Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
A kreatív iparágak és a kreatív osztály helyzete Pécsett a regionális gazdasági elemzések tükrében Doktori értekezés tézise
Készítette: Keresnyei Krisztina Andrea Témavezető: Dr. habil. Egedy Tamás tudományos főmunkatárs
Pécs, 2015.
Tartalomjegyzék 1.
A témaválasztás indoklása és a kutatás jelentősége ................... 1
2.
A dolgozat céljai, hipotézisei és felépítése ................................. 2
3.
A kutatás módszertana és forrásai .............................................. 9
4. Az értekezés tudományos eredményei, hasznosíthatósági lehetőségei ........................................................................................ 22 5.
Jövőbeli kutatási irányok .......................................................... 32
6.
A tézisfüzetben felhasznált irodalom ....................................... 33
Az értekezés témakörében megjelent saját publikációk ................... 35
ABSZTRAKT Cím: A kreatív iparágak és a kreatív osztály helyzete Pécsett a regionális gazdasági elemzések tükrében Készítette: Keresnyei Krisztina Andrea Témavezető: Dr. habil. Egedy Tamás, tudományos főmunkatárs A disszertáció regionális fókuszú gazdasági elemzés, a pécsi kreatív iparágak
gazdaságban
betöltött
szerepét
és
a
Pécsett
és
agglomerációjában élő kreatív osztály attitűdjeit vizsgálja különböző kvantitatív és kvalitatív kutatási eszközökkel. Az értekezés fő elméleti célkitűzése a kreatív gazdaság és a kreatív iparágak definícióját érintő átfogó tudományos anyag összeállítása, valamint a Florida-i kreatív osztály elméletének és kritikájának ütköztetése, rávilágítva a definíció tudományos szempontból történő újraértelmezésének szükségességére. Szekunder kutatásomban célom feltárni Pécs és Baranya megye történelmi múltját a kreatív iparágak tekintetében az ok-okozati összefüggések vizsgálatával. Primer kutatásom egy adatbázis elemzés és a pécsi kreatív osztály körében végzett online kérdőíves kutatás köré épül. Az eredmények alátámasztására szakértői mélyinterjúk és fotódokumentáció is készült. A kutatások eredményeként célom bizonyítani, a kreatív iparágak jelentős gazdasági bázist képeznek a város és megye gazdasági struktúrájában, valamint a kreatív osztály város-választásának és munkahelyi elégedettségének mozgatórugói feltérképezhetők. Tárgyszavak (JEL): J21, J24, O14, O15,
1. A témaválasztás indoklása és a kutatás jelentősége A XX. században jelentősen megváltozott a társadalmi-gazdasági környezet,
kialakultak
olyan
iparágak,
melyek
intenzív
tudásfelhasználással működnek, ilyen többek között a pénzügyi szektor, a jogi szektor és más tudásintenzív üzleti szolgáltatások is. (Musterd et al 2007.) Később ezen tudásintenzív iparágakkal párhuzamosan megjelent egy új kifejezés: a kreatív gazdaság és a kreatív iparágak definíciója, (DCMS, 1998.; Howkins, 2004.) Ma már a leginkább fejlett országokban a fő gazdasági tevékenységet nem az ipari termelés, hanem az „információfeldolgozás” adja, háttérbe szorítva a különböző gazdasági szegmenseket. (Szabó-Hámori, 2006.) A vállalatok versenyképességének vizsgálatában a korábban egyértelműen meghatározható kemény telepítési tényezők – mint a föld, a munka vagy a tőke – mellett megjelentek a puha telepítési tényezők
is,
melyek
még
komplexebbé
a
vállaltok
telephelyválasztásának kérdését. Azok a termelési tényezők, inputok, melyek minden régióban megtalálhatóak, veszítenek jelentőségükből, az egyedi helyi sajátosságok kerülnek egyre inkább előtérbe. A kreatív iparágak kutatása többek között azért is fontos, mert a kreatív iparági cégek megalapításának feltételei alapvetően nem a kemény telepítési tényezők köré összpontosulnak, hanem a humánerőforrások köré. Egy olyan régió esetében, ahol a legnagyobb gazdasági versenyelőny a humánerőforrásban rejlik, elengedhetetlenül fontos vizsgálni a munkavállalók szokásait, attitűdjeit, és ez alapján levonni azokat a következtetéseket,
melynek
segítségével
1
meghatározhatóak
a
különböző regionális fejlesztési irányok, melyek a gazdaság élénkítése mellett az itt élők életkörülményeinek fejlesztésére is irányulnak. A kreatív gazdaság, kreatív iparágak témaköre tehát véleményem szerint aktuális, itthon még nem túl széles körben kutatott, de a nemzetközi tudományos életben aktívan megjelenő témakör, mely tudományos hasznossága mellett gyakorlati felhasználhatósággal is párosul.
2. A dolgozat céljai, hipotézisei és felépítése A disszertáció megírása előtt két fő alapmeghatározást tettem. Az egyik volt, hogy célom lesz egy olyan elméleti anyag összeállítása, mely komplex módon foglalja össze a kreatív gazdaság és a kreatív iparágak definícióját a mai ismereteink szerint, átfogó képet adva mindazoknak, akik a jövőben a témában itthoni forrásból tájékozódni kívánnak. Ezt nem csak az elméletek összefoglalásával, de azok kritikai elemzésével kívántam megvalósítani. A disszertációban részletesen foglalkozom a kreatív munkavállalók elméletével is, melyet Richard Florida (2002.) kreatív osztálynak nevezett el. Úgy találtam, hogy szükséges a definíció újraértelmezése, így a disszertációban célom meghatározni azok körét, akik a kreatív osztályba tartoznak. A másik alapmeghatározás volt, hogy egy olyan regionális kutatási fókusz kerüljön a középpontba, mely tudományos hasznosulása mellett gyakorlati felhasználhatósággal is bír. A disszertáció kutatásának fókuszában a Dél-Dunántúli Régió, azon belül is Baranya megye és kiemelten pedig Pécs városa került. Ennek oka, hogy a városban már 2004 óta folyamatosan feltűnnek a 2
különböző stratégiai anyagokban a kreatív iparágak, mint lehetséges kitörési pont, az elmúlt pár évben pedig az iparág fejlesztését célzó intézményesült törekvések is napvilágot láttak, viszont tudományos munka a régióban még nem készült a témában. A disszertációban vizsgálom azt is, hogy Pécs számára mit jelentenek gazdaságilag a kreatív iparágak és a kreatív ipari vállalkozások. A disszertáció fő kutatási célja a kreatív iparágak helyzetének és a kreatív osztály attitűdjeinek vizsgálata a pécsi régióban. A kreatív osztály attitűdjeinek
vizsgálatánál
nagy
hangsúlyt
fektetek
annak
meghatározására, hogy mivel motiválhatóak a kreatív osztály tagjai és melyek azok a faktorok, amelyek a kreatív osztály számára a Pécsi Agglomerációban való élést a leginkább vonzóvá teszik. A kutatás elején kutatási kérdések segítségével megfogalmaztam két elméleti (H1, H2) és három kutatáshoz köthető (H3, H4, H5) hipotézist. Kutatási kérdés: Mi a kreatív gazdaság definíciója? Mi tartozik a kreatív iparágak közé? H1: A kreatív iparágak fogalma még mindig a kifejlődés fázisában
van,
de
jelenlegi
ismeretanyagok
segítségével
felvázolhatóak egyértelmű irányok ezen iparágak kijelölésére. Alapvetően két tendencia mutatkozik: az egyiknél az iparágak egymással azonos súlyúak, míg a másik megközelítés szerint vannak alap- és kiegészítő iparági csoportok. Feltételezésem szerint kutatási szempontból az első megközelítés a célravezetőbb, mert az iparágak alá-fölé rendeltsége, esetleges súlyozása torzítana az iparági 3
teljesítmény méréseinek eredményén. Az iparágak meghatározásakor a legnagyobb probléma az általános elnevezések (pl: reklám és marketing, építészeti tevékenység stb.) ismeretében a tényleges gazdasági tevékenységek, az ehhez kapcsolódó egységes statisztikai kódok (TEÁOR, NACE) meghatározása, melyek hiányában az iparági eredmények nem mérhetőek, valamint az egyes kutatások között nem jön létre átjárhatóság, nincs összehasonlítási alap. Kutatási kérdés: Kik alkotják a kreatív osztályt? Kutatható-e a kreatív osztály elmélete? H2: A kreatív munkaerőt elsőként Richard Florida definiálta kreatív osztályként és elsődlegesen a munkahelyen betöltött pozíció alapján szelektált. Ez a fajta besorolás kutatási szempontból ellehetetleníti a tudományos munkát, mert egyáltalán nem, vagy csak óriási erőforrás befektetéssel fogható meg a vizsgálni kívánt célcsoport
köre.
Időszerű
a
kreatív
osztály
definíciójának
felülvizsgálata és újraértelmezése, egy olyan definíció meghatározása, mely a munkakör mellett figyelembe veszi, hogy a munkavállaló kreatív iparágban dolgozik-e vagy sem. Kutatási kérdés: Milyen szerepe van Pécsnek a megyei, regionális kreatív ipart illetően? H3: A kreatív iparágak súlya Pécsen az elmúlt években növekvő tendenciát mutat mind a vállalkozások számát, mind a foglalkoztatotti létszámot tekintve. Pécs számára kitörési pont lehet a kreatív iparágak fejlesztése, azonban az erre való törekvések 4
mindössze szükséges, de nem elégséges feltételei egy hosszútávú gazdasági élénkítési programnak. A fellendülés megvalósításához olyan iparágak fejlesztését kell kitűzni, melyek a kulturális hasznosulás mellett képesek jelentősebb profittermelésre is, mint például az IT iparág vagy az építészet. Kutatási kérdés: Melyek azok a tényezők, melyek leginkább vonzóvá teszik a Pécsi Agglomerációt a kreatív osztály számára? H4: A Pécsi Agglomerációban való éléskor a legfontosabb tényezők a pécsi kreatív osztály számára a munkával, a személyes kötődéssel és a várossal kapcsolatos tényezők lesznek. Ezen preferenciák vizsgálatára azért van szükség, hogy az eredmények ismeretében meghatározhatóak legyenek olyan gazdaságfejlesztési, vállalkozásindítási programok, melyek a kreatív osztály betelepülését segítik az agglomerációba. Kutatási kérdés: A pécsi kreatív osztály esetében mely faktorok vannak leginkább befolyással a munkahelyi elégedettségre? H5:
A
munkahelyi
elégedettség
vizsgálatakor
meghatározhatóak különböző motivátor faktorok, ezek közül a legfontosabb az elvégzett munka által végzett öröm, mely összhangban van azzal a szakirodalmakban vázolt feltevéssel, mely szerint a kreatív osztály tagjai számára az elsődleges szempont a munkában az önmegvalósítás.
5
A disszertáció az átfogó, globális fejezetektől, az elméleti részektől építkezik a szekunder országos, regionális, helyi elemzések, valamint a saját, primer kutatás elemzésének irányába. Dolgozatom tartalmi felépítésének kialakításánál fontosnak tartottam végigvenni azokat a társadalmi változásokat, melyek elvezettek a kreatív gazdaság kialakulásához. Az első fejezetben a disszertáció bevezető gondolatai kapnak helyet, melyek elindítottak a téma kutatásának irányába és alátámasztották a kutatás relevanciáját. Az első fejezetben tárgyalom még a kutatás célját, a kutatás megkezdése előtt feltett főbb kérdéseket és az ez alapján meghatározott hipotéziseket is. A második fejezetben a kutatás módszertanáról esik bővebben szó. A harmadik fejezetben bemutatásra kerülnek azok a történelmi tényezők és társadalomban bekövetkezett változások, amelyek a tudást és a kreativitást is gazdasági versenytényezővé emelték. Ebben a fejezetben történik a kreativitás definíciójának, a különböző kreativitásértelmezéseknek vizsgálata is, valamint a kreativitás gazdaságban
betöltött
szerepének
áttekintése
is.
Mindezek
kialakulásához nagyban hozzájárult a globalizáció folyamata, a nemzetállamok közötti határok megszűnése, ugyanakkor pedig egy ezzel ellentétes, lokalizációs törekvések megindulása is. A fejezetben röviden tárgyalom még a kemény és puha telepítési tényezők megváltozott viszonyát, a városok és régiók útfüggőségének kérdését és a hálózatosodási, klaszteresedési folyamatokat is. A negyedik fejezetben a kreatív gazdaság és kreatív ipar kialakulásáról esik bővebben szó. Vizsgálom a különböző kreatív 6
gazdaság definíciókat, valamint górcső alá veszem a kreatív gazdaság teljesítményét világszinten és Európában egyaránt. Külön kitérek a kreatív iparágak csoportosításának lehetőségeire és felvázolom a különbséget a kreatív és kulturális iparágak között. A kreatív iparágak méréséről is szót ejtek a disszertációban, hisz a dolgozat kutatási témájának egyik alappillére a kreatív iparágak teljesítményének mérése a pécsi agglomerációban. A negyedik fejezet utolsó alrészében a kreatív osztály definíciójának körbejárása történik, kiemelten foglalkozom a kreatív trident elv elméletével, valamint áttekintést nyújtok a kreatív osztály jelenlegi helyzetéről az Európai Unióban. Ez az elméleti összefoglalás kiemelten fontos a kutatásom szempontjából, hisz a kérdőíves felmérésben a kreatív osztály attitűdjeinek vizsgálata a cél, ehhez viszont szükséges annak meghatározása, hogy mely csoportok tartoznak a kreatív osztályba. Az ötödik és a hatodik fejezetben a magyarországi és a baranyai kreatív gazdasági helyzetet vizsgálom részletesen. Az eddig elkészített szakirodalmak, kutatások elemzésével átfogó képet kívánok adni arról, hogy hazánk jelenleg hol helyezhető el a kreatív iparágak tekintetében a globális versenyben. Részletesen vizsgálom a DélDunántúli Régióban végbement változásokat a kreatív iparágak tükrében, valamint összefoglaló képet adok az eddig elkészített kutatásokról is. Mivel disszertáció célja a pécsi agglomerációban – kistérségben – élő kreatív osztály vizsgálata, ehhez elengedhetetlenül fontos áttekintést nyújtani Baranya megye és a Dél-Dunántúl jelenlegi gazdasági teljesítményéről és társadalmi helyzetéről, valamint áttekinteni a kreatív iparral kapcsolatosan megjelent eddigi 7
kutatásokat.
Röviden
foglalkozom
a
régióban
végbement
klaszterosodási folyamattal, valamint a közelmúltban elindított munkahely teremtési programokkal is, hogy teljes képet tudjak nyújtani a helyi törekvésekről. Részletesen elemezni kívánom a pécsi kreatív ipar helyzetét is az eddig elkészített kutatások áttekintésével. A hetedik fejezetben kerül sor a primer kutatásaim elemzésére. A kutatás két fő részből tevődik össze: egy adatbázis elemzésből, mely a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsájtott adatsorokat tartalmazza, és egy online kérdőíves elemzésből. Ez kiegészül
szakértői
mélyinterjúkkal
és
egy
saját
készítésű
fotódokumentációval is. Célom, hogy az adatbázis elemzéssel megállapítható legyen a pécsi kreatív iparágak teljesítménye a 20072011-es időintervallumra. A kérdőíves kutatás keretében a pécsi kreatív osztály attitűdjeit kívánom vizsgálni 3 témakörben: általános életminőséggel kapcsolatos elégedettség, várossal és lakókörnyezettel való elégedettség és a munkával, munkahellyel kapcsolatos elégedettség. Ezen kérdések vizsgálatával célom meghatározni azokat a tényezőket, amelyek a pécsi kreatív osztályt leginkább befolyásolták az agglomerációba való költözésben – vagy éppen el nem költözésben –, illetve feltárni azokat a faktorokat, melyek leginkább hatással vannak a munkahelyi elégedettségre. A disszertáció záró fejezetében kerül sor a kutatási eredmények összegzésére, a hipotézisek verifikálására és a lehetséges jövőbeli kutatási irányok meghatározására is.
8
3. A kutatás módszertana és forrásai A hipotézisek verifikálása érdekében a disszertációban szekunder és primer kutatásokat is végeztem.
Szekunder kutatások forrása
A disszertációban a szekunder elemzésekhez széles tárházat sikerült felhasználni. Feldolgozásra kerültek a témában megjelent és a témához szorosan köthető hazai és nemzetközi szakkönyvek, szakcikkek, melyeket igyekeztem kritikai megjegyzésekkel illetni a feldolgozás során. Felhasználásra kerültek az interneten fellelhető külföldi kormányzati és egyéb intézményi kiadványok, melyek a kreatív iparágak teljesítményén túl fontos forrásai voltak az elméleti áttekintéseknek is (DCMS; creative wirtschaft austria; European Commission; KEA European Affairs; The European Cluster Observatory;
United
Nations).
A
regionális
elemzésekhez
felhasználtam a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait és statisztikáit, valamint a városi és országos fejlesztési stratégiák anyagait.
Megvizsgáltam
azokat
a
témához
illő
projektdokumentumokat, melyek Pécsről készültek (MSB Zrt; Kreatív Ipari Klaszter), valamint górcső alá vettem a helyi intézmények által kiadott anyagokat is (KIKK Egyesület, DDRIU), melyeket kiegészítettem
konferenciák
anyagaival
és
a
helyi
kezdeményezésekről megjelent cikkekkel.
Primer kutatások
Empirikus kutatásom során kvalitatív és kvantitatív eszközökkel egyaránt dolgoztam. 9
A kutatási terv előkészítése előtt fontos motívum volt a különböző társadalomtudományi kutatási módszerek tanulmányozása (Babbie, 1995.; Majoros, 2011.), és ezen ismeretek alapján a disszertáció témájához a legmegfelelőbbek kiválasztása. A primer kutatásom összetétele: a) Adatbázis elemzése, mely tartalmazza a baranyai és pécsi székhellyel rendelkező kreatív ipari cégek adatait (cégek száma, árbevétel, foglalkoztatottak száma) a 2007, 2009 és 2011-es évekre. (Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szolgáltatta.) (Az adatokat 2013 novemberében adták át részemre.) b) Elektromos kérdőív elemzése, mely a kreatív iparágakban tevékenykedő, pécsi székhellyel rendelkező cégek munkavállalói számára került kiküldésre 2014 júliusában. c) Szakértői interjúk készítése 2014 decemberében, félig strukturált kérdőív segítségével. 1. Kvantitatív kutatást végeztem KSH adatbázis elemzéssel: Az iparági besorolásnál végrehajtott hosszas kutatómunka után, melyet a 4. fejezetben részletesen ismertetek arra a következtetésre jutottam, hogy egységesítés a különböző definíciók, megközelítések alapján nem lehetséges, így szükséges egy módszertan melletti elköteleződés. Az Egyesült Királyság élen jár a kreatív iparágak kutatásában, így a DCMS 2014-es jelentését vettem alapul az empirikus kutatás során. Ennek megfelelően a kreatív gazdaságot egy,
10
a kreatív iparágak összességénél nagyobb fogalomnak értelmezem, mely magában foglalja a tudásintenzív iparágakat is. (1. ábra) 1. ábra: A kreatív gazdaság és a kreatív iparágak kapcsolata 1. Kreatív gazdaság
2. Kreatív iparágak
Forrás: DCMS 2014. p. 5. A kreatív iparágak részének tekintem a kulturális iparágakat, a disszertációban csak a kreatív iparágak megfogalmazást használom. (2. ábra) 2. ábra: A kulturális és a kreatív ipar viszonya
Forrás: saját szerkesztés A kreatív osztály értelmezésénél elvetem a Florida-i definíciót, és a kreatív trident-elv meghatározásával élek, mely az alábbiak szerint azonosítja be a kreatív osztály tagjait. (3. ábra)
11
3. ábra: A kreatív trident elv
Forrás: Higgs-Cunningham, 2008. p. 26. A kutatásban csak a kreatív iparágakat és az abban dolgozó kreatív munkaerőt vizsgálom. Ez definíció szerint nem fedi le a teljes kreatív osztályt, mert a felmérésből hiányozni fog a kreatív iparágon kívül dolgozó kreatívok köre, azonban ezt a munkavállalói kört megszólítani nehézségekbe ütközik, ezért a kutatás korlátjának tekintem. A továbbiakban az értelmezés könnyítése végett kreatív iparágakban dolgozókra fogom a kreatív osztály megnevezést használni. A kreatív iparágakra vonatkozóan áttekintettem a fellelhető szakirodalmakat.
A
besorolás
problematikáját
két
pontban
összegezném: -
egyrészt nincs egy fő irányvonal, többféle besorolás és definíció létezik a kreatív iparágak körének meghatározására,
-
másrészt az egyes kutatók/ kutatási intézmények a különböző idejű
tanulmányaikban
12
is
különböző
besorolásokat
használnak, mely egyértelműen szimbolizálja, hogy ez a kutatási terület jelenleg még kiforratlan, fejlődés alatt áll. Az általam kiválasztott módszertan már egy komplex, összetett metódus, mely beépíti az eddig megjelent szakirodalmi tudnivalókat a kreatív iparágakról és a kreatív osztályról. A kreatív iparágak listáját 3 lépés folyamán azonosítja be. Első lépésként azokat a foglalkoztatási kódokat határozza meg, melyek kreatívnak tekinthetők a SOC (Standard Occupational Classification) kódok segítségével. (Ezek a kódok azonosítják be a kreatív trident elvben ismertetett: kreatív foglalkozásúak más iparágakban réteget, melynek elérésére ebben a kutatásban nem volt lehetőség.) Második lépésként meghatározta az egyes iparágak kreatív intenzitási szintjét, harmadik lépésként pedig meghatározta mi az a minimum intenzitási szint, mely felett egy iparág a kreatív iparágak köré sorolható. (DCMS. 2014.) Az így kapott eredmény alapján meghatározza azokat a SIC (Standard Industrial Classification) kódokat, melyek a kreatív iparágakba tartoznak. A kódok TEÁOR kódokká alakíthatók (összesen 31 db), melynek segítségével megállapítható a hazai kreatív ipari cégek köre, melyet az alábbi táblázat szemléltet. 1. táblázat: A kreatív iparági TEÁOR kódok megnevezése Iparág megnevezése Design: termék, grafikai vagy divat
TEÁOR kód megnevezése
TEÁOR kód
Divat-, formatervezés
7410
Kiadói tevékenység
5811
13
Kiadói tevékenységhez kapcsolódó iparág
Film, TV, video, rádió vagy fényképészet
IT, szoftver vagy számítógépes szolgáltatások
Építészeti tevékenység Reklám és marketing Zene, előadó művészet vagy vizuális művészetek
Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Napilapkiadás Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Fordítás, tolmácsolás Film-, video-, televízióműsorgyártás Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai Film-, video- és televízióprogram terjesztése Filmvetítés Rádióműsor-szolgáltatás Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása Fényképészet
5812 5813 5814 5819 7430 5911 5912 5913 5914 6010 6020 7420
Információ-technológiai szolgáltatás
6201
Információ-technológiai szaktanácsadás
6202
Számítógépes játék kiadása Egyéb szoftverkiadás Építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés PR, kommunikáció Reklámügynöki tevékenység Médiareklám
5821 5829
Előadó-művészet Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység Alkotóművészet
9001
14
7111 7021 7311 7312
9002 9003
Művészeti létesítmények működtetése Hangfelvétel készítése, kiadása Kulturális képzés
9004 5920 8552
Ékszergyártás
Ékszergyártás
3212
Múzeum, galériák és könyvtárak
Könyvtári, levéltári tevékenység
9101
Múzeumi tevékenység Forrás: DCMS, 2014.
9102
Az adatbázis a Központi Statisztikai Hivatal által lett összeállítva a 2007, 2009 és 2011-es évekre. Az adatbázis egyik problematikája, hogy 2008-ban a TEÁOR 03-as kód rendszerről áttérés történt a TEÁOR 08-as ágazati osztályozási rendszerre, mely az Európai Unió által kötelezően előírt, egységes osztályozási rendszer. Bár a leadott TEÁOR sor már egy az egyben a TEÁOR 08-as kódokat tartalmazza, azonban a lekért 2007-es adatok még TEÁOR 03-as kódok szerint álltak rendelkezésre, így a visszakonvertálásnál akadtak hiányosságok. Egy példát kiemelve: a „design: termék, grafikai vagy divat” ipart egy darab TEÁOR kód alkot, melynek TEÁOR 03-as megfelelője egy olyan kód volt, melyet 5 új kódba csoportosítottak a TEÁOR 8-ra való átálláskor. Így ezek a cégekre 2007-es adatok nem érhetőek el meg, hisz leszűrve a TEÁOR kódot 4 másik gazdasági tevékenység teljesítménye is torzítaná az értéket. A kutatás időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb adatok 2011-esek voltak. Annak érdekében, hogy trendelemzés is létrehozható legyen, továbbra is a 2007, 2009 és 2011-es adatok elemzését tűztem ki célul, azzal a 15
megjegyzéssel, hogy az elemzésnél nagyobb hangsúlyt kívánok fektetni a 2009-2011 közötti változásokra, melyek már a tiszta gazdasági képet tükrözik. 2. Kvantitatív kutatást végeztem a pécsi kreatív osztály körében, online kérdőíves kutatás keretében: Az online kérdőíves kutatás adja az empirikus kutatás fő pillérét, melynek alapvetően két fő célt határoztam meg. Az egyik: kideríteni, melyek azok a puha telepítési, illetve munkával, lakókörnyezettel való elégedettségi tényezők, melyek a Pécsett élő kreatív osztályt leginkább befolyásolják akár negatív akár pozitív irányba. A másik: meghatározni melyek azok a faktorok, melyek regionális versenyelőnyként szolgálhatnak és idevonzhatják a kreatív osztály tagjait, és velük együtt a kreatív cégeket. A kutatás 2014 június-júliusban a Pécs-Baranyai Kereskedelemi és Iparkamara segítségével került lefolytatásra, a kérdőív eljuttatásra került azon cégek munkavállalóinak részére, akik TEÁOR besorolás szerint a kreatív iparágak körébe esnek. Az online kérdőív alapját az ACRE projektben használt kérdőív adta. Mivel a kérdőív online formában került lekérdezésre, az eredeti – körülbelül 30 perces kérdőívet – mindenképpen rövidíteni kellett, hogy a válaszadók kitöltési kedve megmaradjon, így a kérdések egy része kivételre került. Ugyanakkor bekerült egy-két új kérdés is, mely segítségével úgy gondolom egyéb, fontos részleteket sikerülhet megválaszolni. 57 kérdés helyett végül 42 kérdésre sikerült redukálni a kérdőívet. A kérdőív 4 részből áll össze: 16
-
„A” rész: Mindennapi élet a városban, elégedettség a várossal
-
„B” rész: Elégedettség a munkával és a munkahellyel
-
„C” rész: Elégedettség a lakókörnyezettel és a lakással
-
„D” rész: Személyes adatok
Az online kérdőív linkje a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által került kiküldésre. Az előre meghatározott TEÁOR kódok alapján lettek kiszűrve a potenciális pécsi székhellyel rendelkező cégek. A cél az e cégekben/vállalkozásokban dolgozó, Pécsett vagy környékén elő munkavállalók megkeresése és attitűdjeinek felmérése volt. Így a kreatív trident elvet követve (HiggsCunningham, 2008.) a kreatív iparágban dolgozó kreatív dolgozók, és az iparágban dolgozó nem kreatív, adminisztratív személyzet elérésére volt lehetőség. Jelen lekérdezés keretében arra nem volt mód, hogy a kreatív iparágakon kívül dolgozó kreatívokat is beazonosítsam és bevonjam a kutatásba. A kérdőív összesen 826 email címre került elküldésre. Az iparági eloszlást az alábbi táblázat szemlélteti: 2. táblázat: A kiküldött kérdőívek eloszlása iparáganként Iparág megnevezése IT, szoftver vagy számítógépes szolgáltatások Reklám és marketing Zene, előadó művészet vagy vizuális művészetek Film, TV, video, rádió vagy fényképészet Kiadói tevékenységhez kapcsolódó iparág Design: termék, grafikai vagy divat Építészeti tevékenység Múzeum, galériák és könyvtárak 17
316 150 132
38% 18% 15,9%
96 11,6% 95 11,5% 16 1,9% 14 1,6% 5 0,6%
Ékszergyártás
2 826
0,2%
Forrás: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, saját szerkesztés A kiküldötteket kértük, hogy a kérdőívet munkatársaikkal is osszák meg. Ezen felhívásból végül 110 értékelhető válasz érkezett. Az elemzés az SPSS program segítségével és változatos statisztikai eszközök felhasználásával zajlott, melyet az elemzés során részletesen ismeretetek. A kutatás korlátai az alábbiak voltak: A kiválasztott módszertant követve lehetőség lett volna a teljes kreatív osztály elérésére, ennek végrehajtásához
azonban
nem
álltak
megfelelő
erőforrások
rendelkezésemre. Így az empirikus kutatást a kreatív iparágakban dolgozó kreatív munkaerőre fókuszáltan készítettem el. Mivel a kérdőíves kutatás lefolytatásakor személyes megkeresésre nem volt lehetőség, ezért a kutatás online módon történt. Ebből kifolyólag az eredeti kérdőívet – mely körülbelül 30 percet vett igénybe –rövidíteni kellett. Az a kérdőívek leszűrésekor tisztán látszott, hogy a 15 percre tervezett kérdőív továbbra is hosszúnak bizonyult, mert az esetek felében a kitöltés az első, vagy a második rész kitöltését követően félbe maradt. A kitöltési kedv az első kiküldés után körülbelül 6-7% között mozgott (ez csak a feldolgozható kérdőíveket foglalja magában), ezért a kiküldés újból megtörtént. Így végül 13%-os kitöltési mutatót sikerült elérni, ami online kérdőívek esetén már megfelelő elemszámot jelent az elemzés elvégzéséhez.
18
Az eredmények kiegészítéseként a város különböző pontjain fotódokumentációt
is
készítettem,
mellyel
célom
még
szemléletesebbé tenni a kutatási eredményeimet. 3. Kvalitatív kutatás: szakértői interjúk felvétele: Szakértői interjúkat végeztem 2014 decemberében félig strukturált kérdőív segítségével a helyi szinten meghatározó aktorokkal. A szakértői interjúk alanyai a 3. táblázatban találhatóak.
Név
3. táblázat: A szakértői interjúk alanyai Pozíció Munkahely
Csaba Ders
városi főépítész
dr. Jarjabka Ákos
Pécsi Tudományegyetem, dékánhelyettes Közgazdaságtudományi Kar
Keresnyei János
elnök
Kreatív Ipari Klaszter
Máthé Péter
vezető tervező menedzser
Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
Sasvári Gábor
osztályvezető
Hornyák István
Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baranya Megyei osztályvezető Kormányhivatal Munkaügyi Központ Forrás: saját szerkesztés
A hipotézisek és az alkalmazott módszerekről készített összefoglalót az alábbi táblázat tartalmazza. 19
Szakirodalom áttekintés
Elméleti hipotézis – H1
4. táblázat: Összefoglaló a hipotézisekről és az alkalmazott módszerekről Alkalmazott Hipotézis módszer A kreatív iparágak fogalma még mindig a kifejlődés fázisában van, de jelenlegi ismeretanyagok segítségével felvázolhatóak egyértelmű irányok ezen iparágak kijelölésére. Alapvetően két tendencia mutatkozik: az egyiknél az iparágak egymással azonos súlyúak, míg a másik megközelítés szerint vannak alap- és kiegészítő iparági csoportok. Feltételezésem szerint kutatási szempontból az első megközelítés a célravezetőbb, mert az iparágak alá-fölé rendeltsége, esetleges súlyozása torzítana az iparági teljesítmény méréseinek eredményén. Az iparágak meghatározásakor a legnagyobb probléma az általános elnevezések (pl.: reklám és marketing, építészeti tevékenység stb.) ismeretében a tényleges gazdasági tevékenységek, az ehhez kapcsolódó egységes statisztikai kódok (TEÁOR, NACE) meghatározása, melyek hiányában az iparági eredmények nem mérhetőek, valamint az egyes kutatások között nem jön létre átjárhatóság, nincs összehasonlítási alap.
20
21
Szakirodalom áttekintés Szakirodalom áttekintése Dokumentum elemzés KSH adatbázis elemzés Szakértői interjúk Empirikus (kérdőíves) elemzés Rangsorkészítés Kereszttábla elemzés Szakértői interjúk Fotódokumentáció
Elméleti hipotézis – H2 Kvantitatív primer kutatás – H3 Kvantitatív primer kutatás – H4
A kreatív munkaerőt elsőként Richard Florida definiálta kreatív osztályként és elsődlegesen a munkahelyen betöltött pozíció alapján szelektált. Ez a fajta besorolás kutatási szempontból ellehetetleníti a tudományos munkát, mert egyáltalán nem, vagy csak óriási erőforrás befektetéssel fogható meg a vizsgálni kívánt célcsoport köre. Időszerű a kreatív osztály definíciójának felülvizsgálata és újraértelmezése, egy olyan definíció meghatározása, mely a munkakör mellett figyelembe veszi, hogy a munkavállaló kreatív iparágban dolgozik-e vagy sem. A kreatív iparágak súlya Pécsen az elmúlt években növekvő tendenciát mutat mind a vállalkozások számát, mind a foglalkoztatotti létszámot tekintve. Pécs számára kitörési pont lehet a kreatív iparágak fejlesztése, azonban az erre való törekvések mindössze szükséges, de nem elégséges feltételei egy hosszútávú gazdasági élénkítési programnak. A fellendülés megvalósításához olyan iparágak fejlesztését kell kitűzni, melyek a kulturális hasznosulás mellett képesek jelentősebb profittermelésre is, mint például az IT iparág vagy az építészet. A Pécsi Agglomerációban való éléskor a legfontosabb tényezők a pécsi kreatív osztály számára a munkával, a személyes kötődéssel és a várossal kapcsolatos tényezők lesznek. Ezen preferenciák vizsgálatára azért van szükség, hogy az eredmények ismeretében meghatározhatóak legyenek olyan gazdaságfejlesztési, vállalkozásindítási programok, melyek a kreatív osztály betelepülését segítik az agglomerációba.
Empirikus (kérdőíves) elemzés Klaszteranalízis Kereszttábla elemzés
Kvantitatív primer kutatás – H5
A munkahelyi elégedettség vizsgálatakor meghatározhatóak különböző motivátor faktorok, ezek közül a legfontosabb az elvégzett munka által végzett öröm, mely összhangban van azzal a szakirodalmakban vázolt feltevéssel, mely szerint a kreatív osztály tagjai számára az elsődleges szempont a munkában az önmegvalósítás. Forrás: saját szerkesztés
A kreatív iparágak elméletét összefoglaló disszertáció és a kreatív osztály attitűdjeit megyei városi szinten elemző kutatás a disszertáció írásakor még nem született. Bízom benne, hogy az elkészült anyagnak elméleti és gyakorlati hasznosulása egyaránt megvalósul majd. 4. Az értekezés tudományos hasznosíthatósági lehetőségei
eredményei,
A disszertáció megírásának célja volt egy olyan tudományos munka elkészítése, mely átfogó képet ad a kreatív gazdaság, a kreatív iparágak definíciójának és rendszerezésének problematikájáról, valamint újraértelmezi a kutatási szempontból nehezen megfogható Florida-féle kreatív osztály definíciót. A kutatás területi fókusza a Pécsi Agglomeráció, a kutatás középpontjában a kreatív osztály attitűdjeinek vizsgálata állt, melynek megismerése elengedhetetlenül fontos a régióba vonzás előkészítésénél, a regionális fejlesztési tervek kialakításánál. A téma a hazai szakirodalmakban még kevésbé kutatott, a mai ismereteim szerint doktori minősítésű munka a témában még nem készült. Az induló hipotézisek elfogadása, illetve elvetése: 22
H1: A kreatív iparágak fogalma még mindig a kifejlődés fázisában van, de jelenlegi ismeretanyagok segítségével felvázolhatóak egyértelmű irányok ezen iparágak kijelölésére. Alapvetően két tendencia mutatkozik: az egyiknél az iparágak egymással azonos súlyúak, míg a másik megközelítés szerint vannak alap- és kiegészítő iparági csoportok. Feltételezésem szerint kutatási szempontból az első megközelítés a célravezetőbb, mert az iparágak alá-fölé rendeltsége, esetleges súlyozása torzítana az iparági teljesítmény méréseinek eredményén. Az iparágak meghatározásakor a legnagyobb probléma az általános elnevezések (pl.: reklám és marketing, építészeti tevékenység stb.) ismeretében a tényleges gazdasági tevékenységek, az ehhez kapcsolódó egységes statisztikai kódok (TEÁOR, NACE) meghatározása, melyek hiányában az iparági eredmények nem mérhetőek, valamint az egyes kutatások között nem jön létre átjárhatóság, nincs összehasonlítási alap. A szakirodalmak részletesen átvizsgálása után kijelenthető, hogy jelenleg nincs egy fő irány, ha a kreatív iparágak besorolásáról van szó. Igaznak bizonyult, hogy alapvetően kétféle tendencia létezik, az egyiknél a különböző iparágakat egymással azonosnak tekintik, míg a másiknál a megkülönböztetnek egymástól mag iparágakat és perifériális vagy kapcsolódó iparágakat. A szakirodalmi összegzések alapján kitűnt, hogy a kutatók mellett a különböző országos és nemzetközi szervezetek is aktívan részt vesznek a kreatív iparágak definiálásában. Ugyancsak elmondható, hogy míg az iparági besorolások között jelentős átfedések vannak, a tényleges, statisztikai kódok meghatározásánál a felhasznált kódok között jóval nagyobb 23
eltérések mutatkoznak, ezért nehéz volt, akárcsak két, eltérő időpontú, de egymással összehasonlítható kutatás felmutatása is. Ezáltal a hipotézis igaznak bizonyult. H2: A kreatív munkaerőt elsőként Richard Florida definiálta kreatív osztályként és elsődlegesen a munkahelyen betöltött pozíció alapján szelektált. Ez a fajta besorolás kutatási szempontból ellehetetleníti a tudományos munkát, mert egyáltalán nem, vagy csak óriási erőforrás befektetéssel fogható meg a vizsgálni kívánt célcsoport
köre.
Időszerű
a
kreatív
osztály
definíciójának
felülvizsgálata és újraértelmezése, egy olyan definíció meghatározása, mely a munkakör mellett figyelembe veszi, hogy a munkavállaló kreatív iparágban dolgozik-e vagy sem. A kutatásban azt találtam, hogy a Florida-féle kreatív osztály definíció, mely kemény (munkahelyen betöltött szerepkör) és puha tényezők (individualitás fontossága, saját érdekes fontossága stb.) alapján történő besorolást alkalmaz, nem szolgálja a tudományos igényességű munkák megalkotását, ezért a definíció felülvizsgálata mindenképpen időszerű. A szakirodalmak egy része erősen bírálta már a kezdetektől a Florida-féle szemléletet. (Peck, 2005., Scott, 2006., Pratt, 2008.) A hazai képviselők közül Ságvári, Lengyel és Dessewffy is alapvetően a Florida-i definícióval azonosan, a munkavállaló által elvégzett munkakör oldaláról definiálja a kreatív osztályt. A tisztán iparági besorolás a szakirodalmakban ritka (pl.: Thorsby, 2001.), az újabb szakirodalmakra és intézményi beszámolókra jellemző, hogy kettős mérce alapján határozza meg a kreatív osztály körét (pl.: Higgs et al. 2008.; Higgs-Cunningham, 2008.; DCMS, 2014.). E módszer 24
szerint figyelembe veszik egyrészt, hogy kik dolgoznak a kreatív iparágakban – itt megkülönböztetnek specialisták és támogató személyzetet –, de ugyanakkor azt is számba veszik, hogy melyek lehetnek azok a kreatív munkakörök, amelyeket a munkavállalók a kreatív iparágakon kívül tölthetnek be. Bár ez az új értelmezés már komplexebb, átfogó képet ad a kreatív osztályról, a kutatások lefolytatásán nem egyszerűsít, mert a kreatív iparágakon kívül dolgozókat továbbra is nehéz megszólítani. A hipotézis első fele, mely szerint a kreatív osztály definíciójának újraértelmezése
tudományos
szempontból
szükséges
igaznak
bizonyult, míg az a feltételezés, hogy pusztán iparági besorolás alapján azonosítható lenne a kreatív osztály elvetésre került. Ezáltal a hipotézis részben igaznak bizonyult. H3: A kreatív iparágak súlya Pécsen az elmúlt években növekvő tendenciát mutat mind a vállalkozások számát, mind a foglalkoztatotti létszámot tekintve. Pécs számára kitörési pont lehet a kreatív iparágak fejlesztése, azonban az erre való törekvések mindössze szükséges, de nem elégséges feltételei egy hosszútávú gazdasági élénkítési programnak. A fellendülés megvalósításához olyan iparágak fejlesztését kell kitűzni, melyek a kulturális hasznosulás mellett képesek jelentősebb profittermelésre is, mint például az IT iparág vagy az építészet. Az elvégzett kutatás és a mélyinterjúk eredményei alapján úgy találtam, hogy Pécsen minden lehetőség adott, hogy a kreatív ipar egy olyan ágazattá váljon, mely képes megkülönböztetni a várost hazai versenytársaitól. Ehhez jó alapot szolgáltat, hogy Pécs saját magát is a 25
kultúra városaként pozícionálja, és a szakértők szerint is egy nyitott, toleráns város, mely szívesen magába fogadja az önmegvalósítást célzó kreatív osztály tagjait. A kreatív ipar, mint lehetséges fejlesztési eszköz már 2004 óta benne él a köztudatban, jelenleg pedig már megvalósultak különböző intézményi fejlesztések – pl.: kreatív ipari pályázatok a Klaszter menedzselésében, Önindító és Bekapcsoló program, kreatív szakember egyetemi képzés stb. –, melyek tovább erősíti Pécs helyzetét és színesítik a városban található lehetőségeket a kreatív iparágakban vállalkozók számára. Kreatív ipar kitörési pont lehet a város életében, amivel megkülönböztetheti magát a többi várostól, ennek segítségével pozícionálhatja magát, színesítheti kínálatát.
Ahhoz
azonban,
hogy
a
kreatív
iparágak
művészeti/kulturális ágai „felfussanak”, a szakértők meglátása szerint szükség van a fizetőképes belső és külső keresletre, ami egyrészt a város/régió lakosságából, a turistákból tevődhet össze, valamint a különböző kreatív ipari termékek exportálásából. A belső kereslethez alapvetően szükség van élénk gazdasági életre, munkahelyekre, jól fizető állásokra. Szükség van a fizetőképes kereslet megteremtésére a művészeti ágakban képződő „termékek” eladásához. Nem lehet csak az állami, EU-s vagy önkormányzati mecenatúrákra támaszkodni, mert azokkal ezek a vállalkozások nem lesznek hosszútávon fenntarthatóak. A szakértők véleménye szerint a kreatív ipar inkább kiegészítése lehet az iparági törekvéseknek, azt azonban fontos megjegyezni, hogy a KSH adatai alapján az is látható, hogy az Baranyában az összes bejegyzett cég 41%-a, a pécsi cégek 50%-a sorolható a kreatív ipari 26
cégek köré, míg az összfoglalkoztatotti létszámot tekintve teljes Baranyában a munkavállalók 28%-a, Pécsett pedig 37%-a dolgozik ezekben a cégekben. Bár a kreatív cégek valóban nem biztosítanak tömeges munkahelyeket, az adatokból egyértelműen látszik, hogy a sok kis és közepes vállalkozás összességében meghatározó erőt képez városi és megyei szinten egyaránt. A baranyai cégek ¾-e Pécsen működik, a város tehát egyértelműen megyei központként jelenik meg. A kutatásból kiderült, hogy legnagyobb vállalti létszámmal az IT ipar és az építészeti tevékenységekhez kapcsolódó iparág rendelkezik, ugyanakkor az árbevétel tekintetében az IT ipar teljesítménye a gazdasági válság során jelentősen visszaesett, mindössze a harmadik a múzeum, galériák és könyvtárak és a reklám és marketing iparágak után. A mélyinterjú alapján a szakértők is egyetértettek azzal, hogy szükség van a gazdasági hasznot termelő iparágak kiemelésére. Az EKF esetében tanulságként felmerült, hogy a kultúra nem feltétlenül termel hasznot. Profitot termelő iparágként emelték ki az IT ipart. Amiben még potenciált látnak, az a design és a formatervezés. A hipotézis első fele igaznak bizonyult, második fele azonban csak részlegesen került elfogadásra. H4: A Pécsi Agglomerációban való éléskor a legfontosabb tényezők a pécsi kreatív osztály számára a munkával, a személyes kötődéssel és a várossal kapcsolatos tényezők lesznek. Ezen preferenciák vizsgálatára azért van szükség, hogy az eredmények ismeretében meghatározhatóak legyenek olyan gazdaságfejlesztési, vállalkozásindítási programok, melyek a kreatív osztály betelepülését segítik az agglomerációba. 27
A kutatás alapján kiderült, hogy az, hogy mely tényezők a legfontosabbak az itt élő kreatív osztály számára, nagyban befolyásolja az időtényező is, tehát, hogy a válaszadó mióta él a városban. Minél régebb óta él itt, annál nagyobb hangsúlyt kapnak a személyes kötődéssel kapcsolatos tényezők, míg minél rövidebb ideje él a kitöltő a régióban, annál fontosabbak a munkához köthető tényezők. Ezáltal elmondható, hogy nem igaz az a Florida-i feltevés, mi szerint a kreatív osztály régióba vonzása független lenne a munkahelyektől, mert a munkahelyek követik a kreatív osztály tagjait. A kutatás eredménye szerint a régióba vonzásban a megfelelő munkahelyek elsődleges fontosságúk a betelepüléshez., így a különböző gazdaságfejlesztési, vállalkozásindítási programok kialakításánál ezeket kell elsődlegesen támogatni Az előzetes feltételezésekkel ellentétben a várossal kapcsolatos tényezők – megfizethető lakásárak, széles lakáskínálat – egyáltalán nem kulcsfontosságúak, míg egyéb aspektusok – biztonságos a gyermekek számára – inkább a rövidebb ideje itt élőknél jelennek meg elszórtan. A hipotézis első fele csak részben bizonyult igaznak, mert bár megállapíthatóak kulcstényezők, ezek a kreatív osztály körében nem egységesek, nagyban függenek az időtényezőtől, az itt élés idejétől. A hipotézis második fele elfogadásra került. H5:
A
munkahelyi
elégedettség
vizsgálatakor
meghatározhatóak különböző motivátor faktorok, ezek közül a legfontosabb az elvégzett munka által végzett öröm, mely összhangban van azzal a szakirodalmakban vázolt feltevéssel, mely szerint a kreatív
28
osztály tagjai számára az elsődleges szempont a munkában az önmegvalósítás. A kutatásban megállapítható volt három faktorcsoport, mely hatással van a kreatív osztály tagjainak munkahelyi elégedettségére: motivátor tényezők, kemény tényezők és kiegészítő tényezők. A kreatív
osztály
idetelepülésének
elősegítésénél
a
Florida-i
feltételezésekkel ellentétben fontos szerepe van a munkahelyi elégedettségben a kemény tényezők – jó munkahely, megfelelő fizetés stb – meglétének. A kemény tényezők ugyanis a faktoranalízis során legfontosabbnak mutatkoztak azoknál, akik kevesebb, mint 10 éve élnek a Pécsi Agglomerációban. Az is elmondható azonban, hogy minél régebb óta él valaki a városban, annál nagyobb szerepet kap munkahelyi elégedettségében a motivátor faktorok dominanciája, tehát maga a munka stimuláló jellege, a munkavégzés során érzett öröm, ami a hipotézis alapját is képezte. Az iparági szereplők szerinti vizsgálódás eredménye szerint a legmagasabb a motivációs faktorok szerepe azoknál az iparágaknál, ahol a kreatív osztály tagjai a hagyományos értelemben vett alkotó munkát végeznek (pl: design, ékszergyártás), míg az iparágak másik részénél inkább a kemény tényezők dominálnak (IT; „film, tv, rádió” iparág). A munkavállaló foglalkoztatási státusza is erősen meghatározza, hogy mely faktorok növelik munkahelyi elégedettségét: az alkalmazotti státuszban lévőknél a kemény faktorok, míg az önálló foglalkoztatásúaknál a motivátor faktorok fontosabbak a munkahelyi elégedettséghez. A vállalati méret függvényében is fellelhetőek egyértelmű tendenciák: minél nagyobb a vállalat, annál fontosabb szerepe van a kemény 29
tényezőknek a munkahelyi elégedettségben. A heti munkaórák számát tekintve elmondható, hogy minél több munkaórát dolgozik a munkavállaló, annál fontosabb számára a munkájában a motivátor faktorok megléte. A hipotézis ezáltal csak részben tekinthető igaznak. Ugyan megállapíthatóak voltak különböző motivátor faktorok, az elvetésre került, hogy a kreatív osztály minden tagja számára az elvégzett munka általi öröm lenne a legfontosabb tényező. A disszertáció témaköre, a kreatív gazdaság és a kreatív iparágak kérdésköre egy olyan kutatási területet, amely a hazai szakirodalmakban még kevésszer került középpontba. Az empirikus kutatás fókuszában a baranyai és pécsi székhellyel rendelkező kreatív ipari vállalkozások 2007-2011 közötti gazdasági teljesítményének vizsgálata mellett a Pécsi Agglomerációban élő kreatív osztály attitűdjeinek vizsgálata áll. Bár különböző elemzések készültek regionális aspektusokat vizsgálva, a tudományos kutatások száma a témában igencsak véges. Újszerű eredmények A disszertáció újszerű eredményei közé sorolható, hogy részletesen elemezte a pécsi kreatív ipar nagyságát és gazdasági teljesítményét, és rámutatott arra, hogy bár a kreatív iparági vállalatok alapvetően nem képesek a tömeges foglalkoztatásra, a városban a cégek közötti hányaduk mégis igen magas (50%), így ezen iparágak támogatását semmiképpen nem szabad háttérbe szorítani. 30
A disszertáció újszerű eredményei közé tartozik a Pécsi Agglomerációban élő kreatív osztály attitűdjeinek empirikus eszközökkel történő vizsgálata. A disszertáció rávilágított arra is, hogy a Florida-i elmélettel ellentétben a pécsi kreatív osztály szemében az agglomerációba való betelepüléshez fontos tényező a megfelelő munka megléte – ami kemény telepítési tényezőnek számít –, és alapvetően a város által kínált szolgáltatások minősége, a kreatív miliő és a toleráns környezet nem elegendőek a régióba vonzáshoz. Ez az eredmény
összhangban
áll
az
ACRE
kutatásokban
kapott
eredményekkel, melyet más, európai nagyvárosokban végeztek. Az empirikus
kutatás
során
meghatározásra
kerültek
olyan
faktorcsoportok, melyek nagyban befolyásolják a munkavállalók munkahelyi elégedettségét (ezek a motivátor, a kemény és a kiegészítő faktorok). A kutatás eredményei hasznosíthatóak lesznek közvetlenül a pécsi városfejlesztési
stratégiák,
közvetett
módon
pedig
a
gazdaságfejlesztési tervek kialakításánál. Regionális szinten a kutatásnak úgy gondolom, hogy Pécs esetében külön aktualitása van, hisz a különböző városi tanulmányokban már 2004 óta többször feltűnnek a kreatív iparágak, mint lehetséges városfejlesztési kitörési pontok, és bár több kutatás és stratégiai anyag is megjelent, tudományos értékű munka a témában eddig még nem született.
31
5. Jövőbeli kutatási irányok A disszertációban leírt primer és szekunder elemzések, vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a dolgozat témaköre még sok jövőbeli kutatási lehetőséget rejt magában. Akár iparági fókuszú, akár a kreatív osztályt vizsgáló kutatásokat tűzünk ki célul, rengeteg olyan terület jelölhető ki, ahol még új eredmények publikálhatóak. A javasolt új kutatási irányok az alábbiak: 1. A disszertációban ismertetett módszertan alapján a kreatív iparágak teljesítményének összehasonlítása más, hazai vagy külföldi városok iparági értékeivel, az azonosságok és különbségek háttér okainak feltárása és elemzése. 2. Teljes körű empirikus – kérdőíves – elemzés készítése a teljes pécsi kreatív osztály (támogató személyzet, specialisták, kreatív iparágakon kívüli kreatívok) körében, az elemzésben feltárva az egyes csoportok attitűdjei közötti különbségeket és azonosságokat. 3. Empirikus – kérdőíves – elemzés elvégzése a pécsi, nem kreatív osztályba tartozó lakosság körében azzal a céllal, hogy ezen kontrollcsoport elemzésével megvizsgáljuk, hogy a kreatív osztály attitűdjei mennyire térnek el az átlagos Pécsi Agglomerációban élő lakó preferenciáitól. 4. Empirikus – kérdőíves – elemzés készítése a kreatív ipari cégek vezetőinek körében a letelepedést befolyásoló tényezők feltárása céljából.
32
6. A tézisfüzetben felhasznált irodalom Babbie, E. (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. ELTE Szociológiai Intézet. Budapest 704 p. DCMS (2014): Creative Industries Economic Estimates January 2014. Letöltés ideje: 2014. 05.15. https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attach ment_data/file/271008/Creative_Industries_Economic_Estimate s_-_January_2014.pdf Florida, R. (2002): The rise of the creative class: And how it's transforming work, leisure, community and everyday life. New York: Basic Books. 434 p. Higgs, P. - Cunningham, S. - Bakhshi, H. (2008): Beyond the creative industries: Mapping the creative economy. London, UK. 120 p. Higgs, P. - Cunningham, S. (2008): Creative Industries Mapping: Where have we come from and where are we going? In: Creative Industries Journal. Vol. 1., No. 1., pp. 7-30. Howkins, John (2004): Az alkotás gazdagít: Bátorítás kreatív embereknek. Budapest: HVG. 308 p. Majoros Pál (2011): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó. Budapest. 332 p. Musterd, S. – Bontje, M. - Chapain, C. – Kovács, Z. – Murie, M. (2007): Accommodating creative knowledge. A literature review from a European perspective. ACRE report 1. AMIDSt, University of Amsterdam. Peck, J. (2005): Struggling with the creative class = International journal of Urban and Regioal Resarch. Vol. 29. No. 4. Pp. 740770.
33
Pratt, A. C. (2008): Creative cities: the cultural industries and the creative class = Geografiska annaler: Series B - Human geography, Vol. 90 Issue: 2. pp. 107-117. Ságvári Bence – Dessewffy Tibor (2006): A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban. Demos Magyarország. Budapest. 64 p. Scott, A. J. (2006): Creative cities: Conceptual issues and policy questions = Journal of Urban Affairs. Vol. 28, pp. 1-17. Szabó Katalin – Hámori Balázs (2006): Információgazdaság: Digitális kapitalizmus vagy új gazdasági rendszer? Budapest. Akadémiai Kiadó 615 p. Throsby, D. (2001): Economics and Culture. Cambridge: University Press. 228 p.
34
Az értekezés témakörében megjelent saját publikációk
Megjelenés alatt: 1.
KERESNYEI Krisztina – EGEDY Tamás (2015): A kreativitás nyomában – adalékok a kreatív gazdaság elméletéhez. Földrajzi Közlemények
2.
KERESNYEI, Krisztina (2014): An overview of the current situation of the creative industry in Pécs, Hungary. 5th Central European Conference in Regional Science. 5-8 October 2014. Kosice, Slovak Republic
Tanulmánykötetben megjelent publikációk 1.
KERESNYEI Krisztina (2012): Kulturálisan kreatív? A kulturális és kreatív iparágak közötti különbségek és a kreatív iparágak csoportosítási formái. In: Kultúra és kreativitás: kulturális klaszterek Magyarországon . Pannon Klassz Közösség Kulturális Klaszter. Pécs (ISBN 978-963-08-4930-2)
Konferencia kötetben megjelent publikációk magyar és angol nyelven 1.
KERESNYEI Krisztina (2013): Kreatív ipari kutatások a régióban. „Régiók fejlesztése” TÁMOP-4.2.1.b-10/2/KONV-2010-0002 PROJEKT Kutatászáró Konferencia 2013 május 23-24. (ISBN: 978963-642-529-6)
2.
KERESNYEI, Krisztina – TÓTH, Péter (2012): The ECoC coming of age – The micro-regional aspects and the financial and cultural sustainability of the ECoC programme in Pécs. VI. UNEECC Annual Conference, Maribor, Slovenia, 18-19 October 2012. (ISSN: 2068-2123)
3.
LÁSZLÓ, Krisztina (2012): The cultural industry and the economic crisis. Konferenciakötet. Grastyán Endre Interdiszciplináris Konferencia. Pécs, 2012. április 12-13. (ISBN 978 963 642 470 1)
4.
KERESNYEI Krisztina (2012): A kreativitás értelmezések sokszínűsége. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia Pécs, 2012. március 9. (ISBN 978-963-642-484-8) (online)
35
5.
LÁSZLÓ, Krisztina (2011): The cultural industry of the EU in the light of the economic crisis. V. UNeECC Annual Conference, Antwerp, Belgium, 27-28 October 2011. (ISSN: 2068-2123)
Konferencia előadások magyar és angol nyelven: 1.
KERESNYEI, Krisztina (2014): An overview of the current situation of the creative industry in Pécs, Hungary. 5th Central European Conference in Regional Science. 8 October 2014. Kosice, Slovak Republic
2.
KERESNYEI, Krisztina (2013): Current situation of the creative industries in Hungary. Art in Public Spaces Seminar. 15 November 2013. Budapest, Hungary
3.
KERESNYEI Krisztina (2013): Kreatív ipari kutatások a régióban. „Régiók fejlesztése” TÁMOP-4.2.1.b-10/2/KONV-2010-0002 PROJEKT Kutatászáró Konferencia 2013 május 24. (ISBN: 978963-642-529-6)
4.
KERESNYEI Krisztina - TÓTH Péter (2012): The ECoC coming of age – The micro-regional aspects and the financial and cultural sustainability of the ECoC programme in Pécs. VI. UNEECC Annual Conference, Maribor, Slovenia, 19 October 2012. (ISSN: 2068-2123)
5.
LÁSZLÓ Krisztina (2012): The cultural industry and the economic crisis. Konferenciakötet. Grastyán Endre Interdiszciplináris Konferencia. Pécs, 2012. április 12. (ISBN 978 963 642 470 1)
6.
LÁSZLÓ Krisztina (2011): The cultural industry of the EU in the light of the economic crisis. V. UNeECC Annual Conference, Antwerp, Belgium, 28 October 2011. (ISSN: 2068-2123)
Szerkesztett kiadványok: 1.
KOMLÓSI, László I.– COUDENYS, Wim– KERESNYEI, Krisztina (ed.) (2012): Culture in / and Crisis. Proceedings of the V. UNeECC Annual Conference, Antwerp, Belgium. 27-28 October 2011. (ISSN: 2068-2123
36
