REFLEKTÍV PSZICHOSZOCIÁLIS KRÍZISTANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak SZAKLÉTESÍTÉSI ÉS SZAKINDÍTÁSI KÉRELME
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
2012.
1
Pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelménye I. A szakirányú továbbképzés neve: pszichoszociális krízistanácsadó
II. A létesítő intézmény neve: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
III. A szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneteli követelménye:
1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: pszichoszociális krízistanácsadás szakirányú továbbképzés
2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: pszichoszociális krízistanácsadó
3. A szakirányú továbbképzés képzési területe:
társadalomtudományi képzési terület
4. A szak felvételének feltétele:
Legalább alapképzésben (BA) - vagy annak megfelelő fokozat és szakképzettség birtokában-, bármely képzési területen megszerzett oklevél
5. A képzési idő: Félévek száma: 2 félév
6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 60 kredit
7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben
2
Elsajátítandó kompetenciák:
A hallgatók pszichoszociális krízishelyzetek professzionális segítőivé válnak. A képzés kompetenciát nyújt: -
krízishelyzetek azonosítására;
-
krízisben lévő személyek azonosítására;
-
krízisben lévő személyekkel való szakszerű törődés, szupervízió melletti krízisintervenció megvalósítására;
-
krízisintervenciós team-tevékenység végzésére;
-
krízisintervenciós folyamatok megtervezésére és szakszerű kezelésére;
-
krízismenedzsment irányítására;
-
válság- és katasztrófahelyzetek kezelésének elősegítésére;
-
katasztrófahelyzetek kezelésének team-munkában történő kezelésére;
-
válságkommunikáció megvalósítására;
-
egészségügyi és szociális szolgáltatások szervezésére;
-
informális (intézményrendszeren kívüli) közösségi támogató rendszerek fejlesztésére és krízishelyzetekben történő hasznosítására.
A képzésen végzettek ismerik:
-
a lélektani krízis jelenségét;
-
a szociális krízishelyzet jelenségét;
-
a kríziskutatások eredményeit;
-
az öndestruktív viselkedésformák és a pszichoszociális krízis összefüggéseit;
-
ezen belül különösen a szuicidológiai kutatások legfontosabb eredményeit;
-
a szociális és egészségügyi intézmény- és szolgáltatásrendszert;
-
az elérhető egészségügyi és szociális szolgáltatási és támogatási formákat.
A képzésen végzettek alkalmasak:
-
válságban lévő személyek professzionális támogatására ;
-
akut krízisintervenciós munka végzésére;
-
katasztrófahelyzetek-kezelésében való szakszerű közreműködésre, azok irányítására;
3
-
a kliensek segítői rendszerekbe való delegálására;
-
krízisre
szakosodott
segítői
rendszerek
megtervezésében,
működtetésében
való
együttműködésre; -
saját szakmai tevékenységük folyamatos fejlesztésére (reflektív praxis).
A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek:
-
magas szintű empátiás készség;
-
individuális és szociális érzékenység;
-
stressz-tűrő képesség;
-
szelf-reflektivitás;
-
jó problémamegoldó készség;
-
alkalmasság team munkára;
-
fejlett kommunikációs készség.
A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:
-
családok átmeneti otthona
-
hajléktalan-ellátórendszer
-
kórházi szociális munka
-
hospice és palliatív ellátások
-
katasztrófavédelem
-
családsegítés
-
gyermekvédelmi alapszolgáltatások általános rendszere
-
gyermekvédelmi szakellátások komplex rendszere
-
iskolai szociális munka (gyermek és ifjúságvédelmi felelősök)
-
közösségi szociális munka
-
egyházi keretek között végzett lelkipásztori, ill. segítői tevékenység.
4
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek:
Alapozó képzés: 12 kredit értékben a kommunikációelmélet, a fejlődés- és személyiséglélektan, az esetkezelés és a korszerű tanácsadási módszerek megismerésére épül.
Törzsképzés: 38 kredit értékben a szuicidológia, a krizeológia (ezen belül az általános elméletek, a családi ill. házassági krízisek, valamint az egzisztencialista, szalutogenetikus nézőpont bevezetése történik meg), továbbá a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszere, szervezése és menedzsmentje, a készségfejlesztések és laborgyakorlatok (a mentálhigiénés tanácsadás, a család- és párkonzultáció és a krízisintervenció területén), valamint addiktológiai konzultáció, pszichiátriai és pszichopatológiai ismeretek, a pszichotrauma és kezelése (ezen belül a katasztrófamenedzsment), a hospice, palliatív ellátás, gyásztanácsadás és szakmai tevékenységeket átívelő etikai kérdések tárgyalása történik. A törzsképzés részét képezi a terepgyakorlat, amelyet szupervízió és esetmegbeszélő csoport kísér.
9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit
5
ADATLAP
1. A kérelmező neve, címe: Pécsi Tudományegyetem
2. A kérelem tárgya: Pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak indítása
3. A szak megnevezése: Pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak
4. A szakképzettség megnevezése: Pszichoszociális krízistanácsadó
5. Képzési forma: Levelező
6. A képzés képesítési követelményei tartalmazó (Kormány- vagy miniszteri rendelet): -
7. A képzés felelős szakmai vezetője: Oktató: Dr. Csürke József, Ph.D.
6
A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA
I. A szak indításának indoklása
A pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak egy olyan új szakértői kör felkészítését tűzi ki célul, amely képes a különböző társadalmi színtereken - oktatási, egészségügyi, szociális szektorban - megjelenő kríziseket felismerni, kezelni, ill. menedzselni, így a megfelelő szociális vagy egészségügyi szolgáltatáshoz delegálni.
Részletesen: A krízistanácsadás az a terület, ahol a szakmai protokollokat a szakember személyes reflexiókkal és kreatív hozzáállással egészíti ki. Ez a reflektív-kreatív hozzáállás magából az elméleti modellből és az ennek alapján formálódó gyakorlatból következik: krízishelyzet alatt olyan problémahelyzetet értünk, amelynek megoldása a személy számára mindennél fontosabb, a helyzet elkerülhetetlen, ugyanakkor a problémamegoldáshoz szükséges felkészültségek hiányoznak. Ebbe a helyzetbe a szakember az empowerment-megközelítést elfogadva lép be: azaz nem kínál kész megoldásokat, hanem abban segíti kliensét, hogy az megtalálja az önmaga számára optimális megoldást. Így tehát a krízishelyzet kliens és segítő közös, közösen értelmezett és reflektált tanulási folyamatává válik. Optimális esetben a klienst új felkészültségei egy magasabb fejlődési szintre juttatják. A krízis tehát nem betegség, de betegséget okozhat: a krízis akut, sürgős beavatkozást igénylő lélektani állapotként a tranzitív diagnózisok közé sorolható. Olyan átmeneti léthelyzetnek tekinthető, amely spontán, vagy a megfelelő beavatkozás következtében behatárolt időn belül (meg)oldódik. Kedvezőtlen esetben viszont ismétlődések révén krónikussá válhat, esetleg következményesen különböző lelki zavarok alakulhatnak ki, például depresszió, pszichózis, ill. öndestruktív magatartás (szerhasználat, szuicidium). A krízis önmagában nem tekinthető definitív pszichiátriai betegségnek, a krízisek gyakori jelentkezése vagy krónikussá válása azonban a háttérben lappangó lelki betegségre vagy személyiségzavarra világíthat rá. Napjainkban a krízisintervenció elsősorban az egészségügy, azon belül is a pszichiátria keretei között történik, ez azonban számos - sokszor nehezen átlátható és megoldható - problémával jár együtt. Elsőként a lélektani krízis alapvetően szociális, egzisztenciát érintő természete és az egészségügy medicinális megközelítése közti paradigmális különbséget szükséges kiemelni. A segítő-gyógyító rendszerek napjainkban is gyakorta betegségmodellen alapuló szolgáltatást működtetnek: jól körülírt tünetek segítségével diagnosztizálható kórképek kezelésére fókuszálnak, így kevésbé kerül előtérbe a szolgáltatásokat optimális esetben meghatározó holisztikus - pszichoszociális megközelítés.
7
A krízis, mint mélyreható, élet-átváltoztató tanulási folyamat, az életünk során számos alkalommal ismétlődik: természetesen nincs minden alkalommal szükség professzionális segítségre, azonban fontos tudni, hogy ezekben a helyzetekben egy jól megválasztott időpontban történő minimális beavatkozás komoly fejlődést indíthat el. Mindannyian átéltünk már kilátástalannak, vagy válságosnak tűnő időszakot, amikor a kiút megtalálásában egy baráti beszélgetés segített. Gyakran a helyzet lényegesen bonyolultabb, vagy azért mert a környezet támogatása elérhetetlen, vagy a segítség nem elégséges a válság megoldásához. Ilyenkor professzionális beavatkozás válik szükségessé. Bár hazánkban számos krízisellátó szolgálat működik eredményesen, azonban az egységes szakmai-szervezeti háttér csak részlegesen alakult ki. Szakmai körökben sem ismert olyan jól kidolgozott krízisintervenciós modell vagy szakmai protokoll, amely irányt mutat a különböző szakemberek (orvos, pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, lelkész, tanár, stb.) hatékony együttműködéséhez. A jelen társadalmi környezetben a kríziskoncepció jelentőségét az adja, hogy társadalmi válsághelyzetben mind a fejlődési, érési, mind pedig az akcidentális krízisek kreatív megoldása nehezebb: részben az általános értelemben vett erőforrások hiánya, nehezített hozzáférhetősége, részben pedig az emberi kapcsolatok tartós zavara miatt. Minden krízishelyzetben összekapcsolódnak a társadalmi-társas, kulturális és személyes faktorok: ezek eredője adja a megoldást. Ugyanakkor ez a modell nagy hangsúlyt helyez a közösségi erőforrásokra és az erőforrások szervezésére, összekapcsolására, a felépülés és fejlődés lehetőségeire. A kríziskoncepció így a kölcsönös függőséget (interdependenciát) és a rendszerszemléletet helyezi előtérbe. A krízishelyzetek fontos jellemzője, hogy ezek univerzálisak: azaz élete során mindenki több alkalommal átéli őket. Ebből következik, hogy a terület tanulmányozása során nagymértékben építhetünk a leendő segítők saját élményeire. A pszichoterápia bizonyos értelemben emberi értékeink vizsgálata. A krízisben végzett segítő tevékenységre ez az állítás hangsúlyozottan igaz. A krízishelyzetek megkövetelik a szelf-reflektivitás fejlesztését, mind a segítő, mind pedig a kliens oldaláról.
Megkövetelik továbbá a reziliencia
fejlesztését, és az önkorrekció képességét. A krízishelyzetekben a kliens gyorsan változik: a segítő, aki ezeknek a változásoknak a facilitálójává és tanújává válik, folyamatosan arra kényszerül, hogy átértékelje a kliensről alkotott korábbi vélekedéseinek jó részét. Ez az alapállás fogékonnyá teszi arra, hogy saját szakmaiságát, és azokat a segítői rendszereket is újjáértékelje, amelyben tevékenykedik. Erre a nélkülözhetetlen alapállásra jó felkészülést jelent a kritikai-reflektív, az élmény-alapú és a dialogikus tanulásirányítási módszerek bevezetése. Érdekes módon az egészségügyi ellátásban ritkán lehet találkozni olyan páciensekkel, akiknél klasszikus lélektani krízist definiálunk. Ennek egyik oka lehet, hogy a krízisben lévők jelentkezése
8
esetén a krízistüneteket a segítők - a paradigmális különbségek és információhiány miatt - nem ismerik fel, így a megfelelő beavatkozásra sem kerülhet sor. A másik lehetőség, hogy a válságállapotot az egyén környezete segítségével meg tudja oldani - sok esetben csak átmenetileg és csak súlyos szövődmények és/vagy mentális zavar kialakulása esetén kerül sor az egészségügyi vagy a pszichiátriai ellátó rendszerek igénybe vételére. Ilyenkor a kialakult tünetek (depresszió, szorongás, viselkedészavar, öngyilkossági kísérlet, stb.) azonban már elfedhetik a lélektani krízis sajátosságait, így nem kerül felismerésre, hogy milyen pszichológiai állapot áll valójában a manifeszt pszichopatológiai tünetek hátterében. Ez alapvetően meghatározza a páciens kezelését, hiszen legtöbbször - a csak tüneti kezelést jelentő - pszichotróp medikáció beállítása történik. A pszichiátriai gyakorlatban gyakran látjuk, hogy a felszínen lévő depressziós vagy szorongásos tünetek esetén a kezelést pusztán a hangulatjavító vagy szorongásoldó gyógyszer felírása jelenti, míg a valódi megoldást jelentő lélektani segítségnyújtás elmarad. Ez az ineffektív beavatkozás azonban nem segíti elő a személyiség fejlődését a krízis oldásán keresztül, inkább állandósítja ezt a kedvezőtlen állapotot. Ráadásul a felírt gyógyszer a krízishelyzet súlyosbodásakor jelentkező öngyilkossági szándék végzetes módszerét is jelentheti (Fekete és mtsai, 2003). A krízisben alkalmazott adekvát pszichológiai segítségnyújtás - a krízisintervenció - nemcsak az aktuálisan beszűkült lélektani állapot oldódását eredményezi, de megelőzheti a későbbi pszichés szövődmények kialakulását, emellett a személyiség érésének esélyét is magában rejti. A krízisben lévők ellátása során megjelenő problémák megoldásában segítséget nyújt, ha a hagyományos medicinális modell helyett krízisparadigmában gondolkodunk. A szemléletváltás nehézsége abban rejlik, hogy a krízisben lévő személlyel való találkozás alapvetően más megközelítést igényel, mint az egyre inkább szolgáltatássá váló, elidegenítően technicizálódó orvosbeteg kapcsolatban megszokott. A lélektani krízis pszichés jellemzői sajátos kommunikációs változásokban jelennek meg, hiszen a krízis kommunikációjában mindig tetten érhető a kommunikáció krízise is. Ezek ismerete elengedhetetlen a krízisállapot felismerésében és kezelésében. A lélektani krízis felismerése és kezelése nagy kihívást jelent a segítőknek, ezért nélkülözhetetlen a modern krízisparadigmán alapuló gondolkodás elsajátítása, valamint a krízis pszichológiai szabályszerűségeinek, lefolyásának és kommunikációs jellemzőinek ismerete is. Célunk az ún. reflektív kompetencia, mint a professzionális fejlődés lehetőségének és szükségességének felvillantása: ezen a szinten a szakember nem csupán azt tudja, mit kell tenni, de azt is, hogy ezt pontosan mi célból, és miképpen teszi. Mi a segítés személyes jelentősége önmaga számára? Alkalmanként képes rá, hogy az egyedi, változó helyzetekre különleges kreativitással válaszoljon. Módszerek: kritikai diskurzus, Bohm-féle dialógus, reflektív napló, reflektív csoport-gyakorlatok.
9
A szakképzés várható hasznosítási területei A pszichoszociális krízistanácsadók olyan speciális szaktudással rendelkező szakértői a lélektani és szociális kríziseknek, amely képessé teszi őket saját, eredeti felsőfokú szakképzettségüknek megfelelő szakterületükön az ott megjelenő krízisek felismerésére, kezelésére, ill. menedzselésére. A szakirányú továbbképzési szak sikerrel hasznosítható a következő szakterületen: -
felsőfokú
végzettséggel
rendelkező
egészségügyi
szakdolgozók,
diplomás
ápolók,
mentőtisztek, egészségügyi szolgáltatások koordinációjával foglalkozó szakemberek, továbbá egészségügyi intézményekben tevékenykedő szociális szakemberek; -
oktatási rendszerben tevékenykedő pedagógusok, ifjúságsegítők, iskolai szociális munkások, szociálpedagógusok;
-
szociális
szolgáltatások
széles spektrumában, különösen
olyan
diplomás szociális
szakemberek számára, akik a családvédelem, a gyermekvédelem, a hajléktalan ellátás, az idővédelem, a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása szakterületén tevékenykednek; -
egyházi intézményekben dolgozó személyek.
Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon Áttekintve a nemzetközi trendeket - különösen az angolszász területen lefolytatott képzéseket szembetűnő, hogy az ottani hagyományoknak, a rugalmasabb képzési kereteknek megfelelően a képzési kínálat igen sokrétű és kiterjedt. Mind a képzés szintjeit, mind a célpopulációt tekintve nagyon nagy a választék. E területen elsősorban szakirányú továbbképzésekben, képzési modulokban, vagy akár önállóan elvégezhető kurzusokban gondolkodnak. Magyarországon a felsőoktatás rendszerének átalakítása nyomán - további szempontként figyelembe véve a fizetőképes kereslet alakulását is - prognosztizálható, hogy megnő az igény a rövidebb képzések iránt, feltéve, hogy ezek az adott munkakörben hasonló előnyöket jelentenek majd, mint külföldön. Mivel a munkaerőpiacon erős a versenyhelyzet, hosszú távon a munkavállaló számára kifizetődő lehet speciális ismereteket adó rövidebb tanulmányi programok elvégzése.
A
nemzetközi krízistanácsadó képzéseket
áttekintve
a
következő általános jellemzőket
azonosíthatjuk: A krízis-modellhez köthető képzések többnyire az átfogóbb kockázatkezelés (risk-management) modelljeibe ágyazottan jelennek meg, így a kríziskoncepció teljes hatókörét tekintve elsősorban az akcidentális krízisek kezelésével foglalkoznak.
10
A képzések - a kríziskoncepció eredeti üzenetétől eltérve - nemegyszer a medikalizálódás jeleit mutatják (pl. diagnózisok terminusaiban történik a problémák meghatározása, háttérbe szorul a krízis ún. „promotív” (fejlesztő, előrevivő) aspektusa. Ugyanakkor - a költséghatékonyság jegyében - a közösségi források bevonása és az interprofesszionális együttműködés igényének szem előtt tartása messzemenően jellemző. Átfogó képzési program helyett specifikus tartalmakat hordozó képzéseket (kurzusokat, modulokat) ajánlanak, pl. külön-külön a rendőrség, a pedagógusok, közösségi munkások, az egyházi dolgozók, a krízisintervenciós teamek, a vállalati krízisintervenciós segítők, vagy éppen a felsőoktatásban dolgozó krízisintervenciós szakemberek számára. A képzések így gyakran nem jelenítik meg azt a holisztikus, rendszerszemléletű, reflektív gondolkodásmódot, ami a kríziskoncepció klasszikusaira messzemenően jellemző volt. Ebből következhet, hogy némelyik kapcsolódó terület képzési programjainak hatékonysága alulmarad az elvárásokhoz képest, az értékelő vizsgálatok vitatják ezeknek a módszereknek a hasznosságát (pl. a CISM, a critical incident stress management módszere körül kialakult viták). Ugyanakkor vannak olyan programok is, amelyek az általunk tervezett képzéssel mutatnak erős hasonlóságot (hivatkozások alább, az irányok és programok részletes ismertetésénél). A viszonylagos széttagoltságot jelzi a nem egységes szakmai terminológia: a különböző képzések jellemzően mást értenek krízis, stressz, trauma stb. alatt, attól függően, hogy a képzést tervező szakemberek milyen (általában általuk nem reflektált) elméleti modellt követnek. A képzések tervezésekor, de a krízisintervencióra való felkészítés során is messzemenően figyelembe veszik a korszerű infokommunikációs rendszerek sajátosságait. Mind az infrastruktúra, mind pedig az oktatók, tanulásirányítási módszerek vonatkozásában felkészültek arra, hogy a képzés egyes elemeit távoktatás formájában valósítsák meg. Másfelől, a képzés tartalmaiban is megjelennek a krízisintervenció mediatizált formái (pl. telefonon végzett krízisintervenció-, tanácsadás; valamint tanácsadás, konzultáció a krízisről való kommunikáció esetében a különböző médiumoknál, pl., televízió, vagy a közösségi média esetében stb.) Mind a nemzetközi, mind a hazai színtéren fontos szakmai előzmény a sürgősségi telefonszolgálatok munkássága: azok a gyakorlat-orientált, krízisintervencióra felkészítő képzések, amelyek az eltérő alapképzettségű önkéntesek számára a professzionalitás igényével szerveződnek, számos akadémiai környezetben szervezett képzés kiindulópontjait adják. Szintén nemzetközi példára szerveződtek hazánkban a KIT-ek, a krízisintervenciós teamek, amelyek katasztrófahelyzet esetén nyújtanak azonnali szakszerű segítséget. (Szabó Lajos munkássága, pl. IV. Pécs Sürgősségi Napok). Sajátos színtere a krízistanácsadásnak a fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek krízisben való segítése. Hazánkban a közösségi pszichiátriai ellátás bevezetése adja e téma jelentőségét.
11
Egyes nemzetközi képzési trendeknek megfelelően, a jelen képzést eltérő alapképzettségű személyek számára, egy évre tervezzük. Nem tartanánk szerencsésnek a túlzott specializációt, egyrészt, mert ez nem illeszkedik az általunk preferált rendszerszemléletű gondolkodásmódhoz, a reflektív hozzáálláshoz, ami képzésünk filozófiája. Másfelől, a hazai képzési kereslettel ez jelenleg összeegyeztethetetlennek tűnik.
Ahogyan a gazdasági válság és az egészségügyi/szociális szférát sújtó megszorítások nyomán világszerte, úgy a hazai színtéren is megnövekedett a közösségi ellátások, a közösségi támogató rendszerek súlya (önsegítés, önkéntesség, a reziliencia kialakítása közösségi támogató források segítségével, közösségi pszichiátria stb.). Várható, hogy ez a trend a fokozódó medikalizálódás ellen hat (költséghatékonyság szempontjai). Saját képzésünket ennek megfelelően tervezzük, összhangban az eredeti Caplan-i modell üzenetével. A továbbiakban néhány konkrét példa segítségével szemléltetjük a fontosabb irányokat: Felsőoktatási környezetben végzett krízistanácsadás: öngyilkosság-megelőzés, a zavart vagy nehezen beilleszkedő hallgatók segítése; sürgősségi készenléti terv; oktatók, mint „segítők” számára szervezett képzések. http://www.counseling.ufl.edu/cwc/CERC-Peabody-Hall.aspx Iskolai környezetben végzett krízistanácsadás: felkészülés kritikus eseményekre, a szervezet működtetése válsághelyzetekben, azonnali segítségre szoruló személyek azonosítása az iskolai környezetben, a krízisről való kommunikáció kérdései, krízisintervenciós terv készítése, traumatikus eseményt követő közösségi rehabilitáció lépései; a munkahelyi stáb szerepe a krízisintervencióban. http://www.schoolcrisisconsultant.com/ A témához kapcsolódóan értékelő kutatások eredményeit összefoglaló szaktanulmányok is rendelkezésre állnak. (pl. Grossman, J. et al. (1995) Strategies for School-Based Response to Loss: Proactive Training and Postvention Consultation. Crisis: The Journal of Crisis Intervention and Suicide Prevention. 16 (1) 18-26.
Egy másik terület a krízisintervenciós teamek tevékenységével (CIT, magyar változat a KIT) kapcsolatba hozható „disaster response managment”. E terület másik fő iránya a fejlődő országok jellegzetes problémáival hozható összefüggésbe. (A katasztrófahelyzetek kezelésén túl a pl. menekültügy, a migráció stb.) Egy holland intézmény ún. short course-t, rövid tanulmányi programot kínál az érdeklődőknek. http://globalhealth.ku.dk/courses?gclid=CI-wqarNia4CFQJAzQodYRqH4Q
12
A mentálhigiénés képzések egy része évtizedek óta arra irányul, hogy a rendőröket felkészítse családi krízisekbe történő optimális beavatkozásra, ezáltal mérsékeljék az erőszakot, javítsák a lakosság mentális egészségét. Egy 160 órás tanfolyamot követően a lefolytatott értékelő kutatás szerint csökkent az erőszak mértéke, erősödött a résztvevő rendőrök személyes biztonsága, saját munkájukkal való elégedettsége, és erősödtek a közösségi kapcsolatok is. (Mortin, B. Training Police as Specialists in Family Crisis Intervention http://www.eric.ed.gov/PDFS/ED047159.pdf)
A vállalati környezetben a krízismenedzsement részben eltérő, részben igen hasonló tartalmakat fed. Alaptétele, hogy a dolgozó pszichoszociális jólléte a vállalkozás érdeke (elköteleződés, magasabb színvonalú munka). Értik alatta a munkakörnyezetben, a munka folyamán adódó akcidentális krízisek kezelését, a dolgozó személyes krízisei megoldásának elősegítését. Maga a vállalati tanácsadás, mint műfaj is gyakran a krízismodell alapján szerveződik, rövid távú kapcsolatot kínálva a klienseknek. A legtöbb képzés előtérbe helyezi a kommunikáció kérdését. http://www.bacpworkplace.org.uk/acw_guidelines_web.pdf http://www.bernsteincrisismanagement.com/docs/tips_to_help_you_prevent_an_avoidable_workpl ace_crisis.html http://managementhelp.org/crisismanagement/index.htm Magyar nyelven: Barlai, R. - Kővágó, Gy. (2004): Krízismenedzsment, kríziskommunikáció; Budapest, Századvég Kiadó.
Példák képzésekre: Egy kanadai képzőhelyen (Humber) a „Krízisintervenció- és tanácsadás” tanulmányi program hat kötelező kurzusból áll, ezeket a hallgató tetszés szerinti sorrendben, részben távoktatás keretei között sajátíthatja el. A képzésben való részvétel feltétele bármilyen szociális, egészségügyi vagy humán területen megszerzett diploma. Kiemelten ajánlják szociális munkások, tanácsadók, ápolók és más egészségügyi személyzet, ill. bármilyen sürgősségi munkát végző személy, lelkész, gyászoló személyekkel hivatásszerűen kapcsolatba kerülő szolgáltató részére. A tanulmányi program hat kötelező eleme: A krízisintervenció alapjai; A krízisintervenció gyakorlatának jogi és etikai kérdései; Az öngyilkosság megelőzése; Gyásztanácsadás és krízisintervenció; Krízisintervenció családok számára; Az agresszív viselkedés kezelése. http://www.humber.ca/continuingeducation/ http://calendardb.humber.ca/LIS/WebCalendar/CE/ProgramOffering.do?name=11061
13
A University of Central Florida eltérő csoportok és közösségek (iskolák, rendőrség, közösségfejlesztők, különböző közösségi szolgáltatók) számára szervezi krízistanácsadói képzéseit. A gyakorlati terepek igen nagy szerepet játszanak e képzésekben. Oktatják a klinikai interjú, az egyéni és csoportos konzultáció és a krízisintervenció módszereit. A tanuló a gyakorlati modellek működésének megfigyelését követően maga is gyakorolja a megfigyelt készségeket; ehhez a tanulási folyamathoz kapcsolódik az elmélet és a kutatás. A modell tehát a tapasztalatokat (“learning by doing”), az élményeket, a mentorálást, a szerepmodelleket, és a reflektív praxist helyezi előtérbe, azzal a céllal, hogy a leendő szakember autonómiájának, szelf-reflektivitásának fejlődését elősegítse. Kiemelik a támogató, professzionális, bátorító és kollegiális szakmai környezet jelentőségét. http://counseling.sdes.ucf.edu/trainingj Az American Institute of Health Care Professionals krízistanácsadó-képzése távoktatás keretei között zajlik. A képzésre diplomás ápolók, szociális munkások, egyéb egészségügyi diplomások, pszichológusok,
diplomával
rendelkező humán
szolgáltatók, lelkészek, krízistanácsadóként
tevékenykedő szakemberek, rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédelem területén dolgozó diplomások jelentkezését várják. A képzés tartalma: A krízisintervenció elmélete (elméleti ismeretek, etikai és kulturális kérdések); Krízisintervenció: helyzetfelmérés és kezelés I. (esetek feldolgozásával); Krízisintervenció: helyzetfelmérés és kezelés II. (esetek feldolgozása, és a különböző helyzetek jellemzőinek azonosítása); Stresszkezelés (távoktatásban); Krízis és trauma kezelése (gyász, öngyilkosság, coping, elhárítás, kognitív terápiák); Relaxációs stratégiák (meditáció, relaxáció, spiritualitás); Krízisintervenciós terv készítése (Treatment planning) http://www.aihcp.org/ceu-program-crisis-intervention.htm
14
Az új szak létrehozásának képzési és kutatási előzményei az intézetben
Képzési előzmények: A PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke igen jelentős szakmai és szellemi potenciállal és műhelyekkel rendelkező oktatási és kutatási közösség, ahol egy alapszak és három mesterszak képzése folyik. A Tanszék szakgazdaként a szociális munka alapszak (szakfelelős: Prof. Dr. Kelemen Gábor egyetemi tanár), a szociális munka mesterszak (szakfelelős: Prof. Dr. Baráth Árpád egyetemi tanár), a szociálpolitika mesterszak (szakfelelős: Dr. Szöllősi Gábor egyetemi docens) megvalósítója, továbbá az Egészségtudományi Karral együttműködve az egészségügyi szociális munka mesterszak (szakfelelős: Prof. Dr. Kelemen Gábor egyetemi tanár) képzését gondozza. A szociális munka szakon az országban egyedülálló módon klinikai szociális munkás képzést, a szociálpolitika mesterszakon területi szociálpolitika szakirányú képzést folytat.
A PTE BTK történelmi jelentőségű a szociális munka képzési programjának hazai megalapításában, valamint azok fejlesztésében az elmúlt két évtizedben. Tanszékünkön 1991-ben indult főiskolai szintű ún. általános szociális munkás képzés Prof. Dr. Nagy Endre vezetésével, mely 2002-től egyetemi szintű szociális munkás képzési program akkreditációját nyerte el, az ELTE után a második egyetemi képzőhelyként. Jelenleg is a PTE BTK a szociális munka BA szak esetében a szakgazda kar és főállású professzora, Dr. Kelemen Gábor a képzés szakfelelőse is. A Tanszék történetének huszonegy esztendeje folyamán kialakultak, majd megszilárdultak a minőségi képzés feltételei: a képzőhely szakmai elismertséget szerzett regionális és országos viszonylatban is. Tanszékünk a dél-dunántúli régió kiemelt szociális továbbképzési központja, amely az akkreditált szociális képzéseket konzorciumban valósítja meg állami és civil szereplőkkel. A Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék akkreditált szociális szakvizsga központként működik 2007 óta. Kiépítette saját ún. terepoktatási hálózatát, mely a szociális munkás képzéseknek specifikuma és nélkülözhetetlen tartozéka. Az egyetemi szintű diplomát szerző hallgatók intézményen belül, a PTE BTK hat doktori iskolája 18 programjának valamelyikében folytathatják társadalomtudományi tanulmányaikat. A szociális munka és szociálpolitika mesterszakon végzett hallgatók doktori tanulmányainak folytatása terén főként a PTE BTK Pszichológiatudományi, Politológia, Kultúratudomány, Kommunikáció, Antropológia, Oktatás
15
és társadalom doktori programjai biztosítják az optimális szakmai hátteret. Ugyancsak továbblépési lehetőségek az ETK Egészségtudományi doktori programjai.
Nemzetközi kapcsolatok:
•
Horvátország: Prof. Dr. Baráth Árpád (a BTK egyetemi tanára), a Zágrábi Orvostudományi
Egyetem egykori docense (az Egészségpszichológia Tanszék egykori tanszékvezetője, 1983-1991), a nyolcvanas
években
társszerzője
és felelős
kutatásvezetője
volt
számos
posztgraduális
oktatásfejlesztési (K+F) programnak, ide sorolva az általános orvosképzés mester-fokozatú (MA) programok fejlesztését és folyamatos minőségellenőrzését. Általa és időközben, a BTK Szociális Munka Tanszék oktatói részletes betekintést nyerhettek a Zágrábi Egyetem Jogi Karán, 1996-ban bevezetett MA és PhD szintű szociális munka képzések tartalmi felépítésébe és oktatási módszereibe.
•
Németország: A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék az 1996/97-es tanévtől kezdve az
Erasmus-Socrates nemzetközi hallgatói-oktatói csereprogram állandó résztvevője, amely program lehetővé tette, hogy a tanszék oktatói és hallgatói két németországi egyetem szociális munka BA és MA szintű képzések felépítésével ismerkedjenek meg, és azokról nyerjenek közvetlen szakmai tapasztalatot (Bergen és Kiel egyetemek szociális képzési programok).
•
Egyesült Királyság: A BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2006-tól a Leonardo
Nemzeti Iroda oktatócsere és hallgatói mobilitás (hallgatói szakmai gyakorlatok) programjainak kedvezményezettje. A Tanszék a program keretében oktatókat küld a Chesteri Egyetemre (Prof. Dr. Aidan Worsley) oktatási és kutatási céllal (Prof. Dr. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta Habil. Dr., Madácsy József), valamint hallgatókat - terepgyakorlatra - a Cheshire County Council szociális intézményeibe, továbbá a Sherborne Area Partnership (Nigel Engert) partnerintézményeként működő Yeovil Trinity Foyer-be (Rose Adams). A program lehetőséget kínál a közösségi szociális munka
idős-
és
tanulmányozására,
fogyatékos
ellátás
illetve
hajléktalan
a
területén fiatalok
felgyülemlett
nemzetközi tapasztalatainak
integrációjában
alkalmazott
módszerek
megismerésére.
•
Egyesült Államok: Prof. Dr. Baráth Árpád, 2001-ben tett tanulmányútja során látogatást tett a
Michigan Egyetem Szociális Munka Tanszékén (University of Michigan School of Social Work), és
16
részletes betekintést nyert MA szintű szociális munka képzési programok formai és tartalmi rendszerébe. Dr. Tomi Gomory, a Floridai Egyetem (FSU) professzora, a szociális munka oktatója, a 2005/2006 tanév őszi szemeszterét vendégoktatóként a BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén töltötte, Fulbright ösztöndíjjal. Dr. Joan Borst, a Grand Walley State University, School of Social Work, College of Community and Public Support, Grand Rapids, Michigen professzoraként vendégeskedett Tanszékünkön 2009/2010es tanév őszén, Fulbright ösztöndíjjal.
17
FŐBB KUTATÁSI TERÜLETEK
A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékén oktató munkatársak kutatási területeit az alábbiakban foglaljuk össze. (A Tanszéken működő kutatási és szakmai
műhelyekről részletesen:
http://szocialismunka.hu/menu/23
és a kapcsolódó
Kutatóközpontról (SZINEK): http://szocialismunka.hu/menu/71 Dr. Csürke József, PhD., egyetemi adjunktus, tanszékvezető -
Mentálhigiéné, health promotion, counseling, szupervízió
-
A lélektani krízis promóciós aspektusa
-
Diszkurzív szuicidológia
-
A krizeológia egzisztencialista pszichoterápiás vonatkozásai
Prof. Dr. Baráth Árpád, PhD., egyetemi tanár -
Egészségpszichológia
-
Orvosi szociológia
-
Pszichoterápia
-
Alkotáslélektan
-
Kreatív (művészeti) terápiák a trauma-kezelésben
-
Önsegítés (csoport-dinamika)
-
Nonprofit (civil) szektorkutatások
-
Hatékonyságvizsgálat és tantervfejlesztés a felsőoktatásban
-
Kvantitatív és kvalitatív empirikus kutatások módszertani vizsgálata
Borda Viktória, egyetemi tanársegéd -
Területfejlesztés
-
Szociális városrehabilitáció
Boros Julianna, egyetemi tanársegéd -
Területi egyenlőtlenségek
-
Szegregáció (lakhatás, oktatás)
-
Cigányság
18
Brettner Zsuzsanna, egyetemi tanársegéd -
Időskori társadalmi exklúzió
-
Önkormányzati időspolitika
Dr. habil. B. Erdős Márta, PhD., egyetemi docens -
OTKA kutatócsoport tagja 1999-2003, illetve 2002-2006 (folyamatban)
-
Terápiás közösségek kommunikációs kutatása (Leo Amici Alapítvány, Phare-projekt) 2000-
2001 "Konstrukciók az addikciókról" c. ISM által támogatott kutatási projekt vezetője Dr. habil. Juhász Gábor, PhD., egyetemi docens -
A civil/non-profit szektor működése
-
Szociális gazdaság
-
Szociális/non-profit vállalkozások
-
Emberi és társadalmi tőke
-
Emberi erőforrás-gazdálkodás
-
Jóléti gazdaság - jóléti állam
-
Szociális szolgáltatásmenedzsment
-
Humán kutatás-fejlesztés-és innováció
Prof. Dr. Kelemen Gábor, egyetemi tanár -
A droghasználók interakciójának sajátosságai
-
Az emberi lehetőség-szféra növekedéséhez és az önerő felszabadításhoz vezető dinamikus,
interaktív folyamatok feltételei Madácsy József, egyetemi tanársegéd -
A szenvedélybetegek magyarországi önsegítő csoportjainak etnográfiai vizsgálata.
Az
interdiszciplináris kutatás a kulturális antropológia, az addiktológia és a társadalomfilozófia határterületein mozog.
19
Mándi Nikoletta, egyetemi tanársegéd -
Az "új segítés" antropológiai vonatkozásai
-
A professzionális támogató rendszer antropológiai vizsgálata a szenvedélybetegek
rehabilitációs ellátásában -
Addiktológiai rehabilitáció. Szenvedélybetegek felépülési narratívái
Molnár Dániel, egyetemi tanársegéd -
2010: HR szolgáltatások kiszervezésének értékelő kutatása (Human Exchange Kutatóintézet -
Pannonjob Kft.) -
2009: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalását elősegítő jó
gyakorlatok összegyűjtése, elemzése, a támogató intézményi, szolgáltató környezet feltérképezése. (FSZK 4863) Témavezető: Dr. Juhász Gábor -
2008-2009: Increasing Public Health Safety Alongside the New Eastern European Border Line.
(IOM Brussels) Témavezetők: Prof. Baráth Árpád, Dr. Szilárd István, Prof. Ternák Gábor -
2007-2009: Dél-dunántúli általános- és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex
vizsgálata (KAB KEF 07-A-0039) -
2007-2008: A gazdálkodási tevékenység, kontrolling és a versenyképesség-javítás
összefüggései. (ROP-3.3.1-05/1-2006 04 0006/36) Témavezető: Dr. Kemény Gábor -
2007-től: Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a tizenkét lépéses
mozgalmakban. (OTKA) Témavezető: Dr. Kelemen Gábor -
2005: Szombathely térszervező erejének határfelettisége (Phare CBC) Kutatásvezető: Prof.
Csapó Tamás Dr. habil. Molnár Margit C.Sc. egyetemi docens -
szociálpolitika történet
-
szociális/jóléti jogok
Mucsi Georgina, egyetemi tanársegéd -
hospice-palliatív ellátások és a szociális munka lehetőségei;
20
-
addiktológia: TC, önsegítő csoportok (2007-től: Pszichoszociális változás és az átalakulás
retorikája a tizenkét lépéses mozgalmakban. (OTKA) Témavezető: Dr. Kelemen Gábor ) Dr. Szöllősi Gábor, PhD., egyetemi docens -
a különféle társadalmi problémák konstruálása a társadalomban
-
a szociális kérdések kezelésére irányuló politikák közpolitikai elemzése
-
a szociális szakma professzionalizálódása
21
II. A képzést leíró adatok 1. A képzési cél A pszichoszociális krízistanácsadó szakirányú továbbképzési szak egy olyan új szakértői kör felkészítését tűzi ki célul, amely képes a különböző társadalmi színtereken - oktatási, egészségügyi, szociális szektorban - megjelenő kríziseket felismerni, kezelni ill. menedzselni, így a megfelelő szociális vagy egészségügyi szolgáltatáshoz delegálni, a különböző segítő folyamatokat koordinálni. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése pszichoszociális krízistanácsadó 3. A képzésben való részvétel előfeltétele Legalább alapképzésben (BA) - vagy annak megfelelő fokozat és szakképzettség birtokában-, bármely képzési területen megszerzett oklevél 4. Képzési idő: 2 szemeszter. 5. A képzés főbb tanulmányi területei 5.1. Alapozó tárgyak 12 kredit értékben a kommunikációelmélet, a fejlődés- és személyiséglélektan, az esetkezelés és a korszerű tanácsadási módszerek megismerésére épül.
5.2. Törzstárgyak
38 kredit értékben: a szuicidológia, a krizeológia (ezen belül az általános elméletek, a családi ill. házassági krízisek, valamint az egzisztencialista, szalutogenetikus nézőpont bevezetése történik meg) , továbbá a szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszere, szervezése és menedzsmentje, a készségfejlesztések és laborgyakorlatok (a mentálhigiénés tanácsadás, a család- és párkonzultáció és a krízisintervenció területén), valamint addiktológiai konzultáció, pszichiátriai és pszichopatológiai ismeretek, a pszichotrauma és kezelése (ezen belül a katasztrófamenedzsment), a hospice, palliatív ellátás, gyásztanácsadás és szakmai tevékenységeket átívelő etikai kérdések tárgyalása történik. A törzsképzés részét képezi a terepgyakorlat, melyet szupervízió és esetmegbeszélő csoport kísér.
22
6. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
6.1. Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgák teljesítéséből, a szakdolgozat elkészítéséből és záróvizsgával összekapcsolt védéséből tevődik össze.
6.2. A szakdolgozat A képzés ismeretanyagának bármely részéből választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. Terjedelem: 6000 n. szóköz nélkül. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.
7. Az ismertek előzetes beszámítási rendjére vonatkozó szabályozás:
Az ismeretek beszámításával kapcsolatban a kari, PTE BTK Tanulmányi és vizsga szabályzata szerint Kari Kreditátviteli Bizottság (KÁB) jár el. A KÁB legalább 4 tagból áll. Tagjait a szakfelelős(ők), illetve a dékán javaslata alapján a Kari Tanács választja. A bizottságban az 50 %-os hallgatói részvételt szavazati joggal biztosítani kell. A KÁB hallgató tagját az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon a hallgatók delegálják. A KÁB a hallgató írásbeli kérelmében foglaltak, a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi szabályzatok alapján dönt. A kérelemhez mellékelni kell a tanulmányok elvégzését igazoló leckekönyvet, okiratot vagy azok hitelesített másolatát, továbbá a tantervi egységek hitelesített leírását, illetve tematikáját.
23
8. A tantárgyi hálóterv Elm./ gyak.
1. fév.
2. fév.
Kre -dit
tantárgyfelelős telj.
Tantárgy
Alapozó tárgyak: 8 Kommunikációelmélet Fejlődés- és személyiséglélektan Korszerű pszichoszociális esetkezelési és konzultációs módszerek Reflektív gondolkodás és gyakorlat Törzstárgyak: 42 Krizeológia I. (Általános elméletek) Krizeológia II. (Családi, házassági) Krizeológia III. (Egzisztencialista nézőpont) Szociális és egészségügyi szolgáltatások rendszere, szervezése és menedzsmentje Készségfejlesztés - Laborgyakorlat I. (Mentálhigiénés tanácsadás, családkonzultáció) Készségfejlesztés Laborgyakorlat II. (Krízisintervenció) Öndestruktív mintázatok: szuicidológia és addiktológia Pszichiátria, pszichopatológia Trauma és kezelése, katasztrófamenedzsment A gyásztanácsadás alapjai – Hospice, palliatív ellátások Szakmai etika Terepmunka I. Terepmunka II. Szupervízió és esetmegbeszélő Szakdolgozat: 10 Szakdolgozat Összesen:
E E E
10 10 10
2 2 2
K K K
B. Erdős Márta habil. dr. Prof. Dr. Kelemen Gábor Dr. Csürke József
E
10
2
K
Dr. Csürke József
E E E
10 10 10
3 3 3
K K K
B. Erdős Márta habil. dr. Mándi Nikoletta Dr. Csürke József
10
3
K
Dr. Szöllősi Gábor
2
D
Mándi Nikoletta
E
GY
10
GY
10
2
D
B. Erdős Márta habil. dr.
E
10
3
D
Prof. Dr. Kelemen Gábor
3 3
K K
Prof. Dr. Kelemen Gábor Prof. Dr. Baráth Árpád
3
K
Mucsi Georgina
3 3 4 4
D K D
Madácsy József Brettner Zsuzsanna Brettner Zsuzsanna Dr. Csürke József
10 60
D
Prof. Dr. Kelemen Gábor
E E
10 10
E E GY GY GY -
10 10 40 60 30 10 140
150
24
Tantárgyleírások Kommunikációelmélet
Kredit: 2
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgató számára átfogó ismereteket biztosítson a társadalmi kommunikáció egyes, a krízistanácsadás területén releváns témáiról és elméleteiről (különösen: az interaktív és a participációs elméletről). A közéleti és a kultúraközi kommunikációról való ismeretek a tágabb, makro szintű közeget, míg az intézményi színtérre jellemző sajátosságok a segítő kapcsolat közvetlen kontextusát jelentik. A segítő beszélgetés bármely formájának későbbi gyakorlásához, valamint a közösségekkel végzett sokrétű munkához elengedhetetlen az egyes kommunikációs médiumok eltérő jellegzetességeinek, kapcsolatra gyakorolt hatásának, valamint az ezek révén elérhető intervenciós lehetőségeknek a bemutatása. A személyközi kommunikáció terén a fontosabb, tárgyalásra kerülő témák a követezőek: a kommunikáció axiómái, a kontroll és affiliáció kifejezésének lehetőségei, a nonverbális és verbális kommunikációs csatornák egymáshoz való viszonya, utóbbival összefüggésben a nyelv kapcsolatépítő szerepe, valamint a terápiás dialógust facilitáló kommunikációs-kapcsolati tényezők. Ezek az ismeretek felkészítik a hallgatót rendszerszemléletű, reflektív gondolkodás gyakorlására, és megfelelő alapokat jelentenek a segítő beszélgetés módszereinek elsajátításához, valamint a kommunikáció participációs elméletével összhangban lévő szociális konstrukcionista terápiás megközelítés elméleti alapjainak megértéséhez.
25
Kötelező olvasmányok: B. Erdős, M.: A nyelvben élő kapcsolat. Typotex, Budapest, 2006. Buda, B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Budapest, 2000. Csermely, P.: A rejtett hálózatok ereje. Hogyan stabilizálják a gyenge kapcsolatok a világot? Természet Világa, 2005. április. 146-150. Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. (Kötelező a 242-254., 265-278., 292-302., 321334., valamint 359-482. oldal) Kézdi, B.(2003): A kulturális pszichológia hozzájárulása a szuicidológia diszkurzív paradigmájának kialakulásához. in: Kállai, J., Kézdi, B.(szerk.) Új távlatok a klinikai pszichológiában. Új Mandátum, Budapest. 7-11. Ajánlott olvasmányok: Seltzer, M, Seltzer, W., Homb, N., Midstigen, P.(2001) Eposz, közös szövegalkotás és “kívülállóság”. Pszichoterápia, X. évf. 2. 98-109Tantárgyért felelős oktató: B. Erdős Márta, habil dr. Oktató: B. Erdős Márta, habil dr
Fejlődés-és személyiséglélektan
Kredit: 2
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Tantárgy leírása:
A tantárgy révén a hallgatók képet kapnak a személyiség fejlődéséről szóló különböző meghatározó pszichológiai irányzatokról, a lélektani folyamatok működéséről. Cél az általános lélektani ismeretek korszerű és átfogó elmélyítése, továbbá olyan pszichológiai szemléletmód kialakítása, amely az emberi viselkedés megértéshez és az interperszonális kapcsolatok pszichológiai hatótényezőinek megértéséhez járul hozzá. A tantárgy törekszik praktikusan alkalmazható ismereteket nyújtani a különböző életkorú kliensek fejlődési sajátosságairól, és tudományos magyarázatot adni a pszichikus folyamatok fejlődésbeli törvényszerűségeire. A reflektív tanulási módszerrel oktatott témakörök további célja a pszichikus folyamatok nagyobb integrációs szintjének elérése, a problémamegoldó képesség növelése, a valóságorientáltság, az emberi kapcsolatokban lévő
26
kölcsönösség és intimitás emelése. Főbb témakörök: a személyiség meghatározása; a személyiségpszichológia elméletei, típusok, vonások és az interakcionizmus; az egyéni különbségek mérése, az öröklés és a környezet kölcsönhatása, a személyiség kontinuitása, a személyiség szerkezete és működése pszichoanalitikus nézőpontból,
a
szorongás
és
elhárító
mechanizmusok,
pszichoszociális
elméletek,
szociálpszichológiai személyiségelméletek, szociális-kognitív tanuláselméletek, fenomenológiai perspektíva, személyes konstrukciók, kognitív fejlődés a gyermekkorban és erkölcsi fejlődés.
Kötelező olvasmányok: Atkinson és Atkinson: Pszichológia; Osiris; Bp. 1998 Cole és Cole (1997.: Fejlődéslélektan Osiris 1997. Bp. Carver-Scheier (1998.): Személyiségpszichológia Osiris Bp. Ajánlott olvasmányok: Mérei-Binét (2001.): Gyermeklélektan Gondolat Bp. Bernáth László, Solymosi Katalin (szerk.): Fejlődéslélektan olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest, 1997. 199-217. Kulcsár Zsuzsa, Szakács Ferenc /szerk./ (2001): Személyiségelméletek. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest. 61-95.
Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor
Korszerű esetkezelési módszerek
és
Félévek száma: 1
pszichoszociális Kredit: 2 konzultációs
Óraszám: 10
Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
27
Tantárgy leírása: A tantárgy célja az esetmunka (casework) és a konzultáció (counselling) rendszerszemléletű folyamatának, módszereinek és korszerű modelljeinek megismerése, a segítő kapcsolatokról szóló pszichológiai tudás reflektív elmélyítése, annak új ismeretekkel és készségekkel való kiegészítése. A stúdium feladata továbbá, hogy megismertesse a szociális munka alapfogalmait, közvetlen gyakorlatát meghatározó elméleti ismeretbázis fejlődéstörténetét, s a szociális esetmunka gyakorlata szempontjából releváns praxismodellek alapkérdéseit. Célja egyúttal a konzultáció kommunikatív és érzelmi összetevőivel, eszközeivel kapcsolatos kompetenciák rendszerelvű szemléleti keretben történő fejlesztése, különös tekintettel a főbb tanácsadási, esetmenedzselési beavatkozási formákra. A tárgy példákon keresztül mutatja be a konzultáció folyamatát, hatásait, alkalmazási területeit, annak a segítő professzionális és személyes készségeivel kapcsolatos vonatkozásait - különösen a krízishelyzetekre vonatkozó gyakorlatok bemutatása és elemzése révén.
Kötelező olvasmányok: Bagdy E. (2011): Paradigmaváltás az új évezredben.In: Transzperszonális pszichológia és pszichoterápia.(Szerk.: Bagdy E. - Mirnics Zs. - Nyitrai E.) Kulcslyuk Kiadó, Budapest. Buda B. (2011): Pszichoterápia - gyógyítás, fejlesztés és korrekció pszichológiai módszerekkel és pszichoszociális hatásokon át. In: Az elme gyógyítása. Háttér kiadó, Budapest. (251-296. old.) C. Rogers: Valakivé válni - A személyiség születése; Edge Kiadó, Budapest, 2003. (73-97.) Fonyó Ilona, Pajor András (szerk.) (2000): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. Pease, Bob: Rethinking Empowerment: A Postmodern Reappraisal for Emancipatory Practice, British Journal of Social Work, 2002 32, 135-147. Szabó Lajos (2000): Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest. University Press of Virginia, Charlottesville. Kelemen, G. (2011): Átlendülés. Animula Kiadó. Budapest. Ajánlott olvasmányok: C. Rogers: Az érzések visszajelzése; In: A személyközpontú megközelítés elmélete és alkalmazása a segítő szakmában c. szöveggyűjteményből (szerk.: Harday Ildikó) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola 1996 Tringer László: A gyógyító beszélgetés; Animula Kiadó, Bp. 1991. A tanácsadás pszichológiája; (szerk.: Ritókné Ádám Magda) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest, Tankönyvkiadó, 1992
Tantárgyért felelős oktató: Dr. Csürke József Oktató: Dr. Csürke József
28
Reflektív gondolkodás és gyakorlat Kredit: 2
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Óraszám: 10
X
X
Tantárgy leírása: A kurzus témája a reflektív gondolkodás és a demokratikus társadalmi gyakorlat közötti kapcsolat általában, és különösen a segítő hivatásokban. A reflektív gondolkodás magára a reflexióra való reflexió. A valódi demokrácia a reflektív gondolkodás politikai rendszere. A demokráciában maga az igazság(osság) és a valóság is állandó kérdésesség tárgya. A demokratikus rendszerek maguk kérdőjelezik meg saját intézményeiket. A demokrácia reflektív rendszer, mert tudatosságot feltételez. Magába foglalja a közügyekkel kapcsolatos kollektív cselekvés és szenvedély felszabadítását. A kurzus során a hallgatók megismerkednek egy sajátosan strukturált körülmények közötti reflektív gondolkodás modelljeivel és gyakorlatával, s ezzel fejlesztik ítélő- és értékelő képességüket. E tanulási folyamat többek között képessé teszi őket arra, hogy maximálisan kiaknázzák a reflexióban, mint a saját tapasztalatok vizsgálatában rejlő előnyöket, akár gyors, helyzetszituatív, akár mélyebb vizsgálat válik szükségessé. Fő témakörök: Bevezetés a reflektív gondolkodásba Reflektivitás mint kollektív, tudományos és intellektuális gyakorlat Metodológiai reflektivitás Interpretatív reflektivitás Meta-teoretikus reflektivitás Etnometodológiai reflektivitás Episztemológiai reflektivitás Megszerzendő kompetenciák: A kurzus teljesítése révén a hallgató képessé válik - kifejteni, miért szükséges a reflektív gyakorlat, -
azonosítani a különböző típusú reflektív gyakorlatokat, és a demokratikus társadalomban betöltött szerepüket, különösen a segítő hivatásokkal való összefüggésükben,
-
megvitatni és alkalmazni a reflektív praxis munkamódszerét.
29
Kötelező olvasmányok: Schön, D.A. (1983). The reflective practitioner. How Professionals think in action. New York: Basic Books. Erdos, M., Kelemen, G., Csurke, J., Borst, J. (eds.) (2011). Reflective recovery: Health learning in Twelve Step communities. Budapest: Oriod. Gibbs G. (1988): Learning by Doing: A Guide to Teaching and Learning Methods. Oxford Further Education Unit, Oxford Polytechnic. http://www.learningandteaching.info/learning/reflecti.htm Reflection and Reflective Practice http://www.learningandteaching.info/learning/reflecti.htm Polanyi, M. (1967). The tacit dimension. London: Routledge Ajánlott olvasmányok: Atherton J S (2011) Learning and Teaching; Reflection and Reflective Practice [On-line: UK] retrieved 7 January 2012 from Tantárgyért felelős oktató: Dr. Csürke József Oktató: Dr. Csürke József
Krizeológia I. Általános elméletek
Kredit: 3
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgató számára átfogó ismereteket biztosítson a pszichoszociális krízisről: az elmélet korai előzményeiről, a modernkori kríziskoncepció létrejöttének társadalmi-kulturális kontextusáról. A hallgató megismeri az eredeti, Caplan nevéhez fűződő, az akcidentális krízisekre vonatkozó elgondolásokat, valamint ezek gazdagodását, kiteljesedését más elmélet-alkotók, különösen Erik Erikson munkássága révén. A kurzus során áttekintjük a későmodern fejleményeket, irányokat, így a modell specifikus alkalmazási lehetőségeit és relevanciáját a közösségi ellátásokban és a közösségi mentálhigiéné és a pozitív pszichológia számos színterén. Emellett tárgyaljuk kríziskoncepció hatását arra a módra, ahogyan az élethosszig tartó emberi fejlődést, az életút során adódó problémák és változások tematizálását és kezelését koncipiáljuk. A hallgató elsajátítja a pszichoszociális krízis ismérveit, az egyes modellek szerinti szakaszait, a krízis lehetséges kimeneteleit, különös tekintettel a krízisek személyiségfejlődésben játszott
30
szerepére.
Kötelező olvasmányok: Csürke, J, Vörös, V., Osváth, P., Árkovits, A. (2009) Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve (különösen 1-9; 29-47; 141-333; 361-433) Oriold, Budapest B. Erdős Márta: A nyelvben élő kapcsolat. Typotex, Budapest, 2006. 37-153 Erikson, E.: A fiatal Luther és más írások. Gondolat, Bp., 1992. Telkes, J: Válság, változás, változtatás. A kríziskoncepció jelentősége a mentálhigiénés gyakorlatban. In: Gerevich, J. (szerk.) Közösségi mentálhigiéné. Gondolat, Bp. 101-112. Watzlawick, P., Weakland, J.H., Fisch, R. (1990): Változás. A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest. Ajánlott olvasmányok: R. A. Neimeyer – J. D. Raskin (2000): Constructions of Disorder. APA, Washington
Tantárgyért felelős oktató: B. Erdős Márta, habil dr. Oktató: B. Erdős Márta, habil dr
Krizeológia II. (Családi krízisek, Kredit: 3 Házasdsági és párkapcsolati krízisek)
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Óraszám: 10
Tantárgy leírása: A tantárgy célja a családról, annak struktúrájáról és működéséről szóló pszichológia tudás elmélyítése és a családi konzultáció kommunikatív összetevőivel, eszközeivel kapcsolatos kompetenciák rendszerelvű szemléleti keretben történő fejlesztése, különös tekintettel a főbb tanácsadási, esetmenedzselési beavatkozási formákra. Kompetenciák: A hallgató megismeri a családokkal végzett konzultációs technikákat, terápiás stratégiákat, a technikai alkalmazások elméleti hátterét, a konzultáció és terápia indikációit és kontraindikációit. A rendszerszemlélet, mint tudományos paradigma alkalmazásával képessé válik a segítséget kérő családokra, mint élő, nyitott rendszerekre tekinteni és adekvát intervenciós technikákat alkalmazni. A szociális konstruktivista modellek (a megoldásközpontú, a kollaboratív és a narratív
31
terápiák) ismertetése a hallgatók tájékozottságát és új módszerekre való nyitottságát hivatott növelni.
Kötelező olvasmányok: A családsegítés elmélete és gyakorlata. Szöveggyűjtemény Szerk.: Feuer Mária Akadémiai Kiadó, Bp. 2008 (11-94. 113-132. 170-176. 186-194. 233-296. oldalak) Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. évszám nélkül (11-29. 84-118. oldalak) Család- pszichiátria- terápia Szerk.: Koltai Mária Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 2003 (15-30. 119145. 198-222. oldalak) Goldenberg, H. I.: Áttekintés a családról II. kötet, és a III. kötetben a 43-94. oldalak Ajánlott olvasmányok: Barnes, Gill Gorell (1991): Családterápia, gondozás. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest. Berg, Insoo Kim (1995): Konzultáció sokproblémás családokkal. Animula, Budapest. Tantárgyért felelős oktató: Mándi Nikoletta Oktató: Mándi Nikoletta
Krizeológia III. Egzisztenciális perspektíva
Kredit: 3
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Tantárgy leírása: A kurzus során a lélektani krízis jelenséget az egzisztencialista filozófia és az egzisztencialista pszichoterápia nézőpontjából - a halál, az elszigeteltség, a szabadság és a jelentésnélküliség alapproblémáira épített kategóriák segítségével - vizsgáljuk. Ebben segítségül hívjuk a jaspersi határhelyzet és transzcendálás, a hamvasi világválság, a kierkegaardi szorongás és reménytelenség, a heideggeri „létfelejtés”, „felfedő lét”, lét és önmegértés egzisztenciális pszichoterápiás fogalmait. A kurzus célja megismertetni a hallgatókat az egzisztenciális analízis elméletét, módszereit és a gyakorlati alkalmazás különféle lehetőségeit. Érintett témakörök: • Egzisztenciális alapproblémák megjelenése a segítő kapcsolatokban; • A lélektani krízis promóciós aspektusával kapcsolatos kutatások eredményei; • Az „önelveszejtés” jelenségvilágának egyes kérdései; • Diszkurzív elméletek és megközelítések, diszkurzív szuicidológia; • Egzisztenciális pszichoterápia főbb elméleti kérdései;
32
• A transzcendálás kérdése – a lélektani krízis, mint határhelyzet szerepe a „létfelejtés” és a „felfedő lét” létmódja közötti váltásban; • Az élethez és a halálhoz való viszonyulás filozófiai alapkérdéseinek krizeológiai vonatkozásai; • A „rossz”, a „dráma” száműzetése; • A szorongás és a reménytelenség szerepe, lehetséges funkciói krízisszituációban; • A krízis szerepe a lét- és önmegértésben– a lélektani krízis, mint reflektív folyamat; Kötelező olvasmányok: Csürke J.: A lótuszevő eszmélése. Krízis és önmeghaladás. Oriold és Társai Kiadó. Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2011 Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk.: Csürke J. - Vörös V. - Osváth P. - Árkovits A.) Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009 Kézdi B. (1995): Negatív kód; Pannónia Kiadó, Pécs Hamvas Béla: Világválság. Magvető Kiadó, Budapest, 1983 Yalom, I. D.: Egzisztenciális pszichoterápia. Animula Kiadó, Budapest, (év nélkül) Ajánlott olvasmányok: B. Erdős M.: A nyelvben élő kapcsolat. Tipotext Kiadó, Budapest, 2005 Buda, B.: Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok. Animula, Budapest. 2001 Csejtei D.: Az értelem problémája a filozófiai thanatológiában. In: Útkereső értelmezések (szerk: Susszer Zoltán László) L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2004 Danvaloo, H.: A krízis dinamikus rövidterápiája. In: Rövid dinamikus pszichoterápia; Animula Kiadó, Budapest, (év nélkül) Frankl, V. E.: A tudattalan Isten. Pszichoterápia és vallás. EuroAdvice Kiadó, Budapest, 2002 Sontag, S.: A betegség mint metafora. Európa, Budapest, 1983 Tantárgyért felelős oktató: Dr. Csürke József Oktató: Dr. Csürke József
Szociális és egészségügyi Kredit: 3 szolgáltatások rendszere, szervezése és menedzsmentje
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Óraszám: 10
33
Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a szociális és egészségügyi, valamint egyéb jóléti szolgáltatásokat nyújtó intézmények szintjén bemutassa azokat az alkalmazott közgazdasági, menedzsment módszereket, amelyek különösen a krízisintervenciós szolgáltatások nyújtásának hátterét, feltételeit jelentik. Az egészségügyi és szociális szolgáltatások menedzselésének kérdései között a tantárgy kitér a szervezetek létrehozásának és működtetésének jelentőségét vizsgáló alapproblémákra, valamint a szolgáltatások kialakításának és nyújtásának, összehangolásának szervezet-és ágazatspecifikus kérdéseire egyaránt. Így a tantárgy a szolgáltatások formáinak, célcsoportjainak és típusainak megismertetésével - köztük elsősorban az egészségügyi és szociális szolgáltatások fókuszba helyezésével -, valamint a főbb szolgáltatási piacok és trendek bemutatásával kíván hozzájárulni a hallgatók tudáskészletének bővítéséhez. A tárgy felkészítést kíván nyújtani továbbá a krízishelyzetekben elérhető egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, azok jogszabályi hátterének alapos megismeréséhez és kritikus,
reflektív
elemzéséhez,
szervezéséhez,
összehangolásához,
kliens-centrikus
és
minőségközpontú fejlesztéséhez. A tárgy további célja a szervezeti válságok esetén a kríziskommunikáció és krízismenedzsmentre való felkészülés. Kötelező olvasmányok: Dinya László – Farkas Ferenc – Hetesi Erzsébet – Veres Zoltán (2004): Nonbusiness marketing és menedzsment. Budapest: KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Papp Ilona (szerk.) (2003): Szolgáltatások a harmadik évezredben. Budapest: Aula. Szociális szolgáltatások menedzsmentje. http://www.szia.org/sites/default/files/menedzsment00615.pdf (Utolsó elérés: 2012.02.04.)
In:
Krízismenedzsment, kríziskommunikáció. (Szerk.: Barlai R. - Kővágó Gy.) Századvég Kiadó, 2004 Ajánlott olvasmányok: Papp Ilona (szerk.) (2003): Szolgáltatások a harmadik évezredben. Budapest: Aula. Pelle József: Szociális intézmények strukturális problémái. www.szochalo.hu/upload/pelle_szocint_strukt.rtf • Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése, Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2002. M. Lippai Éva – Pelle József – Szöllősi Gábor – Zolnay János: Segédkönyv a szociálpolitika helyi kialakításához, DHV Magyarország Kft. Csoba Judit: Stratégiai tervezés vagy válságkezelés (Egy kísérleti foglalkoztatási projekt Debrecenben). Esély, 1996/1. Bugarszki Zsolt: A szociális szolgáltatások várható alakulása 2005-2015 (SZOLID Projekt anyaga) Forrás: SzMM honlap. • •
• • •
Tantárgyért felelős oktató: Dr. Szöllősi Gábor
34
Oktató: Borda Viktória
Készségfejlesztés. Laborgyakorlat I. Kredit: (Mentálhigiénés tanácsadás, családkonzultáció) Félévek száma: 1
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A kurzus folyamán az ismeretek, készségek, értékek hármasa kerül a szociális munkás hallgatók szakmai tudásának, kompetenciájának középpontjába. A konzultáció témakörében megszerzett tudományos ismeretanyag gyakorlatba való átültetése, a tapasztalati és személyes tudás integrálása, strukturálása a cél. A tematikai fókusz a következőkre irányul: A család és kontextusa, a különféle családi elrendeződésekhez szükséges megközelítés kérdései, a rendszerszemlélet a gyakorlatban, a családi életciklus vizsgálata, jellegzetes technikák használata a családkonzultáció folyamatában (pl. genogram, ecomap), családi problémák felismerése, hatásainak elemzése, a család kommunikációs sémái, a krízisintervenció szükségességének felismerése, lépéseinek megtervezése. Az oktató facilitátori szerepben segíti létrehozni a hallgatók saját értelmezéseit és a tudás/ tapasztalat megszerzésének alternatív útjait.
Kötelező olvasmányok: - A családsegítés elmélete és gyakorlata. Szöveggyűjtemény Szerk.: Feuer Mária Akadémiai Kiadó, Bp. 2008 (97-230. oldalak) -
Sherman, R.- Fredman, N. (1989): Strukturális technikák a pár- és családterápiában. Magyar Pszichiátriai Társaság. Budapest.
-
Családterápiás olvasókönyv. I. kötet. Mérei ferenc Mentálhigiénés Szolgálat. Budapest
-
Goldenberg, H. I.: Áttekintés a családról II. kötet, 116-148. oldalak. és a III. kötetben a 7494. oldalak. Animula Kiadó, 2008. Budapest
Ajánlott olvasmányok: Barnes, Gill Gorell (1991): Családterápia, gondozás. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest. Berg, Insoo Kim (1995): Konzultáció sokproblémás családokkal. Animula, Budapest. Tantárgyért felelős oktató: Mándi Nikoletta Oktató: Dr. Balikó Eszter
35
Készségfejlesztés. Laborgyakorlat Kredit: 2 II. Krízisintervenció
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Óraszám: 10
Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy felkészítse a hallgatót a krízisintervenció gyakorlására. A hallgató képessé válik a lélektani krízis állapotának felismerésére, a krízisben lévő személy empatikus és hatékony segítésére, a krízisintervenciót végző más szakemberekkel való együttgondolkodásra és cselekvésre. A kurzus témái ennek megfelelően: a krízisintervenció jellegzetességei az egyéb segítői tevékenységekkel összehasonlítva; a lélektani krízis kommunikációs sajátosságai; a segítő kapcsolat kialakítása; a lélektani krízis, különböző szakaszaiban végzett segítői tevékenység. A kurzust elvégezve, a hallgató el tudja különíteni a lélektani krízis állapotát egyéb pszichológiai/pszichiátriai problémáktól; képes felmérni a személy aktuális állapotát, a veszélyeztető tényezőket és az elérhető támogató forrásokat. Ismeri a személyesen és telefonon történő krízisintervenció alapvető szabályait, lépéseit. Ismeri saját tevékenységének korlátait, tudja, milyen esetekben szükséges további segítő kapcsolatot szerveznie a kliens számára, és ismeri ennek forrásait, módjait. Elvárt az órán
való aktív közreműködés:
az elhangzottak
kommentálása,
kérdések
megfogalmazása, valamint az alkotó, a közös ismertszerzést elősegítő részvétel. Az óra első felében szituációs- és más kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatok segítik az élmény-alapú tanulást. Az elméleti kérdések közös felfedezésére, megbeszélésére ezt követően kerül sor.
36
Kötelező olvasmányok: Balikó, M. (1990): Tele/pszicho/fon. Animula, Budapest. Csürke, J. Vörös.V. Osváth. P.,Árkovits, A (2009) :Mindennapi kríziseink Oriold és társai, Budapest Herwig-Lempp, J. (2002) A helyes kérdezés módja. Pszichoterápia. XI. évf. 397-406. Kelemen, G. (2001): Válaszoló kérdezés a szociális esetmunkában. in.: Nagy J. Endre (szerk.) Szociológia, szociálpolitika, szociális munka. PTE, Pécs. 259-274. Kállai, J., Gál, B. (szerk.) (1999) Az első találkozás jelenségvilága a segítő kapcsolatban. Janus/Osiris. Budapest. 104-114. Kézdi, B.(1995): A negatív kód. Pannónia Kiadó, Pécs. Ajánlott olvasmányok: George, E., Iveson, C., Ratner, H.(1990): Megoldásközpontú terápia - a de Shazer modell. Családterápiás olvasókönyv sorozat, 6. sz. Animula, Budapest (a magyar nyelvű kiadás dátum nélkül). Faber, H., van der Schoot, E. (1987): A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhygiénés Szemléletformáló Füzetek. Fordítás. Kézirat gyanánt. Sorozatszerkesztő: Tomcsányi T., Bánlaki, R. A Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete, A Magyar Pszichiátriai Társaság és a Magyar Pszichológiai Társaság Pszichohygiénés Munkacsoportjának közös kiadványa. Tantárgyért felelős oktató: dr. Balikó Márta Oktató: dr. Balikó Márta
Öndestruktív mintázatok: Kredit: 3 addiktológia és szuicidológia
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Óraszám: 10
Tantárgy leírása:
A tárgy célkitűzése a hallgatók ismereteinek megalapozása és kibővítése az öndestruktív mintázatok témakörében, így a szenvedélybetegségek és az öngyilkosság témakörének részletes és reflektív feldolgozása révén. A tantárgy érinteni kívánja a következő témaköröket: aktuális kábítószerhelyzet és öngyilkossági statisztika bemutatása. A szenvedélybetegség kialakulása, bio-pszicho-szociális háttere, a drogok, használatuk, felismerhetőségük; a viselkedéses addikciók. A tárgy további célja, hogy az addiktív személy szubjektív világáról, a szenvedélybetegség igazi természetéről, a drogfogyasztó magatartásról, és az ennek következtében kialakuló viselkedésről nyújtson általános ismereteket. Az addiktológiai kezelőhálózat bemutatása: elsődleges, másodlagos, harmadlagos prevenció. Intézmények és programok bemutatása, amelyek működnek az addiktológiai betegek
37
kezelésében. Terápiás közösségek és önsegítő csoportok. Segítők szerepe a szenvedélybetegség kezelésében és a szenvedélybetegek gondozásában. Az addiktológiai konzultáció szerepe a drogfogyasztók körében: attitűd és segítői technikák. Az öngyilkosság jelenségvilága. Hazai és nemzetközi öngyilkosság-kutatási trendek és fontosabb eredmények. Szociológiai, pszichológiai, pszichiátriai elméletek. Diszkurzív szuicidológia. Az öngyilkosság-megelőzésének kérdései és az integratív szemléletű komplex kezelés.
Kötelező olvasmányok: Kelemen Gábor (2001): A Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Pécs Rácz József (1999): Addiktológia. Tünettan és intervenció HIETE. Bp. Buda, B. (2001): Az öngyilkosság. Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok. Animula. Budapest. Kézdi, B. (1995): A negatív kód. Pannónia Kiadó. Pécs. Fekete, S. - Osváth, P. (2004): Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány. Pécs. Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk.: Csürke, J. Vörös, V. - Osváth, P. - Árkovits, A.) Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009 Ajánlott olvasmányok: Balikó, M. (1990): Telepszichofon (Öngyilkosság-megelőzés lehetőségei telefonon át). Animula Kiadó. Budapest. Rácz József (1995): Addiktológiai szöveggyűjtemény. HIETE EFK, Bp. A Szenvedélybetegségek és Addiktológia c. folyóirat számai Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor Oktató: Dr. Csürke József, Molnár Dániel
Pszichiátria, pszichopatológia
Kredit: 3
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
38
Tantárgy leírása: A tantárgy célja az, hogy felkészítse a leendő szociális munkást az egyének és családtagok viselkedését és kapcsolatait nagymértékben befolyásoló pszichiátriai zavarok felismerésére és olyan személyes, illetve szakmai kommunikáció kialakítására, amely az ilyen zavarokkal küszködő kliensekkel kapcsolatos munkához szükséges. A tantárgy egyaránt magában foglalja az egyes lelki jelenségek kóros változatainak és a főbb pszichiátriai zavarok sajátosságainak, jellemzőinek témakörét. A pszichopatológiai modellek és osztályozások tükrében tárgyalja a pszichiátriai zavarok társadalmi vonatkozásait, a társadalmi és társas tényezők funkcióját, s a társadalom szerepét a pszichiátriai zavarok kezelésében. A hagyományos biológiai-vulnerabilitást és személyiségfejlődési zavarokat hangsúlyozó elméletek mellett kiemelt figyelmet kapnak a pszichoszociális, szociokulturális, családpatológiai és deviancia modellek. A tárgy segítséget kíván nyújtani továbbá a pszichiátriai betegeket ellátó intézményrendszerében történő eligazodáshoz, továbbá a betegellátási modellek megismerése révén lehetőség kínálkozik a krízishelyzetekben történő segítségnyújtáshoz alkalmazott ellátási protokollok feltérképezésére.
Kötelező olvasmányok: Kelemen Gábor, Csákiné Király Lívia (2004): Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. Füredi János (1998): A pszichiátria magyar kézikönyve, Medicina könyvkiadó, Budapest. Tringer László (1999): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó, Budapest. A lélek betegségei. Osiris, Budapest, 2005 Ajánlott olvasmányok:
Horváth Szabolcs (2000): Pszichiátriai betegek rehabilitációjának intézményes formái. In: A rehabilitáció gyakorlata (szerk.: Huszár Ilona, Kullmann Lajos, Tringer László) Medicina, Budapest. 286-301. Irinyi Tamás (2000): Pszichiátriai szakápolástan. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor
Trauma és kezelése, katasztrófamenedzsment
Kredit: 3
Előadás Szeminárium Gyakorlat
39
Félévek száma: 1
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatók megfelelő ismeretelméleti tudásra tegyenek szert a traumatikus tapasztalatok feldolgozásának kezelési modalitásai tekintetében. A „trauma debriefing” alkalmazási területeinek felmérése, a PTSD tünet együttes kialakulásának prevenciójára vonatkozó ismeretek, a traumaszenzitivitás, mint készség fejlesztése - érintik a jellegzetesnek tekintett tematikákat, pl. háborús tapasztalatok, családon belüli erőszak, holokauszt-túlélők, valamint a hagyományos katasztrófa-alapú traumatudás. A kezelés három fő fázisa (biztonság kialakítása, emlékezés és gyász, visszakapcsolódás az emberi közösségbe) és a csoportterápiás vonatkozások ismertetése a kurzus során esettanulmányok bemutatásán keresztül realizálódik. A katasztrófa menedzsment fogalma és annak területei szintén a tárgy törzsanyagát képezik. Kötelező olvasmányok:
Newman, F. (2002). Gyermekek krízishelyzetekben. Bp. Pont Kiadó. Herman, J. (2003). Trauma és gyógyulás. Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig. Budapest: Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület. Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk.: CsürkeVörös-Osváth-Árkovits). Oriold és társai Kiadó, 2009
Ajánlott olvasmányok: Kállai J., Gál B. (szerk.). (1999). Az első találkozás jelenségvilága a segítő kapcsolatban. Budapest: Janus/Osiris. Watzlawick, P. (1989). A helyzet reménytelen, de nem súlyos. Budapest: Helikon Kiadó.
Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád Oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád
A gyásztanácsadás alapjai Hospice, palliatív ellátások
– Kredit: 3
Előadás Szeminárium Gyakorlat
40
Félévek száma: 1
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Tantárgy leírása: A kurzus célja a hallgatók megismertetése a krízistanácsadók szerepével a gyásztanácsadásban, ill. a hospice-palliatív ellátásban. A fő hangsúly a hospice filozófiájának és az ellátás megvalósulásának bemutatására helyeződik, elmélet és esetismertetések segítségével. Fontosabb tárgyalt témakörök: •
Hospice, mint a pszichoszociális segítés egyik színtere;
•
A krízistanácsadó helye és szerepe a hospice-palliatív ellátásban;
•
A veszteség előtti időszakból a veszteséget követő időszakba vezető út;
•
A haldokló betegekkel foglalkozó szociális és egészségügyi szakemberek változó szerepe;
•
Az előre látható és a váratlan halál; a gyász;
•
A haldokló betegek hozzátartozóinak szükségletei; a gyászoló betegtársak támogatása;
•
Rossz hír közlése telefonon, kommunikáció;
Kötelező olvasmányok: Dr. Gergelyné Dr. Tóth Éva (2009): Szasz - Ewing - kór a young korban. AD LIBRUM, Budapest Huemer Werner (2010): Segítőként a halálos ágynál. Grál-Világa Magyarországi Alapítvány, Budapest Polcz Alaine (2008): Nem trappolok tovább. Jelenkor Kiadó, Budapest Singer Magdolna (2010): Vigasztalódás a gyászban. Jaffa Kiadó, Budapest Ajánlott olvasmányok: Gyukits György és Keresztes Cecília (2002): Szociális munka egy palliatív terápiában részesülő daganatos beteggel. In: Cseri Péter (szerk.): Segítségnyújtás a végeken. Magyar Hospice-Palliatív Egyesület, 2002. 237 – 247. Mucsi Georgina (2011): Szociális munka a hospice-ban. In.: Kharón, XV. évf., 1. szám, 1-43. Borbáth Zsuzsanna (2008): Jelen-lét. Szociális munkásként a haldokló mellett. Kharón, (1-2): 3345. Dr. Joan M. Borst (2010): A krónikus betegségekkel járó gyász, veszteség, és az ezekkel való megküzdés. In.: Kharón, XIV. évf., 4. szám, 24-43.
Tantárgyért felelős oktató: Mucsi Georgina Oktató: Mucsi Georgina
41
Szakmai etika
Kredit: 3
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma:
Óraszám: 10
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
X X
X X
Tantárgy leírása:
A kurzus célja a filozófiai etika, az alkalmazott szakmai etika és a szakmai gyakorlat során felmerülő konkrét etikai dilemmák kapcsolatának, egymásra hatásának vizsgálata. Az elméleti kereteket lefektető előadást követően tipikus gyakorlati eseteket vitatunk meg közös esetelemzés formájában. Az esetelemzések során hangsúlyt kap a hallgatók felmerülő esetekkel kapcsolatos önreflexiója, érzelmeinek, attitűdjeinek, értékválasztásainak tudatosítása, kifejezése. A kurzus teljesítésének feltétele: zárthelyi dolgozat megírása, beadandó esetelemzések, aktív szemináriumi részvétel.
Tematika: •
A filozófiai etika néhány releváns elmélete
•
Alapvető értékek a segítő hivatásokban
•
Segítő szakemberek etikai dilemma, bioetika
•
A Szociális Munka Etikai Kódexe
•
Esetelemzések
42
Kötelező olvasmányok: A Szociális Munka Etikai Kódexe Hegyesi G. (1998): Az általános szociális munka szakmai koncepciója. In: Kozma J. (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség. Kelemen G. – Csákiné Király L. (2004): Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása. Segédanyag a szociális szakvizsgához. Budapest: NCSSZI, 16-23. old. Kozma J. (1998): A szociális munkás szakmai és egyéni fejlődése. In: Kozma J. (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség. Loewenberg, F. – Dolgoff, R. (1996): Érték és etika a szociális munka gyakorlatában. In: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Budapest: Semmelweis Kiadó. Loewenberg, F. – Dolgoff, R. (1996): Etikai választások a segítő foglalkozásokban. In: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Budapest: Semmelweis Kiadó. Ajánlott olvasmányok: Ferge Zs. (1997): A szociálpolitikára ható értékek. In: Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület – ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke. Tantárgyért felelős oktató: Madácsy József Oktató: Madácsy József
Terepmunka
Kredit: 7
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma: 1
Óraszám: 100
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Tantárgy leírása: A terepmunka a képzés egyik kiemelt területe: a reflektív tanulás kitüntetett állomása. Célja, hogy elősegítse az elméleti tudás, a gyakorlati készségek és szakmai attitűd integrációját. A hallgatók a gyakorlat oldaláról közelítve ismereteket szereznek a pszichoszociális krízistanácsadás lényegéről, alkalmazott módszereiről, főbb szervezeti és gyakorlati keretfeltételeiről. A gyakorlat a választott érdeklődésnek megfelelő intézménynél zajlik. (A lehetséges intézmények hálózata a szociális munka BA képzés terepkataszterében rendelkezésre áll. Elérhetőség: www.szocialismunka.hu ) A választható intézményekben alapszolgáltatás keretében zajlik krízisintervenciós tevékenység, így többek között családsegítő szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, családok átmeneti otthonai, hajléktalanellátó intézmények és szolgáltatások, hospice osztályok, katasztrófavédelem.
43
Kötelező olvasmányok: A terepgyakorlat oktatási segédanyaga.
Ajánlott olvasmányok: -
Tantárgyért felelős oktató: Brettner Zsuzsanna Oktató: Brettner Zsuzsanna
Terepmunkát kísérő szeminárium: Kredit: 4 esetmegbeszélő és szupervízió
Előadás Szeminárium Gyakorlat
Félévek száma:
Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy
Óraszám:
Tantárgy leírása:
A terepmunkához kapcsolódik az azt kísérő szeminárium, amelynek során a hallgatók elsajátítják a reflektív tapasztalati tanulás módszertanát, miként lehet különböző szakmai, tapasztalati és tudományos szempontokat érvényesíteni egy eset megközelítésében, elemzésében. Kiscsoportos keretek között, a munkafolyamatok és esetek folyamatos követésével hozzájárul azok megértéséhez, modellálja az esetmegbeszélést, mint a szociális munka minőségét és hatékonyságát biztosító munkaformát.
A csoportos szupervízió során cél a szakmai személyiség gondozása és fejlődésének elősegítése, valamint a szervezeti szintű működés - együttműködés, eredményesség, hatékonyság, összehangoltság –javítása. Mindezeken túl a szupervízió csoportos és egyéni formában kívánja segíteni résztvevőit a szakmai és/vagy vezetői munkájuk során felmerülő, szakmai személyiséggel összefüggő változási, alkalmazkodási és fejlődési nehézségek kezelésében.
44
Kötelező olvasmányok: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (2005): Szupervízió. Egyén - csoport - szervezet. Supervisio Hungarica. Sárvári György: A tapasztalati tanulás folyamatának néhány kiemelt szempontja a szupervíziós csoportmunkában. In: Metalépés, Animula, Budapest, 1999
Szupervízió és tereptanítás a szociális munkában. (Szerk.: Bányai Emőke) Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2006 Pik Katalin: Ráhangoló. Szupervíziós tapasztalatok. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 2002
Ajánlott olvasmányok:
Tanulmányok a szupervízió köréből. I-III. (Szerk.: Luis van Kessel és mtársai) Supervisio Hungarica, 1996-98. Tantárgyért felelős oktató: B. Erdős Márta habil. dr. Oktató: B. Erdős Márta habil. dr., Prof. Dr. Kelemen Gábor, Dr. Csürke József
45
Oktatói adatlapok:
Név
Prof. Dr. Baráth Árpád
Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör:
1944 egyetem pszichológia Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanár
Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):
-Ph.D. (1976), Pszichológia, Zágrábi Tudomány Tudományegyetem, BTK Pszichológia Tanszék, Zágráb. -Egyetemi docensi habilitáció (1984), Pszichológia, Zágrábi Orvostudományi Egyetem, Egészségpszichológia Tanszék, Zágráb. -Habilitáció (Dr. habil.) (2000), Pszichológia, Pécsi Tudományegyetem, BTK Pszichológiai Intézet, Pécs. -Egyetemi tanári kinevezés (Prof. habil.) (2003), Pszichológia, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Pécs – Budapest.
Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):
Oktatott témakörök graduális, posztgraduális és PhD képzésben: • “Társadalomtudományi megközelítések és kutatási módszerek közegészségügyben.” Zágrábi Orvostudományi Egyetem (MA és PhD képzési program, 1979-1990). • “Önsegítés a modern társadalmakban.” Zágrábi Egyetem - Dubrovniki Nemzetközi Posztgraduális Tanulmányi Központ, MA és PhD képzési programok (1981-1990). • „Háborús traumák művészeti terápiás kezelése gyermekeknél és fiataloknál Horvátországban” Zágrábi Orvostudományi Egyetem. MA és PhD képzési programok (1992-1995). • „Egészségnevelés és traumakezelés iskoláskorú gyermekeknél krízishelyzetekben: Iskolai mentálhigiéné és közösségfejlesztés.” UNICEF akkreditált pedagógus MA képzés, Prishtina Egyetem (1999-2003) • „Kutatásmódszertan”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék MA képzési programok (2008-tól) • „Közösségpszichológia és közösségfejlesztés”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék MA képzési • „Etnikai kisebbségek és migráció”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék MA képzési programok (2008tól) • „Alkotáslélektan, kreativitás”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Pszichológia Intézet, Doktori iskola (2008-tól) • „Traumapszichológia, válságkezelés”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Pszichológia Intézet, Doktori iskola (2008-tól) • „Kommunikációsa folyamatok és rendszerek az egészségügyben.” Pécsi Tudományegyetem, KTK – MBA –Egészségügyi menedzsment (2012-től) Oktatásban töltött idő: 35 év (1977- 2012)
46
Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
1969. 10. 01. Kutatási kapcsolatok: magyar és nemzetközi kutatási programokban való részvétel: • "Az orvosi pályaválasztás személyiségbeli és társadalmi meghatározói Horvátországban." Zágrábi Orvostudományi Egyetem/USA DHSW (19691972) • "Az egészségügyi alapszolgáltatások minősége és használati gyakorisága Bosznia-Hercegovinában". Népegészségügyi Intézet, Egészségügyi Minisztérium, Szarajevó ( 1970-1972) • "A kérdőíves interjú pszicholingvisztikai sajátosságai: Kísérleti kutatások." U of M, Institute for Social Research- Survey Research Center, Ann Arbor (1972- 1975). • "A személyiségfejlődés serkentése vizuális-képzőművészeti oktatással iskoláskorban: Empirikus mérések és minősítések". Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Intézet, Beograd (977- 1981) • "A kreatív probléma-felfedő és probléma-megoldó gondolkodás serkentése iskoláskorban képzőművészeti oktatással: Művészetpszichológiai és pedagógiai akciókutatás." Horvát Köztársaság Oktatási Minisztériuma, Zágráb (1983- 1989) • "Az idősek társadalmi támogatórendszerei és megkülönböztető elhalálozása városi környezetben: Epidemiológiai felmérések és változások 1979-89." Horvát Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma (1986- 1990) • "A posztgraduális tudományos- és szakképzés szerepe és kihatása az általános orvosok munkájára." US Department of Health and Social Services Grant, Zagreb (1983- 1988) • "Pszichoszociális támogatórendszerek és önsegélyező csoportok Amerikában: Kultúrközi távlatok." The John Hopkins University Institute for Policy Studies, International Fellowship Grant in Philanthropy, Baltimore (1991 – 1992) • "A háborúban sérült iskoláskorú gyermekek pszichoszociális gondozása Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office (1992- 1994. • "Lépésről-lépésre a javulásig: Kreatív támogató találkozások traumatizált gyermekekkel háborús és háború utáni időkben, Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1994-1998. • "Lépésről-lépésre a javulásig: A menekült gyermekek és közösségek pszichoszociális támogatása Szlovéniában." Szlovénia Alapítvány, Ljubljana; Nemzetközi Vöröskereszt, Novo-Mesto (1993- 1998). • „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális gondozása Dubrovnikban.” International Children’s Institute - ICI, Montreal, Canada (1995- 1998) • „A horvátországi magyarság háborús veszteségei Szlavóniában és Horvát Baranyában”. Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság – HMTMT; Horvát Elnöki Kisebbségi Hivatal, Horvát Tudományos és Technológiai Minisztérium (1995-2004). • „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális utógondozása Szarajevóban.” International Children’s Institute – ICI BiH, Montreal - Sarajevo, Canada – BiH (1999-2003) • „Lépések a javulásig Koszovóban 1999-2000: A veszélyeztette
47
•
•
•
•
•
•
• • • •
•
gyermekek pszichoszociális gondozása segítő beszélgetéssel és művészetterápiával.” Center for Crisis Psychology, Bergen, Norway/- UNICEF Prishtina Office (1999-2000) „A magyarországi nemzeti kisebbségek non-profit szervezetei hálózatának és működésének feltérképezése Baranya megyében.” FKFP Kutatási Program (1999-2001) “A halmozottan veszélyeztetett gyermekek és serdülőkorú fiatalok komplex gondozása önsegítő csoportmunkával és művészetterápiával Villány és környékén.” Szociális és Családügyi Minisztérium Pályázati Programja (2000-2001) Iskoláskorú gyermekek szociális, pszichoszociális és egészségügyi helyzete Villány és környékén Regionális és nemzetközi összehasonlításban. Villány Város Önkormányzata, Villány, 200-2003. Kisebbségi idősek ellátása Európában. PRIAE – Policy Research Institute for Ageing and Ethnicity/ European Commision, Leeds- London (20012005) Kirekesztő mechanizmusok és azok kiiktatásának/enyhítésének távlatai Baranya megye aprófalvas lakosságának szociális ellátásában. Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás – Villány. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Pályázati Programja (20032005) Az emberkereskedelem egészségügyi és mentálhigiénés vonatkozásai. IOM – International Organization for Migration, Budapest- Brussels, 2003-2004. Áldozatvédelem és emberkereskedelem (AGIS Project). . IOM – International Organization for Migration, Brussels, (2006-2009) Egészséges Roma kö9zösségek fejlesztése Közép-kelet Európában. IOM – International Organization for Migration, Brussels (2006-2009) EU új külső határainak közegészségügyi védelme (PHPBL Project). . IOM – International Organization for Migration, Brussels, (2008-2010) Migránsok mentális egészsége és pszichoszociális védelme (Projekt EIA). Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Integráció és Migrációs Egészségügy Magyarországon (2009- ) Migrációs egészségügy Európában (ERASMUS „CHNCE”Project”. Pécsi Tudományegyetem ÁOK – Nemzetközi Msc program (2011- ).
Külföldi kutatási ösztöndíjak és támogatások: • "Az orvosi pályaválasztás személyiségbeli és társadalmi meghatározói Horvátországban." Zágrábi Orvostudományi Egyetem/USA DHSW, 196972. • "Az egészségügyi alapszolgáltatások minősége és használati gyakorisága Bosznia-Hercegovinában". Népegészségügyi Intézet -Egészségügyi Minisztérium, Szarajevó, 1970-1992. • "A kérdőíves interjú pszicholingvisztikai sajátosságai: Kísérleti kutatások." U of M, Institute for Social Research-Survey Research Center, Ann Arbor, 1972-75. • "A személyiségfejlődés serkentése vizuális-képzőművészeti oktatással iskoláskorban: Empirikus mérések és minősítések." Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Intézet, Beograd, 1977-81. • "A kreatív probléma-felfedő és problémamegoldó gondolkodás serkentése iskoláskorban képzőművészeti oktatással:
48
•
•
•
• •
•
•
•
•
•
Művészetpszichológiai és pedagógiai akciókutatás." Horvát Köztársaság Oktatási Minisztériuma, Zágráb, 1983-89. "Az idősebbek társadalmi támogatórendszerei és megkülönböztető elhalálozása városi környezetben: Epidemiológiai felmérések és változások 1979-89." Horvát Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma. 1986-90. "A posztgraduális tudományos- és szakképzés szerepe és kihatása az általános orvosok munkájára." US Department of Health and Social Services Grant. Zágráb 1983-88. "Pszichoszociális támogatórendszerek és önsegélyező csoportok Amerikában: Kultúrközi távlatok." The John Hopkins University Institute for Policy Studies, International Fellowship Grant in Philanthropy, Baltimore, 1992. "A háborúban sérült iskoláskorú gyermekek pszichoszociális gondozása Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1992-94. "Lépésről-lépésre a javulásig: Kreatív támogató találkozások traumatizált gyermekekkel háborús és háború utáni időkben, Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1994-1998. "Lépésről-lépésre a javulásig: A menekült gyermekek és közösségek pszichoszociális támogatása Szlovéniában." Szlovénia Alapítvány, Ljubljana; Nemzetközi Vöröskereszt, Novo-Mesto 1993-tól folyamatban. „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális gondozása Dubrovnikban.” International Children’s Institute - ICI, Montreal, Canada, 1995-98. „A horvátországi magyarság háborús veszteségei Szlavóniában és Horvát Baranyában”. Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság – HMTMT; Horvát Elnöki Kisebbségi Hivatal, Horvát Tudományos és Technológiai Minisztérium, 1995-től folyamatban. „Hidak építése: A háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális utógondozása Szarajevóban.” International Children’s Institute – ICI BiH, Montreal - Sarajevo, Canada BiH, 1999-től folyamatban. „Lépések a javulásig Koszovóban 1999-2000: A veszélyeztette gyermekek pszichoszociális gondozása segítő beszélgetéssel és művészetterápiával.” Center for Crisis Psychology, Bergen, Norway/UNICEF – Prishtina Office, 1999-től folyamatban.
Az elmúlt 5 év Baráth, Á., Gajewska, A., Jones, A., Macáková, S., Moisă, F., Ondrušová, M., szakmai, Szilárd, I. (2007).. (Building healthy Roma communities. Training tudományos manual) Brusseles: IOM – International Organization for Migration. ISBN (művészeti) 978 92 9068 386 5 (Egészséges roma közösségek építése. Oktatói kézikönyv. Fordította: Molnár D.) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az Szilárd, I., Baráth, Á. (2007). Public health aspects of trafficking in human beings: Health promotion and prevention tasks and possibilities. In: Donev, D., oktatott Pavleković, G., Zlatel-Kregelj, Lj., (eds.) Health promotion and disease tárgy/tárgyak prevention: A handbook for teachers, researchers, health professionals szakterületéhez and decision makers. Skopje – Lage: Hans Jacobs Publishing Company tartozó (pp. 670-693) ISBN 978-3-89918-169-2 publikáció, alkotás Baráth Á., Brettner Zs., Mucsi G. (2010). Migránsok mentális egészsége és felsorolása);
49
pszichoszociális védelme. Pécs: PTE ÁOK, Integráció és Egészségügy Magyarországon. Projekt EIA/2007 3.3.25. Oktatási kézikönyv - Modul 5., 2010. Az eddigi Baráth, Á. (1994). Kultura, odgoj i zdravlje. Zbirka nastavnih tekstova iz tudományoszdravstvenog odgoja i unapređivanja zdravlja. Zagreb: Medicinski szakmai életmű fakultet Sveučilišta u Zagrebu. ISBN 953-96401-0-5 szempontjából legfontosabb 5 Baráth, Á., Matul, D., Sabljak, Lj. (1994). Korak po korak do oporavka: Priručnik za kreativne susrete s djecom u ratnim i poslijeratnim vremenima). publikáció vagy Zagreb: Knižnice grada Zagreba – Ured UNICEF za Hrvatsku. alkotás felsorolása (amennyiben az Sándor, L., Baráth, Á., Barics, E., Fodor, I., Majdán, J. (2001) (szerk.) Érintkező kultúrák, kisebbségi értékek. Identitás, kultúra, kisebbség. Pécs: MTA, előbbiektől Pécsi Akadémiai Bizottság. ISBN 963-654-858-6 különböznek) Baráth Á. Önsegítő csoportok, társadalmi szolidaritás és szociális munka a 21. század küszöbén: Kritikai áttekintés. Civil Szemle. 2005. (2) 4: 45-76. Baráth, Á. Emberkereskedelem, prostitúció és drog a globalizáció hálójában. Addiktológia. 2006. 5(1-2): 110-150. Tudományos/ -Horvát Pszichológiai Társaság (Zagreb, 1971-) szakmai közéleti -Horvátországi Interdiszciplináris Kutatók Szövetsége (Zagreb, 1981-) tevékenység, nemzetközi -American Psychological Association (Washington DC, 1974-től) kapcsolatok bemutatása: -European Association for Experimental Social Psychology (London, 1986-) -Johns Hopkins International Fellows in Philanthropy (Baltimore, 1992-) -International Society for Third Sector Research (Baltimore, 1993-) -European Society for Trauma Psychology (Bergen, 1993-tól) -Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság (Zagreb, 1994-) -Children’s Idenitity and Citizenship in Europe (CICE, Bruxelles, 1998-) - Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület (Pécs, 1998-)
Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos
Brettner Zsuzsanna 1959 egyetem szociálpolitikus, szociális munkás, diplomás ápoló PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd Ph.D. fokozat megszerzése folyamatban (PTE-BTK Interdiszciplináris Doktori
50
fokozat (a Iskola Politikatudományi Program) tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
Szakmai orientációs gyakorlat, Társadalom-egészségtan, Közegészségügy és járványtan, Börtönszociológia, Gyermekvédelmi modulgyakorlat, Peremcsoportok és reszocializáció, Terep-előkészítő szeminárium, Terepgyakorlat feldolgozó szeminárium, Korszerű módszerek a család és idősvédelemben (50%) Oktatásban töltött idő: 10 év 2002 Oktatási gyakorlat: más területen: 15 év. Előző munkahelyen: vezetési, munkaszervezési gyakorlat 10 év. Vállalati (belső) minőségügyi auditor 2002-ben.
Erdos, M. B., Kelemen, G., & Brettner, Zs. (2009). It is high time: Time experience of drug-dependent persons in recovery. Journal of Groups in Addiction and Recovery. (3), 202-218. Borda Viktória, Brettner Zsuzsa, Csürke József (2009): A pécsi szociális munka alapszak terepgyakorlatának szemléleti alapjai. In: Kocsis Erzsébet (szerk.): Terepgyakorlati vadamecum. PTE IGYFK – Iskolaszövetség, Szekszárd Budapest 55-68 Baráth Árpád, Brettner Zsuzsanna, Mucsi Georgina (2010): Önsegítés és kölcsönös sorstárstámogatás segítőknek nehéz helyzetekben és veszélyes munkahelyeken. Szociális Szemle 2/1-2 45-60 Mucsi Georgina, Brettner Zsuzsanna (2010): Droghalál és drogháború. Addiktológia 9/4 298-307 MartaB. Erdos, Jozsef Csurke, Georgina Mucsi, Csaba Mihaldinezc, Zsuzsanna Brettner (2011): Metaphors of life and death in text of recovering person. In: Marta B. Erdos, Gabor Kelemen, Jozsef Csurke, Joan Borst (ed.): Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Oriold &Co. Budapest 51
Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Brettner Zsuzsanna: Társadalmi befogadás és kirekesztődés időskorban. Idősügyi Konferencia Pécs, 2006. november 8. Brettner Zsuzsanna (2009): „Látod-e azt, amit nézel” Pečuški Horizont/Pécsi Horizont 3/1 193-197 Brettner Zsuzsanna, József Ágnes, Juhász Gábor (2007): Helyzetfelmérés: A pályaválasztás fejlesztési lehetőségeit meghatározó szempontok és feltételek a Dél-Dunántúli Régióban. In: Juhász Gábor (szerk.): A DélDunántúli Régió pályaválasztási koncepciójának tervezete. Human Exchage Emberi Erőforrás Fejlesztő és Tanácsadó Alapítvány, Kaposvár
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:
Pécs Város Idősügyi Tanács tagja Szociális Szolgáltatásokért Egyesület
Név
Dr. Csürke József
Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak
1974 szociálpolitika MSc akkreditált szupervízor Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi adjunktus, tanszékvezető Pszichológiatudományi PhD. (PTE-BTK Pszichológia Doktori Program, Személyiséglélektan Alprogram) Az értekezés címe: A lótuszevő eszmélése. A lélektani krízis promóciós aspektusa. (Summa cum laude, 2006) MTA köztestületi tagság [18405]
-
Graduális és posztgraduális képzésben oktatott tárgyak 1998 és 2012 között, a PTE BTK-n:
52
felsorolása, ▪ Egyéni esetkezelés, ▪ Közösségi szociális munka, ▪ A szociális szakember egyéni oktatásban töltött és szakmai fejlődése, ▪ Esetfeldolgozó szeminárium, ▪ Szakterepi szeminárium, ▪ idő): Szupervízió ▪ Önkéntes szociális munka, ▪ A szociális munka etikai kérdései, ▪ Integratív terepgyakorlat-előkészítő szeminárium; ▪ Kutatásmódszertan (Alapozó kurzus, Kvalitatív tartalomelemzés), ▪ A szociális munka értékei, ▪ A szociális munka elméletei, ▪ A krizeológia egzisztencialista filozófiai és pszichoterápiás összefüggései ▪ Fejlődés- és személyiséglélektani alapismeretek ▪ Mentálhigiéné ▪ Bevezetés a szociális munkába Doktori (Ph.D.) képzésben oktatott kurzusok a PTE BTK Pszichológia Doktori Iskola Személyiséglélektan Alprogramjában 2006 és 2010 között:
Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
A krizeológia egzisztenciális pszichoterápiás vonatkozásai ▪ Az öngyilkosság beszédmódjai (B. Erdős Márta dr. egyetemi docens közreműködésével) 1999. június 1.
1997-től napjainkig: Élettér Alapítvány Pécs szociális csoportmunka - mentálhigiénés, egészség- és készségfejlesztő csoportfoglalkozások vezetése 1995-2000 – S.O.S. Élet Telefonszolgálat munkatárs
Pécs
1997-1998 Baranya Megyei Kórház – Krízisambulancia mentálhigiénés, szociális konzultáns
Pécs
1998 – 2006. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék Pécs egyetemi tanársegéd 2002 novemberétől Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociális Tudományok Intézete Szociális Munka Tanszék tanszékvezető – helyettes
Pécs
2006 júliusától – napjainkig Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Pécs egyetemi adjunktus 2008 júliusától – napjainkig Kaukusz BT. Mentálhygiéniai Tanácsadó és Konzultáció , majd Metanoia mentálhigiénés konzultáns (szociális munka magángyakorlat)
Pécs
2009 január – 2010 március Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Pécs mb. tanszékvezető 2010 március Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Pécs tanszékvezető Az elmúlt 5 év
Csürke J.: A lótuszevő eszmélése. Krízis és önmeghaladás. Oriold és Társai Kiadó.
53
szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2011 Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. ,Borst, J. (eds.): Reflective recovery. Oriold & Co. Publisher. Budapest. 2011. Kelemen, G., B. Erdos, M., Csurke, J., Brettner, Zs., Molnar, D.: Dialogues for sobriety. Health learning in communities. In: Practice 2011. In press. Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk: Csürke J. -Vörös V. - Osváth P. - Árkovits A.) Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009 Csürke József: Egyes egzisztenciális alapproblémák és a „negatív kód” megjelenése encounter típusú krízisintervenciós beszélgetésekben. In: Autonómia és identitás.(szerk.: Péley B. és Révész Gy.) Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2007, (38-54. old.) Csürke J.: A lótuszevő eszmélése. Krízis és önmeghaladás. Oriold és Társai Kiadó. Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2011 Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. ,Borst, J. (eds.): Reflective recovery. Oriold & Co. Publisher. Budapest. 2011. Kelemen, G., B. Erdos, M., Csurke, J., Brettner, Zs., Molnar, D.: Dialogues for sobriety. Health learning in communities. In: Practice 2011. In press. Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk: Csürke J. -Vörös V. - Osváth P. - Árkovits A.) Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009 Csürke József: Egyes egzisztenciális alapproblémák és a „negatív kód” megjelenése encounter típusú krízisintervenciós beszélgetésekben. In: Autonómia és identitás.(szerk.: Péley B. és Révész Gy.) Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2007, (38-54. old.)
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:
•
• • • • • • • • • • • • •
OTKA T-037.245 A rupturák, a mismath-ek és a mikrodiszszinkronizmusok és ezek befolyásolásának szerepe a szenvedélybetegek reintegrálásában és a reintegráló szertartásokban. Témavezető: Dr. Habil. Kelemen Gábor (20022005) OTKA T-029.194 Az interperszonális távolságszabályozás szimbolikus formái (diskurzus analízis). Témavezető: Prof. Dr. Kézdi Balázs (1999 -2002) „Konstrukciók az addikciókról” c. kutatás (2002) résztvevője (a GYISM támogatásával) OTKA K 68619 sz. Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a 12lépéses mozgalmakban. Témavezető: Dr. Habil. Kelemen Gábor (2008-2011) Lektori tevékenység az Addiktológia c. szakfolyóiratban. Szerkesztőségi tagság és rovatvezetés a Szociális Szemle c. szakfolyóiratban. TÁMASZ Alapítvány - kuratóriumi tag Támogatási Közalapítvány - kuratóriumi tag Élettér Alapítvány – alapító tag, az alapítvány titkára Családsegítők Országos Szövetsége – tag S.O.S. Öngyilkosság Megelőzéséért Alapítvány – kuratóriumi tag Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mecsek Mentőcsoport Krízisintervenciós Team tagja 2007. január: SzocCafé (Pécsi Szociális Szakemberek Kávéháza) alapítótag 2004 – Paula Oksanen Erasmus vendéghallgató fogadása és tutorálása
54
•
• •
• Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):
Az eddigi szakmai
(Finnország, Laurea University) 2005 – közreműködés Tomy Gömöry (USA, Florida State University) Fulbright vendégprofesszor fogadásában és oktatási munkájának megvalósításában. 2006. június– Florida State University - Tallahassee (tanulmányút). 2009 – közreműködés Joan Borst (USA, Grand Valley State University) Fulbright vendégprofesszor fogadásában és oktatási munkájának megvalósításában. 2011. július - USA, Grand Valley State University (tanulmányút)
Dr. Erdős Márta 1965 egyetem középiskolai angol nyelvtanár, alkalmazott nyelvész, mentálhigiénikus Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi docens Ph.D. Nyelvészet-kommunikáció A nyelvben élő kapcsolat. Egy sürgősségi telefonszolgálat beszélgetéseinek elemzése (2003)
2008: habilitáció
-
2000-2012: A kommunikáció pszichológiája, Társadalmi kommunikáció, Szakmai készségfejlesztés I-II, Kvalitatív kutatás- tartalomelemzés, Szaknyelvi kurzus (angol), Szociálpszichológia, Pszichológiai alapismeretek a szociális szakember számára, Integratív terep-előkészítő szeminárium, Közösségi szociális munka, Közösségfejlesztés, Krízislélektan, Társadalmi kommunikáció, A segítő beszélgetés gyakorlata, Tartalomelemzés, Szövegelemzés alapjai, Értékelő kutatás a szociális szférában, „Hotlines”, The Role of Reintegration Rituals in Sobriety, Dialogue in the Client-Helper Interaction; Filed Supervision, Psychosocial Change. Ph.D. kurzusok más tanszéken: A diszkurzív szuicidológia kommunikációelméleti alapjai, Dialógus a kliens-segítő kapcsolatban. 1988-1995: Baranya Megyei Drog Központ: prevenciós tevékenységek
55
gyakorlat és teljesítmény bemutatása
szervezése, tanácsadás, rehabilitációs csoport vezetése, önkéntes segítő csoport szervezése és vezetése 1995-2000: Baranya Megyei Kórház, Krízisambulancia: krízisintervenció, tanácsadás, önkéntes segítők munkájának szervezése, vezetése, és szupervíziója, kutatómunka, adminisztratív tevékenység, pályázatírás 2000-től oktatás nappali, levelező, valamint a pszichológia tanszék Ph.D. programjában, kutatás (szuicidológia, addiktológia), pályázatokban való közreműködés. 2004: Ph.D. disszertáció védése. 2008-tól Szociális Szemle szerkesztőbizottságának tagja. 2011-től a Szociális- Innovációs-, Értékelő- és Kutatóközpont vezetője. (Egyéb: 1997-től az Istenkúti Közösségért Egyesület önkénteseként, majd tagjaként végzett közösségfejlesztő és kutatómunka; 2001-től 2010-ig folyamatosan: A komlói Leo Amici Alapítványnál végzett munka /változó intervallumban és változó szervezeti keretek között/; A Civilek A Mecsekért Mozgalom tagja)
Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
1988. augusztus 1.
Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. , Borst, J. (eds.) (2011) Reflective Recovery. Budapest: Oriold. Erdos, M., B., Kelemen, G. (2011) The Finite Universe: Discursive Double Bind and Parrhesia in State Socialism. In: History of Communism. (2) 281308. B. Erdős, M. (2006): A nyelvben élő kapcsolat. Typotex, Budapest. Watt, V, Hogard, E., Ellis, R. Erdos, M (2007) Evaluation of Hungarian Social Work and Social Policy Students' Work Placements in Cheshire. Chester: Chester Academic Press Kelemen, G., Erdos, M, B.(2004): Craving for sobriety. A unique therapeutic community in Hungary. Faculty of Humanities University, of Pécs & The Leo Amici 2002 Foundation. Pécs
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok
2007- : Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a tizenkét lépéses mozgalmakban. OTKA- kutatás. Témavezető: Dr. Kelemen Gábor. 2008-: Human Exchange Alapítvány: humán kutatás, fejlesztés eseti megbízás keretei között 2007: Értékelő kutatás a Chester University College, Social and Health
Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. , Borst, J. (eds.) (2011) Reflective Recovery. Budapest: Oriold. Erdos, M., B., Kelemen, G. (2011) The Finite Universe: Discursive Double Bind and Parrhesia in State Socialism. In: History of Communism. (2) 281308. Erdos, M. B. (2011) From ideology to eidos. Recovering from state socialism in Hungary. AUDEM Journal. In press Erdos, M. B. (2010) Cha(lle)nge. The legacy of state socialism in Hungary: A discourse analysis. Europolis (1) 73-101 Erdos, M. B., Kelemen, G, Brettner, Zs (2009): It is high time...Time experience of drug-dependent persons in recovery. Journal of Groups in Addiction and Recovery. Vol. 4. issue 3. pp. 202-218.
56
bemutatása:
Evaluation Unit szervezésében. A kutatás vezetői: Prof. Elaine Hogard and Prof. Roger Ellis (OBE). 2006-2007: EQUAL nemzetközi kutatási projekt résztvevője. A színházterápia hatásmechanizmusa. A kutatás vezetője: Dr. Kelemen Gábor 2002-2006 „A ruptúrák, „mismatch”-ek és „mikrodiszszinkronizmusok” és ezek befolyásolásának szerepe a szenvedélybetegek reintegrálásában és a reintegráló szertartásokban. (Témavezető Dr. Kelemen Gábor) 2002-2003: Phare Network: Self-help and self-care in the context of recovery. Pályázati projekt értékelő kutatása. 2002-2003: Matra-Kap (Royal Netherlands Embassy.) The message of sobriety. Vezető: Dr. Kelemen Gábor 2002: „Konstrukciók az addikciókról” c. kutatás vezetője (az ISM (GYISM) támogatásával 1999-2002: „Az interperszonális távolságszabályozás szimbolikus eszközei” c., kiváló minősítéssel záruló OTKA-kutatás résztvevője. (Témavezető Dr. Kézdi Balázs) A Magyar Kommunikációkutató Társaság tagja
Név Születési év Végzettség (oklevél szerinti) Szakképzettség Jelenlegi munkahely(ek):, a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök): Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) PhD/ CSc vagy DLA, DSc: PhD esetén kérjük megadni az értekezés címét! Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő, oktatás idegen nyelven külföldi intézményben):
Kelemen Gábor 1954. augusztus 26. orvos, diplomás szupervízor pszichiáter, addiktológus, pszichoterapeuta Pécsi Tudományegyetem
PhD (1999) orvostudomány (idegtudomány) Az addikciók szociális konstrukciója
Addiktológia Családi esetkezelés A családi élet pszichológiája Értékelő kutatás Mentálhigiéné Szupervízió Személyiség- és fejlődéslélektan szociális munkások számára Rehabilitáció Bevezetés a szociális munkába Integratív terepelőkészítő szeminárium
57
Dialogue in the client-helper interaction Az önmagunkkal való törődés kérdése M. Foucault munkásságának fényében The role of Reintegration Rituals in Sobriety Szakdolgozati szeminárium 2008 – University of Chester (UK): Recovery model
Tudományos/ művészeti akadémiai tagság: MTA tagság, MTA doktora (DSc): „dr. habil” cím: egyéb címek: a Széchenyi professzori ösztöndíj Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:
Dr. habil (2005) pszichológia Széchenyi István Ösztöndíj 2003-2006
Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
Kelemen Gábor, B Erdős Márta, Csürke József, Brettner Zsuzsanna, Molnár Dániel (2012): Dialogues for Sobriety: Health Learning in the Context of Addictions – A Hungarian Model. Practice: Social Work in Action, 24, 21-39.
Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy
172 közlemény, 166 független hivatkozás a közleményeimre.
B. Erdős Márta, Kelemen Gábor, Csürke József, Joan Borst (eds.) (2011): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta (2010): Health learning as identity learning in the therapeutic community. Addictologia Hungarica 9:(3) 216-225. Michael Seltzer, Kelemen Gábor (2009): Theoretical Reflections on Rites of Passage in a Hungarian Therapeutic Community. Journal of Groups in Addiction and Recovery, 4, 178-201. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta, Madácsy József (2007): Voices of sobriety.: Exploring the process of recovery through patient testimonials. Addiction Research & Theory, 15, 127-140. Kelemen, Gábor (1999): Marriage enhancement as a selective prevention program for couples with „Adult Children of Substance Abusers” In: Project Proposal to Reduce Substance Abuse in Ten Developing Countries. A Publication of the 1998-99 H. H. Humphrey Fellows in Substance Abuse. Research Monograph. Johns Hopkins University. Baltimore. 115-129. Kelemen, Gábor, B. Erdős Márta (2003): The role of reintegration rituals in
58
alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
sobriety: A comparative study on recovery and relapse. Dynamic Psychiatry, 36, 89-113. Osváth,, Péter. Kelemen, Gábor, B. Erdős, Márta, Fekete, Sándor (2003): The main factors of repetition – review of some results of Pécs Centre WHO/EURO Multicentre Study on Suicidal Behavior. Crisis, 24, 151-154. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta (2004): Craving for sobriety. A unique therapeutic community in Hungary, Faculty of Humanities University of Pécs & The Leo Amici 2002 Foundation. Pécs, 132 pp.
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása: Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “drhabil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy GyörgyPosztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja
Kelemen Gábor, B Erdős Márta (2004): A Cultural Approach to 12-Steps Fellowship Programs in Hungary. International Journal of Self Help and Self Care, 2. 187-203. Társszerkesztő: Addictologia Hungarica Tagság: Royal College of Psychiatrists
Madácsy József 1970 egyetem filozófus, szociális munkás Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd Ph.D. hallgató Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktoriskola Néprajz- Kulturális Antropológia Program
59
Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):
Addiktológiai modulgyakorlat Alkalmazott és szakmai etikai alapkérdések Bevezetés a szociológiaelméletbe II-III. A fogyasztói kultúra értelmezései Globalizáció Integratív terep-előkészítő szeminárium Klinikai szociális munka II. Önsegítés, TC, önkéntesség Szakmai etikai dilemmák reflektív értékelése Szenvedélybetegek önsegítő csoportjai Szociális kutatás és feldolgozása I-II. Szociális munka alkoholbetegekkel integratív nézőpontból Társadalmi és szociális eszmék története a XX. században A társadalmi igazságosság elméletei Társadalomelméleti alapkérdések a szociális munkában A társadalomtudományok filozófiai alapjai Oktatásban eltöltött idő: 8 év
Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása
Részvétel Pécs M. J. Városnak az „Akadálymentesítési program” keretében végzett kérdőíves állapotfelmérésében (Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány, 2000) Szociális szakvizsga koordináció a PTE BTK Szociális Munka Tanszék vizsgaközpontjában (2002-2005) Önkéntes munka fogyatékkal élőkkel a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítványnál (2011-)
Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
1999
B. Erdős, M. – Madácsy, J. – Mucsi, G. – Molnár, D. – Csürke, J. – Mándi, N. – Kelemen, G. – Brettner, Zs. (2011): The Power of 12-Step Fellowships and Anti-alcoholism Clubs in Hungary: A Comparative Qualitative Study. In: B. Erdős, M. – Kelemen, G. – Csürke, J. – Borst, J. (eds.): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold & Co. Publisher, 109-146. Madácsy, J. (2010): Az Anonim Alkoholisták programjának bibliai háttere. In: Hubai, P. – Majsai, T. (szerk.): A Te könyvedbe mind ezek béirattattak. Szümposzion a Bibliáról. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 239-262. Madácsy J. (2010): Közelítések és értelmezési keretek az Anonim Alkoholisták etnográfiai és kulturális antropológiai kutatásában. In: Mészáros, J. – Harcsa, I. (szerk.): A krízis mint esély. Andorka-konferencia. Budapest: Barankovics István Alapítvány – Gondolat Kiadó, 158-168. Madácsy J. (2009): Gregory Bateson és az Anonim Alkoholisták. In: Fischer, F. – Ormos, M. – Harsányi, I. (szerk.): Kutatási füzetek 15. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 155-169. Madácsy, J. (2011): Portrait of a Typical Member of the Hungarian Alcoholics Anonymous: Results of an Empirical Study. In: B. Erdős, M. –
60
Kelemen, G. – Csürke, J. – Borst, J. (eds.): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold & Co. Publisher, 167-192. Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Madácsy J. (2009): Twelve Steps towards the Promised Land of Sobriety. An Interview with Dr Robert Lefever. Szociális Szemle 2 (1-2) 81-88. Madácsy, J. (2011): Insights into the World of Alcoholics Anonymous in Hungary. Some Results of an Empirical Research. Acta Sociologica 4 (1) 55-60. B. Erdős, M. – Kelemen, G – Madácsy, J. – Mándi, N. (2011): 12-Step Fellowship Community Rhetoric and Cognition. In: B. Erdős, M. – Kelemen, G. – Csürke, J. – Borst, J. (eds.): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold & Co. Publisher, 41-64.
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:
Nemzetközi szakmai gyakorlatok és oktatócserék koordinációja a Leonardo Mobilitás Pályázat keretében, 2006. Partnerintézmények: Babes-Bolyai Tudományegyetem CheshireCountyCouncil SherborneAreaPartnership University of Chester YeovilTrinityFoyer
Név Születési év Végzettség
Mándi Nikoletta 1971 szociálpolitikus egyetemi diploma, MSc
Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István
okleveles szociálpolitikus (szociális szakvizsga családvédelem területén), családterapeuta PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd
61
Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása
Szakmai módszertani készségfejlesztés I. II. III., Pszichoszociális készségfejlesztés I. II., Szakmai identitás fejlesztése, Családsegítés, családvédelem, Családkonzultáció, a családi élet pszichológiája, Rehabilitáció
2007 szeptember - Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Pécs egyetemi tanársegéd (oktatott tárgyak: szakmai módszertani készségfejlesztés I. II. III., pszichoszociális készségfejlesztés I. II., szakmai identitás fejlesztése, családsegítés, családvédelem, családkonzultáció, a családi élet pszichológiája) 2000 szeptember -2007. május Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Pécs óraadó tanár (szakmai készségfejlesztés), tereptanár 1998 - 2007 Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat Pécs családgondozó, szakmai vezető (családsegítő szolgálat) 2000-2001 Comenius Szakközépiskola és Humán Szolgáltató Kp. Pécs szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek c. tárgy óraadó tanára 2000-2001 Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány szülőcsoport vezetése fogyatékkal élő gyermekek csoportmunka)
Pécs szüleinek (szociális
1997-1999 Apáczai Csere János Gimnázium………………………….. Pécs humán fakultáció, önismereti csoportvezető tanár 1997- napjainkig Élettér Alapítvány Pécs szociális csoportmunka - mentálhigiénés, egészségfejlesztő csoportfoglalkozások vezetése középiskolások számára 1994-1996 Baranya Megyei Drogambulancia Pécs önismereti csoport vezetése, biblioterápiás eszközökkel, fiatalkorú szerhasználók számára (szociális csoportmunka) Munkaviszony 2007. szeptember kezdete: Az elmúlt 5 év 1. Mándi Nikoletta - Fekete Sándor: A segítő krízise. In: Mindennapi szakmai, kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és tudományos (művészeti) Társai Kiadó, 2009. Szerk.: Csürke - Vörös - Osváth - Árkovits. 249-278. munkássága (a oldal legfontosabb maximum 5, az 2. Mándi Nikoletta: Az addiktológia alapjai III. Szerkesztette: oktatott tárgy/tárgyak Demetrovics Zsolt. ELTE EÖTVÖS Kiadó 2009. In: Addictologia szakterületéhez
62
tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
Hungarica 2009. VIII. évfolyam 2. szám 199-203. oldal 3. Mándi Nikoletta: Demetrovics Zsolt: Drog, család, személyiség. Különböző típusú drogok használatának személyiségpszichológiai és családi háttere. L’Harmattan, 2007. In: Addictologia Hungarica 2008. VII. évfolyam 1. szám 70-74. oldal 4. Mándi Nikoletta: Háy János: A gyerek. Új Palatinus Könyvesház Kft., 2007 In: Addictologia Hungarica 2008. VII. évfolyam 2. szám 183-187. oldal 5. Mándi Nikoletta: Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás. A függőség
problémája
logoterápiai
megközelítésben.
JEL
Könyvkiadó, Budapest, 2009. In: Addictologia Hungarica 2009. VIII. évfolyam 2. szám 204-207. oldal
Az eddigi Mándi Nikoletta: Az életvilág értelmezési lehetőségei az addiktológiai tudományosrehabilitáció gyakorlatában. In: Szociális Szemle III. évfolyam 1. szám. 2010. szakmai életmű szempontjából szeptember 17-29. oldal legfontosabb 5 Mandi Nikoletta: The identity forming role of „difference” int he publikáció vagy alkotás felsorolása recovering addicts’ narratives. In: Reflective Recovery. Health learning (amennyiben az in Twelve Step communities. Szerk.: Marta B. Erdos, Gabor Kelemen, előbbiektől Jozsef Csurke, Joan Borst. Budapest, 2011. Oriold and Co. Publisher and különböznek) Services. 65-84.
Marta B. Erdos - Gabor Kelemen - Jozsef Madacsy - Nikoletta Mandi: 12step fellowship community rhetoric and cognition. In: Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Szerk.: Marta B. Erdos, Gabor Kelemen, Jozsef Csurke, Joan Borst. Budapest, 2011. Oriold and Co. Publisher and Services. 41-64. Marta B. Erdos, Jozsef Madacsy, Georgina Mucsi, Daniel Molnar, Jozsef Csurke Nikoletta Mandi, Gabor Kelemen,
Zsuzsanna Brettner: The
power of 12-step fellowships and Anti-alcoholism Clubs in Hungary. A
63
comparative qualitative study. In: Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Szerk.: Marta B. Erdos, Gabor Kelemen, Jozsef Csurke, Joan Borst. Budapest, 2011. Oriold and Co. Publisher and Services. 109-146.
Mándi Nikoletta: Fernando B. Perfas: Therapeutic Community Social Systems Perspective. iUniverse, INC. New York Lincoln Shanghai 2004 In: Addictologia Hungarica 2008. VII. évfolyam 3-4. szám 309-312. oldal
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:
Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj
Molnár Dániel 1980 egyetem, szakirányú továbbképzés szociológus, addiktológiai konzultáns, mediátor Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd -
-
-
64
juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása
Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 szakmai,
Oktatásban töltött idő: 6 év Oktatott tárgyak: Addiktológia (Dr. Kelemen Gáborral); Addiktológiai modulgyakorlat (Madácsy Józseffel); A társadalmi problémák szociológiája; Az alkohol- és drogpolitika aktuális kérdései; Deviáns jelenségek szociológiája, Információs technológiák a szociális munkában; Kutatásmódszertan I-II., Mentális- és szenvedélybetegségek társadalmi jellemzői 2012: Doktori abszolutórium. PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola 2011: A XXX. OTDK szociális munka, szociálpolitika tagozata I. helyezettjének (Angyal Márton: Homo Ludens Addictus) témavezetése 2010-től: A Humán Innovációs Szemle c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a folyóirat tördelője 2009-2010: HR szolgáltatások kiszervezésének értékelő kutatása. Kutatásvezető: Dr. Juhász Gábor 2009-2010: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalásának elősegítése. FSZK-4863 Kutatásvezető: Dr. Juhász Gábor 2009-től: minősített tanácsadó (Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetsége) 2009: Módszertani szakértő Pécs komplex pszichiátriai tervének elkészítésében. 2008-2009: Increasing Public Health Safety Alongside the New Eastern European Border Line. (IOM Brussels) Témavezetők: Prof. Baráth Árpád, Dr. Szilárd István, Prof. Ternák Gábor 2008-tól: A Szociális Szemle c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a folyóirat tördelője 2007-2009: Dél-dunántúli általános- és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex vizsgálata (KAB KEF 07–A–0039) 2007-2008: A gazdálkodási tevékenység, kontrolling és a versenyképességjavítás összefüggései. (ROP–3.3.1–05/1-2006 04 0006/36) Témavezető: Dr. Kemény Gábor 2007-től: Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a tizenkét lépéses mozgalmakban. (OTKA) Témavezető: Dr. Kelemen Gábor 2007-től: Hallgatók felkészítése és koordinálása különböző non-profit, szociális kutatásokban (DREKEF, Támasz Alapítvány) 2007: A „Building Healthy Roma Communities” c. gyakorlati kézikönyv magyar nyelvre történő lefordítása az IOM Brussels megbízásából, a projekthez kapcsolódó tréneri feladatok ellátása a Gandhi Gimnáziumban 2005-2011: A PTE BTK szociális munkás képzéséhez kapcsolódó hallgatótoborzás koordinátora 2005: Szombathely térszervező erejének határfelettisége (Phare CBC) Kutatásvezető: Prof. Csapó Tamás 2002-2005: Drogprevenciós szoba működtetése a PTE BTK, TTK, FEEFI és MK Gólyatáborában 2000: Részvétel a PTE-BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének falukutató táborában Balatonlellén 2000: A Gyöngyház Egyesület telefonos drog segélyszolgálatának munkatársa 1996-2000: Részvétel a szombathelyi Egészségterv elkészítésében. 2004
év Molnár D. (2011): Politicans on the drug phenomena between 2000-2009 in Hungary. In: B. Erdős M. et al. (szerk.): Reflective Recovery. Budapest:
65
tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:
Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével
Oriold Books Molnár D., B. Erdős M., Mucsi G., Csürke J., Brettner Zs., Kelemen G. (2011): Alternative recovery models: A sequential-transformative content analysis. In: B. Erdős M. et al. (szerk.): Reflective Recovery. Budapest: Oriold Books B. Erdos M., Madácsy J., Mucsi G., Molnár D., Csürke J., Mándi N., Kelemen G., Brettner Zs. (2011): The power of 12-step fellowships and Anti-alcoholism Clubs. A comparative qualitative study. In: B. Erdős M. et al. (szerk.): Reflective Recovery. Budapest: Oriold Books Molnár D. (2010): Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. Humán Innovációs Szemle 2010/1-2. Molnár D. (2010): A pellérdi szőlőhegyen élő lakosság empirikus vizsgálata. Szociális Szemle 2010/1. Kelemen G., B. Erdős M., Csürke J., Brettner Zs., Molnár D. (2012): Dialogues for sobriety: A Hungarian model. Journal of Social Work Practice (megjelenés alatt) Molnár D., Mucsi G. (2010): Alternative cultures of recovery. Comparing Hungarian 12-step Fellowship and Anti-alcoholism Club discourse. Konferencia-előadás. 8th International Qualitative Research Conference, Bournemouth University, Egyesült Királyság Kemény G.,Juhász G.,Molnár D. (2008): A gazdálkodási tevékenység, kontrolling és versenyképesség-javítás összefüggései. In: Vállalkozások gazdasági együttműködésével, az innovációs tevékenység javításával kapcsolatos közös kutatási projektek a székesfehérvári régió iparvállalatainak és felsőoktatási intézményeinek közreműködésével. (szerk.: Barkócziné Makai Éva) Székesfehérvár: MTESZ Fejér Megyei Szervezete. 72-132. p. Palkovits I., Csapó T., Magyar M., Molnár D.(2006): Szombathely térszervező erejének határfelettisége. Konferenciakiadvány, Szombathely, 35 p. Molnár D.(2006): Információs technológiák a szociális felsőoktatásban. In: Információs Társadalom 2006/2. 2011. augusztus-december: A Rézler Gyula Alapítvány támogatásával az ÚjMexikói Egyetem ösztöndíjasa 2007-2010: A PTE BTK Kari Tanács tagja (PhD-hallgatói képviselő) 2008. március-április: A Leonardo Program kedvezményezettjeként a kolozsvári BBTE vendégoktatója 2007: Az oktatói munka hallgatói véleményezésének protokollját előkészítő bizottság tagja (PTE BTK) 2006-tól: Pécs MJV Kábítószerügyi Egyeztető Bizottságának tagja A Magyar Addiktológiai Társaság tagja A Magyar Szociológiai Társaság tagja Mucsi Georgina 1984 Egyetem Szociális Munka PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi tanársegéd -
66
PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása
Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);
-
-
2008-tól az alábbi tárgyak oktatásában veszek részt: Pszichoszociális készségfejlesztés I., II.; Szakmai módszertani készségfejlesztés IV.; A halál, haldoklás kulturális megközelítései; Szociális munka a hospicepalliatív ellátásban; Integratív terepelőkészítő szeminárium; Korszerű módszerek a pszichiátriai- és szenvedélybetegek ellátásában; Projekt és műhelymunka; Terepgyakorlat elemző szeminárium 2004 – 2007: Baranya Ifjúságáért Nonprofit KFT. – Közösségfejlesztő 2007 - folyamatosan: Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Hospice Osztály – önkéntes szociális munkás 2007: Leonardo program keretében féléves terepgyakorlat Angliában, hajléktalan fiatalok bentlakásos intézményében (Yeovil Trinity Foyer) 2007 – 2009: OTKA kutatói munkatárs – PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2009: Pécs – Baranyai Hospice Alapítvány – szociális munkás 2009 - : PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi tanársegéd
2009. február Mucsi Georgina (2011): Szociális munka a hospice-ban. Kharón, XV. évf., 1. szám, 1-43. Marta B. Erdos; Jozsef Csurke; Georgina Mucsi; Csaba Mihaldinecz; Zsuzsanna Brettner (2011): Methapors of life and death int he texts of recovering persons. In.: Marta B. Erdos; Gabor Kelemen; Jozsef Csurke; Joan Borst (edt.): Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Oriold & Co. Ltd, Budapest. 85-109. Mucsi Georgina, Brettner Zsuzsanna (2010): Droghalál és drogháború. Addictologia Hungarica, 9, 298-307.
67
Baráth Árpád, Brettner Zsuzsanna, Mucsi Georgina (2009): Önsegítés és kölcsönös sorstárstámogatás segítőknek nehéz helyzetekben és veszélyes munkahelyeken. Szociális Szemle, 1-2., 45-61. Mucsi Georgina (2009): A 12 lépéses programok a hospice tükrében. A 12 lépéses önsegítő csoportok kultúrája című tudományos konferencia, PTE BTK, 2009. szeptember 25. Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Marta B. Erdos; Jozsef Madacsy; Georgina Mucsi; Daniel Molnar; Jozsef Csurke; Nikoletta Mandi; Zsuzsanna Brettner (2011): The power of 12-step fellowshipsand Anti-alcoholism Club sin Hungary. A comparative qualitative study. In.: Marta B. Erdos; Gabor Kelemen; Jozsef Csurke; Joan Borst (edt.): Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Oriold & Co. Ltd, Budapest. 109-147. Mucsi Georgina: Dr. Pilling János (szerk., 2010): A halál, a haldoklás és a gyász kultúrantropológiája és pszichológiája. Szöveggyűjtemény. Kharón, XIV. évf., 2010/2, 55-57. Mucsi Georgina - Csürke József - B. Erdős Márta - Brettner Zsuzsanna - Kelemen Gábor: Élet -halál metaforák a spirituális önsegítő csoportok tagjainak narratíváiban. Segítők V. Konferenciája - Spiritualitás a segítő kapcsolatban, 2010. november 11-13. Marosvásárhely, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humántudományok Tanszéke. Poster presentation, abstract 31. Mucsi Georgina: Dr. Gergelyné Dr. Tóth Éva (2009): „Szasz – Ewing - Kór A Young Korban”. („Szasz – Ewing’s Sarcoma With Young Persons”) In: Szociális Szemle, 2010/1, 103-105. Mucsi Georgina - Kelemen Gábor (2008): temészettörténetéhez. Addiktológia, 3-4, 238-250.
Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:
Adalékok
az
addikció
Tudományos tevékenységek:
2007-2011: Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a tizenkét lépéses mozgalmakban. (OTKA) Témavezető: Prof. Dr. Kelemen Gábor 2009-2010: Integráció és migrációs egészségügy Magyarországon c. projekt (IRM/TKFO/69-55/2008) keretében végzett asszisztensi és kutatási tevékenység Szakmai közéleti tevékenység: önkéntes szociális munka a Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Háza Hospice Osztályán
Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi
Dr. Szöllősi Gábor 1952 egyetem jogász, szociológus (szociálpolitikus) Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és
68
munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):
Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása
Munkaviszony kezdete:
Szociálpolitika Tanszék egyetemi docens Ph.D. Szociológiai tudományok (szociálpolitika szakterület) „A megítélt veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség konstruálása a magyar gyermekvédelemben”
kategóriájának
-
-
Társadalom és szociálpolitika elmélete, Társadalom- és szociálpolitika területei Gyermekvédelmi politika A társadalmi problémák elmélete A szociálpolitika közpolitika alapjai Helyi szociálpolitika Szociális szolgáltatások Társadalmi változás A társadalmi kirekesztés területei Szociális kutatás Gyermekjóléti alapszolgáltatások Szociálpolitika történet Családszociológia Szociális jog Családjog 22 év Bíró 6 évig Főiskolai hivatalvezető 2 évig Főállású oktató 22 éve Fontosabb szakmai tapasztalatok: - Részvétel a magyar szociális képzések rendszerét meghatározó Szociális Képzési Bizottság munkájában, illetve közreműködés az első hazai szociális munkás képzés beindításában - Részvétel az 1997-es Gyermekvédelmi törvény megalkotásában: koncepcióalkotása a gyermekvédelem új rendszeréről, illetve a gyermekjóléti szolgálatok létrehozásáról. 1986. augusztus 16.
69
Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)
Publikációk: Szöllősi Gábor: A családon belüli erőszak differenciáltsága – Különbségek a nevek, felfogások és a helyzetek szintjén. 65-85.o. In: Virág György (szerk.): Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. Budapest, KJKKerszöv - Országos Kriminológiai Intézet, 2005. Szöllősi Gábor: A gyermekvédelem osztályok felettiségéről. In: Dr Berki Zolna (szerk.) Korrupció Magyarországon II.. Budapest: Transparency International Magyarország, 2006. pp. 106-129. (ISBN:963-212-118-x)
Szöllősi Gábor: A családon belüli erőszak differenciáltsága.: Különbségek a nevek, a felfogások és a helyzetek szintjén. In: Virág György (szerk.) Családi iszonyok. Budapest: Complex Kiadó, 2005. pp. 65-86. (ISBN:963224852X) Szöllősi Gábor: Gyermekjóléti alapellátás. Segédanyag a szociális szakvizsgához Szerk.: Szöllősi Gábor. Budapest, NCSSZI, 2004 Szöllősi Gábor: A gyermekvédelmi probléma, mint társadalmi konstrukció. Esély 2003. 2. szám 75-95.o. Szöllősi Gábor Hogy fogalmunk legyen róla… (A veszélyeztetettség fogalma az amerikai gyermekvédelemben) Esély, 2000. 4. szám. 39-71.o.
Szöllősi, Gábor: Protection of the Family by Family Law and Other Instruments. In: Ludwig Salgo (szerk.): The Family Justice System. Past and Future, Experiences and Propects. Collegium Workshop Series No.3. Budapest, 1997. 81-109. o. Tudományos/ - 2007. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári szakmai közéleti tagozat) állami kitüntetés, a következő indoklással: „A szociális szakma tevékenység, kibontakozása, fejlődése érdekében kifejtett modellértékű nemzetközi tevékenységéért” kapcsolatok bemutatása: Jelenlegi tevékenység: - Részvétel a szociális szolgáltatások standardizációját célzó projektben - Tagság az Országos Tudományos Diákköri Tanács Társadalomtudományi Bizottságában - A NORM nevű, nemzetközi szociális munkás képzési szervezetnél az intézmény képviselője Korábbi tevékenységek: - A Szociális Szakmai Szövetség elnökségének tagja - A Szociális Szakembert Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség) elnökségének tagja - Részvétel a Szociális Szakmai Szövetség elnökségének munkájában - Bizottság vezetése a szociális ágazatot felügyelő minisztérium mellett (a szociális szakképzések szakértői és vizsgabiztosainak pályázatait bíráló
70
-
-
bizottság) A Szociális Szakmai Szövetség felkérése alapján törvénytervezet kidolgozása a Szociális Munkások Szakmai Kamarájáról. Közreműködés a szociális szakvizsga rendszerének kialakításában: a gyermekjóléti alapellátások témakör követelményeinek meghatározása, jegyzet írása és szerkesztése Részvétel a szociális rendszer megújítását célzó SZOLID projektben
A Képzésben résztvevő további oktatók, akik nem tantárgyfelelősei az egyes tárgyaknak: Dr. Balikó Eszter, orvos, mentálhigiénikus, családterapeuta Dr. Balikó Márta jogász, szociológus, mentálhigiénikus Borda Viktória szociálpolitikus, doktorandusz (Politikatudomány) Molnár Dániel szociológus, addiktológiai konzultáns, doktorandusz (Politikatudomány)
71