REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS TÁJÉKOZTATÓ
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécs, 2010. március
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara az Országos Akkreditációs Bizottság felhatalmazása alapján az 1996/97-es tanévtől kezdődően minden évben tudományos fokozat (Ph.D) megszerzésére felkészítő, regionális politika és gazdaságtan doktori képzést indíthat dr. Buday-Sántha Attila egyetemi tanár, programvezető szakmai irányítása mellett. A doktori képzésre pályázat útján lehet jelentkezni. Az 2010/2011. tanévre vonatkozó pályázatokat Márk Sarolta PhD ügyvivőnek címezve a PTE Közgazdaságtudományi Karához kell benyújtani személyesen, vagy postán (7622 Pécs, Rákóczi út 80. telefon: 72/501 – 599/3337 mellék, e-mail:
[email protected]). A pályázatok benyújtásának határideje: 2010. május 20. A pályázóknak felvételi elbeszélgetésen kell megjelenniük 2010. júniusban. A pontos időpontról minden pályázó időben külön értesítést kap. A doktori képzésben résztvevő levelező tagozatos hallgatók I–II– III. évfolyamon költségtérítést fizetnek, a 2010/2011. tanévben 80.000,- Ft / félév). A PTE Közgazdaságtudományi Karán folyó doktori képzésről, a képzésben való részvétel feltételeiről, a jelentkezés módjáról a mellékelt tájékoztató nyújt részleteket.
Pécs, 2010. március 20.
Dr. Rappai Gábor dékán
1
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ I. Általános tudnivalók A doktori képzési program célja a doktori (Ph.D) fokozat megszerzését megalapozó felkészítés. Doktori fokozat doktori szigorlat letételével, tudományos értekezés benyújtásával, megvédésével és az előírt nyelvvizsga követelmények (minimum egy középfokú C típusú, és egy alapfokú C típusú államilag elismert nyelvvizsga) teljesítésével szerezhető. A doktori szigorlat a doktori képzésben részt vevő hallgató tudomány szakában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A doktori szigorlatot nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlat letétele után védhető meg az egyéni kutatómunkára alapozott tudományos dolgozat, amelynek vizsgabizottság előtti, nyilvános megvédését követően az Egyetemi Doktori Bizottság dönt a tudományos fokozat (Ph.D) odaítéléséről. A doktori képzés formái: 1. Szervezett képzés A doktori képzésben a hallgatói jogviszonyban álló doktorandusznak 36 hónap áll rendelkezésére, hogy az előírt tanulmányi kötelezettségeit teljesítse. A nappali tagozatos, államilag finanszírozott hallgatót ösztöndíj illeti meg. A levelező doktori képzésben részt vevő hallgató a szervezett képzési programokat látogatja, költségtérítést fizet, ösztöndíjra nem jogosult. 2. Egyéni felkészülés A Kar doktori bizottsága felmentést adhat a szervezett doktori képzésben vagy a képzés egy részében való részvétel alól 5-10 éves szakirányú tevékenység és legalább 3 tudományos közlemény felmutatása esetén.
2
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ Felvételi követelmények: egyetemi diploma, megfelelő intellektuális kapacitás, az angol nyelv legalább olvasás- és beszédértés szintű ismerete, az angol, német, francia nyelv valamelyikének magas szintű ismerete. A programban külföldi hallgatók is részt vehetnek. A levelező doktori képzésbe történő felvételnél előnyben részesülnek azok a jelöltek, akik a munkahelyükön hivatásszerűen oktatással és/vagy kutatással foglalkoznak, és a munkahely hozzájárul a munkaidő kedvezmény megadásához. A nappali és levelező képzés megkülönböztetése nem érinti a program tartalmát, minden résztvevő ugyanazon kurzus hallgatója. A jelentkezési laphoz csatolni kell
a diploma másolatát, az egyetemi leckekönyv másolatát, nyelvvizsga bizonyítványt, tudományos-szakmai önéletrajzot (publikációs jegyzékkel együtt, ha van),
kutatási tervet (a témakiírásokat a www.doktori.hu honlapon lehet megtekinteni), a választott témavezető ajánlását, a fogadó tanszék vezetőjének nyilatkozatát. (Az eljárási díj befizetéséhez szükséges csekket a felvételi elbeszélgetés időpontjáról szóló levéllel együtt küldjük ki.)
Célszerű a jelentkezési laphoz csatolni a szakmai elismeréseket tanúsító másolatokat (pályadíjak, OTDK helyezések, stb.), egyetemi doktori oklevél másolatát.
II. A doktori program képzési struktúrája A doktori képzés célja a jövő kutató-oktató szakembereinek szervezett képzése. A képzési rendszerben különösen nagy jelentőségű azoknak az ismereteknek és képességeknek az elsajátítása, amelyek a nemzetközi szintű kutatási tevékenység folytatásához nélkülözhetetlenek. A képzés iskolarendszerű része 4 szemeszterre terjed ki.
3
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ A Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Kreditrendszerű Oktatási Programja A regionális politika és gazdaságtani képzés sajátosságai 1. A hallgatók többségükben regionális fejlesztéssel, tervezéssel kapcsolatos alapképzettséggel nem rendelkeznek. A szakmai alapismeretek elsajátítása érdekében fontosnak tartjuk: - a tárgyak egymásra épülő és a regionális tudomány egyes ágazatait felölelő rendszerének kialakítását, - az előadások hallgatásának és a vizsgák eredményes letételének megkövetelését. 2. A regionális tudomány multidiszciplináris felkészültséget igényel, az ismeretek lényeges részét alkotják a különböző szakpolitikák (regionális, ipar-, agrár-, vidék-, infrastruktúra-, foglalkoztatás-képzés), a makro-, mikro- és térgazdaságtani alapfogalmak és módszerek, tervezési alapfogalmak és módszerek, a közigazgatás, a gazdaságirányítás, a környezetvédelem alapos ismerete és a tervezéssel, fejlesztéssel kapcsolatos gyakorlati készségek kialakítása. 3. A kreditszám megoszlása Az abszolutórium megszerzéséhez szükséges minimális kreditszám 180 k. Ebből: képzéssel 60 k. oktatással 45k. kutatással 75 k. szerezhető meg. A kreditszám minimális követelménye az előírt 180 kredit, ugyanakkor feltétele a tanulmányi kötelezettségek félévenként előírt teljesítése, továbbá az elvégzett kutatások szintézisét jelentő abszolutóriumi dolgozat leadása és annak elfogadása. A kutatással megszerezhető kreditszám helyettesítheti az oktatási kreditet, de nappalis Ph.D.-sek esetében ez nem jelenti azt, hogy nem kell részt venni a tanszék(ek) oktatási feladatainak megoldásában. Az oktatással a kreditszám 25%-a szerezhető meg. Ez a következő módon érhető el: - szeminárium, gyakorlat önálló vezetése félévente 15 k. - vizsgáztatásban való közreműködés (esetenként) 2 k. - óratartás, gyakorlat megszervezése (esetenként) 2 k. - szakdolgozat bírálata (darabonként) 4 k. - egyéb tanszéki tevékenység (pl. konferenciaszervezés) 5 k. Egyetemen kívüli oktatási gyakorlat: - felsőfokú intézményben félévente 15 k. - óraadás (1 óra) 1 k. - középfokú intézményben félévente (max. 20 kredit) 10 k. - felsőfokú szakképzésben előadás (1 óra) (max. 10 kredit) 1 k. - oktatási anyagok (esettanulmányok, fordítások) készítése
4
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ ívenként, illetve darabonként Kutatással megszerezhető kreditszám (45%) - abszolutóriumi dolgozat - kutatói félévek (félévente) - kutatócsoportban való részvétel (félévente) - külföldi kutatás félévente (1 hónap 5 kredit) - publikáció
5-10 k. 75 k. 30 k. 5 k. 5 k. 15k. 15-35 k.
Megjegyzés: az V. és VI. kutató félév csak akkor fogadható el, ha a jelölt kutatási eredményeit publikálta. A doktori iskola közgazdasági alapokon építkező regionális tudományi képzést folytat, ezért a regionális szakmai ismeretek mellett lehetőséget kell biztosítani a közgazdasági ismeretek és elemzési módszerek elsajátítására is. Az iskola képzési rendszere a következőképpen épül fel: I. félév: alapozó félév: közgazdasági és módszertani ismeretek elsajátítása II.-III.-IV. félév: szakmai alapképzés V.-VI. félév: kutatás A hallgató intenzív kutatásait már a harmadik félévben megkezdheti, arra az oktatási terhelés lehetőséget nyújt. A hallgató – a törvénynek megfelelően – az abszolutórium megszerzését követően nyújthatja be doktori értekezését. A dolgozathoz mellékelni kell a konzulens nyilatkozatát, amelyben a konzulens kifejti, hogy az elkészült munkát védésre alkalmasnak tartja. A dolgozat elfogadásáról, elutasításáról, illetve az átdolgozás módjáról nyilvános munkahelyi vita dönt, ahol a dolgozatot két független opponens értékeli. A munkahelyi vita tapasztalatainak felhasználásával átdolgozott disszertáció nyújtható be védésre. Ezt követően kerülhet sor a doktori szigorlat letételére, majd pedig a disszertáció nyilvános védésére. Kutatási terv A harmadik félév első foglalkozásán kell a hallgatónak a végleges kutatási témát, valamint a részletes kutatási tervet benyújtani, és azt szakmai bizottság előtt megvédeni. Abszolutóriumi dolgozat Az abszolutóriumi dolgozat a VI. félévben a tanulmányi kötelezettségek teljesítése után nyújtható be. Az abszolutóriumi dolgozatnak a három oktatási év kutatási eredményeit kell tartalmaznia. A 30-50 oldal terjedelmű tanulmány a végleges dolgozat 1-2 fejezetét tartalmazza, amelyet két opponens (a konzulens és külső opponens) bírál el. Az opponenseknek nyilatkozniuk kell, hogy az elkészült munka tartalmi és formai szempontból megfelel-e a tudományos követelményeknek. Ezt követően kerülhet sor bizottság előtt nyilvános fórumon a kutatási eredmények bemutatására és megvédésére (abszolutóriumi védés).
5
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ Kutatási félév A kutatás hosszú ideig nem jár látványos eredménnyel. Ezt az alapozó kutatómunkát ismerjük el félévente 5 kreditponttal. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók külföldi kutatási tapasztalatokkal is rendelkezzenek, ezért: - külföldi 1 hónapos kutatási időszak: 5 k. - külföldi kutatói félév: 15 k. Publikációk A publikációk, konferencia-szereplések azok az eszközök, amelyek alapján a hallgató önmaga is le tudja mérni a kutatási területén történő előrehaladását, és arról azok külső bíráló számára is biztos támpontot nyújtanak. Végleges védésre az bocsátható, aki legalább három rangos publikációval rendelkezik, és ezek közül legalább egy idegen nyelven jelent meg. E mellett azonban a jelöltnek tudományos teljesítményéről egyéb módon (konferenciák, ismeretterjesztés, kevésbé rangos lapokban történő publikálás, oktatási anyagok, stb.) is számot kell adni, ezért az elvárt publikációk számának a tizet meg kell haladniuk. A külföldi publikálás nehézségei miatt egy rangos külföldi publikációt ki lehet váltani két külföldi konferenciaközleménnyel, illetve hazai idegen nyelvű publikációval. Kreditpontok a mellékelt szakmai folyóiratokban megjelent publikációkra adhatók. A publikációk kredit besorolásának szempontjai: A folyóiratjegyzékben szereplő külföldi folyóirat: 20 k. A folyóiratjegyzékben szereplő hazai folyóirat: 15 k. Külföldi konferenciakötetben megjelent publikáció: 10 k. Hazai konferenciakötetben megjelent publikáció: 5 k. Szakkönyv fejezet ívenként: 10 k. Önálló szakkönyv ívenként: 15 k. Folyóiratjegyzékben nem szereplő publikáció: 2 k.
6
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ 4. A képzés kreditrendszerű besorolása
Tantárgy
Óraszám
Többváltozós statisztikai m. Számítógépes adatkezelés technikák Makroökonómia Mikroökonómia Pénzügytan Marketing Menedzsment Gazdaságföldrajz Vállalati prognosztika Kutatás
20 12
Regionális gazdaságtan Területi tervezés Európai összehasonlító reg.pol. Környezetgazdaságtan Agrár- és vidékpolitika Iparpolitika Területi irányítás Fejlődésgazdaságtan Kutatás
14 14 14 12 9 9 9 9 -
EU-jog és jogharmonizáció Infrastruktúra politika Jövőkutatás, előrejelzés Regionális marketing Településfejlesztés Regionális elemzési módszerek A kutatás módszertana Kutatói fórum Kutatás
8 8 8 8 8 8 4 8 -
Európai integráció Térgazdaságtan Önkormányzatok gazdálkodása Pénzügyi szolgáltatások gazdaságtana A turizmológia alapjai Kutatás
8 8 8 8
Aktuális regionális előadások Kutatás
8 -
Aktuális regionális előadások Kutatás
8 -
14 14 14 9 9 9 9 -
4 -
Kredit- Tárgyfelelős pont I. félév 2 Dr. Csébfalvi György CSc egy.docens 2 Dr. Dobay Péter CSc egyetemi tanár 2 2 2 2 2 2 2 5 II. félév 3 3 3 2 2 2 2 2 5 III. félév 2 2 2 2 2 2 1 5 5 IV. félév 2 2 2 2
Dr. Oroszi Sándor CSc egyetemi tanár Dr. Barancsuk János CSc egy.docens Dr. Lehoczky Judit CSc egy.docens Dr. Orosdy Béla CSc egy.docens Dr. Hanyecz Lajos CSc egy.docens Dr. Hajdú Zoltán DSc egyetemi tanár Dr. Sipos Béla DSC egyetemi tanár Témavezető
1 5 V. félév 1 5 VI. félév 1 5
Dr. Michalkó Gábor DSc tud.főmunkatárs Témavezető
7
Dr. Illés Iván DSc tud.főmunkatárs Dr. Faragó László PhD tud.főmunkatárs Dr. Horváth Gyula DSc egyetemi tanár Dr. Buday-Sántha Attila DSC egy.tanár Dr. Buday-Sántha Attila DSC egy.tanár Dr. Szabó Zoltán PhD egyetemi docens Pálné Dr. Kovács Ilona DSc egy.tanár Dr. Mellár Tamás DSc egyetemi tanár Témavezető Dr. Kecskés László DSc egyetemi tanár Dr. Erdősi Ferenc DSc egyetemi tanár Dr. Nováky Erzsébet DSc egyetemi tanár Dr. Horváth Gyula DSc egyetemi tanár Dr. Tóth József DSc egyetemi tanár Dr. Nemes Nagy József DSC egy.tanár Dr. Farkas Ferencné CSc egy.docens A tanszék oktatói Témavezető Dr. Losoncz Miklós DSc egyetemi tanár Dr. Varga Attila DSc egyetemi tanár Dr. László Mária PhD egyetemi docens Dr. Gál Zoltán CSc tud.főmunkatárs
Meghívott előadók témavezető Meghívott előadók témavezető
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ A félévek minimális kreditpontjai Félévek I. félév II. félév III. félév IV. félév V. félév VI. félév Összesen
Képzés
Kutatás
16 19 12 10 2 1
5 5 5 + 5 (kutatói fórum) 5 5 Abszolutóriumi dolgozat 5 +30 75
60
Oktatáspublikálás 4 1 3 10 - 15 15 - 20 15 - 20 45
Félévente elért kreditpontok összesen: I. félév: 25 k. II. félév: 25 k. III. félév: 25 k. IV. félév: 25 k. V. félév: 25 k. VI. félév: 25-30 k. Összesen: 180 kredit Évente a hallgatónak legalább 50 kreditet kell teljesítenie. Adott éven belül az egyes félévek kreditszáma kiegyenlíti egymást. A negyedik félévtől a hallgató a kredit követelményeket csak akkor tudja teljesíteni, ha oktatási és publikálási tevékenységet végez. A minimálisan előírt 180 kredit megoszlása előre pontosan nem mérhető, mert az attól függ, hogy a hallgató milyen mértékben tud bekapcsolódni az oktatásba, illetve milyen eredményes a kutató munkája.
8
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ 1. MÓDSZERTANI ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ TÁRGYAK 1/a. A módszertani alapozó tárgyak oktatásának a célja azoknak a módszertani (matematikaistatisztikai és számítógépes szövegszerkesztői és adatkezelői) ismereteknek az elsajátítása, amelyek a kutatómunka megszervezéséhez, kivitelezéséhez, a kapott eredmények értékeléséhez feltétlenül szükségesek. A módszertani alapozó tárgyak jellegét alapvetően meghatározza a hallgatóknak a számítógépek használatában szerzett előképzettsége. Amennyiben a hallgatók számítógépek használatában már kellő jártassággal rendelkeznek, akkor a számítógépes adatkezelés helyett az informatikai ismeretek oktatását helyezzük előtérbe. Módszertani alapozó tárgyak Számítógépes adatkezelés technikája Többváltozós adatkezelés matematikai- statisztikai módszerei 1/b. A szakmai alapozó tárgyak azokat az általános ismereteket nyújtják, amelyek a program szaktárgyainak elsajátításához feltétlenül szükségesek. Szakmai alapozó tárgyak Makroökonómiai Mikroökonómiai Vállalati pénzügyek és számvitel Marketing Gazdaságföldrajz Management Jövőkutatás, előrejelzés 2. SZAKMAI TÁRGYAK A képzés jellegét meghatározó ismereteket tartalmazó tárgyak: Területi gazdaságtan Területi tervezés Regionális politika Településpolitika és -gazdaságtan Településszociológia Környezetgazdálkodás Agrárpolitika és -gazdaságtan Iparpolitika 3. SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOK Az I. szemeszterben a hallgató a választott kutatási témával egyidejűleg specializációt is választott. A specializációnak a III.-IV. szemeszterben van igazán jelentősége, amikor a specializáció vezetője a kutatási téma ismeretében a hallgatóval közösen meghatározza azokat a tudományterületeket, amelyekkel már nem kötött időbeosztásban foglalkozni kell és a hallgató előrehaladását a konzultáció során ellenőrzi. A specializációk már több tudományterületet fognak át, önálló kutatási irányt jelentenek. A specializációk irányai: Regionális fejlesztés (dr. Horváth Gyula) Településfejlesztés (dr. Tóth József) Környezetfejlesztés és a rurális térségek fejlesztése (dr. Buday-Sántha Attila) 3/a. Regionális fejlesztés A gazdaság és társadalom területi struktúrájának alakulására a jövőben a regionális különbségek befolyásoló ereje megnő. A regionális fejlesztési stratégiaépítés szempontjából tehát különleges jelentőségre tesznek szert a belső erőforrások. E specializáció célja, hogy fejlessze a különböző régiótípusokra alkalmazható stratégiák
9
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ kialakításának átfogó ismereteit, illetve az európai regionális versenyfeltételekhez igazodó koncepcióépítés módszereit. A programhoz kapcsolódó kutatási feladatok: Regionális fejlesztési stratégiák és politikák különböző típusú térségekben (a déldunántúli régió, depressziós és rurális térségek). A regionális politika változó feltételei Kelet-Közép-Európában. Városok és régiók versenye az európai integrációban. 3/b. Településfejlesztés A regionális fejlődés alapegységének a település tekinthető. Felértékelődik a helyi gazdaság szereplőinek kapcsolati rendszere, a települések közti munkamegosztás és együttműködés. A specializáció célja az, hogy a településfejlesztés szereplőinek kooperációs mechanizmusait, ezek működtetésének szervezeti és finanszírozási lehetőségeit tanulmányozza. A programhoz kapcsolódó kutatási feladatok: A magyar településhálózat átalakulási tendenciái az ezredforduló után. A helyi gazdaságfejlesztési modellek és stratégiák. A települési kooperáció szervezeti megoldásai. Az innováció területi terjedésének települési feltételei. 3/c. Környezetfejlesztés Rurális térségek fejlesztése Társadalmi szinten egy térség fejlesztése akkor lehet hatékony, ha az összhangban van az adott térség természeti és gazdasági potenciáljával és annak kedvező hasznosítását szolgálja. Ezért minden fejlesztés alapja egy gondos állapotvizsgálat, potenciál-felmérés, amely meghatározza a térségi erőforrások állapotát, hasznosításának a színvonalát, társadalmi-gazdasági célokkal összhangban azok növelési lehetőségeit és módjait. Ezek figyelembevételével határozható meg a település, az infrastruktúra, és a termelésfejlesztés mérete, szerkezete, célszerű iránya. A programhoz kapcsolódó kutatási feladatok: Dél-Dunántúl környezeti állapotának a vizsgálata, fejlesztési célok meghatározása. A Balaton vízgyűjtő területe környezeti állapotának a vizsgálata, a termelés, település és az infrastruktúra a víz minőségének figyelembevételével történő fejlesztése. Pécs és városkörnyéke környezeti állapotának a vizsgálata, a fejlesztési célok meghatározása. Kistelepülések környezeti állapotának vizsgálata, fejlesztési lehetőségek feltárása. Vidéki térségek komplex fejlesztési lehetőségei. 4. FAKULTATÍV TÁRGYAK A fakultatív tárgyak egyrészt arra szolgálnak, hogy módot nyújtsanak a különböző diplomával rendelkező hallgatók részére, hogy az alapképzés terén jelentkező hiányosságaikat pótolják, másrészt pedig a disszertáció elkészítéséhez szükséges, a kötelező képzés keretében nem szereplő diszciplínák tanulmányozására teremtenek lehetőséget.
Kvantitatív módszerek Számítástechnika Szövetkezetelmélet Ökológia Területi közigazgatás Regionális marketing Számvitel mérlegelemzés, a regionális erőforrások auditálása
10
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ Az oktatási programot kiegészítő képzési formák Az intézmény keretében csoportos oktatás formában folytatott felkészítés szervesen kiegészül olyan egyéb képzési formákkal, amely egyrészt az intézményben elsajátított ismeretek elmélyítésére szolgálnak külföldi részképzés formájában, másrészt pedig a képzésben résztvevők számára az önálló feladat megoldását, a kutatási terület kijelölését és a kutatás részeredményeinek bemutatását, megvitatását teszik lehetővé. Erre szolgálnak az oktatási programba beillesztett kutatási fórumok, műhelyviták, külföldi részképzés, egyéni kutatás, oktatási és kutatási tevékenységben való szervezett részvétel. Kutatási fórumok, műhelyviták Neves hazai és külföldi elméleti és gyakorlati szakemberek, valamint az oktatók és a hallgatók részvételével szemeszterenként 2 alkalommal rendezett tudományos fórumokon, egy tudományos vita keretében a hallgatók is ismertetik a kutatási tervüket, a kutatás során alkalmazott módszereiket és részeredményeiket. A hallgatók számára ez nemcsak konzultációs lehetőséget teremt, de megismerik a tudományos vitakörök légkörét, a szereplés módját. A 4. félévben a kutatási fórum már tárgyként szerepel és az ott nyújtott teljesítmény értékelésre kerül, ez egyben segítséget nyújt a hallgatók számára a kutatási tervük véglegesítéséhez is. Külföldi részképzés A hallgatók a II. évben egy szemesztert a szakterületüknek megfelelően kiválasztott külföldi egyetemen tölthetnek, ahol a hazai és külföldi témavezető egyetértésével - a választott kutatási témájuknak megfelelően, - legalább egy tárgyat hallgatnak és arról az adott egyetemen be kell számolniuk. A hallgatók külföldi tartózkodásának legfontosabb célja a választott témájuk szakirodalmának lehetőleg teljes körű feldolgozása és a külföldi konzulens közreműködésével a kutatási tervük véglegesítése. (Az egyetem a külföldi részképzést nem tudja garantálni, azt pályázatok útján lehet elnyerni.) A külföldi részképzésre a II. év 2. félévében kerül sor. A kutatási programnak a hazai konzulenssel egyetértésben történő külföldi véglegesítése lehetőséget nyújt a már kellően kidolgozott (40-50 oldal) kutatási terv benyújtására és megvédésére, ami feljogosítja a harmadik évben a hallgatót a záró tanulmányának elkészítésére és lehetőleg a 3. év végéig történő benyújtására. A program részeként folytatott egyéni kutatás A Ph.D. program központi eleme a jelöltek kutatási tevékenysége, amelynek eredményeképpen elkészítik az értekezésüket. A kutatással szemben elvárt követelmény, hogy az valamely jelentős probléma megoldására irányuljon és járuljon hozzá valamely tudományterület fejlődéséhez. A program minden résztvevőjének munkáját az adott szakterület két (egy hazai és egy külföldi), nemzetközileg elismert kutatója felügyeli (témavezetők), akik a hallgatók képzési programjának kialakításától, a kutatási terv kidolgozásán át az értekezés elkészítéséig végigkísérik és ellenőrzik a hallgató szakmai fejlődését. A jelöltek már a program első két félévében megkezdik a hazai témavezetővel egyeztetett témakörben és ütemezésben a szakirodalom feldolgozását. A második szemeszter folyamán elkészítik a kutatási tervük első vázlatát, amelyet a külföldi tanulmányút során, a nemzetközi szakirodalom teljesebb körű feldolgozása alapján véglegesítenek. A 30-50 oldalas kutatási tervet a jelöltek a második év végéig nyújtják be elfogadásra a Ph.D. szakbizottságnak.
11
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ Az elfogadott terv alapján végzett kutatás eredményeit a hallgató az értekezésében foglalja össze, amelyet legkésőbb a Programba való belépéstől számított 5. év végéig kell benyújtania és a vizsgabizottság előtt megvédenie. Nem adható azonban be olyan értekezés, amelynek készítője nem állt legalább három évig Ph.D. hallgatói jogviszonyban. Az értekezést a nemzetközi összehasonlítás, megméretés és a külföldi folyóiratokba való publikációk elősegítése érdekében magyar és angol nyelven kell elkészíteni. A benyújtás további feltétele, hogy az értekezés témakörében legalább egy-egy tanulmányt jelentessen meg külföldi és hazai szakfolyóiratban. Oktatási-kutatási tevékenységben való szervezett részvétel A program hallgatóinak részt kell venniük a szakterületüknek megfelelő tanszék, illetve kutatócsoport szakmai életében (szemináriumok, kutatási beszámolók stb.), be kell kapcsolódniuk az oktató és kutatómunkába. Az oktatási-kutatási munka konkrét tartalmát a hallgató témavezetőjét adó tanszék, kutatócsoport alakítja ki. Az oktatásba való bekapcsolódás lehetőséget nyújt az adott tárgyba való nagyobb elmélyülésre, az előadói készség fejlesztésére, a kutatásban történő részvétel pedig a kutatási módszerek gyakorlati elsajátítására. A program résztvevői az első két évben heti 4 órás, a harmadik évben pedig heti 8 órás időtartamban vesznek részt kötelező jelleggel a tanszéki munkában.
III. A Ph.D. program intézményi háttere A vállalt tudományos továbbképzés multidiszciplináris jellege megköveteli, hogy abban több intézmény oktatói és kutató gárdája vegyen részt. A "Regionális politika és gazdaságtan Ph.D. program" bázis- és egyben a program sikeréért felelős intézményei a PTE Közgazdaságtudományi Kar Agrár-, Környezet- és Regionális-gazdaságtan Tanszéke, valamint az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete és a PTE Természettudományi Kar Általános Társadalomföldrajz és Urbanisztikai Tanszéke. A doktori program fogadó tanszékei Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Agrár-, Környezet- és Regionális-gazdaságtan Tanszék Közgazdaságtan Tanszék Vezetési Tanácsadás Tanszék Termelésmenedzsment és Döntéstudományi Tanszék Gazdaságinformatikai Tanszék Marketing Tanszék Monetáris Közgazdaságtan és Pénzügypolitika Tanszék Statisztika és Ökonometria Tanszék Szervezési és Vezetési Tanszék Vállalati Gazdaságtan, Pénzügyi és Számviteli Tanszék Természettudományi Kar Általános Társadalomföldrajz és Urbanisztikai Tanszék Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék
12
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ A doktori program oktatói Dr. Buday-Sántha Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora, programvezető. PTE KTK Dr. Barancsuk János egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Bartha Györgyi igazgató, a földrajztudomány doktora. MTA RKK Közép- és ÉszakMagyarországi Intézete Dr. Benet Iván egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa. Szegedi Tudományegyetem Dr. Csébfalvi György egyetemi docens, az orvostudomány (biometria) kandidátusa. PTE KTK Dr. Dobay Péter intézetigazgató, egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Erdősi Ferenc egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete Dr. Faragó László főigazgató-helyettes. PhD, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete Dr. Farkas Ferencné egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Gazdag László egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Hajdú Zoltán tudományos tanácsadó, egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete Dr. Hanyecz Lajos egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Herich György egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Horváth Gyula főigazgató, egyetemi tanár a közgazdaságtudomány doktora, szakirány vezető. MTA Regionális Kutatások Központja, Dr. Hoványi Gábor egyetemi magántanár, a közgazdaságtudomány doktora. PTE KTK Dr. Hrubi László tudományos főmunkatárs. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete Dr. Illés Iván egyetemi tanár. A közgazdaságtudomány doktora, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete Dr. Kaposi Zoltán egyetemi tanár, a történelemtudomány doktora. PTE KTK Dr. Kecskés László tanszékvezető egyetemi tanár, az állam és jogtudomány doktora. PTE ÁJK Dr. László Mária egyetemi docens, közgazdaságtudomány PhD. PTE TTK Dr. Lehoczky Judit egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. Eötvös József Főiskola Dr. Lengyel Imre intézetigazgató, egyetemi tanár a közgazdaságtudomány doktora. Szegedi Tudományegyetem Dr. Mellár Tamás egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora. PTE IGYFK Dr. Michalkó Gábor tudományos főmunkatárs, a közgazdaságtudomány doktora, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Dr. Nemes Nagy József tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora. Eötvös Lóránt Tudományegyetem Dr. Nováky Erzsébet tanszékvezető egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora. Budapesti Corvinus Egyetem Dr. Orosdy Béla egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Oroszi Sándor egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE TTK Dr. Pálné Kovács Ilona igazgató, egyetemi tanár a politikatudomány doktora. MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete, Dr. Rappai Gábor dékán, egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Dr. Sipos Béla egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora. PTE KTK Dr. Szabó Zoltán egyetemi docens, közgazdaságtudomány PhD, PTE KTK Dr. Szerb László egyetemi docens, a közgazdaságtudomány kandidátusa. PTE KTK Szörényiné dr. Kukorelli Irén tudományos tanácsadó, a földrajztudomány doktora. MTA RKK NYUTI Dr. Tóth József tanszékvezető egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora, szakirány vezető. PTE TTK Dr. Varga Attila intézetigazgató, egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora, PTE KTK
13
REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA TÁJÉKOZTATÓ
Eljárási-, tisztelet- és költségtérítési díjak a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara doktori eljárásában
Eljárási díjak: a Kjt-ben meghatározott mindenkori pótlékalap (p. a.) (2010-ben 20.000,-Ft) 10.000,- Ft
1. Felvételi vizsgadíj 2. Jelentkezés fokozatszerzésre magyar nyelvű értekezés idegen nyelvű értekezés 3. Szigorlati díj magyar nyelvű idegen nyelvű 4. Védési díj magyar nyelvű értekezés idegen nyelvű értekezés 5. Honosítás
p. a. 4-szerese p. a. 16-szorosa p. a. 1-szerese p. a. 2-szerese p. a. 6-szorosa p. a. 20-szorosa a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének háromszorosa
Tiszteletdíjak (magyar nyelvű eljárás) 1. Felvételi bizottsági, szigorlati bizottsági, bíráló bizottsági elnök 2. Fenti bizottságok tagjai 3. Hivatalos bíráló
p. a. 1-szerese p. a. 1/2-szerese p. a. 1-szerese
Költségtérítési díj: A levelező tagozatos hallgatóknak I. évf.
14
80.000,-Ft/félév