Reflektív addiktológiai segítés szakirányú továbbképzési szak

Reflektív addiktológiai segítés szakirányú továbbképzési szak SZAKLÉTESÍTÉSI ÉS SZAKINDÍTÁSI KÉRELME

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

2012.

1

Reflektív addiktológiai segítés szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelménye I. A szakirányú továbbképzés neve: Reflektív addiktológiai segítés II. A létesítı intézmény neve: Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar III. A szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneteli követelménye: 1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Reflektív addiktológiai segítés 2. A szakképzettség oklevélben szereplı megnevezése: Reflexív addiktológiai segítı 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Társadalomtudomány képzési terület 4. A szak felvételének feltétele: Legalább alapképzésben (BA) - vagy annak megfelelı fokozat és szakképzettség birtokában, bölcsészet-, társadalom- vagy orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett diploma. 5. A képzési idı: 2 szemeszter 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyőjtendı kreditek száma: 60 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhetı ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben Elsajátítandó kompetenciák: - Tapasztalati tanulás és reflektivitás (a tudás vizsgálatának képessége, ill. annak támogatása a tapasztalat kontextusában) - Kritikai gondolkodás (azoknak a szellemi képességeknek a hasznosítása, amelyek segítségével hatékonyan azonosíthatók, elemezhetık és értékelhetık az egyes érvek és állítások; az elıítéletek és a torzítások felismerése és leküzdése; meggyızı érvek kialakítása és bemutatása, amelyek támogatják a következtetések levonását, ill. annak értelmes és intelligens megítélését, hogy mit érdemes elhinni és megtenni) 2

- Tudatosság (a releváns új információk elérésének és használatának ismerete; az információforrások kritikus értékelése; az új információk integrálása és átvitele különbözı helyzetekbe; szisztematikus problémamegoldás és tájékozott döntéshozatal) - Proaktivitás (a változások elırelátása és hozzájuk történı igazodás, mintázatok és trendek különbözı nézıpontokból történı beazonosításának képessége, önmagunk fejlesztése és promóciója a lehetıségek kihasználása érdekében) - Az egész életen át tartó tanulás szokásainak kialakítása, ideértve az egészségtanulást is (önmagunk megerısítése a passzív függıséggel szemben; a tanult leleményesség képessége; életigenlı attitőd önmagunkkal, a közösséggel és a kreativitással kapcsolatban). A képzésen végzettek ismerik: - drog ismeretek - az új felépülési modell, a felépülés összetevıi és fázisai - a felépülési paradigma értékei (orientálás, bevonás, önrendelkezés, választás és növekedési potenciál) - reflektív gondolkodás és gyakorlat - prevenció, egészségpromóció és gyakorlat - kölcsönös segítés és önsegítés - a reflektív segítı tevékenység összetevıi - szakmai etika - reflektív napló A képzésen végzettek alkalmasak: - Kliensek osztályozása (szőrés, reflektív figyelem, megerısítés) - Eligazítás (az adott terápiás program jellemzıinek bemutatása a kliens számára) - Felmérés (a felépülési terv kialakítása a kliens személyes erısségeinek, gyengeségeinek, problémáinak és szükségleteinek beazonosítása és értékelése alapján) - A felépülés megtervezése (a megoldásra váró problémák beazonosítása és rangsorolása; megállapodás az azonnali és a hosszú távú célokról; döntések az alkalmazott terápiás módszerekrıl és a felhasznált forrásokról) - Reflektív konzultáció (személyek, családok és csoportok támogatása olyan speciális készségekkel, amelyek a problémák felderítése és kiismerése által lehetıvé teszik a célok elérését; magatartásformák és érzések vizsgálata; az alternatív megoldások végiggondolása; döntéshozatal) - Reflektív esetkezelés a felépülés folyamatában (szolgáltatások, intézmények, források és emberek összehozása a kitőzött célok tervezett módon történı elérése érdekében) - Reflektív krízisintervenció (a szenvedélybeteg szükségleteinek kezelése az akut érzelmi és/vagy fiziológiai stresszhelyzetekben)

3

- Reflektív kliensképzés (információszolgáltatás a szerhasználati problémákról, az elérhetı szolgáltatásokról és forrásokról; a kapcsolódó sztereotípiák, vélekedések és kulturális ismeretek értelmezése) - Delegálás (a kliens azon szükségleteinek beazonosítása, amelyeket felépülést támogató szakember vagy intézmény nem tud kezelni, támogatás az ellátórendszer és a közösség erıforrásainak elérésében) - Feljegyzések és jelentések készítése (az állapotfelmérések és a felépülési terv eredményeinek rögzítése; beszámolók és elırehaladási jelentések írása; elbocsátások és más releváns adatok összesítése) - Felépülési egyeztetések (más szakemberekkel történı konzultáció az átfogó jellegő és minıségi szenvedélybeteg-ellátás érdekében) - Reflektív szakmai fejlıdés (a szakmai fejlıdésre törekvés igényének felismerése, az erısségek felismerése és maximalizálása, további fejlıdés megvalósítása szupervízió és a képzés segítségével) A szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek: A reflektív felépülést középpontba állító kezelés alapelveinek kellı mélységő ismerete, amelynek pillérei az alábbiakat foglalják magukba: - A felépülés reményének, a kapcsolódó készségeknek és a folyamat megtervezésének biztosítása a szenvedélybetegek számára. - Olyan dinamikus felfogás kialakítása, amely nem fogadja el, hogy bizonyos kliensek megrekednek a felépülési folyamatban, vagy túlságosan bonyolult a helyzetük ahhoz, hogy továbblépjenek. - Reflektív felépülési közösségek létrehozása, ahol a sorstársak aktív résztvevıi a felépülési folyamatnak, egyúttal példaként szolgálva azoknak, akik a reflektív felépülés kezdeti fázisában vannak. A folyamat során csökken a „szakmai” összetevık szerepe. - Annak biztosítása, hogy az összes kliens (függetlenül attól, hogy kezelés alatt áll vagy absztinens) egyértelmően célként határozza meg a helyi közösségben és családjaiban való részvételt, így küzdve a sztereotipizálás és a stigmatizálás ellen. - Annak elismerése, hogy a felépülés komplex és sokoldalú folyamat, amely a felépülıtıl és annak családjától is rugalmas és dinamikus partnerséget igényel. - A felépülés számos útjának felvázolása annak érdekében, hogy a kliens meg tudja tervezni a saját utazását, egyúttal tisztában legyen azzal, hogy milyen típusú kezelésre van szüksége, és hogy az mit jelent. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A reflektív felépülési szakember különbözı közösségi környezetekben dolgozhat, legyen szó konzultációról, rehabilitációról vagy támogató szolgálatról. Feladataik sokfélék, annak függvényében konkretizálódnak, hogy milyen környezetben mőködnek. A reflektív felépülési szakemberek gyakran találkoznak olyan gyermekekkel, fiatalokkal, felnıttekkel és családokkal, ahol többféle probléma jelentkezik párhuzamosan, mint például mentális 4

betegségek és addikció, fogyatékosság és foglalkoztatás, vagy például iskolai problémák és pályaválasztási tanácsadás iránti igény. A reflektív felépülési szakembernek fel kell ismernie ezeket a problémákat annak érdekében, hogy megfelelı konzultációs és támogató tevékenységet tudjon végezni.

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a fıbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek: Alapozó képzés, általános szakmai törzsanyag Bevezetés a reflektivitás fogalmába 3 kredit (Reflektív gondolkodás és praxis) A reflektív addiktológiai segítés alapjai 6 kredit (új felépülési modell, Egészségfejlesztés és egészségtanulás) Alapozó konzultáció 3 kredit (konzultáció I) Összesen: 12 kredit Differenciált szakmai ismeretek A reflektív addiktológiai intervenció módszerei 6 kredit (Tervezés és megvalósítás, Bevezetés a reflektív csoportmunkába) A reflektív felépülés folyamata 12 kredit (A detoxifikáció és a korai felépülés, Elırehaladás a felépülésben I. Empátia és mentalizáció, Elırehaladás a felépülésben II. Empowerment és felépülési tıke, Elırehaladás a felépülésben III. Dialógus és parrhézia) A reflektív felépülés családi és közösségi vetülete 6 kredit (Az addikcióval szembeni intervenció a család és a kapcsolatrendszer szintjén, Kölcsönös és önsegítı mozgalmak) Etikai és értékalapú integráció 6 kredit (Szakmai etika, A reflektív segítés elemei) Haladó konzultáció 8 kredit (Reflektív naplóírás, Konzultáció II, Reflektív naplóírás. Konzultáció III, Reflektív naplóírás Konzultáció IV) Összesen: 38 kredit

9. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit Diplomamunka (reflektív szakdolgozat)

5

ADATLAP 1. A kérelmezı neve, címe: Pécsi Tudományegyetem 2. A kérelem tárgya: Szakirányú továbbképzési szak indítása 3. A szak megnevezése: Reflektív addiktológiai segítés 4. A szakképzettség megnevezése: Reflexív addiktológiai segítı 5. Képzési forma: Levelezı 6. A képzés képesítési követelményei tartalmazó (Kormány- vagy miniszteri rendelet): 7. A képzés felelıs szakmai vezetıje: Dr. Kelemen Gábor Oktatók: Dr. Kelemen Gábor Dr. B Erdıs Márta Dr. Baráth Árpád Dr. Csürke József Dr. Szöllısi Gábor Madácsy József Mándi Nikoletta Molnár Dániel

6

A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA I. A szak indításának indoklása Az addiktológiai problémák jelentıs mértékben érintik társadalmunkat. Az addikció nem csak egy tünet, hanem az addiktok mőködésének, világlátásának alapvetı szervezı elve is. Addiktnak lenni annyit tesz, hogy az egyén életében a létezés sokszínősége a következı dózis megszerzésére korlátozódik. A probléma tehát nem egyszerően a szerhasználat, hanem az a mód, ahogy az érintettek megközelítik az életet. Az addikciót betegségnek és életstílusnak is nevezik, olyan mőködésmódnak, amelyben a problémás szerhasználat csak egyike az összetevıknek. A nemzeti drogstratégiákban világszerte beazonosítható egy meghatározó reflektív szemléletváltás, amely az új magyar stratégiában is tetten érhetı. Míg a korábbi dokumentumok jellemzıen a problémás (heroin-, kokain-) használókra fókuszáltak, az új stratégiák (különösen az Egyesült Királyságban) a felépülést és a felépülési tıkét állítják a középpontba. Ez a megközelítés vitatja a szcientizmus és az egyoldalú klinikai modell egyeduralmát és anyagi érdekeltségét (miközben az orvosi beavatkozások továbbra is kritikus fontosságúak maradnak). A felépülés túlmutat a kezelés és a büntetı igazságszolgáltatás rendszerén, összekapcsolódik a lakhatással, a foglalkoztatással és az oktatással, amelyek a felépülési tıke építıelemeiként járulnak hozzá a függıségbıl kivezetı úthoz. Ezzel együtt a büntetı igazságszolgáltatás rendszere fontos szerepet játszik a felépülés gyors megkezdésében. A fejlett országokban a kliensek kb. 30%-a az igazságszolgáltatás rendszerén keresztül jut kezelésbe. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a kimenet szempontjából nincs különbség azok között, akik maguktól, ill. azok között, akik igazságszolgáltatás rendszerén keresztül kezdték el a terápiát. Az addikcióból történı felépülés mozgalma egyszerre célozza a társadalmi változásokat és az egyéni fejlıdést. A felépülést gyakran a drogkarrier keretei között értelmezik, ami rávilágít arra, hogy a kliensek különbözı szolgáltatásokat (és terápiás modelleket) igényelnek a folyamat különbözı állomásain. A felépülési megközelítés az egyéni patológiáról áthelyezi a fókuszt a családi és közösségi struktúrákban beágyazott hosszú távú felépülésre és fejlıdésre. Támogatja és óvja a szerhasználat által érintett gyermekek, fiatalok és családok érdekeit. Közösségi szinten próbálja csökkenteni a problémás szerhasználatból eredı ártalmakat. A cél olyan felépülési közösségek kialakítása, ahol segítik és óvják a felépülı szenvedélybeteget; ahol a támogatják a józanság megélését és ahol sorstársak segítségével küzdhetık le a sztereotípiák és a stigmák. A reflektív váltás azt is jelenti, hogy sor kerül a szenvedélybetegek számára megfelelı szolgáltatások fejlesztésére. Ehhez olyan kulturális háttérre van szükség, mely elfogadja, hogy a felépülés során az egyén a problémás szerhasználattól egy olyan drogmentes világba jut el, ahol aktív és hasznos tagja az ıt körülvevı társadalomnak. A stratégiai szemléletváltás során a kezelésben és a politikai döntéshozatalban is megtörténik az addikciókhoz kapcsolódó különbözı diszciplináris megközelítések integrációja.

7

A felépülési modellben kiemelkedı szerepet kap a felépülési szakértı. Az ártalomcsökkentés helyett az absztinenciát és a felépülést középpontba helyezı modell az általuk képviselt bizonyíték-alapú holisztikus idegtudományi megközelítés által válhat eredményessé. Munkájuk során strukturált pszichoszociális intervenciókkal gondoskodnak a kliensek szükségleteirıl, továbbá koordinálják a felépülési folyamat megtervezését, kialakítását, újragondolását és megvalósítását. Segítségükkel a felépülık eredményesen beilleszkedı, öntudatos, a társadalom iránt elkötelezett polgárokká válhatnak, akik jobban ismerik a cselekvéseik környezetét, ill. eredményesebben képesek alakítani azt. Kutatások azt mutatják, hogy a problémás szerhasználók számára elérhetı javak, mint pl. a társas hálózatok, információs és kommunikációs technológiák (pl. a mobiltelefonok, online közösségi hálózatok), egyéni készségek és képességek jelentısége felett gyakran átsiklanak. A társas hálózatók valójában rendkívül fontos összetevıi a felépülésnek, hiszen rajtuk keresztül juthatnak másokhoz el jól-lét és a remény „fertızı” értékei. A felépülési szakértık által alkalmazott feltérképezési eszközök lehetıvé teszik ezeknek az erıforrásoknak a könnyebb azonosítását és mobilizálását. A szakképzés várható hasznosítási területei A felépülési szakértı képesítés, amely reflektív képességek meglétére is utal, számos ajtót megnyithat a munkaerıpiacon, és akár segítheti a munkahelyen belüli elıremenetelt is. A felépülési szakértık klienseik tanácsadóiként, konzultánsaiként dolgozhatnak. Mivel a felépülési mozgalom egyre erısebben kapcsolódik a mentális egészségrıl szóló diskurzushoz (amelynek sok közös összetevıje van az addiktológiávál és az egészségüggyel), várható, hogy a reflektív felépülési szakemberek fognak változásokat indukálni az említett területeken. A reflektív felépülés nagyon aktuális témakör a mentális egészséget is magában foglaló egészségügy területén. A felépülési megközelítés kiemelten fontos szerepet kaphat azoknál a klienseknél, akik többszörösen hátrányos helyzetben olyan nehézségekkel küzdenek, mint a szegénység, hajléktalanság, írástudatlanság vagy munkanélküliség. A reflektív felépülési szakértık attitődje, értékei, kompetenciái és készségei lehetıvé teszik a szolgáltatók és a szolgáltatásokat igénybe vevık között jellemzıen fennálló bizalmatlanság áthidalását. Kiemelkedıen fontos szerepük van abban, hogy aktiválják a felépülési (személyes, szociális és közösségi) tıkét. Innovatív szociális megközelítések letéteményeseiként jó eséllyel helyezkedhetnek el az egészségügyi és a szociális ágazat különbözı munkaköreiben. Nemzetközi trendek az új szak vonatkozásában, ezek várható megjelenése Magyarországon Az elmúlt évtized európai drogstratégiáinak egyik fontos kritikai észrevétele az volt, hogy túl sokan vesznek részt szubsztitúciós kezelésben, amelynek valójában csak az elsı lépésnek kellene lennie a felépülés útján. A nemzeti és nemzetközi drogstratégiák kialakításában közremőködı vezetı kutatók és tudósok egyetértenek abban, hogy a helyettesítı terápiákban résztvevı kliensek mindegyikének el kellene kezdenie a felépülési folyamatot. A felépülés-központú drogterápia valósággá válik. Az esetmenedzselés középpontjába a kliensek kapcsolati hálójának megerısítése kerül, ahol lehetséges, a családok bevonásával. Ezáltal elısegíthetı a kölcsönösen 8

támogató erıforrásokhoz és lehetıségekhez való hozzáférés, a felépülési tıke pedig növelhetı az olyan tevékenységekkel, mint amilyen pl. a munkavégzésben és képzésekben történı részvétel. Az általános cél egy új, józan élet felépítése. Ezek a tendenciák az új magyar kábítószer-stratégiában is megjelentek. A 2011-2020 közötti idıszakra vonatkozó dokumentum elsısorban olyan programok indítását és fenntartását ösztönzi, amelyek elıterében a személyes és közösségi fejlıdés, a megerısítés, ill. az ismeretek és képességek elsajátításának lehetıségei állnak. Noha a felépülési szakértık iránti igény növekszik, jelenleg nincs olyan magyarországi képzés, amely ezt a szükségletet kielégítené. Az új szak létrehozásának képzési és kutatási elızményei a tanszéken Jelen szakirányú továbbképzési szak több korábbi oktatási program folytatólagos, kutatásokra épülı innovációjának eredménye. Az elızmények közül ki kell emelni a szociális munka mesterképzés klinikai szociális munka szakirányát, ill. a szociális munka alapképzés komplex addiktológiai modulját. Képzési elızmények: A szociális munka alapképzés tantervében jelenleg is több addiktológiai kurzus szerepel, amelyeket az új reflektív felépülési modellhez illeszkedve kerültek továbbfejlesztésre. Ezek a kurzusok a következık: Addiktológia, Szenvedélybetegek önsegítı csoportjai, Szenvedélybetegségek prevenciója és kezelése.

II. A képzést leíró adatok 1. A képzési cél Olyan felépülési szakértık képzése, akik a rendelkeznek reflektív felépüléshez kapcsolódó kompetenciákkal, tudással, készségekkel, attitőddel és értékekkel, továbbá képesek javítani szenvedélybeteg és esetenként többszörösen hátrányos helyzető klienseikkel végzett munkájuk hatékonyságát. A képzés végére a résztvevık a következıkre lesznek képesek: - A kliensek szakszerő osztályozása, orientálása és állapotfelmérése; - A felépülés tervezésének, a reflektív konzultációnak, a reflektív esetkezelésnek és krízisintervenciónak gyakorlati alkalmazása; - Reflektív kliensképzés megvalósítása, jelentések írása és feljegyzések vezetése; - Felépülési konzultáció lebonyolítása. 2. Az oklevélben szereplı szakképzettség megnevezése Reflexív addiktológiai segítı 3. A képzésben való részvétel elıfeltétele

9

Legalább alapképzésben (BA) - vagy annak megfelelı fokozat és szakképzettség birtokában-, bölcsészet-, társadalom- vagy egészségtudomány képzési területen szerzett diploma. 4. Képzési idı 2 szemeszter 5. A képzés fıbb tanulmányi területei 5.1. Alapozó tárgyak Reflektív gondolkodás és praxis Új felépülési modell Egészségfejlesztés és egészségtanulás Reflektív naplóírás. Konzultáció I. 5.2. Törzstárgyak Tervezés és megvalósítás Bevezetés a reflektív csoportmunkába A detoxifikáció és a korai felépülés Reflektív naplóírás. Konzultáció II. Elırehaladás a felépülésben I. Empátia és mentalizáció Elırehaladás a felépülésben II. Empowerment és felépülési tıke Az addikcióval szembeni intervenció a család és a kapcsolatrendszer szintjén Reflektív naplóírás. Konzultáció III. Kölcsönös és önsegítı mozgalmak Elırehaladás a felépülésben III. Dialógus és parrhézia Szakmai etika A reflektív segítés elemei Reflektív naplóírás. Konzultáció IV. 6. Az ismeretek ellenırzési rendszere 6.1. Az ismeretek ellenırzési rendszere a tantervben elıírt gyakorlati jegyek megszerzésébıl, szóbeli és írásbeli vizsgák teljesítésébıl, a szakdolgozat elkészítésébıl és záróvizsgával összekapcsolt védésébıl tevıdik össze. 6.2. A szakdolgozat Diplomamunka (reflektív szakdolgozat) A képzés ismeretanyagának bármely részébıl választott olyan szakmai feladat megoldása, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában, önállóan képes a tanult ismeretanyag szintetizálására és alkotó alkalmazására. Terjedelem: 6000 n. szóköz nélkül. A szakdolgozat kreditértéke: 10 kreditpont.

10

7. Az ismertek elızetes beszámítási rendjére vonatkozó szabályozás: Az ismeretek beszámításával kapcsolatban a kari, PTE BTK Tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint Kari Kreditátviteli Bizottság (KÁB) jár el. A KÁB legalább 4 tagból áll. Tagjait a szakfelelıs(ık), illetve a dékán javaslata alapján a Kari Tanács választja. A bizottságban az 50 %-os hallgatói részvételt szavazati joggal biztosítani kell. A KÁB hallgató tagját az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatában meghatározott módon a hallgatók delegálják. A KÁB a hallgató írásbeli kérelmében foglaltak, a vonatkozó jogszabályok és az egyetemi szabályzatok alapján dönt. A kérelemhez mellékelni kell a tanulmányok elvégzését igazoló leckekönyvet, okiratot vagy azok hitelesített másolatát, továbbá a tantervi egységek hitelesített leírását, illetve tematikáját. 8. A tantárgyi hálóterv Tantárgy

Elm/gyak.

Alapozó tárgyak:12 Reflektív gondolkodás és praxis 10 óra elm. Új felépülési modell 10 óra elm. Egészségfejlesztés és egészségtanulás 10 óra elm. 10 óra gyak. Reflektív naplóírás. Konzultáció I. Törzstárgyak:38 Tervezés és megvalósítás Bevezetés a reflektív csoportmunkába A detoxifikáció és a korai felépülés Reflektív naplóírás. Konzultáció II. Elırehaladás a felépülésben I. Empátia és mentalizáció Elırehaladás a felépülésben II. Empowerment és felépülési tıke Az addikcióval szembeni intervenció a család és a kapcsolatrendszer szintjén Reflektív naplóírás. Konzultáció III. Kölcsönös és önsegítı mozgalmak Elırehaladás a felépülésben III. Dialógus és parrhézia Szakmai etika A reflektív segítés elemei Reflektív naplóírás. Konzultáció IV. Szakdolgozat:10 Diplomamunka (reflektív szakdolgozat)

10 óra elm. 10 óra elm. 10 óra elm. 10 óra gyak.

1. fév. 2. fév. Kredit telj.

tantárgyfelelıs

1/1 1/1 1/1 1/1

3 3 3 3

K K K Gy

Csürke József PhD. Prof. Kelemen Gábor B. Erdıs Márta PhD. habil. Prof. Baráth Árpád

1/2 1/2 1/2 1/2

3 3 3 3

K. K K Gy

Prof. Kelemen Gábor Csürke József PhD. Prof. Kelemen Gábor Szöllısi Gábor PhD.

10 óra elm.

2/1

3

K

Prof. Kelemen Gábor

10 óra elm.

2/1

3

K

B. Erdıs Márta PhD. habil.

10 óra elm.

2/1

3

K

Mándi Nikoletta

10 óra gyak. 10 óra elm.

2/1 2/2

3 3

Gy K

Molnár Dániel Madácsy József

10 óra elm.

2/2

3

K

10 óra elm. 10 óra elm. 10 óra gyak.

2/2 2/2 2/2

3 3 2

K K Gy

10 óra gyak.

2/2

10

B. Erdıs Márta PhD. habil Madácsy József Prof. Kelemen Gábor Molnár Dániel

SZD Prof. Kelemen Gábor

11

Reflektív gondolkodás és praxis

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 1

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus témája a reflektív gondolkodás és a demokratikus társadalmi gyakorlat közötti kapcsolat általában, és különösen a segítő hivatásokban. A reflektív gondolkodás magára a reflexióra való reflexió. A valódi demokrácia a reflektív gondolkodás politikai rendszere. A demokráciában maga az igazság(osság) és a valóság is állandó kérdésesség tárgya. A demokratikus rendszerek maguk kérdőjelezik meg saját intézményeiket. A demokrácia reflektív rendszer, mert tudatosságot feltételez. Magába foglalja a közügyekkel kapcsolatos kollektív cselekvés és szenvedély felszabadítását. A kurzus során a hallgatók megismerkednek egy sajátosan strukturált körülmények közötti reflektív gondolkodás modelljeivel és gyakorlatával, s ezzel fejlesztik ítélő- és értékelő képességüket. E tanulási folyamat többek között képessé teszi őket arra, hogy maximálisan kiaknázzák a reflexióban mint a saját tapasztalatok vizsgálatában rejlő előnyöket, akár gyors, helyzetszituatív, akár mélyebb vizsgálat válik szükségessé. Fő témakörök: Bevezetés a reflektív gondolkodásba Reflektivitás mint kollektív, tudományos és intellektuális gyakorlat Metodológiai reflektivitás Interpretatív reflektivitás Meta-teoretikus reflektivitás Etnometodológiai reflektivitás Episztemológiai reflektivitás Kurzuscélok: A kurzus teljesítése révén a hallgató képessé válik - kifejteni, miért szükséges a reflektív gyakorlat, -

azonosítani a különböző típusú reflektív gyakorlatokat, és a demokratikus társadalomban betöltött szerepüket, különösen a segítő hivatásokkal való összefüggésükben,

-

megvitatni és alkalmazni a reflektív praxis munkamódszerét.

12

Kötelező olvasmányok: Schön, D.A. (1983). The reflective practitioner. How Professionals think in action. New York: Basic Books. Erdos, M., Kelemen, G., Csurke, J., Borst, J. (eds.) (2011). Reflective recovery: Health learning in Twelve Step communities. Budapest: Oriod. Gibbs G. (1988): Learning by Doing: A Guide to Teaching and Learning Methods. Oxford Further Education Unit, Oxford Polytechnic. http://www.learningandteaching.info/learning/reflecti.htm Reflection and Reflective Practice http://www.learningandteaching.info/learning/reflecti.htm Polanyi, M. (1967). The tacit dimension. London: Routledge Ajánlott olvasmányok: Atherton J S (2011) Learning and Teaching; Reflection and Reflective Practice [On-line: UK] retrieved 7 January 2012 from Tantárgyért felelős oktató: Dr. Csürke József, Ph.D. Oktató: Dr. Csürke József, Ph.D.

13

Új felépülési modell

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 1

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus feltárja a felépülési modellt, a fogyasztói mozgalomban való eredetét, és a józansággal való kapcsolatát. A mentális egészséget előmozdító ellátórendszer világszerte csendes, de mélyreható átalakuláson megy keresztül. Betegségükből felépült sorstárs és más segítők dolgoznak egészségügyi szolgáltatókkal és kormányzati szervekkel azon, hogy a spirituális szemléletet a mentális egészséggondozásba integrálják. Míg a felépülés jelentősége a szenvedélybetegségek kezelésében régóta elismertségnek örvend a 12 lépéses mozgalmak széleskörű elfogadottságának köszönhetően, mindez új fejlemény a súlyos mentális betegségek, mint a bipoláris zavar és a skizofrénia kezelése területén. A kurzus témája a felépülés fontossága ezen az új területen, valamint a szenvedélybetegek és a kettős diagnózisú betegek esetében. Fő témakörök: Bevezetés az új felépülési modellbe 12 lépéses programok Reflektív változás a felépülésben A felépülés és a remisszió szerepe a mentális egészségben Józanság és spiritualitás Kettős diagnózis Önmagunkkal törődés Kurzuscélok: A kurzus teljesítése révén a hallgató képessé válik: leírni az új felépülési modell fő jellemzőit, kifejteni a tradicionális és az új felépülési modell különbségeit, megvitatni a mentális egészség és az új felépülési programok viszonyát, azonosítani a hatásos felépülési programokhoz szükséges erőforrásokat. Kötelező olvasmányok: White, W. L. (2005): Recovery: Its history and renaissance as an organizing construct concerning alcohol and other drug problems. Alcoholism Treatment Quarterly, 23(1), 3-15. Srang, J. (2010): Recovery Oriented Drug Treatment: An Interim Report... http://www.nta.nhs.uk/uploads/rodt_an_interim_report_july_2011.pdf Larsen, E (1984): Stage II Recovery: Life Beyond Addiction. HarperOne, San Francisco Ajánlott olvasmányok: Denzin, N. (1987): The Alcoholic Self. Sage, Newbury Park. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D. Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D.

14

Egészségfejlesztés és egészségtanulás

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 1

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus bevezetést nyújt az egészségfejlesztés és egészségtanulás témakörébe. Az egészségnevelők/fejlesztők szerepe és feladata számos különböző hivatásterületen jól ismert. Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén emberek képessé válnak a tudatosabb egészségmegőrző és egészségjavító életvezetésre. Az egyéneknek és csoporttoknak teljes fizikai, mentális és szociális jóllétük elérése érdekében képesnek kell lenniük arra, hogy azonosítsák és megvalósítsák törekvéseiket, kielégítsék szükségleteiket, és hogy megküzdjenek környezetükkel, vagy megváltoztassák azt. Az egészség tehát úgy tekintjük, mint a mindennapi élet egyik erőforrását, nem pedig pusztán eltárgyiasított célkitűzését. Az egészség pozitív fogalom, amelyben éppúgy hangsúlyozódnak a társadalmi és személyes erőforrások, mint a fizikai állapot és képességek. Az egészségfejlesztés tehát nem csupán az egészségügyi szektor feladata, hanem túllépve az egészséges életmódon, a jóllétre törekszik. Az egészségfejlesztő paradigma jónak ígérkező egészségtechnikákat biztosít az emberek számára: nem a jóllét mibenléte, hanem megvalósításának mikéntje áll tevékenysége fókuszában. Azonban az új, fogyókúrával és fitnesszel összefüggésben megjelenő megtisztulási rituálék, illetve sokak lelkesedése az alternatív gyógyászat iránt, megmutatja e modell hiányosságait. Az egészségtanulás szisztematikus közelítésmód a professzionális prevencióban és rehabilitációban, a személy közösségi aktivitására, kapcsolataira és tapasztalataira koncentrál. Az egészségtanulás közösségi alapú vikariáló tanulás. A szociális tanuláshoz hasonlóan, az egészségtanulást is a közösség más tagjainak többé-kevésbé adaptív és sikeres szociális viselkedése vezérli. Fő témakörök: Egészségfejlesztés Egészségtanulás Az egészség mint erőforrás Egészséges életmód Prevenció és rehabilitáció az egészségtanulás tükrében Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - meghatározni az egészségfejlesztés és egészségtanulás fogalmát, -

kifejteni az egészségfejlesztés és egészségtanulás különbségét,

-

azonosítani és leírni az egészségtanulás fő területeit.

15

Kötelező olvasmányok: Antonovsky, A. (1979) Health, Stress and Coping. San Francisco: Jossey-Bass. Naidoo, J., Wills, J. (2009). Foundations for Health Promotion (Public Health and Health Promotion) London: Bailliere Tindall. The Bangkok Charter for Health Promotion in a Globalized World (2005). http://www.who.int/healthpromotion/conferences/6gchp/hpr_050829_%20BCHP.pdf Ajánlott olvasmányok: Kelemen, G., Erdos, B. M., Csurke, J., Brettner, Zs., Molnar, D.(2012): Dialogues for Sobriety: Health Learning in the Context of Addictions – A Hungarian Model. Practice (in press) Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. B. Erdős Márta, Ph.D. Oktató: Dr. Habil. B. Erdős Márta, Ph.D.

16

Reflektív naplóírás. Konzultáció I.

Kredit: 3

Félévek száma: 1

Óraszám: 10

Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus egyfajta reflektív szupervízió, melynek során a hallgatók technikákat sajátítanak el, illetve gyakorolnak. A reflexió az egyén gondolatainak és cselekvéseinek vizsgálata. A szakemberek számára ez azt jelenti, hogy arra fókuszálnak, hogy miképpen lépnek interakciókba munkatársaikkal és környezetükkel, hogy tisztább képet nyerjenek saját viselkedésükről. E folyamat révén mélyebben megértik önmagukat, s így képessé válnak kiaknázni meglévő erőforrásaikat, illetve a helyes jövőbeli cselekvésre. A reflektív naplóról való konzultáció segíti a szakemberek reflektív alapkészségeinek fejlődését, mint a reflektív figyelem és átkeretezés. A kurzus segítséget nyújt az érzelmi állapotok értékelésében, és a nehéz problémahelyzetek kezelésében. A reflexió minkét alapformáját tárgyalja: a cselekvésre való reflektálást és a cselekvés közbeni reflektálást. A cselekvésre történő reflexió során képzeletben alaposan újrajátszunk múltbeli eseményeket. A cselekvés közbeni reflexió a tapasztalt szakember ismertetőjele: résztvevő megfigyelőnek lenni olyan helyzetekben, amelyek tanulási alkalmat kínálnak; figyelemmel lenni arra, mit észlelünk és érzünk a jelen szituációban, tudatában lenni saját reakcióinknak, és felismerni a korábbi tapasztalatokkal való összefüggéseket; egyszerre átélni az jelenbeli élményt, s ugyanakkor felölteni a „tanú” szerepét is, mintha az eseményeken kívül lennénk. A cselekvés közbeni reflexió képessége olyasvalami, ami a gyakorlat során alakul ki. Fő témakörök: A reflektív napló technikái Reflektív alapkészségek Reflektív szupervízió Cselekvésre való reflexió Cselekvés közbeni reflexió Résztvevő megfigyelő Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - a reflektív gondolkodásra, - arra, hogy reflexió révén a különböző problémákat többféle perspektívából szemlélje, s hogy feltárja, értelmezze és formálja a személyes jelentést, - kooperatív és participatív reflektív módszerek alkalmazására.

17

Kötelező olvasmányok: Amado, G., Ambrose, A. (2001): The Transitional Approach to Change. Karnac, London. Oliver, C. (2005): Reflexive Inquiry. Karnac, London. Alvesson, M., Skildberg, K. (2000): Reflexive Methodology. Sage. London. Ajánlott olvasmányok: Szakolczai, Á. (2000): Reflexive Historical Sociology. Routledge, London. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D. Oktató: Prof. Dr. Baráth Árpád, Ph.D.

18

Tervezés és megvalósítás

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 1

Óraszám:10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus áttekinti azokat a kompetenciákat, amelyek felépülést segítő reflexív szakember számára szükségesek, illetve azokat az elméleteket és készségeket, melyek a hatékony értékelés, együttműködés, konzultáció és professzionális munkavégzés szempontjából nélkülözhetetlenek. A hallgatók betekintést nyernek a különböző területeken alkalmazott új felépülési programokba szakszövegolvasás, online tanulmányok és önálló kutatómunka révén. A kurzus továbbá bevezetést nyújt a reflektív felépülés segítéséhez szükséges kompetenciákba, illetve az új felépülési programokban alkalmazott alapvető elképzelésekbe. A kurzus célja a hallgatók azon ismereteinek és készségeinek fejlesztése, amelyeket a felépülést segítő szakemberek feladatvégzése megkíván, illetve a felépülőkkel végzett reflexív praxis tartalmának mélyebb megértése. Fő témakörök: Prioritások, orientáció, értékelés a kliensekkel végzett munkában A felépülés tervezésnek gyakorlatba ültetése, reflektív konzultáció és esetkezelés Reflektív kliens-edukáció, beszámoló és jelentés, illetve feljegyzés készítés Felépülőkkel folytatott konzultáció végzése Saját tanulási folyamat kritikai értékelése, a további szakmai fejlődéshez szükséges tanulmányi területek azonosítása Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - meghatározni a tervezés és megvalósítás kulcselemeit, - leírni a felépülési programok alapkoncepcióit, - azonosítani a felépülési programok tipikus alkalmazási területeit, - kifejteni a felépülés tervezésének és megvalósításának alapstruktúráját, - demonstrálni a hatékony prioritássorrend és értékelés mikéntjét. Kötelező olvasmányok: Department of the Navy (1998): Counselor Workbook: Alcohol and Drug Abuse Program. ETP. Washington. Lessa, N., Scanlon, W., Weiner, I. (2006): Wiley Concise Guides to Mental Health: Substance Use Disorders. Wiley, San Francisco. Lefever, R. (1988): How to Combat Alcoholism and Addiction. Promis, London. Ajánlott olvasmányok: UN (2003): Drug Abuse Treatment Toolkit: A practical planning and Implementation Guide. United Nations, Vienna. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D. Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D. 19

Bevezetés a reflektív csoportmunkába

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 1

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatók bevezetést nyerjenek a felépülőkkel végzett reflektív csoportmunkába. Fő témakörök: Terápiás tényezők a csoportmunkában A csoport-visszajelzés mint korrektív emocionális tapasztalat használata Reflektív csoportmunka tervezése felépülő szenvedélybetegek és családjuk részére Terápiás szerződés, kötelezettségek meghatározása Az „itt és most” használata A változás atmoszférájának megteremtése a csoportban Kliens-szelekció, reflektív szupervízió a csoportmunkáról Csoportfolyamatok irányítása a problémamegoldás eléréséhez A „nehéz” kliensek kezelése Haladó technikák (folyamatorientált csoportmunka, Gestalt kezelés, pszichodráma, tranzakcionális elemzés) Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - meghatározni a reflektív csoportmunka alapfogalmait - kifejteni, hogy a reflektív csoportmunka miért jelent meg a felépülési mozgalomban, - megérteni a kezelés, a szupervízió a haladó technikák etc. során felmerülő általánosan használt fogalmakat, - leírni a reflektív csoportmunka különböző típusait és fejlődésüket.

20

Kötelező olvasmányok: Paleg, K., Jongsma, A. E. (2005) The Group Therapy Treatment Planner. Wiley, San Francisco. Sobell, L. C., Sobell, M. B. (2011): Group Therapy for Substance Use Disorders: A Motivational Cognitive-Behavioral Approach. Guilford Press, New York. Friedman, S. (1995): Reflecting Team in Action: Collaborative Practice in Family Therapy. Guilford Press, New York. Ajánlott olvasmányok: Donigian, J., Hulse-Kilacky, D. (1998): Critical Incidents in Groups. Brooks Cole, St. Paul. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Csürke József, Ph.D. Oktató: Dr. Csürke József, Ph.D.

21

A detoxifikáció és korai a felépülés

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 1

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus megalapozást nyújt az állapotértékeléshez, intervencióhoz és a kábítószerekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos technikai jellegű ismeretekhez. Célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a detoxifikáció és a korai felépülés alapelveivel, illetve megfelelő háttérismereteket szerezzenek a témában, hogy képesek legyenek önállóan kapcsolódó szövegeket és kutatási anyagokat fellelni, melyek segítségével megválaszolhatják a kurzuson, illetve a jövőben felmerülő kérdéseket. Fő témakörök: A detoxifikáció és a korai felépülés szervezett szolgáltatási rendszerei A programok forrásai A célpopuláció speciális szükségletei Kockázatnak kitett felnőttek és gyerekek reflektív védelme Új készségek és viselkedésminták tanítása a korai felépülés során Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - leírni a detoxifikáció és a korai felépülés általános elemeit, -

felsorolni és kifejteni a célpopuláció szükségleteit,

-

érvelni a gyerekek és felnőttek védelmének fontossága mellett,

-

kifejteni, miképpen alkalmazhatók a korai felépülés keretei a detoxifikáció során,

-

megvitatni a detoxifikáció és a korai felépülés alapelveit,

-

azonosítani és leírni a korai felépülés fő területeit.

Kötelező olvasmányok: Kelemen, G., Erdos, B. M., Csurke, J., Brettner, Zs., Molnar, D.(2012): Dialogues for Sobriety: Health Learning in the Context of Addictions – A Hungarian Model. Practice (in press) McNeece, A., Dinitto D. (1994): Chemical Dependence – A Systems Approach. Allyn and Bacon, Boston. Springer, D., McNeece, A., Arnold, E. (2003): Substance Abuse Treatment for Criminal Offenders. American Psychological Association, Washington. Ajánlott olvasmányok: Miller, M., Gorski, T., Miller D. (1982): Learning to Live Again: A Guide for Recovery from Alcoholism. Independent Press, Independence, Missouri. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D. Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D.

22

Reflektív naplóírás. Konzultáció Kredit: 3 II.

Félévek száma: 1

Óraszám: 10

Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy elmélyítse a hallgatók különböző interperszonális szituációk kritikai elemzéséhez és új perspektívába állításához szükséges ismereteit és készségeit, különös tekintettel az eseményekkel kapcsolatos nyugtalanító érzésekre és gondolatokra. Fő témakörök: A hallgató számára jelentős élmény leírása Az élményből fakadó személyes problémák azonosítása A személyes jelentéstulajdonítások feltárása Saját értékek és hitek tudatosítása Belehelyezkedés az élmény többi szereplőjének helyzetébe Az adott élmény korábbi tapasztalatokkal való összekapcsolása Új jövőbeli viselkedési opciók kialakítása Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - kifejteni az élmény szubjektív jelentőségét, -

megvitatni a különbséget a jelentéstulajdonítások és az adott esemény között,

-

azonosítani a számára hasznos reflektív napló tervezésének szükséges erőforrásait,

-

demonstrálni a reflektív napló vezetésének és adatelemzésének mikéntjét,

-

reflektív gyakorlatok alkalmazására az emberi erőforrások növelése érdekében

Kötelező olvasmányok: Amado, G., Ambrose, A. (2001): The Transitional Approach to Change. Karnac, London. Oliver, C. (2005): Reflexive Inquiry. Karnac, London. Alvesson, M., Skildberg, K. (2000): Reflexive Methodology. Sage. London. Ajánlott olvasmányok: Mills, W. (2000): The Sociological Imagination. Oxford University Press, New York. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D. Oktató: Dr. Szöllősi Gábor, Ph.D.

23

Előrehaladás a felépülésben I. Empátia és mentalizáció

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: Az emberi lények különböző mértékű empatikus és mentalizációs képességgel rendelkeznek. Egyik végletet a kegyetlenségeket elkövetők képviselik, a másikat pedig azok, akik életüket a másokkal való törődésnek szentelik. Interdiszciplináris kutatások, melyek felölelik az idegtudományokat, a pszichológiát, az irodalomelméletet, az antropológiát és az addiktológiát, keresik a választ arra, miként próbáljuk értelmezni más személyek elmetartalmait és cselekvéseit. A kurzus e kutatások alapján kísérel meg átfogó képet adni az empátiáról és a mentalizációról a tükörneuronokkal és a tudatelmélettel összefüggésben, mind a pro-szociális, mind a morális cselekvésben betöltött szerepük vonatkozásában, valamint arra a funkciójukra tekintettel, hogy eszközként szolgálnak más személyek elmetartalmainak és cselekvéseinek megértéséhez. Ismerteti az empátia és a mentalizáció elméletét, illetve azokat a bizonyítékokat, melyek alátámasztják a reflektív felépülésben való alkalmazásukat. A kurzus során illusztráljuk és megvitatjuk továbbá a feltétlen nyitottsággal, nem verbális kommunikációval, mások érzéseinek, gondolatainak vagy attitűdjeinek vikariáló átélésével kapcsolatos specifikus technikai kérdéseket. Fő témakörök: Empátia Mentalizáció Tükörneuronok Tudatelmélet Pro-szociális cselekvések Feltétlen nyitottság Nem verbális kommunikáció Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - meghatározni az empátia és a mentalizáció különbségeit, - megérteni, hogy az empátia és a mentalizáció gyakorlása nem pusztán egy kézikönyv követését jelenti, hanem a másikkal mint egyedi lénnyel való találkozást, a saját emberség mélyebb tudatosítása révén, - kifejteni, miért fontos az empátia és a mentalizáció a felépülésben, - technikák használatára, melyek elősegítik a nehéz kliensekre való jobb odafigyelést, - esettanulmányok révén arra, hogy azonosítsa, mely cselekvések növelik, és melyek csökkentik az empátiát és a mentalizációt, - cselekvési terv kidolgozására, mellyel fejlesztheti empatikus és mentalizációs képességeit.

24

Kötelező olvasmányok: Trout. J. D. (2010). Why Empathy Matters: The Science and Psychology of Better Judgment London: Penguin 2010. Decety, J., Ickes, W. (eds.) (2011). The Social Neuroscience of Empathy Boston: MIT Press. Fonagy, P., Gergely, G., Jurist, E., Target, M. (2005). Affect Regulation, Mentalization, and the Development of Self . New York: Other Press. Ajánlott olvasmányok: Cohen, S. B. (2011): Zero Degree of Empathy: A New Theory of Human Cruelty. London: Alan Lane Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D. Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D.

25

Előrehaladás a felépülésben II. Kredit: 3 Empowerment és felépülési tőke

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus bevezetést nyújt a felépülési tőke témakörébe, tekintettel a fogalom empowermenttel való összefüggésére. A felépülés a javuló életminőség és a képességek növekedésének megélt tapasztalata. A felépülés-orientált megközelítés az empowermentre az értékes, független és méltóságteljes élet reményére, a bizalomra, az önmagával való törődésre, a választás szabadságára, a társas kapcsolatokra, az identitásra, a törekvésre, a rugalmasságra és az élethez szükséges képességekre összpontosít, utóbbiba beleértve az addiktív viselkedés irányításának képességét. Alapvető üzenete, hogy az értelmes élet egy krónikus betegséggel együtt élve is lehetséges. A felépülés a felelősségteljes egyén és társadalom együttes törekvése. A kurzus feltárja a felépülési tőke elemeit, és gyarapításának eszközeit. A felépülési tőke magába foglalja a társadalmi (elköteleződés azon csoport mellett, amelybe tartozunk), a fizikai (a felépülési lehetőségeket szélesítő anyagi források), az emberi (személyes erőforrások, mint a képességek, törekvések vagy az egészség) és a kulturális (értékek, attitűdök) tőkét. Az empowerment alapú felépülés gyökerei a 12 lépéses közösségekben és az ártalomcsökkentő szemléletben lelhetők fel. Azonban az új felépülési mozgalom mind az elmélet, mind a szolgáltatások terén paradigmaváltást követel: a krónikus betegségek kezelésében használt technológiák nem alkalmazhatók a személy kontextusától függetlenül. A személyközi hatások, illetve személyes jelentések és preferenciák óriási jelentőséggel bírnak egyfelől, ugyanakkor az is nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatások megfeleljenek az egyén felépülésének szintje, módja és erőforrásai által meghatározott szükségleteinek. Fő témakörök: A felépülési tőke összetevői Az empowerment folyamata (makro- és mikrotényezők) Az empowerment alapú felépülés szemléletének gyökerei A felépülés mint paradigmaváltás Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - demonstrálni az empowermentre és a felépülési tőkére vonatkozó ismereteit, illetve ezek jelentőségét a szenvedélybetegség kezelésében, - a felépülési tőke fogalmának kritikai elemzésére, - leírni és elemezni a felépülési tőke különböző elemeit az empowermenttel és a koordinált multirendszer-szemlélettel összefüggésben, - elemezni és értékelni az addikció hagyományos kezelésének és az új felépülési paradigma empowermentre épülő praxisának viszonyát.

26

Kötelező olvasmányok: Laudet, A. B., White, W. (2010): What are your priorities righ now? Identifying service needs across recovery stages to inform service development. Journal of Substance Abuse Treatment, 38, 51-59. Pease, B. (2002): Rethinking Empowerment: A Postmodern Reappraisal for Emancipatory Practice. British Journal of Social Work, 32, 135-147. B. Erdős Márta, Kelemen Gábor, Csürke József, Joan Borst (eds.) (2011): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold. Ajánlott olvasmányok: Rissel, C. (1994): Empowerment: the holy grail of health promotion? Health Promotion International. 9, 39-47. Shih, M. (2004): Positive Stigma: Examining Resilience and Empowerment in Overcoming Stigma. The ANNALS of the American Academy of Political and Social Science. 591, 175-185. Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. B. Erdős Márta, Ph.D. Oktató: dr. Habil. B. Erdős Márta, Ph.D.

27

Az addikcióval szembeni intervenció a család és a kapcsolatrendszer szintjén

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus során kritikai vizsgálódásokat végzünk azon szolgáltatások elméleti hátterével és alapelveivel kapcsolatban, amelyek a család és a kapcsolatrendszer szintjén igyekeznek beavatkozni az addikció folyamatába. A család és a kapcsolatrendszer fontos szerepet játszik a prevencióban és a felépülésben, így ezek megértése kritikus jelentőségű a szenvedélybetegekkel dolgozó szakemberek számára. A kurzuson foglalkozunk az addiktív család főbb elméleteivel, azokkal a kurrens kutatásokkal, amelyek a családot és kapcsolatrendszert addikció és a felépülés vonatkozásában vizsgálják, a prevenció és az addikció kezelésének főbb elképzeléseivel, különös tekintettel a rendszerelvű erőforrásokra alapozott kezelési beavatkozásra. Fő témakörök: Az addikt család működésével kapcsolatos alapvető elképzelések: - A családi dinamika szerepe a dependencia különböző szakaszaiban, a kezdeti abúzustól a tartós felépülésig - A családi identitás jelentősége az addikció kezelésében - A családi rutinműködés szerepe az addikt szerhasználatban, és e rutinműködés feltárásából adódó következtetések a családra és a kapcsolatrendszerre fókuszáló kezelésben - Az egészsége változás elősegítése az addikt családban és kapcsolatrendszerben - A pszichoszociális edukáció szerepe az addikt család és kapcsolati rendszer egészséges változásának elősegítésében Kezelési szintek: - Kezdeti felépülés – a kliens munkától, iskolától és társas problémáktól való eltávolodásának szükséglete, hogy a felépülésre koncentrálhasson. Családi problémákon végzett munka, és a családi kapcsolatok újraépítése. - A felépülés középső szakasza – a kliens elkezd őszintén szembenézni múltbeli viselkedése következményeivel, és elkezdi a strukturált felépülési programot. A kliens visszatér a munkába vagy az iskolába, és elkezd egészséges kapcsolatot építeni a világgal. - A felépülés haladó szakasza – szermentes megküzdés és problémamegoldás. Szermentes szabadidő-eltöltés. Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - megérteni a szenvedélybeteg család működésével kapcsolatos alapelképzeléseket, - megmagyarázni, miért vált szükségessé a rendszerelvű erőforrásokra alapozott megközelítés, - azonosítani azokat a szolgáltatásokat, amelyek a családi és kapcsolatrendszeri problémák kezelésével foglalkoznak, és kifejteni intervenciós szerepüket a reflektív felépülés szempontjából, 28

-

leírni és magyarázni az alapelveket, melyek az addikcióba való családi és kapcsolatrendszeri szintű beavatkozást végző szolgáltatáshoz kapcsolódnak, felvázolni a kapcsolatrendszerre és családra alapozott szer-abúzus kezelés alaptételeit.

Kötelező olvasmányok: Stanton, M.D., Todd, T.C. (eds.) (1982). The Family therapy of Drug Abuse and Addiction. New York: Guilford Press. Steinglass, P., Bennett, L.A., Wolin, S.J., Reiss, D. (1987). The Alcoholic Family. New York: Basic Books. Whitaker, C., Bumberry, W. (1988): Dancing with the Family: A Symbolic-Experiential Approach. Brunner/Mazel, New York. Ajánlott olvasmányok: Bernal, G., Rodriguez, C., Diamond, G. (1990): Contextual Therapy: Brief Treatment of an Addict Spouse. Family Process, 29, 59-71. Tantárgyért felelős oktató: Mándi Nikoletta Oktató: Mándi Nikoletta

29

Reflektív naplóírás. Konzultáció Kredit: 3 III.

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus a reflektív naplóírás korábbi tantervi állomásaihoz kapcsolódik, nevezetesen ahhoz a kurzushoz, amely a reflektív napló vonatkozásában a cselekvésre való reflektálást és a cselekvés közbeni reflektálást állítja fókuszba, illetve ahhoz, amely a reflektív napló kapcsán a személyes jelentéstulajdonítások, értékek, hitek és korábbi tapasztalatok kérdésére koncentrál. A kurzus célja, hogy további szempontokkal mélyítse a reflexiót, képessé téve a hallgatót arra, hogy megvizsgálja a múltbeli, s átkeretezze a jövőbeli cselekvéseket, facilitálva a reflexió-cselekvés körfolyamat melletti elköteleződését, hogy ezzel segítsen kialakítani az élethosszig tartó reflektív tanulás attitűdjét. A reflektálás egyszerre egyénileg és társadalmilag közvetített folyamat, mely három szorosan összefüggő szakaszból áll: a tapasztalat felidézése, az érzések megfigyelése és a tapasztalat újraértékelése, hogy integrálja az új tudást a tanuló elképzeléseinek keretrendszerébe. A kurzus során áttekintjük ezeket a szakaszokat. A kurzus ugyancsak áttekinti az írott reflexió tudományos folyóiratokban található négy különböző típusát: a nem reflektív leíró írást, a személyes ítéleteken alapuló leíró reflexiót, a dialogikus reflexiót mint a szerző által önmagával folytatott diskurzusát, és a kritikai reflexiót, amely a döntések vagy események magyarázatában tekintetbe veszi a szélesebb történelmi, társadalmi és/vagy politikai kontextust. Fő témakörök: A reflexió körfolyamata Élethosszig tartó reflektív tanulás A reflexió szakaszai Az írott reflexió típusai A reflektálás mint egyszerre egyénileg és társadalmilag közvetített folyamat Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - megkülönböztetni a leíró, a dialogikus és a kritikai reflexiót, illetve eltérő perspektívákból szemlélni különböző kérdéseket, - meghatározni saját helyzetét a reflektív gondolkodásban való fejlődésben, - a reflektív megközelítést alkalmazó nem rutinszerű problémamegoldásra.

30

Kötelező olvasmányok: Bound, D., Keogh, R., Walker, D. (1985): Reflection: Turning Experience into Learning. Kogan Page, London. Schön, D. (1987): Educating the Reflective Practitioner: Toward a New Design for Teaching and Learning in the Profession. Jossey-Bass, San Francisco. Hatton, N., & Smith, D. (1995): Facilitating reflection: Issues and research. Forum of Education, 50(1), 49-65. Lin, X., Hmelo, C., Kinzer, C.K., & Secules, T.J. (1999): Designing technology to support reflection. Educational Technology Research and Development, 47(3), 43-62. Ajánlott olvasmányok: Moon, J. (1999): Reflection in Learning and Professional Development. Kogan Page, London. Tantárgyért felelős oktató: Molnár Dániel Oktató: Molnár Dániel

31

Kölcsönös- és önsegítő mozgalmak

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus folyamán a hallgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy meghívott józanodók élettörténetein keresztül közvetlen betekintést nyerjenek a szenvedélybetegek világába. E beszélgetések tapasztalatai a téma szakirodalmával együtt kerülnek feldolgozásra. Fő témakörök: A kölcsönös- és önsegítő csoportok története, alapelvei és működése A témában végzett kutatások Beszélgetések a kölcsönös- és önsegítő csoportokban józanodó szenvedélybetegekkel A felépülőkkel való találkozások élményének reflektív feldolgozása Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - leírni a kölcsönös- és önsegítő csoportok történetét, alapelveit és működését -

értelmezni a témában zajló kutatásokat

-

a felépülőkkel folytatott beszélgetések reflektív értékelésére

Kötelező olvasmányok: Alcoholics Anonymous (1994): Anonim Alkoholisták. Az alkoholizmusból felépült sok ezer férfi és nő története. New York: A.A.W.S. INC. Bajzáth Sándor (2008): A Narcotics Anonymous – Névtelen Drogfüggők magyarországi közössége kialakulásának története és működésének néhány sajátossága. Addiktológia VII. évf. 2. szám, 131-165. Kelemen Gábor (1994): Az addikciók széles spektruma. Budapest: Országos Alkohológiai Intézet. Kelemen Gábor (2001): Szenvedélybetegség, család, pszichoterápia. Pécs: Pro Pannonia Kiadói Alapítvány. Ajánlott olvasmányok: Arminen, Ilkka (1998): Therapeutic Interaction: A Study of Mutual Help in the Meetings of Alcoholics Anonymous. Helsinki: The Finnish Foundation for Alcohol Studies. Erdos, M., Kelemen, G., Csurke, J., Borst, J. (eds.) (2011). Reflective recovery: Health learning in Twelve Step communities. Budapest: Oriold. Humphreys, Keith (2004): Circles of Recovery. Self-Help Organizations for Addictions. Cambridge: Cambridge University Press. Tantárgyért felelős oktató: Madácsy József Oktató: Madácsy József

32

Előrehaladás a felépülésben III. Kredit: 3 Dialógus és parrhézia

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus lehetőséget teremt arra, hogy a hallgató elmélyítse a dialógusról szerzett ismereteit és tapasztalatait, és megismerkedjen a parrhéziával. Hangsúlyozza a dialógus jelentőségét a parrhézia kapcsán, középpontba helyezve David Bohm dialogikus módszerét, amely Bahtyinnak a dialógus átformáló és felszabadító erejéről alkotott elképzelésére nyúlik vissza. Dialógushelyzetben a korábbi alapvető jelentések megkérdőjeleződnek, s a részvevők készek megváltoztatni elképzeléseiket és hozzá tartozó attitűdjeiket. A hitelesség a dialógus lényegi faktora – ez a követelmény összefüggésbe hozható Foucault parrhézia-fogalmával vagy azzal a jól ismert szakmai követelménnyel, amelyet a személyközpontú terápia kongruencia-fogalma fémjelez. Bohm és munkatársai ezt a tényezőt egyszerűen tisztességnek és transzparenciának nevezték. Utóbbi alatt azt értették, hogy a résztvevőnek hajlandónak kell lennie megosztani gondolatait még akkor is, ha azok vitathatóak – hasonlóan ahhoz, ami terápiás közegben történik. A kurzus lehetővé teszi a hallgató számára, hogy megismerkedjen a felszabadító diskurzussal, a transzformatív dialógussal és parrhéziával. Fő témakörök: Bahtyini dialógus A dialógus mint parrhéziasztikus technika A bohmi dialogikus módszer Hitelesség, tisztesség és transzparencia mint a dialógus alapvető faktorai Felszabadító diskurzus Személyes dialogikus stílus a reflektív felépülésben Kurzuscélok: A hallgatók eredeti és korszerű műveket olvasnak a témában, és támogatást kapnak, hogy saját adatokat gyűjtsenek és elemezzenek. A kurzus teljesítése révén a hallgató megérti, hogy a dialógus mint fő parrhéziasztikus technika, miképpen játszik központi szerepet a felépülés gyakorlatában. Képessé válik különböző típusú dialogikus technika alkalmazására, illetve fejleszti a reflektív felépülést elősegítő személyes dialogikus stílusát.

33

Kötelező olvasmányok: Bakhtin, M. M. (1981) The Dialogic Imagination. In Michael Holquist (ed.) The Dialogic Imagination: Four Essays by M. M. Bakhtin. Austin: University of Texas Press. Translated by Caryl Emerson and Michael Holquist. 259-300. “Dialogue: Something Old; Something New” by Glenna Gerard and Linda Ellinor: http://www.thedialoguegrouponline.com/whatsdialogue.html Anderson, T. (1987). The reflecting team: Dialogue and meta-dialogue in clinical work. Family Process 26 (415-428) Ajánlott olvasmányok: Optional: David Bohm, Donald Factor and Peter Garrett (1991) http://www.davidbohm.net/dialogue/dialogue_proposal.html Articles form: http://www.david-bohm.net/dialogue/ Tantárgyért felelős oktató: Dr. Habil. B. Erdős Márta, Ph.D. Oktató: Dr. Habil. B. Erdős Márta, Ph.D.

34

Szakmai etika

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

X

Tantárgy leírása: A kurzus célja megvizsgálni a filozófiai etika, a szakmai etika és a szakmai gyakorlat során felmerülő konkrét etikai dilemmák közötti összefüggéseket. A bevezető előadást követően, amely lefekteti az elméleti kereteket, a gyakorlatban felmerülő jellegzetes eseteket vetünk közös elemzés alá. Az esetmegbeszéléseken egyúttal a hallgatók önreflexiói, a felmerülő esetekkel kapcsolatos érzelmei és értékválasztásai is fókuszba kerülnek. Fő témák: A filozófiai etika néhány releváns elmélete Alapvető értékek a segítő hivatásokban A szociális munka és a bioetika dilemmái A Szociális Munka Etikai Kódexe Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - leírni és értelmezni a filozófiai és a szakmai etika összefüggéseit -

szakmai értékek reflektív értékelésére

-

szakmai etikai dilemmák felismerésére és reflektív értékelésére

35

Kötelező olvasmányok: A Szociális Munka Etikai Kódexe Hegyesi G. (1998): Az általános szociális munka szakmai koncepciója. In: Kozma J. (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség. Kelemen G. – Csákiné Király L. (2004): Pszichiátriai és szenvedélybetegek szociális ellátása. Segédanyag a szociális szakvizsgához. Budapest: NCSSZI, 16-23. old. Kozma J. (1998): A szociális munkás szakmai és egyéni fejlődése. In: Kozma J. (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest: Szociális Szakmai Szövetség. Kovács J. (1999): A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Budapest: Medicina Könyvkiadó. Loewenberg, F. – Dolgoff, R. (1996): Érték és etika a szociális munka gyakorlatában. In: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Budapest: Semmelweis Kiadó. Loewenberg, F. – Dolgoff, R. (1996): Etikai választások a segítő foglalkozásokban. In: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata 1. kötet. Budapest: Semmelweis Kiadó. Ajánlott olvasmányok: Ferge Zs. (1997): A szociálpolitikára ható értékek. In: Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. Budapest: Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület – ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke. Hársing L. (1995): Bevezetés az etikába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Nyíri T. (1994): Alapvető etika. Budapest: Szent István Társulat. Tantárgyért felelős oktató: Madácsy József Oktató: Madácsy József

36

A reflektív segítés elemei

Kredit: 3

Előadás Szeminárium Gyakorlat

Félévek száma: 2

Óraszám:10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy reflektív tükörbe állítsa a felépülést segítő munkát. Szisztematikus megfontolás tárgyává teszi a fejlődési perspektívába állított felépülés fundamentális elképzeléseit és gyakorlatát. A hallgatók összegzik a program során szerzett ismereteiket és készségeiket. Főbb témák az értékelő segítés, az együttműködés a kliensekkel különböző segítő közösségi formákban, a megfelelő intervenció az egyének felépülésének előmozdítására, illetve az optimális fizikai, pszichológiai, szociális és spirituális egészségi állapotuk elérésére és fenntartására, hasznosítva tanult találékonyságukat. A kurzus szalutogenetikus keretbe ágyazza a reflektív felépülés folyamatát, s ezzel értékalapot biztosít; eszközt, mellyel értékelhetővé válnak a vágyak, attitűdök és viselkedések. A szalutogenezis materiális-szemiotikus eszköz lehet kettős megtestesülésünk megvalósításában. A felépülési kultúra formálóan hat a paciensekre és a szakemberekre, s e szereplők formálják a felépülési kultúrát. A kettős megtestesülés a reflektív felépülés központi dinamikája: a reflektáló személy testének kell megteremtenie a történetben objektiválódó reflexió testét. Fő témakörök: Fejlődési perspektíva Kettős megtestesülés Tanult találékonyság Szalutogenezis Materiális-szemiotikai eszköz Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - hasznosítani a kettős megtestesülés perspektíváját a kliensek segítésében, - beépíteni a tanult találékonyság és a szalutogenezis elveit saját tanulásába, - felmutatni a fejlődési perspektíva hasznát a felépülést segítő munkában, - kifejteni, hogyan használják a materiális-szemiotikai keretet és eszközt a felépülést segítő szakemberek és önkéntesek, - fejleszteni ismereteit a felépülésről.

37

Kötelező olvasmányok: Jason, L. A. et al. (2006): Creating Commuties for Addiction Recovery. Haworth Press, Binghampton. Weinreich, P., Saunderson, W. (2003): Analysing Identity. Routledge, New York. Bolton, G. E. J. (2005): Reflective Practice. Writing and Professional Development. Sage. London. Zauszniewski, J. A., Martin, M. H. (1999): Developmental Task Achievement and Learned Resourcefulness in Healthy Older Adults. Archives of Psychological Nursing, XIII, 41-47. Antonovsky, A. (1979): Health, Stress and Coping. San Francisco, Jossey-Bass. Worthman, C. A. (1999): Emotions: You can feel the diffence. In: Biocultural approach to emotions. Ed. Hinton, A. L. Cambridge University Press. 41-74. Ajánlott olvasmányok: Brown, J. (2006): A Leader’s Guide to Reflective Practice. Trafford Publishing, Oxford. Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D. Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D.

38

Reflektív naplóírás. Konzultáció Kredit: 2 IV.

Félévek száma: 2

Óraszám: 10

Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X

X

Tantárgy leírása: A kurzus lehetőséget kínál a hallgató számára, hogy rendszeresen reflektív naplót vezessen, s ezzel mérje ismereteit és készségeit, s fejlessze reflektív képességeit. Bátorítjuk a hallgatókat, hogy egymás folyamatos kérdezésével kérjenek visszajelzéseket önmagukkal kapcsolatban, arról, hogy hogyan értékelik teljesítéseiket. A hallgatók feladata továbbá, hogy megnevezzék reflexiójuk típusát, a reflektív folyamat aktuális szakaszát, felismerjék a tanulás szerepét a reflektív folyamatban, lejegyezzenek minden folyamat-szakaszt, és alkossanak változási stratégiát. Feladatuk lesz az is, hogy reflektáljanak a teljes képzési programra, tekintetbe véve személyes céljaikat, küzdelmeiket és kihívásaikat, fejlődésüket és eredményeiket reflektív naplójegyzeteik alapján. Fő témakörök: Eseményekkel kapcsolatos nyugtalanító érzések és gondolatok felismerésében való jártasság A szituáció kritikai elemzésének elmélyítése (asszociáció, integráció, validáció) A szituációkkal kapcsolatos új perspektíva keresésének szokásszerű művelése Képesség az önmagunkkal, másokkal és a szituációval kapcsolatos feltételezések feltárására Kurzuscélok: A kurzus révén a hallgató képessé válik - leírni, mi történt a reflektív naplóírás folyamata során, -

azonosítani érzéseit,

-

értékelni reflektív tapasztalatait,

-

elemezni a folyamatot,

-

megállapítani, mit tehetett volna másképp,

-

további cselekvési tervet készíteni.

39

Kötelező olvasmányok: Bound, D., Keogh, R., Walker, D. (1985): Reflection: Turning Experience into Learning. Kogan Page, London. Seale, J.K., Cann, A.J. (2000): Reflection on-line or off-line: The role of learning technologies in encouraging students to reflect. Computers and Education, 34, 309-320. von Wright, J. (1992). Reflections on reflection. Learning and Instruction, 2, 59-68. Woodward, H. (1998): Reflective journals and portfolios: Learning through assessment. Assessment and Evaluation in Higher Education, 23(4), 415-426. Ajánlott olvasmányok: Moon, J. (1999): Reflection in Learning and Professional Development. Kogan Page, London. Tantárgyért felelős oktató: Molnár Dániel Oktató: Molnár Dániel

40

Diplomamunka (reflektív szakdolgozat)

Kredit: 10

Előadás Szeminárium Gyakorlat

X

Értékelés: Szakdolgozat X Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy Tantárgy leírása: A hallgatónak ezt a végső dolgozatot nyújtja be a programban folytatott tanulmányai végén. A disszertáció reflektív naplóinak összegzéseként ölt formát, melyeket tanulmányai során vezetett, használt és tervezett. Félévek száma: 2

Óraszám:10

Fő témakörök: Egyénileg meghatározandó Kurzuscélok: A diplomamunka a tanulmányok legfontosabb produktuma, amely ennek megfelelő erőfeszítéssel készül, s amelyben a hallgatók megmutatják valamennyi, a tanulmányi program során szerzett képességüket és készségüket. A hallgatók hasznosítják reflektív naplójukból felépülő portfóliójukat fejlődésük áttekintésében, tekintettel erősségeikre, és azokra a területekre, amelyeken további fejlődésre van lehetőségük.

Kötelező olvasmányok: Egyénileg meghatározandó Ajánlott olvasmányok: Egyénileg meghatározandó Tantárgyért felelős oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D. Oktató: Prof. Dr. Kelemen Gábor, Ph.D.

41

Oktatói adatlapok Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Munkaviszony kezdete: Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Prof. Dr. Baráth Árpád 1944 egyetem pszichológia Pécsi Tudományegyetem, BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanár -Ph.D. (1976), Pszichológia, Zágrábi Tudomány Tudományegyetem, BTK Pszichológia Tanszék, Zágráb. -Egyetemi docensi habilitáció (1984), Pszichológia, Zágrábi Orvostudományi Egyetem, Egészségpszichológia Tanszék, Zágráb. -Habilitáció (Dr. habil.) (2000), Pszichológia, Pécsi Tudományegyetem, BTK Pszichológiai Intézet, Pécs. -Egyetemi tanári kinevezés (Prof. habil.) (2003), Pszichológia, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Pécs – Budapest. Oktatott témakörök graduális, posztgraduális és PhD képzésben: • “Társadalomtudományi megközelítések és kutatási módszerek közegészségügyben.” Zágrábi Orvostudományi Egyetem (MA és PhD képzési program, 1979-1990). • “Önsegítés a modern társadalmakban.” Zágrábi Egyetem - Dubrovniki Nemzetközi Posztgraduális Tanulmányi Központ, MA és PhD képzési programok (1981-1990). • „Háborús traumák művészeti terápiás kezelése gyermekeknél és fiataloknál Horvátországban” Zágrábi Orvostudományi Egyetem. MA és PhD képzési programok (1992-1995). • „Egészségnevelés és traumakezelés iskoláskorú gyermekeknél krízishelyzetekben: Iskolai mentálhigiéné és közösségfejlesztés.” UNICEF akkreditált pedagógus MA képzés, Prishtina Egyetem (1999-2003) • „Kutatásmódszertan”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék MA képzési programok (2008-tól) • „Közösségpszichológia és közösségfejlesztés”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék MA képzési • „Etnikai kisebbségek és migráció”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék MA képzési programok (2008-tól) • „Alkotáslélektan, kreativitás”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Pszichológia Intézet, Doktori iskola (2008-tól) • „Traumapszichológia, válságkezelés”. Pécsi Tudományegyetem BTK, Pszichológia Intézet, Doktori iskola (2008-tól) • „Kommunikációsa folyamatok és rendszerek az egészségügyben.” Pécsi Tudományegyetem, KTK – MBA –Egészségügyi menedzsment (2012-től) Oktatásban töltött idő: 35 év (1977- 2012) 1969. 10. 01. Kutatási kapcsolatok: magyar és nemzetközi kutatási programokban való részvétel: • "Az orvosi pályaválasztás személyiségbeli és társadalmi meghatározói Horvátországban." Zágrábi Orvostudományi Egyetem/USA DHSW (1969- 1972) • "Az egészségügyi alapszolgáltatások minősége és használati gyakorisága Bosznia-Hercegovinában". Népegészségügyi Intézet, Egészségügyi

42

•

•

•

•

•

•

• •

•

•

•

•

•

•

•

•

Minisztérium, Szarajevó (1970-1972) "A kérdőíves interjú pszicholingvisztikai sajátosságai: Kísérleti kutatások." U of M, Institute for Social Research- Survey Research Center, Ann Arbor (1972- 1975). "A személyiségfejlődés serkentése vizuális-képzőművészeti oktatással iskoláskorban: Empirikus mérések és minősítések". Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Intézet, Beograd (977- 1981) "A kreatív probléma-felfedő és probléma-megoldó gondolkodás serkentése iskoláskorban képzőművészeti oktatással: Művészetpszichológiai és pedagógiai akciókutatás." Horvát Köztársaság Oktatási Minisztériuma, Zágráb (1983- 1989) "Az idősek társadalmi támogatórendszerei és megkülönböztető elhalálozása városi környezetben: Epidemiológiai felmérések és változások 1979-89." Horvát Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma (1986- 1990) "A posztgraduális tudományos- és szakképzés szerepe és kihatása az általános orvosok munkájára." US Department of Health and Social Services Grant, Zagreb (1983- 1988) "Pszichoszociális támogatórendszerek és önsegélyező csoportok Amerikában: Kultúrközi távlatok." The John Hopkins University Institute for Policy Studies, International Fellowship Grant in Philanthropy, Baltimore (1991 – 1992) "A háborúban sérült iskoláskorú gyermekek pszichoszociális gondozása Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office (1992- 1994. "Lépésről-lépésre a javulásig: Kreatív támogató találkozások traumatizált gyermekekkel háborús és háború utáni időkben, Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1994-1998. "Lépésről-lépésre a javulásig: A menekült gyermekek és közösségek pszichoszociális támogatása Szlovéniában." Szlovénia Alapítvány, Ljubljana; Nemzetközi Vöröskereszt, Novo-Mesto (1993- 1998). „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális gondozása Dubrovnikban.” International Children’s Institute - ICI, Montreal, Canada (1995- 1998) „A horvátországi magyarság háborús veszteségei Szlavóniában és Horvát Baranyában”. Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság – HMTMT; Horvát Elnöki Kisebbségi Hivatal, Horvát Tudományos és Technológiai Minisztérium (1995-2004). „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális utógondozása Szarajevóban.” International Children’s Institute – ICI BiH, Montreal - Sarajevo, Canada – BiH (1999-2003) „Lépések a javulásig Koszovóban 1999-2000: A veszélyeztette gyermekek pszichoszociális gondozása segítő beszélgetéssel és művészetterápiával.” Center for Crisis Psychology, Bergen, Norway/- UNICEF Prishtina Office (1999-2000) „A magyarországi nemzeti kisebbségek non-profit szervezetei hálózatának és működésének feltérképezése Baranya megyében.” FKFP Kutatási Program (1999-2001) “A halmozottan veszélyeztetett gyermekek és serdülőkorú fiatalok komplex gondozása önsegítő csoportmunkával és művészetterápiával Villány és környékén.” Szociális és Családügyi Minisztérium Pályázati Programja (2000-2001) Iskoláskorú gyermekek szociális, pszichoszociális és egészségügyi helyzete Villány és környékén Regionális és nemzetközi

43

•

•

•

• • • •

•

összehasonlításban. Villány Város Önkormányzata, Villány, 200-2003. Kisebbségi idősek ellátása Európában. PRIAE – Policy Research Institute for Ageing and Ethnicity/ European Commision, Leeds- London (2001-2005) Kirekesztő mechanizmusok és azok kiiktatásának/enyhítésének távlatai Baranya megye aprófalvas lakosságának szociális ellátásában. Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás – Villány. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Pályázati Programja (20032005) Az emberkereskedelem egészségügyi és mentálhigiénés vonatkozásai. IOM – International Organization for Migration, Budapest- Brussels, 2003-2004. Áldozatvédelem és emberkereskedelem (AGIS Project). . IOM – International Organization for Migration, Brussels, (2006-2009) Egészséges Roma kö9zösségek fejlesztése Közép-kelet Európában. IOM – International Organization for Migration, Brussels (2006-2009) EU új külső határainak közegészségügyi védelme (PHPBL Project). . IOM – International Organization for Migration, Brussels, (2008-2010) Migránsok mentális egészsége és pszichoszociális védelme (Projekt EIA). Pécsi Tudományegyetem ÁOK, Integráció és Migrációs Egészségügy Magyarországon (2009- ) Migrációs egészségügy Európában (ERASMUS „CHNCE”Project”. Pécsi Tudományegyetem ÁOK – Nemzetközi Msc program (2011- ).

Külföldi kutatási ösztöndíjak és támogatások: • "Az orvosi pályaválasztás személyiségbeli és társadalmi meghatározói Horvátországban." Zágrábi Orvostudományi Egyetem/USA DHSW, 1969-72. • "Az egészségügyi alapszolgáltatások minősége és használati gyakorisága Bosznia-Hercegovinában". Népegészségügyi Intézet -Egészségügyi Minisztérium, Szarajevó, 1970-1992. • "A kérdőíves interjú pszicholingvisztikai sajátosságai: Kísérleti kutatások." U of M, Institute for Social Research-Survey Research Center, Ann Arbor, 1972-75. • "A személyiségfejlődés serkentése vizuális-képzőművészeti oktatással iskoláskorban: Empirikus mérések és minősítések." Bölcsészettudományi Kar, Pedagógiai Intézet, Beograd, 1977-81. • "A kreatív probléma-felfedő és problémamegoldó gondolkodás serkentése iskoláskorban képzőművészeti oktatással: Művészetpszichológiai és pedagógiai akciókutatás." Horvát Köztársaság Oktatási Minisztériuma, Zágráb, 1983-89. • "Az idősebbek társadalmi támogatórendszerei és megkülönböztető elhalálozása városi környezetben: Epidemiológiai felmérések és változások 1979-89." Horvát Köztársaság Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma. 1986-90. • "A posztgraduális tudományos- és szakképzés szerepe és kihatása az általános orvosok munkájára." US Department of Health and Social Services Grant. Zágráb 1983-88. • "Pszichoszociális támogatórendszerek és önsegélyező csoportok Amerikában: Kultúrközi távlatok." The John Hopkins University Institute for Policy Studies, International Fellowship Grant in Philanthropy, Baltimore, 1992. • "A háborúban sérült iskoláskorú gyermekek pszichoszociális gondozása Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1992-94.

44

"Lépésről-lépésre a javulásig: Kreatív támogató találkozások traumatizált gyermekekkel háborús és háború utáni időkben, Horvátországban." UNICEF, Zagreb Office, 1994-1998. • "Lépésről-lépésre a javulásig: A menekült gyermekek és közösségek pszichoszociális támogatása Szlovéniában." Szlovénia Alapítvány, Ljubljana; Nemzetközi Vöröskereszt, Novo-Mesto 1993-tól folyamatban. • „Hidak építése: Háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális gondozása Dubrovnikban.” International Children’s Institute - ICI, Montreal, Canada, 1995-98. • „A horvátországi magyarság háborús veszteségei Szlavóniában és Horvát Baranyában”. Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság – HMTMT; Horvát Elnöki Kisebbségi Hivatal, Horvát Tudományos és Technológiai Minisztérium, 1995-től folyamatban. • „Hidak építése: A háborúban sérült gyermekek, családok és iskolaközösségek pszichoszociális utógondozása Szarajevóban.” International Children’s Institute – ICI BiH, Montreal - Sarajevo, Canada - BiH, 1999-től folyamatban. • „Lépések a javulásig Koszovóban 1999-2000: A veszélyeztette gyermekek pszichoszociális gondozása segítő beszélgetéssel és művészetterápiával.” Center for Crisis Psychology, Bergen, Norway/UNICEF – Prishtina Office, 1999-től folyamatban. Baráth, Á., Gajewska, A., Jones, A., Macáková, S., Moisă, F., Ondrušová, M., Szilárd, I. (2007).. (Building healthy Roma communities. Training manual) Brusseles: IOM – International Organization for Migration. ISBN 978 92 9068 386 5 (Egészséges roma közösségek építése. Oktatói kézikönyv. Fordította: Molnár D.) Szilárd, I., Baráth, Á. (2007). Public health aspects of trafficking in human beings: Health promotion and prevention tasks and possibilities. In: Donev, D., Pavleković, G., Zlatel-Kregelj, Lj., (eds.) Health promotion and disease prevention: A handbook for teachers, researchers, health professionals and decision makers. Skopje – Lage: Hans Jacobs Publishing Company (pp. 670-693) ISBN 978-3-89918-169-2 Baráth Á., Brettner Zs., Mucsi G. (2010). Migránsok mentális egészsége és pszichoszociális védelme. Pécs: PTE ÁOK, Integráció és Egészségügy Magyarországon. Projekt EIA/2007 3.3.25. Oktatási kézikönyv - Modul 5., 2010. •

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi

Baráth, Á. (1994). Kultura, odgoj i zdravlje. Zbirka nastavnih tekstova iz zdravstvenog odgoja i unapređivanja zdravlja. Zagreb: Medicinski fakultet Sveučilišta u Zagrebu. ISBN 953-96401-0-5 Baráth, Á., Matul, D., Sabljak, Lj. (1994). Korak po korak do oporavka: Priručnik za kreativne susrete s djecom u ratnim i poslijeratnim vremenima). Zagreb: Knižnice grada Zagreba – Ured UNICEF za Hrvatsku. Sándor, L., Baráth, Á., Barics, E., Fodor, I., Majdán, J. (2001) (szerk.) Érintkező kultúrák, kisebbségi értékek. Identitás, kultúra, kisebbség. Pécs: MTA, Pécsi Akadémiai Bizottság. ISBN 963-654-858-6 Baráth Á. Önsegítő csoportok, társadalmi szolidaritás és szociális munka a 21. század küszöbén: Kritikai áttekintés. Civil Szemle. 2005. (2) 4: 45-76. Baráth, Á. Emberkereskedelem, prostitúció és drog a globalizáció hálójában. Addiktológia. 2006. 5(1-2): 110-150. -Horvát Pszichológiai Társaság (Zagreb, 1971-) -Horvátországi Interdiszciplináris Kutatók Szövetsége (Zagreb, 1981-) -American Psychological Association (Washington DC, 1974-től) -European Association for Experimental Social Psychology (London, 1986-) -Johns Hopkins International Fellows in Philanthropy (Baltimore, 1992-)

45

kapcsolatok bemutatása:

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Munkaviszony kezdete:

-International Society for Third Sector Research (Baltimore, 1993-) -European Society for Trauma Psychology (Bergen, 1993-tól) -Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság (Zagreb, 1994-) -Children’s Idenitity and Citizenship in Europe (CICE, Bruxelles, 1998-) - Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület (Pécs, 1998-) Dr. Csürke József 1974 szociálpolitika MSc akkreditált szupervízor Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi adjunktus, tanszékvezető Pszichológiatudományi PhD. (PTE-BTK Személyiséglélektan Alprogram)

Pszichológia

Doktori

Program,

MTA köztestületi tagság [18405]

-

Graduális és posztgraduális képzésben oktatott tárgyak 1998 és 2012 között, a PTE BTK-n: ▪ Egyéni esetkezelés, ▪ Közösségi szociális munka, ▪ A szociális szakember egyéni és szakmai fejlődése, ▪ Esetfeldolgozó szeminárium, ▪ Szakterepi szeminárium, ▪ Szupervízió ▪ Önkéntes szociális munka, ▪ A szociális munka etikai kérdései, ▪ Integratív terepgyakorlat-előkészítő szeminárium; ▪ Kutatásmódszertan (Alapozó kurzus, Kvalitatív tartalomelemzés), ▪ A szociális munka értékei, ▪ A szociális munka elméletei, ▪ A krizeológia egzisztencialista filozófiai és pszichoterápiás összefüggései ▪ Fejlődés- és személyiséglélektani alapismeretek ▪ Mentálhigiéné ▪ Bevezetés a szociális munkába Doktori (Ph.D.) képzésben oktatott kurzusok a PTE BTK Pszichológia Doktori Iskola Személyiséglélektan Alprogramjában 2006 és 2010 között: A krizeológia egzisztenciális pszichoterápiás vonatkozásai ▪ Az öngyilkosság beszédmódjai (B. Erdős Márta dr. egyetemi docens közreműködésével) 1999. június 1.

46

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

1997-től napjainkig: Élettér Alapítvány, Pécs szociális csoportmunka - mentálhigiénés, egészség- és készségfejlesztő csoportfoglalkozások vezetése 1995-2000 – S.O.S. Élet Telefonszolgálat, Pécs munkatárs 1997-1998 Baranya Megyei Kórház – Krízisambulancia, Pécs mentálhigiénés, szociális konzultáns 1998 – 2006. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszék, Pécs egyetemi tanársegéd 2002 novemberétől Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai és Szociális Tudományok Intézete Szociális Munka Tanszék, Pécs tanszékvezető – helyettes 2006 júliusától – napjainkig Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Pécs egyetemi adjunktus 2008 júliusától – napjainkig Kaukusz BT. Mentálhygiéniai Tanácsadó és Konzultáció , majd Metanoia, Pécs mentálhigiénés konzultáns (szociális munka magángyakorlat) 2009 január – 2010 március Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Pécs mb. tanszékvezető 2010 március Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Pécs tanszékvezető

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Csürke J.: A lótuszevő eszmélése. Krízis és önmeghaladás. Oriold és Társai Kiadó. Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2011

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5

Csürke J.: A lótuszevő eszmélése. Krízis és önmeghaladás. Oriold és Társai Kiadó. Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2011

Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. ,Borst, J. (eds.): Reflective recovery. Oriold & Co. Publisher. Budapest. 2011.

Kelemen, G., B. Erdos, M., Csurke, J., Brettner, Zs., Molnar, D.: Dialogues for sobriety. Health learning in communities. In: Practice 2011. In press. Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk: Csürke J. -Vörös V. - Osváth P. - Árkovits A.) Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009 Csürke József: Egyes egzisztenciális alapproblémák és a „negatív kód” megjelenése encounter típusú krízisintervenciós beszélgetésekben. In: Autonómia és identitás.(szerk.: Péley B. és Révész Gy.) Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2007, (38-54. old.)

Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. ,Borst, J. (eds.): Reflective recovery. Oriold & Co. Publisher. Budapest. 2011.

47

publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Kelemen, G., B. Erdos, M., Csurke, J., Brettner, Zs., Molnar, D.: Dialogues for sobriety. Health learning in communities. In: Practice 2011. In press. Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. (Szerk: Csürke J. -Vörös V. - Osváth P. - Árkovits A.) Lélekben Otthon Könyvek. Budapest. 2009 Csürke József: Egyes egzisztenciális alapproblémák és a „negatív kód” megjelenése encounter típusú krízisintervenciós beszélgetésekben. In: Autonómia és identitás.(szerk.: Péley B. és Révész Gy.) Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2007, (38-54. old.)

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

• •

OTKA T-037.245 A rupturák, a mismath-ek és a mikrodiszszinkronizmusok és ezek befolyásolásának szerepe a szenvedélybetegek reintegrálásában és a reintegráló szertartásokban. Témavezető: Dr. Habil. Kelemen Gábor (20022005) OTKA T-029.194 Az interperszonális távolságszabályozás szimbolikus formái (diskurzus analízis). Témavezető: Prof. Dr. Kézdi Balázs (1999 -2002) „Konstrukciók az addikciókról” c. kutatás (2002) résztvevője (a GYISM támogatásával) OTKA K 68619 sz. Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a 12lépéses mozgalmakban. Témavezető: Dr. Habil. Kelemen Gábor (2008-2011) Lektori tevékenység az Addiktológia c. szakfolyóiratban. Szerkesztőségi tagság és rovatvezetés a Szociális Szemle c. szakfolyóiratban.

• • •

TÁMASZ Alapítvány - kuratóriumi tag Támogatási Közalapítvány - kuratóriumi tag Élettér Alapítvány – alapító tag, az alapítvány titkára

• • •

Családsegítők Országos Szövetsége – tag S.O.S. Öngyilkosság Megelőzéséért Alapítvány – kuratóriumi tag Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mecsek Mentőcsoport Krízisintervenciós Team

•

2007. január: SzocCafé (Pécsi Szociális Szakemberek Kávéháza) alapítótag

•

2004 – Paula Oksanen Erasmus vendéghallgató fogadása és tutorálása (Finnország, Laurea University) 2005 – közreműködés Tomy Gömöry (USA, Florida State University) Fulbright vendégprofesszor fogadásában és oktatási munkájának megvalósításában. 2006. június– Florida State University - Tallahassee (tanulmányút). 2009 – közreműködés Joan Borst (USA, Grand Valley State University) Fulbright vendégprofesszor fogadásában és oktatási munkájának megvalósításában. 2011. július - USA, Grand Valley State University (tanulmányút)

•

• • •

•

• •

•

Név Születési év Végzettség

Dr. Csürkéné Mándi Nikoletta 1971 szociálpolitikus egyetemi diploma, MSc

Szakképzettség

okleveles szociálpolitikus (szociális szakvizsga családvédelem területén), családterapeuta PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd

Jelenlegi munkahely,

48

munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Szakmai módszertani készségfejlesztés I. II. III., Pszichoszociális készségfejlesztés I. II., Szakmai identitás fejlesztése, Családsegítés, családvédelem, Családkonzultáció, a családi élet pszichológiája, Rehabilitáció

2007 szeptember - Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Pécs egyetemi tanársegéd (oktatott tárgyak: szakmai módszertani készségfejlesztés I. II. III., pszichoszociális készségfejlesztés I. II., szakmai identitás fejlesztése, családsegítés, családvédelem, családkonzultáció, a családi élet pszichológiája) 2000 szeptember -2007. május Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék, Pécs óraadó tanár (szakmai készségfejlesztés), tereptanár 1998 - 2007 Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, Pécs családgondozó, szakmai vezető (családsegítő szolgálat) 2000-2001 Comenius Szakközépiskola és Humán Szolgáltató Kp., Pécs szociológiai és szociálpolitikai alapismeretek c. tárgy óraadó tanára 2000-2001 Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány, Pécs szülőcsoport vezetése fogyatékkal élő gyermekek szüleinek (szociális csoportmunka) 1997-1999 Apáczai Csere János Gimnázium, Pécs humán fakultáció, önismereti csoportvezető tanár 1997- napjainkig Élettér Alapítvány, Pécs szociális csoportmunka - mentálhigiénés, egészségfejlesztő foglalkozások vezetése középiskolások számára 1994-1996 Baranya Megyei Drogambulancia, Pécs önismereti csoport vezetése, biblioterápiás eszközökkel, fiatalkorú

csoport-

49

szerhasználók számára (szociális csoportmunka) Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

2007. szeptember 1. Mándi Nikoletta - Fekete Sándor: A segítő krízise. In: Mindennapi kríziseink. A lélektani krízis és a krízisintervenció kézikönyve. Oriold és Társai Kiadó, 2009. Szerk.: Csürke - Vörös - Osváth - Árkovits. 249278. oldal 2. Mándi Nikoletta: Az addiktológia alapjai III. Szerkesztette: Demetrovics Zsolt. ELTE EÖTVÖS Kiadó 2009. In: Addictologia Hungarica 2009. VIII. évfolyam 2. szám 199-203. oldal 3. Mándi Nikoletta: Demetrovics Zsolt: Drog, család, személyiség. Különböző típusú drogok használatának személyiségpszichológiai és családi háttere. L’Harmattan, 2007. In: Addictologia Hungarica 2008. VII. évfolyam 1. szám 70-74. oldal 4. Mándi Nikoletta: Háy János: A gyerek. Új Palatinus Könyvesház Kft., 2007 In: Addictologia Hungarica 2008. VII. évfolyam 2. szám 183-187. oldal 5. Mándi Nikoletta: Elisabeth Lukas: Szabadság és identitás. A függőség problémája logoterápiai megközelítésben. JEL Könyvkiadó, Budapest, 2009. In: Addictologia Hungarica 2009. VIII. évfolyam 2. szám 204207. oldal Mándi Nikoletta: Az életvilág értelmezési lehetőségei az addiktológiai rehabilitáció gyakorlatában. In: Szociális Szemle III. évfolyam 1. szám. 2010. szeptember 17-29. oldal Mandi Nikoletta: The identity forming role of „difference” int he recovering addicts’ narratives. In: Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Szerk.: Marta B. Erdos, Gabor Kelemen, Jozsef Csurke, Joan Borst. Budapest, 2011. Oriold and Co. Publisher and Services. 65-84. Marta B. Erdos - Gabor Kelemen - Jozsef Madacsy - Nikoletta Mandi: 12-step fellowship community rhetoric and cognition. In: Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Szerk.: Marta B. Erdos, Gabor Kelemen, Jozsef Csurke, Joan Borst. Budapest, 2011. Oriold and Co. Publisher and Services. 41-64. Marta B. Erdos, Jozsef Madacsy, Georgina Mucsi, Daniel Molnar, Jozsef Csurke Nikoletta Mandi, Gabor Kelemen, Zsuzsanna Brettner: The power of 12-step fellowships and Anti-alcoholism Clubs in Hungary. A comparative qualitative study. In: Reflective Recovery. Health learning in Twelve Step communities. Szerk.: Marta B. Erdos, Gabor Kelemen, Jozsef Csurke, Joan Borst. Budapest, 2011. Oriold and Co. Publisher and Services. 109-146. Mándi Nikoletta: Fernando B. Perfas: Therapeutic Community Social Systems Perspective. iUniverse, INC. New York Lincoln Shanghai 2004 In: Addictologia Hungarica 2008. VII. évfolyam 3-4. szám 309-312. oldal

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Név Születési év Végzettség

Dr. Erdős Márta 1965 egyetem

50

Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Munkaviszony

középiskolai angol nyelvtanár, alkalmazott nyelvész, mentálhigiénikus Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi docens Ph.D. Nyelvészet-kommunikáció A nyelvben élő kapcsolat. Egy sürgősségi telefonszolgálat beszélgetéseinek elemzése (2003) 2008: habilitáció

-

2000-2012: A kommunikáció pszichológiája, Társadalmi kommunikáció, Szakmai készségfejlesztés I-II, Kvalitatív kutatás- tartalomelemzés, Szaknyelvi kurzus (angol), Szociálpszichológia, Pszichológiai alapismeretek a szociális szakember számára, Integratív terep-előkészítő szeminárium, Közösségi szociális munka, Közösségfejlesztés, Krízislélektan, Társadalmi kommunikáció, A segítő beszélgetés gyakorlata, Tartalomelemzés, Szövegelemzés alapjai, Értékelő kutatás a szociális szférában, „Hotlines”, The Role of Reintegration Rituals in Sobriety, Dialogue in the Client-Helper Interaction; Filed Supervision, Psychosocial Change. Ph.D. kurzusok más tanszéken: A diszkurzív szuicidológia kommunikációelméleti alapjai, Dialógus a kliens-segítő kapcsolatban. 1988-1995: Baranya Megyei Drog Központ: prevenciós tevékenységek szervezése, tanácsadás, rehabilitációs csoport vezetése, önkéntes segítő csoport szervezése és vezetése 1995-2000: Baranya Megyei Kórház, Krízisambulancia: krízisintervenció, tanácsadás, önkéntes segítők munkájának szervezése, vezetése, és szupervíziója, kutatómunka, adminisztratív tevékenység, pályázatírás 2000-től oktatás nappali, levelező, valamint a pszichológia tanszék Ph.D. programjában, kutatás (szuicidológia, addiktológia), pályázatokban való közreműködés. 2004: Ph.D. disszertáció védése. 2008-tól Szociális Szemle szerkesztőbizottságának tagja. 2011-től a Szociális- Innovációs-, Értékelő- és Kutatóközpont vezetője. (Egyéb: 1997-től az Istenkúti Közösségért Egyesület önkénteseként, majd tagjaként végzett közösségfejlesztő és kutatómunka; 2001-től 2010-ig folyamatosan: A komlói Leo Amici Alapítványnál végzett munka /változó intervallumban és változó szervezeti keretek között/; A Civilek A Mecsekért Mozgalom tagja) 1988. augusztus 1.

51

kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. , Borst, J. (eds.) (2011) Reflective Recovery. Budapest: Oriold. Erdos, M., B., Kelemen, G. (2011) The Finite Universe: Discursive Double Bind and Parrhesia in State Socialism. In: History of Communism. (2) 281-308. Erdos, M. B. (2011) From ideology to eidos. Recovering from state socialism in Hungary. AUDEM Journal. In press Erdos, M. B. (2010) Cha(lle)nge. The legacy of state socialism in Hungary: A discourse analysis. Europolis (1) 73-101 Erdos, M. B., Kelemen, G, Brettner, Zs (2009): It is high time...Time experience of drug-dependent persons in recovery. Journal of Groups in Addiction and Recovery. Vol. 4. issue 3. pp. 202-218. Erdos, M., B., Kelemen, G. Csurke, J. , Borst, J. (eds.) (2011) Reflective Recovery. Budapest: Oriold. Erdos, M., B., Kelemen, G. (2011) The Finite Universe: Discursive Double Bind and Parrhesia in State Socialism. In: History of Communism. (2) 281-308. B. Erdős, M. (2006): A nyelvben élő kapcsolat. Typotex, Budapest. Watt, V, Hogard, E., Ellis, R. Erdos, M (2007) Evaluation of Hungarian Social Work and Social Policy Students' Work Placements in Cheshire. Chester: Chester Academic Press Kelemen, G., Erdos, M, B.(2004): Craving for sobriety. A unique therapeutic community in Hungary. Faculty of Humanities University, of Pécs & The Leo Amici 2002 Foundation. Pécs

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

2007- : Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a tizenkét lépéses mozgalmakban. OTKA- kutatás. Témavezető: Dr. Kelemen Gábor. 2008-: Human Exchange Alapítvány: humán kutatás, fejlesztés eseti megbízás keretei között 2007: Értékelő kutatás a Chester University College, Social and Health Evaluation Unit szervezésében. A kutatás vezetői: Prof. Elaine Hogard and Prof. Roger Ellis (OBE). 2006-2007: EQUAL nemzetközi kutatási projekt résztvevője. A színházterápia hatásmechanizmusa. A kutatás vezetője: Dr. Kelemen Gábor 2002-2006 „A ruptúrák, „mismatch”-ek és „mikrodiszszinkronizmusok” és ezek befolyásolásának szerepe a szenvedélybetegek reintegrálásában és a reintegráló szertartásokban. (Témavezető Dr. Kelemen Gábor) 2002-2003: Phare Network: Self-help and self-care in the context of recovery. Pályázati projekt értékelő kutatása. 2002-2003: Matra-Kap (Royal Netherlands Embassy.) The message of sobriety. Vezető: Dr. Kelemen Gábor 2002: „Konstrukciók az addikciókról” c. kutatás vezetője (az ISM (GYISM) támogatásával 1999-2002: „Az interperszonális távolságszabályozás szimbolikus eszközei” c., kiváló minősítéssel záruló OTKA-kutatás résztvevője. (Témavezető Dr. Kézdi Balázs) A Magyar Kommunikációkutató Társaság tagja

Név Születési év Végzettség (oklevél szerinti) Szakképzettség

Kelemen Gábor 1954. augusztus 26. orvos, diplomás szupervízor pszichiáter, addiktológus, pszichoterapeuta

52

Jelenlegi munkahely(ek):, a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök): Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) PhD/ CSc vagy DLA, DSc: PhD esetén kérjük megadni az értekezés címét! Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő, oktatás idegen nyelven külföldi intézményben):

Pécsi Tudományegyetem

PhD (1999) orvostudomány (idegtudomány) Az addikciók szociális konstrukciója

Addiktológia Családi esetkezelés A családi élet pszichológiája Értékelő kutatás Mentálhigiéné Szupervízió Személyiség- és fejlődéslélektan szociális munkások számára Rehabilitáció Bevezetés a szociális munkába Integratív terepelőkészítő szeminárium Dialogue in the client-helper interaction Az önmagunkkal való törődés kérdése M. Foucault munkásságának fényében The role of Reintegration Rituals in Sobriety Szakdolgozati szeminárium 2008 – University of Chester (UK): Recovery model

Tudományos/ művészeti akadémiai tagság: MTA tagság, MTA doktora (DSc): „dr. habil” cím: egyéb címek: a Széchenyi professzori ösztöndíj Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Dr. habil (2005) pszichológia Széchenyi István Ösztöndíj 2003-2006

Az elmúlt 5 év

Kelemen Gábor, B Erdős Márta, Csürke József, Brettner Zsuzsanna, Molnár Dániel (2012): Dialogues for Sobriety: Health Learning in the Context of

172 közlemény, 166 független hivatkozás a közleményeimre.

53

szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Addictions – A Hungarian Model. Practice: Social Work in Action, 24, 21-39. B. Erdős Márta, Kelemen Gábor, Csürke József, Joan Borst (eds.) (2011): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta (2010): Health learning as identity learning in the therapeutic community. Addictologia Hungarica 9:(3) 216-225. Michael Seltzer, Kelemen Gábor (2009): Theoretical Reflections on Rites of Passage in a Hungarian Therapeutic Community. Journal of Groups in Addiction and Recovery, 4, 178-201. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta, Madácsy József (2007): Voices of sobriety.: Exploring the process of recovery through patient testimonials. Addiction Research & Theory, 15, 127-140.

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Kelemen, Gábor (1999): Marriage enhancement as a selective prevention program for couples with „Adult Children of Substance Abusers” In: Project Proposal to Reduce Substance Abuse in Ten Developing Countries. A Publication of the 1998-99 H. H. Humphrey Fellows in Substance Abuse. Research Monograph. Johns Hopkins University. Baltimore. 115-129. Kelemen, Gábor, B. Erdős Márta (2003): The role of reintegration rituals in sobriety: A comparative study on recovery and relapse. Dynamic Psychiatry, 36, 89-113. Osváth,, Péter. Kelemen, Gábor, B. Erdős, Márta, Fekete, Sándor (2003): The main factors of repetition – review of some results of Pécs Centre WHO/EURO Multicentre Study on Suicidal Behavior. Crisis, 24, 151-154. Kelemen Gábor, B. Erdős Márta (2004): Craving for sobriety. A unique therapeutic community in Hungary, Faculty of Humanities University of Pécs & The Leo Amici 2002 Foundation. Pécs, 132 pp.

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Név Születési év Végzettség

Kelemen Gábor, B Erdős Márta (2004): A Cultural Approach to 12-Steps Fellowship Programs in Hungary. International Journal of Self Help and Self Care, 2. 187-203. Társszerkesztő: Addictologia Hungarica Tagság: Royal College of Psychiatrists

Madácsy József 1970 egyetem

54

Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “drhabil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy GyörgyPosztdoktor i Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

filozófus, szociális munkás Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd Ph.D. hallgató Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktoriskola Néprajz- Kulturális Antropológia Program

Addiktológiai modulgyakorlat Alkalmazott és szakmai etikai alapkérdések Bevezetés a szociológiaelméletbe II-III. A fogyasztói kultúra értelmezései Globalizáció Integratív terep-előkészítő szeminárium Klinikai szociális munka II. Önsegítés, TC, önkéntesség Szakmai etikai dilemmák reflektív értékelése Szenvedélybetegek önsegítő csoportjai Szociális kutatás és feldolgozása I-II. Szociális munka alkoholbetegekkel integratív nézőpontból Társadalmi és szociális eszmék története a XX. században A társadalmi igazságosság elméletei Társadalomelméleti alapkérdések a szociális munkában A társadalomtudományok filozófiai alapjai Oktatásban eltöltött idő: 8 év

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Részvétel Pécs M. J. Városnak az „Akadálymentesítési program” keretében végzett kérdőíves állapotfelmérésében (Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány, 2000) Szociális szakvizsga koordináció a PTE BTK Szociális Munka Tanszék vizsgaközpontjában (2002-2005)

Munkaviszony

Önkéntes munka fogyatékkal élőkkel a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítványnál (2011-) 1999

55

kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Név Születési év Végzettség Szakképzettség Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

B. Erdős, M. – Madácsy, J. – Mucsi, G. – Molnár, D. – Csürke, J. – Mándi, N. – Kelemen, G. – Brettner, Zs. (2011): The Power of 12-Step Fellowships and Antialcoholism Clubs in Hungary: A Comparative Qualitative Study. In: B. Erdős, M. – Kelemen, G. – Csürke, J. – Borst, J. (eds.): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold & Co. Publisher, 109146. Madácsy, J. (2010): Az Anonim Alkoholisták programjának bibliai háttere. In: Hubai, P. – Majsai, T. (szerk.): A Te könyvedbe mind ezek béirattattak. Szümposzion a Bibliáról. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, 239262. Madácsy J. (2010): Közelítések és értelmezési keretek az Anonim Alkoholisták etnográfiai és kulturális antropológiai kutatásában. In: Mészáros, J. – Harcsa, I. (szerk.): A krízis mint esély. Andorka-konferencia. Budapest: Barankovics István Alapítvány – Gondolat Kiadó, 158-168. Madácsy J. (2009): Gregory Bateson és az Anonim Alkoholisták. In: Fischer, F. – Ormos, M. – Harsányi, I. (szerk.): Kutatási füzetek 15. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 155-169. Madácsy, J. (2011): Portrait of a Typical Member of the Hungarian Alcoholics Anonymous: Results of an Empirical Study. In: B. Erdős, M. – Kelemen, G. – Csürke, J. – Borst, J. (eds.): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold & Co. Publisher, 167-192. Madácsy J. (2009): Twelve Steps towards the Promised Land of Sobriety. An Interview with Dr Robert Lefever. Szociális Szemle 2 (1-2) 81-88. Madácsy, J. (2011): Insights into the World of Alcoholics Anonymous in Hungary. Some Results of an Empirical Research. Acta Sociologica 4 (1) 55-60. B. Erdős, M. – Kelemen, G – Madácsy, J. – Mándi, N. (2011): 12-Step Fellowship Community Rhetoric and Cognition. In: B. Erdős, M. – Kelemen, G. – Csürke, J. – Borst, J. (eds.): Reflective Recovery: Health Learning in Twelve Step Communities. Budapest: Oriold & Co. Publisher, 41-64. Nemzetközi szakmai gyakorlatok és oktatócserék koordinációja a Leonardo Mobilitás Pályázat keretében, 2006. Partnerintézmények: Babes-Bolyai Tudományegyetem CheshireCountyCouncil SherborneAreaPartnership University of Chester YeovilTrinityFoyer

Dr. Szöllősi Gábor 1952 egyetem jogász, szociológus (szociálpolitikus) Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi docens Ph.D. Szociológiai tudományok (szociálpolitika szakterület) „A megítélt veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség kategóriájának konstruálása a magyar gyermekvédelemben”

56

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 szakmai, tudományos (művészeti) munkássága legfontosabb maximum 5, oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez

-

-

Társadalom és szociálpolitika elmélete, Társadalom- és szociálpolitika területei Gyermekvédelmi politika A társadalmi problémák elmélete A szociálpolitika közpolitika alapjai Helyi szociálpolitika Szociális szolgáltatások Társadalmi változás A társadalmi kirekesztés területei Szociális kutatás Gyermekjóléti alapszolgáltatások Szociálpolitika történet Családszociológia Szociális jog Családjog 22 év Bíró 6 évig Főiskolai hivatalvezető 2 évig Főállású oktató 22 éve Fontosabb szakmai tapasztalatok: - Részvétel a magyar szociális képzések rendszerét meghatározó Szociális Képzési Bizottság munkájában, illetve közreműködés az első hazai szociális munkás képzés beindításában - Részvétel az 1997-es Gyermekvédelmi törvény megalkotásában: koncepcióalkotása a gyermekvédelem új rendszeréről, illetve a gyermekjóléti szolgálatok létrehozásáról. 1986. augusztus 16.

év Publikációk: Szöllősi Gábor: A családon belüli erőszak differenciáltsága – Különbségek a nevek, felfogások és a helyzetek szintjén. 65-85.o. In: Virág György (szerk.): (a Családi iszonyok. A családi erőszak kriminológiai vizsgálata. Budapest, KJKKerszöv - Országos Kriminológiai Intézet, 2005. az Szöllősi Gábor: A gyermekvédelem osztályok felettiségéről. In: Dr Berki Zolna (szerk.) Korrupció Magyarországon II.. Budapest: Transparency International Magyarország, 2006. pp. 106-129.

57

tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

(ISBN:963-212-118-x) Szöllősi Gábor: A családon belüli erőszak differenciáltsága.: Különbségek a nevek, a felfogások és a helyzetek szintjén. In: Virág György (szerk.) Családi iszonyok. Budapest: Complex Kiadó, 2005. pp. 65-86. (ISBN:963224852X) Szöllősi Gábor: Gyermekjóléti alapellátás. Segédanyag a szociális szakvizsgához Szerk.: Szöllősi Gábor. Budapest, NCSSZI, 2004 Szöllősi Gábor: A gyermekvédelmi probléma, mint társadalmi konstrukció. Esély 2003. 2. szám 75-95.o. Szöllősi Gábor Hogy fogalmunk legyen róla… (A veszélyeztetettség fogalma az amerikai gyermekvédelemben) Esély, 2000. 4. szám. 39-71.o.

Szöllősi, Gábor: Protection of the Family by Family Law and Other Instruments. In: Ludwig Salgo (szerk.): The Family Justice System. Past and Future, Experiences and Propects. Collegium Workshop Series No.3. Budapest, 1997. 81-109. o. Tudományos/ - 2007. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (polgári szakmai közéleti tagozat) állami kitüntetés, a következő indoklással: „A szociális szakma tevékenység, kibontakozása, fejlődése érdekében kifejtett modellértékű nemzetközi tevékenységéért” kapcsolatok bemutatása: Jelenlegi tevékenység: - Részvétel a szociális szolgáltatások standardizációját célzó projektben - Tagság az Országos Tudományos Diákköri Tanács Társadalomtudományi Bizottságában - A NORM nevű, nemzetközi szociális munkás képzési szervezetnél az intézmény képviselője Korábbi tevékenységek: - A Szociális Szakmai Szövetség elnökségének tagja - A Szociális Szakembert Képző Iskolák és Oktatók Egyesülete (Iskolaszövetség) elnökségének tagja - Részvétel a Szociális Szakmai Szövetség elnökségének munkájában - Bizottság vezetése a szociális ágazatot felügyelő minisztérium mellett (a szociális szakképzések szakértői és vizsgabiztosainak pályázatait bíráló bizottság) - A Szociális Szakmai Szövetség felkérése alapján törvénytervezet kidolgozása a Szociális Munkások Szakmai Kamarájáról. - Közreműködés a szociális szakvizsga rendszerének kialakításában: a gyermekjóléti alapellátások témakör követelményeinek meghatározása, jegyzet írása és szerkesztése - Részvétel a szociális rendszer megújítását célzó SZOLID projektben

Név Születési év Végzettség Szakképzettség

Molnár Dániel 1980 egyetem, szakirányú továbbképzés szociológus, addiktológiai konzultáns, mediátor

58

Jelenlegi munkahely, munkakör: Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA): Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím: A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő): Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék egyetemi tanársegéd -

-

-

Oktatásban töltött idő: 6 év Oktatott tárgyak: Addiktológia (Dr. Kelemen Gáborral); Addiktológiai modulgyakorlat (Madácsy Józseffel); A társadalmi problémák szociológiája; Az alkohol- és drogpolitika aktuális kérdései; Deviáns jelenségek szociológiája, Információs technológiák a szociális munkában; Kutatásmódszertan I-II., Mentális- és szenvedélybetegségek társadalmi jellemzői 2012: Doktori abszolutórium. PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola 2011: A XXX. OTDK szociális munka, szociálpolitika tagozata I. helyezettjének (Angyal Márton: Homo Ludens Addictus) témavezetése 2010-től: A Humán Innovációs Szemle c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a folyóirat tördelője 2009-2010: HR szolgáltatások kiszervezésének értékelő kutatása. Kutatásvezető: Dr. Juhász Gábor 2009-2010: A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeket nevelők munkavállalásának elősegítése. FSZK-4863 Kutatásvezető: Dr. Juhász Gábor 2009-től: minősített tanácsadó (Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövetsége) 2009: Módszertani szakértő Pécs komplex pszichiátriai tervének elkészítésében. 2008-2009: Increasing Public Health Safety Alongside the New Eastern European Border Line. (IOM Brussels) Témavezetők: Prof. Baráth Árpád, Dr. Szilárd István, Prof. Ternák Gábor 2008-tól: A Szociális Szemle c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, a folyóirat tördelője 2007-2009: Dél-dunántúli általános- és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex vizsgálata (KAB KEF 07–A–0039) 2007-2008: A gazdálkodási tevékenység, kontrolling és a versenyképességjavítás összefüggései. (ROP–3.3.1–05/1-2006 04 0006/36) Témavezető: Dr. Kemény Gábor 2007-től: Pszichoszociális változás és az átalakulás retorikája a tizenkét lépéses mozgalmakban. (OTKA) Témavezető: Dr. Kelemen Gábor

59

Munkaviszony kezdete: Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása); Az eddigi tudományosszakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

2007-től: Hallgatók felkészítése és koordinálása különböző non-profit, szociális kutatásokban (DREKEF, Támasz Alapítvány) 2007: A „Building Healthy Roma Communities” c. gyakorlati kézikönyv magyar nyelvre történő lefordítása az IOM Brussels megbízásából, a projekthez kapcsolódó tréneri feladatok ellátása a Gandhi Gimnáziumban 2005-2011: A PTE BTK szociális munkás képzéséhez kapcsolódó hallgatótoborzás koordinátora 2005: Szombathely térszervező erejének határfelettisége (Phare CBC) Kutatásvezető: Prof. Csapó Tamás 2002-2005: Drogprevenciós szoba működtetése a PTE BTK, TTK, FEEFI és MK Gólyatáborában 2000: Részvétel a PTE-BTK Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének falukutató táborában Balatonlellén 2000: A Gyöngyház Egyesület telefonos drog segélyszolgálatának munkatársa 1996-2000: Részvétel a szombathelyi Egészségterv elkészítésében. 2004 Molnár D. (2011): Politicans on the drug phenomena between 2000-2009 in Hungary. In: B. Erdős M. et al. (szerk.): Reflective Recovery. Budapest: Oriold Books Molnár D., B. Erdős M., Mucsi G., Csürke J., Brettner Zs., Kelemen G. (2011): Alternative recovery models: A sequential-transformative content analysis. In: B. Erdős M. et al. (szerk.): Reflective Recovery. Budapest: Oriold Books B. Erdos M., Madácsy J., Mucsi G., Molnár D., Csürke J., Mándi N., Kelemen G., Brettner Zs. (2011): The power of 12-step fellowships and Antialcoholism Clubs. A comparative qualitative study. In: B. Erdős M. et al. (szerk.): Reflective Recovery. Budapest: Oriold Books Molnár D. (2010): Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. Humán Innovációs Szemle 2010/1-2. Molnár D. (2010): A pellérdi szőlőhegyen élő lakosság empirikus vizsgálata. Szociális Szemle 2010/1. Kelemen G., B. Erdős M., Csürke J., Brettner Zs., Molnár D. (2012): Dialogues for sobriety: A Hungarian model. Practice: Social Work in Action 24. Molnár D., Mucsi G. (2010): Alternative cultures of recovery. Comparing Hungarian 12-step Fellowship and Anti-alcoholism Club discourse. Konferencia-előadás. 8th International Qualitative Research Conference, Bournemouth University, Egyesült Királyság Kemény G., Juhász G., Molnár D. (2008): A gazdálkodási tevékenység, kontrolling és versenyképesség-javítás összefüggései. In: Vállalkozások gazdasági együttműködésével, az innovációs tevékenység javításával kapcsolatos közös kutatási projektek a székesfehérvári régió iparvállalatainak és felsőoktatási intézményeinek közreműködésével. (szerk.: Barkócziné Makai Éva) Székesfehérvár: MTESZ Fejér Megyei Szervezete. 72-132. p. Palkovits I., Csapó T., Magyar M., Molnár D.(2006): Szombathely térszervező erejének határfelettisége. Konferenciakiadvány, Szombathely, 35 p. Molnár D.(2006): Információs technológiák a szociális felsőoktatásban. In: Információs Társadalom 2006/2. 2011. augusztus-december: A Rézler Gyula Alapítvány támogatásával az ÚjMexikói Egyetem ösztöndíjasa 2007-2010: A PTE BTK Kari Tanács tagja (PhD-hallgatói képviselő) 2008. március-április: A Leonardo Program kedvezményezettjeként a kolozsvári BBTE vendégoktatója 2007: Az oktatói munka hallgatói véleményezésének protokollját előkészítő bizottság tagja (PTE BTK)

60

2006-tól: Pécs MJV Kábítószerügyi Egyeztető Bizottságának tagja A Magyar Addiktológiai Társaság tagja A Magyar Szociológiai Társaság tagja

61