 vonófej is rendelhető. A Softer fő munkavégző elemei a két sorban gumibakos biztosítással felfüggesztett csipkés tárcsák, amelyeknek átmérője 510 mm. A tárcsák nagy erővel nyomódnak a földbe, ami megfelelő talajba hatolást eredményez még kötött, illetve kiszáradt talaj esetén is. Az optimalizált geometriájú tárcsák kiváló minőségben dolgoznak és a növényi maradványok jelentős részét bekeverik a felső talajrétegbe. A tárcsák hosszú élettartamú, karbantartás-mentes csapágyazással vannak ellátva. A tárcsatávolság egy soron belül 24 cm, amely lehetővé teszi a növényi maradványok akadálytalan átáramlását. A szélező tárcsák külön-külön magasság-állíthatóak, így akadályozzák meg a bakhátképződést, illetve a talaj oldalirányú kiszórását. A szélező tárcsák kiegészítésére oldalsó terelőlemezek is rendelkezésre állnak. - 22 -
A Softer ideális munkamélység tartománya 5–12 cm, a kiválasztott munkamélység egyszerűen beállítható a távtartó klipszek segítségével. Ezek különböző kombinációival 11 féle művelési mélységet választhatunk. A tökéletes talajkövetés érdekében 6 m-es munkaszélességtől felfelé front támkerekek is rendelhetőek a gépekhez. A művelés utáni nedvesség-veszteség minimalizálásáról, a rögtörésről és a megfelelő visszatömörítésről a lezáró hengersor gondoskodik. Az adott talajtípushoz leginkább megfelelő lezáró egységet 7 féle hengertípusból választhatjuk ki, amelyek a következőek lehetnek: csőpálcás, szegmentált, dupla cső/laposvas pálcás, gyűrűs, LTX profilos gumi, dupla gyűrűs vagy tárcsás henger.
A Farmet a Softer rövidtárcsák gyártása során is alkalmazza a 2008-ban bevezetett eXtra STEEL Line technológiát, ami optimalizált vázszerkezet kialakítást és extra szilárdságú anyagok beépítését jelenti a terhelésnek kitett pontokon, illetve az állító mechanizmusoknál. Az eXtra STEEL Line technológia következtében a gépek tömege kisebb lett, élettartamuk meghosszabbodott, a karbantartási és javítási idő szükséglet lecsökkent. A kiváló minőségű anyagok használata párosul a legkorszerűbb gyártási eljárásokkal: a lézer-, illetve plazmavágógépek, a hegesztő-robotok, a porfestés, a szigorú anyag-vizsgálati-, minőségbiztosítási eljárások mind azt a célt szolgálják, hogy a gazdálkodók megbízható, tartós, kiváló minőségű talaj-művelő gépekhez jussanak és hosszú távon elégedettek legyenek a gazdaságukba bekerült Farmet eszközökkel. A minőség iránti elkötelezettséget jelzi a Softer rövidtárcsákra adott 2 éves gyártói garancia. A magas színvonalú alkatrész és szerviz ellátást, valamint a teljes körű ügyintézést (tanácsadás, értékesítés, finanszírozás) a magyarországi importőr, az EURO-ÖKO FARM PROJEKT Kft. biztosítja. Dr. Szabados Tamás EURO-ÖKO FARM PROJEKT Kft. www.farmet.hu Bővebb információk: Lőkös Gábor (Kelet-Magyarország): 30/438-57-61;
[email protected] Csáki Miklós (Közép-Magyarország): 30/693-18-49;
[email protected] Kóbor Szabolcs (Észak-Nyugat-Magyarország): 30/482-84-46;
[email protected] Krenner Zoltán (Dél-Nyugat-Magyarország): 30/438-05-63;
[email protected] - 23 -
- 24 -
Amit a KGFB biztosításról tudni érdemes Ha a gépjármű kárt okoz, akkor az üzembentartó a felelős, ilyen esetben a Kötelező Gépjármű Felelősségbiztosítás (KGFB): • védi a károsultat: követelése megtérül a károkozó fizetőképességétől függetlenül; • védi a károkozót: díjfizetése ellenében a biztosító átvállalja az okozott kár teljes megtérítését. Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani. A biztosítási kötelezettség a mindenkori üzembentartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig kötelezi. Szerződéskötésre kötelezett gépjárművek: • gépjármű: a KRESZ rendeletben meghatározott gépjármű, (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, trolibusz, tehergépkocsi, vontató, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, utánfutó); • a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű, munkagép és 4 kerekű segédmotoros kerékpárok (quad); • hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárok. A kockázatviselés kezdete a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, vagy az üzembentartó járműnyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjában kezdődik. A biztosítási időszak egy év az időszak első napjától (a kockázatviselés kezdete) számítva. Határozatlan szerződések esetében a szerződés évfordulója a szerződés kezdetének napjától számított egy év. A biztosítónak indexálási értesítést kell küldeni – az évfordulót megelőző 50. napig – az ügyfélnek. A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerződésekkel rendelkező személygépkocsikra, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra terjed ki. Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette. Flotta szerződés esetében a szerződő nem lehet magánszemély. Abban az esetben köthető flotta szerződés, ha a biztosítani kívánt gépjárművek száma legalább 5 db. A szerződés kötésének feltétele, hogy a biztosított gépjárműveknél egyazon jogi személy legyen a forgalmi engedélybe üzembentartóként bejegyezve. - 25 -
A díj megállapítása – a meghirdetett tarifa alapján – az időszak kezdő napján érvényben levő díjak alapján történik, amelyet az adott biztosítási időszak tartama alatt nem lehet semmilyen okból megváltoztatni. A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában az alkalmazandó díjtarifát legalább 60 nappal az érvényesség kezdete előtt meghirdetni az MNB (korábban PSZÁF), a MABISZ és a saját honlapján. A tapasztalatok szerint – köszönhetően annak, hogy a biztosítók az áraikat évente többször változtatják – egy-egy váltás sok esetben jelentős megtakarításokkal járhat. Érdemes minden évben szétnézni a piacon, mert egy KGFB esetében akár tízezreket, vagy egy KGFB flotta esetében akár százezreket spórolhatunk. A biztosítóváltás feltétele, hogy a biztosításnak díjjal rendezettnek kell lennie. Lehetőség van az évfordulós dátum előtt 30 nappal korábban felmondani a szerződést. Nélkülözhetetlen ehhez egy felmondó levél (ide kattintva letölthető) kitöltése, majd eljuttatása a biztosító társasághoz faxon, levélben, vagy személyesen az ügyfélszolgálati irodában. Ha esetleg a későbbiekben probléma merülne fel, úgy a felmondás tényét igazolni tudjuk: • faxnaplóval, • levél esetében tértivevénnyel, • személyes felmondás esetén pedig az ügyfélszolgálaton érkeztetett felmondás másolatával. Az Agrorent 2000 Kft. gondozásában lévő KGFB-, CASCO flottával rendelkező ügyfeleinket adott gazdaságra szabottan értesítjük a közelegő évfordulóról. A biztosítók versenyeztetését automatikusan elvégezzük, a flottaállomány ápolásával kapcsolatos teendőket ellátjuk. Ingyenes ajánlatkéréshez kérjük, töltse ki az innen letölthető flotta adatközlőt, és küldje el a
[email protected] címre! A témával kapcsolatos kérdéseiket, észrevételeiket küldjék meg az alábbi email címek egyikére, vagy keressék közvetlenül munkatársainkat! Petrus Csaba biztosítási alkusz 30/5522-249
[email protected] Krupinszki László biztosítási alkusz 30/7398-378
[email protected] Papp Kinga központi biztosítási ügyintéző
[email protected] Petrusné Nagy Orsolya szakmai irányító
[email protected] - 26 -
Személyes hírszolgáltatásaink napi témái (2013. október) Tisztelt Partnereink! Jelen rovatunkban tájékozódhatnak előző havi hírlevelünk óta megjelent, és csak szerződött ügyfeleink részére megküldött személyes napi hírszolgáltatásaink témáiról. Célunk, hogy ismételten felhívjuk figyelmüket az Önöket érintő témakörökre. A levelek teljes tartalmát honlapunk (www.euroeco.hu) "V.I.P. Hírek Partnereinknek" menüpontjában is elolvashatják. Személyes napi hírszolgáltatás (SZHSZ) témája Felszámolások, csődeljárások - 2013. 44. hét Téli legeltetés és földhasználati előírások Natura 2000 gyepterületeken Változott a sertések jelöléséről szóló rendelet Decembertől változások a kárenyhítési rendszerben - új nyomtatványok és előírások A NAV által árverésre meghirdetett mezőgazdasági területek - 2013. 44. hét Speciális téli előírások nitrát-érzékeny területeken Aktuális AKG-s határidők - 2013. október 2013. 43. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. október 25. Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatása 2013 Felszámolások, csődeljárások - 2013. 43. hét A támogatott mezőgazdasági növénybiztosítás díj-rendezettségének fontosságáról Kedvező kondíciójú hitelek ügyfeleinknek! Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása - Egyéni tervek benyújtása 2013. 42. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. október 18. Kertészeti géptámogatás - a nyertesek teendői Állami földbérleti pályázatok a nemzeti parkoknál - 2013. október 17. Felszámolások, csődeljárások - 42. hét Októberi kérelmek, határidők Kérődző szerkezetátalakítási program - újabb képzési lehetőség Támogatás szárított takarmány előállítók részére - közelgő határidő! Különleges tejtámogatás 2013: megállapították a támogatás mértékét Megemelték a cukorrépa-termelők támogatását Halászati támogatások igénylése - közelgő határidő! Az államilag támogatott mezőgazdasági növénybiztosítás díj-rendezettségének fontosságáról Megkezdődött a 2013. évi Egységes kérelmek második körös adategyeztetése 2013. 41. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. október 11. Képzések díjtámogatása - 2013. ősz NFA földbérleti pályázatok - 2013. október 10. Felszámolások, csődeljárások - 41. hét A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásai - összefoglaló Állatjóléti felelős képzések: nagy érdeklődés, új tanfolyamok! AKG-s földhasználati- és tápanyag-gazdálkodási tervek - 2013/2014 Állatjóléti felelős képzések: újabb képzési időpont! Cukorrépa-termelők nemzeti kiegészítő támogatása - közelgő határidő! Támogatás sertés törzstenyészetek fejlesztésére - közelgő határidő! Agrárkár-enyhítés - megjelentek a 2013. évi referenciaárak 2013. 40. hetében megjelent jogszabályok, közlemények Termőföld kifüggesztések településlistája - 2013. október 4. MVH-regisztrációs adatok: változó nyomtatványok Felszámolások, csődeljárások - 40. hét Változások az építési beruházások adminisztrációjában: bevezetik az e-Építési naplót Októberi kérelmek, határidők SAPS: 2013. évi átváltási árfolyam és keretösszeg Halászati Operatív Program: ismét igényelhető halászati támogatások Mikor érdemes hitelt felvennünk?
Kiküldés dátuma 2013.október 31. 2013.október 30. 2013.október 30. 2013.október 29. 2013.október 29. 2013.október 28. 2013.október 28. 2013.október 25. 2013.október 25. 2013.október 24. 2013.október 24. 2013.október 24. 2013.október 22. 2013.október 21. 2013.október 18. 2013.október 18. 2013.október 18. 2013.október 17. 2013.október 17. 2013.október 16. 2013.október 16. 2013.október 16. 2013.október 15. 2013.október 15. 2013.október 15. 2013.október 14. 2013.október 14. 2013.október 11. 2013.október 11. 2013.október 11. 2013.október 10. 2013.október 10. 2013.október 9. 2013.október 9. 2013.október 8. 2013.október 8. 2013.október 7. 2013.október 7. 2013.október 7. 2013.október 4. 2013.október 4. 2013.október 3. 2013.október 3. 2013.október 2. 2013.október 2. 2013.október 1. 2013.október 1. 2013. szeptember 30.
Amennyiben kérdésük, észrevételük merülne fel, kérjük, írjanak a
[email protected] címünkre! - 27 -
Megoldásokat szállítunk
Divízióink az Ön szolgálatában: hogy támogatásainak igénylése és az adminisztráció biztos kézben legyen!
hogy beruházásai gond nélkül megvalósuljanak!
hogy problémás ügyeit szakértők kezeljék!
hogy a leghatékonyabb technológiát használhassa!
hogy biztosításai mindig rendben legyenek!
hogy a legjobb finanszírozást kapja!
hogy Partnerünkként igazán jó kondíciójú hitelekhez jusson!
EURO-ECO Csoport UNIVER-PENTA Kft. EURO-ÖKO FARM PROJEKT Kft. EURO-ECO Pénzügyi Szolgáltató ZRt. AgroRent 2000 Kft.
Támogatások - Vállalkozásfejlesztés - Biztosítás - Bank www.euroeco.hu
www.jan.euroeco.hu
www.agrarbank.euroeco.hu