R H K FELELŐSSÉGGEL A JÖVŐÉRT!

R H

K

FELELŐSSÉGGEL A JÖVŐÉRT!

R A D I O A K T Í V

H U L L A D É K O K A T

K E Z E L Ő

K F T .

Bevezető

H A RMÓ NI A

„…hatékony alternatív energiaforrások híján támogatom a nukleáris energia békés célú felhasználását, mint a gazdag és a szegény országok közötti szociális és gazdasági szakadék áthidalásának egyik leghatékonyabb eszközét …” Dalai Láma

A XXI. században az emberiség folyamatosan növekvő energiaigénnyel néz szembe. Ennek kielégítését Magyarországon is nehéz lenne elképzelni atomenergia nélkül. Ráadásul a radioizotópokat és a nukleáris technológiát hazánkban is széles körben alkalmazzák ipari, mezőgazdasági, egészségügyi és kutatási céllal. Ezen tevékenységek különféle típusú radioaktív hulladék, az atomerőművek reaktorainak működése pedig kiégett fűtőelem keletkezésével is jár. Mindezt a sugárzó anyagot (beleértve azt is, ami majd a nukleáris létesítmények leszerelésekor keletkezik) hosszú távon kell felelősséggel, biztonsággal, garanciákkal kezelni, tárolni, véglegesen elhelyezni.

A Paksi Atomerőmű éves villamosenergia-

termelése 2014 óta 1,2%-kal növekedett

Ezt felismerve született meg – a régit kiváltva – az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban atomtörvény, amely Társaságunk működését is szabályozza). Az atomtörvény előírta, hogy a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek elhelyezésével kapcsolatos minden feladatot egy, a Kormány által kijelölt szerv végezzen. Így 1998. június 2-án megalakult a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (2008. január 7. óta Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., vagyis RHK Kft. - igazodva az Európai Unió többi szervezetéhez).

Hazai villamosenergia-termelés 2015-ben Nukleáris 52,7 % Szénhidrogén 17,4 % Szén és lignit 19,9 % Megújuló 10,0 %

A különböző típusú radioaktív izotópok más-más tulajdonsággal bírnak, ha pedig hulladékká válnak, másképp is kell kezelni és tárolni őket. A nemzetközi előírások és a hazai szabályozás változásai befolyásolják Társaságunk működését. Új feladatokat (pl. a nemzeti politika és a nemzeti program kidolgozása) írt elő a 2011/70/EURATOM tanácsi irányelv a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról, amit 2011-ben fogadott el az Európa Tanács. Az atomtörvény 2013. évi módosítása egyrészt az irányelvnek való megfelelést szolgálta, másrészt további jelentős változásokat hozott: a radioaktívhulladék-kezelés anyagi fedezetét jelentő Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) kezelését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vette át, ugyanakkor az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) új, szélesebb, a radioaktívhulladék-tárolókra is kiterjedő szabályozási és ellenőrzési jogkört kapott, és 2014. július 1-től ellátja Társaságunk minden létesítményének hatósági felügyeletét is.

ségeinknek maradéktalanul eleget tegyünk, miközben folyamatosan szem előtt tartjuk rövid és hosszú távú feladatainkat. Arra is törekszünk, hogy ezt a munkát a mai kor követelményeinek megfelelve, egyre magasabb színvonalon, egyre hatékonyabban végezzük. Fontos számunkra az atomenergia alkalmazásának átláthatóbbá, ily módon elfogadhatóbbá tétele, és annak felismertetése, hogy az atomenergiát alkalmazó szakértők felelősen gondolkodnak és cselekszenek, mind a környezet, mind pedig a jövő generációjának érdekében. Hiszünk a nyílt és őszinte kommunikációban, és valljuk: a hatékony szakmai munka feltétele a lakosság bizalmának, befogadó készségének megléte. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy mindenki megismerhesse tevékenységünket, és meggyőződjön annak biztonságosságáról.

Évente keletkező radioaktív hulladék

485

tonna ebből körülbelül

70 tonna

Fontosnak tartjuk, hogy a jogszabályokban megfogalmazott kötelezett-

kiégett fűtőelem

A Magyarországon keletkező hulladékfajták és mennyiségük 2014-ben (KSH adat)

2

Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék:

Építési-bontási hulladék:

Települési hulladékok:

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék:

Veszélyes hulladék:

Radioaktív hulladék:

6 189 000 tonna

4 205 000 tonna

3 712 000 tonna

890 000 tonna

653 000 tonna

485 tonna

3

FEL EL Ő SSÉG

Feladatok

Finanszírozás

Tervezési és beszámolási feladatok

A létesítéssel kapcsolatos feladatok

A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag tárolásával összefüggő feladatok

A nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatok

* javaslat kidolgozása a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára,

* a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tárolók bővítése,

* a kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tárolók működtetése, őrzése, lezárása,

* az előzetes leszerelési terv felülvizsgálata, a végleges leszerelési terv elkészítése, és felülvizsgálata,

* a kiégett üzemanyag átmeneti tárolójának bővítése,

* a kiégett üzemanyag átmeneti tárolójának működtetése, őrzése,

* a nukleáris létesítmény végleges leállítását követően – leszerelésükig – azok fenntartása és őrzése,

* a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló létesítésének előkészítése, a telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló felszín alatti kutatólaboratórium létesítése.

* a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló tároló működtetése, őrzése, lezárása (ez a tevékenység még jó ideig nem aktuális - jelenleg a nagy aktivitású tároló helyének kijelölését célzó kutatások folynak),

* közép- és hosszú távú tervek előkészítése és felülvizsgálata, javaslat készítése a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba való adott évi befizetési kötelezettségek mértékére, * a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozott tevékenységek éves munkaprogramjának előkészítése, szakmai és pénzügyi beszámolók előkészítése,

* kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék beszállítása a tárolókba.

* a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője által igényelt egyéb tervezési és beszámolási tevékenység. Az évente felülvizsgált közép- és hosszú távú terveket és az éves munkaprogramot a KNPA Szakbizottság javaslatát figyelembe véve az Alappal rendelkező miniszter hagyja jóvá.

4

RHK Kft.

* a nukleáris létesítmény lebontása, helyszínének helyreállítása, Bár ezek a feladatok még nem a közeljövőben lesznek aktuálisak, az RHK Kft. ebben is hosszú távon, előre gondolkodik, az előzetes leszerelési tervek felülvizsgálata a hatósági előírásoknak megfelelően rendszeresen megtörténik.

A radioaktív hulladékról való gondoskodás, legyen szó atomerőművi, vagy intézményi hulladékról, hosszú távú feladat. Az atomtörvény alapelvei és a nemzetközi követelmények szerint a hulladék elhelyezésének, illetve a nukleáris létesítmények leszerelésének költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amely az atomerőművi villamosenergia-termelés és az atomenergia alkalmazás hasznait élvezi. Az atomtörvény 1998 január 1-jével hozta létre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (Alap, KNPA), amely a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésével összefüggő feladatoknak a finanszírozására szolgál. Az elkülönített állami pénzalap mindenkori befizetői a radioaktív hulladékot „termelő” cégek - legnagyobb mértékben természetesen a Paksi Atomerőmű. Kisebb befizető a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Budapesti Kutatóreaktora, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézet oktatóreaktora. Esetükben a radioaktív hulladékkal kapcsolatos költségeket – azok esedékességekor – a központi költségvetés biztosítja, a működtető intézményen keresztül.

Az atomenergiát alkalmazó egyéb intézmények, felhasználók az atomtörvényben meghatározott befizetési kötelezettségüket akkor teljesítik, amikor hulladékukat a tárolóba beszállítják. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal az OAH felügyeletére kijelölt miniszter rendelkezik. A KNPA kezelő szerve a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium (jelenleg az NFM). A KNPA - az értékállóság biztosítása érdekében - a központi költségvetésből támogatásban részesül. Az Alap felhasználására közép- és hosszú távú terv készül, egészen a nukleáris létesítmények leszereléséig, amit éves munkaprogramokra lebontva kell megvalósítani. A dokumentumok előkészítése az RHK Kft. feladata. A közép- és hosszú távú tervek felülvizsgálata évente történik, a szükséges aktualizálások elvégzésével. Ez a munka azért fontos, hogy az Alap, a távoli jövőben esedékes kiadások előzetes tervezésével, reális fedezetet biztosíthasson. Így valósulhat meg az az alapelv, hogy az atomenergiát felhasználó generáció fizesse meg a keletkező hulladékkal kapcsolatos költségeket, hogy ne hagyjon indokolatlan terheket a következő generációkra.

5

Az RHK Kft. programjai

Nemzeti Politika és Nemzeti Program T UDÁ S

A kiégett fűtőelemek, valamint a radioaktív hulladék felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról 2011. július 19-én irányelvet adott ki az Európai Atomenergia Közösség. A 2011/70/ Euratom tanácsi irányelv előírja, hogy a tagállamoknak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikát kell kidolgozniuk és fenntartaniuk. Ennek megvalósításáról az Atomtörvény úgy rendelkezett, hogy a nemzeti politikára vonatkozó javaslat kidolgozásában az RHK Kft. is közreműködjön. Ez a munka 2015. elején lezárult. A Társaság szakmai javaslatait is tartalmazó tervezet az egyeztetések után a magyar Országgyűlés elé került, mely a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) határozatával elfogadta a dokumentumot. A nemzeti politika bemutatja a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelése, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése során alkalmazandó alapelveket, rögzíti a nemzeti program peremfeltételeit. Ezen alapelvekre épülve kezdődött meg a nemzeti program kialakítása, amelyet szintén az Európai Atomenergia Közösség irányelve ír elő a tagállamok számára. A szakmai egyeztetések nyomán – az RHK Kft. közreműködésével – elkészült a nemzeti program műszaki tervezete, amit határidőre, 2015. augusztus 23-ig be is küldtek az illetékesek az Európai Bizottsághoz. Ezzel egyidejűleg az irányelv hazai alkalmazásáról szóló nemzeti jelentést is benyújtotta az Országos Atomenergia Hivatal a Bizottságnak. A nemzeti programot a Kormány az 1459/2016. (VIII. 24.) Korm. határozattal hagyta jóvá.

6

Püspökszilágy

RHFT

Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló

Paks

KKÁT

Intézményi eredetű, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Kiégett fűtőelemek

NyugatMecsek Mélységi geológiai tároló kutatási területe Nagy aktivitású radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek

Bátaapáti

NRHT

Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Atomerőművi eredetű, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék

7

TA PA SZTA L AT

Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló RHFT Püspökszilágy A Püspökszilágy és Kisnémedi határában működő tároló alapvetően a nem atomerőművi eredetű radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, illetve átmeneti tárolására szolgál. Ezek az anyagok az ipari, a mezőgazdasági és a gyógyászati alkalmazások során, valamint az izotópok gyártásakor, illetve felhasználásakor, a kísérleti- és tanreaktor üzemeltetésekor keletkeznek. A telephelyen a hordókba tömörített hulladék felszínközeli tárolómedencébe kerül. Az elhasznált sugárforrásokat úgynevezett forrókamrában dolgozzák fel. A munkafolyamatot manipulátorok (robotkarok) segítségével végzik a szakemberek, a sugárvédelmet a vastag ólomfalak és a kémlelőablak biztosítják. A sugárforrások radioaktív anyagát még a forrókamrában rozsdamentes acél tárolótokokba zárják, melyeket végül csőkutakban helyeznek el.

Az RHFT az 1970-es évek közepén épült, kezelője, 1998-as megalakulása óta, az RHK Kft. Az üzemeltetést Társaságunk teljes körűen saját személyzettel oldja meg - beleértve a radioaktív hulladékok beszállítását, feldolgozását és tárolását, valamint a létesítmény őrzését is. A biztonságos működés érdekében a kezdetektől folyamatosan korszerűsítjük a létesítményt. A szükséges engedélyeket – a hazai szabályozásnak megfelelően – ugyancsak rendszeresen megújítjuk.

8

Feladatunk a régebben itt elhelyezett hulladékcsomagok mai követelményeknek megfelelő átcsomagolása is. Ez a munka, az alaptevékenységekkel (hulladékátvétel és beszállítás, hulladékkezelés és biztonságos elhelyezés) párhuzamosan folyik. A program várhatóan 2030-ra fejeződik be. Erre elsősorban a hosszú távú biztonság növelése érdekében van szükség, de végrehajtása során tárolóhely is felszabadul, így az RHFT üzemeltetése még évtizedekig fenntartható.

Az RHFT üzemeltetési feladatainak szerves részét képezik a sugárvédelmi, kibocsátás-és környezetellenőrzési tevékenységek is. A telephely és környezetének radiológiai állapotát Társaságunk rendszeresen ellenőrzi, a hatóság által elfogadott program alapján, saját környezetvédelmi laboratóriuma bevonásával.

Amikor az RHK Kft. átvette az RHFT üzemeltetését, az egyik első fontos beruházás, a biztonságnövelő program részeként, egy átmeneti tároló létrehozása volt. 2002 és 2005 között a telephely komoly korszerűsítésen esett át. Az úgynevezett demonstrációs programot 2009-re fejeztük be négy tárolómedence tartalmának átválogatásával. Ezt a hulladékot tömörítve, újracsomagolva helyeztük vissza. Így növeltük a biztonságot és tárolóhelyet szabadítottunk fel.

A további medencék tartalmának szelektálása egy teljes medencesort lefedő, könnyűszerkezetes csarnok felállítása és a technológiai rendszerek kialakítása után kezdődhet. A munka várhatóan 2030 táján fejeződik be, miközben folyamatosan tárolókapacitás szabadul fel az újracsomagolást megelőző tömörítésnek köszönhetően.

Az elmúlt évek korszerűsítései az RHFT informatikai hálózatát is érintették, új Hulladék-nyilvántartó Rendszert és egyéb, a munkát segítő informatikai programokat is telepítettünk. A működés még biztonságosabbá tételét célozta az üzemi épület légtechnikai rendszerének teljes rekonstrukciója, az elektromos hálózat korszerűsítése, és az üzemcsarnokban lévő, a radioaktív hulladék szelektálását végző válogatóbox átalakítása, motoros meghajtóval való felszerelése. Fontos fejlesztés volt a diszpécserközpont és a portaépület átépítése, a fizikai védelmi rendszer kibővítése is. Az RHFT környezetellenőrző laboratóriumába korszerű elszívó-rendszer került, a feldolgozandó minták kereszt-szennyeződésének megakadályozására. Mindennek, és több kisebb fejlesztésnek köszönhetően az intézményi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék kezelése, tárolása nemzetközi mércével mérve is magas műszaki színvonalon valósul meg.

9

EL Ő REL ÁTÁ S

Az atomerőmű elhasznált üzemanyag kazettáinak oroszországi visszaszállítása a rendszerváltás után bizonytalanná vált. Megoldást kellett találni az erősen sugárzó fűtőelemek elhelyezésére, ezért létesült az erőmű melletti telephelyen a kamramodulos felépítésű KKÁT. A létesítmény 1997 óta fogadja a kiégett kazettákat, 1998-as megalakulása után az RHK Kft. lett a kezelője. Azóta az üzemeltetés mellett az átmeneti tároló folyamatosan bővül, az elhasznált üzemanyag kazetták mennyiségének megfelelően épülnek a KKÁT újabb tárolókamrái. Az érvényes engedélyek szerint a tároló a kiégett kazetták 50 éves átmeneti tárolására alkalmas, ez alatt az idő alatt kell a fokozatosan lehűlő és sugárzásának egy részét elvesztő kazetták végleges sorsára – a nukleáris üzemanyag ciklus lezárására – megfelelő megoldást találni.

A kiégett fűtőelemek betárolása mindig kiemelt esemény, amit nagy körültekintéssel végeznek a szakemberek. A kazettákat 3-5 év „pihentetés” után szállítja át az atomerőműből egy speciális tehervonat sugárzás-biztos konténerben a néhány száz méterre található tárolóba. Itt a KKÁT-ban a kazetták mozgatását végző berendezés, az úgynevezett átrakógép különleges, biztonságos kialakítású tárolócsövekbe helyezi azokat. A kiégett kazetták így a következő évtizedeket

10

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója KKÁT Paks

ezekben töltik biztonságos, az esetleges korróziót meggátló körülmények között. Az acélcsövek csaknem két méter falvastagságú vasbeton kamrákban sorakoznak függőleges helyzetben. A közöttük áramló levegő biztosítja a megfelelő hűtést a kiégett fűtőelemek számára. Ez a kémény-hatáson alapuló passzív rendszer emberi vagy egyéb műszaki beavatkozás nélkül is folyamatosan működik, tehát nem kell a hűtőrendszer meghibásodásától tartani.

A telephelyen komoly figyelmet fordítunk a kazetták fizikai védelmére is. Az elhasznált fűtőelemekben található nukleáris anyagok védelmét és megőrzését a nemzetközi szervezetek – például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az EURATOM – kiemelten figyelik, ellenőrzik. A KKÁT üzemeltetése a tervek szerint a tároló kamramoduljainak kiürítésével (2064 és 2072 között) ér véget. Eddig az időpontig Társaságunk felelőssége, hogy a létesítmény mind a környezetét, a környéken élőket, mind pedig az ott dolgozókat tekintve biztonságosan töltse be szerepét. A KKÁT üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az RHK Kft. részben saját munkaerővel, részben vállalkozási szerződések keretein belül, külső vállalkozók bevonásával végzi. A KKÁT operatív üzemeltetési és karbantartási feladatait az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel kötött szerződés alapján az erőmű szakemberei látják el.

A kiégett kazetták átmeneti tárolására 1997 óta a létesítmény öt modulja, vagyis húsz tárolókamra készült el. Az így kialakított tárolótérben összesen 9308 kiégett fűtőelem helyezhető el. A kamrákban található tároló csövek számát a tizenkettedik kamrától 450ről 527-re növeltük. A huszonötödik kamrától további kapacitásnövelést tervezünk, melynek köszönhetően helyet, időt és nem utolsósorban jelentős összeget takarítunk meg. Az elhasznált üzemanyag kazetták számára szükséges tárolókapacitást, a Paksi Atomerőmű kiszállítási ütemtervéhez illeszkedve, folyamatosan biztosítani kell. Mire az utolsó, huszadik kamra, várhatóan 2018-ban, megtelik, egy új tárolómodulnak készen kell lennie, mely újabb 4 kamrát tartalmaz. Egy ilyen bonyolult, sokszoros védelmet jelentő rendszernek az építése három évig tart, és komoly műszaki tudást, pontos tervezést, előkészítést, illetve kivitelezést igényel.

Az éppen befejezés előtt álló, legújabb egység tényleges kialakítása 2014 októberében kezdődött: a munkálatok előtt kicseréltük a talajt, így stabilabbá vált a terület, ahová a bővítések során az újabb modulok létesülnek. A talajcserét követően kibővült a fizikai védelmi rendszer, majd elkészült a tárolóépület speciális vasbeton szerkezetű, szigetelt alapja. 2015-ben kezdődött a tárolóépület másfél méter vastag alaplemezének, illetve a tíz emelet magas betonfalaknak az építése, a betöltő csarnok acélszerkezetének a szerelése, majd a szellőzőkürtő is elkészült. A tároló-csövek beépítése és a végső szerelés után az új kamrák készen állnak az üzembe helyezési próbákra. A próbák sikeres végrehajtását követően az új csarnokrész is alkalmas lesz a kiégett kazetták fogadására, amely várhatóan 2017-ben kezdheti meg működését.

11

BI ZT O NSÁ G

Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló NRHT Bátaapáti

Már az első kamra üzembe vételével párhuzamosan elindult az NRHT továbbépítésének előkészítése. Egy olyan új elhelyezési rendszer kialakítására törekszünk, ami lehetővé teszi a kamrák hatékonyabb helykihasználását, a meglévő magas biztonsági színvonal megtartásával. A jelen elképzelés szerint a mostani vasbeton konténerek helyett új típusú kompakt

hulladékcsomagok kerülnek a föld alá. A négy hordó befogadására alkalmas fémkonténerekben az üres térrészt olyan aktív cementpép tölti majd ki, amit a szilárdítást igénylő folyékony radioaktív hulladékkal kevernek ki. A kompakt hulladékcsomagok a tároló kamrákban kialakított vasbeton medencékbe kerülnek. A második tároló kialakítása már eszerint kezdődött, és

2017-ben már az új koncepció szerint kerül ide a hulladék, komoly megtakarításokat eredményezve. A beruházási tevékenység éppúgy nagy körültekintést, komoly előkészítő munkát, szigorú hatósági felügyeletet, fegyelmezettséget követel, miként az üzemeltetés, hiszen a majdani biztonságos tárolást ezzel lehet megalapozni.

A betonkonténerekbe 9 hordó kerül. Az üres teret cementpéppel töltik ki a szakemberek, majd 7 nap pihentetés után szállítják a föld alatti I-K1 kamrába.

Az atomerőmű áramtermelésekor folyamatosan keletkezik kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék. A különféle elszennyeződött védőfelszereléseknek, szerszámoknak, az üzemi rendszerekben felgyülemlő radioaktív anyagoknak, illetve a majdani lebontásból származó ilyen típusú hulladéknak a végleges, biztonságos elhelyezésére épült a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) Bátaapátiban. A telephely felszíni egysége 2008 óta üzemel, 2012-ben pedig megnyílt a föld alatti, végleges tároló első kamrája is.

12

Társaságunk a szükséges engedélyek birtokában a hulladékok átvételét, tárolásra való előkészítését, és a felszín alatti tárolást saját személyzettel végzi. A létesítmény üzemeltetése (a hulladék átvétele, beszállítása, felszín alatti végleges elhelyezése, illetve a tároló folyamatos őrzése) még évtizedekig feladatunk lesz. Az NRHT lezárására várhatóan 2084-ben kerül sor. Az üzemeltetés részeként folyamatosan sugár- és környezetvédelmi monitoring tevékenység is zajlik a tároló környezetében: a levegő-, víz-, iszap-, csapadék- és talajvizsgálat mellett növényi, és állati eredetű minták begyűjtése, az adatok kiértékelése is feladat a saját laboratórium bevonásával.

A kamrák 250 méter mélységben lettek kialakítva. Az alagútrendszer több mint 5 kilométer hosszú.

Beruházás az NRHT-ben Hosszú felszíni kutató munkát és az érintett térséggel folytatott társadalmi párbeszédet követően 2008-ban nyílt meg Bátaapátiban az NRHT felszíni létesítménye, a Paksi Atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékának ideiglenes elhelyezésére, 2012-től pedig itt folyik a végleges tárolás előkészítése. Ekkor adtuk át az első földalatti tároló kamrát, ami lehetővé tette, hogy a felszínen addig elhelyezett 3000 hordó leszállításával további hulladékcsomagok érkezhessenek a Paksi Atomerőműből. Miután az első kamrába végleges helyére kerül az utolsó betonkonténer, 4833 hordó lesz a föld alatt. A következő, a kettes tárolókamrának már a technológiai szerelése is folyik, így a hulladékbeszállításban nem lesz fennakadás. A további bővítés érdekében két másik kamra bányászati kialakítását is elvégeztük.

Az I-K2 kamrába már az új kompakt hulladékcsomagok kerülnek. Az új elhelyezési módszerrel helyet takarítunk meg, így növelve a költséghatékonyságot.

I-K1

I-K2

I-K3 I-K4

I-N1 I-N2

Az I-K3 és I-K4 kamrák térkiképzése már befejeződött, a későbbiekben majd az I-N1 és I-N2 kamrákkal bővül tovább a tároló. A hat kamra együttesen képes lesz befogadni az atomerőmű első négy blokkjának üzemelésekor keletkező hulladékot, beleértve a leszerelést is.

13

elhelyezésére irányuló kutatási program

FEJ L Ő DÉS

A nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges

A jelenlegi műszaki tervek szerint a kiégett fűtőelemek rézkonténerekben A hazai és külföldi szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú radioaktív hulladék elhelyezését egy megfelelő befogadó kőzetben kialakított mélységi geológiai tárolóban lehet biztonságosan megoldani. Egy ilyen létesítmény alkalmas lehet mind az elhasznált atomerőművi üzemanyag (kiégett kazetták) közvetlen elhelyezésére, mind a kazetták esetleges feldolgozása során keletkező hulladék befogadására is. Magyarországon a lehetséges tároló helyszínét kijelölő kutatási program 1993 végén indult el, a mecseki uránbányából nyitott vágatokban, a Bodai Agyagkő Formáció vizsgálatá-

14

kerülnek a tároló kamráinak bentonitgyűrűkkel kibélelt furataiba.

val. Az akkori elemzések nem tártak fel olyan körülményt, ami a kőzetet alkalmatlanná tenné a mélységi geológiai tároló kialakítására. 2000-ben az ország egész területére kiterjedő értékelés szerint is ez a képződmény bizonyult a legígéretesebb befogadó kőzetnek. Ennek alapján az RHK Kft. több fázisra tagolódó, felszíni (2030-ig tartó) majd felszín alatti földtani kutatási programot irányzott elő a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmas telephely és egy új földalatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölésére a Nyugat-Mecsekben. Ha a kutatások eredményesek, a tároló 2064-ben léphet üzembe.

A kutatás I. felszíni fázisának 1. szakasza 2004-ben kezdődött meg és egészen 2010-ig tartott. Mélyfúrások létesültek, geofizikai mérések történtek, számos értékelés készült, valamint egy vízföldtani és geodinamikai monitoring rendszert alakítottunk ki, amely a mai napig üzemel. Az RHK Kft. 2012-ben kezdte meg az I. kutatási fázis 2. szakaszának előkészítését, a 2014-től esedékes feladatok kijelölését. A munkálatokat a Pécsi Bányakapitányság által 2013-ban jóváhagyott kutatási terv alapján végezzük. A jelenleg folyó kutatási fázis feladata az agyagkő általános jellemzése, elterjedésének meghatározása, valamint a biztonsági értékeléshez szükséges földtani adatok és információk összegyűjtése, azzal a céllal, hogy a térségben a további kutatás lehetséges területeit rangsoroljuk.

Az újraindult földtani kutatások során két mélyfúrás létesült, amelyek vizsgálata és az eredmények kiértékelése 2015-ben befejeződött. A fúrások igazolták a Bodai Agyagkő Formáció

kedvező tulajdonságait. A további terepi munkák részeként földtani, vízföldtani és geomorfológiai térképezés történt, illetve folytatódott a környezeti és geodinamikai megfigyelő rend-

szer üzemeltetése. A későbbiekben további kutatófúrásokat tervezünk, melyeknek végső célja, hogy a 87 négyzetkilométeres területen kijelöljük az esetleges tároló végső helyét. 2015-16-ban Cserdi-szőlőhegy völgyében egy kutatóárok létesült, azzal a céllal, hogy megállapítsuk: a terület egyik fontos törészónája mentén az utóbbi pár millió évben történt-e tektonikai mozgás. A kutatóárok nem tárt fel semmilyen „fiatal” mozgásra utaló jelenséget. Több mint egy évig tartó laboratóriumi vizsgálatot is végeztünk radioizotópokkal az agyagkő transzport tulajdonságainak meghatározására. A földtani kutatás eddigi eredményeiről zárójelentést nyújtunk be a hatóságnak.

15

BI ZA L O M

Nemzetközi kapcsolatok

Társaságunk megalakulásától kezdve aktívan részt vesz a nemzetközi szervezetek – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az OECD Nukleáris Energia Ügynökség (OECD NEA) és az Európai Unió – munkabizottságaiban, programjaiban. E szervezeteknek a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos szabályozásai, irányelvei, ajánlásai fontos útmutatót jelentenek számunkra is. Különösen aktív a kapcsolatunk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel. Társaságunk fennállása óta többször rendezett a szervezettel közös műhelyértekezleteket. A NAÜ műszaki segítségnyújtási programjaihoz csatlakozva szakembereink szakértői missziókban vettek és vesznek részt, ugyanakkor ennek keretében Társaságunk is kapott már szakmai támogatást - például a püspökszilágyi hulladéktároló biztonságnövelő intézkedéseinek előkészítéséhez. Rendszeresen közreműködünk a NAÜ műszaki dokumentációinak kidolgozásában, adatbázisainak feltöltésében, és évek óta jelentős szerepet vállalunk a kiégett fűtőelemek, illetve a radioaktív hulladék kezelésének biztonságáról szóló Közös Egyezmény

16

munkájában. A nemzetközi szervezet felkérésére rendszeresen fogadunk telephelyeinken külföldi ösztöndíjasokat. Társaságunk tagja a Club of Agencies szervezetnek, amely az Európai Unió radioaktívhulladék-kezeléssel foglalkozó társaságait tömöríti. Az éves összejövetelek kiváló fórumot biztosítanak az információcserére.

Társadalmi/lakossági és médiakapcsolatok Tagjai vagyunk az OECD NEA égisze alatt működő két munkabizottságnak is. Az egyik a biztonsági elemzések módszertanának fejlesztésével, míg a másik az érintettek bizalmának erősítésével foglalkozik. Mindkét téma szorosan kapcsolódik programjainkhoz. Az „Agyag Klub” – amely szintén az OECD NEA része – azokat az országokat fogja össze, amelyek a radioaktív hulladék elhelyezését részben vagy teljesen agyagos kőzetben kialakított tárolóban tervezik. Magyarország a kilencvenes évektől tagja a szervezetnek, az utóbbi években aktívan bekapcsolódtunk a Klub munkájába is. A kétoldalú kapcsolatok közül fontos megemlíteni a belga-magyar kormányközi együttműködést: évek óta konzultációs segítséget kapunk a radioaktívhulladék-kezeléssel kapcsolatban. Az elmúlt tíz évben a fent említett nemzetközi szervezeteken keresztül illetve üzleti alapon - számos külföldi cég és szakértő segített projektjeink előkészítésében, végrehajtásában, értékelésében.

Kisnémedi, Püspökszilágy, Váckisújfalu, Váchartyán, Őrbottyán, Penc, Püspökhatvan, Rád, Vácduka, Galgagyörk, Kalocsa, Bátya, Dunaszentgyörgy, Dunaszentbenedek, Fadd, Foktő, Géderlak, Gerjen, Ordas, Paks, Pusztahencse, Tengelic, Uszód, Bakonya, Boda, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bükkösd, Cserdi ,Helesfa, Paks, Kalocsa, Uszód, Dunaszentbenedek, Foktő, Dunaszentgyörgy, Fadd, Pusztahencse, Gerjen, Tengelic, Ordas, Géderlak, Bátya, Az RHK Kft. kezdettől nagy hangsúlyt fektet az érintett települések lakóinak nyílt és korrekt tájékoztatására. A törvényi kötelezettségekkel összhangban törekszünk arra, hogy rendszeresen informáljuk a közvéleményt a radioaktív hulladék kezelésével és elhelyezésével összefüggő témákról. A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a széleskörű társadalmi közmegegyezés és támogatás megszerzése elengedhetetlen a radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésének megvalósításához. Kiemelt jelentősége van tehát a helyi lakossággal, a helyben működő önkormányzati társulásokkal és a civil szerveződésekkel folytatott kapcsolatépítésnek, párbeszédnek. Az RHK Kft. kommunikációs programja ugyanakkor figyelmet fordít az országos közvéleménnyel, az egyes csoportokkal (a kormány, a média, a környezetvédők és az atomenergia-ellenes aktivisták) való párbeszédre is.

A helyi népszavazáson 75%-os részvételi arány mellett a lakosság 91%-a értett egyet azzal, hogy kis és közepes aktivitású radioaktívhulladék-tároló épüljön Bátaapátiban. A 2005-ös parlamenti szavazás során 338 fő támogatta, 4 ellenezte a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló megépítését, Nyolcan tartózkodtak. A lehető legközérthetőbb tájékoztatás megvalósítására törekszünk, mind szóban (rendezvényeken, lakossági fórumokon, falugyűléseken, nyílt napokon, látogatóközpontunkban, bemutatótermünkben) mind pedig írásban (tájékoztató kiadványok, fényújságok, a társulások lapjai, videó-hírlevelek, honlap). Fontos a tárolók és a nyugat-mecseki kutatás körzetében működő önkormányzati társulásokkal való konstruktív együttműködés, illetve a létesítményeinkben dolgozók és a civil szervezetek támogatása is. Az információ-áramlásban a társulások ellenőrző bizottsága ugyancsak tevékenyen részt vesz: tagjai rendszeresen informálják a helybelieket a telephelyeken szerzett tapasztalataikról.

Annak érdekében, hogy az érintett települések lakosai személyesen is megtapasztalják a radioaktívhulladék-kezelés biztonságosságát, rendszeresen szervezünk látogatásokat bátaapáti látogatóközpontunkba és paksi bemutatótermünkbe. Ugyanilyen célt szolgálnak ismeretterjesztő és tevékenységünket bemutató filmjeink és a honlapunk.

A fiatal generáció, mint a jövő döntéshozói szintén fontos célközönség az RHK Kft.-nek. Már hagyománnyá váló gyermekvetélkedők, fizika-kémia versenyek, előadások, játékos feladatok keretein belül adja át tudását a Társaság a kisebbeknek a radioaktívhulladék-kezelésről.

17

Elérhetőségeink

GA RA NCI A

Szervezeti felépítés

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MNV Zrt.). A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben meghatározott feladatok végrehajtására évente szerződést köt az RHK Kft.-vel. A Társaság tevékenységét az ügyvezető igazgató irányítja, akit az MNV Zrt. vezérigazgatója nevez ki. A Társaság vezetőségének tagjai különböző területek tapasztalt szakemberei.

Ügyvezető Igazgató

Belső Ellenőr Jogtanácsos Titkárság

Rendészeti Önálló Osztály Kommunikációs Önálló Osztály Műszaki Biztonsági Önálló Osztály

Budaörsi Központ Postacím: 2040 Budaörs, Puskás T. u. 11. telefon: (+36) 23-445-990

Stratégiai és Műszaki Igazgatóság

Koordinációs és Gazdasági Igazgatóság

Üzemeltetési Igazgatóság

Beruházási Igazgatóság

Paksi Kirendeltség Postacím: 7031 Paks, Pf.:12. telefon: (+36) 75-519-567, (+36) 75 519-551 és (+36) 75-519-541

Kutatási Osztály

Koordinációs Osztály

KKÁT

Műszaki Osztály

Gazdasági és Munkaügyi Osztály

NRHT Fióktelep

KKÁT Beruházás NRHT Beruházás

Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Postacím: 2166 Püspökszilágy telefon: (+36) 27-567-510 Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Postacím: 7164 Bátaapáti, Mórágyi-völgy 4. telefon: (+36) 74-523-950 E-mail: [email protected]

RHFT Fióktelep

RHFT Beruházás

Látogatásra jelentkezni: lá[email protected]

Informatikai Csoport

18

www.rhk.hu

F E L E L Ő S S É G G E L B I Z T O N S Á G G A L G A R A N C I Á K K A L

RHK Kft.

Felelős kiadó: Dr. Kereki Ferenc Szerkesztő: Honti Gabriella Grafika: bátec Nyomda: Páskum Nyomda Kft. Szekszárd 2016