Pula
PULA Településszerkezeti és Szabályozási terv
Készítette: Pagony Táj és Kertépítész Iroda Kft. Pro Arch. Építész Stúdió Kör Kft.
2005. június
Pula Településrendezési terv Településszerkezeti és Szabályozási terv
T
E R V E Z Ő K
MEGBÍZÓ: PULA ÖNKORMÁNYZAT 8291 Pula, Fő út 32. GENERÁL TERVEZŐ: PAGONY TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1111 Budapest, Budafoki út 53. T/F: 36-(06)-1 365-18-05 IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: HERCZEG ÁGNES okl. táj-és Kertépítész 1111 Budapest, Budafoki út 53. T/F: 36-(06)-1 365-18-05 TELEPÜLÉSRENDEZÉS: PRO ARCH. ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT. 1085 Budapest, József krt. 36. T/F: 36-(06)-1-303-10-75 VEZETŐ TERVEZŐ: R. TAKÁCS ESZTER okl. építészmérnök, vezető településtervező TT1-01-2883/01 1085 Budapest, József krt. 36. T/F: 36-(06)-1-303-10-75 TARCAI ZOLTÁN okl. településmérnök ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM: KÖR ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. KRIZSÁN ANDRÁS okl. építészmérnök, vezető építész TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK, KÖRNYEZETVÉDELEM: PAGONY TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ IRODA HERCZEG ÁGNES okl. táj-és Kertépítész SZŰCS MIKLÓS okl. táj-és Kertépítész TAKÁCS EDUÁRD okl. táj-és Kertépítész KÖZLEKEDÉS: HECKENAST & HECKENAST BT. HECKENAST JUDIT okl. építőmérnök,K1d-1/01-5295 KÖZMŰVEK: KÉSZ KFT. HANCZÁR ZSOLTNÉ okl. építőmérnök 01-2456 BÍRÓ ATTILA okl. építőmérnök
2005. június
Pula Településrendezési terv Településszerkezeti és Szabályozási terv Tartalomjegyzék
Szöveges munkarészek
Településszerkezeti és Szabályozási terv leírása •
1. Településrendezés
1.1. Településszerkezet 1.2. Tájszerkezet 1.3. Településszerkezeti javaslat 1.4. Szabályozási elvek •
2. Közlekedés
2.1. Településszerkezeti javaslat •
3. Környezetvédelem
•
4. Közművek
4.1. Közmű fejlesztési javaslat 4.2. Közmű fejlesztési javaslat közművenként
Helyi Építési Szabályzat Helyi Értékvédelemi rendelet
•
Örökségvédelmi Hatástanulmány
•
Mellékletek
•
Településfejlesztési Koncepció
Rajzi munkarészek
Településszerkezeti terv T-1 Településszerkezeti terv, m=1:10 000 Szabályozási terv Sz-1-16 Szabályozási terv, m=1:2000 Kötelező alátámasztó munkarészek Közlekedési javaslat, Környezetalakítási javaslat A-2 Viziközművek A-3 Energia közművek A-4 Hirközlés
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása
1. Településrendezés 1.1 Településszerkezet, területfelhasználás Településszerkezeti adottságok
Pula a Balatonfelvidék és a déli Bakony határán kiépült 250 fős falu. A település épített környezetét a táji és a közlekedési adottságok határozzák meg. A község a Kab-hegy melletti Kő-hegy és a Balatoni dombsághoz tartozó Somhegy közötti összeszűkülő völgyben, dombhátakon épült ki. A környezetében, északon és délen (a közigazgatási területén) jellemzően erdős domboldalak találhatók. A falunál keskenyedik el a két földrajzi kistáj határán haladó fennsík, az Eger patak és a Vázsonyi-séd völgye. A keleti oldalon itt zárul le Veszprémi fennsík, nyugatra a szelíd domborzati formákkal tagolt Tálodi-medence található. A belterületet középen átszeli a Farkas-árok felől jövő vízgyűjtő patak, délről a Vázsony-séd határolja a beépített területeket. A falu első, máig fennmaradó épületei a Tapolca-Veszprém között haladó út mellett épültek fel. Az Ajkát Veszprémmel összekötő út a település határában találkozik a Tapolca felé vivő úttal, ez a közlekedési vonal jelentősen átalakította a régi településszerkezetet. A településszerkezet kialakulását elsősorban a közlekedési csomópont és a kis tájak találkozása befolyásolta, a további fejlesztési lehetőségeket is ezen adottságok figyelembe vételével kell meghatározni. A térség a történelmi időkben is lakott terület volt, számos régészeti lelőhely, régi rom, régészeti lelet bizonyítja, hogy a kellemes dombos vidéken több korban éltek emberek. Az eddig ismert anyagokat részletes összefoglaltuk az Örökségvédelmi Hatástanulmányban. A mai falu a XVIII. században alakult ki. Eredendően „egy utcás” település a mai Kis utca torkolatánál kiszélesedett, ehhez a teresedéshez kapcsolódott az Öcsre menő régi út. A Kis utca folytatásaként parcellázták a szőlőket, amelyeket, sajnos,- ma csak részben művelnek. A településszerkezet a fent leírt útépítések során átalakult, illetve új területekkel bővült. A múlt század hetvenes éveiben építési teleket alakítottak ki a Farkas árok mellett, a Kő-hegy Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
1
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása oldalában. A Kis utca és az Ajkai út közötti területek a század végén épületek be. A lakóterületeket kis kertek és házi kertek övezik. Területhasználat, területfelhasználás Belterület, beépítésre szánt területek A belterület 34 ha. A belterületen a falusias lakóterületek mellett intézményi és különleges területek találhatók. Lakóterületek A templom környezetének kivételével a belterületen jellemzően különböző korokban beépült lakóterületek vannak. A faluban összesen 91 lakás van, melyek közül 50 darab 1919 előtt épült (200 illetve100 éves!) A legrégebbi építési telkeket 1746-ban Gróf Esterházy Károly osztatta, így biztosított letelepedési lehetőséget a behívott német lakosság számára. A Fő utcai teleksoron az eredeti beépítők szándékai máig felismerhetők, megmaradtak a tagozott homlokzati kialakítású parasztporták, a telkeket és a szántókat elválasztó csűrök. A pajtákat sorban, egymás mellé építették, így „összekapaszkodva” védték meg a lakókat és a házi állatokat a széltől és a vadaktól, jól lehatárolva a mezőgazdasági területeket és a lakóudvarokat. Mára a beépítés némileg sűrűsödött, a családok egy telken több házat építetek, fel több helyen kétoldali beépítés alakult ki, illetve több telek megosztásra került. A Veszprém-Tapolcai közlekedési útvonalat a 20. század második felében átépítették, így a Fő út melletti épületek a mai nyomvonaltól magasságban elválnak, a déli oldal házai alig emelkednek ki az út szintje fölé, míg az északi épületek előtt támfalak épületek, lépcsők kerületek beépítésre. A Kab-hegy utcában, az újabb osztású telkek kisebb méretűek, mivel az állattartás visszaszorult, mezőgazdasági eszközök tárolására a Termelő Szövetkezet gépei mellett nem volt nagy igény. Többen a közeli bányákban dolgoztak és nem kisipari vagy mezőgazdasági tevékenységből éltek. Az utolsó parcellázásnál, az Ajkai út mellett kialakított telkeket általában betelepülők vásárolták fel, akik életviteléhez nem volt szükség nagy kertre. Intézményterületek, vegyes területek A falu legrégebbi középülete a Flórián kápolna, mely a régi falu „fő terének” a szélén állt. A XVIII. században épült nagy méretű barokk templomot Fellner Jakab tervei alapján építette Esterházy Károly gróf. A templom környezetében találhatók a falu közfunkció ellátó épületei, a kertben áll a település régi iskolája. Mellett két kisebb épület szolgál középületként, a régi tűzoltószertár és a falumúzeum. Belterületi közterületek, zöldfelületek A település belső világának táji adottságai is kedvezőek. Az erdő öleli körül. A kertek zöme gondozott, itt folyik a kertművelés. A belterületnek nincs egységes zöldfelületi arculata. Az utcák fásítására a spontaneitás jellemző, különböző korokban és divat szerint kerültek elültetésre. De van jó példa is, a Kis utca közösségi faültetésének eredménye, a Dörögdi-medencéért Alapítvány támogatásával. A teresedések közösségi funkcióra nincsenek berendezve. A temető szép fekvésű, növénnyel borított, ápolt.
Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
2
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása
1.2 Tájtörténet, tájszerkezet, tájhasználat Tájtörténet Pula tájtörténete a kisrégió, azaz a Dörögdi-medence tájtörténetének egységében értelmezhető. A következőkben Pulára kiélezve a Dörögdi-medence tájának történetét írjuk le. A térség ősidők óta lakott. A medence déli részén folyó Eger-patakot a rómaiak óta kereskedelmi út követi. Az Árpádház idején a település jelenlegi helyén, vagy ahhoz közel falvak találhatóak, szám szerint több mint jelenleg. A gazdálkodás birtokos rendszere nemesi családokhoz kötött, esetenként egyházi, királyi illetőségűek. A török megszállás időszakosan majd végleg elnépteleníti a vidéket. A visszatelepülés csak lassan indul meg a XVIII. század végén. A betelepedést a nemesi családok kedvezményekkel gyorsítják. Kialakul a települések csírája és útrendszere, amelynek karaktere nyomokban ma is felismerhető. Az I. katonai felmérésen a medencét erdőségek ölelik körül. Pula körös-körül erdővel zárt, csak Öcs felé nyitott. A települések mindegyikét sűrű úthálózat köti össze, amely a településekből kiindulva tovább fut minden irányban, érrendszerként összekötve mindent mindennel. A patakok északról futnak déli irányba, az Eger-patakba, amely Pula után egyesül a keletről érkező Vázsonyi-séddel. A patakra malmok telepednek. A II. katonai felmérésen világosan kirajzolódik, hogy az erdőterületek csökkenésével nő a szántók, legelők és gyümölcsösök aránya. Pula kifelé való lezártsága megszűnik. A település keleti részén kialakul a szőlőhegy. A szántóterületek növekedésével párhuzamosan a települések növekedése figyelhető meg, ami a lakos szám növekedésére utal. A vízrajzi helyzet pontosabban leolvasható. Az erdei tavak kirajzolódnak a Tálodi-erdőben, valamint Öcs és Pula határában található mocsaras feneketlen lecsapoló árkai is ábrázolva vannak. A III. katonai térkép a XIX. század végére kialakult állapotot mutatja. Az erdőterületek csökkenésének üteme lassul. A földhasználat és a táblastruktúra rendszere rögzül. A kialakult birtokrendszer a lakosság 90%-át tartja el a mezőgazdaságból. Pulán az erdőterületek nagysága továbbra is meghatározó a külterületen. A gabonatermesztés és az állattartás dominál, a helyi ipar nem fejlődik. A medence kézműipari központja Kapolcs, a régió többi településének szükségleteit is ellátja. A falvak lélekszáma eléri a csúcspontot. Ez mutatja, hogy e gazdálkodási mód eléri növekedési határát, a kialakult rendszer meghatározza a táj eltartó képességét.Összefoglalva 19. század végére a táj eléri differenciálódásának határát. A 20. század elején a táj szerkezetében jelentős változás nem tapasztalható. A II. világháború végéig fennmaradó birtokrendszerben legfeljebb a tulajdonosok közötti arányok, vagy a tulajdonosok változtak. A gazdasági válság, a háború megtorpantja a fejlődést, az ipar tágabb térségbeli fejlődése hatással van a térségre is. Noha kis számban, de van, aki a közeli iparban, bányákban talál munkalehetőséget. A háborút követően a nagybirtokrendszert felszámolják, a területet szétosztva az igénylők között. Az 1950-es évek végén a térségben elindul a TSZ-esítés. A közbirtokok is megszűnnek. Az egyéni gazdákat elszakítják földtulajdonuktól, állataiktól, munkaeszközeiktől. Ezt a folyamatot felgyorsítják a TSZ összevonások. Pula Nagyvázsony központhoz rendelődik. A település elveszíti valós kapcsolatát a külterületétől. Az egykori gazdák egy része mezőgazdasági munkássá, másik része ipari munkássá válik. A Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
3
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása nagyüzemi gazdálkodás a táblaméretek növekedését eredményezi, a mezsgyéket beszántják, a tájban megjelenik a szántó monokultúra és a nagyüzemi állattartás. A malmokat államosítják, lebontják. A patakok, tavak, források vize csökken, néhol el is tűnik a természetellenes bányászati tevékenység következtében. A helyi ipart az államosítás szünteti meg. A falvak helyzetét befolyásolja az utak városközpontú korszerűsítése. Az útfejlesztés és a falvak intézményi ellátottságának visszafejlesztése elősegíti az elvándorlást. A tájban a ’80-as években megjelenik a Tálodi-réten kialakított halastó, amelyet sose tudtak beüzemelni, mára a hatalmas beton zsilipeken és a tó helyén lévő füzes magaskórós társuláson kívül semmi se látható. A táj arculata a ’90-es években a földprivatizáció során foltokban jelentősen megváltozik. Sok gazda igényelt vissza földet, így a kisparcellás művelés újra megjelenik a tájban. A terület nagyobb része használatban azonban a rendszerváltást túlélő Nagyvázsonyi Kinizsi Szövetkezet kezében maradt, így a nagyüzemi gazdálkodás jellegének megfelelő struktúra uralja a tájat. A szövetkezeti időkben felhagyott legelők egy részét ekkor elkezdték újra legeltetni. A legelők kórósodását, a beerdősülését nem akadályozza semmi. Napjaink változásaként leírható, hogy a kis gazdák kezdik felhagyni földjeiket. Mára a hagyományos külső kertek, a „Káposztáskertek” is parlagon hevernek. A táj hagyományos szerkezeti elemei- a hagyásfák, jelfák, mezsgyék, erdősávok- nem élednek újjá. Tájszerkezet, tájhasználat Pula ökológiai, táji adottságaira történetileg elsősorban az erdőgazdálkodás, a szántóművelés, állattartás volt jellemző. A Tsz-esítés, az erdők egy részének államosítása az addigi gazdálkodási módok és tulajdoni formák megváltoztatását, a tájhasználat nagy mérvű átstrukturálódását eredményezte. Mezőgazdaság A rendszerváltást megelőzően Pula mezőgazdasági területein jellemzően a Nagyvázsonyi Tsz gazdálkodott. A földprivatizáció során a gazdák nagy része a visszaigényelt, vásárolt, viszonylag kis birtokméretű földterületek nagy részét a fennmaradó Tsz-nek haszonbérbe adta. A szántóföldi kultúra dominál (burgonya, tök). A gyepterületek aránya viszonylag alacsony. Szőlőművelés, kertgazdálkodás Pula területén hagyományosan szőlőhegyként használt hely a Náci-hegy. A szőlőhegy karakterében még őrzi a hagyományos használatot, ahol a szőlő mellett a gyümölcsös, és kerthasználat jellemző. De megjelent az üdülőszerű díszkerti használat, amely nyomán a szőlőkarakter eltűnik. A szőlő nem tartozik az I. osztályú szőlőkataszterbe, de a Balatoni Törvény szerint a tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület (T1). A külterületi, hagyományos kerthasználat az elmúlt évtizedben szinte teljesen eltűnt, a telkekre korlátozódik.
Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
4
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása Erdőgazdálkodás Pula területén az erdészeti igazgatás nyilvántartása szerint a település erdősültsége 70%-os, amely országosan is kiemelkedő érték. A település tájának meghatározó és nagy értéket képző eleme az erdőállomány. Az erdők 44%-ban gazdasági rendeltetésűek, cca. 56%-ban védelmi rendeltetésűek. A korosztályviszonyokra jellemző, hogy az erdők 59%-a 60 év felettiek. Fafaj összetételben dominálnak a honos fafajok. Az erdők 62%-a állami tulajdonban, 37,5%-ban magántulajdonban vannak. Az állami erdők HM vagyonkezelésű, honvédelmi érdekeket szolgáló véderdőként van megjelölve. A területen az erdőgazdálkodás törekszik az őshonos, termőhelynek megfelelő keménylombú erdők telepítésére, az erdők védelmére. Az erdők jelentős ökológiai folyosót jelentenek. Ipari tevékenység A település külterületén ipari tevékenység nem folyik. Bányászat Pula területén a Veszprémi Bányakapitányság nyilvántartása szerint bányászati joggal lefedett ipari terület található, a pulai alginitbánya. A bányaművelés során a bányaudvarról kideponált anyag jelentősen meghatározza a táj arculatát, rontja a táj-és településképet. Túrizmus A természeti, táji, kultúrtörténeti, építészeti értékek bel-és külterületi feltérképezése az elmúlt évtizedben megtörtént a Dörögdi-medencében. A Művészetek Völgye rendezvénysorozat helyszíne bővült az elmúlt években Pulával. A településre szerencsés táji adottságai ellenére mégis inkább az itt házat vevők itt üdülése és nem az átmenő turizmus a jellemző. A térség gazdag és jelentős értékei mellet sem rendelkezik komplex turisztikai információs rendszerrel és stratégiával.
1.3 Településszerkezeti javaslat Új lakóterületek kijelölése A terv egyik feladata volt, a Településfejlesztési koncepcióval összhangban,- új építési telkek biztosítása. A falu észak- nyugati területein új kertvárosias lakóterületi telkek kerültek szabályozásra. A meglévő belterület 34,0 ha. A tervezett belterület bővítés 4,5 ha. A lakóterületek mellett 1,1 ha zöldterületet jelöltünk ki. Települési értékvédelem A 200 éves község épített örökségét védi a részletes vizsgálat álapján kialakított helyi értékvédelmi rendelet és a szabályozás egyes elemei. A településszerkezet védelmét szolgáló szabályozás alapján reméljük, megmarad az országban egyedül álló kereszt-csűrös Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
5
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása beépítés. Külön paragrafusok kerültek megfogalmazásra az utcaképek és az egyes épületek hagyományos arculatának védelmére. Tájszerkezet, tájhasználat A táj szerkezetét legfőképp az erdők határozzák meg. A terv ennek védelmét kívánja erősíteni. A mezőgazdasági művelés növekedésére nem lehet számítani, itt elsősorban az erózióvédelem, és az ökológiai szempontok szerint a nagytáblák mezsgyék való struktúrálódását kell elérni. A tájhasználatban a gyalogos és kerékpáros turizmus lehetőségét kell biztosítani. Természet- táj- és tájképvédelem A terv alapfeladatának tekinti a természeti, táji, tájképi értékek védelmét. A fejlesztések ezeknek az érzékeknek megfelelően alakulhatnak. Az értékvédelmet helyi rendeletben szükséges megerősíteni.
1.4 Szabályozási elvek Belterület Egyedi övezetek kialakítására került sor a részletes szabályozási tervben. A lakóterületeken belül falusias és kertvárosias övezetekben korlátozott lakás szám mellett a gazdasági tevékenység (állattartás, kézműipar) engedett. A terv javaslatban a hagyományos falusias területeken a házi-kertek és udvart külön választva lehet beépíteni, a kertekben az építési tevékenység tiltott. A kertvárosias lakóterületeken a főépület megengedett építmény magassága nagyobb, de nincs külön szabályozva a gazdasági épületek magassága és a házi-kert területe. Az intézmény terültek (központ vegyes) a mai funkciónak megfelelően kerültek szabályozásra. A terv templom körüli terülteken település központ vegyes területfelhasználási kategóriába sorolt két lakótelket, hogy lehetőséget adjon az esetleges későbbi funkcióváltásra. A belterület mellett kijelölt zöldterületek, intérményterületek a nyári művészeti fesztiválok rendezvényeit szolgálják. Külterület A külterület a jövőben is az erdőterületek határozzák meg. Az erdőterületek esetén a védelmi erdők arányát kell emelni. A mezőgazdasági területeken is a természet- és tájvédelem szempontjait erősítjük. A turisztikai feltártságot a régészeti, rekreációs területek kijelölése segíti. Ipari, környezetterhelő tevékenység a bánya kivételével nincs jelen a területen, és nem is tervezett. A külterület használatra így az ökológiai szemléletű, erdő és mezőgazdálkodás, valamint a szelíd turizmus jelenléte lesz a jellemző.
Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
6
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása
2. Közlekedés Jelenlegi közlekedési helyzet Pula fő közlekedési tengelyét a rajta keresztül haladó országos utak, a 7301sz. és a 7309sz. összekötő utak alkotják. A 7301sz. út Veszprém és Tapolca felé biztosítja a közlekedést, míg a 7309sz. út a települést Ajkával kapcsolja össze. Az országos utak kiépítettsége, megjelenése az utak jellegének, a forgalomnak megfelelő. Mindkét útnak 2×1 nyomú, jó minőségű aszfalt burkolata van. A kiépítettség külterületi jellegű, gyakorlatilag sehol sincs járda. Az utak jelenlegi forgalma az alábbi táblázat szerinti:
Közút száma
Autóbusz Tehergépkocsi MotorLassú Személy- KisteherKerékkerékjárműközep. pótspecigépkocsi gépkocsi egyes csuklós pár nehéz nyerges vek nehéz kocsis ális pár
Összes forgalom
[j/nap] [E/nap] [j/nap] (1)-(12) 7301 3812 7301 2815 7309 1867
(1)
4722 4311 2489
2577 1461 1236
[j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] [j/nap] (2) 596 257 109
(3) 80 72 32
(4)
(5) 0 0 0
92 305 170
(6) 232 242 119
(7)
(8)
49 215 59
104 154 32
(9)
(10) 6 1 0
22 52 43
(11) 5 28 40
A forgalmak országos mértékkel nézve nem jelentősek, de a kis település életében mégis zavaróak. Különösen kedvezőtlen hatású az Ajka felől érkező forgalom esetében, hogy az út lejtési adottságai viszonylag nagy sebességre késztetik a járműveket. Az országos utak megjelenésében, működésében az átmenő forgalmi tengely jelleg érvényesül elsődlegesen. A település belső közlekedését helyi úthálózat is szolgálja. Az országos utakat a település központján áthaladó Fő utca köti össze. Az Ajka-i útból további két utca ágazik ki. A Kabhegy utca viszonylag új településrészt tár fel. A Kis utca a Náci hegyi kiskertekhez vezet. A Kis utca burkolatlan, a másik két utcának aszfalt burkolata van. A három utca elég kedvezőtlen módon, egymáshoz közeli csomópontokban kapcsolódik az Ajka-i úthoz. A kedvezőtlen kapcsolódás az ősi szerkezet, és a terepadottságok miatt alakult ki. A viszonylag kis forgalom miatt a rossz geometriájú csatlakozások nem okoznak számottevő problémát. A Fő utca Nagyvázsony-i úti kikötése forgalomtechnikailag kedvezőbb, de elég csúnya. Az itt lévő autóbuszmegálló, forduló esztétikailag nem illeszkedik a szép beépítéshez. Az utca egyik végén sem érzékelteti semmi, hogy a településközpont fogadó pontjához érkeztünk. A Náci hegyen átvezető úttal kapcsolatban az út keskenysége jelent problémát, ez is főleg azért, mert az országos helyzetnek megfelelően itt is beépítik az út menti telkeket. A kerteket még jól kiszolgáló út nem megfelelő egy beépített terület számára. A településen jelentősebb önálló gyalogos és kerékpáros létesítmények nincsenek, ellenkezőleg, az út menti járdák is többnyire hiányzanak. A parkolás a családiházas beépítés mellett nem okoz gondokat. Kiépített közterületi parkoló nincs, ilyen igény csak a központban lehet.
Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
7
(12) 49 28 27
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása A tömegközlekedést a helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A Nagyvázsony-i úti megálló és forduló kialakítása elsősorban esztétikailag kifogásolható. Kedvezőtlen, hogy a várakozó autóbusz a központban, a közterületen parkol. Közlekedési javaslat A közlekedési javaslatot a település adottságainak, fejlesztési elképzeléseinek, és lehetőségeinek megfelelően, valamint a Megyei Tervnek, és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének figyelembe vételével készítettük el. Pula településszerkezetét távlatban is alapvetően az országos utak fogják meghatározni. A megyei és országos szintű elhatározások szerint a két országos út új, a települést elkerülő nyomvonalra kerül. Az elkerülő nyomvonalakra részletes tervek nem készültek. A részletes tervek hiányában nem lehet meghatározni az utak pontos területét. Az országos utakra vonatkozó szabványok, és a területi, topográfiai adottságok alapján feltüntettünk egy várható nyomvonalat, úttengellyel és védőtávolsággal. A területi lehatárolás nélküli úttengely építési jogokat, ill. kötelezettségeket nem keletkeztet, mégis tájékoztat a távlatban várható fejlesztésről. Az elkerülő utak megépítése után az országos utak jelenlegi települési szakaszai várhatóan helyi úttá minősülnek vissza. Az elkerülő szakaszok mentesítenék a szép kis települést az átmenő forgalomtól, lehetővé tennék, hogy a településen belüli útszakaszokon erőteljesebb forgalomcsillapítást, helyi főutca jellegű kiépítést valósítsanak meg. A távlati közlekedésfejlesztések megvalósulásáig az országos utak megtartják jelenlegi funkciójukat. A kialakításukkal kapcsolatban két olyan javaslatunk van, ami a jelenlegi és a távlati helyzetben is kedvező lenne a településen áthaladó forgalmat tekintve. A 7309sz. úton, az Ajka felőli belterületi határ előtt forgalomcsillapító középsziget kiépítését javasoljuk. Ez a lejtőn felgyorsulni hajlamos járművek sebességcsökkentése szempontjából lenne szükséges. A középsziget kiépítése a jelenlegi útterületen, ill. védőtávolságon belül megvalósítható. A két országos út csomópontjának átépítését is javasoljuk. A jelenlegi csomópont forgalomtechnikai szempontból elfogadható, de területileg kicsit pazarló, kicsit áttekinthetetlen, a települési belépő pontot nem hangsúlyozza. Az útterületen belül megvalósítható körforgalmi átépítést javasolunk. Az országos szabvány a települési belépő pontokon háromágú csomópont esetében is támogatja körforgalom kialakítását. A körforgalom itt egyszerre eredményezné a csomópont korrekt, áttekinthető forgalomtechnikáját, a forgalomcsillapítást, és a hangsúlyozott belterületre érkezést. Az országos utakkal kapcsolatos feladat a járdaépítés, és a 7301sz. út melletti kerékpárút építése. A meglévő és megtartandó szép, de viszonylag szűk beépítés miatt, a 7301sz. út beépített szakaszán ez csak a zárt csapadékvíz-elvezetés megvalósítása mellett oldható meg. Az önkormányzati úthálózat alapvető szerkezetét megtartottuk, kiegészítve bővítettük. A tervezett beépítés utcahálózata a Fő utcához és az Ajka-i úthoz kapcsolódik. A hálózat később, igény esetén, a temető melletti út felé bővíthető, a 7301sz. útra is kiköthető. Egyelőre azonban ezt a kapcsolatot csak kerékpáros és gyalogút szinten láttuk szükségesnek. Az új utcákat 8, 10, 14 méteres szabályozási szélességgel terveztük. A 8 méteres szabályozási szélesség a csak az egyik oldalon beépített, másik oldalon zöldfelülettel határos szakaszon van. Tíz méteres szabályozási szélességet a csak néhány telket kiszolgáló rövid zsákutcáknál terveztünk. A Náci hegy továbbra is beépítésre nem szánt terület marad. Ez indokolja, hogy jelentősebb útfejlesztést nem javasoltunk erre a területre. A biztonságos közlekedés érdekében ugyanakkor mindenképpen szükség van az Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
8
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása út szabályozási szélességének legalább minimális mértékű szélesítésére. A meglévő épületeket érintetlenül hagyva 6 méteres szabályozási szélességet terveztünk. A szabályozási szélességen belül elfogadható szélességű útfelület alakulhat ki, a közművek drágább megoldással a területen belül, vagy a hagyományos módon, a telkeket érintő védősávval, szolgalmi joggal helyezhetőek el. Az út a keleti végén kiköt a 7301sz. útra. Annak érdekében, hogy ez a kikötés biztonságosabbá válhasson, az országos út védőtávolságán belül kell kicsit átépíteni a csatlakozást. A többi meglévő út szabályozási szélességét megtartottuk. A Fő utcát esztétikai szempontok miatt kellene a jelenlegi területén belül átépíteni. A két végpontján is új térkialakítást javasolunk. Az átalakítást részletesebb tervben kell kidolgozni. Távlatban a mai országos utak nyomvonalát is be kellene vonni a térkialakításba, de addig is megvalósítható a távlati és a jelenlegi helyzethez is igazodó, az országos utak kezelője számára is elfogadható megoldás. A gyalogos közlekedés legfőbb tere az átalakított, térburkolatos Fő utca lesz. A jelenlegi országos utak és a helyi utcák mellett is szükséges a járdaépítés. A térségi kerékpáros közlekedés számára a 7301sz. út mellett önálló kerékpárutat kell építeni. A meglévő és megtartandó szép, de viszonylag szűk beépítés miatt, a jelenlegi 7301sz. út beépített szakaszán ez csak a zárt csapadékvízelvezetés megvalósítása mellett oldható meg. A távlati elkerülő út nyomvonala mellett is javasoljuk kerékpárút építését. A településen jelentősebb parkolási igény továbbra sem várható, az új igényeket az OTÉK előírásai szerint telken belül kell kielégíteni. A Fő utcában van lehetőség közterületi parkolók kialakítására, ennek feltételeit helyi parkolási rendeletben kell meghatározni. Parkolási rendeletben kell meghatározni a Művészeti Napok időszakos parkolásigényének módját. A tömegközlekedést továbbra is a helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A Fő utca átépítéséhez kapcsolódóan az autóbuszmegálló, forduló átépítése is kívánatos. A szép településképhez hozzátartoznak a szép utas várók is.
Szerkezeti terv leírása Pula településszerkezetét távlatban is alapvetően az országos utak fogják meghatározni. A megyei és országos szintű elhatározások szerint a két országos út új, a települést elkerülő nyomvonalra kerül. Az elkerülő nyomvonalakra részletes tervek nem készültek. A részletes tervek hiányában nem lehet meghatározni az utak pontos területét. Az országos utakra vonatkozó szabványok, és a területi, topográfiai adottságok alapján a szerkezeti terv egy várható nyomvonalat tartalmaz, úttengellyel és védőtávolsággal. A távlati közlekedésfejlesztések megvalósulásáig az országos utak megtartják jelenlegi funkciójukat. A két országos út csomópontjának átépítése javasolt. A szerkezeti tervbe az útterületen belül megvalósítható körforgalmi átépítés került. Az országos szabvány a települési belépő pontokon háromágú csomópont esetében is támogatja körforgalom kialakítását. A körforgalom itt egyszerre eredményezné a csomópont korrekt, áttekinthető forgalomtechnikáját, a forgalomcsillapítást, és a hangsúlyozott belterületre érkezést. Az önkormányzati úthálózat alapvető szerkezete megmarad, kiegészítve bővül. A tervezett beépítés utcahálózata a Fő utcához és az Ajka-i úthoz kapcsolódik. A hálózat később, igény esetén, a temető melletti út felé bővíthető, a 7301sz. útra is kiköthető. Egyelőre azonban ez a kapcsolat csak kerékpáros és gyalogút szinten szükséges. A Fő utcát esztétikai Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
9
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása szempontok miatt kell a jelenlegi területén belül átépíteni. A teljes utcaszakaszon új térkialakítást javasolunk. Az átalakítást részletesebb közterület rendezési tervben kell kidolgozni. A gyalogos közlekedés legfőbb tere az átalakított, térburkolatos Fő utca lesz. A térségi kerékpáros közlekedés számára a 7301sz. út mellett kell kerékpárutat építeni. A távlati elkerülő út nyomvonala mellett is javasoljuk kerékpárút építését. A településen jelentősebb parkolási igény továbbra sem várható, az új igényeket az OTÉK előírásai szerint telken belül kell kielégíteni. A Fő utcában van lehetőség közterületi parkolók kialakítására, ennek feltételeit helyi parkolási rendeletben kell meghatározni. A tömegközlekedést továbbra is a helyközi autóbuszjáratok biztosítják. A Fő utca átépítéséhez kapcsolódóan az autóbuszmegálló, forduló átépítése is kívánatos.
3. Környezetvédelem
Vízminőség-védelem Pula jelentős területe felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny, illetve érzékeny területként jelölt. Pula szennyeződés érzékenységi besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny terület. Nitrátérzékeny területen fekszik /49/2001(IV.3) Korm.rend.) Szennyvízkezelés ma zárt szikkasztókban történik. A csatornázás megoldását a nagyvázsonyi szennyvíztisztító bővítésével és a hálózat kiépítésével oldják meg a társult települések. A megvalósítás tervi, beruházás-előkészítési fázisban van. Talajvédelem A talaj elszennyeződését okozó tevékenység a területen nem található. Az erózió veszélye elsősorban a nagytáblás szántóföldi művelés során jelentkeznek, mezsgyék, erdősávok hiányában, a meredekebb domboldalak megművelésének következtében. Zaj-és rezgésvédelem A települést az átmenő forgalom terheli. A Balatoni Terv tervezi elkerülő út építését, amely a problémát csak részben oldja meg. Rezgésvédelmi szempontból igen, de zajterhelés a hegyvölgyi reláció miatt nem oldódik meg. Tájvédelmi- turisztikai szempontból a déli területektől méginkább elvágja a települést. Pulán csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-és rezgésterhelést. Levegőtisztaság-védelem Üzemi eredetű levegőszennyező objektum a területen nem található. Porszennyezési terhelést az alginitbánya jelenthet. Kommunális eredő szennyezés a gáz bekötésével minimálisra csökkent, elhanyagolható. Közlekedés eredetű terhelést a településen átmenő forgalom jelenti.
Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
10
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása Hulladékgazdálkodás A településen a kommunális hulladék gyűjtése, elhelyezése (elszállítással) megoldott. Az egykori illegális hulladéklerakókat felszámolták. 4. Közműellátás
4.1. Közműfejlesztési javaslat Pula Veszprém megyében a Kab-hegy déli lejtőjén, az Eger-víz völgyében helyezkedik el. A változatos topográfiai adottságú település közműellátásában - bár az elmúlt tíz évben sokat fejlődött - még jelentős hiányosságok tapasztalhatók. A korábban kiépített vezetékes ivóvíz ellátás, a villamosenergia ellátás mellett a közelmúltban megvalósított földgázellátás és a vezetékes távközlés a településen a komfortosabb életvitel lehetőségét biztosítja. A település csatornázása, a szennyvízelvezetés, a szennyvízkezelés azonban jelenleg is még megoldatlan. A szennyvíz gyűjtése házi egyedi tározókban történik, többnyire szikkasztó medencékkel, szennyezve a talajt és a talajvizet. A felszíni vízrendezés sem tekinthető korszerűnek, a településre jellemző a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés. A település fejlődésének alapfeltétele a helyi lakosság megtartása és lehetőleg a település népességszámának növelése. A település Önkormányzata ezért szükségesnek tartja, hogy a település megfelelő helyet biztosítson a be-, illetve letelepülők számára. Ennek érdekében az Önkormányzat a már beépített területeit felülvizsgálva, az alulhasznosított területein új lakótelkek osztásának lehetőségét keresi. Olyan lakótelkek kialakítása szükséges, amelyeken a lakófunkciót nem zavaró kisvállalkozások létesítése is engedélyezhető, mivel a népesség megtartásához a lakáslehetőségen túl a munkalehetőségét, a megélhetést is biztosítani kell. Pula közműfejlesztési feladatait a komfortosabb életkörülmények iránti igények kielégítésén túl, elsődlegesen a környezetvédelmi igények határozzák meg. Környezetvédelmi (levegőtisztaság, talaj és talajvíz védelmi) szempontból a közműveket érintve a környezetbarát hőellátás és a közműolló zárásának a megoldása a legfontosabb feladat. Közműfejlesztési feladat a település meglevő beépítésének (lakó-, intézményi és ipari területeken egyaránt) a közműellátottsági növelése, amely érdekében a közműellátottsági hiányokat kell pótolni. Településszinten környezetvédelmi szempontból kiemelten, a legnagyobb hiányosság a település szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés megoldásának a hiánya. Közművekkel kapcsolatban a településen a felszíni vízrendezéssel összefüggő feladatok kapnak még kiemelt szerepet. A közműfejlesztési feladat a közműhiányok pótlása mellett az új beépítésre javasolt területek közműellátásának megoldása. Új beépítés lehetőségének már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítés csak a teljes közműellátás biztosítása esetén engedélyezhető. Nagyon fontos, hogy újabb közműhiányos területek ne alakuljanak ki. Meg kell jegyezni, hogy szorosan összefonódhat a közműhiányok pótlása és az új beépítésre javasolt terület közművesítési problémájának egyidejű rendezése. A településrendezés fejlesztési javaslatában kijelölésre kerültek a lakóterületi fejlesztésre és az intézményfejlesztésre javasolt területek. Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
11
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása Energiaellátás vonatkozásában a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, automatikus üzemviteli hőellátás biztosítási igényén túl, távlatban az esztétikai igények is várhatóan előtérbe fognak kerülni. Ezért a közműfejlesztési javaslatban legalább távlati célkitűzésként a villamosenergia ellátás és a táv, ill. hírközlés hálózatának földkábelesítésére is figyelmet kell fordítani. Az általános rendezési terv demográfiai prognózisa szerint a település népességszám növekedése a kijelölt beépíthető lakótelkek által biztosított kedvező betelepülési lehetőséget figyelembe véve kb. 300 főre prognosztizálható. Ennek a népességszám növekedésnek az alapfokú intézmény ellátását a meglevő intézmények -kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási célú létesítményeken kívül- biztosítani tudják. Új intézményként csak kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátási létesítmények kialakítása szükséges, amelyet piaci érdekeltség alapján egyéni vállalkozásként lehet megoldani. A település fejlődési lehetőségét, vonzását szolgálják a lakóterületi célú hasznosításra kijelölt területek, amelyen a letelepedni szándékozókat kedvező körülmények biztosításával tudja fogadni a település. A közműfejlesztési javaslat a közműhiányok pótlásán kívül a javasolt új területhasznosítású területek közműellátási igényeinek kielégítési lehetőségét határozza meg. Meg kell említeni, hogy a közműigények kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről a közműszolgáltatók a konkrét beruházói igények bejelentésekor nyilatkoznak. A nem lakáscélú létesítmények közműellátásának további feltétele közművenként a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése. 4.2. Közműhálózatok fejlesztési javaslata közművenként 4.2.1. Vízellátás Pulán a vezetékes ivóvíz hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában kiépült. A hálózatot, a térség vízellátását biztosító Bakonykarszt Rt. üzemelteti. Pula vízellátó hálózatának alapbázisa a 2 db. önálló kútja. Ezek adatai a következők: I. számú kút:
Mélysége: 102,5 m
II. számú kút:
232,4 m
Kapacitása: 80 l/perc jelenleg nem üzemel, tartalék kút
120 l/perc = 172 m3/nap max: 1200 m3/nap
Jelenleg az I. kút tartalék kút, nem üzemeltetik, a vízellátást a II. számú kútból kitermelt vízzel biztosítják. A jelenleg érvényben lévő vízjogi engedélyben a II. számú kútból kivehető vízmennyiség 172 m3/nap. A kút kapacitása azonban ennél jóval magasabb, így szükség esetén a vízjogi engedélyben engedélyezetten kitermelhető vízmennyiség módosítható, így látható, hogy a község vízbázis szempontjából jelentős tartalék kapacitással rendelkezik. A vízellátó hálózati rendszeren a topográfiai adottságok miatt egy nyomászóna üzemel. A hálózatban a víznyomást a Kő-hegy oldalán, a településtől keletre megépített, ellennyomó tározóként üzemelő 50 m3-es térszíni tározómedence vízszintje határozza meg. A hálózatban víznyomásproblémák nincsenek. Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
12
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása A település hálózati rendszerén a vezetékek mérete NÁ 80-as. A hálózati rendszer a korszerű, KMPVC anyagú vezetékekből épült meg. A hálózatra térszíni tüzivíz csapok vannak felszerelve. A tervezett új kijelölt lakótelkek, a meglevő beépítés várható igénynövekménye által fellépő többlet vízigény rövid távlatban 65 m3/nap-ra, míg a tervezés távlatában 85 m3/nap-ra prognosztizálható. Ezt a többlet vízigényt a Bakonykarszt Rt. a meglévő kutakról ki tudja szolgálni. A tervezett telekalakítások ellátására a település meglévő vízellátó hálózatáról leágazó vezetékekkel lehet a hálózatot bővíteni a tervezett közterületi utak nyomvonalán. A hálózatbővítéseket úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek lehetőleg körvezetékes rendszert alkossanak. Az új vezetékekre a szabványban előírt módon és sűrűségben föld feletti tüzivíz csapokat kell felszerelni. A két saját ivóvízkút biztonságának érdekében a Bakonykarszt Rt. a 123/1997 (VII. 18) Kormányrendelet alapján megállapította a kutak hidrológiai védőterületét, amelyet a szabályozási tervlapon ábrázoltunk. A kutak kerítéssel lehatárolt védőterületén, valamint a hidrogeológiai védőterületek A, B és C határain belül a 123/1997 Kormányrendelet előírásait be kell tartani. 4.2.2. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetés. A település a 100 %-os szintre kiépített vízellátó és gázellátó hálózata ellenére nem rendelkezik szennyvízcsatorna hálózattal, amellyel az ingatlanoknál keletkező szennyvizet korszerű módon lehetne elvezetni és egy helyi vagy regionális szennyvíztisztító telepen megtisztítani. A keletkező szennyvizeket az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztják, illetve zárt szennyvíztározó medencékben tárolják, amelyekből az összegyűlt szennyvizeket szippantókocsikkal a kijelölt leürítőhelyekre szállítják. A magyarországi gyakorlatnak megfelelően valószinűsíthető, hogy a zárt szennyvíztározó medencék vízzárósága nem megfelelő, abból a nagy szervesanyagtartalmú (mosószerek) szennyvizek a talajba kerülnek, és a talajt és a talajvizet szennyezik. A folyamat a talajvíz, és ezzel a szinte minden ingatlan kertjében található kút vizének elnitrátosodásához és elfertőződéséhez vezethet. A területfejlesztési javaslat szerint megengedett új beépítési lehetőségek teljes megvalósítása esetén a községben a jelenlegihez képest a szennyvízkibocsátás a meglévő kibocsátáshoz képest a következő mennyiséggel fog növekedni: 118 új lakótelek ker., vendéglátás, szolgáltatás összesen
56 m3/d 12 m3/d 68 m3/d
A település talajának és talajvizének védelme érdekében a szennyvízcsatorna hálózat minél előbbi megépítését javasoljuk. A település szennyvízcsatorna hálózatának engedélyezési tervei már elkészültek, azzal különböző pályázatokon kívánnak pénzügyi támogatásokat elnyerni. Pályázat elnyerése esetén a tervek alapján, a településen gravitációs szennyvízcsatorna hálózatot építenének ki, amely hálózati mélypontján szennyvízátemelő berendezés épül. A szennyvízátemelőből egy nyomóvezetéken keresztül nyomják az összegyűjtött szennyvizeket a Nagyvázsonyi Regionális Szennyvíztisztító telepre. A szennyvíztisztító telep Nagyvázsony és Pula között, még nagyvázsonyi területen helyezkedik el. A szennyvíztisztító telep mechanikai, biológiai és kémiai fokozattal Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 13 2005. június
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása rendelkezik. A mechanikai fokozat rács és szitaszűrőből, a biológiai fokozat 2 mélylevegőztetéses, eleveniszapos medencéből és utóülepítőből áll. A nitrogéneltávolítás a biológiai fokozatban, adagolószerek hozzáadásával történik. A tisztítási vonal végén a fertőtlenítés folyamatos. A tisztított szennyvizek befogadója az Eger patak, amely tervezési terület körzetének a karsztterületen való elhelyezkedése miatt I. kategóriájú vízfolyás. A szennyvíztisztító telep és a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. biztosítja. A település talajának és talajvizének védelme érdekében a szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep megépítéséig a szennyvizeket ellenőrzötten zárt szennyvíztározó medencékben kell tározni, és azokból a kijelölt szippantott szennyvíz leürítő helyre szállítani. Az esetlegesen meglévő kutakba való szennyvízbekötéseket sürgősen fel kell számolni. A település a Vázsonyi-Séd patak völgyében fekszik, a település belterületeire eső csapadékvizeket ez a vízfolyás szállítja el a befogadójába, az Eger-vízbe, majd annak végső befogadója a Balaton. A patak társulati kezelésű, a medrek főleg a külterületi szakaszokon növényzettel erősen benőttek, sok helyen nagy a feliszapolódás. A település topográfiai szempontból változatos, a meredek domboldalakról lezúduló csapadékvizek a völgyfenéken kisebb lejtésű patakszakaszba érkeznek, amelyen a vízsebesség csökken, itt a vízfolyások vízszintje megnő. Az utcák víztelenítése jelenleg egy ill. kétoldali vízelvezető árkokkal történik. Néhány út mentén még szikkasztó árkok is található, de ezek száma csekély. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárokrendszer csak kismértékben épült ki, ennek hiánya az utak erodáltságán és a nagy mennyiségű hordalékon látható. Az övárokrendszert ezért sürgősen javasoljuk megépíteni, mert ezzel a belterületek védelmét jól meg lehet oldani. A rendszer kiépítésére tanulmányterv, utána pedig vízjogi létesítési engedélyezési tervek készítését javasoljuk. A település frekventált belső részein a zárt csapadékvízelvezetést javasoljuk kiépíteni, mert azzal kis helyigényű, esztétikus, jól működő, az utcafásításnak, parkolóknak, zöldterületnek helyet hagyó víztelenítést lehet kialakítani. 4.2.3. Energiaellátás A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata, - bár a vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan fokozatosan kiszorul a település energiaellátásából,várhatóan még továbbra is jelentős szerepet fognak betölteni a település energiaellátásában. A földgáz megérkezése gyökeresen megváltoztatta a település energiaellátását. A település korszerű, környezetbarát, komfortos, automatikus üzemvitelű energiaellátása csak vezetékes energia hordozóval biztosítható. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A termikus hőellátás épületenként, lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal építhető. Meg kell azonban említeni, hogy olyan lakóhelyiségben, ahol csak egy ablak van, az ablak alá parapetkonvektort telepíteni nem szabad, mert kedvezőtlen légköri viszonyok esetén szellőztetéskor az égéstermék visszaáramolhat a szobába, amely az egészséget Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
14
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása károsítaná. Ha a szobának csak egy ablaka van, akkor csak kéménybe kötött konvektor elhelyezése engedélyezhető. Távlatban, a környezetvédelmi igények fokozottabb kielégítése érdekében, célul tűzendő a nem vezetékes energiahordozók használatának a fokozatos megszüntetése. A vezetékes energiahordozók hálózatfejlesztésénél, annak paramétereinek a meghatározásánál az érintett terület teljes elláthatóságát kell biztosítani. A településen a várható távlati energiaigények számításánál a település energiaigényeinek 100 %-os vezetékes energiahordozókkal való kielégítési lehetősége került figyelembe vételre. A település tervezett új létesítményeinek energiaellátására világításra és erőátvitelre a villamosenergia, fűtés, használatimelegvíz termelés és főzési célra a földgáz került figyelembe vételre, ennek az energiaellátási struktúrának megfelelően kell a közműhálózatokat fejleszteni. 4.2.4. Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója a ÉDÁSZ Rt. Az ellátás bázisa a településhez legközelebb eső Aszófő, illetve Veszprém 120/20 kV-os alállomások, amelyeknek betáplálása a Litér-Hévíz között üzemelő kétrendszerű 120 kV-os nagyfeszültségű alaphálózati rendszerről kiépített 120 kV-os bekötéssel biztosított. Az alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja a település fogyasztói transzformátor állomásait. A települést keleti, majd északi irányban megkerülő 20 kV-os szabadvezeték tekinthető a középfeszültségű hálózat gerincének, erre, valamint az erről leágazó 20 kV-os ágvezetékekre vannak a transzformátor állomások felfűzve. A település kommunális fogyasztóinak ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások, a nagyobb ipari, üzemi fogyasztók nagyobb egységteljesítményű épített transzformátor állomással rendelkeznek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy minimális mértékű a megvilágítás. Éppen csak a közlekedés biztonságát elégíti ki. 4.2.5. Földgázellátás A település földgázellátásának üzemeltetője az ÉGÁZ Rt. Pula földgázellátó hálózata a Nagyvázsonyi hálózati rendszer felől ellátott. A Nagyvázsonyi Jókai utca vezetéke van továbbépítve NÁ 63-as mérettel Pula irányában, a vezetékben a gáznyomás 4 bar. Nagyvázsony gázellátásának bázisa a település déli részén kelet-nyugat irányban végighaladó Veszprém-Balatonfüred gerincvezetékről leágazó Hidegkút- TótvázsonyBarnag- Mencshely- Nagyvázsony nagyközépnyomású földgázvezeték, amelyről létesített bekötés táplálja a település déli külterületén üzemelő gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomást. Ez az állomás tekinthető a két település gázellátásának táppontjául. A bulai gázelosztó hálózat alapvezetéke a fent említett NÁ 63-as méretű vezeték, erről ágaznak le az NÁ 40-es és NÁ 32-es méretű elosztó vezetékek. Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
15
PULA- Településrendezési terv Településszerkezeti és szabályozási terv leírása A fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de találhatók ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozók is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen az igényeket kielégíteni. A területfejlesztések megvalósulása következtében várható 45 Nm3/óra többlet földgázigény mennyiség szempontjából a jelenlegi nyomáscsökkentő és gázátadó állomásról különösebb fejlesztési igény nélkül kielégíthető. A településen belül az elosztó hálózatot kell továbbépíteni a fejlesztésre javasolt területek irányába. 4.2.6. Hírközlés Vezetékes hírközlési létesítmények Pula vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Vivendi Telecom Rt. leányvállalata, az INVITEL Rt. biztosítja. A Székesfehérvár szekunder központhoz tartozó 49-es körzetszámú Veszprém primer központ Pula jelenlegi vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A település 88-as távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település vezetékes távközlési hálózata a Veszprém-Tapolca gerincvezetékről ágazik le, amely a településen keresztülhaladó főút mentén van kiépítve. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága már majdnem teljes körű, azaz valamennyi távközlési igény kielégített. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat a településen belül földkábelekkel van kiépítve. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Pula valamennyi vezeték nélküli táv- (Westel, Pannon GSM, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.
Pagony Kft. – Pro ARCH. Építész Stúdió – Kör Kft. 2005. június
16
PULA község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2005 (VII. 28.) sz. Önk. Rendelete
PULA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
PULA község Képviselő-testülete az önkormányzatról szóló 1990. évi LXV.tv. 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§-ában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya 1.§ (1) Jelen előírások területi hatálya PULA község közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és annak módosításáról szóló 1997.CXV. törvény (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet és mellékletei (OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok valamint jelen rendelet és a szabályozási terv rendelkezései valamint a helyi értékek védelmére vonatkozó önkormányzati rendelet szerint lehet. (3) A jelen helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni. (4) A község közigazgatási területén belül a falukép előnyösebb kialakítása, illetőleg a hagyományos utcakép megóvása érdekében - az építmények elhelyezési módját, - az építmények alaprajzi méreteit, illetve tagolását, - az épületek homlokzatának kialakítását (anyaghasználat, színezés), - az épületek tetőzetének kialakítását, - a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását, - az építmények takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását, - telkek és építési területek tereprendezési –és kertészeti munkáinak elvégzését, - nem tiltott funkciójú épületek elhelyezését, - a kerítések és támfalak kialakítását a település főépítészének közreműködésével kell meghatározni. A főépítésszel lefolytatott egyeztetés dokumentumait az építési hatósági engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.
Szabályozási elemek 2.§ (1)
A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak: a)
beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
b)
szabályozási vonal,
c)
területfelhasználási egység határa és előírása,
d)
építési övezet határa és tartalma,
2
e)
védett területek határa, és azokra vonatkozó előírások,
f)
védő területek határa és azokra vonatkozó előírások,
g)
építési hely.
(3) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság saját hatáskörben, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül engedélyezhet.
A szabályozási terv területfelhasználási egységei 3.§ (1) PULA község közigazgatási területének területfelhasználási egységekre tagolódnak:
beépítésre
szánt
területei
az
alábbi
1. Kertvárosias lakóterület (Lke) 2. Falusias lakóterület, (Lf) 3. Településközpont vegyes (Vt) 4. Különleges terület, (K), ezen belül •
sportterület (Ks)
•
temető (Kt)
•
vízgazdálkodási terület (Kv)
•
malom, turisztikai terület (Km)
•
bánya terület (Kb)
(2) A szabályozási terv beépítésre nem szánt területei az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak: 1. Zöldterület-közpark, (Z) 2. Kertes mezőgazdasági terület, (Mk) 3. Általános mezőgazdasági terület, (Má), ezen belül •
szántó (Má-1)
•
gyep, legelő, rét, mocsár, nádas (Má-0)
4. Erdőterület, (E), ezen belül •
védelmi (Ev)
•
gazdasági (Eg)
•
turisztikai (Et)
5. Egyéb vízgazdálkodási terület (V) 6. Közlekedési és közmű terület, (Kö), ezen belül •
közlekedési területek: (KÖu)
3
Telekalakítás 4.§ (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb az ingatlant érintő építéssel vagy funkcióváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja. (2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet. (3) A településszerkezeti okból indokolt telekalakításokat a szabályozási terv tartalmazza. (4) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség, szintterületi mutató) a telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak. (5) Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak megfelel. (6) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető (telekalakításra jogosult településtervező készítheti). A telekalakítás feltételeként az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét az utak és közművek létesítésére, vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti.
Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások 5.§ (1)
Beépítésre nem szánt – erdő és mezőgazdasági területen tervezett építést megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatal szerinti és a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget a település jegyzőjének vizsgálni kell. Eltérés esetén a megfelelőség biztosítása után az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.
(2)
A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, nem tiltott funkció elhelyezhetőségéről az építésügyi hatóság, a települési főépítész bevonásával, dönt és határozza meg a létesítéssel kapcsolatos feltételeket.
(3)
Az 5 %-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén az engedélyezési tervhez az épület közvetlen környezetéről M=1:200-as léptékű rétegvonalakat tartalmazó geodéziai felmérést kell mellékelni.
(4)
A belterületen a közterületet határoló kerítés a faluképhez illeszkedő megjelenésű kell legyen, amelynek magassága 1,8 m-nél nem lehet nagyobb.
(5)
A külterületen vadvédelmi kerítésen kívül egyéb kerítés nem építhető.
4
(6)
A terv területén csak az utcaképbe illeszkedő, helyi építészeti hagyományokhoz igazodó építmény építhető. Az épületeken csak természetes, illetve természet közeli építő anyagok jelenhetnek meg. Tilos látszó homlokzati felületen fém hullám vagy trapézlemezt, ragasztott terméskő utánzatú burkolatot, színes lábazati vakolatot építeni. Tilos előregyártott műkő kéményfejezetet építeni. A tetőfelületek fedése nem lehet fém hullám vagy trapézlemez és műanyag fedés.
(7)
Közterületen új építmény, közműlétesítmény, transzformátorház, nyilvános illemhely, telefonfülke, utasváró, 0,5 m2-nél nagyobb reklámfelület, gyepes árok, támfal, egyéb mérnöki létesítmény kivételével csak közterület rendezési terv alapján helyezhető el. A megengedett közterületi építmények elhelyezése engedély köteles.
(8)
A közterületen elhelyezhető építményeknek a település arculatához illeszkedni kell, a használt anyagok, építészeti forma világnak a táji és épített környezethez alkalmazkodni kell. „Városias” megjelenésű közterületi építmények, felíratok, közlekedési tájékoztató táblák megjelenését kerülni kell.
(9)
A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
(10)
Közterületről láthatóan csak kőburkolatú, mérnökbiológiai eszközökkel kialakított támfallétesítmény létesíthető.
(11)
A felszíni vízelvezető árkok kialakításánál gyepes, helyi terméskő burkolatot, illetve mérnökbiológiai módszereket kell alkalmazni.
(12)
A település területén (kül- és belterületen) 2 m² méretet meghaladó hirdetőfelület (pl.: óriásplakát) nem engedélyezhető.
(13)
Zöldterületen reklámtábla, hirdetőtábla bármely méretben 20 napnál hosszabb ideig csak építési engedély alapján helyezhető el. A táblát a környezet anyagainak felhasználásával, a természetes környezethez igazodó módon kell kialakítani.
5
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
Lakóterület 6.§ (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. Jelen szabályzatban a lakóterület az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódik: a) Kertvárosias lakóterület, b) Falusias lakóterület, (2) A fejújított és újonnan épült lakóházak az utcaképhez, a helyi építészeti hagyományokhoz igazodó utcai homlokzattal, a Főépítész támogató véleménye alapján, engedélyezhetők. (3) Építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. Kertvárosias lakóterület 7.§ (1) A kertvárosias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületen OTÉK 13. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhető: a)
legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
b)
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c)
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
d)
a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,
(3) A kertvárosias lakóterületen OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető. a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b) sportépítmény, c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény. (4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, buszparkoló. (5)
A főépület oldaltávolsága a telekhatártól, oldalhatáron álló épület esetén 0,5-1,0 m között lehet.
6
(6) A kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:
építési övezet
Telekalakításra
Építmények elhelyezésére és kialakítására
vonatkozó előírások
vonatkozó előírások
Kialakítható legkisebb telekLke
Lke
terület
szélesség
mélység
m2
m
m
1000
16
40
Legkisebb Építési mód
Előkert m
O
Legnagyobb
Zöldfelületi
Beépítettség
fedettség
%
%
20
65
3
Lakóépületek legnagyobb Építmény magassága m
4,5
Falusias lakóterület 8.§ (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,2-4,5 épületmagasságú lakóépületek, maximum 6,0 m építmény magasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületen OTÉK 14. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhető: a) Lakóépület, - általánosan egy építési telken egy épületben legfeljebb 2 lakás építhető, - ez alól kivétel a Fő utca, ahol a kialakult beépítéshez igazodóan megengedhető, hogy egy telken 2 db legfeljebb 2 lakásos lakóépület, maximum 4 lakás épüljön. - egy építési telken legfeljebb 4 épület, építmény helyezhető el. b) mező-és erdőgazdasági építmény, c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) sportépítmény. (3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás, (4) A szabályozási terven külön választva szerepel a kialakult, hagyományos falusias beépítésű területen az építési telkek lakóépülethez kapcsolódó telekrésze, az építésre szánt telekrész és a lakóudvarhoz kapcsolódó házi-kert területe. A beépítési százalékot és a zöldfelületi fedettség mértékét a lakóudvarra kell számítani. A házi-kert területén épület nem helyezhető el. (5) A falusias lakóterületek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetekre tagolódnak:
7
a) b)
Lf-1 - a Fő utca melletti teleksor hagyományos beépítése és a Kis utca északi oldalán és az Ajkai út mellett lévő telkek beépítése. Lf-2 – a tervezett új lakóterületre vonatkozó előírások.
(6) Lf-1 övezetben az utcavonalra épülő, új lakóépületnél a lakóépületek legnagyobb építménymagassága a meglévő két szomszédos épülethez igazodó, illetve a kialakult utcai építmény magassággal megegyező, annál nem nagyobb lehet. Megengedett építmény magasság mértéke 4,2-4,5 méter. A hátsó kertben elhelyezett gazdasági épület építménymagassága 6,0 m. (7) A lejtős terep miatt, a falusias lakóterületeken a völgy és hegy felőli homlokzat magasság eltérhet. (pl.: a Fő utca északi és déli oldalán álló épületek homlokzat magassága 1,5 méterrel is különbözhetnek). A völgy felőli homlokzatok megengedett átlagos magassága 5,5 m a hegy felőli homlokzatok magassága 4.0 lehet. (8) Az Lf-1 építési övezetben a kialakult utca vonalhoz igazodni kell, attól való eltérést a települési főépítész véleménye alapján lehetséges. (9) A falusias lakóterületekre vonatkozó előírásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza.
építési övezet
Telekalakításra
Építmények elhelyezésére és kialakítására
vonatkozó előírások
vonatkozó előírások
Kialakítható legkisebb telekLf
terület 2
m
szélesség
mélység
m
m
Építési mód
Előkert m
Legnagyobb
Legkisebb
Beépítettség
Zöldfelületi
%
fedettség %
Lakóépületek legnagyobb Építmény magassága m
Lf-1
1000
14
80
O
0
30
40
K 4,2
Lf-2
1000
14
60
O
0-5
25
60
4,5
Településközpont vegyes terület 9.§
(1) A Vt építési övezet elsősorban a falu közösségét szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely jellegű intézmények és lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítmény,
8
g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló (max 2 db.) lakások. (3) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el : a) gazdasági építmény, b) termelő kertészeti építmény, c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, d) üzemanyagtöltő állomás. (4) A területen - az intézményi funkciójú telken – a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő. A fákat használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, használatba vételi engedély csak az ültetés után adható ki. (5) A Vt jelű építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza. Telekalakításra
Építmények elhelyezésére és kialakítására
vonatkozó előírások
vonatkozó előírások
Kialakítható legkisebb telekVt
Legkisebb
Legnagyobb
Előkert m
Legnagyobb
Zöldfelületi
Építmény
m
Építési mód
Beépítettség
fedettség
magassága
%
%
m
16
30
O/SZ
-
30
40
4,5
1000
16
30
O/SZ
-
30
40
K-6,0
5000
50
80
O/SZ
-
10
80
6,5
terület
szélesség
mélység
m2
m
Vt-1
1000
Vt-2 Vt-3
Különleges terület 10. §
(1) A település területén különleges területek: a) Temető, kegyeleti és emlékpark (Kt) a) Régészeti, rekreációs terület (Kr) b) Malom-turisztika (Km) d) Vízmű (Kv), e) Bánya (Kb), (2) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák. (2) A parkoló-szükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
9
(3) A Kt övezetre - temető, kegyeleti és emlékparkra vonatkozó - részletes előírások a következők: a) A régi temetőrész kegyeleti parkként kezelendő. b) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők c) Urnás temetés csak urnasírban történjen, a temető területén szabadon álló urnafal nem létesíthető. d) A temető további temetésre nem szánt szabad területeit fásítani kell, a zölddel való fedettség, min 40% kell legyen. e) A területen a teljes közműellátás, és burkolt út biztosítandó. (4) A Kr – régészeti, rekreáció területre vonatkozó részletes előírások a következők:
a) A területen csak feltáró gyalogos és kerékpárút, valamint pihenőhely, a természeti és régészeti értékeket bemutató létesítmény, információhordozó felület alakítható ki. b) Szabályozási terv készítése nélkül, legfeljebb 2x10 m2-es épület, építmény helyezhető el. A megengedett építménymagasság 3,0 m. Az épületet a környezeti adottságok figyelembevételével kell kialakítani, természetes anyagokat kell beépíteni. (Kő és fa használata javasolt). c) Az eredeti terepjelleget megváltoztatni nem lehet. d) A terület "kertépítészeti terv készítési kötelezettség"-gel érintett terület. Bármilyen beavatkozást csak szaktervező által tervezett kertépítészeti terv alapján készülhet. e) Épület, létesítmény elhelyezésénél a hatósági engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt mint szakhatóságot be kell vonni. (5) A Km övezetre- malom-turisztika- területre vonatkozó előírások a következők: (6)
A területen telket alakítani csak szabályozási terv alapján lehet.
(2)
A területen a régi malomhasználatnak megfelelő funkció, ahhoz kapcsolódó gazdálkodás és turisztikai funkció helyezhető el. A meglévő beépítés mértéke 25 m2-rel bővíthető, maximálisan a telek terület 15 %-ig építhető be. Megengedett építmény magasság 4,2 m.
(7) A Kv övezet a vízmű és annak létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (8) A Kb jelű övezetbe a bányászati joggal lefedett terület tartozik, amely elsősorban a bányászati tevékenység számára van fenntartva. Bányászaton kívül egyéb tevékenység a területen nem folytatható. A Kb- jelű terület részletekre vonatkozó előírások az alábbiak: a) A területen teleket alakítani csak szabályozási terv alapján lehet.
10
b) A jelenlegi telekadottságok mellett a területen csak a bányászathoz kapcsolódó építmény helyezhető el. Egy, legfeljebb 10 m2-es, 3,0 építmény magasságú épület építhető. c) A megengedett építményen kívül más épület csak szabályozási terv alapján helyezhető el. d) A területen út- és közműépítés csak a bányászati tevékenységhez kapcsolódóan, a Veszprémi Bányakapitányság, a bányatulajdonos és az Építési Hatóság engedélyével folytatható. e) A Bányavállalkozónak a bányászati tevékenység során a földben rejlő kulturális emlékek védelmében bejelentési kötelezettsége van. f) A felhagyott, lebányászott területeken, legfeljebb két évvel a munkák befejezése után a területek rekultivációját meg kell kezdeni. g) Tájrendezési (rekultivációs) terv figyelembe vételével kell előkészíteni. h) A bányászati tevékenység során kitermelt anyagot a felszínen tájképvédelmi szempontból deponálni csak úgy lehet, hogy az eredeti, természetes terepfelszín fölé nem emelkedhet. i) A bányaterületen belül a településképi, tájképi, valamint környezetvédelmi szempontból védőfásítást kell végezni. j) Védőfásításra a tájkarakternek megfelelő természetes társulás fajait kell alkalmazni.
11
III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Zöldterületek, zöldfelületek 11. § (1) A Z jelű állandó növényzettel fedett közpark terület. (2) A Z jelű közpark területen elhelyezhető: a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, épület, b) vendéglátó létesítmény, c) a terület fenntartásához szükséges létesítmény. (3) A meglévő zöldterületek más területfelhasználási egységbe nem minősíthetők át. (4) A terület "kertépítészeti terv készítési kötelezettség"-gel érintett terület. Bármilyen beavatkozást csak szaktervező által tervezett kertépítészeti terv alapján készülhet. (5)
A Z- jelű terület az alábbi övezetekre tagolódik, melyek részletes előírásai az alábbiak.
építési övezet
Telekalakításra
Építmények elhelyezésére és kialakítására
vonatkozó előírások
vonatkozó előírások
Kialakítható legkisebb telek-
Legkisebb
szélesség Z
terület 2
m
m mélység
Építési mód
Előkert m
m
Z
k
k
sz
10
Legnagyobb
Zöldfelületi
Beépítettség
fedettség
%
%
4
95
Lakóépületek legnagyobb Építmény magassága m
6,0
(6) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az országos előírások betartásával lehet. (7) A település területén kultúrtörténeti jelentőségük miatt a gyümölcsfákat (elsősorban a régi, hagyományos gyümölcsfajták) meg kell őrizni, gyümölcsfát csak indokolt esetben, engedély alapján lehet kivágni. (8) Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
(9) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.
12
(10) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről – általában - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor. Erdőterület 12.§
(1) Az erdők besorolását a mindenkori érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza. (2) A szabályozási terveken erdőterületként feltüntetett területek más területfelhasználási egységbe csak a rendezési terv módosításával sorolhatók át. (3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés. (4) Minden erdőövezetben elsődleges szempontként kell figyelembe venni a természeti, tájképi értékek védelmét, a tájkarakter megőrzését. (5) A erdőterületek az alábbi övezetekre tagolódnak, az elhelyezhető építmények szerint: a) gazdasági erdőterület (Eg), b) védelmi és véderdőterület (Ev) c) turisztikai erdőterület (Et) (6) Az Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) hozzájárul. (7) A Ev jelű védelmi és véderdő területeken a természetszerű erdőgazdálkodási módszerekkel kell gazdálkodni, fontos a folyamatos erdőborítás biztosítása. Csak pihenőhelyek, erdei sétaút, az erdővédelemhez szükséges erdészeti út alakítható ki az ÁESZ előzetes hatósági engedélyével. (8) A Et jelű turisztikai rendeltetésű erdőterületen erdei tornapálya és erdei sétaút, esőbeállón kívül más építmény nem helyezhető el. Az épületek, építmények csak tájbaillő, hagyományos szerkezetűek lehetnek. Megengedett beépítettség a telek terület 0,3%-a, az épületek építménymagassága 3 m. Csak magastetős épület engedélyezhető. (9) Az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges. (10) A védelmi és véderdő létesítése és fenntartása a tulajdonost, illetve az erdőgazdálkodót terheli. (11) A védelmi és véderdő, valamint turisztikai erdőterületen fa csak akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. (12) Erdőterületen az erdőgazdálkodás csak az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.
13
(13) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad. Mezőgazdasági terület 13.§ (2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak: -általános mezőgazdasági terület (Má) ezen belül - szántó (Má-1) - gyep, legelő, rét, mocsár, nádas (Má-0) -kertes mezőgazdasági terület (Mk) (3) A mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb területű, 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad. (4) A védelem alatt álló mezőgazdasági területeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az illetékes természetvédelmi hatóságot is. Általános mezőgazdasági terület 14.§ (1) Az Má övezeti jelű területen e rendelet 15.§. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni: (a) Má-1 szántóföldi művelés övezete- esetén 30 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,1 %-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg (b) Má-0 gyep művelési ágú, 20 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg (2) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 80 %-án meghatározó. (3) Állattartó épületet tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni. Kertes mezőgazdasági terület 15.§ (1)
Az Mk övezeti jelű területre vonatkozó részletes előírások az alábbiak: a) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, b) lakóépület nem építhető c) gazdasági épület csak olyan telekre építhető, amely -teljes területe, a művelési ágtól függetlenül,- művelt - legalább 80 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
14
d) e)
Épület, építmény legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető. Belterületi kertes övezetben (házikertben) épület, építmény, kerítés nem építhető.
(2)
Gazdasági épület kizárólag- tégla, kőfalazatú épületként építhető. Nem helyezhető el faház, mobil építmény- lakókocsi, lakókonténer, illetve fóliasátor, üvegház.
(3)
Az 1500 m2-nél kisebb telken, az építési engedéllyel rendelkező,- gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, egyszeri alkalommal , legfeljebb 5 m2 -rel bővíthetők.
(4)
Épített és élősövény kerítés nem létesíthető, kivéve a szőlőhegy határán létesítendő vadvédelmi kerítés.
Közlekedési területek és létesítmények 16.§ (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. (2) A közlekedési területen és a közlekedési védőtávolságon belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a kezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet. (3) A települést érintő országos utak (forgalmi utak): 7301sz. út, országos mellékút, K.V.B., B.V. c-D., 7309sz. út, országos mellékút, K. V.B., B.V. c-D. (4) A 7301sz. út és a 7309sz. út szabályozási szélessége a kialakult marad. A külterületi szakaszokon az utak mentén a tengelytől számított 50-50 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. (5) Országos utat, ill. az országos út védőtávolságába eső területsávot csak az országos út közvilágításának az egyidejű kiépítésével lehet belterületbe vonni. (6) Az önkormányzati utak szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti, a meglévők a kisebb korrekcióktól eltekintve megtartják kialakult szabályozási szélességüket. (7) Az önkormányzati utak osztályba sorolása: helyi kiszolgálóutak, K.VIII.C., B.VI. d-D. (8) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását településtervezői jogosultsággal rendelkező építész, kertépítész, közlekedéstervező, és közműtervező közreműködésével készített közterület rendezési terv alapján kell megépíteni. A közterület rendezési tervnek tartalmaznia kell a helyszínrajzi elrendezést, a magassági méreteket, keresztmetszeteket, berendezéseket, utcabútorzatot, burkolatokat, közműhálózat kialakítását, köz-és díszvilágítás megoldását, parkolás megoldását, a terület kertépítészeti kialakítását. (9) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen semmiféle növényzet, létesítmény nem helyezhető el.
15
Vízgazdálkodási Terület (V) 17.§
(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásaira is. (2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények létesítéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Állattartó épület a vízfolyásoktól minimum 200 m-re, a tavak partjától min. 1000 m-re helyezhető el. (3) A vízfolyások és tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet. (4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik. (5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
V. ÉPÜLETEK, LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSEKOR BETARTANDÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK Környezetvédelem 18.§. (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b./megelőzze a környezetszennyezést c./kizárja a környezetkárosítást. (2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység nem folytatható.
16
(3) A településre az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. (4) A település igazgatási területe felszíni szennyeződésre érzékeny területek szempontjából felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny, mely területen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható. A település területén talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. (5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi erózió- és deflációveszély elhárításáról illetve az élővizek szennyezésének megakadályozásáról. (6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett Ahangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB. (7) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
Természet- és tájvédelem 19.§ (1) A településen a helyi és az országos védelem alatt álló, valamint az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű természetvédelmi területeket és védett természeti értékeket a szabályozási terv tartalmazza. (2) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. (3) Táj- és településkép-védelmi okokból -a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, távés hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
Régészeti és műemléki örökségvédelemre vonatkozó előírások 20.§
(1)
Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a kulturális örökségről szóló 2001. évi LXIV. Tv.63.§a alapján jár el.
(2)
Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő a Kövt. 24.§-a alapján kell eljárni.
17
(3) Az országosan védett műemlék jegyzékében nyilvántartott épületek, építmények építési engedélyezési eljárásánál az építési hatósági jogkört az Örökségvédelmi Hivatal gyakorolja. (4)
A terv a műemlékek körül műemléki környezetet jelölt ki. Ezeken a területeken a telekalakítási és építési engedélyezési eljárásába az Örökségvédelmi Hivatal, mint szakhatóság működik közre.
V. KÖZMŰVEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közműellátás, közműhálózatok és létesítmények 21.§ (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. (5) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll (a teljes körű közműellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivóvíz és tüzivíz ellátást, a villamosenergia ellátást, a szennyvíz közcsatornával történő elvezetését (a szennyvíz közcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg közműpótlóként a szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvízgyűjtő medence használata is elfogadható), a felszíni vízrendezés megoldását). b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a
18
keletkező szennyvizek összegyűjtésére szennyvízgyűjtő medence épül.
zárt
és
ellenőrzötten
üzemeltetett
(6) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (7) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető, (kivéve a hatósági engedéllyel történő mezőgazdasági területre történő szennyvíz öntözés). b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. d) Azokon a területeken, ahol a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. e) A beépítésre nem szánt területén (bel- és külterületen) elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : − a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvíztározó medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. − a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. (Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.) (8) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - legalább a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani.
19
(9) Közvetlen élővízbe vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. (10) A vízfolyások partéleitől 6-6 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad. (12)
A csapadékvíz elvezetésére: a) a település központjában a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg zárt csapadékvíz csatornát kell kiépíteni. b) A beépített területek többi részén, és új beépítésre szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni és ezt folyamatosan fenn kell tartani.
(13) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt, -ha az jelentős szennyeződést juttathat a vízfolyásba- hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (14) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (15) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba. Szilárd burkolat nélküli, vagy gyephézagos burkolatú parkoló létesítése tilos. (16) Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során (hálózatépítéssel járó karbantartás esetén is) közművezetéket építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad, kivéve a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban, a szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti elhelyezéssel kivitelezhető a villamosenergia ellátás hálózata és a távközlés hálózata. Ezeken a helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő kiváltását meg kell oldani. (17) Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (18) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozást be kell tartani.
20
VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Záró rendelkezések 22.§
(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Pula, 2005. június
Polgármester
jegyző
Összeállította:R.Takács Eszter vezető településtervező 01-2883/01 Herczeg Ágnes okl. kert -és tájépítész Heckenast Judit okl. építőmérnök Hanzcár Zsoltné okl. építőmérnök Bíró Attila okl. építőmérnök
21
Jóváhagyandó munkarészek
PULA község Önkormányzata Képviselő-testületének
........sz. Önk. Rendelete
PULA HELYI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRŐL
25
Rendelet hatálya 1.§ (1) Jelen előírások területi hatálya PULA község közigazgatási területére terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és annak módosításáról szóló 1997.CXV. törvény (Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet és mellékletei (OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, vonatkozó szabványok valamint ..sz Önkormányzati rendelet és a jelen helyi értékvédelmi rendelet szerint lehet. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (4) A jelen rendeletet a helyi építési szabályzattal és a szabályozási tervlapokkal együtt kell alkalmazni.
Szabályozási elemek 2.§
(1) A szabályozási tervben alkalmazott helyi védettségre vonatkozó elemek, kötelező szabályozási elemek az alábbiak: - Helyi értékvédelmi terület, - utcakép, látványvédelem - helyi védelemre javasolt épület - helyi építészeti érték, - helyi jelentőségű természetvédelmi terület - helyi jelentőségű védett természeti érték. - Tájképi szempontból jelentő fasor.
Helyi értékvédelmi területre vonatkozó előírások 3.§
(1)
A településszerkezeti védelem a település történelmi fejlődése során kialakult régi, hagyományos település rész védelmét szolgálja. A kialakult „kereszt-csűrüs” beépítés megőrzése érdekében, ezen a területen a telek adottságok és a beépítési helyek, a beépítési formák is védettek.
26
(2) A településszerkezeti védelem előírása- a Fő utca Tapolcai útra eső szakaszára terjed ki, a szabályozási tervben lehatárolt területre. (3) A településszerkezetileg védett területen, az OTÉK és a helyi építési rendelet előírásai mellett,- az alábbi szabályok szerint lehet: a)
A területen csak engedélyezhetők.
a
meglévő
adottságokhoz
igazodó
telekalakítások
b) A telkek a közterületre merőleges irányban megoszthatók. Nyeles telek, vagy magán út kialakítása mellett sem oszthatók meg az utcával párhuzamosan, (4) Beépítés őrzésére vonatkozó előírások: a) A meglévő építési helyeken az épületek felújíthatók, vagy helyükön új épület építhető. b) Új építési hely csak az utca melletti 8 m-es sávban jelölhető ki. c)
A „kereszt-csűrök” beépítése védett, az épületeket lebontani nem lehet. Jó karbantartásukra, külön önkormányzati rendeletben szabályozott módon, támogatás adható. Ha egy épület életveszélyes állapotba kerül és lebontása elkerülhetetlen, akkor a meglévő állapotot fotó dokumentációval kell archiválni.
d) Az eredeti helyén, az eredeti állapot szerinti épületformát kell felépíteni újra. e) A csűrökön tetőablak, szerelt kémény az utcai homlokzat felé nem építhető.
Utcakép, látvány megtartására vonatkozó előírások 4.§
(1) A Fő utca déli oldalán és Kis utca északi oldalán kialakult fésűs, meglévő beépítés, a Náci-hegyi szőlők főút felöli arculatának védelme érdekében, az utcai épülettömeg átépítésénél a meglévő beépítést átörökítő, a szomszédos épületekhez igazodó épületet kell építeni. Az alábbiak szerint: a) Az épület átépítésénél, utcai homlokzattól minimum 10 m-es mélységben, az eredeti helyen, a meglévő beépítési formát követve lehet új épületet építeni. b) Az épület, épületrész csak az utcára merőleges magas-tetős formában építhető, a tetősíkból kinyúló tetőablak kialakítása nem engedélyezhető. c) Az utcai, az értékes látvány felöli homlokzatot a szomszédos épületekhez igazodóan kell megépíteni, az engedélyezési tervhez a két-két szomszédos épület homlokzatait is be kell mutatni. d) Az utcára kimenő tető gerincmagassága a meglévő szomszédos épületek (2-2) fölé nem magasodhat. Az épületrész traktus-szélessége a szomszédos épületek (2-2) szélességének átlagánál legfeljebb 80 cm-rel lehet szélesebb.
A helyi védelemre javasolt épületek megőrzésére vonatkozó előírások 5.§ (1) A szabályozási tervben Hv jelöléssel ellátott, illetve a rendelet mellékeltében felsorolt épületek helyi védettség alatt állnak. A helyi védett épületeket a jövő nemzedék számára meg kell óvni, ezért ezeket lebontani csak életveszély elhárítása esetén lehet.
27
(2) Az épületek utca homlokzatát a meglévő állapot szerint (homlokzati arányok, nyílászárók, tagozatok) meg kell tartani. A homlokzaton új áttörés nem nyitható. (3) A közterületek felől látszó homlokzatba műanyag és fém nyílászárók nem építhetők be. (4) Az utcai homlokzat illetve az épület jó karbantartására, felújítására az Önkormányzat, külön rendeletben meghatározott módon, felújítási támogatást adhat. (5) Az épület átépítésénél, felújításánál törekedni kell a meglévő, teljes épület- tömeg és architektúra megőrzésére. (6) Az épület lebontása esetén a meglévő épületet fel kell mérni. Az Önkormányzatban (vagy a Falumúzeumban) a rajzokat archiválni kell.
Építészeti értékek megőrzésére vonatkozó előírások
6.§ (1) A mellékletben felsorolt új épület építészeti értéket képvisel, melynek átépítése csak az eredeti tervező közreműködésével engedélyezhető.
Záró rendelkezések 7.§
(2) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Pula, 2005. június Polgármester
Összeállította:
jegyző
R.Takács Eszter okl. építészmérnök Krizsán András okl. építészmérnök Herczeg Ágnes okl. kert -és tájépítészmérnök
28
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ
PULA
Készült: Pula településrendezési tervéhez Megrendelő: Pagony Kft. - Pro Arch Építész Stúdió Készítette: Archeosztráda Kft.
2005. május 20.
1
A tanulmány tárgya: Pula Község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló Településrendezési Tervet készíttet. Ehhez a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A jelen régészeti tanulmány a rendelkezésünkre bocsátott térképen jelölt területeket foglalja magába. Jelen munkát (azaz a jelen tanulmány részét és egészét is) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogvédelem illeti meg. A vagyoni jogok kizárólagos jogosultja az Archeosztráda Kft. A tanulmány vagy annak része sokszorosítása, átdolgozása, az abból való idézés, vagy bármely más formában történő felhasználása csak az Archeosztráda kft. és a szerző előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. A szerzői jogi jogsértés büntetőjogi és kártérítési következményekkel járhat. A tanulmányt csak annak megrendelője jogosult a szerződésben meghatározott célra felhasználni, de azt nem jogosult átdolgozni, azt mások részére végzett szolgáltatás vagy mások részére készített tanulmány részeként felhasználni. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, a régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása harmadik fél számára csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (III.27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet. Törvényi környezet: (A vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk, azaz a régészettel érintett területeken követendő eljárás, jogok és kötelezettségek) A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. § - múzeumi törvény 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről
2
149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról (példa) 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet – a kulturális szakértők működési engedélyéről BTK vonatkozó paragrafusai (216/b, 316, 324, 325. §) Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek. 1.) Védett régészeti területek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont A KÖH engedélye szükséges védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység végzéséhez. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyéb esetekben a KÖH szakhatóságként jár el. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai 3
A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági, feltárások esetében hatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. § A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van régészeti védelem megindítására, illetve annak megvalósulása esetén kisajátítás kezdeményezésére. 4
2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. § Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. § A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik).
4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet
5
A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1 hektár területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.
6
A 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelmények: 1. Vizsgálat (értékfelmérés) a.) történeti leírás, régészeti örökség Pula korábbi régészeti kutatása nem volt intenzív. A tálodi kolostor romjairól Rómer Flóris már 1860-ban készített felmérési vázlatot. 1959-ben az öcsi út mellett öt késő avar kori sírt és egy újkőkori gödröt tártak fel. A készülő régészeti topográfiához 1965ben végeztünk terepbejárást. A kötet megjelenése (1969) után két kisebb feltáráson, illetve megfigyelésen kívül legjelentősebb kutatás volt Tálod falu templomának felfedezése és feltárása. 2005. májusában munkatársunk állapotfelmérő helyszínelést végzett. A már korábban ismert lelőhelyek számbavételén és hitelesítésén túlmenően sikerült két új lelőhelyet is felfedeznie. Munkája eredményeként a hatástanulmányt a lelőhelyek aktuális állapotának ismeretében tudtuk elkészíteni. Jelenleg 11 térképen is ábrázolható, azonosítható pulai régészeti lelőhelyet ismerünk. Ez a felszíni kutatásokra alkalmas mezőgazdasági területeken jó reprezentációs értéket jelent, még további 3–4 új lelőhely előkerülése várható. Az erdőkben is további legalább 3–4 lelőhely rejtőzik, amelyeknek felfedezése csak földmunkáktól várható. Pula mai közigazgatási határán belül a középkorban két, írott forrásokban is szereplő település volt: Pula és Tálod, továbbá a tálodi kolostor. Pula neve magyar névadással puszta személynévből keletkezett. A Rátót nemzetség birtoka volt. Oklevélben csak későn, 1379-ben szerepel először, ennek ellenére a 12. századi edénytöredékek korai megtelepedésére utalnak. Az 1488–1542. közötti adóösszeírásokban még lakott helyként szerepel, 1557-ben már puszta, csak a 18. század közepén települt újra. A középkori falu a maitól nyugatra, a temető körül feküdt (1. lelőhely), itt állt az 1333-ban szereplő temploma is. Tálod neve is magyar eredetű. Az először 1171-ben említett falu szintén a Rátót nemzetségé volt. 1324-ben a falut az itteni monostornak adták, kikötve 86 évi használat jogát. A falu azonban később is a nemzetségből származó Gyulafi családé maradt. 1488–1546. között még adófizető falu volt, 1548-ra azonban végleg elpusztult. Régészeti nyomai a határ keleti szélén a Vázsonyi-sédtől északra figyelhetők meg (6. lelő-
7
hely). A minden bizonnyal Szent Ilona tiszteletére szentelt templom még az Árpádkorban épült, maradványai a patak déli oldalán kerültek elő (8. lelőhely). Tálod falutól délre, a mai Kinizsi-forrás mellett állt a Szent Erzsébet tiszteletére szentelt tálodi pálos kolostor, amelyet a Rátót nemzetség alapított még a 13. század végén. 1480-tól a ferenceseké volt. 1534-ben még 15 ferences barát tartózkodott itt. 1543-ban egy részük elhagyta a kolostort, értékeiket is részben elmenekítették. 1552ben felrobbantották; később sem épült újjá. Maradványai ma is láthatók (7. lelőhely). (A régészeti és történeti összefoglalást a rendelkezésünkre álló szakirodalmi és múzeumi adatok alapján készítettük el. A forráshelyeket kívánságra pótlólag mellékeljük a hatástanulmányhoz.). b.) természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település külterületén igen nagy az erdők aránya, ennek ellenére az ismert régészeti lelőhelyek többsége a szántott területrészekre esik. A Déli-Bakony hegyei között, a Balaton-felvidék szomszédságában a Balatonba folyó Vázsonyi-séd völgyében megtelepült falu kapcsolatrendszerét és a településhálózatban elfoglalt helyét ez a természetföldrajzi tényező határozta meg az őskortól kezdve az újkorig. A község középkori–kora újkori előzményeinek településszerkezetét nem ismerjük. c.) településkép és utcaképek Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) településszerkezet és területhasználat Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. e.) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok
8
Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) védettségek -
régészetileg védett területek:
A település közigazgatási határain belül külön rendeletben régészetileg védetté nyilvánított lelőhely nem található. g.) az örökségi értékek elemzése -
nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete:
A község közigazgatási területe a történelem több időszakában lakott volt. Jelenleg az alábbi korú és jellegű lelőhelyekről van ismeretünk (beleértve a lokalizálhatatlan lelőhelyekről származó leleteket is): -
Őskor (azon belül nem meghatározható korú)/bizonytalan jellegű lelet
-
Újkőkor (lengyeli kultúra)/telepnyom
-
Kora vaskor (Hallstatti kultúra)/telepnyom
-
Római kor/villatelep
-
Népvándorlás kor (késő avar kor)/temető
-
Középkor/telepnyomok, templomok, gátak, bizonytalan jellegű lelet
-
Árpád-kor (tatárjárás kora)/éremlelet
-
Árpád-kor – késő középkor – kora újkor/falvak, kolostor
-
Ismeretlen kor/mészégető kemence
A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. A beépített vagy felszíni kutatásokra egyéb okok miatt alkalmatlan területeken véletlenszerűen előkerült leletek esetében többnyire nincs lehetőség a lelőhely kiterjedésének megállapítására. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az elvégzett helyszíni beazonosítások alapján jelenleg az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak (lelőhelyenként a helyrajzi számok). 1.)
05; 070; 074; 078; 3/4; 4.
2.)
05; 035/3; 037/3; 071/1-2; 075; 3/4; 4; 5/1; 6-20, 22. 9
3.)
027/10-18.
4.)
050/5; 060; 069/4.
5.)
046/2; 049/2.
6.)
046/2; 049/2.
7.)
069/6, 11.
8.)
069/6.
9.)
027/9.
10.)
129-131.
11.)
A középkori halastógát Pula és Nagyvázsony határán áll. Nyugati fele tartozik Pulához. Ennek helyrajzi száma: 046/2; 053; 069/6.
-
régészeti érdekű terület:
Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek többségének a kiterjedése a felszíni jelenségek alapján csak hozzávetőlegesen volt megállapítható, a környezetüket, továbbá azokat a területeket, ahol a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján jelenleg ismeretlen lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni. A Pula község területére eső nyilvántartott és azonosított lelőhelyek a Vázsonyi-séd völgyében illetve az azt követő dombvonulatokon helyezkednek el. Régészeti lelőhelyet a tálodi völgyben is találunk. Ezért a két patak melléke — a kül- és belterületeken egyaránt, a már ismert régészeti lelőhelyeken kívül eső szakaszokon is mintegy 4– 500 m széles sávban régészeti érdekű területnek tekintendő. A határ északi részében az erdővel borított területen folyó, több ágból egyesülő patak mellett hasonló szélességben szintén várhatók régészeti lelőhelyek, ezért ez a terület is régészeti érdekű. h.) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A község határának csak kisebb része áll mezőgazdasági művelés alatt. Ennek ellenére az ismert lelőhely között magas a szántók, kertek aránya. Ezeken a lelőhelyeken a területhasználat a kulturális örökség régészeti elemeit nagymértékben érinti. A lelőhelyek megoszlása művelési ágak szerint
10
Művelési ág
Lelőhelyek
%
Megjegyzés
száma Szántó
6
55
Kertek
2
18
Út, gát
2
18
Temető
1
9
Erdő
3
27
(A különböző területhasználati ágak között megoszló lelőhelyek több helyen is szerepelnek, számuknak és a százalékuknak az összege ezért magasabb az összes lelőhely számánál és 100 %-nál.). A régészeti lelőhelyeket a talajművelés súlyosan károsította, és továbbra is veszélyezteti. Az ismert lelőhelyek esetében a tájékozatlanság és a tájékozódás lehetőségének elmulasztása (!) következtében ez már eddig is nagyfokú pusztítást okozott. Amennyiben a mezőgazdasági területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés (vagyis a szántás), akkor ez a pusztulás is folytatódik, hosszú távon pedig megsemmisüléshez vezet. 2. Változtatási szándékok a.) településhálózati és tájhasználati változás A rendezési terv térképe nem tartalmaz településhálózati és régészeti lelőhelyet érintő tájhasználati változást. b.) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Régészeti lelőhelyet érintő területhasználati és beépítettségi változást lakóterület bővítése és közpark és védelmi erdőterület létesítése jelent (l. még a 3. d.) pontnál). c.) infrastrukturális változás Régészeti lelőhelyet érintő infrastrukturális változást útépítés jelenthet (l. még a 3. d.) pontnál).
11
d.) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem kaptunk erre vonatkozó adatot. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a.) történeti településhálózati következmények Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b.) természeti, táji hatások A régészeti lelőhelyekre új természeti vagy táji hatások nem várhatók. c.) településkép feltárulásának változásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A Pula község területére eső nyilvántartott és azonosított lelőhelyek a Vázsonyi-séd völgyében illetve az azt követő dombvonulatokon helyezkednek el. A fentebb körvonalazott régészeti érdekű területeken is számolni kell jelenleg nem ismert régészeti lelőhelyek váratlan előkerülésével. A nyilvántartott lelőhelyek nagyobb része külterületre esik. Ezek döntő többsége szántó (3, 5–6, 9–10. és részben a 2. lelőhely), így régészeti szempontból veszélyeztetett. Belterületre, belterületi jellegű területre — temető, kertek — két lelőhely részlete esik, amelyek a fokozott emberi tevékenységek károsító következményeinek vannak kitéve (1–2. lelőhely). Szükségesnek tartjuk a Tálodi-kolostorrom (7. lelőhely) fokozott régészeti védelmére teendő javaslat megfontolását. Az Árpád-kor végén alapított pálos kolostor még feltá12
ratlan maradványai az építészettörténeti és helytörténeti értékeken kívül régészeti szempontból is igen fontosak. Megőrzésük mindezek miatt elsőrangú érdekünk és kötelességünk. A védelemre bárki nyújthat be kezdeményezést a KÖH területileg illetékes irodájához vagy a KÖH Nyilvántartási Igazgatóságához. A szükséges jogi eljárásról a KÖH tud további információval szolgálni. Ugyancsak fokozott régészeti védelemre méltónak találjuk a Vázsonyi-séd völgyét lezáró két gátat (4.lh.). A gyakori böjtölés miatt a középkori kolostorok szerte az országban számos mesterséges halastavat létesítettek, amelyeknek legnagyobb része az idők folyamán nyomtalanul elpusztult. A védelemre javasolt két gát a ritka kivételek közé tartozik. Helytörténeti értékükön kívül fontos gazdaságtörténeti emlékek. A helyi, önkormányzat által rendeletben kimondott régészeti védelemnek csak abban az esetben van értelme és létjogosultsága, ha az egyes területek számára az éppen hatályos jogszabályokban biztosítottnál erősebb védelmet garantál. Ez különösen a régészeti érdekű területek esetében jelenthet átmeneti megoldást arra az időszakra, amíg az érintett terület régészeti lelőhellyel való érintettsége egyértelműen kiderül, de a miniszteri rendeletben megjelenő védettség kimondásáig a veszélyeztetett területen is átmeneti megoldást jelenthet. A településen helyi védelemre jelenleg nem javasolunk területeket, de az összes lelőhely esetében a teljes építési tilalom kimondása jelentősen segítené a régészeti örökség elemeinek a jövő generációi számára való fennmaradását. Bár több lelőhely esetén megállapítható annak veszélyeztetettsége és hosszú távon való károsodása, esetleges feltárásuk tervezését egyik esetben sem javasoljuk. Beruházások esetén azonban megelőző régészeti kutatásra lehetőség van a nyilvántartott lelőhelyeken, régészeti érdekű területeken vagy a községhez tartozó bármely, régészetileg nem nyilvántartott területen pedig újabb régészeti emlékanyag előkerülése esetén mentő feltárás végzése szükséges. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor váratlanul régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell (ez utóbbi esetben a területileg illetékes múzeum értesítésével párhuzamosan). Tekintettel azonban a törvényi szabályozásra, mely szerint a beruházások esetében a szükségessé váló régészeti feltárások költségét a beruházónak kell állnia, valamint a 13
váratlanul előkerülő lelőhelyek kapcsán szükséges mentő feltárások által okozott időkiesésre egy-egy beruházás során, a nem kellően motivált felek miatt a gyakorlatban továbbra is számolni kell a régészeti jelenségek egy jelentős részének dokumentálatlan pusztulásával. Ennek elkerülése érdekében szükséges az előrelátó tervezés, valamint a fejlesztések során a régészeti pluszköltségek tervezése. A régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés folytatódik-e, vagy a lelőhellyel érintett földrészleteken más, bolygatással nem járó művelésre vagy hasznosításra térnek át. A szántás – különösen a mélyszántás, a talajlazítás – folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben, tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, az esetek többségében korlátozni ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltoztatása olyan módon, hogy az a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja: javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés utáni kaszálóként vagy legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. Bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, meliorizáció, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek minden esetben a Hivatal előzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A Hivatal saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján engedélyezi, kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti felügyelet elrendelésével) engedélyezi, vagy elutasítja az engedélykérelmet. Mindezek alapján a lelőhelyekkel érintett területeket érdemes a gazdasági/ipari vagy építési területek kijelölésénél mellőzni. A megbízótól kapott tervezés közbeni információ alapján a fejlesztésre kijelölt területek három régészeti lelőhelyet érinthetnek valamilyen formában. A végleges terv módosulása esetén az egyes lelőhelyekre vonatkozó észrevételek is értelemszerűen módosulnak. Általában legcélszerűbb lenne a létesítmények számára más területet 14
kijelölni. Az eredetileg tervezett helyen történő megvalósításhoz mindenképp a Hivatal szakhatósági hozzájárulására lenne szükség. Még abban az esetben is, ha igazolható, hogy a beruházás máshol nem, vagy csak a költségek aránytalan megnövekedésével valósítható meg, a Hivatal hozzájárulása akkor is csak megfelelő kikötésekkel (próbafeltárás, teljes megelőző feltárás stb.) várható. Ennek idő- és pénzbeli vonzatával ezért már a tervezéskor számolni kell. A változással érintett lelőhelyek: Falusias lakóterület és zöldterület létesítése: A 2. lelőhely nagy részét érintő beruházás engedélyezését a Hivatal a lelőhely intenzitása miatt minden bizonnyal megelőző feltárás elrendeléséhez köti. Erdősítés: A tálodi kolostorrom (7. lelőhely) közelében kisebb erdőterület létesítése szerepel. Az általános tapasztalatok szerint a középkori kolostorok környékén gyakran különböző mezőgazdasági és ipari létesítmények álltak. Ezért az esetleges erdősítés előtt beható régészeti vizsgálatokra épülő hatástanulmányra van szükség. Ennek eredményétől függően engedélyezheti a Hivatal a földmunkával járó beruházást. Útépítés: A községet délről elkerülő út építése érintheti vagy erősen megközelítheti a 10. számú lelőhelyet. A felszíni nyomok alapján kevésbé intenzív lelőhely esetében próbafeltárás, majd az eredmény ismeretében régészeti felügyelet vagy megelőző feltárás elrendelése várható. Az elkerülő útnak a 10. lelőhelyen kívüli része is teljes egészében régészeti érdekű területen halad, ezért a végleges nyomvonal megállapításakor szintén alapos, részletes, célirányos régészeti hatástanulmányra van szükség. A rendelkezésünkre álló adatok alapján a településrendezési tervben jelenleg nem szerepelnek régészeti lelőhelyet érintő további fejlesztések. A jövőben esetleg felmerülő szándékokkal kapcsolatban azonban megjegyzendő még, hogy kert, szőlő, vagy gyümölcsös kialakítása, illetve erdő telepítése is többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyre nézve, ugyanis a szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. rigolírozás, szőlőirtás, új ültetvény telepítése, fásítás, tuskózás) a lelőhelyek részbeni bolygatásával vagy megsemmisítésével járhatnak. E tevékenységeket ezért lehetőleg kerülni kell. A jelenlegi területhasználatok módosítását ezért javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzéséhez kötni. A belterületi, vagy egyéb beépített területrészeken azok az építési munkálatok, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, 15
közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.), ugyancsak veszélyeztető forrásnak minősülnek, ezért a jövőben a beépített területeken esetleg lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat (a talaj bolygatásának mértékétől függetlenül) a KÖH előzetes engedélyéhez kötik a jogszabályok. A régészeti érdekű területek közül a belterületen elhelyezkedőkre különösen vonatkoznak az előző bekezdésben leírtak. A külterületen fekvő régészeti érdekű területek esetében a hatások is nehezebben kalkulálhatók. Nem tudni például, hogy egy adott területen a felszín azért nem tartalmaz jelenleg lelőhelyre utaló leleteket, mert a bolygatás nem érte el eddig az ehhez szükséges mértéket, vagy éppenséggel már teljesen megsemmisítette a jelenségeket. A jelen használattól ezért eltérni nem kell, jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban a jogszabályok által előírt tennivalókon túl értesíteni kell a Hivatalt is, hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni a nyilvántartásába. A lelőhely jellegétől függően a további teendőket a Hivatal tudja majd meghatározni. Amennyiben ezeken a területeken belül azonosítani sikerül a konkrét lelőhelyeket, azokra a továbbiakban a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó szabályok és eljárások vonatkoznak. Újabb földmunkával járó beruházás vagy változtatás ezért egyik ilyen területen sem javasolt. Egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén – így esetleges útépítés, zöldmezős beruházás nyomvonalának, helyének végleges meghatározását megelőzően – célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. Az elsősorban úgy nevezett non-destruktív metodológiák (légifotó, teljes felületet érintő szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés), esetleg szondázó kutatások alkalmazásával a lelőhelyek azonosítása, kiterjedése és jellege viszonylag jól meghatározható. A terv véglegesítését megelőzően, saját megrendelésre készített hatásvizsgálat révén ugyanis elkerülhető, hogy a terv az engedélyezési fázisban a Hivatal által elutasításra, vagy nem várt mértékben módosításra kerüljön. A hatásvizsgálat beruházó általi elkészíttetését ugyanakkor a jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal is elrendelheti. Egy-egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképp értesíteni kell a KÖH területileg illetékes irodáját.
16
Amennyiben a lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor a korábban részletesen is leírt jogszabályok szerint kell eljárni. A lelőhelyek közül jelenleg egyiket sem javasoljuk régészeti bemutatóhely kialakítására. e.) történeti térbeli rendszerek alakulása Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g.) műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h.) településkarakter változásának hatásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i.) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek.
17
j.) folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi károsan ható folyamat (talaj bolygatása) a fokozatos állagromlást jelenti a lelőhelyek számára. E folyamat elméletileg visszafordítható lenne, ha a területeken a talajművelést a már felvázolt módon megváltoztatnák. Ehhez a helyi adminisztráció (Önkormányzat), a szakemberek (KÖH, Megyei Múzeum) és az érintett magánszemélyek vagy vállalkozások konstruktív együttműködése szükséges. Ellenkező esetben a folyamat megfordíthatatlannak látszik és előbb vagy utóbb menthetetlenül a régészeti lelőhelyek teljes megsemmisüléséhez vezet. k.) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor a kárpótlás lehetőségét nem is zárja ki semmi, így ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok esetében megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a Nemzeti Földalapba való felajánlásért cserébe onnan másik, azonos értékű ingatlan formájában történjen ellentételezés.
18
Összefoglaló Pula területén nagyszámú régészeti lelőhelyet tartunk nyilván, amelyek az emberiség és a magyarság történetének, települési viszonyainak, életmódjának fontos bizonyítékai. Bármilyen településszerkezeti, területhasználati változtatás, infrastrukturális vagy egyéb beruházás tervezése esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a földben rejlő régészeti emlékanyagra, legyen szó nyilvántartott régészeti lelőhelyről vagy régészeti érdekű területről. A kedvező településföldrajzi adottságok miatt régészeti leletek váratlan előkerülése a település területének nagy részén várható, ez esetben pedig mindenki részéről elvárható a törvények tiszteletben tartása és a nemzeti kulturális örökség iránti megfelelő megbecsülés. Akárcsak a belterület esetében, a külterületi fejlesztések tervezésénél is érdemes figyelembe venni a nyilvántartott lelőhelyeket, az itt előkerülő régészeti emlékek léte, illetve szükségszerű feltárása ugyanis lelassíthatja vagy megakadályozhatja a tervbe vett beruházások létrejöttét. Tanácsos tehát a régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket kihagyni a nagyobb szabású fejlesztési tervekből. Amennyiben ez nem lehetséges, hosszan elhúzódó feltárásokkal kell számolni. Régészeti érintettség és a tervezés: A talaj bolygatásával járó tevékenységek során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek általában véve a tervezett aszfaltos utak építésével érintett területek, belterületbe vonni kívánt új területek, gazdasági hasznosításra kiszemelt területek, egyéb beépítésre szánt területek, ill. az erdősíteni vagy vízzel elárasztani tervezett földrészletek és a feltörésre kijelölt rétek. Ezeken a területeken beruházás tervezése esetén, már a tervezés legelején javasolt a Hivatal előzetes állásfoglalásának beszerzése. Ebben a hivatal nyilatkozni tud arról, hogy az érintett területen időközben vett-e nyilvántartásba régészeti lelőhelyet, illetve hogy az adott beruházás megvalósításához hozzá fog-e járulni, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A Hivatal állásfoglalásának kialakításához a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A község területén időközben előkerülő lelőhelyekről a Kulturális 19
Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni. A HÉSZ-be javasolt szövegrész “Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság vagy szakhatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni. Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”
20
NYILATKOZAT Alulírott, Torma István, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (a régészeti lelőhelyvédelem szakterületen), valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Régész diploma száma: 452/1964. (ELTE-BTK) Szakértői engedély száma: 2.2.2/19/2002. Sz-20/2002. (NKÖM) Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány (Pula), illetve annak általam jegyzett részei az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készültek, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek. Budapest, 2005. május 20.
dr. Torma István
21
1. SZÁMÚ MELLÉKLET Nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája: Temető Öcsi bekötőút
9072 9073
Alsó-Széles-föld Tálodi gát Uradalmi-felső-dűlő Tálod Kolostorrom
9074 9075 9076 9077 9078
őskori lelőhely, középkori lelőhely őskori lelőhely, népvándorlás kori lelőhely őskori lelőhely, középkori lelőhely középkori lelőhely római kori lelőhely középkori lelőhely középkori lelőhely
2. SZÁMÚ MELLÉKLET Egyedileg védett műemlékek listája: Tálodi kolostorrom R.k. templom Szt. Flórián kápolna Híd Lakóház Lakóház és gazdasági épület Lakóház és gazdasági épület Vízmalom és lakóház Lakóház
9930 9931 9932 9933 10636 9638
Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. 62. Fő u. 69.
Hrsz:069/4 Hrsz:38/2 Hrsz:38/5 Hrsz:068 Hrsz:74 Hrsz:108
9639
Fő u. 79.
Hrsz:96;97;98/5;98/2
8303
Fő u. 95.
Hrsz:065
8648
Kiss u. 43.
Hrsz:50
Műemléki környezet Lehatárolást lásd a szabályozási terven.
22
3. SZÁMÚ MELLÉKLET Keresztszelvények
23
4. SZÁMÚ MELLÉKLET
Építészeti értékek: Ravatalozó
Temető
Hrsz: 074
Helyi védett épületek: Lakóház Lakóház Falu Múzeum Lakó ház, Zékán-ház Lakóház, Remányi-ház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház és melléképület Melléképület Lakóház és melléképület Köz kút Lakóház Lakóház Lakóház Kastély? Lakóház Melléképület
Fő u. Fő u. Fő u.36. Fő u.32. Fő u.37. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. Fő u. 60. Major u. Kis u. Kis u. Fő u.
Hrsz:109 Hrsz:79/2 Hrsz:37/2 Hrsz:33. Hrsz:38/9 Hrsz:21/3 Hrsz:16/3 Hrsz:15/3 Hrsz:10/3 Hrsz:9 Hrsz:5/3 Hrsz:4 Hrsz:1 Hrsz:83 Hrsz:86 Hrsz:98/1 Hrsz:102 Hrsz:103/3 Hrsz: Hrsz:73 Hrsz:72 Hrsz:67 Hrsz:48 Hrsz:54 Hrsz:107
29
5. SZÁMÚ MELLÉKLET
Táji, természeti értékek: Országosan védett Bazaltbarlang Kinizsi forrás
Hrsz:037/1 Hrsz:069/6
Helyi védett Idős bükk Nagy Sás-tó Kis Sás-tó Kő-hegy egyedi növényértékei Hagyásfás legelő Gejzírkúp Jelentős fasor Kilátószikla sziklagyepe Tálodi rét Középkori halastó gátja
Hrsz:037/1 Hrsz:036/3 Hrsz:036/3 Hrsz:037/1. Hrsz:036/3 Hrsz:05 Hrsz:018 Hrsz:069/4 Hrsz:054 Hrsz:052/2
30
PULA Településfejlesztési koncepció
Készítette: Pagony Táj és Kertépítész Iroda Kft. Pro Arch. Építész Stúdió Kör Kft.
2004. június
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
T
E R V E Z Ő K
MEGBÍZÓ: PULA ÖNKORMÁNYZAT 8291 Pula, Fő út 32. GENERÁL TERVEZŐ: PAGONY TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 1111 Budapest, Budafoki út 53. T/F: 36-(06)-1 365-18-05 IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: HERCZEG ÁGNES, okl. táj-és kertépítészmérnök vezető tervező K1, TR2 01-5025 1111 Budapest, Budafoki út 53. T/F: 36-(06)-1 365-18-05
TELEPÜLÉSRENDEZÉS: PRO ARCH. ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT. 1085 Budapest, József krt. 36. T/F: 36-(06)-1-303-10-75 VEZETŐ TERVEZŐ: R. TAKÁCS ESZTER okl. építészmérnök, vezető településtervező TT1-01-2883/01 1085 Budapest, József krt. 36. T/F: 36-(06)-1-303-10-75 TARCAI ZOLTÁN okl. településmérnök ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM: KÖR ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. KRIZSÁN ANDRÁS okl. építészmérnök, vezető építész TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLETEK, KÖRNYEZETVÉDELEM: PAGONY TÁJ- ÉS KERTÉPÍTÉSZ IRODA HERCZEG ÁGNES okl. táj-és Kertépítész SZŰCS GÁBOR okl. táj-és Kertépítész TAKÁCS EDVÁRD okl. táj-és Kertépítész KÖZLEKEDÉS: HECKENAST & HECKENAST BT. HECKENAST JUDIT okl. építőmérnök,K1d-1/01-5295 KÖZMŰVEK: KÉSZ KFT. HANCZÁR ZSOLTNÉ okl. építőmérnök 01-2456 BÍRÓ ATTILA okl. építőmérnök
1 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
T
A R T A L O M
1.
ELŐZMÉNYEK, BEVEZETÉS
2.
HELYZETELEMZÉS
J
E G Y Z É K
2.1. A település helyzete térben és időben o Földrajzi adottságok o Történeti kialakulás o Településtörténet rövid ismertetése o Településszerkezet kialakulása o Tájszerkezet kialakulása o Balaton törvény településfejlesztést érintő elhatározásai 2.2. Erőforrások o Humán erőforrások o Természeti erőforrások o Gazdasági erőforrások
3.
FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
2 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
1.
ELŐZMÉNYEK, BEVEZETÉS
Pula Önkormányzatának megbízásából készül a településrendezési terv. A jelen dokumentáció a tervezési munka első fázisát foglalja össze. Tartalmazza településrendezési és szakági vizsgálatok összegzését, valamint a lakossági egyezetések és a tervezői vizsgálatok alapján megfogalmazott, önkormányzati településfejlesztési szándékokat tükröző, Koncepciót. A település történetében meghatározó változást jelentett az 1989-es fordulat, amely magával hozta az addig szerepnélküli, elöregedésre ítélt falu számára az önigazgatást, lehetőséget saját jövőkép megformálására. 1991-ben a szomszédos, egy táji, ökológiai egységben található, hasonló hátrányokkal rendelkező településekkel együtt megfogalmazódott az együttműködés igénye. Ökológiai, gazdasági kérdéseket felvető népfőiskola szerveződött, amelynek eredményeképpen elindult a magát Dörögdi-medencének meghatározó térség (Taliándörögd, Pula, Öcs, Vigántpetend, Kapolcs) fejlesztési stratégiájának elkészítése. Az alapos és komplex vizsgálat alapozta meg a cselekvési programot, amely a térség táji, természeti, kultúrtörténeti, gazdasági adottságaira épülő, organikus fejlődést célozta meg. A települések között létrejött a hivatalosan nem intézményesedett, de mai napig fennálló együttműködés. Ezzel párhuzamosan a Kapolcson elindult Művészetek Völgye rendezvénysorozat, amely a medence többi településére is kiterjedt. Ezeknek a folyamatnak eredményeképpen számtalan program, fejlesztés, beruházás indult meg. 1998-ban Öcs –Pula –Taliándörögd ÖRT (Pagony - Táj- és Kertépítészeti Kft. ,Koszorú Lajos településtervező közreműködésével) készült, amelyből Pula rendezési terve nem került elfogadásra. Az Építési Hatóság az 1998- ban készített ÁRT alapján ad ki építési engedélyeket. A jelen településrendezési terv, az időközben elfogadott Építési törvény és a Balaton törvény előírásai alapján készül. A munka megkezdésekor az előzetes Államigazgatási egyeztetést lefolytattuk, az adatközlő leveleket mellékeljük. 3 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
2.
HELYZETELEMZÉS
3. 1. A település helyzete térben és időben o Földrajzi adottságok Pula a Balaton-felvidék és a Bakony déli lábánál haladó kelet-nyugati törésvonal mellett található, 250 fős település. A községtől nyugatra teresedik ki a Dörögdi-medence, északról a Kis Kab-hegyhez támaszkodó Kőhegy, délről a Som-hegy szorítja az utak vonala mentén felépült falut. Geomorfológiai adottságok A medence alapzatát pannóniai homok, agyag illetve édesvízi mészkő fedi. Alakrajzilag középhegységi csapású árkos medence, mérsékelt tagoltság jellemzi. Átlagos völgysűrűsége 1,5 km/km2, a relatív relief értékei (30-40 m/km2) gyenge függőleges tagozódását fejezik ki. A Déli-Bakony és a Balaton-felvidék fennsíkjából enyhe lejtőszögű hegylábfelszínek hajlanak a medencére. A település a Tálodi-erdő vulkáni platója valamint a Kabhegy, Pulai-erdő helynevű területe közé ékelődve helyezkedik el. A vulkáni platón, a hegy tetején tószemek helyezkednek el a mélyedésekben. Éghajlati tényezők Mérsékelten nedves éghajlat jellemzi a területet. Egész évben 1950-1970 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 9,0-9,2 oC. A tenyészidőszak középhőmérséklete a tszf-i magasságtól függően 15,3 és 16,0 oC között változik. A fagymentes időszak hossza 195 nap körüli. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 31,5-32,0 oC, a leghidegebb téli napoké –13,2 és –13,7 oC közötti. A csapadék évi összege 650-700 mm. A tenyészidőszakban 380-400 mm csapadék várható. Évente 40 hótakarós napra lehet számítani, az átlagos maximális hóvastagság 26 mm. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti.
4 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
o Történeti kialakulás o
Településtörténet rövid ismertetése
A község nevének eredete kétséges, feltehetően a Poula keresztnévből keletkezett, más elméletek szerint a pólya, pulya (kicsi) jövevényszavakból származtatják. A település és környezete a régmúlt időktől kellemes életteret nyújtott. Az első természeti érdekességre a település külterületén 1986-ban bukkantak rá, az egy négymillió éves ős-orrszarvú három méteres csontvázát a Zirci Múzeumban őrzik. A település mai épített környezete a XVIII. századtól fejlődött ki, de a dombokkal körülvett térségben,- a régészeti leletek szerint,- az emberiség történetének kezdete óta meghúzódott az ember. A neolitikumból (i.e. 4000-2500) lakógödröt tártak fel a mai település mellett északra. A rézkorban élő emberek nyomait Nagyvázsony külterületén fedezték fel. Bronzkorból származó töredékek Öcstől délre és Nagyvázsony külterületén kerültek a felszínre, vaskori edénytöredékeket a település mellett, a temetőtől északra találtak, ebből a korból származó emlékeket ástak ki az Imár-hegynél is. Az időszámítás előtti leletek elszórva jelenetek meg a térségben, általában a völgyekben, a dombok lábánál találtak rájuk. A római és honfoglalás kori leletek a domborzati formák törésvonala mentén haladó hadi út mellett kerültek elő. Római telep maradványait találták meg a Tálodi-völgyben, római településre utaló leleteket a mai Taliándörögd és Vigándpetend határában ismerünk. A népvándorlás korának emlékeit az Ajkai út építésénél fedezték fel, a belterület észak-nyugati határában. A középkorban, Pula mai közigazgatási területen belül, két település és egy kolostor volt. A középkori Pula falu (okleveles említés 1233-ból, Rátót nemzetség birtoka) a mai temető körül helyezkedett el. Tálod község (írásos emlék 1177-ből, Rátót nemzetség tulajdona) a Tálodivölgyben, a Séd bal-partján épült. Mindkét középkori település templomának maradványai feltáratlanok, a romok a természeti környezetben még felismerhetőek. A község legnevezetesebb régészeti emléke a Tálodi kolostor, mely a középkori településtől délre állt a domboldalon. A kolostort a helyi birtokosok XII. században alapították Szent Erzsébet tiszteletére, s adták át a Pálos szerzeteseknek. A fallal körülvett templom melletti 3 épület maradványát tárták fel, a rendházban, feltehetően 10-15 szerzetes élt. Az udvar észak-nyugati sarkában állott a forrásokra épített ötszögű vízmedence. A Pálos szerzetesrend a nagyvázsonyi kolostor megépítése után elhagyta az épületegyüttest. A kolostorban ezt követően 1552-ig ferences szerzetesek működtek. A templomot és környezetét a török harcok során felrobbantották. Az értékesebb kegytárgyakat a tulajdonos már 1534-ben elszállította, az épületek építőköveinek egy részét széthordták. 1954-től állagmegóvási és helyreállítási munkákat végeztek a régi templom romokon. 2003-ban a település a vízmedence beomlott falait hozta helyre. A középkori gazdálkodás emlékét őrzik a középkori halastavak és gátjaik maradványai is. Az egyik tó helyén, Klastrom-forrás és a Séd találkozásánál 1987-ben a tájba nem illő műszaki megoldású és méretű halastavat alakítottak ki, amely a térség vizeinek elapadása okán nem funkcionált . A törökök közeledése miatt fogyatkozni kezdett Pula és Tálad lakossága, 1557-re teljesen lakatlanná vált a vidék, és 200 éven át az is maradt. 5 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
IDŐSZÁMÍTÁS ELŐTTI, HONFOGLALÁS KORI LELETEK RÉGÉSZETI NYILVÁNTARTÁS ÉS HELYI FORRÁSOK /REMÉNYI ANTAL/ SZERINT
ősorrszarvú
Késő- újkori lakógödör Avarkori temető Avarkori leletek
Bronzkori leletek Római kori leletek
Kőkori durva cserép Kora-réz kori leletek
Alginit-bánya- négy millió éves Ősorrszarvú . Késő-újkőkorszaki lakógödör nyomai
Korabronz-kori leletek.
Koraréz-kori telephely nyomai .
Kőkori durva edénycserepek, kőszerszámok, és csonttűk lelőhelye
Későavarkori temető. Későavarkori leletek. Római kori leletek
6 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
/ MRT 2. 41/1-7. SZERINT
NYILVÁNTARTOTT ADATOK/
2. 1.
3. 4.
5.
6.
7.
1. Temető - őskori, középkori lelőhely 4. Tálodi gát – középkori lelőhely 2. Öcsi bekötő út – őskori, népvándorlás kori lelőhely 5. Uradalmi- felső-dűlő – római lelőhely 6. Tálod falu –középkori lelőhely 3. Alsó- széles föld – őskori, középkori lelőhely 7 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció 7. Kolostorrom – középkori lelőhely KÖZÉPKORI LAKOTT HELYEK
Középkori PULA
Középkori halastó gátja Középkori Tálod
Középkori Tálodi kolostor
o Településszerkezet alakulása a középkor után Az 1746-ban újra települt a község. Pulának és környékének mai képe a XVIII. századtól itt élők gondos munkájának és környezet szeretetének köszönhetőn alakult ki. A térség a 17. század első felétől az Eszterházyak birtoka, akik1746-ban Bajorországból német, zömében katolikus lakosságot telepítenek le. Az 1780-as években készített népszámlálás szerint 437 ember élt itt, a közel Szent Flórián harminc év alatt 65 házat építettek fel. Ekkor alakult ki a település kápolna mai arculatát is meghatározó beépítés. A házak két egymást keresztező utca oldalán épültek fel (a Fő utca és a Kis utca), a két út találkozásánál, a patak mellett állt a Szent Flórián kápolna és az urasági vadászkastély. Eszterházy Károly látva a település gyors fejlődését 1773-ban megépítette a mai templomot. A falubéliek engedélyt kérnek szőlőhegy kialakítására, a Náczi – hegyen 1811-ben kezdték meg a szőlőtelepítést, 1817-től a présházak építését. 1880-as években lezajlott a Filoxéra járvány visszavetette a szőlőhegyi gazdálkodást, a szőlő parcellák egy részét szőlőként azóta sem művelik. 8 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
A lakosság a XVIII. század első felében jellemzően állattartásból és erdőgazdálkodásból élt, többen iparosként, pl. hordó készítőként dolgoztak. A XIX. század fordulójáig fokozatosan növekedett a megművelt földek aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a lakosság száma is. 1890-ben 530 ember élt itt. A táj és a település lassú átalakulásait jól mutatják a katonai térképeken megfigyelhető változások. Első katonai térkép (XVIII. század közepe): Kiterjedt erdőség övezi a Dörögdi-medencét, Kialakulnak a kis települések, amelyeket szerteágazó földúthálózat köt össze. Pulán jól látni a patak mellé települt két kis utcát, az öcsi útelágazást. Az eredeti térképen felismerhető kereszt jelzi a Flórián kápolna helyét. Még nincs feltüntetve a szőlő-hegy parcellázása.
Második katonai térkép (XVIII. század vége): A két részből álló település egységes faluvá olvad. Kialakul Pula fejlődésében legszervesebbnek mondható faluszerkezete. Harmadik katonai térkép (XIX. század közepe): A tervszerű erdőgazdálkodáshoz felosztott erdőket mutat a térkép. Ábrázolja a szőlő-hegyet és a temetőt, feltünteti az Eger-patak mellett álló malmot. A XIX. század végén nőtt a szántó területek aránya, a Vázsonyi-séd és az Eger-patak mellett kialakult a „malom-völgy”. A községben is több malom működött, a lisztőrlés mellett olajütő és deszkavágó malmok dolgoztak. A település szerkezete a XVIII. század végétől a XX. századfordulóig jelentősen nem változik. A Fő utca ívesen kanyarodik a kastély, a Kis utca felé. Innen egy teresedéről ágaznak el az utak Öcsre, Náci-hegyre, Nagyvázsonyba. A falu „bokros” elrendezését a domborzati adottságok indokolták.
9 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
Második katonai térkép
Harmadik katonai térkép
10 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
Pula a huszadik század elején
Temető
Malom
Az 1950-es évektől, az új utak építésével megváltozik település szerkezete. Először a Veszprém-Tapolca út készül el. Ekkor két részre szakad a Fő utca, az átmenő forgalommal terhelt szakaszon az eredeti terephez képest a szinteket megemelik, így a mai Fő utca déli része a burkolat szintje alá kerül. A Templom melletti utca szakasz a falu mellékutcája lesz. A szétroncsolt beépítés helyén épül fel az új községháza, a buszmegálló. A 60-as években reambulált térkép már ábrázolja az Ajka-Veszprém útvonalat, az új csomópontot. Feltünteti a feltárt alginit bányát és a bazalt bányát is.
Katonai térkép 1960 körül
A község belterületének mind a településszerkezete, mind az egyes épületek formavilágában felfedezhetjük a régi korok hagyományait. A Fő utca telekszerkezete és beépítése a XVIII. században kialakult rendet őrzi. Keresztcsűrök tagolják két részre a telkeket, kialakítva a házi-kerteket és az udvart. A melléképületek, pajták egymás mellé épültek, így a dombtetőn illetve a patak mellett körbe veszik a lakótelkeket, a Fő utcát. A telkek eleinte oldalhatáron álló épületekkel épültek be, később ezeket a házakat újabb lakásokkal bővítették, majd a több helyen a telek másik oldalára is felépült egy-egy épület. Így általános gyakorlat, hogy 3 illetve 4 család használ közösen egy udvart. Értékes 11 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
utcaképet alkot az egymás mellett álló földszintes épületek sora, a fésűsen illeszkedő illetve az utcára merőleges nyeregtetővel forduló házak látványa. Mind a Fő utca, mind a Kis utca utcaképe megőrizte a hagyományos arculatát. Az egyedileg védett műemlékek jegyzékét az egyeztetési anyagok tartalmazzák. Tájszerkezet kialakulása Pula tájtörténete a kisrégió, azaz a Dörögdi-medence tájtörténetének egységében, összefüggésében jobban áttekinthető és értelmezhető. A következőkben Pulára kiélezve a Dörögdi-medence tájának történetét írjuk le. A térség ősidők óta lakott. A medence déli részén folyó Eger-patakot a rómaiak óta kereskedelmi út követi. Az Árpádház idején a település jelenlegi helyén, vagy ahhoz közel falvak találhatóak, szám szerint több mint jelenleg. A gazdálkodás birtokos rendszere nemesi családokhoz kötött, esetenként egyházi, királyi illetőségűek. A török megszállás időszakosan majd végleg elnépteleníti a vidéket. A visszatelepülés csak lassan indul meg a XVIII. század végén. A betelepedést a nemesi családok kedvezményekkel gyorsítják. Kialakul a települések csírája és útrendszere, amelynek karaktere nyomokban ma is felismerhető. A táj szerkezetére utaló hiteles képet a I.-III. katonai térképek, valamint az 1950-es évekbeli légi fotók adnak. Láthatjuk, hogy a medencét erdőségek ölelik körül. Pula körös-körül erdővel zárt, csak Öcs felé nyitott. A települések mindegyikét sűrű úthálózat köti össze, amely a településekből kiindulva tovább fut minden irányban, érrendszerként összekötve mindent mindennel. A patakok északról futnak déli irányba, az Eger-patakba, amely Pula után egyesül a keletről érkező Vázsonyi-séddel. A patakra malmok telepednek. A II. katonai felmérésen világosan kirajzolódik, hogy az erdőterületek csökkenésével nő a szántók, legelők és gyümölcsösök aránya. Pula kifelé való lezártsága megszűnik. A település keleti részén kialakul a szőlőhegy. A szántóterületek növekedésével párhuzamosan a települések növekedése figyelhető meg, ami a lakos szám növekedésére utal. A vízrajzi helyzet pontosabban leolvasható. Az erdei tavak kirajzolódnak a Tálodi-erdőben, valamint Öcs és Pula határában található mocsaras, „Feneketlen” lecsapoló árkai, a Kinder-tó is ábrázolva vannak. A III. katonai térkép a XIX. század végére kialakult állapotot mutatja. Az erdőterületek csökkenésének üteme lassul. A földhasználat és a táblastruktúra rendszere rögzül. A kialakult birtokrendszer a lakosság 90%-át tartja el a mezőgazdaságból. Pulán az erdőterületek nagysága továbbra is meghatározó a külterületen. A gabonatermesztés és az állattartás dominál, a helyi ipar nem fejlődik. A medence kézműipari központja Kapolcs, a régió többi településének szükségleteit is ellátja. A falvak lélekszáma eléri a csúcspontot. Ez mutatja, hogy e gazdálkodási mód eléri növekedési határát, a kialakult rendszer meghatározza a táj eltartó képességét. Összefoglalva a XIX. század végére a táj eléri differenciálódásának határát. A XX. század elején a táj szerkezetében jelentős változás nem tapasztalható. A II. világháború végéig fennmaradó birtokrendszerben legfeljebb a tulajdonosok közötti arányok, vagy a tulajdonosok változtak. A gazdasági válság, a háború megtorpantja a fejlődést, az 12 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
ipar tágabb térségbeli fejlődése hatással van a térségre is. Noha kis számban, de van, aki a közeli iparban, bányákban talál munkalehetőséget. A háborút követően a nagybirtokrendszert felszámolják, a területet szétosztva az igénylők között. Az 1950-es évek végén a térségben elindul a TSZ-esítés. A községi birtokok megszűnnek. Az egyéni gazdák elszakadnak földtulajdonuktól, állataiktól, munkaeszközeiktől. Ezt a folyamatot felgyorsítják a TSZ összevonások. Pula Nagyvázsony központhoz rendelődik. A település elveszíti valós kapcsolatát a külterületétől. Az egykori gazdák egy része mezőgazdasági munkássá, másik része ipari munkássá válik. A nagyüzemi gazdálkodás a táblaméretek növekedését eredményezi, a mezsgyéket beszántják, a tájban megjelenik a szántó monokultúra és a nagyüzemi állattartás. A malmokat államosítják, lebontják. A patakok, tavak, források vize csökken, néhol el is tűnik a természetellenes bányászati tevékenység következtében. A helyi ipart az államosítás szünteti meg. A falvak helyzetét befolyásolja az utak városközpontú korszerűsítése. Az útfejlesztés és a falvak intézményi ellátottságának visszafejlesztése elősegíti az elvándorlást. A tájban a ’80-as években megjelenik a Tálodi-réten kialakított halastó, amelyet sose tudtak beüzemelni, mára a hatalmas beton zsilipeken és a tó helyén lévő füzes magaskórós társulás jellemző. A tájhasználat mai helyzete A táj arculata az 1990-es években, a földprivatizáció során foltokban jelentősen megváltozik. Sok gazda igényelt vissza földet, a kisparcellás művelés újra megjelenik a tájban. A terület nagyobb része használatban azonban a rendszerváltást túlélő Nagyvázsonyi Kinizsi Szövetkezet kezében maradt, így a nagyüzemi gazdálkodás jellegének megfelelő struktúra uralja a tájat. A szövetkezeti időkben felhagyott legelők egy részét ekkor elkezdték újra legeltetni. A legelők kórósodását, a beerdősülését ez azonban nem akadályozza meg. Napjaink változásaként leírható, hogy a kis gazdák kezdik felhagyni földjeiket. A táj hagyományos szerkezeti elemei- a hagyásfák, jelfák, mezsgyék, erdősávok- nem élednek újjá. A tájból, adottságai ellenére hiányzik az állatállomány. A szőlőhegyi művelés változatlanul jelen van a Náci-hegyen. A tájat 70%-ban az erdők uralják, a fennmaradó részben a szántóföldi művelés a jellemző és a kettő átmeneti szakaszában a gyepgazdálkodás. Az erdőterületek kiemelkedő szépségű részei a Pula – Öcs között lévő 5E erdőrészleten lévő hagyásfás legelő az öreg tölgyekkel és a 18A erdőrészleten található sziklagyep védett növényeivel. A szántóföldi művelésre a nagyüzemi, nagytáblás rendszer jellemző, ami a szép erdők közé szorított hegyoldalakat egyhangúvá teszi. Nagy hiányát érzi a táj a régi mezsgyék, utak, fasorok rendjének. A medence környékén lévő, és Pulára nagyobbrészt jutó Kinder-tó mocsaras, forrásos, lecsapolásokkal szabdalt területén lévő hagyásfás legelők, kaszálók is a nagyüzemi mezőgazdaság áldozatává váltak, jó termőképességük adományaként. A pulai táj meghatározó eleme az 1810-es években kialakított szőlőhegy, mely présházaival, hagyományos telekosztásaival, művelési szerkezetével örök példája lehet ezen gazdálkodási formának. A település elhelyezkedését is alapvetően meghatározó Vázsonyi-Séd által formázott tájrészletek közül a Tálodi-völgy érdemel említést a középkori pálos kolostorromjával és az akkori kultúrát idéző völgyzárógát rendszerének maradványaival, a völgy öléből lefutó Klastrom-forráscsoport mésztufa-teraszos vízfolyásának rétjével. 13 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
Az egykori földhasználat emlékét idézi a pulai Káposztásföld dűlőnév, ahol mára a kertműveléssel felhagytak. Végébe fut le Nagyvázsony felől az Eszterházyak által ültetett vadgesztenyefasor. Hasonló elemként jelenik meg a pulai déli határon húzódó „Borhordó utat” kísérő vadgesztenyefasor. A területhasználat új elemeként jelenik meg a nagyvázsonyi Kinizsi Pál Szövetkezet tulajdonában lévő alginitbánya, mely hosszú időre (lehet, hogy egy évszázadra) meghatározza az egész település, a Templom-dűlő és környéke tájkarakterét. Tájképi értékek a településen: Kis-Sás-tó egyedi tájképi karaktere a tó vize nélkül is megtartotta szépségét. Kis-Sás-tótól délre lévő tisztás kúttal. Az erdőszegély állományokkal és nedves, vizes karakterével jelentős. A rét délnyugati oldalán található különösen szép facsoport érdemel még említést. Vázsonyi-Séd völgye a régi középkori gátjától a nagyvázsonyi külterület határáig. Szép, ligetes réteken, tisztásokon, erdőrészleteken vezet végig az út a patak mentén. Tálodi-völgy rétje és öreg fái. A Pula-Öcs közút melletti hagyásfás tölgyes idős állománya. A tölgyek egyenként is nagy értéket képviselnek. Egyedi értéket képviselnek: A Kinder-tó déli oldalán útmenti öreg gesztenyefasor. A kis kastéllyal szemben álló hatalmas, idős lucok. A Farkas-ároktól északra lévő árok 1,5 m törzsátmérőjű bükkfái. A Kő-hegyen a dagonyákban sárga nőszirom, a keleti szegélyen kék nőszirom található. Az állami erdőkben a hölgypáfrány, kökörcsin jelentős állományban van jelen. A „Kilátó-sziklagyepe” sziklagyepe változatos, fajgazdag flórájával. A Dörögdi-medencéért Alapítvány tevékenységét őrző emlékfa-házi berkenye Geológiai érdekességek: A pulai ősorrszarvú 1988-ban találtak rá a mintegy 4 millió éves ősgerinces maradványaira a Pula területén lévő alginitbányában. A feltárás során 3 méteres állat csontváza kerültelő, szinte teljes egészében. A pulai bazaltbarlang A ritka geológiai formációt a 90-es években kezdték feltárni a barlangászok.
.
14 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
o Balaton Törvény településfejlesztést érintő elhatározásai A Veszprém-megyei Területrendezési Terv és a Balaton törvény szigorú és egyben jövőépítő elhatározásai jelentősen befolyásolják a készülő településrendezési tervet. Néhány szempontot kiemelünk a mellékelt Balaton törvény és az ismert megyei terv települést érintő elhatározásai közül. - A településtől északra és délre, az ökológiai hálózat által érintett területi besorolás miatt, beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. - A Náczi-hegy T-1 tájképvédelmi övezetben van. Itt a belterület nem növelhető, beépítésre szánt új terület nem jelölhető ki. Ma nincs érvényben a településen rendezési terv, a kialakult állapot jelentős része üdülőhasználatú. Egyeztetések, tárgyalások szükségesek a terület övezeti besorolásának megállapításához. Javaslat Mk (mezőgazdasági kertövezet) - A felhagyott bánya komplex tájrehabilitációt igénylő R-1 alövezetben településrendezési tervnek intézkedni kell a terület újrahasznosításáról.
van.
- Pula közigazgatási területén területszerkezeti településszerkezeti javaslatokat fogalmaztak meg.
nagyobb
és
szabályozási
tervek
A
•
Új főút nyomvonala délről elkerüli Pulát. Ez egyrészt előnyös a település fejlődése szempontjából, hiszen a község belső közlekedése nem a főutakon haladna, így a közterületek átépítése megoldható. Másrészt a települést délről elkerülő út természeti értékekkel bíró térségben haladna, átvágja az Eger-patak vízgyűjtő területét, a meglévő fenyőerdőket. • A Térségi Tervben a főútról, Pulától nyugatra bekötőút szerepel. • Országos kerékpárút érinti a községet. • Helyi szennyvíztisztító lehetősége szerepel a tervekben. • A Tervekben meglévő belterület nyugati irányú bővítését tüntetik fel. A bővítés nagysága a meglévő a meglévő belterület területének legfeljebb 15%-a lehet, mind addig, míg a tervezett szennyvíztisztító meg nem épül, és a bekötött lakóházak illetve üdülőegységek száma a teljes igénylők számának 61%-át el nem éri. - A Náczi-hegy M-2-es kertgazdasági övezetben van. Itt a regionális szintű tervek alapján legfeljebb 3%-os beépítettség engedélyezhető meg. - Pulától északra K-1 honvédségi területek találhatók. A területek megyei terv és a HM 1995. évi 32. sz. közlönyben megjelentek alapján honvédelmi érdekeket szolgáltató véderdő besorolást kapták. Ezek rendeltetés szerinti használatát a készülő rendezési terv nem korlátozhatja. A regionális tervek a közigazgatási területet a talaj és vízkészletek védelme szempontjából érzékeny területi besorolásba tették, (P-2) Erózió érzékeny, (F-1) vízminőség-védelmi terület, (SZ-1,2,3) felszíni szennyeződés érzékeny területeket jelöltek ki. Ezek alapján fokozottan érzékeny „A” besorolású a térség. A település külterülete jellemzően (E), erdő övezetben van, ezek differenciálása és részletes szabályozása a készülő Terv feladata lesz. Az alginit bánya meglévő és működő bányaterület, melyen a gazdálkodás tovább folytatása nemzeti érdek.
KIVONAT:
15 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
2000. évi CXII. törvény Balaton törvény ( Pula közigazgatási területét érintő fontosabb jogszabályok )
V-3 Természetvédelmi övezet alá tartozó, ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezete 25.§ Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezetén (V-3): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; b) csak extenzív jellegű vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók; c) a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. T-1 Táj- és település-védelmi övezet alá tartozó, tájvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezete 26.§ (1) A tájvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezetén (T-1): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; b) a művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valami közmű és közút építése érdekében engedélyezhető; c) a kialakult geomorfológiai formák ( hegygerinc, völgy stb. ) megőrzendők; d) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó telep, valamint hulladékártalmatlanító – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek ( komposztüzemek ), továbbá hulladékátrakó állomás – nem létesíthető; e) új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. R-1 Tájrehabilitációs övezet alá tartozó, komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezete 29.§ A komplex tájrehabilitációt igénylő területek alövezetén (R-1): a) az emberi tájhasználat során jelentős mértékben átalakított, sérült területek, műszaki védelem nélkül hulladéklerakók rehabilitálása, újrahasznosítása során a jelenleginél kedvezőbb, a környező területek adottságainak, használatának megfelelő újrahasznosítását kell megvalósítani; b) Az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányászatról szóló törvény előírásai szerint készített tájrendezési terv alapján, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályokkal összhangban a településrendezési terv szabályozási tervében és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.
16 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
P-2 Felszínmozgásra érzékeny területek övezete alá tartozó, eróziónak fokozottan kitett területek alövezete 35.§ Az eróziónak fokozottan kitett területek alövezetén (P-2): a) a földhasznosítás ( művelési ág ) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével – kivéve a szőlőkataszter szerint I. osztályú területeket – kell az erózió mértékét csökkenteni; b) a már kialakult vízmosások rendezésével ( megkötésével, bedöntésével ) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben, illetve a borvidékekre készítendő rekonstrukciós tervekben kell meghatározni. F-1 Felszíni vízminőség- védelmi övezet alá tartozó, vízminőség-védelmi területek alövezete 37.§ vízminőség-védelmi területek alövezetén (F-1): a) a beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; b) erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas gyepművelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki; c) épületek építése, bővítése – a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével – nem engedélyezhető; d) új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető; e) a már meglévő, feltöltött zagyterek területét a településrendezési tervekben zöldterület vagy erdőterület terület-felhasználási egységbe kell sorolni. H-1 Térségi szervezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete alá tartozó, térségi hulladékkezelő elhelyezésre alkalmas területek alövezete 14.§ A térségi hulladékkezelő elhelyezésre alkalmas területek alövezetén (H-1): a) új hulladékkezelő telep beépítésre szánt terület szélétől legalább 1000 méter távolságra helyezhető el; b) a környezetvédelmi területeknek megfelelő térségi hulladéklerakók, hulladékkezelő telepek létesítésére és üzemeltetésére a megyei területrendezési tervekkel és a települések településrendezési terveivel összhangban hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni U-1 Települési övezet alá tartozó, települési területek alövezete 42.§ A települési területek alövezetén (U-1): a) a településrendezési tervek történeti, építészeti, településszerkezeti adottságaival, valamint a felszíni vízrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; 17 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.
X-1 Települési övezet alá tartozó, gazdasági területek alövezete 43.§ A gazdasági területek alövezetén (X-1) a) a település beépítésre szánt területétől elkülönülő alövezetben a környezet, a táj értékeit és a térségben élő, üdülő embereket egyaránt kímélő, a környezetet nem károsító tevékenység folytatható; b) az új telephelyek területének 40%-át növényzettel fedetten kell kialakítani.
M-2 Termelési övezet alá tartozó, kertgazdasági területek alövezete 46.§ A kertgazdasági területek alövezetén (M-2): a) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg; b) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott településrendezési terv és helyi építési szabályzat alapján sem lehet építeni; c) gazdasági épületet csak művelt telekre, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lehet építeni; d) az építhető épületek épületmagassága a 4,0 métert nem haladhatja meg, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert; e) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; f)
lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;
g) a települések közigazgatási területéből a kertgazdálkodási területek alövezetébe sorolt terület 20%-án – ahol a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott – a településrendezési tervekben kijelölt területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telkeken legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; h) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra található. E-1 Termelési övezet alá tartozó, meglévő erdőgazdasági területek alövezete B-1 termelési övezet alá tartozó, működő bányaterületek alövezete K-1 térségi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete alá tartozó, honvédségi területek alövezete
18 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
2.2. Erőforrások o
Humán erőforrások
A település népessége a 2000 évi népszámlálási adatok alapján 233 fő, a népesség szám alakulása ’90-es évekig csökkenő tendenciát mutat, majd lassú növekedésnek indult. Az 1746-ban 470 ember települt le a faluba. Legtöbben 1890-ben laktak itt, 530 fő. A XX. század radikális népesség csökkenéséhez az életszínvonal emelkedésének igénye miatt külföldre menők, a családnagyságok csökkenése, a háborúk is hozzájárultak. A szocializmus idején a szerepkör és önigazgatás elvesztésével, az iskola bezárásával ez a folyamat végképp felgyorsul. A hetvenes évek területfejlesztési koncepciója a Balatoni üdülőkörzet részeként, elöregedő településként deklarálja, a fejlesztési pénzek elkerülik. A jelenleg megfigyelhető népességszám növekedés elsősorban a vándorlási különbözetből adódik (1990-2000 között, 37 fő) az elmúlt években a betelepülők, nyaralók száma növekedett. A születések száma továbbra is csökken. A szülőképes nők aránya nem emelkedett az elmúlt években. A népesség elöregedő tendenciát mutat, de az arányok kezdenek lassan javulni. Jelenleg 40%-al több öregkorú él mint a gyermek . Aktív keresők száma 76 fő, a lakosság egyharmada. 1980-ban 138 kereső ember volt a faluban, a Termelő Szövetkezet és bánya bezárásával magyarázható az aktív dolgozók arányának csökkenése. Az aktív dolgozók közül ma csak 14 fő dolgozik helyben, 62 ember más településen talált munka lehetőséget. 23 fő helyezkedett el szolgáltató cégnél (8 fő busz sofőr), 32 ember építőiparban dolgozik és mindössze 13 ember él mezőgazdasági munkából. A települést jellemzően családos emberek lakják. Egy lakásban átlagosan 2,84 fő lakik. Ez Magyarországi, 2,6 Fő/lakás laksűrűségi mutatónál nagyobb, jelentősen pozitívabb, mint egyes budai kerületekben megfigyelhető 2,2-2,4Fő/lakás mutatószám. Érdekességként megjegyzendő, hogy az 1770-es években lezajlott népszámlálás idején 65 lakásban 430 fő élt, így a számított családnagyság 6,6 fő/lakás volt. A lakosság iskolai végzettsége az elmúlt években javult, nőtt a középiskolát és felsőfokú végzettséget szerzettek száma. Jelenleg 11 felsőfokú végzettséggel rendelkező lakik a településben (lakosság 5%-a). Középiskolát 47 fő végezte el. A településen lakók 90%-a katolikus vallású. A felújított templom, harang és a nem rég épített ravatalozó is a hívő emberek elkötelezettségét dicséri. A faluban 91 lakást tartanak nyilván, ebből 50 ház 1919 előtt épült. Az átlagos lakás nagyság 60-90 m2 között van. A lakásoknak több mint a fele komfort nélküli. A településen megoldatlan a szennyvízelvezetés, hálózati gázt csak kevés lakásba vezették be. A népességi adatok elemzése inkább nagyságrendi összehasonlításokat enged meg. A lakónépesség kis száma miatt, csak távlati tendenciákat lehet felvázolni, konkrét számszerű becslések nem készíthetők. A radikális népesség növekedés a településen nem várható, de segítheti a község fejlődését az üdülő illetve beköltöző népesség számának emelkedése. A településfejlesztés fontos szempontja lehet, hogy a tanulás után, az itt születettek, helyben telepedjenek le, a közelben vagy a településen munkalehetőséget találjanak. 19 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
o
Természeti erőforrások
A Dörögdi-medence sajátos táji karakterét a Balaton-felvidék és a Bakony határsávján kialakult, igen változatos és tájelemekben gazdag jellege adja. A bazaltvulkanizmus és a mészkő képződmények egymásba szövődöttsége megjelenik a felszíni kőzetekben és ezen keresztül a növénytakaró változatosságában fejeződik ki. A tájhasználat XIX. századi kifinomult rendszere ezt igyekezett figyelembe venni. Ennek megragadása ma is fontos feladat. A természeti értékek sorában szerepelnek a kis számban jelen lévő, országosan jegyzett védett növények, társulások valamint az itt élő emberek számára sokat jelentő egyedi természeti és táji értékek. Ezek hordozzák a múlt természeti örökségét, tájalakító tetteit. Szőlőművelés, kertgazdálkodás Pula területén hagyományosan szőlőhegyként használt hely a Náci-hegy. A szőlőhegy karakterében még őrzi a hagyományos használatot, ahol a szőlő mellett a gyümölcsös, és kerthasználat jellemző. De megjelent az üdülőszerű díszkerti használat, amely nyomán a szőlőkarakter eltűnik. A szőlő nem tartozik az I. osztályú szőlőkataszterbe, de a Balatoni Törvény szerint a tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű terület (T1). A külterületi, hagyományos kerthasználat az elmúlt évtizedben szinte teljesen eltűnt, a telkekre korlátozódik. Erdőgazdálkodás Pula területén az erdészeti igazgatás nyilvántartása szerint a település erdősültsége 70%-os, amely országosan is kiemelkedő érték. A település tájának meghatározó és nagy értéket képző eleme az erdőállomány. Az erdők 44%-ban gazdasági rendeltetésűek, cca. 56%-ban védelmi rendeltetésűek. A korosztályviszonyokra jellemző, hogy az erdők 59%-a 60 év felettiek. Fafaj összetételben dominálnak a honos fafajok. Az erdők 62%-a állami tulajdonban, közel 0,5%-ban önkormányzati tulajdonban, 37,5%-ban magántulajdonban vannak. Az állami erdők HM vagyonkezelésű, honvédelmi érdekeket szolgáló véderdőként van megjelölve. A területen az erdőgazdálkodás törekszik az őshonos, termőhelynek megfelelő keménylombú erdők telepítésére, az erdők védelmére. Az erdők jelentős ökológiai folyosót jelentenek. o
Gazdasági erőforrások
Ipari termelés Pula településen és környezetében nagyobb termelőüzem nem működik.
20 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
Erdőgazdaság A községhez tartozó erdő területek, egy részét a Nagyvázsonyi Tsz műveli, az északi erdők Honvédségi kezelésben vannak. Erdőhöz köthető fafeldolgozás nincs jelen. Mezőgazdaság A lakóházakhoz tartozó magán földeken, kertekben, káposztásban árutermelő mezőgazdasági tevékenység nem jellemző. A magán földeken, általában a családok saját igényeinek kielégítésére termelnek. A Nagyvázsonyi Kinizsi Tsz által művelt földek termékeinek feldolgozása Nagyvázsonyban vannak. Bányászat Pula területén a Veszprémi Bányakapitányság nyilvántartása szerint bányászati joggal lefedett ipari terület található, a pulai alginitbánya. A bányaművelés során a bányaudvarról kideponált anyag jelentősen meghatározza a táj arculatát, rontja a táj-és településképet. Turizmus A természeti, táji, kultúrtörténeti, építészeti értékek bel-és külterületi feltérképezése az elmúlt évtizedben megtörtént a Dörögdi-medencében. A Művészetek Völgye rendezvénysorozat helyszíne bővült az elmúlt években Pulával. A településre szerencsés táji adottságai ellenére, inkább az itt házat vevők üdülése és nem az átmenő turizmus a jellemző. A térség gazdag, jelentős és feltárt értékei mellett nem rendelkezik komplex turisztikai stratégiával és információs rendszerrel.
21 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
3. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
A településfejlesztési Koncepció a falu fejlődésének főbb lehetőségeit, fejlesztési elképzeléseit összegzi, egy programot ad az Önkormányzat vezetőinek az elkövetkezendő 15-20 évre. Koncepció segítséget nyújthat, az 1990-es Önkormányzati törvény felhatalmazása alapján, a települések önrendelkezési jogainak megvalósításához. A koncepció, többek között, kiindulási pontja lesz a jelenleg készülő Településrendezési tervnek is. A falu közigazgatási területére készülő rendezési terv ez alapján jelöli ki az egyes fejlesztési területeket, korlátozza mások beépíthetőségét, illetve a kialakult településrészekben meghatározza az építési szabályokat. A rendezési terv konkrét építészeti elképzeléseket, közterület alakítási tervet, útépítési tervet nem tartalmaz. Ezek építésére helyet biztosíthat csupán. A koncepció a falu lakosainak bevonásával készül. Az előzetes képviselő-testületi ülésen kialakított javaslat ismertetése után mindenképp szükséges falu fórum részvevőinek építő véleménye, hogy a koncepció az érintettek megegyezésével készülhessen el. Éppúgy, mint az építkezéseknél a településrendezési terv készítésénél is az Országos érvényű építési (út, közmű, ház), környezetvédelmi előírásokat be kell tartani, ezekkel ellentétes döntéseket a falufejlesztési elképzelések sem tartalmazhatnak. Felhívnánk a figyelmet a fontosabb jogszabályokra, -Építési törvény, Országos Építési Követelmények (OTÉK),Balaton törvény. A település arculatán tükröződik a kétszázötven éve itt élők szorgalma és rendszeretete. Bár az igyekezetet megtépázta a szocialista idők gazdátlansága, több lett a parlag terület, tulajdonos nélküli lakóház, a faluképet átformálták radikális átépítések, a közlekedési hálózat fejlesztés. Tizenöt év nem volt elég, hogy a község visszanyerje a régi egységes arculatát, tájjal békében élő, rendezett képét. De remélhető, az elindult fejlődés megteremti az igényt és az anyagi fedezetet, hogy a mai környezetvédelmi, közlekedési és közművesítési elvárásoknak megfelelő, a tájjal szerves egységben élő, korszerűen –hagyomány-őrző település él tovább. A község lélekszáma a tizenkilencedik század végén és huszadik század elején 500 fő körül mozgott. A két háborúban elvesztett emberek száma is megmutatkozik a település népesség számának vizsgálatánál, de ennél jelentősebb a település népességének csökkenése az 1940-es évektől. Biztató jel, hogy az 1980-as évek átmeneti népességszám növekedését az elmúlt évek lassú, de egyenletes lakosság szám emelkedése már majdnem elérte. A faluban kevés a középkorú és 20-25 éves fiatal, elöregedő népesség él itt. Míg az Eszterházy uradalomban szükség lehetett a munkás kezekre, ki kellett termelni a fát, meg kellett művelni a földet, szőlőt. Fel kellett dolgozni a terményeket, fát. A megélhetéshez fontos volt a helyben dolgozó molnárra, asztalosra, ácsra, kovácsra, takácsra, pékre. A nagyüzemi termelés nem biztosította a településen lakók megélhetését. A fejlődés, közlekedési utak megnyitása szükségszerűen megindította az elvándorlást, az ingázást. Az itt élők jelentős része a szocializmus alatt más településen dolgozott és vásárolt. 22 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
A falu fejlődésének kulcsát várhatóan a túrizmus adhatja, hiszen már ma is több lakóház talált gazdára és újult meg a beköltözők jóvoltából. De az üdülőházak mellett, szükség lenne az állandó lakók számának emelésére és a lakóterületek bővítésére. A település számára a fiatalok letelepítése biztosíthatja a fennmaradást, a fejlődést. Fontos lenne megkeresni azokat a forrásokat, melyek a településen élők számára minél szélesebb körben nyújtanak megélhetést. Így a túrizmus fejlesztése mellett az erdőgazdálkodás, a bányászat, szőlőművelés illetve egyéb gazdasági tevékenységek támogatása is szerepelhetne az Önkormányzat elképzelései között.
Jövőkép KORSZERŰ
-HAGYOMÁNYÖRZŐ
FALU
Új lakóterület kijelölése (fiatalok lakásépítésének támogatása)
Meglévő lakóterületek minőségi fejlesztése
Lakóépületek felújítási elősegítése(pályázatok)
Náczi- hegy megújulása (szőlőtelepítési, gyümölcstelepítési program, üdülés és művelés összhangja)
Focipálya építés
Rendezett, meghatározott funkciójú közterek kialakítása, A Templom utca és a hozzá kapcsolódó két közúti csomópont közterületi rendezése visszaadná a hagyományos faluszerkezet központi magját.
Zöldfelületi arculat, A település értékes elemei a korábban kialakult utcák egységes fásítása. Ennek érdekében tervezett faültetési kampányt kell indítani.
Közművesítés kiépítése, A meglévő és tervezett lakóterületeket teljes közművel kell ellátni. A csapadékvíz, szennyvízelvezetést ki kell építeni. Törekedni kell arra, hogy az új fejlesztési területeken az elektromos hálózat, a közvilágítási hálózat és a telefonhálózat lehetőség szerint földkábeles kiépítésű legyen.
Mind a távoktatásban részvevők, mind a távmunkahelyek számát növelné az informatikai hálózat kiépítése.-Teleház
Munkahelyek teremtése, pályázatok SZELID
lehetőségeinek
megőrzésének
TURIZMUS
Vendég ház pl.: a Polgármesteri Hivatal tetőterének kiépítése
Művészetek biztosítani
völgye
és
rendezvények
lebonyolításához
Fedett szín és nyitott több funkciós tér 23 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.
teret
kell
PULA Településrendezési terv - Településfejlesztési koncepció
A
TÁJI
Falu-kapu”, információs pont
Kerékpár utak, gyalog utak, turista utak
Turisztikai információs rendszer
Régészeti lelőhelyek megközelítését biztosító sétautak
Nyári táborhely
,
TERMÉSZETI
ÉS
ÉPÍTETT
ÉRTÉKEK
MEGÓVÁSÁ
Természetvédelmi rendelet, Táji és Természeti értékek megóvása , Az erdők védelmének további fejlesztése- védelmi és turisztikai rendeltetésű erdők arányának növelése. A nem kívánt tevékenységek korlátozása. Az erdővédelemnek megfelelő turizmus fejlesztés az erdőterületeken. A gazdálkodás és a védelem összehangolása. Ökológiai szemlélet előtérbe helyezése
Természeti környezet vegye körül a település központi belterületét
Patakvölgy védelme,
Helyi értékvédelemi rendelet Belterületi épített értékek megóvását szolgáló értékvédelmi rendelet, (műemlék, műemléki környezet, kereszt-csűrös falu szerkezet védelme, beépítési típusok védelme, helyi értékek)
Külterületi épített értékek felkutatása és bemutatása,
Falu gyűjtemény a helyben talált régészeti leletek bemutatására.
Római kori régészeti területek feltárását szorgalmazni kell,
Középkori település, Tálodi kolostorrom bemutatása
A helyi védettségre javasolt természeti értékek és természetvédelmi területek kijelölése.
Tájképi értékek védelme, fejlesztése
Az értékek védelemnek megfelelő feltárása, kezelése
24 PAGONY KFT.- PRO ARCH ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ -KÖR KFT. 2003.-2004.