PROJEKT MEGALAPOZÓ TANULMÁNY ÉS TEMATIKÁK Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett „Építő közösségek” 3. ütem – A) közművelődési intézmények a kreatív iparral kapcsolatos alapkompetenciák fejlesztését elősegítő új tanulási formák szolgálatában c. pályázati felhívásához (Kódszám: TÁMOP-3.2.3/A-11/1)
A projekt címe: „Új utakon a Bodrogköz hagyományainak megőrzésében” című pályázathoz készített igényfelmérés bemutatása Pályázó szervezet: Cigánd Város Önkormányzata
A pályázat keretében általános iskolások részére kerülnek kialakításra, illetve egyes esetekben fejlesztésre a kreatív iparral kapcsolatos kompetencia- és készségfejlesztő foglalkozások. Ezért az igényfelmérés során a település helyi hagyományait, a tájház törekvéseit, szakmai tevékenységét, a programban résztvevő szakembereket, potenciális együttműködők körét mutatjuk be a következőekben, illetve ismertetésre kerül a pályázatban résztvevő település a célcsoportjának körében elvégzett igényfelmérés eredménye is. A „Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány tevékenységével jelentős szakmai segítséget nyújt a Falumúzeum részére. Az alapítvány 2000. december hó 19. napján jött létre, és 2001. október 24.-től kiemelkedően közhasznú szervezet. Célja a Bodrogközi tájegységre jellemző népi építészet, kultúra, hagyományok fenntartása, megismertetése. A meglévő Tájház - Falumúzeum jelentős fejlesztését tervezik. Több elbírálás alatt lévő fejlesztési pályázat is készült e tárgyban. A Múzeum végső infrastrukturális és szervezeti kiépítettségében teljes hatókörrel gyűjti, rendszerezi és bemutatja a falusi emberek életéhez kapcsolódó tárgyakat, a tájegységre jellemző hagyományokat és népszokásokat. Ezeket ifjúsági és családi szabadidős programok: kézműves táborok, játszóházak, jeles napokhoz kapcsolódó fesztiválok, kiállítások, bemutatók, néprajzi előadások segítségével igyekszenek megvalósítani. A munkát az önkormányzaton és az alapítványon kívül lelkes önkéntesek, cégek, vállalkozók támogatják anyagi és természetbeni juttatásokkal. Az elmúlt években működéséhez egyre nagyobb mértékben használnak pályázati pénzeket is. A legfontosabb eredmények közé sorolható a táncpajta és a gazdasági épület megépülése. Ehhez elengedhetetlen volt a településközpont rekonstrukciós látványtervének elkészíttetése, amely beépült az önkormányzat városrendezési tervébe. Berendezték a közösségi szobát, az udvart, megépült egy kisebb a tájegységre jellemző kemence, amelyben rendezvények alkalmával népszerű hagyományos cigándi bélesek sülnek. Jelentősen gyarapodott időközben a múzeum gyűjteménye is. A XIX. századra jellemző használati és dísztárgyakat demonstrációs eszközként használják a népszokások felelevenítéséhez. Az feltáró munka során egyértelművé vált, hogy a térségben a szövés leginkább élő hagyomány. Az elszórt forma és motívumkincs, a mesterfogások továbbörökítéséhez szükség van azok egy csokorba gyűjtésére. Ezt a munkát végezte el a hatvanas években Kántor Mihály „A Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek” című művében. A könyvet az említett alapítvány 2002-ben ezer példányban újra kiadta, amely nélkülözhetetlen szakirodalom a kutatók és a téma iránt érdeklődők számára.
A 2002-es évben Cigándon került megrendelkezésre a Regionális Tájház találkozó, ahol a tájház előterjesztette a népi hagyományok megelevenítésére szolgáló középtávú tervét. Ebben jeles napokhoz kapcsolódó, évente változó témájú néprajzi bemutatók és állandó rendezvények szerepeltek. Az előbbiekre példa a Húsvéti Játszó, a Zöldágjárás, Kukoricafesztivál, Körömpe fesztivál és az utóbbi két évben a bélesfesztivál. A Falumúzeum állandó rendezvényei a Múzeumi Évadnyitó, a húsvéti játszóházzal egybekötve, valamint nyári Kézműves Tábor és Honismereti szakkör a felnőttek számára pedig az alkotóházban működő Kézműves kör. A Falumúzeum által szervezett rendezvények programjai az ország minden tájáról, a határon túlról illetve a Bodrogközi Kistérségből, Városunkból egyre több látogatót vonzanak. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy egyre nagyobb az igény a népi kultúra, a hagyományos mesterségek és mesterfogások megismerésére. Mivel a Bodrogközben nagyon kevés kézműves van már jelen, ezért a különböző hagyományos mesterségek továbbadása egyre inkább szükségessé válik. A jövőben újabb épületek bővítése és a múzeum faluvá fejlesztése a terv, hogy a tevékenységi kört egyre szélesebb körben működve segíthesse elő a népi kultúra továbbélését. Ezt a munkát a Városi Önkormányzat intézményén kívül A „Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány, a Cigándi Nyugdíjas Egyesület, és a helyi vállalkozók támogatják. Szakmai kapcsolat épült ki a Néphagyományőrző Mesteróvoda, a Kántor Mihály Általános Iskola, a Széptan AMI, a Település Üzemeltetési Nonprofit Kft, a Bodrogközi Kistérségi Társulás Intézményei, Civil szervezetei, a települések Művelődési Házai, valamint az Országos Tájház Szövettség között. Az igényfelmérés módszerének és a célcsoportoknak az ismertetése A kreatív iparral kapcsolatos kompetencia- és készségfejlesztő foglalkozások iránti igény felmérése céljából a quantitatív kutatási technikák közé tartozó kérdőíves megkérdezést választottuk. A formalizált, önkitöltős kérdőív összesen 11 kérdést tartalmazott. Mivel a kialakítandó képzések nagy többségének az általános iskolások voltak a célcsoportjai, ezért minden az általános iskolában kerületek a diákok által kitöltetésre a kérdőívek. A cél az volt, hogy a településen legalább 130 főt bevonjunk az igényfelmérésbe. Ez, mint a lenti táblázat is tükrözik a településen élő általános iskolás korú gyermekek véleményét. Település
Cigánd
Iskolába járó gyermekek száma 451
Igényfelmérésbe bevont iskoláskorú gyermekek száma
Igényfelmérésbe bevont gyermekek aránya az iskolába járó gyermekek számához viszonyítva
129
29%
A Cigándon végzett igényfelmérés eredményeinek ismertetése Az igényfelmérés keretében Cigándon 130 általános iskolás gyermek lett megkérdezve kérdőív segítségével szabadidő eltöltési szokásairól, érdeklődési köréről, illetve arról, hogy milyen foglalkozáson és táborokban vennének részt. A válaszok hozzájárultak a pályázat cigándi projektjeinek kidolgozásához. A 130 fő megkérdezett 29 %-a a település iskolájába járó gyermekeknek, vagyis nagyban reprezentálja elvárásaikat, igényeiket.
A mintában valamennyi általános iskolai évfolyam képviseltetve volt, legtöbben a 7. osztályosok voltak. Nemek szerint 50-50%-ban oszlottak meg a fiúk és a lányok a válaszadók között. Egy átlagos hétköznapon a legtöbb megkérdezett gyerek 1-2 óra szabadidővel rendelkezik (41%). 2-3 óra szabadidővel a válaszadók 25%, míg 3-4 órával a 21%-uk, több mint 4 órával pedig 13%-uk rendelkezik. A kérdésre adott válaszok alapján a cigándi gyerekek többsége tehát rendelkezik annyi szabadidővel, hogy részt vehessen valamilyen foglalkozáson. A szabadidejében a nagy többség passzív elfoglaltságokat végez: a leggyakoribb elfoglaltság a számítógépezés (42 fő), tv nézés (35 fő) és a zenehallgatás (16 fő). Az aktívabb elfoglaltságokat kevesebben jelölték meg, így az olvasást, a kirándulást, és a sportot. A megkérdezettek 43%-a jár valamilyen iskolán kívüli szakkörre már most is. Közülük a legtöbben rajzszakkörre, színjátszó szakkörre és táncra járnak. Arra a kérdésre, hogy részt vennél-e olyan iskolán kívüli foglalkozáson, ami hobbiddal kapcsolatos, a nagy többség, 42% az igen választ jelölte be, majd 39% pedig a talán lehetőséget, vagyis elmondható, hogy az érdeklődési körnek megfelelő foglalkozások kialakítására nagy az igény. Az érdeklődési kör és az irányultság megismerése érdekében a kedvenc tantárgyakra is rákérdeztünk. A legtöbben, a matematikát jelölték meg, de a magyar, a testnevelés és a környezetet is sokan választották. A megkérdezés eredménye alapján a válaszadók 68% részt venne olyan foglalkozáson mely kedvenc tantárgyából juttatná kötelező tananyagon kívüli érdekes, plusz ismeretekhez, vagyis az ilyen jellegű foglalkozásokra is nagy az igény. A szakkörök időpontja tekintetében 45% közvetlenül a tanítás után venne részt rajta, 10 % inkább hétvégén, 45% pedig inkább az esti órákban. A kérdőív végén konkrét tábor és szakkör lehetőségek közül is választottak a fiatalok, melyeken szívesen részt vennének, illetve a kifejtős résznél olyanokat is megadhattak, melyek nem voltak benne a felsorolt listában. Ezek alapján táborok közül a legnépszerűbb a kézműves tábor (53 fő), színjátszó tábor (46 fő) és a néptánc tábor (40%) lett, de többen megjelöltek egyéb táborokat (25 fő) is. Szakkörök közül a néptánc (42 fő) volt a legnépszerűbb, ezt követte a színjátszó (42 fő), a szövés (24 fő), a kerámia szakkör (23 fő), a népi építészet szakkör (14 fő). A kérdőív eredményei és a helyi adottságok alapján a következő táborok és szakkörök kerülnek kialakításra és fejlesztésre Cigándon: Néptánc: Jelenleg is járnak többen a fiatalok közül néptáncra, mely a pályázatból fejlesztésre fog kerülni, hogy még többen vehessenek részt rajta. A néptáncot a szakkörök között az első helyen jelölték meg a gyerekek, vagyis van igény ezen foglalkozásra is a részükről. Szövés: a kézműves ismeretek is népszerűek voltak a válaszadók között, hiszen a táborok között a legnépszerűbb volt az igényfelmérés alapján, míg a szakköröknél 24 fő jelölte meg a szövést, ami a kézműves csoporttal egyenértékű, vagyis van igény a kézműves technikák és stílusok elsajátítására. Kerámia, fazekasság: az előző foglalkozáshoz viszonyítva mindössze 1 fővel kevesebben, azaz 23 fő jelölte meg a kerámia szakkört, amelyen szívesen részt venne. Népi építészet: a népi építészet a kérdőív eredményei alapján népszerű a cigándi fiatalok között, hiszen a táborok tekintetében az első a szabadidős elfoglaltságok között a 4. helyen jelent meg, a választható szakkörök között pedig a 6. legnépszerűbb volt a népi építészet. Ezért került bele a pályázatba a modern tánc is a fejlesztendő szakkörök közé, valamint azért hogy minél több fiatal vehessen részt ezen aktív és készségfejlesztő elfoglaltságon. Mivel a szövés, a kerámia és az építészeti foglalkozások megtartásához elengedhetetlen egy ideális hely kialakítása, ezért a Tájház, Falumúzeum hátsó része ideális helyszín lenne egy
kézműves udvar kialakítására. A hely adott, de a megfelelő bútorzat és világítás hiánya miatt jelen állapotában nem alkalmas a fent leírt funkció betöltésére. Részünkről kiválasztott három kreatív terület: 1. Építészet Cigánd gazdasági és kulturális életében nagy szerepet játszott a népi építészet és az ehhez kapcsolódó területek. A létrehozott tárgyi javak szervesen kapcsolódtak a mindennapi élet megkönnyítéséhez. 2. Kézművesség Az asszonyok, ahogy az egykor a Bodrogközben általános volt szövéssel és fonással töltötték idejüket, kezeik közül kerültek ki a díszes szőttesek, melyek akkoriban egész Zemplén vármegyében keresettek voltak. A Bodrogközben kiemelt hangsúlyt kaptak a textil, a kerámia, a lakáskultúra, a vallási élet, a különféle népi mesterségek. Különösen érdekes a Bodrogköz kendő gyűjteménye, melynek változása végigköveti az emberi életet, érdekes megfigyelni, hogy milyen kendők kötődnek egy-egy jeles ünnephez. 3. előadóművészetek (zene, tánc, drámajáték, vers- és prózamondás, színjátszás, bábjáték) A foglalkozás célja a cigándi néptánc hagyományok és szokásrendszerek megőrzése, ápolása, népszerűsítése, a 20-as évek végén Kántor Mihály igazgató-kántortanító által szervezett "Magyar Búzavirág" táncegyüttes, majd az 1931. augusztus 20. után átalakult együttes szellemiségének folytatása, az általuk kidolgozott koreográfia színpadra állítása. A kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek A nevezett program kreatív csoportjaiban összehasonlító kompetencia mérése a kreatív alkotó képességek fejlődésének nyomon követésére a képzési program bementén és kimenetén. A 8 csoport mérése két alkalommal történik, melynek során a projektben résztvevő tanulóknak egységes kérdőívet kell kitölteniük. A mérő eszközök biztosítása, összefoglaló jelentéskészítése a tapasztaltakról a csoportok kimentén. A mérések várható ideje: 1. sorozat 4 csoport 2012. október 2. sorozat 4 csoport 2013. július 3. sorozat 4 csoport 2013. október 4. sorozat 4 csoport 2014. június
A mérési rendszer folyamata A program bemenetén
TERVEZÉS
VÉGREHAJTÁS
ÉRTÉKELÉS
Mérés tervezése
Mérés elvégzése
Eredmény értékelése
előkészítése
kérdőív segítségével
Jelentés készítése
A program kimenetén
BEAVATKOZÁS
A pályázatban vállalt tevékenységek összesítő táblázata A pályázatban választott kreatív
1. Kreatív terület A1: Kézművesség Cím: fazekasság
A2: Cím: szövés
2. Kreatív terület B: Építészet Cím: népi építészet
2. Kreatív terület C: Előadó művészet Cím: néptánc
Foglalkozás-sorozat (három szakasz, alkalmak, időtartam, résztvevők) 1. szakasz (db)
2. szakasz (db)
Az első két szakaszhoz kapcsolódóan összegző alkalmak (db)
3. szakasz
Közművelődési foglalkozások Minimum: 10 óra Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra Közművelődési foglalkozások Minimum: 10 óra Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra Közművelődési foglalkozások Minimum: 10 óra Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra Közművelődési foglalkozások Minimum: 10 óra Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra
Kreatív műhelyfoglalkozások Minimum: 30 Vállalt: Résztvevők 2x7 fő Alkalmak 15 alk. Órák 30 óra Kreatív műhelyfoglalkozások Minimum: 30 Vállalt: Résztvevők 2x7 fő Alkalmak 15 alk. Órák 30 óra Kreatív műhelyfoglalkozások Minimum: 30 Vállalt: Résztvevők 2x7 fő Alkalmak 15 alk. Órák 30 óra Kreatív műhelyfoglalkozások Minimum: 30 Vállalt: Résztvevők 2x7 fő Alkalmak 15 alk. Órák 30 óra
Csoportmunka Minimum: 2 (10 óra)* Vállalt: 2 x 5 ó
Alkalom száma Minimum:4 (20 óra) Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra Alkalom száma Minimum:4 (20 óra) Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra Alkalom száma Minimum:4 (20 óra) Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra Alkalom száma Minimum:4 (20 óra) Vállalt: Résztvevők 14 fő Alkalmak 10 alk. Órák 20 óra
Csoportmunka Minimum: 2 (10 óra)* Vállalt: 2 x 5 ó
Csoportmunka Minimum: 2 (10 óra)* Vállalt: 2 x 5 ó
Csoportmunka Minimum: 2 (10 óra)* Vállalt: 2 x 5 ó
Egyéb (nem kötelező) támogatható tevékenységek felsorolása és rövid leírása: 1. A projektben választott kreatív területen a partnerség és hálózatosodás szakmai kohéziót erősítő formáinak megismerése és ilyen típusú rendezvényeken való részvétel, hálózatok felkeresése, létrehozásuk és működési mechanizmusaik megismertetése, részvétel ezek működtetésében. Amennyiben vállalja tevékenység megvalósítását, kérjük térjen ki az alábbiakra: a rendezvény megnevezése, helyszíne, rövid tematikája, a résztvevők száma, (ha lehetséges megjelölni) személye, a részvétel indokoltsága és a projekthez való kapcsolódása. Partnerség építő rendezvények az egyes foglakozás sorozatok végén az eredmények értékelés és disszeminációja okán a bodrogközi tanárok és mesterek számára. 2 rendezvény x 150.000 Ft = 300.000 Ft Minimum 25 fő részvételével. Egy rendezvény 1 munkanap. Szakmai résztvevő biztosítása, reklám propaganda biztosítása, szervezés. Helyszín és technikai körülmények biztosítása. A részvevők ellátása. 2. A választott kreatív terület(ek)re kiterjedő helyi értéktár összeállítása papíralapú kiadvány formájában. Amennyiben vállalja tevékenység megvalósítását, kérjük térjen ki az alábbiakra: a kiadvány témája, tartalma, terjedelme, az elkészítés személyi és tárgyi erőforrásigénye, a kiadvánnyal 1. A cigándi kézműves motívumtár megjelentetése 1000 pld x 400 Ft = 400.000 Ft Tartalmi szerkesztés az összegyűjtött és a megrendelő által biztosított anyagok alapján. Technikai szerkesztés, tördelés, könyvterv. Nyomtatás a következő paraméterekkel: Formátum A/5. Nyomás: borító 240 gr műnyomó 4+4, belív 120 gr ofszet 1+1, színes belívek min 8 oldal 180 gr műnyomó 4+4. Terjedelem: 62 o. 2. Cigándi építészeti értéktár megjelentetése 1000 pld x 300 Ft = 300.000 Ft Tartalmi szerkesztés az összegyűjtött és a megrendelő által biztosított anyagok alapján. Technikai szerkesztés, tördelés, könyvterv. Nyomtatás a következő paraméterekkel: Formátum A/5. Nyomás: borító 240 gr műnyomó 4+4, belív 120 gr ofszet 1+1. Terjedelem: 62 o.
Egy kreatív foglalkozássorozatra kidolgozott sablon-összesítő Tematika jelzet 1.A.1 (elméleti szakasz)
1.A.2. (kreatív szakasz)
A
B
C
D
E
F
G
Neve: Fazekas szakkör A résztvevők száma: 14 fő Életkora: 10-14 év Szociokulturális jellemzői: Átlagos körülmények kötött élő tanulók alkotják a csoport legnagyobb részét, várhatóan 3-4 olyan tanuló várható, akik ingerszegény környezetből érkezik, ill. az eddigi szocializációja eltér a magyarországi átlagtól A foglalkozások várható időpontja: 2012- szeptember 15 - 2012. december 20. Időtartama: 10 alkalom, 20 óra Neve: Fazekas szakkör A résztvevők száma: 7 fő (2 csoportban) Életkora: 10-14 év Szociokulturális jellemzői: Átlagos körülmények kötött élő tanulók
A tevékenység célja: A tanulók megismerjék a fazekas mesterség anyagainak fogalmát, tulajdonságait. Fő hangsúly a magyar népi hagyományok megismerésén van, a hagyományápolás fontossága kerül előtérbe. A fejleszteni kívánt kompetenciák: − Technikai kompetenciák − A művészeti kompetenciák
A megvalósítók létszáma: 1 fazekas A részvételük időtartama: 20 óra Képesítése: - Fazekas - Textiltervező és modellező asszisztens
Használt módszerek: - elméleti előadás - csoportos és egyéni gyakorlatok - tanár által vezérlet csoportos témafeldolgozás - egyéni témafeldolgozás
Szükséges eszközök: - laptop - Műsoros DVD-k, CD-k - Projektor - Vetítővászon - Karton papír, rajzlap - Ceruzák - vízfesték, tempera, ecset, vizes tál
1-2 óra: Az agyag fogalma és jellemző tulajdonságai 3-4 óra : Egy fazekas műhely felszerelése és szerszámai 5-6 óra: Az agyag megmunkálásának lehetőségei 7-8 óra: Motívumok rajzolása festése 9-10 óra: A korongolás folyamata 11-12 óra: Edény kiegészítők, restaurálás, engobozás, mázazás 13-14 óra: Motívumok rajzolása, festése 15-16 óra: Díszítő technikák megismerése Egyes edényformák funkciója 17-18 óra: Motívumok gyűjtése, motívumgyűjtemény összeállítása 19-20 óra: Fazekas központok megismerése
Elérni kívánt eredmények leírása: - A résztvevők nyerjenek betekintést a fazekasság rejtelmeibe - Kézügyességük fejlesztése - Hagyományok megismerése, felelevenítése - A fazekasság iránti érdeklődés felkeltése
A tevékenység célja: Az alkotás örömének megmutatkozása az elkészült tárgyakon, eszközökön keresztül
A megvalósítók létszáma: 1 fazekas A részvételük időtartama: 30 óra Képesítése: - Fazekas - Textiltervező és modellező
Használt módszerek: - csoportos és egyéni gyakorlatok
Szükséges eszközök: - laptop - szakmai jellegű CD-k - íves kés, mintázó kés - 4 db fazekas korong - 4 db
1 óra Balesetvédelmi oktatás 2-3 óra Műhellyel eszközökkel való ismerkedés 4 óra Az agyag megmunkálása 5-6 óra Marok edények készítése 7-8 óra Hurka technikával készített használati tárgyak 9-10 óra Agyaglapokból történő edény előállítása 11-12 óra Ismerkedés a festéssel
8
alkotják a csoport legnagyobb részét, várhatóan 1-2 olyan tanuló várható akik ingerszegény környezetből érkezik, ill. az eddigi szocializációja eltér a magyarországi átlagtól A foglalkozások várható időpontja: 2013- január 10. 2013. május 15. Időtartama: 15 alkalom, 30 óra
1.A.3. (marketing szakasz)
Neve: Fazekas szakkör A résztvevők száma: 14 fő Életkora: 10-14 év Szociokulturális
A közvetített ismeretek: − Manuális képességek fejlesztése - Kreativitás és az egyén kifejezése az agyaggal, mint eszközzel A helyi értékekhez való kapcsolódásának: A település életében fontos szerepet töltött be a helyi fazekas mesterség, hiszen az emberek mindennapos használati tárgyaikat készítette el, melyet a tájegységre jellemző motívumok díszítettek. A fejleszteni kívánt kompetenciák: A művészeti kompetenciák A települési kötődések erősítése A tevékenység célja: Az alkotás örömének megmutatkozása az elkészült tárgyakon,
asszisztens
A megvalósítók létszáma: 1 fazekas A részvételük időtartama: 20 óra Képesítése:
Használt módszerek: - csoportos és egyéni gyakorlatok
9
korongozó szék égetőkemence - kézi prés - a szakkörhöz szükséges egyéb elhasználódó anyagok -kemencéhez való segédeszközök lapok, rakólábak
13-20 óra Korongolás 21-24 óra Különböző díszítő technikák alkalmazása 25 óra Retusálás (égetés) 26-30óra Sárospataki edények korongolás
Szükséges eszközök: - laptop - szakmai jellegű CD-k - íves kés, mintázó kés
1-2 óra Az eddig tanult ismeretek felelevenítése 3-7 óra Használati tárgyak korongolása 8-10 óra díszítés 11-14 óra égetés 15-20 készülődés a kiállításra
A szakasz végén készült tárgyak és motívumgyűjtem ény kiállítása és közös értékelése, bemutatása a
jellemzői: Átlagos körülmények kötött élő tanulók alkotják a csoport legnagyobb részét, várhatóan 1-2 olyan tanuló várható akik ingerszegény környezetből érkezik, ill. az eddigi szocializációja eltér a magyarországi átlagtól A foglalkozások várható időpontja: 2013- június 20. 2013. június 26. Időtartama: 6 alkalom, 20 óra
eszközökön keresztül A közvetített ismeretek: − Manuális képességek fejlesztése - Kreativitás és az egyén kifejezése az agyaggal, mint eszközzel A helyi értékekhez való kapcsolódásának: A település életében fontos szerepet töltött be a helyi fazekas mesterség, hiszen az emberek mindennapos használati tárgyaikat készítette el, melyet a tájegységre jellemző motívumok díszítettek. A fejleszteni kívánt kompetenciák: A művészeti kompetenciák A települési kötődések erősítése
- Fazekas - Textiltervező és modellező asszisztens
- 4 db fazekas korong - 4 db korongozó szék égetőkemence - kézi prés - a szakkörhöz szükséges egyéb elhasználódó anyagok
10
települési közösségnek
Tematika jelzet 1. A2, 1. Elméleti szakasz
A
B
C
D
E
Neve: SZŐ, FON, NEM TAKÁCS Népi szövő csoport Résztvevők száma: 14 fő Életkora: 8-14 év Szociokulturális jellemzők: Átlagos körülmények között élő: 7 tanuló Halmozottan hátrányos helyzetű: 7 tanuló (c. etnikum: 4 tanuló) Foglalkozások időpontja: 2012.12.20
A tevékenység célja: A fonás, vetés, szövés, a szálas anyagok felhasználása az ember legősibb tevékenysége. Az előkészítő munkálatokban a család aprajanagyja részt vehet. Munka közben lehetőség van a játékra, mesélésre, furfangra, ügyességre, kreativitásra, egymás segítésére. A felhasználható természetes anyagok megismerése, a hozzá kapcsolódó népi hagyományok gyűjtése, lejegyzése.
Megvalósítók létszáma: 1 fő Tanító, népijátszóházi foglalkozásvezető Időtartam: 20 óra Képesítés:
Használt módszerek: - előadás, audiovizuális eszközök segítségével - csoportos és egyéni kutatás: a cigándi Falumúzeumban, szövőműhelyben, könyvtárban - feladatlapos témafeldolgozás
Szükséges eszközök: - DVD-k - DVD lejátszó - televízió - diktafon fényképezőg ép négyzetrácso s füzet grafitceruza, színes ceruza - ülőguzsaly, kerekesguzsa ly szövőkeretek négynyüstös szövőszék (eszváta)
Időtartam: 10 alkalom 20 óra
tanító, 40 éves tapasztalattal; népi-játszóházi foglalkozás vezető 10 év tapasztalattal.
- a tanultak ismétlése, rögzítése, ellenőrzése
11
F
Tanmenet: 1-2. óra: A foglalkozás rendjének kialakítása, balesetvédelmi oktatás 3-4. óra: Szálas anyagok fajtái, tulajdonságai: szösz, rafia, szalma felhasználása 5-6. óra: Szálas anyagok fajtái, tulajdonsága, felhasználása: gyékény, nád, fűzfavessző (peddignád) 7-8. óra: A len- és kender megmunkálása, a cigándi szőttes kultúra megismerése, a Falumúzeum szőttes-kiállításának megtekintése, fotók készítése 9-10. óra:Állati eredetű szálasanyag, a gyapjú tulajdonságai, felhasználása: viseleti és használati tárgyak 11-12. óra: A fonás eszközei, fonatok fajtái: körmönfonás, fonófán készített és szalagfonás. Fonatok alkalmazása. A cigándi fonóban kialakult hagyományok. 13-14. óra: A szövés története. A szövés eszközei: szővőkeret, Anyagok: - len szösz karmantyúfa, szövőszék megismerése, - rafia, fonalfelvetés (kézi és eszközös) szalma 15-16. óra: - peddignád Vászonszövés hagyományai, - gyékény szövésfajták, használati és díszítő - pamutfonal, textíliák. gyapjúfonal 17-18. óra: Tiszavidéki – Bodrogközi – Cigándi díszítő motívumok megismerése, gyűjtése, rajzolása.
G Elérni kívánt eredmények: A Tiszavidéki – Bodrogközi – Cigándi népi hagyományok megismerése. - Fonással, szövéssel, kerszteszemes hímnézzel készült tárgyak fotóinak gyűjtése, rendszerezése. - Díszítő motívumok rajzolása. - Természetes anyagok szeretete. -A szövéskultúrához kapcsolódó, népmese, népdal, népi-mondóka és népi játékok megismerése.
A keresztszemes hímzés motívumai. 19-20. óra: Ismétlés és rendszerezés. Feladatlapos ellenőrzés. Tematika jelzet 1.A2., 2. Kreatív szakasz
A Neve: SZŐ, FON, NEM TAKÁCS Kézműves csoport Résztvevők: 7 tanuló Foglalkozások várható időpontja: 2013.01.10 2013.05.31 15 alkalom 30 óra
B A tevékenység célja: A tanulók ismerjék meg az elméleti szakaszban tanultak gyakorlatba történő megvalósítását. Használják a kezüket; fedezzék fel, az alkotás örömét, a kézművességben rejlő lehetőségeket, szeretetet, szépséget, hasznosságot. Fejlődjön kézügyességük, kreativitásuk. Esztétikai érzék fejlesztése. Együttműködő, segítő készség kialakítása.
C A megvalósítók létszáma: 1 fő Tanító, népijátszóházi foglalkozásvezető Időtartam: 30 óra Képesítés:
D
E
Használt módszerek: - élő bemutatás - magyarázat - filmek megtekintése DVDn - differenciált foglalkozás
Szükséges eszközök: - DVD-k - fotók mintadarabo k - ülőguzsaly, orsó kerekesguzsa ly - motolla, fonaltekerő bak - különböző méretű szövőkeretek - szádfa - fonófák - szövőszék
tanító, 40 éves tapasztalattal; népi-játszóházi foglalkozás vezető 10 év tapasztalattal.
Anyagok: - lenszösz - gyapjúfonal - pamutfonal - vászon, színes hímzőfonal, hímzőtű - rafia, peddignád - gyékény, 12
F 1-2. óra: A téli hónapok hagyományai: szöszfonás, fonóbeli szokások Cigándon, népdal, népmese, népi játékok. 3-4. óra: Körmönfonás; bogárhátú fonás. 5-6. óra: A körmöcske használata, 2-3-4 ágú fonatok. 7-8. óra: Lapos fonatok készítése 3 és 4 ágú technikával. 9-10. óra: 4 és 8 ágú fonatok készítése fonófával. 11-12. óra: Madzagszövés: a szádfa használata. 13-14. óra: Szövés karmantyún, egyszerű csíkmintával, gyapjúszövés. 15-16. óra: Szövés karmantyún folytatása, befejezése. 17-18. óra: Szövés kereten, fogazott mintával; vászonszövés. 19-20. óra: Szövés kereten és a vászonzövés folytatása, gyakorlása. 21-22. óra: Tisza vidéki – Bodrogközi – Cigándi díszítő motívumok rajzolása. 23-24. óra:
G Az előző szakaszban megismertek átültetése a gyakorlatba: - jó anyagismeret - a kéz és az eszközök magabiztos használata - kreatív ötletek alkalmazása - kézügyesség fejlődése - alkotókedv serkentése - jó közösségi szellem kialakulása - egymás segítése - pozitív személyiségi jegyek erősödése
szalma
Tematika jelzet 1.A2 .3. Marketing szakasz
A Neve: SZŐ, FON, NEM TAKÁCS Kézműves csoport Résztvevők: 14 tanuló Foglalkozások várható időpontja: 2013.06.202013.06.26-ig Időtartam: 6 alkalom 20 óra
B A tevékenység célja: Az előző két szakaszban elsajátított ismeretek alapján, tanulónként 1-1 olyan munkadarab elkészítése, amely tükrözi a Tisza vidéki – Bodrogközi – Cigándi hagyományokat és hogy a fonással, szövéssel elkészült munkadarabok beilleszkedjenek a 21. századi ember kultúrájába, azt szívesen viseljék, használják.
C A megvalósítók létszáma: 1 fő Tanító, népijátszóházi foglalkozásvezető 4 segítő munkatárs
D
E
Használt módszerek: Az egyéni munka során folyamatos ellenőrzés, segítés, motíválás, bíztatás, dicséret.
Szükséges eszközök: - fotók mintadarabo k - ülőguzsaly, orsó kerekesguzsa ly - motolla, fonaltekerő bak - különböző méretű szövőkeretek - szádfa - fonófák - szövőszék - cipészár - faráspoly
Időtartam: 20 óra
Képesítés: Tanító: 40 éves tapasztalattal; népi-játszóházi foglalkozás vezető 10 év tapasztalattal.
Anyagok: - peddignád - - lenszösz - gyapjúfonal - pamutfonal - vászon,
Segítők: pedagógusok 13
Vászon-könyvjelző készítése kereszteszemes hímzéssel díszítve. 25-28. óra: A szövés előkészítése: vetés, bordába és nyüstbe szedés, egyszeű csíkminta felszedése, szövés eszvátán. 29-30. óra: Ismétlés, feladatlapos ellenőrzés és kiállítás az elkészült intadarabokból. F 1-4. óra: Munkadarabok megtervezése. 5-8. óra: Eszközök, anyagok kiválasztása, műhelyrend kialakítása. 9-14. óra: A megtervezett munkadarabok alapján egyéni munkavégzés, a megvalósító pedagógus folyamatos ellenőrzése, segítsége és motivációja mellett. 15-17. óra: Tanulmányi kirándulás Mezőkövesdre, műhelylátogatás. 18-20. óra: A munkadarabok befejezése. - kiállítás rendezés - vetélkedő - értékelés
G Az előző két szakaszban elsajátított ismeretek alapján, tanulónként 1-1 olyan munkadarab elkészítése, amely tükrözi a Tisza vidéki – Bodrogközi – Cigándi hagyományokat és a fonással, szövéssel elkészült munkadarabok beilleszkednek a 21. századi ember kultúrájába, azt szívesen viselik, használják. Ezek bemutatása a közösségnek.
színes hímzőfonal, hímzőtű
14
Tematika 1. B.1. (elméleti szakasz)
A Népi építészet szakkör
B A tevékenység célja: A résztvevők megismerjék a népi építészet alapvető Létszám: 14 fő fogalmait, tisztában legyenek az alapvető összefüggésekkel, Életkora: megismerjék a téma 10-14 év szakirodalmát. Szociokultur Alapvető ismereteket ális jellemzői: szerezzenek a népi építészetről, azon belül Átlagos is a saját lakóhelyükre körülmények vonatkozóan. között élő A hagyományos tanulók építészetet alkotják a meghatározta a csoport természeti környezet, legnagyobb így a résztvevők részét, ismerjék meg a valószínűleg környezet kínálta 3-4 olyan lehetőségeket, főleg az tanuló építési anyagok – várható, akik vessző, fa, nád, agyag, ingerszegény kő – és az építési környezetből technikák- alapozás, érkeznek, ill. falépítési módok, az eddigi szocializációja tetőépítés lehetőségei – alapjait. eltér a magyarországi átlagtól. A közvetített ismeretek: Lexikális tudás A foglalkozások bővítése. Közvetlen várható környezetünk időpontja: múltjának ismerete. 2012. okt. 12012. dec. 20. A hagyományos
C A megvalósítók létszáma: 1 fő pedagógus és néprajzkutató Részvételük időtartama: 20 óra + 5 óra Képesítésük: pedagógiai és néprajz szakos végzettség
D A tevékenység módszertana: - elméleti előadás, -tanár által irányított csoportos témafeldolgozás, -egyéni témafeldolgozás -Az egyénileg gyűjtött információkat legyenek képesek átadni a csoport tagjainak – például tartsanak előadást a kiválasztott témakörben – és együtt a pedagógus irányításával a külön-külön megszerzett információkat legyenek képesek összegezni, így az egyénileg megszerzett tudást a közösség, és a közös munka érdekében kamatoztatni.
15
E A tevékenység eszközigény e: hagyományo s/ interaktív tábla -számítógép / laptop - fénymásoló
F A szakkör tartalmi bemutatása: 1-2. óra: A népi építészet fogalomköre; Településformák, népi építészet, az építést meghatározó tényezők 3-4 . óra: Építőanyagok, alapozás, fundamentum 5-6. óra: Falazatok, padlózat, ajtó és ablak 7-8. óra: Födém, tetőzet 9-10. óra: Az építmények fajtái: A lakóház - tagolása, alaprajza 11-12. óra: A lakóház – Tüzelőberendezés, füstelvezetés 13-14. óra: Az építmények fajtái – Gazdasági épületek 15-16. óra: Építőtevékenység 17-18. óra: Élet a házban 19-20. óra: Táplálkozás – kemence Összegző alkalom: Rendezvényen való részvétel. Beszámoló a helyieknek az eddig szerzett ismeretekről egy rövid előadás keretében.
G A tevékenység sikeres megvalósításáva l elérni kívánt eredmények: A résztvevők tisztában legyenek a népi építészet alapvető fogalomkörével. Átfogó képet sajátítsanak el a témakör felépítéséről. Biztonsággal forgassák és alkalmazzák a témához kapcsolódó szakirodalmat.
Időtartama: 10 alkalom (20 óra)
kultúra máig érvényes értékeinek megismerése, a természet közeli életmódban való gondolkodás elindítása. A helyi értékekhez való kapcsolódása: A település gazdasági és kulturális életében nagy szerepet játszott a népi építészet és az ehhez kapcsolódó területek. A létrehozott tárgyi javak szervesen kapcsolódtak a mindennapi élet megkönnyítéséhez és a környezethez. A természet ismerete könnyebbé tette a mindennapokat, és élhetőbbé a környezetet. A fejleszteni kívánt kompetenciák: Gondolkodási képességek: hatékony tanulás, érvelés. Az információ kezelésének (megtalálásának, szelektálásának, felhasználásának, azaz begyűjtésének, rendszerezésének és 16
csoportosításának) képessége. Kommunikációs, kapcsolatteremtési és együtt működési képességek fejlesztése. Perceptív kompetencia kialakítása. 1.B.2. (kreatív szakasz)
Népi építészet szakkör
A tevékenység célja: A tanulók kreatívan tudják alkalmazni az átadott ismereteket a Létszám: 14 fő gyakorlatban. Tisztában legyenek a környezetük által adott Életkora: lehetőségekkel és 10-14 év azokat a legjobb Szociokultur tudásuk szerint ális jellemzői: használják, hasznosítsák. Átlagos körülmények között élő A közvetített tanulók ismeretek: Az előző szakaszban alkotják a megszerzett ismeretek csoport bővítése és legnagyobb alkalmazása a részét, gyakorlatban. valószínűleg 3-4 olyan tanuló A helyi értékekhez várható, akik való kapcsolódása: ingerszegény A település gazdasági környezetből és kulturális életében érkeznek, ill. nagy szerepet játszott a az eddigi népi építészet és az szocializációja ehhez kapcsolódó eltér a területek. magyarországi A létrehozott tárgyi átlagtól. javak szervesen
A megvalósítók létszáma: 1 fő pedagógus és néprajzkutató Részvételük időtartama: 30 óra + 5 óra Képesítésük: pedagógiai és néprajz szakos végzettség
A tevékenység módszertana: -tanár által irányított csoportos elméleti és gyakorlati témafeldolgozás -tanár által irányított egyéni elméleti és gyakorlati témafeldolgozás -egyéni gyakorlati témafeldolgozás -csoportos gyakorlati témafeldolgozás -A résztvevők tanuljanak meg egyénileg a néprajz adott témájában kutatást végezni (a helyszín feltérképezésével, fotók készítésével), interjút készíteni.
17
A tevékenység eszközigény e: hagyományo s/ interaktív tábla -számítógép/ laptop -diktafon
A szakkör tartalmi bemutatása: 1-2. óra: Kemence története, célja 3-4. óra: Kemence építéséhez használt anyagok 5-6. óra: Kemence típusai – kronológiai, analógiai sorrend 7-8. óra: Társadalmi és szociális jelentősége 9-10. óra: A kemencekészítés, mint mesterség 11-12. óra: Helyi szakember műhelyének meglátogatása 13-14. óra: A kemence fűtése 15-16. óra: Kemencéhez használt szerszámok 17-18. óra: Társszakmák 19-20. óra: Életmód a belső szobában lévő kemence körül (fogalmak: kemencepadka, alvás, vackolás, kemencesut) 21-22. óra: Mesék, irodalmi művek kemence kultúrkörben 23-24. óra: Interjú nagyszülőkkel a témakörben 25-26. óra: Kézműves foglalkozások (szalmafonás, agyagozás, búzacsíráztatás, vetés) 27-28. óra: Játék kemence, játék eszközök 29-30. óra: Gasztronómiai foglalkozások a témakörben
A tevékenység sikeres megvalósításáva l elérni kívánt eredmények: A témakörben elsajátított elméleti tudást a gyakorlattal kreatívan összekapcsolják. Kreatív képességeken alapuló gyakorlati alkalmazás. A kreatív népi ipar területén tapasztalt ismeretek alkalmazása az alkotás folyamatában. Kreatív alkalmakon való aktív részvétel. Alkotási folyamatok kreatív előkészítése, megszervezése,
A foglalkozások várható időpontja: 2013. jan. 102013. máj. 15. Időtartama: 15 alkalom (30 óra)
1.B.3. (marketing szakasz)
Népi építészet szakkör
kapcsolódtak a mindennapi élet megkönnyítéséhez.
(Gyerekek szerepe a kenyérsütésnél) Összegző alkalom: Egy speciális tervezési alkalom, kreatív műhely megvalósítása a témakörben.
A fejleszteni kívánt kompetenciák: A települési kötődések erősítése. Kreatív és kulturális kompetenciák fejlesztése. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás. Együttműködés. Narratív kompetencia fejlesztése. Személyes és szociális kulcskompetenciák kialakítása. Alkalmazható tudás átadása. Csoportmunka erősítése.
Életkora: 10-14 év
A megvalósítók létszáma: 1 fő pedagógus és néprajzkutató, 1 fő fazekas és kemencés
Szociokultur ális jellemzői: Átlagos
Részvételük időtartama: 20 óra
Létszám: 14 fő
kivitelezése.
A tevékenység eszközigény e: ld. árkalkuláció
18
A szakkör tartalmi bemutatása: Egy ötnapos alkotó tábor keretén belül, egy kemenceépítő szakember és egy néprajz szakos pedagógus segítségével kemence elkészítése a cigándi Tájház udvarán. Maradandó élmény és kreatív termék létrehozása.
A tevékenység sikeres megvalósításáva l elérni kívánt eredmények: A programban választott kreatív ipar területére jellemző termék – kemence – létrehozása.
körülmények között élő tanulók alkotják a csoport legnagyobb részét, valószínűleg 3-4 olyan tanuló várható, akik ingerszegény környezetből érkeznek, ill. az eddigi szocializációja eltér a magyarországi átlagtól.
Képesítésük: pedagógiai és néprajz szakos végzettség
A foglalkozások várható időpontja: 2013. jún. 202013. jún. 26. Időtartama: 6 alkalom (20 óra) Tematika jelzet 1.C.1.(elméleti szakasz
A Neve: Néptánc a cigándi hagyományok tükrében A résztvevők száma:14 fő Életkora: 10-14év Szociokulturális
B A tevékenység célja a legtágabb értelemben: közösségformálás. Formája a rendszeres találkozás, a régi a majdnem elfeledett
C A megvalósít ók létszáma: 1 fő tánctanár
D Használt módszerek: - elméleti előadás témafeldolgozás - a tanultak ismétlése, rögzítése 19
E Szükséges eszközök: CD lejátszó, erősítő - Műsoros CD:
F 1.-2. óra: Bodrogköz a néprajzi térképen. Kis és Nagy Bodrogköz a tiszai dialektikához tartozik 3.-4. óra: Cigánd rövid . A településhálózat kialakulásának
G Elérni kívánt eredmények : - a népi játékok megismerése
jellemzői: Zömmel hátrányos helyzetű tanulók, akik otthonról bizonyos mértékű szokásokat, hagyományokat hoznak. Ezt az irányt szükséges erősíteni, helyes mederbe terelni s impulzusokat adni számukra a folytatásra, a „gyökerek” megismerésére A foglakozások várható időpontja: 2012.09.15.-2012.12.20. Időtartam 10 alkalom 20 óra
1.C.2.(kreatív szakasz)
Neve: Néptánc a cigándi hagyományok tükrében
játékok, táncok tanulása, megőrzése, színpadi interpretációja. Igény a társas emberi kapcsolatok kialakítására, az egymásért érzett felelősség vállalására. Nem utolsó sorban a múlt, a „gyökerek” teljesebb megismerésére. A cigándi gyerekeknél nagyon mélyről erednek a tánc szeretetének alapjai. Már dédszüleik életébe is szervesen beépültek a helyi közkedvelt játékok, táncalkalmak, jeles napok szokásai. Ez hordozza legfontosabb feladatukat és célúkat: felismerve hozni, összegyűjteni, újból életük részévé tenni az örökség féltve őrzött kincseit. Legyenek a gyerekek befogadói, tisztelői a népművészetnek, személyiségük ez ezáltal váljon gazdagabbá, életük tartalmasabbá. A tevékenység célja a legtágabb értelemben:
A megvalósít ók
Használt módszerek: - csoportos és 20
Bodrogközi , Hegyközi, Szatmári. 7 pár 3639-es számú karakter cipő. 4 cm széles színes szalag: piros, világoskék, fehér, rózsaszín. 7 garnitúra kordbárson y fiú öltözet: nadrág, mellény, ingmandzsettá s.7 db kalap: fekete, barna, sötétzöld. 1 db fényképező gép a néprajzi gyűjtéshez, fotó album.
jellegzetességei. Lakás építkezés módja története. 5-6 óra: Kántor Mihály néprajzi tevékenysége, a szellemi néprajz megőrzője, továbbadója. 7-8 óra: Mesék, mondák, népdalok – gyűjtőmunka 9-10 A Gyöngyösbokréta mozgalom. Milyen táncokat adtak elő, kik voltak a tagjai vezetői? 11-12 óra: Len- és kendermunkák. Fonó. Kismesterségek. 13-14 óra: Különböző életkorok viselete. 15-16 óra: Az emberélet formálói. születés, házasság, halál. Az ehhez kapcsolódó szokások. 17-18 óra: Idős emberek meghívása a foglalkozásokra. Visszaemlékezéseik a tavaszköszöntésről. Milyen volt régen a lakodalom Cigándon. 19-20 óra: Látogatás a Falumúzeumba.
- játszásuk szabadidőben - alakuljon ki a ritmus, térforma fogalma - fejlődjön a tanulók mozgáskészs ége - fejlődjön a játékbátorság uk - alakuljon ki a szabálytudat uk ismerkedjene k meg népünk hagyományai val - a tanult játékokból készített motívumfűzé sek bemutatása közönség előtt -a hagyományá polás megvalósulás a
Szükséges eszközök: CD
1-2 óra: Tudnivalók az órák rendjéről, balesetvédelem. Egyszerű alapmotívumok
a népi játékok megismerése
Csoport 2, A résztvevők száma: 7 fő A foglalkozások várható időtartama: 15 alkalom 30óra
közösségformálás. Formája a rendszeres találkozás, a régi a majdnem elfeledett játékok, táncok tanulása, megőrzése, színpadi interpretációja. Igény a társas emberi kapcsolatok kialakítására, az egymásért érzett felelősség vállalására. Nem utolsó sorban a múlt, a „gyökerek” teljesebb megismerésére. A cigándi gyerekeknél nagyon mélyről erednek a tánc szeretetének alapjai. Már dédszüleik életébe is szervesen beépültek a helyi közkedvelt játékok, táncalkalmak, jeles napok szokásai. Ez hordozza legfontosabb feladatukat és célúkat: felismerve hozni, összegyűjteni, újból életük részévé tenni az örökség féltve őrzött kincseit. Legyenek a gyerekek befogadói, tisztelői a népművészetnek, személyiségük ez ezáltal váljon gazdagabbá, életük
létszáma: 1 fő tánctanár
egyéni gyakorlatok - tanár által vezérelt
21
lejátszó, erősítő - Műsoros CD: Bodrogközi , Hegyközi, Szatmári. 7 pár 3639-es számú karakter cipő. 4 cm széles színes szalag: piros, világoskék, fehér, rózsaszín. -7 garnitúra kordbárson y fiú öltözet: nadrág, mellény, ingmandzsettá s.7 db kalap: fekete, barna, sötétzöld.
tanulása csoportokban 3-4 óra: Bodrogközi-Cigándi csárdás tanulása. Szimmetrikus és aszimmetrikus motívumok. Sarkazó, legyező, oldalazó. 5-6 óra: Páros forgás – forgás irányváltással. Az irányváltás lehetőségei. Rida fent hangsúlyban. Cigándi dalanyag tanulása. 7-8 óra: A verbunk egyszerű lépésanyaga: bokázók, csapásoló, tapsos variációk. 9-10 óra: Páros motívumok a lassú csárdásban. Forgás, kopogók, fonás, kisharang, „nagyjányok” módja. Improvizáció a tanult lépésekből. 11-12 óra: Átvető , kettős átvető (konyhatánc). Verbunk, lassú csárdás ismétlése. 13-14 óra: Körcsárdás – motívumváltakozás lehetőségei. Négyes körök kialakítása nagykörből. 15-16 óra: Friss csárdás motívumai. Forgásmódok a friss csárdásban. 17-18 óra: Részösszefoglalás: lassú- és friss csárdás, verbunk (csárdás egyedül) 19-20 óra: Improvizáció a tanult bodrogközi-cigándi anyagból 21-22 óra: Énekes – vonulós tavaszköszöntő lánytánc
- játszásuk szabadidőben - alakuljon ki a ritmus, térforma fogalma - fejlődjön a tanulók mozgáskészs ége - fejlődjön a játékbátorság uk - alakuljon ki a szabálytudat uk ismerkedjene k meg népünk hagyományai val - a tanult játékokból készített motívumfűzé sek bemutatása közönség előtt -a hagyományá polás megvalósulás a
tartalmasabbá.
1.C.3.(marketin g szakasz)
Neve: Néptánc a cigándi hagyományok tükrében A résztvevők száma:14 fő Foglalkozások várható időpontja: 2013.06.20-2013.06.26ig Időtartam: 6 alkalom 20 óra
A tevékenység célja a legtágabb értelemben: közösségformálás. Formája a rendszeres találkozás, a régi a majdnem elfeledett játékok, táncok tanulása, megőrzése, színpadi interpretációja. Igény a társas emberi kapcsolatok kialakítására, az egymásért érzett felelősség vállalására. Nem utolsó sorban a múlt, a „gyökerek” teljesebb
Használt módszerek: - csoportos és egyéni gyakorlatok - tanár által vezérelt
22
tanulása: Májusjárás. Térbeállítás 23-24 óra: Táncfolyamat rögzítése. Lassú és friss csárdás kapcsolódása egymáshoz. Forgásmódok változtatása. 25-26 óra: A verbunk és a májusjárás folyamata. Hogyan változik a tempó, dinamika a két táncfajta bemutatásakor? 27-28: Táncfolyamatok rögzítése az elmúlt órákon tanultak felhasználásával. dalszövegek gyakorlása. 29-30 óra: Improvizáció és kötött folyamatok bemutatása a tanult anyagból. Sorrend: Verbunk, májusjárás, lassú és friss csárdás. A táborban színpadi koreográfia összeállítása. „Májusjárás” Menete: Cigándi játékokkal való indítás (Terem meggy; Szőjük fonjuk; Ez a kislány gyöngyöt fűz) Csúfolódók: fiúk-lányok Verbunk (Már Cigándon az jött a szokásba) Csárdás (Szederinda levél) Vonulós Májusjárás Felvétel készítése és rögzítése.
a népi játékok megismerése - játszásuk szabadidőben - alakuljon ki a ritmus, térforma fogalma - fejlődjön a tanulók mozgáskészs ége - fejlődjön a játékbátorság uk - alakuljon ki a szabálytudat
megismerésére. A cigándi gyerekeknél nagyon mélyről erednek a tánc szeretetének alapjai. Már dédszüleik életébe is szervesen beépültek a helyi közkedvelt játékok, táncalkalmak, jeles napok szokásai. Ez hordozza legfontosabb feladatukat és célúkat: felismerve hozni, összegyűjteni, újból életük részévé tenni az örökség féltve őrzött kincseit. Legyenek a gyerekek befogadói, tisztelői a népművészetnek, személyiségük ez ezáltal váljon gazdagabbá, életük tartalmasabbá.
uk ismerkedjene k meg népünk hagyományai val - a tanult játékokból készített motívumfűzé sek bemutatása közönség előtt bodrogközi-, cigándi táncok bemutatása a közönség előtt
23