Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei
Készítette: Duga Zsófia Témavezető: dr. Törőcsik Mária egyetemi tanár
Pécs, 2014
Tartalomjegyzék 1. A témaválasztás indoklása
1
2. A dolgozat céljai, hipotézisei és felépítése
3
3. A kutatás módszertana és forrásai
8
4.
Az értekezés tudományos eredményei
14
5.
Jövőbeli kutatási irányok
32
6.
Felhasznált irodalom
33
7.
Az értekezés témakörében megjelent saját publikációk
34
Absztrakt Cím: Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Készítette: Duga Zsófia Témavezető: Dr. Törőcsik Mária, egyetemi tanár Tárgyszavak: hallgatói szolgáltatások, alumni tevékenység, versenyképesség, intézményi stratégia A doktori értekezés a hazai felsőoktatási intézmények alumni tevékenységét, az általuk nyújtott alumni szolgáltatások rendszerének kérdéskörét vizsgálja. A vizsgálat célja annak feltérképezése, hogy a sikeresen működtetett intézményi alumni
rendszerek,
szolgáltatások
az
rendszere
általuk
biztosított
hozzájárulhat-e
a
széleskörű felsőoktatási
intézmények versenyképességéhez. A dolgozat bemutatja azon primer és szekunder kutatásokat, amelyek
révén
a
hazai
és
nemzetközi
felsőoktatási
intézmények által nyújtott hallgatói szolgáltatások – azon belül az
alumni
sajátosságait, betöltött
szolgáltatások a
rendszerét,
felsőoktatási szerepét
azok
intézmények
jellemzőit,
működésében vizsgáljuk.
1. A témaválasztás indoklása
Az elmúlt néhány évtizedben erőteljes változások mentek végbe a felsőoktatási piacon, amely napjaink információs társadalmának egyik meghatározó és kétségkívül leginkább dinamikusan növekvő ágazatává vált. Mára az egyetemek hatékony működésének alapfeltétele, hogy a megváltozott, és folyamatosan változó piaci igényekhez rugalmasan tudjanak alkalmazkodni. A felsőoktatási intézmények hosszú távon nem lesznek képesek sikeresen működni a globális felsőoktatási piacon
vállalkozói-,
szolgáltatói-,
marketing
gondolkodásmód és cselekvés nélkül.
szemléletű
A megváltozott
igényekhez való sikeres alkalmazkodás azonban szükségessé tesz egyfajta szemléletváltozást a felsőoktatási intézmények vezetői, munkatársai részéről is, valamint megköveteli új módszerek, eszközök alkalmazását a felsőoktatás rendszerében (Szolár,
2009).
A
21.
században,
egy
egyetem
versenyképességét, az oktatás minősége, a kutatások széles köre mellett az intézmény által nyújtott kapcsolt szolgáltatások sokszínűsége, minősége is erőteljesen befolyásolja. Disszertációm célja, hogy bemutassa a felsőoktatási intézmények által nyújtott kapcsolt szolgáltatások szerepét, fontosságát, rávilágítva arra a feltételezésre, mely szerint a 1
felsőoktatási
intézmények
versenyképességének
egyik
meghatározó, kulcsfontosságú tényezője az intézmény által nyújtott kapcsolt szolgáltatások sokszínűsége és minősége. A disszertáció terjedelmi keretei nem teszik lehetővé, hogy a teljes
hallgatói
életpályát
végigkísérve
elemezzük
a
szolgáltatások rendszerét, ezért le kellett szűkítenünk a témát. Vizsgálatom középpontjában a felsőoktatási intézmények által nyújtott
szolgáltatások
egy
szegmensét,
az
alumni
szolgáltatások jellegét, az intézményi működésben betöltött szerepét vizsgálom nemzetközi kontextusba ágyazva. Témaválasztásom aktualitását az adja, hogy hazánkban a felsőoktatási intézmények döntő többsége az alumni rendszer kialakításának kezdeti lépéseinél tart: adatbáziskiépítés,
alap-szolgáltatásokat
nyújtása
(regisztráció,
hírlevelek, magazinok, öregdiák találkozók szervezése). Úgy vélem egy koncepciózus, a piaci igények által vezérelt alumni tevékenység,
szemléletváltást
indukálhat
a
felsőoktatási
intézmények döntéshozói körében, s hosszútávon elősegítheti a felsőoktatási intézmények versenyképességének javítását, a kapcsolatépítést a vállalkozói és a civil szférával és jelentős bevételt generálhat az egyetemek számára. Témaválasztásom közvetlen és személyes indoka: a Pécsi Tudományegyetem
Általános
Orvostudományi
Kar 2
munkatársaként
tíz
éve
foglalkozom
felsőoktatási
marketinggel. Tapasztalataim szerint – néhány kivételtől eltekintve – hazánkban a felsőoktatási intézmények még mindig nem végeznek tervszerű szolgáltatásfejlesztést, alumni tevékenységet. Ezen területre vonatkozó hazai szakirodalom rendkívül szűkös, a kutatások esetlegesek, a hazai intézményi alumni szervezetek sajátosságainak átfogó vizsgálata ez idáig még nem történt meg. A kutatási eredményeink bemutatása ezáltal egyfajta hiánypótló szerepet is be kíván tölteni a hazai marketing szakirodalomban.
2. A dolgozat céljai, hipotézisei és felépítése
Az értekezés alapvető célja, a hazai felsőoktatási intézmények által végzett alumni tevékenységek vizsgálata, az erős és kritikus pontok feltárásával a fejlődés lehetőséges irányainak a felvázolása, figyelembe véve a hazai felsőoktatási piac sajátosságait és a nemzetközi trendeket. A disszertáció megírása során a magyar tudományos közlemények stílusát követve többes számot használok. A
felsőoktatás
rendszerében
napjainkban
végbemenő
változások révén előtérbe került a felsőoktatási intézmények vállalkozó, szolgáltató jellege. A szolgáltatások körében 3
kiemelt figyelem irányul a hallgatói, végzett hallgatói szolgáltatások rendszerére. A felmerülő hallgatói, végzett hallgatói igények hatékony kielégítéséhez alapvető elvárás, hogy megfelelő figyelmet szenteljünk a végzett hallgatói célcsoportok magatartásának, igényeinek feltérképezésére, megértésére. Az intézményeknek ismerniük kell, hogyan tudják fenntartani a végzett hallgatók érdeklődését, hogyan tudják kielégíteni új típusú szükségleteiket, igényeiket, s ehhez milyen jellegű alumni tevékenység végezésére van szükség, s a tevékenység hatékonysága hogyan fejleszthető. Vizsgálataink során nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, mely szerint a hazai felsőoktatási intézményeknek egyaránt meg kell felelniük a regionális elhelyezkedésükből, szerepkörükből adódó elvárásoknak, a mellett,
hogy
nemzetközi
színtéren
tevékenykednek.
Munkánkban elsődlegesen a hazai intézményi gyakorlat bemutatására, elemzésére törekedtünk, a nemzetközi gyakorlat elemzése a tendenciák azonosítására, a követendő példák bemutatására korlátozódik. A kutatás kezdetén a rendelkezésre álló információk, és a témakörben szerzett több éves munkatapasztalatok alapján az alábbi kutatási hipotéziseket fogalmaztunk meg.
4
H1: A hazai felsőoktatási intézmények életében jelentős változások mentek végbe az elmúlt néhány évben, melyek jelentősen befolyásolják az intézmények működését. Megjelent a verseny fogalma a felsőoktatás rendszerében is, az intézmények versenyeznek a legjobb hallgatókért, oktatókért, erőforrásokért.
H2: A magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét a regionális elhelyezkedés determinálja.
H3: Az egyetemek versenyképességét egyre nagyobb mértékben befolyásolja az, hogy milyen kapcsolt szolgáltatásokat képes nyújtani hallgatói, végzett hallgatói, az üzleti világ képviselői számára.
H4: A hazai egyetemek versenyképességét fejlesztő tényező lehet, egy hatékony alumni rendszer működtetése, melynek alapja az aktív hallgatói korban történő hallgatói elégedettség növelése
H5:
Hazánkban
az
alumni
rendszer
működésének
hatékonyságát gátolja, a felsőoktatási intézmények esetében a tervezett, hosszútávra szóló működési stratégiák hiánya, 5
valamint az, hogy hazánkban a felsőoktatási intézmények hallgatói körében nem alakul ki a tanulmányok időszaka alatt az „intézményi identitás”.
A disszertáció nyolc fejezetben foglalja össze a vizsgált főbb kérdéseket és kutatásokat, melyek a hazai alumni rendszerek és alumni szolgáltatások működésének elméleti és gyakorlati vonatkozásait érintik, nemzetközi kontextusba helyezve. Az elméleti háttér vizsgálatát és a gyakorlati tapasztalatokat összegyűjtve
kísérletet
tettünk
egy általános,
a
hazai
felsőoktatási intézmények és piacok sajátosságait figyelembe vevő alumni rendszermodell kialakítására. Célunk egy a gyakorlatban is alkalmazható modell kidolgozása, mely segítséget nyújthat a felsőoktatási szakemberek számára az alumni rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése során. Az első fejezetben a dolgozat szerkezeti és módszertani bemutatása történik, melyet követően a második fejezetben elemezzük a felsőoktatás helyzetét, az új tudásalapú gazdaság kihívásai közepette. Kiemelten foglalkozva a hazai felsőoktatás intézményrendszerével,
nemzetközi
és
regionális
szerepkörével, finanszírozási rendszerének sajátosságaival, a felsőoktatási környezet változásaival, az intézményekre váró új kihívásokkal. 6
A harmadik fejezetben a felsőoktatási intézmények és a verseny kapcsolatának összefüggésrendszerét vizsgáljuk, majd a negyedik fejezet áttekintést ad a hallgatói szolgáltatások fejlődéstörténetéről, nemzetközi és hazai rendszeréről. Az ötödik
fejezetben
bevezetéseként
a
dolgozat
bemutatjuk
az
központi alumni
témájának mozgalmak
fejlődéstörténetét, a nemzetközi gyakorlatot honlapelemzés, valamint a külföldi szakmai ösztöndíjak során tapasztalt intézményi gyakorlatok figyelembevételével. A hatodik fejezet a disszertáció központi témájáról, a hallgatói szolgáltatások egyik kiemelt területéről a hazai intézmények által végzett alumni
tevékenység
sajátosságairól
szól.
A
hazai
helyzetelemzést a felsőoktatási intézmények alumni oldalainak elemzésével, az intézményi alumni koordinátorok körében végzett
standard
segítségével,
a
írásbeli végzett
megkérdezés hallgatók
eredményeinek
körében
elkészített
fókuszcsoportos interjúk és hazai felsőoktatási és alumni szakértőkkel
folytatott
mélyinterjúk
eredményeinek
segítségével mutatjuk be. A hetedik fejezetben a kutatások eredményeire alapozva sor kerül a fontosabb eredmények összegzésére, a hipotézisek verifikálására. Majd a záró fejezetében összegezzük a kutatás eredményeit, az új kutatási irányok meghatározása mellett. 7
3. A kutatás módszertana és forrásai
A kutatómunkát az a feltevés alapozta meg, mely szerint a felsőoktatási intézmények nemzetközi szintéren versenyeznek a
hallgatókért,
oktatókért,
kutatókért,
támogatásokért,
forrásokért, s ebben a versenyben egyre fontosabb szerephez jut az intézmények által nyújtott kapcsolt szolgáltatások köre, minősége, melyek révén az egyetemek versenyképessége javulhat. A kapcsolt szolgáltatások típusainak felmérését követően a szolgáltatások közül kiemeltük a hallgatói szolgáltatások rendszerét, mely szorosan kapcsolódik a vizsgált témakörünkhöz. Mivel a disszertáció terjedelme korlátozott, így vizsgálatunkat leszűkítettük a hallgatói szolgáltatások egy meghatározó típusának, az alumni szolgáltatások rendszerének a vizsgálatára.
A kutatás több részből tevődik össze, mely tartalmaz szekunder és primer kutatásokat. Szekunder információs bázis
Kezdeti lépésként a téma feldolgozását elősegítő elméleti háttér felkutatására törekedtünk, mely magában foglalja a szakirodalom 8
(hazai és nemzetközi szakkönyvek, felsőoktatással foglalkozó folyóiratok, kiadványok, szakcikkek) tanulmányozását, a statisztikai források (Központi Statisztikai Hivatal, Országos Felsőoktatási Információs Iroda, Oktatási Hivatal, Opendoors, Eurostat, Diplomás Pályakövetési
vizsgálatok)
elemzését.
A
szekunder
kutatási
forrásokat kiegészítettük a hazai és nemzetközi konferenciák, kiállítások látogatása során összegyűjtött benyomásainkkal, s ezen alkalmak során folytatott személyes megbeszélések tapasztalataival. A kutatómunka teljes időtartama alatt kiemelkedően fontos forrást jelentett számunkra az internet.
Esetünkben a kutatási téma
sajátosságának mondható, hogy a gyakorlat előrébb tart, mint az elméleti összefoglalás.
A dolgozatban bemutatásra került kutatási témák legtöbbet hivatkozott szerzői a következők: Barakonyi K., Berács J., Deés Sz., Dinya L., Hatos P., Hrubos I., Kuráth G., Rechnitzer J., Rédei M., Tamándl L., valamint Clark, B.R., Goddard, J., Wilkinson, R.D., Wissema J.G.
Primer információs bázis
A primer kutatásaink során kvantitatív és kvalitatív kutatásokat is végeztünk. Primer kutatásaink az alábbi tevékenységekből épülnek fel: 9
Egységes szempontrendszer alapján elemzésre kerültek az intézményi honlapok, azok alumni tartalmú menüpontjai, önálló oldalai. A kutatás során a hazánkban akkreditált 66 intézmény esetében - mely között találunk állami, magán, alapítványi és egyházi finanszírozású intézményt - teljes körű vizsgálatot végeztünk. A külföldi intézmények számosságára való tekintettel az Európai Unió tagországainak, valamint az Egyesült Államok intézményeinek - számukat az országok földrajzi méretével arányosan határoztuk meg - vizsgálatát végeztük el
Online kérdőíves megkérdezést végeztünk a hazai felsőoktatási intézmények alumni koordinátorai körében. Az intézmények weboldalainak
vizsgálata
alapján
meghatároztuk
azon
intézmények számát, ahol végeznek alumni tevékenységet. Majd ezt követően kigyűjtöttük az intézményekben alumni tevékenységgel foglalkozó munkatársak elérhetőségeit. Ez alapján az online kérdőív 65 fő számára került kiküldésre, melyből 21 esetben érkezett be értékelhető módon kitöltött kérdőív.
Online
kérdőíves
Tudományegyetem
megkérdezést hallgatói
végeztünk
körében
a
a
Pécsi
Diplomás 10
Pályakövetési
rendszer
keretében
2010-2013
közötti
időszakban. A vizsgálat hallgatói motivációs vizsgálatot és diplomás pályakövetési vizsgálatokat foglalt magában, alumni és hallgatói szolgáltatások, hallgatói elégedettség témakörében. A diplomás pályakövetési kutatások keretében 2010-2013 között 18 559 fő végzett hallgató számára kerültek kiküldésre a kérdőívek, s 8 323 fő töltötte ki értékelhető módon a kérdőívet. 2012-ben elvégzett hallgatói motivációs vizsgálat keretében 19 020 fő számára kerültek kiküldésre a kérdőívek, s 2 809 fő töltötte ki értékelhető módon a kérdőívet. Az alapsokasághoz viszonyítva a válaszadók arányában az általános kiértékeléskor a végzés éve, a kar, a nem és a tagozat szerint reprezentatív súlyozást alkalmaztak a kutatók, viszont jelen elemzésünkben ehhez nem folyamodhattunk, hiszen csak azon válaszokat dolgoztuk
fel,
ahol
az
alumnival
kapcsolatos
kérdést
kitöltötték. Ennek következtében a minta nagysága csökkent, a 2012-es hallgatói végzős évfolyamnál 882 fő válaszaira, míg a 2013-as felmérés egy évvel korábban abszolváltak közül 799 főre
szűkítettük
elemzésünket.
A
DPR
adatbázisokkal
kapcsolatos vizsgálatunk célja a hallgatói elégedettség (oktatáshoz és szolgáltatáshoz kapcsolódó tényezőknél) és az alumni tagsági viszony összefüggéseinek kimutatása
11
Standard fókuszcsoportos interjúkat végeztünk 2014. május – szeptember
hónapban,
előzetesen
kidolgozott
kérdőív
segítségével végzett hallgatók körében. Az interjúk öt alkalommal kerültek lebonyolításra, alkalmanként 6-8 fő részvételével, Pécsett eltérő helyszíneken. Az interjúalanyok különböző hazai felsőoktatási intézményekben szerezték meg felsőfokú végzettségüket, található közöttük főiskolán- és egyetemen végzett hallgató, akik nappali vagy levelező tagozatos képzési formában folytatták tanulmányaikat.
Szakértői mélyinterjúk felvételét végeztük standardizált kérdőív alapján
2014.
május
–
szeptember
között,
alumni
tevékenységekért felelős vezetőkkel, felsőoktatási vezetőkkel, akik az ország különböző felsőoktatási intézményeiben végzik munkájukat.
1. táblázat: Az egyes kutatási módszerek az alábbiak szerint alapozták meg a hipotézisek elfogadását vagy elvetését HIPOTÉZISEK H1
A hazai felsőoktatási intézmények életében jelentős változások mentek végbe az elmúlt néhány évben, melyek jelentősen befolyásolják az intézmények működését. Megjelent a
KUTATÁSI MÓDSZEREK hazai és nemzetközi szakirodalmi elemzések szakértői mélyinterjúk konferenciákon történő
12
HIPOTÉZISEK verseny fogalma a felsőoktatás rendszerében is, az intézmények versenyeznek a legjobb hallgatókért, oktatókért, erőforrásokért.
KUTATÁSI MÓDSZEREK személyes konzultációk
H2
A magyar felsőoktatási intézmények versenyképességét a regionális elhelyezkedés determinálja.
hazai és nemzetközi szakirodalom elemzései statisztikai adattáblák elemzése végzett hallgatói fókuszcsoportos megkérdezések szakértői mélyinterjúk
H3
Az egyetemek versenyképességét egyre nagyobb mértékben befolyásolja az, hogy milyen kapcsolt szolgáltatásokat képes nyújtani hallgatói, végzett hallgatói, az üzleti, társadalmi élet szereplői részére.
szakirodalom elemzései végzett hallgatói fókuszcsoportos megkérdezések szakértői mélyinterjúk alumni koordinátorok körében végzett kérdőíves megkérdezés
H4
A hazai egyetemek versenyképességét fejlesztő tényező lehet, egy hatékony alumni rendszer működtetése, melynek alapja az aktív hallgatói korban történő hallgatói elégedettség növelése.
alumni koordinátorok körében végzett kérdőíves megkérdezés szakértői mélyinterjúk végzett hallgatói fókuszcsoportos megkérdezés Diplomás Pályakövetési vizsgálatok eredményei
.
13
HIPOTÉZISEK Hazánkban az alumni rendszer működésének hatékonyságát gátolja, a felsőoktatási intézmények esetében a tervezett, hosszútávra szóló működési stratégiák hiánya, valamint az, hogy hazánkban a felsőoktatási intézmények hallgatói körében nem alakul ki a tanulmányok időszaka alatt az „intézményi identitás”.
H5
KUTATÁSI MÓDSZEREK szakértői mélyinterjúk végzett hallgatói fókuszcsoportos megkérdezés
Forrás: Saját szerkesztés
4. Az értekezés tudományos eredményei A kutatás célja a hazai felsőoktatási intézmények által végzett alumni tevékenység vizsgálata, azon feltételezés tükrében, mely szerint a sikeresen végzett alumni tevékenység, hosszú távon
elősegítheti
az
egyetemek
versenyképességének
javulását. Az induló hipotézisek elfogadása, illetve elvetése. H1: A hazai felsőoktatási intézmények életében jelentős változások mentek végbe az elmúlt néhány évben, melyek jelentősen befolyásolják az intézmények működését. Megjelent a verseny fogalma a felsőoktatás rendszerében is, az intézmények versenyeznek a legjobb hallgatókért, oktatókért, erőforrásokért. A
hipotézis
igaznak
bizonyult.
A
szakirodalmak
tanulmányozását követően, valamint a felsőoktatási szakértők, 14
alumni vezetőkkel folytatott mélyinterjúk alapján egyértelműen kirajzolódott számunkra, hogy a felsőoktatás rendszerében mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren igen jelentős változások mentek végbe az elmúlt évtizedben. A szakértői mélyinterjúk során a válaszadók a folyamatosan csökkenő hallgatói létszámot, a hallgatói igények változását, a tartós forráshiányt és a nemzetköziesedés folyamatát jelölték meg napjaink kihívásának, mely a felsőoktatási intézmények erős versenyét indukálja a forrásokért. Az egyetemek versenyeznek a jobb képességű hallgatókért, oktatókért, támogatásokért, külső forrásokért. Ahhoz azonban, hogy az egyetemek sikeresen
tudjanak
alkalmazkodni
a
megváltozott
feltételrendszerekhez szemléletváltozásra - az intézmények, a vezetők, a munkatársak részéről –, valamint új módszerek, eszközök alkalmazására is szükség van a felsőoktatás rendszerében. A hazai felsőoktatási intézményeink hosszú távon nem lesznek képesek sikeresen működni a globális felsőoktatási piacon marketing-, vállalkozói, szolgáltatói szemléletű gondolkodásmód és cselekvés nélkül. Egy egyetem versenyképességét napjainkban, az oktatás minősége és a kutatások
széles
köre
mellett
a
kapcsoltszolgáltatások
sokszínűsége, minősége is meghatározza.
15
H2: A magyar versenyképességét a determinálja.
felsőoktatási regionális
intézmények elhelyezkedés
A hazai felsőoktatás térszerkezete az elmúlt húsz évben jelentősen átrendeződött. Az 1990-es években megnőtt a felsőfokú
képzések
iránti
kereslet,
megnőtt
a
képző
intézmények száma, és elkezdődött az intézmények térbeli terjedése.
A 2000-es években az integráció révén jelentős
felsőoktatási központok jöttek létre, a hagyományokkal bíró nagy egyetemi városok (Pécs, Szeged, Debrecen) mellett olyan új központok is kialakultak, mint például Győr, Veszprém, Miskolc. Az integráció révén a vidéki felsőoktatási központok megerősödtek, regionális
széleskörű
képzési
felértékelődésüket.
Az
kínálatuk elmúlt
elősegítette húsz
év
átalakulásainak legnagyobb hozadéka talán az, hogy a felsőoktatás térben és időben elérhetővé vált azon társadalmi csoportok, rétegek számára, akik biztosítani tudják gyermekük taníttatását. Ma már 60-80 kilométeres körzetben el lehet érni felsőoktatási intézményt hazánkban, azaz az egyetemek, főiskolák lefedik a teret. A statisztikák tanulmányozása során érzékelhető, hogy bár az egyes régiókban nőtt a jelentkezések száma, Budapest dominanciája továbbra is érzékelhető. Budapest súlya a magyar 16
felsőoktatásban kiemelkedő, pusztán a népességszámából adódóan
(2-2,5
millió
vonzáskörzetében)
ember
nagyarányú
lakik
Budapesten
hallgatói
és
állománnyal
rendelkezik, valamint széles képzési palettájának köszönhetően kiemelkedő vonzerővel
bír a
felsőoktatásba jelentkező
hallgatók számára. A budapesti felsőoktatási intézmények hatása nem csak a Közép-magyarországi régióra terjed ki, hanem érezhető a legnagyobb vidéki egyetemek irányába is. Budapest elszívó ereje tehát jelentős, és nem csak a beiskolázás szakaszában, hanem a végzést követően is. A vidéki intézményekben végzett hallgatók jelentős része Budapesten helyezkedik el, de ettől függetlenül Debrecen, Pécs, Szeged hatása érvényesül a hozzá közel eső területeken, ezáltal regionálisan befolyásolva az adott területegységet. 2012-es évben elkészült egy tanulmány, 32 hazai felsőoktatási intézmény bevonásával, mely a felsőoktatási intézmények vonzáskörzetét elemezte (Hegedűs, 2014). A tanulmány megállapítása szerint is igazolódott az a feltevés, mely szerint a budapesti intézmények jelentős vonzó hatást fejtenek ki a Közép-magyarországi régióra – ahonnan a hallgatók többsége származik
–
de
ezen
felül
a
vidéki
egyetemek
vonzáskörzetében gyakorolt elszívó hatása is jelentős.
17
Valójában azonban nem pusztán egy-egy felsőoktatási intézmény térszerkezete befolyásolja az intézményválasztást, abban számos más tényező is közrejátszik: utazási lehetőségek, jövőbeni álláslehetőségek, gyakorlati lehetőségek, megélhetési költségek, korábbi benyomások..stb. Egy intézmény sikeres működését alapvetően befolyásolja, hogy milyen mértékben tud beágyazódni az adott régió életébe. Lényeges kérdés, hogy az adott intézmény miképpen tud kommunikálni, milyen típusú kapcsolatot tud kialakítani a gazdasági élet szereplőivel a régióban. Tud-e az intézmény olyan új típusú szolgáltatásokat teremteni, amelyből a térség az ott élők profitálnak. Ezen fejlesztéseket, stratégiákat az intézményeknek tudatosan kell alakítania. S mindez együttesen alakítja majd az adott intézmény vonzerejét. Így tehát ezt a hipotézist elfogadtuk, mert úgy véljük egy felsőoktatási intézmény sikerességét, vonzerejét nem pusztán az határozza meg, hogy földrajzi értelemben mely régióban működik, hanem befolyásolja az is, hogy az adott régióban, amelyben működik milyen mélységig képes beágyazódni, s a régió adta lehetőséget képes-e saját javára fordítani.
H3: Az egyetemek versenyképességét egyre nagyobb mértékben befolyásolja az, hogy milyen kapcsolt 18
szolgáltatásokat képes nyújtani hallgatói, végzett hallgatói, az üzleti világ képviselői számára. Napjainkban az egyetemek igen erős versenyt folytatnak a hallgatókért, oktatókért, erőforrásokért a nemzetközi piacon. A kérdés
összetettségét
jelzi,
hogy
az
intézmények
versenyképességét egyrészt hallgatói, másrész a vállalkozói, üzleti oldalról is meg kell vizsgálnunk. Hallgatói oldalról megközelítve azt látjuk, hogy: a felsőoktatás rendszerében napjaikban a hallgatók összetétele ingen heterogén. Nőtt azon hallgatók száma, akik nem a hagyományos életkorban (18–23 év között) kezdik meg tanulmányaikat, nőtt a külföldi hallgatók száma és azon hallgatók száma is, akik a második, harmadik diplomájukat szerzik meg. Az eltérő korcsoportoknak, eltérő nemzetiségű diákoknak különböző igényeik vannak, melyeket a felsőoktatási
intézményeknek
a
lehető
legmagasabb
minőségben kell tudniuk kielégíteni. Mert az, hogy egy felsőoktatási intézmény milyen kapcsolt szolgáltatásokat képes nyújtani hallgatói, végzett hallgatói, ma már az intézmények versenyképességét jelentősen alakító tényezőnek tekinthetjük. Az egyetem jó hírnevének megőrzését, versenyképességének javítását alapvetően befolyásolja az adott intézményről a társadalmi tudatban kialakított kép minősége. A legjelentősebb minőségfejlesztő „eszköz” megítélésünk szerint az elégedett 19
hallgató, aki az intézménye jó hírnevét viszi szerte a világban. Éppen ezért a hallgatókkal való „foglalkozást” egy komplex, egész hallgatói életpályán átívelő feladatnak tekintjük, melynek elemei a következők: •
a beiskolázás folyamatában a hallgatók megnyerése (beiskolázási marketing),
•
megfelelő tudáselemek közvetítése a hallgatók felé, egyetemi infrastruktúra fejlettsége (oktatótermek, laborok bútorzata, technikai felszereltsége, kollégiumi férőhelyek száma,
színvonala,
tantervek-tanmenetek
tartalma,
egyetemi könyvtárak, büfék minősége, szabadidős, sport lehetőségek), valamint a felvett hallgatók elégedettségének növelése – különféle szolgáltatások nyújtása révén, (aktív hallgatók irányába történő marketing) •
kapcsolattartás a végzett diákokkal, számukra nyújtott szolgáltatások révén (diplomás pályakövetés, alumni)
•
s mindezek mellett nagyon fontos, hogy az egyetem folyamatosan jó kapcsolatokat ápoljon az üzleti-, és civil szférával is.
A felsőoktatási intézmények az oktatás és a kutatás mellett egy harmadik
szerepet,
az
ún.
fejlesztő
társadalmi
felelősségvállalást is felvállalják, a helyi gazdaság és 20
társadalom vonatkozásában (Holland, 2001). Az egyetemek fontos
szerepet
rendszerekben:
töltenek
be
a
regionális
innovációs
csúcstechnológiai spin-off vállalkozásokat
adnak, vállalati, szakmapolitikai tanácsadást nyújtanak, részt vesznek a közéleti vitákban, képzett munkaerőt bocsátanak ki a helyi, és a nemzeti munkaerőpiacra, új technológiákat szabadalmaztatnak, becsatornázzák a globális
tudomány
eredményeit a régióba, hálózatokat alakítanak ki, ösztönözik a társadalmi
kapcsolatokat
és
a
tanulást.
Mindezekkel
hozzájárulnak a helyi innovációs kapacitások fejlődéséhez és a gazdasági növekedéshez (Bramwell et. all., 2012). Ezen okokból kifolyóan megállapítottuk: az egyetemek által nyújtott kapcsolt szolgáltatások köre (hallgatók, végzett hallgatók, vállalati-üzleti szféra képviselői, társadalom), minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja a felsőoktatási intézmények versenyképességét. Azon intézmények, melyek képesek a kapcsolt szolgáltatások nyújtása révén a hallgatói elégedettséget növelni, a régióban képesek a régió adottságainak
megfelelő
szolgáltatások
nyújtására
képesek
társadalmi, gazdasági beágyazódásukat erősíteni, mely által presztízsük, népszerűségük is növekedni fog. A hipotézis elfogadásra került.
H4: A hazai egyetemek versenyképességét fejlesztő tényező lehet, egy hatékony alumni rendszer 21
működtetése, melynek alapja az aktív hallgatói korban történő hallgatói elégedettség növelése. A hazai intézmények döntő hányada a végzést követően próbálja meg kialakítani a végzett hallgatók alma mater iránti lojalitását.
Kutatásaink
és
a
nemzetközi
gyakorlat
tanulmányozása alapján kijelenthetjük, hogy a folyamat kései indítása, valamint különálló tevékenységként való kezelése jelentős
mértékben
gyengíti
az
alumni
tevékenység
hatékonyságát. A hallgatók képző intézményhez fűződő lojalitását a képzési időszak alatt kell kialakítani, amennyiben a végzést
követően
kezdünk
hozzá
a
végzett
hallgatók
elégedettségének növeléséhez, akkor elkéstünk. A sikeres alumni
rendszer
kiépítéséhez,
lojális
hallgatói
attitűd
kialakításához nélkülözhetetlen az intézmény imázsának fejlesztése, az intézményi „márka” kialakítása, valamint megfelelő minőségű és hagyományok kialakítása céljára alkalmas hallgatói programok biztosítása az aktív hallgatói szakaszban. Megvizsgáltuk kimutatható-e szoros összefüggés a tanulmányi időszak alatt kialakult hallgatói elégedettség és a végzést követő alumni tagság létesítése között. Ehhez a témakörhöz kapcsolódó adatokat a Pécsi Tudományegyetemen 2010 óta folytatott Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 22
vizsgálatok keretén belül megvalósított hallgatói motivációs és végzett hallgatók pályakövetése felméréseken belül találtunk. Fontos a többoldalú elemzések készítése, és az időbeli fejlődés, változás kimutatása is, ezért olyan évfolyamokat kerestünk, akik mindkét kutatásban részt vettek. A 2012-es évben elvégzett hallgatói motivációs vizsgálatok kérdéskörei már tartalmaztak az alumni rendszerrel kapcsolatos kérdéseket, valamint beazonosítható a 2012-ben végzős évfolyam, továbbá rendelkezésünkre áll a 2013-as pályakövetési vizsgálat keretén az egy évvel korábban abszolutóriumot szerzettek válaszai is. Ennek köszönhetően a két adathalmaz azonos populációjánál található alumnival kapcsolatos eredmények elemzésre révén a közvetlenül a végzés előtt és a végzést követő 5-7 hónap változásainak tendenciáit azonosíthatjuk. A hallgatói és végzett populációknál is megtörtént az oktatáshoz
kapcsolódó
tényezők
értékelése,
ahol
azt
tapasztaltuk, hogy az alumni tagok, illetve azok, akik hallottak az alumniról magasabb értékeléseket adtak mindkét csoport esetében (egy év alatt jelentős mértékben nőtt az alumni tagok aránya). A két értékelést összehasonlítva megállapítható, hogy az alumni tagoknál a hallgatói és végzett értékelések átlagos különbsége -0,01, míg azoknál, akik hallottak az alumniról, de nem tagok -0,92. Tehát azok váltak alumni taggá, akik 23
jellemzően hasonló mértékű értékelést adtak hallgatóként és végzettként is. A következőkben szűkítettük a változók körét, hiszen a fentebbi megbízhatósági teszt (Cronbach’s Alpha) alapján a válaszok blokkonként konzisztensek. Ehhez faktoranalízist végeztünk a hallgatók között, amelybe a hallgatói és oktatási tényezőket, szolgáltatásukat vettük bele, de – ahogyan már írtuk – kiugró értéke miatt outsiderként kezeltük „Az egyetem lakóhelytől való távolsága” kérdést. A Kaiser-Meyer-Olkin teszt értéke magas (0,868), így elvégezhető a faktoranalízis. A saját értékek alapján 5 faktort kellett volna kialakítanunk (1-nél magasabb saját értékkel), viszont a könyökszabály szerint (és az értelmezhetőség érdekében) 4 faktor mellett maradtunk rotált varimax eljárás mellett. A négy domináns hallgatói faktor megnevezései: általános egyetemei szolgáltatások, oktatáshoz ügyintézéssel megélhetési
kapcsolódó kapcsolatos tényezők.
A
szolgáltatások, szolgáltatások kialakított
tanulmányi valamint
a
faktorértékekkel
is
összevetettük a hallgatók alumni tagságának kérdését egyrészt a teljes 2012-es populáción, másrészt a végzős évfolyamon. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hasonló eredmény rajzolódik-e ki, mint az egyes kérdésekkel történt elemzéseknél. Az egyutas varianciaanalízis alapján kijelenthetjük, hogy mind a két 24
esetben az oktatáshoz kacsolódó szolgáltatásokkal való elégedettség magas szintje és az alumni tagság között szoros kapcsolat áll fenn. Az eddig alkalmazott módszertan segítségével egy olyan kép alakult ki bennünk, hogy az általában elégedettebb, valamint a jobb képességű, tudású hallgatók nagyobb eséllyel alumni tagok a képzés ideje alatt is, illetve nagyobb eséllyel lépnek be a tanulmányok befejeztével. Arra gondoltunk, hogy érdemes megvizsgálni azt is, kialakíthatóak-e markánsabb hallgatói klaszterek a végzős évfolyamon. A faktoranalízisnél bevont
kérdésektől
eltérő
blokkot
választottunk,
hogy
elkerüljük az önmagával való magyarázás hibáját, így az oktatáshoz kapcsolódó tényezők értékeléseit választottuk ki. Először hierarchikus klaszteranalízis keretén belül Wardeljárással állapítottuk meg a kialakítandó csoportok számát, majd az
eredménynél
javasolt
3 klaszterre K-közepű
klaszteranalízist végeztünk. Az egyes csoportokra jellemző értékek alapján kialakított elnevezések: a pozitívak, lelkesek; a proaktívak és a képzést elvégzők. Ezt követően összevetettük a klaszteranalízis csoportjait és a faktoranalízisnél kialakított változókat, és azt kaptuk eredményül, hogy az oktatáshoz és a tanulmányi ügyintézéshez kapcsolódó szolgáltatások szerepe a végzettek körében 25
meghatározó mind a lelkesek, mind a pozitívak körében, melyet a 1. ábra szemléltet. Ez megerősíti azon feltevésünket, hogy a magasabb szintű hallgatói elégedettség alapján azonosíthatóak homogénebb hallgatói csoportok, amely révén javítható az alumni által nyújtott szolgáltatások igénybevételének aránya, valamint a szolgáltatások hatékonysága is. A klasztereknél megvizsgáltuk azt is, hogy létezik-e kapcsolat - és ha igen, mennyire erős - az egyes hallgatói csoportok és az alumni tagság létesítése között. Azt tapasztaltuk, hogy a pozitívak, lelkesek és a proaktívak csoportjához tartozó hallgatók nagyobb arányban alumni tagok, illetve a végzéskor nagyobb arányban szeretnének belépni, mint a képzést elvégzők. Bár a vizsgálat szerint kimutatható kapcsolat áll fenn a vizsgált tényezők és az alumni tagság között, ez a kapcsolat nem erős. Úgy véljük, e tényezőkkel való elégedettség szintje valóban befolyásolja azt, hogy a végzést követően a hallgatók alumni taggá
válnak-e,
de
mégis
ezek
a
tényezők
inkább
eredménytényezőknek, sem mint magyarázó tényezőknek tekinthetőek. Az alumni tagság nem befolyásolja jelentősen sem az elégedettséget, sem az intézmény megítélését, így az alumni tagság növelésére – és így a végzést követő szolgáltatások igénybe vételének növelésére – elsősorban a
26
hallgatóknak nyújtott oktatás és a hallgatói szolgáltatások minőségére kell koncentrálni. 1. ábra: Az egyes klaszterek és a hallgatók oktatáshoz kapcsolódó tényezők értékelések közötti összefüggések vizsgálata
Forrás: Saját szerkesztés
Ezen
megállapításainkat
a
végzett
hallgatókkal
történt
fókuszcsoportos interjúk, valamint a szakértői mélyinterjúk tapasztalatai,
eredményei
is
megerősítik.
Kutatási
eredményeink alapján a hipotézis elfogadásra került.
H5: „Hazánkban az alumni rendszer működésének hatékonyságát gátolja, a felsőoktatási intézmények 27
esetében a tervezett, hosszútávra szóló működési stratégiák hiánya, valamint az, hogy hazánkban a felsőoktatási intézmények hallgatói körében nem alakul ki a tanulmányok időszaka alatt az „intézményi identitás”. A hazai felsőoktatási intézmények a 2000-es évek elején, közepén kezdtek el az intézményi alumni rendszerek kiépítésével
szervezett
keretek
között
foglalkozni.
Az
intézmények jelentős része jelenleg a rendszer kiépítésének kezdeti fázisában tart, a hangsúly elsősorban az adatbázis kiépítésén és alapszolgáltatások (hírlevél, alumni magazin, évfolyam és alumni találkozók szervezésére) nyújtására koncentrál. Az alumni tevékenységek hazánkban nem alulról szerveződő
klubok,
szövetségek
formájában,
hanem
intézményi oldalról szerveződő szervezetek formájában épül ki. A tevékenységeket legtöbb esetben a Karrier és Hallgatói Szolgáltató Irodák munkatársai végzik, a rektorhelyettes szakmai felügyelete mellett. A hazai felsőoktatási intézmények által végzett alumni tevékenységek vizsgálata során a legtöbb esetben a stratégiai gondolkodásmód hiányát tapasztaltuk. Az intézmények többségében az alumni tevékenységet önálló, független tevékenységként kezelik, nem egy összefüggő komplex stratégiai rendszer elemeként. Pedig ez a tevékenység valójában a komplex marketing stratégia része, gyakorlat 28
orientált,
funkcionális
részterület,
melynek
sikeres
működéséhez szükséges, hogy kapcsolatban, összhangban legyen a többi funkcionális (beiskolázási marketing, hallgatói marketing, külső marketing..stb) részterülettel. A sikeres intézményi alumni tevékenység alapvető feltétele tehát a hosszú távú,
átfogó
kapcsolódóan feladatok
intézményi az
egyes
definiálása.
stratégia
megléte,
funkcionális
Az
elvégzett
s
ehhez
résztevékenységek, kutatások
alapján
egyértelműen bebizonyosodott az a tény is, hogy a hazai intézmények esetében nem alakul ki intézményi identitás a hallgatók körében az aktív szakaszban. Ennek elsődleges oka, hogy az intézményi stratégiákból egészen az utóbbi évekig hiányzott a tudatos imázs építésre irányuló szervezett tevékenységek rendszere. A hatékony alumni tevékenységek végzéséhez tehát szükséges az intézményi imázs, intézményi márkanév kialakítása (Nussl – Rein, 1997). A felsőoktatási intézmények
tudatosan
felépített
„személyiségének”,
„intézményi identitásának” kialakítása, a pozitív imázs kialakítása
hosszú
eredményeként
távú,
érhető
tudatos
csak
el.
marketingtevékenység Valós
teljesítmények,
megkülönböztető teljesítményelőnyök, vonzerők kellenek az elismertséghez, bizalomhoz, melyet célzott és hatékony marketingtámogatással,
marketingkommunikációval
lehet 29
megismertetni, elfogadtatni (Rekettye, 2010) Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a feltevésünk igaznak bizonyult. A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai intézmények alumni tevékenység szervezésére vonatkozó gyakorlata számos sajátsággal bír: •
a hazai alumni rendszerek kialakítását az intézmények kezdeményezték,
nem
alulról
induló
szerveződés
formájában alakultak ki az alumni szervezetek, •
az alumni tevékenység szervezett formában történő végzését a 2000-es évek elején, közepén kezdték el az intézmények,
•
az alumni rendszerek kiépítése, működtetése dominánsan pályázati forrásokból, intézményi költségvetésből valósul meg, a támogatásszervezés hazánkban jelenleg nem közvetlen, hanem közvetett cél,
•
az alumni rendszerek kiépítése kezdetleges fázisban tart – intézményenként eltérő -, a fő hangsúly az adatbázisok kiépítésére, alapvető szolgáltatások (hírlevél, alumni magazin,
alumni
és
évfolyamtalálkozók
szervezése)
nyújtására koncentrálódik, •
a végzett hallgatókkal való kommunikáció dominánsan egyirányú, a végzett hallgatók nem kerülnek aktívan bevonásra a feladatokba (nincs is rá igényük), 30
1. ábra: Az alumni tevékenység szerepe a felsőoktatási intézményi stratégiában
Forrás: Saját szerkesztés
•
az alumni rendszerek működtetését az intézmények önálló rendszerként kezelik, nem alakítottak ki átfogó intézményi stratégiát, melynek szerves része, részeleme az alumni stratégia,
•
a
hazai
intézményi
működésének
alumni
legnagyobb
rendszerek gátja
a
hatékony stratégiai
31
gondolkodásmód, marketingszemléletű gondolkodásmód hiánya, valamint •
az intézményi identitás kialakításába hiánya.
Javaslatunk
szerint,
a
hatékony
alumni
rendszerek
működtetésének alappillére a hosszútávú stratégiai célok meghatározása, melyhez kapcsolódnak az egyes funkcionális tevékenységek, egy egységes rendszert alkotva. Az alumni tevékenységek rendszere nem egyfajta végállomásnak tekinthető egy adott hallgatói életciklus lezárásaként. Az alumni tevékenység a teljes hallgatói életciklust végigkísérő körfolyamat egyik részeleme, mely szoros kapcsolatban kell, hogy álljon: a beiskolázási marketinggel, hallgatói marketinggel, a külső piacokkal való kommunikációs tevékenységekkel.
5. Jövőbeli kutatási irányok
Az alumni rendszerek további fejlesztésére szükség van, amennyiben az egyes intézmények alumni szervezeteinek működési
hatékonyságát
növelni
szeretnénk.
Ehhez
nélkülözhetetlen az intézmény hallgatói, végzett hallgatói igények, elvárások pontos ismerete. Hallgatói értékvizsgálat a 32
Diplomás Pályakövető Rendszer vizsgálatainak része. Ezen vizsgálatok keretében a hallgatói értékek egy-egy szegmensére kérdez rá a kérdőív, amely nem alkalmas árfogó kép kialakítására a tekintetben, mely szolgáltatások a hallgatók számára a legfontosabbak, és melyek azok, amelyek kielégítése révén kialakul, erősödik az intézményhez tartozás érzése. Javaslatunk szerint a hallgatói és végzett hallgatói igények széleskörű megismerése érdekében szükség lenne, egy átfogó, több
intézményre
kiterjedő
hallgatói
értékvizsgálatot
tanulmányozó kutatás lefolytatására, valamint a korábbi fejezetekben már megfogalmazott tudatos intézményi stratégia és azon belül alumni stratégia kialakítására és alkalmazására.
6. Felhasznált irodalom
Bramwell, A. – Hepburn, N. – Wolfe, D. A. (2012): Growing Innovation Ecosystems: University-Industry Knowledge Transfer and Regional Economic Development in Canada. Final Report to the Social Sciences and Humanities Research Council of Canada, University of Toronto. Holland, B. A. (2001): Toward a definition and characterization of the engaged campus: six cases. – Metropolitan Universities: An International Forum 3., pp. 20–29.
33
Nuissl, E. – von Rein, A. (1997): Felsőoktatási intézmények PRtevékenysége. Budapest, Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete Rekettye G. (2010): A felsőoktatási kínálat marketingorientált menedzselése. In: Törőcsik M. – Kuráth G. (szerk.): Egyetemi marketing – marketing a felsőoktatásban. Pécs, PTE, pp. 144–156. Szolár É. (2009): Szervezetelméletek a felsőoktatás kutatásban. Új - Pedagógiai Szemle, 2009/8-9. pp 27-46.
7. Publikációs jegyzék Duga Zs. – Törőcsik M. (2014): A Z - generáció és a tudomány kapcsolata – A tudományos ismeretszerzés színterei a fiatal generáció körében. Marketing & Menedzsment, XLVII. évf. II. különszám pp. 27-37 ISSN 1219 0349 Duga Zs. (2014): A hazai felsőoktatási intézmények által működtetet alumni rendszer sajátosságai. Marketing & Menedzsment, XLVIII. évfolyam, 2. sz. pp 18-31 ISSN 1219 0349 Duga Zs. (2014): Felvételi információforrások 2010-2013. In: Kuráth G. – Héráné T. A. – Sipos N. (szerk.) (2014): Diplomás Pályakövető Rendszer tanulmánykötet. Pécsi Tudományegyetem pp. 18-37. ISSN 2064-5848 Duga Zs. (2013): Tudomány és a fiatalok kapcsolata. Kutatási 34
tanulmány. TÁMOP-4.2.3. – 12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak. Projektvezető: Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár, A munkacsoport vezetője: Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. www.zgeneracio.hu Duga Zs. (2012): Az alumni – rendszer szerepe a felsőoktatásban. IV. Nemzetközi és X. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia, 2012. 04.12-13. Pécs In: Szamonek V. (szerk.): X. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia előadásai. Virágmandula Kft. ISBN 978-963642-471-8 Szontágh K. – Duga Zs. (2012): Sustaniable development in terms of next generations of researchers. In: Bélyácz I. - Fogarasi J. - Szabó K. - Szász E. (szerk.): Knowledge and Sustainable Economic Development. Konferencia helye, ideje: Oradea, Romania, 2011.10.27-29. Oradea: Partium Kiadó, 2012. p.x. ISBN: 978-606-8156-30-9 Duga Zs. - Szontágh K. (2012): Student mobility – a panorama of the situation in Hungary. In: Bélyácz I. - Fogarasi J. - Szabó K. - Szász E. (szerk.): Knowledge and Sustainable Economic Development. Konferencia helye, ideje: Oradea, Romania, 2011.10.27 - 29. Partium Kiadó, 2012. p.x. ISBN: 978-606-8156-30-9 Duga Zs. - Szontágh K. (2012): Future of student mobility in the Hungarian Higher Education. In: Bélyácz I. - Fogarasi J. Szabó K. - Szász E. (szerk.): Knowledge and Sustainable Economic Development. Konferencia helye, ideje: Oradea, Romania, 2011.10.27 - 29. Partium Kiadó, 2012. p.x. 35
ISBN: 978-606-8156-30-9 Duga Zs. (2012): Diploma mobilitás – azaz külföldi diákok a magyar orvosképzésben. In: Reisinger A. (szerk.) Új trendek és kihívások a hazai felsőoktatásban: A Széchenyi István Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Konferencia helye, ideje: Győr, 2011.05.2728. Széchenyi István Egyetem, 2012. p. x. ISBN:978-9637175-77-0 Duga Zs. – Szontágh K. (2012): The role of universities in regional development. In: Szente V. – Szendrő K. – Varga Á. – Varga R. (szerk.): Regional and Business Studies, Vol. 3, No. 1.Supplement 1.: 3rd International Conference of Economic Sciences. Konferencia helye, ideje: Kaposvár, 2011.05.19-20. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Paper CD: [s. n.], 2012. p. x. ISBN:978-963-9821-42-2 Duga Zs. (2011): Idegen nyelvű képzési programok szerepe a magyar orvosképzésben. In: Páger B. (szerk,): PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Évkönyv. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. ISSN: 1588 - 5348 Duga Zs. - Szontágh K. (2011): Foreign Students in Hungarian Medical Training. In: Székely T. (szerk.) XII. RODOSZ Konferencia. Konferencia helye, ideje: Kolozsvár, Románia 2011. 12.02- 2012.12.04. Kolozsvár: Románia Magyarok Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, 2011. p. x. ISBN:978-606-8259-39-0
Duga Zs – Szontágh K. (2011): Degree Mobility in Medical 36
Training in Hungary - Practices in foreign student recruitment. In: Ferencz Á. (szerk.): Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia, I-III. kötet, Konferencia helyszíne, ideje: Kecskemét, 2011. 08.25 -26. Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar ISBN:978-963-7294-983 Szontágh K. – Duga Zs. (2011): Regional Distribution of Academic Fields Offered by Doctoral Schools – Innovation Potential for Companies. In: Ferencz Á. (szerk.): Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia, I-III. kötet Konferencia helyszíne, ideje: Kecskemét, 2011. 08.25 -26. Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar ISBN:978-963-7294-983 Duga Zs. (2010): Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. In: Kuráth G. – Pálfi M. (szerk.): III. Felsőoktatási Marketing Konferencia: Konferencia CD, Pécs: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2010. pp. 200-212. ISBN:978-963-642-365-0 Duga Zs. (2010): Az egyetemek szerepe a regionális fejlesztésben. In: Buday-Sántha A. - Gunszt K, - Horváth M. - Milovecz Á. Páger B. - Tóth Zs. - Balogh G. - Kovács Sz.- Horeczki R. Erdősi F. - Horváth Gy.(szerk.) Évkönyv 2010:"Félidőben" Pécs: PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, pp. 36-47. I- IV. kötet ISSN 1588 5348 11 Oktatási segédanyagok Duga Zs. (2014): Tudománykommunikáció, tudományos ismeretterjesztés a webkettő világában. 37
Tudománykommunikációs képzés e-book tananyag. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megbízásából, a TÁMOP 4.2.4. A Nemzeti Kíválóság Program keretében a kiemelt projektben ösztöndíjat nyert kutatók számára. Duga
Zs. (2014): Felsőoktatási-kutatóintézeti intézményi médiamenedzsment elmélete és gyakorlati szempontjai. Tudománykommunikációs képzés e-book tananyag. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megbízásából, a TÁMOP 4.2.4. A Nemzeti Kíválóság Program keretében a kiemelt projektben ösztöndíjat nyert kutatók számára.
Egyéb kiadványok Kalmár L. – Duga Zs. – Somodi K. – Horváth B. (2014): The First 30 Years of the English Language Medical Education in Pécs. University of Pécs, Medical School (1st Edition, August 2014) Kalmár L. – Duga Zs. – Somodi K. – Horváth B. (2014): The First 30 Years of the English Language Medical Education in Pécs. University of Pécs, Medical School (2nd Edition, October 2014) Konfrencia előadások Duga Zs. (2014): Az alumni rendszer szerepe a felsőoktatási intézmények versenyképességének javításában. III. Interdiszciplináris Doktorandusz Konferencia. Pécs, 2014. április 15-17. Duga Zs. (2013): Tudománykommunikáció a Z-generációnak. Avagy hogyan tanulnak a net generáció tagjai. Egy generáció médiahasználatáról. Társadalomés 38
médiatudományi megközelítések. Pécs, 2013. november 89. Zsolnay Kulturális Negyed Duga Zs. (2013): Hallgatói értékek a felsőoktatásban. V. Nemzetközi és XI. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia Pécs, 2013. április 17-19. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Duga Zs. (2012): Az alumni – rendszer szerepe a felsőoktatásban. V. Nemzetközi és X. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia Pécs, 2012. április 12-13. Duga Zs. - Szontágh K. (2012): Student mobility – a panorama of the situation in Hungary. Knowledge and Sustainable Economic Development. Konferencia helye, ideje: Oradea, Romania, 2011.10.27 - 29. (angol nyelvű előadás) Duga Zs. - Szontágh K. (2012): Future of student mobility in the Hungarian Higher Education. Knowledge and Sustainable Economic Development. Konferencia helye, ideje: Oradea, Romania, 2011.10.27 - 29. (angol nyelvű előadás) Duga Zs. (2012): Diploma mobilitás – azaz külföldi diákok a magyar orvosképzésben. Új trendek és kihívások a hazai felsőoktatásban: A Széchenyi István Egyetem és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Konferencia Győr, 2011.05.27-28. Széchenyi István Egyetem Duga Zs. – Szontágh K. (2012): The role of universities in regional development. 3rd International Conference of Economic Sciences Kaposvár, 2011.05.19 – 2011.05.20. Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar (angol nyelvű előadás) 39
Duga Zs. – Szontágh K. (2011): Foreign Students in Hungarian Medical Training. XII. RODOSZ Konferencia. Konferencia Kolozsvár, Románia 2011. 12.02- 2012.12.04. Kolozsvár: Románia Magyarok Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége Duga Zs. – Szontágh K. (2011): Degree Mobility in Medical Training in Hungary - Practices in foreign student recruitment. Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia, Kecskemét, Magyarország 2011. 08.25 -26. Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Duga Zs. (2010): Az egyetemek szerepe a regionális fejlesztésben. „Félidőben"c. konferencia Pécs, 2010. október 8-9 PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
40
