J. Zwi Moskovits / RASI BIBLIA-MAGYARÁZATA: KOMMENTÁRJÁNAK MÓDSZEREIRŐL, VÁZLATOSAN PESÁT ÉS DERAs A "Bevezetés a Bibliába" elnevezéssel ismert irodalomban általánosa n elfogadott vélemény, hogya Biblia-exegézis nemzedékeken át kialakult módszereit két típusra lehet osztani; ezek: a pesár és a derás módszere. Ezek a szakkifejezések az amórák (a kései talmudi bölcsek) korából származnak. A pesát a pását igéből származik, ennek később használatos jelentése: "egyenessé. tenni", "megmagyarázni"; a derás pedig a dárás igére vezethető viszsza, s ez annyit jelent: "kérdezni", "kutatni" (1). A fentI megjegyzésekből következik, hogy a pesát módszere a lányeget tekintve tárgyszerű magyarázat, a bibliai szöveget egyszerű, nyilvánvaló értelmében fogja fel. Csak a szavak értelmén és kontextusán alapul. A pesát nem fogad el mást, csak ami a szavakból, és csakis belőlük következik. Ezzel szemben a derás a Biblia szövegét az exegéta felfogása szerint magyarázza, nem pedig a szavakból világosan következő értelme alapján. Számára a bibliai vers értelme nem függ a kontextus ától, a derás a magyarázó saját igénye és akarata szerint határozza meg. Ez a módszer tehát szubjektív interpretálás. A gyakorlatban azonban aligha lehetséges az exegétákat és módszereiket kizárólag ezekkel a meghatározásokkal minősíteni. A Biblia klasszikus magyarázói: Ibn Ezra, Kimchi, Nahmanides, de különösen Rasi a Bibliát rendszerint tárgyi magyarázatokkal látják el, de nem mondanak le arról sem, hogya rabbinikus derást igénybe vegyék. Kivételt képez Rasbarn (R. Samuel ben Meir, Rasi tanítványa, Franciaország, 12. század), aki következetesen csak az egyszerű, szó szerinti értelmezés módszerét alkalmazza. Tegyük hozzá még azt is, hogya pesát szakkifejezés nem mindig azonos a rabbinikus használatban azzal, amit mi tárgyi magyarázatnak neveznénk (2). Mit is mondhatnánk olyan magyarázatokról, mint például: 'T1i1 TY~"1!) , "nemes fák gyümölcse" (Lev. 23,40), magyarázat: l'-nc, "etrog"; vagy 'TY nm'1 ,'1 i'I'i'I' ". ,,,és legyen jel számodra a karodon" (Deut, 6, 8; vö. Ex. 12,15), magyarázat:'· .,. l~'1'!)n, "a tifrllin a karon" stb. Számos hasonló interpretációt találhatunk a Tóra haláchikus részeihez. Vajon ezek az értelmezések a magyarázó egyéni vélekedését és felfogását eröszakolják rá a szövegre (3)? Nem lehet kétség az iránt, hogyajelzett és hasonló esetekben egyedül a rabbinikus értelmezés a 80
helyes. Történelmi és archeológiai bizonyítékok is vannak arra, hogy ősidőktől fogva így értelmezték ezeket a parancsolatokat, még ha a szöveg szó szerint nem ezt mondja is. Ugyanez vonatkozik a Biblia elbeszélő részeire, de ezekről majd késöbb szólunk. Hozzátehetjük még azt is, hogy bölcseink a dárás igét sokszor a pesát jellegű magyarázatra vonatkoztatják. Már az elmondottakból is következik, hogy a pesár és a derás nem tekinthető szűk értelemben o~;ektívJ illetve szu~iektív magyarázatnak. Azt kell mondanunk, hogy a pesát többnyire aszöveget a szavak és a szövegösszefüggés alapján, a nyilvánvaló és általánosan használt jelentésük szerint értelmezi. De sokszor kénytelen a derás módszerét is igénybe venni, akár haláchikus szövegben, amikor csak a rabbinikus interpretáció a mértékadó, akár pedig ha elbeszélésröl van szó, amely a midrás bővítő és elmélyítő kiegészítései nélkül halvány, hiányos maradna. Mind a két esetben a magyarázat objektív. Ezzel szemben aderás, mintjeleztük, szélesebb és mélyebbre ható interpretáció. Ilyen értelemben nem feltétlenül a szöveg egyedül és kizárólagosan lehetséges értelmezése, a szövegnek a derás nélkül is van értelme, de a midrás segítségével sokrétűbb a tartalma. Bizonyos esetben a midrás kiegészítései a pesárhoz majdnem nélkülözhetetlenek. Más megfogalmazásban: a pesát mindig objektív interpretáció, akkor is, ha a midrás kiegészíti, a derás viszont többnyire szubjektív magyarázat, és csak akkor mondható objektívnek, ha a szöveg megértéséhez okvetlenül szükséges. Rasi ezekben az esetekben ilyenfajta megjegyzést fűz a kom mentárjához: "Ehhez a vershez a derás szükséges" (Gen . 1,1) vagy "Itt is az aggádára vagyunk utalva" (uo., 4). E. Simon "A pesát magyarázatok vallási jelentő sége" cÍmű cikkében (4) több meghatározást ad a pesát és a derás fogalmi megkülönböztetése érdekében. Alább vázlatosan ismertetjük az általa tárgyalt fogalmi megkülönböztetéseket, hogy világosan lássuk, milyen párhuzamok és különbségek állapítható k meg a két fogalomban. 1. A pesát és a derás nem két teljesen ellentétes fogalom. A kettő voltaképpen egyazon szellemi folyamatnak a két széle. 2. A pesát a nyelv, a kifejezésmód, a logika és a jelentés törvényeinek van alávetve, arra törek-
szik, hogy napvilágra hozza azt, ami a szövegben rejlik, hogy megállapítsa, mit mond nekünk a kérdéses szöveg. A derás szabadnak érzi magát, hogy a szöveg egyszerű értelmén túlmenően, megfogalmazza szöveg sokrétrű mondanivalóját, és állást foglaljon bizonyos aktuális kérdésekben, azaz feltárja, mire tanít bennünket ma a bibliai szöveg. 3. A derásnak elsőbbségi joga van a pesát-tal szemben a Tanban foglalt előírások értelmezése szempongából. Olyan szerepe van, mint a végrehajtási utasításoknak ajoggyakorlat és a végrehajtó apparátus számára, mert a törvény aktuális alkalmazását szabályozza a szóbeli tan útmutatásai és döntései alapján. Eddig E. Simon meghatározásai.
Más szóval: Rasi magyarázatainak alapja a pesát, s deráshoz csak olyan helyeken folyamodik, ahol a pesát nem elégíti ki. Igaz ugyan, hogy T óramagyarázataiban a derás jellegű exegétikai megjegyzések mennyisége nagyobb a pesát jellegű magyarázatokénál (a prófétákban és a Hagiografákban kevesebb a derások száma), mégis a pesát a Rasi szövegmagyarázatának alapeleme. Nem mindenütt idézi a midrást úgy, mint a szöveg legmegfelelőbb magyarázatát, nem is fogadja el mindig a midrás adta értelmezést, de sok helyen aláveti a Biblia szövegét a midrás megjegyzéseinek, és sokszor elsőbbséget ad neki a pesáttal szemben.
RASI ISKOLÁJA
Amikor Rasi valamely midrást idéz a magyarázatában, bevezető szavaiból kiolvasható állásfoglalása a midrással szemben. Az esetek változatai a kö-
A Gáonok korában (7-10. század) létrejött bibliai exegézis, továbbá a filozófiai sZÍnezetű magyarázatok, amelyek főleg Spanyolországban virágzottak, egyrészt hagyományos alapon állnak, a targumokból (arámi nyelvű bibliafordítások) és a rabbinikus irodalomból merítenek, de másrészt - mint elnevezésük mutatja - filozófiai vagy filológiai elemeket is tartalmaznak. Ez utóbbiak forrása a maszoréták (5), akiknél az arab filológiai hatása is érezhető.
Velük
szemben az Észak-Franciaországban exegéták, Rasi és iskolája, csakis a hagyományos forrásokból veszik anyagukat. Nem zsidó szomszédaiktól ebben az időben nem volt mit tanulniok. Rasi iskolájának exegézise t. k. az Erecben működő exegéták tanításának a folytatása - de sokban különbözik előzményeitől. működő
RASI: RABBI SHLOMO jICCHAKI (1040-1105) Rasi Troyesban született (Franciaország). Szerte a világon a legnagyobb Biblia- és Talmud-magyarázónak tekintik (6). Közismert tény, hogy alig akad bibliai vagy talmudi kiadás, amelyben az ő magyarázata ne kísérné végig a szöveget. Az első nyomtatásban megjelent héber könyv nem más, mint a Calabriában (Olaszország) 1475-ben kiadott Rasi-kommentár (7). Több mint kétszáz úgynevezett szuper-kommentár jelent meg azóta Rasi T óra-kommentárj ához. Gen. 3,8-hoz írt magyarázatában Rasi körülhatárolja bibliai kommentárjának metódusát. Azt írja: Dn:lll 7y U~n1:l' D~'lO "0:)1 D~:l' il1lK ~Vl1/) Ir ~
'1l1 'D'P.l'7 K'7K
~rvo K'7~llC'
Sok aggádikus midrás létezik, és ezeket mestereink a Beresit Rabba és más midrás-gyűjteményekben megszövegezték. Én pedig a szöveg egyszerű pesádát igyekszem megírni, és csak olyan midráshoz folyamodom, amely a Biblia szövegét helyesen magyarázza (8).
RASI ÉS A MIDRÁS
vetkezők:
1. jobbnak találja a midrást, mint a pesátot, még akkor is, ha a pesátot is közli a midrás után. 2. Elfogadja a pesát helyett a midrást, mert az előbbi nem magyarázza meg kielégítő módon aszöveget. 3. Elutasíga a midrás értelmezését. 4. Elutasítja a midrást, anélkül, hogy idézné. Alább röviden tárgyaljuk, és néhány idézettel is szemléltetjük ezeket az eseteket. 1. A pesát előnyben részesíti a derással szemben Rasi a fent idézett metodológiai állás pong a értelmében általában a pesát szerint magyarázza a szöveget. A legtöbb esetben, ha hozza is a midrást, csak a pesát után, annak bizonyos fokú kiegészítésére. Ezáltal, vagyis amikor a pesátot előbb közli (és a derás-t csak utána), mintha szóban is kijelentené, hogy ezen a helyen a pesát a lényeges és a derás csak kiegészítés. Így jár el, amikor a pesát-ot előbbre helyezi, akar aggádikus, akár haláchikus midrásokról van szó (9). Van, amikor Rasi a pesát-ot előnyben részesíti, azaz a pesátot hozza előbb, de nem jegyzi meg, hogy ez a pesát, s utána közli a midrást, ezzel a bevezetéssel: 'II7TID' , "és ez a (helyre vonatkozó) midrás" . Ilyenkor talán az a szándéka, hogya pesátnak nagyobb nyomatékot adjon. Lásd Gen,11,28, a ~l!l '1y kifejezést; uo., 34,30, a ~, kifejezést; Num. 16,30, a i'I~" kifejezést. Példákat említettünk csupán, de tudnunk kell, hogy ez Rasi módszere az esetek legnagyobb részében, amikor a pesátot előbbre helyezi, mint a derást. 2. A midrás megelőzi a pesátot
Sok helyen, különböző okoknál fogva, Rasi a midrással kezdi, utána adja csak a pesátot. Rasi 81
nem mondja meg, miért, de ha kö zelebb ről megvizsgáljuk, kézenfi~kvőnek találjuk az indokot. Négy lehetőségét mutatjuk be annak, hogy Rasi miért helyezte előbbre a midrást, mint ;> pesátot (lásd alább, a/d), példákkal illusztrálva mindegyiküket. a) Amidrásjobb magyarázatot ad a szövegre Nem kevés esetben Rasi úgy találta, hogya midrás a szöveget a pesátnál jobban magyarázza. Két példát hozunk: Gen., 19,5, a ""Il1/( kifejezésben a pesát szerint a szövegben fölösleges ismétlés van, hiszen a "vagyon" -ba beleértendők a szolgák is, ezért helyesebbnek találja az 'W1Y szót m~l mm értelemben felfogni. - Uo., ll, a 'nY" Kl m11 kifejezésben a pesát szerint Kl ül11 jelen időben van, viszont'nY" múlt idő, ezért teszi hozzá Rasi a magyarázatában e két szót: illIV111 ilY'),' . A midrás szerint viszont ez a nehézség nem áll fenn. b) A midrás maga a pesát Ilyen esetekben Rasi nem is fü zi hozzá a magyarázathoz, hogy az idézett midrás azonos a pesát-tal. Lásd Gen. 18,1, a 1''7x ~'1 kifejezést. A midrás kiegészítő megjegyzése odakívánkozik és tennés~etes, nem erőltetett, hiszen előzőleg szó volt Abrahám körülmetéléséről. Lásd még Gen . 23,13, a n'ml '7x kifejezést, ~1 b e~kta tott párbeszéd az angyal hosszúra nyúlt üzenetét okolja meg. Ugyancsak itt, 29,7, a Cl'11 "Y lil kifejezésben párbeszéddé változott át Jákób hosszabb megjegyzése. V égül lásd Deut. 22,2, a w,." "w és a " 'n1~" kifejezéseket. A midrás magyarázata, illetve kiegészítő megjegyzése természetszerűen illeszkedik bele a szövegbe'. c) A midrás mint magyarázat nem jobb, de fontos gondolatot tartalmaz Ezekben az esetekben Rasi megfelelő módon utal arra, hogy nem a szöveget akarja magyarázni a midrás segítségével, hanem az a s'zándéka csupán, hogy a midrás szövegében rejlő fontos gondolatot megörökítse. Gen. 1,1, a K-c n'omrc kifejezésben azt az alapgondolatot hangsúlyozza a Tóra legelső versének midrási magyarázatával, hogya világ teremtésének fő célja: a Tóra-adás Izráel népének közvetítésével; továbbá uo., 4, a iJ'öi'7x ~., kifejezésben az a lényeges hittétel jut kifejezésre, hogy a jótéteményeket nem a földi életbenjutalmazza meg az isteni gondviselés. A következő két bibliai versben: Gen. 25,22, a ln,"'iI" , és uo., 37,20, a i1Inl1 kifejezésekben Rasi csak azért hozza a midrás t, mert az előre jelzi a közeljövőben történni készülő eseményeket. A szöveg szereplői nem sejtik - nem is sejthetik - őket, mert az események látszólagos mozgatói között az isteni Gondviselés mintegy felülről irányítja a szereplőket, az általa előre megjelölt, csak előtte ismert és megszabott cél felé. 82
d) A midrás és a pesát párhuzamos egymással Az Énekek Énekéhez írt kommentáJjában Rasi a szövege t előbb a pesát szerint magyarázza, utána allegorikusan értelmezi, s ezt sokszor még midrással vagy aggádával is megtoldja. A vörös tehénről szóló fejezetet (N um . 19) szintén előbb a pesát szerint, majd ezután az aggáda szellemében kommentálja. 3. A midrás elvetése Azokban az estekben, amikor Rasi úgy véli, hogya midrással nem lehet a bibliai szöveget megmagyarázni, nem fogadja el mint kommentárt, de mégis megemlíti a tartalmát. Lásd Ex. 6,3-9; itt a kommentárja végén azt írja: A midrás nem illik bele a szövegbe ( .. . ), ezért az a véleményem, hogy a bibliai verset is a pesát szerint kell értelmezni, de a midrás szavait is figyelembe kell venni. Lásd még uo., 16,29, a Kl' '7x kifejezést; uo., 23,2, a 11'11n K'7 kifejezést. Néhol a midrás elvetése nem olyan határozott hangú, mint például Gen. 35, 16-ban, a m:I:l kifejezésben, továbbá Ps. 68, 36-ban, a ~1l C'il'7x kifejezésben. 4. A midrás elvetése, anélkül, hogy a szövegét idézné Több esetben Rasi nem is idézi a midrás szövegét, s nem mondja el a tartaImát sem, mert az a biblia versmagyarázathoz nem használható - de felhívja a figyelmünket egy létező midrásra, abból a célból, hogya szóban forgó verset illusztrálja vele, Lásd például Gen. 27,41, a 'll' ,::l'V' kifejezést; továbbá Ex. 23,14, a ':l i1In, kifejezést. A "Y' ö"Tll( "1:2', "MÉG", "MÁS SZÓVAL" BEVEZETO SZAVAK ÉRTELMEZÉSÉROL RASI KOMMENTÁRJÁBAN Sok helyen Rasi két vagy több magyarázatot közöl ugyanazon kifejezésben, és ezeket a vagy "I'1/( -o, szavakkal vezeti be. Rasi egyik közismert magyarázója, a prágai R. Sabtaj Bas (szül. 1641-ben) a O'Ö::rl'relQ7 c., Rasit kommentáló mű szerzője, következetesen azt próbálja bizonyítani, hogy Rasi azért hoz fel két magyarázatot, mert egyik sem fogadható el önmagában. Az első magyarázatnál az X nehézség áll fenn, és a második magyarázat ad választ rá, ez utóbbinál viszont az y nehézség merül fel, s erre az első magyarázatban kapjuk meg a választ. Ezért van szükség két, egymást kiegészítő magyarázatra. Ha alaposabban megvizsgáljuk a szóban forgó helyeket, mindenekelőtt meggyőződhetünk arról, hogy a "Y' nem más magyarázatot jelöl, a szónak abban az értelmében, hogy az előző nem volna egészében véve elfogadható, hanem annak inkább
,,y,
csak a kiegészítésére szolgál. Egyikük sem zárja ki a másikat. Egyszerűen kétféleképpen magyarázható a szöveg, a két lehetőség egyformán illik a bibliai versre. Ugyanez a helyzet a "T1K -o, bevezető formulával is. Lásd Gen. 16,5, a 'oon kifejezést. Sára ős anyánk két kifogást emel Ábrahám ellen. A bibliai vers nem említi egyiket sem, Rasi feltételezi, hogy mindkét panasz egyformán lehetséges . Lásd még uo., 32,5, a 'ml kifejezést. Jákób békülékeny hangon beszél ("nem lettem fontos személyiség"), utána pedig erélyesebben ("mind a 613 parancsot teljesítettem"), testvére tehát nem bánthatja. Ez megfelel Rasi előző megjegyzéséné'k, ti. hogy Jákób három eshetőségre készült: ajándékozásra, imára és harcra. Júda beszédében József előtt (Gen. 44,18), a "O~,~ kifejezésben ugyanaz a helyzet. Júda félszavakkal bár, de békésen is, és harciasan is beszél, és mindkettő benne van - implicitea beszédében. Lásd végül uo., 42,24, a l1Y1J1Z7 fl/( kifejezést, Rasi két okkal magyarázza József cselekedetét, egyik sem zárja ki a másikat. "A FELELETBEN A KÉRDÉS" Nem mindig jelzi Rasi, hogy mi a problematikus az általa megmagyarázandó szövegben, ezt legtöbbször nekünk magunknak kell észrevennünk, azzal, hogy alaposan megvizsgáljuk Rasi két-három szóból álló magyarázó jegyzetét. Az ő megjegyzése nyomán megértjük, mi volt a nehézség a szövegben, s ő hogyan oldotta meg. Néhány példát hozunk: Gen. 3,6, a "", kifejezésben Rasi hozzáfűzi: il' 'Xlil' , "és élvezetet (gyönyörűséget) okozott neki". Ez a betoldás mutatja, mi volt a nehézség: a versben hiányzott az átmenet a gyümölcs meglátása és megevése között. Gen. 13,5, a és uo., 14,12, a ::nr,. Inm kifejezésekben Rasi megteremti az átmenetet a már régről ismert tények ismétlés e és a további események között. Sokszor van úgy, hogy a nehézség megfejtését nem ott hozza Rasi, ahol ez a nehézség felvetődik. Mondjuk, a kérdés A és B helyeken volt várható, de Rasi csak B helyen teszi fel, és midrás segítségével ad rá magyarázatot. Lásd például Gen. 24,7, a C'M'iI 'il'm kifejezést. Felvetődik a kérdés, miért hiányzik a Ji(il 'il'm, jelző, hiszen uo., 24,3-ban, egyébként párhuzamos a szövegben, szerepel. A midrás valóban már az első helyen megteszi rá az észrevételét, bár a nehézség csak 24, 7-ben merül fel, ha egybevetjük a korábbi szöveggel, 24, 3-mal. Rasi tehát, helyes módszerrel, csak a második helyen teszi fel a kérdést, és adja meg rá az említett midrás válaszát. Lásd még Ex. 4,20, a "OOil kifejezést. A "Onil "szamár", így, határozott névelővel ellátva arra utal, hogy egy bizonyos állatról van
,"ilil
,y
szó. A midrás már korábban, Gen. 22,3 kapcsán tisztázta, melyik is az az állat. Rasi azonban vár vele Ex. 4,20-ig, mert ott a határozott névelő jobban kiélezi a nehézséget és még inkább szükségessé teszi a midrás megjegyzését. Ugyanaz a helyzet Gen . 14,13, a o',,,,, 10" és uo., 18,7, a"1YJil 'm szakaszokban, továbbá uo., 42,23, a l"'?oöl'~ kifejezésben. Az utóbbi helyeken a határozott névelő teszi aktuálissá Rasi megjegyzését. RASIÉSA TARGUMOK Rasi nagyon sok helyen idézi az Onkelosz és Jonáthán nevét viselő targumokat (= arámi nyelvű fordítások), az előbbit a Tórához, az utóbbit a Prófétákhoz. Az idézeteket bevezető szavaiból következtetni lehet arra, hogy mi volt Rasi álláspontja a Targummal kapcsolatban. (Úgy látszik, Rasi nem ismerte a Hagiografák targumát, lásd Megilla, 21B). A Tórához írt kommentárjában több mint 250 idézet van Onkeloszból, 2 a Jonáthánról elnevezett Targumból (Ex. 28,4; Deut, 19,8) és 1 az Eszter könyvéhez írt TargumJerusálmiból, más néven: Targum Séni (Deut. 3,4-hez). Nehéz ugyan pontos szabályokat felállítani Rasinak a targum-idézetek elé írt bevezető szavai tendenciájára nézve, de ezek a szavak mégis némi útmutatással szolgálhatnak a véleményét illetően. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy Rasi a Targumot szavak fordításához, ritka szavak vagy fogalmak tisztázásához, és esetleg a hiányosnak látszó szövegrészek kiegészítéséhez használja fel. Sokszor viszont csak azért hozza a Targumot, hogy magát az arámi fordítást kommentálja, vagy vitába szálljon vele és elvesse az általa adott magyarázatot. A következőkben a Targum-idézetek vagy utalások előtt leggyakrabban előforduló kifejezéseket vagy szavakat sorolj uk fel, és igyekszünk megállapítani, miért hozta Rasi az idézetet. 1.
'ZlU"U"l~ ,
"ahogyan a Targum mondja"
Ez a leggyakoribb kifejezés a Tórához írt kommentárjában. A Prófétákban ehelyett a ,nn , "Targum Jonáthán" kifejezést használja. a) A kifejezést akkor használja Rasi, amikor a Targum segítégével ritka, vagy legalábbis az illető szövegben ritkán használatos értelmükben használatos szavakat kommentálja. Sokszor meg elégszik az említett kifejezés puszta említésével, mert feltételezi, hogya Targum szövege úgy is az olvasó előtt áll. Lásd Gen. 47,17, uo., 49,12, a ''i'7~ kifejezést (ritka szavak magyarázata). Lásd még Lev. 23,16" a n'Y'::l;T;i1 iO'1r.1 kifejezést. b) Olykor azért használja a Targumot, hogy haláchikus magyarázatot adjon a szöveghez. Jud. 14,10, a ;m.'i 'm kitejezésben azért hozza Jonathán 83
Targumát, hogy tisztázza a szöveg nem világos hátterét. Ez. 18,10, a n.t( ;nn;l kifejezésben a Targum Jonáthán fordítása arra való, hogy a sokat vitatott, részben érthetetlen mondatot megmagyarázza. c) Jes. 24,23, a :"1:;;'70"1 :"I~nl kifejezésben a Targum segítségével a példázatból leszűrhető tanulságot emeli ki.
5. Ugyanazon héber szó különböző targum-fordítás ainak vizsgálata Vannak esetek, hogya Targum ugyanazt a héber szót más-más szövegösszeftiggésben különféleképpen fordítja. Rasi itt a Targum megoldásait veszi vizsgálat alá. Lásd Gen. 43,1510'l::l nK, ; uo., 0,.,0 ; lásd még Ex. 1,17 stb. RASI EXEGÉZISÉNEK FORRÁSAI
d) Sok helyen a bibliai szöveg szűkszavú, ilyenkor a kiegészítő szöveget a Targumból veszi. Gen. 41,56 szövegében a .c;:-o "T.."1< ";::J m, szavakat kiegészíti a következőkkel: Jn,:JY 1':-0 Y" "amit behordtak beléjük"; Jes. 11,4 szövegében a rv< n::J.', kifejezéshez a kiegészítést: 'JCn< 9:Jnn Y1'1Z) 9 1, a Targum Jonáthánból veszi. e) Néha a ~ '\Zll1"l"l::J kifejezés nem szó szerinti fordítást jelöl, hanem a szöveghez a midrás ból vett kiegészítést. Lásd Num. 21,19, a 'n
egyező
álláspont
A Targum véleményét elveti a következő helyeken: Gen. 25,3, ÓI11C~' 0"'lII< ; 43, 18, ~l~lm~ ; Deut. 32,14,::Iy, YTO stb. Tartózkodóan fogadja a Targumot a következő helyeken: Gen. 49,15; Ex. 24,11; uo., 31, 5; uo., 15,2 stb. Néhány helyen a Targum fordítását csupán azért említi, hogy saját megjegyzéseivel érthetőbbé tegye. Így például Gen. 20,16, m:Jl1 ; uo, 18,23, O'1!)on "IIC1 ; és Deut. 32,14, nK1.ln stb. 3. A Targum szövegének felhasználása szavak nélkül
bevezető
Rasi exegetikáját a Talmudból és amidrásokból meríti, de igen sok helyen nem a források eredeti megfogalmazásában, hanem a saját felfogása szerint kiegészítve, átdolgozva. Viszont a Talmudhoz írt kommentárjában a források eredeti szövegéhez ragaszkodik. Lásd Gen. 15,5 a ,mK ICYPl kifejezésben, ahol a magyarázatát három forrásból építi fel: Beresit Rabba 44,13; uo., 14. és Sabat 156A. Lásd még Deut, . 27,2 m/J~:"I' kifejezést, itt a Toszefta szövege Szóta 35B szövege alapján van átdolgozva. Rasi még a Talmud utáni irodalmat is felhasználja, például, lásd hivatkozását R. Móse HaDársán (Num. 19,22-hoz), R. Gerson Meór HaGolá Oes. 46, l-hez) stb. nevére. Rasi módszerét próbáltuk körvonalai ban ismertetni, de nagy népszerűségének titkát ezzel nem fejtettük meg, habent sua fata libelli, "minden könyvnek megvan a maga sorsa", mondja a latin közmondás. Héberül is mondják: ~O 1~Y!)/( ~TIJ:l Y,~ ~::J.' ~';OW ~ln.
De talán M. C. Szegal izráeli bibliakutató szavaival fejezhetjük be értekezésünket (Bevezetés a Bibliába, IV, 998. old.). Szerinte Rasi kommentárja nagy elterjedtsegének oka világos stílusának, mélyreható meglátásainak köszönhető, de főkép pen annak a zseniális tehetségnek, amely előadás módjában úgy nyilvánul meg, hogy mindenki azt találja meg benne, amit a lelke szeretne, a saját értelmi szintjének megfelelően.
*** A Rasival foglalkozó újabb irodalomból: Menahem Banitt, Rashi: Interpreter of the Biblical Letter, Tel-Aviv: Chaim Rosenberg School of Jewish Studiese, 1985 Sarah Kamin, Jnji'7.1 'nJ l'lTi1/J l JnIi/J 'nJ lC1W!) • "'u1 Jerusalem: The Magnese Press, 1986. Chaim Pearl, Rashi, London: Peter Halban Publishers, 1988 y
Lásd Ex. 7,11, OO'1.t);"I~ ; uo., 18,26, 1reul ; Jes. 5,12, 'il -,y!) nK, kifejezéseket. Nem világos, miért idézi a Targumot bevezető szavak nélkül. 4. A Targum pontos szövegének megállapítása Néha Rasi több targum-variánst ismert egy bizonyos szöveghez, ilyenkor nem a helyes· interpretációt keresi a Targumban, egyszerűen csak a Targum helyes szövegét akarja megállapítani. Lásd Deut. 24,5; Gen. 27,36 stb. 84
Jegyzetek 1. Lásd M. C. Szegal, Bevezetés a Bibliába, IV, 979. old. 2. Lásd Erubin 23B; Ketubot l11B; Kiddusin 80B; Szanhedrin 100B; Hullin 6A; és ibidem 133A; továbbá Erubin 5B; de lehetséges, hogya pesát szót még más értelemben is használják.
3. Lásd Ibn Ezra rövid magyarázatát Ex.-ra (1. c.), Fleischer kiadása, Wien, 1926: "A másik magyarázat az, hogy tifillint kell készíteni a kézre és a fejre. S mivel így értelmez ték Bölcseink, ezért az előbbi magyarázat semmis, mert azt nem igazolja olyan bizonyíték, mint a másodikat. " 4. Lásd UnJ/(, In~" ("A Biblia és mi") c. tanulmánygyűjtemény , Tel-Aviv, 1979,133-152. old. 5. A pontos bibliai szöveg megállapításával foglalkozó tudományág, munkásságuk a II. Szentély idejétől a tiberiás i maszorétákig (10. század) terjed. 6. Rasi életrajzi adatait lásd a kézikönyvekben. 7. Különleges és azóta is nagyon elterjedt betű-
típussal nyomták, ezek az úgynevezett Rasi-betűk.
8. A szövegben Rasi egy bibliai idézetet használ fel: Prov. 25,11, lásd ott. 9. Az aggádikus midrás okra nézve lásd Gen. Dil"Y y'7n'1kifejezést; uo., 19,12, a 14,15, a 01:) l' 'O "Y kifejezést. A haláchikus midrásokra nézve lásd Ex. 22,8, a ~,~ kifejezést; továbbá uo., 34,20; Lev. 25,14; és Deut. 29,12. A Prófétákban lásd Jes. 8,18, a ':ll/( i'll" kifejezést (az első helyen) . A hivatkozott szavakat és kifejezéseket a továbbiakban - nyomdatechnikai okokból - rövidítve közöljük.
il""
o',,,,,,
TAN KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT KARÁCSONYI AJÁNLATA Ügyes kezek II. 68,- Ft Betlehem 55,- Ft Kétbalkezes kamaszlányok250,- Ft Önismereti napló lányoknak 87,- Ft Modem marketing 280,- Ft Alapismereti kislexikon 290,- Ft
MEGRENDELHETÓ TANKÖNYVKIADÓ VALLA LAT KERESKEDELMIOSZTALy 1055 BUDAPEST, SZALAYU. 1O-14.
85
!!'"I~' I'.'?;t'"..,~IIl~rit!i'i\7'r;l:l'lI~C: It
'lln'''''' ~Jl' ".,.,. ~ ,.,.'",,,,,,,'.__ !'It»
f>r,JI'II"~D'~ ,..,., (J"RI:) lI'f>WO .",.'»l!6I ""'''TID~,"'I''''ID
l'I'o~ll1l,p.~~I'IJ91?DljtcJ:r~?Q
:i~ '~'~~:I1'"I} m'p~j·~ a3 C!?J"Pm.~~ "p"M'~~I:Plnt~1"'I~
6~""''''''''.'MII'Dlleoraeo,J'''tI't ~
n, ~_~.
I"IJ600..", l'Ir.I:I """"",11'1 •.,,, .",.)>>~'.,.",,,,_..,,,
'"
~:l)~'l'+O 'rr", ~/I J',61r"~!'m'DI''l'DII!'~ ~'f"iI! IID~n""D'S'''~J'fot,,".::J~,.,Ir1''',h D'r,,,,'tJ,,,,»"·"'W ' ,~D'fI~~t>'I'I3'J'IO""'I'I..,,,..~»t>1I~,II'~
fID"'"
n
ru»
ri .",,~ l'7ID ",,.,bs l~tforI'~ 1''111' ..... p"'" ~~ """ ~~ lfrooo 1""'»iI ,.,~,., ~ ",.~ ~,.,I06I~'IIf6) l1li>".. ~:II'~~D,.,. , D11'I''''''''' -.- 'ID'! "'..... l""I'fI:I ~~ Hl'." "ilf> 1'1:1"'" rfot '~PIO 111ft ..~~ !'ft ll> I"I1I'I 11'1121) !'ori J"t;IIIJ "'" J'rll'trll.m 1"I'1"l'.... r .... J'IJ..~h:J !"IN ~6 IlOb
"",,'ID""" n
..."rJI061...,." rIrt,.,,,,, n 1'1111 'Dr> _ .."'~»# l"'Jrn "'''''' .!+tt»J.,foto .,."" rl"\U P...,.."., ,h "'»oP f'D' ' "'I'I'ro06 fIrCO " ('Ii!~o """» ,,~; "nl ~ ,.~ " s'"r~ 1'1» wb _110 PD ~_ ,~ D'I\''''''''''' """.,,""" ..,,~ol., ~f4 6"""'r 'Vo ",p",,}.,) ...
"1) IJIJD ""~." ~ "' (Il "''1'11'" "It· 5/r1r r= !I>J7I'!'nI rft" Ibr~l 'l"'~·"" J., l» 1'1>1' p 'II»lI>'~·..It ~ D"I\' oI:t".;;. l.7il )61D').,.....," ..... ' "0111' MI) fI"!IlI
'O'II7P VIr ""..,.. 'trrc'~ D'Il'I'.')!'OlI! fII'III',:II,> 1':>11> 1"1' 1'11» ~.,,{t
O!!'I'» ~Jj\),..,;,.lD."" lu,o ;J,,~
'l'"m, 'n.'6 ~'1I101'' "'''0 ~b1o ,)uo "'o'r 0'1\' ~'OI'_ D'I\'~"'''''), l' r},Jm"" IJO l'I"'~ DIO
,.~..,,~ '~"~'JI'O~ 11'''''' 'l'IJ,,~fotl')'i!ib "'II1II ~"",.'D r'1"oJl> 'Jr;" lit ~~ .l, ~ 1l'I" JDJ", ..» J;o\) r"") t'l'l'l0I ""'J'fI.,/I) 'IJ':II' n, "".::IJ n 1"'*'..0 1".lll·ft1rl ..."DlJmI J"7llID),'"O» (lDn """D'~I» h"'~rDlO~"" f"I'''''''' rll
fID'' '
"':J,.,.,.
"".1'n0"m'J""~JI ro:. ~~'JO I'm 'lIfIO"
"'(,"1'1 'DII'J'DII f"I}I~"'l'~""''''''' I'''rD'~'''''''''r''''' 1'111 eo", Il'IIt! "'J!D "'lD 01>11 ~Ir ...~ Ir'D ~ "", rob """~." "'J'IJIlI' 'rD'" I"JtIlD '!ID ....) '~1111 ""'}II II'~~.~
!,,,',,,n,,.,.,JI "'11 'r"" "'I'U.7"" :tiD:>D "'~(, ""'",..,.., tJ"" II"~ 'I"" ~ ~» 61r ~ "'3'" "'I'D II"h"'l> l"r'D'" '>1'''' ~.." Dno D J :J,nJ
1"11' 'D" 11'0 "ftlt 'n 1'"'",6' ,"" ~ro 1170''''''''' ri"'" 1l'1 1O 'Ill" 1
t·"
,~".o" "~7IJ ,II" rh"'l'I'J'IIIIlll "..." rll h 3'JI 1170 '1"1;;0 "'....,,~ ~,~ ,\á ).Ji .'" r,.,.l ""1' ~lI! . '. D")II 'D" ro" ~",.o '~·.,,6 .,,,. , .... '1" ....Jl'J,I'»i",,, },r~ ...,.. fr.! i'1,,3» I' 3" ~I "I:"."D ."".,) """D 1I3,"':ol ~m; l'I"IJj·';"'", ",,36 ",. ">'7\" ~ D,.,. >ji."" "h '''0''3'""" 1'0" ",. '''''~ ~ 1)/0.,..."" 1-"'0"''''''''"'' I" r",~",,"nJ!," '1>>> " ')'(':I7J '111(, roh~ ,.""., '},1IJI 'Ol'l'QlI j01'!It '1\~,),,~.I'DI» 'II l'1.) illj" TW
1"." ,'n"
,;:o."
•
' , i,~
Énekek Éneke (Nápoly, 1487): a héber szöveg mellett Rasi terjedelmes kommentárja. A Talmud nevezetes bázeli kiadásának (1578--1580) egy lapja (Kiddusin), az innen hagyományossá vált tördeléssel. Rasi /r.;Jmmentárja ajobbszélen.
00"''''''' •
C"'tI'Ct 'f"'i"',,~,,:om ~: ,~ r'!:' ~:rc. O-~ .. O-~
: ~; irS~CI')I :"If:t).,.,'", """' .......... ,UX'" r~""lY7"?,,, '2:!lPi",:-t1."
,",oe '''''C''i~ ,,., ..... ~ . P""...-:" r.-)r4lD'!' 'I"I't '1':~t'"t,,",.IC' . e-... r'J..,.....b ...... ,...
• 1"':0 .~v.·~ ~''':''':''
-:1 'Cll- r ..... T""'·~
.r,"~~''''''~l"",·~~",~.,,"'''''''H~,.
• •,., 1"\1""
·r"C' oa:" ,,.
~
...
....~,:O-O'l"!.:»
=!;!;!:~:,!!;~;~r:'~:~' '!:~: II~~'''-=,!~o",:f""I"C!" .... :"~'y(tr~' .~.,....•
•x... Sul han Arukh (Mantua, 1722). Az I. könyv (Örah Hajim) címlapján a hagyomány hat nagy tudósának arcképe. Jobboldalt, fentről lefelé: Rasi, Rambam (Maimonides), Maharil (Móse Ha-Lévi); baloldalt;· fentről lefelé: Maharik Ooszéf Caro, a Sulhan Aruh szerzője), Maharama (Móse benJiszraél Isserles) és Mahargah (Gu r Arje Ha-Lévi) .
86
il:m~JO ii~
t·,. ,,~'Yvc~
1DjC'
....,
U')t'VI , . " . "
f')"'~~~U","'."~"'v.:I'~""""-' ....""". . .11111
:Jr."."".a.:'tf'\',n"".-=)rnr".~.~""
Ú' :l1D-an
C~'Ci1
O'::~'
'Vl
• """ ~'" ", 1I,,~e;,~ ''''le; ll~ .,e; '",,, O'll~"'" 1011' l'»~ lml :I:lh, "o"~ " . l,,:l '10"' ';: • ",1,1 (me; l'"~ ~'M ftlc"
"'' ' 111<")ti", . : ")C"
: 'lln (';llM 11'0) 'lln (II')
l'" <,.)'"1)'''
'!l1lI1I ""111 'nIl1:" ;",1 'jlP' 'lll'" 'VPI "D ,1'1 ~s, :;.,. 111111 fl:;· 'p"" l,'h, ,h',~ ",lp ,,,hn ,,,,, ", ",ID II'"~ (I h'c) l"'" l"~ , "". mil 0111", C"'II ,•., ;Ilii lb');! .nlll 'lllh., ",,, "'~II l'" ,'n l' ;I::~J)' 1111/1 \,p,n 1';\1 It.~:t
'11 l'""''' ";1
'jIII"
l:"tI ", l'"" ,wC',
C'O.::Jn
'n~t1
,,,fl,, l)t':'1 h,''''C: ,,, ,,,~";l "IIm I~ 0,,,,",1 :0"",:0h':I",'",1'll,,,,:o,;) Ic~',,';I "hlc:o ";)'~'~ l'~~ O'~!" ,,, l '~":;I'.'O'" ,'J~~n, : :'Im", I~ ~I" ')th ~'S')I :0'0 J : ',,,
C""~" ~",
" 11;)' eljl"' I"I;'C :>1' l p-mú'ph CI'!) !'C;l h,i'"'~ I'S' ., ,t",;.,l~'ilc ,"h, III tll~", l,,, ,'" ,'Ih' :",m;l "hjll ~")G ',I »'P!)I)II)') l!);' ',n, '",n, :o, "n" f>l~ ,"r" c',', , : c'::d' C"i)~ ",fI, "';"i':'I (" fI'li"I) o,~ :'1':'1' pS" fl)" ln, il : 1,'1 ~f., ~')C tI';I ln';I'1I 1,'1 ;.fI" ,p "!; C"!)~ O'P,,' l'S, l'!)" :l"S '"p" (, ,~ ..,,) ,,, m',)I t'" '1/1 /It;" /1':0 /1':0:>' 'iC' :> t" h':. r\:::>~ :>lI!O ~lmc; l I .. \ • l t'"'' hll 1(':> 1'"'' (":11 qcm "';1;" 1'1:)';';: n-c> 1" ;;1 o"f" ;1' :'lÓ'" If :'lom 'I'mm , 'l"IYI:l (ó') : "lS';1 ',!'l';l tn'lI;I t'" :n:, 'ft, : cr''',:> l'n'/):o j'l) /II, ~.~, bl CI)" "~'Ó") ó)fI :th, :'I:'f) e'i'''!)~1 O',g )1",1 "h, ;1':>1 "n'c:! III r" 'III ":)' ;! l" l"" '1>1 '.')" (". ,",,) :'I1:I,0"fI 'i''' ""1 ill:) O'), fl'"" l,g ;IDO' ID cm""" i' "",,, 'm o"'n~7 i ', 1 : ;:11:0)) C'~-) l~ ~lfI:;~ (D ,"1:) 1" • '''1'>07 :'I'" ':;1:1 ~II Ol '''iI !!I,h h" :I:l Imt.ll "IG l") ' ll j ~::'! ~!'~1J .. l ., 1 l , l "':11 ",,1 ",:t l~'" M ~nll, I : I'v' 1;111 lIl'l'" "l '~1I ""i''' I\l Ol;" " " , I·C. O;" nM ,;n ,m "";1 II' ,,) l', ll, tP) O'~))) n" }"l "))ll n : J'i' ,',n/! ;"I~:: I"'n ,,,,,, 11 q" (J1?C~"l) ",fl'7l):: Iph I ,'lJ": (,IF~ "') :'IfI,C: 7p :'IIN:'I~ , '''Pl' ')m :'I' fI~ .. l' l"IN~'M '~K (C"'l"") $)':;'~":'II i')') 'nc: fl), ll/) I''':' 'ml' ,,,,~ I~ :t':'I" IIF')I) ,,,,, Oli'''' /'lemm fl':"c '!:) Nm", :,);cfl, : ·"S .."n ""'1 ,m' " ,; c:' :tI".I II";' ICl:II 'j1I!:O ), , ,=: .~ ~. : ')'.:11 ')Cp Ir.' c,~·:;~ ~:: e'J"" i1 :'I,.", 71C' rI;'." PO) '"' :'IDC) If>, qó !)C P"" tn, f>I:lC :·.;,~w :lu"r; "" ,ilj.'C~ (,.) ,~ ~pfl 1f :'IIC' • ,'~l; n=:'K' I "" Ifl,,, PC) 1 'i'!)'; "'l1ln IC:p 1:1)1 "p C~~;');'IÍ l1'~P'" ",)p pr; 'i":'Il JflS:I ,\" l"I'" (l') :,~ :'II'" '7»; 1:'111 'r,S :'Iofl pf!) ",~~ '1'l'~:"Tl ' 'Il' ""D 'ne: (l "-1:) o',,, ~IP (:tC \1\P,,') , ill'" ;~IP (, :'I''") rC) 1:'1'))11) ",hJ" .l"I"V : pfl) Ib~ t)1:/ ~, II'lDl :'I5nn' "" oPJ'~ (mti CI' C\lD" 0"') , ,nH O" c'pe,'! : (p,:m'j'l") "-'P'D;[, I:~' m)1:/ '/'l";' 'J)' ,.",,, ;" , 'liK Ml "'l~ (,,) : N" "j'lI) (:'I ~":'I:;) ~7 .", ~Ii' c'i':.l" : Ifl):I .11::) ,;" pfI~ • 't=IC' : :'I:",...,h :t"I'f)I t/':t ~;nfl ,i1,mnN : j'li'i1"n efl q'" , 1"7 'll;' "" : ')1: "n) ~:"fl "cncn :'1)'''' "~ l" ,IF,,~, 'PfI~ , 'll)~ ,; pfl~ (o' ,"1:) ,pfl) 0";1:'1:'1 (D ~':::') i'öI' tI;l/; O;r)l' 'D} • C"~'i1 'l'~t : 1'ho,; ,~l" n ,,~U);l :'I'fl~n:t '~l' n";J 1,,5 ,~) ,n~:ÓQ:'I ~J"
;1'"
",'fI"'"fI
r',
""'P
'l'"
:'1""';
,.,rih"
:
,,,fI,
1))' .
:17"'' '
"I"'"
n1eC'IM .~= C'lill n~,
nl."'" 1:"
nnJ
.,
11''
'lCl'
m
'U:I:' j'm
N" ot
'T-:? '-P
,.,:rn "., rI'::'
"~
." "
1:" ." (fl.)
Miqraot Gedolot, a hagyományos rabbinikus Biblia (Genesis, 33): a héber szöveg mellett Onkelosz targuma (baloldalt fent) és a kommentárok, Rasi a lap alsó felén, L alakban tördelve
Worms, zsinagóga. A XI. századi épületet 1938-ban lerombolták, de 1961-ben ú.üáépült. Előtérben az ún. Rasi-tanház, ahol a hagyomány szerint a mester tanult. (A toldalék-épület valójában későbbi, mint Rasi wormsi tanulóévei.)
87
