TÁMOP – 3.1.4-08/2-2008-0119 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben”
Projektpedagógia és annak alkalmazási lehetőségei a kollégiumban Tanulásszervezési eljárások
Szerzők: Dr. Buri Antalné Durgonics Ildikó Farkas Istvánné Némethné László Zsuzsanna Nyerges Tibor
I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Kollégium
Szekszárd, 2010. április 14.
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezető………………………………………………………………………….3 2. A projektpedagógia……………………………………………………….…… 3 3. A konstruktivista tanuláselmélet legfontosabb megállapításai……….…… 5 4. Mi a projekt?.................................................................................................7 5. A projektoktatás…………………………………………………………….…….9 6. A projekt folyamata……………………………………………………………..11 7. A projektorientált tanulás jellemzői……………………………………………14 8. A projektmódszer kritériumai…………………………………………………..16 9. A módszer alkalmazásának elkerülendő hibái……………………………….17 10. Projektek jellemzői, csoportosítási lehetőségei……………………………..17 11. A projekt rendszerű oktatás jellemző problémái ……………………..…….19 12. A pedagógus szerepe és érzelmi intelligenciája…………………………….20 13. Értékelési stratégia kidolgozása, dokumentálás…………………………….23 14. Projektmódszer alkalmazása kollégiumunkban
………………….23
15.Összegzés ……………………………………………………………………….30 16. Az I. Béla Gimnázium Kollégiumának 2009/2010-es projektje…………….30 17. Táblázat a tervezéshez - GANTT – diagram……………………….………..36 18. Táblázatajánlás a határidők kijelöléséhez……………………………………38 19. Kollégiumunkban a 2009/2010 –es projekt táblázattervezésénél figyelembe vett kritériumok………………………………………………………..…41 20. Ütemterv………………………………………………………………………….43 21. 2009/2010-es projekt GANTT – diagram……………………………………..45 22. 2009/2010-es projekt határidő táblázata……………………………………...48 23. A 2009/2010-es Projektzáró forgatókönyve…………………………………..51 Felhasznált irodalom…………………………………………………………………54
2
1. Bevezető Minden pedagógus – az oktató-nevelő munka bármelyik színterén - a saját bőrén érzi, hogy milyen hangsúlyos változásokat tartalmaz számára a 21. század. Joggal teszi fel a kérdést: miért kell mást tennie minden oktató-nevelő intézménynek, mint amit már igen jól tud, amiben gyakorlata van? Alvin Toffler filozófus így válaszol: „A 21. század analfabétái már nem azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, felejteni és újratanulni.” Míg az előző században az oktatás-nevelés az információk elsajátíttatására és azok felidézésére, felmondására koncentrált, a jelen tudás-társadalma megkívánja az állandó tanulást, hogy az így megszerzett új tudást és új készségeket az adott körülményeknek megfelelően lehessen alkalmazni. A 21. században a javak előállítása főként nem fizikai módon történik, hanem tudás és kreativitás segítségével. A fejlődésben az innováció sohasem látott szerepet kapott. Míg a 20. században a tudást és készségeket a szabályokon alapuló tanulással meg lehetett szerezni, mára a tanulás képessége és a szerzett tudás, valamint a készségek alkalmazásának képessége vált igazán fontossá. A pedagógia tárgya: a nevelés elmélete és gyakorlata. A pedagógiai elmélet megújulásának fontos kritériuma, hogy a nevelési gyakorlat fejlődési tendenciáit, a valóságos élet dinamikus mozgását és annak kihívásait felismerve új, értékteremtő pedagógiai válaszokat tudjon adni.
Ezeket a pedagógiai válaszokat fogalmazza meg a
projektpedagógia.
2. A projektpedagógia Célkitűzése a konstruktív életvezetés; oktatási stratégiája a projektoktatás, megvalósulása kitágítja az iskolai kereteket, feltételezi a tevékenységorientált iskola modellt. A konstruktív életvezetés, mint alapérték biztosítja a nevelési folyamat során a közösségfejlesztés és az egyén fejlesztésének harmóniáját. A konstruktív életvezetés szociálisan értékes és egyénileg is eredményes. A nevelés
3
lényege az értékközvetítés, és feltételezi a felelős magatartás repertoárjának gyakoroltatását.(1. ábra)
1. ábra. A projektpedagógia fogalmi köre
A harmadik évezred embere hatalmas ismeretanyaggal találkozik. Az élet minden területén rázúduló információáradat nem szelektált. Ezért fontos, hogy az eligazodás, a konstruktív életvezetés alapvető eleme a felelősség legyen. Az ember felelős önmagáért, társaiért és környezetért.
4
Önállóságának fő megnyilvánulási formái:
képes az önszabályozásra, vagyis képes felismerni szükségleteit, és képes mértéket tartani
embertársaival
partneri
kapcsolatban
együtt
tud
munkálkodni,
tevékenykedni. Ez azt is jelenti, hogy saját cselekedeteiért saját maga felel, nem
a
társai.
Segít
a
rászorulóknak
(kisebbnek,
gyengébbnek,
idősebbnek). Ha szükséges, vállalja a vezető-, vagy társ- szerepét
A szabadságban az egyén megvalósíthatja önmagát. A kiteljesedéshez fel kell ismerni, hogy az egyéni szabadság határainak korlátokat szab a másik ember egyéni érdeke, szabadsága
a társakkal való együttműködés feltétele a fegyelmezettség, a rend, a szabályok, normák ismerete és alkalmazása, gyakorlása
a felelős ember nemcsak döntésképes, hanem akar és tud dönteni. Viseli döntéseinek következményeit, megtanulja, hogy kudarcaiból hogyan kell építkezni, hogyan lehet a hibákat kijavítani, a tévedések lehetőségét a legkisebbre csökkenteni
humánus egyénként arra törekszik, hogy saját, belső értékeit folyamatosan felszínre hozza, hogy testi-lelki-szellemi képességeit fejlessze
kompromisszumra törekszik. A különböző élethelyzetekben a közös célokat
felismerve
konstruktív
javaslatokkal
képes
elősegíteni
a
megegyezést.
3. A konstruktivista tanuláselmélet legfontosabb megállapításai Napjaink egyik meghatározó pedagógiai koncepciója a konstruktivizmus, amely a tanítási – tanulási folyamat szempontjából a következőket tartja alapvetően fontosnak:
A tudást a tanuló aktívan hozza létre, nem csak passzívan elfogadja.
A tanulók az új ismeretet - az általuk birtokolt tudásra alapozva -, abba integrálva hozzák létre.
5
Az egyén tanulási folyamataiban egyéni interpretációk születnek, melyeknek „jóságát” adaptivitásuk döntik el.
A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű.
A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket és lehetőséget kell kapniuk arra, hogy azokat kifejezhessék.
A konstruktivista szemléletmód a posztmodern tudományfilozófiákból és a kognitív pszichológia
legújabb
eredményeiből
építkezik.
A
tanulási
folyamatot
tudáskonstrukcióként fogja fel, melyben alapvető szerepe van a már meglévő tudásnak. A tanár szerepét abban látja, hogy a diákok konstruálási folyamatait minél jobban elősegítő környezetet biztosítsa. Eközben széles módszertani repertoárt használ fel, mely lehet csoportmunka, egyéni munka, de akár frontális előadás is. Az alkalmazott módszerek az adott pedagógiai szituációtól függenek. A konstruktivista pedagógia szempontjából alapvető kérdés, hogy sikerül-e a tanulóknak megfogalmazniuk a tanulandó témával kapcsolatos belső képeiket, elméleteiket. A diákok belső képeinek megfogalmazása előfeltétele a fogalmi váltások előkészítésének. A
konstruktivista
szemléletű
tanítás
során
valójában
az
összes ismert
tanulásszervezési eljárás alkalmazható. Azonban minden esetben azt kell meggondolni, hogy melyik módszer teszi az adott pedagógiai szituációban leginkább lehetővé a tanulók konstruálási folyamatait, melynek során azok a konstruktumok jönnek létre, melyeket éppen elsajátíttatni szeretnénk. Ezért ne zárkózzunk el - adott esetben - a frontális módszertől sem, mint tanári magyarázat. Pl.:amikor egy projektfeladat megoldásához szükséges instrukciókat, tudáselemeket kell ismertetni. Ellenben a későbbekben, amikor a tudásrendszert alkalmazni, illetve bővíteni kell,
előtérbe kerülnek a különböző kollektív
munkaformák,
csoportmunka,
mint
differenciált
tevékenységjellegű részei.
6
vagy
a
projektmódszer
4. Mi a pojekt? A projectum latin szó, tervet, tervezetet, javaslatot jelent. A projektív kifejezés: vetítés, (kivetítés) Projektál: tervez, javasol, előre vetít szavak szinonimájaként szokták használni. A projekt típusú tervezés alkotó jövőbetekintést és vállalkozást, fejlesztési feladatok megoldását, s egyúttal járatlan utak kiépítését, feltáratlan terület megismerését is jelenti. Ennélfogva alapos tervezőmunkát, folyamatos korrigálást, ellenőrzést, elemzést igényel és
kitüntetett szerepet tulajdonít a rendszeres
értékelésnek. A projekt – több résztvevő együttműködésével megvalósuló határozott ideig tartó – a tervezés, szervezés, végrehajtás összehangolására, a szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására különös hangsúlyt fektető, a projektvezetés módszereit alkalmazó fejlesztés. A projektpedagógiának létezik egy szűkebb és egy tágabb értelmezése. A szűkebb értelmezés specifikuma: van egy téma, amit körüljárunk. A tágabb értelmezés: minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység. Csak abban van azonosság, hogy a projekt több, mint oktatás egy foglalkozáson. A pedagógiai lexikon alapján: „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja”. Projekt definíció (a sok közül egy) Hegedűs Gábor és munkatársai: „A projektoktatás egy tanulási- tanítási stratégia, a tanulók által elfogadott, vagy kiválasztott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportban történik, megszüntetve, feloldva a hagyományos osztály- tanóra kereteket. A végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás, produktum, és az alábbi jól elkülöníthető szakaszokból áll:
témaválasztás,
tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása),
7
szervezés,
adatgyűjtés,
a téma feldolgozása,
a produktum összeállítása, bemutatható formában,
a projekt értékelése, korrigálás,
a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele,
a projekt lezárását követő tevékenységek, (Hegedűs Gábor, 2002, 24.).
Vannak akik - köztük D. Hansel – fenntartással fogadják ezt a felosztást, mert egy ily módon strukturált ismeretszerzés éppoly művi, tanárvezérelt lehet, mint a megszokott frontális oktatás. Ezért az ezen alapuló definíciót elveti, mert azokat a specifikumokat nem veszi figyelembe, amelyek a projektorientált oktatást a tradicionálistól megkülönbözteti. A tartalmi jegyek felöli megkülönböztetés sem vezethet pontosabb megfogalmazáshoz, hiszen a közölt ismertető jegyek legkisebb közös többszöröseként, egy nagyon elvont fogalmat adnak, ami szintén nehezen értelmezhető. Akár így, akár úgy van, az oktatási intézményekben a pedagógusoknak és a nevelőknek nem valamilyen definícióra van szükségük, hanem azoknak az ismérveknek az ismeretére, melyek segítségével a tanulásszervezés e formájának lényegéhez közelebb juthatnak (Hortobágyi 1991.). A projekt-folyamatot illetően négy cselekvési fázist különböztethetünk meg. 1. Célmeghatározás, témaválasztás:
témakiválasztás,
a tevékenység céljainak rögzítése.
2. Tervezés (tartalom, munkaszervezés):
a komplex téma kezelhető egységekre bontása,
a munkavégzés helyszíneinek kiválasztása,
munkaformák meghatározása.
3. Kivitelezés:
belső munkamegosztású kiscsoportos munkavégzés,
8
a csoportok közti munkamegosztás,
menet közben szükséges korrigálás, visszacsatolások alapján.
4. Reflektálás, értékelés:
a projekt eredményeinek csoportos megvitatása,
a tanulságok összegzése,
az elkészült projektek bemutatása.
5. A projektoktatás A projektoktatás olyan stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására, ezért a kollégiumi neveléshez is szorosan kapcsolódik. Magát a tevékenységet - a sajátos célok eléréséhez -, a valós életet integráló tanulási tartalommal tölti meg. A komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói munkát új szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel valósítja meg. A hagyományos tanulási kereteket természetes környezetbe helyezi és az így létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. (2. ábra)
2. ábra • A projektoktatás mint oktatási stratégia
9
A projektoktatás elméletileg minden tanulási egység elsajátítására alkalmas, nélkülözhetetlen viszont azokban a komplex témakörökben, amelyekben a konkrét tapasztalatszerzést előfeltételező összefüggések megértése, magatartásformák elsajátítása a feladat. A projektmódszert a 20. század eleji amerikai reformpedagógusok, Dewey és Kilpatrick nevéhez köthetjük. Lényege, hogy a tapasztalatot tekinti a tanulás legfontosabb forrásának. A gyerekek számára - ahogy bekerülnek az iskolába – megszűnik a világ komplexitása. A természet tantárgyakra oszlik, és ezek a tantárgyak csak néha-néha kapcsolódnak egymáshoz. „A hagyományos nevelés jellemzői: a tanagyag passzív elfogadása, a gyerekek helyhez kötöttsége, az anyag és a módszer túlságos szabályozottsága. Mindez röviden abban foglalható össze, hogy a súlypont a gyermek körén kívül esik.”…” Ez egy olyan átalakulás, forradalom, amely bizonyos tekintetben hasonlatos ahhoz, amikor Copernicus az égitestek középpontjává a Föld helyett a Napot tette meg. Ebben az esetben a gyermek lesz a Nap, amely körül a nevelés mindennemű eszközével forog.” (Dewey) A Dewey pedagógiai elvein alapuló projektmódszer elterjedésében nagy szerepe volt
W.
H.
Kolpatrick
A
projektmódszer
című
könyvének,
amely
a
reformpedagógia egyik legforradalmibb írása. Kolpatrick szerint a gyereket úgy kell tanítani az iskolában, hogy figyelembe vesszük tapasztalatait, képességeit, érdeklődését. A projektmunka nemcsak tanulási technika, pedagógiai módszer, hanem a nevelésének, személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze. A projekt a pedagógiában sajátos tanulási egység, amelyben az egyes tanuló vagy tanulócsoport önállóan sajátítja el az ismereteket. A projekt középpontjában egy probléma áll. A projektoktatás a tantárgyközpontú tanítással szemben a tanulóra, a tanuló olyan célszerű öntevékenységére helyezi a súlyt, amelyet az élettel közvetlen kapcsolatban lévő integrált témák inspirálnak. A projektoktatás mindig komplex módon, egy jól meghatározott struktúrát követve szervezi újjá a feladatot. A projekt a tanuló életéhez, élményeihez kapcsolódó problémákból indul ki,
amit
a
valóságos
élettevékenység
létrehozásával.
10
rendez,
valóságos
produktum
A projekt, mint feladatterv tudatos tervezést igényel. A feladat nem egyszerűen a probléma
megoldása,
vagy
megválasztása,
hanem
a
lehető
legtöbb
vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. (Pedagógiai kislexikon) A projektmódszer lényege az egyéni, vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység, amelynek az értéke épp az, hogy a tanulók munkájában a tervezéstől a projekt tárgyában szereplő munka előkészítésén, végrehajtásán át egészen az eredmény prezentációjáig érvényesül a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség, az előre kalkuláltság is. (Nádasi Mária). A projektmódszerrel történő ismeretszerzésben maga a tanuló, vagy a tanulói csoport kap egy önálló, összetett, komplex feladatot, amelynek végrehajtását maga tervezi meg, ütemezi a feladatokat, megkeresi a szükséges információkat és értékeli a munka eredményét.
6. A projekt folyamata A pedagógusok feladatai
projektindítás (tervek, szerepek, felelősségek meghatározása, a szükséges eszközök kinyomtatása, beszerzése, egyéb források: filmek, könyvek, internetes oldalak összegyűjtése, időterv készítése, időterv ismertetése)
a projekt ideje alatt (állandó visszajelzés, megbeszélés, változtatás, speciális események beiktatása, állandó kapcsolattartás)
a projekt végén (a projekt közzétételének megszervezése, levezetik az értékelő folyamatot és a dokumentálást)
A tanulók feladatai egyben a tanítási-tanulási stratégia lépései
A tanulók felismerik, megértik az adott (projekt) probléma megoldásához vezető fő célt.
11
A tanár segítségével a tanulók további konkrét problémákat, célokat fogalmaznak meg a fő cél eléréséhez.
Egyénileg, vagy az önkéntesen alakult csoportokban a tanulók választanak a megfogalmazott problémákból, hogy megoldják azt.
A tanulók tervet készítenek a megoldásról, megfogalmazzák a feladatokat.
Önálló,
páros
vagy
csoportos
munka
során
maguk
szervezik
a
feladatelosztást, az adatgyűjtés színhelyeit, az esetleges adatközlőket (a tanári segítség lehetőségével).
A produktum bemutatása a csoportok, vagy a nyilvánosság előtt.
A projekt értékelése: az önértékelésben a projektkészítés folyamata, a csapatok
értékelésében
a
bemutatás,
a
zsűri
értékelésében
a
projekttevékenység és a produktum áll a középpontban.
A szükséges korrekciók elvégzése.
A projekt közzététele.
A projektoktatás folyamatában döntő szervezési tényező a tanulók önállósága. A tanulók
önállósága
már
a
részcélok meghatározásakor
megnyilvánul,
a
megismerés (tervezés, kivitelezés) folyamatában pedig kiteljesedik. Az önálló tevékenységsorok velejárója minden esetben az élmény és az újszerű szociális és tanulási készségek elsajátítása. (1. táblázat)
Kritikus gondolkodás
A problémák, helyzetek több szempontú vizsgálata, beavatkozási terv készítése, a beavatkozás eredményeinek értékelése
Kreativitás
Új ötletek, elképzelések létrehozása
Csapatmunka Más kultúrák
Másokkal való együttműködés a közös cél érdekében Helyzetfelismerés, a kulturális különbségekre való megfelelő
megértése
reagálás
Kommunikáció
Az információk és elképzelések cseréje Különböző eszközök használata az információk előállítására,
Technika Önirányítás
tárolására, elemzésére és továbbítására Kezdeményező, proaktív, munkavállalói magatartás
1. táblázat: 21. századi kompetenciák
12
Az önirányított tanulás középpontjában a holisztikus szemléletmód és ~világkép kialakítása, a kritikus gondolkodás fejlesztése, a szociális és tanulási készségek elsajátítása, az értelem és érzelem egyensúlya áll. A projektoktatás folyamatában a tanulás alapvetően önálló, páros és csoportos szervezeti formákban történik. A tevékenység megszervezésekor, valamint a feladatok megoldása során az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van a hangsúly. A projektmódszer mindig célirányos, problémaorientált, a tanulók érdeklődésére, aktív tevékenységére épít. A világgal való közvetlen kapcsolata feltételezi az iskolai tanulási környezet kiterjesztését. A megismerési folyamatot a személyiségfejlődés
hatékony
elősegítése
érdekében
szervezi.
Ezért
a
kezdeményezésre, az együttműködésre és a kreatív, felfedeztető kutató technikákra helyezi a hangsúlyt (2. táblázat). 2. táblázat • A projektoktatás technikái
Tanulói
kezdeményezésre Együttműködésre
épülõ technikák
késztetõ technikák
dramatizálás)
Vita kezdeményezése Felidézés, élménybeszámoló
Problémafelvetés
Gyakorlás
Mesekönyv készítése
helyzetgyakorlatok (mesék,
hangok)
Ötletbörze
Szakirodalom feltárása Interjú az adatközlőkkel
Dramatikus
Gyűjtés
felfedeztető,
kutató technikák
Játékok (népi, szerepjáték,
Beszélgetés
versek,
Kiállítás rendezése Fényképek készítése
Programválasztás Kreatív
Kreatív
műhelymunkák
választása Önálló adatgyűjtés
Csoportalakítás Vetélkedő, verseny Alkotás
Új útvonalak kitalálása Eredeti helyszínek
13
Értékelőlapok kitöltése
A projektmódszer további jellemzői:
biztosítja az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton
elősegíti az alapvető szociális kritériumok gyakoroltatását, a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítását (szabadság, önállóság felelősség, partnerség, humanizmus, kompromisszum)
a tanulás eszközjellegénél fogva önkéntes, örömteli tevékenység
a tanulás eredményeként a konkrét projektben való munkálkodás folyamán önálló, egyéni szemlélet, kultúra születik
további célok kitűzésére, feladatok megoldására késztet
A projektoktatás során az ismeretátadás, ~szerzés eszköztára lényegesen gazdagabb az iskolai eszköztárnál. Az új, természetes tanulási környezet olyan eszközök tárházát (csillagvizsgáló, stúdió, tanösvény, jégpálya stb.) kínálja, amelyek iskolai környezetben közvetlenül nem alkalmazhatók, de adaptálhatók. A tanulási környezet új, természetes, sőt maga a természet. A terepi munkák, az adatközlők kiválasztása, megkeresése, a tanösvényeken végzett vizsgálatok (falusi porta, vízvizsgálat, zajmérés) további elemzéseket tesznek lehetővé laboratóriumi körülmények között, illetve összehasonlító, értékelő konklúziók megerősítése történhet a szakkönyvekkel. A projektoktatás eredménye mindig egy produktum, egy projekt. A projekt sajátossága, hogy kettős funkciójú: egyrészt tanulási egység, középpontjában a valós életben felmerülő, az emberek többségét érintő kihívás, probléma áll, amelynek megoldása
felelős, együttműködésre
képes magatartást
kíván.
Másrészt a tanulva tanulás során létrejött produktum, projekt magában hordozza az elsajátított tanulás további alkalmazását, gazdagítását, újabb produktumok alkotását.
7. A projektorientált tanulás jellemzői A projektorientált tanulás és a cselekvőképesség (fejlődése, fejlesztése) szorosan összefüggenek egymással. A döntéshozatali folyamatokban való cselekvő
14
részvétel, az elmélet és a gyakorlat merev szétválasztásának megszüntetése, valamint az egyoldalú szaktárgyi (szaktudományi) specializáció feloldása döntő kritériumai e tanulási formának. A célok meghatározásánál, a tartalom és a módszerek kiválasztásánál, a szervezésnél és a eredmény biztosításánál egyaránt figyelembe kell venni, hogy számtalan (szociális, kognitív és konkrét munkatevékenységekhez szükséges) tudásrendszer mozgósítására, aktivizálására, felhasználására, fejlődésére nyíljon lehetőség. A projektorientált tanulás során a csoport minden egyes tagja azonos jogokat élvez, a demokratikus cselekvési elvek az irányadók. Mindenki számára biztosított a tervezés, a beleszólás, közreműködés, a tevékeny részvétel lehetősége. A
csoportnak
magának
kell
céljait
meghatároznia,
érdeklődésének
és
szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész munkát önállóan megszerveznie. A projektorientált tanulás életszerű, praktikus, a valóságra vonatkoztatott tanulást jelent. A témaválasztás alapjait a mindennapi problémák, valamint az aktuális és aktualizálható tanulói érdekek alkossák. Ezek a tanulói érdeklődéshez, aktuális érdekeikhez
kapcsolódó
problémák
ugyanakkor
szervesen
beépülnek,
beépíthetők a tervezett hatásrendszerbe (a tervezett tananyagstruktúrákhoz is kapcsolódó hatásrendszerbe, vagyis a tantervi követelmények, elvárások rendszerébe). A projektorientált tanulás többnyire szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy, illetve szaktudomány körébe tartozó egységes, összefüggő, komplex elméleti és gyakorlati munkát jelent. Ez a tanulás interdiszciplináris megközelítésmódot igényel, ami a kutató és felfedező, a játékos és fantáziadús, a kérdezni tudó és kérdezni engedő, a kooperatív és szociális tanulás lehetőségeinek megteremtését követeli meg. A projektorientált tanulás sokszor kifejezetten az intézmény falain kívül bonyolódik le, és a legkülönbözőbb anyagok, médiumok, eszközök alkalmazását igényli. Minden
tekintetben
tanulásszervezést
kell
a
„curriculum-szemlélet”-nek
nyitott
megvalósítani.
Meg
kell
teremteni
az
megfelelő intézmény
nyitottságának lehetőségét a különböző közösségek, a város, a távolabb vidékek felé, fel kell tárni a lehetőséges külső tanulási színterek körét 15
Ez a fajta tanulásszervezés elegendő teret biztosít a rugalmasságnak, az előre nem tervezett, nem tervezhető akciók beépítésének is a tanulás folyamatába. A
projektorientált
tanulás
„kézzel
fogható”
produktumokhoz,
konkrét
eredményekhez vezet. A projektorientált tanulás „termékei”, produktumai értékeket hordoznak magukban. Ezek lehetnek anyagi értékek, szociális értékek, lehetnek a résztvevők életvitelét aktuálisan, de távlatokban is segítő, közvetett vagy közvetlen, az élet minőségére kiható értékek is (Bárdossy-Dudás-Pethőné-Priskinné 2002.)
8. A projektmódszer kritériumai
Kényes egyensúly megteremtése, amely a teljes irányítatlanság, azaz az anarchia és a lépésről lépésre kontrollált frontális tanításra emlékeztető módszer között húzódik.
A projekt problémafelvetése a tanulók érdeklődésére épüljön.
A munka folyamatának megtervezésébe be kell vonni mindazokat, akik majd a konkrét tevékenységek részeseivé válnak.
Valóságos problémahelyzetekhez valóságos megoldási tevékenységek sora kapcsolódjon. A projekt ugyanis akkor éri el a kívánt hatást, a személyiség
konstruktivitásának,
problémamegoldó
képességének
fejlesztését, ha olyan célok megoldására irányul, amelyek túlmutatnak az iskola zárt világán, ha a problémahelyzeteket nem a pedagógus szimulálja, hanem a diákok fedezik fel azokat, és megoldásukat ők érzik szükségesnek. Ugyanis, ha nem a „való világban” gyökerezik a probléma, ha azt a pedagógus kreálja, elvész az iskolán kívülre tekintés lehetőségének hatalmas motiváló ereje, az élettel való találkozás megtapasztalásának élménye.
Önálló munkán alapuljon, legyen alkalmas a kooperációs kompetenciák fejlesztésére
16
9. A módszer alkalmazásának elkerülendő hibái Ha a pedagógus a projekt módszert az „ölbe tett kéz”, vagy a „nekem semmi dolgom” attitűdjével közelíti meg, a munka anarchiába, eredménytelenségbe torkollik. Ha a projekt alkalmazása nem más, mint a tanulók által erős tanári kontroll mellett végzett csoportmunka, amelyben az egyetlen „értékes” elem a kooperáció valamilyen szintjének gyakorlása.
10. Projektek jellemzői, csoportosítási lehetőségei A projekt végterméke egy közös alkotás, produktum, amelynek használati és közlési értéke van (ipari alkotás, kiállítás, újság, színdarab, esszé, vitaest, stb.). Bemutatása a nyilvánosság előtt (iskola, kollégium, szülők) ill. azok bevonásával történik A projekteket a legkülönbözőbb szempontok alapján csoportosíthatjuk. Például a projekt-tevékenység: Jellege szerint (Schmollgruber- Mitterbauer, 1997)
folyamatorientált
eredményorientált
vegyes projekteket
Célterülete szerint:
technikai projektek
művészeti projektek
környezeti nevelési projektek
gazdaságismereti projektek
kutatási projektek
vegyes projektek: az előbbiek vegyített típusai.
Tartalma szerint:
tantervi célokat, tartalmakat, követelményeket feldolgozó projekt (különböző tantárgyak, tantárgyrészek, több tantárgy, stb.),
17
tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó projekt,
vegyes projekt: megjelennek benne a tantervi és a tanterven kívüli célok, tartalmak is.
A projektekre jellemző az interdiszciplinaritás, ezért legtöbb esetben keverednek benne az iskolai tantervi tartalmak, és azon kívül esőek. Hegedűs Gábor és munkatársai interdiszciplinaritás alapján is csoportosították a projekteket (Hegedűs és mtsai. 2002.)
szűk tartalmú projekt (egy produktum, pl.: madáretető készítése),
multidiszciplináris projekt (téma feldolgozása a különböző tantárgyi, műveltségterületi kapcsolódásokon keresztül). A projekt hálós tervezését kívánja meg.
A megvalósulási helyszíne szerint:
egy, több, térkép szerinti
A tanulók létszáma szerint:
intézmény szintű projekt
évfolyami szintű projekt
osztály/csoport projekt
kiscsoport- projekt (kb. 3-6 fő)
vegyes
csoportú
projekt
(amikor
egy
projektet
megvalósító
csoportkülönböző életkorú, különböző osztályba járó tanulókból áll)
egyéni projekt
Időstruktúra szerint
folyamatos időtartamú projektek: az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak a tanulók. Lehet: néhány órás, egy napos, többnapos, egyhetes, nagyobb egység,
nem folyamatos időtartamú projektek: megszakítások vannak a feldolgozás során. (Pl. heti 1-2 óra feldolgozás után visszatérnek rá a következő héten, s folytatják az elkezdett munkát)
az előbbi kettő variálásával létrejött projekt.
A témaválasztás módja szerint:
pedagógus/ok/ választják ki a témákat
pedagógusok- gyerekek közösen választják ki a témákat
18
a gyerekek választják ki a témákat
Produktum alapján:
esztétikai, művészeti alkotás (színpadi előadás, video, vagy magnófelvétel, kiállítás,
intellektuális alkotás (írásmű, nyilvános vita, tárgyalás, rendezvény, kirándulás)
materiális eszköz (tárgy, modell, játék, előbbiek kombinációja stb.)
11. A projekt rendszerű oktatatás jellemző problémái 1. Nehezen ellenőrizhető, hogy a projekt elkészítése során mit tudnak a diákok, mit nem? 2. Helyesen választotta-e meg a tanár a projekt munkákat, megfelel-e a tanterv fő követelményeinek? 3. A tematika, amelyhez a projekt készül, ne legyen túlszabályozott, mert a sok megkötés nem teszi lehetővé jó projekt tervezését. 4. Figyelembe kell venni, hogy a projekt elkészítéséhez kellő idő, megfelelő technika, ezzel együtt pénz szükséges. Technika alatt nem csak a különféle műszereket,
számítógépparkot,
a
projekt
összeállításához
szükséges
alkatrészeket és szerszámokat kell érteni, hanem a tanulók önálló munkájához nélkülözhetetlen tankönyveket, de főleg szakkönyveket és szakkatalógusokat is. Az intézményeknek ehhez jól felszerelt könyvtárral kell rendelkeznie, ahol a szükséges szakirodalom a tanulók rendelkezésére áll. 5. A szakkönyvek, katalógusok nagy része angol, ill. német nyelven íródott, ezért kívánatos lenne, hogy a tanulók nyelvismerettel rendelkezzenek, hogy ezeket használni tudják. 6. Az oktatatás a tanár részéről jobb szervezést, nagyobb tudást és széles látókört igényel. 7. A projekt munkához egy dokumentáció is tartozik. Aki a technikai részekre koncentrál az megelégszik az egyszerűbb dokumentációval. A teoretikus típus 19
többet ír, de a technikai kivitelezésre kevésbé ügyel. Ezek figyelembevételével az értékelés nagyon nehéz. 8. A végeredmény mindig egy hasznos termék legyen, de mindig hangsúlyozni kell az elmélet fontosságát. 9. Az eredményesség feltétele, hogy a tanuló „körüljárja” az adott feladatot. 10. A projektoktatásra a komplex jellegű tárgyak a legalkalmasabbak, a tananyagot ennek megfelelően kell összeállítani. 11. A projektmunka során a gyakorlat és az elmélet nem válnak el, hanem szerves egységet képeznek.
12. A pedagógus szerepe és érzelmi intelligenciája A projektorientált tanulás megváltoztatja a tanár szerepét. A tanár egy személyben tanuló és közreműködő megfigyelő és közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló és a tanulásban valamilyen módon közreműködő (szak)emberek számára. Ez a szerep nagyobb valószínűséggel kényszeríti ki, hogy a tanár elkerülje a sztereotípiákat, hogy kritikus „én-funkciókat” alakítson ki, hogy folyamatosan tökéletesítse kognitív, szociális, személyes kompetenciáit Az igazán jó projektekben a pedagógusnak jóval nagyobb és sokoldalúbb munkát kell végeznie, mint a hagyományos frontális óravezetés, ismeretközvetítés során, s itt korántsem csak a szervezésről van szó. Egy igazi projekt szervezéséhez tehát nagyon nyitott, alkalmazkodó, a gyerekeket elfogadó tanárok kellenek. A projektben a tanárszerep megváltozik, a tanár a diákok partnerévé válik. Ezt sokszor nehéz elfogadniuk a pedagógusoknak. Emellett nem egyszerű lebontani a 45 perces órák ritmusát, a tanárok egymásutánját, a szaktanárok ragaszkodását a tantárgyaikhoz, és azt a szokást, hogy a diák az iskolában tanuljon, az iskolán kívül pedig éljen. A projektmunkában résztvevő tanulók az intézményen belül is élnek, és odakint is tanulnak, az ilyen „hely” nemcsak az életre nevel, hanem maga az élet. A konstruktivizmus szerint más a pedagógus szerepe, mint az eddigi pedagógiai gyakorlatokban. Ez elsősorban egy szakértői szerep. A pedagógus szakértő a pedagógiában, a pszichológiában, a kollégégiumi élet szervezésében, illetve
20
szakértő
a
szaktudományában.
pedagógusnak,
de
egy
Ez ugyan
egészségesen
speciális szerepet
fejlődő
pedagógiai
biztosít
a
közösségben
mindenkinek a szerepe speciális, minden egyes diáké is. A pedagógia történetében számos olyan oktatási forma létezett és léteznek ilyenek ma is, amelyek igenis megvalósították ezt az idealisztikusnak tűnő elképzelést.
Jó
példa
erre
a
jelen
képzési
csomag
tartalmát
képező
projektmódszer alkalmazása is, amelynek szerves, elengedhetetlen része a diákok bekapcsolása a projekt témájának kijelölésébe, a csoportok kialakításába, a módszerek, a feladatok meghatározásába, stb. Számos reformpedagógiai szemléletű iskola működött és működik
még ma is ahol a tanulók, vagy
csoportjaik maguk választanak a feldolgozandó témákból, és ők döntenek a módszerekkel, a feldolgozás ütemével kapcsolatban is úgy, ahogy igényeiknek az a leginkább megfelel. Mit is jelent a gyakorlatban egy ilyen pedagógusi szerep érvényesítése? Mindenekelőtt azt, hogy a pedagógus közösség együttesen döntene arról, hogy a tantervi követelmények (ezek külső, nem a közösségtől függő tényezők) teljesítése milyen konkrét témák feldolgozásával, milyen módszerekkel, milyen tevékenységekkel, milyen ütemben történjék, milyen elágazások lehetségesek, ki mit vállaljon részfeladatként, az általános követelményeken túlmenően ki milyen szint elérését vállalja, s a közösség mit szab ki számára elérendő célként. Azt is jelenti az új szerep, hogy a döntések meghozatala után a tevékenység irányítása az egész közösség feladata, s nem egyoldalúan a pedagógusé. Az értékelés is a közösség egészének feladata, azzal együtt, hogy ennek az értékelésnek a legfőbb mozzanata, hogy minden tanuló maga lássa, hogy megkonstruált tudása mennyire használható, mennyire adaptív. Az érzelmi intelligencia legfontosabb eleme, a pedagógus nélkülözhetetlen munkaeszköze az empátiás képesség. Az empátia teszi lehetővé, hogy a tanár éljen az érzelmi befolyásolás lehetőségeivel, fejlessze a tanulók nonverbális közlésmódjait.
Empátia
útján
jut
kifejezésre
kapcsolatunk
minősége
tanítványainkkal. E kapcsolat élményszínezetének felfogása, a válaszreakció megfejtése metakommunikatív érzékenységet feltételez. Ha a tanár nem tud „olvasni”
diákja
mimikájából,
hangjának
jellegzetes
változásaiból,
vagy
félreértelmezi e jelzéseket, a kapcsolatba zavar, feszültség keletkezhet. Gyakran
21
előfordul, hogy a diák mimikájából a tanár téves következtetést von le vagy ellenséges szándékot vél felfedezni! A diákoknak is ismerniük kellene a tanári kifejezésmód kódjait, mert a tanulók többsége arról panaszkodik, hogy felelés közben semmit sem tud a tanár rezzenéstelen arcáról leolvasni. Ez különösen a szorongó diáknak jelent gondot! Az osztályfőnöki órákon, de a tanórákon is van lehetőség arra, hogy játékosan, a humor eszközeivel is élve némi jártasságot szerezzünk a rejtett közlésekben. A
tanár-diák
játszmák
leépítésének
módja
az
őszinte,
hiteles
kommunikáció: azt mondjuk, amit gondolunk, szavaink és tetteink, szóbeli és metakommunikatív közléseink között összhang van, képesek vagyunk az emberi melegségre és együttérzésre. Nem félünk az önfeltárástól, nem akarunk más érzelmet mutatni, mint ami bennünk van. Ha valaki el tudja fogadni saját érzéseit, akkor másokkal is képes kapcsolatba lépni. Az önelfogadás, az empátia elvezet a toleranciához, az erőszakmentes kommunikációhoz. Az ilyen típusú kommunikáció szabályai:
Ne akard a másikat mindenáron megváltoztatni!
Ne ítélkezz, ne minősítgesd mások viselkedését!
Saját érzéseidet, szükségleteidet fogalmazd meg!
Ne követelést, hanem konkrét kérést közvetíts társadnak!
Szabadulj meg negatív érzéseidtől! Stb.
Az önismeret technikája, hogy megtanuljuk és gyakoroljuk, hogyan figyelhetünk élményeinkre, helyzetünkre, gondolatainkra és tetteinkre. Az empátia fontos szerepet játszik a morális viselkedésben (Bateson 1987; Hoffman 1982) és a szociális kompetenciában. Fontos humán funkciója, hogy segítségével közelebb kerülnek egymáshoz a kommunikáló partnerek, s a csoportlétet is lehetővé teszi. Ez a kedvező hatás a csoportterápiák „titka”, melynek során a csoporttagok átélhetik, hogy más is hasonló nehézségekkel küzd, s érzelmeiben osztozik. Morális dilemmák, erkölcsi konfliktushelyzetek megértése csak úgy lehetséges, ha bele tudjuk élni magunkat a másik helyzetébe, átélve a másik személy érzéseit. Az empátia több mint a puszta együttérzés, mert egy kognitív folyamatot, értelmi feldolgozást is feltételez.
22
A hatalomérvényesítő, autokratikus nevelés nem fejleszti az empátiát és az erkölcsi érzelmeket sem. Az autokrata nevelő túlzottan távolságtartó, ez a nevelési stílus nem teszi lehetővé, hogy érzelmi szükségletei, szeretetigénye kielégüljön. Ez a „falépítés” egyfajta védekezés a sebezhetőség, a személyesség ellen.
13. Értékelési stratégia kidolgozása, dokumentálás Ahhoz, hogy egy projekt során végzett munkát reálisan értékeljünk, számos szempontot kell figyelembe vennünk. Erre szolgál az értékelő rendszer, amit meg kell terveznünk, és ami tartalmazza az önértékelés, a társértékelés és a tanári értékelés eredményeit is. A projektmunka értékelése holisztikus szemléletet kíván, szerencsés esetben az autentikus, a fejlesztő és a minősítő értékelés egyensúlyban van benne. E három értékelés típus együttesen reális képet ad a csoport és az egyén teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelési formák egyben a tanulási folyamat sikerességéről is visszajelzést adnak. Mindhárom értékelési formát célszerű kérdőíves módszerrel rögzíteni.
Autentikus értékelés: a világban való helytállást jelenti, vagyis azt, hogy hogyan
tudják
alkalmazni
a
diákok
a
megszerzett
tudást,
ill.
kompetenciákat. (pl.: a mi közönség előtt tartott előadásunk)
Fejlesztő értékelés: a jobb teljesítmény eléréséhez a projektmunka során a tanár, a szakértő, a diáktárs, a szülő stb. visszajelzésekkel segíti a tanulót, vagy a csoportot. (pl.: vázlatok, gyakorlások)
Minősítő értékelés: azt kell megmutatnia, hogy a projekt végére, mennyire sikerült elérni a kitűzött célokat. (a produktumra irányul, a célok megvalósulását méri.)
14. Projektmódszer alkalmazása kollégiumunkban A projekt módszer alkalmazására a kollégiumunk feladatrendszerében jó lehetőség
kínálkozik
a
tematikus 23
csoportfoglalkozások
témaköreinek
feldolgozásában, a szociális, környezeti és életviteli, illetve az életpálya építés kompetencia területek fejlesztésekor, az AJKP csoportokba tartozó diákok fejlesztő foglalkozásain. De nem csak a konkrét tananyaghoz kapcsolódó projektekre van lehetőség, hanem a kollégiumi élet szervezésben minden, a diákság életét kitöltő egyéb tevékenységek projektalapú megszervezésére is. (Pl.: mozgás, tánc, jeles napok, ünnepek, hagyományok, mesterségek, újság, rádió, kirándulások, KI MIT TUD, kiállítás-rendezés, pályaválasztási börze stb.) A projekt színterei tehát:
A
csoportfoglalkozások
kompetenciafejlesztő foglalkozások
kollégiumunk összes diákját érintő projekt - nagyprojekt
csoportfoglalkozások
és
kompetenciafejlesztő
foglalkozások
tematikus
tervezésénél már szeptemberben meghatározzuk a projektek profilját. Ez a csoportvezető és a pedagógus feladata. A csoportfoglalkozások éves tematikus tervezését a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja (továbbiakban: KNOAP) szabályozza, a kompetenciafejlesztő foglalkozások tekintetében főként a „Sulinova adatbank”
tartalmi
és
módszertani
ajánlásai
alapján
haladunk.
A
csoportfoglalkozások kidolgozása e módszerrel tanáraink leleményességétől is függ, és egyre többen választják ezt, a „Sulinova” ajánlásai pedig igen nagy módszertani változatosságot kínálnak. A kollégiumi nagyprojektek tervezésénél azonban nagymértékben figyelembe tudjuk venni diákjaink igényeit. A projekt tervezés lépései: 1. Célmeghatározás, témaválasztás: A tanév során legalább egy három hetet meghaladó projektet szervezünk, melynek idejét, témáját a csoportalakítás után a diákokkal való egyeztetést követően szeptemberben a kollégiumi éves munkatervben rögzítjük. Tanév elején megismertetjük tanulóinkat a projekt módszer lényegével, céljával. A csoportonkénti ötletgyűjtést - ami magába foglalja a célmeghatározást és a témaválasztást - a diákönkormányzat (továbbiakban: DÖK) koordinálja, majd előterjeszti a nevelőtestület számára és szavazással döntenek a projektről. 24
Ezt követően rögzítjük a tevékenység céljait, projekt portfoliót nyitunk, mely tartalmaz minden munkával kapcsolatos dokumentációt. Ezek: a diákok és pedagógusok munkalapjai, a konzultációk, megbeszélések, gyakorlások, visszajelzések momentumai. 2. Tervezés (tartalom, munkaszervezés): Kollégiumi projektjeink témaválasztásukban, a résztvevők számában, a folyamat időigényében rendkívül változatosak lehetnek:
A kiválasztott témát, a megoldandó problémát, illetve a feldolgozandó témát minden vele kapcsolatos összefüggésében a megismerési folyamat tárgyává tesszük.
Időtartama
a
választott
téma
jellegétől,
illetve
a
vállalkozás
nagyságrendjétől függ: kiterjedhet egy választott tematikus egységre és az ehhez szükséges teljes időtartamra (projektnapok, projekt-hetek)
Lehet a kollégiumi tanulásszervezés rendszeresen alkalmazott eszköze (projekt-órák)
A résztvevők köre egy tanulócsoporttól az egész kollégiumi tanulólétszámig terjedhet.
A választott témák mindig életszerűek:
a diákjaink kezdeményezésére, javaslatára születnek
számukra értelmes és átlátható
a projekt jellegéből adódóan komplex, sok aspektusa van.
A projektekben diákjaink alanyi jogú részvétele jellemző:
diákjaink nem elszenvedik, hanem aktívan megélik a történést
a folyamatban minden fázisában felelős személyként vesznek részt
a folyamat során döntési jogaik vannak és vállalják az ezzel járó felelősséget.
A tartalom véglegesítése a tanulók és a nevelőtestület közösen kialakított véleménye alapján történik. Ebben a munkafázisban határozzuk meg a résztvevők körét (diákok, tanárok, szülők, vendégek), összeállítjuk a Projekt Nyitónap tervét, forgatókönyvét.
25
Ezt követően a témát kisebb kezelhető egységekre bontjuk, ennek alapján meghatározzuk
a résztevékenységeket,
felelősöket,
határidőket,
mérföldköveket,
helyszíneket,
eszközigényt,
munkaformákat,
egyéb
szervezési
iskolavezetők), berendezése,
teendők:
vendéglátás, tornaterem,
fotózás, vacsora
levelezés
(média,
megszervezése,
sportpálya-igénylés,
iskolavezetés,
szülők, helyszín szülők,
diákok tájékoztatása, vendégek, média meghívása 3. Kivitelezés: Tájékoztatjuk a szülőket levélben, e-mailben a projekt céljáról, tartalmáról, esetleges bevonásukról. A feladatokat, szervezési tevékenységeket megosztjuk a DÖK-kel, ők csoportjaik segítségével tovább „bontják” a feladatokat. Elkészítjük, majd központi helyen elhelyezzük a projekt-ismertető plakátokat. Projekt Nyitónapot szervezünk, ahol a kivetített prezentáció a kollégium összes diákja számára még pontosabb képet ad céljainkról, feladatainkról, elvárásainkról. A konkrét tevékenységet kiscsoportos munkamegosztással végzik tanulóink. Ügyelünk arra, hogy minden csoportba kerüljön jó szervező, vezető egyéniség, illetve olyan tanuló, aki a technikát jól kezeli. Diákjaink egyenként felelnek a vállalt munkájukért, mellyel hozzájárulnak a csoportmunka sikeréhez. Mindenkinek áttekintéssel kell rendelkeznie a teljes projektről, részt kell vállalnia a különböző felelősségi szinteken. A tanulók véleményét figyelembe vesszük, ha szükséges, korrigálunk, áttervezünk és az időponton is módosítunk. A projekt során alkalmazott módszerek nagyon változatosak és leginkább az adott projekttől függnek. Legjellemzőbb, diákjaink által „használt” módszerek, technikák tanulóink kezdeményezésére épülnek. (Pl.:
26
beszélgetés, problémafelvetés, vita, ötletbörze, önálló adatgyűjtés, új útvonalak kitalálása, kreatív műhelymunkák) Az együttműködésre késztető technikák mindig erősítik a különböző csoportok összetartozását. (Pl.: gyűjtés, gyakorlás, szerepjátékok, vetélkedő, verseny, alkotás) A különböző projektek kivitelezésénél a tudós-típusú és kreatív diákok is szerephez jutnak. (Pl.: szakirodalom feltárása, interjú az adatközlőkkel, kiállítás rendezés, fényképek készítése) 4.A projekt zárása, értékelése, dokumentálása A projektmódszer alkalmazásának utolsó lépése a zárás, a projekttevékenység értékelése. A zárás és az értékelés magába foglalja a projekt bemutatását és a produktumok értékelését. Az értékelésnél szükséges több szempontot is figyelembe kell venni. Az értékelés szempontjai:
a projekt kézzel fogható eredménye szempontjából: a célkitűzésnek megfelelő lett- e maga a termék? Megvalósult- e a tervezéskor elképzelt kimenet? Művészeti projektek esetében a közönség elégedettsége, tetszésének kifejeződése és a bevont média tudósítása is fontos tényező az értékelésben, amit interjú és kérdőív módszerrel is alá lehet támasztani, majd dokumentálni. A tanulók önismeretének fejlesztésében is lényeges a korrekt visszajelzés, ami a pozitív elemek hangsúlyozása mellett a fejlesztendő területeket is megmutatja. A kollégiumban erre lehetőséget biztosít a csoportfoglalkozásokon végzett értékelés.
A munkát a tanulás szempontjából is érdemes értékelni. Melyek azok az ismeretek, amivel bővült a tanulók eszköztára és milyen kompetenciák fejlesztését segítette elő a projektben való részvétel? Erre a tudás felmérésével lehet leginkább választ kapni. Kollégiumi körülmények között használható a kvízjáték vagy az ismeretanyagot felölelő totó összeállítása.
A társas kapcsolatok alakulása szempontjából is értékelendő a projekt: milyen volt az együttműködés a csoportban, milyen mértékben
27
vonódott be minden csoporttag, voltak-e konfliktusok, erre milyen megoldások születtek? Az értékelés történhet a pedagógus és a tanulók megfigyelései alapján, feltárható a résztvevők által írt munkanaplók feladatelemzése és szociometria segítségével is. Optimális esetben a tanulók jól együtt tudtak működni, jobban megismerték egymást feladathelyzetben is, fejlődött az egymás elfogadása, az empátia, a kooperáció képessége, ami egy kollégiumi foglalkozásokon túlmutató baráti kapcsolat alapja is lehet. Az értékelést a három hetet meghaladó átfogó projektek esetében több szinten fontos megtenni: Egyéni és csoportszinten a csoportvezető feladata a tanulók bevonásával, kollégiumi
szinten
a
kollégiumvezető
végzi
a
szakmai
vezetővel,
a
pedagógusokkal, a pedagógiai felügyelőkkel, a technikai dolgozókkal és a Diákönkormányzattal együttműködve, Az eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal, ami viszonyítási pontokat jelöl ki jövőre nézve. A dolgozók a projekt értékelésénél alkalmazhatják a megbeszélés, az esetmegbeszélés, elégedettségi kérdőív és SWOT- analízis készítésének módszerét. A kollégiumi értékelés történhet a kollégiumi rádió adásában vagy a projektzárást követő diákfórumon. A konkrét és személyre szóló értékelésnek van a legnagyobb hatása a tanulók fejlesztésében,
ami
megerősítést
ad
és
bátrabbá
teszi
a
diákokat
a
projektmunkában. A projekt zárásának befejező mozzanata a dokumentáció- a projekt portfóliójának a lezárása. A portfólió tartalmazza a teljes dokumentációt a tervezéstől az értékelésig: a pedagógusok és a tanulók munkanaplóit, a projekt ideje alatt készült fotókat, filmeket, videofelvételeket, a tanulók projekthez kapcsolódó produktumait, a projekt végtermékét vagy a róla készült fotókat. Művészeti bemutató esetén a műsor forgatókönyvét, a meghívókat, leveleket is mellékeljük. A projekt nyilvánosságát a médiában megjelent cikkek, tudósítások és az eredmények intézményünk honlapján történő közzététele biztosítja. A projekt a kollégiumi nevelésben a szociális, életviteli és környezeti kompetencia és az életpálya-építés kompetencia fejlesztésében nagyon jól alkalmazható tevékenységközpontú pedagógiai módszer.
28
A projektmódszer segítségével a tanuló nagyfokú önállóságot élhet meg, lehetősége van együttműködő kapcsolatok kialakítására, a team munka megismerésére, a munkaerőpiacon és a közéletben szükséges készségek elsajátítására. A projekt módszer teret biztosít eltérő szintű és irányú képességeknek. Sokoldalú tevékenységeket kínál, amelyek közül ki-kiérdeklődése és képességei szerint választhat, a tevékenységekbe ki-ki azon a szálon kapcsolódhat be, amely neki az adott fejlettségi állapotában a leginkább megfelelő, motiváló. Tanulóink azonos esélyeit biztosítja a különböző képességek felszínre hozásával. A kognitív képességek mellett más jellegű képességek (kézműves, szervezési, művészi) is egyenrangú helyet kapnak. A projekt módszer bekapcsolja az abban résztvevő diákjainkat a szűkebb-tágabb társadalom
életébe:
nemcsak
információk
gyűjtésre,
befogadására
és
feldolgozására van, lesz lehetőségük, hanem aktív részvételre sarkallják őket a közéletben is. (társadalmi, és szociális problémákat feldolgozó, illetve azok megoldásába kapcsolódó projektek). A projekt-folyamatot célirányosan tervezzük a szervezésben, a főszerep a diákoké. Ha segítséggel is, de a célhoz vezető lépéseket ők jelölik ki, a megvalósítás eszközeinek számba vételét elemzik, a munka megosztásának eltervezését és minden más munkafázisban mérlegelnek és a döntéshozásban is nagy szerepet játszanak. A projekt módszerrel integráljuk a tanulók tudását, amik nem szoríthatók tantárgyi ismeretek közé. A projektekkel az élet természetes integráltságát kívánjuk tükrözni, mert a bennük megfogalmazódó feladatok összetettek, integráltak és az életre készítik fel diákjainkat. A projekt módszerrel nemcsak a diákok tudásszintjét javítjuk, hanem szociális kompetenciájukat is erősítjük. A közös feladatok megoldása során gyakorolhatják a felelősségvállalást, az együttműködést, a kulturált vitatkozást, a konfliktusok kezelését, az érdekek egyeztetését. A projekt módszer nyitottá teszi intézményünket, mert tevékenységünk túlmutat a kollégium falain, és bevonja tanulók társadalmi környezetét a megismerés folyamatába (Hortobágyi 1993.).
29
A projektmódszerrel demokratizáljuk a tradicionális tanár-diák viszonyrendszer, sémáit, mert a projektek tanáraink és diákjaink közös munkája, amelyben az eleve elrendelt hierarchikus viszonyokat a munka diktálta kooperatív viszonyok váltják fel.
15. Összegzés Napjainkban nálunk és a világ számos részén jelentős különbség van az oktatásinevelési intézményekben szerzett és a munkaerőpiacon elvárt tudás között. A munkaadók
olyan
munkaerőt
keresnek,
aki
professzionálisan
dolgozik,
munkaerkölcse magas szintű, jó kommunikációs készséggel rendelkezik, tud csapatban dolgozni, kritikusan gondolkodik, problémamegoldó képessége kitűnő, kiválóan alkalmazza a modern technikát, sőt vezetői feladatok ellátására is alkalmas. Az utóbbi évtizedek információs technikája és kommunikációs fejlődése átalakította, globális közösséggé változtatta a világot. Átalakult a foglalkozások többsége is, alapjuk nem fizikai tevékenység, hanem tudás és kreativitás. John Howkins alapján korunk gazdaságát szokás kreatív gazdaságnak is nevezni. A projektben való ismeretszerzés kísérletet tesz az elméleti és az alkalmazott tudás közötti szakadék áthidalására. A projekt alkalmazása a kollégiumunkban rendkívül hasznos, mert egyre inkább az ilyen módon szerzett tudás lesz használható. Azok, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldhatják meg problémáikat, ami meghatározó lehet egész későbbi életükre. Ennek tükrében szükség lesz a pedagógusok módszertani repertoárjának fejlesztésére, munkájuk átalakítására, hogy hivatásukkal hozzájáruljanak a felnövekvő nemzedék jövőbeni helytállásához.
16. Az I. Béla Gimnázium Kollégiumának 2009/2010-es projektje Intézményünkben 2009/2010–es tanévtől a TÁMOP – 3.1.4-08/2-2008-0119 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben”
30
című pályázat célkitűzéseinek megfelelően kollégiumunkban is alkalmazzuk a projektmódszert és megszerveztük a három hetet meghaladó projektet. A projekt címe: Multikulturális tartalmak a művészetekben
16.1. A témaválasztás A multikulturális nevelés lényege, hogy olyan környezetet teremt, amelyben a gyerekek ismereteket szerezhetnek egymás kultúrájából. Célja a tanulók különbözőségének elismerése, a diákok és családjaik kulturális hátterének felhasználásával. A témaválasztásban több cél motivált bennünket, egyrészt a multikulturalizmus fogalmának
megismertetése
felkészülést
biztosított
az
a
sokszínűség
Arany
János
bemutatásával,
Kollégiumi
másrészt
Program
jó
Művészeti
Fesztiváljára és a megyei Ki Mit Tud versenyekre. A téma kiválasztása ötletbörzét követően a tanulókkal közösen történt, így a népművészet köréből a népdal, a népzene, a néptánc és a népmese területét ölelte fel a projekt.
16.2. Projektünk célja 16.2.1..Pedagógiai cél
Művészeti nevelés: –
Új pedagógiai módszer alkalmazása a művészeti nevelésben a tanuló széleskörű bevonásával, művészeti projekt megvalósítása, bemutatható művészeti műsorszámok és alkotások létrehozása
–
Az egyes művészeti ágban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók felkutatása, megismerése, és felkészítése a bemutatóra
Multikulturalizmus bemutatása: –
A kulturális örökség tudatosítása.
–
A kultúrák közötti együttműködés,
–
Egymás kultúrájának megismerése
–
A különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása.
Szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése –
a tanulói önállóság elősegítése
31
–
Kutató és gyűjtőmunka, információk kezelésében való jártasság megszerzése,
–
Az együttműködés kialakítása
16.2.2. A projekt során létrehozott produktum (külső cél): –
kiállítás
–nagyméretű,
kézzel
írott,
illusztrált,
kétnyelvű
meséskönyvek, amelyek magyar és beás, vagy német és magyar nyelven olvashatók. –
A mesék ihlette további illusztrációkból képzőművészeti bemutató
–
A kiállítás megnyitója egyben művészeti bemutató: népdalok, népzenei összeállítás, népmesék bemutatása dramatizált és egyéni előadásban, néptánc
16.3. Tervezési és szervezési feladatok 16.3.1 A feladatok kiosztása: Pedagógusok: A projektben meghatároztuk a pedagógusok feladatait (a feladatok és a felelősségi kör a projekt időtervében) Szakmai vezető: Bors Márta A projekt koordinálása: Durgonics Ildikó bevont pedagógus Szervezési feladatok: Dr.Buri Antalné mb. kollégiumvezető Műsor, mesék dramatizálása: Farkas Istvánné Műsor, forgatókönyv: Némethné László Zsuzsanna Mesekönyv készítés, anyagbeszerzés: Jilling Mária Technikusi feladatok, fotózás: Dömény Gábor A pedagógus munkát közvetlenül segítők: Meseillusztrációk készítésének koordinálása: Bernád Zoltán szociális munkás (reklámgrafikus végzettség)
Gondnok:
szükséges
kellékek
beszerzése,
szervezése
32
projektzáró
napi
vendéglátás
16.3.2. A munkacsoportok megszervezése Projektnyitó nap: 2010. 02. 22. 18.15 - diákfórumon a tanulók tájékoztatása prezentációs előadással. Plakátok elhelyezése az aulában. Csoportfoglalkozásokon a munkamegosztás véglegesítése, projektszervezés, az előrehaladás figyelése. A pedagógusok a kijelölt feladatnak megfelelően működnek együtt a tanulókkal és a többi dolgozóval. Az elvégzett munkáról minden résztvevő munkanaplót vezet (tanulói és pedagógus munkanapló folyamatos vezetése) Tanulói munkacsoportok: -
Mesekönyv készítő - író és illusztráló munkacsoport: vezető:Jilling Mária
-
Mesegyűjtő munkacsoport: vezető: Durgonics Ildikó és Farkas Istvánné
-
Műsorszervező munkacsoport: vezető: Némethné László Zsuzsanna
16.3.3. Időterv készítése A projektmunka az időtervnek megfelelően halad előre (melléklet) 16.3.4. Eszközök, kellékek beszerzése Szükségletek felmérése, eszközlista véglegesítése, az anyagok megvásárlása és átadása a felhasználók számára
16.4. A projekt zárása és értékelése A projekt hivatalos indítása mellett éppen olyan fontos egy projekt sikeres lezárása is. Az ünnepélyes projektzárás megnöveli a projektmunka értékét. A közösen elkészített alkotásokat mindenki megtekinti és értékeli. Projekt zárásának időpontja: 2010.03.25. 17 óra
33
Résztvevők: Az intézmény igazgatója - Hajós Éva, Bors Márta szakmai vezető, a partneriskolák képviselői, a kollégium diákjai és dolgozói, a sajtó képviselője PROJEKTZÁRÓ MŰSOR / kiállítás megnyitó: helyszíne az ebédlő A műsor a multikulturalizmus jegyében zajlott, a roma a magyar és a szerb nép kultúrájából adott ízelítőt. (melléklet: forgatókönyv, fotók, újságcikk) KIÁLLÍTÁS: helyszíne az aula
Bemutatásra került a munkacsoportok alkotása - a kétnyelvű (magyar és beás nyelv), ötletesen elkészített illusztrált meséskönyv
A tanulók mesék –ihlette képei, rajzai
Roma mesekönyv – gyűjtemény
A jó hangulatú estét a Csurgó zenekar magyar táncháza zárta.
Értékelés Az értékelés már a projektzáró napon elkezdődött a vendégek és a kollégisták véleményének a meghallgatásával. A műsoron megjelent közönség pozitívan értékelte a projektzáró műsort és a kiállított alkotásokat. A zárást követően értékelő megbeszélést tartott a kollégiumi nevelőtestület és a célokat
összevetettük
az
eredményekkel.
Összességében
sikeresnek
értékelhettük az először megrendezett, hagyományteremtő projektünket Pedagógiai cél elérésének vizsgálata A tanulók részt vehettek egy átfogó, az egész kollégiumot megmozgató három hetet meghaladó projekttevékenységben. A projekt tervében kezdetben két bevont csoport volt, ehhez a csoportvezetőknek köszönhetően még négy csoport csatlakozott, így a kollégisták nagy része részt vett a gyűjtési szakaszban.
34
A művészeti tevékenységbe bevont tanulók közül többen részt vettek a kollégiumi Ki Mit Tud megyei versenyén, közülük ketten jutottak tovább a regionális versenyre. Terveink szerint az Arany János Kollégiumi Program Művészeti Fesztiválján is szerepelnek a most felfedezett, kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok. A tanulási folyamatban főként a beás kultúra megismerésére nyílt lehetőség, a tanulók aktivitásának eredményeként. A produktum oldaláról értékelve: a mesekönyv készítő és író team a tervezett mesekönyvet magyar és beás nyelven elkészítette és a kiállítás ideje alatt minden kollégista elolvashatta. A kitűzött célokat elértük, emellett a pedagógusok és a tanulók is jó hangulatban, konstruktívan együttműködve vettek részt a projekt megvalósításában.
35
17. Táblázat a tervezéshez - GANTT – diagram:
Résztevékenység
Határidő
Munkavégző
Témaválasztás Tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása) Projekt Nyitó Nap Tájékoztatás, plakát Előzetes teendők… … Vendéglista összeállítás (média, szülők, igazgató, tanár…) Meghívó megtervezése, kivitelezése Meghívó postázása (média, szülők, igazgatók, tanárok…) Dekoranyag beszerzés Megvalósítás tevékenységei…. … …
36
Konzultált
Felelős
Eszköz
Helyszín berendezése (megnyitó, vendéglátás, ünneplés) Hangosítás Dekoráció Videózás Fotózás Megnyitó Ünneplés Értékelés Dokumentálás Publikálás
37
18. Táblázatajánlás a határidők kijelöléséhez
Résztevékenységek/ határidők:
01 26 ig
02 09 ig
02 22
02 23
02 24
02 25
02 26
02 27
Témaválasztás Tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása) Projekt Nyitó Nap (tájékoztatás, plakát) Előzetes teendők… … Vendéglista összeállítás (média, szülők, igazgató, tanár…) Megnyitó megszervezése (forgatókönyv) Meghívó megtervezése, kivitelezése
38
02 28
03 01
03 02
03 03
03 04
03 05
03 06
03 07
03 08
03 09
03 10
03 11
03 12
03 13
03 14
03 15
03 16
03 17
03 18
03 31
Résztevékenységek/ határidő:
01 26 ig
02 09 ig
02 22
02 23
02 24
02 25
02 26
02 27
Meghívó postázása Dekoranyag beszerzés Megvalósítás tevékenységei…. … Helyszín berendezése (megnyitó, vendéglátás, ünneplés) Hangosítás Dekoráció Fotózás Megnyitó
39
02 28
03 01
03 02
03 03
03 04
03 05
03 06
03 07
03 08
03 09
03 10
03 11
03 12
03 13
03 14
03 15
03 16
03 17
03 18
03 31
Résztevékenységek/ határidő:
01 26 ig
02 09 ig
02 22
02 23
02 24
02 25
02 26
02 27
Ünneplés Értékelés Dokumentálás Publikálás
40
02 28
03 01
03 02
03 03
03 04
03 05
03 06
03 07
03 08
03 09
03 10
03 11
03 12
03 13
03 14
03 15
03 16
03 17
03 18
03 31
19. Kollégiumunkban a 2009/2010 –es táblázattervezésénél figyelembe vett kritériumok:
projekt
A projekt célja: Társadalmi és személyes identitás, a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos pozitív attitűdök megerősítése. Kulturális örökség tudatosítása. Kultúrák közötti együttműködés. Különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása. Tanulói önállóság elősegítése, művészeti nevelés. Kutató és gyűjtőmunkára motiválás, információk kezelésében való jártasság megszerzése, feldolgozása, ezek szerkesztett formában való közzététele, majd értékelése. Érintettek köre: 14-19 éves tanulók. Tanárok, szülők, családok, ismerősök, barátok, meghívott vendégek. Fő feladat azonosítása, befejezés mérföldkővel: Intézményünkben tanuló különböző népcsoportok kultúrájának megismertetése mesék, versek, zene, tánc… gyűjtése és feldolgozása alapján.
A feladat lebontása a táblázatkészítéshez:
1.
Témaválasztás
2.
Tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása)
3.
Gyűjtőmunka a lakóhelyen. A csoportok kutató és gyűjtőmunkát végeznek településükön ismerősök, család, rokonok, barátok körében.
4.
Mesekönyv szerkesztés: Az összegyűjtött mese nyersanyag feldolgozása, illusztráció készítése.
5. A tehetséges felkészítése.
diákok
felkutatása,
produkciókhoz
való
kapcsolása,
6.
Meghívók megtervezése, kivitelezése, postázása a vendégnévsor alapján.
7.
Helyszín berendezése.
41
8.
A megnyitó forgatókönyvének összeállítása.
9.
A produktum kiállítás megnyitóval egybekötött bemutatása.
10.
Ünneplés.
11.
Értékelés, dokumentálás, publikálás.
42
20.ÜTEMTERV 2009/2010-es PROJEKT A feladat fázisai, lépései Ötletgyűjtés
Projekt terv véglegesítés Részfeladatok megszervezése indítás Projekt megvalósítása Pedagógiai programba való beillesztés előkészítése Értékelés
A feladat felelőse
A feladat elvégzésének határideje
feladat megvalósítására
Szükséges erőforrások meghatározása
konzultáció dátuma
Elvárt eredmény
NyT,DI,FÉ, NLZs
02.05.
Internet Személyi adatbank Anyagi erőforrások
01.26.
Hasznos információ gyűjtése
NyT,DI,FÉ, NLZs
02.12.
Internet Személyi adatbank Anyagi erőforrások
02.09.
Sokszínű, szakszerű
NyT,DI,FÉ, NLZs
02.19.
Kommunikációs eszközök
02.16.
Önálló feladatvégzés Munkafolyamatok kiosztása
03.16.
Személyiségfejl. Élményszerzés Feladatok sikeres végrehajtása
03.16.
Pedagógiai programba való beilleszthetőség
Tantestület
03.18.
NyT,DI,FÉ, NLZs
03.19.
BA
03.19.
Informatikai háttér
43
A feladat elvégzésének határideje
A feladat fázisai, lépései
A feladat felelőse
Pedagógiai programba való beillesztés
BA
03.26.
BA
03.26.
BA
03.26.
Szükséges erőforrások meghatározása Informatikai háttér
Dokumentálás
Publikálás
44
konzultáció dátuma 03.23.
Elvárt eredmény
21. 2009/2010-es projekt GANTT – diagram:
Résztevékenység
Határidő
Munkavégző
Konzultált
Felelős
Témaválasztás
01.26.
B.E
Tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása)
02.09.
B.E
Projekt Nyitó Nap Tájékoztatás, plakát
02.22
BE JM
Tehetséges tanulók felkutatása
02.26
8 csopvezető
Vendéglista összeállítás (média, szülők, igazgató, tanár…)
03.03
BE
Tehetséges tanulókhoz produkciókutatás és kapcsolás (mese,vers,ének,hangszer,tánc…) Megnyitó forgatókönyv összeállítás
03.03
8 csop.+csopvez
03.08.
FÉ
Meghívó megtervezése, kivitelezése
03.05.
Meghívó postázása (média, szülők,
03.05.
BE
NLZs
Eszköz
Hangosítás Karton, filc, A3
FÉ
telefon FÉ
Net, könyvtár, gyűjtések
BZ
BE
számítógép
Gondnok
BE
Boríték, bélyeg, A4
NLZs
45
igazgatók, tanárok…) Dekoranyag beszerzés
03.05.
JM / Gondnok
Mesegyűjtés fotózással
03.05.
8 csop.+csopvez
FÉ
Jó kézügyességű gyerekek felkutatása
03.05.
8 csopvez
JM
Megnyitó próba
03.08-tól
FÉ
Mesekönyv elkészítése, szerkesztése, illusztráció beírással
03.17.
JM/FÉ
BE
Tehetséges tanulók felkészítése
03.18.
Csop.vez, külső előadó
FÉ
Helyszín berendezése (megnyitó, vendéglátás, ünneplés)
03.18.
Soros csoport I.I.
PF.FÉ.NLZs
Hangosítás
03.18.
DG
FÉ. NLZs
Dekoráció
03.18.
JM
PF
Karton…
Videózás
Folyamatosan DG
BZ
kamera
Fotózás
Folyamatosan DG
BZ
fényképezőgép
PF
Dekoranyag, toll, zsineg, olló, ragasztó
hangosítás
NLZs
46
Fényképezőgép Utiköltség
BE
Dekoranyag, toll, zsineg
Terítő, zene, kávé, ital, pogácsa, műanyag pohár… Számítógép, mikroport, hangfal
Megnyitó
03.18.
BE
Ünneplés
03.18.
I.I.
PF
Szülők, diák, csopvez
BE
Értékelés
Népviseleti öltözet… Terítő, zene, kávé, ital,pogácsa, műanyag pohár… Számítógép
Dokumentálás
BE
Számítógép, net, CD, A4
Publikálás
BE
Számítógép, net, tv, újság, rádió
47
22. 2009/2010-es projekt határidő táblázata
Résztevékenységek/ határidők:
01 26 ig
02 09 ig
02 22
02 23
02 24
02 25
02 26
02 27
Témaválasztás Tervkészítés (célok és feladatok megfogalmazása) Projekt Nyitó Nap (tájékoztatás, plakát) Tehetséges tanulók felkutatása megnyitóhoz Vendéglista összeállítás (média, szülők, igazgató, tanár…) Tehetséges tanulókhoz produkció kapcsolás (mese,vers,ének,hangszer,tánc…) Megnyitó megszervezése (forgatókönyv) Meghívó megtervezése, kivitelezése
48
02 28
03 01
03 02
03 03
03 04
03 05
03 06
03 07
03 08
03 09
03 10
03 11
03 12
03 13
03 14
03 15
03 16
03 17
03 18
03 31
Résztevékenységek/ határidő:
01 26 ig
02 09 ig
02 22
02 23
02 24
02 25
02 26
02 27
Meghívó postázása Dekoranyag beszerzés Mesegyűjtés fotózással Jó kézügyességű gyerekek felkutatása Megnyitó próba Mesekönyv elkészítése, szerkesztése, illusztráció beírással Tehetséges tanulók felkészítése Helyszín berendezése (megnyitó, vendéglátás, ünneplés) Hangosítás
49
02 28
03 01
03 02
03 03
03 04
03 05
03 06
03 07
03 08
03 09
03 10
03 11
03 12
03 13
03 14
03 15
03 16
03 17
03 18
03 31
Résztevékenységek/ határidő:
01 26 ig
02 09 ig
02 22
02 23
02 24
02 25
02 26
02 27
Dekoráció Videózás Fotózás Megnyitó Ünneplés Értékelés Dokumentálás Publikálás
50
02 28
03 01
03 02
03 03
03 04
03 05
03 06
03 07
03 08
03 09
03 10
03 11
03 12
03 13
03 14
03 15
03 16
03 17
03 18
03 31
23. A 2009/2010-es Projektzáró forgatókönyve Narrátor: Somogyi Viktória 11. évfolyamos Arany János Kollégiumi Programos diák Szöveg: Kedves Vendégeink, Tanáraink, Kollégista Társaink! Szeretettel Köszöntünk mindenkit projektnapunkon, melynek címe: Multikulturális tartalmak a művészetekben. Felkérem a kollégium vezetőjét, Dr. Buri Antalnét, szóljon néhány szót arról, mit is jelent ez a cím, hogy jutottunk el idáig.
Prezentáció (kb.:10 perc) Köszönjük szépen! A multikultúra kultúrák egymás mellett élését jelenti. Különböző népcsoport értékei élnek egymás mellett, amelyet meg kell ismernünk. A népek, nemzetiségek a történelmük, vándorlásuk során sokféle motívumot kaptak egymástól, s ezek beépültek művészetükbe, keveredve saját szimbólumaikkal. Ennek az eredménye egy rendkívül gazdag sokszínű kultúra. Magyarországon is ilyen kultúra van jelen, és törvény garantálja a különböző népcsoportok hagyományápolását és anyanyelvük használatát. A nyelvi kifejezőeszközökön túl a különböző művészeti ágaknak megvannak a sajátos szimbólumai. A zene, a tánc a festmények, grafikák, mesék egy-egy adott népcsoport, nemzet érzelemvilágát, hagyományait, értékeit, erkölcseit közvetítik. A mai napon mi is szeretnénk bemutatni ebből a sokszínű kultúrából egy szeletkét, ami mindenképpen elég lesz ahhoz, hogy bepillantsunk a különböző népcsoportok művészetébe, s ki-ki a maga kedvére nyitottá váljon e rendkívül gazdag kultúra iránt. Mit is láthatunk ma este? Megtekinthetik a mesegyűjteményt, amit diákjaink készítettek az általuk hozott mesék alapján. S hogy miért éppen mesét? Mert a mesék végig kísérik az embert kisgyerekkortól, egészen idős korig. Nyelvezetük egyszerű, híven tükrözik az
51
értékeket, s talán ezeken az írásokon lehet legjobban követni a különböző népek egymásra hatását. A meséket hallgatva felfedezhetjük, hogy milyen sok hasonlóság van a szimbólumok között. Elhangzanak majd versek, zenék is különböző népek kultúrájából, a műsor után pedig igazi talpalávalót húz majd a Csurgó zenekar, ahol ti is próbára tehetitek magatokat. Gyertek el minél többen és érezzétek, milyen összetartó ereje van a táncnak, a zenének!
1. Elsőként hallgassátok meg Bari Károly a cigányság identitásáról szóló versét Farkas Barbara előadásában (Bari Károly: Azt hiszitek?) 2. Következik: Orsós Krisztián, aki magyar népdalokat gitározik. 3. A magyar nyelv különlegességét csillogtatja meg Pataki Szilvia, aki Romhányi József: Nyúliskola c. versét adja elő. 4. Humoros mesék következnek a cigányság eredetéről. Előadják: Gyarmati Alexandra és Budai Adrienn 5. Következik Hyll Renáta, aki egy ismert szerv népdalt énekel. Címe: Ederlezi
6. Orsós Katalin magyar, majd beás nyelven olvassa fel a kígyó és a lány történetét. 7. Nyerges Krisztin szóló cigánytánca következik.
52
8. Hagyományőrző cigánydalokat énekelnek gitárral, kannával és kanállal: Fejős Roland, Orsós László és Sztojka Kovács Zoltán 9. A csodatarisznya c. mese dramatikus változata következik, előadják az AJKP 9. előkészítő csoport diákjai. Szereplők: Bálint Adrián, Berta Szilvia, Horváth Bernadett, Horváth Zsolt, Lackó Ilona, Leimszider Eszter, Móger Ákos és Porteleki Annamária. 10. Végül nézzük a Balogh László bátai tánctanár által felkészített lányokat és fiúkat! Cigánytáncot adnak elő.
Műsorunk után kérünk mindenkit, szíveskedjen megtekinteni az aulában rendezett kiállításunkat, a mesekönyvet és annak illusztrációit! Viszontlátásra.
53
Felhasznált irodalom Bárdossy-Dudás-Pethőné-Priskinné :A kritikai gondolkodás fejlesztése, 2002 Bateson 1987: A fenntartható fejlődés Hegedűs Gábor és munkatársai: „A projektoktatás egy tanulási- tanítási stratégia” 2002.,24. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv, 1991 Horváth Attila: Projekttér Falus Iván (szerk.): Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 Falus Katalin – Jakab György • A projekt érettségi • Az első év tapasztalataiból Ludányi Lajos • A SLIGO- projekt Knausz Imre: A tanítás mestersége, Egyetemi jegyzet, Bp., 2001. IFA Kovátsné Németh Mária • Fenntartható oktatás és projektpedagógia M. Nádasi Mária: Egy módszer, amely szétfeszíti az iskola merev kereteit Schüttler Tamás: Projektoktatás • Schüttler Tamás :Falus Iván és Kimmel Magdolna A portfólió Szira Judit • A projektmódszerről Radnóti Katalin • Az önálló ismeretszerzésre alapozott tanítás lehetősége a természettudományi nevelésben Szira Judit • A projektmódszerről
